2024. évi LXXXII. törvény
2024. évi LXXXII. törvény
a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről1
[1] A közfeladatot ellátó szervek által vezetett közhiteles nyilvántartások rendelkeznek olyan közös pontokkal, amelyek függetlenek a közhiteles nyilvántartást vezető szervtől és az egyes nyilvántartásokhoz fűződő joghatásoktól. Felismerhetőek olyan elvi keretek, amelyek minden közhiteles nyilvántartás esetében alkalmazhatóak, és elsődlegesen nem a nyilvántartás tartalmához, hanem annak vezetéséhez kapcsolódnak. Ebből következően a közhitelesen nyilvántartott adatok és a közhiteles nyilvántartások tekintetében szükséges a jogrendszer számára egységes kerettörvényt alkotni, amely meghatározza a közhitelesség fogalmát, valamint joghatásait.
[2] A közhitelességet nem önállóan az egyes nyilvántartások viszonylatában, hanem a jogrendszer egészére nézve kell biztosítani, amit az absztrakciós szint emelésével lehet elérni. A meghatározott követelmények érvényesítésére ki kell jelölni egy olyan szervet, amely biztosítja, hogy közhitelesen csak az e törvényben foglalt követelmények teljesülése esetén valósuljon meg az adat közhiteles nyilvántartása. A Kormány feladata a közhitelesség biztosításáért felelős szerv kijelölése.
[3] A közhitelesség célja, hogy a jogalakító és jogvédelmi hatás, illetve a tanúsító erő által a jogalkalmazást az adatok megállapításának és érvényesítésének egyszerűsítése révén megkönnyítse, de a téves adatok esetében az anyagi jogi helyzet érvényesítését ne lehetetlenítse el. A közhitelességet nem lehet kizárólag bizonyítási szabályként kezelni, a tanúsító erő mellett a jogalakító és jogvédelmi hatást is szabályozni szükséges. A közhitelesség nem jelenti a valósággal való egyezést, hiszen a közhiteles adat helyességében és valóságában bízva a téves adathoz is kapcsolódhat jogszerzés, azonban az, hogy ez milyen feltételekkel következhet be, nem a közhitelességből, hanem az adat mögött meghúzódó anyagi jogból fakad. Az anyagi jog hozza egyensúlyba a tanúsító erőt a jogalakító és jogvédelmi hatással.
[4] A közhitelességben kifejeződik a közbizalom, amelynek biztosításához a közhiteles adatok bejegyzésének, törlésének és módosításának közhatalmi, jogilag szabályozott és garanciákkal bíró eljárásban kell történnie.
[5] Az állam feladata a közhitelesség garantálása és a közhiteles adatok nyilvántartása. Ez a kötelezettség közérdekhez kapcsolódó feladat ellátásából vagy harmadik személyek jogainak védelméből fakad. Ennek keretében felül kell vizsgálni, hogy milyen adatok tekintetében indokolt a közhitelesség biztosítása. Ahol a felülvizsgálat alapján nem áll fenn a jogi szükség, ott nincs helye a közhitelességnek. Egy adat tekintetében kizárólag jogszabály keletkeztethet közhitelességet. Ez természetes gátja a jogállamban annak, hogy az állam a megfelelő felhatalmazás nélkül olyan adatok tekintetében biztosítsa a közhitelesség joghatásait, amelyek a közhitelesség kritériumainak nem felelnek meg. Közhitelesség csak olyan adathoz fűződhet, amelyhez ténylegesen is joghatás kötődik.
[6] Az adathoz kapcsolt közhiteles joghatás egyetlen nyilvántartás vezetéséhez kötődhet. A nyilvántartás közhitelességének fenntartása kötelezettség a közhiteles nyilvántartást vezető szerv és az érintett jogalanyok számára.
[7] Az állam a közhitelességgel a saját eljárásai tekintetében helyesnek fogadja el az adatot, és a hozzá kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket annak alapján ítéli meg. A magánfelek egymás közti viszonyaiban is érvényesül a közhitelesség.
[8] Szét kell választani a közhiteles nyilvántartások regisztratív vezetését a közhiteles adatokhoz kapcsolódó jogviszonyok elbírálásától. A közhitelesség joghatása nem dönthető meg szabadon, annak az erre dedikált helyesbítési vagy anyagi jogi eljárásban van helye, amely során a közhitelesség joghatása nem köti az elbíráló szervet.
[9] Azon nyilvántartások és adatok tekintetében, amelyek esetében a közhitelesség fenntartása nem indokolt, meg kell szüntetni a közhiteles jelleget, amivel csökkenthetőek az adminisztratív terhek, és javítható Magyarország jogi versenyképessége.
