2024. évi LXXXIII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvény célja az iparbiztonsági, valamint a tűzvédelmi szabályozás felülvizsgálata és az ágazatok adminisztratív terheinek csökkentése mind hatósági mind ügyfél oldalról. Cél olyan jogi környezet, hatósági eljárások kialakítása, amely segíti az iparban résztvevő cégek termelékenységét, egyszerű és átlátható szabályozással.

A tűzvédelmi törvény módosítása alapján a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezés használatbavétele, illetve megszüntetése a tűzvédelmi hatóság engedélye helyett a berendezés használatbavételének, illetve megszüntetésének a tűzvédelmi hatósághoz történő előzetes bejelentéséhez kötött eljárássá alakul át, a berendezés létesítése, illetve a meglévő berendezés átalakítása, bővítése továbbra is a tűzvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység marad. Kiemelendő, hogy a berendezés használatba vétele esetében a hatóság a bejelentéstől számított 8 napon belül helyszíni ellenőrzést tart.

A katasztrófavédelmi törvény értelmében küszöbérték alatti üzem egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol a katasztrófavédelmi törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv azonban nem ismeri a küszöbérték alatti üzem fogalmát, csak az alsó vagy felső küszöbértékű üzemet, sőt a veszélyes anyag jelenlétét is legalább

az alsó küszöbérték eléréséhez köti. Az alsó küszöbérték alatti vállalkozások – ide nem értve a kiemelten kezelendő létesítményeket – jellemzően kisvállalkozások, és a hatályos szabályozás számukra is előírja súlyos káresemény elhárítási terv készítését az összes kapcsoló intézkedéssel (gyakorlattal) együtt, amely jelentős mennyiségű feladatot és adminisztrációs terhet jelent a kis létszámú vállalkozások számára, amellett, hogy számottevően megnöveli a katasztrófavédelmi hatóságok ellenőrzési terheit, amelyet kockázat alapon kellene összpontosítani.

Mindezekre figyelemmel csökkentésre kerülnek a küszöbérték alatti üzemek adminisztratív terhei.

A törvényben pontosításra kerül továbbá a veszélyes anyaggal kapcsolatos esemény fogalma. Ennek megfelelően a veszélyes anyaggal kapcsolatos eseménynek akkor minősül a veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz, amennyiben személyi sérüléssel nem jár, de a tűzkár a 300.000 Ft-os értékhatárt meghaladja, illetve a veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás, amennyiben kizárólag az üzem, létesítmény telephelyét, székhelyét érinti, személyi sérüléssel nem jár, de az anyagi kár a 300.000 Ft-os értékhatárt meghaladja. A mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása, az oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése valamint az egyéb veszélyes anyag kikerülése körében a szabályozás változatlan marad. A fogalom pontosítását az indokolja, hogy a hatályos szabályozás a tűzeset valamint a robbanás kapcsán

nem határoz meg mérőszámot – szemben az egyéb veszélyes eseményekkel – ennek megfelelően a gyakorlatban sok esetben a tényleges veszélyhelyzet létrejöttének hiánya esetén is az üzemeltetőnek jelentési, a katasztrófavédelmi hatóságnak vizsgálati kötelezettsége van.

A törvény módosításával lehetővé válik, hogy integrált hatósági eljárás keretében állapítsa meg az építésügyi hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre vonatkozó építési engedély kiadható-e katasztrófavédelmi szempontból. Így az építési engedélyezési eljárás során a katasztrófavédelmi szempontokat is értékelheti az építésügyi hatóság, ezáltal nem kell két külön eljárást megindítani.

A katasztrófavédelmi törvény felülvizsgálatra került, és a törvényi szintet nem igénylő tárgykörök – a jogrendszer egyszerűsítése érdekében – kormányrendeleti szinten kerülnek szabályozásra. Ugyanakkor a korábban törvényben biztosított szabályozási elemek és az ezzel összefüggésben biztosított garanciális szabályok kormányrendeleti szinten is biztosítva lesznek.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hatályos rendelkezései szerint a hulladéklerakási járulék megfizetésére kötelezettnek a járulékfizetéssel kapcsolatos adatszolgáltatáshoz a járulék megfizetését igazoló dokumentumot is csatolnia kell. Indokolatlan annak előírása, hogy a járulékfizetést a kötelezett igazolja, figyelemmel arra, hogy a hatóság a gazdasági, pénzügyi osztályának bevonásával ennek ellenőrzését egyszerűen saját maga elvégezheti.

A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítása párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében egyértelműsíti a veszélyeshulladék-égetőmű fogalmát.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.