2024. évi LXXIV. törvény

Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról¹

2024.12.21.

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok alapfunkciójának teljes körű ellátását a hálózatkezelő gazdasági társaság biztosítani köteles. Ennek keretében teljes önköltség alapú hozzáférést köteles biztosítani a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság és a közútkezelő gazdasági társaság részére.”

2. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

1. 29. § (4f) és (4h) bekezdése,

2. 33. § (1) bekezdés e) pontja.

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

3. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a következő 102/I. §-sal egészül ki:

„102/I. § E törvény 74. § (5) és (6) bekezdésének a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény által történt hatályon kívül helyezését megelőzően véglegessé vált, a 74. § (5) és (6) bekezdése alapján megadott vagy meghosszabbított engedélyek érvényességét a 74. § (5) és (6) bekezdésének hatályon kívül helyezése nem érinti.”

4. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

1. 74. § (5)–(8) bekezdése, és

2. 100. § (1) bekezdés d) pontja.

3. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

5. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a következő 51/T. §-sal egészül ki:

„51/T. § (1) Ha a különleges gazdasági övezet megszűnését megelőzően adóztatásra jogosult vármegyei önkormányzat

a) határozott időre szóló adómértéket alkotott, akkor a 7. § h) pontjában foglalt adómérték-változtatási korlátozás a települési önkormányzatot is köti;

b) a 39/C. § (4) bekezdése szerint adómentességet vagy adókedvezményt alkotott, akkor a 7. § j) pontja szerinti korlátozás a települési önkormányzatot is köti.

(2) A helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegyei önkormányzat illetékességi területén iparűzésiadó-kötelezettsége 2024. december 31-ig áll fenn, vármegyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó-kötelezettség megszűnését az adókötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.

(3) A települési önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó-kötelezettség 2025. január 1-jén keletkezik. Más helyi adó esetében települési önkormányzat illetékességi területének azon részén, amely annak megszűnéséig a különleges gazdasági övezethez tartozott, az adókötelezettséget 2025. évtől kell a települési önkormányzat rendelete szerint teljesíteni.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a megszűnt különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település önkormányzati adóhatósága részére az ezen önkormányzat illetékességi területén lévő épületről, telekről szóló, hozzá benyújtott építményadó-, telekadó-, magánszemély kommunális adója bevallást, adatbejelentést 2025. január 31-ig átadja.

(5) A különleges gazdasági övezet megszűnését megelőzően adóztatásra jogosult vármegyei önkormányzat rendelete alapján teljesítendő adófizetési kötelezettséget 2024. december 31-ét követően is a 2024. december 31-én hatályos szabályok szerint kell bevallani, megfizetni.”

6. § (1) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

1. 1. § (5) bekezdése,

2. 8. § (2), (4) és (5) bekezdése,

3. 9. § (2), (3) és (4) bekezdése,

4. V/A. Fejezete,

5. 52. § 56. és 58. pontja.

(2) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

1. 1. § (1) bekezdésében a „ , valamint a vármegyei önkormányzat” szövegrész és a „– a vármegyei önkormányzat kivételével –” szövegrész,

2. 9. § (1) bekezdésében az „– a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –” szövegrész,

3. 42/B. § (2) bekezdésében az „, illetve különleges gazdasági övezetek” szövegrész,

4. 52. § 57. pontjában a „ , ide nem értve a különleges gazdasági övezet területét” szövegrész, és

5. Melléklet 1. pont. 1.1. alpontjában a „, különleges gazdasági övezet(ek)hez” szövegrész.

4. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

7. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 24/G. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az MRP szervezet a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközök piaci értékét a mérlegfordulónapra megállapítja, továbbá a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatja.”

8. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény a következő 26/D. §-sal egészül ki:

„26/D. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény hatályba lépésének napján működő MRP szervezet 2024-ben kezdődő üzleti évére vonatkozóan dönthet arról, hogy a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközök piaci értékének változásából eredő különbözetet nem számolja el adózás előtti eredménye javára, vagy terhére. E döntés az MRP szervezetet nem mentesíti az értékvesztés elszámolása, valamint – a számviteli jogszabályokban meghatározott esetekben – az értékvesztés visszaírása alól.”

5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

9. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (2b) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságnak nem feltétele a befogadás)

„c) fejlesztő foglalkoztatás esetén,”

10. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 131/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fejlesztő foglalkoztatás működtetését az állam – kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződés legfeljebb három évre köthető meg. A fenntartóval a finanszírozási szerződést a szociálpolitikai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv köti meg.”

11. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

„p) a fejlesztő foglalkoztatás finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;”

12. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 140/B. §-sal egészül ki:

„140/B. § 2025. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe – a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül – törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az az utcai szociális munka, szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás szolgáltatás, amely után a fenntartó a 2024. október 1-jén hatályos finanszírozási szerződése alapján támogatásra jogosult. A 2025. január 1-jét megelőzően hatályos 131/A. § alapján nyújtott állami támogatásra 2024. december 31-ét követően is a 2025. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

6. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

13. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1/B. § (1) bekezdésében az „50 000 forint” szövegrész helyébe a „65 000 forint” szöveg, valamint a „10 000 forint” szövegrész helyébe a „13 000 forint” szöveg lép.

7. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

14. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„i) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a kábítószer-rendészeti eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat, mértéküket és beszedésük, kezelésük szabályait.”

8. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

15. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.”

16. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(Mentes a letiltás alól)

„l) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege,”

17. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

1. 79/A. § (2) bekezdésében a „60 ezer Ft” szövegrész helyébe a „minimálbér nettó összegének 60%-a” szöveg,

2. 79/A. § (3) bekezdésében a „60 ezer Ft-ot” szövegrész helyébe a „minimálbér nettó összegének 60%-át” szöveg

lép.

18. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 304/R. §-sal egészül ki:

„304/R. § (1) E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.18) módosított 62. § (1) bekezdését, 79/A. § (2) és (3) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv. 18-cal megállapított 74. § l) pontját az e rendelkezés hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) A Módtv.18-cal módosított rendelkezések hatálybalépése előtt e törvény szerint elvégzett eljárási cselekmények megtartják a hatályukat és jogkövetkezményeik fennmaradnak.”

9. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

19. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadalmi oltalom tartamára, a harmadik évtől évenként, az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A harmadik évre szóló díj a bejelentés napjától számított két év lejártával, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes.”

20. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/O. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A szabadalmi igény, illetve a szabadalom jogosultja a szabadalom megadására irányuló eljárásban a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjak felét köteles megfizetni, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét.”

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/O. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A szabadalmi fenntartási díj felét kell megfizetni, ha az oltalommal kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét.”

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/O. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kedvezmények akkor illetik meg a feltalálót, a nemesítőt, illetve a szerzőt, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét.”

21. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/P. § (1) bekezdésében a „negyedik és” szövegrész helyébe a „harmadiktól” szöveg lép.

22. § Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/O. § (2b), (6) és (7) bekezdése.

10. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

23. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a a következő (13b) bekezdéssel egészül ki:

„(13b) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett természetvédelmi eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat.”

24. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (13) bekezdés nyitó szövegrészében a „vízvédelmi eljárások” szövegrész helyébe a „vízvédelmi és természetvédelmi eljárások” szöveg lép.

11. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

25. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 13/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közalkalmazott és a vezető illetményét iskolai végzettsége és munkaköre alapján kell megállapítani a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott illetménytábla alkalmazásával.”

26. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 13/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közalkalmazott illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak összege elérje a besorolása szerinti illetménytábla szerinti alsó határt, de ne haladja meg annak felső határát. A közalkalmazott a besorolása szerinti alsó határ szerinti illetményre alanyi jogon jogosult. A vízügyi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak besorolását és az ahhoz tartozó illetmény alsó és felső határait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

27. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 13/M. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a kinevezés módosítása következtében a vezető)

„b) nem vezetői munkakört tölt be, illetményét új munkaköre szerint, a kormányrendeletben meghatározott illetménytábla alkalmazásával”

(kell megállapítani.)

28. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a következő 31/B. §-sal egészül ki:

„31/B. § A víziközmű-szolgáltató esetében, ha az engedélyezési eljárás a víziközmű-szolgáltató kérelmére, a tevékenységével összefüggésben kezdeményezett eljárás lefolytatására irányul, az eljárás díja a vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak megállapítására vonatkozó rendeletben meghatározott díjtétel 70%-a.”

29. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a a következő (7h) bekezdéssel egészül ki:

„(7h) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza egyes hatósági eljárásokban a vízvédelmi hatóság által vizsgált szakkérdésekkel kapcsolatos eljárási költségeket.”

(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter)

„m) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárások, az igazgatási jellegű szolgáltatások és bejelentések körének, továbbá a fizetendő díj mértékének, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályoknak az adópolitikáért, valamint a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel egyetértésben;”

(rendeletben történő megállapítására.)

30. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 31/B. §-át a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

31. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

1. 13/C. § (1) bekezdésében az „a munkaköri kategóriához tartozó munkakörön belüli fizetési fokozatban, valamint” szövegrész,

2. 13/D. § b) pontja,

3. 13/E. § (5) bekezdésében az „előmeneteli fokozathoz tartozó” szövegrész,

4. 29. § (7) bekezdésében a „ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi vagy” szövegrész,

5. 45/L. § (3) bekezdése.

12. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

32. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a következő 109. §-sal egészül ki:

„109. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 52. § (1) bekezdés b) pontja, 53. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés m) pontja a 2024. évre vonatkozóan is alkalmazható.”

33. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

1. 69. § (5) bekezdés c) pontjában az „esetben” szövegrész helyébe az „esetekben” szöveg, d) pontjában a „juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget” szövegrész helyett a „juttatás értéke a rá vonatkozó keretösszeget” szöveg,

2. 1. számú melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1. pontjában „a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe a „gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet, a Vidéki Otthonfelújítási Programról szóló kormányrendelet” szöveg,

3. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont c) pontjában a „sérelemdíjként (ide nem értve a felek peren kívüli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat)” szövegrész helyébe a „sérelemdíjként (ide nem értve a nem független felek peren kívüli, bírósági jóváhagyás nélküli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat)” szöveg

lép

13. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

34. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § Az adóazonosító jelet, illetve a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány kiadásáért 4000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizet a polgár, ha az új hatósági igazolvány kiadása a birtokából való elkerülés (elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé.”

14. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

35. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)

„l) egyes hatósági eljárásokban a tűzvédelmi hatóság által vizsgált szakkérdésekkel kapcsolatos eljárási költségeket.”

36. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

1. 5. § (3) bekezdésében az „a polgármesteri hivatal (körjegyzőség)” szövegrész helyébe az „a polgármesteri hivatal (közös önkormányzati hivatal)” szöveg, és

2. 47. § (6) bekezdés d) pontjában az „igazgatás” szövegrész helyébe az „igazgatási” szöveg, valamint az „adópolitikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „adópolitikáért, valamint a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel,” szöveg

lép.

15. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

37. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

1. 43/M. § (1) bekezdésében az „egymillió forint” szövegrész helyébe az „egymillió-háromszázezer forint” szöveg,

2. 62. § (1) bekezdés a) pontjában a „tizenkilencmillió forint” szövegrész helyébe a „huszonegymillió forint” szöveg,

3. 62. § (1) bekezdés b) pontjában a „négymillió forint” szövegrész helyébe az „ötmillió forint” szöveg

lép.

16. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

38. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) A bölcsőde, mini bölcsőde a bölcsődei ellátásba beíratott 1-es típusú diabétesszel élő gyermek részére abban az időtartamban, amikor az intézmény felügyelete alatt áll, az 1-es típusú diabétesszel élő gyermek szülőjének, más törvényes képviselőjének szakorvosi igazolást is tartalmazó kérelmére, a gyermekkori diabétesz gondozásával foglalkozó egészségügyi intézmények szakmai iránymutatása alapján a (2)–(6) bekezdés szerinti speciális ellátást biztosítja.

(2) Az intézményvezető az (1) bekezdés szerinti kérelemre a (3) bekezdés szerinti kisgyermeknevelő számára előírja, hogy – az (1) bekezdés szerinti szakmai iránymutatásban foglaltak szerint, ahhoz igazodva – a gyermek vércukorszintjét mérje, illetve előírt időközönként a szükséges mennyiségű inzulint adja be. Az intézményvezető a szülővel, más törvényes képviselővel a megadott kapcsolattartási módon egyeztet az inzulin beadásáról, valamint a szükséges eszközök és az inzulin átvételéről.

(3) Az intézmény a (2) bekezdés szerinti ellátást olyan kisgyermeknevelő útján biztosítja, aki az Oktatási Hivatal által szervezett, a feladat ellátásához kapcsolódó ismeretekről szóló szakmai továbbképzésen részt vett, és aki a speciális ellátásban való részvételt vállalja.

(4) Mentesül a (3) bekezdés szerinti továbbképzésen való részvételi kötelezettség alól az a (2) bekezdés szerinti feladatot vállaló kisgyermeknevelő, aki egészségügyi végzettséggel – államilag elismert legalább középfokú egészségügyi szakképesítéssel – rendelkezik.

(5) A szülő, más törvényes képviselő az (1) bekezdés szerinti kérelmét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 15. § (5) bekezdésével összhangban megtett formában nyújtja be.

(6) Az intézményvezető a (2)–(5) bekezdés szerinti esetkörben egy esetleges rosszullét esetére az Eütv.-vel összhangban álló speciális ellátási eljárásrendet alakít ki.”

39. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 51. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) Új krízisközpont, titkos menedékház szolgáltatás kizárólag családok átmeneti otthona új férőhellyel együtt hozható létre.

(11b) A (11a) bekezdés alkalmazásában nem minősül új családok átmeneti otthona férőhelyszámnak, krízisközpontnak, titkos menedékház szolgáltatásnak, ha a családok átmeneti otthona férőhelyszáma, a krízisközpont, titkos menedékház szolgáltatás fenntartóváltással, más telephelyre, székhelyre történő átcsoportosítással, fenntartók közötti szolgáltatás-átadással jön létre.”

40. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén, valamint a helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában, illetve a családok átmeneti otthonában az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett, a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett férőhelyszám 100%-át, azzal, hogy gyermekotthoni férőhelyszám esetén a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett férőhelyszámtól éves átlagban a fenntartónak a gyermekek és az ifjúság védelméért, valamint az államháztartásért felelős miniszterrel egyeztetett döntésében meghatározott mértékben lehet eltérni.”

41. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultság feltétele

a) a gyermekek napközbeni ellátása, – a b) pontban foglaltak kivételével – a gyermekek átmeneti gondozása és a gyermekvédelmi szakellátás esetében az új férőhelyszámnak,

b) krízisközpont, titkos menedékház, félutas ház esetében az új szolgáltatásnak

a gyermekjóléti szolgáltatások és a gyermekvédelmi szakellátás területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása (a továbbiakban: befogadás), a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével.

(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatásnak vagy férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik befogadással.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2g) A gyermekek átmeneti gondozására a (2a)–(2f) bekezdés szerinti rendelkezések helyett az Szt. 58/A. § (2a)–(2f) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy

a) a családok átmeneti otthona keretében létrehozott külső férőhelyek esetében a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár,

b) krízisközpont, titkos menedékház és félutas ház szolgáltatás esetén a befogadásról a miniszter dönt, az Szt. 58/A. § (2c) bekezdésében foglalt esetek kivételével a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter egyetértésével,

c) krízisközpont, titkos menedékház és félutas ház-szolgáltatás esetében nem alkalmazható az Szt. 58/A. § (2b) bekezdés f) pontja, és a (2c) bekezdés b) pontja csak a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében vagy a 2021-2027-es uniós programozási időszakban elnyert uniós és hazai pályázatokra vonatkozik.”

42. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 167. §-sal egészül ki:

„167. § 2025. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe – a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül – törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az a krízisközpont, titkos menedékház, valamint félutas ház szolgáltatás, amely után a fenntartó a 2024. október 1-jén hatályos finanszírozási szerződése alapján támogatásra jogosult. A 2025. január 1-jét megelőzően hatályos 145/C. §-a alapján nyújtott állami támogatásra 2024. december 31-ét követően is a 2025. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

43. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1. 6/B. §-ában a „kapcsolatos” szövegrész helyébe az „összefüggő” szöveg,

2. 145. § (2f) bekezdésében a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „szolgáltató, szolgáltatás” szöveg,

3. 145/C. § (1) bekezdésében az „A gyermekek esélynövelő szolgáltatásai, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak működtetését” szövegrész helyébe az „A gyermekek esélynövelő szolgáltatásai működtetését” szöveg,

4. 162. § (1) bekezdés w) pontjában az „a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak” szövegrész helyébe az „a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg, és

5. 165. § (1) bekezdésében a „2024. december 31-ét” szövegrész helyébe a „2025. december 31-ét” szöveg, a „2024. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2025. december 31-ig” szöveg

lép.

44. § Hatályát veszti gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1. 145/A. §-a, és

2. 162. § (1) bekezdés i) pontjában az „az engedélyezett férőhelyszám-túllépés mértékét,” szöveg.

17. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

45. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 48. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az igazságügyi alkalmazott pótszabadságának mértéke)

„c) a tisztviselő és az írnok esetén 4 év szolgálati idő után 2 munkanap, 8 év szolgálati idő után 4 munkanap, 12 év szolgálati idő után 6 munkanap, 19 év szolgálati idő után 8 munkanap, 26 év szolgálati idő után 10 munkanap, 31 év szolgálati idő után 12 munkanap, 36 év szolgálati idő után 13 munkanap;

d) a bírósági ügyintéző esetén 3 év szolgálati időig 1 munkanap, 4 év szolgálati idő után 3 munkanap, 8 év szolgálati idő után 5 munkanap, 12 év szolgálati idő után 7 munkanap, 19 év szolgálati idő után 9 munkanap, 26 év szolgálati idő után 11 munkanap, 31 év szolgálati idő után 13 munkanap;”

(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 48. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott szabadság az igazságügyi alkalmazottat abban az évben illeti meg először, amikor az adott fizetési fokozatba besorolták, amikor a tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott a (2) bekezdés c), d), illetve e) pontjában meghatározott időt elérte, illetve amely évben vezetői beosztás ellátására kapott megbízást.”

46. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 70. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Azon igazságügyi alkalmazott esetében, akinek az illetménye az Mt. alapján került megállapításra, továbbá a 103/A. §-ban meghatározott igazságügyi alkalmazottak esetében az (1) bekezdés b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés helyett kétévi időtartamra illetményemelés elmaradása, az (1) bekezdés c) pontjában foglalt fegyelmi büntetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra illetménycsökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni. Az illetménycsökkentés mértéke az illetmény öt százalékáig terjedhet.”

47. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazságügyi alkalmazott – a 103/A. §-ban foglalt kivétellel – a szolgálati viszonya alapján havonta alapilletményre, továbbá, ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, beosztási pótlékra és címpótlékra jogosult. A beosztási pótlék és a címpótlék az illetmény része. Az alapilletmény összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege.”

48. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény „A besorolás és az alapilletmény megállapítása” című alcíme a következő 103/A. §-sal egészül ki:

„103/A. § (1) A bíróságokon, az OBH-ban és az OBT-nél foglalkoztatott tisztviselő, írnok és fizikai dolgozó (a továbbiakban együtt: bíróságon foglalkoztatott ügyintéző), valamint – az OBH elnökhelyettesének kivételével – a tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók közül kinevezett vezető (a továbbiakban együtt: bíróságon foglalkoztatott vezető) az e törvényben meghatározottak szerint megállapított illetményre jogosult. Az illetmény összege nem lehet kevesebb, mint a garantált bérminimum összege.

(2) A bíróságon foglalkoztatott ügyintézők és a bíróságon foglalkoztatott vezetők esetében nem alkalmazhatók – a szolgálati idő számítására vonatkozó szabályok kivételével – e törvény 97–106. §-ában, valamint a 122. § foglaltak, a bíróságon foglalkoztatott ügyintézők és a bíróságon foglalkoztatott vezetők besorolására és illetmény megállapítására, valamint érdemeik elismerésére a 107-109/A. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.”

49. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a 106. §-t követően a következő, „A bíróságon foglalkoztatott ügyintézők és a bíróságon foglalkoztatott vezetők besorolása, illetmény megállapítása és érdemeik elismerése” című, „A kiemelt munkakör” című és „A munkakör ellátásához kapcsolódó terhelés figyelembe vétele” című alcímekkel és a következő 107–109/C. §-okkal egészül ki:

„A bíróságon foglalkoztatott ügyintézők és a bíróságon foglalkoztatott vezetők besorolása, illetmény megállapítása és érdemeik elismerése

107. § (1) A bíróságon foglalkoztatott ügyintézők tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az alábbi álláshelyi besorolási kategóriákat kell alkalmazni:

a) ügyintéző, ezen belül:

aa) igazságügyi-tanácsos I.,

ab) igazságügyi-tanácsos II.,

ac) igazságügyi-főtanácsos I.,

ad) igazságügyi-főtanácsos II.,

ae) igazságügyi-főtanácsos III.,

b) vezető.

(2) A Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél foglalkoztatott ügyintézők tekintetében az alábbi álláshelyi besorolási kategóriákat kell alkalmazni:

a) ügyintéző, ezen belül:

aa) igazságügyi-tanácsos III.,

ab) igazságügyi-tanácsos IV.,

ac) igazságügyi-főtanácsos IV.,

ad) igazságügyi-főtanácsos V.,

b) vezető.

108. § (1) A bíróságon foglalkoztatott ügyintézőt a munkáltatói jogkör gyakorlója sorolja be – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 8. mellékletben foglalt Illetménytábla igazságügyi-tanácsos I., igazságügyi-tanácsos II., igazságügyi-főtanácsos I., igazságügyi-főtanácsos II. vagy igazságügyi-főtanácsos III. besorolási kategóriába.

(2) A Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél foglalkoztatott ügyintézőt a munkáltatói jogkör gyakorlója sorolja be a 9. mellékletben foglalt Illetménytábla igazságügyi-tanácsos III., igazságügyi-tanácsos IV., igazságügyi-főtanácsos IV. vagy igazságügyi-főtanácsos V. besorolási kategóriába.

(3) A bíróságon foglalkoztatott vezetőt a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a 8. mellékletben foglalt Illetménytábla osztályvezető vagy főosztályvezető besorolási kategóriáiba sorolja be. A bíróságon foglalkoztatott magasabb vezetőt a főosztályvezető besorolási kategóriába kell sorolni.

(4) A Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél foglalkoztatott vezetőt a munkáltatói jogkör gyakorlója a 9. mellékletben foglalt Illetménytábla osztályvezető vagy főosztályvezető besorolási kategóriába sorolja be. A Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél foglalkoztatott magasabb vezetőt a főosztályvezető besorolási kategóriába kell sorolni.

(5) A jogviszonya alapján

a) az (1) bekezdés szerinti, a bíróságon foglalkoztatott ügyintéző az (1) bekezdés,

b) a (3) bekezdés szerinti, a bíróságon foglalkoztatott vezető a (3) bekezdés

szerinti besorolása alapján havonta a 8. melléklet szerinti illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg – a szakmai képességek, a képzettség, a gyakorlat, valamint a teljesítmény alapján – az álláshelyhez tartozó besorolási kategória szerinti sávon belül.

