2024. évi LXXXIV. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az új szabályozás a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: CER irányelv) való megfelelést szolgálja.

A törvény célja az élet és az anyagi javak védelme az állampolgárok jólétének és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, a nemzeti ellenálló képességi rendszer fejlesztésére – különösen a kormányzat folytonossága, az energetika, a tömegmozgások, az élelmezés és vízellátás, a tömeges sérültellátás, a polgári kommunikációs rendszerek, valamint a közlekedés, és szállítás területére vonatkozó alapkövetelmények teljesítésére – figyelemmel, az állam, a társadalom és a gazdaság ellenálló képességének növelésére.

A törvény olyan átfogó, a kritikus szervezetekre vonatkozó ellenálló képességi jogszabályi környezetet alkot meg, amely kiterjed a Magyarország területén székhellyel rendelkező, a törvényi feltételek fennállása esetén hatósági határozattal kijelölt szervezetek ellenálló képességének fokozását célzó intézkedésekre, a hatósági, a felügyeleti és a támogatási rendszerekre, továbbá tartalmazza az új szabályozással érintett kapcsolódó törvények módosítását.

Az új törvényi szabályozás kizárólag a CER irányelv alapján kötelező jelleggel átültetendő ágazatokra, alágazatokra terjed ki. Ennek eredményeként olyan szervezetek, infrastruktúrák nem kerülnek be a szabályozás hatálya alá, melyek jelenleg kijelölt létfontosságú rendszerelemek, vagy Magyarország működéséhez elengedhetetlenek, ezért indokolttá vált a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.) hatálya alatt egy olyan szabályrendszer kidolgozása, amely a továbbiakban is biztosítja a kieső ágazatokba tartozó szervezetek, infrastruktúrák védelmi szintjének fenntartását.

A törvény személyi és területi hatályát határozza meg. A törvény hatálya a Magyarország területén székhellyel rendelkező alapvetően fontos társadalmi funkciók vagy gazdasági tevékenységek fenntartásához nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtó kritikus szervezetekre, kritikus infrastruktúrákra, valamint a közreműködő természetes személyekre, közigazgatási szervekre, érintett ágazatokra és szervezetekre terjed ki.

A CER irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a CER irányelvet átültető nemzeti szabályozás az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: NIS 2 irányelv) figyelembevételével valósuljon meg. A kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák esetében nem alkalmazandók a törvény azon előírásai, amelyeket a NIS 2 irányelvet átültető hazai jogszabályok szabályoznak.

Az energia ágazatban a törvény rendelkezései a törvényben meghatározottak szerinti eltérésekkel alkalmazandóak.

A törvény hatálya nem terjed ki a nukleáris létesítmények esetén a villamosenergia-termelés alapvető szolgáltatás vonatkozásában a szerződések és az uniós jog hatálya alá tartozó, kifejezetten nukleáris elemekre.

A CER irányelv egyenértékűség elvére tekintettel ahol a szerződések, az uniós jog és más a jogszabályok a nukleáris létesítményekre vonatkozó rendelkezéseket állapítanak meg e törvény rendelkezései nem alkalmazandóak. Az egyes rendelkezések erre figyelemmel tartalmaznak a nukleáris létesítményekre vonatkozó eltérő rendelkezéseket.

A rendelkezés meghatározza a törvény alapelveit. A kritikus szervezetek ellenálló képességének szervezése és a törvényben meghatározott feladatok ellátása során az érintett szervezetek és természetes személyek, különösen e szakaszban meghatározott alapelvek (pl.: együttműködés és jóhiszeműség, szubszidiaritás, arányosság, bizalmasság, hivatalból való eljárás) figyelembevételével kötelesek eljárni.

Az e törvény és felhatalmazása alapján alkotott rendeletek végrehajtása során figyelemmel kell lenni a biztonság elsődlegességének elvére. A törvény 2. § (1) bekezdés h) pontja rendelkezik arról, hogy a nukleáris létesítmény, mint kritikus infrastruktúra esetében, mely esetekben élvez elsőbbséget a biztonság. Ezen túlmenően minden esetben az 1. § (5) bekezdése szerinti egyenértékűség elve alkalmazandó.

Az értelmező rendelkezésekben azon új, vagy módosított fogalmak, fogalmi elemek jelennek meg, amelyek biztosítják a törvény következetes végrehajtását és az egységes jogalkalmazást. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bírnak a kritikus szervezethez, a kritikus infrastruktúrához és az alapvető szolgáltatáshoz tartozó fogalmak.

A kritikus szervezetek ellenálló képességével összefüggő nemzeti célkitűzéseket a kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti stratégia és a kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti kockázatértékelés határozza meg.

A nemzeti stratégia – összhangban a Vbö-vel – a Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei, a Nemzeti Biztonsági Stratégia alapján más biztonsági és ágazati stratégiákra építve a Kormány határozatában kiadott tervezési dokumentum, amelyhez a jelenlegi kritikus infrastruktúra védelmi szabályozás alapján rendelkezésre álló dokumentumokat és a CER irányelv által előírt egyéb szakterületek (pl.: Seveso irányelv, polgári védelmi mechanizmus stb.) forrásait kell felhasználni. A stratégia célja a kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének hosszú távú fejlesztési terve.

A nemzeti kockázatértékelés a Kormány által határozattal elfogadott tervezési dokumentum, amelynek célja a kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák ellenálló képességi intézkedéseinek támogatása. A rendelkezés meghatározza a nemzeti kockázatértékelés elkészítése során figyelembe veendő szempontokat.

A jelenlegi szabályozást felváltó új hatósági struktúra kialakítása a jogalkalmazói igények alapján készült, cél az átláthatóbb, egységesebb és egyszerűbb eljárásrend, amely során a kritikus szervezetek kijelölési eljárásában megvalósul az ún. „egyablakos” ügyintézési rendszer. Az új struktúrában az energia ágazatban a földgáz, hidrogén és villamos energia alágazatok kivételével – a kijelölő hatóság vizsgálja a horizontális kritériumokat, az ágazati követelmények érvényesítése érdekében pedig az ágazatok kijelölt szervei ágazati szakhatósági hatáskörben – az ágazati kritériumok szakkérdéskénti vizsgálatával – közreműködnek a kijelölési eljárásban, valamint az ellenálló képességi terv jóváhagyása, az ellenőrzés és a komplex gyakorlatok során.

A földgáz, hidrogén és villamos energia alágazatok esetében a kijelölési eljárást az energetikai ágazati kijelölő hatóság folytatja le.

A kijelölési eljárás keretében a hatósági és az üzemeltetői adatszolgáltatások alapján kell vizsgálni, hogy mely kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák felelnek meg az ágazati vagy horizontális kritériumoknak. A kijelölő hatóságot köti a szakhatósági állásfoglalás az ágazati kritériumok teljesülése vonatkozásában.

A kritikus szervezetek azonosításához és kijelöléséhez, a hatóságoknak egymás között rendszeres információ-megosztást és a kritikus szervezet eljárással kapcsolatos adatszolgáltatását biztosítani kell. Kritikus szervezet kijelölésére irányuló hatósági eljárás megindítására a Védelmi Igazgatási Hivatal is tehet javaslatot.

A rendelkezés tartalmazza az általános kijelölő hatóság által vizsgálandó horizontális kritériumokat. A kritériumok kialakításának szempontjai: érintett alapvető szolgáltatással érintett kiesés időtartama, felhasználók száma, terület, egyediség, gazdasági hatás, ellátási láncok, helyettesíthetőség, függőségek.

