8/2024. (VI. 28.) SZTFH rendelet indokolás

Jelen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. § (1a) bekezdése alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) a bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) – az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2023. évi XCIX. törvény) megállapított – 2024. január 1-től hatályos 25/A. §-a alapján a bányavállalkozó a jogosultságában álló bányatelekből az általa kitermelt szilárd ásványi nyersanyag vagy annak általa történő elsődleges feldolgozásából származó építési alapanyagként szolgáló termék nem természetes személy vevő részére történő értékesítéséről negyedévente adatot szolgáltat a bányafelügyeletnek.

A Bt. az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésére vonatkozóan már jelenleg is számos előírást tartalmaz a kitermelés növelése céljából (pl. minimális kitermelési mennyiség került előírásra 2022-ben). A 2023. évi XCIX. törvény annak érdekében egészítette ki a Bt. szabályait, hogy mindinkább nyomon követhető legyen a korábbi szigorítás hatása.

Az adatszolgáltatással érintett bányavállalkozók és ásványi nyersanyagok körére, valamint az adatszolgáltatás rendjére és tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg. Jelen, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 25/A. §-a szerinti adatszolgáltatás részletes szabályairól szóló SZTFH rendelet (a továbbiakban: rendelet) ezen törvényi felhatalmazásnak tesz eleget.

A rendelet szerinti adatszolgáltatást annak a bányavállalkozónak kell teljesítenie, aki a tárgyévet megelőző évben a jogosultságában álló egy vagy több bányatelekből a rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti valamely ásványi nyersanyagból kitermelt legalább 250 000 m³-t.

A fenti mennyiségmegállapítás során a bányavállalkozó jogosultságában álló több bányatelekből kitermelt azonos ásványi nyersanyagok mennyiségét össze kell számítani, azaz

– ha a bányavállalkozónak egy bányatelke van, akkor abban az esetben tartozik a rendelet személyi hatálya alá, ha legalább egy – rendelet szerinti – ásványi nyersanyag tekintetében eléri vagy meghaladja az onnan kitermelt mennyiség a 250 000 m³-t; míg

– ha a bányavállalkozónak több bányatelke van, akkor abban az esetben tartozik a rendelet személyi hatálya alá, ha van legalább egy olyan – rendelet szerinti – ásványi nyersanyag, amelyből – valamennyi bányatelkének kitermelési adatait összesítve – az összeszámított kitermelés mennyisége eléri vagy meghaladja a 250 000 m³-t.

Fontos kiemelni, hogy ha a bányavállalkozónak több bányatelke van, amelyek közül egy bányatelek ásványinyersanyag-kitermelési mennyisége önmagában is eléri vagy meghaladja a 250 000 m³-t, akkor is adatot kell szolgáltatnia valamennyi bányatelek vonatkozásában az adott ásványi nyersanyagról.

A bányavállalkozónak ugyanakkor csak arról (illetve azokról) az ásványi nyersanyagról (nyersanyagokról) kell adatot szolgáltatnia, amelyből (amelyekből) kitermelt legalább 250 000 m³-t. Ha tehát a mennyiségi előírás elérése okán a bányavállalkozó egy ásványi nyersanyag esetében a rendelet hatálya alá tartozik, akkor arról adatot kell szolgáltatnia, míg a többi, általa kitermelt olyan ásványi nyersanyagról, amelyek esetében nem érte el az évi 250 000 m³ mennyiséget a kitermelés, nem kell adatot szolgáltatnia.

A rendelet tárgyi hatálya

a) az építőipari nyers- és alapanyagok körének megállapításáról szóló 37/2022. (IX. 30.) SZTFH rendelet szerinti ásványi nyersanyagokra (képlékeny agyag – II.; homok; homokos kavics; kavicsos homok; kevert ásványi nyersanyag I.; bazalt; kavics),

b) az andezitre és

c) az a) és b) pont szerinti ásványi nyersanyagok elsődleges feldolgozása során előállított építési alapanyagokra

terjed ki.

Az építési alapanyagok esetében a rendelet mennyiségi korlátozást nem tartalmaz; azaz ha egy bányavállalkozó valamely ásványi nyersanyag meghatározott mennyiségben történő kitermelése okán a rendelet személyi hatálya alá tartozik, akkor valamennyi, általa értékesített építési alapanyagról adatot kell szolgáltatnia, függetlenül attól, hogy az építési alapanyag alapját képező adott ásványi nyersanyagot érintette-e az adatszolgáltatási kötelezettség, vagy sem. (Azaz például, ha a kitermelt homok mennyisége okán a bányavállalkozó a rendelet hatálya alá tartozik, kavicsos homokból viszont kevesebbet termel ki, mint évi 250 000 m³, akkor a kavicsos homok értékesítéséről nem kell adatot szolgáltatnia, de az annak elsődleges feldolgozása során előállított építési alapanyag értékesítéséről viszont igen.)

A rendelet meghatározza az adatszolgáltatás tartalmát, illetve hogy az adatszolgáltatást a bányafelügyelet által adatszolgáltatás céljára rendszeresített elektronikus űrlapon kell teljesíteni a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig; első alkalommal a 2024. július 1. napjával kezdődő negyedév tekintetében.

Ha a bányavállalkozó több olyan bányászati joggal rendelkezik, amelyek tekintetében azonos ásványi nyersanyagot termelt ki, az összeszámítási szabály alkalmazása mellett az adatszolgáltatást bányatelkenként – ezen belül ásványi nyersanyagonként, illetve építési alapanyagonként – kell teljesítenie. Az adatszolgáltatást nemcsak az érintett ásványi nyersanyag tekintetében kell tehát megtenni, hanem valamennyi érintett bányatelek esetében az elsődleges feldolgozás során előállított építési alapanyagok tekintetében is.