2024. évi LXXXI. törvény

„14/B. § (1) E § alkalmazásában a bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető közforgalom elől el nem zárt magánútra, valamint az ahhoz tartozó belső úthálózatra a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és a közterület-felügyelet alatt a közterület-felügyelőt is érteni kell.

(2) A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető közforgalom elől el nem zárt magánút, valamint az ahhoz tartozó belső úthálózat tulajdonosa vagy üzemeltetője (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kezelő) kezdeményezésére a közterület-felügyelet a megállást vagy várakozást tiltó és az elszállításra figyelmeztető jelzőtáblával kiegészített jelzőtábla hatálya alá eső (1) bekezdés szerinti területen szabálytalanul várakozó járművet a (3)–(10) bekezdés alkalmazásával elszállíthatja vagy elszállíttathatja. A közterület-felügyelet a jármű elszállításáról egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A kezelő az elszállított jármű forgalmi rendszámát saját honlapján, ennek hiányában az (1) bekezdés szerinti létesítményben közzéteszi, a közleményben megjelölve azt is, hogy az intézkedés során mely közterület-felügyeleti szerv járt el és mely elérhetőségen kérhet további tájékoztatást az elszállított jármű tulajdonosa vagy üzembentartója.

(3) A jármű e § követelményeinek megfelelő elszállításakor a járműhasználat akadályoztatása folytán keletkezett kárért a kezelőt és a közterület-felügyeletet nem terheli kártalanítási kötelezettség.

(4) Ha a jármű üzembentartója vagy tulajdonosa megállapítható, a kezelő a (2) bekezdés szerint szabálytalanul várakozó jármű elszállíttatásának kezdeményezését megelőzően, igazolható módon felhívja a jármű üzembentartóját vagy tulajdonosát, hogy a járművet a felhívás közlésétől számított 20 napos határidőn belül szállítsa el, egyben tájékoztatja, hogy ennek elmulasztása a jármű elszállítását vonhatja maga után.

(5) A jármű elszállításának akkor is helye van, ha a jármű üzembentartója vagy tulajdonosa a szabálytalan várakozás megkezdésétől számított 30 napon belül nem állapítható meg vagy a felhívására tett kísérlet igazolható módon 30 napon túl nem vezetett eredményre.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt felhívási kötelezettségre tekintet nélkül a hatósági engedéllyel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, valamint az olyan járművet, amely láthatóan a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető műszaki állapotban van, a szabálytalan várakozás megkezdésétől számított 5 nap elteltével a kezelő kezdeményezésére a tulajdonos vagy az üzembentartó egyidejű értesítése mellett a közterület-felügyelet elszállítja.

(7) A kezelő az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges alábbi adatokat azon időtartam alatt kezeli, ameddig a jármű elszállításával és őrzésével összefüggésben keletkezett jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető:

(8) A közterület-felügyelet az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. §-ának alkalmazásával jár el. A közterület-felügyelet intézkedésének költségeit a jármű üzembentartója vagy tulajdonosa fizeti, a kezelő megelőlegezi. A közterület-felügyelet a jármű üzembentartójának vagy tulajdonosának a teljesítése folytán, ennek hiányában a jármű értékesítése vagy egyéb módon történő hasznosítása – ideértve az egyéb módon nem hasznosítható járműnek regisztrált bontó-hulladékkezelő részére történő átadását is – során befolyt összeget saját – előlegezéssel nem rendezett – költségeinek levonását követően a kezelő részére az intézkedésével összefüggésben megelőlegezett költségek erejéig visszatéríti.

(9) Ha az elszállított jármű üzembentartója vagy tulajdonosa az értékesítést, a más módon történő hasznosítást – ideértve az egyéb módon nem hasznosítható járműnek regisztrált bontó-hulladékkezelő részére történő átadását is – követően jelentkezik, a tulajdonos részére az ekként befolyt és a felmerült költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

(10) A közterület-felügyelet a jármű értékesítése vagy egyéb módon történő hasznosítása során – ideértve az egyéb módon nem hasznosítható járműnek regisztrált bontó-hulladékkezelő részére történő átadását is – meg nem térült indokolt és igazolt költségeit, ha azok a jármű üzembentartójának vagy tulajdonosának a teljesítése folytán az elszállítást követő 1 éven belül nem térültek meg, a kezelővel szemben érvényesítheti. Ezt meghaladóan a közforgalom elől el nem zárt magánút kezelőjével szemben az intézkedés során eljárt közterület-felügyelet a jármű elszállításával és további kezelésével összefüggésben igényt nem érvényesíthet.”

„(8e) A (8a) szerinti vizsga esetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. § (2)–(2a) bekezdése szerinti kötelezettségeket

(8f) A (8e) bekezdés szerinti adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat elméleti képzés esetén

„(7) Ha a járművet az ellenőrző hatóság a közúti forgalomban ellenőrzi – a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élőállat-szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával – az ellenőrző hatóság a bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) biztosítási intézkedésekre vonatkozó szabályai, valamint a 44. § (9)–(12) bekezdésében foglaltak szerint visszatarthatja.

(7a) A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha

„(4) Amennyiben az ellenőrzés során az ügyfél tolmácsot kér, annak megérkezéséig, de legfeljebb 48 óra időtartamig a hatóság a járművet visszatarthatja a 44. §-ban foglaltak szerint.”

„(5) Ha a közlekedési hatóság által lefolytatott ellenőrzés során felvett ellenőrzési jegyzőkönyvet aláíró, a személyazonosságát igazoló dokumentum alapján azonosított ügyfél aláírásképének rögzítése és az ezt az adatot is tartalmazó elektronikus dokumentum létrehozása megfelel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eszköz- és rendszerkövetelményeknek, akkor az így felvett elektronikus dokumentum az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy

„(2) A hatóság a típusvizsgálat során azt ellenőrzi, hogy a járműtípus megfelel-e jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, valamint a vonatkozó járműműszaki előírásoknak.”

„(5a) A vizsgáló állomás által a közúti járművek időszakos vizsgálatával és rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a közlekedési hatóság a vizsgáló állomással szemben 130 000 forinttól 1 300 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló kormányrendelet állapítja meg.”

„24/C. § (1) A járműműszaki előírás a közúti járművek, továbbá ezek tulajdonságai, alkatrészei, tartozékai és önálló műszaki egységei műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeire vonatkozó technikai, technológiai jellegű műszaki és szakmai követelmény, olyan szakmai szabály, amelynek alkalmazása a címzettek számára kötelező, betartását a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(2) A járműműszaki előírásokat a nemzetközi és uniós jogi aktusok, valamint a hazai jogszabályok alapulvételével, azokkal összhangban, a tudomány, a technika és a technológia mindenkori állásának megfelelően, közlekedési szakértői vélemények mérlegelésével, valamint az európai és nemzeti szabályokra és szabványokra is figyelemmel kell kidolgozni.

(3) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben kijelölt felelős szakértői testület dolgozza ki a járműműszaki előírásokat, technológiai folyamatokat, eljárásrendeket. A járműműszaki előírásokat a szakértői testület javaslata alapján a közlekedési hatóság közzéteszi a honlapján.”

„(2) A közműszolgáltató – a közúthálózat fejlesztésének közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében – az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni, amelyre az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett – 30 napnál nem rövidebb, közműszakasz fejlesztés esetén, ha azt jogszabályi és más kötelezettségek lehetővé teszik, maximum 12 hónap – határidőt határoz meg. A közműszolgáltató a véleményét az építtető értesítésének kézhezvételétől számított tíznapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető és a közműszolgáltató – a közműszolgáltató véleményének kézhezvételétől számított 30 napon belül – a közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésére vonatkozóan kötelesek egymással megállapodást kötni.

(3) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést (beleértve a tervezési munkákat is) a vonatkozó jogszabályok szerinti eljárásban általa kiválasztott, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a közműszolgáltató tűrni köteles.”

„(12) Ha a közúthálózat fejlesztésének végleges nyomvonalával érintett ingatlanon fogyasztói mérőóra került felszerelésre, a fogyasztó ellátását szolgáló közműszakasz bontását és a mérőóra leszerelését a közműszolgáltató köteles az építtető kérelmére 30 napon belül elvégezni, ha a tulajdonosi hozzájárulást rögzítő birtokbavételi jegyzőkönyvet az építtető csatolja.”

„33/F. § A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.”

„35. § (1) Az út kezelője az útkezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános, felróhatóságon alapuló felelősségi alakzatára vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően 30 napos határidővel kell a közút kezelőjéhez bejelenteni. A polgári jog általános felelősségi szabályaitól eltérően, ha a károsult a bejelentésre előírt 30 napos határidőt elmulasztja, a közútkezelő felelőssége nem áll be, kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy a kárt okozó, a közút kezelőjének a kárfelelősségébe tartozó állapot a kár bejelentésének időpontjában is fennáll.

(2) Ha az út kezelője a tevékenységére irányadó jogszabályoknak megfelelően járt el, akkor nem állapítható meg az útkezelő felróható magatartása.”

„(3) A közútnak hófúvás és környezeti károk elleni védelme, valamint a közút környezetének a közúti közlekedés károsító hatásától való megóvása érdekében a közút mellett a veszélyeztetett helyeken erdő, fasor vagy cserjesáv telepíthető. Az ebből a célból az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evtv.) rendelkezései alapján telepített vagy az Evtv. szerint erre a célra alkalmas erdőt védelmi rendeltetésű erdőnek kell nyilvánítani. A telepítésekhez minden esetben meg kell szerezni a szükséges földterület tulajdon- vagy vagyonkezelői jogát, vagy az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének a hozzájárulását.”

„(4) A közút kezelőjét kártalanítás ellenében – kisajátítás nélkül – a jogszabályban előírt feladat ellátása érdekében, a feladat fennállásáig tartó határozott időtartamra a használat joga illeti meg minden olyan idegen ingatlan vonatkozásában, amely a közutat – ideértve annak műtárgyait és tartozékait is –, illetve az épülő közutat érintő fenntartási, üzemeltetési, építési munkák elvégzéséhez, vagy bármely egyéb, a közút kezelője részére jogszabályban előírt feladat elvégzéséhez szükséges. A használat jogának gyakorlását az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. Az ingatlan tulajdonosa a használat jogának alapításáért a tulajdonjog korlátozásával arányos, a korlátozással összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A közútkezelőt e törvény szerint megillető használat joga közúti célú közérdekű használati jognak minősül.”

„(5) A közút kezelője a (4) bekezdés szerinti tevékenysége végzéséhez szükséges terjedelemben jogosult az idegen ingatlan használatára. A használat joga az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján, annak hiányában az útügyi közlekedési hatóság (e § alkalmazásában a továbbiakban: közlekedési hatóság) határozatával keletkezik.

(6) Ha megállapodás hiányában a használat jogát megalapítani nem lehet, a közút kezelője a használat jogának megállapítását kérheti az ingatlan vonatkozásában a közlekedési hatóságtól. A közlekedési hatóság a használat jogát engedélyezi, ha a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak és az az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben nem akadályozza vagy nem lehetetleníti el.

(7) A megállapodáson alapuló használat jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a megállapodás alapján a közút kezelője köteles kérni. Ha a közútkezelőt a (4) bekezdés szerint megillető jog hatósági határozat alapján jön létre, a közlekedési hatóság a véglegessé vált határozattal felhívja az ingatlanügyi hatóságot e jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Amennyiben a használat joga nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(8) A hatósági határozaton alapuló használat joga a mindenkori közút kezelőjét illeti meg, a közút kezelőjének névváltozása, jogutódlás vagy a közút kezelőjének személyében bekövetkezett változás esetén a közút kezelője a közlekedési hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti.

(9) A használat joga megszűnik a (4) bekezdésben foglalt feltételek megszűnése esetén, továbbá a felek megállapodásával. A megállapodáson alapuló használat joga kivételével a használat jogának megszűnését a közút kezelője az azt követő 30 napon belül köteles a közlekedési hatóságnak bejelenteni és arról a tulajdonost, vagyonkezelőt is tájékoztatni, ennek elmaradása esetén azt a tulajdonos kérelmére vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a közlekedési hatóság határozatban állapítja meg.

(10) A megállapodáson alapuló használat joga ingatlan-nyilvántartásból való törlését a közút kezelője a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló használat joga esetén a közlekedési hatóság a használat jogának megszűnését megállapító véglegessé vált határozattal felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használat jogának törlésére.

(11) Amennyiben már meglévő közút – ide értve annak műtárgyát és tartozékait is – idegen ingatlanon helyezkedik el, a használat jogának alapítására, gyakorlására, valamint megszűnésére az (5)–(10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

„44. § (1) A közúti közlekedés ellenőrzésének ki kell terjednie

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére

(3) Az (1) bekezdés a) és g) pontja tekintetében a külföldi járművek ellenőrzését a rendőrség, illetve a közlekedési hatóság végzi. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.

(4) Az ellenőrző hatóság jelzésére a jármű vezetője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság a járműhöz és tartozékaihoz, a rakományhoz tartozó okmányokat a helyszínen időlegesen elveheti.

(5) Az ellenőrző hatóság, amennyiben azt a jármű műszaki állapota indokolja, a jármű műszeres ellenőrző vizsgálatát vagy kötelező javítását rendeli el, amelynek a helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja. A kötelezően elrendelt javítás elvégeztetéséről az ellenőrző hatóságnak meg kell győződnie, az ezzel kapcsolatosan a hatóság részéről felmerült költségeket az eljáró hatóság megtérítteti a jármű üzembentartójával.

(6) A jármű vezetőjének vezetési és pihenőidejére vonatkozó – a 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott – előírások megsértése esetén az ellenőrző hatóság a pihenőidő letöltését rendeli el.

(7) Ha az ellenőrzés alá vont jármű jogszabályban össztömegre, tengelyterhelésre és méretre meghatározott előírásoknak nem tesz eleget, illetve műszaki állapota szerint balesethez vezethet, az ellenőrző hatóság a jármű továbbközlekedését megtiltja. A jármű a közúti forgalomban történő részvétellel – a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetéséig – a kijelölt várakozó helyet nem hagyhatja el. Ha a jármű, a hiányosságok megállapítását követően az ellenőrzés helyét nem a közúti forgalomban történő részvétellel hagyja el és a közúti forgalomba történő visszatérése egyértelműen kizárható, az ellenőrző hatóság eltekinthet a várakozó hely kijelölésétől. A (4) bekezdés szerint időlegesen elvett okmányok visszaadását megelőzően az ellenőrző hatóság újabb ellenőrzést végezhet.

(8) Amennyiben az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a 20. § (1) bekezdés c), e) és h) pontjában felsorolt szabályok valamelyikét megszegték és a szabályszegés a közlekedés biztonságára kockázatot jelent, az (5)–(7) bekezdésbe nem tartozó esetekben az eljáró hatóság az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül az Ákr. biztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapított feltételei szerint a járművet visszatartja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig.

(9) A jármű részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni, és a (4) bekezdés szerint időlegesen elvett okmányok mellett a jármű hatósági jelzéseit – az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és annak a járművezető részére történő átadása mellett – a visszatartás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélyt és hatósági jelzést – ha azt a jogosult a visszatartás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át – a kiállító hatósághoz, az időlegesen elvett okmányokat a jármű jogszabályban meghatározott üzembentartója részére kell megküldeni.

(10) A jármű vezetőjét jogszabályban foglaltak szerint az Európai Unió hivatalos nyelvén, továbbá – a jármű honossága szerint – orosz, szerb, török vagy ukrán nyelven írásban tájékoztatni kell a (9) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről, valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására, illetve a hatósági ellenőrzés során foganatosítható intézkedésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.

(11) A közúti ellenőrzések során – ha a jármű üzembentartója nincs jelen – az ellenőrző hatóság az üzembentartóval szemben helyszínen alkalmazott intézkedéseiről a jármű vezetőjét is tájékoztatja.

(12) A jármű visszatartásából eredő kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.

(13) A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett, valamint a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az (1) bekezdés c)–e) pontjában megjelölt ellenőrzéseket a jármű telephelyén is végezheti, az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott járműfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenőrizheti.

(14) A közlekedési hatóság e törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátásához közvetlen adathozzáféréssel, díjmentesen átveszi a más ellenőrzésre jogosult hatóság által végzett közúti ellenőrzések során keletkezett, valamint jogszabály szerinti útdíjszedő, a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő által kezelt adatokat.”

„(11) A közlekedési hatóság a digitális tachográf kártya kiadásához – a kártyára jogosult adatainak ellenőrzése céljából – az érintett természetes személyazonosító adatait, három évnél nem régebbi arcképmását, aláírását és érvényes lakcímadatát igényelheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból díj megfizetése mellett.

(12) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a közlekedési hatóság adatkérése alapján – a (11) bekezdésben foglaltak céljából – értesíti a közlekedési hatóságot a személy természetes személyazonosító adatairól, érvényes lakcímadatáról, továbbá aláírását és arcképmását elektronikus úton átadja díj megfizetése mellett.”

„(9) A 18. § (8e) bekezdése szerinti adatokat adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében az ott megjelölt szervek az átvétel időpontjától számított 5 évig kezelik.

(10) A középiskolát a középiskolai tanfolyam és vizsga ellátásával összefüggésben történő adatkezelése tekintetében képző szervnek és vizsgaközpontnak kell tekinteni. A középiskola az általa kezelt adatokat – személyazonosításra alkalmatlanná tett módon – statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.”

„(5d) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés –, hogy rendeletben állapítsa meg a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében a korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket.”

„(4) A légiközlekedési szakszemélyzeti képesítések és vizsgáztatói tanúsítás – ide nem értve a léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatottak képesítéseit és azok vizsgáztatói tanúsítását, valamint a légiutas-kísérők tanúsítványát –, valamint a koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői engedély megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által a közúti közlekedési, a hajózási, valamint a vasúti vizsgáztatásra kijelölt közlekedési vizsgaközpont (a továbbiakban: légiközlekedési vizsgaközpont) végzi.”

„(2f) Az ügyintézési határidő 90 nap a katonai légügyi hatóság állami légi jármű, pilóta nélküli állami légijármű, légijármű-berendezés és pilóta nélküli állami légijármű rendszer tervező, gyártó, javító, karbantartó és az állami légijármű folyamatos légialkalmassága fenntartását végző szervezet tevékenységének engedélyezésére vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásában.”

„(1a) Az állami légijármű tervezéséhez, gyártásához, javításához és karbantartásához, a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a pilóta nélküli állami légijármű tervezéséhez, gyártásához, javításához és karbantartásához, valamint az állami légijármű folyamatos légialkalmasságát fenntartó tevékenység végzéséhez a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.”

„30. § (1) Polgári légiközlekedési szakszemélyzet képzése esetén, amennyiben jogszabály alapján a képzési tevékenység folytatása engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, akkor a légiközlekedési hatóság ad engedélyt, vagy bejelentéshez kötött képzési tevékenység esetén nyilvántartásba veszi a bejelentést.

(2) Állami célú légiközlekedés esetén a légiközlekedési szakszemélyzetek képzését a katonai légügyi hatóság által kiadott képzési engedéllyel rendelkező oktató szervezet végzi.

(3) Ha a képzési tevékenység folytatására jogosult a képzési tevékenységre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat nem tartja meg, vagy ha a képzés színvonala vagy biztonsága nem éri el az előírt szintet, akkor a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság az engedélyt felfüggeszti vagy visszavonja, bejelentés alapján folytatott képzési tevékenység esetén a tevékenység folytatását megtiltja.

(4) A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait – a 20. § (3) bekezdése szerinti kivétellel – a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami célú légiközlekedés területén a rendészetért felelős miniszter egyetértésével a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”

33. § (1) Polgári célú légiközlekedéssel összefüggő repülőrendezvény szervezésére, valamint a repülőrendezvényen történő bemutató repülés megtartására a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő repülőrendezvény esetén a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.

(2) Ha az engedély jogosultja a jogszabályokban vagy a hatósági engedélyben foglaltakat nem tartja meg, akkor polgári célú repüléssel összefüggő repülőrendezvény esetén a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő repülőrendezvény esetén a katonai légügyi hatóság a repülőrendezvény szervezésére és a repülőrendezvény bemutató repülés megtartására vonatkozó engedélyt felfüggeszti vagy visszavonja.

(3) A polgári célú légiközlekedéssel összefüggő repülőrendezvényt a szervező köteles a légiközlekedési hatóságnak, valamint a rendezvény területe szerint illetékes rendőrhatóságnak és légiforgalmi szolgálatnak előzetesen bejelenteni, legalább a repülőrendezvény megtartása előtt 30 nappal.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint bejelentett repülőrendezvény a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, akkor a rendezvény megtartását a légiközlekedési hatóság megtiltja.

(5) A légijárművel – ide nem értve az állami légijárművet – végzett repülőrendezvények megtartására vonatkozó eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg”

„36. § (1) A 35. § alkalmazásának szempontjából a nem gazdasági célú légiközlekedésre vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre vonatkozóan kiadott légiközlekedési hatóság engedélyében foglaltak alapján a légi sport szövetség a tagegyesületei és a tagjai vonatkozásában betöltheti a jogosult jogkörét. Ennek szakmai feltételeit az engedélyben kell meghatározni.

(2) Repülőeszközzel szabadidős célú repülési tevékenység kizárólag a sportról szóló törvény szerinti országos sportági szakszövetség tagszervezetének tagjaként folytatható.”

„(3a) A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű üzemben tartójának, az állami légijármű, és a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemeltetőjének, az állami légiforgalmi szolgálatnak a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott események bejelentésére, elemzésére, nyomon követésére, valamint a szükséges intézkedések meghozatalára a repülésbiztonsági szervezeten belül baleseti készenléti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartania, vagy csatlakoznia kell olyan szervezethez, amely a légiközlekedési hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja, vagy az állami légijármű, a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi szolgálat esetén a katonai légügyi hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja.”

„(2a) A bírság összegét – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túlmenően – a jogsértés veszélyességének mértékére tekintettel, valamint az (1) bekezdés k) pontja esetén az (EU) 2023/2405 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében foglaltakra tekintettel kell meghatározni.”

„(14) Az (1) bekezdés k) pontja alapján kiszabott közigazgatási bírsággal megegyező összeget az (EU) 2023/2405 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében foglaltak teljesítése érdekében kell felhasználni.”

„(12a) A légiközlekedési hatóság a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendeletnek való megfelelés céljából, nemzetbiztonsági célokból, valamint az érintett személyt érintő eljárások lefolytatása céljából kezeli a védelmi háttérellenőrzés alá vont személy természetes személyazonosító adatait, lakcímével összefüggő adatokat, valamint az általa lefolytatott hatósági eljárás során a (12) bekezdésben foglaltakkal összefüggésben tudomására jutott adatokat a védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személy foglakoztatásának megszűnésétől, valamint a nyilvántartásból való törléstől számított 5 évig.”

„(23) A légiközlekedési hatóság az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet szerint a védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személyekről nyilvántartást vezet.

(24) A nyilvántartás tartalmazza a védelmi háttérellenőrzés alá vont személy

(25) A (23) bekezdés szerinti nyilvántartás a (24) bekezdés d)–f) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(26) A légiközlekedési hatóság a védelmi háttérellenőrzés alá vont személyt, az ellenőrzés sikeres lefolytatását követően hivatalból nyilvántartásba veszi.

(27) A légiközlekedési hatóság nyilvántartásában szereplő adatok valóságáért az felel, akinek foglalkoztatásában a nyilvántartott személy áll. A foglalkoztató a jogviszony tekintetében bekövetkező változást annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a légiközlekedési hatóság felé írásban bejelenteni.

(28) A légiközlekedési hatóság törli a védelmi háttérellenőrzés alá vont személyt a nyilvántartásból

(29) A légiközlekedési hatóság által vezetett nyilvántartásból – a törvényben meghatározottakon túl – adatkérésre jogosult különösen

(30) A nyilvántartásba vett személyek védelmi háttérellenőrzésének biztosításáért a védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személyek – az állami szervek kivételével – foglalkoztatói éves felügyeleti díjat fizetnek. A felügyeleti díjat a hatóság részére az a foglalkoztató köteles megfizetni, aki a tárgyév november 30. napján a nyilvántartás alapján legalább egy éve védelmi háttérellenőrzés alá vont személyt foglalkoztat. A foglalkoztató és a védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személy közötti fennálló jogviszony év közbeni megszűnése a felügyeletidíj-fizetési kötelezettséget nem érinti.

(31) A felügyeleti díj éves mértéke védelmi háttérellenőrzés alá vont személyenként 30 000 forint. A felügyeleti díj 50%-át a tárgyévet követő év június 30. napjáig, a felügyeleti díj további 50%-át a tárgyévet követő év január 31. napjáig kell a légiközlekedési hatóság számlájára átutalással megfizetni.

(32) A felügyeleti díj a légiközlekedési hatóságot illeti meg, amely azt a felügyeleti feladataival összefüggésben használhatja fel.”

„81. § (1) E törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módr.tv.) megállapított 67. § (23)–(29) bekezdése szerinti nyilvántartás tekintetében a légiközlekedési hatóság hivatalból intézkedik a nyilvántartásba vétel iránt azon védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személyek tekintetében, akik védelmi háttérellenőrzésére ezen rendelkezések hatálybalépése előtt már sor került.

(2) A Módr.tv.-nyel megállapított 67. § (30) bekezdése szerinti felügyeleti díjat első alkalommal 2025. június 30. napjáig kell megfizetni.”

„(1) Jogszabályban meghatározott úszólétesítményt az abban előírt hajózási képesítéssel rendelkező, egészségileg és a biztonságos munkavégzésre – kedvtelési célú hajó esetében vezetésre – alkalmas állapotban lévő személyzet működtethet.

(1a) Az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó személyek, a hajózási üzemeltetési vezetők, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének hajózási képesítő okmányait a vizsgaközpont állítja ki.

(2) Úszólétesítményen képesítéshez kötött szolgálat csak a hajózási hatóság vagy a vizsgaközpont által kiadott, illetve honosított, továbbá nemzetközi szerződés alapján vagy a hajózási hatóság döntése által elismert képesítő okmány birtokában látható el.”

„(5) A hajózási hatóság a hajózási képesítésekről és a kiadott hajózási képesítő okmányokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a következő adatokat:

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés c)–g) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

„26/A. § (1) A hajózási hatóság a jóváhagyott képzőszervekről nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés b)–c) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A hajózási hatóság a képzőszerv engedélyét visszavonja és a képzőszervet a nyilvántartásból törli, ha

(4) A hajózási hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a jóváhagyott képzéseket, képzési programokat, vizsgáztatást.

(5) A hajózási hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a képesítő okmánnyal rendelkező személy büntetlen előéletű-e és nem áll-e foglalkozástól vagy vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt.

(6) A vizsgaközpont a jóváhagyott képzések, képzési programokon és képesítő vizsgákon szakfelügyeleti tevékenységet folytat.

(7) A hajózási hatóság a képzőszerv engedélyét visszavonhatja, továbbá jogsértés esetén a képzőszervet a tevékenység végzésétől eltilthatja. Az eltiltás legfeljebb 6 hónapig tarthat.”

„(1) E törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott vizsgát a vizsgaközpont vizsgaszabályzata vagy képzőszervek által rendezett vizsga esetén a hajózási hatóság által kibocsátott vizsgaszabályzat szerint kell lefolytatni. A vizsgán vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek a tevékenységét a hajózási hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, összeférhetetlenségtől mentes, független és nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

„(2) Magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítményen – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – szolgálat csak érvényes szolgálati könyv birtokában látható el.”

„(2a) A hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendelet hatálya alá nem tartozó úszólétesítmény személyzete részére hajós szolgálati könyv nem kötelező.”

„(4a) A Vizsgaközpont az e törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott vizsgáztatási és okmánykiállítási tevékenységével összefüggésben a (4) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, a hajózási képesítő vizsgára jelentkező és vizsgát tett személy, valamint hajózási képesítő okmányt igénylő személy egészségi alkalmassági minősítésére vonatkozó adatait, természetes személyazonosító adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait, valamint arra vonatkozó adatait, hogy hajózási képesítéshez kötött foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll, – a vizsgaeredmények, a megszerzett képesítések és kiállított okmányok hitelességének utólagos igazolása céljából – a vizsgára jelentkezéstől számított, illetve az okmányigénylés benyújtását követő 40 évig kezeli.”

„9/E. § (1) A vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását évente – felügyeleti díj ellenében – ellenőrzi.

(2) Az éves felügyeleti díj mértéke:

(3) Az éves felügyeleti díjat a vállalkozó vasúti társaság működési engedélyenként fizeti meg.

(4) A (2) bekezdés szerinti felügyeleti díj a vasúti igazgatási szervet illeti meg, amelyet a feladataival összefüggésben használ fel.”

„(7) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ah) alpontja szerinti vagyonkezelőt – ha a vagyonkezelési szerződésben a felek másként nem rendelkeznek – nem terheli az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (2a) bekezdése szerinti díjfizetési és a 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség azzal, hogy a vagyonkezelő ilyen esetben a jogviszony megszűnésekor a vagyonkezelésében álló állami vagyon tekintetében megvalósult értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben az állammal szemben követelést nem támaszthat.”

„(1) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat használatát és hasznosítási jogát a pályahálózat-működtetőnek – a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében – ingyenesen átengedi. A nem pályaműködtető vagyonkezelő – a 26. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vagyonkezelő kivételével – a vagyonkezelt vagyonra vonatkozó indokolt költségeit és ráfordításait a pályahálózat-működtetőre átháríthatja.”

„30/B. § A vasúti műszaki szabályozási feladatokkal összefüggésben a miniszter egyedi támogatói döntése alapján támogatás is nyújtható. A támogatás a miniszter által vezetett minisztérium igazgatás előirányzata terhére is nyújtható.”

„(6) A bejelentett szervezet

„(6a) A pálya menti vagy a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek tekintetében bejelentett szervezet részt vesz az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikke szerinti munkacsoport tevékenységében és követi a munkacsoport tevékenysége nyomán kidolgozott iránymutatásokat.”

„(5) Az egységes biztonsági tanúsítvánnyal, valamint vasútbiztonsági engedéllyel rendelkező szervezetek évente május 31. napjáig felügyeleti díjat fizetnek a közlekedési hatóság részére. A közlekedési hatóság a felügyeleti tevékenysége során vizsgálja az egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállását.”

„(8) Az alapképzést és az időszakos oktatást a közlekedési hatóság ellenőrzi és felügyeli.”

„(8a) Az alapképzést, valamint az időszakos oktatást végző szervezetek évente május 31. napjáig felügyeleti díjat fizetnek a közlekedési hatóság részére.

(8b) A felügyeleti díj mértéke

(8c) A (8a) bekezdés szerinti felügyeleti díj a vasúti közlekedési hatóságot illeti meg, amelyet a feladataival összefüggésben használ fel.”

„(7) A (6) bekezdés szerinti ellenőrzéssel érintett személyek és szervezetek évente május 31. napjáig felügyeleti díjat fizetnek a közlekedési hatóság részére. A felügyeleti díj a vasúti közlekedési hatóságot illeti meg, amelyet a vasúti közlekedési hatósági feladataival összefüggésben használ fel.”

„(8) Az éves felügyeleti díj mértéke

„(2) A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya védősávján belül, a vasúti pályát magán hordozó ingatlanon vagy a szomszédos ingatlanon – az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett – a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett tulajdonosok érdekei vagy a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából. A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására, valamint a növényzet eltávolítására a villamos energiáról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a pályahálózat-működtetőt ugyanazok a jogok megilletik, mint a hálózati engedélyest a vezetékjog alapján.”

„(2a) A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő vagy megbízottja a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítása feladatok ellátásához a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett – a lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet.

(2b) Az ingatlan tulajdonosa vagy használója a (2a) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, a munkák végzését nem akadályozhatja.

(2c) A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő megbízottja a jogosultságát az adott munka elvégzésére vonatkozó meghatalmazással igazolja.”

„(3) A tulajdonos és az állami tulajdonú víziközmű vagyonkezelője (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: tulajdonos) – a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. A fejlesztési közreműködő, a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű, a tulajdonossal egyeztetett határidőt – ami 30 napnál nem rövidebb, közműszakasz fejlesztés esetén, ha azt jogszabályi és más kötelezettségek lehetővé teszik, maximum 12 hónap – határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. A tulajdonos a véleményét a fejlesztési közreműködő értesítésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül köteles közölni a fejlesztési közreműködővel. Az építtető és az üzemeltető a tulajdonos véleményének kézhezvételétől számított 30 napon belül a közműkiváltás vagy fejlesztés elvégzésére vonatkozóan egymással megállapodást kötnek, amely megállapodás kiterjed a közműkiváltás vagy fejlesztés műszakilag feltétlenül szükséges mértékének meghatározására is.”

„(6) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén a fejlesztési közreműködő jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést (beleértve a tervezési munkákat is) a vonatkozó jogszabályok szerinti eljárásban általa kiválasztott, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a tulajdonos tűrni köteles.”

„(9) Ha a vasútvonal fejlesztésének végleges nyomvonalával érintett ingatlanon fogyasztói mérőóra került felszerelésre, a fogyasztó ellátását szolgáló közműszakasz bontását és a mérőóra leszerelését a közműszolgáltató köteles az építtető kérelmére 30 napon belül elvégezni, ha a tulajdonosi hozzájárulást rögzítő birtokbavételi jegyzőkönyvet az építtető csatolja.”

„(3) A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások végrehajtására vonatkozó hatályos bizottsági határozatban meghatározott ERTMS vasúti folyosók esetében különböző hálózat-hozzáférési díjak alkalmazhatók az ETCS fedélzeti berendezéssel, továbbá annak továbbfejlesztett változataival való felszerelésére ösztönzés érdekében. A különböző díjak alkalmazása nem idézhet elő átfogó változást a pályahálózat-működtető bevételében.”

„(1a) Nem nevezhető ki a vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselőjének az a személy, akinek vasúti társasággal vagy vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettel közvetlen vagy közvetett érdekeltsége áll fenn.”

„75/B. § A vasúti igazgatási szerv munkavállalója köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben a 73. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha munkaviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának összeférhetetlenségi ok jut a tudomására, a jogkövetkezmények megjelölésével köteles haladéktalanul írásban felszólítani a munkavállalót, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg. Amennyiben a munkavállaló az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, munkaviszonya megszűnik.”

„(14) Az e §-ban foglalt jogsértések esetén a közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértéke 50 000 000 forintig terjedhet.

(15) A közigazgatási bírság összegének meghatározása során a közlekedési hatóság figyelembe veszi

„(16a) Az e § szerinti közigazgatási bírság ismételten is kiszabható.”

„(3) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával és a különleges kötöttpályás forgalom lebonyolításával kapcsolatos jogsértések esetén a közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértéke 5 000 000 forintig terjedhet.”

„(4) A közigazgatási bírság összegének meghatározása során a közlekedési hatóság figyelembe veszi

„(9) Országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetében a szolgáltató a közszolgáltatási szerződés teljesítésébe a személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó

(10) Kiemelt közszolgáltatói közreműködőként kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezetnek minősülő szervezet vonható be.”

„(7) E § alkalmazásában kapcsolt vállalkozás az a vállalkozás, amely a számvitelről szóló törvény értelmében az országos, regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatást végző és az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társasággal (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: közszolgáltatást végző társaság) összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére köteles, vagy olyan vállalkozás

„(4) A menetkedvezményre való jogosultság biztosítása céljából a menetkedvezményt biztosító országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság, illetve az országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást és az országos, regionális vagy elővárosi autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatást együttesen végző társaság az utazási kedvezményre jogosult munkavállaló, kormánytisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott, nyugdíjas, valamint ezek igényjogosult hozzátartozója (5) bekezdésben meghatározott adatait a menetkedvezményre való jogosultság megszűnéséig, illetve a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolvány vasúti társaság részére történő visszaszolgáltatásáig kezeli.”

„37/A. § Az országos, regionális vagy elővárosi közúti vagy helyi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást vagy a menetrend szerinti vízi személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató munkavállalói és jogszabályban meghatározott igényjogosultjai számára az alkalmazott menetdíjakból díjkedvezményt nyújthat. A közlekedésszervező és az 5. § (6) bekezdése szerinti szervezet 5. § (6) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatokat ellátó munkavállalóját a menetkedvezmények szempontjából a személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató munkavállalójának kell tekinteni.”

„3. § Az egyéb kötöttpályás közlekedéssel összefüggő hatósági tevékenységet a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) látja el.”

„6. § (1) Egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység a közlekedési hatóság részére – a tervezett tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal – tett bejelentés mellett végezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás tevékenységet végző személyt vagy szervezetet nyilvántartásba veszi.

(3) A folyamatos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet, a tervezett kezdőnapot legalább 15 nappal megelőzően, a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet szüneteltetni.

(4) Az időszakos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet a tevékenységének egy vagy több üzemeltetési cikluson át történő szüneteltetését a közlekedési hatóságnál – az üzemeltetési ciklus kezdőnapját megelőzően legalább 15 nappal – bejelenti. Az üzemeltetési ciklusok közötti leállást nem kell bejelenteni.

(5) Az e § szerinti bejelentés alapján a tevékenység-szüneteltetés tényét a közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásában rögzíti.

(6) Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyni – a tevékenység befejezésének tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően – a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet.

(7) A (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján a közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásából törli az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyó személyt vagy szervezetet, ha valamennyi egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységével felhagy.”

„(1) A jelen alcím szerinti bejelentést tevő a közlekedési hatóság rendelkezésére bocsátja a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályairól és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott információkat.

(2) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba veszi

„(2a) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokat a közlekedési hatóság a tevékenység felhagyását követő 12 hónapig kezeli.”

„(1) A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik

„(2) Ha a közlekedési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a közlekedési hatóság a megfelelés igazolásáig, legfeljebb hat hónapra megtiltja a tevékenység folytatását, és ennek tényét az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában rögzíti.

(3) A közlekedési hatóság a tevékenység folytatását megtiltja, és ennek tényét rögzíti az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában – továbbá, ha a személy vagy szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a személy vagy szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti, akkor a személyt vagy szervezetet a nyilvántartásból törli –, ha a személy vagy szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja.

(4) Az e törvény szerinti bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személyre vagy szervezetre kiszabható bírság legmagasabb összege 500 000 forint.”

„(2) Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy

„(2a) Azon beruházások esetében, amelyek előkészítése nem állami építési beruházásként kezdődött meg, az 5. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott mértékű forrás utólagos bevonására a 7. § (2) bekezdése szerinti előkészítési szakasz lezárását megelőzően van lehetőség.

(2b) A (2a) bekezdés alapján utólagosan biztosított forrás esetén e törvény rendelkezéseit a Kormány forrásbiztosító egyedi döntése meghozatala napját követő tevékenységekre kell alkalmazni.”