Amennyiben a szervezet megfelel a jogszabályban meghatározott horizontális és ágazati kritériumoknak, a kijelölő hatóság a szervezetet kritikus szervezetként kijelöli. A kijelölés lényegi alapja, hogy az adott szervezet nyújt-e alapvető szolgáltatást. Kritikus szervezetként jelölhető ki az a szervezet, amely alapvető szolgáltatást nyújt, és kritikus infrastruktúraként jelölhető ki az az infrastruktúra, amellyel a kritikus szervezet az alapvető szolgáltatást nyújtja.

A kritériumok meglétét a kijelölő hatóság legalább négyévente felülvizsgálja, és a kijelölés fenntartásáról vagy visszavonásáról dönt.

A rendelkezés meghatározza a kijelölő határozat kötelező tartalmi elemeit.

A rendelkezés egy új jogintézményt vezet be, a kritikus szervezet ellenálló-képességi szintbe sorolását.

A kijelölő hatóság külön kormányrendeletben meghatározottak alapján a kijelölt kritikus szervezetet három ellenálló képességi szint valamelyikébe sorolja. Az adott kritikus szervezet ellenálló képességi szintje a kijelölő határozatban kerül megállapításra. A kritikus szervezet jogszabályban és a kijelölő határozatban előírt kötelezettségeit ezen ellenálló képességi szint szerint köteles teljesíteni.

Szükséges annak lehetőségét megadni a kritikus szervezet részére, hogy a megállapítottnál alacsonyabb ellenálló képességi szintbe sorolását kérhesse.

A kritikus szervezet infrastruktúrája kritikus infrastruktúraként is kijelölhető. A kijelölő hatóság kritikus infrastruktúraként jelöli ki azt az infrastruktúrát, amely a kritikus szervezet által nyújtott alapvető szolgáltatáshoz szükséges, Magyarország területén helyezkedik el és megfelel legalább egy horizontális vagy egy ágazati kritériumnak. Kritikus infrastruktúra kijelölésére irányuló hatósági eljárás megindítására a Védelmi Igazgatási Hivatal is tehet javaslatot.

Ugyanazon kritikus infrastruktúra több ágazatban vagy alágazatban nem jelölhető ki.

Az európai kritikus szervezetekre a kritikus szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket a IV. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Európai kritikus szervezet az a kijelölt kritikus szervezet lehet, amely legalább hat tagállamban vagy tagállam számára alapvető szolgáltatásokat nyújt és az Európai Bizottság értesítése alapján a kijelölő hatóság határozattal kijelölt.

A rendelkezés az európai kritikus szervezet kijelölési eljárását határozza meg. A kijelölt kritikus szervezetnek értesítenie kell a kijelölő hatóságot, ha hat vagy több tagállamban vagy tagállam számára nyújt alapvető szolgáltatást. A kijelölő hatóság az érintett kritikus szervezetről tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert, aki – az érintett miniszter bevonásával – tájékoztatja az Európai Bizottságot. A kritikus szervezet európai kritikus szervezetté való kijelöléséről a kijelölő hatóság egyeztetést folytat a többi érintett tagállam illetékes hatóságával, melynek eredményéről a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot. Amennyiben megfelel a követelményeknek, a kijelölő hatóság a kritikus szervezetet európai kritikus szervezetté jelöli ki.

Az európai tanácsadó misszió igénylésével, résztvevőivel és eljárásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Az európai tanácsadó misszió által készített jelentés alapján az Európai Bizottság véleményt ad ki, mely alapján meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, le kell folytatni az indokolt hatósági eljárásokat.

Az európai tanácsadó missziónak nem lehet tárgya a közigazgatás ágazatban kijelölt európai kritikus szervezet.

Magyarország területén működő európai kritikus szervezet esetében az a tagállam is igényelhet európai tanácsadó missziót, amely tagállam részére az európai kritikus szervezet alapvető szolgáltatást nyújt. Ebben az esetben a misszió feltétele, hogy ahhoz Magyarország hozzájáruljon.

Az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében a kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák számára egységes és kockázatokkal arányos ellenálló képességi követelményrendszer kerül kialakításra.

A kritikus szervezetekre vonatkozó alapvető követelmények: az általuk nyújtott alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása, ellenálló képességi terv és kockázatelemzés készítése, ellenálló képességi mátrix készítése, ellenálló képességi intézkedések bevezetése, ellenálló képességi vezető foglalkoztatása, rendkívüli események bejelentése, ellenálló képességi gyakorlatok lefolytatása.

A kockázatelemzés, ellenálló képességi mátrix lényege a kritikus szervezet által a kockázatokra adott kockázatkezelő intézkedések nyomon követése. Az új szabályozás a kritikus szervezetek biztonsági és ellenálló képességi intézkedéseinek nyomon követését 3-as felosztású kockázatelemzési rendszerrel támogatja. Továbbá a kötelezően vizsgálandó kockázatok köre ágazatspecifikus – bizonyos ágazatokra jellemző – és horizontális (beszállítói kitettség, humán kockázatok, pilóta nélküli légi járművek okozta fenyegetések) kockázatokkal bővül ki.

A kritikus szervezet a kritikus infrastruktúrái vonatkozásában a kockázatelemzés alapján ellenálló képességi tervet készít. Az ellenálló képességi tervben a kritikus szervezet bemutatja a kritikus szervezet és a kritikus infrastruktúra működését és az alapvető szolgáltatás folyamatosságának biztosításához szükséges eljárási és eszközrendszert beleértve a megelőző intézkedéseket, a szervezet felkészültségét, a speciális kockázatok és a rendkívüli események kezelését és a helyreállítás menetét.

A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető felelős a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáért és a kritikus szervezet ellenálló képességének fejlesztésének támogatásáért. Ennek keretében rendszeresen felülvizsgálja az alapvető szolgáltatás folyamatosságát meghatározó dokumentumokat, támogatja a kritikus szervet rendkívüli eseményekkel szembeni felkészültségét és gondoskodik a rendkívüli események hatékony kezeléséről.

A szervezetek adminisztratív, ellenálló képességi és biztonsági feladatait érintő feladatrendszer szélesedése magasabb szintű elméleti és gyakorlati tudást vár el az ellenálló képességi vezetőtől.

Az ellenálló képességi vezető szervezeten belüli pozíció erősítése, az információáramlás és a hatékonyabb jogkövetés érdekében az ellenálló képességi vezető feladatrendszere közvetlenül a szervezet vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület legfelső vezetéséhez tartozik. A CER irányelv szerinti háttérellenőrzési követelményeknek való megfelelőséget az ellenálló képességi vezetőre vonatkozó erkölcsi bizonyítvány biztosítja.

A hatósági felügyelet célja, hogy a kritikus szervezetek betartsák az e törvényben és az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján alkotott más jogszabályok rendelkezéseit. A hatóságok felügyelik és rendszeresen ellenőrzik a kockázatelemzésen alapuló ellenálló képességi tervek teljeskörűségét, felülvizsgálatát és végrehajthatóságát, az ellenálló képességi gyakorlatok végrehajtását, továbbá nyilvántartják a hatósági cselekmények végrehajtásához szükséges adatokat.

A hatósági ellenőrzés a felügyeleti rendszerek egyik meghatározó eszköze. A hatósági ellenőrzés az ellenőrzéssel érintett közigazgatási szervek együttműködésével időszakosan, valamint soron kívüli ellenőrzéssel valósulnak meg. Az ellenőrzés eredményei alapján a kritikus szervezetek az ellenálló képességi tervek soron kívüli felülvizsgálatára és módosítására kötelezhetőek.

A jogszabályhely tartalmazza az ún. ellenálló képességi ellenőrzés vizsgálati kritériumait.

A háttérellenőrzések lehetőségének megteremtése a CER irányelv 14. cikke miatt szükséges. A háttérellenőrzés kellően indokolt esetben történhet meg, szigorú adatvédelmi garanciák mellett.

A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető az ellenálló képességi tervben foglaltak teljesülését rendszeres belső audit keretében ellenőrzi, szükség esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.

Kormányrendeletben kijelölt hatóság nyilvántartást vezet a kijelölt kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák, valamint az európai kritikus szervezetek és európai kritikus infrastruktúrák releváns adatairól, dokumentumairól. A rendelkezés meghatározza az adatkezelés szabályait és célját, valamint az adattovábbítás szabályait.

A rendelkezés biztosítja továbbá, hogy a nyilvántartó hatóság hozzáférjen azokhoz a releváns adatokhoz, melyek a hatáskörébe tartozó háttérellenőrzések lefolytatásához szükségesek.

A rendelkezés tartalmazza a kritikus szervezet, a kritikus infrastruktúra, valamint az ellenálló képességért felelős vezető nyilvántartásból való törlésének, továbbá az ellenálló képességért felelős vezető inaktív státusszal való szerepletetésének eseteit.

A gyakorlatok szerepe egyre inkább felértékelődik. A törvény a kritikus szervezetek kötelezettségeként két fokozatú ellenálló képességi gyakorlat végrehajtásáról rendelkezik. A kritikus szervezeteknek évente a saját felkészültségüket modellező ellenálló képességi gyakorlatot kell tartaniuk, amelyet dokumentálnak és annak részleteiről, eredményéről tájékoztatják a hatóságot. A kritikus szervezetek vármegyénként egy-egy területi és egy országos szintű komplex ellenálló képességi gyakorlatot hajtanak végre az általános kijelölő hatóság bevonásával. A kritikus szervezetek egységes és kockázatarányos ellenálló képességének elérését és az ellenálló képességi gyakorlatok megszervezését az általános kijelölő hatóság támogatja.

A rendelkezés részletesen tartalmazza a kritikus szervezeteknél bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos eljárást a rendkívüli esemény bejelentési rendjét, a rendkívüli esemény bekövetkezése során teendő intézkedéseket, valamint a hatósági vizsgálat szabályait.

A rendkívüli eseményt a kritikus szervezet erre kijelölt szervezeti egysége ellenálló képességi szinttől függően – tekintettel a kritikus szervezetek sajátosságaira – jelenti be a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének ügyeleti szolgálata, az általános kijelölő hatóság, az energetikai ágazati kijelölő hatóság és az ágazati minisztérium részére, mely szervek továbbítják a bejelentést a nemzeti eseménykezelő központ részére.

A törvény külön szabályozza azokat a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos értesítéseket, amelyek Európai Uniós tagállamokat érintenek. Amennyiben valamely rendkívüli esemény hat vagy több tagállamban jelentős hatást gyakorol, vagy gyakorolhat más tagállam által kijelölt kritikus szervezetekre, illetve az alapvető szolgáltatások nyújtásának folyamatosságára, a hatóságok az egyedüli kapcsolattartó ponton keresztül értesítik az érintett tagállam egyedüli kapcsolattartó pontját és az Európai Bizottságot, a CER irányelv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében.

A jogkövetkezmények megállapítása során a tervezet a kötelezettségek betartása érdekében biztosítja a hatóság számára a végső megoldásként (ultima ratio jelleggel) a közigazgatási szabályszegések esetére bírság alkalmazását. A törvényi szintű jogkövetkezményeket a kormányrendeleti szintű bírságolási szabályozás teszi teljessé.

A CER irányelvvel összhangban, a törvényben is megjelennek azok a módszerek, amelyekkel az állam a közigazgatási szervek útján támogatást nyújt a kritikus szervezetek ellenálló képességi feladatainak végrehajtásához. A kritikus szervezeteket, a kritikus infrastruktúrákat az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, olyan jogosultságokkal szükséges ellátni, amelyek hatékonyan támogatni tudják őket a törvény végrehajtásában és az ellenálló képességük fokozásban. A rendelkezés felsorolja a fő támogatási formákat.

A különböző támogatási formák igénybevételéhez a kritikus szervezetnek a nyilvántartó hatóság által kiállított igazolással igazolnia kell az azokra való jogosultságát.

Amennyiben szükséges és közérdekű célból indokolt, a külön jogszabályban meghatározottak szerint pénzügyi támogatás biztosítható a kritikus szervezetek ellenálló képességének fejlesztése céljára.

Az általános kijelölő hatóság a CER irányelv szerinti tanácsadó misszióra vonatkozó rendelkezések mintájára megalakítja az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottságát, mely munkacsoportokat hozhat létre egyes szakkérdések, szakmai feladatok végrehajtásának támogatása érdekében. A törvényjavaslat lehetővé teszi a kritikus szervezetek támogatása céljából a kritikus szervezetnél feltárt hiányosságok kijavításának szakmai felügyeletére, koordinációjára tanácsadó kirendelését, valamint – a kritikus szervezet kezdeményezésére – tanácsadó kijelölését. A rendelkezés a munkacsoport résztvevőire és működésére vonatkozó szabályokat határoz meg.

Azon kritikus szervezetek, akik önhibájukon kívül átmenetileg nem rendelkeznek kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetővel, az általános kijelölő hatóság jóváhagyása esetén az ellenálló képességi tervét a kirendelt tanácsadó jóváhagyásával nyújthatják be.

A határokon átnyúló együttműködés koordinálását és a tagállami hatóságok közötti kapcsolattartást az egyedüli kapcsolattartó pontként kijelölt szerv látja el. Az egyedüli kapcsolattartó pont a kritikus szervezeteket érintő nemzetközi kapcsolattartás mellett ellátja a kritikus szervezetek ellenálló képességével foglalkozó csoportban az ország képviseletét is.

Az állami szintű feladatok végrehajtásáról és nyomon követéséről egy munkacsoporton keresztül a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gondoskodik. A munkacsoport felel különösen a szövetségesi és az Európai Uniós kötelezettségből fakadó ellenálló képességi feladatokért és azok végrehajtásáért, a Stratégia és a Kockázatértékelés kidolgozásáért, felülvizsgálatáért. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez történő delegálást a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdés e) pontja indokolja.

A rendelkezés részletezi az együttműködés alapelvének megfelelően a hatóságok egymás közötti, valamint a hatóságok és kritikus szervezetek közötti együttműködési kereteket és módokat. Az együttműködés keretében a hatóságok rendszeresen információt cserélnek és tájékoztatják egymást a kritikus szervezetek ellenálló képességét érintő fejleményekről, továbbá a hatósági eljárások alkalmával jóhiszeműen járnak el.

Hatósági és eljárás-biztonsági szempontból a komplex ellenőrzésben, valamint a kijelölési eljárásban a kijelölő hatóság és az ágazati szakhatóság részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel.

Az ország nemzetbiztonsági és a kritikus szervezetek biztonsági érdekeit szem előtt tartva a bizalmasság alapelvére tekintettel, akinek tudomására jut, hogy egy szervezet kritikus szervezetként került kijelölésre, köteles ezt az információt és az ezzel összefüggésben megismert adatot bizalmasan kezelni, jogszabályban meghatározott célhoz kötötten felhasználni, harmadik személy részére nem hozzáférhetővé tenni.

Az egyedüli kapcsolattartó pont rendszeresen összefoglaló jelentést küld az Európai Bizottságnak az európai kritikus szervezetek és európai kritikus infrastruktúrák, kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák ágazatonkénti és alágazatonkénti számáról és európai érintettségéről, továbbá a más tagállamokat érintő rendkívüli eseményekről a CER irányelv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében.

Az egyedüli kapcsolattartó pont, mielőtt az Európai Bizottság rendelkezésére bocsájtja továbbá a CER irányelv szerint előírtakat, megküldi az érintett adatokat a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve részére.

E törvény végrehajtása érdekében a részletszabályok megalkotására felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz a Kormány és az érintett miniszterek számára.

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

Az új szabályozás alapján újra le kell folytatni a kijelölési eljárásokat, melyeket 2025. április 30-ig meg kell indítani. Az új kijelölési eljárások során dönteni kell a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény szerint hozott kijelölő, kijelölést fenntartó határozatok érvényességének megszűnéséről is.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.

A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény összefüggésében: módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések, melyek célja a fogalompontosításhoz kapcsolódó technikai, valamint az új törvény céljához és végrehajtásához szükséges tartalmi módosítások átvezetése.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Nytv. 17. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak a rendészeti feladatokat ellátó igazgatási szervek a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz.

A felhatalmazás nem foglalja magába az atomenergiához kapcsolódó közbiztonsági engedélyek kiadásával és a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos közigazgatási engedélyezési feladatokat, ugyanakkor alapvető közbiztonsági érdek, hogy csak élő, valóban létező természetes személy előélete – ellenőrzött személyes adatokkal – kerüljön priorálásra a bűnügyi nyilvántartásokban és csak ezen természetes személyek kaphassanak felhatalmazást az atomenergia polgári alkalmazása területén történő foglalkoztatáshoz és a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatban.

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 5b. pontja és az ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 2023. január 1-jétől vezette be a kábítószerek, pszichotróp-, valamint az új pszichoaktív anyagok összefoglaló megnevezésére az ellenőrzött anyagok fogalmat. Az egységes fogalomhasználat miatt célszerű az Nytv.-ben az ellenőrzött anyagok megnevezést szerepeltetni. A felhatalmazás nem foglalja magába a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos közigazgatási engedélyezési feladatokat, mely eljárások lefolytatásához szükséges az adatok ellenőrzésének biztosítása.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/E. § (1) bekezdés d) pontja szerint a Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK) a rendészetért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján – a hatályos nemzetközi normák betartásával – közreműködik a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, valamint terrorista és túszejtő akciók esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában, e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival-

Mivel a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 6/B. § (2) bekezdése a Magyar Honvédség kimenekítési tevékenységét más tartalommal szabályozza, a fenti rendelkezést – figyelemmel arra, hogy a Hvt. 6/B. § (2) bekezdése 2024. november 1-én lépett hatályba – a Hvt. 6/B. § (2) bekezdéséhez szükséges igazítani.

A Hvt. 6/B. § (2) bekezdése alapján a Kormány dönt a Magyar Honvédségnek a magyar állampolgár vagy más személy életét, testi épségét Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek esetén a bajba jutott személy külföldről történő kimenekítésében való részvételéről.

A TEK a hatályos szabályok szerint az előbb bemutatott kimenekítési feladata során jogosult megszerezni, elemezni, értékelni, ellenőrizni és továbbítani a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információkat.

A módosítással a TEK a személyvédelmi feladatkörében is alkalmazhatja a külföldi információszerzést.

Az Rtv. 29. § új (12) bekezdésének célja, hogy valamennyi, az Rtv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott szerv – beleértve az idegenrendészeti szervet is – jogosult legyen az igazoltatás helyszínén vagy az előállítás során a közös személyazonosítóadat-tár (a továbbiakban: CIR) lekérdezésére.

Az Rtv. 29. § új (13) bekezdése szerint természeti katasztrófa vagy baleset esetén az Rtv. 4. § (2) bekezdésében megjelölt rendőri szervek közül a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és az idegenrendészeti szerv számára – feladatkörükre tekintettel – nem indokolt a személyazonosságukat igazolni nem tudó ismeretlen személyek vagy az ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész biometrikus adatainak CIR-ben tárolt adatokkal való összevetésének engedélyezése a személyazonosság megállapítása céljából.

Az interoperabilitási rendeletek jogharmonizációja körében az Rtv. 7/E. § (8) bekezdésében a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában meghatározott bűncselekmények megelőzésével és felderítésével kapcsolatos feladatai ellátása céljából felhatalmazást kap a CIR lekérdezésére. Tekintettel arra, hogy az uniós norma mindezt a „terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása” céljából teszi lehetővé, indokolt e célból a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervét is feljogosítani a CIR bűnüldözési célú lekérdezésére az Rtv. 91/C. § új (13) bekezdésének beiktatásával. Tekintettel arra, hogy az interoperabilitási rendeletek alapján kezelt arckép- és ujjnyomat-adatok összehasonlításához sok esetben szakértői támogatás szükséges, az ezt célzó munkafolyamatok hatékonyságának biztosítása érdekében egyúttal indokolt az NSZKK felhatalmazása az ilyen adatok összehasonlításában való közreműködésre.

A módosítás célja a SIS figyelmeztető jelzések egy újabb típusának elhelyezésére vonatkozó szabályok meghatározása az egyes súlyos bűncselekmény áldozatává vagy elkövetőjévé válásának veszélyével érintett gyermekek és különleges bánásmódot igénylő nagykorú személyek vonatkozásában, amely alapján adott esetben sor kerülhet az utazásnak az érintett személy védelme céljából történő megakadályozására, azaz az Rtv. 46/I. §-a szerinti biztonsági feltartóztatás intézkedésének alkalmazására.

Az új figyelmeztető jelzés bevezetése a rendőri együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a SIS létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) és e) pontjának végrehajtásához szükséges.

A módosítás a rendőrség feladataként határozza meg a SIS figyelmeztető jelzés elhelyezéséről, felülvizsgálatáról vagy törléséről szóló döntést.

A TEK az Rtv. 91/T. §-a alapján kezeli azokat az adatokat, amelyek az Rtv. 7/E. §-a szerint meghatározott feladatai ellátásához – megelőzési, felderítési, felszámolási, személyvédelmi célból – szükségesek, illetve az Rtv. 63. § (7) bekezdése alapján a titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 38–52. §-a szerint jogosult adatok igénylésére és kezelésére. Ennek alapján a TEK a megelőzési, felderítési, felszámolási és személyvédelmi feladatai ellátása érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 2–6. pontjai szerinti adatokat érintő adatkezelést végez.

A felderítési, a műveleti és a személyvédelmi feladatok ellátásával összefüggésben keletkeznek az Infotv. alapján közérdekű adatnak minősülő adatok (például eszközbeszerzések), amelyek nyilvánosságra kerülése estén a feladat végrehajtására, a rendelkezésre álló eszközparkra vonatkozóan következtetés vonható le, mely a végrehajtás eredményességét befolyásolhatja.

A módosítások célja, hogy a határvadász állomány a határ- illetve idegenrendészeti tevékenységhez kapcsolódóan létesítménybiztosítási feladatokba is bevonásra kerülhessen.

A módosítás a kritikus szerveztek ellenálló képességéről szóló törvény 37. § (1) bekezdésében foglaltakhoz kapcsolódik, amely kimondja, hogy a kritikus szervezetekkel, kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos hatósági eljárásokban a hatóság, szakhatóság részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.

Másrészt a rendelkezés kiegészíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körét a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekkel, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákkal kapcsolatos hatósági eljárásokban résztvevő személyekkel.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körének módosítása a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja, ezért szükséges a jogharmonizációs záradék beépítése.

Az Nytv. új 22/B. §-ával összhangban indokolt a módosítás. A személyi azonosító kezelése körében a rendőrség jogosultsága ki fog terjedni az atomenergiához kapcsolódó közbiztonsági engedélyek kiadásával és a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokra is.

