2024. évi LXXX. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvény célja a jogalkalmazók részéről felmerült, illetve az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szükségessé vált szakmai módosítások elvégzése, más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése, továbbá technikai jellegű pontosítások végrehajtása. További cél az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása. Ezen túl a módosítás – az „Elektronikus Ingatlan-nyilvántartás létrehozása érdekében infrastruktúra felmérési, valamint adatbázis- és alkalmazásfejlesztési feladatok ellátása” tárgyú projekt során megvalósítandó új rendszer (a továbbiakban: E-ING rendszer) bevezetésével összefüggésben – az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz. A törvény emellett a Pannonhalmi Főapátság közvetlen környezetében húzódó és a Főapátsághoz szervesen kapcsolódó, az államosítás során a Főapátságtól elszakított területek visszaszolgáltatására vonatkozóan is rendelkezéseket tartalmaz.

A törvény 29 törvény módosítását foglalja magában a következők szerint.

1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása annak érdekében szükséges, hogy a vízkészletek felelős hasznosítása mellett a vízhasználók minél szélesebb köre, minél hosszabb távon megfelelő minőségű és mennyiségű vízhez juthasson. A törvényi garanciák megteremtésével a kormányrendeletben kijelölt, különleges vízgazdálkodási területeken bevezethetővé válik egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a vízhasználati kvóták kiosztása a jelenlegi éves alapon történő meghatározás helyett az engedélyesek vízhasználatához és egyéb szezonális sajátosságokhoz igazodva történjen a negatív környezeti hatások elkerülésének biztosítása mellett.

2. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása egyrészt az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás használatával kapcsolatos rendelkezéseket állapít meg, másrészt a vadaskert vadászati jogának haszonbérlőjére és alhaszonbérlőjére vonatkozó szövegpontosításra irányul. A törvény ezen túlmenően a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott hivatásos vadász vonatkozásában egyértelműsíti a lődíj teljesítésével összefüggő rendelkezést, amelynek értelmében a részletes szabályokat nem a munkaszerződés, hanem a beosztási okirat fogja tartalmazni.

3. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítását a Kamara gyakorlati működése során szerzett tapasztalatok indokolták. A módosításokkal a Kamara köztestületi feladatait hatékonyabban fogja tudni ellátni.

4. Az E-ING rendszer bevezetésével lehetőség nyílik a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerinti kérelmek esetében is – a papír alapú benyújtás mellett – az elektronikus úton történő benyújtásra, melynek jogszabályi hátterét teremti meg a módosítás. Biztosítani szükséges továbbá, hogy az eljárásokban keletkező döntések közlése elektronikus úton is megtörténhessen, illetve a kérelmek és egyéb beadványok mellékleteként egyszerű másolatként is csatolhatóak legyenek az iratok. Ezen túl a módosítás a nagy számban engedélyezett, de meg nem valósult beruházások céljára lekötött területekkel kapcsolatos, a termőföld eredeti állapotának helyreállítását szolgáló rendelkezéseket, illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezésére tekintettel szükséges technikai módosításokat és pontosításokat tartalmaz.

5. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása a jogalkalmazói tapasztalatok alapján több kisebb módosítást tartalmaz, amely biztosítja, hogy a törvény szabályozása összhangba kerüljön a nemzeti és európai uniós jogszabályokkal és a helyes jogértelmezés érdekében több fogalmat pontosít. A módosítás többek között kiterjed a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezésekre is.

6. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításával – a szabályozás tárgyára tekintettel – az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényből áthelyezésre kerül az erdészeti hatóság számára – a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által történő adatszolgáltatás, az E-ING rendszer működésére figyelemmel pontosított szöveggel. A módosítás annak a szabályozási célnak az egyértelműsítését is szolgálja, hogy az erdő eredeti állapotának helyreállítására – közigazgatási szankció kiszabásának lehetőségétől függetlenül – minden esetben sor kell, hogy kerüljön.

7. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása a Nemzeti Földügyi Központ megszűnésével, valamint a törvény alkalmazásával összefüggésben felmerült jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges módosításokat tartalmaz.

8. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítását a gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatok indokolják. A módosítással többek között pontosításra kerülnek egyes fogalmak, megteremtődik az agrárminiszter által a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentett és lajstromba vett „kiemelkedő nemzeti érték” védjegy használatának jogszabályi alapja, valamint egyértelműbb lesz a külhoni értéktárakkal kapcsolatos szabályozás. A törvény lefekteti továbbá a NEKTÁR elnevezésű, a nemzeti értékeket naprakészen, elektronikus formában nyilvántartó rendszer jogszabályi alapjait.

9. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása az E-ING rendszer bevezetésével összefüggésben szükséges.

10. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításával a kamarai meghatalmazás részletes szabályai kiegészítésre kerülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv előtti eljárások közül az Elektronikus Gazdálkodási Napló vezetésével is, ezzel is segítve a kamarai tagokat az adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésében.

11. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának együttműködési megállapodása alapján vált szükségessé, amelynek értelmében a jövőben a szőlő szaporítóanyag előállítók és forgalmazók tevékenységüket a hegyközségek keretében folytatják. Ez a változás elősegíti a nagyobb szintű piaci koordinációt és a szőlőtermesztés biológiai alapjainak védelmét, fenntartható fejlesztését, továbbá a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa – a külföldi példáknak megfelelően – szerepet kap a magasabb minőségű szőlőoltvány előállításában.

12. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosításának célja a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján a pályakezdő gazdálkodó fogalmának és a hozzá kapcsolódó szabályozás deregulálása, valamint a földforgalmat érintő jogértelmezési kérdések és a jogalkalmazói gyakorlat alapján módosító és technikai jellegű pontosítások átvezetése. Így például – a visszaélésszerű joggyakorlás kizárása érdekében – rögzítésre kerülnek a vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából történő használat-átengedés lehetőségének feltételei, pontosításra kerül a földeken fennálló közös tulajdon megszüntetése esetén a birtokmaximumra vonatkozó jogszabályi rendelkezés, valamint a törvény az elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorláshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások és nyilatkozatok elmaradásával megegyező jogkövetkezményt állapít meg arra az esetre is, ha a nyilatkozattételre nyilvánvalóan valótlan tartalommal kerül sor. A módosítás ezen túl az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény kapcsán az öntözési jog bevezetésével összefüggő rendelkezéseket is tartalmaz.

13. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása a földforgalmat érintő jogértelmezési kérdések kapcsán több pontosító rendelkezést tartalmaz. Így a módosítás egyértelművé teszi, hogy közös tulajdon esetén a tulajdonostársnak a saját tulajdonát illetően a használatba adás megvétózására milyen határidőn belül van lehetősége, továbbá törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy ha az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat a jegyző megsértette, és a mezőgazdasági igazgatási szerv nem rendeli el a szerződés ismételt közzétételét, az súlyos eljárási szabálysértésnek minősül. A fentieken túl az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele és az E-ING rendszer élesbe állítása a földhasználati és a földműves nyilvántartásokban is szükségessé teszi a nyilvántartás tartalmának felülvizsgálatát, illetve az adatszolgáltatások tartalmának pontosítását. A módosítás ezen túl az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény kapcsán az öntözési jog bevezetésével összefüggő rendelkezéseket is tartalmaz.

14. Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény módosítása annak érdekében szükséges, hogy – a tenyésztési hatóság feladatai ellátásának biztosítása érdekében – az állattenyésztéssel kapcsolatos kérelemre induló eljárások során felmerült költségek fedezésére igazgatási szolgáltatási díjat lehessen megállapítani.

15. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása az idegen ingatlant érintő öntözéshez kapcsolódó létesítési és üzemeltetési feladatok meghatározásával és a fenntartható vízgazdálkodási közösségek elismerési eljárása során elfogadható növénykultúrákkal kapcsolatos pontosításokat tartalmaz.

Az öntözési célú beruházások megtérülési ideje 10–15 év is lehet, ezért a módosítás rendelkezéseket állapít meg az öntözési jog alapítására vonatkozóan, amely biztosítja, hogy a haszonbérlő által létesített olyan jellegű öntözési beruházások, amelyek a földdel alkotórész kapcsolatba kerülnek (azaz a földfelszín alá kerülnek beépítésre, illetve más földre csak elbontás után és nagy ráfordítással telepíthetőek át, továbbá nyílt vezetésű vízilétesítmények), a beruházó haszonbérlő számára megtérülhessenek.

16. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosításának célja, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében a végrehajtási joggal érintett tulajdonrészekre irányadó szabályozást pontosítsa.

17. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítására a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésének biztosítása érdekében kerül sor. A szabályozással bővülnek a mulasztási bírság kiszabásának esetei.

18. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításának egyik célja, hogy a végrehajtási jog hivatalbóli törlésének speciális esetét határozza meg a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerinti megosztás vagy bekebelezés esetén. A törvény módosítása azért is szükséges, mivel a gazdaságátadási szerződés esetében a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, a függőben tartás és a vevői jog nehezítik a gazdaságátadásnak az egységes egy napon történő átadását, ezért gazdaságátadási szerződés esetén ki kell mondani ezeknek a jogintézményeknek a kizárását. A módosítás továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetését szolgálja annak érdekében, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatásra jogosult szervek felsorolását kiegészítse a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás szervével is, mivel ezen nyilvántartást szabályozó ágazati jogszabály is rendelkezik a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvételről.

A fentieken túl a törvénybe beépítésre kerülnek a papíralapú okiratról készült elektronikus másolat elfogadása miatt az aláírásra vonatkozó új szabályok, módosításra kerül a beadvány kötelező tartalma, valamint az ingatlan-nyilvántartás informatikai fejlesztésével összefüggő, az ingatlan-nyilvántartási adatbázisok közötti adatmigráció során keletkezett hibák kijavítása érdekében egy új korrekciós eljárás szabályai kerülnek lefektetésre.

19. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítása a gazdaságátadás időpontjának meghatározásával, illetve a folyószámlahitelekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz, továbbá kapcsolódik az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításához.

20. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása az E-ING rendszer bevezetésével összefüggésben szükséges, annak érdekében, hogy a papíralapú ügyintézésről az elektronikus ügyintézésre történő áttérés zökkenőmentes lehessen.

21. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény módosítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésének elhalasztásával összefüggésében szükséges.

22. A területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvény módosítása jogtechnikai jellegű rendelkezést tartalmaz az E-ING rendszer bevezetésével összefüggésben.

23. A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése annak érdekében szükséges, hogy a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvénynek a személyi azonosító kezelésére jogosult szerveket megállapító rendelkezését kiegészítse a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás, illetve a földvédelmi nyilvántartás szervével is, tekintettel arra, hogy ezen nyilvántartásokat szabályozó ágazati jogszabályok előírják a személyi azonosító kezelését.

24. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvényt az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9/A. § (4) bekezdésére figyelemmel szükséges módosítani.

25. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény módosítása értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezés – a meghatározott kivételekkel – csak akkor tüntethető fel a kereskedő saját márkanevével vagy védjegyével jelölt agrártermék csomagolásán, ha a végső fogyasztói csomagoláson a földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító gazdasági szereplő neve és címe szerepel, aki jogosult az agrártermék megjelenésének, megnevezésének vagy jelölés lényeges tartalmának meghatározására és azt korlátozás nélkül értékesítheti bármely, általa választott módon. A földrajzi árujelzők hozzáadott érték növelő hatása lehetővé teszi a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára a versenyképesség fokozását, a termelők számára biztosítja azokat az eszközöket, amelyek révén sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni.

26. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény módosítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésének elhalasztásával összefüggésében szükséges.

27. Az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény módosítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény rendelkezésével összefüggésben, jogtechnikai jelleggel, hatályba nem lépésről rendelkezik.

28. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény módosítása a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartásra vonatkozó előírásainak hatályba nem lépéséről rendelkezik, figyelemmel arra, hogy e törvény eltérő tartalommal állapítja meg azokat. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 3. § (4) és (5) bekezdését megállapító rendelkezés eltérő szöveggel való hatályba léptetése annak érdekében szükséges, hogy az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet mintaszerződése eltérhessen folyamatos teljesítés esetén is a törvényben meghatározott fizetési határidőtől, valamint ebben az esetben is lehetőség legyen ágazatfelügyeleti bírság kiszabására.

29. Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény módosítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény rendelkezésével összefüggésben, jogtechnikai jelleggel, hatályba nem lépésről rendelkezik.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdés p) pontjának kiegészítésével a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetek lehatárolása és felülvizsgálata bekerül a vízügyi igazgatási szervek által ellátott állami feladatok közé.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak a Kárpát-medence víztestei is ki vannak téve. Ennek egyik következménye, hogy a rendelkezésre álló és a társadalom működőképességének fenntartásához szükséges vízkészletek időben, illetve szezonálisan eltérő mértékben állnak rendelkezésre. Ez a körülmény olyan szemléletváltást tesz szükségessé, ami az eddigi – a vízkészletek mennyiségi és minőségi állapotát állandónak tekintő – vízjogi engedélyezési rendszert, az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva, egy reziliens engedélyezési rendszerré alakítja át. Az időben egyre nagyobb változásokhoz is alkalmazkodni képes vízügyi hatósági rendszer az érintett vízhasználatok bevonásával, fokozottabb szerepvállalással lehetővé teszi a vízigények biztonságos kielégítését, azáltal, hogy a korábbi statikus, a vízigények időben (éven belüli) változását figyelmen kívül hagyó engedélyeket rugalmas engedélyezési feltételek váltják fel. Az új engedélyek kiadásánál ezáltal figyelembe lesz véve az azonos vízbázisra települt vízhasználatok egymásra hatása, illetve a vízigények egyidejűsége, dinamizmusa.

Az új engedélyezési rendszer a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben megteremti a rendelkezésre álló vízkészlet korábbinál nagyobb mértékű kiaknázásának lehetőségét, szükséges azonban egyidejűleg olyan törvényi garanciákat is meghatározni, amelyek biztosítják a vizek jó állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések megőrzését, különös tekintettel a vízbázisok utánpótlási (megújuló) képességének egyensúlyban tartására, valamint a víztest vízminőségi jellemzőinek megőrzésére.

A módosítás összhangban van a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben foglalt, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Víz Keretirányelv) 4. cikk (7) bekezdésének hazai átültetésével kapcsolatos szabályokkal, amelyek szerint a vízkészletek állapotára várhatóan jelentős hatással bíró tevékenységek akkor engedélyezhetők, ha ezt jelentős társadalmi, illetve nemzetgazdasági érdek indokolja, ugyanakkor minden nem aránytalan költségű intézkedést meg kell tenni a hatások csökkentése érdekében és szükséges a hatások folyamatos monitorozása.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15. §-ának új (2a) bekezdése megteremti annak lehetőségét, hogy a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben állapotértékelés alapján is kielégíthetőek legyenek a vízigények.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény kiegészül egy új felhatalmazó rendelkezéssel, amely lehetőséget teremt a módosításokra figyelemmel szükséges kormányrendelet megalkotására.

Az 1. melléklet módosítására vonatkozó rendelkezés.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.). 58. § (1) és (2) bekezdése szerint a vadászatra jogosult köteles a vadászat lefolyásának utólagos ellenőrzésére alkalmas vadászati napló, valamint az elejtett, illetve az elfogott vad vonatkozásában teríték-nyilvántartás vezetéséről gondoskodni, melynek részletszabályait a törvény végrehajtására kiadott rendelet rögzíti. A folyamatos technikai fejlődésre, illetve a digitális világ által támasztott követelményekre figyelemmel a jelenleg még papír alapú vadászati napló és terítéknyilvántartás tekintetében szakmai, illetve társadalmi igényként merült fel, hogy a vadászatra jogosult a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésére irányuló kötelezettségének elektronikus alkalmazás használatával is eleget tehessen. A fentiek alapján a módosítás célja az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás használatával összefüggő törvényi rendelkezések megalkotása. A vadászati napló és teríték-nyilvántartás tartalmaz személyes adatnak minősülő adatot, amelyet szükséges törvényi szinten meghatározni. A személyes adatok rögzítésének, kezelésének elsődleges célja, hogy a vadászat alkalmával mind a vadász, mind az általa végzett tevékenység egyértelműen azonosítható, nyomon követhető és a vadászati hatóság által utólagosan ellenőrizhető legyen.

Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás használata lehetőségének megteremtésével összefüggésben indokolt a vadászatra jogosulttal szemben kiszabható vadgazdálkodási bírság egyes eseteit meghatározó törvényi rendelkezés megfelelő kiegészítése is.

Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések végrehajtására irányuló szabályok megállapítására szükséges a törvényben felhatalmazást adni a miniszter számára.

A Vtv. 16. § (1a) bekezdésének módosítása a vadaskert vadászati joga haszonbérlőjének és alhaszonbérlőjének meghatározására irányuló rendelkezést pontosítja, figyelemmel arra, hogy az (1a) bekezdés az (1) bekezdés alól kivételt képez.

A Vtv. 50. § (5) bekezdése alapján a hivatásos vadász nemcsak munkaviszonyban, hanem kormányzati szolgálati jogviszonyban is foglalkoztatható. A Vtv. 54. § (4) bekezdésének módosítása annak egyértelműsítését szolgálja, hogy kormányzati szolgálati jogviszony esetében a lődíj teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat nem a munkaszerződés, hanem a beosztási okirat tartalmazza.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: növényvédő kamarai törvény) 1. § (2) bekezdése annak egyértelművé tételére irányul, hogy a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (a továbbiakban: Növényvédő Kamara) mint köztestület rendelkezik országos, valamint vármegyei és fővárosi területi szervezettel.

A módosítás értelmében a 2. § (5) bekezdése szerinti eljárást a titkár folytatja le és a titkár döntése ellen hozott fellebbezést a főtitkár bírálja el.

A rendelkezés a Növényvédő Kamara területi szerveire vonatkozó alapvető szabályokat egészíti ki, egyértelművé téve, hogy az Alapszabályban meghatározott székhelyen, legalább egy vármegye (vagy főváros) területére kiterjedő területen működhetnek a területi szervezetek, ha létszámuk a 20 főt eléri. A módosítás továbbá jogosultságot biztosít a küldöttközgyűlésnek arra, hogy négyötödös szavazattöbbséggel meghozott határozatával a területi szervezeteket megszüntesse vagy összevonja, amennyiben azt a kamarai szervezet működése indokolja.

A módosítás a titkár által ellátandó feladatokat egészíti ki.

A rendelkezés az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat egészíti ki a Növényvédő Kamara általános képviseletével, valamint a területi szervezetekre kötelező érvényű, a jogszabályban meghatározott feladatok ellátásával összefüggő határozatok meghozatalával. Az elnökség feladatai közé fog tartozni a két küldöttközgyűlés közötti időben a Növényvédő Kamara operatív tevékenységének szervezése és irányítása is. A módosítással a megválasztott elnökség funkciója és így egyúttal a felelősségi köre is erősödik, továbbá bővül a főtitkár feladatköre, aki felett a munkáltatói jogokat az országos szervezet elnöke gyakorolja.

A módosítás értelmében a főtitkárt négyéves időtartamra a küldöttközgyűlés pályázat alapján választja meg, és a főtitkár hivatalba lépéséhez és felmentéséhez az agrárpolitikáért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. A titkárt négyéves időtartamra a főtitkár nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

A társadalmi munkában ellátandó tisztségek 12. § (1) bekezdése szerinti korlátozása nehezen tartható, a rendelkezés ellehetetleníti egy alkalmas, sikeres és egyébként a tagság által támogatni kívánt jelölt újraválasztását. Indokolt erre figyelemmel azon korlátozás megszüntetése, hogy a kamarai tag azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

A tagfelvételről a törvény szerint a titkár hoz döntést.

A növényvédő kamarai törvény 22. § (3) bekezdésének módosításával az etikai eljárásokban – az alkalmazásban és az alkalmazásban nem álló növényorvos kamarai tagot illetően – az eljárások egyszerűsödnek és egységesek lesznek. A módosítás lehetővé teszi az etikai vétség kamarai szankcionálásának szétválasztását a munkáltató esetleges intézkedéseitől, így a tagsági viszony felfüggesztése és a kizárás fegyelmi büntetések akkor is alkalmazhatóak az alkalmazott kamarai tag esetében, ha a munkáltató hivatalvesztés, illetve elbocsátás fegyelmi büntetést nem alkalmazott a kamarai taggal szemben.

Az első- és másodfokon eljáró etikai-fegyelmi bizottság döntése alapján a titkár és a főtitkár hoz határozatot.

A módosított rendelkezésekre figyelemmel a Kamarában teljeskörű tisztújítást kell tartani 2025. március 31-ig a területi szervezetek esetében és 2025. április 30-ig az országos szervezet esetében. Az újonnan megválasztott tisztségviselők, küldöttközgyűlési delegáltak, valamint ügyintéző szervek megbízatása a növényvédő kamarai törvény 8. § (4) bekezdés a) pontjára és 12. § (1) bekezdésére figyelemmel négyéves időtartamra szól. A területi szervezetek jogi személyisége 2025. május 1. napjával szűnik meg, amelyre figyelemmel az agrárpolitikáért felelős miniszter 2025. május 15-ig kezdeményezi valamennyi területi szervezet civil szervezetek bírósági nyilvántartásból való törlését.

A növényvédő kamarai törvény 8. § (4) bekezdés b) pontjában a módosítás egyértelművé teszi, hogy a Növényvédő Kamara küldöttközgyűlésében az Alapszabályban meghatározott kamarai országos tisztségviselők tanácskozási joggal rendelkeznek.

A növényvédelmi fegyelmi vétségek döntő hányada kizárólag a szabálysértési kategóriát meríti ki. A 23. § (4) bekezdése, amely a fegyelmi eljárás megindítása határidejének számítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha az ügyben büntetőeljárás is indult, kiegészül a hatósági eljárásokkal. A módosítás értelmében a súlyos, ugyanakkor büntetőjogi tényállást ki nem merítő fegyelmi vétség esetében a hatósági ügyben hozott határozat véglegessé válásától kezdődik a fegyelmi eljárás megindításának határideje.

A 26. § (2) bekezdése meghatározza, hogy az első- és másodfokon eljáró etikai-fegyelmi bizottság határozatát egyszerű vagy kétharmados szótöbbséggel hozza-e meg. A pénzbüntetés tekintetében azonban a törvény erről nem rendelkezik, így a módosítás ezt pótolja, egyszerű szótöbbséget előírva.

A fentieken túl a szövegcserés rendelkezések jogalkalmazást segítő és technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak.

A hatályon kívül helyező rendelkezések a szervezeti átalakítással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak.

A végleges más célú hasznosítás tárgyában kiadott engedély a véglegessé válását követően kizárólag tájékoztatás céljából kerül megküldésre az illetékes önkormányzat részére, ezért a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 13. § (4) bekezdésének módosításával elegendő a döntést egyszerű másolatként megküldeni.

Termőföld más célú hasznosítása esetén az igénybevett terület művelési ágát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) 62/C. §-a [2025. január 15-étől az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: új Inytv. vhr.) 97. §-a] alapján kizárólag a megvalósítást követően lehet átvezetni. A kormányhatározattal történő beruházási célterületté nyilvánítás jelentősége abban áll, hogy a beruházási célterületté nyilvánított termőföld más célú hasznosítása esetén a termőföld ezen jellegét a beruházás tényleges megvalósulása előtt elveszti, mivel az Inytv. vhr. 62/A. §-a (és az új Inytv. vhr. 95. §-a) alapján a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező végleges határozat, és ezen engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének igazolását követően a terület kivett megnevezése átvezethető az ingatlan-nyilvántartásban.

