2024. évi LXXIII. törvény indokolás
2024. évi LXXIII. törvény indokolás
a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXIII. törvényhez
2025.01.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az állampolgárok megszokhatták, hogy számos okmányt kell maguknál hordaniuk: a személyazonosító igazolvány mellett a lakcímkártyát, a vezetői engedélyt, a TAJ-kártyát, valamint az adókártyát. A jövőben erre már nem lesz szükség. Jelen törvényjavaslattal a Kormánynak az a célja, hogy az állampolgárok ügyintézése egyszerűbbé, a lehető leggyorsabbá és leghatékonyabbá váljon.
A Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban már most is elérhetőek a személyes adataink. A törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy februártól az állampolgárok legfontosabb okmányai, így a személyazonosító igazolvány, a vezetői engedély, a lakcímkártya, a TAJ-kártya és az adókártya adatai letölthetővé váljanak, és azok hitelesítve továbbküldhetőek legyenek, kiváltva ezzel a fizikai kártyák használatát. Az okmányok adattartalma tehát digitálisan is elérhető lesz, helyettesítve ezzel fizikai megfelelőiket. Az állampolgároknak így elegendő lesz a mobiltelefonjukat maguknál tartani, rajta a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással.
A fizikai személyazonosító igazolvány – mint legfontosabb okmány – lejárati idővel történő igénylése díjmentes marad minden állampolgár számára, a többi okmány pedig csak külön kérésére kerül kiállításra, eljárási díj ellenében. A 14 éven aluliak esetében ingyenes minden okmány igénylése, illetve bizonyos élethelyzetekben, egyes okmányoknál kedvezményt biztosítunk majd, többek között a nyugdíjasok számára. A többi esetben a törvényjavaslat célja, hogy a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás segítségével az állampolgárok a digitális okmányokat válasszák a fizikai okmány, például a lakcímkártya, a TAJ-kártya vagy az adókártya helyett. Ez lehetővé teszi a környezetterhelés jelentős csökkentését, mivel a digitális okmányokkal a becslések szerint éves szinten 11,1 tonna műanyag és 1,2 tonna papír felhasználását spórolhatja meg a magyar állam. A törvényjavaslat célja, hogy mindenki számára elérhető legyen a jövő ügyintézése, a digitális ügyintézés.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1–3. §, 2. melléklet
Az okmány kiadások esetén az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének előírásához szükséges a törvény szabályainak felülvizsgálata és módosítása.
A jövőben a tervezet szerinti okmányok kiállítása igazgatási szolgáltatási díjhoz kötött lesz, ezért a törvény módosítása szükséges.
4. §
Az új szabályozási koncepció célja, hogy a lakcímigazolvány akkor kerül kiállításra, ha a polgár megakadályozó nyilatkozatot nem tesz.
A Digitális Állampolgárság Program révén lehetővé válik, hogy a digitális állampolgár a személyazonosságát a DÁP felhasználói profillal elektronikusan hitelesen igazolja.
5–6. §, 8–9. §
Pontosító rendelkezések annak érdekében, hogy az okmányok esetén a személyes átadás és a kézbesítés kettéváljon, illetve a külföldre utazásban korlátozott polgár részére kérelmére kerül kiállításra e jelzést tartalmazó személyazonosító igazolványa.
A jövőben a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok részére nem kerül kiadásra lakcímkártya, adóigazolvány és TAJ kártya az anyakönyvvezető előtt kezdeményezett eljáráskor.
7. §
Felhatalmazó rendelkezés az igazgatási szolgáltatási díjak – miniszteri rendeletben történő – mértékének megállapítására.
10. §
A Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy a Gondosóra program megvalósításához kapcsolódó szakmatámogatási feladatának elősegítése, a Gondosóra program igénybevételére jogosult célcsoport tagjainak felkeresése, a programba történő bevonása, a kapcsolattartás elősegítése és a Gondosóra programban biztosított szolgáltatás nyújtásának érdekében, a Gondosóra program megvalósítási és fenntartási ideje alatt szükséges adatkezelési rendelkezéseket tartalmazza.
11. §
A módosítás a digitális állampolgárság keretében a digitális okmány vagy adattároló kód (QR-kód) útján történő rendőri igazoltatás szabályait pontosítja. A módosítás alapján a hagyományos igazolvány felmutatása csak akkor követelhető meg, ha a QR-kód felmutatása az állampolgárnak felróható okból nem lehetséges – így például ha lemerült a mobiltelefonja.
12–13. §, 15. §
A Digitális Állampolgárság Program révén lehetővé válik, hogy a digitális állampolgár az azonosító kódjait a DÁP felhasználói profillal elektronikusan hitelesen igazolja.
14. §
Szövegpontosító rendelkezések, illetve technikai pontosítás keretében a központi ügyfélregisztrációs nyilvántartás, mely a digitális állampolgárság nyilvántartás részévé vált kapcsolati kód alkalmazásával a polgár nemének változásáról is értesülni fog.
16. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása lehetővé teszi az állampolgárok számára azt, hogy a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolványt nem kell majd maguknál tartaniuk, hanem annak adattartalmát a mobiltelefonjukon a digitális állampolgárság keretalkalmazás segítségével is igazolhatják.
17. §
A módosítás célja, a kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése azáltal, hogy hosszabb érvényességi idejű okmányok kiváltását teszi lehetővé.
Előírásra kerül a magánútlevél kiállítási, pótlási eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése, meghatározva egyúttal a díjfizetés alóli mentesülés esetköreit.
18. §
Előírásra kerül a második magánútlevél kiállítási, pótlási eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése, meghatározva egyúttal a díjfizetés alóli mentesülés esetköreit.
19. §
Előírásra kerül az ideiglenes magánútlevél kiállítási eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése.
20. §
Előírásra kerül a hivatalos útlevél kiállítási, pótlási eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése, meghatározva egyúttal a díjfizetés alóli mentesülés esetköreit.
21. §
Az igazgatási szolgáltatási díj bevezetésével összefüggő rendelkezés, az illetékekről szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében.
22. §
Az igazgatási szolgáltatási díj bevezetésével összefüggő rendelkezés, a nyilvántartásban történő adatkezelést érintő szabály módosítása.
23. §
Felhatalmazó rendelkezés az útlevél kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj miniszteri rendeletben történő megállapítása érdekében.
24. §
Házasságkötésből eredő névváltozás esetén megszűnik a hivatalbóli automatikus okmánykiállítási eljárás, ezzel összefüggő rendelkezések hatályon kívül helyezése történik meg.
25–26. §, 29. §
A hivatalbóli automatikus okmánykiállítás fogalma kivezetésre kerül a jogszabályból, tekintettel arra, hogy a jövőben a kérelemre történő automatikus okmánykiállítási eljárás lesz elérhető. A módosítás célja, hogy a vezetői engedély kiállítása minden esetben (kivéve a 25 év alatti személyek esetében a B kategória megszerzésekor kiállításra kerülő első vezetői engedélyt) díjköteles legyen. A vezetői engedély automatikus kiállítása 2025. július 1. napjáig azonban díjmentes marad.
27. §, 30–31. §
A nyilvántartó a Kknyt. értelmében az adatszolgáltatást az adatigénylő részére teljesíti. A bíróságok, a nyomozó hatóságok, a végrehajtók, a közjegyzők, a szakszolgálatok adatfeldolgozói rendszer felhasználásával igényelnek adatot, így amennyiben az adatfeldolgozó nem kerül nevesítésre, úgy valamennyi így meghozott engedélyező döntést szükséges visszavonni és az egyes szerveknek külön-külön lenne szükséges a közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatás iránti kérelmet benyújtania az adatfeldolgozó megjelölése mellett.
A forgalmi engedély nélkül vezetés bevezetésével a személyre szabott ügyintézési felületen elérhető jármű szolgáltatási platformon biztosítani kell az ügyfelek számára a lekérdezhetőségét annak, hogy egy adott jármű rendelkezik-e forgalomban való részvételi jogosultsággal.
Felhatalmazó rendelkezés a közlekedési nyilvántartó szervként kijelölt miniszterrel való egyetértéshez.
Házasságkötésből eredő névváltozás esetén megszűnik a hivatalbóli automatikus okmánykiállítási eljárás, ezzel összefüggő rendelkezések hatályon kívül helyezése történik meg.