Az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 96/409/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 18-i (EU) 2019/997 tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2019/997 tanácsi irányelv] szerinti uniós ideiglenes úti okmányra tekintettel pontosítani kell a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) felhatalmazó rendelkezését, mivel az (EU) 2019/997 tanácsi irányelv szerinti okmány nem „útlevél”. Az uniós ideiglenes úti okmányt Magyarország hivatásos konzuli tisztviselője állíthatja ki, ezért a Kormány felhatalmazása a külpolitikáért felelős miniszter által kiadott úti okmányok kiadásának és kezelésének részletes szabályaira terjed ki a módosítás nyomán. A fentiek miatt az Utv. jogharmonizációs záradékának kiegészítése is szükséges.

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konz. tv.) adatkezelési szabályait ki kell egészíteni az (EU) 2019/997 tanácsi irányelv 15. cikkének való megfelelés érdekében, emellett szükséges a Konz. tv.-ben a terminológiai pontosítás elvégzése is, mivel az (EU) 2019/997 tanácsi irányelv szerinti úti okmány elnevezése a magyar jogrendszerben az uniós ideiglenes úti okmány lesz.

Az (EU) 2019/997 tanácsi irányelv 7. cikke meghatározza, hogy az uniós ideiglenes úti okmányt a tagállam kinek állíthatja ki. A módosítás célja az, hogy egyes, a magyar hatóságok által magyarországi tartózkodásra jogosító okmánnyal ellátott külföldiek részére a hivatásos konzuli tisztviselő uniós ideiglenes úti okmányt állítson ki, amennyiben annak feltételei fennállnak. Ehhez arról is rendelkezni kell, hogy az idegenrendészeti hatóság, illetve a menekültügyi hatóság az úti okmány kiállításához szükséges adatokat átadhassa.

A TEK feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátása érdekében szükséges a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 58. § (3) bekezdésének olyan tartalmú módosítása szükséges, amely szerint lehetővé teszi a Vkt. 58. § (1) bekezdésében meghatározott tiltott területen a TEK vagyonkezelésében lévő belső égésű motorral hajtott kishajó üzemeltetése többek között képzési célból.

A rendelkezés egyrészt a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényi szabályozáshoz kapcsolódó jogtechnikai módosítást tartalmaz, másrészt az elektronikus hírközlésről szóló törvényben a kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák számára biztosított kedvezményekhez kapcsolódóan kiegészíti a kedvezményezettek körét a Vbö. szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekkel, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákkal, figyelemmel arra, hogy az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák védelmi szintjének fenntartása indokolt, melynek érdekében ugyanazon támogatások, kedvezmények megilletik, amelyek a kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák számára is biztosítottak.

A kritikus szervezetekkel, kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos rendelkezések a CER irányelv átültetését szolgálják, ezért szükséges az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénybe jogharmonizációs záradék beépítése.

Tekintettel arra, hogy az interoperabilitási rendeletek alapján kezelt arckép- és ujjnyomat-adatok összehasonlításához a legtöbb esetben szakértői támogatás szükséges, az ezt célzó munkafolyamatok hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt az NSZKK felhatalmazása az ilyen adatok összehasonlításában való közreműködésre az idegenrendészeti hatóságok eljárása során is. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 266. § (3) bekezdése már tartalmazza az erre vonatkozó rendelkezéseket, indokolt ugyanezen lehetőség megteremtése az Szmtv. alapján folytatott eljárások esetén is.

A módosítás célja az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 96/409/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 18-i (EU) 2019/997 tanácsi irányelv, valamint az (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek az uniós ideiglenes úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónája tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 6-i (EU) 2024/1986 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv átültetését szolgáló hazai szabályozás bevezetése. A módosítás meghatározza azon személyi kört, akik számára az irányelvben foglalt uniós úti okmány kiállítható.

A tagállami nagykövetségek és konzulátusok részéről az adott harmadik országban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok számára biztosítandó konzuli segítségnyújtás keretében a segítségnyújtás egyik eszköze az uniós ideiglenes úti okmányok kiállítása. Az uniós ideiglenes úti okmány egyszeri utazásra feljogosító okmány, amely lehetővé teszi a birtokosa hazatérését, vagy kivételesen más célállomásra utazását abban az esetben, ha az útlevele vagy úti okmánya elveszett, ellopták, megsemmisült, vagy egyéb okból nem szerezhető be ésszerű időn belül. Más célállomás lehet például egy szomszédos vagy hasonlóan közeli ország, ahol a képviselettel nem rendelkező polgár állampolgársága szerinti tagállam nagykövetséggel vagy konzulátussal rendelkezik.

A tagállamok egységes formátumú ideiglenes úti okmányt hoztak létre, amelyet a tagállamok uniós polgárok számára állítanak ki olyan helyeken, ahol az adott polgárok állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik állandó diplomáciai vagy konzuli képviselettel. Az új uniós ideiglenes úti okmány korszerűbb és biztonságosabb, mint az eddig használt formátum és az okmány kiállításának szabályai is aktualizálásra kerültek.

A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai alapján indokolt, hogy a külföldön kiszabott pénzbírság hazai végrehajtása körében az eljárások gyorsabb lezárása érdekében az átvett eljárási költségre is a szabálysértési pénzbírság végrehajtásának szabályait alkalmazzák.

A módosítás célja, hogy az eddigi, egységesen 25 évig tartó adatmegőrzési időt a jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó olyan adatok tekintetében, amelyeket a törvény hatálya alá tartozó személy nyilatkozata, az általa szolgáltatott irat vagy az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv adatszolgáltatása tartalmazott, az ellátásra, támogatásra való jogosultság megszűnésétől, a visszatérítendő támogatás teljesítésétől vagy a követelés elévülésétől számított 10 évig kezelje a menekültügyi hatóság.

A menedékes jogállású személyek nem tartoznak a polgárok személyiadat- és laknyilvántartása hatálya alá. Szálláshelyük nyilvántartása a menekültügyi nyilvántartás útján történik. Közlekedési igazgatási ügyekben (pl. gépjármű adásvétele), valamint a közúti közlekedési nyilvántartás vezetése kapcsán indokolt a menekültügyi nyilvántartásból történő adatszolgáltatás lehetővé tétele.

Magyarország és a Schengeni Egyezmény más tagállamainak hatóságai közötti hatékony együttműködés biztosítása érdekében szükséges az adatátadások lehetőségét az EU-tagállamok körét meghaladóan a schengeni övezet nem EU-tagállam hatóságai irányába is biztosítani. Ezért a módosítás célja, hogy a schengeni államok körével kiegészítse a hatályos szabályozást.

A törvénymódosítás a megelőző távoltartás bíróság által megállapított magatartási szabályai megtartásának technikai eszközzel történő ellenőrzése jogi feltételeit a végrehajtáshoz szükséges kellő felkészülési idő biztosításával teremti meg.

A rendelkezés egyrészt a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényi szabályozáshoz kapcsolódó jogtechnikai módosítást tartalmaz, másrészt a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben a kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák számára biztosított kedvezményekhez kapcsolódóan kiegészíti a kedvezményezettek körét a Vbö. szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekkel, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákkal, figyelemmel arra, hogy az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák védelmi szintjének fenntartása indokolt, melynek érdekében ugyanazon támogatások, kedvezmények megilletik, amelyek a kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák számára is biztosítottak.

A kritikus szervezetekkel, kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos rendelkezések a CER irányelv átültetését szolgálják, ezért szükséges a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvénybe jogharmonizációs záradék beépítése.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 2. § (4) bekezdésében meghatározott, szabálysértési felelősséget kizáró ok meghatározása nem áll összhangban az időközben hatályba lépett, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 9. § (2) bekezdésével, ezért a Szabs. tv. pontosítása szükséges.

