2024. évi LXXXVII. törvény
2024. évi LXXXVII. törvény
a klímagázokról1
Az Országgyűlés az éghajlatvédelem és a jövő nemzedékekért érzett felelőssége jegyében a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésére irányuló törvényi szabályok megalkotásával kívánja előmozdítani az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését.
1. Hatály
1. § E törvény hatálya a klímagázokkal összefüggő tevékenységekre, klímagázt tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékekre és berendezésekre, valamint azok részeire terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E törvény alkalmazásában:
a) alkalmazás: klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett termékek, berendezések és létesítmények gyűjtőneve,
b) hűtőkör: klímagáz közeg töltetet tartalmazó zárt rendszer alkotóelemeinek összessége, amelynek minden részében a klímagáz közeg hőszállítás céljából keringtethető,
c) klímagáz: az 1. melléklet szerinti anyagok, vagy az említett anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmak vonatkozásában
a) az 1. melléklet 1. és 3–5. pontja szerinti klímagázok esetében az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében és a rendelet végrehajtására kiadott bizottsági végrehajtási rendeletekben,
b) az 1. melléklet 2. pontja szerinti klímagázok esetében az (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében
meghatározottak az irányadóak.
3. A klímagázokra vonatkozó általános szabályok
3. § (1) A klímagázokkal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell a klímagázok minél hatékonyabb használatára, és a klímagázok mennyiségének, valamint az éghajlatra gyakorolt közvetett hatásainak csökkentésére.
(2) A klímagázok minél nagyobb mennyiségben történő újrahasznosítása, ártalmatlanítása érdekében törekedni kell a klímagáz, továbbá az azt tartalmazó alkalmazás lehető legnagyobb arányú újrahasznosításra való előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a klímagáz és az azt tartalmazó alkalmazás alternatív megoldással történő helyettesítésére.
(3) A klímagázok gyártóinak meg kell tenniük minden olyan intézkedést, amely alkalmas a klímagázok mennyiségének lehető legnagyobb arányú csökkentésére.
4. A klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó kötelezettségek
4. § (1) Vállalkozás – ideértve az egyéni vállalkozót is – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott képesítési igazolás birtokában jogosult klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végezni. A képesítési igazolás a vállalkozásnak a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történő regisztrációját és a vállalkozó által a klímavédelemért felelős hatósághoz benyújtott megfelelési nyilatkozat elfogadását követően kerül kiadásra.
(2) Vállalkozás – ideértve az egyéni vállalkozót is – csak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint, a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott véglegessé vált engedély birtokában, a véglegessé vált engedély keretei között jogosult a klímagázok (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználása céljából, különösen kutatási, fejlesztési, gyógyászati célból klímagázzal kapcsolatos tevékenységet – felügyeletidíj-fizetési kötelezettség nélkül – végezni, köteles továbbá
a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni, valamint
b) az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségnek eleget tenni a 11. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.
(3) Természetes személy kizárólag az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti képesítéssel, a képesítésének megfelelő kategóriájú képesített vállalkozás alkalmazottjaként végezheti a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott alkalmazások telepítését, beüzemelését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését, szivárgásvizsgálatát, valamint a visszanyerést.
(4) A klímagázokkal összefüggő tevékenységet végzőkkel kapcsolatos képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatok ellátásáról a klímavédelemért felelős hatóság gondoskodik. A hatósági képzésért, a képzést lezáró vizsgáért és a képesítést igazoló okirat kiállításáért képzési és vizsgáztatási díjat kell fizetni. A képzési és vizsgáztatási díjat a klímavédelemért felelős hatóság a képzési, képesítési és vizsgáztatási tevékenységével összefüggő feladatainak ellátására fordítja.
(5) A klímavédelemért felelős hatóság e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági eljárás keretében elismeri az Európai Unió más tagállamában kiadott képesítéseket. A képesítés elismerése érdekében a képesített személy, valamint a képesített vállalkozás köteles benyújtani a kiállított képesítési, képzési igazolást.
(6) A klímavédelemért felelős hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben és miniszteri rendeletben meghatározottak szerint gondoskodik a klímagázokkal kapcsolatos képzésen oktatási tevékenységet ellátókkal kapcsolatos képzési és vizsgáztatási feladatok ellátásáról.
5. § (1) A klímagázokat tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazásoknak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal tevékenységet folytató vállalkozások az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nyilvántartásokat vezetnek.
(2) Minden olyan vállalkozás, amely klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végez, klímagázt tartalmazó hűtőkört, alkalmazást gyárt, klímagázt gyárt, ártalmatlanít, regenerál, valamint az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve az (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyéb tevékenységet végez, köteles
a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni,
b) adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni – a 11. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon –, valamint
c) a regisztrációt követően az éves klímavédelmi felügyeletidíj-fizetési kötelezettségének eleget tenni az adatbázisban rögzített – (9) bekezdés a) pontjában meghatározott – tevékenységi kategória után a tevékenységi kategória érvényességi ideje alatt.
(3) Az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1)–(3) bekezdése szerint szivárgásvizsgálatra kötelezett alkalmazások, az (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdése szerint szivárgásvizsgálatra kötelezett alkalmazások, valamint üvegházhatású gázokkal töltött elektromos kapcsolóberendezések üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek
a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni, és
b) éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.
(4) Az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott klímagázokat legalább 5 kg mennyiségben tartalmazó hűtőkörök üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni és éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.
(5) Az 1. melléklet 4. pontjában meghatározott klímagázokat tartalmazó hűtőkörök üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni és éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.
(6) Az 1. melléklet 5. pontjában meghatározott klímagázokat tartalmazó hűtőkörök üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni és éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni, ha a hűtőkörök legalább 150 g vagy lakáscélra használt helyiségben telepített hűtőkörök esetén legalább 1 kg mennyiségben tartalmaznak klímagázt.
(7) Az a vállalkozás, amely a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá nem tartozó mobil légkondicionáló berendezés tulajdonosa vagy üzemeltetője, és amelynek a hivatkozott berendezések vonatkozásában a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrációs kötelezettsége nem áll fenn, köteles dokumentálni az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében foglalt követelmények betartása érdekében megtett intézkedéseket. A dokumentációt a klímavédelemért felelős hatóság kérésére a vállalkozás köteles átadni.
(8) A dokumentációnak tartalmaznia kell
a) az esetlegesen elvégzett szivárgásvizsgálatot;
b) a szivárgásvizsgálatot végző képesített személy adatait;
c) a rátöltés, betöltés, lefejtés tényét, a rátöltött, betöltött, lefejtett gáz mennyiségét;
d) az elvégzett javítást, karbantartást, szervizelést, valamint
e) a szivárgás tényét, az elszivárgott gáz mennyiségét.
(9) A (2)–(6) bekezdés szerinti felügyeleti díj éves mértéke a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott
a) HR., MR., Visszanyerő, Szivárgásvizsgáló, NK klímagáz, VE klímagáz, T, NK berendezés, VE berendezés, Gyártó, Ártalmatlanító, Regeneráló, Szolgáltatás-közvetítő, Külföldi elismert tevékenységi kategóriával rendelkező, továbbá E-I. képesített természetes személy alkalmazottal rendelkező vállalkozások esetén 40 000 forint,
b) tulajdonos és üzemeltető esetében a (3) bekezdés szerinti regisztrációköteles alkalmazások vonatkozásában az alkalmazás töltetmennyiségére vonatkoztatva 60 forint/tCO2 egyenérték, de alkalmazásonként legalább 4000 forint, legfeljebb 2 000 000 forint,
c) tulajdonos és üzemeltető esetében a (4)–(6) bekezdés szerinti regisztrációköteles alkalmazások vonatkozásában az alkalmazás töltetmennyiségére vonatkoztatva 30 forint/tCO2 egyenérték, de alkalmazásonként legalább 2000 forint, legfeljebb 2 000 000 forint.
(10) A felügyeleti díj megfizetésére kötelezettek a felügyeleti díjat két egyenlő részletben, naptári félévenként utólag, minden év szeptember 30. napjáig és március 31. napjáig kötelesek megfizetni. A január 1. és június 30., valamint július 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó felügyeleti díj összegéről az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részeként működő klímavédelemért felelős hatóság az adatbázison keresztül, egyenlegértesítő megküldése útján, augusztus 31. és február 28. napját követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a felügyeleti díj megfizetésére kötelezetteket. A tevékenység tárgyév január 1. és június 30. napja vagy július 1. és december 31. napja között történő megkezdése esetén a felügyeleti díjat a tevékenység megkezdésétől időarányosan kell megfizetni.
(11) Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén az egyéni vállalkozó a szünetelés kezdő időpontját követő naptári félév első napjától kezdődően a szünetelés időtartama alatt mentesül a felügyeleti díj megfizetésére vonatkozó kötelezettsége alól.
(12) A felügyeleti díj a klímavédelemért felelős hatóság bevétele. A (2)–(6) bekezdés szerinti felügyeleti díjat a klímavédelemért felelős hatóság a működésére, valamint az adatbázis üzemeltetésére és fejlesztésére fordítja.
(13) A felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért felelős hatóság a határidő lejártát követően kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A tartozás végrehajtásához való jog az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény alapján évül el azzal, hogy a határozat szerint a tartozás esedékességének naptári éve utolsó napjától számított 5 év elteltével a határozat nem hajtható végre.
(14) A felügyeleti díj egyenlegértesítőben meghatározott határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén a felügyeleti díj megfizetéséig a klímavédelemért felelős hatóság az adatbázison keresztül korlátozza a vállalkozás tevékenységét oly módon, hogy a vállalkozás képesített személy által végezhető tevékenység tekintetében új megbízást nem fogadhat el. A klímavédelemért felelős hatóság a fizetési kötelezettség teljesítésének jóváhagyását követő 3 napon belül intézkedik a korlátozás adatbázison keresztül történő megszüntetése iránt.
(15) Felügyeleti díj, valamint klímavédelmi bírság megfizetésének elmulasztása esetén késedelmi pótlék felszámításának nincs helye.
(16) A klímavédelemért felelős hatóság e törvény szerinti feladatait elsősorban saját bevétele terhére látja el.
(17) A (4)–(6) bekezdés szerinti regisztrációs kötelezettséget az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
(18) Ha az üzemeltető személye kétséget kizáróan nem megállapítható, azt kell üzemeltetőnek tekinteni, akinek a regisztrációja alatt az adatbázis saját üzemeltetésben lévő alkalmazások nyilvántartására szolgáló felületén az alkalmazás szerepel, azzal, hogy a felelősség – az üzemeltető személyének tisztázásáig – az alkalmazás mindenkori tulajdonosát terheli.
(19) A tulajdonos mentesül a felelősség alól, ha megnevezi az alkalmazás üzemeltetőjét, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség az üzemeltetőt terheli. Ha az üzemeltető vagy a tulajdonos kizárólagos felelőssége kétséget kizáróan nem állapítható meg, egyetemlegesen felelnek.
6. § (1) A gyártók és importőrök az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott klímagázokat csak az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint hozhatják forgalomba Magyarország területén.
(2) Magyarország területén az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott klímagázt tartalmazó alkalmazásokat az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint lehet forgalomba bocsátani, és az ott meghatározott adattartalommal rendelkező címkével kell ellátni.
7. § (1) A gyártók és importőrök az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott klímagázokat csak az (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint hozhatják forgalomba Magyarország területén.
(2) Magyarország területén az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott klímagázt tartalmazó alkalmazásokat az (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint lehet forgalomba bocsátani és az ott meghatározott adattartalommal rendelkező címkével kell ellátni.
8. § A klímagázokkal töltött alkalmazások Magyarország területén való gyártása és Magyarország területére történő behozatala során a gyártóknak és az importőröknek az uniós jogi aktusokban előírtak szerint kell eljárniuk azzal, hogy a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségüknek kötelesek eleget tenni a 11. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.
9. § Az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt esetekben mentességi kérelem a klímavédelemért felelős hatóság útján az Európai Bizottság felé nyújtható be. A kérelem benyújtásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.
10. § (1) Az 1. melléklet 1.1. és 1.2. pontjában meghatározott klímagázokat tartalmazó alkalmazások általános szivárgásvizsgálati követelményeit, annak gyakoriságát, a szivárgásészlelő rendszerekre vonatkozó feltételeket az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az általános szivárgásvizsgálati követelmények megállapításáról szóló európai uniós rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
(2) Az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott klímagázokat tartalmazó alkalmazások általános szivárgásvizsgálati követelményeit és annak gyakoriságát az (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
(3) Az 5. § (6) bekezdése szerinti üzemeltetők és tulajdonosok kötelesek gondoskodni szivárgásészlelő rendszer telepítéséről, valamint a szivárgásészlelő rendszerek megfelelő működésének legalább háromévente történő ellenőrzéséről. A szivárgásészlelő rendszereknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy szivárgás esetén automatikusan riasszák az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalatot.
(4) Klímagázokat tartalmazó alkalmazások szivárgásvizsgálatát kizárólag képesítéssel rendelkező vállalkozás folytathatja.
(5) A szivárgásvizsgálatról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 11. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést tenni.
(6) Magyarország területén klímagázokat tartalmazó alkalmazásokban lévő gázok visszanyerése, újrahasznosítása és regenerálása során kizárólag az uniós jogi aktusokban meghatározott képesítéssel és képzettséggel rendelkező vállalkozások járhatnak el. A visszanyerés, újrahasznosítás és regenerálás során az ezen tevékenységet végző vállalkozásoknak, üzemeltetőknek és tulajdonosoknak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárniuk. A visszanyerésről, újrahasznosításról és regenerálásról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 11. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést és adatszolgáltatást tenni.
5. A klímagázokkal kapcsolatos egyes hatósági tevékenységek
11. § (1) A klímavédelemért felelős hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végző vállalkozásokról – vállalkozásonként F-Gáz ügyfél-azonosító alkalmazásával – a (2) bekezdésben meghatározott adatokkal nyilvántartást vezet a végzett tevékenység megszűnésének, megszüntetésének időpontjáig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatbázis részeként az alábbi célok érdekében:
a) a klímagázokkal végzett tevékenységekre vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,
b) regisztrációs, nyilvántartási, képzési, képesítési, vizsgáztatási, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, ellenőrzése,
c) a klímagázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfél-azonosító alatt az adatbázisban kezelt adatok:
a) természetes személy esetében:
aa) név,
ab) születési hely, idő, állampolgárság,
ac) anyja neve,
ad) lakcím és értesítési cím,
ae) telefonszám, e-mail cím,
af) adóazonosító jel,
ag) fizetési számla száma,
ah) személyazonosító igazolvány száma;
b) gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég, egyéb szerv vagy szervezet esetében:
ba) név,
bb) székhely,
bc) cégjegyzékszám, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, törzskönyvi nyilvántartási szám, oktatási azonosító, egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási szám,
bd) adószám,
be) levelezési cím,
bf) számlázási cím,
bg) statisztikai számjel,
bh) foglalkoztatottak száma,
bi) nyilatkozattételre jogosult személy neve,
bj) telefonszáma, e-mail címe,
bk) fizetési számlájának száma,
bl) szakmai kapcsolattartó neve, telefonszáma, e-mail címe;
c) az a) és b) ponthoz kapcsolódóan a klímavédelemért felelős hatóság döntéseinek rendelkezései, valamint a jogszabályban meghatározott képesítési, adatszolgáltatási adatok:
ca) hatósági döntés iktatószáma,
cb) végleges döntéssel kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota,
cc) a bírság kiszabása mellőzésének ténye, figyelmeztetés ténye,
cd) a képzési díj és a felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota,
ce) a természetes személy képesítését, képzettségét igazoló tanúsítvány száma, kiállítás dátuma, vállalkozás képesítését, megfelelő képesítéssel rendelkező munkatársnak az a) pontban rögzített adatai és képesítést, képzettséget igazoló tanúsítvány száma,
cf) természetes személy esetében iskolai végzettség, képesítés, képzettség, OKJ-bizonyítvány száma, OKJ-végzettség kódja,
cg) természetes személy esetében munkakör,
ch) természetes személy esetében szakmai gyakorlati idő, gyakorlat megszerzésének helye,
ci) bármely, klímagáz érintettségével járó tevékenység esetében a gáz mennyisége tömegben és szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, fajtája, ipari megnevezése, annak hiányában kémiai neve,
cj) a klímagázt tartalmazó terméket, alkalmazást és létesítményt érintő telepítés, karbantartás, szivárgásvizsgálat címe, jármű esetén alvázszám, forgalmi rendszám vagy más egyedi azonosító és üzemben tartó megnevezése, az intézkedéssel érintett alkalmazás vagy létesítmény megnevezése, funkciója, típusszáma, műszaki adatai,
ck) minden egyéb olyan adat, amelynek jelentésére és nyilvántartására az F-Gáz ügyfél-azonosítóval rendelkező vállalkozás az uniós jogi aktusok rendelkezései folytán köteles.
(3) A klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázis a klímagázokkal kapcsolatos jogosultságokra vonatkozó, a (2) bekezdés c) pont ce) alpontja szerinti adatokat közhitelesen tartalmazza, ezen adatok tekintetében az adatbázis közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A nyilvántartásban szereplők – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a cégnyilvántartásban, vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatok kivételével – az adataikban bekövetkezett változást kötelesek a klímavédelemért felelős hatóságnak a változást követő 8 munkanapon belül bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettségeket a klímavédelemért felelős hatóság által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.
(5) A nyilvántartásban szereplők
a) személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok,
b) (2) bekezdés b) pontja szerinti adatai tekintetében a cégnyilvántartás és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatok
az irányadók.
(6) A klímavédelemért felelős hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot – az adatfelhasználást megelőzően – összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.
(7) A klímavédelemért felelős hatóság a cégadatokra is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett cégadatot – az adatfelhasználást megelőzően – összeveti a cégnyilvántartásban – egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában – szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett cégadat nem egyezik meg a cégnyilvántartásban – egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában – szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a cégnyilvántartásban – egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában – szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.
(8) A klímavédelemért felelős hatóság az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nyilvántartásból a gépjármű, annak tulajdonosa, valamint üzemben tartója adataira vonatkozóan a Kknyt. 9. § (1) és (1b) bekezdésében, a Kknyt. 9. § (2) bekezdés a), d–f) pontjában, a Kknyt. 9. § (4) bekezdésében és 9/D. §-ában meghatározott adatok részére történő továbbítását kérheti.
(9) Az adatbázisban tárolt, F-Gáz ügyfél-azonosítóhoz tartozó személyes adatokat a tevékenység megszűnését vagy megszüntetését követő 5 év elteltével törölni kell.
(10) A klímavédelemért felelős hatóság hivatalból törli azokat az F-Gáz azonosítóhoz tartozó adatokat, amelyek a cégnyilvántartás – egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartása – szerint jogutód nélkül megszűnt vállalkozáshoz vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartása szerint elhunyt személyhez tartoztak.
12. § A klímavédelemért felelős hatóság megkeresésére az állami adó- és vámhatóság megküldi a vámtitkot képező adatot, ha az az ügyfél személyének vagy a vámhatósági eljárásban érintett anyagok, keverékek azonosításához vagy a klímavédelemért felelős hatóság engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti és nyilvántartási feladatának ellátásához szükséges.
13. § (1) Hatósági ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2) Bizonyítási eszközök – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl – különösen az adatbázisban nyilvántartott adatok, a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a helyszíni leltározás, a klímagázokkal tevékenységet végző más ügyfélnél elrendelt ellenőrzés (a továbbiakban: összefüggő vizsgálat) megállapításai, valamint nyilvánosan elérhető elektronikus adat.
(3) A klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés, továbbá a klímavédelemért felelős hatóság eljárásának lefolytatására jogosult alkalmazottja az eljárás során
a) átvizsgálhatja az ellenőrzés, eljárás alá vont ügyfél által klímagázokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez használt, illetve azzal összefüggésbe hozható járművet, jármű rakományát, a tevékenység végzésének helyszínét, a helyszínen talált járművet, jármű rakományát,
b) felhívhatja a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységben részt vevőket személyazonosságuk igazolására, tisztázhatja részvételük jogcímét,
c) próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, valamint
d) összefüggő vizsgálatot végezhet az ellenőrzés alá vont ügyféllel kapcsolatban álló más klímagázokkal tevékenységet folytatónál.
(4) A klímavédelemért felelős hatóság eljárásának lefolytatására jogosult alkalmazottja jogosultságát a klímavédelemért felelős hatóság által kiállított megbízólevéllel vagy klímavédelmi felügyeleti igazolvánnyal igazolja.
(5) A klímavédelmi felügyeleti igazolvány tartalmazza
a) az igazolvány számát,
b) az igazolvány tulajdonosának arcképét és saját kezű aláírását,
c) az igazolvány tulajdonosának nevét, beosztását, születési helyét és idejét, anyja nevét és a lakcímét,
d) az igazolvány tulajdonosát megillető jogosultságok felsorolását,
e) a klímavédelemért felelős hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát,
f) az igazolvány kiállításának keltét és az igazolvány kiadására jogosult vezető aláírását.
14. § (1) Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni. Ezzel egyidejűleg az eladó a vételárat köteles visszatéríteni, ennek megtörténte után a klímavédelemért felelős hatóság a terméket visszaszolgáltatja.
(2) A klímavédelemért felelős hatóság a termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha annak vételárát az eladó – az erre vonatkozó felszólítást követően – visszatérítette. Ha az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel, illetve a terméket a klímavédelemért felelős hatóság a bírósági végrehajtásról szóló törvényben foglaltak szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.
(3) Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eljáró klímavédelemért felelős hatóság visel, és a terméket a forgalmazónak nem kell visszavennie.
(4) Ha a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést végző klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet folytatónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az ellenőr jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e. A megrendelt termék kiszállításában közreműködő személyt a hatóság az ellenőrzés során hatósági tanúként történő közreműködésre felkérheti.
(5) Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja eljárási költségnek minősül.
(6) Ellenőrzéshez, próbavásárláshoz, mintavételhez a klímavédelemért felelős hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A klímavédelemért felelős hatóság a közreműködő személlyel megbízási szerződést köt, amely alapján a közreműködő személy megbízási díjra jogosult. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő klímavédelemért felelős hatóság megbízólevelet állít ki.
(7) A közreműködő személy részére kiállított megbízólevél az erre utaló megnevezés mellett a következőket tartalmazza:
a) a közreműködő személy nevét, személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát;
b) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást;
c) a megbízólevél érvényességi idejét;
d) a kiállítás keltét;
e) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát; valamint
f) azt a tényt, hogy a közreműködő személy mely ellenőrzés alá vont ügyfélnél, ügyfélcsoportnál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.
(8) A közreműködő személy részére kiállított megbízólevél hatálya kiterjed a benne szereplő ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzésével kapcsolatban a klímavédelemért felelős hatóság által elrendelt összefüggő vizsgálatban való részvételre is. A közreműködő személy a megbízólevél birtokában próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást önállóan is végezhet, egyéb ellenőrzési tevékenységben kizárólag a klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzés, eljárás lefolytatására jogosult alkalmazottja jelenlétében vehet részt.
(9) Fel nem fedett próbavásárlás esetén – ha a klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzés, eljárás lefolytatására jogosult alkalmazottja jogsértést nem állapít meg – az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet folytató részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Ha a klímavédelemért felelős hatóság jogsértést állapít meg, az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. A fel nem fedett próbavásárlásra egyebekben az e törvény próbavásárlásra vonatkozó rendelkezéseit – a fel nem fedett próbavásárlás sajátosságaira tekintettel – kell alkalmazni.
(10) A klímavédelemért felelős hatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, abban közreműködik, közvetít, vagy részt vesz. A magánszemély köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni.
15. § (1) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a klímavédelemért felelős hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt, illetve ha az elkövetéstől számított öt év eltelt.
(2) Ha az alkalmazás az e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy az azokban foglalt tilalomba ütközik, a klímavédelemért felelős hatóság jogosult az alkalmazást elkobozni, és annak megsemmisítését elrendelni. Az elkobzással és megsemmisítéssel kapcsolatban felmerült valamennyi költség a jogsértés elkövetőjét terheli.
(3) A klímavédelemért felelős hatóság döntését megtámadó keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra halasztó hatálya van.
(4) A klímavédelemért felelős hatóság döntése elleni perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
16. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a klímagázokkal kapcsolatos jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy a klímavédelemért felelős hatóság határozatában foglalt előírásait megsérti, az azokban foglalt kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy a tevékenységet regisztráció nélkül vagy attól eltérően végzi, azt a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A klímavédelmi bírság mértékét illetően az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak az irányadók.
(3) A klímavédelemért felelős hatóság a mérlegelési jogkörben megállapított, a klímavédelmi bírság mértékének meghatározásakor a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi különösen a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását, továbbá a termékekben és alkalmazásokban használt klímagázok mennyiségét és annak a klímavédelemmel összefüggésben kitűzött célok megvalósítására való veszélyességét.
(4) A klímavédelemért felelős hatóság – figyelemmel az eset összes körülményére, mérlegelve különösen a jogsértéssel érintett klímagázok mennyiségét – méltányosságból, a jogsértés tényének megállapítása mellett az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság mértékénél alacsonyabb összegű klímavédelmi bírság kiszabásáról vagy annak mellőzéséről is dönthet.
(5) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye, kivéve
a) az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (7) bekezdésében rögzített, tűzvédelmi berendezés szivárgásvizsgálatára vonatkozó követelmény nem vagy nem megfelelő teljesülése,
b) az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerinti szivárgásészlelő rendszer beszerelési kötelezettség megszegése, illetve a már beszerelt szivárgásészlelő rendszerre vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása,
c) az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (7) bekezdésében foglaltak megszegését és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerinti, írásbeli nyilatkozat hiányában értékesített vagy telepítési tanúsítvány hiányában telepített berendezések esetét kivéve, a telepítési tanúsítvánnyal kapcsolatos más kötelezettség megszegése
esetén.
17. § (1) A klímavédelmi bírság a központi költségvetés bevétele.
(2) A klímavédelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 45 napon belül kell átutalás vagy postai befizetés útján megfizetni. A klímavédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatban rendelkezni kell arról a számlaszámról is, amelyre a klímavédelmi bírságot meg kell fizetni.
(3) A klímavédelemért felelős hatóság az ügyfél részére a klímavédelmi bírság megfizetésére, a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre, egy alkalommal legfeljebb tizenkét havi fizetési halasztást adhat vagy engedélyezheti a klímavédelmi bírság legfeljebb tizenkét hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A kérelem benyújtására irányadó határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A kérelem elbírálása tárgyában hozott végzés ellen közigazgatási pernek van helye.
(4) A fizetési halasztás és részletfizetés a 16. § (3) bekezdésében foglalt szempontok figyelembevétele mellett abban az esetben engedélyezhető, ha
a) a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető, vagy
b) a kérelmezőn kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést.
(5) A fizetési halasztás határidejének elmulasztása esetén a végleges döntéssel kiszabott klímavédelmi bírságot, illetve annak meg nem fizetett részét az e törvényben foglaltak szerint kell végrehajtani. Részletfizetés engedélyezése esetén az első részlet megfizetésének elmulasztásakor a végleges döntéssel kiszabott klímavédelmi bírság teljes összege, részleges teljesítés esetén az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékes.
(6) Ha a jogsértő a klímavédelmi bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 45 napon belül nem tesz eleget a határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásának van helye.
(7) A klímavédelmi bírság kiszabása nem mentesít a büntetőjogi, polgári jogi és egyéb közigazgatási jogi felelősség alól.