[10] Az Országgyűlés a fenti célokat és elvi kereteket szem előtt tartva a következő törvényt alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. § [Hatályt megállapító rendelkezések]
(1) E törvény hatálya a közhitelesen nyilvántartott jogra, kötelezettségre, tényre, adatra vagy állapotra (a továbbiakban együtt: adat) és a közhiteles nyilvántartásokra terjed ki.
(2)2
(3) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni olyan eljárásokban, amelynek célja a közhiteles adat fennállásának vagy az azon alapuló vagy az ahhoz kapcsolódó jogviszony elbírálása (a továbbiakban: anyagi jogi eljárás).
2. Közhitelesség
2. § [A közhitelesség fogalma]
(1) A közhitelesség a nyilvántartott adat felruházása jogalakító és jogvédelmi hatással (a továbbiakban: közhitelesség joghatása) és tanúsító erővel, amely alapján az adatra akkor is lehet jogot, kötelezettséget vagy más jogi tényt alapítani, ha az a valóságtól vagy az anyagi jogi helyzettől eltér.
(2) A közhitelesség joghatásával csak olyan adat ruházható fel, amely esetében a nyilvántartásának az e törvénynek és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek való megfelelőségét és szükségességét a közhitelesség biztosításáért felelős szerv tanúsítja.
3. § [A közhitelesség joghatása]
(1) Kiterjed a közhitelesség joghatása az adatra, ha jogszabály alapján
a) keletkezése, megszűnése vagy módosítása annak nyilvántartásba való bejegyzéséhez, törléséhez vagy módosításához (a továbbiakban együtt: közhiteles nyilvántartás vezetése) kötődik (konstitutív joghatás), vagy
b) a közhiteles nyilvántartás vezetésének célja az adat közhitelű igazolása, bizonyítása (deklaratív joghatás).
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben harmadik személyekkel szemben a nyilvános közhiteles adat csak a közhiteles nyilvántartás vezetésével fejt ki joghatást.
(3) A közhiteles nyilvántartás kizárólag a közhiteles adatok tekintetében minősül közhitelesnek, a közhitelesség joghatása az abban nyilvántartott nem közhiteles adatok tekintetében nem érvényesül.
4. § [A közhitelesség időbeli hatálya]
(1) A közhitelesség konstitutív joghatása nem terjedhet ki a bejegyzést megelőző vagy a törlést követő időszakra, kivéve, ha a közhiteles adat tartalma más közhiteles adatból vagy jogszabályból megállapítható.
(2) Jogszabály rendelkezése esetén jövőbeli hatállyal is van helye a közhiteles nyilvántartás vezetésének.
5. § [A közhitelesség tanúsító ereje]
(1) A közhiteles adatot helyesnek kell tekinteni.
(2) A közhiteles nyilvántartásba bejegyzett közhiteles adatot fennállónak, és a közhiteles nyilvántartásból törölt közhiteles adatot fenn nem állónak kell tekinteni.
(3) A jogszabály alapján nyilvános közhiteles adatot ismertnek kell tekinteni.
(4) Jogszabály a személyek egymás közötti jogviszonyaiban a közhitelesség tanúsító erejét kizárhatja.
(5) Jogszabály a közhitelesség tekintetében más tanúsító erőt nem rendelhet a közhitelességhez, de a tanúsító erőhöz és megdöntéséhez kapcsolódó anyagi jogi joghatást szabadon megállapíthat.
(6) Nem kötelezhető senki közhiteles adat igazolására vagy bizonyítására az államháztartásról szóló törvény szerinti közfeladatot (a továbbiakban: közfeladat) ellátó szerv előtti eljárásban, ha a közfeladatot ellátó szerv adatkapcsolat útján a közhiteles adatot más közhiteles nyilvántartásból át tudja venni és jogosult átvenni a közhiteles adatot. Jogvita esetén az adatkapcsolat hiányát a közfeladatot ellátó szervnek kell bizonyítania.
6. § [A közhitelesség tanúsító erejének megdöntése]
(1) Közhitelesség tanúsító erejét megdönteni – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag
a) a közhiteles nyilvántartást vezető szerv helyesbítése vagy
b) anyagi jogi eljárás
keretében lehet.
(2) A tanúsító erő sikeres megdöntése esetén a közhitelesség joghatása – törvény eltérő rendelkezése hiányában – harmadik személyek tekintetében a tanúsító erő megdöntését megállapító döntés jogerőre emelkedésével vagy véglegessé válásával enyészik el.
(3) Ha közfeladatot ellátó szerv eljárása során közhiteles adat helyességének kétsége felmerül, a közfeladatot ellátó szerv erről hivatalból köteles a közhiteles nyilvántartást vezető szervet értesíteni.
(4) A közhiteles adat változásának a közhiteles nyilvántartás vezetése körében történő, az erre biztosított jogszabályi határidőn belül történő átvezetése nem minősül a tanúsító erő megdöntésének.
3. Közhiteles nyilvántartás
7. § [A közhiteles nyilvántartás vezetése]
(1) Közhiteles nyilvántartásba csak olyan adatot lehet bejegyezni, amelynek helyessége jogszabályban meghatározottak szerint bizonyított.
(2) A közhiteles nyilvántartást vezető szerv hivatalból köteles a közhitelesség fenntartását biztosítani. Ha a közhiteles nyilvántartást vezető szerv a közhiteles adat tévességét észleli,
a) hivatalból helyesbíti a közhiteles adatot,
b) felhívja az erre jogosultat a közhiteles adat helyesbítésére, vagy
c) megkeresi a közhiteles adat helyességének helyreállítására jogosult szervet.
4.3
8. §
9. §
10. §
11. §
12. §
13. §
14. §
5. A közhiteles nyilvántartások auditálása és felügyelete
15. § [Közhitelesség biztosításáért felelős szerv]
(1) A közhitelességhez kapcsolódó követelmények felügyeletére és érvényesítésére a Kormány rendeletében a közhitelesség biztosításáért felelős szervet jelöl ki.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatkörében a közhitelesség biztosításáért felelős szerv
a) auditálja és tanúsítja a közhiteles nyilvántartások e törvénynek és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek való megfelelőségét,
b) felügyeli a közhiteles nyilvántartások e törvénynek és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek való megfelelő működését, és
c) ellát minden olyan feladatot, amit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a közhitelesség biztosítása céljából előír.
(3) A közhitelesség biztosításáért felelős szerv a (2) bekezdésben meghatározott feladataihoz kapcsolódó eljárásában az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján jár el.
(4) A közhitelesség biztosításáért felelős szerv nem jogosult az auditálás során a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott adatok tartalmának megismerésére.
(5) A közhitelesség biztosításáért felelős szerv az általa auditált közhiteles nyilvántartásra kiadott tanúsítványát az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint közzéteszi.
6. Záró rendelkezések
16. § [Felhatalmazó rendelkezések]
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a közhiteles nyilvántartások auditálására és tanúsítására,
b) a közhiteles nyilvántartások működésének felügyeletére,
c) a közhitelesség biztosításának szükségességét érintő mérlegelési szempontokra
vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a közhitelesség biztosításáért felelős szervet.
17. § [A törvény hatálybalépése]
(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. § (2) bekezdése, a 4. alcím és a 20. § 2027. január 1-jén lép hatályba.
18. § [Átmeneti rendelkezések]
(1) E törvény rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. január 1-jétől kell alkalmazni a közhiteles adatokra és a közhiteles nyilvántartások vezetésére azzal, hogy a közhitelesség biztosításáért felelős szerv a tanúsítványát 2026. január 1-jei hatállyal kiadhatja.
(2) E törvény rendelkezéseit a 2025. december 31-én nyilvántartott közhiteles adatokra és az azokat vezető közhiteles nyilvántartásokra 2027. január 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a közhitelesség biztosításáért felelős szerv a tanúsítványát 2027. január 1-jei hatállyal kiadhatja.
(3) A 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti auditálást legkésőbb e törvény alkalmazását 9 hónappal megelőzően kell kezdeményezni, és a tanúsítvány közzététele és hatálybalépése között legalább hat hónapnak kell eltelnie, ha az auditálást kezdeményező ezt kéri.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt közhitelesen nyilvántartott adatok és közhiteles nyilvántartások, amelyek nem felelnek meg e törvény rendelkezéseinek, és nem rendelkeznek a 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvánnyal vagy jogszabály nem rendelkezik külön a közhitelességükről, 2027. január 1-jén elveszítik közhiteles jellegüket, és jogszabály alapján nyilvántartott adatokká, valamint ezen adatok nyilvántartásával összefüggésben a nyilvántartást vezető szerv által vezetett nem közhiteles nyilvántartássá minősülnek át.
19. §4
20. §5
21. §6
22. §7
23. §8
A törvényt az Országgyűlés a 2024. december 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2024. december 20.
Az 1. § (2) bekezdése a 17. § (3) bekezdése alapján 2027. január 1-jén lép hatályba.
A 4. alcím a 17. § (3) bekezdése alapján 2027. január 1-jén lép hatályba.
A 19. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2025. május 1-jén lép hatályba.
A 20. § a 17. § (3) bekezdése alapján 2027. január 1-jén lép hatályba.
A 21. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2025. május 1-jén lép hatályba.
A 22. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2025. május 1-jén lép hatályba.
A 23. § a 2010. évi CXXX. törvény 12/A. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás