2024. évi LXXIX. törvény indokolás

Az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. június 9-én közös eljárásban megtartott általános választásának tapasztalatai alapján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, valamint kapcsolódó jogszabályok módosítása is időszerűvé vált.

A felmerült problémákra reagáló javaslatok felölelik a névjegyzékzárás időpontja, a jelölt visszalépésének határideje, a szavazás során bemutatandó igazolványok, a borítékhasználat, a szavazatok újraszámlálása, a szavazategyenlőség esetén követendő eljárás témakörét, amelyek mellett számos pontosító javaslat is megfogalmazásra került.

A javaslat mindemellett a választási szervek javaslataival összhangban tartalmazza egyes választókerületek határainak, illetve mandátumszámainak aktualizálását is a választókerületek arányos képviseletének érdekében.

Jelen indokolást a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában szükséges közzétenni.

Az átjelentkezés lehetőségét abban az esetben is indokolt biztosítani az önkormányzati választáson, ha a választópolgár a választás kitűzését megelőző 30. napon nem tartózkodási, hanem lakóhellyel rendelkezett egy adott választókerületben, de később – máshol létesített lakóhelyére tekintettel – azt tartózkodási helyre változtatta.

A mandátum mielőbbi betöltése érdekében a Javaslat előírja, hogy polgármester-választás, főpolgármester-választás és települési egyéni választókerületi választás esetén szavazategyenlőség kialakulásakor ne időközi választást kelljen tartani, hanem csak a szavazást kelljen megismételni. Így a testületek már teljes létszámban kezdhetik meg működésüket, s nem szükséges több hónapot várni a mandátum betöltésére.

A szavazás szavazategyenlőség miatti megismétlése csak kis mértékben késleltetheti az alakuló ülés megtartását, s ez a hatályos jogi környezetben is ugyanúgy megtörténhet, hiszen jogszabálysértés esetén ma is elrendelhető a szavazás megismételtetése.

A választási rendszer demokratikus működésének és igazságosságának egyik alapvető feltétele, hogy az egyéni választókerületek határai igazodjanak a lakosság eloszlásának változásaihoz. Magyarországon az elmúlt évek demográfiai trendjei – különösen a nagyvárosok és agglomerációik növekedése, illetve egyes vidéki térségek népességének változása – jelentős egyensúlyhiányokat eredményeztek a választókerületek között. A jelenlegi módosítások célja, hogy e kihívásokra válaszolva biztosítsa a választókerületek arányos képviseletét, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő szavazati jogot és befolyást garantál.

Az országgyűlési egyéni választókerületek választásra jogosultjainak országos számtani átlagától több választókerület választópolgárszáma tér el 20 százaléknál nagyobb arányban.

Pest vármegyében hét választókerület nem teljesíti a Vjt. 4. §-ában foglalt arányossági követelményt, vagyis az országos átlagtól való eltérésük meghaladja a +20%-ot.

Megállapítható továbbá, hogy Budapest főváros választókerületeinek száma többletet mutat, a népességszám trendjére figyelemmel a választókerületek száma kettővel csökkenthető anélkül, hogy az arányossági követelmény sérelme bekövetkezne. Az országgyűlési képviselők 2022. évi választásán három olyan választókerület volt Budapesten, amelynek a választópolgári létszáma alacsony volt, emellett a főváros belsejében a népességcsökkenés indokolja az itt található választókerületek módosítását.

A választókerületek országos számának változatlansága miatt a Pest vármegyéhez hozzáadott két választókerülettel és Budapest főváros választókerületszámának módosításával biztosítható a törvényi követelményeknek való megfelelés. Budapest főváros esetében a kerületszám-csökkentés hatására mérséklődne az átlagos eltérés, különös figyelemmel a csökkenő népességszámra.

A törvénymódosítás tehát nemcsak a demográfiai adatokra és trendekre reagál, hanem az Alaptörvényben foglalt elveket is szolgálja, hiszen biztosítja, hogy minden választópolgár szavazata egyenlő súllyal bírjon.

A jelenlegi módosítások garantálják, hogy választási rendszerünk megfeleljen a nemzetközi demokratikus normáknak és európai elvárásoknak is, hiszen a kiegyensúlyozott választókerületi rendszer a demokratikus választások tisztaságának és igazságosságának egyik alapfeltétele.

A törvényjavaslat további két vármegyében javasolja a választókerületi beosztás kisebb módosítását a vármegyén belüli arányosság javítására figyelemmel.