6. Záró rendelkezések
18. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a klímagázokat tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazásokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges képesítés, képzési és vizsgáztatási rendszer, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait;
b) a klímagázokkal végzett tevékenység esetében a vállalkozások, üzemeltetők és tulajdonosok regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszereknek a részletes szabályait, a regisztrációs kötelezettség teljesítésének határidejét;
c) a klímagázok Magyarország területén történő gyártására, forgalomba hozatalára, export, import kereskedelmi tevékenységre, a mentességi kérelmekre, a címkézésre vonatkozó szabályokat, valamint ezen tevékenységek esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait;
d) a klímagázokat tartalmazó termékek és berendezések szivárgásvizsgálatára, a klímagázok visszanyerésére, újrahasznosítására és regenerálására vonatkozó szabályokat, valamint ezen tevékenységek végzése esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait;
e) a klímavédelmi bírság mértékét, megállapításának részletszabályait;
f) a klímavédelemért felelős hatóság kijelölését, eljárására vonatkozó kiegészítő eljárási szabályokat, részletszabályokat;
g) a klímagázok (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználása céljából a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások részére az e tevékenység végzésére jogosító engedélyezési eljárás részletes szabályait;
h) a klímagázokra vonatkozó adatbázis F-Gáz ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfelek általi igénybevételének és vezetésének részletes szabályait, a vállalkozások által vezetendő nyilvántartások részletes szabályait;
i) a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző vállalkozások képesítési rendszerének, a képesítések nyilvántartásának, az igazolás kiadásának, az ahhoz fűződő formai és tartalmi követelmények meghatározásának részletes szabályait;
j) az Európai Unió más tagállamában kiadott képesítések elismerésének részletszabályait;
k) a klímavédelmi felügyeleti igazolvány kiadásának részletszabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a klímavédelmi felügyeleti díj megfizetésének részletszabályait;
b) a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésére, képesítésére és vizsgáztatására, a szerzett tudás elismerésére, a vizsgáztatás és képesítés rendjére vonatkozó részletes szabályokat;
c) a klímagázokkal összefüggő tevékenységet végzők képzéséért, vizsgáztatásáért és a képesítést igazoló okirat kiállításáért fizetendő díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait;
d) a klímagázokkal kapcsolatos képzésen oktatási tevékenységet ellátókkal kapcsolatos képzési és vizsgáztatási feladatok ellátásának részletes szabályait.
19. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 55. § (1) és (5) bekezdése, az 57. § és a 64. § (4) bekezdése 2025. január 16-án lép hatályba.
(3) Az 54. § (2) bekezdése 2025. január 31-én lép hatályba.
(4) Az 1–5. alcím, a 18. §, a 20. §, a 21. § (2) bekezdés a) pontja és a 22. § f)–i) és k)–n) pontja 2025. március 1-jén lép hatályba.
(5) A 23. § (5) bekezdése, a 47. § 1. és 7. pontja, a 48. § (3) bekezdése, az 51. § (1) bekezdése, az 58. §, az 59. §, a 64. § (1) bekezdése, a 66. § 3–16. pontja és a 67. § b) és c) pontja 2026. január 1-jén lép hatályba.
20. § A 2025. január 1. és június 30. közötti időszakra vonatkozó klímavédelmi felügyeleti díj mértékét a klímavédelemért felelős hatóság időarányosan állapítja meg. A felügyeleti díj 2025. január 1. és 2025. március 1. közötti időszakra vonatkozó időarányos része az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben meghatározottak szerint, a 2025. március 1. és 2025. június 30. közötti időszakra vonatkozó időarányos része az e törvényben meghatározottak szerint kerül megállapításra. A kötelezett a 2025. év első félévi felügyeleti díjat – a klímavédelemért felelős hatóság által megküldött egyenlegértesítő alapján – 2025. szeptember 30. napjáig fizeti meg.
21. § (1) E törvény
a) 8. alcíme, valamint 22. § a)–e) és j) pontja
aa) a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedésnek az uniós gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési célhoz való hozzájárulása és egy piaci alapú globális intézkedés megfelelő végrehajtása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
ab) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 9. alcíme
ba) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,
bb) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) 1–5. alcíme, 18. §-a, valamint 22. § f)–i) és k)–n) pontja
aa) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött tűzvédelmi rendszerek általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról szóló, 2007. december 18-i 1497/2007/EK bizottsági rendelet,
ab) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról szóló, 2007. december 19-i 1516/2007/EK bizottsági rendelet,
ac) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek tekintetében a vállalatok és a szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról szóló, 2008. április 2-i 304/2008/EK bizottsági rendelet,
ad) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószerek különféle berendezésekből való visszanyerését végző szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról szóló, 2008. április 2-i 306/2008/EK bizottsági rendelet,
ae) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján a gépjárművekbe szerelt, egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó légkondicionáló rendszerek tekintetében a szakemberek részére szervezett képzési programok minimumkövetelményeinek és a képzési igazolások kölcsönös elismerési feltételeinek meghatározásáról szóló, 2008. április 2-i 307/2008/EK bizottsági rendelet,
af) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó elektromos kapcsolóberendezések telepítését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését vagy a fluortartalmú üvegházhatású gázok helyhez kötött elektromos kapcsolóberendezésekből való visszanyerését végző természetes személyek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról szóló, 2015. november 17-i (EU) 2015/2066 bizottsági végrehajtási rendelet,
ag) az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó egyes termékeken és berendezéseken elhelyezendő címkék formátuma tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról és az (EU) 2015/2068 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. szeptember 2-i (EU) 2024/2174 bizottsági végrehajtási rendelet,
ah) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluorozott szénhidrogénekkel töltött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések megfelelőségi nyilatkozatára, valamint az e nyilatkozatnak a független auditor általi ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2016. június 2-i (EU) 2016/879 bizottsági végrehajtási rendelet,
ai) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. február 7-i (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
aj) az ózonréteget lebontó anyagokról és az 1005/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. február 7-i (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
ak) az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású gázokat vagy azok alternatíváit tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú- berendezések, szerves Rankine-ciklusok, továbbá a hűtőkamionok, hűtőpótkocsik, hűtött könnyűgépjárművek, intermodális konténerek és vasúti kocsik hűtőegységei tekintetében a képesítési igazolások természetes és jogi személyek részére történő kiadására vonatkozó minimumkövetelmények és az ilyen képesítési igazolások kölcsönös elismerésére vonatkozó feltételek megállapításáról, valamint az (EU) 2015/2067 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. szeptember 6-i (EU) 2024/2215 bizottsági végrehajtási rendelet,
b) 8. alcíme
ba) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátáskereskedelmi egységek árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezésével, lebonyolításával és egyéb vonatkozásaival kapcsolatos szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2023. október 17-i (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
bb) az egyes tagállamok energiarendszereinek korszerűsítését és energiahatékonyságának javítását célzó beruházásokat támogató modernizációs alap működése tekintetében a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2606 bizottsági végrehajtási rendelet,
bc) az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nyomon követésének és jelentésének naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 12-i (EU) 2023/2122 bizottsági végrehajtási rendelet,
bd) a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomonkövetéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
be) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról és a 3051/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. február 15-i 336/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) 9. alcíme az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
7. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
22. § Hatályát veszti az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
a) 5. § (4) és (5) bekezdése,
b) 8. §-a,
c) 9. § (4) bekezdése,
d) 9. § (7) és (8) bekezdése,
e) 10. §-a,
f) 10/A–10/F. §-a,
i) 10/H–10/J. §-a,
n) 17. § (2) bekezdés c) és d) pontja.
8. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása
23. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed:)
(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő d)–f) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed:)
(3) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem terjed ki e törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítményekre vagy létesítményrészekre.”
(4) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem terjed ki e törvény hatálya a kizárólag biomasszát használó létesítményekre.”
(5) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Nem terjed ki e törvény hatálya azon létesítményekre, amelyeknek a biomassza égetéséből származó kibocsátása a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés benyújtását megelőző 5 éves időszakban átlagosan meghaladta a létesítmény teljes üvegházhatású gáz kibocsátásának 95%-át.”
(6) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem terjed ki e törvény hatálya az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora szerinti tevékenység esetében olyan légi jármű üzembentartóra, amely tekintetében nem Magyarország az adminisztrációért felelős tagállam. Nem terjed ki a törvény hatálya továbbá az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sorában meghatározott kivételnek számító tevékenységekre.”
24. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(3) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 14. és 15. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(4) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(5) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(6) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 29. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:
új belépő:)
„b) a negyedik kereskedési időszakban a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk h) pontjában meghatározott létesítmény, vagy a 2003/87/EK irányelv 24. cikk (1) bekezdése értelmében az e törvény hatálya alá került létesítmény.”
(7) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(8) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(9) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. §-a a következő 51–56. ponttal egészül ki:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
25. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 4. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3b) A hatóság a térítésmentes kiosztásra megállapított kibocsátási egységek mennyiségének alapjául szolgáló adatok megfelelőségének felülvizsgálatát hatósági ellenőrzés keretében végezheti.”
26. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hatóság az engedélyezési, a nyomonkövetési terv és a nyomonkövetési módszertani terv jóváhagyási és kiosztási eljárást felfüggeszti, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.”
27. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A légi jármű üzembentartó az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora szerinti, az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó tevékenységből származó üvegházhatású gáz kibocsátását az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nyomon követi, kibocsátásáról hitelesített kibocsátási jelentést készít, amelyet a hatóság részére benyújt.”
(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora alóli kivételnek minősül, azt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint bejelenti és hitelesített jelentést tesz. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 15-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.”
28. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 4. alcíme a következő 10/A. és 11. §-sal egészül ki:
„10/A. § A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően a légijármű-üzemeltetők évente egyszer jelentést tesznek a 2025. január 1. után bekövetkező, nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint.
11. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 40. sora szerinti, a tengeri közlekedési tevékenységekkel kapcsolatban az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt hatóság jár el.
(2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 40. sora szerinti, a tengeri közlekedési tevékenységekből származó kibocsátásokkal kapcsolatban a hajózási társaság tekintetében felelős igazgatási hatóság biztosítja, hogy a felelősségi körébe tartozó hajózási társaság a jelentési időszakban nyomon kövesse és jelentse a vonatkozó paramétereket, valamint az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetével összhangban nyújtsa be a társasági szintű összesített kibocsátási adatokat.
(3) A hajózási társaság tekintetében felelős igazgatási hatóság biztosítja, hogy a hajózási társaság által a (2) bekezdés szerint benyújtott, hajózási társasági szintű összesített kibocsátási adatok jelentését az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetében meghatározott hitelesítési és akkreditációs szabályokkal összhangban hitelesítsék.”
29. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 7. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A kibocsátási egységek kiosztása a légi jármű üzembentartók részére”
30. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A kibocsátási egységek légi jármű üzembentartók részére történő kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg.”
31. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó és a hajózási társaság kibocsátási egységekre vonatkozó visszaadási kötelezettségét a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében szabályozza.”
32. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam tulajdonában lévő, értékesíthető kibocsátási egységeket a miniszter az (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletében foglaltaknak megfelelően értékesíti. Az állam által értékesíthető kibocsátási egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság állapítja meg.”
(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésére Magyarország a tagállamok által az (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiválasztott aukciós platformot veszi igénybe.”
(3) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kibocsátási egységek térítés ellenében történő értékesítése során az Nvtv. átlátható szervezetre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
33. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § A miniszter a kibocsátási egységek állam általi, árverés útján történő értékesítéséből származó, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő felhasználásáról a Kormány által meghatározott prioritások alapján, az Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer előirányzat keretében, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint gondoskodik.”
34. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § A kibocsátási egység, mint forgalomképes vagyoni értékű jog az állami vagyonból történő kikerülést követően szabadon átruházható az EGT-megállapodásban részes államokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek, székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, illetve olyan, harmadik állambeli természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, amelyek harmadik állama elismeri az e törvénynek megfelelően létrejött kibocsátási egységeket.”
35. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek és a 38/A. § (1) bekezdésben meghatározott ESR-egységek nyilvántartására szolgáló számlák kivételével nem lehet a forgalmi jegyzékben vezetett számla tulajdonosa, meghatalmazott képviselője, illetve további meghatalmazott képviselője olyan személy, aki munkakörének ellátása során a forgalmi jegyzék kezeléséhez kapcsolódó feladatokat lát el.”
36. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 11. alcíme a következő 30/C. §-sal egészül ki:
„30/C. § Kereskedési számla tulajdonosa
a) Magyarországon bejegyzett jogi személy, vagy
b) Magyarországon adószámmal és állandó lakcímmel rendelkező magánszemély
lehet.”
37. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 31/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés során a létesítményt üzemeltető képviselőjének jelenlétében az ellenőrzés alá vont létesítmény tekintetében]
38. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 31/B. § (2) bekezdés c) pontja a következő ch) alponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az elektronikus rendszerben a hatóság kezeli a következő adatokat:
létesítmény esetében:]
„ch) THÉ-azonosító;”
39. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény a következő alcímmel egészül ki:
„12/A. Bejelentés-köteles tevékenységek
31/C. § (1) A 2. mellékletben meghatározott tevékenységre a kibocsátási jelentésre és hitelesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A 2. mellékletben meghatározott tevékenységekre e törvénynek a nyomonkövetési terv elkészítésére és benyújtására vonatkozó rendelkezéseit az ebben az alcímben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(3) A 2. mellékletben meghatározott tevékenységet végző üzemeltető által benyújtott nyomonkövetési tervet a hatóság nyilvántartásba veszi.”
40. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a tevékenységi szintről szóló jelentés és nyomonkövetési módszertani terv, valamint módosítása határidőre történő benyújtására, a kibocsátási egység visszaadására vonatkozó kötelezettségének, a hatóság felé történő adatszolgáltatások és változások bejelentésére irányuló kötelezettségének, és a hatóság döntésében foglalt kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.”
41. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 34. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 32. § (1) bekezdése és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó vagy a hajózási társaság a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy a kibocsátási egységek visszaadásáig nem jogosult kibocsátási egységek átruházására és kiosztására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatóság kezdeményezi az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó vagy a hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számlájának felfüggesztését. A felfüggesztést a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegések már nem állnak fenn.
(3) A 32. § (1) bekezdése és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság nevét és a kötelességszegés tényét honlapján nyilvánosságra hozza.”
(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A visszaadás elmulasztása esetén a hatóság felfüggeszti az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számláját. A felfüggesztést a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az előírt kibocsátási egység visszaadásra kerül.”
42. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 34/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha az üzemeltető, légijármű-üzembentartó vagy hajózási társaság a számlavezetési díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követően fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a számlavezetési díj megfizetésére kötelező határozatot hoz.
(2) A számlavezetési díj megfizetéséig a hatóság felfüggeszti az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla felfüggesztésének feloldását a jegyzékkezelő a követelés teljesítésének beérkezését követő 15 napon belül végzi el. A számlavezetési díj üzemeltetői, légijármű-üzembentartói vagy hajózási társaság általi teljesítéséhez kapcsolódó felfüggesztésről és a felfüggesztés feloldásának tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket.”
43. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
(rendeletben állapítsa meg.)
44. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 42. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(E törvény – a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt –)
(való megfelelést szolgálja.)
(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 42. § (2) bekezdése a következő u)–y) ponttal egészül ki:
(E törvény – a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt –)
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
45. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
46. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
1. 5. alcím címében az „Az ÜHG-egység” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egység” szöveg,
2. 12. § (1) bekezdésében az „Az ÜHG-egység” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egység” szöveg,
3. 12. § (2) bekezdésében az „ÜHG-egységek” szövegrész helyébe a „kibocsátási egységek” szöveg,
4. 12. § (3) bekezdésében az „ÜHG-egységek” szövegrész helyébe a „kibocsátási egységek” szöveg,
5. 13. § (1) bekezdésében az „ÜHG-egységek” szövegrész helyébe a „kibocsátási egységek” szöveg,
6. 13. § (3) bekezdésében az „ÜHG-egységek” szövegrész helyébe a „kibocsátási egységek” szöveg,
7. 15. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Végrehajtási Intézkedés” szövegrészek helyébe a „nemzeti kiosztási tábla” szöveg,
8. 8. alcím címében az „Az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egységek” szöveg,
9. 9. alcím címében az „Az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egységek” szöveg,
10. 29/A. §-ában az „a Zöld Beruházási Rendszer keretében” szövegrész helyébe a „saját hatáskörében” szöveg,
11. 30. § (1) bekezdésében az „Az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egységek” szöveg,
12. 30/B. § (1) bekezdésében az „üzemeltetőnek és” szövegrész helyébe az „üzemeltetőnek,” szöveg és az „üzembentartónak az” szövegrész helyébe az „üzembentartónak és a hajózási társaságnak az” szöveg,
13. 12. alcím címében az „Az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egységek” szöveg,
14. 31. § nyitó szövegrészében az „Az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egységek” szöveg,
15. 31/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „létesítményenként ÜHG” szövegrész helyébe a „létesítményenként üvegházhatású gáz azonosító (a továbbiakban: ÜHG” szöveg és az „azonosító alkalmazásával” szövegrész helyébe az „azonosító) és települési hulladékégető (a továbbiakban: THÉ) azonosító alkalmazásával” szöveg,
16. 31/B. § (2) bekezdés e) pontjában az „azonosítóval rendelkező” szövegrész helyébe az „azonosítóval vagy THÉ-azonosítóval rendelkező” szöveg,
17. 15. alcím címében az „az ÜHG-egység” szövegrész helyébe az „a kibocsátási egység” szöveg,
18. 38/A. § (6) bekezdésében az „a Zöld Beruházási Rendszer” szövegrész helyébe az „az Energia és Klímapolitikai Modernizációs Rendszer előirányzat” szöveg,
19. 39. § (1) bekezdés 3. pontjában az „az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „a kibocsátási egységek” szöveg,
20. 39. § (1) bekezdés 4. pontjában az „ÜHG-egységekkel” szövegrész helyébe a „kibocsátási egységekkel” szöveg,
21. 39. § (1) bekezdés 7. pontjában az „az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „a kibocsátási egységek” szöveg,
22. 39. § (1) bekezdés 10. pontjában az „az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „a kibocsátási egységek” szöveg,
23. 39. § (1) bekezdés 21. pontjában az „ESD-egységek” szövegrész helyébe az „ESR-egységek” szöveg,
24. 39. § (1) bekezdés 22. pontjában az „ESD-egységekkel” szövegrész helyébe az „ESR-egységekkel” szöveg
lép.
47. § Hatályát veszti az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
1. 1. § (2a) bekezdése,
2. 2. § 9. pontja,
4. 2. § 21. pontja,
5. 2. § 28. pontja,
6. 2. § 29. pont a) alpontja,
7. 2. § 32. pontja,
8. 2. § 39–41. pontja,
10. 9. § (3) bekezdésében az „új létesítményrész jelentéssel,” szövegrész,
11. 18. §-a,
12. 6/A. alcíme,
13. 6/B. alcíme,
14. 19. §-a,
15. 25. § (3) bekezdése,
16. 10. alcíme,
17. 33. § (1) bekezdésében a „légiközlekedési” szövegrész,
18. 33. § (4) bekezdés a) pontjában az „és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést” szövegrész,
19. 36. § (3) bekezdése,
20. 16. alcím címében a „2020-ig tartó” szövegrész,
21. 38. §-a,
22. 39. § (1) bekezdés 5. pontja,
23. 39. § (1) bekezdés 31. pontja.
9. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása
48. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. §-a a következő 2c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
(4) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(5) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(6) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(7) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. §-a a következő 22a. és 22b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
(8) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(9) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(10) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. §-a a következő 28c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
(11) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
49. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § A felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az épületek négyzetméterben kifejezett alapterületét, energetikai tanúsítványát, valamint ha ezen adatok rendelkezésre állnak, a fűtés, a hűtés, a villamos energia és a meleg víz mért éves energiafogyasztását. A nyilvántartást közzé kell tenni az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján.”
50. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § Az energiapolitikáért felelős miniszter a közbeszerzésekért felelős miniszter, a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter és az építésgazdaságért felelős miniszter bevonásával kétévente az integrált nemzeti energia- és klímaterv részeként jelentést nyújt be az Európai Bizottság részére az alábbi adatokról:
a) az energiahatékonyságra irányuló közberuházások volumene és az energiahatékonysági intézkedéseket támogató közfinanszírozás révén elért átlagos tőkeáttételi tényező;
b) az energiahatékonysági hiteltermékek volumene, különbséget téve a különböző termékek között;
c) adott esetben az energiahatékonyság és a legjobb gyakorlatok elterjedésének fokozása érdekében bevezetett nemzeti finanszírozási programok, valamint az energiahatékonyságra irányuló innovatív finanszírozási rendszerek.”
51. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 11/A. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője:)
(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 11/A. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(A közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője:)
52. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1c) Ha az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti adatszolgáltatás az egyéni fellépések megvalósulása szerinti tárgyévet követő év május 31-éig nem valósul meg, a Hivatal erről tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert, és a bevonásával egyeztetést kezdeményez a végrehajtó hatósággal a hiányzó adatok előállítása érdekében. Az egyeztetés eredményeként megállapított módszertan alapján előállított adatokat a végrehajtó hatóság haladéktalanul átadja a Hivatal számára.”
53. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Vet. és a Get. szerinti villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére – ideértve a saját célra történő felhasználást is – értékesítő gazdálkodó szervezet, egyesület (a továbbiakban együtt: kötelezett fél)]
[megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében (a továbbiakban: energiamegtakarítási kötelezettség).]
(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az energiapolitikáért felelős miniszter bevonásával az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételek meghatározásával egyező formában meghatározza, hogy az adott alternatív szakpolitikai intézkedés mely feltételek fennállása esetén vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére, amely esetben az elszámolásra a (3) és (4) bekezdés szerinti arány alkalmazandó. Ha az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételeket nem határoz meg, az adott alternatív szakpolitikai intézkedés nem vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére.”
(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A (4a) bekezdés szerint keletkező megtakarítást a végrehajtó hatóság a 14. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, a Hivatal a 13. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásában külön feltünteti.
(4c) Az alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételek (4a) bekezdés szerinti meghatározása esetén az adott alternatív szakpolitikai intézkedésből származó energiamegtakarítást kizárólag az igénybevételi feltételek végrehajtó hatóság általi igazolt teljesítése esetén lehet hitelesíteni.”
(4) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Nem számolható el az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben az alábbi intézkedésekből származó energiamegtakarítás:
a) üzemanyag adalékolásából származó energiamegtakarítás,
b) gépjármű abroncsnyomás korrekciójával elért energiamegtakarítás,
c) perlátor felszereléséből vagy cseréjéből származó energiamegtakarítás,
d) világításkorszerűsítés esetén az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló kormányrendeletben foglaltaknak nem megfelelő világítótestekkel végrehajtott világításkorszerűsítésből származó energiamegtakarítás.”
(5) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (7) bekezdésben foglaltakat a Hivatal piacfelügyeleti jogkörében eljárva érvényesíti.”
54. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyéni fellépésekből származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarítást a Hivatal által névjegyzékbe vett – kötelezett félnek nem minősülő – energetikai auditáló szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) hitelesíti. Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítás az intézkedés megvalósulását követő 14 hónap elteltével nem hitelesíthető, kivéve a technológiai fejlesztéseket létrehozó egyéni fellépéseket, amelyek esetében az energiamegtakarítás az intézkedés megvalósulását követő 18 hónapig hitelesíthető. A hitelesítő szervezet nem válhat a saját maga által hitelesített energiamegtakarítás első jogosultjává. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.”
(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. §-a a következő (4f) bekezdéssel egészül ki:
„(4f) A Hivatal ellenőrzési tevékenységéért a hitelesítő szervezet felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek mértéke a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába felvezetett 1 GJ hitelesített energiamegtakarítás után az energiahatékonysági járulék 0,1%-a.”
(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hitelesítő szervezet hitelesítésével igazolja az egyéni fellépés tényleges megvalósulását, valamint azt, hogy az (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vették figyelembe az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, a lényeges hozzájárulás meglétét, továbbá az energiamegtakarítás addicionális mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt.”
55. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/D. §-a a következő (1d)–(1h) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) Ha a Hivatal a hitelesített energiamegtakarítás 15/A. § (4a) bekezdése szerinti felvezetését követő 10 napon belül az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer eredményét befolyásoló kockázatot azonosít, a hitelesített energiamegtakarítást a (7) bekezdés alapján ellenőrzés alá vonja. Ebben az esetben a hitelesített energiamegtakarítás az ellenőrzés lezárásáig – ideértve a hatósági ellenőrzés alapján indított hivatalbóli eljárás időtartamát is – nem jelenik meg a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában. Az ellenőrzés megkezdéséről a Hivatal haladéktalanul értesíti az első jogosultat és a hitelesítő szervezetet.
(1e) A hitelesített energiamegtakarításnak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában történő közzététele legkésőbb a 15/A. § (4a) bekezdése szerinti felvezetését követő 10 napos határidő lejártát, valamint az (1d) bekezdés szerinti ellenőrzés alá vonás esetén az ellenőrzés teljes időtartamát követően – ideértve a hatósági ellenőrzés alapján indított hivatalbóli eljárás időtartamát is – történik meg. A hitelesített energiamegtakarítás csak a közzétételt követően ruházható át.
(1f) Ha a Hivatal az (1d) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra és kevesebb energiamegtakarítást kellett volna megállapítani, az energiamegtakarítás a megfelelően megállapított mértékig jelenik meg a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában, valamint a Hivatal a hitelesítő szervezettel szemben a 15/D. § (7a) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza. A jogkövetkezmény meghatározására irányuló és a bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható.
(1g) Ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a hitelesítő szervezet adatszolgáltatásában jelentett hitelesített energiamegtakarítás a Hivatal által megállapítottnál kevesebb, a Hivatal gondoskodik a teljes energiamegtakarításnak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában való feltüntetéséről a (7b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(1h) A Hivatal a helyzet orvosolásához szükséges időre, de legfeljebb 45 napra az energiapolitikáért felelős miniszter kezdeményezésére köteles felfüggeszteni az egyes intézkedéstípusokból származó hitelesített energiamegtakarításoknak az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer működését támogató adatgyűjtő rendszerébe történő felvezetését, amennyiben az energiapolitikáért felelős miniszter az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer működésében olyan rendellenességet észlel, ami az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer működését, vagy az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből, mint szakpolitikai intézkedésből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékeinek elérését veszélyezteti. A Hivatal a felfüggesztés tényét és kezdő időpontját, valamint a felfüggesztéssel érintett intézkedéstípusokat az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi az energiapolitikáért felelős miniszter előzetes értesítése mellett.”
(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/D. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Azon egyéni fellépésekből származó megtakarítások esetében, amelyeknél az intézkedés élettartama nem éri el a második kötelezettségi időszak végét, a hitelesítő szervezet a megtakarításokat a második kötelezettségi időszak végéhez arányosítva, csökkentett értékkel vezeti fel a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába.”
(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kötelezett fél a tárgyévet követő év március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni. A korábbi évekre el nem számolt, adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítást a Hivatal a következő évek energiamegtakarítási kötelezettsége teljesítéseként veszi figyelembe. Az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást a Hivatal másfélszeres szorzóval veszi figyelembe a következő évek megtakarítási kötelezettsége teljesítéseként, feltéve, hogy az energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább három év. 2024. január 1-től a lakossági és középületekben megkezdett, az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást a Hivatal kétszeres szorzóval veszi figyelembe a következő évek megtakarítási kötelezettsége teljesítéseként, feltéve, hogy az energiamegtakarítás hitelesített élettartama eléri a második kötelezettségi időszak végét. A másfélszeres vagy kétszeres szorzóval egyszer már beszámított energiamegtakarítás ismételten nem többszörözhető. A másfélszeres vagy kétszeres szorzó igénybevétele esetén a 15. § (4) bekezdésében foglalt kedvezmény egyidejűleg nem alkalmazható. A 2025. évi és az azt követő évekre meghatározott kötelezettség teljesítésére a másfélszeres szorzóval történő elszámolás akkor alkalmazható, ha az érintett energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább öt év.”
(4) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/D. § (7) és (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A tárgyévben hitelesített energiamegtakarítások reprezentatív módon kiválasztott, statisztikailag jelentős részének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi, függetlenül attól, hogy azt a kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként az (1) bekezdés alapján elszámolásra bejelentette-e. A statisztikailag jelentős hányadot a Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg. A Hivatal a hitelesítő szervezet által hitelesített energiamegtakarításokat akkor is ellenőrizheti, valamint a hitelesítést elvégző szervezettel szemben a hitelesítő szervezetekkel szemben alkalmazható jogkövetkezményeket akkor is alkalmazhatja, ha a hitelesítést elvégző szervezet már bármely okból nem szerepel az energetikai auditáló szervezetek nyilvántartásában.
(7a) Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, a hitelesítő szervezetet a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítással egyező mértékű energiamegtakarításnak a végső felhasználók körében történő 180 napon belüli teljesítésére kötelezi, amely kötelezettség – a hitelesítő szervezet választása szerint – a Hivatal elnökének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított mértékű megváltási díj (a továbbiakban: megváltási díj) megfizetésével is teljesíthető. A Hivatal az energiamegtakarítás teljesítésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén a hitelesítő szervezetet minden nem teljesített 1 GJ energiamegtakarítás után 70 000 Ft mértékű bírság fizetésére kötelezi. A jogkövetkezmény meghatározására irányuló, illetve bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, az nem befolyásolja az energiamegtakarításnak az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként történő teljes mértékű elszámolhatóságát. A Hivatal a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítási mennyiséget, valamint azt, hogy milyen korrekciókat és intézkedéseket tett a nem megfelelő megtakarítások kiküszöbölésére, külön feltünteti a 13. § (5) bekezdése szerinti jelentésében. Ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a hitelesítő szervezet adatszolgáltatásában jelentett hitelesített megtakarítás a Hivatal által megállapítottnál kevesebb, a Hivatal a (7b) bekezdésben foglaltak szerint jár el.”
