2024. évi LXXI. törvény indokolás

Ezt az indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzéteszik.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Pnbjt) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya (a továbbiakban: a szolgálatok személyi állománya) vonatkozásában felváltja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényt (a továbbiakban: Hszt.) annak érdekében, hogy a szolgálatok személyi állományának jogállására jellemző speciális jogok és kötelezettségek határozottabban érvényesülhessenek. Az új jogállási törvény olyan speciális kötelezettségekre és jogokra helyezi a hangsúlyt, amik a nemzetbiztonsági feladatok ellátását nagyobb mértékben tudják támogatni.

A törvény célja a Pnbjt. hatályba lépésével egyidejűleg szükséges törvényi szintű módosítások átvezetése a jogrendszeren, valamint a szolgálatok személyi állománya vonatkozásában a Hszt.-re történő rugalmas és merev hivatkozások megfelelő módosítása a jogrendszer koherenciájának megteremtése érdekében.

A módosítás a Pnbjt. és hatálya alá tartozó új jogviszony jogrendszerbe illesztése miatt szükséges jogtechnikai módosításokat tartalmazza.

A módosítások három jogállási törvény (a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény és a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény) tekintetében a jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében tartalmazzák továbbá az apákat gyermekszületés esetén megillető apasági szabadság igénybevételére rendelkezésre álló időtartam két hónapról négy hónapra történő módosítását.

Kodifkációs technikai módosítás annak érdekében, hogy az utasadat-információs egység jelenjen meg a feladatra kijelölt szerv konkrét nevesítése helyett. (Az utasadat-információs egységet jelenleg a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi LXVI. törvény jelöli ki.)

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) jelenlegi megfogalmazása szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat speciális távközlési összeköttetést biztosít az arra jogosult felhasználók részére. Ezen szövegrész az Nbtv. elfogadása óta nem változott, a technikai fejlődés okán időszerűvé vált annak felülvizsgálata.

Az a körülmény, hogy a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ térítésmentesen nyújt igazságügyi szakértői szolgáltatásokat a jogosult szervek számára, míg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete azt térítés mellett biztosította, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete számára versenyhátrányt eredményezett, ezért szükséges az Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakértői tevékenysége esetében is a térítésmentesség kiterjesztése.

A Nemzeti Információs Központ tevékenységét szabályozó 8/A. § alapja a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra vonatkozó – rendkívül részletes – szabályozásban gyökerezik, amelyre a későbbiekben a jogutód szervek megalakulásával, hatáskörbővülésével kapcsolatos rendelkezések ráépültek, egyes esetekben tovább terhelve a szakasz szerkezetét. A hatályos rendelkezés sem szerkezeti felépítésében, sem a megfogalmazás kazuisztikusságában nem illeszkedik az Nbtv. szabályozási elveihez és a társszolgálatok hatáskörének szabályozásához. A szakasz felépítése, az egyes feladatkörökre vonatkozó szabályok elhelyezkedése nem tekinthető maradéktalanul logikusnak. Mindezekre tekintettel a törvény egy áttekinthetőbb, letisztultabb, ugyanakkor valamennyi felhatalmazást és hatáskört tartalmazó módosítást tartalmaz.

A rendelkezések a jogalkalmazás során felmerült módosítási igények alapján tartalmazza az Nbtv. több tárgykörben történő módosítását:

Az Nbtv. alapján a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jelenleg szakértői és igazságügyi szakértői tevékenységet végez. Szükséges ezen tevékenységek mellett azon szaktanácsadói kategória megjelenítése is, amelyek nem tartoznak a szakértői tevékenységek körébe, azonban a megrendelő szervek műveleti tevékenységét jelentős mértékben támogatják.

Az Nbtv. a személyi állomány jogállása tekintetében sok esetben ismétlő, a jogviszony tartalmára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, miközben a személy állomány jogállását a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat esetében is külön jogszabály szabályozza, előzőek alapján szükséges ezen szabályok átemelése a Pnbjt. szabályrendszerébe és az Nbtv. érintett rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése.

A nemzetbiztonsági szolgálatok műveleti állománya esetében szükséges, hogy alapfeladataik ellátása során, a műveleti szempontok figyelembevétele mellett, a teljesítés sikeressége érdekében esetenként megszegjék az érvényben lévő közúti közlekedéssel összefüggő normákat. Tevékenységük természetéből adódóan ez a cselekmény a nemzetbiztonsági és a bűnfelderítési szempontok érvényesüléséhez fűződő érdekek miatt következik be, amelyek felülírják a csekélyebb súlyú szabálysértési normák betartását. Erre figyelemmel indokolt a büntethetőség kizárása ezen személyi kör vonatkozásában. Ezzel egyidejűleg beépítésre kerülnek a Nbtv.-be a Rendőrségről szóló törvényben foglaltakhoz hasonlóan a fedett nyomozó szabálysértésére vonatkozó garanciális szabályai is.

A törvény bővíti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal történő együttműködésre kötelezett jogalanyok körét a nemzetbiztonsági védelem alatt álló szervekkel, mivel ezen szervek köre taxatív módon meghatározásra került a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények köréről szóló Korm. határozatban. A nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú szervek körét jogszabály nem határozza meg, az gyakorlatilag a nemzetbiztonsági szolgálatok megítélésén múlik. Ez azonban a gyakorlatban problémákat generál, mivel adott esetben az együttműködésre kiválasztott szerv – különösen ha pénzügyi következményekkel is jár – vitathatja ezen kötelezettsége fennállását. Ezen vitás helyzeteket előzheti meg a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek, mint definíció megjelenítése.

A kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények [Nbtv. 4. § f) pont], továbbá a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények [Nbtv. 5. § e) pont] köre sok esetben átfedést mutat egymással. Tipikus példaként említhető a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a minisztérium szervezeti keretébe tartozó, de külföldön működő számos külképviselet. Ezen intézmények esetében az objektumvédelmi feladatok nem különíthetők el teljes mértékben az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal között. A feladatok ellátása a gyakorlatban a törvényben egyébként rögzített együttműködési kötelezettségen túlmutató, kifejezetten közös feladatellátást jelent bizonyos esetekben, aminek a megjelenítése a törvényben is indokolt.

A nemzetbiztonsági ellenőrzések nagy száma miatti jelentős adminisztrációs teher indokolja a 8 napos határidő 15 napra való megemelését.

Az Nbtv. 72/B. § (1) bekezdés c) pontja szerint a nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálhatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személyt, ha az Nbtv. 71. § (2) és (3) bekezdése szerint a jogviszony létrehozását, illetve fenntartását jóváhagyták. A felülvizsgálatra vonatkozó szabályok között szükséges azon rendelkezés rögzítése, amely meghatározza, hogy az Nbtv. 72/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben ki rendelheti el a felülvizsgálati eljárást.

Az Nbtv. 5. § p) pontja az illegális migrációval kapcsolatos hatásköröket állapítja meg, azonban a jelenlegi megfogalmazása túlzottan szűk, mert kifejezetten az 5. § g) pontjában meghatározott státuszkérelmekhez kapcsolódó illegális migráció felderítését és elhárítását írja elő. Ezzel szemben a gyakorlatban az illegális migránsok jelentős része nem terjeszt elő ilyen státuszkérelmet, hanem lényegében észrevétlenül igyekszik belépni az ország területére, és továbbhaladni az Unió irányába. A módosítás alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal ezen törekvések felderítésére és elhárítására is felhatalmazást kapna.

A Nemzeti Információs Központ az együttműködő szerv által kezelt, az Nbtv. 8/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges adatot

1. a Nbtv. eltérő rendelkezése hiányában – az azt tartalmazó adatkezelési rendszerből közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján,

2. az azt tartalmazó adatkezelési rendszerhez közvetlen és teljes körű hozzáférést biztosító más módon, elsősorban a Nemzeti Információs Központ által meghatározott elektronikus adathordozó eszközzel

szerzi be. Az Nbtv. 52/B. § (5) bekezdése értelmében az Nbtv. 30/A. § a)–f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag az adott együttműködő szerv azon hivatásos szolgálati viszonyban álló tagja szerezheti be, aki a szolgálatát a Nemzeti Információs Központnál teljesíti. A Nemzeti Információs Központ feladatellátásának magas színvonalon tartása, illetve folyamatosságának biztosítása érdekében indokolt a saját személyi állomány létrehozása, amely eredményeként a Nemzeti Információs Központ feladatait a szakmailag legalkalmasabb személyekkel tudja végrehajtani.

A kényszerítő eszközök alkalmazásának arányosságára figyelemmel indokolt olyan kényszerítő eszközök használatát is szabályozni, amelyek a lőfegyver használatot megelőzik és alkalmasak a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályokban rögzített feladataiknak végrehajtása során előforduló támadások, illetve fenyegetések elhárítására.

Az Nbtv. 54. § (1) bekezdés h) pontja szerinti megfigyelés humán erővel vagy technikai úton valósul meg. A műveleti helyzet függvényében a megfigyelés végrehajtása a közterületen vagy a közforgalom számára nyitva álló magánterületen elhelyezett kamerákhoz történő valós idejű hozzáférés útján történik. A hozzáférések biztosítása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok az Nbtv. 28. § (1)–(2) bekezdései alapján együttműködnek állami szervekkel, önkormányzatokkal, természetes személyekkel, jogi személyekkel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel, amelynek részletes szabályai külön megállapodásban kerülnek rögzítésre. Törvényi szinten az Nbtv. 40. § (4) bekezdése kizárólag a közterületen rögzített képfelvétel, hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel átvételére vonatkozó jogosultságot szabályozza, azonban további részletszabályokat nem tartalmaz.

Az Nbtv. 40. § (4) bekezdésének módosításával egyrészt törvényi szinten egyértelműsítésre kerül a nemzetbiztonsági szolgálatoknak azon – jelenleg is meglévő – jogosultsága, miszerint a feladataik végrehajtása érdekében teljes körűen hozzáférhetnek a közterületen vagy a közforgalom számára nyitva álló magánterületen elhelyezett kamerákhoz, másrészt pedig új rendelkezésként megjelenik – a technikai fejlődésre figyelemmel – a hozzáférések elektronikus adatkapcsolat útján történő biztosításának kötelezettsége. Az Nbtv. 40. §-a új (5)–(8) bekezdésekkel történő kiegészítése az elektronikus adatkapcsolat kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos részletszabályokat rögzíti.

A költségviseléssel összefüggésben kiemelést érdemel, hogy az elektronikus adatkapcsolatot kizárólag annak az üzemeltetőnek kell kialakítania, akit arról a nemzetbiztonsági szolgálatok írásban értesítenek. Az új szabályozás tehát nem minden jogalany számára jelent azonnali kiépítési kötelezettséget, hanem arra a nemzetbiztonsági szolgálatok igényére kerülhet sor.

Indokolt a nemzetbiztonsági ellenőrzés során keletkezett adatok vonatkozásában a jogszerű adatkezelésre nyitva álló 20 éves határidő kezdetét az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat számára hivatalból pontosan ismert, rendelkezésre álló és kalkulálható időponthoz, a biztonsági szakvélemény érvényességének végéhez kötni, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy munkaköre, illetve ilyen munkakörben való foglalkoztatása a szakvélemény érvényességi ideje alatt bármikor megváltozhat, amelyről a nemzetbiztonsági szolgálat az esetek döntő többségében nem szerez tudomást.

Figyelemmel az elvégzett nemzetbiztonsági ellenőrzések számára, a kezdeményező szervek átszervezésére, megszüntetésére, valamint arra, hogy az Nbtv. nem ír elő szankciót a tájékoztatás nemzetbiztonsági szolgálat irányába történő elmulasztása tekintetében, így az esetek nagy többségében nem kerül sor a tisztség megszűnéséről történő tájékoztatásra. Ez a helyzet viszont a nemzetbiztonsági szolgálat általi jogosulatlan adatkezelést idézhet elő. Tekintettel arra, hogy az – állampolgári – adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségnek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok maradéktalanul eleget kívánnak tenni, így indokolt a nemzetbiztonsági ellenőrzést lezáró biztonsági szakvélemény kiállításának időpontjához igazítani az adatkezelésre nyitva álló határidőt.

Központi közigazgatási nyilvántartási háttérrel rendelkező fedőokirat előállítását kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezheti. Ezen fedőokiratok előállításához szükséges fedőadatok vonatkozásában is szükséges a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kizárólagosságának biztosítása. A kizárólagosság nem érinti a központi közigazgatási nyilvántartási háttérrel nem rendelkező fedőokiratok vonatkozásban az 54. § (1a) bekezdés szerinti adat-elhelyezési jogosultságot.

A törvény elvégzi a nemzetbiztonság szolgálatok által az együttműködő magánszemélyek részére kifizetett összegeket terhelő forrásadó 20%-os mértékének felülvizsgálatát a mindenkori személyi jövedelemadó mértékéhez igazítva.

A módosításban meghatározásra kerül, hogy a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) elnöke milyen esetekben kezdeményez nemzetbiztonsági ellenőrzést. A felsorolt esetek eddig nem voltak nevesítve az Nbtv.-ben, azok vagy más jogszabályon, vagy nemzetközi kötelezettségvállaláson alapultak.

Az Nbtv. 70. § (3) bekezdésének a) ponttal történő kiegészítését az NBF-hez a NATO- és az EU szabályozók, valamint a minősített adat védelmét érintő kétoldalú egyezmények alapján a külföldi társhatóságoktól érkező megkeresések indokolják.

A külföldi társhatóságok a magyar nemzeti biztonsági hatósághoz (NBF) arra figyelemmel fordulnak megkeresésekkel külföldi szervnél, valamint külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnél munkát vállaló, minősített adatot felhasználó, magyar állampolgárságú személy nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatban, mert a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az érintett személyi kör esetében nem állapítható meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult. Ennek hiányában az NBF mint kezdeményező jelenik meg a fent említett nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyt létesítő személy nemzetbiztonsági ellenőrzése kapcsán.

Az Nbtv. 70. § (3) bekezdésének b) ponttal történő kiegészítése következtében az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendeletben meghatározott, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyi kör tekintetében az NBF elnöke kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzésüket, megteremtve ezáltal a jogszabályok közötti összhangot.

A módosított 70. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések alapján könnyebben beazonosíthatóak a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személyek.

A Pnbjt. hatályba lépésével egyidejűleg – a jogrendszer koherenciájának megteremtésére – szükséges a Hszt. módosítása annak érdekében, hogy egyrészt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kikerüljenek a Hszt. hatálya alól, másrészt a szolgálatok személyi állományára vonatkozó speciális rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerüljenek.

A fentiekben hivatkozott jogtechnikai módosításokon túl a Hszt. módosításra kerül annak érdekében, hogy

a) 2022. évhez hasonlóan a személyi illetményben részesülők esetében a 2023. év vonatkozásában sem kelül végrehajtásra a teljesítményértékelés és minősítés, és

b) az apákat gyermekszületés esetén megillető apasági szabadság igénybevételére rendelkezésre álló időtartam két hónapról négy hónapra kerüljön módosításra.

A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátására igazgatókat nevezhet ki. A rendelkezések megállapítják ezen igazgatókra vonatkozó törvényi szintű szabályokat.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs zárdaék.