A Tfvt. új 15/D. §-a továbbra is megengedi, hogy a művelési ág kivett beruházási célterületre történő átvezetése az Inytv. vhr. 62/A. §-a (és az új Inytv. vhr. 95. §-a) alapján a tényleges igénybevétel előtt megtörténhessen, illetve az Inytv. vhr. 62/B. §-a (és az új Inytv. vhr. 96. §-a) alapján továbbra is a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében a beruházás tényleges megvalósulása előtt lehetséges a kivett megnevezésre átvezetés. Ugyanakkor a nagy számban engedélyezett, de meg nem valósult beruházások céljára lekötött terület egyrészt a mezőgazdasági termelésre alkalmas területeket csökkenti, másrészt lehetőséget teremt a földforgalmi szabályozás gyengítésére. Erre tekintettel került a Tfvt. 15/D. §-ában előírásra, hogy ha a beruházási célterületté minősítés tárgyában hozott kormányhatározat visszavonásra, illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás tárgyában hozott kormányrendelet hatályon kívül helyezésre kerül, és a beruházási célterületeken történő beruházások megvalósulása elmarad, a termőföld eredeti állapotába való helyreállítása is történjen meg. Ez abban az esetben is alkalmazandó, ha a kormányhatározat visszavonására vagy a kormányrendelet hatályon kívül helyezésére csak részlegesen került sor. Ebben az esetben a visszavonással vagy a hatályon kívül helyezéssel érintett ingatlanok vonatkozásában kell helyreállítani az eredeti állapotot.

A Tfvt. 15/D. § (2) bekezdése alapján a beruházás rendeltetésének megfelelő kivett megnevezés (például kivett üzem, kivett gyorsforgalmi út) ingatlan-nyilvántartási átvezetése jelenti a beruházás megvalósulását. Ugyanakkor a megvalósulás tényét a más célú hasznosítást engedélyező hatóságként eljáró ingatlanügyi hatóság részére külön be kell jelenteni.

A megvalósítás elmaradásának szankcionálását jelenti az eredeti állapot helyreállítására kötelezés, azonban a fel nem használt ingatlanokra további szankció, így földvédelmi bírság nem szabható ki.

Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele a földvédelmi nyilvántartásban is szükségessé tesz bizonyos módosításokat. Az E-ING rendszer részét képező földvédelmi eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartásokban szereplő természetes személyek személyi azonosítóját, jogi személyek adószámát, illetve cégek cégjegyzékszámát a könnyebb kereshetőség és azonosítás érdekében szükséges kezelni. Erre tekintettel a nyilvántartás részévé válik 2026. december 31-ig a természetes személyek személyi azonosítója, a jogi személyek adószáma és a cégek cégjegyzékszáma is, illetve az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben ezen adatok kezelésére is jogosulttá válik. A módosítás megteremti a jogszabályi lehetőséget, hogy természetes személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító alapján is ingyenesen adatot igényeljen az ingatlanügyi hatóság, illetve biztosítja a cégnyilvántartásból történő adatigénylést.

Annak érdekében, hogy az illetékes hegybíró még az ingatlan-nyilvántartási átvezetést megelőzően értesülhessen arról, hogy a szőlő művelési ágú ingatlan művelési ága megváltozott, indokolt, hogy már a földminősítési eljárásban hozott határozatról is értesüljön abban az esetben is, ha az ültetvény használója ezirányú bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

A Tfvt. 4. és 5. mellékletének módosítására irányuló rendelkezés.

A szövegcserés módosítások egy részét a földvédelmi eljárások elektronizációja indokolja. Biztosítani szükséges ugyanis, hogy az eljárásokban keletkező döntések közlése elektronikus úton is megtörténhessen, illetve az elektronikus eljárás során a kérelmek és egyéb beadványok mellékleteként egyszerű másolatként is csatolhatóak legyen az iratok, azzal, hogy a kérelmezőnek minden esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az eredeti okiratok a rendelkezésére állnak, és azokat felhívás esetén bemutatja.

Módosítani szükséges továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat is a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvénynek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénnyel való hatályon kívül helyezésére figyelemmel. Jelenleg már nincsen lehetőség újabb kiemelten közérdekű beruházássá, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházássá, illetve közcélú kiemelt beruházássá nyilvánításra, kizárólag kiemelt beruházássá, illetve a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárások kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítására van lehetőség. Ezen új terminológiák Tfvt.-ben történő átvételét biztosítják a szövegcserés módosítások.

A fentieken túl a termőföld fogalmát az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok által alkalmazott fogalmak szerint szükséges pontosítani.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/J. §-a korábban lehetővé tette, hogy az építtető kérelmére a földvédelmi és talajvédelmi engedélyezési, valamint az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére irányuló eljárás a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében is lefolytatható legyen. A szabályozást az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény hatályon kívül helyezte, így jelenleg már nincs lehetőség ilyen egyablakos eljárásra. A földvédelmi eljárást minden esetben önálló eljárásként kell lefolytatni, ami a Tfvt. 8/B. §-ában foglalt speciális eljárási szabályokat is okafogyottá teszi.

A 14/A. § (4) bekezdés a) pontjának módosítása már nem követeli meg hiteles másolat csatolását.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 32. § (4a) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy a parlagfűvel fertőzött területre vonatkozó bejelentés esetén nem a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján, hanem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint kell eljárni.

A parlagfű elleni védekezési kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzését külterületen a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság (vármegyei kormányhivatal földhivatali osztálya) végzi. Ha az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés során az ingatlan parlagfűvel való fertőzöttségét észleli, elektronikai eszközzel rögzíti a fertőzött terület főbb töréspontjának koordinátáit és a parlagfű foltra vonatkozó további jellemzőket. A koordináták térképre vetítésével történik az ingatlan beazonosítása, ezt követi az ingatlan földhasználójának, ennek hiányában tulajdonosának beazonosítása a közhiteles adatbázisokból. Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét a földhasználóra vonatkozó adatokkal együtt szakrendszeren keresztül továbbítja a vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya részére, amely jogosult a hatósági eljárás lefolytatásra.

Valamennyi hatósági folyamatot korábban a Nemzeti Földügyi Központ által üzemeltetett Parlagfű Információs Rendszerben (PIR) lehetett elvégezni. A Nemzeti Földügyi Központ megszüntetésével, 2024. június 1-től – a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közreműködésével – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Nébih) jár el országos illetékességgel a parlagfűvel szennyezett területekkel kapcsolatos adatbázisok kezelésével, változásvezetésével és adatszolgáltatási feladatokkal kapcsolatban. Az Éltv. 38/A. §-ának módosítása annak érdekében szükséges, hogy a Nébih a jogszabályban előírt feladatát a jövőben el tudja látni.

Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok ugyanúgy az élelmiszerlánc részét képezik, mint az élelmiszerek és az élelmiszerek előállításához szükséges egyéb termékek, ráadásul ezen anyagokkal kapcsolatban egyre több kifogás merül fel. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok nem megfelelősége során számos élelmiszer-biztonsági probléma is felmerülhet, így a fogyasztóktól való visszahívás, illetve a fogyasztók informálása is szükséges. Erre figyelemmel az Éltv. 71. § (4) bekezdésének új h) pontja a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép tekintetében meghatározza a nyilvánosságra hozatalra kerülő adatokat.

Az Éltv. Mellékletének módosítására irányuló rendelkezés.

Az Éltv. rendelkezéseinek szövegcserés módosítása a technikai jellegű pontosítások mellett a következő módosításokat foglalja magába.

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. és 20. cikke élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági hiba esetében nem csak a forgalomból való kivonást, hanem szükség esetén élelmiszereknél a fogyasztóktól, takarmányoknál a felhasználóktól való visszahívást is előírja kötelezettségként az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozás számára. Ennek megfelelően szükséges módosítani az Éltv. 22. § (3) bekezdését is.

Az Éltv. 63. § a) pont aq) alpont szerint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozóan is élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot lehet kiszabni. Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok ugyanúgy az élelmiszerlánc részét képezik, mint az egyéb élelmiszer termékek, ráadásul ezen anyagokkal kapcsolatban egyre több kifogás merül fel. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok nem megfelelősége során számos élelmiszer-biztonsági hiba is felmerülhet, így ezen tényállás esetén is indokolt a figyelmeztetés kizárása az 59. § (7) bekezdés d) pontjában.

A 71. § (4) bekezdésében az új élelmiszerek esetében is szükségesek pontosítások. Az új élelmiszerek csak uniós engedélyeztetést követően kerülhetnek forgalomba. Főleg internetes értékesítés során számos nem engedélyezett új élelmiszer, illetve új élelmiszer összetevőt tartalmazó termék kerül forgalomba, amelyek esetében indokolt a jogsértés nyilvánosságra hozatala. Szintén szükséges az Éltv. 14/B. §-ában foglalt rendelkezés, azaz a kettős minőség tilalmának megsértése esetén a nyilvánosság tájékoztatása.

A hatályon kívül helyező rendelkezések a következő célokat szolgálják.

Nincs szükség külön végrehajtási szabályok megalkotására az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerinti ellenminta vételére, valamint második szakvélemény és másik hatósági laboratóriumi vizsgálat kezdeményezésére és elvégzésére vonatkozóan, ezért indokolt hatályon kívül helyezni az erre utaló szövegrészt a 44/B. § (1) bekezdésében, valamint a végrehajtási rendelet megalkotására felhatalmazást adó 76. § (2) bekezdés 57. pontját.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvénnyel megállapított 57/A. § hatályon kívül helyezése egyrészt arra figyelemmel szükséges, hogy a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény nem tartalmaz rendelkezéseket a közigazgatási óvadék tekintetében, másrészt a figyelmeztetés kizárásáról a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvénnyel megállapított 57/A. § már rendelkezik.

Az Éltv. rendelkezései alapján nem szükséges élelmiszer- higiéniai engedély az élelmiszer-ipari gépekhez, berendezésekhez, ezért az ezzel kapcsolatos szabályok megalkotására felhatalmazást adó 76. § (2) bekezdés 31. pontjának hatályon kívül helyezése indokolt.

Az Éltv. mellékletének 17. pontjában meghatározott „élelmiszer-vállalkozási létesítmény” kifejezés nem szerepel a törvényben, így szükséges a fogalommeghatározás törlése.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: erdőtörvény) 69. §-ának új (8) bekezdéssel való kiegészítésére annak érdekében kerül sor, hogy lehetőség legyen az úszómű üzemeltetőjének az úszóműben vagy úszómű rögzítését szolgáló eszközben fennakadt uszadékfa eltávolítására, amely különösen fontos rendelkezési jog árvizek esetén.

Az erdőtörvény módosítása annak a szabályozási célnak az egyértelműsítését szolgálja, hogy erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a helyreállításnak minden esetben – közigazgatási szankció kiszabásának lehetőségétől függetlenül – meg kell történnie. A helyreállítási intézkedés nem sorolható a közigazgatási szankciók közé, így az elévülés szabályai sem vonatkozhatnak rá. Erre figyelemmel az erdő rendeltetésének és természetességi állapotára vonatkozó alapelvárásnak megfelelő helyreállítására abban az esetben is sor kerül, ha szankció kiszabására az időmúlás miatt már nincs lehetőség.

A szabályozás tárgyára tekintettel az Éltv.-ből áthelyezésre kerül az erdőtörvény 105/A. §-ába az erdészeti hatóság számára a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által történő adatszolgáltatás – az E-ING rendszer működésére figyelemmel pontosított szöveggel – 2025. január 15-i hatálybalépéssel.

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFAtv.) 21. §-ának módosítása értelmében a Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti terület, Natura 2000 terület és a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény hatálya alá tartozó terület használatára vagyonkezelés jogcímen a védett területek természetvédelmi kezeléséért felelős költségvetési szerv jogosult abban az esetben, ha a földrészlet használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződés megszüntetésével kapcsolatban per van folyamatban. Ez alkalmazandó abban az esetben is, ha a megszüntetésre került szerződés által érintett földrészletek területének többsége érintett a védettséggel.

A védett természeti területeken jelenleg jelentős számú, kisebb területű, művelés szempontjából elhanyagolt, a magántulajdonban lévő területek közé beékelt állami tulajdonú ingatlan található. A szomszédos ingatlanok tulajdonosai sok esetben szívesen megvásárolnák és művelnék ezeket a területeket, azonban a jelenlegi jogszabályi környezet csak a kivett művelési ágú földterületek esetében ad erre lehetőséget.

Az NFAtv. 23/A. §-a módosításának célja, hogy művelési ágra tekintet nélkül legyen lehetőség szomszédos védett természeti terület megvásárlására a módosító javaslatban meghatározott feltételek mellett.

Ha a Nemzeti Földalapba tartozó olyan földrészlet elbirtoklására kerül sor, amely vagyonkezelésbe került, az elbirtoklás megállapítására irányuló pert az NFK-val mint a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben kell megindítani az NFAtv. új 27. §-a értelmében.

A szövegcserés rendelkezések a Nemzeti Földügyi Központ megszűnésével összefüggésben felmerült jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges, valamint a sarkalatossági záradék kiegészítésére vonatkozó jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak.

A sarkalatos szövegcserés rendelkezéseket önálló szakaszban szükséges szabályozni. Az NFAtv. 19. § (1) bekezdésének módosítására irányuló szövegcsere a Nemzeti Földügyi Központ megszűnésével összefüggésben felmerült jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges pontosítást tartalmaz.

A 20. § (1) bekezdés d) pontjának módosítása értelmében az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető nemcsak a közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, hanem annak 100%-os tulajdonában álló gazdasági társasággal, amennyiben elsődleges feladata felsőoktatási intézmény alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, valamint működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása.

A 23/A. § (2) bekezdésének módosítása pontosító jellegű.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 5. §-ának módosításával pontosításra kerülnek a külhoni értéktárak létrehozására vonatkozó rendelkezések.

A Htv. módosításával a törvény lehetőséget ad az értéktárba való felvételt eredetileg kezdeményező számára arra, hogy javaslattevőként végigkísérje a hungarikummá nyilvánítás teljes folyamatát.

A NEKTÁR elnevezésű nemzeti értéktár egy informatikai fejlesztés eredményeként létrejött rendszer, amely az ott szereplő nemzeti értékeket naprakészen, elektronikus formában tarja nyilván. A Htv. új 18/C. §-a e nyilvántartási rendszer jogszabályi alapjait fekteti le.

A Htv. új alcímével megteremtődik az agrárminiszter által a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentett és lajstromba vett „kiemelkedő nemzeti érték” védjegy használatának jogszabályi alapja.

A fogalmak és egyéb rendelkezések pontosítására irányuló szövegcserés rendelkezések.

Jogtechnikai jellegű módosítás.

Az E-ING rendszerben a kormányhivataloknál helyben tárolt térképtári és adattári adatok, valamint az ingatlan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési tevékenységhez szükséges, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt adatok kormányhivatalok által történő szolgáltatására lesz lehetőség. Minden más földmérési és térképészeti adatot a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv szolgáltat az ügyfélszolgálatán vagy az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) módosításával a kamarai meghatalmazás részletes szabályai kiegészítésre kerülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv előtti eljárásokból az Elektronikus Gazdálkodási Napló vezetésére is, ezzel segítve a kamarai tagokat az adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésében.

A kamarai meghatalmazás kapcsán a NAK tv.-be beépülő rendelkezésekre tekintettel, a végrehajtási szabályok megállapítása érdekében, felhatalmazó rendelkezés beépítése is szükséges.

Az Európai Bizottság (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló rendelete módosította a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása a NACE Rev. 2. osztályozási rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet, amely következtében a TEÁOR’08-at a TEÁOR’25 váltja fel. A módosított osztályozást a tagországok statisztikai regisztereiben 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvény erre figyelemmel módosítja a NAK tv.-t 2025. január 1-jei hatállyal. A NAK tv. 1. melléklete ÖVTJ kódszám alapján sorolja fel azon agrárgazdasági tevékenységeket, amelyek folytatása kamarai tagságot keletkeztet, így szükséges rendelkezni arról, hogy a törvény 2024. december 31. napján hatályos 1. melléklete szerinti ÖVTJ kód alatt 2025. január 1. napjától a TEÁOR’25 kódra figyelemmel jogszabály alapján megállapított ÖVTJ kódot kell érteni.

Jogtechnikai jellegű, szövegcserés módosítások annak érdekében, hogy a szabályozás összhangba kerüljön a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény fogalomhasználatával.

A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 3. § (2) bekezdésének módosításával nemcsak a szakigazgatási egység területén folytatott szőlészeti és borászati termelőtevékenységhez szükséges hegyközség tagság, hanem a szőlő szaporítóanyag előállításához, illetve forgalmazásához is, függetlenül attól, hogy szakigazgatási egység területén vagy azon kívül eső területeken végzik e tevékenységet.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa között megkötött együttműködési megállapodás alapján a jövőben a szőlő szaporítóanyagot előállítók tevékenységüket a hegyközségek keretében folytatják. Ez a változás elősegíti a nagyobb szintű piaci koordinációt és a szőlőtermesztés biológiai alapjainak védelmét, fenntartható fejlesztését, továbbá a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a külföldi példáknak megfelelően szerepet kap a magasabb minőségű szőlőoltvány előállításában.

A fentieknek megfelelően a Hktv. módosítása alapján a szőlő szaporítóanyag előállítását és forgalmazását végzők is szőlészeti termelőnek fognak minősülni.

A Hktv. 15. § (1) bekezdésének módosítása a hegyközségi tagság körét kiegészíti a szőlő szaporítóanyagot előállítókkal és forgalmazókkal.

A Hktv. 49. §-ának módosítása szerint a szőlő szaporítóanyagot előállítókra, illetve forgalmazókra vonatkozóan, a szaporítóanyag előállítás sajátosságaihoz igazodóan, országosan egységesen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg a hegyközségi járulék mértékét. A hegyközségi járulék fele azt a hegyközségi szervezetet illeti meg, amelyben a szőlő szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó személy a tevékenységét végzi, másik fele pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevételét képezi.

Átmeneti rendelkezés beépítése szükséges a Hktv. módosításához, mely a 2025. január 1. napján szőlő szaporítóanyag előállítását, illetve forgalmazását végzők számára 2025. január 1. napján hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztet. A módosítás értelmében a tagsági viszonyt keletkeztető tény bejelentésére az érintett szőlészeti termelőknek 2025. március 31-ig van lehetőségük.

A Hktv. 6. § (2) bekezdésének módosítása arra figyelemmel szükséges, hogy a 49. § új (9) bekezdése értelmében a szőlő szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó személy tekintetében nem a hegyközség közgyűlése, hanem országosan egységesen, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg a hegyközségi járulék mértékét.

A Hktv. 17. § (6) bekezdésében a hegybírónak szóló bejelentést szükséges kiegészíteni a szőlő szaporítóanyag előállítása, illetve forgalmazása felhagyásának esetével is, tekintettel arra, hogy a jövőben a szőlő szaporítóanyagot előállítók, illetve forgalmazók tevékenységüket a hegyközségek keretében fogják folytatni.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 5. § 4. pontjának módosítása az életvitelszerű lakáshasználat helyének fogalmát pontosítja, melynek értelmében nemcsak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely tekintetében van helye ellenkező bizonyításnak, hanem a bejelentett tartózkodási hely esetében is.

A Földforgalmi törvény 8. §-ának (3) bekezdéssel való kiegészítésének célja, hogy az „E-ingatlan-nyilvántartás” című projekt (a továbbiakban: E-ING projekt) keretében az elektronikus ügyintézésre történő átállás fokozatosan kerüljön megvalósításra. A földforgalmi szakterületet érintően az E-ING projekt indulásával az ún. biztonsági okmány helyét a szerződések, illetve az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges jognyilatkozatok előzetes elektronikus regisztrációja váltja fel. Szükséges ugyanakkor egy szabályozási átmenet biztosítása, összhangban az ingatlan-nyilvántartási szabályozással. Az átmeneti időszakban mind a földforgalmi, mind pedig az ingatlan-nyilvántartási eljárások megindításához elfogadható akár a biztonsági okmányon szerkesztett, akár a nem biztonsági okmányon szerkesztett, de előzetesen elektronikusan regisztrált okirat.

A használat átengedése a törvényben meghatározott esetekben nem ütközik a tulajdonszerzéskor vállalt korlátozásba. Ezek tipikusan egy meghatározott személyi kör részére vagy valamilyen privilegizált használati célból engednek kivételt a használat átengedési tilalom alól. Ilyen speciális használati cél a vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása. A visszaélésszerű joggyakorlás kizárása érdekében szükséges rögzíteni e kivételes használat átengedési lehetőségének feltételeit is a Földforgalmi törvény 13. §-ában.

A korábban a 17. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő jogszabályi rendelkezés pontosítása érdekében az esetkör külön bekezdésben kerül szabályozásra. Figyelemmel arra, hogy a földek művelési águk és minőségi osztályuk tekintetében nem minősülnek homogénnek, így előfordulhat olyan eset, hogy a közös tulajdonban fennálló tulajdoni illetőségnek az ingatlan kevésbé jó minőségű területén történő kimérése azt eredményezi, hogy a tulajdonos ezáltal meghaladja a földszerzési maximumot anélkül, hogy egyébként további tulajdonrészeket szerzett volna meg. Ez nyilvánvalóan ellentétes a jogalkotói szándékkal, ezért szükséges kivételként szabályozni.

A Földforgalmi törvény 20. § (1) bekezdés i) pontja értelmében elővásárlási jog nem áll fenn az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától legfeljebb 20 km távolságra levő településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által korábban megszerzett föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó, szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint erdőnek minősülő földrészlet megszerzése esetén. A jogalkotói szándék megkerülésére adna lehetőséget, ha a 20. § (1) bekezdés i) pontjában nem nevesített művelési ágakra dologösszesség létesítésével ki lehetne terjeszteni az elővásárlástól való mentességet, ezért szükséges kimondani, hogy a dologösszesség részét képező valamennyi ingatlan esetében külön-külön fenn kell állnia az i) pont alkalmazása feltételeinek.

Az adásvételi szerződés aláírásakor nem csak foglaló, hanem vételár-előleg fizetésére is sor kerülhet. A jogalkalmazói gyakorlatból származó visszajelzések alapján gyakori az is, hogy a szerződés aláírásakor a teljes vételár megfizetésre kerül. Ezen eseteket az elővásárlási joggyakorlás során a foglalóra irányadó rendelkezések szerint szükséges kezelni.

Az elővásárlásra jogosultak megtévesztésére alkalmas, ha olyan adásvételi szerződés kerül közzétételre, amelyben a felek az ügylet elővásárlási jogtól való mentességére alaptalanul hivatkoznak. Indokolt az ilyen jogügyletek hatósági jóváhagyását az előzetes vizsgálati szakaszban megtagadni.

Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyása során a helyi földbizottság állásfoglalásának értékelése vonatkozásában az abban foglaltaktól eltérő megállapításra jut, a Földforgalmi törvény 27. §-ának új (5) bekezdése értelmében a helyi földbizottsággal rövid úton konzultációt kell folytatnia.

A 46. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt, előhaszonbérleti jog ranghelyével kapcsolatos rendelkezést kell alkalmazni a módosítás értelmében abban az esetben is, ha az öntözésfejlesztési beruházást a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tagságával működő fenntartható vízgazdálkodási közösség hajtotta végre.

A használat átengedése a törvényben meghatározott esetekben nem ütközik a tulajdonszerzéskor vállalt korlátozásba. Ezek tipikusan egy meghatározott személyi kör részére vagy valamilyen privilegizált használati célból engednek kivételt a használat átengedési tilalom alól. A speciális személyi körbe tartozik az a családi mezőgazdasági társaság, amelynek a földtulajdonos tagja. A családi mezőgazdasági társaság részére történő használatba adáshoz a törvény több privilegizált rendelkezést is fűz, így például ilyen esetben hatósági jóváhagyásra sem kerül sor. A kivétel érvényesüléséhez szükséges ezen személyi kör részére történő haszonbérbe adás során az előhaszonbérleti joggyakorlás lehetőségét is kizárni.

Ugyanígy kizárja a módosítás az előhaszonbérleti joggyakorlás lehetőségét az öntözési jog alapján létrejött haszonbérlet esetén.

Az előhaszonbérletre jogosultak megtévesztésére alkalmas, ha olyan haszonbérleti szerződés kerül közzétételre, amelyben a felek az ügylet előhaszonbérleti jogtól való mentességére alaptalanul hivatkoznak. Indokolt az ilyen jogügyletek hatósági jóváhagyását – a Földforgalmi törvény 51. § (2) bekezdésének kiegészítésével – az előzetes vizsgálati szakaszban megtagadni.

Pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmazó módosítás.

Öntözési jog fennállása esetén a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyási eljárásában az igazságügyi szakértői vélemény, illetve a bíróság által megállapított haszonbérleti díj mértékének a felülvizsgálata nem indokolt.

A Földforgalmi törvény 58. §-ának új (1b) bekezdése a visszaélések megelőzése érdekében kimondja, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama nem hosszabbítható meg, ha az adott földrészlet tulajdoni lapjára a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés ténye van feljegyezve.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény módosította a Földforgalmi törvény 13. § (3) bekezdését, amely alapján a föld más célra hasznosítható akkor is, ha a föld igénybevétele olyan területen történik, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. A módosítás 2024. július 1. napján lépett hatályba, ugyanakkor átmeneti rendelkezés hiányában a rendelkezés a módosítás hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokra nem alkalmazható. Az átmeneti szabály beépítése ezt a hiányosságot pótolja. A rendelkezés a jogalanyokat hátrányosan nem érinti, így nem ütközik a visszamenőleges hatály tilalmába.

Átmeneti rendelkezést szükséges beépíteni az életvitelszerű lakáshasználat helyének meghatározására irányuló, a vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosításával kapcsolatos módosítások, valamint az adásvételi és haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadására vonatkozó rendelkezések tekintetében is.

A használat átengedése a törvényben meghatározott esetekben nem ütközik a tulajdonszerzéskor vállalt korlátozásba. Ezek tipikusan egy meghatározott személyi kör részére vagy valamilyen privilegizált használati célból engednek kivételt a használat átengedési tilalom alól. Ebbe a speciális személyi körbe tartozik a tulajdonos vagy közeli hozzátartozója gazdasági érdekkörébe tartozó mezőgazdasági termelőszervezet, mely részére történő használatba adáshoz a törvény több privilegizált rendelkezést is fűz, így például ilyen esetben előhaszonbérleti joggyakorlásra és hatósági jóváhagyásra sem kerül sor. Szükséges a törvényben ezen kivételi kör feltételeit egységesen meghatározni, ezért a 48. §-ban és az 59. §-ban foglaltakhoz hasonlóan a 13. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában is a legalább 25 %-os tulajdonlás legalább egy éves fennállását előírni.

Az 51. § (2) bekezdés c) pontja és (5) bekezdés c) pontja módosításának indoka, hogy elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorláshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások és nyilatkozatok elmaradásával megegyező jogkövetkezményt szükséges megállapítani arra az esetre is, ha a nyilatkozattételre nyilvánvalóan valótlan tartalommal kerül sor, például a Fétv. 55/A. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot olyan, ökológiai gazdálkodásba még be nem vont földrészlet vonatkozásában teszik meg, amely esetében a haszonbérlet időtartamának rövidségére tekintettel az ökológiai gazdálkodásra történő átállás nem tud megvalósulni.

Az 55. § módosítása a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyási eljárásának gyorsítását szolgálja az eljárási határidő 60 napról 30 napra való csökkentésével.

Ha a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést közeli hozzátartozók kötik, a szerző félnek a 13. § (5) és (6) bekezdései szerinti feltételek fennállása esetén meg kell tennie a kötelező nyilatkozatokat. Ebben az esetben az ügylet hatósági jóváhagyására nem kerül sor, ezért szükséges a nyilvánvaló érvénytelenség esetének kimondása a 61. §-ban a nyilatkozatok hiánya esetére, a tulajdonjog bejegyzési eljárás tekintetében.

A 62. § (6) bekezdésének módosítása a visszaélések megakadályozását szolgálja.

Fentieken túl a szövegcserék jogtechnikai jellegű pontosításokat tartalmaznak.

A Földforgalmi törvényt érintő hatályon kívül helyező rendelkezések a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján a pályakezdő gazdálkodóra vonatkozó szabályok deregulálását valósítják meg, illetve jogtechnikai jellegű rendelkezéseket tartalmaznak.

A 17. § (1) bekezdés b) pontjának hatályon kívül helyezésére arra figyelemmel kerül sor, hogy a 17. § új (3) bekezdése nemcsak a 2014. május 1-jén fennálló közös tulajdon, hanem az ezt követően keletkezettek esetében is lehetővé teszi a földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű föld kimérése esetén a földszerzési maximum túllépését.

Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele érinti a földforgalmi hatósági jóváhagyási eljárás és az azt követő ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását, ennek okán kerül sor a Földforgalmi törvény 30. § (4) bekezdésének részleges hatályon kívül helyezésére.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 17. §-a kiegészítésének célja, hogy az E-ING projekt keretében az elektronikus ügyintézésre történő átállás fokozatosan kerüljön megvalósításra. A földforgalmi szakterületet érintően az E-ING projekt indulásával az ún. biztonsági okmány helyét a szerződések, illetve az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges jognyilatkozatok előzetes elektronikus regisztrációja váltja fel. Szükséges ugyanakkor egy szabályozási átmenet biztosítása, összhangban az ingatlan-nyilvántartási szabályozással. Az átmeneti időszakban mind a földforgalmi, mind pedig az ingatlan-nyilvántartási eljárások megindításához elfogadható akár a biztonsági okmányon szerkesztett, akár a nem biztonsági okmányon szerkesztett, de előzetesen elektronikusan regisztrált okirat.

A Fétv. 37. §-ának kiegészítése is az E-ING projekt keretében az elektronikus ügyintézésre történő fokozatos átállás megvalósítását szolgálja. Az átmeneti időszakban mind a földforgalmi, mind pedig az ingatlan-nyilvántartási eljárások megindításához elfogadható akár a biztonsági okmányon szerkesztett, akár a nem biztonsági okmányon szerkesztett, de előzetesen elektronikusan regisztrált okirat. Amennyiben a kérelemhez biztonsági okmányon szerkesztett papíralapú okirat kerül benyújtásra, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv a benyújtott okiratot is záradékolja.

Ha az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat a jegyző megsértette, azzal az elővásárlásra jogosultak, illetve a szerződő felek jogai súlyosan sérülhetnek. Ha mindezek ellenére a mezőgazdasági igazgatási szerv nem rendeli el a szerződés ismételt közzétételét, az súlyos eljárási szabálysértésnek minősül.

Az öntözési jognak az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényben történő bevezetésével kapcsolatban a haszonbérleti szerződés megszűnése eseteinek kiegészítése is szükséges.

A Fétv. 65. § (1) bekezdése szabályozza azt az esetet, amikor a haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka ráfordítás alkalmazását igényli. Ebben az esetben a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulásával megállapodhat más földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel, hogy részére a föld használatát egyes, a vetésforgó alkalmazásához szükséges vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésére átengedi. A módosítás ennek időtartamát maximálja legfeljebb egy gazdasági évre és az adott föld öt egymást követő gazdasági évben legfeljebb két gazdasági évet érintően adható alhaszonbérbe.

Az öntözési jognak az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényben történő bevezetésével kapcsolatban a szívességi földhasználati szerződés megszűnése eseteinek kiegészítése is szükséges.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a tulajdonostársnak a 73. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozata megtételére – vagyis a saját tulajdonát illetően a használatba adás megvétózására – is csak az ajánlat elfogadására a 72. § (3) bekezdés g) pontja szerint megállapított határidőn belül van lehetősége, valamint egyértelműsíti azt is, hogy a használati megosztásról szóló megállapodás mellőzésére ez esetben akkor sincs lehetőség, ha a többi tulajdonostárs az ajánlatot elfogadta, a vétójogával élő tulajdonostárs területének kijelölésétől nem lehet eltekinteni.

Ha az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat a jegyző megsértette, azzal az előhaszonbérletre jogosultak, illetve a szerződő felek jogai súlyosan sérülhetnek. Ha mindezek ellenére a mezőgazdasági igazgatási szerv nem rendeli el a szerződés ismételt közzétételét, az súlyos eljárási szabálysértésnek minősül.

Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele a földhasználati nyilvántartásban is szükségessé tesz bizonyos módosításokat. Az E-ING rendszer részét képező földhasználati nyilvántartásban szereplő jogi személyek esetében a könnyebb kereshetőség és azonosítás érdekében szükséges kezelni a nyilvántartásban szereplő jogi személyek adószámát is. Erre tekintettel a nyilvántartás részévé válik a jogi személyek adószáma is, illetve az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben ezen adat kezelésére is jogosulttá válik. Ezen adat azonban a nyilvántartásból szolgáltatandó dokumentumokon nem tüntethető fel.

A módosítás rendelkezéseket tartalmaz továbbá a jogosultak azonosításával kapcsolatban is, így a földhasználati nyilvántartás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében a természetes személyazonosító adatok vagy 2026. december 31-ig a születési név és a személyi azonosító alapján, a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személyek esetében pedig a megnevezés és a cégjegyzékszám vagy az adószám alapján azonosítja a jogosultakat.

Az E-ING rendszer indulásával a földhasználati nyilvántartás adatai a jelenlegi szakrendszerből az új rendszerbe migrálásra kerülnek. Az E-ING rendszer működési metodikája szerint a földhasználó beazonosításához szükséges, de jelenleg a nyilvántartásban tévesen vagy hiányosan szereplő adatokat javítani szükséges ahhoz, hogy a bejegyzett földhasználó földhasználata módosítható vagy törölhető legyen. A földhasználati nyilvántartást érintő, hivatalból induló adattisztítási eljárás szabályait a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. Az adattisztítási eljárás lefolytatásának időtartamára a változás-bejelentési, illetve törlés-bejelentési kérelem tárgyában indult eljárást szükséges felfüggeszteni, mert az elbírálás előfeltétele az adattisztítás lefolytatása. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 48. § (2) bekezdése értelmében törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Mindezekre tekintettel a módosítás az Ákr. rendelkezésével összhangban megteremti a Fétv.-ben az eljárás felfüggesztésének jogszabályi alapját.

Az adatmigrációs hiba esetén alkalmazandó bejegyzés helyesbítése egy speciális korrekciós eljárás. Ebben az esetben nem a hatóságnak a nyilvántartás vezetése tárgyában hozott döntése szorul jogorvoslatra, hanem a nyilvántartás fejlesztésével szükségszerűen együtt járó adatmigráció során következik be olyan technikai eredetű hiba, amely a nyilvántartás tartalmában valamilyen eltérést eredményez. A hiba észlelése származhat bejelentésből, vagy a hatóság saját maga is észlelheti, a helyesbítést azonban a hatóság minden esetben hivatalból indult eljárás keretében végzi el. Fontos ugyanakkor, hogy ha az adatmigrációs hibával érintett földterületre vagy annak egy részére időközben a korábbi földhasználótól, illetve a tulajdonostól eltérő harmadik személy földhasználata került bejegyzésre (például a migráció során a földhasználó által ténylegesen használt területnek csak egy része került átemelésre, a fennmaradó területet pedig a tulajdonos harmadik személy részére használatba adta), abban az esetben a helyesbítéshez szükséges e harmadik személy hozzájárulása is. Figyelemmel arra, hogy az ingatlanügyi hatóságnak nincs jogköre a földhasználati szerződések érvényességének vagy érvénytelenségének megállapítására, így a harmadik személy beleegyezésének hiányában a helyesbítésre csak a polgári ügyekben eljáró bíróság döntése alapján kerülhet sor.

Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele a földműves nyilvántartásban is szükségessé tesz bizonyos módosításokat.

Az E-ING rendszer részét képező földműves nyilvántartásban szereplő jogi személyek esetében a könnyebb kereshetőség és azonosítás érdekében szükséges kezelni a nyilvántartásban szereplő jogi személyek adószámát is. Erre tekintettel a nyilvántartás részévé válik a jogi személyek adószáma is, illetve a mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben ezen adat kezelésére is jogosulttá válik. Ezen adat azonban a nyilvántartásból szolgáltatandó dokumentumokon nem tüntethető fel. Az elektronikus eljárásban biztosítani kell továbbá, hogy a papír alapon és elektronikus úton is szolgáltatható legyen adatlap másolat.

Az E-ING rendszer szerinti földműves nyilvántartásban – hasonlóan az ingatlan-nyilvántartáshoz és a földhasználati nyilvántartáshoz – a jogosultak azonosítása természetes személyek esetében a természetes személyazonosító adatok vagy 2026. december 31-ig a születési név és a személyi azonosító, cégek esetében a megnevezés és a cégjegyzékszám vagy az adószám alapján történik.

A módosítás megteremti a jogszabályi lehetőséget, hogy természetes személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől természetes személyazonosító adatok vagy 2026. december 31-ig személyi azonosító alapján ingyenesen adatot igényeljen a mezőgazdasági igazgatási szerv.

Az adatmigrációs hiba esetén alkalmazandó bejegyzés helyesbítése egy speciális korrekciós eljárás. Ebben az esetben nem a hatóságnak a nyilvántartás vezetése tárgyában hozott döntése szorul jogorvoslatra, hanem a nyilvántartás fejlesztésével szükségszerűen együtt járó adatmigráció során következik be olyan technikai eredetű hiba, amely a nyilvántartás tartalmában valamilyen eltérést eredményez. A hiba észlelése származhat bejelentésből, vagy a hatóság saját maga is észlelheti, a helyesbítést azonban a hatóság minden esetben hivatalból indult eljárás keretében végzi el.

Az E-ING rendszer indulásával a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának adatai a jelenlegi szakrendszerből az új rendszerbe migrálásra kerülnek. Az E-ING rendszer működési metodikája szerint a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet beazonosításához szükséges, de jelenleg a nyilvántartásban tévesen vagy hiányosan szereplő adatokat javítani szükséges ahhoz, hogy az egyéb adatváltozás (például üzemközpont változása) átvezethető, illetve a földműves vagy a mezőgazdasági termelőszervezet a nyilvántartásból törölhető legyen. A nyilvántartást érintő, hivatalból induló adattisztítási eljárás szabályait a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet tartalmazza. Az adattisztítási eljárás lefolytatásának időtartamára a változás-bejelentési, illetve törlési kérelem tárgyában indult eljárást szükséges felfüggeszteni, mert az elbírálás előfeltétele az adattisztítás lefolytatása. Az Ákr. 48. § (2) bekezdése értelmében törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Mindezekre tekintettel a módosítás az Ákr. rendelkezésével összhangban megteremti a Fétv.-ben az eljárás felfüggesztésének jogszabályi alapját.

Jogtechnikai pontosításokat tartalmazó szövegcserés rendelkezések.

A hatályon kívül helyező rendelkezések a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján a pályakezdő gazdálkodóra vonatkozó szabályok deregulálását valósítják meg, illetve megteremtik az összhangot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: új Inytv.) rendelkezéseivel. Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele érinti a földforgalmi hatósági jóváhagyási eljárás és az azt követő ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását, ennek okán kerül sor a Fétv. 37. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezésére.

A tenyésztési hatóság feladatai ellátásának biztosítása érdekében szükséges, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos kérelemre induló eljárások során felmerült költségek fedezésére igazgatási szolgáltatási díjat lehessen megállapítani, amelyre figyelemmel az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény kiegészül egy új 8/A. §-sal.

Annak érdekében, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos eljárásokban igazgatási szolgáltatási díjat lehessen megállapítani, az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 9. §-ába felhatalmazó rendelkezés kerül beépítésre.

Az öntözési célú beruházások megtérülési ideje 10–15 év is lehet. Indokolt tehát azt biztosítani, hogy a haszonbérlő által létesített olyan jellegű öntözési beruházások, amelyek a földdel alkotórész kapcsolatba kerülnek (azaz a földfelszín alá kerülnek beépítésre, illetve más földre csak elbontás után és nagy ráfordítással telepíthetőek át, továbbá nyílt vezetésű vízilétesítmények), a beruházó haszonbérlő számára megtérülhessenek.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény végrehajtása során az öntözési igazgatási szervhez beérkezett, megalapozott gazdálkodói igényekre tekintettel szükséges az elismerési eljárás során elfogadható növénykultúrák pontosítása, mely összhangban van a támogatási rendszer jogi szabályozásával.

Szükséges továbbá felhatalmazást adni a Kormány számára az öntözési jog alapítására, jóváhagyására és gyakorlására vonatkozó szabályok megállapítására.

A 23. § módosítása a sarkalatossági záradék kiegészítésére irányul.

Az új Inytv. hatálybalépésével egyidejűleg módosul – többek között – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) is. A módosítás megszünteti a beadvány függőben tartásának lehetőségét, így azt a jövőben sem az Ákr., sem az új Inytv. nem ismeri majd. Figyelemmel arra, hogy a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) több helyen is rendelkezik a beadvány függőben tartásáról, ezért a Foktftv. és az új Inytv. összhangjának megteremtése érdekében szükséges a beadvány függőben tartása helyett az eljárás felfüggesztéséről rendelkezni.

Az új Inytv. és végrehajtási rendelete előírásaival való összhang megteremtése érdekében szükséges a végrehajtási joggal érintett tulajdonrészekre irányadó szabályozás módosítása a Foktftv. 17. § (9c) bekezdésében. Az új ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint a végrehajtó rangsortartás nélkül törli a végrehajtási jogot, az új Inytv. pedig tételesen felsorolja a felfüggesztés eseteit, és más törvénynek nem enged meghatározni további felfüggesztési esetet. Így abban az esetben, ha a megosztással együtt vagy a 16. § alapján bekebelezéssel megszerzett tulajdonrész ellenértékét a végrehajtóhoz kell teljesíteni, a végrehajtási jog törlésére a jövőben nem a végrehajtó, hanem – a végrehajtó által kiállított igazolás birtokában – a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetését kezdeményező tulajdonostárs kezdeményezésére kerül sor.

Az új Inytv. és végrehajtási rendelete rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében szükséges a végrehajtási joggal érintett tulajdonrészekre irányadó szabályozás módosítása a Foktftv. 17/B. §-ában. Az új ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint a végrehajtó rangsortartás nélkül törli a végrehajtási jogot, az új Inytv. pedig tételesen felsorolja a felfüggesztés eseteit, és más törvénynek nem enged meghatározni további felfüggesztési esetet. Így abban az esetben, ha a megosztással együtt vagy a 16. § alapján bekebelezéssel megszerzett tulajdonrész ellenértékét a végrehajtóhoz kell teljesíteni, a végrehajtási jog törlésére a jövőben nem a végrehajtó, hanem – a végrehajtó által kiállított igazolás birtokában – a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetését kezdeményező tulajdonostárs kezdeményezésére kerül sor.

A Foktftv. 18/A. §-ának módosítás egyrészt az új Inytv. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében szükséges a közbenső jogszerzésre vonatkozóan, másrészt pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz.

Az ingatlan-nyilvántartásban az örököstársak közösségének tagjait közbenső jogszerzőként kell feltüntetni az egyes örököstársakat illető tulajdoni hányad feltüntetése nélkül. A módosítás értelmében az örököstársak közösségének tagjai az ingatlan tulajdoni lapján nem kerülnek feltüntetésre, személyük azonban az ingatlan-nyilvántartás okirattárában elhelyezett okiratból megismerhető.

A Foktftv. 18/B. § (2) bekezdésének módosítás egyrészt az új Inytv. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében szükséges a közbenső jogszerzésre vonatkozóan, másrészt pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz.

Az ingatlan-nyilvántartásban az örököstársak közösségének tagjait közbenső jogszerzőként kell feltüntetni az egyes örököstársakat illető tulajdoni hányad feltüntetése nélkül. A módosítás értelmében az örököstársak közösségének tagjai az ingatlan tulajdoni lapján nem kerülnek feltüntetésre, személyük azonban az ingatlan-nyilvántartás okirattárában elhelyezett okiratból megismerhető.

Az új Inytv. hatálybalépésével egyidejűleg módosul – többek között – Ákr. is. A módosítás megszünteti a beadvány függőben tartásának lehetőségét, így azt a jövőben sem az Ákr., sem az új Inytv. nem ismeri majd. Figyelemmel arra, hogy a Foktftv. a folyamatban lévő megosztás tényével kapcsolatban több helyen is rendelkezik a beadvány függőben tartásáról, a Foktftv. és az új Inytv. összhangjának megteremtése érdekében szükséges a beadvány függőben tartása helyett az eljárás felfüggesztéséről rendelkezni.

Az új Inytv.-ben a tényfeljegyzés kifejezést a ténybejegyzés kifejezés váltja fel, továbbá a megkeresés helyett a bírósági elrendelés, illetve a hatósági felhívás kifejezés alkalmazandó. A módosult fogalomhasználat a Foktftv.-ben is átvezetésre kerül.

Ha az ültetvény használó nem nyilatkozik a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésével kapcsolatban, a hegybíró mulasztási bírság kiszabása mellett kötelezi a tulajdonost a szőlőültetvény kivágására. A hegybíró e jogköre a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 5. § (3) bekezdésének módosításával kiterjesztésre kerül arra az esetre is, ha nyilatkozattételnek az ültetvény használója vagy a szőlőültetvény tulajdonosa eleget tesz, vagy a tulajdonos bemutatja a szőlőültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést, de a szőlőültetvény a figyelmeztetéstől számított négy hónap elteltével továbbra sem áll rendeltetésszerű művelés alatt. A hegybíró által történő kivágásra kötelezés teljesítésének elmaradása esetén a növénytermesztési hatóságként eljáró Nébih feladata a végrehajtás elrendelése, amit az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 133. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a törvényben rögzíteni szükséges.

Az „Egri Bikavér” és az „Egri Csillag” eredetmegjelölések oltalom iránti kérelmei uniós elbírálási szakaszban vannak. Az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló „Egri Bikavér” és „Egri Csillag” eredetmegjelölések termékleírásait a 2023/2024 borpiaci évtől forgalomba kerülő borászati termékekre kell alkalmazni. Ez indokolttá teszi, hogy mindhárom földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet azonos jogokkal rendelkezzen a borászati terméktételek adásvételével kapcsolatban, amelyre figyelemmel kiegészül a Btv. 16. § (1) bekezdése az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel.

Szemben azzal az eljárásrenddel, amit az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény határoz meg, és amelyben a bejegyzés alapjául mindig eredeti okirat szolgál, az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás során a kérelmezők vagy eredeti elektronikus okiratot fognak benyújtani, vagy papíralapú okiratról készült oldalhű elektronikus másolatot, melyet az okiratszerkesztő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos állít elő a papíralapú okirat elektronikus okirattá történő átalakításával, ezért szükségessé vált a „nyilvánvalóan azonosítható aláírással” kapcsolatos rendelkezések újragondolása. Az új Inytv. 35. § (2) bekezdésének módosítása alapján az ingatlanügyi hatóság nem azt fogja vizsgálni, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot az ügyletkötő fél, illetve képviselője nyilvánvalóan azonosítható módon írta-e alá, hanem azt, hogy a fél vagy képviselő személye az okiratban beazonosítható módon szerepel-e. Papíralapú okirat elektronikus okirattá alakítása esetén a bejegyzés alapjául szolgáló elektronikus másolatnak az aláíró személy aláírásképét kell tartalmaznia.

A módosítás pontosítja az új Inytv. 46. §-ának szövegét a jobb érthetőség érdekében.

Mivel a gazdaságátadási szerződés esetében a tulajdonjog fenntartással történő eladás, a függőben tartás és a vevői jog nehezítik a gazdaságátadásnak az egységes egy napon történő átadását, ezért ebben az esetben szükséges kimondani, hogy tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joggal összefüggésben nincs helye az eljárás felfüggesztésének. A szabályozás az új Inytv. 48. § (2) bekezdésébe épül be, így – az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény 14. §-ára tekintettel – a szakasz újraszabályozása szükséges.

Az agrárgazdaságok átadásának hatékony végrehajtása érdekében szükséges annak biztosítása, hogy az ingatlanügyi hatóság hiánypótlásra való felhívás nélkül elutasíthassa a kérelmet, amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló gazdaságátadási szerződés nem egy naptári napon került benyújtásra valamennyi ingatlan tekintetében.

A módosítás újraszabályozza a bejegyzés helyesbítését annak érdekében, hogy ne csak a bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen tulajdonilap-tartalmat helyesbíthesse az ingatlanügyi hatóság, hanem megteremtődjön annak lehetősége is, hogy az ingatlan-nyilvántartás informatikai fejlesztésével összefüggő, az ingatlan-nyilvántartási adatbázisok közötti adatmigráció során keletkezett hibák is kijavíthatóvá váljanak a tulajdoni lapon. Az ingatlanügyi hatóság ez utóbbi esetben az adatbázisok tartalmát veti össze. Az ingatlanügyi hatóság hivatalból jár el, az eljárás megindítását megalapozó információ pedig bármely módon (például ügyfél jelzése vagy folyamatban lévő eljárás során történő észlelés) a tudomására juthat. Ha az ingatlanügyi hatóság helyesbítésre okot adó eltérést észlel az adatbázisok tartalma között, akkor az adatmigrációs hiba megszüntetése érdekében a helyesbítésről jogorvoslattal támadható döntést hoz. Ha az ingatlanra vonatkozóan a hiba keletkezése és észlelése közötti időszakban harmadik személy jogot szerzett vagy harmadik személy javára tényt jegyeztek be az ingatlan tulajdoni lapjára, akkor a jogra vagy tényre vonatkozó hibás bejegyzés helyesbítéséhez a harmadik személy hozzájárulása szükséges.

A rendelkezés a végrehajtási jog hivatalbóli törlésének speciális esetét határozza meg a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerinti megosztás vagy bekebelezés esetén.

Rendszeresen visszatérő probléma, hogy ügyfelek „internetes csalás” áldozataivá váltak, mert azt hitték, az ingatlanügyi hatóság hivatalos honlapjáról rendeltek meg tulajdonilap-másolatot, majd a későbbiekben azzal szembesültek, hogy az adatszolgáltatás jogszabályban rögzített igazgatási szolgáltatási díjánál magasabb összegért jutottak hozzá a tulajdonilap-másolathoz egy közvetítő cégen keresztül. A tulajdonilap-másolatnak az igazgatási szolgáltatási díjon felüli ellenérték fejében történő továbbszolgáltatása jelenleg sem megengedett, ugyanakkor az illetékes kormányhivatal jogszabálysértés megállapítása esetén a hatályos rendelkezések szerint először csak figyelmeztetés szankciót tud alkalmazni, amely nem bizonyult hatékony fellépési módnak a jogsértőkkel szemben, ezért indokolt kimondani, hogy az ilyen típusú jogszabálysértés esetén a figyelmeztetés szankció alkalmazása kizárt.

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy tulajdonilap-másolat és földkönyv elektronikus úton történő szolgáltatásának igénybevételére vonatkozó adatszolgáltatási szerződés az adatszolgáltató földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által megállapított általános szerződési feltételek alkalmazásával is megköthető legyen. A módosítás további célja annak kimondása, hogy a hozzáférési jogosultságról a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv határozattal dönt.

Az a) és b) pont szerinti módosítás szövegpontosító célú.

A c) pont szerinti módosítás az új Inytv. 48. §-ára való hivatkozást pontosítja annak újraszabályozására tekintettel.

A d) pont szerinti módosítás arra figyelemmel szükséges, hogy az NFAtv. 34/B. § (1) bekezdése alapján a korábbi Nemzeti Földügyi Központ 2024. május 31. napjával beolvadásos különválással megszűnt, és egyben általános jogutódja – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal és agrár szakigazgatással összefüggő földmérési, térinformatikai és távellenőrzési feladatok kivételével – az Agrárminisztérium. E változás egyben azt is jelenti, hogy 2024. június 1. napjával a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, mint a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv útján gyakorolja. A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlásához, illetve magához a Nemzeti Földalap kezeléséhez elengedhetetlen az ingatlan- és földhasználati nyilvántartási adatbázisokhoz az agrárpolitikáért felelős miniszter hozzáférésének a biztosítása, azonban e tekintetben nem mint szakmai irányítási jogkörben, hanem a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlói minőségében. Ezt a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, így a módosítás ennek rendezésére szolgál.

Az e) pont szerinti módosítás szűkíti azon esetek körét, amikor természetes személy ingyenesen juthat hozzá elektronikus tulajdonilap-másolathoz.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szabályozza a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatásra jogosult szerveket, a célt és az adattartalmat. Jelenleg ez alapján az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás szervei igényelhetnek adatot. Az f) pont szerinti módosítás kiegészíti a felsorolást a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás szervével is, mivel ezen nyilvántartást szabályozó ágazati jogszabály is rendelkezik a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvételről.

Az új Inytv. 60. §-ának hatályba nem lépéséről való rendelkezés szűkíti azon eljárások körét, amelyekben utólagos díjfizetésre van mód.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Gazdaságátadási tv.) 2. §-ában szükséges a gazdaságátadó fogalmának pontosítása olyan módon, hogy az 5 éves időtartam számításánál a gazdaságátadási szerződés megkötésének dátuma irányadó, valamint – az új 2/A. §-sal együtt – annak egyértelműsítése, hogy a legalább 5 éves földhasználói vagy erdőgazdálkodói minőség időtartamába beleszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a gazdaságátadó közeli hozzátartozója vagy a legalább 25%-ban a gazdaságátadó tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet használta.

A rendelkezés továbbá meghatározza a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve a kiegészítő tevékenység fogalmát. A törvény alapvetően a Földforgalmi törvény fogalommeghatározásait veszi alapul, azzal a különbséggel, hogy a Földforgalmi törvény 5. § 18. pontja szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenységben a kiegészítő tevékenység bevételét nem korlátozza. Ez lehetőséget biztosít azon gazdaságoknak is a törvény szerinti gazdaságátadási lehetőséggel élni, amelyek bevételében a kiegészítő tevékenység nagyobb mértékben van jelen, mint az alap mező-, erdőgazdasági tevékenység.

A gazdaságátadó fogalmának összetettségére figyelemmel, a rendelkezés egyértelművé tétele és egységes alkalmazása érdekében a Gazdaságátadási tv. 2. § b) pont bb) alpontja szerinti fogalom részét képező beszámítási szabályok külön §-ban kerülnek meghatározásra.

A Gazdaságátadási tv. 3. §-ának kiegészítése a gazdaságátadás egy naptári napon történő átadására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A gazdaság egyes vagyonelemeinek átszállása a gazdaságátadási szerződés nélkül különböző időpontokban mehet végbe, amely azonban több polgári jogi szerződés esetében (hitelek, munkáltatói szerződések, stb.) bonyolult jogi helyzetet eredményezne, ezért fontos az egy naptári napon történő átadás előírása. Alapvető jogalkotói szándék volt, hogy a gazdaságátadó által használt földek használati jogosultságát minden esetben át kell adni, amelyet e rendelkezés egyértelműsít.

A gazdaságnak nem része, ezért a gazdaságátadási szerződésben nem kell feltüntetni azt az ingatlant, amely a gazdaságátadási szerződés megkötésének napján a gazdaságátvevő használatában van.

A Gazdaságátadási tv. 7. § b) pontjának módosításával a gazdaságátadási szerződésben feltüntetendő adatok, különösen a személyes adatok köre összhangba kerül a mezőgazdasági igazgatási szerv által jóváhagyott gazdaságátadási szerződésekről vezetett nyilvántartás adattartalmával.

Mivel a gazdaságátadásnak az egységes, egy napon történő átadását nehezíti a tulajdonjog fenntartással történő eladás is, ezért a módosítás – az új Inytv. rendelkezéseivel összhangban – kizárja e jogintézmény alkalmazását, valamint a haszonélvezeti jog alapításának kizárása is kimondásra kerül.

A Gazdaságátadási tv. 6. § (6) bekezdése alapján a gazdaságátvevőnek a Földforgalmi törvényben meghatározott földszerzési maximumnak a mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogának megszerzésekor, valamint birtokmaximumnak a földhasználati jogosultság megszerzésekor kell megfelelnie. Erre figyelemmel nem a mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálja ezen követelmények teljesítését a gazdaságátadási szerződés jóváhagyásakor, hanem az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése, illetve a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba vétele során.

A mezőgazdasági igazgatási szerv által a jóváhagyott gazdaságátadási szerződésekről vezetett nyilvántartás adatai kiegészítésre kerülnek, egyrészről a Földforgalmi törvény szabályaival való összhang megteremtése, másrészről a Földforgalmi törvény szerinti anyagi jogi szabályoknak való megfelelés ellenőrzése, harmadrészt a gazdaságátadások agrárpolitikai statisztikai célú nyomon követése érdekében.

A Gazdaságátadási tv. felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítése szükséges annak érdekében, hogy a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározásra kerüljenek a gazdaságátadási szerződés jóváhagyását követő, kapcsolódó eljárásra vonatkozó szabályok.

Sarkalatos rendelkezések módosítására irányuló pontosító jellegű szövegcserék.

Tekintettel arra, hogy a folyószámla hitelek nem közvetlenül a gazdaság egyes elemeihez, hanem a gazdaságátadó személyéhez, illetve az általa végzett tevékenységhez kapcsolódnak, ugyanakkor azok is a gazdaság részét képezik, szükséges a 7. § c) pontjának kiegészítése.

A Gazdaságátadási tv. 10. § (5) bekezdésének módosítása a 3. § (8) bekezdésével függ össze, amely szabályozza azt az esetet is, amikor a gazdaságátadási szerződésben együttműködési időszak megállapítására kerül sor, ebben az esetben ugyanis eltérnek a gazdaságátadási szerződés egy napon történő benyújtására vonatkozó rendelkezések a főszabálytól.

Egyebekben a rendelkezés jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

Felesleges párhuzamosságot megszüntető jogtechnikai jellegű rendelkezés.

A 3/D. § lehetővé teszi, hogy papíralapon vagy hivatali kapun történő benyújtás esetén jogi képviselő igénybevétele nélkül is elő lehessen terjeszteni jelzálogjogra, önálló zálogjogra vagy átalakításos önálló zálogjogra, valamint ezek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalomra, elidegenítési tilalomra vagy terhelési tilalomra vonatkozó hitelintézeti kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot nem foglalták közokiratba, vagy azt ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos nem ellenjegyezte.