(5) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/D. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Ha a Hivatal a hitelesítő szervezettel szemben két éven belül a megállapított és a megfelelően megállapítható elszámolható energiamegtakarítás között több mint 10%-os eltérést állapít meg, és emiatt a (7a) bekezdés vagy a 15/D. § (1f) bekezdése alapján összesen négy alkalommal jogkövetkezményt alkalmaz, a Hivatal a jogkövetkezményt alkalmazó negyedik határozatában két évre eltiltja a hitelesítő szervezetet a hitelesítés végzésétől. Erről a hitelesítő szervezetet a (7a) bekezdés és a 15/D. § (1f) bekezdése szerinti jogkövetkezmény első három alkalommal történő alkalmazásakor tájékoztatni kell. A tiltás hatálya alatt az energetikai auditáló szervezet energetikai auditoraként bejegyzett személlyel későbbiekben bejegyzésre kerülő energetikai auditáló szervezet sem végezhet hitelesítést.
(9) A Hivatal a (7a) bekezdés és a 15/D. § (1f) bekezdése szerinti energiamegtakarítás teljesítésére kötelező határozatában foglalt mértékig a hitelesítő szervezet hitelesített energiamegtakarítást vásárolhat. A (7a) bekezdés szerinti határozat alapján teljesítendő energiamegtakarítás bejelentésének módját a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg, ami a 15/D. § (1f) bekezdése alapján teljesítendő energiamegtakarítás bejelentésére is irányadó. A (7a) bekezdés és a 15/D. § (1f) bekezdése szerinti határozatban foglaltak teljesítése céljából bejelentett hitelesített energiamegtakarítás forgalomképtelen és kizárólag a határozatban foglalt kötelezettség teljesítésére használható fel.”
(6) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/D. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja az energiamegtakarítás nem megfelelő megállapítását, és a hitelesítő szervezettel szemben a (7a) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a Hivatal a döntéséről szóló határozatot honlapján közzéteszi a határozat véglegessé válását követő 10 napon belül.”
56. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Magyar Mérnöki Kamara az energetikai tanácsadással összefüggő tájékoztató és nyomonkövetési tevékenysége ellátása érdekében kezeli a tanácsadásra jelentkező ügyfelek adatait és a végrehajtó hatósági tevékenysége ellátása keretében adatot szolgáltat az erre kijelölt szerveknek.
(6) A Magyar Mérnöki Kamara tájékoztatási feladatai ellátásának fedezetét a központi költségvetés az energiapolitikáért felelős minisztérium fejezeti kezelésű előirányzata keretében biztosítja.”
57. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény a következő fejezettel egészül ki:
ADATKÖZPONTOK
21/F. § (1) A legalább 500 kW telepített információtechnológiai (IT) teljesítményigénnyel rendelkező adatközpont tulajdonosa, vagy ha az adatközpontot nem a tulajdonos üzemelteti, az üzemeltetője a tárgyév május 15-ig köteles az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatokat és nyomon követendő teljesítménymutatókat bejelenteni az adatközpontok európai adatbázisába. Ha az adatközpont kevesebb mint egy éve működik, a tulajdonos vagy üzemeltető az adatközpont működési időtartamára vonatkozóan szolgáltat adatokat, megjelölve az időszakot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését a Hivatal ellenőrzi. A kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal
a) határidő tűzésével írásban felszólítja az adatközpont üzemeltetőjét a kötelezettsége teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére, és
b) egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(4) A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók. A bírság ismételten kiszabható.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség azokra a terekre és berendezésekre vonatkozik, amelyek elsősorban vagy kizárólag adatokkal kapcsolatos funkciók kielégítését szolgálják (szervertermék), beleértve a szükséges kapcsolódó berendezéseket.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik:
a) azon informatikai berendezésekre, amelyeket elsődlegesen nyilvános hozzáférésű, közös használatú vagy irodai helyiségben helyeztek el vagy oda szereltek be, vagy amelyek egyéb vállalati funkciókat támogatnak;
b) azokra a szerver-, hálózati, tároló- és kapcsolódó berendezésekre, amelyek elszórtan találhatók az adott létesítmény területén;
c) azokra az adatközpontokra, amelyeket a katonai nemzetbiztonsági és az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi feladatokat ellátó és igazságügyi feladatokat ellátó szervek, valamint a honvédségi szervezetek alaptevékenységének céljára használnak, vagy amelyek kizárólag ezen célokra nyújtanak szolgáltatást.
(7) Az Európai Bizottság jelentéstételi platformjának elérhetőségét a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapján közzéteszi.”
58. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22. § (1b)–(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1b) Energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet esetében a kötelező energetikai auditálás első elvégeztetésének határideje azon év október 10. napja, amelyet megelőző három évben az összes energiahordozót együttvéve az átlagos éves energiafogyasztása meghaladta a 10 TJ mennyiséget, függetlenül a 22/B. § (1) bekezdése szerinti regisztráció megtörténtétől.
(2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt.
(2a) Nem kell külön tanúsítványt szereznie annak az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetnek, amely vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítvány ezen energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetre is kiterjed. Ha a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítványt a vállalkozáscsoport valamely tagja a Hivatal részére megküldte, a tanúsítványon szereplő további gazdálkodó szervezetnek ugyanazt a tanúsítványt már nem kell megküldenie a Hivatal részére.”
(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet köteles az energetikai audit elkészítéséhez szükséges naprakész energiafogyasztási adatokat és kapcsolódó információkat az energetikai auditor részére a szükséges határidőben és megfelelő formában átadni.”
59. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdálkodó szervezetnek első alkalommal azon év június 30-áig kell regisztrálnia a Hivatalnál, amely évet megelőző három évben az összes energiahordozót együttvéve a gazdálkodó szervezet átlagos éves energiafogyasztása meghaladta a 10 TJ-t. Ezt követően a gazdálkodó szervezetnek minden év június 30-áig kell regisztrálnia. A regisztráció alkalmával a gazdálkodó szervezet nyilatkozik arról, hogy az energetikai auditálásra vonatkozó kötelezettség feltételei fennállnak-e.”
60. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 25. alcíme a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § (1) Az energiapolitikáért felelős miniszter a Magyar Mérnöki Kamara és a Hivatal bevonásával négyévente értékeli, hogy a nemzeti tanúsítási vagy az azzal egyenértékű képesítési rendszerek:
a) az energiahatékonysági szolgáltatók, az energetikai auditokat végző szolgáltatók, az energiakezelők, a független szakértők, a kivitelezők számára biztosítják-e a szükséges kompetenciaszintet,
b) a megkülönböztetésmentesség elvének megfelelően mindenki számára biztosítják-e az egyenlő hozzáférést.
(2) Az értékelésnek ki kell terjednie a rendelkezésre álló és a keresett szakemberek száma közötti eltérés vizsgálatára is.
(3) Az értékelést az energiapolitikáért felelős miniszter közzéteszi és benyújtja az Európai Bizottság részére az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikkével összhangban létrehozott e-platformon keresztül.”
61. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 43. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem szükséges energetikai felülvizsgálat azon épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel felszerelt nem lakóépületek vonatkozásában, amelyekben az (1) bekezdésben meghatározott rendszer üzemel, és amelyek épületautomatizálási és -szabályozási rendszere megfelel a (4) bekezdés a)–c) pontjának.
(4b) Nem szükséges energetikai felülvizsgálat azon épületek vonatkozásában, amelyekben az (1) bekezdésben meghatározott rendszer üzemel, és amelyekben a rendszer működtetése
a) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeket rögzítő energiahatékonyság-alapú szerződés, vagy
b) távhőszolgáltatóval megkötött rendszerüzemeltetési szerződés
hatálya alá tartozik.”
(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 43. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az energetikai felülvizsgálati kötelezettség alól a (3)–(4b) bekezdésben meghatározottak alapján mentesülő épület esetében a rendszerüzemeltető gondoskodik az energetikai felülvizsgáló útján a mentességi kérelem Magyar Mérnöki Kamarához történő benyújtásáról a (6) bekezdés szerinti Adatbázison keresztül. A Magyar Mérnöki Kamara a mentességi kérelemről hatósági eljárásban dönt. A Magyar Mérnöki Kamara a döntéséről az ügyféllel való közlésen felül az Adatbázis útján értesíti a Hatóságot.”
(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 43. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A mentességi kérelem elbírálásáért az energetikai felülvizsgáló kérelmenként a Magyar Mérnöki Kamara külön szabályzatában meghatározott díjat köteles fizetni a Magyar Mérnöki Kamarának. A díj a Magyar Mérnöki Kamara bevételét képezi, amelyet a Magyar Mérnöki Kamara a mentességi kérelem elbírálásával kapcsolatos tevékenységei ellátására fordít. A Magyar Mérnöki Kamara a tárgyévre vonatkozó díjat a tárgyévet megelőző év december 31-ig a honlapján közzéteszi.
(13) A (4b) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a mentesség az energiahatékonyság-alapú szerződés időtartamáig érvényes.”
62. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. §-a a következő z) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
(rendeletben állapítsa meg.)
63. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 46. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)
(rendeletben állapítsa meg.)
64. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Annak a nagyvállalatnak, amely 2025. december 31-én energetikai auditálásra volt kötelezett és 2026. január 1. napját követően energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetként is energetikai auditálásra kötelezett marad, a következő alkalommal a korábbi energetikai audit elkészítésének időpontját követő 4 éven belül kell elkészíttetnie az energetikai auditot.”
(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 48. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A nemzeti tanúsítási vagy az azzal egyenértékű képesítési rendszerek értékelésének 42/A. § (3) bekezdés szerinti benyújtására első alkalommal 2025. június 30-ig kerül sor.
(6b) A 10/A. § szerinti jelentés benyújtására első alkalommal 2025. március 15-ig kerül sor.”
(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 48. §-a a következő (22)–(24) bekezdéssel egészül ki:
„(22) E törvénynek a klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Klímagáz tv.) megállapított 15. § (4a) bekezdését nem kell alkalmazni a Klímagáz tv. hatálybalépését megelőzően megindult alternatív szakpolitikai intézkedésekre.
(23) E törvénynek a Klímagáz tv.-vel megállapított 15. § (5a) bekezdését nem kell alkalmazni a Klímagáz tv. hatálybalépését megelőzően megkezdett intézkedésekre, amennyiben az intézkedésből származó energiamegtakarítást 2025. március 31-ig felvezetik a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába.
(24) E törvénynek a Klímagáz tv.-vel megállapított 15/D. § (2a) bekezdését nem kell alkalmazni a Klímagáz tv. hatálybalépését megelőzően megkezdett intézkedésekre, amennyiben az intézkedésből származó energiamegtakarítást 2025. március 31-ig felvezetik a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába.”
(4) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 48. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:
„(25) E törvénynek a Klímagáz tv.-vel megállapított 21/F. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást első alkalommal 2025. május 15-ig kell teljesíteni.”
65. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 49. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 49. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 2. § (3) és (4) bekezdése, a 4. § (4) bekezdése, a 6. § 6. és 18. pontja, a 7. § a) és b) pontja, a 13. § (6) bekezdése, továbbá a 42/A. § (3) bekezdése az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(4) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 49. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 1. § 1a., 3., és 32. pontja az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
66. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény
1. 7. § a) pontjában az „e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes szakpolitikai” szövegrész helyébe az „egyes alternatív” szöveg,
2. 15. § (3) bekezdésében az „a 13” szövegrész helyébe az „a (4a) bekezdés szerinti esetben a 13” szöveg,
3. 22. § (1) bekezdésében az „A nagyvállalat” szövegrész helyébe az „Az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet” szöveg,
4. 22. § (5) bekezdésében az „a nagyvállalatnak” szövegrész helyébe az „az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetnek” szöveg és a „nagyvállalatra” szövegrész helyébe az „energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetre” szöveg,
5. 22/A. § (1) bekezdésében az „A nagyvállalatnak” szövegrész helyébe az „Az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetnek” szöveg,
6. 22/A. § (2) bekezdésében az „A nagyvállalatnak” szövegrész helyébe az „Az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetnek” szöveg,
7. 22/A. § (3) bekezdésében az „a nagyvállalatnak” szövegrész helyébe az „az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetnek” szöveg és a „nagyvállalatnak” szövegrész helyébe az „az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetnek” szöveg,
8. 22/B. § (2) bekezdés a) pontjában az „a nagyvállalatot” szövegrész helyébe az „az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetet” szöveg,
9. 22/B. § (4) bekezdésében a „nagyvállalat” szövegrész helyébe az „energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet” szöveg,
10. 22/B. § (5) bekezdésében a „nagyvállalatokról” szövegrész helyébe az „energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetekről” szöveg és az „a nagyvállalat” szövegrész helyébe az „az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet” szöveg,
11. 22/C. § (1) bekezdésében az „A nagyvállalat” szövegrész helyébe az „Az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet” szöveg és a „nagyvállalatnak” szövegrész helyébe az „energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetnek” szöveg,
12. 22/C. § (3) bekezdés a) pontjában az „a nagyvállalatot” szövegrész helyébe az „az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetet” szöveg,
13. 24. § (6) bekezdésében az „a nagyvállalattól” szövegrész helyébe az „az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezettől” szöveg,
14. 25. § (1) bekezdés a) pontjában az „a nagyvállalatot” szövegrész helyébe az „az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetet” szöveg,
15. 26. § (5) bekezdésében az „a nagyvállalatot értesíti. A nagyvállalatnak” szövegrész helyébe az „az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetet értesíti. Az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetnek” szöveg,
16. 26. § (7) bekezdésében az „a nagyvállalat” szövegrész helyébe az „az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet” szöveg,
17. 25. alcím címében a „szabályai” szövegrész helyébe a „szabályai, tanúsítási, képesítési rendszerek értékelése” szöveg,
18. 43/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „(3) és (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3)–(4b) bekezdésében” szöveg,
19. 43/C. § (2) bekezdésében az „ellenőrzéséről a Hatóság a” szövegrész helyébe az „ellenőrzését a” szöveg és az „útján, megállapodás keretében gondoskodik” szövegrész helyébe a „látja el” szöveg
lép.
67. § Hatályát veszti az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény
b) 22. § (4) és (4a) bekezdése,
c) 22. § (6) bekezdése,
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
1. melléklet a 2024. évi LXXXVII. törvényhez
1. Fluortartalmú üvegházhatású gázok
1.1. Az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott anyagok.
1.2. Az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet 1. szakaszában meghatározott anyagok.
1.3. Az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet 2. és 3. szakaszában, valamint III. mellékletében meghatározott anyagok.
2. Ózonréteget lebontó anyagok
2.1. Az (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó anyagok.
3. Szén-dioxid
4. Ammónia
5. Szénhidrogének
5.1. Metán
5.2. Etán
5.3. Propán
5.4. Bután
5.5. Izobután
5.6. Pentán
5.7. Izopentán
5.8. Ciklopentán
5.9. Etén
5.10. Propén
5.11. Dimetil-éter
2. melléklet a 2024. évi LXXXVII. törvényhez
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Tevékenység |
Üvegházhatású gáz |
|
|
2 |
Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek |
||
|
3 |
I. |
Tüzelőanyagok égetése a 20 MWth-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégető létesítményeket) |
Szén-dioxid |
|
4 |
II. |
Olajfinomítás, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű égetőegységeket működtetnek |
Szén-dioxid |
|
5 |
III. |
Kokszolás |
Szén-dioxid |
|
6 |
Fémek termelése és feldolgozása |
||
|
7 |
IV. |
Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölése és zsugorítása |
Szén-dioxid |
|
8 |
V. |
Vas vagy acél előállítása (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett |
Szén-dioxid |
|
9 |
V.a |
Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperáltkohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is |
Szén-dioxid |
|
10 |
V.b |
Elsődleges alumínium vagy timföld előállítása |
Szén-dioxid és perfluorkarbonok (PFC-k) |
|
11 |
V.c |
Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek |
Szén-dioxid |
|
12 |
V.d |
Nemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., amennyiben (a redukálóanyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek |
Szén-dioxid |
|
13 |
Ásványanyagipar |
||
|
14 |
VI.a |
Cementklinker napi 500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása |
Szén-dioxid |
|
15 |
VI.b VI.c |
Mész előállítása vagy dolomit és magnezit napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása |
Szén-dioxid |
|
16 |
VI.d |
Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, a kalcinált gipsz vagy szárított másodlagos gipsz esetében 20 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett |
Szén-dioxid |
|
17 |
VII. |
Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül |
Szén-dioxid |
|
18 |
VII.a |
Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással |
|
|
19 |
Kerámiatermékek égetéssel történő gyártása |
||
|
20 |
VIII.a |
Kerámiatermékek, tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül |
Szén-dioxid |
|
21 |
VIII.b |
Csempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül |
Szén-dioxid |
|
22 |
Egyéb tevékenységek |
||
|
23 |
IX. |
Faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártása |
Szén-dioxid |
|
24 |
X. |
Papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül |
Szén-dioxid |
|
25 |
Vegyipar |
||
|
26 |
XI. |
Salétromsav előállítása |
Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |
|
27 |
XII. |
Adipinsav előállítása |
Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |
|
28 |
XIII. |
Glioxál és glioxilsav előállítása |
Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |
|
29 |
XIV. |
Ammónia előállítása |
Szén-dioxid |
|
30 |
XV. |
Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítása |
Szén-dioxid |
|
31 |
XVI. |
Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással |
Szén-dioxid |
|
32 |
XVII. |
Hidrogén (H2) és szintézisgáz előállítása 5 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett |
Szén-dioxid |
|
33 |
XVIII. |
Korom szerves anyagok – mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok – karbonizálásával járó előállítása 50 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett |
Szén-dioxid |
|
34 |
XIX. |
Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítmények |
Szén-dioxid |
|
35 |
XX. |
Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából történő szállítása, az ezen irányelv szerinti más tevékenység hatálya alá tartozó kibocsátások kivételével |
Szén-dioxid |
|
36 |
XXI. |
Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása |
Szén-dioxid |
|
37 |
Légi közlekedési tevékenységek |
||
|
38 |
XXII. |
1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó tagállam területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok. |
Szén-dioxid |
|
l) a Svájcban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok; |
|||
|
39 |
Tengeri közlekedési tevékenységek |
||
|
40 |
XXIII. |
Az (EU) 2015/757 rendelet hatálya alá tartozó tengeri közlekedési tevékenységek, az említett rendelet 2. cikk (1a) bekezdésének és 2026. december 31-ig 2. cikk (1b) bekezdésének hatálya alá tartozó tengeri közlekedési tevékenységek kivételével. |
Szén-dioxid; metán és dinitrogén-oxid |
3. melléklet a 2024. évi LXXXVII. törvényhez
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Tevékenység |
Üvegházhatású gáz |
|
|
2 |
Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek |
||
|
3 |
I. |
Települési hulladék tüzelőanyag égetése a 20 MWth-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben |
Szén-dioxid |
A törvényt az Országgyűlés a 2024. december 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2024. december 23.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás