2024. évi LXXVI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A módosítás támogatja a gyermeket vállaló, házas hallgatókat azzal, hogy harminc éves korukig élvezhetik az állami ösztöndíj előnyeit, nem kell tehát önköltséget fizetniük, illetve az önköltséges hallgatót át kell sorolni állami ösztöndíjas képzésre. A gyermekes doktoranduszok számára a módosítás lehetővé teszi, hogy doktori értekezésük benyújtására rendelkezésre álló határidőt meghosszabbítsák, de szülőként jogosulttá válnának a gyermekek otthongondozási díjára is.

A törvénymódosítás megteremti továbbá az oklevelek felülhitelesítésének kereteit is.

A törvényjavaslat módosítja a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben (a továbbiakban Mktv.) a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Nemzeti Filmintézet) feladatait, a támogatási intenzitásra vonatkozó szabályokat, a Nemzeti Filmiroda által végzett hatósági tevékenységeket, a korhatár-besorolás szabályait, a közterületek filmforgatási célú használatára vonatkozó díjszabást.

A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltétele, hogy a szülő ne vegyen részt felsőoktatási intézmény nappali tagozatos képzésén: a képzés sajátosságaira tekintettel a módosítás révén a díjra jogosulttá válhat a doktori képzésben részt vevő hallgató.

A jelenlegi kollégiumi struktúra nem követi a változó kulturális szokásokat, és nem teszi lehetővé a műfajközi átjárásokat sem. A struktúra megújításának keretét ebből adódóan annak a természetes folyamatnak a felismerése adja, hogy egyre kevésbé jellemzőek a tiszta műfajiságú kulturális termékek, ezért a Nemzeti Kulturális Alapnak szemléletben kell megváltoznia ahhoz, hogy ezt a jelenséget követni tudja.

A módosítás az ideiglenes kollégiumok alapításának lehetőségét továbbra is megtartja.

A javaslat a Nemzeti Kulturális Alap egyes kollégiumaihoz benyújtható pályázatok összeférhetetlenségi szabályait módosítja.

A hatályos szabályozás alapján egy kollégium elnöke vagy tagja közeli hozzátartozójának pályázatát minden más művészeti és kulturális területen működő kollégiumnak is mérlegelés nélkül el kell utasítani, függetlenül attól, hogy életszerűen egy adott kollégium tagjának semmilyen ráhatása nincs más kollégiumok döntéseire, a különböző kollégiumok egyes tagjait is más-más szervezetek delegálják. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás indokolatlanul szigorú, szükséges annak módosítása. Természetesen azon kollégium tekintetében, melyhez a kollégium elnökének vagy tagjának hozzátartozója pályázik, fenn kell tartani a szigorú összeférhetetlenségi szabályokat.

A módosítás hozzájárul a Nemzeti Kulturális Alap pályáztatási tevékenységének fenntartásához és zavartalan működésének elősegítéséhez.

A javasolt kiegészítést a Magyar Nemzeti Levéltár, mint Hatóság ellenőrzési jogosultságainak megerősítése indokolja, amely biztosítani hivatott a közirat épségben és használható állapotban történő megőrzését.

A Magyar Nemzeti Levéltár látja el a levéltári szakterületen a nemzeti szintű feladatokat, ennek értelmében szükséges rögzíteni annak nemzeti levéltári rangját.

A gyermekétkeztetéshez kapcsolódó ügyviteli, adminisztrációs feladatok ellátásának könnyítése érdekében indokolt, hogy azokban az intézményekben, ahol már eleve használják a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti tanulmányi rendszert, így tipikusan a nevelési-oktatási és szakképző intézményekben, ezen rendszeren keresztül történjen a gyermekétkeztetéssel összefüggő adminisztrációs, dokumentációs feladatok elvégzése. Azon intézményekben, így például a gyermekotthonokban, ahol a tanulmányi rendszert nem alkalmazzák, a gyermekétkeztetés tekintetében sem célszerű a kötelező alkalmazást előírni. A módosítás a köznevelési vagy szakképző intézmények által fenntartott bölcsődékben is csupán lehetőségként, és nem kötelezettségként írja elő a tanulmányi rendszer gyermekétkeztetési adminisztrációs célú használatát.

A krízisközpont és titkos menedékház az átmeneti gondozásba történő befogadásról jelzést küld a bántalmazott szülővel érkező kiskorú gyermek lakóhelye szerint illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatnak. Amennyiben olyan helyzet alakul ki, hogy kapcsolati erőszak miatt menekülnie kell a szülőnek és kiskorú gyermekének, a gyermek minden esetben súlyosan veszélyeztetettnek minősül, hiszen olyan bántalmazásnak lehetett a szemtanúja, vagy akár elszenvedője, ami krízishelyzetet eredményezett.

A legfőbb szempont, hogy minél gyorsabban lehessen megfelelő örökbefogadó szülőt találni a gyermek számára. A területi egyenlőtlenségek és a különböző listák elkerülése érdekében szükséges egy országos lista és országos örökbefogadást elősegítő egyetlen szint bevezetése a hazai örökbefogadásban.

A gyermekvédelmi szakellátás számára komoly kihívást jelent, hogy a gyámhatóság döntése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek ténylegesen nem tartózkodik a kijelölt gondozási helyen. A probléma a férőhelyek számának alakulására is hatással van, tekintve, hogy a jelenlegi szabályok szerint az engedély nélkül eltávozott gyermeket gondozási helyen lévő gyermekként kell figyelembe venni, az általa foglalt férőhelyre más gyermek nem helyezhető el.

A módosítás hatálybalépésével, amennyiben a nevelésbe vett gyermek tartósan van engedély nélkül távol a gondozási helyétől

– a hat hónapot meghaladó távollét esetén a gondozási hely vezetője – soron kívül, a rendes felülvizsgálat időpontjától függetlenül – köteles lesz a nevelésbe vétel felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes gyámhatóságnál;

– három hónapot meghaladó távollét esetén a távollét idejére a gondozási helyen – ideiglenes hatállyal vagy nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg, ideiglenes gondozási hely kijelölésével – más gyermek elhelyezhetővé válik.

Helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, otthont nyújtó ellátás és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban utógondozói ellátás esetén az adott napon ellátott személyek száma túllépheti a bejegyzett férőhelyszámot, de éves átlagban a bejegyzett férőhelyszám jelenleg nem léphető túl.

Indokolt a szabályozás rugalmasabbá tétele, különösen a gyermekotthoni ellátás esetében.

A krízisközpont és titkos menedékház az átmeneti gondozásba történő befogadásról jelzést küld a bántalmazott szülővel érkező kiskorú gyermek lakóhelye szerint illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatnak. Amennyiben olyan helyzet alakul ki, hogy kapcsolati erőszak miatt menekülnie kell a szülőnek és kiskorú gyermekének, a gyermek minden esetben súlyosan veszélyeztetettnek minősül, hiszen olyan bántalmazásnak lehetett a szemtanúja, vagy akár elszenvedője, ami krízishelyzetet eredményezett.

A kormányhivatalok egységes jogalkalmazása érdekében indokolt a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben is megjeleníteni az engedélyes elköltöztetésével kapcsolatos szabályokat, amely alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelettel összhangban az ágazati azonosító használatának szabályai egyértelművé válnak (az engedélyes elköltöztetése lehatárolható az új telephelyre történő férőhelyszám-átcsoportosítástól), és a finanszírozás folyamatossága is szabályozott lesz költözés esetén.

A kapcsolati erőszak áldozatait segítő ellátórendszer működésével kapcsolatos részletszabályok megjelenítése érdekében szükséges felhatalmazó rendelkezés beiktatása.

Minden gyermeknek joga van a családi kapcsolatokhoz, de ezt az érdeket nem szabad figyelmen kívül hagyni akkor, ha a kapcsolat a szülőkkel már nem biztosítja a gyermek számára a megfelelő érzelmi és szociális támogatást. Bár a szülői jogok tiszteletben tartása fontos, mégis a gyermek érdeke áll a legelső helyen. A szülői jogok védelme nem jelentheti a gyermek érdekeinek hátrányos helyzetbe hozását. Ha egy szülő huzamosabb ideig nem gyakorolja a kapcsolattartást, az azt jelenti, hogy nem teljesíti a szülői kötelezettségeit. Ilyenkor indokolt, hogy a gyermek helyzete minél hamarabb tisztázódjon, hogy biztosítani lehessen számára a megfelelő jogi státuszt és védelmet. Ha egy szülő huzamosabb ideig nem látogatja a gyermekét, az hatással lehet a gyermek érzelmi fejlődésére, mivel a gyermek számára bizonytalanná válik a családja és szülője szerepe. Az ilyen helyzetekben a gyermek érdeke azt kívánja, hogy mielőbb tisztázódjon a szülői felelősség kérdése, így a 6 hónapos határ ideális lehet a helyzet rendezéséhez.

A családi bölcsőde hálózatokat érintő jelen módosítás deregulációs célokat szolgál, mivel a jelenleg hatályos, magyarázó jelleggel szerepeltetett szövegrész nem segíti érdemben elő az értelmezést.

A napközbeni gyermekfelügyelet szabályainak egyszerűsítése indokolt. A napközbeni gyermekfelügyelet egész évben működő, hatósági engedélyhez kötött ellátás, amelyet egyszerre legfeljebb hét gyermek vehet igénybe. Mivel a szolgáltatás nem időszakos jelleggel működik, így a tanítási szünet külön kiemelése nem szükséges, deregulációs szempontból a törlése indokolt.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt fogalom pontosítása szükséges, mivel a törvény 39/A. § (1) bekezdése vezeti be az „adóelőleg” rövidítést, azonban az 5/C. § (1) bekezdés a) pontja már ezt megelőzően ilyen formában hivatkozik rá.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 35.M.59/2015.3 számú és a 12.M.1642/2015/5. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 9/2016. (IV.6.) AB határozatban foglaltakra figyelemmel a módosítás lehetővé teszi, hogy csecsemőgondozási díjra abban az esetben is jogosult lehessen az igénylő, ha a biztosítási jogviszonya nem szűnik meg, hanem csak szünetel.

Az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások miatt a csecsemőgondozási díj esetében a kedvezményszabály alkalmazhatóságára vonatkozóan pontosítás szükséges. Abban az esetben nem alkalmazható a kedvezményszabály, ha a biztosított az újabb csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdetén már más foglalkoztatónál, más jogviszonyban áll, mint ami alapján a korábbi ellátása megállapításra került.

A diplomás GYED összegében megállapított csecsemőgondozási díjak összegei rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek a minimálbér, illetve a garantált bérminimum változása esetén, tekintettel a diplomás GYED felülvizsgálati szabályaira. Expressis verbis a törvény azonban nem mondja ki ezen felülvizsgálati szabály alkalmazhatóságát a csecsemőgondozási díjnál, ezért azt pótolni szükséges.

A törvény a maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegének felülvizsgálatára hivatkozik, azonban a nevelőszülőnek járó gyermekgondozási díj vonatkozásában ez nem értelmezhető, hiszen az összege nem érheti el a GYED maximumot. Ezért szükséges egy új bekezdésben rendelkezni a nevelőszülői GYED minimálbér emelkedésével összefüggő felülvizsgálatáról.

Pontosítást tartalmaz a tekintetben, hogy a csecsemőgondozási díj esetében a 168 napot legkésőbb a gyermek születése napjától kezdődően kell számolni.

A módosítással egyértelműsítésre kerül a kedvezményszabály alapján megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja esetében az ellátás mértéke.

A nevelőszülő részére járó gyermekgondozási díjat érintően egy korábbi jogszabály-módosítás átvezetése az ellátás igénybevételének kezdő napja vonatkozásában, valamint jogtechnikai jellegű pontosításokat tartalmaz az ellátás összegének meghatározása, és az általános gyermekgondozási díjra vonatkozó szabályok alkalmazására való visszahivatkozások kapcsán.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a muzeális intézmények az állam és a helyi önkormányzat fenntartásában, vagy az állam, a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságként is működhessenek.

A javaslat rögzíti, hogy a könyvtárak együttműködnek a többi közművelődési szervezettel, valamint a kulturális örökség más értékeit gondozó intézményekkel.

A javaslat közművelődési szakmai szolgáltatási feladatokat pontosít.

A javaslat rögzíti, hogy a közművelődési szervezetek együttműködnek a többi közművelődési szervezettel, valamint a kulturális örökség más értékeit gondozó intézményekkel.

A javaslat közművelődési szakmai szolgáltatási feladatokat pontosít.

A javaslat a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás keretében ellátandó feladatok pontosítja, általános jelleggel nevesítve a közművelődési szervezetek számára adományozandó miniszteri elismerések szakmai előkészítését.

A javaslat rögzíti, hogy a tárgyévi állami támogatások igénybevételének feltétele a tárgyévet megelőző évi kulturális statisztikai adatszolgáltatás teljesítése. A kulturális statisztika nyilvános. Az adatok a támogatói döntés során a honlapon elérhetők.

A A javaslat megteremti a vezetői munkakör betöltése vonatkozásában meghívásos eljárás lehetőségét, valamint a 100%-os állami tulajdonú kulturális szervezetek vezetői esetén a miniszter kinevezési jogát.

Jogtechnikai és logikai pontosítások a normaszöveg koherenciája érdekében.

Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

A módosítás célja a speciális adózási formákat (kisvállalkozók tételes adója – KATA, átalányadó) választó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők számára az államilag támogatott, elsősorban lakáscélú kölcsönökhöz való hozzájutást megkönnyítse azáltal, hogy a felsorolt önfoglalkoztatói kör a vállalkozói/őstermelői bevétele legalább 50%-át számíthassa be jövedelemként a hitelbírálatnál, így magasabb hitelösszeget tudnának igénybe venni. Az otthonteremtést segítő államilag támogatott hitelkonstrukciók (CSOK Plusz és Falusi CSOK kölcsön, valamint részben ilyen a Babaváró kölcsön is) felvétele során ugyanis a hitelbírálatkor az egyéni vállalkozók és őstermelők számára nehézség, hogy nem a teljes bevételük tekinthető jövedelemnek, csak annak a jogszabályokban meghatározott része (KATA esetében 60%, átalányadónál 60/20/10%), ezért nem, vagy csak a szükségesnél kisebb összegben tudják igényelni a kölcsönt. Célszerű a jelenleg veszélyhelyzeti szabályozásban rendezett módosítás átültetése a vonatkozó törvényi szabályokba.

A közgyűjteményi kultúrstratégiai intézményként működő, jelentős közgyűjteményi szervezetek elővásárlási joggal élhetnek a kulturális javak nyilvános aukción történő értékesítése esetén, annak érdekében, hogy a kulturális javak körébe tartozó és közgyűjteményi szempontból jelentősnek tekinthető, de védett státusszal nem rendelkező kulturális javak állami tulajdonba, illetve közgyűjteményi vagyonkezelésbe kerüljenek. Az elővásárlási jog bővítésének nemzetközi tapasztalatai alapján a szabályozás jól beilleszthető a nemzetek örökségvédelmi gyakorlatába és segítségével a kiemelkedő jelentőségű, ám nem védett műtárgyak közkinccsé válhatnak.

A javaslat az Mktv. hatályát pontosítja.

Szükséges a játékprogram előzeteseként készült és a kivetített fényinstallációs alkotások elhatárolása a filmalkotásnak nem minősülő reklámtevékenységtől. A javaslat ezen produktumokat kiveszi a filmalkotások köréből.

A javaslat egyértelműen meghatározza a gyártási költségvetés, valamint a „premier előtti” vetítés fogalmát.

A jogalkalmazás során megmutatkozó gyakorlat szerint szükséges egyértelműsíteni, hogy a Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Hatóság) mit ért nyilvános előadás alatt.

A javaslat egyértelműsíti, hogy a kertmozik – a szezonális működés ellenére is – a törvény hatályát tekintve beletartoznak a mozi fogalmába.

A javaslat egyértelműsíti, hogy a moziüzemeltetési tevékenység jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet keretében is végezhető, amennyiben a jogszabályban leírt egyéb feltételek is fennállnak, a tevékenységet – a filmforgalmazáshoz hasonlóan – csak egyéni vállalkozás keretei közt lehet végezni.

A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztése nemcsak teljes filmalkotások, hanem filmrészletekre vonatkozó felhasználási szerződések keretében történik. A filmrészletek felhasználása jellemzően egy másik filmalkotásban valósul meg, így a filmrészletek az újonnan létrejövő filmalkotás részévé válnak. E tekintetben indokolt a filmrészletekre vonatkozó felhasználási megállapodásokat kivételként kezelni.

A filmalkotásokban foglalt zeneművek felhasználása után járó jogdíj megfizetése nem a filmelőállító, hanem a felhasználó kötelezettsége, ennek feltétele, hogy erről a filmelőállítónak és a felhasználónak írásban kell megállapodni.

A módosítás célja a mozgóképszakmai képzési hozzájárulásból keletkező forrás felhasználási lehetőségeinek bővítése a magyar mozgóképszakma érdekeinek figyelembevételével.

A „magyar részvételű filmalkotásoknak” az Mktv. 13. §-ában meghatározott támogatási intenzitási szabályok közé történő beemelése a 13. § (8) bekezdésének logikáját követve szükséges.

Az összeghatárokat a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvény határozza meg az aktuális évre vonatkozóan. Konkrét összegek említése helyett célszerű az azokat megállapító mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvényre utalni, elkerülve ezzel az Mktv. évenként szükségessé váló módosítását.

Az Európai Bizottság magyarországi filmtámogatási programot jóváhagyó határozata alapján a nyilvántartásba vétel kizárólag a filmterv fejlesztés, filmgyártás-előkészítés, filmgyártás, filmterjesztés, valamint a filmterjesztést és a filmértékesítést elősegítő marketing tevékenység támogatástípusok esetében kötelező feltétel.

A hatályos szöveg a nyilvántartás valós tartalmának való pontosabb megfelelést szolgálja. A módosítás további indoka, hogy a jogi személyeken kívül egyéb jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is végezhetnek moziüzemeltetői, illetve forgalmazói tevékenységet, amennyiben a tevékenységük üzletszerűsége igazolt.

A Hatóságnak a már lezárult mozgóképszakmai hatósági ügyekben is naprakész információkkal kell rendelkeznie a véglegessé vált döntése alapjául szolgáló adatokról és tényekről.

A Filmiroda eljárásaiban történő elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat nem indokolt külön rendeletben szabályozni, mert azt a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény, valamint – a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 113/2024. (V. 14.) Korm. rendelettel módosított – az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet teljes körűen szabályozza.

A mozgóképszakmai hatóság statisztikai tevékenységének részletszabályait kell, hogy tartalmazza a 38. § a) pont szerinti kormányrendelet, amely pontosan meghatározza majd a folyamatos adatszolgáltatás rendjét, a kötelezettek körét, illetve a kért adatokat.

A Hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények kiegészülnek a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 3. §-a szerinti, a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába történő bejegyzéssel.

A moziüzemeltetési tevékenységet csak a hatósági nyilvántartásba vétel után lehet végezni, míg forgalmazói tevékenységet ettől függetlenül is, tekintettel arra, hogy a forgalmazóra – mint határokon átnyúló szolgáltatást végzőkre – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényt is alkalmazni kell.

A törvényjavaslat a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény – mint a fogalmazási tevékenységre irányadó jogszabály – rendelkezései alapján a Hatóság számára lehetőséget ad, hogy a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenység tényleges folytatása esetén a Hatóság végleges döntéssel megtiltsa az adott tevékenység folytatását, ha a szolgáltató nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. Ennek a szabályozásnak az analógiája alapján a Hatóság a moziüzemeltetők esetében is meg kívánja teremteni ezt a felügyeleti lehetőséget. Ezért közös nyilvántartásban kívánja rendezni a tevékenység tiltás hatálya alatt álló filmterjesztőket.

A törvényjavaslat összhangot teremt az Mktv. szóhasználatában a nyilvántartás tartalma és annak nyilvánosságra hozott adatai között. Az Mktv. érvényesülését segíti elő a kilátásba helyezett közigazgatási bírság alkalmazása.

A törvényjavaslat alapján

– a moziüzemeltetőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy az adatszolgáltatás technikai feltételeinek megfelel, és azok biztosítását vállalja,

– amennyiben a moziüzemeltetőnek a kérelem benyújtásakor még nem állnak rendelkezésére az adatszolgáltatáshoz szükséges technikai feltételek, úgy a Hatóság az adott ügy körülményeinek mérlegelése alapján legfeljebb 3 hónapra felmentést adhat,

– a moziüzemeltetésre jogosult személyi kör megszűnésére vonatkozó rendelkezések pontosításra kerülnek,

– a megfelelő szankciók alkalmazása mellett meggyorsítja a hivatalból történő nyilvántartásba vétel lehetőségének folyamatát.

A Hatóság a filmforgalmazókról közhiteles nyilvántartást vezet, amelynek valóságtartalmáról – a moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes személyekről és szervezetekről vezetett nyilvántartáshoz hasonlóan – a Hatóság gondoskodik. A forgalmazó köteles együttműködni a Hatósággal és bejelenteni, ha a nyilvántartás alapját képező adataiban változás történt.

A filmforgalmazásra jogosult személyi körrel egyidejűleg pontosításra kerülnek a megszűnésükre vonatkozó rendelkezések is.

A módosítás célja a filmalkotások regisztrációjának a biztosítása, abban esetben is, amennyiben a mozi ma film terjesztési jogosultsággal rendelkező forgalmazója.

A törvényjavaslat alapján elhagyásra kerül a szabályozásból

– a „terjesztői hálózatba nem kerülő” szövegrész

– a nemzetközi egyezmény szövegrész, figyelemmel arra, hogy jelenleg nincs olyan hatályos nemzetközi egyezmény, mely erre vonatkozóan kifejezett előírásokat tartalmazna.

A törvényjavaslat kiegészítései

– a vetítés sorozat fogalma,

a filmterjesztő a kiskorúak védelmét abban az esetben is biztosítani köteles, ha egy filmalkotás vonatkozásában a jogszabály kivételes felhatalmazása folytán mentesülne a besorolási eljárás kezdeményezése alól.

A VI. kategóriába besorolt filmek esetében azok tartalmának a nézői pszichére gyakorolt konkrét egészségkárosító hatására tekintettel szükséges annak szigorúbb szabályozása, hogy az mozi ajánlás figyelembe nem vétele esetén se tehesse ezeket a tartalmakat kiskorúak számára hozzáférhetővé.

A kérelmező az adathordozó mellett, online hozzáféréssel, dialóglista benyújtása nélkül is biztosítani köteles a besorolni kívánt filmalkotás megtekinthetőségét.

A 25 naptári napos határidő bevezetése a hatósági munkavégzés szakszerűségét és időszerűségét szavatolja, ezáltal az ügyfél érdekét is szolgálja.

Az előzeteseken feltüntetett szaggatott (előzetes) korhatár-kategória jelzés a jelölések értelmezésének elősegítése érdekében megszűnik.

A filmalkotások kiskorúak védelme érdekében történő korhatár-kategóriába történő besorolás elválik a nyilvántartásba vételi eljárástól. A korhatár-kategória besorolásról szóló határozatra, így nem vonatkozik az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 84. § d) pontja, az azonnali végrehajthatósága fontos, mivel a filmalkotás nézőinek kellő időben történő tájékoztatása, így a kiskorúak védelme kiemelt cél és feladat.

A módosítás célja továbbá, hogy a tájékoztatás a megfelelő időben fejtse ki a hatását. A korhatár-kategória besorolás célját leghatékonyabban úgy éri el, ha a néző kellő időben – mielőtt a mozijegyet megvenné – tájékoztatást kap a filmalkotás korhatár-kategória besorolásáról.

A hatósági feladatok határidőn belüli és hatékony ellátását elősegítő javaslat.

A rendelkezés biztosítja a mozielőzetesek megfelelő korosztály előtt történő megjelenítésének követelményét.

A törvényjavaslat a hatósági munka hatékonyságának növelése, a szükségtelen adminisztrációs terhek mellőzése érdekében született. Az együttműködési megállapodások megkötésének kötelezettsége helyett az annak személyenkénti megkötésére adott jogszabályi felhatalmazás szintén a jogintézmény működésének hatékonyságát hivatott elősegíteni.

A hatékonyabb és költségkímélőbb hatósági munka érdekében a 23. § (1) bekezdés módosításával bevezetendő új bizottsági minimum és maximum létszámhoz igazítja az eseti eljáró Korhatár Bizottságban részt vevő tagok szakmai kvalifikációjára vonatkozó szabályt.

A kötelező filmterjesztői képviseletet a javaslat megszünteti, ugyanakkor a filmterjesztők bizottsági ülésen való részvételi lehetőségét és ezzel álláspontjuk képviseletét a 23. § (5) bekezdés módosítása biztosítja.

Az „art” mozik tekintetében kitűzött jogalkotói szándéknak megfelelően az alternatív kínálat egy része, mint például az opera-, a balett-, és a színházi közvetítések a minőségi kultúra közvetítésében és terjedésében fontos szerepet játszanak, valamint az „art” mozik fenntartható működtethetőségére is pozitív hatást gyakorolnak. A vetítéssorozat-jelleggel bemutatott alternatív tartalmak az „art” mozivá minősítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet 1. § (1) bekezdés fd) pontjában foglalt filmnapok, filmhetek, filmfesztiválok sorozatszerűségével rokoníthatók.

A szabályozás visszatartó erejét, célját elősegítő módosítási javaslat.

A törvényjavaslat az Art Bizottság létrehozására és működtetésére vonatkozó feladatkiszabást egyértelműsíti. A törvényjavaslat a határozat meghozatalára az általános ügyintézési határidő helyett rövidebb, 45 napos határidőt biztosít a Hatóság számára, hogy az ügyfél ne kerüljön hátrányos helyzetbe.

A terjesztésre kerülő filmalkotások besorolási eljárásainak egységes szabályozása indokolja a módosítást.

A korhatár-besorolás szabályaihoz hasonló módosítás célja az eljárás eredményének minél előbbi közlése a szakmai közönséggel, az „art” mozik jelentési kötelezettségének a támogatása céljából.

Az Mktv. 20. §-át érintő módosítási javaslattal való összhang megteremtése érdekében szükséges módosítás.

Cím pontosítása.

A hatályos normaszöveg pontosítására irányul a módosítás.

Az Európai Bizottság magyarországi filmtámogatási programot jóváhagyó határozata alapján a nyilvántartásba vétel kizárólag a filmterv fejlesztés, filmgyártás-előkészítés, filmgyártás, filmterjesztés, valamint a filmterjesztést és a filmértékesítést elősegítő marketing tevékenység támogatástípusok esetében kötelező feltétel.

A Nemzeti Filmiroda elektronikus nyomtatványkitöltő Központi Azonosítási Ügynökön keresztül, az a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény alapján a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások használatával azonosítja a rendszerbe belépő természetes személyeket.

A módosítás meghatározza a szünetelés időtartamát, valamint a nyilvántartásból törölt személyek és szervezetek adatainak kezelését is.

A nyilvántartás nevének megváltozása miatti módosítás.

Az eljárás sikeres lefolytatásához szükséges egyéb adatok bekérésére és kezelésére teremt megfelelő jogalapot a szabályozás.

A filmgyártási és filmterjesztési célú támogatásra jogosultság megállapításának alapját képező hatósági jogkörök felsorolásának pontosítása.

A módosítás az ügyfél terheinek csökkentése céljából a gyártási időszak (előkészítés) bejelentésére vonatkozó határidőt mellőzi.

A módosítás célja továbbá a gyakornokok foglalkoztatásának egyszerűsítése.

A módosítás pontosítja, hogy mely időpontban aktuális költségvetési összeg jogosíthat a mozgóképszakmai képzési megfizetési hozzájárulás megfizetése alóli mentességre.

A javaslat egyértelműsíti a Hatóság felhatalmazását, hogy – elsősorban a közvetett állami támogatás mértékének megállapításához szükséges módon – a kérelemben foglaltaktól eltérően állapíthassa meg a közvetett állami támogatás alapjául szolgáló közvetlen filmgyártási költségek és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét.

A törvényjavaslat a „változás” fogalmának pontosításával kívánja segíteni az ügyfeleket a változás-bejelentési kötelezettségük teljesítésében.

A törvényjavaslat szerinti (13a) bekezdés célja az igazgatási szolgáltatási díj mértékének a központi költségvetéssel, és az esetleges későbbi módosításával járó pontos megállapítása.

A javaslat a 31/D. § (9) bekezdésben foglalt szabályozás bevezetésének előfeltétele. A közvetett támogatás igénybevételére két forrás biztosít lehetőséget: a Nemzeti Filmintézet által vezetett letéti számla, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 22. § (3) bekezdése és 24/A. § (16) bekezdése alapján a társasági adóalany az általa nyújtott filmgyártási célú támogatás után igénybe vehető adókedvezmény. A Tao. tv. alapján biztosított támogatásról a társasági adóalany és a filmelőállító között létrejött támogatási szerződésben foglaltak szerint a Hatóság támogatási igazolást állít ki, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adókedvezmény igénybevételéről szóló döntésének előfeltétele és egyben alapja. Annak elkerülésére, hogy a filmelőállítók számára bizonytalanságot teremtő helyzet 31/D. § (9) bekezdés szerinti módosítással való megszűntetése még az elvi lehetőséget se teremthesse meg annak, hogy ugyanaz a támogatás egyszerre két helyről – a letéti számláról és a támogató részére biztosított adókedvezmény terhére – igénybe vehető legyen. Ehhez szükséges a hatályos támogatási igazolásokról nyilvános közhiteles nyilvántartást vezetni, amelyhez a támogatási források megnyitásáról határozó egymástól szervezetileg elkülönült intézmények (a Nemzeti Filmintézet és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) egyaránt hozzáférnek.

Tekintettel arra, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi Cl. törvény a kérelemre induló eljárások esetében a határozat kérelemre történő visszavonásának lehetőségét csak a határozat véglegessé válásáig biztosítja egyéb esetekben csak a jogszabálysértő határozat visszavonásának lehetőségét biztosítja. Az Mktv. által szabályozott jogterület specialitása indokolja a nem jogsértően kiadott támogatási igazolás visszavonásának anyagi jogi alapon történő lehetőségét annak érdekében, hogy a filmelőállító más forrásból – a Nemzeti Filmintézet által vezetett letéti számláról – igénybe vehesse a támogatást. A visszavonás tényét szükséges a közhiteles nyilvántartásban feltüntetni.

A törvényjavaslat egyértelműsíteni kívánja az ügyfelek számára, hogy a helyi iparűzési adóelőleg vonatkozásában felmerült költség nem a filmalkotás gyártásának érdekében, hanem a filmgyártó vagy filmelőállító cég általános működésével összefüggésben merül fel, ezért a közvetett támogatás alapját képező közvetlen filmgyártási költségként nem számolható el.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi mind a jogalkalmazás, mind az ügyfelek számára, hogy a közvetett támogatás alapjául csak a kérelem tárgyát képező időszakra (és nem pedig időszakban) könyvelt tételek számolhatóak el. Amennyiben az adott időszakban könyvelt tétel később került kifizetésre, azt csak a 31/D. § (4) bekezdése szerinti korrekciós eljárásban, nem pedig egy későbbi, havi, vagy negyedéves időszakban lehet elszámolni.

Az egymástól tulajdonosi, ügyvezetési szempontból, vagy az ún. kapcsolt vállalkozások esetében előfordulhat, hogy megrendelő/koproducer és az alvállalkozók szerepe nem szétválasztható, ami az állami támogatáshoz való hozzáférés tekintetében egyértelműsítésre szorul.

Ugyanakkor a konkrét filmalkotás gyártása céljából megalapított kapcsolt vállalkozás, ún. a projekttársaság megalapításáig is felmerülhetnek a filmgyártással összefüggő költségek az anyacégnél, melyekkel kapcsolatban az állami támogatás alapjául való elszámolás indokolt. Ezért annak lehetőségét meg kell hagyni, hogy a projektcég alapítása előtti költségeket az anyacég át tudja számlázni. A módosítás csak azokra a költségekre vonatkozik, amelyeket a projekttársaság megalapítását követően számláz át az anyacég.

A filmalkotás gyártását követő egy éven belül pénzügyileg nem rendezett, le nem könyvelt és a közvetett állami támogatás igénylésére be nem nyújtott filmalkotás esetében nem indokolt az állam szerepvállalása a finanszírozásban.

A filmgyártási költségeken belül a nem belföldi, azaz Magyarországon nem életvitelszerűen tartózkodó magánszemélyek (stábtagok) részére kifizetett költségek speciális költségnek minősülnek, ugyanis azok egyfajta átmenetet képeznek a külföldi és a magyar költségek között. A módosítási javaslat azt kívánja elérni, hogy a 30%-os állami támogatás alapját a kizárólag magyarnak minősülő, azaz a teljes egészében a magyar gazdaságban maradó költségek növelhessék.

A gyakorlatban előfordulhat olyan rendkívüli eset, hogy a filmgyártó önhibáján kívül nem tudja a (9) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőn belül megindítani a költségellenőrzési eljárást. Ezért meg kell hagyni a Hatóság hatáskörében azt a lehetőséget, hogy mérlegelje ezeket a helyzeteket, és különös méltánylást érdemlő esetben a határidő elmulasztása miatt felmentést adjon.

A nyilvántartás elnevezésének megváltozása miatt szükséges a módosítás.

A díj mértékén 2019. december 31. óta változtatás nem történt, ezért szükséges azt emelni a megnövekedett költségek miatt.

A díjak kiszámításának pontosítása.

A javaslat egyértelműsíti a filmgyártó vállalkozások számára, hogy a közvetett állami támogatás alapját – a 12. § (10) bekezdésében előírt arányok betartása mellett – mely, a hazai gyártással összefüggésben felmerült külföldi költségek képezhetik.

Módosítás az új csekély összegű támogatásokra vonatkozó jogszabályra tekintettel szükséges.

A javaslat az Európai Unió szabályaival való kapcsolatot rendezi.

A díjak módosítását indokolja, hogy több város esetében is változtak a helyi parkolási idő intervallumok, a javaslat az ezzel kapcsolatos módosításokat tartalmazza a forgatási célú díjakkal összefüggésben.

A Hatóság eljárásának megalapozottságát elősegítő módosítási javaslat.

Az a) ponthoz: A Nemzeti Filmintézet Támogatási szabályzata alapján az infrastrukturális fejlesztéseket az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogathat.

A b) ponthoz: Az ügyintézési határidők külön és egymástól eltérően kerülnek szabályozásra mind a forgalmazói tevékenység bejelentése kapcsán, mind a moziüzemeltetői tevékenység bejelentése, illetőleg ezek nyilvántartásba vételére vonatkozóan.

A c) ponthoz: A hatósági munkaszervezés hatékonyságának biztosítása miatti módosítás.

A d) ponthoz: A Hatóság a 21/C. § (1) bekezdésében foglalt módosítással kizárja annak a lehetőségét, hogy a filmalkotás korhatár kategória besorolás után a filmforgalmazó újabb mozielőzetes besorolását kérelmezze.

Az e) ponthoz: Az Art Bizottság koordinációjával kapcsolatos feladatok elvégzése a Hatóság feladata.

Az f) és g) ponthoz: A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásába történő bejegyzését az a természetes vagy jogi személy kéri, aki az Mktv. szerinti támogatást igénybe kívánja venni. A negyedévente történő adatszolgáltatás aránytalanul nagy terhet ró a támogatást nyújtó társszervezetekre.

A h) és i) ponthoz: Technikai pontosítások.

A javaslat rögzíti, hogy a tárgyévi állami támogatások igénybevételének feltétele a tárgyévet megelőző évi kulturális statisztikai adatszolgáltatás teljesítése. A kulturális statisztika nyilvános. Az adatok a támogatói döntés során a honlapon elérhetők.

A javaslat szerint az előadó-művészeti szervezet vezetői munkakörének betöltése nem csak pályázati úton történhet, hanem meghívásos eljárással is.

Pontosítások a normaszöveg koherenciája érdekében.

Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

Részben az eddigi gyakorlat elismeréseként, részben pedig azért, hogy az eddigi, csupán rendeleti szintű szabály a megfelelő (Ptk. törvényi szintű rendelkezésétől eltérésre közjogilag érvényesen alkalmas) törvényi szintre emelkedjen, annak deklarálása szükséges, hogy a támogatott kölcsönök kapcsán a polgári jogviszonyokban az államot a kincstár képviseli.

Az otthonteremtési támogatásokat érintően a támogatással érintett ingatlanra az állam javára bejegyzendő jelzálogjog szabályainak pontosítása történik meg, mely révén a felsorolás kiegészítésre kerül az adó-visszatérítési támogatással, illetve szűkítésre kerül a CSOK Plusz Hitelprogram részét képező családok otthonteremtési kamattámogatása nevesítésével, abból a célból, hogy ezáltal a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti többgyermekes családok otthonteremtési támogatása ne legyen beleérthető a felsorolásba, hiszen ezen utóbbi rendelet nem írja elő a jelzálogjog állam javára történő bejegyzésének kötelezettségét.

Továbbá a hitelintézet javára előírt jelzálogjog felsorolása kiegészül az új kistelepülési otthonfelújítási kölcsön esetével is.

A módosítás rögzíti, hogy az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság által fenntartott felsőoktatási intézmény nem minősül magán felsőoktatási intézménynek.

Az üzleti doktori képzés szövegpontosító módosítása.

A részidős képzés kiszámítására vonatkozó pontosítás: a „teljes idejű képzés” tanóráinak számába a „zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás” ideje is beszámít.

A módosítás értelmében a felsőoktatási intézményeknek szakonként (jogszabályban előírt módon és tartalommal) középiskolai rangsort kell készítenie, és ezeket elektronikusan hozzáférhetővé kell tennie.

A javaslat célja, hogy megteremtse a törvényi jogalapot a Diákhitel szervezetnek a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott, külföldön felvett hitel hallgatói hitellel történő kiváltása keretében megvalósuló ellenőrzési tevékenységéhez kapcsolódó adatkezeléshez.

A szövegpontosító rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az egyetemi tanári kinevezés feltételei az egyetemi tanári munkaköri cím adományozása körében vizsgálandók.

Számos felsőoktatási intézmény már jelenleg is lehetővé teszi a gyermeket vállaló hallgatói számára, hogy két félévnél egybefüggően szüneteltessék hallgatói jogviszonyukat, ha gyermekük születik, a módosítás ezt a lehetőséget a hallgatók jogává teszi.

A hivatásos és szerződéses katonák esetében a hivatásos és szerződéses állomány tagjára vonatkozó személyügyi szabályokról szóló 6/2024. (VI. 28.) HM rendelet 96. §-a szerinti szülési szolgálatmentesség időtartamára a hivatásos és a szerződéses állomány tagjának illetményéről szóló 20/2024. (IX. 30.) HM rendelet 20. §-a szerint a CSED helyett illetmény kerül folyósításra. Mindezekre figyelemmel indokolt a hivatásos és szerződéses katonák esetében is megteremteni a hallgatói jogviszony szülési szolgálatmentesség alatti szüneteltetésének lehetőségét.

A házasságban élő hallgató államilag támogatott tanulmányi ideje nem változik, nem fogy, ha gyermeke születik, a kedvezmény az örökbefogadás esetében is megilleti a hallgatót. A hasonló helyzetben lévő önköltséges hallgatót állami ösztöndíjas képzésre kell átsorolni.

Ezek a kedvezmények mindaddig illetik meg a hallgatót, amíg 30. életévét be nem tölti vagy felsőoktatási intézménye tanulmányai eredménye miatt önköltséges képzésre át nem sorolja.

A módosítás egyrészt rendelkezik arról, hogy felsőoktatási intézményben kell a hallgatónak tanulmányai legalább harmadát folytatni ahhoz, hogy ott oklevelet szerezzen. A kivételi körbe kerülnek a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással megvalósuló képzések.

A módosítás továbbá a gyermeket vállalók támogatása érdekében lehetővé teszi, hogy a hallgatók az előadásoktól, szemináriumoktól távol maradjanak, azonban ezt csak akkor tehetik meg, ha az adott távolmaradás célja a gyermekük gondozása, feltéve, hogy a távollét nem vezet a képzés alapvető tanulmányi követelményei alóli mentesítéshez sem. A kedvezmény a kisgyermekes hallgatók tudásmérésére, tehát a vizsgákra nem vonatkozik, nekik is hallgatótársaikkal azonos követelményeknek kell megfelelniük.

A felsőoktatási intézmények által használt nyomtatványokat – az oklevél kivételével, amely digitalizációjáról maga a törvény részletesen rendelkezik – a tanulmányi rendszer alkalmazásával és elektronikusan kell kiállítani, amennyiben a felsőoktatási intézmény szabályzata így rendelkezik.

A felsőoktatásért felelős miniszter engedélyezi felsőoktatási intézményekben, továbbá az általuk fenntartott köznevelési, szakképzési és felnőttképzési intézményekben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszereket, valamint létrehozza a Felsőoktatási Digitalizációs Szakértői Testületet.

A módosítás értelmében az oktatási hivatal jár el a felsőoktatási intézmények által kiállított okiratok külföldi felhasználásra történő felülhitelesítése során.

A nem állami felsőoktatási intézmények mint köznevelési és szakképzési intézmény fenntartók a jövőben az állami fenntartókkal azonos elvek mentén jogosultak támogatásra.

Vagyonkezeléssel kapcsolatos rendelkezés.

A módosítás értelmében hitéleti felsőfokú tanulmányok nemzetközi megállapodás alapján már középiskolai tanulmányok alatt megkezdhetővé válna, hasonlóan az Nftv.-ben már szabályozott táncművészeti felsőfokú tanulmányokhoz.

Az EVOP-portálra, a gyermekre, a tanórára, a tanulmányi rendszer üzemeltetőjére, a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerre és a távoktatásra vonatkozó meghatározással egészül ki a törvény, illetve egyes a meglévő meghatározásokat pontosít a módosítás.

A módosítás a felsőoktatási intézmények számára írja elő a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan – belső, különösen tanulmányi – szabályozás elkészítését.

A módosítás a Budapesti Gazdasági Egyetem névváltozásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazza.

A fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítvány átalakulása esetén a fenntartó alapítvány számviteli szabályait pontosító rendelkezés.

A doktori képzés tekintetében átmeneti rendelkezések meghatározására kerül sor, továbbá a támogatási idő tekintetében figyelembe nem veendő félévekhez és az átsorolás feltételeinek és kezdő időpontjának pontos meghatározásához kapcsolódóan, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 29. § (3) bekezdésére figyelemmel a felsőoktatásért felelős miniszter tekintetében a felsőoktatási intézmény fenntartói jogát gyakorló gazdálkodó szervezet alapítására, abban részesedés szerzésére és a tulajdonosi jogok gyakorlására állapít meg rendelkezést.

A Budapesti Gazdasági Egyetem névváltozásához kapcsolódó módosítás, valamint a felsőoktatást érintő adatok nyilvántartására vonatkozó rendelkezések pontosítása.

Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések.

A szülői rendszertelen kapcsolattartás esetében az örökbefogadhatóvá nyilvánítás feltételeként előírt jelenlegi nyolc hónap hat hónapra csökkenne, így a gyermek korábban válhat örökbefogadhatóvá a szülő felróható magatartása esetén. A gyámhatóság tehát a jelenlegi nyolc hónap helyett hat hónap elteltével örökbefogadhatóvá nyilváníthatja a gyermeket, ha a szülő rendszertelenül tart kapcsolatot.

Azon felnőttképzők esetében, akik csak olyan jogszabály alapján szervezett oktatás és képzést szerveznek, amelyhez kapcsolódó felnőttképzési törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek való elégtételt jogszabályban a hatóság a képző helyett átvállalja és annak a jelen paragrafus szerinti határidőben a hatóság eleget tesz, úgy ezen képzők esetében a bejelentési kötelezettséget a felnőttképző helyett a jogszabályban meghatározott hatóság is teljesítheti meghatározott határidőn belül. A módosítás nem terjed ki minden jogszabály alapján szervezett oktatás és képzésre, csak azon képzők azon képzéseire, amelyekre a hatóság általi adatszolgáltatás teljesül.

A tanulmányi rendszer és a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer meghatározását pontosító rendelkezés.

A hatóság általi bejelentés esetére pontosítja a bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásának szabályait a rendelkezés.

A felnőttképzési államigazgatási szerv az ügyintézés eredményességének érdekében a felnőttképzési szakértő telefonszámát és e-mail címét is nyilvántartja.

A mikrotanúsítványok szabályozására vonatkozó pontosítás; többek között a FAR-rendszer által kezelhető adatok is meghatározásra kerülnek.

A felnőttképzők iratőrzési szabályait pontosító rendelkezések.

A felnőttképzésben tanulók érdekeit szem előtt tartó garanciális szabály, hogy a felnőttképző köteles hirdetéseiben és tájékoztatóban feltüntetni az általa indítani kívánt szakmai képzés pontos megnevezését és a programkövetelmény számát, részszakma esetében a részszakma és az ahhoz kapcsolódó szakma megnevezését.

A felnőttképző díjvisszafizetési kötelezettség teljesítését pontosító rendelkezés.

Adatkezelésre vonatkozó rendelkezés pontosítása.

Átmeneti rendelkezések.

Szövegpontosító rendelkezések.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A javaslat célja, hogy a vagyonkezelő vagyonkezelt ingatlanjain végzett beruházások részletszabályai legyenek alkalmazandóak abban az esetben is, ha nem saját vagyonkezelésében álló, hanem idegen ingatlanon hajt végre beruházásokat, amely esetben a tulajdonosi joggyakorló – ennek hiányában a tulajdonos – előzetes hozzájárulása nem mellőzhető. A rendelkezés értelmében az idegen ingatlanon végzett beruházás során létrejövő vagyon sorsa tekintetében a vagyonkezelő és a tulajdonosi joggyakorló – ennek hiányában a tulajdonos – által kötött megállapodás irányadó. A törvényjavaslat célja továbbá, hogy a vagyonkezelő a vagyonkezelésében álló ingatlan díszkivilágításának létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására kijelölésre kerüljön.

A Felsőoktatási Tervezési Tanács megszűnt, így a vele kapcsolatban előírt nyilvántartási kötelezettség fenntartása nem indokolt.

A szakképzésben használt tanulmányi rendszer definíciójának pontosítása, továbbá meghatározásra kerül a digitális bizonyítvány fogalma.

A digitális bizonyítvány kiállításával, tárolásával és hosszú távú megőrzésével kapcsolatos rendelkezések. A törvényjavaslat továbbá rögzíti a digitális bizonyítványról készült hiteles másolat kérelem alapján történő igénylés útját.

A Kormány stratégiai célja, hogy elősegítse és támogassa a Kárpát-medencében élő magyarok helyben történő boldogulását. Ennek egyik eszköze, hogy lehetőséget teremtsünk a helyi gazdasági igényeknek megfelelő szakmák megszerzésére magyar nyelven. Az ehhez szükséges koordinációs feladatokat jelöli ki az új rendelkezés.

Magyarország digitális továbbfejlődésével párhuzamosan a szakképzésről szóló törvény szerint év végi bizonyítványok kiállítására is elektronikusan kerülhet sor felmenő rendszerben.

A rendelkezés pontosítja az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény 50–54. §-a szerinti vagyonjuttatásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket az elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében.

Vagyonjuttatás a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében, a megfelelő törvényi garanciák mellett.

Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz a Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényhez.

A Színház- és Filmművészetért Alapítvány részére történt vagyonjuttatás pontosítása, tekintettel arra, hogy a két érintett ingatlan egy funkcionális egységet alkot.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részére történt vagyonjuttatás szabályainak egyértelműsítése.

Az alapítványok átalakulására vonatkozó általános – Ptk.-ban foglalt – rendelkezés átültetése a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozóan.

A közfeladatok finanszírozására vonatkozó pontosító rendelkezések.

Szükségessé vált a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a MOL – Új Európa Alapítvány közfeladatainak módosítása, az általuk ellátandó tevékenységekre való tekintettel.

Szövegpontosító rendelkezések.

Vagyonjuttatás a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében, a megfelelő törvényi garanciák mellett.

Vagyonjuttatás a MOL – Új Európa Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében, a megfelelő törvényi garanciák mellett.

A Semmelweis Egyetem oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatai ellátásának hatékonyságát elősegítő vagyonjuttatás.

A Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatás technikai pontosítása.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány vagyonkezelőként történő kijelölése, az alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatának ellátása érdekében.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény sarkalatossági záradékának pontosítása.

A javaslat célja több ezer budapesti egyetemista hallgatónak lakhatás biztosítása.

Amellett, hogy az elmúlt években Budapesten az egyetemista fiatalok körében megsokszorozódott a kiadó lakások, illetve kollégiumi férőhelyek iránti kereslet, jelentős mértékben megnövekedtek mind az ingatlanárak, mind pedig az albérletárak, ugyanakkor a fővárosi városvezetés nem tudott érdemi megoldást kínálni ezen folyamatok hátrányos következményeivel szemben. Kijelenthető, hogy Budapesten jelenleg lakhatási válság van, az elérhető lakások bérleti díja és vételára is rendkívül magas, amely már a felsőoktatásba bekerülést is korlátozhatja, holott a megfizethető lakhatás a versenyképes felsőoktatás egyik jövőbeli sikerének és a felsőoktatási tanulmányaikat folytató fiatal felnőttek boldogulásának alappillére.

A javaslat célja, hogy ezen hátrányos következmények hatásait enyhítse oly módon, hogy a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány átnevezésével létrejövő Tudás-Tér Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) közfeladataként határozza meg a Diákváros kialakítását, ezáltal modern, a kor elvárásainak megfelelő minőségű és megfizethető lakhatási lehetőséget biztosítson több ezer egyetemista hallgatóknak.

A javaslat az újonnan nevesített közfeladat ellátása érdekében meghatározza és biztosítja a közfeladat ellátáshoz szükséges, a nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemek ezen cél érdekében történő kizárólagos használatát azáltal, hogy a tárgybeli vagyontárgyak az Alapítvány – a közfeladat ellátásának kötelezettsége mellett – tulajdonába kerülnek.

A javaslat 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott célokat a jogalkotó az Alaptörvény XI. cikk (1)–(2) bekezdéseiben foglalt művelődéshez való jog megfelelőbb érvényesülése érdekében határozza meg. A jogalkotó szem előtt tartotta azon alaptörvényi rendelkezést, amely a felsőoktatásban való részvételt tanulmányi, szellemi képességek tekintetében határozta meg. Mindezek mellett a jogalkotó célja az Alaptörvényben foglalt államcélok legszélesebb körben történő biztosítása, így az anyagi szempontokat és a budapesti lakhatási válságot figyelembe véve kiemelten fontos közérdekű cél a Diákváros kollégiumfejlesztése, valamint a diákjóléti szolgáltatások fejlesztése. Ebből kifolyólag a javaslat lehetőséget teremt a hallgatók számára egy elérhető és megfizethető lakhatásra az Alaptörvény XXII. cikkében foglalt államcéllal összhangban, ezáltal is elősegítve a felsőoktatási továbbtanuláshoz való jog gyakorlati megvalósulását.

Az Alapítvány a törvényben nevesített, a művelődéshez való jog érvényesítésére irányuló közfeladatát csak megfelelő vagyoni háttér biztosítása mellett tudja ellátni, ezért a jogalkotó rendelkezésére bocsátja a feladat ellátásához, a lakhatás célját szolgáló kollégiumépítéshez, illetve üzemeltetéshez szükséges ingatlanvagyont. A megvalósítandó Diákváros területén jelenleg állami, önkormányzati és magántulajdonú területek vannak, amelyeket – a törvényjavaslatban meghatározott állami közcélok megvalósítása érdekében – a Diákváros kialakításához alapítványi tulajdonba szükséges adni. Ezek alapján a javaslat az alkotmányossági követelményekkel összhangban biztosítja a forgalomképes ingatlanok vagyoni kompenzációval történő alapítványi tulajdonba kerülését.

Emellett a forgalomképtelen közterületi ingatlanok – tekintettel az önkormányzatok ezen ingatlanok feletti tulajdonosi jogosítványainak eleve korlátozott voltára, melyet a közelmúltban közzétett, 3385/2024. (XI. 8.) AB határozat is megerősített – a közterület fenntartásához, illetve fejlesztéséhez szükséges feladatokkal együtt térítésmentesen szintén az Alapítvány tulajdonába kerülnek. A tulajdonátszállás következtében hatékonyabban fog megvalósulni a közterület-üzemeltetés és -kezelés, tekintettel arra, hogy az Alapítvány – a Diákváros kollégiumfejlesztéshez kapcsolódóan – jelentős fejlesztéseket fog végrehajtani az érintett ingatlanokon.

Az Alapítvány kötelezettsége, hogy a beruházás elvégzésével együtt a beruházáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, illetve zöldterület-fejlesztést, közösségi funkciók kialakítását is megvalósítsa, majd a beruházás végeztével a kialakított úthálózatot, zöldfelületeket, illetve közösségi területeket a magyar állam részére fenntartás és üzemeltetés céljából visszaadja. Az Alapítvány a beruházás sikeres megvalósítása érdekében jogosult a tulajdonába kapott, közlekedési infrastrukturális, illetve közösségi célokat szolgáló ingatlanok helyett a beruházás területén található egyéb ingatlanokat is kijelölni az infrastrukturális és zöldfelületi fejlesztések megvalósítására, azonban az Alapítvány az üzemeltetési, fenntartási és kezelési feladatokat ez idő alatt is köteles a területen folyamatosan, azonos színvonalon ellátni és az utak használatát a közforgalom számára elérhetővé tenni, valamint e funkciók ellátására alkalmas és méretében megközelítőleg azonos területet biztosítani, és a beruházás végeztével a magyar állam részére visszaadni.

Amennyiben az állam, illetve ezt követően az Alapítvány tulajdonába kerülő, önkormányzati tulajdonú ingatlanokon azok állami tulajdonba kerülésének időpontjában bérleti, használati, illetve egyéb jogviszonyok állnak fenn, úgy az állam kötelezettséget vállal arra, hogy e jogviszonyok tulajdonosváltozásra tekintettel történő idő előtti megszűnése esetén az ebből keletkező esetleges kárt – így például a bérlő, használó által az ingatlan területén eszközölt értéknövelő beruházások esetén – megtéríti.

A rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a ZalaZONE Ipari Park Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság részesedése – védelmi ipari stratégiai szempontok miatt – az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonában maradjon.

Az egyes államilag támogatott hitelkonstrukciók átalányadózók általi igénybevételét érintő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 263/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésére kerül sor.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.