2024. évi LXXXI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a közforgalom elől el nem zárt belső úthálózaton nehézséget okoz az utak tulajdonosainak, üzemeltetőinek a kezelésük alatt álló területen, adott esetben a közúti forgalomban való részvételre alkalmatlan állapotban ott tárolt vagy huzamosabb ideig szabálytalanul várakozó járművek jelenléte. A módosítás a közúti közlekedés és közlekedési igazgatás szabályainak hatálya alatt megteremti annak lehetőségét, hogy a közforgalom elől el nem zárt magánút kezelője a közterület-felügyelet útján hatósági segítséget vegyen igénybe az ilyen úthálózat rendeltetésszerű, közcélú működtetésének biztosítása érdekében.

A módosítás meghatározza a felnőttképzésről szóló törvény szerinti hatósági adatszolgáltatási kötelezettség felelősét a középiskolákban, szakközépiskolákban megtartott „B” kategóriás járművezetői képzés vonatkozásában.

A módosítás alapján a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében a korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtás helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető, az önkormányzat rendeletben állapíthatja meg a díj mértékét, fizetési feltételeket, mentességeket és kedvezményeket, a megfizetés módját. A bevételek a helyi önkormányzat illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik. A módosítással a Kkt. kiegészülne egy új felhatalmazó rendelkezéssel, amely a korlátozott forgalmú övezetbe való behajtási hozzájárulás díjszedésére vonatkozna, és amely feljogosítja a helyi önkormányzat képviselő testületét (fővárosi önkormányzat esetében a fővárosi közgyűlést) arra, hogy rendeletben állapítsa meg a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, a díjak mértékét, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket.

A technológia fejlődésével összhangban szükségessé vált a gépjárművekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, a módosítás célja olyan szabályozási környezet kialakítása, amely lehetővé teszi a nemzetközi, az uniós és a hazai követelményeknek való megfelelés mellett a technológiai követelmények gyors lekövetését.

Az út kezelőjének a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kár bejelentése kapcsán a módosítás a károsult részére kedvezőbb feltételt teremt, hiszen a „haladéktalan” helyett 30 napos határidőt enged a kár bejelentésére, másfelől a jogbiztonság fenntartását is elősegíti egyértelmű időkeret meghatározásával.

A Kkt. módosításának célja továbbá, hogy a közút kezelőjét idegen ingatlanon megillető igénybevételi jog helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben szabályozott közúti célú közérdekű használati jog illesse meg a jogszabályban foglalt feladatainak ellátása érdekében. A használat joga az idegen ingatlan elhelyezkedésétől függetlenül alapítható, amennyiben az idegen ingatlan használata a közutat (valamint az épülő közutat) érintő fenntartási, üzemeltetési, építési munkák elvégzéséhez, vagy bármely egyéb, a közút kezelőjét jogszabály alapján terhelő feladat elvégzéséhez szükséges.

A szabályozás átláthatóbbá tétele mind az ügyféli, mind az ellenőrző hatóságok számára az egyértelmű jogalkalmazást elősegítve, egy helyen, átlátható módon határozza meg, hogy az ellenőrző hatóság milyen intézkedést jogosult tenni az ellenőrzés során feltárt jogsértések vonatkozásában. A módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a közúti hatósági ellenőrzés során informatikai eszköz igénybevételével kerüljön sor mind az ellenőrzés alá vont személy, mind az ellenőrző hatóság részéről eljáró személy jegyzőkönyv általi aláírására.

A hatékonyabb jogérvényesítés érdekében egyes törvényi szabályok veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 184/2024. (VII. 8.) Korm. rendelettel összhangban sor kerül a kormányrendelettel érintett rendelkezések – egyes, a Kkt. alapján kiszabható közigazgatási bírságösszegek – törvényi szintű átvezetésre. Emellett a kormányrendelettel nem érintett részek tekintetében is sor kerül a kiszabható bírságminimumok és -maximumok 20%-os emelésére. A módosítás a bírságtételek minimumának és maximumának megemelésére vonatkozik keret jelleggel, amely nem jelent önmagában automatikus bírságemelést. A konkrét bírságtételek a vonatkozó kormányrendeletekben kerülnek meghatározásra, ebben kerülhet sor a szakmai alapú differenciálás alkalmazására is.

A közlekedési beruházások megvalósítása során felmerülő közműszakasz kiváltás és fejlesztések kapcsán a vállalási határidő felső időbeli korlátját vezeti be a szabályozás, továbbá az esetleges visszaélésszerű, indokolatlanul magas díjszabáshoz vezető gyakorlat visszaszorítását előíró rendelkezéseket tartalmaz.

A jogalkalmazói bizonytalanságok elkerülése érdekében a módosítás pontosítja a közút mellett, veszélyeztetett helyen erdő, fasor vagy cserjesáv telepítését, előírva ahhoz a földterület tulajdonosának vagy kezelőjének hozzájárulását.

A módosítás pontosítja a visszatartásra vonatkozó rendelkezéseket.

A módosítás a digitális tachográf kártya elektronikus úton történő igénylésének gyakorlati megvalósítása érdekében megteremti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvételt.

Továbbá fogalmi pontosításokra, adatkezelési felhatalmazások megteremtésére, felhatalmazó rendelkezések módosítására és új felhatalmazó rendelkezések bevezetésére, valamint jogtechnikai pontosításokra kerül sor.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása:

Az adatigénylésekre vonatkozóan szükséges adatszolgáltatás jogalapját megteremteni.

Pontosításra és egyértelműsítésre kerülnek a légiközlekedési szakszemélyzeti képesítés és vizsgáztatói tanúsításokkal összefüggő rendelkezések összefüggésben azzal, hogy a koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői engedély megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást a továbbiakban a légiközlekedési vizsgaközpont végzi.

A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a polgári légiközlekedési szakszemélyzet képzése bejelentés alapján folyhasson, amennyiben az adott képzési tevékenység alacsonyabb kockázatú.

A módosítás alapján a légiközlekedési hatóság a repülőrendezvény tartására jogosult szervezetet engedélyezné, az egyes repülőrendezvényekhez engedélyezési eljárás nem tartozna, a szervezőt csak bejelentési kötelezettség terhelné.

A javaslat az engedélyezési eljárás adminisztratív terheinek csökkentése mellett, a légiközlekedés biztonsága érdekében rögzíti, hogy repülőrendezvényt a rendező a repülőrendezvény megtartása előtt 30 nappal köteles bejelenteni, amennyiben az engedélyező hatóság úgy ítéli meg, hogy az a légiközlekedés biztonságát veszélyeztetné, a rendezvény megtartását megtiltja. Amennyiben az engedélyre jogosult a jogszabályokban foglaltakat nem tartja meg, vagy ha a repülőrendezvény nem az engedélyben foglaltak szerint kerül megrendezésre, akkor a hatóság a repülőrendezvény szervezésére és a repülőrendezvény bemutató megtartására vonatkozó engedélyt felfüggeszti vagy visszavonja.

