2024. évi LXXV. törvény indokolás

A javaslat célja, hogy az összeférhetetlenség érdemi szabályainak érintetlenül hagyása mellett az összeférhetetlenség megállapítására irányuló eljárást újraszabályozza annak érdekében, hogy az jobban áttekinthető legyen és megfelelően biztosítsa a döntéshozatal hatékonyságát.

Mivel az összeférhetetlenségi eljárás jelenleg is törvényi és határozati szinten egyaránt szabályozott, a javaslat szerinti törvényi rendelkezések kiegészítésére a határozati házszabály módosítására benyújtott határozati javaslat szolgál.

A két benyújtott javaslat együttesen annak megvalósítására törekszik, hogy a kétszintű szabályozás egységesen rendezze az összeférhetetlenség vizsgálatára és kimondására vonatkozó eljárásokat. Indokolt, hogy kezdeményezőtől és a kezdeményezés okától függetlenül az összeférhetetlenségi ügyek többségében egységes eljárás érvényesüljön, és csak kivételes jelleggel kerüljön sor eltérésre az általánosan irányadó szabályoktól, így az érintett képviselő és a nyilvánosság számára is világosan előre látható legyen a döntéshozatal teljes folyamata.

Az eljárási szabályoknak ezenfelül biztosítaniuk kell az Országgyűlés hatékony döntéshozatalát, amely a parlament működésére vonatkozó alkotmányos alapelv. A döntéshozatal racionalizálását szolgálja többek között a Mentelmi Bizottság elnökének előzetes vizsgálata, amellyel elkerülhető, hogy az Országgyűlés és a Mentelmi Bizottság a kifejezett törvényi feltételeknek meg nem felelő vagy nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezések ügyében is köteles legyen eljárni. Az előzetes eljárás arra is lehetőséget teremt, hogy az érintett képviselő a Mentelmi Bizottság elnökének felhívására megszüntesse a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, mielőtt még megindulna a bizottsági vizsgálat. Az érintett képviselőnek továbbá arra is lehetősége van, hogy nyilatkozatával, akár bizonyítékok bemutatásával egyértelműen cáfolja az összeférhetetlenség fennálltát. Ez esetben is tehermentesíthető a Bizottság a vizsgálat lefolytatása alól azzal, hogy ha a Bizottság többsége ennek ellenére is szükségesnek látja a vizsgálatot, akkor a Bizottság elnöke megindítja az összeférhetetlenségi eljárást.

Amennyiben az előzetes eljárást követően az összeférhetetlenségi eljárás megindítása szükséges, az annak során lefolytatandó vizsgálatra a javaslat értelmében továbbra is az arra leginkább alkalmas bizottsági szinten kerülne sor. A bizottsági eljárás hatékonyságát szolgálja, hogy a Mentelmi Bizottság felvilágosítást és adatot kérhet minden állami szervtől, amely haladéktalanul köteles eleget tenni a megkeresésnek. Emellett az érintett képviselő is a bizottsági eljárásban tud a legközvetlenebb módon részt venni adatszolgáltatással, akár bizonyítékok bemutatásával és álláspontjának kifejtésével. További, a hatékony működést elősegítő szabály, hogy az Országgyűlés plénumának döntésére csak akkor kerül sor, ha a Mentelmi Bizottság többsége a helyzet feltárását követően arra a megállapításra jutott, hogy az összeférhetetlenség fennáll. Abban az esetben, ha a Bizottság többségének álláspontja szerint az összeférhetetlenség nem áll fent, akkor az ügy nem kerül a plénum elé, de ha a Bizottságban nem alakul ki többség, a Bizottság elnöke az Országgyűlés döntését kezdeményezi. Az eljárás pártatlanságát – az eljárási garanciák és a képviselői jogok garantálása mellett – tehát az is biztosítja, hogy egyetlen képviselő összeférhetetlensége sem mondható ki abban az esetben, ha a paritásos összetételű Mentelmi Bizottság szerint az összeférhetetlenség nem áll fent.

Nemcsak a hatékony döntéshozatalt szolgálja, hanem fontos eljárási garancia is a határidők oly módon való rögzítése, hogy azok egyszerre tegyék lehetővé az érdemi vizsgálatot és az észszerű időn belüli döntést. Az összeférhetetlenségi ügyekben – figyelemmel arra, hogy azok a mandátum jogi sorsát érinthetik – különösen fontos a függő helyzet mielőbbi tisztázása, így a döntés nem szenvedhet indokolatlan késedelmet, ugyanakkor kellő időt kell biztosítani a bizonyítékok bemutatására, a szükséges adatok beszerzésére és a vizsgálat lefolytatására is. A javaslat ezért a legfontosabb eljárási lépések megtételét határidőhöz köti: a házelnök és a Mentelmi Bizottság elnöke az ügy megindulása érdekében haladéktalanul köteles intézkedni, a Mentelmi Bizottság elnöke által lefolytatott előzetes eljárásban az érintett képviselő öt napon belül tehet nyilatkozatot, összeférhetetlenségi eljárás elrendelése esetében a Mentelmi Bizottság harminc napon belül folytatja le a vizsgálatot – a határidőbe az adatbeszerzéshez szükséges időtartam nem számít bele –, és határozati javaslat benyújtása esetén az Országgyűlés szintén harminc napon belül határoz. Az eljárás különböző szakaszai megfelelően tagoltak, egymásra épülve viszik előre a folyamatot, minden szakaszban rögzítve a rendelkezésre álló időt.

Tekintettel arra, hogy az összeférhetetlenség kimondása mandátumvesztéshez vezet, különösen fontos, hogy a szabályozás az érintett képviselő számára biztosítsa a helyzet reparálásának lehetőségét és a szükséges eljárási garanciákat az Országgyűlés döntéshozatali eljárása során. A képviselő már az összeférhetetlenségi eljárás elrendelése előtt megszüntetheti az összeférhetetlenségi okot a Mentelmi Bizottság elnökének felhívása alapján, de erre az eljárás későbbi szakaszában is lehetősége van, egészen az Országgyűlés döntésének meghozataláig. Ha az összeférhetetlenség fennálltát vitatja, erre a tisztességes eljáráshoz való jogával élve több lehetősége is van.

A tisztességes eljáráshoz való jog egyik eleme a meghallgatáshoz való jog. A javaslat biztosítja az érintett képviselőnek, hogy mind a bizottsági vizsgálat, mind a plenáris döntéshozatal során szót kapjon. A bizottsági szakaszban beadványokat is tehet, dokumentumokat és bizonyítékokat nyújthat be álláspontjának igazolása érdekében. A tisztességes eljáráshoz való jog kiterjed továbbá arra is, hogy az érintett képviselő az ügyében meghozott döntés indokait megismerhesse és megérthesse. Az eljárási szabályok számos ponton írják elő a képviselő tájékoztatását, részvételi jogait, továbbá a bizottsági döntés és a plenáris döntést előkészítő határozati javaslat indokolásából a képviselő számára is részletesen megismerhetők a bizottsági döntéshozatal során figyelembe vett körülmények.

Az összeférhetetlenségi ügyekben továbbá rendkívül fontos az eljárás átláthatósága nemcsak az érintett, hanem az összes képviselő, valamint a szélesebb körű nyilvánosság számára is. Ennek érdekében a javaslat számos ponton ír elő tájékoztatási kötelezettséget a bejelentő, az érintett képviselő és az Országgyűlés plénuma – ez utóbbi ülésének nyilvánossága folytán a teljes közvélemény – felé. A Mentelmi Bizottság által előterjesztett döntési javaslat és annak indokolása a nyilvánosság számára elérhető az Országgyűlés honlapján, az érintett képviselő plénum előtti felszólalására és az Országgyűlés döntésére nyilvános ülésen kerül sor. Az Országgyűlés határozata a Magyar Közlönyben közzétételre kerül.

A fenti elvektől és szabályoktól a javaslat csak abban a néhány esetben tér el, amelyek megítélése a törvény alapján nem mérlegelhető. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 88. §-a szerinti esetekben ki kell mondani a képviselő összeférhetetlenségét, ha az ott leírt tényállási elemek megvalósultak, ezért nem indokolt a vizsgálatra és mérlegelésre fenntartott teljes eljárás lefolytatása. Ilyenkor a Mentelmi Bizottság elnöke saját hatáskörében eljárva haladéktalanul köteles benyújtani az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslatot, bizottsági eljárás lefolytatására nincs mód. Ugyanez az eljárás érvényesül abban az esetben is, ha az Országgyűlésnek meg kell állapítania a képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányát, valamint azt, hogy a képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában. Végezetül, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 86. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 87. § (1) bekezdése szerinti esetek csak annyiban speciálisak, hogy a fent ismertetett teljes eljárás lefolytatását követően benyújtott határozati javaslat nem az összeférhetetlenséget és a mandátumvesztést mondja ki, hanem megállapítja a törvényi szabályok megsértését. Az általános szabályoknak megfelelően az Országgyűlés e határozatát is közzéteszi.

Figyelemmel arra, hogy a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás a legtöbb elemében egyezik az összeférhetetlenségi eljárással, a javaslat a vagyonnyilatkozati eljárás módosítását, kiegészítését is a fenti szabályozási elvek és célok mentén indítványozza, biztosítva az összeférhetetlenségi eljárással egységes szabályozást.

Az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati eljárás újraszabályozása mellett több kisebb módosítás is szükségessé vált. A javaslat felhatalmazást ad az Országgyűlési Őrség számára, hogy egyes törvényi feladatainak ellátása során pilóta nélküli állami légijárművel felvételt készíthessen az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületekről, az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe tartozó, a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező ingatlanokról és azok környezetéről. A javaslat rögzíti az Házbizottság és a házelnök hatáskörét az Országgyűlés ülésén néma felállással történő megemlékezések kapcsán, továbbá a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két tagjának megválasztására irányuló szavazást nyílttá teszi, hasonlóan sok más testület tisztségviselőinek Országgyűlés által történő megválasztásához.

A javaslat több rendelkezésének elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az Országgyűlés által a plenáris ülésen tartandó megemlékezésekre indokolt eljárási és keretszabályok megállapítása annak érdekében, hogy azokra minden esetben tervezett módon és méltó körülmények között kerüljön sor. A javaslat rögzíti, hogy az Országgyűlés által tartandó megemlékezésre – akár kíséri néma felállás, akár nem – csak a Házbizottság döntése alapján kerülhet sor. Megemlékezés tartására vonatkozó javaslatot a házelnök, a Házbizottság tagjai, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke – mint a törvény alapján részvételi joggal rendelkező bizottsági elnök – tehet a Házbizottság számára. Az általános szabály szerint, ha a Házbizottságban nem alakul ki konszenzus a kérdésben, szubszidiárius jogkörében eljárva a házelnök dönt. A javaslat rögzíti továbbá a házelnök elsődleges döntési jogkörét abban az esetben, ha a megemlékezésre okot adó rendkívüli esemény a plenáris ülést előkészítő házbizottsági ülést követően következik be vagy válik ismertté.

A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a fegyelmi intézkedéssel érintett képviselő a jogorvoslati eljárás során akkor is felszólalhasson, ha a Mentelmi Bizottság döntésének meghozatalára nyitva álló határidő eredménytelenül telt el. Ebben az esetben – amennyiben kérelmezi az Országgyűlés jogorvoslati döntését – a fegyelmi intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a képviselő az Országgyűlés plenáris ülésén adhatja elő. A Mentelmi Bizottság elnökének – vagy az általa kijelölt előadónak – is biztosítja a lehetőséget arra, hogy ismertesse a bizottsági döntéshozatal elmaradásának okait és körülményeit.

A javaslat nem módosítja az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 91. §-ában szereplő azon szabályokat, amelyek a képviselő számára előírják az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére irányuló kötelezettséget és meghatározzák az összeférhetetlenség fennállása alatt érvényesülő jogkövetkezményeket. Az összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés elbírálásának folyamatát azonban újraszabályozza, egységes fogalomhasználattal, a feladat- és hatáskörök egyértelmű elhatárolásával.

Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést továbbra is bárki tehet írásban, az eddig is előírt tartalmi elemekkel. A javaslat az áttekinthetőség érdekében immár egy bekezdésbe összegyűjtve, tételesen sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben a Mentelmi Bizottság elnöke saját hatáskörben eljárva elutasítja a kezdeményezést:

ha a bejelentés nem tartalmazza a törvényben előírt elemeket,

ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,

ha az érintett képviselő megszünteti az összeférhetetlenséget, vagy

ha – bár a bejelentés nem nyilvánvalóan alaptalan – a Mentelmi Bizottság elnöke a képviselő nyilatkoztatása után további adatszerzés nélkül is meg tudja állapítani, hogy az összeférhetetlenség nyilvánvalóan nem áll fenn.

A beadvány hiányossága, nyilvánvaló alaptalansága és az érintett képviselő intézkedése miatti okafogyottsága esetén a helyzet megítélése természetesen nem igényel bizottsági vizsgálatot, ám abban a negyedik esetben, ha az összeférhetetlenség hiányát a Mentelmi Bizottság elnöke állapítja meg, a szabályozás továbbra is fenntartja a lehetőséget arra, hogy a Mentelmi Bizottság többsége ezzel szemben kifogást emeljen és ennek nyomán az összeférhetetlenségi eljárás mégis meginduljon.

Az Országgyűlés plénumának tájékoztatására az összeférhetetlenségi eljárás megindítását követően haladéktalanul sor kerül. A javaslat harminc napot biztosít a Mentelmi Bizottságnak a vizsgálat lefolytatására, fenntartva a képviselő és az állami szervek haladéktalan válaszadási kötelezettségét a bizottság megkeresése esetén. A javaslat nem tartja fent a – sorsolással felállított – vizsgálati testület intézményét, mivel az összes tag részvételével lefolytatott testületi vizsgálat már önmagában alkalmas arra, hogy a helyzetet feltárja és megítélje.

A vizsgálat lezárását követően a Mentelmi Bizottság megállapítja, hogy álláspontja szerint fennáll-e az összeférhetetlenség vagy sem. Ha azt állapítja meg, hogy fennáll, az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslatot nyújt be az Országgyűléshez. Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján a határozati javaslat tartalmazza, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. Az Országgyűlésnek szintén harminc napja van a döntés meghozatalára, ez a határidő akkor is elegendő, ha az Országgyűlés többhetes munkarendben ülésezik.

Új elem a szabályozásban, hogy ha a Mentelmi Bizottság többsége arra a meggyőződésre jut, hogy az összeférhetetlenség nem áll fenn, akkor az ügy már nem is kerül az Országgyűlés plénuma elé, ezzel méltányolva a paritásos összetételű bizottság vizsgálaton alapuló döntését. Ha azonban az ügy megítélése a Bizottság tagjait megosztja, és nem alakul ki többség egyik álláspont mellett sem, a javaslat szerint a végső szót az Országgyűlés plénuma mondja ki, ezáltal biztosítva azt, hogy a képviselő megítélése ne maradjon függőben.

Szintén új elemként tisztázza a javaslat: az Országgyűlés határozatának meghozatalával a képviselői mandátum megszűnik, és nem indokolt fenntartani azt a függő feltételt, amely a képviselő számára öt további napot biztosít az összeférhetetlen helyzet felszámolására. Az eljárás megindulását követően, annak valamennyi szakaszában számos alkalma nyílik a képviselőnek arra, hogy a bejelentés és később a Mentelmi Bizottság eljárásának ismeretében is megszüntethesse az összeférhetetlenségi okot, nem szükséges a korábbi szabály fenntartása, már csak azért sem, mert az hátrányosan érintette a jogkövetkezmény beálltának, időpontjának átláthatóságát.

A javaslat – pontosítva ugyan, de – fenntartja továbbá azt a garanciális szabályt, amely kimondja, hogy a képviselővel szemben ugyanazon tények alapján nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 88. §-a tartalmazza a méltatlansági összeférhetetlenség eseteit, amelyekben az Országgyűlésnek ex lege ki kell mondania az összeférhetetlenséget, a törvény nem ad lehetőséget mérlegelésre, ha a tényállási elemek teljesülnek. Ezekben az esetekben nem indokolt a teljes eljárást lefolytatni, hiszen az az összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés alapján az összeférhetetlenségi helyzet fennálltát vizsgálja, feltárva és mérlegelve az eset körülményeit, a beszerzett adatokat, a képviselő és adott esetben más állami szervek megkeresésével stb. A méltatlansági összeférhetetlenség esetében a szabályozás egy rövidített eljárást tesz lehetővé: az eljárás a jogerős ítéletet hozó bíróság vagy véglegessé vált határozatot hozó hatóság tájékoztatása alapján indul, és a bizottsági vizsgálati szakasz kihagyásával rögtön az Országgyűlés plénuma elé kerül döntésre, a Mentelmi Bizottság elnökének határozati javaslata alapján. A javaslat nem írja elő a jogerős ítélet, illetve a végleges határozat megküldését a tájékoztatás mellett, azonban ez nem akadálya annak, hogy − amennyiben a bíróság vagy a hatóság azt megküldi − a házelnök a tájékoztatással együtt a jogerős ítéletet vagy annak rendelkező részét, illetve a véglegessé vált határozatot is a Mentelmi Bizottság elnöke rendelkezésére bocsássa.

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 86. §-a szerint a képviselő szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére nem hivatkozhat, valamint képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel. A törvény 87. §-a alapján pedig bizonyos mértéket meghaladó ajándék vagy hasonló juttatás nem fogadható el. Ha a képviselő e szabályokat megszegi, úgy erre vonatkozóan bárki bejelentést tehet, amely alapján az összeférhetetlenségi ügyekben irányadó eljárás megindul. A javaslat eltérésként annyit rögzít – a hatályos rendelkezéssel megegyezően –, hogy ebben az eljárásban összeférhetetlenség kimondására és a mandátumvesztésre nem kerül sor, a határozati javaslat a jogsértés tényének megállapítására irányul. Az Országgyűlés határozatainak nyilvánosságát a Magyar Közlönyben való közzététel garantálja.

A szabályozás eddig is rögzítette a képviselő visszafizetési kötelezettségét: ha a képviselő mandátuma az Országgyűlés döntése alapján megszűnik, köteles az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett javadalmazást az Országgyűlésnek visszafizetni. A javaslat a visszafizetéssel érintett időszak pontos behatárolásával tisztázza, hogy a különböző esetkörökben mikor keletkezik az összeférhetetlenség.

A hatályos szabályozásnak megfelelően a volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.

A javaslat a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást csak annyiban szabályozza újra, amennyiben az összeférhetetlenségi eljárással egységes szabályozás ezt indokolttá teszi. A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást továbbra is bárki kezdeményezheti, a bejelentést a Mentelmi Bizottság elnöke vizsgálja meg és azt visszautasítja, ha

a) a kezdeményezés nem felel meg a törvényi feltételeknek,

b) a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan,

c) az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállást vagy adatot nem tartalmaz,

d) a képviselő kijavítja a vagyonnyilatkozatot, vagy

e) ha a Mentelmi Bizottság elnöke további adatszerzés nélkül is meg tudja állapítani a képviselő nyilatkozata alapján, hogy a vagyonnyilatkozat tartalma a valóságnak nyilvánvalóan megfelel.

A szabályozás az összeférhetetlenségi eljáráshoz hasonlóan itt is – ez utóbbi esetben – lehetővé teszi, hogy a bizottság elnökének döntésével szemben a Mentelmi Bizottság többsége kifogást emeljen, ez esetben a vagyonnyilatkozati eljárást meg kell indítani. A Mentelmi Bizottságnak ez esetben is harminc napja van az ügyet kivizsgálni, amelybe az adatbeszerzés időtartama nem számít bele. Ha vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, határozati javaslatot nyújt be, amely az összeférhetetlenség kimondását kezdeményezi. Az Országgyűlés ez esetben is harminc napon belül határoz. Ha a Mentelmi Bizottság többsége ennek ellenkezőjét állapítja meg, vagy a bizottság tagjait a helyzet megítélése megosztja, az összeférhetetlenségi eljárásnál ismertetettek szerint folytatódik az eljárás.

A szabályozás nem változik a tekintetben, hogy a Mentelmi Bizottság rendelkezésére bocsátott adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

Azokban az esetekben, amelyek megítélése a törvény alapján nem mérlegelhető, a javaslat eltérő szabályokat alkot. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 101. § és 102. §-a szerinti esetekben az Országgyűlésnek meg kell állapítania a képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányát, valamint azt, hogy a képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, ha a törvényi tényállási elemek megvalósultak, ezért nem indokolt a vizsgálatra és mérlegelésre fenntartott teljes eljárás lefolytatása. Ilyenkor a méltatlansági összeférhetetlenség megállapítására irányuló eljárás szabályai az irányadóak: a Mentelmi Bizottság elnöke saját hatáskörében eljárva haladéktalanul köteles benyújtani a határozati javaslatot, bizottsági eljárás lefolytatására nincs mód. A javaslat pontosítja az eljárás egyes elemei kapcsán, hogy a két fenti esetkörben mivel indul meg az eljárás, a határozati javaslat pontosan mit tartalmaz, és hogy a visszafizetési kötelezettség pontosan mely időszak tekintetében terheli a képviselőt. A javaslat ezenfelül világossá teszi, hogy a 102. § szerinti esetben azokat a szavazásokat kell figyelembe venni, amelyekre az Országgyűlés ülésén került sor, és amelyeket szavazatszámláló gép alkalmazásával tartottak.

Az Országgyűlés Hivatala a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény előírásai alapján ellátja a vagyonkezelésébe tartozó kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete fenntartható használatának megóvásával kapcsolatos, törvényben meghatározott feladatokat. A kiemelt nemzeti emlékhely működtetésével, fenntartásával kapcsolatos tevékenység magában foglalja mind az Országház, mind pedig a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező ingatlanok állagmegóvását, ennek részeként azok folyamatos monitorozását. Az épületek egyes részeinek felmérése azok magassága, kiterjedése miatt eddig speciális szakmai ismereteket igénylő külső szakszemélyzet alkalmazásával, jelentős nehézségek árán, emberi erővel volt megvalósítható, a technikai fejlődés révén azonban ezen felmérések jelentős része kiváltható lenne pilóta nélküli légijárművel készített felvételekkel. A felvételeket az Országgyűlési Őrség is elkészíthetné az üzemeltetésében lévő pilóta nélküli állami légijárművel, ehhez azonban az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott feladatainak kibővítése szükséges. Az Országgyűlési Őrség ellátja az Országház, az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek tűzbiztonsági feladatait is, amelynek kapcsán szintén felmerül a felvételkészítés igénye, így ennek lehetőségével is kiegészülne az Országgyűlésről szóló törvény. Tekintettel arra, hogy a pilóta nélküli állami légijárművel történő felvételkészítés adatvédelmi kérdéseket is felvethet, ezért indokolt a törvénymódosítás során azokról is rendelkezni.

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 97. §-át érintő módosítások az összeférhetetlenségi eljárási rendelkezések módosításával összefüggésben pontosítják a hivatkozásokat.

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 137. §-át érintő módosítások az Országgyűlési Őrség feladataival kapcsolatos rendelkezésekkel összefüggő hivatkozásokat pontosítanak.

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § egyes bekezdéseinek hatályon kívül helyezése a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megújításához kapcsolódik. Az eljárás szabályai új szakaszba kerülnek.

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 98. § (3) bekezdését érintő módosítás a törvény szövegének jogtechnikai pontosítása.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két tagjának megválasztására irányuló szabály módosítása. A módosítás értelmében a jövőben a bizottság elnökét és két tagját az Országgyűlés – hasonlóan más testületek tisztségviselőinek Országgyűlés által történő megválasztásához – nyílt szavazás útján, a jelölési eljárásra vonatkozó szabályok változatlanul hagyása mellett választja meg.

A módosítások egységesen a következő naptári év első napján lépnek hatályba.

Az egyes szerkezeti egységek sarkalatosságára utaló rendelkezés.