28. §
A hivatalbóli automatikus okmánykiállítás fogalma kivezetésre kerül a jogszabályból, tekintettel arra, hogy a jövőben kérelemre történő automatikus okmánykiállítási eljárás lesz elérhető.
32. §
A Dáptv. alapján 2024. szeptember 1-jétől a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás a digitális állampolgárság nyilvántartás részét képezi, a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás esetében valamennyi adatkezelési és adatfeldolgozási művelet megszűnik, a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségeket a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv teljesíti.
33. §
A Dáptv. hatálya alá tartozó, digitális szolgáltatást biztosító szervezetek 2025. január 16-tól kizárólag olyan új informatikai rendszert állíthatnak működésbe, amely megfelel a Dáptv.-nek, ezért a rendelkezések az új szabályozás alapján módosításra kerültek.
34–35. §
A rendelkezések a Dáptv. hatálybalépésére – ezzel az e-ügyintézési törvény hatályon kívül helyezésére – tekintettel megállapítja az új törvénynek megfelelő hivatkozást.
36. §
Szövegpontosító rendelkezés.
37–40. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény pontosítása szükséges okmányok kiállításával kapcsolatban.
41–47. §, 1. melléklet
A Magyar Nemzeti Bank speciális jogállására és európai uniós szintű feladataihoz kapcsolódóan azonban a Magyar Nemzeti Bank eljárásainak sajátosságaiból adódóan bizonyos szabályok szükség van.
48–50. §
A Dáptv. részlegesen kivezette az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH). Az AVDH szolgáltatás használatát 2024. december 31-ig kell biztosítani, a szolgáltatás 2025. január 1-től pedig csak a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére, a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére nyújtható. Ezzel összefüggésben hatályon kívül helyezésre kerültek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény AVDH-vel összefüggő rendelkezései. A digitális szolgáltatást biztosító szervezet nevében eljáró személy AVDH-használatával összefüggésben azonban szükséges biztosítani a közokirat létrehozására való alkalmasság szabályait.
51–52. §
A Dáptv. való összhang megteremtése érdekében szükséges módosításokat tartalmazza.
53–54. §
A módosítással a hivatalbóli adóigazolvány-kiállításra csak egy esetben, a 14 éven aluliak (újszülöttek) részére kerül sor.
55. §
A módosítás alapján nem lesz szükség az adóigazolvány fizikai bemutatására.
56–57. §
A törvényjavaslat előírja a honvédelmi alkalmazottak által megteendő személyügyi jognyilatkozatok elektronikus kézbesítésére vonatkozóan a Dáptv. rendelkezéseinek alkalmazását.
58–59. §
Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság feladatait egészíti ki a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti integrátorok nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokkal.
60–61. §
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény szerinti adatkezelők részére, hogy a digitális állampolgárság szolgáltató által hitelesített egyenértékű dokumentumokat kezelhessék, valamint arra, hogy az adatváltozást a digitális állampolgár digitálisan előállított hiteles formában is igazolhassa.
62. §
A Dáptv. hatálya alá tartozó, digitális szolgáltatást biztosító szervezetek 2025. január 16-tól kizárólag olyan új informatikai rendszert állíthatnak működésbe, amely megfelel a Dáptv.-nek, ezért a rendelkezések az új szabályozás alapján módosításra kerültek.
63. §
A Dáptv. hatálybalépését követően felülvizsgálatra kerültek, és ezt követően nem léptek hatályba az egyes foglalkoztatásra irányuló, személyi jogállási törvényekben azok a szabályok, amelyek szerint – az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény alapján – nem az érintett személy igazolja, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlója ellenőrzi a bűnügyi előélettel kapcsolatos törvényi megfelelőséget, amely a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges. Mindezt elsősorban a Dáptv. szerinti újfajta digitális szolgáltatásként kezelt, a mobileszközön igényelhető digitális hatósági erkölcsi bizonyítvány bevezetése indokolt. Mindemellett a Dáptv. az okmányok digitalizációjának elősegítése érdekében – az állampolgárok által használt okmányok digitális úton történő helyettesítésére és főszabály szerinti előírására vonatkozó kormányzati célkitűzéssel összhangban – már bevezette a digitális hatósági erkölcsi bizonyítvány elsődleges alkalmazását és a papír alapú okmány kivételes, csak indokolt estben történő kiállíthatóságát. Mindezekre tekintettel törölni kell az új törvényi rendelkezéseknek és jogalkotói szándéknak nem megfelelő hivatkozásokat és szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
64–70. §, 73–82. §, 85–90. §, 93–95. §
A 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1183 európai parlamenti és tanácsi rendelethez kapcsolódó jogharmonizációs célú módosításokat tartalmazza, elsősorban a bizalmi szolgáltatások, a bizalmi szolgáltatási felügyelet körében.
A tervezet tartalmazza továbbá a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az interoperábilis Európáról szóló rendelet) szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendelethez (a továbbiakban: IEA rendelet) kapcsolódó jogharmonizációs célú módosításokat is az IEA rendelet hazai végrehajtási keretének megteremtése érdekében. Ennek keretében a legfontosabb fogalmak beemelésre kerültek a Dáptv.-be, illetve az IEA Rendelet 2. cikk 6. pontja szerinti közszférabeli szervezet fogalom – amely a nyílt adat irányelv fogalmára hivatkozik és önmagában a hazai kontinentális jogrendszerben nehezen értelmezhető – alá tartozó szervezetek körének világos lehatárolása is megtörtént. Az IEA rendelet 17. cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján a digitális szolgáltatások felügyelete került kijelölésre az IEA Rendelet alkalmazásáért felelős illetékes nemzeti hatóságként, amely egyedüli kapcsolattartó pontként a kapcsolódó koordináló, támogató feladatokat látja el.
A tervezet továbbá a Dáptv. 2024. július 1-jei hatálybalépése óta felmerült szükséges módosításokat: túl szövegcserés módosításokat, szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz, kiegészülve egyes, a Dáptv.-nyel bevezetett jogintézményekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezések pontosításával. Ennek keretében pontosításra kerül a digitális állampolgárság nyilvántartás működése, a digitális állampolgárság szolgáltató adatkezelése, valamint az eAláírás keretszolgáltatás működése.
71. §
A módosítás lehetővé teszi a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervek számára azt, hogy a felhasználó tárhelyére megkísérelhessék a kézbesítést azok számára, akik rendelkeznek a Dáptv. szerinti tárhellyel.
72. §
A módosítással lehetővé válik a gépi interfészes küldések alkalmával kizárólag a gazdálkodó szervezet azonosítása. Ebben a megoldásban a gazdálkodó szervezetek azonosítása történik meg azzal, hogy – a műszaki és biztonsági szempontok érdekében a digitális szolgáltatást biztosító szervezethez előzetesen már beregisztrált – kliensprogramot az ügyfél oldalon használt „gépként“ a gazdálkodó szervezet nevében regisztrálja annak természetes személy törvényes képviselője.
83. §
A Dáptv. Ötödik rész hatálya alá tartozó szervezetek körének pontosítását tartalmazza.
84. §
A módosítás rögzíti, hogy a Dáptv. 80. § (1) bekezdés a)–o) pontja szerinti szervezetek elektronikus információs rendszereik tekintetében milyen módon teljesítik a kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelést. A DÁP szolgáltató köteles meggyőződni arról, hogy a pénzügyi szolgáltatók informatikai rendszerei teljesítik-e a magas szintű informatikai biztonsági elvárásokat és megvalósul-e esetükben a személyes adatok informatikai környezetben való biztonságos kezelése.
90–91. §
A Dáptv. felhatalmazó rendelkezéseit egészíti ki, azzal hogy a Kormány rendeletben határozza meg az integrátorral szembeni szakmai és infrastrukturális követelményeket, valamint tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás.
92. §
Pontosítja az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatásra és a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.
96. §
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény és Dáptv. módosítása nem lép hatályba, tekintettel arra, hogy jelen javaslat újra megállapítja az érintett rendelkezést.
97. §
Hatályba léptető rendelkezések.
98. §
Sarkalatossági záradék.
99–100. §
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás