2024. évi LXXIV. törvény

60. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

242. § 2025. január 1. napján e törvény erejénél fogva megszűnik

243. § (1) A különleges gazdasági övezet területén található, a 24. mellékletben felsorolt, a különleges gazdasági övezetről szóló 2020. évi LIX. törvény (a továbbiakban: KGÖ tv.) 2. §-a alapján a vármegye vármegyei önkormányzata tulajdonába került – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, valamint törvényben meghatározott kötelező közfeladat ellátását szolgáló – közterület, közpark, közút tulajdonjogát 2025. január 1. napján a 24. mellékletben megjelölt települési önkormányzat szerzi meg.

(2) A Göd város közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezet létrejöttével Pest Vármegye Önkormányzatának tulajdonába került, Göd város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Göd, külterület 082/3 és 082/5 helyrajzi számú ingatlanok – mivel azok nem az (1) bekezdés szerinti közfeladatok ellátását szolgálják – 2025. január 1. napján az állam tulajdonába kerülnek vissza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát a települési önkormányzat, a (2) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát az állam az ingatlanok terheivel, és az azokkal kapcsolatos egyéb kötelezettséggel együtt szerzi meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba a települési önkormányzat, a (2) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát az állami tulajdonosi joggyakorló megkeresése alapján kell bejegyezni. A megkeresésben meg kell jelölni e törvény tulajdonátruházásra vonatkozó rendelkezéseit.

244. § A Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Rácalmás külterület 053/2 és 053/8 helyrajzi számú ingatlanokon Rácalmás Város Önkormányzatának fennálló vagyonkezelői joga 2025. január 1. napján e törvény erejénél fogva megszűnik.

245. § A 242. § alapján megszűnt különleges gazdasági övezet területén 2025. január 1. napjával

246. § A 242. § alapján megszűnt különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegye vármegyei önkormányzata az adóból származó, 2025. január 1. napjáig fel nem használt, őt megillető bevétele, valamint a 2025. január 1. napján hatályos támogatási jogviszony vagy elbírált pályázat fedezetéül nem szolgáló bevétel a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település települési önkormányzatát illeti meg, amelyet a vármegye vármegyei önkormányzata 30 napon belül átadni köteles. 2025. január 1. napjától ezen, adóból származó bevétel terhére új támogatási jogviszony – a már elbírált pályázat kivételével – nem létesíthető.

247. § (1) A tárgyévben a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvény 2. melléklet II. rész 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzat a tárgyévi befolyó és a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétele közötti többletnek a tárgyévi és a tárgyévet megelőző szolidaritási hozzájárulás különbözetével korrigált összegét (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a Területfejlesztési Alap részére a május és november havi nettó finanszírozás keretében, a 25. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján teljesíti.

(2) Ha a tárgyévben szolidaritási hozzájárulást teljesítő önkormányzat területén a tárgyévet megelőző évben különleges gazdasági övezet működött, a vármegyei önkormányzat által a tárgyévet megelőző évben az érintett önkormányzat területén beszedett helyi iparűzési adóbevétel tárgyhónappal azonos havi összegét a települési önkormányzat tárgyévet megelőző helyi iparűzési adóbevételének tárgyévet megelőző év tárgyhónappal azonos hónapjáig befolyt összegébe bele kell számítani.

(3) A tárgyév május és november hónapokban teljesítendő fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét az államháztartásért miniszter a területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg az önkormányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, 3. és 9. havi időközi költségvetési jelentésében (a továbbiakban: időközi költségvetési jelentés) jelzett helyi iparűzési adóbevétele összegének figyelembevételével.

(4) Ha a 25. melléklet szerinti számítási módszer alapján a tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség értéke negatív szám, akkor az önkormányzatnak a tárgyhónapra vonatkozóan fizetési kötelezettsége nincs. A tárgyévi tényleges helyi iparűzési adóbevétel 12. havi időközi költségvetési jelentésben jelzett összege alapján a tárgyévet követő évben, a március havi nettó finanszírozás keretében történik a tárgyévi fizetési kötelezettség elszámolása. Ha a 25. melléklet szerinti számítási módszer alapján, a 12. havi időközi költségvetési jelentés szerint a tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség értéke negatív szám, akkor az önkormányzat annak abszolút értékét támogatásként a nettó finanszírozás keretében megkapja.

(5) A fizetési kötelezettség megállapítására és a nettó finanszírozás keretében történő levonására nem kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait.

248. § A területfejlesztésért felelős miniszter az általa a 247. § (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettséggel érintett önkormányzatokkal kötött egyedi megállapodások alapján

249. § Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzatnak a tárgyévi befolyó és a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétele közötti többletnek a tárgyévi és a tárgyévet megelőző szolidaritási hozzájárulás különbözetével korrigált összegét.

250. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 24/A. §-ban meghatározott adómértékeket az állami adó- és vámhatóság Közlemény formájában a Magyar Közlönyben is közzéteszi.

(2) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 7/A. §-ában, 16. §-ában és 17/E. § (2) bekezdésében meghatározott adómértékeket az állami adó- és vámhatóság Közlemény formájában a Magyar Közlönyben is közzéteszi.

(3) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott értéket az állami adó- és vámhatóság Közlemény formájában a Magyar Közlönyben is közzéteszi.

(4) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 110. § (5) bekezdésében, 113. § (5) bekezdésében, 117. § (1) bekezdésében, 132/A. §-ában, valamint a 145. § (1a) bekezdésében meghatározott adómértékeket, adó-visszaigénylések mértékeit az állami adó- és vámhatóság Közlemény formájában a Magyar Közlönyben is közzéteszi.

251. § (1) Ezen alcím – 252. §-ban foglalt eltéréssel – a központi költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott, e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott becsült értéket meghaladó építési beruházásokkal összefüggő beszerzési és közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályokat határozza meg, függetlenül attól, hogy az építési beruházás az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) alapján állami építési beruházásnak minősül-e, vagy az Ábtv. 4. § (1) és (2) bekezdése alapján az Ábtv. hatálya alá nem tartozik.

(2) A közfeladat-finanszírozási szerződés eltérő rendelkezése hiányában ezen alcím rendelkezéseit a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány – valamint a tulajdonában álló vagy általa fenntartott jogi személy – építési beruházása esetén nem kell alkalmazni. A közfeladat-finanszírozási szerződés ezen alcím rendelkezéseivel összhangban történő megkötése, valamint módosítása érdekében a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 20. § (1) bekezdésében meghatározott miniszter jár el.

252. § Az ezen alcímben meghatározott szabályokat a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház, illetve egyházi jogi személy építési beruházásai, valamint a nemzetpolitikai célú építési beruházások esetén 500 millió forint összegű becsült értéket meghaladó építési beruházások esetén kell alkalmazni.

253. § (1) A 251. § szerinti építési beruházások előkészítésére és megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárás – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályai figyelembevételével – kizárólag olyan feltételes közbeszerzési eljárás keretében folytatható le, ahol a feltétel a 254. § (3) bekezdése szerinti vélemény rendelkezésre állása. E törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell a Kbt. 9. § (1) bekezdés a)–c,), e), f), h) és i) pontjában meghatározott építési beruházásokra vonatkozó beszerzési eljárásokra is.

(2) A 251. § szerinti, nem a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházásra vonatkozó beszerzési eljárások kizárólag e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével folytathatóak le.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételes beszerzési vagy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő építési beruházásra vonatkozó szerződés megkötésére – e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – kizárólag az állami beruházásokért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó költségellenőrzést tartalmazó véleménye beszerzését követően kerülhet sor.

(4) Abban az esetben, ha a 251. §-ban meghatározott építési beruházás kiviteli tervvel rendelkezik, a kivitelezésre vonatkozó feltételes beszerzési vagy közbeszerzési eljárás megkezdésére a miniszter becsült értékre vonatkozó költségellenőrzést tartalmazó véleményének beszerzését követően kerülhet sor.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott építési beruházásra vonatkozó beszerzési vagy közbeszerzési eljárásban érkezett legkedvezőbb érvényes ajánlat nem haladja meg a becsült érték vonatkozásában a miniszter költségellenőrzését tartalmazó véleményének megfelelő becsült értéket, a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatálybalépésére a (3) bekezdésben meghatározott költségellenőrzés nélkül is sor kerülhet.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a megkötött építési beruházási szerződés módosítására, a pótmunkákra, valamint a tartalékkeretek felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalásokra is.

254. § (1) A miniszter a 253. § (3) bekezdése szerinti véleményének kialakításához bevonhatja az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szervezetet.

(2) A miniszter 253. § (3) bekezdése szerinti költségellenőrzés során ellenőrzi a beszerzési vagy közbeszerzési eljárás során érkezett ajánlati árak és az azok alapjául szolgáló költségek megalapozottságát, azok összhangját a műszaki tartalommal és a piaci árakkal.

(3) A miniszter a 253 § (3) bekezdése szerinti költségellenőrzésre vonatkozó véleményét, az ajánlatkérő által a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 45 napon belül adja meg az ajánlatkérő számára. Amennyiben a miniszter e határidőn belül költségellenőrzéssel összefüggő véleményét nem adja meg, a beszerzésre vagy közbeszerzésre vonatkozó szerződés megköthető.

(4) A Kbt. 131. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a 253. § (3) bekezdése szerinti költségellenőrzést a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlat tekintetében kell lefolytatni. Ez esetben a miniszter az új legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 25 napon belül adja meg az ajánlatkérő számára a véleményét.

(5) A miniszter 253. § (3) bekezdése szerinti költségellenőrzésére vonatkozó véleményének a beszerzését az összegezés módosítása vagy jogorvoslati eljárás eredményeként bekövetkező új bírálat során is alkalmazni kell a (3) bekezdésben meghatározott szabályok szerint.

(6) A miniszter költségellenőrzéssel összefüggő véleményére vonatkozó eljárás során a Kbt-ben meghatározott összeférhetetlenségi követelményeket biztosítani kell, amelynek részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg.

(7) A Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott esetekben a 253. § (3) bekezdése szerinti költségellenőrzést a szerződés megkötését megelőzően kell kezdeményezni, azzal, hogy a szerződés megkötésére csak a miniszter költségellenőrzésre vonatkozó véleménye beszerzését követően kerülhet sor. A költségellenőrzés határidejére és elmaradására a (3) bekezdésben meghatározott szabályok az irányadóak.

255. § Amennyiben

256. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a költségellenőrzéssel érintett építési beruházások értékhatárait, az állami beruházásokért felelős miniszter költségellenőrzésre vonatkozó véleményének igénylésével és kibocsátásának, a költségellenőrzéshez benyújtandó dokumentációval kapcsolatos követelményekre vonatkozó, valamint az összeférhetetlenségi követelményekkel kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet kijelölését.

257. § Ezen alcím rendelkezéseit a hatálybalépését követő naptól indult beszerzési és közbeszerzési eljárások esetén kell alkalmazni.

258. § (1) Ez a törvény – a (2)–(12) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, az 5. §–12. §, a 25. §–27. §, a 31. § 1–3. és 5. pontja, a 32. §, a 33. § 2. pontja, a 38. §, a 39. §, a 41. §, a 42. §, a 43. § 2–5. pontja, a 44. § 1. pontja, az 56. §–59. §, a 60. § 1–7. és 9–11. pontja, a 61. §, a 62. § a 65. §, a 66. § 2. és 3. pontja, a 67. §, a 68. §, a 71. §, a 129. §, 131. §, a 135. §, a 139. § (1) bekezdése, a 145. §–149. §, a 153. §, a 154. § 11–14. pontja, a 155. §, a 166. §, a 170. §–174. §, a 176. §–179. §, a 181. §, a 185. § 2–4. pontja, a 186. §, a 187. §, a 191. §, a 195. §, a 209. §–215. §, a 235. §, a 238. §–246. §, a 249. §, a 251. §–257. § és a 24. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 33. § 3. pontja, a 40. §, a 44. § 2. pontja és a 236. § 2025. január 2-án lép hatályba.

(4) A 192. §, a 216. §–222. § és a 224. §–233. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(5) A 3. §, a 4. §, a 13. §, a 14. §, a 19. §–24. §, a 28. §, a 29. § (2) bekezdése, a 30. §, a 31. § 4. pontja, a 34. §–37. §, a 63. §, a 69. §, a 73. §, a 82. §, 93. §, a 94. §. a 167. §–169. §, a 247. §, a 248. § és a 14. és 25. melléklet az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(6) A 77. §, a 78. §, a 85. §, a 87. §, a 88. §, 92. §, a 182. §–184. §, és a 185. § 1. pontja 2025. február 1-jén lép hatályba.

(7) A 45. §–50. §, az 52. §, az 54. §, az 55. §, a 95. §, a 97. §–103. §, a 105. §–119. §, a 121. §–123. §, a 125. §–128. §, az 1–8. és a 15–21. melléklet az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(8) A 60. § 8. pontja, a 96. § és a 104. § 2025. március 1-jén lép hatályba.

(9) A 15. §–18. §, a 84. §, a 86. §, a 150. § és a 152. § 2025. július 1-jén lép hatályba.

(10) A 180. § 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.

(11) Az 1. §, az 51. §, az 53. §, a 89. §, a 120. §, a 124. §, a 151. §, a 223. §, a 234. §, a 9–13. melléklet és a 22. és 23. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.

(12) A 64. § és a 66. § 1. pontja a Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért bírósági bejegyzését követő 31. napon lép hatályba.²⁵³

(13) A (12) bekezdés szerinti hatálybalépés naptári napját az egészségbiztosításért felelős miniszter a Magyar Közlönyben egyedi határozatban teszi közzé.²⁵⁴

259. § E törvény

260. § E törvény 216. §–233. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.