A fentiekkel összhangban pontosításra kerül a repülőrendezvény fogalma és egyéb fogalmi pontosításokra kerül sor.

A légiközlekedés védelme érdekében a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2015. november 5-i (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelettel [a továbbiakban: (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet] összhangban az ellenőrzésre kötelezett személyeknél védelmi háttérellenőrzést kell tartani. A javaslat ezzel összefüggésben hozza létre a légiközlekedési hatóság ehhez kapcsolódó nyilvántartás vezetési kötelezettségét, meghatározva az ahhoz kapcsolódó adatkezelési rendelkezéseket, a nyilvántartásba vétel, törlés szabályait. A módosítás a védelmi háttérellenőrzéssel összefüggésben – a jelenlegi, védelmi háttérellenőrzés megújítására vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj eltörlése mellett – felügyeleti díjat vezet be, amelyet a védelmi háttérellenőrzésre kötelezetett foglalkoztatók kötelesek megfizetni.

A fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2045 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a pénzbírságokból származó bevételeket vagy e bevételek pénzügyi értékének megfelelő összeget a fenntartható légijármű-üzemanyagok területére irányuló kutatási és innovációs projektek támogatására, fenntartható légijármű-üzemanyagok előállítására vagy olyan mechanizmusokra fordítsák, amelyek lehetővé teszik a fenntartható légijármű-üzemanyagok és a hagyományos légijármű-üzemanyagok ára közötti különbség áthidalását. A módosítás ezzel összefüggésben rögzíti, hogy a légiközlekedési hatóság által ezen jogalapon kiszabott bírságokkal egyező összeg erre a célra fordítható.

A magyar légtérben az állam – a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről, valamint a légiforgalmi szolgálatok ellátásának szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően – léginavigációs, távközlési és légtér-ellenőrzési szolgálatot lát el. Ehhez kapcsolódóan a módosításban rögzítésre kerül, hogy ezen szolgáltatások folyamatos biztosítása érdekében szükséges átjárhatósági keretszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

Adminisztráció csökkentés érdekében módosításra került sor a jogalkalmazói tapasztalatokra és az uniós szabályokra is a légijárművek bérbeadásnak engedélyezése tárgyában.

Fogalmi pontosítások a vonatkozó uniós és nemzetközi szabályokkal való összhang megteremtése érdekében.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) módosítása:

A nyilvántartó a Kknyt. értelmében az adatszolgáltatást az adatigénylő részére teljesíti. A bíróságok, a nyomozó hatóságok, a végrehajtók, a közjegyezők, a szakszolgálatok adatfeldolgozói rendszer felhasználásával igényelnek adatot, így amennyiben az adatfeldolgozó nem kerül nevesítésre, úgy valamennyi így meghozott engedélyező döntést szükséges visszavonni és az egyes szerveknek külön-külön lenne szükséges a közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatás iránti kérelmet benyújtania az adatfeldolgozó megjelölése mellett.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a közlekedési hatóság a digitális tachográf kártya kiadásához megigényelhesse a vezetői engedély adatait, valamint átvezeti a kormányzati hatásköri változásokat a felhatalmazó rendelkezések tekintetében.

A forgalmi engedély nélkül vezetés bevezetésével a személyre szabott ügyintézési felületen elérhető jármű szolgáltatási platformon biztosítani kell az ügyfelek számára a lekérdezhetőségét annak, hogy egy adott jármű rendelkezik-e forgalomban való részvételi jogosultsággal.

A kishajós képesítések felülvizsgálata alapján szükségessé vált a kishajóvezetők hajózási képesítéseivel összefüggő rendelkezés pontosítása, tartalmi módosítása, ideértve a nyilvántartások tartalmát. A tervezet alapján a hajózási hatóság a jóváhagyott képzőszervekről nyilvántartást vezet. A módosítás megállapítja az ezzel összefüggő szabályokat, valamint a képzőszervvel szemben alkalmazható szankciókat is.

Megszűnik a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendelet hatálya alá nem tartozó úszólétesítmény személyzete részére a hajós szolgálati könyv használatának kötelezettsége, továbbá nem szükséges hajózási engedély a kishajóval végzett oktatási tevékenységhez.

Hatósági jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján a jogszabályban bővítésre kerülnek a bírsággal szankcionálható esetkörök, így a hajózási képzési, oktatási, vizsgáztatási tevékenységre és a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzői tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben is alkalmazhatóvá válik ez a jogkövetkezmény.

Az M1 autópálya bővítésével összefüggésben a módosítással a végleges építési engedélyben megállapított nyomvonal teljes hosszában létesíthető célkitermelőhely. A módosítás egyúttal megteremti az összhangot az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseiben foglalt M1 autópályához kapcsolódó projektekkel.

A javasolt módosítás érinti a vasútépítés átfogó állami minőség-ellenőrzését, valamint az üzemeltetés során az adott vonalszakaszokra vonatkozóan a minőségi követelményeknek való megfelelés fennállásának ellenőrzését. A módosítási javaslat kiegészíti és független állami kontroll alatt tartja a vasúti beruházások minőségellenőrzését. Az állami vasúti minőség-ellenőrzés eltér a vasúti beruházásokat érintő megfelelőségértékelési eljárásoktól, attól független tevékenység. A megfelelőségértékelő szervezet a beépítendő termékek, gyártói minőségellenőrzési rendszer, rendszerelemek, tervek, alrendszerek előzetes vizsgálatát folytatja le az uniós és hazai előírásoknak való megfelelőségéről. A megfelelőségértékelő feladatát jellemzően dokumentumokból végzi, azok hitelességéért a gyártó (kivitelező) felel. A megfelelőségértékelő a vasúti beruházás elkészültéig látja el érdemben feladatát, azt követően a tanúsítvány felülvizsgálata csak bejelentett változás-változtatás esetén feladata.

A közlekedési beruházások megvalósítása során felmerülő közműszakasz kiváltás és fejlesztések kapcsán a vállalási határidő felső időbeli korlátját vezeti be a szabályozás, és az esetleges visszaélésszerű, indokolatlanul magas díjszabáshoz vezető gyakorlat visszaszorítását előíró rendelkezéseket tartalmaz.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénynek a veszélyeztető fák kivágására, az idegen ingatlanra történő belépésre, a belépés megtagadására vonatkozó szabályainak az alkalmazása a vasúti védősáv esetében a fák vasúti pályára dőléséből eredő, illetve az átlógó ágak által előidézett üzemzavarok száma jelentősen csökkenne, a vasúti közlekedés kiszámíthatóbbá válna.

Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) a különböző hálózat-hozzáférési díjak kötelező alkalmazását feloldotta és a tagállamok saját döntésére bízta. Ezzel összefüggésben a módosítás a szabályozás pontosítását egyszerűsítését tartalmazza.

Vasúti Igazgatási Szerv kormánytisztviselő esetében az összeférhetetlenségi szabályok pontosítása, összhangban az 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2370 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2016/2370 európai parlamenti és tanácsi irányelv) foglaltakkal.

Módosul a vasúti közlekedési hatóság által, az egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély kiadásához kapcsolódó felügyeleti díjak mértéke, valamint két új felügyeleti díjtétel kerül bevezetésre: az egyiket az alapképzést, valamint az időszakos oktatást végző szolgáltatók vonatkozásában, a másikat pedig a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző szervezetek vonatkozásában.

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a vasúti közlekedési hatóság által a jogsértések esetén kiszabható bírságok mértékét egyrészt meghatározza a Vtv., másrészt pedig a vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól szóló 277/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet. Ennek alapján a bírságok kizárólag törvényi szinten kerülnek megállapításra, amelynek során a vasúti közlekedési hatóság mérlegelési jogkörében jár el.

A vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását évente – felügyeleti díj ellenében – ellenőrzi. A 2015. óta változatlan mértékű felügyeleti díjak módosítása időszerűvé vált, azzal az országos vállalkozó vasúti társaságok éves felügyeleti díja közel 20%-os mértékben emelkedik. A módosítás továbbá egységesíti az éves felügyeleti díjak mértékét az elővárosi, városi, térségi és helyi vállalkozó tevékenység tekintetében.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a vasúti műszaki szabályozással összefüggő feladatokkal kapcsolatban a miniszter döntése alapján, a források rendelkezések állása esetén támogatás nyújtható, mely támogatás a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium igazgatás előirányzata terhére is nyújtható.

Emellett a módosítás egységesíti és egyértelműsíti, hogy a vasúti közlekedési hatóság által beszedett felügyeleti díjak a vasúti közlekedési hatóságot illetik meg, amely azokat a feladataival összefüggésben használ fel. Továbbá egyértelművé teszi, hogy a felügyeleti díjat meg kell fizetnie a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, vasútbiztonsági engedéllyel rendelkezőknek az ellenőrzések számától függetlenül.

A módosítás emellett a kiemelt állomások fejlesztésével összefüggő módosítást tartalmaz.

Továbbá fogalmi pontosítások, valamint a jogszabályi hivatkozások frissítése.

A súlyos vasúti baleset pontosítása a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv) összhangban. Ezen irányelvvel összhangban kerül sor a vasúti baleset, váratlan vasúti esemény esetén az előzetes értékelés biztosítására, amelynek során dönt arról, hogy megkezdi-e a vizsgálatot.

A módosítás emellett egyértelművé teszi, hogy a közlekedésbiztonsági szervezet a vizsgálat bármely szakaszában haladéktalanul és akadálytalanul hozzáférhet a vizsgálatához szükséges adatokhoz.

A hatályos szabályok felsőfokú szakirányú képesítést írnak elő, a módosítás csak felsőfokú képesítés írt elő a vizsgálóbizottság vezetője vonatkozásában, a szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények fenntartásával. A vizsgálóbizottság tagjára ezen képesítési követelmények eltörlésre kerülnek.

Sor kerül ezen kívül a közlekedésbiztonsági szervezet által kiszabható közigazgatási bírságok egységesítésére, a víziközlekedési szakterületre vonatkozó speciális rendelkezések hatályon kívül helyezésével.

A kezelhető adatok körének kiegészítése a telefonos és elektronikus elérhetőséggel.

A módosítással bevezetésre kerül az ún. kiemelt közszolgáltatói közreműködő bevonásának lehetősége a személyszállítási közszolgáltatási szerződések teljesítésébe, amelyre a megrendelő előzetes hozzájárulásával van lehetőség.

A módosítás a menetkedvezményekre vonatkozó adatkezelési szabályok módosítását célozza, annak érdekében, hogy a vonatkozó adatvédelmi, adatkezelési rendelkezésekkel összhangban indokolatlanul ne kerüljön sor további adatkezelésre a menetkedvezményre való jogosultság megszűnését, illetve a kedvezményre jogosító igazolványok vasúti társaság részére történő visszaszolgáltatását követően. Emellett az általános adatvédelmi rendeletre tekintettel bizonyos rendelkezések hatályon kívül helyezése szükséges.

Módosul a menetkedvezményre jogosult munkavállalók köre az Sztv. alapján a személyszállítási közszolgáltatások megrendelőjének szakmai háttértámogatását és szakmai folyamatok előkészítését ellátó szervezet érintett munkavállalóival, figyelemmel az érintett szervezet által ellátott közfeladatokra, továbbá az állami közlekedési társaságokat érintő szervezeti változásokra is. A módosítás a menetkedvezményre jogosultak körét pontosítja, figyelemmel az állami közlekedési társaságokat érintő szervezeti változásokra is.

A módosítás kiegészíti a szolgáltatók az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai élete, személye, testi épsége, vagyontárgyai védelme, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai és a nemzeti vagyon védelme érdekében készíthető felvételekre vonatkozó szabályokat. A modern elektronikus biztonságtechnikai rendszerek hangfelvétel tárolására alkalmas funkcióval is rendelkeznek, így szükséges az adatkezelési felhatalmazás kiegészítése a képfelvételeken kívül a kép- és hangfelvétel kezelésével.

A módosítás tartalmazza a vállalkozó vasúti társaságok infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó szabályainak pontosítását, azzal, hogy az csak a nyílt hozzáférésű nyílt hozzáférésű hazai vasúti infrastruktúra vonatkozik.

Emellett jogtechnikai pontosításokra kerül sor.

A közútkezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt. az útdíj rendszerben kezelt adatokhoz jelenleg nem rendelkezik hozzáféréssel. Az útdíj rendszerben tárolt adatok, különösen a keresztmetszetek áthaladási adatai (időpont, helyszín, rendszám), a gépjárművek vagy gépjárműszerelvények forgalmi rendszámai, valamint a gépjárműveknek vagy gépjárműszerelvényeknek a díjkategória meghatározásához szükséges jellemzői szükségesek ahhoz, hogy a közútkezelő teljes körűen ellássa a Kkt.-ben rögzített hatósági, ellenőrzési tevékenységét. A módosítás ennek az adatátadásnak a lehetőségét teremti meg.

Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység a hatályos jogszabályok alapján a vasúti igazgatási szerv, valamint a vasúti közlekedési hatóság felé történt bejelentést követően végezhető.

A módosítás ezen kettősséget megszüntetve a tevékenység végzését kizárólag a vasúti közlekedési hatóság felé történő bejelentéshez köti, eltörölve a vasúti igazgatási szerv felé történő bejelentést azzal, hogy a vasúti igazgatási szerv felé történő bejelentéshez kapcsolódó feltételeket – pl. kárfedezet fennállásának igazolása – a továbbiakban a vasúti közlekedési hatóság vizsgálja. Az ellenőrzési feladatokat a módosítást követően kizárólag a vasúti közlekedési hatóság látja el. Ezzel összefüggésben hatályon kívül helyezésre kerülnek a vasúti igazgatási szerv eljárására, továbbá az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések is, és módosításra kerülnek az adatkezelési és felhatalmazó rendelkezések is.

A törvényjavaslat az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) hatálybalépésétől eltelt egy év gyakorlati tapasztalatok alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében pontosítja a törvényt, valamint lehetővé teszi, hogy az állami építési beruházási keretprogram elfogadását megelőzően – az európai uniós forrásból megvalósuló projektek mellett – a Kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetési forrásból finanszírozott beruházások is megindulhassanak.

A közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a közforgalom elől el nem zárt belső úthálózaton nehézséget okoz az utak tulajdonosainak, üzemeltetőinek a kezelésük alatt álló területen, adott esetben a közúti forgalomban való részvételre alkalmatlan állapotban ott tárolt vagy huzamosabb ideig szabálytalanul várakozó járművek jelenléte.

A módosítás a közúti közlekedés és közlekedési igazgatás szabályainak hatálya alatt megteremti annak lehetőségét, hogy a közforgalom elől el nem zárt magánút kezelője a közterület-felügyelet útján hatósági segítséget vegyen igénybe a bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető út és belső úthálózat rendeltetésszerű, közcélú működtetésének biztosítása érdekében.

A rendelkezés meghatározza a felnőttképzésről szóló törvény szerinti hatósági adatszolgáltatási kötelezettség felelősét a középiskolákban, szakképző intézményekben megtartott „B” kategóriás járművezetői képzés vonatkozásában.

A módosítás pontosítja a visszatartásra vonatkozó rendelkezéseket.

A módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a közúti hatósági ellenőrzés során informatikai eszköz igénybevételével kerüljön sor mind az ellenőrzés alá vont személy, mind az ellenőrző hatóság részéről eljáró személy jegyzőkönyv általi aláírására.

A módosítás a gépjármű műszaki és technológiai szabályozás átalakítása, egyszerűsítése és deregulációja, a műszaki előírások rendszerének kialakításával összefüggésben tartalmaz módosítást.

A módosítás egyértelműsíti, hogy a vizsgálóállomásokkal szemben kiszabható, a Kkt.-ben meghatározott bírság összegek keretösszegek, azaz a bírságok alapjául szolgáló egyes tényállásokat, az azok megsértése esetén kiszabható bírság összegét a kapcsolódó kormányrendelet tételesen határozza meg.

A technológia fejlődésével összhangban szükségessé vált a gépjárművekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, a módosítás célja olyan szabályozási környezet kialakítása, amely lehetővé teszi a nemzetközi, az uniós és a hazai követelményeknek való megfelelés mellett a technológiai követelmények gyors lekövetését. A kiegészítés definiálja a járműműszaki előírás tartalmi és formai követelményeit, meghatározza a kiadásért és kidolgozásért felelős szervet, továbbá a közzététel módját.

A közlekedési beruházások megvalósítása során felmerülő közműszakasz kiváltás és fejlesztés esetén többletenergia igény is jelentkezik, amelynek biztosítása a közműszolgáltatók feladata. A feladat elvégzésének időbeli hatálya jelenleg nem szabályozott. A gyakorlatban az energiaigény biztosítására a közműszolgáltatók adott esetben a projekt kivitelezését meghaladó határidőt vállalnak, amely a kiemelt projektek esetén nem megfelelő, így a vállalási határidő felső időbeli korlátját vezeti be a szabályozás. A közmű kiváltásra vagy fejlesztésre akkor kerülhet csak sor, amikor a beruházás már kivitelezési fázisba kerül, azaz már rendelkezik építési engedéllyel, ismert minden műszaki paraméter ami a kiváltáshoz vagy fejlesztéshez szükséges, maga a jogszabályhely is csak ebben a kivitelezési szakaszban alkalmazható.

Az esetleges visszaélésszerű, indokolatlanul magas díjszabáshoz vezető gyakorlat visszaszorítását szolgálja a módosítás, azzal, hogy a közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a vonatkozó jogszabályok szerinti eljárásban általa kiválasztott, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni.

A módosítás az érintett járművek körét a vonatkozó rendeletben részletezett közútkezelői hozzájárulás kiadásával kapcsolatos eljárásokhoz igazítja, mellőzve a nehezen alkalmazható, járműmérethez kötött meghatározást.

A módosítás alapján a korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtás a helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető, amely vonatkozásában az önkormányzat rendeletben állapíthatja meg a díj mértékét, fizetési feltételeket, mentességeket és kedvezményeket, a megfizetés módját. A bevételek a helyi önkormányzat illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.

Az út kezelőjének az útkezelői kötelezettségének a megszegésével okozott kár bejelentése kapcsán a módosítás a károsult részére kedvezőbb feltételt teremt, hiszen a „haladéktalan” helyett 30 napos határidőt enged

a kár bejelentésére, másfelől a jogbiztonság fenntartását is elősegíti egyértelmű időkeret meghatározásával.

A szabályozás pontosítja mely védelmi rendeltetésről van szó. Az erdő telepítésénél az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény ugyan előírja a tulajdonos hozzájárulását, az új szabályozás ezt előírja a fasor, cserjesáv telepítése esetére is.

A módosítás alapján a közút kezelőjét idegen ingatlanon közúti célú közérdekű használati jog illeti meg a jogszabályban rögzített feladatainak ellátása érdekében.

A módosítás célja, hogy a szabályozás átláthatóbbá tételével mind az ügyféli, mind az ellenőrző hatóságok számára az egyértelmű jogalkalmazást elősegítve, egy helyen, átlátható módon határozza meg, hogy az ellenőrző hatóság milyen intézkedést jogosult tenni az ellenőrzés során feltárt jogsértések vonatkozásában.

A módosítás a digitális tachográf kártya elektronikus úton történő igénylésének gyakorlati megvalósítása érdekében megteremti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvételt.

Adatkezelési felhatalmazás megteremtése az érintett szervezetek részére a középiskolai „B” kategóriás jogosítvány megszerzésével összefüggésben.

A felhatalmazó rendelkezések pontosítsa, kiegészítése az azok alapján megalkotandó szabályok egyértelműsítéséhez, másrészt a járműműszaki szabályozás ésszerűsítése kapcsán új felhatalmazó rendelkezés bevezetése, továbbá a korlátozott övezetekbe történő behajtás szabályozásával összefüggésben felhatalmazó rendelkezés bevezetése az önkormányzati rendelet megalkotására.

A hatékonyabb jogérvényesítés érdekében egyes törvényi szabályok veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 184/2024. (VII. 8.) Korm. rendelettel összhangban sor kerül a kormányrendelettel érintett rendelkezések – egyes, a Kkt. alapján kiszabható közigazgatási bírságösszegek – törvényi szintű átvezetésére.

Emellett a kormányrendelettel nem érintett részek tekintetében is sor kerül a kiszabható bírságminimumok és -maximumok 20%-os emelésére. A módosítás a bírságtételek minimumának és maximumának megemelésére vonatkozik keret jelleggel, amely nem jelent önmagában automatikus bírságemelést. A konkrét bírságtételek a vonatkozó kormányrendeletekben kerülnek meghatározásra, ebben kerülhet sor a szakmai alapú differenciálás alkalmazására is.

A módosítás alapján már a súlyosnak minősülő jogsértések esetében sem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés, a jogalkalmazói tapasztalatokat figyelembe véve, növelve a közigazgatási bírságok preventív hatását.

Fogalmi és jogtechnikai pontosítások.

A módosítással összefüggésben a feleslegessé vált rendelkezések hatályon kívül helyezése.

A közúti közlekedésről szóló törvényben szabályozott adatszolgáltatások jogalapjának megteremtése.

Pontosításra és egyértelműsítésre kerülnek a légiközlekedési szakszemélyzeti képesítés és vizsgáztatói tanúsításokkal összefüggő adatkezelési rendelkezések azzal összefüggésben, hogy a koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői engedély megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást a továbbiakban a légiközlekedési vizsgaközpont végzi.

A katonai légügyi hatóság hatáskörébe tartozik a pilóta nélküli állami légijármű rendszer karbantartásának engedélyezése mellett a pilóta nélküli állami légijármű rendszer gyártásának, javításának engedélyezését is. Ezen engedélyezési eljárások több esetben külföldi kérelmezőt érintenek, lefolytatásuk több napot igénybe vevő helyszíni szemlét, auditálási eljárást és speciális szakértelmet igényel, továbbá a külföldi telephelyeken lefolytatásra kerülő eljárási cselekmények lebonyolítása jelentős mennyiségű szervezési feladattal jár.

Az állami légijármű vagy légijármű komponens tervezését, gyártását, javítását, karbantartását, az állami légijármű folyamatos légialkalmasságának fenntartását a katonai légügyi hatóság engedélyével rendelkező jogi személy végezheti. Ezen engedélyezési eljárások is általában külföldi kérelmezőt érintenek, lefolytatásuk több napot igénybe vevő helyszíni szemlét, auditálási eljárást és speciális szakértelmet igényel, a benyújtott kérelem akár többszáz oldalas iratanyagot is tartalmazhat, továbbá a külföldi telephelyeken lefolytatásra kerülő eljárási cselekmények lebonyolítása jelentős mennyiségű szervezési feladattal jár.

Az állami légijárművek és a pilóta nélküli állami légijárművek tervezésére, gyártására, javítására, karbantartására, valamint az állami légijármű folyamatos légialkalmassága fenntartására vonatkozó nemzetközi és hazai előírások betartása a repülésbiztonsági szempontok érvényesítésén túl, honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekek érvényesülése szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. A vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése, az állami légijárművekkel és a pilóta nélküli állami légijárművekkel összefüggő tevékenységek felügyelete, ellenőrzése az eljárások lefolytatáshoz szükséges személyi- és tárgyi feltételekkel, a megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező katonai légügyi hatóság hatáskörébe tartozik.

Az állami légijárművek tervezésére, gyártására, javítására, karbantartására és folyamatos légialkalmassága fenntartására irányuló tevékenység tekintetében minden esetben indokolt a hatósági engedélyezési hatáskör gyakorlása. Ugyanakkor a pilóta nélküli állami légijárművek esetében a kisebb repülésbiztonsági kockázatot jelentő, sok esetben tömeges gyártásból származó, „A1”–„B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer javítását, karbantartását esetenként elvégezheti az eszköz üzemeltetője is a gyártói előírások alapján. Ezen közforgalomban megvásárolható eszközök tekintetében nem minden esetben indokolt és nem minden esetben életszerű a tervezési, gyártási és javítási tevékenység szoros szakmai, hatósági felügyelete. A nagyobb repülésbiztonsági kockázatot jelentő és összetett gyártási folyamatot feltételező, „C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű rendszerek vonatkozásában azonban minden esetben indokolt a tervezési, gyártási, javítási és karbantartási tevékenységek katonai légügyi hatósági engedélyezése. A pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben határozható meg részletesen, hogy mely esetekben indokolt a pilóta nélküli állami légijárművekkel összefüggő tevékenység végzésének hatósági engedélyhez kötése.

A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a polgári légiközlekedési szakszemélyzet képzése bejelentés alapján folyhasson, amennyiben az adott képzési tevékenység alacsonyabb kockázatú, amelynek részletszabályait külön jogszabály határozza meg. A javaslat továbbá ehhez a tevékenységhez kapcsolódó szankciókat rögzíti.

A módosítás a repülőrendezvényekre vonatkozó szabályokat módosítja, amelyek révén biztosított a magasfokú repülésbiztonság, ugyanakkor csökkenti az engedélyezéssel együtt járó adminisztratív terheket, figyelemmel arra, hogy a légiközlekedési hatóság a javaslat elfogadása esetén a repülőrendezvény tartására jogosult szervezetet engedélyezné, az egyes repülőrendezvényekhez engedélyezési eljárás nem tartozna, a szervezőt csak bejelentési kötelezettség terhelné.

A módosítás alapján sport tevékenységet légijárművel az gyakorolhat, aki tagja az országos sportági szakszövetségnek, de csak abban az esetben, ha nem uniós szakszolgálati engedéllyel rendelkezik.

Pontosítás a jogértelmezési nehézségek elkerülése érdekében.

A törvény hatályos rendelkezései alapján a légiközlekedési hatóság a fenntartható légijármű-üzemanyagokra vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben 100 000 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki. Az (EU) 2023/2045 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a pénzbírságokból származó bevételeket vagy e bevételek pénzügyi értékének megfelelő összeget a fenntartható légijármű-üzemanyagok területére irányuló kutatási és innovációs projektek támogatására, fenntartható légijármű-üzemanyagok előállítására vagy olyan mechanizmusokra fordítsák, amelyek lehetővé teszik a fenntartható légijármű-üzemanyagok és a hagyományos légijármű-üzemanyagok ára közötti különbség áthidalását. A módosítás ezzel összefüggésben rögzíti, hogy a légiközlekedési hatóság által ezen jogalapon kiszabott bírságokkal megegyező összeget erre a célra fordíthat.

A légiközlekedés védelme érdekében az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelettel összhangban az ellenőrzésre kötelezett személyeknél védelmi háttérellenőrzést kell tartani. A javaslat ezzel összefüggésben hozza létre a légiközlekedési hatóság ehhez kapcsolódó nyilvántartás vezetési kötelezettségét, meghatározva az ahhoz kapcsolódó adatkezelési rendelkezéseket, a nyilvántartásba vétel, törlés szabályait. A légiközlekedési hatóság a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendeletnek való megfelelés céljából, nemzetbiztonsági célokból, valamint az érintett személyt érintő eljárások lefolytatása céljából kezeli a védelmi háttérellenőrzés alá vont személy adatait.

A módosítás a védelmi háttérellenőrzéssel összefüggésben – a jelenlegi, védelmi háttérellenőrzés megújítására vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj eltörlése mellett – felügyeleti díjat vezet be, amelyet a védelmi háttérellenőrzésre kötelezett foglalkoztatók kötelesek megfizetni. A felügyeleti díjat a légiközlekedési hatóság részére az a foglalkoztató köteles megfizetni, aki a tárgyév november 30. napján a nyilvántartás alapján legalább egy éve védelmi háttérellenőrzés alá vont személyt foglakoztat. A felügyeleti díj éves mértéke a védelmi háttérellenőrzés alá vont személyenként 30 000 forint. A javaslat meghatározza a felügyeleti díj megállapításával, megfizetésével kapcsolatos részletszabályokat, valamint az átmeneti rendelkezéseket.

Fogalmi pontosítások a vonatkozó uniós és nemzetközi szabályokkal való összhang megteremtése érdekében, valamint a repülőrendezvény fogalmának pontosítása, továbbá fogalmi módosítás a légijárművel végzett sporttevékenységhez kapcsolódó szabályokhoz.

Új felhatalmazó rendelkezések bevezetése a polgári légijárművel végzett repülőrendezvények, valamint a fenntartható légijármű üzemanyagokkal kapcsolatos támogatási rendszer vonatkozásában.

Átmeneti rendelkezés a védelmi háttérellenőrzéssel összefüggésben bevezetett nyilvántartással és a felügyeleti díjjal kapcsolatban.

Fogalmi pontosítások a jogalkalmazói tapasztalatok és a vonatkozó uniós szabályokkal való összhang megteremtése érdekében.

Adminisztrációcsökkentés érdekében hatályon kívül helyező rendelkezés, figyelemmel a jogalkalmazói tapasztalatokra és az uniós szabályokra is a légijárművek bérbeadásnak engedélyezése tárgyában, továbbá egyéb hatályon kívül helyező rendelkezések.

A nyilvántartó a Kknyt. értelmében az adatszolgáltatást az adatigénylő részére teljesíti. A bíróságok, a nyomozó hatóságok, a végrehajtók, a közjegyezők, a szakszolgálatok adatfeldolgozói rendszer felhasználásával igényelnek adatot, így amennyiben az adatfeldolgozó nem kerül nevesítésre, úgy valamennyi így meghozott engedélyező döntést szükséges visszavonni és az egyes szerveknek külön-külön lenne szükséges a közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatás iránti kérelmet benyújtania az adatfeldolgozó megjelölése mellett.

A módosítás emellett a közúti közlekedésről szóló törvény új, 14/B. §-ában foglalt rendelkezéshez tartozó jogalap megteremtését szolgálja adatszolgáltatás céljából. Továbbá lehetővé teszi, hogy a közlekedési hatóság a digitális tachográf kártya kiadásához megigényelhesse a vezetői engedély adatait.

A járműnyilvántartás informatikai rendszerének megújítása eredményeképpen a gyártmány-típus-alvázszám összefüggések helyességének biztosítása érdekében a nyilvántartó általi előzetes ellenőrzése megszűnt, helyette a gyártmány-típus összefüggések helyességének előzetes ellenőrzését végzi a nyilvántartó, ezt a pontosítást tartalmazza a módosítás.

A forgalmi engedély nélkül vezetés bevezetésével a személyre szabott ügyintézési felületen elérhető jármű szolgáltatási platformon biztosítani kell az ügyfelek számára a lekérdezhetőségét annak, hogy egy adott jármű rendelkezik-e forgalomban való részvételi jogosultsággal.

A módosítás a minisztériumok közötti hatáskör változással összefüggő pontosítást tartalmaz.

Megszűnik a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendelet hatálya alá nem tartozó úszólétesítmény személyzete részére a hajós szolgálati könyv használatának kötelezettsége, továbbá nem szükséges hajózási engedély a kishajóval végzett oktatási tevékenységhez.

A kishajós képesítések felülvizsgálata alapján szükségessé vált a kishajóvezetők hajózási képesítéseivel összefüggő rendelkezés pontosítása, tartalmi módosítása, ideértve a nyilvántartások tartalmát is.

A módosítás alapján a hajózási hatóság a jóváhagyott képzőszervekről nyilvántartást vezet. Megállapítja az ezzel összefüggő szabályokat, részletezi a hajózási hatóság feladatait, valamint a képzőszervvel szemben alkalmazható szankciókat is.

Jogalkalmazói tapasztalatokon alapuló pontosítás.

Megszűnik a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendelet hatálya alá nem tartozó úszólétesítmény személyzete részére a hajós szolgálati könyv használatának kötelezettsége.

A kiállított okmányok hitelességének utólagos igazolásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentését célozza az a módosítás, amely a vizsgaközpont 40 évben meghatározott adatkezelési jogosultságát az egészségi alkalmassági minősítésre vonatkozó adatra is kiterjeszti. A kezelt adatok köre bővítésre kerül továbbá az ügyfél arra vonatkozó adataival, hogy hajózási képesítéshez kötött foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll, ez ugyanis a vonatkozó miniszteri rendelet alapján a gyakorlati vizsgára bocsátás feltétele.

Nem szükséges hajózási engedély a kishajóval végzett oktatási tevékenységhez, valamint a vízijármű kedvtelési célú használatához.

Hatósági jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján a jogszabályban bővítésre kerülnek a bírsággal szankcionálható esetkörök, így a hajózási képzési, oktatási, vizsgáztatási tevékenységre és a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzői tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben is alkalmazhatóvá válik ez a jogkövetkezmény.

Szövegcserés pontosítás.

Az M1 autópálya bővítésével összefüggésben a módosítással a végleges építési engedélyben megállapított nyomvonal teljes hosszában létesíthető célkitermelőhely. A módosítás egyúttal megteremti az összhangot az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseiben foglalt M1 autópályához kapcsolódó projektekkel.

Az állami vasúti minőség-ellenőrzés eltér a vasúti beruházásokat érintő megfelelőségértékelési eljárásoktól, attól független tevékenység. A módosítási javaslat kiegészíti és független állami kontroll alatt tartja a vasúti beruházások minőségellenőrzését.

A vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását évente – felügyeleti díj ellenében – ellenőrzi. A 2015. óta változatlan mértékű felügyeleti díjak módosítása időszerűvé vált, azzal az országos vállalkozó vasúti társaságok éves felügyeleti díja közel 20%-os mértékben emelkedik. A módosítás továbbá egységesíti az éves felügyeleti díjak mértékét az elővárosi, városi, térségi és helyi vállalkozó tevékenység tekintetében.

Annak érdekében, hogy a kiemelt állomások fejlesztése külső befektetők bevonásával oly módon valósulhasson meg, hogy az ingatlanok állami tulajdonban maradnak, indokolt az érintett ingatlanokra hosszútávú hasznosítást és fejlesztést lehetővé tevő vagyonkezelési szabályokat alkotni.

A Magyarország 2025. évi költségvetését megalapozó törvényjavaslatban szerepel „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ah) alpontjá”-nak módosítására irányuló javaslat, amellyel indokolt összhangba hozni a vasúti törvény vagyonkezelőre vonatkozó rendelkezéseit.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a vasúti műszaki szabályozással összefüggő feladatokkal kapcsolatban a miniszter döntése alapján, a források rendelkezések állása esetén támogatás nyújtható, mely támogatás a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium igazgatás előirányzata terhére is nyújtható.

A bejelentett szervezetek tevékenységével kapcsolatos pontosítás az uniós szabályokkal összhangban, annak előírásával, hogy a bejelentett szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy az értékelő személyzetük tájékoztatást kapjon az adminisztratív döntésekről, dokumentumokról.

Felügyeleti díjjal kapcsolatos rendelkezések pontosítása, felügyeleti díj emelése, továbbá új felügyeleti díj bevezetése az alapképzést, valamint az időszakos oktatást végző szolgáltatók, valamint a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző szervezetek vonatkozásában a vasúti hatóság tevékenységével összefüggésben. Emellett a módosítás egységesíti és egyértelműsíti, hogy a vasúti közlekedési hatóság által beszedett felügyeleti díjak a vasúti közlekedési hatóságot illetik meg, amely azokat a feladataival összefüggésben használ fel. Továbbá egyértelművé teszi, hogy a felügyeleti díjat meg kell fizetnie a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, vasútbiztonsági engedéllyel rendelkezőknek az ellenőrzések számától függetlenül.

A vasúti pályát magán hordozó ingatlannal szomszédos ingatlanokon (vasúti védősávon kívül) is van olyan növényzet (vagy átlóg), mely veszélyezteti a közlekedés biztonságát és/vagy a vasúti közlekedés célját szolgáló vezetékek üzemeltetését. A módosítással a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénynek a veszélyeztető fák kivágására, az idegen ingatlanra történő belépésre, a belépés megtagadására vonatkozó szabályainak az alkalmazása révén a fák vasúti pályára dőléséből eredő, illetve az átlógó ágak által előidézett üzemzavarok száma jelentősen csökkenne, a vasúti közlekedés kiszámíthatóbbá válik. A kiegészítés eredményeként biztosítható a tulajdonos jogainak kielégítő védelme. A tűrési kötelezettség, másrészt a feladatok elvégzése közérdekű tevékenység elvégzésével és a közlekedés biztonságos lebonyolításával van összefüggésben.

A közlekedési beruházások megvalósítása során felmerülő közműszakasz kiváltás és fejlesztés esetén többletenergia igény is jelentkezik, amelynek biztosítása a közműszolgáltatók feladata. A feladat elvégzésének időbeli hatálya jelenleg nem szabályozott. A gyakorlatban az energiaigény biztosítására a közműszolgáltatók adott esetben a projekt kivitelezését meghaladó határidőt vállalnak, amely a kiemelt projektek esetén nem megfelelő,

így a vállalási határidő felső időbeli korlátját vezeti be a szabályozás. A közmű kiváltásra vagy fejlesztésre akkor kerülhet csak sor, amikor a beruházás már kivitelezési fázisba kerül, azaz már rendelkezik építési engedéllyel, ismert minden műszaki paraméter ami a kiváltáshoz vagy fejlesztéshez szükséges, maga a jogszabályhely is csak ebben a kivitelezési szakaszban alkalmazható.

Az esetleges visszaélésszerű, indokolatlanul magas díjszabáshoz vezető gyakorlat visszaszorítását szolgálja a módosítás, azzal a közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a vonatkozó jogszabályok szerinti eljárásban általa kiválasztott, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni.

A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a különböző hálózat hozzáférési díjak kötelező alkalmazását feloldotta és a tagállamok saját döntésére bízta. Ezzel összefüggésben a módosítás a szabályozás pontosítását és a jogszabályi hivatkozások egyszerűsítését tartalmazza.

Az összeférhetetlenségi szabályok pontosítása a kormánytisztviselők és munkavállalók tekintetében, összhangban az 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2370 európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakkal.

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a vasúti közlekedési hatóság által a jogsértések esetén kiszabható bírságok mértékét egyrészt meghatározza a Vtv., másrészt pedig a vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól szóló 277/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet. A módosítás révén a bírságok kizárólag törvényi szinten kerülnek megállapításra, amelynek során egyrészt a kiszabható közigazgatási bírságok maximuma egységes összegben kerül meghatározásra, továbbá rögzítésre kerülnek azon szempontok, amelyeket a vasúti közlekedési hatóság mérlegelési jogkörében eljárva figyelembe vesz a közigazgatási bírság kiszabása során.

Felhatalmazó rendelkezések pontosítása, továbbá új felhatalmazó rendelkezés a vasúti megfelelőségértékelési tevékenységgel összefüggésben

A vasúti hatóság tevékenységével összefüggő felügyeleti díjak 30%-os emelése, továbbá fogalmi pontosítások, uniós jogszabályi hivatkozások frissítése és jogtechnikai pontosítások. A hiánypótlási lehetőségek számának emelése két alkalomról három alkalomra.

Deregulációs okokból, valamint a Vtv. jelen módosításával összefüggésben hatályát vesztő rendelkezések, amely révén többek között megszűnik a Vasúti Igazgatási Szerv üzleti titok feloldására vonatkozó intézkedési lehetősége.

A súlyos vasúti baleset fogalmának a pontosítása az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban.

Az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kerül sor a vasúti baleset, váratlan vasúti esemény esetén az előzetes értékelés biztosítására, amelynek során a közlekedésbiztonsági szervezet dönt arról, hogy megkezdi-e a vizsgálatot.