A Szabs. tv.-ben több olyan szabálysértési tényállás található, melyekben az elkövetési magatartás több előírás, szabály egyidejű megszegésével is megvalósítható, amely törvényi egységet képez, vagyis a hatóság csak egyrendbeli cselekmény miatt állapíthatja meg az elkövető felelősségét. A Szabs. tv. nem tartalmaz külön rendelkezést arra nézve, hogy a törvényi egységet képező szabálysértések vonatkozásában milyen (speciális) elveket kellene követni a büntetéskiszabás során.

Indokolt azonban, hogy a többes szabályszegésből eredő súlyosabb megítélés megjelenhessen a kiszabott büntetésben akkor, ha az elkövető a kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabályszegés mellett változó mértékű pénzbírsággal sújtható szabályszegést is elkövet, amelyet egységként kell értékelni.

A kiskorú tanút a törvényes képviselője útján kell idézni, értesíteni [Szabs. tv. 62. § (8) bek.]. E szabály lehetővé teszi a törvényes képviselő meghallgatáson való részvételét, ami megfelelő biztonságot, védelmet adhat a kiskorúnak. A meghallgatáson azonban a törvényes képviselő részvétele nem kötelező [Szabs. tv. 62. § (6) bek.], vagyis a kiskorú a távollétében is meghallgatható, ami a gyermekvédelmi követelményekre, a gyermekek Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségei alapján is kiemelten megóvandó.

Egyes esetekben a szabálysértés és a bűncselekmény elhatárolásához szakértői vélemény szükséges. Tipikusan a pszichoaktív anyagok esetében az elkövetés tárgyát képező anyag mennyiségi és minőségi vizsgálata, a gyógytartam idejének a meghatározása általában szakértő bevonásával történik, de arra az elkövetési érték vagy a kár összegének meghatározásakor is gyakran van szükség. A szakértői vélemény alapján lehet meghatározni, hogy a cselekmény szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül.

A jogalkalmazói gyakorlat szerint az említett ügyekben a nyomozó hatóság a büntetőeljárást megszüntető határozatban nem rendelkezik a szabálysértésnek minősülő cselekménnyel kapcsolatban felmerült szakértői díjról. Az iratok szabálysértési hatóságnak való megküldésével egyidejűleg ugyanakkor tájékoztatást ad arról, hogy a szabálysértéssel összefüggésben milyen jellegű és mekkora összegű költség keletkezett, amelyről a szabálysértési hatóság a Szabs. tv. 92. §-a alapján érdemben az elkövető felelősségre vonásakor rendelkezik. Abban az esetben, ha a szabálysértési eljárás során a szakértői vélemény alapján kiderül, hogy nem szabálysértésről, hanem bűncselekményről van szó, akkor a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett költséget a büntetőeljárásban történő elszámolás érdekében a szabálysértési hatóság továbbítja a nyomozó hatóság részére.

A javaslat szélesíti az ügyészség törvényességi ellenőrzésének lehetőségét a helyszíni bírságolással kapcsolatban azzal, hogy minden olyan esetben kötelezővé teszi a törvénysértő helyszíni bírságolás visszavonását vagy módosítását az ügyészség kezdeményezésére, amelyeknél a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy hivatalból eljárva döntését visszavonhatja vagy módosíthatja.

A helyszíni bírságnak a Szabs. tv. 99/A. §-a szerinti felülvizsgálata során problémát okoz, ha időközben a bíróság előtt már megindult az eljárás a helyszíni bírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatására. Az eljárás egyszerűsítése és a bíróság tehermentesítése érdekében a felülvizsgálat bejelentésével egyidejűleg az ügyészt tájékoztatási kötelezettség terhelné a bíróság felé a bűncselekményi minősülés okából tett kezdeményezését illetően, ami egyúttal – a bírósági eljárás okafogyottságára tekintettel – az átváltoztatás mellőzését is eredményezné. A helyszíni bírság kiszabó szerv általi felülvizsgálata a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a helyszíni bírság hatálytalanításának.

Amennyiben bíróság az átváltoztató végzésében téves jogszabályi rendelkezés alkalmazása folytán vagy elírás miatt vagy számítási hiba miatt helytelenül, a jogszerűnél kisebb mértékben állapítja meg a bírság vagy közérdekű munka helyébe lépő elzárás tartamát, akkor ez a probléma kizárólag perújítással korrigálható. Perújításnak csak az elkövető javára van helye, amely alapján a határozatot az elkövető hátrányára nem lehet megváltoztatni. Ha a bíróság téves számolás miatt az elzárás törvényes mértéke helyett kisebb számban állapítja meg az elzárással letöltendő napok számát, jelenleg nem áll rendelkezésre jogi lehetőség a pontosításra, ezért szükséges a Szabs. tv. 128. §-át kiegészíteni.

A Szabs. tv. 134. § (3) bekezdése szerint a fiatalkorú törvényes képviselőjének, gondozójának értesítése nem jelent megjelenési kötelezettséget, mulasztás csak akkor terheli, ha nem gondoskodott a fiatalkorú megjelenéséről, távolmaradása ezért nem szankcionálható. A Szabs. tv. 134. § (4) bekezdése szerint a fiatalkorú meghallgatására a törvényes képviselő jelenlétében kerülhet sor és akkor is biztosítani kell a jelenlétét, ha őt a szabálysértési hatóság a fiatalkorú életvitelére, életkörülményeire nézve kívánja meghallgatni. A Szabs. tv. jelenleg nem tartalmaz szankciót a törvényes képviselő meg nem jelenése esetére, ezért a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjének jelenléte úgy biztosítható, ha a Szabs. tv. értesítés helyett a törvényes képviselő idézését írja elő.

A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel/gyámmal szemben kiszabott elzárás büntetés esetén a szabálysértési hatóságnak értesítenie kell az illetékes gyámhatóságot annak érdekében, hogy a gyermek helyzete a büntetés végrehajtása alatt is rendezett legyen. Amennyiben a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadik életévet még nem, a törvényes képviselőjével, vagy gyámjával szemben szabálysértési elzárás foganatosítható, ezért szükséges tájékoztatási kötelezettséget előírni a szabálysértési hatóságnak a gyámhatóság irányába a gyermek ellátása, gondozása, törvényes képviseletének biztosítása érdekében.

A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel/gyámmal szemben kiszabott egyéb büntetés elzárásra történő átváltoztatása esetére speciális rendelkezés nincs, a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések viszont nem alkalmazhatók. A büntetésként kiszabott elzárásra vonatkozó értesítési kötelezettséggel egyezően célszerű a szabályozást kialakítani.

A Szabs. tv. a szabálysértési eljárásban részt vevő tanú költségtérítésére vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, ezért a felhatalmazó rendelkezések között szükséges a rendeleti szintű szabályozás jogalapját megteremteni.

A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet szabályai szerint már nem kötelező feltüntetni a kézbesítést igazoló iraton a hivatalos iratot átvevő személy aláírását, valamint a szabálysértési eljárás során eljáró szervek csak a tértivevény elektronikus formájával, a kézbesítési igazolással adhatják fel a hivatalos irataikat.

Erre tekintettel – mivel a kézbesítés elektronikusan is történhet, amikor a címzett általi átvételt letöltési igazolás bizonyítja, így azon értelemszerűen nem szerepel aláírás – indokolt a Szabs. tv. 89. § (2) bekezdésének pontosítása.

A módosítás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) értelmező rendelkezésében szereplő közfeladatot ellátó személyek és a közérdekű üzem körét bővíti.

Előbbi esetben olyan személy lenne közfeladatot ellátó személy, aki a kritikus szervezet vagy az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet kritikus munkakörben foglalkoztatott tagja (a kritikus szervezetnél, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetnél végzett tevékenysége körében), valamint a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényben, és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet foglalkoztatásában álló ellenálló képességért felelős vezető a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében.

A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény szerint a kritikus szervezet, illetve a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet olyan alapvető szolgáltatást nyújtó szervezet, amelyet a kijelölő hatóság jelöl ki és elengedhetetlen Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához és a biztonság, a környezet, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához.

A közfeladatot ellátó személyek eljárása nem közhatalmú, de tevékenységüket a köz érdekében látják el, ezért indokolt a fokozott büntetőjogi védelmük.

Közérdekű üzemnek minősül a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény alapján kijelölt kritikus infrastruktúra és a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra. A kritikus infrastruktúra, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra olyan eszköz, létesítmény, építmény, berendezés, hálózat, rendszer, vagy ezek része, amely az alapvető szolgáltatás nyújtásához szükséges. A közérdekű üzemek zavartalan működéséhez jelentős társadalmi érdek fűződik, ahogy az alapvető szolgáltatást nyújtó kritikus infrastruktúra működéséhez is.

A Btk. módosítása a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja, ezért szükséges a törvénybe jogharmonizációs záradék beépítése.

Támogatást, kedvezményt biztosít a kőolajkészlet felhasználása során a kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák, valamint az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák számra.

A rendelkezések a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálják, ezért szükséges a törvénybe jogharmonizációs záradék beépítése.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) preambuluma szerint Magyarország a rendvédelmi feladatokat ellátó szervektől alkotmányos kötelezettségeik teljesítését, Magyarország függetlenségének, törvényes rendje fenntartásának, a lakosság és az ország anyagi javai védelmének a jogszabályok keretei között hatékony és a köz érdekének megfelelő ellátását várja el. E kötelezettségek teljesítése a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományától magas szintű szakmai ismereteket követel meg, valamint megköveteli a törvények és más jogszabályok feltétlen tiszteletét, a kötelezettségek pártatlan és etikus teljesítését, a hivatással járó kötelezettségek vállalását, a Magyarország iránti tántoríthatatlan hűséget és bátor helytállást.

Abban az esetben, ha a TEK állományának a tagja a külföldi utazása során a közlekedési lehetőségek változása, adott esetben megszűnése miatt nem tud a szolgálati helyén megjelenni, akkor nem tudja a jogszabályokban, így különösen a Hszt.-ben, illetve a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit sem ellátni, ami a TEK szolgálati érdekeinek sérelmével jár, illetve hátráltatja a TEK feladatainak eredményes és hatékony ellátását.

A leírtak alapján szükséges a Hszt. kiegészítése azzal, hogy a TEK személyi állománya vonatkozásában a TEK főigazgatója a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja vagy korlátozhatja, ezen esetben a külföldre utazás korlátozása vagy megtiltása miatt felmerült költséget az állomány tagja részére meg kell téríteni.

Az előbbiekhez hasonlóan indokolt a Hszt. módosításával azon lehetőség biztosítása, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti gyűlésen történő részvételt a TEK személyi állománya vonatkozásában a TEK főigazgatója indokolt esetben korlátozhassa.

A TEK állományának tagja a gyülekezési törvény hatálya alá eső gyűlésen történő megjelenési szándékát köteles a TEK főigazgatójának bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

A Hszt. módosításával a TEK speciális szervezeti jogállására figyelemmel a TEK állományára szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok bevezetésére kerül sor, bővül a bejelentés-köteles tevékenységek köre, a TEK állománya esetében be kell jelenteni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását, illetve bármely gazdasági társaságban fennálló tagságot. A bejelentett tevékenységeket a munkáltatói jogkör gyakorlója indokolt esetben megtilthatja vagy korlátozhatja.

A rendelkezés egyrészt a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényi szabályozáshoz kapcsolódó jogtechnikai módosítást tartalmaz, másrészt kiegészíti a Vbö. szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekkel, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákkal azon, kormányrendeletben meghatározható tevékenységek körét, melyekkel kapcsolatos külföldi befektetések bejelentéshez kötöttek.

A rendelkezés a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja, ezért szükséges a törvénybe jogharmonizációs záradék beépítése.

Egyrészt a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényi szabályozáshoz kapcsolódó technikai jellegű módosításokat tartalmaz, másrészt megteremti az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekre és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákra vonatkozó szabályozást.

A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényi szabályozás hatálya kizárólag a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CER irányelv) alapján kötelező jelleggel átültetendő ágazatokra, alágazatokra terjed ki. Azon szervezetek, infrastruktúrák vonatkozásában, melyek a törvény hatálya alapján kritikus szervezetként, infrastruktúraként nem jelölhetőek ki, de a hatályos, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény alapján létfontosságú rendszerelemnek minősülnek, és az ország védelme szempontjából továbbra is fontos védelmi szintjük fenntartása, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Vbö) egy új szabályozás került elhelyezésre, mely biztosítja ezen szervezetek, infrastruktúrák által nyújtott, az ország védelme és a nemzetgazdaság szempontjából fontos alapvető szolgáltatások folytonosságát.

A Vbö. szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák ágazatai, alágazatai:

Egészségügyi ágazat: mentési tevékenység, egészségügyi tartalékok alágazatok

Gyártás ágazat: elsődleges fémgyártás, gépgyártás, elektromos berendezések, készülékek és alkatrészek gyártása, közlekedési eszközök gyártása, vegyipar, máshova nem sorolt gyártói tevékenység alágazatok

Honvédelem ágazat: honvédelmi szempontból fontos rendszerek és létesítmények, védelmi ipar alágazatok

Hulladékgazdálkodás ágazat: települési nem veszélyes hulladék gazdálkodás és veszélyes hulladék gazdálkodás alágazatok

Infokommunikációs technológiák ágazat: postai szolgáltatások, IKT-szolgáltatások irányítása, futárszolgáltatás, digitális szolgáltatók alágazatok

Közigazgatás ágazat: központi kormányzati közigazgatás, rendvédelmi szervek alágazatok

Közlekedés ágazat: logisztika alágazat

Pénzügy ágazat: adó- és vámigazgatás alágazat

Víz ágazat: árvízi védművek, műtárgyak és tározók alágazat

A fenti ágazatok, alágazatok köréből kijelölésre kerülő, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezeteket, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákat – az azonos védelmi szint biztosítása érdekében – ugyanazon jogok illetik meg, illetve ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a kritikus szervezeteket, illetve kritikus infrastruktúrákat, ezért a Vbö. úgy rendelkezik, hogy az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekre, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákra a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak azzal, hogy nem alkalmazhatók a törvénynek az Európai Bizottság felé történő adatszolgáltatásra, valamint az európai kritikus szervezetekre, európai kritikus infrastruktúrákra vonatkozó rendelkezései.

A Vbö-ben elhelyezésre kerültek a honvédelmi ágazatra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályok, amelyek biztosítják, hogy a honvédelmi érdekből a honvédelmi kijelölő hatóság mind a Vbö. hatálya alá, mind a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény hatálya alá tartozó ágazatok, alágazatok köréből kijelölhessen az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetet, infrastruktúrát.

A kritikus szervezetekkel, kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos rendelkezések a CER irányelv átültetését szolgálják, ezért szükséges a Vbö.-be jogharmonizációs záradék beépítése.

Kodifikációs jellegű módosítás.

A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képessége – interoperabilitása – megteremtésének, illetve az ezzel összefüggő jogszabályok hatályba lépésének feltétele, hogy az egyes uniós információs rendszerek megkezdjék működésüket.

Tekintettel arra, hogy az érintett uniós információs rendszerek közül az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) 2025 folyamán, az Eurodac 2026 július 1-jén, a módosított Vízuminformációs Rendszer (VIS) szintén 2026 folyamán kezdi meg éles működését, a rendszerek interoperabilitását célzó jogszabály-módosítások hatályba lépésének elhalasztása szükséges 2027. január 1. napjára.

A módosítás alapján a harmadik országbeli állampolgárnak az általa vállalt, nemzetgazdasági érdeken alapuló befektetést három hónap helyett hat hónap alatt (azaz a vendégbefektetői vízum érvényességi ideje alatt) szükséges megvalósítani. Ezzel összefüggésben szükséges egyértelművé tenni, hogy a vendégbefektetői vízum érvényességi ideje hat hónap.

Az Európai Parlament képviselőinek egy csoportja kockázatként azonosította a vendégbefektetői vízum és a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadásának feltételeként meghatározott, a harmadik országbeli állampolgár által vállalható befektetés azon típusát, melynek célja a Magyarország földrajzi területén található lakóingatlan tulajdoni illetőségének megszerzése. Erre való figyelemmel a javaslat hatályon kívül helyezi a befektetés ezen típusát, így a módosítás által a harmadik országbeli állampolgár nemzetgazdasági érdek fennállása esetén és a törvényben foglaltak figyelembevételével csak befektetés jegy megszerzésére vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére történő adomány nyújtására vállalhat kötelezettséget a Magyarországon való tartózkodás feltételeként.

A módosítás alapján a harmadik országbeli állampolgárnak a Magyarország területére való első belépést követő 30 napon belül szükséges benyújtania a vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmét (a befektetés teljesítésének igazolása nélkül) az idegenrendészeti hatóság részére, majd ezt követően a vendégbefektetői vízum érvényességének időtartama (6 hónap) alatt lehetősége van arra, hogy az általa vállalt befektetést teljesítse. Miután megvalósította a befektetést, ezt igazolnia szükséges az idegenrendészeti hatóság felé, amely ezt követően kiállítja a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt.

A módosítás a fentieken kívül meghatározza az ingatlan-alapkezelőkre vonatkozó feltételeket, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár által vállalt befektetés célja befektetési jegy megszerzése.

A módosítás célja annak rögzítése, hogy a külföldi úti okmányának érvényességi idejét nem haladhatja meg az EU Kék Kártya érvényessége. Ennek célja, hogy a külföldi magyarországi tartózkodása érvényes engedély ellenére se váljon jogszerűtlenné úti okmánya érvényességének lejárta miatt.

Abban az esetben, amikor a foglalkoztatásra irányuló szerződés rövidebb 2 évnél, az EU Kék Kártya érvényességi ideje e jogviszony időtartamát ugyan 3 hónappal meghaladhatja, de ekkor is figyelembe kell venni az úti okmány érvényességi idejét, továbbá azt, hogy az EU Kék Kártya érvényessége nem haladhatja meg a kettő évet.

Kodifikációs pontosítás. A közrendvédelmi bírság mértékének és arányának meghatározására a Kormány kapott felhatalmazást.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 141. § (1) bekezdése szerint a kötelezettségét elmulasztó munkáltatót vagy fogadó szervezetet a mulasztással érintett foglalkoztatottanként – a foglalkoztatottak számával és a jogsértések mértékével arányos – egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtja az idegenrendészeti hatóság.

A tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyéni akta létrehozását célzó – kérelemre induló – bejelentés lehetőségének bevezetése és részletszabályainak megállapítása céljából indokolt a szabályozás.

Figyelemmel arra, hogy a javaslat alapján a harmadik országbeli állampolgárnak a Magyarország területére való első belépést követő 30 napon belül van lehetősége a vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmének benyújtására, majd ezt követően a vendégbefektetői vízum érvényességének időtartama (6 hónap) alatt az általa vállalt befektetést teljesítésére és igazolására, szükséges rendelkezni arról, hogy az ügyintézési határidőbe mely időtartamok nem számítanak bele.

Közrendvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárásban a munkáltatónak szinte kizárólag okirattal áll módjában igazolni, hogy az általa foglalkoztatottak tekintetében eleget tett az idegenrendészeti jogszabályok alapján őt terhelő kötelezettségeinek. Emiatt a munkáltató kötelező idézése és meghallgatása az esetek többségében indokolatlan adminisztratív terhet ró mind a munkáltatóra, mind az idegenrendészeti hatóságra. A szabad bizonyítás elve okán a módosítás révén lehetséges, de nem kötelező a munkáltató, mint ügyfél személyes (illetve a munkáltató képviselőjén keresztüli) meghallgatása egyebekben a munkáltató megfelelő határidő tűzésével írásban nyilatkozatot tehet, ezáltal ügyféli jogainak gyakorlása az eljárásban biztosított.

Az elmúlt időszakban megemelkedett részletfizetési kérelmekre tekintettel szükséges az idegenrendészeti jogszabályban megteremteni a kérelmek előterjesztésének és elbírálásának feltételeit.

A fizetési nehézség általában akkor tekinthető átmeneti jellegűnek, ha a tartozások és követelések, valamint az éves tervezett eredmény és a vagyoni helyzet egybevetése alapján a fizetési nehézség megszüntetése reálisan várható.

A részletfizetés engedélyezése nem jogosultság, nem jár automatikusan, csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor engedélyezheti az idegenrendészeti hatóság.

A részletfizetésre irányuló kérelem elbírálásakor az idegenrendészeti hatóság mérlegelési jogkörben jár el, e körben mérlegeli a kérelemben előadott információkat, a hivatalból rendelkezésére álló, valamint a külső szervek nyilvántartásaiból elérhető adatokat, szükség esetén nyilatkozattételre szólítja fel a munkáltatót, és kérheti a munkáltató által közölt adatok, körülmények okiratokkal történő alátámasztását is.

Az idegenrendészeti hatóság megszünteti az eljárást, ha a munkáltató felhívás ellenére nem tesz nyilatkozatot, a kért adatokat nem közli, a kért okiratokat nem küldi be, és a kérelem a felhívás teljesítése nélkül nem bírálható el.

A javaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor a vendégbefektetői vízumot vissza kell vonni.

A javaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor a vendégbefektetői vízum kiadását meg kell tagadni.

Adatkezelési szabály a munkáltató adataival és a közrendvédelmi bírsággal összefüggésben.

A javaslat alapján felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza az ingatlanalap nettó eszközértékébe beszámítható lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések részletszabályait.

Átmeneti rendelkezés.

Az a) és b) ponthoz

Terminológiai pontosítás, a jogintézmény elnevezése könnyített közvetítési szolgáltatásra módosult.

A d) ponthoz

Kodifikációs pontosítás a szabályozásban. Az átszállítás konkrét célja a kitoloncolás – a kiutasítás hatósági kísérettel történő – végrehajtása.

Az 1. mellékletben foglalt táblázat tartalmazza az ágazatok, alágazatok és alapvető szolgáltatások listáját. Alapvető szolgáltatás a kritikus szervezet által nyújtott az 1. mellékletben foglalt táblázat „C” oszlopában meghatározott olyan szolgáltatás, amely elengedhetetlen Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához és a biztonság, a környezet, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához.

Az alapvető szolgáltatások képezik a kijelölési eljárások és a kritikus szervezetekre vonatkozó követelményrendszer alapját. Az 1. melléklet a CER irányelvben és az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló Európai Bizottság (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott struktúrán alapul.