(6) A jogviszonya alapján

a) a (2) bekezdés szerinti, a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél foglalkoztatott ügyintéző a (2) bekezdés,

b) a (4) bekezdés szerinti, a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél foglalkoztatott vezető a (4) bekezdés

szerinti besorolása alapján havonta a 9. melléklet szerinti illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg – a szakmai képességek, a képzettség, a gyakorlat, valamint a teljesítmény alapján – az álláshelyhez tartozó besorolási kategória szerinti sávon belül.

(7) A besorolás részletes szabályait a Kúriával szolgálati jogviszonyban álló bíróságon foglalkoztatott ügyintézők és bíróságon foglalkoztatott vezetők tekintetében a Kúria elnöke állapítja meg, az egyéb bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló bíróságon foglalkoztatott ügyintézők és bíróságon foglalkoztatott vezetők tekintetében az OBH elnöke szabályzatban állapítja meg, az OBT-vel szolgálati jogviszonyban álló bíróságon foglalkoztatott ügyintézők és bíróságon foglalkoztatott vezetők tekintetében az OBT határozatban állapítja meg.

109. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíróságon foglalkoztatott ügyintéző és vezető tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy értékelése alapján

a) illetményét az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkentheti, illetve legfeljebb 30%-kal növelheti,

b) részére teljesítmény elismerést fizetését rendelheti el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések elrendelése tekintetében a teljesítményértékelésen és értékelésen túl a munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) a munkakörre előírt képesítés megszerzése során elért tanulmányi eredmény,

b) az igazságügyi szervnél szerzett szakmai tapasztalat,

c) az igazságügyi szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalat,

d) az igazságügyi alkalmazott által szerzett végzettség, egyéb képesítés, nyelvtudás,

e) a munkavégzés színvonala,

f) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelés, és

g) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősség.

109/A. § A bíróságon foglalkoztatott ügyintéző és vezető a munkaköri feladatok hosszabb időn át történő eredményes ellátásáért vagy adott feladat kiemelkedő teljesítéséért a következő elismerésekben részesíthető:

a) pénz- vagy tárgyjutalom,

b) a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvénnyel alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett stb.

A kiemelt munkakör

109/B. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 2. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti igazságügyi alkalmazott munkakörét kiemelt munkakörré minősítheti.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kiemelt munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott illetményét az Mt. alapján állapíthatja meg, amelynek havi mértéke a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.

(3) Az igazságügyi szervnél a tárgyévben kiemelt munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak aránya együttesen nem haladhatja meg az éves átlagos statisztikai állományi létszám tíz százalékát.

A munkakör ellátásához kapcsolódó terhelés figyelembe vétele

109/C. § Azokat a munkaköröket, amelyek esetében a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelés figyelembevétele nem mellőzhető, az igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter rendeletben határozza meg.”

50. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a következő 134/K–134/M. §-sal egészül ki:

„134/K. § (1) Az igazságügyi alkalmazott számára – a 134/L. §-ban foglaltak kivételével – az e törvénynek Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) 52. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezései alapján az illetményt akként kell megállapítani, hogy az magasabb legyen, mint a Módtv3. 52. §-ának hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege.

(2) Az igazságügyi alkalmazottat – a 134/L. §-ban foglaltak kivételével – a Módtv3. 52. §-ának hatálybalépését követő 30 napon belül kell 2025. január 1-jétől kezdődően e törvénynek a Módtv3. 52. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezései szerint besorolni és – az (1) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – illetményét megállapítani. A besorolásnál megállapítandó szolgálati idő a Módtv3. 52. §-ának hatálybalépése előtti besorolásnál megállapított szolgálati időnél kevesebb nem lehet. A Módtv3. 52. §-ának hatálybalépése előtt soron kívüli előresorolással megszerzett szolgálati időt a besorolásnál figyelembe kell venni.

(3) Az igazságügyi alkalmazottat – a 134/L. §-ban foglaltak kivételével – az e törvénynek a Módtv3. 52. §-ával megállapított rendelkezései alapján kiszámított illetmény 2025. január 1-jétől illeti meg. Az illetmény már folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére 2025. január 1-jére visszamenőleg, legkésőbb a Módtv3. 52. §-ának hatálybalépését követő 60 napon belül kerül sor.

134/L. § (1) A bíróságon foglalkoztatott ügyintéző és a bíróságon foglalkoztatott vezető számára Módtv3. rendelkezései alapján az illetményt akként kell megállapítani, hogy az magasabb legyen, mint a Módtv3. 50. §-ának hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege.

(2) A bíróságon foglalkoztatott ügyintézőt és a bíróságon foglalkoztatott vezetőt a Módtv3. 50. §-ának hatálybalépését követő 30 napon belül kell 2025. január 1-jétől kezdődően e törvénynek a Módtv3.-al megállapított rendelkezései szerint besorolni és – az (1) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – illetményét megállapítani.

(3) A bíróságon foglalkoztatott ügyintézőt és a bíróságon foglalkoztatott vezetőt az e törvénynek a Módtv3.-al megállapított rendelkezései alapján kiszámított illetmény 2025. január 1-jétől illeti meg. Az illetmény már folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére 2025. január 1-jére visszamenőleg, legkésőbb a Módtv3. 50. §-ának hatálybalépését követő 60 napon belül kerül sor.

134/M. § Ha a tisztviselő, az írnok és bírósági ügyintéző számára az e törvénynek a Módtv3.-al megállapított rendelkezései alapján járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a Módtv3. hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény Módtv3.-al megállapított rendelkezései szerinti szabadsága meg nem haladja.”

51. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a következő 134/N. §-sal egészül ki:

„134/N. § (1) Az igazságügyi alkalmazott számára – a 134/L. §-ban foglaltak kivételével – a Módtv3. 53. §-ával megállapított rendelkezései alapján az illetményt akként kell megállapítani, hogy az magasabb legyen, mint a Módtv3. 53. §-ának hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege.

(2) Az igazságügyi alkalmazottat – a 134/L. §-ban foglaltak kivételével – 2026. február 28-ig kell 2026. január 1-jétől kezdődően e törvénynek a Módtv3. 53. §-ával megállapított rendelkezései szerint besorolni és – az (1) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – illetményét megállapítani. A besorolásnál megállapítandó szolgálati idő a 2026. január 1-je előtti besorolásnál megállapított szolgálati időnél kevesebb nem lehet. A 2026. január 1. előtt soron kívüli előresorolással megszerzett szolgálati időt a besorolásnál figyelembe kell venni.

(3) Az igazságügyi alkalmazottat – a 134/L. §-ban foglaltak kivételével – az e törvénynek a Módtv3. 53. §-ával megállapított rendelkezései alapján kiszámított illetmény 2026. január 1-jétől illeti meg. Az illetmény már folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére 2026. január 1-jére visszamenőleg, legkésőbb 2026. március 31-ig kerül sor.”

52. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

1. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép,

2. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép,

3. 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép,

4. 5. melléklete helyébe a 4. melléklet lép,

5. 6. melléklete helyébe az 5. melléklet lép,

6. 7. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

1. a 7. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki,

2. a 8. melléklet szerinti 9. melléklettel egészül ki.

53. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

1. 3. melléklete helyébe a 9. melléklet lép,

2. 4. melléklete helyébe a 10. melléklet lép,

3. 5. melléklete helyébe a 11. melléklet lép,

4. 6. melléklete helyébe a 12. melléklet lép,

5. 7. melléklete helyébe a 13. melléklet lép.

54. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

a) 15. § (1) bekezdésében az „előresorolás időpontját,” szövegrész helyébe az „előresorolás időpontját, illetve a bíróságokon, az OBH-ban és az OBT-nél foglalkoztatott tisztviselő, írnok és fizikai dolgozó, valamint a közülük kinevezett vezető esetében az álláshelyi besorolási kategóriát és az illetményt,” szöveg,

b) 93. § (4) bekezdés e) pontjában a „fokozat” szövegrész helyébe a „fokozat, illetve álláshelyi besorolási kategória” szöveg,

c) 96. § (3) bekezdésében a „98. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „109/B. § (2) bekezdésében” szöveg,

d) 122. § (2) bekezdésében az „a bíróság, az OBH és az OBT alkalmazottainak tekintetében az OBT, más” szövegrész helyébe az „az” szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

a) 97. § (1) bekezdésében a „– a fizikai dolgozó kivételével –” szövegrész,

b) 98. § (2)–(5) bekezdése,

c) 99. § (2) bekezdésében az „a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az OBT-vel szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBT határozatban,” szövegrész,

d) 104. § (1) bekezdésében a „ , valamint a bírósági irodavezetőt” szövegrész,

e) 104. § (2) bekezdése,

f) 105. § (1) bekezdésében a „tisztviselőt és írnokot,” szövegrész,

g) 105. § (2) bekezdés b) pontjában az „a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő,” szövegrész,

h) 105. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, írnok, valamint” szövegrész.

18. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

56. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során – a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás mellett – az egészségi állapot vizsgálata céljából személyes megjelenésre kötelezhető, ha az igénylő, illetve az ellátásban részesülő állapota a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megalapozottan nem ítélhető meg. Ha az igénylő az igény elbírálása során a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az az igénybejelentés visszavonásának minősül. Ha a nyugdíjas a felülvizsgálat során a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátást az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni.”

57. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 79. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a külföldön élő vagy tartózkodó jogosult

a) havi 10 000 forintot meg nem haladó összegű nyugellátását kérelmére félévente vagy évente, kérelem hiányában negyedévente,

b) havi 10 000 forintot meghaladó összegű nyugellátását kérelmére negyedévente, félévente vagy évente,

utólag kell folyósítani.”

58. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. A megállapított nyugellátást nem lehet átruházni, engedményezni. Lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni. Lemondás esetén – más ellátásra való jogosultság szempontjából – a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg.”

59. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a) az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság ellenőrzési és végrehajtási eljárás lefolytatása, továbbá támogatás megállapítása céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,

b) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, a munkavédelmi hatóság, a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, a rehabilitációs hatóság, a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szerve, valamint az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés, a munkavédelmi ellenőrzés, továbbá ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,

c) az egészségügyi ellátást nyújtó szerv vagy személy az egészségügyi szolgáltatói feladatai ellátása céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,

d) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése, valamint a menekültügyi eljárás során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,

e) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35/A. §-ában meghatározott szervezet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szerv által kibocsátott utazási utalványban részesülő személyekre vonatkozóan a (2) bekezdés a) és h) pontja,

f) a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerinti művészjáradékkal kapcsolatos ügyekben eljáró szerv a művészjáradék folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,

g) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi szerve tervezési és érdekvédelmi feladatok, ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, valamint statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében a Magyar Honvédség szociális gondoskodási körébe tartozók esetében a (2) bekezdés a), g) és h) pontja,

h) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a kiegészítő hozzátartozói támogatásra, illetve az árvák kiegészítő támogatására való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a), g) és h) pontja

szerinti adatok igénylésére jogosult.”

60. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

1. 6/A. § (1) bekezdésében a „januárjára” szövegrész helyébe a „februárjára” szöveg,

2. 6/A. § (3) bekezdésében a „január” szövegrész helyébe a „február” szöveg,

3. 6/A. § (4) bekezdésében az „első negyedévében” szövegrész helyébe a „februárjában” szöveg,

4. 47. § (3) bekezdés záró szövegrészében a „következik be” szövegrész helyébe a „következik be azzal, hogy az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani” szöveg,

5. 70. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „kérelemre” szövegrész helyébe a „kérelemre vagy a baleset üzemiségét elbíráló szerv értesítése alapján hivatalból” szöveg,

6. 79. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „tizenhárom napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg,

7. 83. § (2) bekezdésében az „örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés” szövegrész helyébe az „örökösök egyenlő arányban – kérelemre – vehetik fel a halál napjától, illetve a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, az öröklési bizonyítvány vagy az öröklési perben hozott bírósági ítélet” szöveg,

8. 96. § (3) bekezdés h) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat” szöveg,

9. 96. § (3a) bekezdés a) pontjában az „a)–f)” szövegrész helyébe az „a)” szöveg,

10. 96. § (3a) bekezdés b) pontjában az „a)–f)” szövegrész helyébe az „a)” szöveg, és

11. 96. § (3a) bekezdés c) pontjában az „a)–e)” szövegrész helyébe az „a)” szöveg

lép.

61. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

1. 22. § (1) bekezdés i) pontja,

2. 89. § (10) bekezdés b) pontja,

3. 96. § (9) bekezdése,

4. 97. § (10) bekezdésében a „vagy rehabilitációs járadékban” szövegrész, és

5. 101. § (5) bekezdés c) pontjában az „– ide nem értve a rehabilitációs járadékot –” szövegrész.

19. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

62. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alapítvány méltányosságból támogatást nyújthat – a 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – a Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek térítési díjához, valamint a Magyarországon társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető azon gyógyászati segédeszközök árhoz, amelyek árajánlatban szereplő egy mennyiségi egységre vetített bruttó ára meghaladja a mindenkori bruttó minimálbér havi összegének kétszeresét. Az Alapítvány jogköre nem terjed ki a 26. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakra. Az Alapítvány döntéseit az emberi élet és egészség védelme, valamint a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás szellemében hozza meg.”

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26/D. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Alapítvány (3) bekezdés szerinti feladatára rendelt vagyon a központi költségvetésből az Alapítvány céljainak finanszírozására elkülönített összeg, amelyet az Alapítvány a (3) bekezdés szerinti célból továbbadhat. Az Alapítvány az ezen forráson túl egyéb bevételeit is a (3) bekezdés szerinti célra fordítja.

(6) A támogatás elszámolása során, a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő elszámoló szervezet igénybevétele esetén az Alapítvány (3) bekezdés szerinti célja teljesítése során az általa megítélt támogatást az elszámoló szervezet felé a vele kötött megállapodásban és a Kormány rendeletében meghatározottak szerint megtéríti. Az Alapítványnak az általa megítélt támogatásról szóló döntése közokirat, amelynek tartalmát – a felhasználáshoz, elszámoláshoz szükséges mértékben és ideig – a biztosított mellett az elszámoló szervezet, valamint az Alapítvány méltányossági döntésével érintett gyógyszertár és egészségügyi szolgáltató ismerheti meg”

63. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az EU-Kártya kiadásáért 4000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a biztosítottnak, ha annak kiadása a még érvényes EU-Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé.”

64. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 82/Z. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Kezdőnapot megelőző napon a 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján a kezdőnapon folyamatban levő ügyekben az egészségbiztosító jár el.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában folyamatban levő ügynek kell tekinteni a kérelmet,

a) ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja kérelmére a kérelem tárgyát képező gyógyszerről az egészségbiztosító befogadó döntést hozott,

b) ha a kérelmező olyan gyógyszer vonatkozásában nyújt be hosszabbítási kérelmet, amellyel kapcsolatban az egészségbiztosító korábban már engedélyező döntést hozott.”

65. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a a következő (2q) bekezdéssel egészül ki:

„(2q) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 26/D. § (6) bekezdése szerinti megtérítés részletszabályait, valamint az elszámoló szervezetre vonatkozó feltételeket rendeletben határozza meg.”

66. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

1. 26. § (1) bekezdés c) pontjában az „a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető” szövegrész helyébe a „valamely indikációba már befogadott, ugyanakkor a kérelmezett indikációban társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető” szöveg, a „gyógyászati segédeszköz” szövegrész helyébe az „a 26/D. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszköz” szöveg,

2. 82/Z. § (1) bekezdésében a „2025. január 1-jétől” szövegrész helyébe az „a Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért bírósági bejegyzését követő 31. naptól (a továbbiakban: Kezdőnap)” szöveg lép,

3. 82/Z. § (2) bekezdésében a „2025. január 1-jétől” szövegrész helyébe az „a Kezdőnaptól” szöveg

lép.

20. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

67. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A központi költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hitéleti oktatás költségeihez. A hozzájárulás a bevett egyházak által szervezett hitéleti oktatás költségeihez a hitoktatók díjazása vonatkozásában a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben kerül biztosításra.”

68. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 11. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazásában a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint az egyházi jogi személy Ehtv. 7/A. § (2) bekezdése szerinti vallási tevékenysége önmagában nem minősül nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenységnek.

(4) A közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazásában az Országgyűlés, a Kormány vagy más ajánlatkérő által nyújtott finanszírozás aránya szempontjából a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint az egyházi jogi személy szervezeteknél és fenntartóknál nem kell figyelembe venni azokat az összegeket, amelyeket a szervezet vagy fenntartó más szervezetnek vagy a fenntartott intézménynek átad (a továbbiakban együtt: tényleges felhasználó szervezet). Az átadott összegeket a tényleges felhasználó szervezet finanszírozási aránya tekintetében kell figyelembe venni.”

21. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

69. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (5) bekezdés c) pont ci) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap

a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint)

„ci) a közegészségügyi vagy élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szervnek az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek és testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek, az étrend-kiegészítők bejelentéséért, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerrel igazgatási jellegű szolgáltatásáért,”

(fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket

rendeletben állapítsa meg.)

22. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

70. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe az „és” szöveg lép.

23. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

71. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a következő 35/B. §-sal egészül ki:

„35/B. § A tartós külszolgálat vagy más jogszabály szerinti tartós külföldi szolgálat ideje alatt az ellátásra jogosító gyermek után folyósított ellátás, díj vagy támogatás e törvény alkalmazásában az 5. § a), illetve b) pontja szerinti ellátásnak minősül, amelyre a Külszoltv. szabályai alkalmazandóak.”

24. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

72. § Hatályát veszti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 94/B. §-a.

25. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

73. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. számú melléklete helyébe az 14. melléklet lép.

26. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

74. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) A fiatal felnőtt az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetése iránti kérelmét legkésőbb a 23. életévének betöltése napján terjesztheti elő. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kiutaló

a) a fiatal felnőtt 19. életévének betöltése után 90 napon belül írásbeli értesítést küld az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetésével kapcsolatban azon fiatal felnőtt számára, aki a 18. életévének betöltése után 1 évig nem kérte annak kifizetését;

b) a fiatal felnőtt 22. életévének betöltése után 90 napon belül írásbeli értesítést küld az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetésével kapcsolatban azon fiatal felnőtt számára, aki a 18. életévének betöltése után 4 évig nem kérte annak kifizetését;

c) visszautalja az életkezdési letéti számlán lévő összeget az állam számára, amennyiben a fiatal felnőtt a 23. életévének betöltéséig nem kezdeményezi az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését;

d) megszünteti az életkezdési letéti számlát a c) pont szerinti visszautalás esetében.”

(2) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 5. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:

„(19a) A kiutaló az életkezdési letéti számlán lévő összeget a fiatal felnőtt, illetve az örökös vagy örökösök kérelmére a megjelölt folyószámlára, vagy kifizetési utalványon utalja ki. Magyarországi lakcímmel nem rendelkező jogosult részére a kiutaló kizárólag folyószámlára történő átutalással teljesíti a kifizetést.”

75. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A természetes személy által egy naptári évben történő befizetések összértéke nem haladhatja meg az 1 200 000 forintot.”

76. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiutaló Start-számlával nem rendelkező gyermek esetében

az életkezdési letéti számlán nyilvántartott követelés után)

„af) a gyermek jogosultságának bármely okból történő megszűnésének napján, ideértve a fiatal felnőtt 18. életévének betöltését”

(a jóváírás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex százalékos mértékével megegyező kamat, negatív éves fogyasztói árindex esetén nullaszázalékos kamat alapján a nyilvántartott követelés utolsó fordulónapjától számított időszakban meghatározott átlagos állománya után számított támogatást,

ír jóvá.)

(2) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 7. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az életkezdési támogatást, illetőleg a gyermek halála esetén az örököst megillető összeget a fiatal felnőtt, illetőleg az örökös kérelmére)

„a) a kiutaló – kivéve a (9) bekezdésben szabályozott esetet – a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a kérelemben megjelölt módon folyószámlára utalással vagy kifizetési utalványon postai úton fizeti ki;”

27. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

77. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) Intézeti gyógyszertárat – a (2)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – fekvőbeteg-ellátást végző intézmény működtethet. Az erre vonatkozó engedélyt az egészségügyi államigazgatási szerv adja meg a fekvőbeteg-ellátást végző intézmény kérelmére, amennyiben a kérelmező megfelel az e törvényben és a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírt feltételeknek. Az intézeti gyógyszertár fekvőbeteg-ellátást végző intézményben történő felhasználásra és közvetlen lakossági gyógyszerellátás céljából szolgáltathat ki gyógyszert.

(2) A fekvőbeteg-ellátást végző intézmény – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – az intézeti gyógyszertári feladatok ellátásához közreműködőt vehet igénybe.

(3) Az állam az állami fenntartású és az önként csatlakozó más fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmények esetében a (2) bekezdés szerinti közreműködő igénybevételét egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatás útján biztosíthatja az intézeti gyógyszertár kormányrendeletben meghatározott tevékenységei tekintetében, azzal, hogy ebben az esetben a közreműködőre és annak igénybevételére vonatkozó szabályokat az e §-ban és az egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatást szabályozó kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Az állam az egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatásra a Kbt. szerint lefolytatott eljárás alapján az eljárás nyertesével a Kbt. szerint köt szerződést.

(5) A Kbt. szerinti eljárás nyertese az egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatás nyújtására közreműködő szervezetként projekttársaságot köteles létrehozni.

(6) A fekvőbeteg-ellátást végző intézmény és a projekttársaság együttműködik az egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatás működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása során, melynek keretében a fekvőbeteg-ellátást végző intézménynél foglalkoztatott vezető főgyógyszerész, valamint az intézeti gyógyszertár szakgyógyszerészének, gyógyszerészének, egészségügyi dolgozójának tekintetében a munkáltató – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3/A. § e) pontja szerinti alapvető munkáltatói jogok kivételével – a fekvőbeteg-ellátást végző intézmény fenntartójának egyetértésével a közreműködői szolgáltatás folyamatos ellátásához szükséges munkáltatói jogok gyakorlását írásbeli nyilatkozatával a projekttársaság által meghatározott személyre átruházhatja.

(7) Az (3) bekezdés szerinti esetben az egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatás nyújtó szolgáltató – a (4) bekezdés szerinti szerződésben foglaltak szerint – ellátja a Kormány rendeletében meghatározott, a betegek gyógyszerrel való ellátásához kapcsolódó nem intézeti gyógyszertári feladatokat is.

(8) Az intézeti gyógyszertár köteles biztosítani az intézeti és a közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítését szolgáló feltételeket. Az intézeti gyógyszertár működésének részletes szakmai szabályait, személyi és tárgyi feltételeit, nyilvántartási kötelezettségeit az intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítésével kapcsolatos feladatok részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

(9) A (2) bekezdés szerinti közreműködő igénybevételére, illetve a (3) bekezdés szerinti egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatásra, valamint ezek igénybevétele esetén az intézeti gyógyszertári tevékenység engedélyezésére, szakmai és tárgyi feltételeinek biztosítására, működésére, felügyeletére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

78. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdése a következő q)–w) ponttal egészül ki:

[(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„q) az intézeti gyógyszertári feladatok ellátásához történő közreműködő igénybevétel feltételeit és szabályait,

r) azokat az intézeti gyógyszertári és egyéb feladatokat, amelyekhez egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatást biztosíthat az állam,

s) az egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatás nyújtása engedélyezésének, végzésének és hatósági ellenőrzésének részletes szabályait,

t) az egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatás nyújtásának engedélyezésére és hatósági ellenőrzésére jogosult szervet,

u) az állam nevében az egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatás tárgyában a Kbt. szerinti eljárás lefolytatására, az eljárás nyertesével a Kbt. szerinti szerződés megkötésére, valamint e szerződés módosítására és megszüntetésére jogosult miniszter és a feladat ellátásában közreműködő szerv kijelölését,

v) az 51. § (2) bekezdése szerinti közreműködő, illetve az 51. § (3) bekezdés szerinti egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatás igénybevétele esetén az intézeti gyógyszertári tevékenység engedélyezésére, szakmai és tárgyi feltételeinek biztosítására, működésére, felügyeletére vonatkozó szabályokat,

w) a nem állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézménynek az egységes intézeti gyógyszertári közreműködői szolgáltatás tárgyában a Kbt. szerint megkötött szerződéshez történő önkéntes csatlakozás részletes szabályait”

[rendeletben állapítsa meg.]

28. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

79. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény VII. fejezete a következő 36/F. §-sal egészül ki:

„36/F. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szerinti vendéglátás tevékenységet végző üzlet számára fizetési műveletek elfogadását nyújtó pénzforgalmi szolgáltató biztosítja annak technikai feltételeit, hogy a fizető fél által adott Kertv. szerinti borravalót a munkavállaló akkor is megkaphassa, ha a fogyasztó a fizetést készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy azonnali átutalással teljesíti.”

29. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása

80. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az államháztartásért felelős miniszter – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonosi joggyakorlását ellátó miniszterek bevonásával – ellátja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével kapcsolatos feladatokat.”

81. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (5) bekezdés a) pontjában a „beszámolóját” szövegrész helyébe „jelentését” szöveg lép.

30. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

82. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 50. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A születési utónév megváltoztatására irányuló kérelem igazgatási szolgáltatási díja 13 000 forint.

(5) A születési családi nevet, valamint a születési családi és utónevet érintő névváltoztatási kérelem igazgatási szolgáltatási díja 18 000 forint.”

(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 50. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az igazgatási szolgáltatási díjat az anyakönyvi szerv által megjelölt számlára kell megfizetni.

(7) Az igazgatási szolgáltatási díj – a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel – az anyakönyvi szerv bevételét képezi.

(8) A 49. § (6) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén a Nyelvtudományi Kutatóközpontot 5000 forint illeti meg. Az anyakönyvi szerv a díjbevételt félévente, a tárgyi időszakot követő hónap 25. napjáig utalja át a Nyelvtudományi Kutatóközpont által megjelölt számlára.”

83. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81/A. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, valamint az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]

„e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, továbbá, a titkos információgyűjtés, valamint előkészítő eljárás végrehajtása céljából.”

31. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

84. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a munkavállaló

a) idénymunkára,

b) alkalmi munkára, vagy

c) idénymunkára és alkalmi munkára

létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.”

85. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyugellátás számítási alapja

a) a 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,1 százaléka,

b) a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 4,2 százaléka,

c) a 8. § (2) bekezdés c) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka,

azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.”

86. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az állami adóhatóság a munkáltató (1) bekezdés szerinti bejelentését visszautasítja, ha a munkaviszony napjainak száma az 1. § (4) bekezdésébe ütközik. A foglalkoztató ebben az esetben a 8. § (4) bekezdése szerint köteles eljárni.”

(2) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az 1. § (4) bekezdés feltételeinek vizsgálata céljából az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően a foglalkoztató jogosult a természetes személy adóazonosító jelének, TAJ-számának és nevének megismerésére és kezelésére. Az 1. § (4) bekezdés szerinti feltétel vizsgálatához az állami adó- és vámhatóság elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít.”

87. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény a következő 21. §-sal egészül ki:

„21. § (1) A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 8. § (2) bekezdését és 10. § (2) bekezdését a 2025. február 1-jét követően keletkezett, e törvény szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

(2) A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 1. § (4) bekezdését 2025. július 1-jétől kell alkalmazni úgy, hogy a 2025. évben a foglalkoztatás időtartamának számításakor annak 120 naptári napos korlátját 2025. július 1-jétől kell figyelembe venni.

(3) A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 8. § (2) bekezdése szerint megállapított közterhek mértékét és a nyugellátás 10. § (2) bekezdése szerint meghatározott alapját az állami adóhatóság 2025. január 20-áig honlapján és a Magyar Közlönyben közzéteszi.”

88. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény

1. 8. § (2) bekezdés a) pontjában a „minimálbér 0,5 százaléka” szövegrész helyébe a „minimálbér 0,75 százaléka” szöveg,

2. 8. § (2) bekezdés b) pontjában a „minimálbér 1 százaléka” szövegrész helyébe a „minimálbér 1,5 százaléka” szöveg,

3. 8. § (2) bekezdés c) pontjában a „foglakoztatása” szövegrész helyébe a „foglalkoztatása” szöveg

lép.

89. § Hatályát veszti az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény

1. 2. § 1. pontjában a „– feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot” szövegrész;

2. 2. § 2. pontjában a „feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot” szövegrész.

32. A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosítása

90. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alappal – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – négytagú bizottság (a továbbiakban: Bizottság) rendelkezik. A Bizottság tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által kijelölt személy, az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A Bizottság tagjai – a nemzetpolitikáért felelős miniszter kivételével – havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a nemzetpolitikáért felelős miniszter állapít meg.”

33. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

91. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § A népegészségügyi termékadó alanya a Neta tv. 2025 január 31-én hatályos 8. § (4) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot utoljára a 2025. január 31-ét magába foglaló bevallási időszakról szóló adóbevallásában tehet.”

92. § Hatályát veszti a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény 8. § (4)–(8) bekezdése.

34. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

93. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„r) egyes hatósági eljárásokban az iparbiztonsági hatóság által vizsgált szakkérdésekkel kapcsolatos eljárási költségeket,”

94. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 82. § (1) bekezdésében az „az adópolitikáért” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért, valamint a közigazgatás-szervezésért” szöveg lép.

35. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

95. § (1) Hatályukat vesztik a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (9) bekezdés b) pontjában a „ , „kúriai tanácsos” ” szövegrészek.

(2) Hatályát veszti a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (3) bekezdés j) pontjában a „ , „kúriai tanácsos” ” szövegrész.

36. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

96. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magyarországon bíróvá az a harmincötödik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b) nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,

c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

d) a jogi szakvizsgát letette,

e) vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz,

f) legalább két évig a bíróságon kívül joggyakorlatot folytatott és legalább egy évig

fa) bírósági titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként dolgozott,

fb) kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott,

fc) korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött,

fd) nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott,

g) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.”

97. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kúria bírájának kivételével az 1. fizetési fokozatba tartozó bíró alapszabadsága évi 30 munkanap, ezt követően az alapszabadság a második fizetési fokozatban évi két munkanappal, majd fizetési fokozatonként évi egy munkanappal emelkedik.”

98. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 55. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Kúria bírájának alapszabadsága három éves szolgálati időig harminc munkanap, négy év szolgálati idő után harminckét munkanap, majd ezt követően az alapszabadság 3 évenként további egy munkanappal emelkedik.”

99. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírót az 50. életéve betöltésének évétől – a fizetési fokozatától, illetve az (1a) bekezdésben foglalt számítástól függetlenül – évi 40 munkanap alapszabadság illeti meg.”

100. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 124. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Kúria bírája esetében az egy fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb egyévi, két fizetési fokozattal való visszavetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra illetménycsökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni, a csökkentés mértéke az illetmény öt százalékáig terjedhet.”

101. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 158/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„158/A. § (1) A Kúria főtitkárának havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 90 százaléka. A Kúria főtitkárának juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Kúria főtitkár-helyettesének havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 80 százaléka. A Kúria főtitkár-helyettesének juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek a helyettes államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

102. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a 158/A. §-t követően a következő 58/B. és 58/C. alcímmel egészül ki:

„58/B. A Kúria további vezetőinek illetménye

158/B. § (1) A Kúria kollégiumvezetőjének és a Kúria kollégiumvezető-helyettesének havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 80 százaléka.

(2) A Kúria tanácselnökének havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 70 százaléka.

58/C. A Kúria bíráinak illetménye

158/C. § A kúriai bíró havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 60 százaléka.”

103. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„175. § Ha a bírót – a fegyelmi okot kivéve – szolgálati érdekből alacsonyabb szintű bíróságra helyezik át, vagy alacsonyabb szintű bíróságra rendelik ki, korábbi beosztási pótlékára, illetve címére és a címmel járó pótlékra továbbra is jogosult. Ha a Kúria bíráját – a fegyelmi okot kivéve – szolgálati érdekből alacsonyabb szintű bíróságra helyezik át, vagy alacsonyabb szintű bíróságra rendelik ki, kúriai bírói illetményre továbbra is jogosult. Szolgálati érdeknek minősül az is, ha a bírót alacsonyabb szintű bíróságon vezetőnek nevezik ki, vagy újabb beosztására pályázat nélkül került sor.”

104. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő 232/Y. §-sal egészül ki:

„232/Y. § (1) E törvénynek Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 4. § (1) bekezdésében foglaltakat a 2025. március 1. napján és az azt követően kiírt bírói pályázati eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 4. § (1) bekezdése helyett e törvénynek a Módtv2. 96. §-ának hatályba lépése előtti napon hatályos 4. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, ha a bírói álláshelyre pályázó 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyt létesített bírósági titkár, továbbá olyan bírósági titkár, aki 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél bírósági fogalmazói jogviszonyban állt.

(3) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 4. § (1) bekezdését a már kinevezett bírókra nem kell alkalmazni.”

105. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő 232/Z. §-sal egészül ki:

„232/Z. § (1) A Kúria bíráit és bírósági vezetőit az e törvénynek a Módtv2. 101. § és 102. §-ával megállapított rendelkezései alapján kiszámított illetmény 2025. január 1-jétől illeti meg, ez az illetmény nem lehet kevesebb, mint az érintett illetményének a Módtv2. 101. § és 102. §-ának hatályba lépése előtti összege. Az illetmény már folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére 2025. január 1-jére visszamenőleg, legkésőbb a Módtv2. 101. § és 102. §-ának hatálybalépését követő 60. napig kerül sor.

(2) Ha a Kúria bírái számára az e törvénynek a Módtv2.-vel megállapított rendelkezései alapján járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a Módtv2. hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény Módtv2.-vel megállapított rendelkezései szerinti szabadsága meg nem haladja.”

106. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. melléklete helyébe a 15. melléklet lép.

107. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

a) 126. § (1) bekezdés b) pontjában a „két fizetési fokozattal való visszavetés,” szövegrész helyébe a „két fizetési fokozattal való visszavetés – a Kúria bírája esetében egyévi illetménycsökkentés, kétévi illetménycsökkentés –,” szöveg,

b) 168. §-ában, 169. § (1) bekezdésében, 170. § (2) bekezdésében, 179. § (1) bekezdésében az „A bíró” szövegrész helyébe az „A Kúria bírájának kivételével a bíró” szöveg,

c) 170. § (1) bekezdésében a „kell besorolni” szövegrész helyébe a „kell besorolni a Kúria bírájának kivételével” szöveg,

d) 171. §-ában az „A bírót” szövegrész helyébe az „A Kúria bírájának kivételével a bírót” szöveg,

e) 176. § (1) bekezdésében a „vezető” szövegrész helyébe a „vezető – a Kúria vezetőinek kivételével –” szöveg,

f) 180. § (3), (4) és (5) bekezdésében, 181. § (1) bekezdésében, 182. § (1) és (3) bekezdésében az „a bíró” szövegrész helyébe az „a Kúria bírájának kivételével a bíró” szöveg

lép.

108. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 237. § (1) bekezdésében a „232/X. §-a, 236. §-a,” szövegrész helyébe a „232/X. §-a, 232/Y. §-a, 232/Z. §-a 236. §-a,” szöveg lép.

109. § Hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

a) 173. § (1) bekezdésében az „ , a Kúria bírája” szövegrész,

b) 173. § (2) bekezdésének d) pontja,

c) 174. § (1) bekezdésének d) pontja,

d) 174. § (2) bekezdésének d) pontja,

e) 174. § (3) bekezdésében az „ , a kúriai tanácsos a 130 százalékát” szövegrész.

37. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

110. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. §-a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A legfőbb ügyész helyettes a Kúria elnökhelyettesével azonos havi illetményre és más javadalmazásra jogosult.

(6) A legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész és a legfőbb ügyészségi főosztályvezető helyettes ügyész a Kúria kollégiumvezetőjével és a Kúria kollégiumvezető-helyettesével azonos havi illetményre jogosult.

(7) A legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész a Kúria tanácselnökével azonos havi illetményre jogosult.

(8) A legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyész havi illetményként a legfőbb ügyész havi illetményének a 65 százalékára jogosult.

(9) A legfőbb ügyészségi ügyész a kúriai bíróval azonos havi illetményre jogosult.”

111. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 64. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Ha az ügyészt ügyészségi érdekből alacsonyabb szintű ügyészséghez helyezik át, korábbi beosztási pótlékára, illetve címére és a címmel járó pótlékra továbbra is jogosult, valamint a korábbi szolgálati helye szintjének megfelelő munkaköri elnevezést a továbbiakban is használhatja. Ha a legfőbb ügyészségi ügyészt ügyészségi érdekből alacsonyabb szintű ügyészséghez helyezik át, legfőbb ügyészségi ügyészi illetményére továbbra is jogosult, valamint a korábbi szolgálati helye szintjének megfelelő munkaköri elnevezést a továbbiakban is használhatja. Ügyészségi érdeknek minősül, ha az ügyészt alacsonyabb szintű ügyészségen vezetőnek nevezik ki, valamint ha a 25. § (2) vagy (4) bekezdésében, illetve 36. § (1) bekezdés a)–b) pontjában vagy a 47. § (5) bekezdésében említett okból alacsonyabb szintű ügyészségre helyezik át.

(6) Alacsonyabb szintű ügyészségre történő kirendelés esetén az ügyész beosztási pótléka nem változik, illetve címét és a címmel járó pótlékát megtartja, valamint a korábbi szolgálati helye szintjének megfelelő munkaköri elnevezést a továbbiakban is használhatja. Alacsonyabb szintű ügyészségre történő kirendelés esetén a legfőbb ügyészségi ügyész legfőbb ügyészségi ügyészi illetményére továbbra is jogosult, valamint a korábbi szolgálati helye szintjének megfelelő munkaköri elnevezést a továbbiakban is használhatja. Magasabb szintű ügyészségre történő kirendelés esetében az ügyész a kirendelés helyének megfelelő beosztási pótlékra jogosult; a kirendelés időtartamára az ügyészt a címpótlék nem illeti meg.”

112. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A legfőbb ügyészségi ügyész kivételével az 1. fizetési fokozatba tartozó ügyész alapszabadsága évi harminc munkanap, a 2. fizetési fokozattal kezdődően az alapszabadság a fizetési fokozattal azonos számú munkanappal emelkedik.”

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A legfőbb ügyészségi ügyész alapszabadsága három éves szolgálati időig harminc munkanap, négy év szolgálati idő után harminckét munkanap, majd ezt követően az alapszabadság 3 évenként további egy munkanappal emelkedik.”

(3) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyészt az ötvenedik életéve betöltésének évétől – a fizetési fokozatától, illetve az (1a) bekezdésben foglalt számítástól függetlenül – évi negyven munkanap alapszabadság illeti meg.”

113. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 84. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A legfőbb ügyészségi ügyész esetében az egy fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb egyévi, két fizetési fokozattal való visszavetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra illetménycsökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni, a csökkentés mértéke az illetmény öt százalékáig terjedhet.”

114. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 108/C. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ügyészek közül kinevezett főtitkár a Kúria főtitkárával azonos havi illetményre jogosult.

(2) Az ügyészek közül kinevezett főtitkár-helyettes a Kúria főtitkár-helyettesével azonos havi illetményre jogosult.

(3) Az illetményén kívül az ügyészek és a tisztviselők közül kinevezett főtitkár a Kúria főtitkárával, az ügyészek és a tisztviselők közül kinevezett főtitkár-helyettes a Kúria főtitkár-helyettesével azonos juttatásra jogosult. A főtitkárt és a főtitkár-helyettest megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költség – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetésről szóló törvény ügyészségre vonatkozó költségvetési fejezetét terheli.”

115. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 135–138. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„135. § (1) A tisztviselőt, írnokot és fizikai alkalmazottat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az alábbi álláshelyi besorolási kategóriákat kell alkalmazni:

a) ügyintéző, ezen belül:

aa) ügyészségi-tanácsos I.,

ab) ügyészségi-tanácsos II.,

ac) ügyészségi-főtanácsos I.,

ad) ügyészségi-főtanácsos II.,

ae) ügyészségi-főtanácsos III.,

b) vezető.

(2) A Legfőbb Ügyészségen foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak tekintetében az alábbi álláshelyi besorolási kategóriákat kell alkalmazni:

a) ügyintéző, ezen belül:

aa) ügyészségi-tanácsos III.,

ab) ügyészségi-tanácsos IV.,

ac) ügyészségi-főtanácsos IV.,

ad) ügyészségi-főtanácsos V.,

b) vezető.

136. § (1) A tisztviselőt, írnokot és fizikai alkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója sorolja be – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 6. mellékletben foglalt Illetménytábla ügyészségi-tanácsos I., ügyészségi-tanácsos II., ügyészségi-főtanácsos I., ügyészségi-főtanácsos II. vagy ügyészségi-főtanácsos III. besorolási kategóriába.

(2) A Legfőbb Ügyészségen foglalkoztatott tisztviselőt, írnokot és fizikai alkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója sorolja be a 6/A. mellékletben foglalt Illetménytábla ügyészségi-tanácsos III., ügyészségi-tanácsos IV., ügyészségi-főtanácsos IV. vagy ügyészségi-főtanácsos V. besorolási kategóriába.

(3) A vezetőt a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a 6. mellékletben foglalt Illetménytábla osztályvezető vagy főosztályvezető besorolási kategóriába sorolja be. A magasabb vezetőt a főosztályvezető besorolási kategóriába kell sorolni.

(4) A Legfőbb Ügyészségen foglalkoztatott vezetőt a munkáltatói jogkör gyakorlója a 6/A. mellékletben foglalt Illetménytábla osztályvezető vagy főosztályvezető besorolási kategóriába sorolja be. A Legfőbb Ügyészségen foglalkoztatott magasabb vezetőt a főosztályvezető besorolási kategóriába kell sorolni.

(5) A jogviszonya alapján

a) az (1) bekezdés szerinti tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott az (1) bekezdés,

b) a (3) bekezdés szerinti vezető a (3) bekezdés

szerinti besorolása alapján havonta a 6. melléklet szerinti illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg – a szakmai képességek, a képzettség, a gyakorlat, valamint a teljesítmény alapján – az álláshelyhez tartozó besorolási kategória szerinti sávon belül.

(6) A jogviszonya alapján

a) a (2) bekezdés szerinti, a Legfőbb Ügyészségen foglalkoztatott tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott a (2) bekezdés,

b) a (4) bekezdés szerinti, a Legfőbb Ügyészségen foglalkoztatott vezető a (4) bekezdés

szerinti besorolása alapján havonta a 6/A. melléklet szerinti illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg – a szakmai képességek, a képzettség, a gyakorlat, valamint a teljesítmény alapján – az álláshelyhez tartozó besorolási kategória szerinti sávon belül.

(7) A besorolás részletes szabályait a legfőbb ügyész állapítja meg.

137. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott és vezető tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy minősítése alapján

a) illetményét az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkentheti, illetve legfeljebb 30%-kal növelheti,

b) részére teljesítmény elismerést fizetését rendelheti el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések elrendelése tekintetében a teljesítményértékelésen és minősítésén túl a munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) a munkakörre előírt képesítés megszerzése során elért tanulmányi eredmény,

b) az ügyészi szervezetben szerzett szakmai tapasztalat,

c) az ügyészi szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalat,

d) a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott által szerzett végzettség, egyéb képesítés, nyelvtudás,

e) a munkavégzés színvonala,

f) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelés, és

g) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősség.

138. § Azokat a munkaköröket, amelyek esetében a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelés figyelembevétele nem mellőzhető, a legfőbb ügyész határozza meg.”

116. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 139. §-sal egészül ki:

„139. § (1) A szolgálati időt – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kinevezés (alkalmazás) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdő évet (töredékévet) egész évként kell figyelembe venni.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni az igazságügyi szolgálati jogviszonyban hasonló jellegű munkakörben eltöltött időt.

(3) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni a 154. § (1), (3) és (4) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban és a szakirányú végzettségnek megfelelő tevékenységgel eltöltött időt.”

117. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tisztviselő és az írnok esetén a pótszabadság mértéke esetén 4 év szolgálati idő után 2 munkanap, 8 év szolgálati idő után 4 munkanap, 12 év szolgálati idő után 6 munkanap, 19 év szolgálati idő után 8 munkanap, 26 év szolgálati idő után 10 munkanap, 31 év szolgálati idő után 12 munkanap, 36 év szolgálati idő után 13 munkanap. Az ügyészségi megbízott esetén a pótszabadság mértéke 3 év szolgálati időig 1 munkanap, 4 év szolgálati idő után 3 munkanap, 8 év szolgálati idő után 5 munkanap, 12 év szolgálati idő után 7 munkanap, 19 év szolgálati idő után 9 munkanap, 26 év szolgálati idő után 11 munkanap, 31 év szolgálati idő után 13 munkanap. A tisztviselő, az írnok és az ügyészségi megbízott pótszabadságának mértéke a tizenhárom munkanapot nem haladhatja meg.”

118. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 148. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott fegyelmi felelősségre vonására e törvénynek az ügyész fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályai alkalmazandók a következő eltérésekkel:)

„c) kiemelt munkakörben foglalkoztatott tisztviselő esetében az egy, illetve két fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés helyett a kiemelt munkakörré minősítés visszavonása fegyelmi büntetés szabható ki, tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott esetében az egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb egyévi, két fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra illetmény-csökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni, a csökkentés mértéke az alapilletmény öt százalékáig terjedhet;”

119. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 165/X. §-sal egészül ki:

„165/X. § (1) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó számára az e törvénynek Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) 123. § ával megállapított rendelkezései alapján az illetményt akként kell megállapítani, hogy az magasabb legyen, mint a Módtv3. 123. §-ának hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege.

(2) Az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót a Módtv3. 123. §-ának hatálybalépését követő 30 napon belül kell 2025. január 1-jétől kezdődően e törvénynek a Módtv3. 123. §-ával megállapított rendelkezései szerint besorolni és – az (1) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – illetményét megállapítani. A besorolásnál megállapítandó szolgálati idő a Módtv3. 123. §-ának hatálybalépése előtti besorolásnál megállapított szolgálati időnél kevesebb nem lehet. A Módtv3. 123. § hatálybalépése előtt soron kívüli előresorolással megszerzett szolgálati időt a besorolásnál figyelembe kell venni.

(3) Az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót az e törvénynek a Módtv3. 123. §-ával megállapított rendelkezései alapján kiszámított illetmény 2025. január 1-jétől illeti meg. Az illetmény már folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére 2025. január 1-jére visszamenőleg, legkésőbb a Módtv3. 123. § hatálybalépését követő 60 napon belül kerül sor.

(4) A tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott és vezető számára Módtv3. rendelkezései alapján az illetményt akként kell megállapítani, hogy az magasabb legyen, mint a Módtv3. 119. §-ának hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege.

(5) A tisztviselőt, írnokot, fizikai alkalmazottat és vezetőt a Módtv3. 119. §-ának hatálybalépését követő 30 napon belül kell 2025. január 1-jétől kezdődően e törvénynek a Módtv3.-al megállapított rendelkezései szerint besorolni és – a (4) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – illetményét megállapítani.

(6) A tisztviselőt, írnokot, fizikai alkalmazottat és vezetőt az e törvénynek a Módtv3.-al megállapított rendelkezései alapján kiszámított illetmény 2025. január 1-jétől illeti meg. Az illetmény már folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére 2025. január 1-jére visszamenőleg, legkésőbb a Módtv3. 119. § -ának hatálybalépését követő 60 napon belül kerül sor.

(7) Ha a tisztviselő és az írnok számára az e törvénynek a Módtv3.-al megállapított rendelkezései alapján járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a Módtv3. hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény Módtv3.-al megállapított rendelkezései szerinti szabadsága meg nem haladja.”

120. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 165/X. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó számára az e törvénynek a Módtv3. 124. §-ával megállapított rendelkezései alapján az illetményt akként kell megállapítani, hogy az magasabb legyen, mint a Módtv3. 124. §-ának hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege.

(9) Az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót 2026. február 28-ig kell 2026. január 1-jétől kezdődően e törvénynek a Módtv3. 124. §-ával megállapított rendelkezései szerint besorolni és – a (7) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – illetményét megállapítani. A besorolásnál megállapítandó szolgálati idő a 2026. január 1-je előtti besorolásnál megállapított szolgálati időnél kevesebb nem lehet. A 2026. január 1. előtt soron kívüli előresorolással megszerzett szolgálati időt a besorolásnál figyelembe kell venni.

(10) Az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót az e törvénynek a Módtv3. 124. §-ával megállapított rendelkezései alapján kiszámított illetmény 2026. január 1-jétől illeti meg. Az illetmény már folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére 2026. január 1-jére visszamenőleg, legkésőbb 2026. március 31-ig kerül sor.”

121. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 165/Y. §-sal egészül ki:

„165/Y. § (1) A legfőbb ügyészségi ügyészeket és vezető ügyészeket az e törvénynek a Módtv3. 110. § és 114. §-ával megállapított rendelkezései alapján kiszámított illetmény 2025. január 1-jétől illeti meg, ez az illetmény nem lehet kevesebb mint az érintett illetményének a Módtv3. 110. § és 114. §-ának hatályba lépése előtti összege. Az illetmény már folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére 2025. január 1-jére visszamenőleg, legkésőbb a Módtv3. 110. § és 114. §-ának hatálybalépését követő 60. napig kerül sor.

(2) Ha a legfőbb ügyészségi ügyész számára az e törvénynek a Módtv3.-al megállapított rendelkezései alapján járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a Módtv3. hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény Módtv3.-al megállapított rendelkezései szerinti szabadsága meg nem haladja.”

122. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

1. 2. melléklete helyébe a 16. melléklet lép,

2. 3. melléklete helyébe a 17. melléklet lép.

123. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

1. 4. melléklete helyébe a 18. melléklet lép,

2. 5. melléklete helyébe a 19. melléklet lép,

3. 6. melléklete helyébe a 20. melléklet lép,

4. 6/A. melléklete helyébe a 21. melléklet lép.

124. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

1. 4. melléklete helyébe a 22. melléklet lép,

2. 5. melléklete helyébe a 23. melléklet lép.

125. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

a) 59. § (2) bekezdésében, 60. § (1) bekezdésében, 61. § (2) bekezdésében az „Az ügyész” szövegrész helyébe az „A legfőbb ügyészségi ügyész kivételével az ügyész” szöveg,

b) 60. § (2) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe az „A legfőbb ügyészségi ügyész kivételével az ügyész” szöveg,

c) 61. § (1) bekezdésében az „azt az ügyészt” szövegrész helyébe az „a legfőbb ügyészség ügyész kivételével azt az ügyészt” szöveg,

d) 63. § (1) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében az „Az ügyészt” szövegrész helyébe az „A legfőbb ügyészségi ügyész kivételével az ügyészt” szöveg,

e) 65. § (1) bekezdésében az „ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészt, a legfőbb ügyészségi ügyész kivételével” szöveg,

f) 66. § (1) bekezdésében, 67. § (1) és (3) bekezdésében, 68. § (5)–(7) bekezdésében az „az ügyész” szövegrész helyébe „a legfőbb ügyészségi ügyész kivételével az ügyész” szöveg,

g) 68. § (1) bekezdésében az „Az ügyész” szövegrész helyébe „A legfőbb ügyészségi ügyész kivételével az ügyész” szöveg,

h) 96. § (1) bekezdésében a „két fizetési fokozattal való visszavetés,” szövegrész helyébe a „két fizetési fokozattal való visszavetés – legfőbb ügyészségi ügyész esetében egyévi illetménycsökkentés, kétévi illetménycsökkentés –,” szöveg

lép.

126. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

a) 131/A. § (1), (2) és (7) bekezdésében a „tisztviselő és az írnok” szövegrész helyébe a „tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott” szöveg,

b) 159. § (1) bekezdésében a „165/W. §-a, valamint” szövegrész helyébe a „165/W. §-a, 165/Y. §-a, valamint” szöveg

lép.

127. § Hatályát veszti a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

a) 18. § (3) bekezdés a) pontja,

b) 61. § (3) bekezdése,

c) 64. § (1) bekezdésének d) pontja,

d) 64. § (2) bekezdésének d) pontja,

e) 64. § (3) bekezdésének d) pontja,

f) 64. § (4) bekezdésének d) pontja.

128. § Hatályát veszti a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

a) a 131/A. § (5) és (6) bekezdése,

b) 140., 141., 143. és 145. §-a,

c) 6/B. melléklete.

38. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása

129. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

1. 18. § (3) bekezdésében a „részesült” szövegrész helyébe a „részesült, illetve a 9. § b) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság esetén 2011. december 31-ét követően legalább 365 nap szolgálati időt szerzett” szöveg, és

2. 18. § (4) bekezdésében a „korhatár” szövegrész helyébe a „haláláig vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig korhatár” szöveg és az „azon” szövegrész helyébe az „azon – ha a jogszerző az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően halt meg –” szöveg

lép.

130. § Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

1. 5. § (3) bekezdés c) pontjában az „– ide nem értve a honvédelmért felelős miniszter rendeletében meghatározott, területvédelmi feladatok ellátására irányuló önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződést –” szövegrész,

2. 5. § (7) bekezdésében az „– ide nem értve a honvédelemért felelős miniszter rendelete szerinti, területvédelmi feladatokat ellátó önkéntes tartalékos katonát –” szövegrész.

39. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

131. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 20/A. § (1) bekezdésében az „örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés” szövegrész helyébe az „örökösök egyenlő arányban – kérelemre – vehetik fel a halál napjától, illetve a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, az öröklési bizonyítvány vagy az öröklési perben hozott bírósági ítélet” szöveg lép.

40. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

132. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetésről szóló törvényben a kormányzati szektor egyenlegéről az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban kell dönteni.

(2) Az Alaptörvényből és az Európai Unió jogából következő egyenleg számítási módját, – különös tekintettel a strukturális egyenleg számítására – és az ahhoz szükséges paramétereket az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.”

133. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § Az államháztartásért felelős miniszter tárgyév április 30-ig és október 31-ig előrejelzést készít a bruttó hazai össztermék tárgyévi várható éves reálnövekedéséről. Ha ezen előre jelzett reálnövekedési érték és a tárgyévet megelőző, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett tény reálnövekedési érték összege magasabb, mint a központi költségvetés tervezésének alapjául szolgáló makrogazdasági pályában a két év reálnövekedési értékének összege, akkor ezen kedvezőbb makrogazdasági helyzet miatt keletkező eredményszemléletű éves adó- és adójellegű bevételi többlet összegével – levonva abból a fizetendő nyugdíjprémium tervezetten felüli összegét – csökkenti az 1. § c) pontja szerinti kormányzati szektor egyenleg tárgyévre vonatkozó kormányzati célértékét (a továbbiakban: hiánycél). Az új hiánycélról és az ahhoz kapcsolódó számításról az államháztartásért felelős miniszter határozatot hoz.”

134. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket oly módon kell meghatározni – amennyiben az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban annak csökkentése szükséges – hogy a viszonyítási évhez viszonyítottan csökkenjen.”

135. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény „3. Az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok” alcíme a következő 10/G. §-sal egészül ki:

„10/G. § Az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság önkormányzattal szemben fennálló követelése átruházására irányuló szerződést érvényesen nem köthet.”

136. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdéstől eltérően – törvény felhatalmazása alapján – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a miniszter a fizetési kötelezettség tételes összegét rendeletben állapíthatja meg, feltéve, hogy törvény meghatározza a fizetési kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, illetve számítási módját, és az esetleges mentességek, kedvezmények körét, azzal, hogy a fizetési kötelezettség összegének meghatározása az érintett, fizetésre kötelezett jogalanyok tekintetében hátrányos megkülönböztetést nem eredményezhet.”

137. § Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. § d) pontja.

41. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

138. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv – az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító szerv, a Sándor-palota alapító okiratát és annak módosítását a köztársasági elnök – adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. Az alapító okirat kiadására jogosult személy e tevékenységében nem helyettesíthető.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A minisztérium és a kormányzati főhivatal alapító okiratát, névváltozással járó módosító okiratát és megszüntető okiratát – ideértve a minisztérium és a kormányzati főhivatal 11. § szerinti átalakítással történő általános jogutódlása esetén kiadott alapító okiratát is – a miniszterelnök adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. A minisztérium és a kormányzati főhivatal alapító okiratának módosítását – a névváltozással járó módosító okirat kivételével – a fejezetet irányító szerv vezetője adja ki, aki e tevékenységében nem helyettesíthető.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, a miniszter által alapított költségvetési szerv – a minisztérium, a kormányzati főhivatal és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv kivételével – alapító és megszüntető okiratának kiadásához minden esetben, az alapító okirat módosításához a Kormány rendeletében meghatározott esetekben szükséges az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése.”

139. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. §-a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé vált nem elhelyezési, vagy nem rekreációs célú értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a költségvetési évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében a költségvetési évben – a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.

(3b) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé vált elhelyezési, vagy rekreációs célú értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a költségvetési évben az ilyen célú ingatlanok körét, vagy értékét növelő a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben elszámolandó felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a 45. § (7) bekezdése szerinti befektetési jegy megszerzésének költségvetési fedezetét a kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, a fejezetet irányító szerv az átutalás tulajdonosi bevételként elszámolandó összegével a befektetési jegy megszerzése érdekében a fejezet kiadási előirányzatát módosíthatja vagy ennek érdekében új kiadási előirányzatot hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.”

140. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) Az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti előirányzat-átcsoportosításról, amennyiben a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges, a középirányító szerv jogosult rendelkezni a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett. A középirányító szerv általi előirányzat-átcsoportosításról a fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.”

141. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. §-a helyébe a rendelkezés lép:

„39. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki

a) az államháztartás központi alrendszerét érintő, jelentős költségvetési hatással járó intézkedések előkészítésének, végrehajtásának, hatásának, valamint egyes ágazatok tekintetében átfogó, a költségvetés tervezését és végrehajtását érintő feladatok végrehajtásának vizsgálatára és elemzésére,

b) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés elősegítésére,

c) az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságához a társaságnak nyújtott költségvetési támogatások, a társaság által kezelt célelőirányzatok felhasználásával összefüggő intézkedések vizsgálatára.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési felügyelő (1) bekezdés szerinti kirendeléséről

a) az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét,

b) többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság tevékenységét érintő kirendelés esetén a tulajdonosi joggyakorlót,

c) a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság tevékenységét érintő kirendelés esetén a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságot és annak a tulajdonosi joggyakorlóját

a kirendeléssel egyidejűleg tájékoztatja.

(3) A feladattal érintett helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat, társulás, területfejlesztési önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács vezetője által előzetesen elfogadottak szerint az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére. A költségvetési felügyelő feladatellátása kiterjedhet a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács által irányított költségvetési szerv, testület, legalább többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság tevékenységére.

(4) A költségvetési felügyelő a központi költségvetési források takarékosabb, hatékonyabb felhasználása érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet.

(5) A költségvetési felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. A költségvetési felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi.

(6) A költségvetési felügyelő felett az (5) bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a kincstár elnöke gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható.

(7) A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői álláshelyen alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A kincstár elnöke – a (6) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva – a költségvetési felügyelői megbízással rendelkező költségvetési felügyelők közül, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett jelöli ki a költségvetési felügyelő helyettesét.

(9) A költségvetési felügyelő jogosult – a feladatellátásával összefüggésben –

a) az államháztartás központi alrendszerében a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagy testület, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: kijelölt szerv), valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint az állam vagy önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban: kijelölt szervezet) kezelésében lévő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot – ideértve az üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is – megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, valamint jogosult ezekről másolatot készíteni,

b) a kijelölt szerv, a kijelölt szervezet vezetőjétől, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérni.

(10) A költségvetési felügyelő minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg. Tevékenysége során a költségvetési felügyelő nem ismerheti meg azokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére, valamint leplezett eszközökre és azok alkalmazására utalnak.

(11) A költségvetési felügyelő az e törvényben foglalt tevékenységéhez kapcsolódóan, az ahhoz szükséges mértékben és időtartamban minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.”

142. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39/A. § (1) A kincstár elnöke a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében a helyi önkormányzathoz költségvetési biztost

a) jelölhet ki 12 hónap időtartamra, ha a helyi önkormányzat a költségvetési év hatodik hónapjáról, a kilencedik hónapjáról és a tizenkettedik hónapjáról szóló időközi költségvetési jelentés közül kettőt a jogszabályi határidőt követő 30 napon belül nem teljesíti, vagy az időközi mérlegjelentés alapján a 90 napon túl lejárt kötelezettségek összege meghaladja a helyi önkormányzat tárgyévet megelőző évi költségvetési bevételének 30%-át, vagy

b) jelöl ki az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 24 hónap időtartamra, ha a helyi önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás indult.

(2) A kincstár elnöke által megbízott költségvetési biztos a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében – a Kormány rendeletében meghatározott – intézkedéseket foganatosíthat –, amit a kijelöléssel érintett önkormányzat az (1) bekezdés a) vagy b) pont szerint meghatározott időtartam alatt tűrni köteles.

(3) A költségvetési biztos a helyi önkormányzat eredményes működése érdekében

a) előzetesen véleményezi

aa) a tervezéssel, gazdálkodással, pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatait,

ab) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat,

ac) a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket,

b) javaslatot tehet, ajánlást fogalmazhat meg a belső információáramlásokkal, gazdálkodási folyamatokkal, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, valamint

c) dönt a kötelezettségvállalások ellenjegyzéséről.

(4) A költségvetési biztos a 39. § (10) és (11) bekezdésében meghatározottak szerinti adatok megismerésére és kezelésére jogosult.”

143. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési szerv foglalkoztatottjai számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú – oktatási, szociális vagy sportcélú – tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra, valamint tanuló, hallgató részére foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló kötelezettséget keletkeztető támogatási szerződés alapján nyújtott ösztöndíjakra, támogatásokra, továbbá – a támogatás kihelyezése tekintetében – kormányrendeletben kijelölt, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz támogatások kihelyezésével összefüggésben eljáró költségvetési szervre, ha a támogatást kihelyező költségvetési szerv kedvezményezett.”

144. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az állam nevében kijelölt tulajdonosi joggyakorlói feladatot ellátó gazdasági társaság a működéséhez biztosított központi költségvetési forrás felhasználásáról a tulajdonosi joggyakorlója felé elszámol, a fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált forrás visszafizetése mellett.

(7) Ha az állam befektetési alap létrehozatala útján valósítja meg feladatát, a befektetési jegyek megszerzése az állam nevében, tulajdonosi ügyletként hajtható végre. A befektetési jegyekből származó bevétel az állam tulajdonosi bevétele. Befektetési jegyet a Vtv. 17. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően a befektetés céljának vagy jellegének szakmai kapcsolódása alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező költségvetési szerv is szerezhet az állam nevében. Az így létrejött állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás tekintetében a Vtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

145. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát, de legalább a vállalkozási maradvány összege 50%-ának megfelelő összeget a központi költségvetés, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a társasági adó mértékével megegyező hányadát az irányító szerv költségvetése javára köteles befizetni.”

146. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a társulás kedvezményezettnek a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott 50 millió forintot meghaladó összegű költségvetési támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósítható. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti, más célra – az (5) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel – még átmenetileg sem veheti azokat igénybe.

(4b) A nem az állam vagy az önkormányzat tulajdonában, többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalany, valamint a határon túli, továbbá a természetes személy kedvezményezett (a továbbiakban: magánszektorba sorolt kedvezményezett) kivételével, hazai forrás terhére, a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet kivételével – ötven millió forintot meghaladó, egy összegben 100%-os támogatási előlegként folyósított költségvetési támogatás kizárólag a kedvezményezett kincstárnál vezetett fizetési számlájára folyósítható. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti, más célra – így különösen értékpapír-vásárlásra, kamatbevétel realizálására – még átmenetileg sem veheti azokat igénybe.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítja, feltéve, hogy az állampapír vásárlása nem a kincstár által vezetett fizetési számlája terhére történik és a támogatási cél határidőben történő megvalósulását ez nem veszélyezteti. A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel.”

147. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) Az ötven millió forintot meghaladó a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatás, valamint – a magánszektorba sorolt kedvezményezett kivételével – támogatási előleg a kedvezményezett támogatott tevékenységének megkezdéséhez – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – bocsátható rendelkezésre.

(2) A kedvezményezett a támogatási előlegként rendelkezésre bocsátott összeget kizárólag a támogatási szerződésben meghatározott támogatási céllal összefüggésben, a támogatott tevékenységre használhatja fel.”

148. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7c) A (7) bekezdés szerinti közigazgatási szankciót a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni.”

149. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni

a) a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,

b) a vármegyei önkormányzatok és a vármegyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,

c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,

d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

e) az MNV Zrt.,

f) a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

g) az Országgyűlés által, a Kormány által és a vármegyei önkormányzat által alapított közalapítványok,

h) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik,

i) a 6/B. § (3) bekezdése szerinti, jogszabály által kijelölt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint hitelintézetnek nem minősülő nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv, ide nem értve a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcím kezelő szerveként kijelölt gazdasági társaságot,

j) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

k) az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok, az adósságrendezési eljárás során és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig,

l) az államháztartásért felelős miniszter döntése szerint a közfeladatot ellátó, központi kormányzati alszektorba tartozó kormányzati szektorba besorolt többségi állami tulajdonú gazdasági társaság

[az a)–l) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az államháztartásért felelős miniszter a (2a) bekezdés szerint biztosított felmentést háromévente felülvizsgálja és a (2a) bekezdés szerinti

a) teljeskörű felmentést meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó felmentésre módosítja, vagy visszavonja, vagy

b) a meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó felmentést teljeskörű felmentésre módosítja, vagy visszavonja.”

150. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 69/B. alcímmel egészül ki:

„69/B. Az esemény alapú adatszolgáltatási platformmal kapcsolatos adatkezelés

106/H. § (1) E § alkalmazásában:

1. blokklánc: a rendszer által kezelt adatok nyilvántartását tartalmazó, a blokklánc hálózati csomópontok adott körében konszenzus mechanizmus alkalmazásával megosztott és szinkronizált adattár;

2. blokklánc hálózati csomópont: egy hálózat részét képező eszköz vagy folyamat, amely valamely blokkláncon belül található valamennyi adat nyilvántartásának teljes vagy részleges másolatát tartalmazza;

3. deidentifikáció: az adatalanyokról szolgáltatott adatcsomagok elemenkénti elkülönítése, majd ezen adatelemek adatszolgáltatási esetenkénti és egymástól független álnevesítése, amely megszünteti az adatalanyok közvetlen beazonosíthatóságát és csökkenti az álnevesített adat egyéb, például statisztikai módszerekkel történő adatalanyokhoz kapcsolásának valószínűségét;

4. esemény alapú adatszolgáltatási platform: olyan blokklánc technológiát alkalmazó informatikai rendszer, amely alkalmazásával a foglalkoztatói adatszolgáltatások egységesített módon, egy közös csatornán teljesíthetők a rendszerhez önkéntesen csatlakozó foglalkoztatók által;

5. foglalkoztató:

a) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. § (1)–(1b) bekezdése szerint havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett adózó,

b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 87. § (1) és (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozás, valamint

c) a külföldi vállalkozás foglalkoztatottja, ha a Tbj. 87. § (3) bekezdése alapján maga köteles a foglalkoztató helyett a biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget teljesíteni

6. konszenzus mechanizmus: olyan szabályok és eljárások, amelyek révén a blokklánc hálózati csomópontok között megállapodás születik arról, hogy valamely adatot validálnak

7. társadalombiztosítási kifizetőhely: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. § (1) és (2) bekezdése szerint társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő foglalkoztató.

(2) Az állami adó- és vámhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve, valamint a kincstár (a továbbiakban együtt: közös adatkezelők) közösen részt vesznek az esemény alapú adatszolgáltatási platform (a továbbiakban: EMAP) kialakításában és működtetésében.

(3) Az EMAP használatával a foglalkoztatók által szolgáltatott adatokat a közös adatkezelők blokkláncokban rögzítik, blokklánc hálózati csomópontonként tárolják, valamint a blokklánc hálózati csomópontok között továbbítják azzal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kizárólag a hivatalos statisztikáról szóló törvényben foglaltak szerint tesz eleget ennek. Az EMAP-ban a közös adatkezelők a blokklánc technológia alkalmazásához szükséges adatbiztonsági funkciók ellátása céljából kezelik az adatokat.

(4) A közös adatkezelők az EMAP-ban a következő személyes és egyéb adatokat kezelik:

1. a foglalkoztató

a) elnevezése, adóazonosító száma, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetősége,

b) jogelődjének elnevezése, adóazonosító száma,

c) őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási száma, őstermelői tevékenységének azonosító száma,

d) székhelye, telephelye, vagy telephelyei címe, levelezési címe,

e) képviselőjének neve, beosztása, telefonszáma, e-mail címe, a képviselet jellege,

f) fizetési számlaszáma,

g) telefonszáma, e-mail címe,

h) egyéni vállalkozó, biztosított mezőgazdasági őstermelő esetén az adózó társadalombiztosítási azonosító jele,

i) kollektív bérmegállapodásának megléte, típusa,

j) ha a munkavállalót kölcsönbe adják, a kölcsönbe vevő munkáltató adószáma,

k) társadalombiztosítási kifizetőhely minősége,

l) ügyintézőjének telefonszáma, email-címe,

2. a foglalkoztatott és az adó- vagy járulékkedvezménnyel, illetve ellátással érintett természetes személy

a) természetes személyazonosító adatai,

b) neme,

c) állampolgársága, magyar állampolgárság mellett más állampolgárság

d) külföldi illetőség szerinti állama,

e) őstermelő FELIR azonosítója, tevékenységi azonosítója, őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási száma,

f) adóazonosító jele, vagy adóazonosító jel megállapítására irányuló foglalkoztatói nyilatkozat az Art. 37. § (4) bekezdése alapján,

g) társadalombiztosítási azonosító jele,

h) eltartotti minősége,

i) nyugdíjpénztári azonosítója,

j) diákigazolvány azonosító száma,

k) nyugdíjfolyósítási törzsszáma,

l) lakóhelye, tartózkodási helye, külföldi címe,

m) legmagasabb iskolai végzettsége,

n) kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban a házastárs adóazonosító jele,

o) illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító száma, ha az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkezik,

3. a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan

a) az alkalmazás minősége (biztosítási jogviszony kódja),

b) munkavégzésre irányuló megállapodás típusa,

c) biztosítási jogviszony kezdete és vége,

d) FEOR kód,

e) munkakör,

f) heti munkaóra és túlórák száma, szerződés szerinti heti munkaóra száma, ledolgozott munkaórák száma, fizetett munkaórák száma, ledolgozott túlórák száma, fizetett túlórák száma, egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje,

g) tevékenység vagy biztosítási jogviszony szünetelésének kezdete és vége,

h) változás hatálydátuma,

i) tagsági jogviszony kezdete és vége,

j) jövedelem szerzés időpontja és vonatkozási időszakának, valamint ellátások folyósításának kezdete és vége,

k) kedvezményezett foglalkoztatás kezdete és minősége,

l) a foglalkoztatás legalább középfokú végzettséget igényel-e,

m) a foglalkoztatottnak más foglalkoztatóval fennáll-e biztosítási jogviszonya,

n) a foglalkoztatott tagállamban vagy egyezményben részes másik államban biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik,

o) egyszerűsített foglalkoztatás jellege, időtartama (munkanapok száma),

p) a foglalkoztatott gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül-e,

q) szociális és társadalombiztosítási ellátások melletti munkavégzés kezdete és vége,

r) kedvezményre való jogosultság kezdete és vége, a jogosultság jogcíme, a kedvezmény típusa, érvényesítésének módja,

s) a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadása iránti kérelem,

t) a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezménnyel kapcsolatos családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás kiállítása iránti kérelem,

u) éves szabadság napjainak száma,

4. a jövedelemmel kapcsolatban

a) alapbér és törzsbér összege,

b) bruttó kereset,

c) pótlékok és jutalékok összege,

d) havi rendszerességű, vagy nem havi rendszerességű prémium vagy jutalom összege,

e) jövedelemtípusonként a jövedelmek összege,

f) érdekképviseleti tagdíj összege,

g) osztalékelőleg összege,

h) vállalkozói kivét összege,

i) az átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem összege,

j) mezőgazdasági őstermelő esetén az átalányban megállapított jövedelem vagy – amennyiben az őstermelő tételes költségelszámolást vagy 10 százalékos költséghányadot alkalmaz – az őstermelői bevételből megállapított jövedelem,

k) biztosítás megszűnését követő időre folyósított ellátások,

l) adómentes és egyéb adóköteles juttatások összege, jogcíme,

5. az adó- és járulékalaphoz kapcsolódóan

a) levont adó, hozzájárulás, járulék, közteher, illetve azok előlegének jövedelem típusonkénti alapja és összege,

b) kedvezmény alapja és összege,

c) adóelőleg levonás elmaradásának indoka,

d) az egyéni vállalkozó által megállapított adó, hozzájárulás, járulék alapja és összege,

e) a biztosított mezőgazdasági őstermelő által megállapított adó, hozzájárulás, járulék alapja és összege,

f) nyilatkozat, ha a Tbj. 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni,

6. az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal és a baleseti táppénzzel kapcsolatban

a) folyósított ellátás megnevezése,

b) szolgáltatott adat típusa, azonosítója,

c) ellátás, baleseti táppénz naptári napi alapja,

d) számítási mód,

e) ellátás, baleseti táppénz folyósításának időtartama (kezdete és vége),

f) ellátás, baleseti táppénz folyósított bruttó összege,

g) ellátás, baleseti táppénz folyósításának módja,

h) betudásra, beszámításra vonatkozó adatok,

7. csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal, hallgatói gyermekgondozási díjjal, örökbefogadói díjjal, valamint baleseti táppénzzel kapcsolatban a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított ellátás jelölése,

8. csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal, hallgatói gyermekgondozási díjjal, nevelőszülői gyermekgondozási díjjal, valamint örökbefogadói díjjal kapcsolatban

a) az ellátásra való jogosultság időtartama (kezdete és vége),

b) a gyermek természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele,

9. csecsemőgondozási díjjal kapcsolatban a gyermek születésének várható ideje,

10. gyermekgondozási díjjal, hallgatói gyermekgondozási díjjal, nevelőszülői gyermekgondozási díjjal, valamint örökbefogadói díjjal kapcsolatban az ellátás melletti keresőtevékenység jelölése,

11. táppénzzel, gyermekápolási táppénzzel, valamint baleseti táppénzzel kapcsolatban

a) keresőképtelenség kezdete és vége,

b) keresőképtelenség kódja,

c) táppénz mértéke,

d) baleseti táppénz jellege,

e) gyermekápolási táppénzzel kapcsolatban a gyermek természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele,

12. táppénzzel kapcsolatban a baleset üzemiségének elbírálásáig folyósított táppénz jelölése,

13. kifizetőhelyi adatszolgáltatásban szereplő egyéb adatokkal kapcsolatosan

a) adatszolgáltatás hónapja,

b) kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónál foglalkoztatott biztosítottak létszáma,

c) kifizetőhely által folyósított elszámolás tekintetében a következő ellátások, jogcímek összege: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, hallgatói gyermekgondozási díj, nevelőszülői gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, táppénz, üzemi baleset elbírálásáig folyósított táppénz, közegészségügyi okból történő hatósági elkülönítés miatti táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz, kifizetőhelyi költségtérítés, egészségbiztosítási ellátások postaköltségei, az Egészségbiztosítási Alapot terhelő kiadások összesen, táppénz-hozzájárulás, kamat jogalap nélküli ellátás után, a csecsemőgondozási díjból levont gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás nettó összege, a gyermekgondozási díjból levont gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás nettó összege, a táppénzből levont gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás nettó összege, a baleseti táppénzből levont gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás nettó összege, kiutalandó összeg összesen.

(5) Az EMAP egyedi technológiai megoldást (deidentifikációt) alkalmaz, amely a természetes személyeknek a feladatai szerinti adatkezelési jogosultsággal nem rendelkező szerv általi azonosíthatóságát megszünteti.

(6) A blokkláncokban tárolt személyes adatok megőrzési ideje megegyezik a blokkláncban rögzített személyes adat kezelésére vonatkozó az adózás rendjéről szóló törvényben, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényben, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényben, a hivatalos statisztikáról szóló törvényben, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott megőrzési idővel.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott határidő leteltekor az EMAP blokklánc hálózati csomópontok üzemeltetői az érintett adatok és szervek vonatkozásában az (5) bekezdésben meghatározottak szerint megszüntetik a természetes személyek azonosíthatóságát.

(8) A közös adatkezelők az EMAP-ban kezelt adatok tekintetében végzett közös adatkezelésről egymással megállapodást kötnek, amelyben rögzítik az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok alapján ellátandó feladatokkal kapcsolatos felelősségüket és az együttműködés módját.

(9) A közös adatkezelők az EMAP technológiai jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos technológiai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt adatfeldolgozót bíznak meg. Az adatfeldolgozást a Kormány rendeletében kijelölt központi költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaság láthatja el.”

151. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. Adatszolgáltatási kötelezettségek alcíme a következő 108/B. §-sal egészül ki:

„108/B. § (1) A fővárosi és a kerületi önkormányzat, valamint a városi önkormányzat − ideértve a megyei jogú városok önkormányzatait is – (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: önkormányzat) a tárgyév október 10-éig, november 10-éig, illetve december 10-éig az e §-ban meghatározott módon adatot szolgáltat a kincstár számára a költségvetési év egészében várhatóan teljesülő, a költségvetési szerveivel együtt számított kiadásairól és bevételeiről.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében előre jelzett értékek és a tényértékek a (4) bekezdésben meghatározott mértékű eltérést mutatnak, az előrejelzések javításának ösztönzése céljából az önkormányzattal szemben az Ákr. szerint lefolytatott eljárása során hozott határozatban a kincstár − az államháztartás központi alrendszerét megillető − bírságot állapít meg.

(3) A kincstár a bírság kiszabása, korlátlan enyhítése vagy a bírság kiszabásának mellőzése során közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokat figyelembe veszi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatot szolgáltató helyi önkormányzatokat bírság terheli abban az esetben, ha az október 10-éig, november 10-éig, illetve december 10-éig benyújtandó adatszolgáltatások közül legalább kettőben az érintett önkormányzat költségvetési szerveivel együttesen számított várható éves költségvetési bevétel és kiadás különbsége, és az éves költségvetési beszámolóban szereplő tényleges költségvetési bevétel és kiadás különbsége eltérésének abszolút értéke meghaladja a helyi önkormányzat költségvetési szerveivel együtt számított tényleges költségvetési bevételei 5%-át. A bírság a legnagyobb összegű eltérés abszolút értékének 0,2%-a, legfeljebb az érintett önkormányzat költségvetési szerveivel együtt számított tényleges költségvetési bevételének 1/10000 része.

(5) Ha a (1) bekezdés szerint adatot szolgáltató önkormányzat az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást határidőig nem készíti el, a (4) bekezdése szerinti eltérések számításakor úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat előre jelzett költségvetési kiadásainak és bevételeinek összege nulla.

(6) A bírság összegét a kincstár határozatban állapítja meg és közli az érintett önkormányzattal május 31-éig. Az önkormányzat a bírság megfizetését a közlést követő húsz munkanap lejártát követő havi nettó finanszírozásban teljesíti, ha nem él a (7) bekezdés szerinti mérséklés kérelmezésével.

(7) Az önkormányzat a kincstár által közölt bírság mérséklését, illetve elengedését kezdeményezheti annak közlésétől számított húsz munkanapon belül a Kincstárnál, ha

a) a bírság teljesítése az önkormányzat által fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését veszélyeztetné,

b) a (4) bekezdés szerint számított eltérést a Kormány egyedi döntésével, illetve az EU-s programokból biztosított és pénzügyileg teljesített források összege okozta,

c) a (4) bekezdés szerint számított eltérés az önkormányzat érdekkörén kívüli, általa előre nem látható, elháríthatatlan okra vezethető vissza.

(8) A kincstár a kérelem kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül megvizsgálja annak tartalmát és az Ákr. szerinti eljárása során határozatban dönt. Egyetértéséről vagy annak hiányáról értesíti az önkormányzatot és az államháztartásért felelős minisztert.

(9) Az önkormányzat a bírságot a kincstár (8) bekezdés szerinti döntésről szóló értesítést követő hónap nettó finanszírozásában teljesíti.”

152. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az EMAP technológiai jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos technológiai feladatok ellátására jogosult adatfeldolgozót.”

153. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (42)–(46) bekezdéssel egészül ki:

„(42) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, amennyiben a részére a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott költségvetési támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot a hazai forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2025. március 31-ig átutalja.

(43) E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 41. § (3) bekezdését a Módtv4. hatálybalépésekor folyamatban lévő kihelyezett támogatásokkal összegfüggő eljárásokban is alkalmazni kell.

(44) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 70. § (7c) bekezdését a hatálybalépése napján folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(45) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 51. § (4b) bekezdése szerinti szervek és szervezetek a nem a kincstárnál vezetett fizetési számláján lévő összegeket 2025. március 31-éig kötelesek a kincstári számlára átutalni.

(46) E törvénynek Módtv4.-gyel megállapított 79. § (2b) bekezdése szerinti felülvizsgálatot első alkalommal a Módtv4. hatályba lépését megelőző három vagy ennél korábbi évben, határozatlan időre kiadott, e törvény hatálybalépése napján még érvényes felmentések esetében legkésőbb 2025. június 30-ig kell elvégezni.”

154. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 19. § (3) bekezdésében a „befektetési alapok és kockázati tőkealapok” szövegrész helyébe a „befektetési jegyek” szöveg,

2. 21. § (6) bekezdésében az „A beruházások megvalósítását” szövegrész helyébe az „A beruházások megvalósítására” szöveg,

3. 33. § (1) bekezdésében a „kiegészítésére” szövegrész helyébe a „kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására” szöveg,

4. 36. § (4) bekezdésében az „A Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzata, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben foglaltak, valamint a 20. §” szövegrész helyébe „A 20. §” szöveg,

5. 45. § (1a) bekezdésében az „átütemezéséhez” szövegrész helyébe a „módosításához” szöveg,

6. 49/C. §-ában a „befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozása, azokban végrehajtandó tőkeemelés érdekében” szövegrész helyébe a „befektetési jegy megszerzése érdekében” szöveg,

7. 51. § (4) bekezdésében a „rendelkezik, jogi személy” szövegrész helyébe a „rendelkezik, a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel a jogi személy” szöveg,

8. 53/A. § (2) bekezdésében a „költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv kedvezményezettet és a kincstárnál a költségvetési támogatás folyósítása érdekében vezetett fizetési számlával rendelkező kedvezményezettet kamatfizetési” szöveg,

9. 45. alcím címében a „kormányzati ellenőrzési szerv és az európai támogatásokat auditáló szerv” szövegrész helyébe a „kormányzati ellenőrzési szerv” szöveg,

10. 92. § (6) bekezdésében a „kötelezettjének” szövegrész helyébe a „kötelezettjének, továbbá a meg nem fizetett kezességvállalási vagy garanciavállalási díj a díjfizetésre kötelezettnek” szöveg,

11. 100. § (1) bekezdésében az „A fejezeti kezelésű előirányzatok” szövegrész helyébe az „Az európai uniós alapokból finanszírozott visszatérítendő támogatások folyósítására és a visszatérített támogatások fogadására szolgáló előirányzatok kivételével a fejezeti kezelésű előirányzatok” és az „MVH” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.” szöveg,

12. 100. § (2) és (3) bekezdésében az „MVH” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.” szöveg,

13. 103. § (7) bekezdésében az „a Kormány” szövegrész helyébe a „valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetet irányító szerve a Kormány” szöveg,

14. 109. § (1) bekezdés 15. pont a) alpontjában a „folyósításának” szövegrész helyébe a „folyósításának, a támogatási előleg összegének” szöveg,

15. 109. § (3) bekezdés 6. pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, az államháztartás szakágazati rendjét” szöveg, és

16. 111/A. §-ában a „befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozására, azokban tőkeemelésre visszatérítendő” szövegrész helyébe a „befektetési jegy megszerzésére visszatérítendő” szöveg és a „jegyeinek, vagy a kockázati tőkealapban lévő kockázati tőkejegyeinek megszüntetéséből” szövegrész helyébe a „jegyeinek megszüntetéséből” szöveg

lép.

155. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 21. § (2) bekezdése,

2. 36. § (4) bekezdés c) pontjában az „és az LI. Honvédelmi Alap fejezet 1–4. címe” szövegrész,

3. 107. § (1b) bekezdése.

42. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

156. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

19. vagyonkezelő:

a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:)

„ah) az országos törzshálózati vasúti pálya részét képező ingatlant fejlesztő, üzemeltető gazdasági társaság, amelyben az állam közvetlen vagy közvetett részesedése eléri a 10%-ot,”

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpontja a következő ai) és aj) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

19. vagyonkezelő:

a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:)

„ai) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti magán felsőoktatási intézmény, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság által fenntartott felsőoktatási intézmény,

aj) törvény által kijelölt, egyedileg meghatározott jogi személy.”

157. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (3h) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3h) A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből egyedi határozatban dönthet a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon, valamint e vagyoni körbe tartozó ingatlan részét képező, a 4. § (1) bekezdés d)–g) pontja szerinti kizárólagos állami vagyonba tartozó ingatlanrész tekintetében földhasználati jog alapításáról, illetve osztott tulajdon létesítéséről, valamint osztatlan közös tulajdon létrehozása, valamint annak megszüntetése érdekében e vagyon elidegenítéséről azzal, hogy az elidegenítés e vagyon állam általi működtetését nem veszélyeztetheti.”

158. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés – a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel – e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő vagy a haszonélvező a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, illetve b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, vagy b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.”

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdéstől eltérően nem szűnik meg a vagyonkezelői jog, ha a vagyonkezelő tulajdonosi szerkezete úgy változik meg, hogy az továbbra is megfelel a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ah) alpontjában foglaltaknak.”

(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A (10) bekezdésnek a nemzeti vagyon hasznosítására köthető határozott idejű szerződés időtartamára vonatkozó, valamint a (16) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, amennyiben a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ah)–ai) alpontja szerinti vagyonkezelő a vagyonkezelésében álló nemzeti vagyont hasznosítja.”

159. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

1. 3. § 19. pont ae) alpontjában az „együtt” szövegrész helyébe az „együttes” szöveg,

2. 11. § (1) bekezdésében az „aa)–ag)” szövegrész helyébe „aa)–ai)” szöveg, és

3. 2. melléklet, I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés cím, B:28 mezőjében a „65,6%” szövegrész helyébe a „71,7622%” szöveg

lép.

160. § Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek cím 1. pontjában foglalt táblázat 1.24. sora.

43. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

161. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A képviselő tevékenységét segítő alkalmazottak − az Országgyűlés Hivatala ellenjegyzésével − határozott idejű szerződéssel, a képviselő mandátuma alatt munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatók. Munkaviszony esetén a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója, polgári jogi jogviszony esetén a megbízó

a) a képviselő, vagy

b) − amennyiben a képviselő a (3) bekezdés szerinti keret egésze vagy meghatározott része feletti rendelkezési jogot a képviselőcsoport vezetőjére átruházta − a képviselőcsoport vezetője, aki az e bekezdés szerinti jogait személyesen vagy meghatalmazása alapján a képviselőcsoportvezető-helyettes útján gyakorolja.”

162. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. alcíme a következő 145/F. §-sal egészül ki:

„145/F. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) módosított 112. § (3) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2024. december hónapra járó keret tekintetében kell alkalmazni.”

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. alcíme a következő 145/G. §-sal egészül ki:

„145/G. § A Módtv.6.-tal módosított 113. § (1) bekezdés b) pontjában, és a 114. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket első alkalommal a 2025. január hónapra járó keretek összege tekintetében, a 115. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat a 2024. december hónapra járó bérkeret tekintetében kell alkalmazni.”

163. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4. § (6) bekezdése, a 18. alcím – az 51/B. § kivételével –, a 18/A. alcím, a Harmadik rész, a 36. és 37. alcím, a 120. §, a 145. § (8), (13), (14) és (16) bekezdése, a 145/B. §, a 145/C. §, a 145/D. §, a 145/E. §, a 145/F. §, a 149. § (1) bekezdése, a 160. § (1) bekezdés a)–e) és g)–h) pontja, a 160. § (3) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

164. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

1. 112. § (3) bekezdésében a „kétszeresének” szövegrész helyébe a „3,3-szorosának” szöveg,

2. 113. § (1) bekezdés b) pontjában a „30%-ának” szövegrész helyébe az „50%-ának” szöveg,

3. 114. § (3) bekezdésében az „50%-ának” szövegrész helyébe a „80%-ának” szöveg,

4. 115. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „öt” szövegrész helyébe a „tíz” szöveg,

5. 115. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „hét” szövegrész helyébe a „tizennégy” szöveg,

6. 115. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „tíz” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg,

7. 115. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „tizenkettő” szövegrész helyébe a „huszonnégy” szöveg,

8. 115. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontjában a „tizenöt” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,

9. 115. § (2) bekezdés a) pont af) alpontjában a „húsz” szövegrész helyébe a „negyven” szöveg,

10. 115. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontjában a „huszonöt” szövegrész helyébe az „ötven” szöveg,

11. 115. § (2) bekezdés a) pont ah) alpontjában a „harminc” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg,

12. 115. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontjában a „negyven” szövegrész helyébe a „nyolcvan” szöveg,

13. 115. § (4) bekezdésében a „két és félszerese” szövegrész helyébe a „négyszerese” szöveg

lép.

44. A Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló 2012. évi LXXVIII. törvény módosítása

165. § Hatályát veszti a Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló 2012. évi LXXVIII. törvény 2. §-a.

45. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

166. § Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 1. § (4) bekezdése.

46. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

167. § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 1. §-a következő 18. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„18. kiszállási díj: minden olyan kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez kapcsolódó, helyszíni megjelenésért fizetendő összeg, amely tevékenységet a kéményseprő-ipari szerv az égéstermék-elvezető helyszínén nem ütemezett sormunka keretein belül hajt végre, kivéve a 2. § (5) bekezdés h) pontjában – a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló miniszteri rendeletben szabályozott ciklusidőn belül – meghatározott feladatokat.”

168. § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 2. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A (11) bekezdés szerinti költségtérítés, valamint a (16) bekezdés szerinti kiszállási díj az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A költségtérítés, valamint a (16) bekezdés szerinti kiszállási díj és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A költségtérítés, valamint a (16) bekezdés szerinti kiszállási díj megfizetése tekintetében a közös tulajdonban álló ingatlan esetén az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetén a használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges.”

169. § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 2. § (15) és (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(15) A költségtérítés megfizetésének felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a kéményseprő-ipari szerv az állami adóhatóságnál kezdeményezheti a költségtérítés adók módjára történő behajtását.

(16) Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében, ha a sormunkára a kéményseprő-ipari szerv előzetes írásbeli értesítése szerinti harmadik időpontban kerül sor, az ingatlan használója a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kiszállási díjat fizet.”

47. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása

170. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 5. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[A külképviselet irányítását a külpolitikáért felelős miniszter vagy az e törvényben meghatározott esetben más miniszter, vezetését]

„e) az önálló konzuli képviselet-vezető”

[(a továbbiakban együtt: külképviselet-vezető) látja el.]

171. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 20. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A tartós külszolgálat megszűnik)

„i) ha a kihelyezett a kormányzati igazgatásról szóló törvény vagy e törvény szerinti adatváltozás-bejelentési kötelezettségét elmulasztja és azt az erre irányuló kihelyező vezetői felhívásban foglalt határidőn belül nem teljesíti, a határidő lejárta napját követő tizedik munkanapon.”

172. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és átalány-költségtérítésre (a továbbiakban együtt: díjazás) jogosult. A díjazást egész amerikai dollárra kerekítve kell megállapítani, a számfejtés alapját képező tárgyhónapot megelőző hónap 15. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos, magyar forintban meghatározott amerikai dollár árfolyamon számolva, egész forintra történő kerekítés mellett kell átszámítani, és ezen forint összeg alapján, forintban kell számfejteni. A díjazást legkésőbb a díjazással érintett tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, forintban kell folyósítani a kihelyezett részére. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő devizailletmény-megállapításnak. A kihelyezett részére tartós külszolgálata idejére a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolása alapján megállapított belföldi illetménye és a 11. § (4) bekezdése szerinti illetménye nem jár.”

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerint folyósított díjazás összege a devizaárfolyam-változás miatt havonta eltérő összegű lehet.”

(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A felkészülési illetményalap összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi felkészülési illetményalap.”

(4) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Ha a (8) bekezdésében foglaltak szerint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kezdeményezésére egyedi deviza-alapilletmény kerül meghatározásra, a szükséges többletforrást a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezet terhére kell tartós jelleggel biztosítani és a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez átcsoportosítani.”

(5) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kihelyezett kérelmére nyújtható a (9) bekezdés szerinti kamatmentes devizailletmény- és költségtérítési előleg (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: előleg), valamint a 25. § (14) bekezdése szerinti, kizárólag gépkocsivásárlás céljából nyújtható kölcsön (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: kölcsön) esetében az előleg, illetve a kölcsön összegét úgy kell megállapítani, hogy a számfejtés időpontjának tárgyévére vonatkozóan a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított, a (7) bekezdés szerinti deviza-illetményalap, illetve a 25. § (4) bekezdése szerinti költségtérítés-alapok összegének a forintra történő átszámítása során a számfejtés időpontját megelőző év december 15. napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos amerikai dollár árfolyamot kell alapul venni.”

173. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 25. § (17) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) Ha a kihelyezett vagy a házastársa a kihelyezettel közös háztartásban élő gyermeke után a kihelyező szervtől eltérő kifizető szervtől pótlékot, költségtérítést, iskoláztatási támogatást kap vagy fogyatékossági támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesül vagy bármely ezen, a magyar állam által biztosítható, illetve igénybe vehető támogatási, segélyezési vagy juttatási formához hasonló, illetve ezzel megfeleltethető – más állam által biztosított vagy igénybe vehető – támogatásban, segélyben vagy juttatásban részesül, függetlenül a kifizető szerv illetékességétől, az (5)–(6) bekezdés szerinti költségtérítésre a kihelyezett nem jogosult.”

174. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 26. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 23–26. § szerint megállapított juttatások fedezetét a központi költségvetésnek – a 23. § (8a) bekezdésében foglalt kivétellel – a központi költségvetésről szóló törvényben, tartós jelleggel a kihelyező szerv költségvetési fejezetének a tartós külszolgálattal kapcsolatos költségvetési kiadásait tartalmazó előirányzata keretszámának módosításával, valamint az előre nem látható devizaárfolyam-változások miatt az e törvény alapján a kihelyező szerv által biztosított személyi juttatásokhoz szükséges forrásigényt a kihelyező szerv részére biztosítani köteles.

(5) A 23. § (7) bekezdése szerinti, amerikai dollárban megállapított deviza-illetményalapnak, valamint a 25. § (4) bekezdése szerinti, amerikai dollárban megállapított költségtérítés-alapoknak (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: alapok) a 23. § (1) bekezdése szerinti amerikai dollár devizaárfolyammal forintra történő átszámítása összegének és az alapoknak a tárgyévre vonatkozóan a központi költségvetés tervezésekor előzetesen meghatározott amerikai dollár devizaárfolyammal forintra történő átszámítása összegének a különbözetéből (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: devizaárfolyam-változás) a kihelyező szervnél keletkező költséget, egyúttal mint a kihelyező szervnél jelentkező hiányt a központi költségvetés a kihelyező szervnek biztosítani köteles a kihelyező szerv által jelzett igénytől számított 30 napon belül, azzal, hogy az árfolyam-változásból eredő többlet a központi költségvetést illeti meg. Az árfolyam-változásból eredő többlet, illetve hiány kimutatására a kihelyező szerv a tárgyév első felére, valamint a harmadik negyedévre vonatkozóan összefoglaló, a negyedik negyedévre vonatkozóan havi kimutatást készít.”

175. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 57/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57/A. § (1) Ha

a) a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatási szerződés megkötésére irányuló eljárással összefüggésben

aa) a támogatási kérelemben,

ab) a támogatási kérelem befogadhatóságának vizsgálatakor keletkezett iratokban,

ac) a támogatási döntésben, illetve feltételes támogatási ajánlatban,

ad) a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelem vizsgálatakor keletkezett iratokban, valamint

ae) a beszámolás és visszakövetelés során keletkezett iratokban foglalt adatok,

b) a diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok jövőbeli kialakítására, módosítására vagy megszüntetésére irányuló, az erre vonatkozó döntés meghozatala előtt keletkezett, a diplomáciai érintkezés formalizált és nem formalizált dokumentumaiban foglalt adatok,

c) a tartós külszolgálatra kihelyező szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, a külgazdasági, külpolitikai, valamint a diplomáciai feladatellátásban érintett vagy abban közreműködő személyek valamely, e feladatellátással összefüggésben kezelt személyes adatának,

d) a külképviseleteken, a külföldi diplomáciai célú vagy a külképviseletek közreműködésével külföldön megvalósuló vagy humanitárius célokat szolgáló állami beruházásokkal összefüggő adatok, valamint

e) a védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok

megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni, valamint annak közzétételét mellőzni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok tekintetében – Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter,

b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott adatok tekintetében – Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit mérlegelve – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter véleményének kikérését követően

dönt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott véleményt legkésőbb tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.”

176. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 58. §-a a következő (30)–(33) bekezdéssel egészül ki:

„(30) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve politikai szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott a kormányzati igazgatásról szóló törvény 93. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeken kívül köteles az e törvény szerinti hivatali érdeket is érvényesíteni.

(31) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: minisztérium) hivatali szervezetének vezetője a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló tartós külszolgálati pályázat benyújtására jogosult foglalkoztatott vagy a tartós külszolgálati munkakör ellátására kijelölt személy számára a minisztériumnál működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett egészségügyi szűrővizsgálaton való részvételt írhat elő. A tartós külszolgálati működési rendhez, illetve a külügyi feladatellátáshoz kapcsolódó foglalkozási egészségügyi szűrővizsgálat adatkezelése során az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(32) A határ menti operatív programok tervezésével és megvalósításával összefüggő feladatokért felelős miniszter által vezetett minisztériumban (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: minisztérium) kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatott számára a minisztérium hivatali szervezetének vezetője a kormányzati igazgatásról szóló törvény 33/F. § (4)–(6) bekezdése, illetve 279/B. § (2) bekezdése szerint teljesítménydíjazás alkalmazását rendelheti el azzal, hogy a 33/F. § (5) bekezdésében a kormányzati igazgatásról szóló törvény 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár helyett a minisztérium hivatali szervezetének vezetője értendő.

(33) A kihelyező szervnél (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: minisztérium) a kormányzati- vagy politikai szolgálati jogviszony, valamint a munkaviszony létesítése során, illetve annak fennállása alatt, az azzal összefüggő, a munkáltató által nem ismert vagy a tudomására nem jutott és jogszabály szerint a munkáltató által kezelhető adatokat és tényeket a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatottnak – a tájékoztatási kötelezettségén túl – a minisztérium felé igazolnia kell azzal, hogy ha az igazolás a foglalkoztatott számára jogosultságot igazol, a jogosultság fennállása csak az azt tanúsító igazolás, illetve dokumentum minisztérium részére történő átadása napjától vehető figyelembe.”

177. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 20. alcíme a következő 58/N. §-sal egészül ki:

„58/N. § (1) E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv9.) megállapított 23. § (1) bekezdését a 2025. január 1. és 2025. július 31. napja közötti időszakra vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a számfejtés alapját képező tárgyhónapot megelőző hónap 15. napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos, magyar forintban meghatározott amerikai dollár árfolyam helyett a 2024. december 15. napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos, magyar forintban meghatározott amerikai dollár árfolyamot kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv9.-cel megállapított rendelkezéseit – a hatályba lépés időpontjában folyamatban lévő tartós külszolgálat megszűnések vagy megszüntetések kivételével – a Módtv9. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.”

178. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„g) a külföldi kiküldetés során valamely külképviselet közreműködését igénybe vevő, a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek és az irányításuk, felügyeletük vagy tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó egyéb szervezetek vonatkozásában a külföldi kiküldetéssel összefüggő közreműködéssel kapcsolatban felmerült költségek egymás közötti elszámolásának és megtérítésének”

(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az EU ÁK tekintetében)

„m) az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnál működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett, a kihelyezett és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmassági vizsgálatának és a kihelyezett hozzátartozójának alkalmassági vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének”

(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)

179. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény

1. 1. § (1) bekezdés h) pontjában az „58. § (14) bekezdése a” szövegrész helyébe az „58. § (14) bekezdése, valamint 58/C. § (3) bekezdés f) pontja a” szöveg,

2. 2. § 5. pontjában az „USD” szövegrész helyébe az „amerikai dollár” szöveg,

3. 5. § c) pontjában az „ügyvivő, valamint” szövegrész helyébe az „ügyvivő,” szöveg,

4. 11. § (4) bekezdés a)–d) pontjában a „23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap” szövegrész helyébe a „23. § (7a) bekezdése szerinti felkészülési illetményalap” szöveg,

5. 20. § (1) bekezdés g) pontjában az „esetén, valamint” szövegrész helyébe az „esetén,” szöveg,

6. 20. § (1) bekezdés h) pontjában az „esetben.” szövegrész helyébe az „esetben, valamint” szöveg,

7. 22. § (7) bekezdés d) pontjában a „személyi” szövegrész helyébe a „személyi, álláshely nyilvántartási” szöveg,

8. 23. § (7) bekezdésében az „állapítja meg” szövegrész helyébe az „állapítja meg amerikai dollárban” szöveg,

9. 23. § (8) bekezdésében a „vonatkozó deviza-alapilletményt” szövegrész helyébe a „vonatkozó, amerikai dollárban megállapított deviza-alapilletményt” szöveg,

10. 25. § (1a) bekezdésében a „megkapta, a” szövegrész helyébe a „megkapta, valamint gyermeke után családi támogatást, vagy bármilyen ellátást kap másik államtól, a” szöveg,

11. 25. § (4) bekezdésében az „állapítja meg” szövegrész helyébe az „állapítja meg amerikai dollárban” szöveg,

12. 26. § (1a) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg,

13. 29/C. § (2) bekezdésében az „illetve munkaszüneti” szövegrész helyébe az „illetve magyarországi munkaszüneti” szöveg,

14. 30. § (1a) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg,

15. 58. § (24) bekezdésében a „tartós külszolgálatra kihelyezettel, illetve felkészülővel” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati vagy politikai szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottal” szöveg,

16. 58. § (25) bekezdésében az „a jogalap nélkül kifizetett illetmény visszakövetelésére vonatkozó” szövegrész helyébe az „a jogalap nélkül kifizetett illetmény visszakövetelésére, illetve a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő tartozás megtérítésére vonatkozó eljárásra vonatkozó” szöveg,

17. 58/C. § (3) bekezdés f) pontjában a „külföldön folytatott tanulmányok vagy ösztöndíjprogramban” szövegrész helyébe a „külföldön folytatott tanulmányok vagy külföldi, illetve a külpolitikáért felelős miniszter által biztosított diplomáciai, szakdiplomáciai ösztöndíjprogramban, valamint cserediplomata programban” szöveg,

18. 59. § (1) bekezdés b) pontjában a „tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselőkre” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati vagy politikai szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottra” szöveg,

19. 59. § (2) bekezdés m) pontjában a „nyújtásának,” szövegrész helyébe a „nyújtásának, folyósításának, törlesztésének,” szöveg,

20. 59. § (2) bekezdés n) pontjában a „kölcsön” szövegrész helyébe a „kölcsönnek és nyújtásának, folyósításának, törlesztésének” szöveg,

21. 59. § (2) bekezdés q) pontjában a „vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének” szövegrész helyébe a „vizsgálatának, a felülvizsgálat, valamint a tartós külszolgálati kihelyezést megelőző szűrővizsgálat rendjének” szöveg

lép.

48. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása

180. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az (1) bekezdéstől eltérően a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álló, személyvédelmi szolgálati feladatot ellátó tagja (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait a személyi állomány védelme érdekében nem kell rögzíteni. A hivatásos állományba tartozást és a szolgálati jogosultságokat igazoló szolgálati igazolványt a szálláshely-szolgáltatónak be kell mutatni, azonban nem kell rögzíteni a szolgálati igazolvány okmányazonosító adatait.”

49. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

181. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

1. 66/B. § (1) bekezdésében az „ , illetve – a különleges gazdasági övezetbe tartozó adózó esetén – az állami adó- és vámhatóság” szövegrész,

2. 130. § (1) bekezdésében az „A különleges gazdasági övezet tekintetében az e bekezdés szerinti közzététel az állami adó- és vámhatóság honlapján is teljesíthető.” szövegrész.

50. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

182. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti állandó meghatalmazott szervezet arra az esetre, ha a képviselet ellátásához természetes személy jelenléte vagy természetes személy elektronikus azonosítását igénylő ügyintézés szükséges, kijelöli azt a törvényes vagy szervezeti képviselőjét, foglalkoztatottját vagy tagját, aki a meghatalmazó ügyében az állandó meghatalmazott szervezet nevében eljárhat.”

183. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 20. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A pénzügyi képviselő arra az esetre, ha a pénzügyi képviselet ellátásához természetes személy jelenléte vagy természetes személy elektronikus azonosítását igénylő ügyintézés szükséges, kijelöli azt a törvényes vagy szervezeti képviselőjét, foglalkoztatottját vagy tagját, aki a külföldi vállalkozás ügyében a pénzügyi képviselő nevében eljárhat.”

184. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény a következő 139/I. §-sal egészül ki:

„139/I. § [Átmeneti rendelkezés a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvényhez]

E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény által megállapított 17. § (1) bekezdés g) pontjának hatálybalépését megelőzően, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjeként, foglalkoztatottjaként, tagjaként bejelentett természetes személyek állandó meghatalmazottként 2027. december 31-ig járhatnak el.”

185. § Hatályát veszti az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

1. 17. § (1) bekezdés g) pontjában a „törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja” szövegrész,

2. 87. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „ , a különleges gazdasági övezet esetében a vármegyei önkormányzat képviselő-testületének” szövegrész,

3. 87. § (2) bekezdésében az „ , illetve a különleges gazdasági övezet esetében a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete” szövegrész,

4. 93. § (1) bekezdés a) pontjában az „a különleges gazdasági övezet esetében a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete,” szövegrész.

51. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

186. § Hatályát veszti az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 1. § (1) bekezdésében az „– ideértve azt az esetet is, amikor az állami adó- és vámhatóság a különleges gazdasági övezet tekintetében önkormányzati adóhatósági feladatkörében jár el –” szövegrész.

52. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

187. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 36. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Kormány rendelkezhet úgy, hogy a központi hivatal vezetőjének feladat- és hatáskörét a központi hivatalt irányító miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár gyakorolja.

(2b) A (2a) szerinti esetben az államtitkárt a (2a) bekezdése szerinti feladatkörében – a 24. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a központi hivatalt létrehozó kormányrendeletben meghatározott vezető helyettesíti.

(2c) A (2a) bekezdés szerinti esetben

a) a (2a) bekezdés szerinti államtitkár a központi hivatal vezetőjének feladat- és hatásköre gyakorlásával összefüggésben nem jogosult illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra,

b) a központi hivatal vezetője kinevezésével, kormányzati szolgálati jogviszonyával összefüggő szabályokat nem kell alkalmazni és

c) nem létesíthető vagy tartható fenn kormányzati szolgálati jogviszony a központi hivatal vezetője feladatainak az ellátására.”

188. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 248. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A főigazgató kinevezésének a 82. §-ban meghatározottakon felüli – szakmai és képesítési – feltételeit a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter határozza meg.”

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 248. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A főigazgató vonatkozásában nem alkalmazandó az 58. § (2) bekezdése.”

189. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 250/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„250/A. § (1) A szakmai vezető kormányzati szolgálati jogviszonyára – az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kivételekkel – a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(2) A kormányhivatal igazgatója, a hivatalvezető, valamint a hivatalvezető-helyettes kinevezésének a 82. §-ban meghatározottakon felüli – szakmai és képesítési – feltételeit a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter határozza meg.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt szakmai vezetők vonatkozásában nem alkalmazandó az 58. § (2) bekezdése.”

190. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

1. 251. § (2) bekezdése,

2. 255. § (2) bekezdése,

3. 260. § (2) bekezdése.

53. A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény módosítása

191. § Hatályát veszti a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény

1. 1. §-a, 2. § (2) és (3) bekezdése, 4. § (2)–(5) bekezdése, 6. §-a, a 7. §-a, 9. §-a és 10. §-a,

2. 2. § (1) bekezdése, és

3. 3. §-a, és 4. § (1) bekezdése.

54. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

192. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13/A. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnöke)

„1. megállapítja a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait, a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait, az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait, az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert, a Tanúsítók Névjegyzéke, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat, az ESG menedzsmentplatform működési szabályait, a hitelesített támogatásmenedzsment központ működésének részletes szabályait, az ESG beszámoló és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív minimum követelményeit, tartalmát, formai követelményeit és közzétételének szabályait, továbbá az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti további adatszolgáltatás előírására vonatkozó követelményeket és a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatás teljesítésének szabályait,”

55. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása

193. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény a 2/A. §-t követően a következő 1/A. alcímmel egészül ki:

„1/A. Állami tulajdonú ingatlan ingyenes tulajdonba adása a Magyar Kertörökség Alapítvány részére

2/B. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest I. kerület, belterület 14316 helyrajzi számú ingatlan (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlan) ingyenesen a Magyar Kertörökség Alapítvány (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) tulajdonába kerül az Alapítvány kulturális örökségvédelmi, tájvédelmi, természetvédelmi feladatai ellátásának elősegítése céljából.

(2) Az Alapítvány az Ingatlant a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdon-átruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződésben teljes körűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdon-átruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

194. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 5/B. alcíme a következő 7/G. és 7/H. §-sal egészül ki:

„7/G. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Badacsonytomaj belterület 421 helyrajzi számú ingatlant (ezen § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatai ellátásának elősegítése érdekében, településfejlesztés, településrendezés céljából Badacsonytomaj Város Önkormányzata tulajdonába kell adni.

(2) Badacsonytomaj Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy Badacsonytomaj Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság készíti el és köti meg. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti ingatlan használata során Badacsonytomaj Város Önkormányzatának kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

7/H. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest 38264/1 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben az 1097 Budapest, Óbester utca 5–7. szám alatt található ingatlan a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonába kerül óvodai ellátás, valamint szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosításának elősegítése céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélkül – az állam tulajdonából való kikerülésével egyidejűleg megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet a tulajdonba adással érintett ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. köti meg Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatával. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata terhekkel együtt szerzi meg.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatás tárgyában megkötésre kerülő megállapodás létrejöttével egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az (1) bekezdés szerinti ingatlanban található, az Országos Kórházi Főigazgatóság tulajdonosi joggyakorlása alatt álló és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonába kerülnek, és az azokon fennálló vagyonkezelői jog azoknak az állam tulajdonából való kikerülésével egyidejűleg, külön elszámolás nélkül megszűnik.

(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

195. § Hatályát veszti az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény

1. 5. § (1) és (3) bekezdése,

2. 5. § (2) bekezdése

3. 11. § (1) bekezdésében az „az 5. § (2) bekezdése,” szövegrész.

56. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény módosítása

196. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 3. § (2) bekezdése.

57. Egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény módosítása

197. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény a következő 6/A. alcímmel egészül ki:

„6/A. Egyes budapesti ingatlanok ingatlan-nyilvántartási helyzetének rendezéshez szükséges intézkedésekről

6/A. § Az állami tulajdonban álló, Budapest V. kerület belterület 24512, 24513 és 24514 helyrajzi számú ingatlanokat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: Ingatlanok) „kivett irodaház” megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni. A művelés alól kivett terület elnevezése megváltozásának átvezetésére irányuló eljárást az MNV Zrt. kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. A művelés alól kivett terület elnevezése megváltozásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelés alól kivett terület elnevezése megváltozását, valamint az Ingatlanok helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.”

58. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása

198. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 106. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A honvédelemért felelős miniszter utasításban szabályozza

a) az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, az évfolyamjelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat viselésének korlátozását, előzetes engedélyhez kötését, tilalmát, az egyenruha-viseléssel és annak megvonásával kapcsolatos jogkört gyakorló szervezetet, az egyenruha viselésének megvonására vonatkozó eljárásrendet tartalmazó öltözködési szabályzatot,

b) a honvédek egyéni és különböző kötelékeinek egységes, a katonai fegyelmet és tartást kifejező megjelenését és mozgásformáit tartalmazó alaki szabályzatot.”

199. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 17/A. § d) pontjában az „az a)–c) pontban” szövegrész helyébe az „a c) pontban” szöveg lép.

200. § Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 17/A. § a) és b) pontja.

59. A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény módosítása

201. § A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Program keretében nyújtott adományokkal és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatásokkal kapcsolatos feladatokat a miniszter elsősorban az Ügynökség útján látja el.”

202. § A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A segítségnyújtás során a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, humanitárius krízishelyzetek, illetve elhúzódó válságok folytán felmerült szükségleteket és igényeket kell figyelembe venni.”

203. § A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 18. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A miniszter a Program működtetéséhez rendelkezésre álló fedezetet támogatásként az Ügynökség rendelkezésére bocsátja. Az Ügynökség az egyes részfeladatoknál rögzített módon teljesíthet kifizetést további kedvezményezettek részére, e törvény rendelkezései szerint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás, továbbá az Ügynökség részére más költségvetési szerv által nyújtott támogatás tekintetében fennálló beszámolási kötelezettsége során a beszámolót az Ügynökség bizonylatok helyett könyvvizsgálói jelentéssel is alátámaszthatja.

(3) A Program keretében nyújtott nem pénzbeli juttatás beszerzése, nyilvántartása és eszközadomány nyújtása az Ügynökség útján történhet.”

204. § A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Ügynökség közhasznú jogállású, 100%-os állami tulajdonban álló nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amely közfeladatként látja el a Program keretében odaítélt adományok és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások tekintetében a támogatói feladatokat.”

205. § (1) A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 27. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Ügynökség ellátja az adományok, elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások nyújtásával kapcsolatos egyes feladatokat, így különösen)

„b) előkészíti és végrehajtja az adományozási programokat és kiadja az adományozó leveleket,”

(2) A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 27. § f)–k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az Ügynökség ellátja az adományok, elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások nyújtásával kapcsolatos egyes feladatokat, így különösen)

„f) elvégzi a nyújtott adományok és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások felhasználásával kapcsolatos monitoring feladatokat,

g) érvényesíti az adományozó levelekből, elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások okirataiból eredő jogokat,

h) vezeti a nyújtott adományokkal és támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartásokat,

i) ellátja az ösztöndíjprogramokkal kapcsolatos feladatokat,

j) ellátja a követeléskezelési feladatokat, továbbá

k) segélyezési programokat hajt végre.”

206. § A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A miniszter a nemzetközi fejlesztési tevékenység vonatkozásában minden év október 31-ig jelentést készít a Kormány részére az Ügynökség előző évi tevékenységéről.

(2) A Kormány a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében megvalósult tevékenységéről évente egyszer beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót az Ügynökség a honlapján nyilvánosságra hozza.

(3) Az Ügynökség az adományban, támogatásban részesülő kedvezményezettekről, az adományok, támogatások iránt benyújtott igényekről és egyedi kérelmekről, a bevételekről és kiadásokról nyilvántartást vezet.

(4) Ha a Program keretében nyújtott cél szerinti juttatásokkal, illetve a Program keretében kötött jogügyletekkel kapcsolatos adatok megismerésére vonatkozó igény teljesítése

a) Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését, vagy nemzetbiztonsági érdekeit, illetve

b) honvédelmi érdekeit

veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni.

(5) Az adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről

a) a (4) bekezdés a) pont tekintetében a külgazdasági ügyekért felelős miniszter,

b) a (4) bekezdés b) pontja tekintetében a külgazdasági ügyekért felelős miniszter, a honvédelmi miniszter véleményének kikérését követően

dönt.”

207. § A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény

1. 32. § (2) bekezdés c) pontjában a „beszámolási kötelezettség” szövegrész helyébe a „tájékoztatási kötelezettség” szöveg,

2. 34. §-ában a „2024. október 15-ig kell elkészíteni a 2025. évtől” szövegrész helyébe a „2025. október 15. napjáig kell elkészíteni a 2026. évtől” szöveg

lép.

208. § Hatályát veszti a Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 27. § l) és m) pontja.

60. A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény módosítása

209. § A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal látja el. Ennek keretében a kormányhivatal kezdeményezheti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 68/B. §-a szerinti kincstári ellenőrzést, valamint a térségi fejlesztési tanácsok gazdálkodását érintően tájékoztathatja az Állami Számvevőszéket az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt feladatkörét érintő intézkedés érdekében.”

210. § (1) A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az OFTK-ban meghatározott kiemelt térségekben a következő kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működnek:)

„e) a Tisza-tó Kiemelt Térségben a Tisza-tó Fejlesztési Tanács.”

(2) A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 13. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A Tisza-tó Fejlesztési Tanács tagjai:

a) a 12. § (1) bekezdése szerinti tagok;

b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője;

c) az aktív Magyarországért felelős miniszter képviselője;

d) a területrendezésért felelős miniszter képviselője;

e) a környezetvédelemért felelős miniszter képviselője;

f) a vízgazdálkodásért felelős miniszter képviselője;

g) a turizmusért felelős miniszter képviselője;

h) a természetvédelemért felelős miniszter képviselője;

i) a vidékfejlesztésért felelős miniszter képviselője;

j) a közlekedésért felelős miniszter képviselője;

k) a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter képviselője.”

(3) A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 13. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetésére a 11. §-t és a 12. § (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetéséhez a központi költségvetés támogatást nyújt.”

211. § A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területfejlesztést közvetlenül szolgáló tervek a következők:

a) országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció;

b) nagytérségi területfejlesztési stratégia;

c) kiemelt térség területfejlesztési koncepciója;

d) operatív program;

e) kiemelt térség területfejlesztési programja;

f) a nem kiemelt térségekben működő térségi fejlesztési tanácsok által a 11. § (7) bekezdés c) pontja alapján készített területfejlesztési koncepció és program;

g) vármegyei és fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program;

h) vármegyei és fővárosi Integrált Területi Program;

i) együtt kezelendő térség területfejlesztési programja.”

212. § A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Az átfogó területfejlesztési politika megvalósításának érvényesítésére a területi kohézió erősítése, a fejlettségben mutatkozó területi különbségek mérséklése, a térségi versenyképesség javítása, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedése, valamint a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése érdekében Területfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) jön létre, amely pénzügyi támogatást biztosít a 2. §-ban rögzített célkitűzések megvalósításához.

(2) Ha a Kormány a területi felzárkózás elősegítése céljából – azok teljes vagy részbeni fedezetének biztosítása érdekében pályázati úton – a Területfejlesztési Alap elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére támogatást nyújt, a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásról szóló törvényben meghatározott tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségvállalási szabályoktól eltérően – a Kormány egyedi határozatában adott felhatalmazása alapján – kötelezettséget vállalhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti felhatalmazása a tárgyévi és a költségvetési éven túli kötelezettségek együttes összegét tartalmazza.

(4) A Kormány által adott felhatalmazás kiterjedhet az Alappal érintett feladatok előkészítésére is.”

213. § A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a területfejlesztésért felelős miniszter, hogy

a) a területfejlesztési tervezési tevékenység szabályait, valamint

b) az Alapból finanszírozott programok végrehajtási rendszerének kialakítását

rendeletben állapítsa meg.”

214. § A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 1. § (2) bekezdésében a „koordinációs” szövegrész helyébe a „területfejlesztési” szöveg lép.

215. § Hatályát veszti a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 35. § (1) bekezdés 13. pontja.

61. A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény módosítása

216. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény rendelkezéseit köteles betartani az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amely az e törvény szerinti ESG adatszolgáltatást önként, egyoldalú jognyilatkozatban vagy szerződésben vállalja, vagy számára jogszabály az ESG adatszolgáltatást kötelezővé teszi.”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E törvény hatálya nem terjed ki

1. a Magyarország területén székhellyel rendelkező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő mikrovállalkozásra,

2. a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező szabályozott pénzügyi szolgáltatóra, és

3. a Magyar Nemzeti Bankra, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra.”

(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdéstől eltérően e törvény hatálya kiterjed – e tevékenysége vonatkozásában – a szabályozott pénzügyi szolgáltatóra abban az esetben, ha ESG közreműködői tevékenységet végez.”

217. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A lényegesség elve azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről.

(2) A vállalkozás a lényegesség elvét szem előtt tartva a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei keretében – az üzleti titok sérelme nélkül – bárki számára megismerhetővé teszi

1. azt, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését,

2. a vállalkozásnál felmerülő ESG kockázatokat és lehetőségeket, valamint

3. az 1. és 2. pontban felsoroltak emberekre és környezetre gyakorolt hatásait.”

218. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 7. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5. ESG adatszolgáltatás: minden, fenntarthatósági kérdésekben más szervezet vagy személy részére továbbított, illetve közzétett információ, ideértve az ESG beszámolót is;”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 7. § 6a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 7. § a következő 6b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6a. ESG kockázat: a környezeti, illetve társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő, illetve vállalatirányítási kockázat;

6b. ESG közreműködő: az ESG tanúsító, az ESG tanácsadó és az ESG minősítő;”

(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 7. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„18. környezeti kockázat: olyan kockázat, amely a környezet – használat, terhelés vagy szennyezés miatti – károsodásával, valamint az éghajlat vagy természeti események, illetve tényezők változásával kapcsolatos negatív változás lehetőségét jelenti;”

(4) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 7. §-a a következő 28a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„28a. szabályozott pénzügyi szolgáltató:

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi holding társaság,

b) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési vállalkozás,

c) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény szerinti befektetési alapkezelő (ABAK) és ÁÉKBV-alapkezelő,

d) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holding társaság és csoportfelügyelet alól nem mentesített vegyes pénzügyi holding társaság,

e) a tőkepiacról szóló törvény szerinti központi szerződő fél, központi értéktár, közösségi finanszírozási szolgáltató és különleges célú gazdasági egység,

f) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és

g) a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szerinti kriptoeszköz-szolgáltató.”

(5) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 7. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 7. § a következő 29a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„29. társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat: olyan kockázat, amely az alapjogok tiszteletben nem tartása, a családok támogatásának hiánya, a méltányos munkafeltételek biztosításának elmaradása vagy a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a tisztességtelen, átláthatatlan vagy rosszindulatú vállalkozási gyakorlatok következtében merül fel;

29a. vállalatirányítási kockázat: olyan kockázat, amelyet a nem megfelelő vállalati magatartás, illetve vállalatirányítási tevékenység, intézkedés vagy szabályozás eredményez, beleértve a pénzmosás, a vesztegetés és a korrupció elleni intézkedések hiányát vagy a vállalkozás működéséhez kapcsolódó jogszabályokkal, így különösen az adózási szabályokkal kapcsolatos jogsértéseket, továbbá a nem megfelelő panaszkezelési tevékenységet is;”

219. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében]

„a) nyilvántartást vezet

aa) az ESG tanúsítókról;

ab) az ESG tanácsadókról;

ac) az ESG szoftverekről;

ad) az ESG minősítőkről;”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 11. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében

akkreditálja]

„ba) az ESG tanácsadókat;”

(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 11. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében]

„g) minden év szeptember 30-ig közzéteszi a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások ugyanezen év június 30. napját megelőző egy éves időszakban benyújtott ESG adatszolgáltatása alapján készült éves beszámolóját;”

„(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti akkreditált státusz három évre szól, amely az ESG tanácsadók esetében alkalmanként további három éves időtartamra megújítható a Hatóság elnökének az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályairól és az ESG tanácsadók nyilvántartásáról szóló rendeletében foglaltak szerint.”

(5) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdés b) pontja szerinti akkreditálásra irányuló kérelem és az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező elektronikus ügyintézésre köteles.”

220. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 6. alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) A vállalkozás bejelenti a Hatóság részére a vállalkozással szerződéses jogviszonyban álló ESG közreműködő nevét, nyilvántartási számát és a jogviszony kezdő napját a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül.

(2) A vállalkozás az (1) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóság részére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG közreműködőkre vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.”

221. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vállalkozásnak a kockázatelemzést legalább 12 havi gyakorisággal, valamint eseti jelleggel akkor kell elvégeznie, ha a vállalkozásnak az ellátási láncban jelentősen megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzettel kell számolnia, ideértve különösen új termékek, projektek bevezetését, valamint új üzleti ágban való részvételt. Az eseti jellegű kockázatelemzés célzottan vonatkozhat kifejezetten a megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzetre. A kockázatelemzés eredményeit a Hatóság elnökének rendeletében foglaltak szerint a vállalkozás ügyvezetésével ismertetni kell.”

222. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A vállalkozás az ESG beszámolót a Hatóság elnökének az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló rendeletében foglaltak szerint módosíthatja. A módosított ESG beszámolót a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá, és azt ESG tanúsítóval auditáltatni kell.”

223. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 26. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettsége szerinti ESG adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén, vagy ha az ESG beszámoló az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, a Hatóság közigazgatási bírságot szab ki a vállalkozásra. A bírság mértékére, megállapításának szempontrendszerére és a bírság megfizetésének módjára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

224. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének ESG beszámoló készítésével vagy az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív vagy a Hatóság elnökének a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól szóló rendeletében meghatározott, a közvetlen szállítók részére küldendő kérdőív (a továbbiakban: szállítói kérdőív) kitöltésével tehet eleget.”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 27. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG beszámolóját ESG tanúsítóval auditáltathatja, ebben az esetben a IV. Fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell. Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek – a 23. § (6) bekezdésétől eltérően – csak abban az esetben kell a módosított ESG beszámolót ESG tanúsítóval auditáltatni, ha a módosításra kerülő ESG beszámolót is auditáltatta.

(4) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív vagy a szállítói kérdőívek tekintetében kérnek tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatást, és a vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vállalja, hogy eleget tesz a kérésnek, akkor a vállalkozásnak vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek legfeljebb az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet vagy a szállítói kérdőívnek azt a részét kell kitöltenie, amelyre a megkeresés vonatkozott.

(5) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív – e törvény vagy a Hatóság elnökének rendelete szerinti – tartalmán túl igényt tartanak további, tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatásra, abban az esetben a további adatszolgáltatás előírására vonatkozóan adatszolgáltatás iránti kérelmet kell benyújtani a Hatósághoz. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet annak kell benyújtania, aki a további adatszolgáltatásra igényt tart a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől. Ha a vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vállalja, hogy a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatást teljesíti, akkor az adatszolgáltatás során a Hatóság elnökének rendeletében meghatározottak szerint jár el.”

(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A vállalkozás a közvetlen szállítói részérére kiküldött kérdőívek kitöltésének elősegítése érdekében a közvetlen szállítók számára a kérdőívek kitöltésére ellenszolgáltatás nélkül – a miniszter rendeletében foglaltak szerint – felkészítő programot (továbbiakban: felkészítő program) nyújt.”

225. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) ESG minősítőként a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: állami ESG minősítő) is eljárhat.”

226. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A névjegyzék a természetes személy ESG tanácsadó esetén tartalmazza

1. a tanácsadó családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, állampolgárságát, elérhetőségét, szakképesítését,

2. a tanácsadó nyilvántartási számát,

3. a 43/B. § (1) bekezdése szerinti adatokat és dokumentumokat,

4. az akkreditált státusz hatálya kezdetének és lejártának időpontját,

5. azt a tényt, hogy a természetes személy ESG tanácsadó

a) akkreditált státusza érvényes,

b) akkreditált státusza felfüggesztett, a felfüggesztés időtartamának megjelölésével,

c) akkreditált státusza visszavonásra került, vagy

d) akkreditált státusza megszűnt,

6. az ESG Tanácsadó képesítés megszerzésének időpontját,

7. a tanácsadó tanácsadói jogviszonya kezdetét,

8. azon jogi személyek nevét és adószámát, amelyekkel a tanácsadó ESG adatszolgáltatásban nyújtott tanácsadási szolgáltatásra irányuló szerződéses jogviszonyban áll,

9. az összeférhetetlenségi nyilatkozatot,

10. a miniszter rendeletében meghatározott akkreditálási követelmények teljesülését alátámasztó dokumentumokat,

11. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. §-a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a természetes személy kérelmező az ESG tanácsadói tevékenységet munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében vagy személyesen közreműködő tagként kívánja folytatni, a névjegyzék tartalmazza ezt a tényt és – feltéve, hogy a jogviszony már fennáll – a természetes személy kérelmezőt munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztató személy nevét, adószámát vagy annak a betéti társaságnak, közkereseti társaságnak a nevét, adószámát is, amelynek a természetes személy kérelmező a személyesen közreműködő tagja.

(2b) Ha a természetes személy kérelmező az ESG tanácsadói tevékenységet egyéni vállalkozói jogviszony keretében kívánja folytatni, a névjegyzék tartalmazza ezt a tényt és az egyéni vállalkozói nyilvántartási számot és az adószámot is.”

(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza)

„1. a tanácsadó nevét, székhelyét és adószámát;”

(A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza)

„7. a miniszter rendeletében meghatározott akkreditálási követelmények teljesülését alátámasztó dokumentumokat;”

(5) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (3) bekezdése a következő 8–10. ponttal egészül ki:

(A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza)

„8. azon – az ESG tanácsadók nyilvántartásában szereplő – természetes személy ESG tanácsadó családi és utónevét és nyilvántartási számát, aki

a) a jogi személy ESG tanácsadóval legalább heti 30 órás munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy

b) a betéti társaság vagy a közkereseti társaság jogi személy ESG tanácsadó személyesen közreműködő tagja;

9. a 43/B. § (1) bekezdése szerinti adatokat és dokumentumokat,

10. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”

227. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem vehető fel a névjegyzékbe az,

a) aki olyan személyt foglalkoztat munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban, aki a Hatósággal a különleges jogállású szervekről, és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény által meghatározott jogviszonyban áll,

b) aki olyan személyt foglalkoztat munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban, aki a Hatósággal a különleges jogállású szervekről, és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény által meghatározott jogviszonyban álló személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója,

c) akinek a tulajdonosa a Hatósággal a különleges jogállású szervekről, és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény által meghatározott jogviszonyban álló személy,

d) akinek a vezető tisztségviselője vagy személyesen közreműködő tagja a Hatósággal a különleges jogállású szervekről, és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény által meghatározott jogviszonyban áll.”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 43. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő 9. ponttal egészül ki:

(A névjegyzék tartalmazza)

„8. a 43/B. § (1) bekezdése szerinti adatokat és dokumentumokat,

9. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”

228. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 20/A. alcíme a következő 43/B. §-sal egészül ki:

„43/B. § (1) Ha az ESG tanácsadóként történő akkreditálást, vagy a 43. § (1) bekezdése szerinti névjegyzékbe történő felvételt kérelmező nem természetes személy ügyfél Magyarországon székhellyel nem rendelkezik, a kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni, feltüntetve a kézbesítési megbízott nevét, és lakcímét vagy székhelyét. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet vagy állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy lehet. A kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.

(2) A kézbesítési megbízott feladata, hogy a Magyarországon székhellyel nem rendelkező kérelmező vagy ESG közreműködő (a továbbiakban: megbízó) nyilvántartásba vételével, illetve ESG közreműködői működésével összefüggésben keletkezett, a Hatóság által a megbízó részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A hatósági eljárás, illetve hatósági ellenőrzés során a kézbesítési megbízott az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti kézbesítési meghatalmazottnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megbízás megszűnését követő 15 napon belül a kézbesítési megbízott a megbízás megszűnésének tényét bejelenti a Hatóságnak.

(4) A (3) bekezdés szerinti tény bejelentésének elmulasztása esetén a Hatóság a kézbesítési megbízottal szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki.

(5) Ha a Hatóság tudomást szerez arról, hogy a kézbesítési megbízott nem fellelhető vagy a megbízása megszűnt, és az ESG közreműködő új kézbesítési megbízottat nem jelentett be a Hatóság részére, továbbá ezt a hiányosságot a Hatóság felhívásában foglalt határidőn belül nem orvosolja, a Hatóság

a) az ESG tanácsadó akkreditált státuszát visszavonja,

b) az ESG minősítőt törli a 43. § (1) bekezdése szerinti névjegyzékből.

(6) A Hatóság az (5) bekezdés szerinti felhívását, illetve döntését hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell a Hatóság honlapján közzétenni.”

229. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„f) határozza meg az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás részletes eljárási szabályait, valamint az ESG tanácsadókat oktató intézmények nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„c) az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszerét, valamint az ESG tanácsadói képzés szabályait, továbbá a képzés és a vizsga díjának mértékére vonatkozó szabályokat;

d) a felkészítő program nyújtásának részletszabályait.”

(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az ESG tanácsadóként történő akkreditálás és az akkreditált státusz megújítása követelményrendszerét rendeletben szabályozza.”

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza)

„f) a Tanúsítók Névjegyzéke, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat;”

230. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti vállalkozás a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket az 54. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben oly módon teljesíti, hogy az ESG platformra ESG beszámolót tölt fel, amelyet követően a 33–34. §-ban foglaltaktól eltérően nem tanúsítás, hanem egy előaudit történik és sem az ESG beszámoló, sem az előaudit eredménye nem nyilvános és nem kerül közzétételre.”

231. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

232. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény

1. 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „megelőző üzleti” szövegrész helyébe „megelőző két üzleti” szöveg,

2. 7. § 24. pontjában az „a kettős lényegesség elvét figyelembe véve” szövegrész helyébe az „a lényegesség elvét figyelembe véve” szöveg,

3. 7. § 26.pont b) alpontjában az „a 50 millió eurót” szövegrész helyébe az „az 50 millió eurót” szöveg,

4. 9. § (2) bekezdésében „A vállalkozásfejlesztési ügynökség az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feladatait hatósági hatáskörben látja el” szövegrész helyébe „A vállalkozásfejlesztési ügynökség az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feladatait hatósági hatáskörben látja el, ezen hatósági eljárások során a sommás eljárás alkalmazása kizárt” szöveg,

5. 13. § f) pontjában az „a felmerülő kockázatok” szövegrész helyébe az „a felmerülő ESG kockázatok” szöveg,

6. 27. § (2) bekezdésében az „elkészítésére” szövegrész helyébe az „elkészítésére vagy módosítására” szöveg,

7. 35. § (5) bekezdésében az „Az ESG minősítő” szövegrész helyébe az „Az állami ESG minősítő” szöveg,

8. 45. § a) pontjában a „jogsértést tapasztal” szövegrész helyébe az „az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt kötelezettség megsértését tapasztalja” szöveg,

9. 52. § (1) bekezdés c) pontjában az „az ESG minősítőt” szövegrész helyébe az „az állami ESG minősítőt” szöveg,

10. 52. § (1) bekezdés d) pontjában az „az ESG minősítő” szövegrész helyébe az „az állami ESG minősítő” szöveg

lép.

233. § Hatályát veszti a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény

1. 1. § (2) bekezdése,

2. 1. § (3) bekezdésben az „és (2)” szövegrész,

3. 15. alcíme,

4. 52. § (2) bekezdés e) pontja.

62. Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépése

234. § Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 88. §-a.

63. A honvédelmi tárgyú törvények módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XLI. törvény módosítása

235. § Nem lép hatályba a honvédelmi tárgyú törvények módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XLI. törvény

1. 6. § (2) bekezdése, és

2. 7. §-a.

64. Egyes törvények és kormányrendeletek hatályon kívül helyezése

236. § Hatályát veszti különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény.

237. § Hatályát veszti a Start-számlákra való befizetések veszélyhelyzeti szabályairól szóló 22/2024. (II. 12.) Korm. rendelet.

238. § Hatályát veszti Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 294/2020. (VI. 18.) Korm. rendelet.

239. § Hatályát veszti a Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 44/2021. (II. 5.) Korm. rendelet.

240. § Hatályát veszti a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 362/2021. (VI. 28.) Korm. rendelet.

241. § Hatályát veszti az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 267/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet.

65. A különleges gazdasági övezet jogintézményének megszüntetése

242. § 2025. január 1. napján e törvény erejénél fogva megszűnik

1. a Göd város közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezet,

2. a Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezet, valamint

3. a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet

szerinti kijelölés.

243. § (1) A különleges gazdasági övezet területén található, a 24. mellékletben felsorolt, a különleges gazdasági övezetről szóló 2020. évi LIX. törvény (a továbbiakban: KGÖ tv.) 2. §-a alapján a vármegye vármegyei önkormányzata tulajdonába került – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, valamint törvényben meghatározott kötelező közfeladat ellátását szolgáló – közterület, közpark, közút tulajdonjogát 2025. január 1. napján a 24. mellékletben megjelölt települési önkormányzat szerzi meg.

(2) A Göd város közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezet létrejöttével Pest Vármegye Önkormányzatának tulajdonába került, Göd város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Göd, külterület 082/3 és 082/5 helyrajzi számú ingatlanok – mivel azok nem az (1) bekezdés szerinti közfeladatok ellátását szolgálják – 2025. január 1. napján az állam tulajdonába kerülnek vissza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát a települési önkormányzat, a (2) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát az állam az ingatlanok terheivel, és az azokkal kapcsolatos egyéb kötelezettséggel együtt szerzi meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba a települési önkormányzat, a (2) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát az állami tulajdonosi joggyakorló megkeresése alapján kell bejegyezni. A megkeresésben meg kell jelölni e törvény tulajdonátruházásra vonatkozó rendelkezéseit.

244. § A Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Rácalmás külterület 053/2 és 053/8 helyrajzi számú ingatlanokon Rácalmás Város Önkormányzatának fennálló vagyonkezelői joga 2025. január 1. napján e törvény erejénél fogva megszűnik.

245. § A 242. § alapján megszűnt különleges gazdasági övezet területén 2025. január 1. napjával

1. a települési önkormányzat gyakorolja az illetékességi területén a települési önkormányzat feladat- és hatásköreit, továbbá a települési önkormányzat polgármestere, illetve jegyzője látja el a települési önkormányzat polgármesterének, illetve jegyzőjének jogszabályban meghatározott államigazgatási feladat- és hatásköreit,

2. a települési önkormányzat gyakorolja a települési önkormányzati rendeletalkotási jogkört a közigazgatási területén, azzal, hogy a Kormánynak és a vármegye vármegyei önkormányzatának a KGÖ tv. felhatalmazása alapján megalkotott rendeletét mindaddig alkalmazni kell, amíg a települési önkormányzat a közigazgatási területére vonatkozóan nem állapít meg az adott tárgykörre vonatkozóan új szabályokat.

246. § A 242. § alapján megszűnt különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegye vármegyei önkormányzata az adóból származó, 2025. január 1. napjáig fel nem használt, őt megillető bevétele, valamint a 2025. január 1. napján hatályos támogatási jogviszony vagy elbírált pályázat fedezetéül nem szolgáló bevétel a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település települési önkormányzatát illeti meg, amelyet a vármegye vármegyei önkormányzata 30 napon belül átadni köteles. 2025. január 1. napjától ezen, adóból származó bevétel terhére új támogatási jogviszony – a már elbírált pályázat kivételével – nem létesíthető.

66. A helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján meghatározandó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

247. § (1) A tárgyévben a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvény 2. melléklet II. rész 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzat a tárgyévi befolyó és a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétele közötti többletnek a tárgyévi és a tárgyévet megelőző szolidaritási hozzájárulás különbözetével korrigált összegét (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a Területfejlesztési Alap részére a május és november havi nettó finanszírozás keretében, a 25. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján teljesíti.

(2) Ha a tárgyévben szolidaritási hozzájárulást teljesítő önkormányzat területén a tárgyévet megelőző évben különleges gazdasági övezet működött, a vármegyei önkormányzat által a tárgyévet megelőző évben az érintett önkormányzat területén beszedett helyi iparűzési adóbevétel tárgyhónappal azonos havi összegét a települési önkormányzat tárgyévet megelőző helyi iparűzési adóbevételének tárgyévet megelőző év tárgyhónappal azonos hónapjáig befolyt összegébe bele kell számítani.

(3) A tárgyév május és november hónapokban teljesítendő fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét az államháztartásért miniszter a területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg az önkormányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, 3. és 9. havi időközi költségvetési jelentésében (a továbbiakban: időközi költségvetési jelentés) jelzett helyi iparűzési adóbevétele összegének figyelembevételével.

(4) Ha a 25. melléklet szerinti számítási módszer alapján a tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség értéke negatív szám, akkor az önkormányzatnak a tárgyhónapra vonatkozóan fizetési kötelezettsége nincs. A tárgyévi tényleges helyi iparűzési adóbevétel 12. havi időközi költségvetési jelentésben jelzett összege alapján a tárgyévet követő évben, a március havi nettó finanszírozás keretében történik a tárgyévi fizetési kötelezettség elszámolása. Ha a 25. melléklet szerinti számítási módszer alapján, a 12. havi időközi költségvetési jelentés szerint a tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség értéke negatív szám, akkor az önkormányzat annak abszolút értékét támogatásként a nettó finanszírozás keretében megkapja.

(5) A fizetési kötelezettség megállapítására és a nettó finanszírozás keretében történő levonására nem kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait.

248. § A területfejlesztésért felelős miniszter az általa a 247. § (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettséggel érintett önkormányzatokkal kötött egyedi megállapodások alapján

a) a 247. § (1) bekezdés szerint teljesített teljes fizetési kötelezettségnek a tárgyévre vonatkozó központi költségvetési törvényben a Területfejlesztési Alap bevételi előirányzataként meghatározott összeget meghaladó összegét, valamint

b) a tárgyévben üzembe helyezett olyan beruházás okán keletkezett tárgyévi iparűzési adóbevétel 80%-át, amely beruházás új létesítmény létrehozatalát eredményezi

az érintett önkormányzatok részére a Területfejlesztési Alap terhére jogszabályban meghatározott módon támogatásként visszatérítheti.

249. § Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzatnak a tárgyévi befolyó és a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétele közötti többletnek a tárgyévi és a tárgyévet megelőző szolidaritási hozzájárulás különbözetével korrigált összegét.

67. Az állami adó- és vámhatóság közleményeinek közzététele a Magyar Közlönyben

250. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 24/A. §-ban meghatározott adómértékeket az állami adó- és vámhatóság Közlemény formájában a Magyar Közlönyben is közzéteszi.

(2) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 7/A. §-ában, 16. §-ában és 17/E. § (2) bekezdésében meghatározott adómértékeket az állami adó- és vámhatóság Közlemény formájában a Magyar Közlönyben is közzéteszi.

(3) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott értéket az állami adó- és vámhatóság Közlemény formájában a Magyar Közlönyben is közzéteszi.

(4) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 110. § (5) bekezdésében, 113. § (5) bekezdésében, 117. § (1) bekezdésében, 132/A. §-ában, valamint a 145. § (1a) bekezdésében meghatározott adómértékeket, adó-visszaigénylések mértékeit az állami adó- és vámhatóság Közlemény formájában a Magyar Közlönyben is közzéteszi.

68. Az állami beruházásokkal kapcsolatos szerződéskötések eljárási rendjének eltérő szabályairól

251. § (1) Ezen alcím – 252. §-ban foglalt eltéréssel – a központi költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott, e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott becsült értéket meghaladó építési beruházásokkal összefüggő beszerzési és közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályokat határozza meg, függetlenül attól, hogy az építési beruházás az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) alapján állami építési beruházásnak minősül-e, vagy az Ábtv. 4. § (1) és (2) bekezdése alapján az Ábtv. hatálya alá nem tartozik.

(2) A közfeladat-finanszírozási szerződés eltérő rendelkezése hiányában ezen alcím rendelkezéseit a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány – valamint a tulajdonában álló vagy általa fenntartott jogi személy – építési beruházása esetén nem kell alkalmazni. A közfeladat-finanszírozási szerződés ezen alcím rendelkezéseivel összhangban történő megkötése, valamint módosítása érdekében a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 20. § (1) bekezdésében meghatározott miniszter jár el.

252. § Az ezen alcímben meghatározott szabályokat a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház, illetve egyházi jogi személy építési beruházásai, valamint a nemzetpolitikai célú építési beruházások esetén 500 millió forint összegű becsült értéket meghaladó építési beruházások esetén kell alkalmazni.

253. § (1) A 251. § szerinti építési beruházások előkészítésére és megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárás – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályai figyelembevételével – kizárólag olyan feltételes közbeszerzési eljárás keretében folytatható le, ahol a feltétel a 254. § (3) bekezdése szerinti vélemény rendelkezésre állása. E törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell a Kbt. 9. § (1) bekezdés a)–c,), e), f), h) és i) pontjában meghatározott építési beruházásokra vonatkozó beszerzési eljárásokra is.

(2) A 251. § szerinti, nem a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházásra vonatkozó beszerzési eljárások kizárólag e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével folytathatóak le.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételes beszerzési vagy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő építési beruházásra vonatkozó szerződés megkötésére – e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – kizárólag az állami beruházásokért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó költségellenőrzést tartalmazó véleménye beszerzését követően kerülhet sor.

(4) Abban az esetben, ha a 251. §-ban meghatározott építési beruházás kiviteli tervvel rendelkezik, a kivitelezésre vonatkozó feltételes beszerzési vagy közbeszerzési eljárás megkezdésére a miniszter becsült értékre vonatkozó költségellenőrzést tartalmazó véleményének beszerzését követően kerülhet sor.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott építési beruházásra vonatkozó beszerzési vagy közbeszerzési eljárásban érkezett legkedvezőbb érvényes ajánlat nem haladja meg a becsült érték vonatkozásában a miniszter költségellenőrzését tartalmazó véleményének megfelelő becsült értéket, a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatálybalépésére a (3) bekezdésben meghatározott költségellenőrzés nélkül is sor kerülhet.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a megkötött építési beruházási szerződés módosítására, a pótmunkákra, valamint a tartalékkeretek felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalásokra is.

254. § (1) A miniszter a 253. § (3) bekezdése szerinti véleményének kialakításához bevonhatja az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szervezetet.

(2) A miniszter 253. § (3) bekezdése szerinti költségellenőrzés során ellenőrzi a beszerzési vagy közbeszerzési eljárás során érkezett ajánlati árak és az azok alapjául szolgáló költségek megalapozottságát, azok összhangját a műszaki tartalommal és a piaci árakkal.

(3) A miniszter a 253 § (3) bekezdése szerinti költségellenőrzésre vonatkozó véleményét, az ajánlatkérő által a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 45 napon belül adja meg az ajánlatkérő számára. Amennyiben a miniszter e határidőn belül költségellenőrzéssel összefüggő véleményét nem adja meg, a beszerzésre vagy közbeszerzésre vonatkozó szerződés megköthető.

(4) A Kbt. 131. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a 253. § (3) bekezdése szerinti költségellenőrzést a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlat tekintetében kell lefolytatni. Ez esetben a miniszter az új legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 25 napon belül adja meg az ajánlatkérő számára a véleményét.

(5) A miniszter 253. § (3) bekezdése szerinti költségellenőrzésére vonatkozó véleményének a beszerzését az összegezés módosítása vagy jogorvoslati eljárás eredményeként bekövetkező új bírálat során is alkalmazni kell a (3) bekezdésben meghatározott szabályok szerint.

(6) A miniszter költségellenőrzéssel összefüggő véleményére vonatkozó eljárás során a Kbt-ben meghatározott összeférhetetlenségi követelményeket biztosítani kell, amelynek részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg.

(7) A Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott esetekben a 253. § (3) bekezdése szerinti költségellenőrzést a szerződés megkötését megelőzően kell kezdeményezni, azzal, hogy a szerződés megkötésére csak a miniszter költségellenőrzésre vonatkozó véleménye beszerzését követően kerülhet sor. A költségellenőrzés határidejére és elmaradására a (3) bekezdésben meghatározott szabályok az irányadóak.

255. § Amennyiben

a) európai uniós forrásból megvalósuló, vagy

b) a 252. §-a szerinti egyházi vagy nemzetpolitikai célú

építési beruházás nem az 251–254. §-ban meghatározott szabályok szerint kerül lebonyolításra, központi költségvetési forrásból beruházás megvalósításához többletforrás nem biztosítható.

256. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a költségellenőrzéssel érintett építési beruházások értékhatárait, az állami beruházásokért felelős miniszter költségellenőrzésre vonatkozó véleményének igénylésével és kibocsátásának, a költségellenőrzéshez benyújtandó dokumentációval kapcsolatos követelményekre vonatkozó, valamint az összeférhetetlenségi követelményekkel kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet kijelölését.

257. § Ezen alcím rendelkezéseit a hatálybalépését követő naptól indult beszerzési és közbeszerzési eljárások esetén kell alkalmazni.

69. Hatályba léptető rendelkezések

258. § (1) Ez a törvény – a (2)–(12) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, az 5. §–12. §, a 25. §–27. §, a 31. § 1–3. és 5. pontja, a 32. §, a 33. § 2. pontja, a 38. §, a 39. §, a 41. §, a 42. §, a 43. § 2–5. pontja, a 44. § 1. pontja, az 56. §–59. §, a 60. § 1–7. és 9–11. pontja, a 61. §, a 62. § a 65. §, a 66. § 2. és 3. pontja, a 67. §, a 68. §, a 71. §, a 129. §, 131. §, a 135. §, a 139. § (1) bekezdése, a 145. §–149. §, a 153. §, a 154. § 11–14. pontja, a 155. §, a 166. §, a 170. §–174. §, a 176. §–179. §, a 181. §, a 185. § 2–4. pontja, a 186. §, a 187. §, a 191. §, a 195. §, a 209. §–215. §, a 235. §, a 238. §–246. §, a 249. §, a 251. §–257. § és a 24. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 33. § 3. pontja, a 40. §, a 44. § 2. pontja és a 236. § 2025. január 2-án lép hatályba.

(4) A 192. §, a 216. §–222. § és a 224. §–233. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(5) A 3. §, a 4. §, a 13. §, a 14. §, a 19. §–24. §, a 28. §, a 29. § (2) bekezdése, a 30. §, a 31. § 4. pontja, a 34. §–37. §, a 63. §, a 69. §, a 73. §, a 82. §, 93. §, a 94. §. a 167. §–169. §, a 247. §, a 248. § és a 14. és 25. melléklet az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(6) A 77. §, a 78. §, a 85. §, a 87. §, a 88. §, 92. §, a 182. §–184. §, és a 185. § 1. pontja 2025. február 1-jén lép hatályba.

(7) A 45. §–50. §, az 52. §, az 54. §, az 55. §, a 95. §, a 97. §–103. §, a 105. §–119. §, a 121. §–123. §, a 125. §–128. §, az 1–8. és a 15–21. melléklet az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(8) A 60. § 8. pontja, a 96. § és a 104. § 2025. március 1-jén lép hatályba.

(9) A 15. §–18. §, a 84. §, a 86. §, a 150. § és a 152. § 2025. július 1-jén lép hatályba.

(10) A 180. § 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.

(11) Az 1. §, az 51. §, az 53. §, a 89. §, a 120. §, a 124. §, a 151. §, a 223. §, a 234. §, a 9–13. melléklet és a 22. és 23. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.

(12) A 64. § és a 66. § 1. pontja a Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért bírósági bejegyzését követő 31. napon lép hatályba.

(13) A (12) bekezdés szerinti hatálybalépés naptári napját az egészségbiztosításért felelős miniszter a Magyar Közlönyben egyedi határozatban teszi közzé.

70. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

259. § E törvény

1. 7. alcíme az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,

2. 67. §-a az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése,

3. 35. alcíme az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése,

4. 96. §–107. §-a, 109. §-a és a 15. melléklet az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,

5. 110. §–114. §-a, 121. §-a, 122. §-a, 125. §-a, 127. §-a, a 16. és 17. melléklet az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,

6. 136. §-a az Alaptörvény 40. cikke,

7. 42. alcíme és 195. § 2. pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,

8. 161. §-a, 162. § (1) bekezdése, valamint 164. § 1. pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése,

9. 191. § 2. pontja és 243. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése,

10. 191. § 3. pontja és 245. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,

11. 54. alcíme az Alaptörvény 23. cikke,

12. 199. §-a és 200. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése és 47. cikke

alapján sarkalatosnak minősül.

71. Az Európai Unió Jogának való megfelelés

260. § E törvény 216. §–233. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„2. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköre

1. Nyilvántartási szám,

1.1. név (születési név is),

1.2. születési hely és idő,

1.3. anyja neve,

1.4. lakóhely,

1.5. családi állapota,

1.6. házastárs neve,

1.7. gyermekei neve és születési ideje.

2. A legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi),

2.1. szakképzettség,

2.2. szaktanfolyam és szakvizsga megnevezése és időpontja,

2.3. jelenleg folytatott tanulmányok megnevezése,

2.4. idegennyelv-ismeret.

3. Katonai szakképzettség száma, katonai rendfokozat.

4. Az igazságügyi szervhez történő kinevezés időpontja

4.1. a beszámított szolgálati idő kezdete,

4.2. a korábbi tevékenységek és a vonatkozó munkahelyek megnevezése, a belépés és kilépés időpontjai, a beosztások (munkakörök) megjelölése, a beszámított jogviszonyok megszűnésének jogcímei,

4.3. a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány száma és kelte.

5. Az igazságügyi szervnél a kinevezés utáni beosztások,

5.1. a szolgálati helyek (időtartam kezdete és vége),

5.2. munkakörök (időtartam kezdete és vége),

5.3. szakterületek (időtartam kezdete és vége),

5.4. elektronikus aláírási jogosultság (időtartam kezdete és vége, típusa),

5.5. FEOR-szám.

6. A fizetési fokozat vagy álláshelyi besorolási kategória megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja, a következő kötelező előresorolás időpontja,

6.1. a beosztási pótlék megnevezése, százaléka és összege,

6.2. az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege,

6.3. az összilletmény összege.

7. A tárgyévben kapott külön juttatás, jubileumi jutalom, egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések megnevezése, összegei és egyéb adatai.

8. A más kereső foglalkozás megnevezése.

9. A korábbi értékelés időpontjai és az összefoglaló vélemények szerinti minősítések, a következő értékelés időpontja.

10. A kitüntetések és egyéb elismerések megnevezése és az adományozás időpontja.

11. A hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok.

12. A munkából való távollétek jogcíme és időtartama.

13. Az igazságügyi szolgálati viszony megszűnésének jogcíme és időpontja.

Megjegyzés: A nyilvántartási szám az alkalmazott szolgálati helyére és beosztására utal, továbbá a szolgálati helyen belüli azonosításra szolgál.”

2. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„3. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

Az I. fizetési osztály (bírósági titkár, igazságügyi szakértő) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

1. Bírósági titkár

	A	B	C	D	E
1	Fizetési fokozat	Szolgálati idő (év)		Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2	1.	0	3	0,99	1,07
3	2.	4	7	1,05	1,23
4	3.	8	11	1,13	1,34
5	4.	12	18	1,19	1,4
6	5.	19	25	1,24	1,46
7	6.	26	35	1,29	1,52
8	7.	36		1,41	1,55

2. Igazságügyi szakértő

	A	B	C	D	E
1.	Fizetési fokozat	Szolgálati idő (év)		Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2.	1.	0	3	0,99	1,07
3.	2.	4	7	1,05	1,23
4.	3.	8	11	1,13	1,34
5.	4.	12	18	1,19	1,4
6.	5.	19	25	1,24	1,46
7.	6.	26	35	1,29	1,52
8.	7.	36		1,41	1,55

3. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„4. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

A II. fizetési osztály (bírósági fogalmazó, szakértőjelölt) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

1. Bírósági fogalmazó

	A	B	C	D	E
1	Fizetési fokozat	Szolgálati idő (év)		Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2	1.	0	1	0,68	0,89
3	2.	2	3	0,72	0,94
4	3.	4		0,75	0,98

2. Szakértőjelölt

	A	B	C	D	E
1.	Fizetési fokozat	Szolgálati idő (év)		Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2.	1.	0	1	0,68	0,89
3.	2.	2	3	0,72	0,94
4.	3.	4		0,75	0,98

4. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„5. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

A III. fizetési osztály (szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselő, technikus) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

	A	B	C	D	E
1.	Fizetési fokozat	Szolgálati idő (év)		Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2:	1.	0	3	0,57	0,85
3.	2.	4	7	0,69	0,91
4.	3.	8	11	0,74	1,03
5.	4.	12	18	0,8	1,07
6.	5.	19	25	0,88	1,2
7.	6.	26	30	0,96	1,24
8.	7.	31	35	1	1,28
9.	8.	36		1,05	1,31

”

5. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„6. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

A IV. fizetési osztály (nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, valamint középfokú iskolai végzettségű tisztviselő, írnok és technikus) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

	A	B	C	D	E
1.	Fizetési fokozat	Szolgálati idő (év)		Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2.	1.	0	3	0,53	0,62
3.	2.	4	7	0,57	0,69
4.	3.	8	11	0,61	0,81
5.	4.	12	18	0,68	0,88
6.	5.	19	25	0,71	0,92
7.	6.	26	30	0,74	0,95
8.	7.	31	35	0,8	1
9.	8.	36		0,87	1,08

”

6. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„7. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

A V. fizetési osztály (vezető) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

	A	B	C
1.	Fizetési fokozat	Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2.	Főosztályvezető, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese	1,38	2
3.	Főosztályvezető-helyettes, igazgató	1,24	1,89
4.	Osztályvezető, igazgatóhelyettes	1,12	1,77
5.	Osztályvezető-helyettes	0,83	1,66
6.	Csoportvezető	0,79	1,6
7.	Csoportvezető-helyettes, bírósági irodavezető	0,68	1,54

”

7. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„8. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

Illetménytábla a járásbíróságon, a törvényszéken és az ítélőtáblán foglalkoztatott ügyintézők és vezetők részére

	A)	B)	C)
	besorolási kategória megnevezése	illetmény alsó határa	illetmény felső határa
1	igazságügyi-tanácsos I.	a mindenkori garantált bérminimum	500 000 Ft
2	igazságügyi-tanácsos II.	300 000 Ft	650 000 Ft
3	igazságügyi-főtanácsos I.	400 000 Ft	750 000 Ft
4	igazságügyi-főtanácsos II.	450 000 Ft	1 000 000 Ft
5	igazságügyi-főtanácsos III.	500 000 Ft	1 450 000 Ft
6	osztályvezető	400 000 Ft	1 450 000 Ft
7	főosztályvezető	550 000 Ft	2 000 000 Ft

”

8. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„9. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

Illetménytábla a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél foglalkoztatott ügyintézők és vezetők részére

	A)	B)	C)
	besorolási kategória megnevezése	illetmény alsó határa	illetmény felső határa
1	igazságügyi-tanácsos III.	a mindenkori garantált bérminimum	750 000 Ft
2	igazságügyi-tanácsos IV.	350 000 Ft	1 000 000 Ft
3	igazságügyi-főtanácsos IV.	400 000 Ft	1 250 000 Ft
4	igazságügyi-főtanácsos V.	600 000 Ft	1 800 000 Ft
5	osztályvezető	700 000 Ft	1 600 000 Ft
6	főosztályvezető	800 000 Ft	2 000 000 Ft

”

9. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„3. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

Az I. fizetési osztály (bírósági titkár, igazságügyi szakértő) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

1. Bírósági titkár

	A	B	C	D	E
1	Fizetési fokozat	Szolgálati idő (év)		Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2	1.	0	3	1,17	1,25
3	2.	4	7	1,23	1,41
4	3.	8	11	1,31	1,52
5	4.	12	18	1,37	1,58
6	5.	19	25	1,42	1,64
7	6.	26	35	1,47	1,7
8	7.	36		1,59	1,73

2. Igazságügyi szakértő

	A	B	C	D	E
1.	Fizetési fokozat	Szolgálati idő (év)		Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2.	1.	0	3	1,17	1,25
3.	2.	4	7	1,23	1,41
4.	3.	8	11	1,31	1,52
5.	4.	12	18	1,37	1,58
6.	5.	19	25	1,42	1,64
7.	6.	26	35	1,47	1,7
8.	7.	36		1,59	1,73

10. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„4. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

A II. fizetési osztály (bírósági fogalmazó, szakértőjelölt) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

1. Bírósági fogalmazó

	A	B	C	D	E
1	Fizetési fokozat	Szolgálati idő (év)		Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2	1.	0	1	0,86	1,07
3	2.	2	3	0,9	1,12
4	3.	4		0,93	1,16

2. Szakértőjelölt

	A	B	C	D	E
1.	Fizetési fokozat	Szolgálati idő (év)		Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2.	1.	0	1	0,86	1,07
3.	2.	2	3	0,9	1,12
4.	3.	4		0,93	1,16

11. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„5. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

A III. fizetési osztály (szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselő, technikus) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

	A	B	C	D	E
1.	Fizetési fokozat	Szolgálati idő (év)		Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2:	1.	0	3	0,75	1,03
3.	2.	4	7	0,87	1,09
4.	3.	8	11	0,92	1,21
5.	4.	12	18	0,98	1,25
6.	5.	19	25	1,06	1,38
7.	6.	26	30	1,14	1,42
8.	7.	31	35	1,18	1,46
9.	8.	36		1,23	1,49

”

12. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„6. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

	A	B	C	D	E
1.	Fizetési fokozat	Szolgálati idő (év)		Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2.	1.	0	3	0,71	0,8
3.	2.	4	7	0,75	0,87
4.	3.	8	11	0,79	0,99
5.	4.	12	18	0,86	1,06
6.	5.	19	25	0,89	1,1
7.	6.	26	30	0,92	1,13
8.	7.	31	35	0,98	1,18
9.	8.	36		1,05	1,26

”

13. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„7. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

A V. fizetési osztály (vezető) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

	A	B	C
1.	Fizetési fokozat	Alsó határ szorzószáma	Felső határ szorzószáma
2.	Főosztályvezető, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese	1,56	2,18
3.	Főosztályvezető-helyettes, igazgató	1,42	2,07
4.	Osztályvezető, igazgatóhelyettes	1,3	1,95
5.	Osztályvezető-helyettes	1,01	1,84
6.	Csoportvezető	0,97	1,78
7.	Csoportvezető-helyettes, bírósági irodavezető	0,86	1,72

”

14. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

„1. számú melléklet a 2005. évi XCV. törvényhez

A törvényt az Országgyűlés a 2024. december 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2024. december 20.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek