2024. évi LXXII. törvény indokolás

Ezt az indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzéteszik.

A törvénymódosítás célja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak egy önálló szervi jogállást teremtsen – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek (a továbbiakban: Nbtv.) megfelelően – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Ksztv.).

Az Nbtv. ismeri és használja a nemzetbiztonsági szolgálatok gyűjtőfogalmat, míg a Ksztv. nem teremti ezt meg a központi államigazgatási szervek között, miközben központi államigazgatási szervnek minősülnek mind a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, mind pedig a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ), a katonai és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat mégis szétválasztja: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a rendvédelmi szervek közé sorolja, miközben tevékenységük megegyezik a KNBSZ tevékenységével.

A Ksztv. módosításával a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kikerülnek a rendvédelmi szervek közül és önálló csoportot alkotva a KNBSZ-szel, ennek eredményeként az egységes szervi jogállás nem csak az Nbtv.-ben jelenik meg, hanem a Ksztv. és ezáltal a központi államigazgatás teljes szervezetrendszerében is. Létrejön a Ksztv.-ben is a nemzetbiztonsági szolgálatok csoportja a központi államigazgatási szervek között.

Ez a módosítás a KNBSZ-t érdemben nem érinti, hiszen az Nbtv. alapján természetesen eddig is a nemzetbiztonsági szolgálatok csoportjának tagja volt, a jövőben azonban a Ksztv. is meg fogja jeleníteni és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok – az Nbtv.-nek megfelelően – ennek a csoportnak a tagjai lesznek a Ksztv.-ben is, nem pedig a rendvédelmi szerveké.

A törvény biztosítja továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendvédelmi szervi jogállásának megszűnése miatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megjelenítését az érintett törvényekben.

A módosító rendelkezések a Ksztv. rendvédelmi szerv és a nemzetbiztonsági szolgálat fogalmával kapcsolatos módosító rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgálja.

A szövegcserés rendelkezés a Ksztv.-nek a rendvédelmi szerv és a nemzetbiztonsági szolgálat fogalmával kapcsolatos módosító rendelkezésekkel való összhang megteremtését szolgálja.

Tekintettel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény által bevezetett védelmi-biztonsági szervezeti kategóriákra, a módosításban szereplő, a nemzetbiztonsági szolgálat kategóriát bevezető Ksztv.-t módosító rendelkezésre, továbbá az egyes szervezetekre külön-külön jellemző sajátos azonosító jelzésekre, egyenruhákra, címekre a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 16. § (2) bekezdését érintő módosítás egységes megközelítést alkalmaz.

A Ksztv.-ben központi államigazgatási szervként kerül meghatározásra a nemzetbiztonsági szolgálat, amely a – korábban rendvédelmi szervek között szereplő – polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot foglalja magában. Ezzel a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az Nbtv.-nek megfelelő, önálló szervi jogállást teremt, így a katonai és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szétválasztását megszünteti.

Az Nbtv. alapján, amennyiben kockázati tényező merült fel a nemzetbiztonsági ellenőrzés (a jogviszony létesítését megelőzően valamint, annak fennállása alatt a korábbi szakvélemény lejártát követő új, soros ellenőrzés vagy felülvizsgálati eljárás) során, akkor a törvényben meghatározott kivételes esetek kivételével, (pl. ha a jogviszony létesítésére jogosult vezetőt irányító személy vagy szerv a jogviszony létesítését engedélyezi vagy mérlegelési jogkörében eljárva a jogviszony létesítésére jogosult más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső álláshelyre, beosztásba helyezi át a tisztviselőt) a jogviszonyt a jogállásra vonatkozó törvény szerint meg kell szüntetni.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) alapján, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg a kormányzati szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

A hatályos szabályozás nem teljeskörű, mivel azt az esetkört szabályozza, ha a kormánytisztviselő a jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé. Erre tekintettel indokolt a hatályos rendelkezés kiegészítése azon tisztviselői körrel, akik jogviszonya eleve nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik és így került sor a jogviszony létrehozására, továbbá azzal az esetkörrel, amennyiben a felülvizsgálati eljárás során állapítanak meg biztonsági kockázatot.

Egyúttal szükséges, hogy a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra is vonatkozzanak e rendelkezések. Ezért kiegészül a rájuk vonatkozó rendelkezés azzal, hogy ha amiatt szűnik meg a munkaviszonya, mert a jogviszonya során nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé vált és nemzetbiztonsági kockázatot találtak, akkor végkielégítés és felmentesi idő nem illeti meg. Valamint munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseknél is rögzítésre kerül a Kit. azon pontja, miszerint kormányzati szolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatainak törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizhetik.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs rendelkezés.