A jogalkalmazói tapasztalatok alapján a módosítás egyértelművé teszi, hogy a közlekedésbiztonsági szervezet a vizsgálat bármely szakaszában haladéktalanul és akadálytalanul hozzáférhet a vizsgálatához szükséges adatokhoz.

A hatályos szabályok felsőfokú szakirányú képesítést írnak elő a vizsgálóbizottság vezetője és tagjai vonatkozásában, a módosítás ezt felsőfokú képesítésre változtatja.

A kezelhető adatok körének kiegészítése a telefonos és elektronikus elérhetőséggel.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások teljesítésébe bevonható speciális közreműködői típus meghatározása.

A módosítással bevezetésre kerül az ún. kiemelt közszolgáltatói közreműködő bevonásának a lehetősége a személyszállítási közszolgáltatási szerződések teljesítésébe, amelyre a megrendelő előzetes hozzájárulásával

van lehetőség.

A módosítás a menetkedvezményekre vonatkozó adatkezelési szabályok módosítását célozza, annak érdekében, hogy a vonatkozó adatvédelmi, adatkezelési rendelkezésekkel összhangban indokolatlanul ne kerüljön sor további adatkezelésre a menetkedvezményre való jogosultság megszűnését, illetőleg a kedvezményre jogosító igazolványok vasúti társaság részére történő visszaszolgáltatását követően. Továbbá a módosítás a menetkedvezményre jogosultak körét pontosítja, figyelemmel az állami közlekedési társaságokat érintő szervezeti változásokra is

Módosítja a menetkedvezményre jogosult munkavállalók körét az Sztv. alapján a személyszállítási közszolgáltatások megrendelőjének szakmai háttértámogatását és szakmai folyamatok előkészítését ellátó szervezet érintett munkavállalóival, figyelemmel az érintett szervezet által ellátott közfeladatokra, továbba az állami közlekedési társaságokat érintő szervezeti változásokra is.

A módosítás kiegészíti a szolgáltatók, az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai élete, személye, testi épsége, vagyontárgyai védelme, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai és a nemzeti vagyon védelme érdekében készíthető felvételekre vonatkozó szabályokat. A modern elektronikus biztonságtechnikai rendszerek hangfelvétel tárolására alkalmas funkcióval is rendelkeznek, így szükséges az adatkezelési felhatalmazás kiegészítése a képfelvételeken kívül a kép- és hangfelvétel kezelésével.

A módosítás az országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást és az autóbusszal végzett országos, regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatást gyüttesen végző társaságok munkavállalóinak adható kedvezményt egyértelműsíti.

A módosítás tartalmazza a vállalkozó vasúti társaságok infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó szabályainak pontosítását, azzal, hogy az csak a nyílt hozzáférésű hazai vasúti infrastruktúra vonatkozik.

Emellett jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

Hatályon kívül helyező rendelkezés a menetkedvezményekre vonatkozó adatkezelési szabályok változásával és az általános adatvédelmi rendeletre tekintettel.

A közútkezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt. az útdíj rendszerben kezelt adatokhoz jelenleg nem rendelkezik hozzáféréssel. Az útdíj rendszerben tárolt adatok, különösen keresztmetszetek áthaladási adatai (időpont, helyszín, rendszám), a gépjárművek vagy gépjárműszerelvények forgalmi rendszámai, valamint a gépjárműveknek vagy gépjárműszerelvényeknek a díjkategória meghatározásához szükséges jellemzői szükségesek ahhoz, hogy a közútkezelő teljes körűen ellássa a Kkt-ben rögzített hatósági, ellenőrzési tevékenységét.

Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység a hatályos jogszabályok alapján a vasúti igazgatási szerv, valamint a vasúti közlekedési hatóság felé történt bejelentést követően végezhető.

A módosítás ezen kettősséget megszüntetve a tevékenység végzését kizárólag a vasúti közlekedési hatóság felé történő bejelentéshez köti, eltörölve a vasúti igazgatási szerv felé történő bejelentést azzal, hogy a vasúti igazgatási szerv felé történő bejelentéshez kapcsolódó feltételeket – pl. kárfedezet fennállásának igazolása – a továbbiakban a vasúti közlekedési hatóság vizsgálja. Az ellenőrzési feladatokat a módosítást követően kizárólag a vasúti közlekedési hatóság látja el. Ezzel összefüggésben hatályon kívül helyezésre kerülnek vasúti igazgatási szerv eljárásra, továbbá az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések is, és módosításra kerülnek az adatkezelési és felhatalmazó rendelkezések is.

Az Ábtv. hatálybalépését követő gyakorlati tapasztalatokra tekintettel szükséges az átmeneti rendelkezés módosítása, mivel vannak olyan beruházások, amelyek az előkészítés olyan előrehaladott fázisában kerültek a törvény hatálya alá, amikor a korábban már elvégzett és lezárt tevékenységekre vonatkozó új előírásoknak való megfelelés ésszerű keretek között nem teljesíthető. Továbbá a Kormány forrásbiztosító egyedi döntése napját pontosítja az egyértelmű jogalkalmazás érdekében.

A jogalkotói szándék az volt, hogy a projektszervezetet minden esetben az építtető hozza létre. A projektszervezet minisztérium általi létrehozása akkor értelmezhető, ha a projektben építtetőként eljár, ezért a rendelkezés szövegcserés pontosítása szükséges. A szövegcserés pontosítás kiterjesztése szükséges minden olyan esetben, ahol az Ábtv. az építtető feladatait részletezi.

Az Ábtv. 62. § (3) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján a keretprogram Kormány általi elfogadását megelőzően az európai uniós forrásból megvalósuló állami építési beruházás megindításáról a Kormány egyedi határozatban dönt, azaz jelenleg kizárólag az európai uniós forrásból megvalósuló projektek tekintetében van lehetőség a Kormány egyedi döntését kérni a keretprogram elfogadását megelőzően, hogy állami építési beruházás megindulhasson.

A jelenlegi szabályozás szerint a központi költségvetési forrásból finanszírozott beruházások tehát csak az állami építési beruházási keretprogram elfogadását követően kezdhetők meg. Vannak azonban olyan, az Ábtv. hatálybalépésekor már előrehaladott előkészítettségű projektek, amelyek megvalósításának késedelme a hazai költségvetésre nézve pénzügyi érdeksérelemmel járna, így szükséges az egyedi kormánydöntés lehetőségének kiterjesztése az állami finanszírozású projektekre is.

A módosítás célja, hogy keretprogram elfogadásáig ne csak az európai uniós forrásból megvalósuló beruházások indulhassanak el, hanem azon központi költségvetési forrású beruházások megvalósítása is, amelyekről

a Kormány ekként döntött.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.