A Javaslat meghatározza a választási eljárásban közérdekből nyilvános adatnak tekintendő személyes adatok körét.

A települési szintű lakóhely fogalmának pontosítása szükséges. Névjegyzéki jogorvoslati ügyben hozott bírósági döntés miatt indokolt a módosítás, a bíróság nem minősítette település szintű lakóhelynek azt az esetet, amikor a „lakcím nélküli” bejegyzés nem szerepelt a település neve mellett az SZL-ben.

Az SZL valójában nem, csak a lakcímigazolvány tartalmazza a „lakcím nélküli” szöveget.

A nyilvánosság megfelelő biztosítása érdekében indokolt előírni az NVI elnöke döntéseinek a honlapon történő közzétételét.

A Javaslat értelmében az elegendő jelölt hiányában tartandó időközi önkormányzati választást csak az általános választás napját követően lehet kitűzni az érintett település névjegyzékének megfelelő összeállítása érdekében. Az időközi választás névjegyzékét ugyanis a kitűzést követően kellene összeállítani, de – túl korai kitűzés esetén – ekkor még nem lenne végleges az általános választás névjegyzéke sem, ami pedig alapját kell, hogy képezze az időközi választás névjegyzékének.

A szavazás megismételtetése esetén – az SZSZB delegált tagjaihoz hasonlóan – a nemzetiségi megfigyelő esetében is indokolt megteremteni a megbízás lehetőségét.

A Ve. nem definiálja a „megfigyelő” fogalmát, ezért az adatok megsemmisítése körében indokolt azok típusainak felsorolása.

A döntés közlésének lehetőségét meg kell teremteni olyan esetekre, amikor a kérelmező nem rendelkezik tárhellyel és nincs az SZL-ben sem érvényes lakcím adata. A hirdetményi közlés jogintézményének bevezetése megoldás jelenthet erre a problémára.

Kodifikációs pontosítás.

Kodifikációs pontosítás.

Az SZSZB tagjával szemben a Ve. 18. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti összeférhetetlenség esetében nem indokolt a megbízatás teljes megszüntetése, azt elegendő az adott választásra alkalmazni. Ha pl. a szavazatszámláló bizottság választott tagjának hozzátartozója jelöltként indul egy adott választáson, akkor a helyi választási iroda vezetője arra a választásra nem osztja be egyik szavazókörbe sem az érintett tagot, viszont egy következő választáson ismét lehetőség nyílik a beosztására. A szabályozás módosítását az is indokolja, hogy sok helyen gondot okoz a megfelelő számú SZSZB-tag megválasztása.

A választási bizottság megbízott tagjával való kapcsolattartás megkönnyítése érdekében szükséges az elérhetőségének megadása a bejelentéskor.

A Javaslat jegyzőkönyvezési kötelezettséget ír elő a jegyzőkönyvvezető számára, továbbá kiegészíti a szabályozást azzal, hogy az SZSZB tagja rögzítheti észrevételeit a szavazóköri jegyzőkönyv mellékleteként.

A Javaslat – a határozatképes bizottsági ülések megtartása érdekében – lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Választási Bizottságon kívül más választási bizottságok is tarthassanak online ülést.

Ennek előfeltétele, hogy az ülés nyilvánossága megfelelően biztosított legyen (például internetes vagy televíziós élő közvetítés keretében).

A bizottsági határozatoknál indokolt lehetővé tenni az elnök általi e-aláírást.

A Javaslat a Nemzeti Választási Iroda elnökének illetményéhez köti az elnökhelyettesek illetményét.

A Javaslat kiegészíti a választások hivatalos honlapján közzéteendő adatok körét.

Szükséges annak a feltételnek a rögzítése, hogy a papír alapú névjegyzéki kérelmet a választópolgár saját kezűleg írja alá.

Péntek 10 óra helyett a szavazást megelőző 3. napon, csütörtökön 16 óráig bekövetkező változásokat kell átvezetni a névjegyzéken (jogi névjegyzékzárás). Ezt követően a HVI-k berögzítik a beérkezett kérelmeket, valamint részdöntést hoznak az addig hozzájuk került részkérdésekben.

Pénteken reggel az azóta esetleg hozzájuk beérkezett további részkérdésekben is meghozzák a döntést a HVI-k, majd lezárják a névjegyzéket (technikai névjegyzékzárás). Ezután kerülhet sor az ellenőrzésekre, névjegyzéknyomtatásra, jegyzőkönyvnyomtatásra.