A 3/E. § szerinti átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy biztonsági okmányon szerkesztett, a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződést papíralapon azt követően is be lehessen nyújtani ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzés céljából, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer ügyintézési felületének (elektronikus űrlap) mellőzését lehetővé tevő rendelkezések hatályukat vesztették, feltéve hogy a hatályvesztés időpontjában a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása már folyamatban volt.

1973. január 1-jén, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Inytvr.) hatálybalépésével és a telekkönyv megszűnésével megszűnt a részház jogintézménye. Az Inytvr. végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 63/A. § (2) bekezdése kimondta, hogy az ingatlan-nyilvántartás elkészítése után részházat újonnan nem lehet nyilvántartásba venni. A telekkönyv megszűnését követően a már meglévő részházakat – a tulajdoni viszonyok rendezése, illetve a jogintézmények megszűnése anyagi jogi jogkövetkezményeinek levonása nélkül – a Vhr. továbbra is nyilvántartani rendelte. Az ingatlanok tulajdonosai között úgy jött létre osztatlan közös tulajdon, hogy ezt a nyilvántartás nem tükrözte, azaz a tulajdoni helyzet tekintetében rendezetlen állapot alakult ki. 2025. január 15-én új ingatlan-nyilvántartási törvény lép hatályba, és fokozatosan megtörténik a teljes átállás az elektronikus ingatlan-nyilvántartásra. Az új ingatlan-nyilvántartási szabályok hatálybaléptetése és az ingatlan-nyilvántartás vezetésének teljes elektronizálása indokolttá tette a több mint öt évtizede fennálló rendezetlen állapot felszámolását. A törvény lehetőséget ad arra a tulajdonosoknak, hogy rendezzék az ingatlan jogi helyzetét, azonban ha ezzel a lehetőséggel a tulajdonosok nem élnek, akkor a 3/F. § alapján az ingatlanügyi hatóság fogja a részházat osztatlan közös tulajdonná alakítani, és az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban az egyes tulajdonostársak tulajdoni hányadait megállapítani.

Az ingatlan-nyilvántartás csekély számban tartalmaz olyan ingatlanokat, amelyek esetében a bejegyzett tulajdoni hányadok összege nem egy egész, hanem annál kevesebb, és az eltérés oka az ingatlanügyi hatóság okirattárában meglévő okiratok tartalmi vizsgálata alapján sem állapítható meg, ezért a tulajdoni lap tartalmának helyesbítésére az általános szabályok szerint nincs mód. Erre az esetre vezet be átmeneti szabályozást a 3/G. § szerinti módosítás. A módosítás létrehoz egy speciális eljárást, amelyben az ingatlanügyi hatóság 2025. március 31-ig meghozott határozatával az érintett ingatlanon a meglévő tulajdoni hányadok összege és az egy egész közötti különbözetet a tulajdonostársak egymás közötti tulajdoni hányadának arányában elosztja az egyes tulajdoni hányadok között. A döntéssel szemben az általános szabályok szerint van helye jogorvoslatnak. A módosítás lehetővé teszi, hogy azok a tulajdonosok, akik az ilyen formában megnövelt tulajdoni hányadukkal nem értenek egyet, ingatlan-nyilvántartási eljárásban okirattal igazolhassák, hogy mennyi az őket, valamint egy vagy több tulajdonostársukat megillető hányad. Ha az ingatlanügyi hatósághoz az érintett okiratot, vagy több érintett akár több okiratot nyújt be a tulajdoni hányad igazolására, az ingatlanügyi hatóság az okirati bizonyítékok alapján dönt arról, hogy lát-e lehetőséget új döntés meghozatalára, vagy korábbi döntését hatályában fenntartja. A tulajdonos, ha nem kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy ingatlan-nyilvántartási eljárás keretében igazolhatja tulajdonjogát, vagy az általa kezdeményezett eljárás nem vezetett eredményre, a tulajdonostársaival szemben megindított polgári perben még kérheti a tulajdoni hányadok megállapítását. A tulajdonihányad-rendezést a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül folytatja le az ingatlanügyi hatóság. A tulajdoni hányad rendezésére irányuló eljárás előtt beérkezett, de a tulajdonihányad-rendezésig még el nem bírált beadványokat, valamint az eljárás folyamatban léte alatt érkezett beadványokat utóbb már az új tulajdoni hányadok figyelembevételével kell elbírálni akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat még a rendezés előtti tulajdoni hányadot tartalmazza. A tulajdonjogot megszerzőre nézve tartalmaz kedvezményt a rendelkezés mező- és erdőhasznosítású föld esetében, ugyanis a földszerzési maximum szempontjából a megszerzett tulajdoni hányadot a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban megjelöltek szerint kell figyelembe venni.

Az E-ING rendszer bevezetésével összefüggésben, az átmeneti időszak végeztével az érintett rendelkezésekben foglalt szabályokra már nem lesz szükség, ezért hatályon kívül helyezésük indokolt.

Jogtechnikai jellegű rendelkezés arra tekintettel, hogy a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény érintett rendelkezése új szöveggel kerül megállapításra.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény eltérő szöveggel való hatályba lépése az új Inytv. hatálybalépésének elhalasztásával összefüggésében szükséges.

Jogtechnikai jellegű módosítás.

A Földforgalmi törvény módosításához kapcsolódó jogtechnikai jellegű rendelkezés.

Jogtechnikai jellegű módosítás.

A területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvényre vonatkozó, jogtechnikai jellegű, hatályba nem lépést kimondó rendelkezés.

A személyi azonosító megismerésére vonatkozó szabályokat a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény határozza meg. Ez alapján az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás szerve jogosult a személyi azonosító kezelésére. Szükségessé vált kiegészíteni a felsorolást – a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény eltérő szöveggel való hatályba léptetésével – a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás, illetve a földvédelmi nyilvántartás szervével, mivel ezen nyilvántartásokat szabályozó ágazati jogszabályok előírják a személyi azonosító kezelését.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9/A. § (4) bekezdése értelmében törvény vagy kormányrendelet a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a 9. § b)–i) pontjában meghatározott irányítási hatáskör gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. A költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése tekintetében kormányrendelet kizárólag törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján adható ki. Ezen követelményre figyelemmel szükséges a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 12. § (2) bekezdésének kiegészítése.

Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény új 26/A. §-a értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezés – a meghatározott kivételekkel – csak akkor tüntethető fel a kereskedő saját márkanevével vagy védjegyével jelölt agrártermék csomagolásán, ha a végső fogyasztói csomagoláson a földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító gazdasági szereplő neve és címe szerepel, aki jogosult az agrártermék megjelenésének, megnevezésének vagy jelölés lényeges tartalmának meghatározására és azt korlátozás nélkül értékesítheti bármely, általa választott módon.

A rendelkezés alól kivételként kerülnek megállapításra a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szektorban működő vállalkozások által történő értékesítések, valamint a legfeljebb 1000 kiszerelési egység mennyiségben forgalomba hozott agrártermékek.

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezéssel kapcsolatos új szabályok végrehajtása érdekében szükséges felhatalmazó rendelkezés megállapítása.

Ezen túl szükséges felhatalmazó rendelkezést alkotni a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, valamint a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, továbbá az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 11-i, (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása érdekében.

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezéssel kapcsolatos új szabályok bevezetésével összefüggő átmeneti rendelkezés. A törvénymódosítással bevezetni kívánt új előírásoknak meg nem felelő, a rendelkezés hatálybalépésekor, azaz 2025. július 1-jén már forgalomban lévő termékek továbbra is forgalomban tarthatóak lesznek.

A műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentés megtörténtére utaló jogharmonizációs záradék.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény jogtechnikai jellegű módosítása.

Az új Inytv. hatálybalépésének elhalasztásával összefüggésében szükséges rendelkezés.

Az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény módosítása az új Inytv. rendelkezésével összefüggésben, jogtechnikai jelleggel, hatályba nem lépésről rendelkezik.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvénynek a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 3. § (4) és (5) bekezdését megállapító rendelkezésének eltérő szöveggel való hatályba léptetése annak érdekében szükséges, hogy az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet mintaszerződése eltérhessen nemcsak a 3. § (1) bekezdése szerinti fizetési határidőtől, hanem a folyamatos teljesítésre a 3. § (1a) bekezdésében meghatározott fizetési határidőtől is, valamint ebben az esetben is lehetőség legyen ágazatfelügyeleti bírság kiszabására.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény rendelkezéseinek újbóli megállapítására tekintettel szükséges módosítás.

Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény a) pont szerinti eltérő szöveggel való hatályba léptetése arra figyelemmel szükséges, hogy az Inytv. 35. § (3) bekezdését csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a beadvány benyújtására az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.

A hitelintézetek jelzáloghitelezési tevékenysége során a jelzálogjog biztosítására jellemzően elidegenítési és terhelési tilalom, elidegenítési tilalom vagy terhelési tilalom is kikötésre kerül, ezért a jelenlegi hitelezési gyakorlat fenntartása érdekében szükséges b) pont szerinti módosítás.

Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény módosítása az új Inytv. rendelkezésével összefüggésben, jogtechnikai jelleggel, hatályba nem lépésről rendelkezik.

A Pannonhalmi Főapátság közvetlen környezetében húzódó és a Főapátsághoz szervesen kapcsolódó területek az államosítás során kerültek elszakításra a Főapátságtól. Ezek visszaszolgáltatásával helyreáll a területek korábbi évezredes egységes kezelése és hasznosítása. A Pannonhalma belterület 2 helyrajzi számú ingatlan kivett arborétum művelési ágú, 3,7 hektár térmértékű, műemléki jelentőségű terület, amely közvetlenül a várkerületen öleli körbe a Főapátságot, míg az 1130/1 helyrajzi számú ingatlan 7,9 hektár térmértékű, erdő művelési ágú, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetbe tartozó terület, amely a Főapátság temetkezési helyéül szolgáló Boldogasszony kápolnát veszi körbe. A vagyonjogi szabályok szerint törvényi szinten szükséges rendelkezni a térítésmentes tulajdonba adásról. A tulajdonba adás célja hitéleti és oktatási feladatok ellátásához kapcsolódik. Figyelemmel arra, hogy az ingatlanokhoz terhek is kapcsolódnak, így azok vállalásával kerülhet sor a tulajdonba adásra, emellett az ingatlanok természeti értékére figyelemmel kötelezettséget kell vállalni a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételére, különösen a biológiai sokféleség védelmére, fenntartására és a jövő nemzedékek számára való megőrzésére.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.

A műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentés megtörténtére utaló záradék.

Az 1. melléklet a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény értelmező rendelkezéseit egészíti ki a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet fogalmával.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezésére figyelemmel szükséges a fogalomváltozás átvezetése a Tfvt. 4. mellékletében.

Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele szükségessé teszi a földvédelmi nyilvántartás adattartalmának módosítását. Az E-ING rendszer a földvédelmi eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartások adattartalmát a döntésben szereplő személyhez kapcsoltan kezeli, ezért a nyilvántartás egységessége érdekében szükséges a 26/A. § szerinti nyilvántartással egyezően a 4. melléklet szerinti nyilvántartásokban is feltüntetni a határozatban szereplő személyek adatait.

Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele szükségessé teszi a földvédelmi nyilvántartás adattartalmának módosítását. Az E-ING rendszer a földvédelmi eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartások adattartalmát a döntésben szereplő személyhez kapcsoltan kezeli, ezért a nyilvántartás egységessége érdekében szükséges a 26/A. § szerinti nyilvántartással egyezően az 5. melléklet szerinti nyilvántartásokban is feltüntetni a határozatban szereplő személyek adatait.

A növényvédelmi bírsággal kapcsolatos eljárások gyorsítása érdekében a földhasználó fogalmát pontosítani szükséges.