A Javaslat megteremti annak a jogalapját, hogy hivatalból is legyen lehetősége a választási iroda elnökének az automatikus döntéshozatal során keletkezett jogszabálysértő döntés módosítására vagy visszavonására.

A szavazási irat visszaküldése a regisztráció meghosszabbítását eredményezi. Annak érdekében, hogy a választópolgár regisztrációja akkor is meghosszabbodjon, ha a szavazási irat – akár önhibáján kívül – elkésett, az egyértelműség érdekében indokolt az NVI ellenőrzési kötelezettségét az elkésett szavazási levélcsomagokra is megállapítani.

A választópolgárok joggyakorlásának megkönnyítése érdekében a Javaslat megszünteti a személyi azonosító vagy a lakcím igazolásának kötelezettségét a szavazáskor, így a jövőben nem lesz szükség arra, hogy a lakcímkártyát is magukkal vigyék a szavazáshoz, elegendő a személyazonosság igazolása személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély bemutatásával.

A Javaslat előírja, hogy az értesítőt a postai megküldése mellett a választópolgár tárhelyére is juttassa el az NVI. A postai kézbesítést illetően jelentős számban érkeznek reklamációk, másrészt a választópolgár könnyebben elveszíti a papír alapú értesítőt, míg a tárhelyén azt könnyen megtalálhatja.

Az értesítő tartalmazza annak kiállítási dátumát is. Erre azért van szükség, mert a választópolgár – pl. lakcímváltozás miatt – több értesítőt is kaphat más-más adattartalommal, és dátum hiányában nem fogja tudni, melyik a legfrissebb.

Szükséges a rendelkezés egyszerűsítése, absztraktabbá tétele, mivel a joggyakorlat meghaladta a jelenlegi szöveget.

A jelöltbejelentés utolsó napján jelentkező jelentős munkateherre tekintettel a Javaslat a sorsolás elvégzésére a következő napon is lehetőséget biztosít a választási bizottság számára.

A szavazás lebonyolítása és a szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottságok választott tagjai azok, akik a bizottság tagjaként a legnagyobb tapasztalattal és a legmagasabb szintű felkészültséggel rendelkeznek, akik munkája leginkább hozzájárul a bizottság törvényes és gördülékeny működéséhez. A helyi választási irodák vezetői ezért kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy felkészült, jól képzett tagok legyenek a bizottságban.

Ezért rendkívül fontos, hogy az alapvetően engedélyezett 3 fő választott tag folyamatosan jelen legyen a bizottságban.

Ugyanakkor a Ve. jelenleg nem teszi lehetővé, hogy abban az esetben, ha valamelyik választott tagnak a szavazás napján bekövetkező rosszulléte, betegsége, balesete esetén egy vagy több választott tag kiesik a munkából, de a delegáltak nagy száma miatt a testület létszáma eléri a minimálisan szükséges öt főt, akkor a helyi választási iroda vezetője pótolhassa őket.

A Javaslat ezért lehetővé teszi a szavazatszámláló bizottság munkájából kieső választott tag pótlását.

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a szavazóhelyiségben akár napközben, akár a szavazatszámlálás során jelen lehessen a HVI tagja is az esetleg felmerülő problémák hatékony és törvényes megoldása érdekében.

A Javaslat megszünteti a szavazáshoz használt boríték kötelező átadását a választópolgár számára, az alábbi indokokkal:

– költségtakarékosság,

– fülkeidő csökkenése,

– szavazatszámlálás gyorsítása,

– nem marad véletlenül szavazólap a borítékban a szavazatszámlálás megkezdésekor,

– a gyakorlatban a választópolgárok jelentős része már most sem kéri a szavazólapot.

A boríték fenntartása és kötelező használata továbbra is indokolt olyan esetekben, amikor a szavazat leadása és megszámlálása közötti hosszabb idő telik el (külképviseleti szavazás, levélszavazás, bizonyos esetekben a nemzetiségi szavazás), vagy a szavazás titkossága érdekében a külképviseleteken és átjelentkezéssel leadott szavazatok megszámlálására illetékes szavazókörben.

A szavazatok újraszámlálásának a helyi választási bizottságok hatáskörébe kerülésével szükséges arról is rendelkezni, hogy – az érdekelt felek jelenlétének lehetővé tétele érdekében – megfigyelő megbízására kerülhessen sor abban az esetben, ha a helyi választási bizottságban nincs delegáltja az érintett jelölő szervezetnek vagy független jelöltnek.

A választások tisztaságának garanciájaként indokolt a szavazólapok kötegelésének és őrzésének szabályait pontosítani.

Pontosító rendelkezés.

Bírságkövetelés elévülése kizárólag az Nsztv.-ben van jelenleg rögzítve, amely azonban csak a le nem adott ajánlóívek miatt kiszabott bírságtartozásra vonatkozik, és az elévülési idő nincs összhangban az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 19. § (1) bekezdésében rögzített elévülési idővel. Az államot megillető, elévült követeléseket – behajthatatlanságukra tekintettel – nem indokolt az NVI könyveiben nyilvántartani. A Javaslat ezért az elévülési időt rögzíti a Ve.-ben minden bírságtípusra vonatkozóan, összhangban az Avt.-vel, valamint a követelésről történő lemondás lehetőségét.

A választási eljárás szoros határidőihez jobban igazodó eljárásrend bevezetése a választási jogorvoslati döntések elleni alkotmányjogi panasz elbírálása során.

A névjegyzéki jogorvoslati kérelmek megvizsgálása (adott esetben a választópolgár tájékoztatása arról, ha kérelmében formai vagy egyéb hibát vétett, vagy nem megfelelő nyomtatványt használt), valamint a fellebbezés felterjesztése hosszabb időt is igényelhet, ezért – a választási eljárás szakaszaihoz igazodóan – a Javaslat az NVI rendelkezésére álló határidőt módosítja.

Nem egyértelmű a hatályos jogszabályban, hogy a névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezésekre is kiterjednek-e a fellebbezések Ve. 224. §-a szerinti kötelező elemei, ezért a Javaslat egyértelműen meghatározza a névjegyzéki fellebbezés tartalmi elemeit.

A Javaslat lehetővé teszi, hogy megalapozott fellebbezés esetén ne csak módosítási lehetősége legyen a választási iroda vezetőjének, hanem a döntés visszavonására is legyen módja.

A kompenzációs listák nem jelennek meg szavazólapon, így szükséges önálló jogorvoslati lehetőséget biztosítani a sorsolásukkal szemben.

A jogorvoslati eljárás felgyorsítása érdekében a törvénysértés miatti újraszámlálást – a kis szavazatkülönbségre tekintettel végzett újraszámláláshoz hasonlóan – a HVB végzi a jogorvoslati döntést hozó bizottság vagy a Kúria újraszámlálást elrendelő határozata alapján.

Ha már a felettes szerv döntése előtt eleget tesz a mulasztó a kötelezettségének, akkor az a) és b) pont alkalmazása felesleges.

A Javaslat megteremti a szavazatok automatikus újraszámlálásának lehetőségét, illetve kötelezettségét.

Törvénysértés nélkül is a szavazatok újraszámlálását kérheti rövid határidőn belül (önkormányzati választáson a szavazást követő napon 10 óráig, országgyűlési választáson a szavazást követő napon 10 óráig vagy – a külképviseleten és átjelentkezéssel szavazók szavazatainak megszámlálását követően – a szavazást követő 7. napon 10 óráig) az érintett jelölt, ha az előzetes tájékoztató adatok 100%-os feldolgozottsága alapján (tehát még az eredmény megállapítása előtt) az összes leadott érvényes és érvénytelen szavazat 0,5 százalékánál (országgyűlési választáson 101 szavazatnál) kisebb a különbség

– az egyéni választókerületi választáson (önkormányzati választáson: polgármester-választás, főpolgármester-választás, települési egyéni választókerületi képviselő választása; országgyűlési választáson: egyéni képviselő választásán) az első és a második helyezett között,

– egyéni listás választáson (önkormányzati választáson: 10 000 lakos alatti településen; nemzetiségi választáson: települési nemzetiségi önkormányzati választáson) a még mandátumot szerző és a már mandátumot nem szerző jelöltek között.

Szavazategyenlőség esetén azonban minden esetben automatikusan újra kell számolni a szavazatokat.

A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati választáson az újraszámlálást a szavazást követő 3 napon belül végzi el a HVB (a HVI és az SZSZB-k tagjainak bevonásával).

Az országgyűlési választáson

1. ha a szavazást követően megszámolt szavazatok alapján a különbség 100 vagy annál kevesebb, akkor – az átjelentkezők szavazatai és a külképviseleteken leadott szavazatok bevárása nélkül – már a szavazást követő 3 napon belül kell újraszámolni a szavazatokat,

2. ha a 100 vagy az alatti különbség csak az átjelentkezők szavazatai és a külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókör szavazatainak megszámlálása után alakul ki, akkor a szavazást követő 7. napon kell újraszámolni a szavazatokat,

3. ha már az átjelentkező és a külképviseleti szavazatok nélkül is újraszámlálásra került sor, és azok beérkezése után is 100 vagy azon belül van a különbség, kizárólag az átjelentkezők szavazatai és a külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókör szavazatait kell újraszámolni.

Az 1. és 2. pont szerinti esetben a HVB-k, a 3. pont esetén az OEVB végzi az újraszámlálást.

Az eredményt megállapító választási bizottság már az újraszámolt szavazatok alapján állapítja meg a választás eredményét.

A szavazási levélcsomagok biztonságos kézbesíthetősége érdekében a Javaslat határidőt állapít meg a levélben szavazók névjegyzékében szereplő adatok módosítása tekintetében.

Az országgyűlési választások tekintetében rögzíteni szükséges a Ve.-ben, hogy az országos listás eredmény megállapításának feltétele, hogy az egyéni választókerületi eredmények jogerőre emelkedjenek.

Annak érdekében, hogy az eredmény megállapításakor az Övjt. 13. § (3) bekezdésében és 16. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések érvényesíthetőek legyenek, az egyéni listás, kompenzációs listás és fővárosi listás eredmény megállapítására is csak a polgármester-választás, illetve főpolgármester-választás eredményének jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.

Szövegpontosító rendelkezés.

A Ve. több választás tekintetében is – az eredmény gyorsabb megállapítása érdekében – részeredmény megállapítását, majd azok összesítését írja elő.

Nem tartalmaz azonban egyértelmű és egységes szabályozást arra vonatkozóan, hogy a részeredmények megtámadhatók-e önálló jogorvoslattal, vagy a jogszabálysértő részeredmény csak az eredménnyel szembeni jogorvoslat keretében támadható. A Javaslat – a szavazóköri eredményhez hasonlóan, a jogerős eredmény mielőbbi kialakulása érdekében – ez utóbbi megoldást implementálja.

A választópolgárok joggyakorlását jelentősen megkönnyítik az egységes eljárási határidők, ezért javasolt az eltérő, de igazgatási szempontból áthelyezhető határidők módosítása. Indokolt az egyéb névjegyzéki kérelmek (átjelentkezés, külképviseleti névjegyzékbe-vétel) határidejével megegyező határidő megállapítása:

– az időközi önkormányzati választáson a jelenlegi, a választás napját megelőző 4. nap helyett a választás napját megelőző 9. napra előrevinni az átjelentkezési határidőt,

– az EP-választáson a más uniós tagállam állampolgárának magyarországi névjegyzékbe vételével kapcsolatos a határidők választás napját megelőző 9. napra történő módosítása.

Az ajánlásszámok megállapításának formáját nem tartalmazza a Ve., az egységes gyakorlat érdekében indokolt ezt a hiányt pótolni.

A helyi önkormányzati választókerületek kialakításával kapcsolatos jogorvoslatok hatékony elbírálása érdekében az első fokú felülvizsgálat a TVI vezetőjének hatáskörébe kerül, akinek döntése ellen lehet bírósági felülvizsgálati kérelemmel élni.

Kiegészítendő a rendelkezés azzal, hogy a nemzetiségi megfigyelő a szavazatszámlálás alatt is jelen lehet.

A Javaslat nem érvényteleníti a borítékon kívüli vagy le nem zárt borítékban lévő olyan nemzetiségi szavazólapot, amelyet az egy szavazókörös településen a HVB számol meg, hiszen e szavazólapot nem kell elszállítani a szavazóhelyiségből, így nincs szükség a lezárt borítékba helyezés garanciális szabályára.

A Javaslat kifejezetten rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzati választáson a szavazatok számlálását a HVB, illetve a TVB a szavazáshoz képest később is elvégezheti (jelenleg csak indirekt jelenik meg ez a lehetőség a törvényben).

A nemzetiségi szavazatok számlálásán a HVB ülésének nyilvánosságára az SZSZB-re is vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő a Javaslat.

A törlés mellett szabályozni szükséges a visszakerülési eseteket is, azokban az esetekben, amikor a választópolgár igazolja az NVI felé, hogy az EU más tagállamának névjegyzékéről töröltette magát, és kéri, hogy ennek alapján vegyük vissza a magyar névjegyzékbe.

A névjegyzékből való törlésre jelenleg nincs határidő, a Javaslat ezt a hiányt is pótolja.

Átmeneti rendelkezés.

Az a) ponthoz: a jelölő szervezetek joggyakorlásának megkönnyítése érdekében a delegált bizottsági tagok bejelentési határidejével megegyező határidőt állapít meg a Javaslat a külképviseleti megfigyelő bejelentésére.

A b) ponthoz: technikai pontosító javaslat, a bekezdés végén hiányzik a mondatvégi írásjel.

A c) és q) ponthoz: A Javaslat a szavazást megelőző harmadik nap, csütörtök 16 órában állapítja meg a jelölt visszalépésére rendelkezésre álló határidőt.

A d) ponthoz: a hivatkozott kérelemfajtákat – a tényleges állapotnak megfelelően – indokolt kibővíteni az uniós választópolgárok kérelmével.

Az e) ponthoz: a nem illetékes választási irodához benyújtott névjegyzéki kérelem esetében – az elutasító döntés automatikus meghozatala érdekében – a kérelem rögzítését el kell végeznie a választási irodának.

Az f) ponthoz: lásd a 15. §-hoz fűzött indokolást.

A g) ponthoz: kodifikációs módosítás.

A h), o), r) ponthoz: a választási eljárásban a határidőket a szavazás napjától visszafelé számolja a Ve., ezért indokolt az ettől eltérő rendelkezéseket módosítani.

Az i)–m), u) és v) ponthoz: lásd a 26. §-hoz fűzött indokolást.

Az n) ponthoz: lásd a 27. §-hoz fűzött indokolást.

A p) ponthoz: az ajánlás-ellenőrzés határidejének 3 napról 4 napra történő emelése több időt biztosít a pontos ellenőrzésre a választási irodáknak, ugyanakkor nem okozza az eljárás elhúzódását, hiszen a választási bizottságnak jelenleg is 4 napja van a nyilvántartásba-vétellel kapcsolatos döntés meghozatalára.

Az s) ponthoz: az egyértelműség érdekében tisztázza a Javaslat a médiatartalom-szolgáltató kötelezettségének pontos tartalmát: az nem terjed ki a választási bizottság döntése mellett – az időmúlásra és érintettségre való különös tekintettel – a jogorvoslatról való kioktatásra.

A t) ponthoz: szövegpontosító rendelkezés.

Az x) és y) pontokhoz lásd a 60. §-hoz fűzött indokolást.

Az a) ponthoz: értelmezési bizonytalanságot okozott a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja abban a tekintetben, hogy általánosságban kell valamennyi választást figyelembe venni, vagy az adott tagra vonatkozó valamennyi választásra (jelölésre, listaállításra) kell figyelemmel lenni. Ezért indokolt a rendelkezés pontosítása.

A b), c) és g) pontokhoz: kodifikációs pontosítás.

A d) ponthoz: nem tartható fenn a lapfolyam-elv, mivel a Kúria 2022. évi döntése alapján sem egyértelmű, hogy miképpen panaszolható be egyszerre több lapszám olyan módon, hogy a választási bizottság érdemi vizsgálatot folytathasson le. Ha az első jogorvoslati kérelem alapján nem hoz marasztaló döntést a választási bizottság, kérdésessé válik egy későbbi jogorvoslati kérelem elbírálásakor a korábbi kifogást elutasító jogalkalmazói döntés hivatkozhatósága, amennyiben pedig mégis marasztaló döntés születik, az érintett lapszám már nem illeszthető bele a lapfolyamba. Több önkormányzati lap csak havonta, vagy kéthavonta jelenik meg, így nem feltétlenül esik két egymást követő lapszám megjelenése a választási kampányidőszakra, ezért a jogsértés „elszenvedője” elesik a jogorvoslat lehetőségétől, mert nem tud bizonyítékként két egymást követő lapszámot bemutatni. Az adott eset körülményeire a leginkább tekintettel lévő jogorvoslati döntés meghozatalát elősegítendő a Javaslat hatályon kívül helyezi a legalább két lapszám vizsgálatára vonatkozó előírást.

Az e) és f) ponthoz: lásd a 29. §-hoz fűzött indokolást.

A h) ponthoz: lásd a 27. §-hoz fűzött indokolást.

Az i) ponthoz: lásd az 57. §-hoz fűzött indokolást.

A gyakorlati tapasztalatok és az érintett biztosítotti kör kezdeményezése alapján felmerült, hogy az NVB tagjai ne minősüljenek munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek és ezáltal a Tbj. szerinti biztosítottnak.

Hatályba léptető rendelkezés, sarkalatossági és harmonizációs záradék.