2024. évi LXXXVII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat célja az Európai Unió jogának való megfelelés, a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. február 7-i (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: F-gáz rendelet), valamint az ózonréteget lebontó anyagokról és az 1005/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. február 7-i (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ORLA rendelet) megfelelő hazai végrehajtásához szükséges szabályozás megalkotása révén.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokra és az ózonréteget lebontó anyagokra vonatkozó közösségi szabályozás felülvizsgálatának eredményeképp 2024. március 11. napján lépett hatályba az F-gáz rendelet és az ORLA rendelet, hatályon kívül helyezve a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó korábbi szabályozást tartalmazó a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, illetve az ózonréteget lebontó anyagokra vonatkozó szabályozást tartalmazó az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

Az új rendeletek célja, hogy a hűtéstechnikában használt, környezetre és a klímára nagy veszélyt jelentő anyagok kereskedelmét és felhasználását még tovább szigorítsák. Az ózonréteget lebontó anyagok a magas ózonréteget lebontó potenciál miatt, a fluortartalmú üvegházhatású gázok pedig a rendkívüli üvegházhatás-fokozó képességük révén jelentenek komoly veszélyt a környezetre és a klímára.

Az ózonréteget lebontó anyagok szabályozása az Európai Unióban nem változik számottevően, azokra néhány speciális felhasználási kört (pl. katonai vagy laboratóriumi célú felhasználás) leszámítva teljes körű kereskedelmi és felhasználási tilalom vonatkozik továbbra is.

A 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok elérése érdekében a forgalomban lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét tovább csökkentik, 2035-ig a 2015. évi szinthez képest 15%-ra, egészen 2050-ig, amíg a fluortartalmú üvegházhatású gázok teljesen kivezetésre nem kerülnek. E cél elérése érdekében a fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalomba hozatalához szükséges kvótamennyiségeket drasztikusan csökkentik. Mindezeken felül a kiosztásra kerülő kvótákért 3 eurós díjat kell megfizetni az Európai Unió felé. A közösségi szabályozás 2027. március 12. napjától kezdődően tovább bővíti a szivárgásvizsgálatra kötelezett rendszerek körét is, amely különösképpen a hűtött kisteherautókat, vasúti kocsikat, hajókat, repülőgépeket, mezőgazdasági gépeket érinti. A szigetelőanyagként használt kén-hexafluoriddal működtetett rendszerek (elektromos kapcsolóberendezések) üzembe helyezése is tovább szigorodik, tekintettel arra, hogy valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázt figyelembe véve, a kén-hexafluorid rendelkezik a legnagyobb globális felmelegedési potenciállal.

Az F-gáz rendelet egyértelmű célként tűzi ki, hogy a gyártók, importőrök és a felhasználók figyelme az alternatív, fluormentes anyagokra (szén-dioxid, ammónia, szénhidrogének) irányuljon.

Magyarországon a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó előírásokat törvényi szinten az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) tartalmazza, azonban e törvény – a környezetvédelmi szempontok érvényesülése mellett a jogértelmezés elősegítését is szem előtt tartva – valamennyi, az F-gáz rendelet és az ORLA rendelet által érintett anyagot egységesen, klímagázként szabályoz.

A törvényjavaslat biztosítani kívánja a rendeleteknek való megfelelést azáltal, hogy szigorú regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettséget hárít a klímagázokkal kapcsolatosan tevékenységet végzőkre. Ezáltal nemcsak a környezetre potenciálisan komoly veszélyt jelentő anyagok felhasználásra vonatkozó adattartalom bővül, de a fluormentes alternatívák szabályozási körbe vonásával könnyedén nyomon követhetővé válik az Európai Unió kibocsátás-csökkentésre irányuló törekvéseinek tagállami szintű megvalósítása is.

A törvény megtartja az Éhvt.-ben is rögzített azon alapvető minimumot, mely szerint klímagázokkal kapcsolatos tevékenységeket csak megfelelően képesített vállalkozások és képesített szakemberek végezhetnek. A fluormentes alternatívák szabályozási körbe vonása biztosítja azt, hogy a nem fluorozott hűtőközeggel működő hűtéstechnikai rendszerek beüzemelését és szervizelését is csak megfelelő műszaki ismeretekkel rendelkező szakember végezhesse. Számos fluormentes alternatíva kezelése komoly műszaki-biztonsági kockázattal jár (tekintettel például a szénhidrogének robbanásveszélyességére), a javaslat ezáltal ezeket a kockázatokat is törekszik minimalizálni. A műszaki ismeretek átadását biztosító képzési rendszer tekintetében komoly nóvum, hogy a javaslat az oktatási tevékenységet folytatók vonatkozásában is tartalmaz előírásokat, szem előtt tartva a minél magasabb színvonalú képzések megvalósítását.

A klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozásokat és a klímagázokkal működtetett alkalmazások üzemeltetőit, az Éhvt.-hez hasonlóan, szigorú adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség terheli. A javaslat a nyilvántartási kötelezettség meghatározása során törekszik arra, hogy a lakosságra a lehető legkevesebb adminisztrációs teher háruljon, ezért az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeket több esetben is a klímagázok meghatározott mennyiségéhez köti. Az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségekhez – az Éhvt.-hez hasonlóan – felügyeleti díjfizetési kötelezettség párosul. A felügyeleti díj a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végzők ellenőrzésére hivatott hatóság működését, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges informatikai rendszer fenntartását biztosítja.

A törvény a környezetvédelmi célkitűzések megvalósulásának nyomon követése, és a műszaki-biztonsági valamint gazdaságossági szempontokra kiemelt figyelmet szentelő (ipari, kereskedelmi és lakossági) üzemeltetői elvárások miatt, az Éhvt.-hez hasonló módon szabályozza a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, képesített személyek és üzemeltetők adatainak tárolására szolgáló nyilvántartási rendszert. A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésével és tárolásával kapcsolatban a javaslat érvényesíti a célhoz kötöttség elvét.

A törvény tartalmazza továbbá a klímavédelemért felelős hatóság eljárásával, valamint a klímavédelemért felelős hatóság határozata elleni jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat. A szabályok illeszkednek az F-gáz rendelet és az ORLA rendelet által meghatározott, tagállami végrehajtáshoz kötődő közösségi elvárásokhoz, egyúttal megfelelnek a hazai, közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó előírásoknak is.

A fentiekre tekintettel indokoltnak mutatkozik az Éhvt. fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése és új törvény, valamint annak végrehajtását szolgáló kormányrendelet és miniszteri rendelet megalkotása ebben a tárgykörben.

Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) módosításait az Európai Bizottság által indított és felülvizsgált Európai Zöld Megállapodás alapozza meg, amelyben a Bizottság célul tűzte ki, hogy az Európai Unió 2030-ra nettó 55%-ra növeli a kibocsátás-csökkentési ambícióját és 2050-re pedig eléri a klímasemlegességet. A 2030-ra kitűzött uniós klímacélok elérése érdekében az Európai Bizottság 2021-ben egy 17 jogszabályból álló jogalkotási csomagot („Irány az 55%!” – „Fit for 55”) tett közzé, amelyben többek között az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer szigorítása is szerepel. Általánosan szigorúbb követelmények fognak vonatkozni a helyhez kötött létesítményekre és a légijármű-üzembentartókra, utóbbiak nyomon követési kötelezettsége kiterjed a szén-dioxidtól eltérő gázok kibocsátására és jelentésére is. A települési hulladékégetők a kibocsátás-kereskedelmi rendszer új alanyaivá válnak, esetükben bejelentési kötelezettség jön létre (a kibocsátási egységek visszaadása rájuk nem vonatkozik).

A 2023/959 irányelv tengeri hajózásra vonatkozó részeinek átültetése is szükséges tekintettel arra, hogy nincs derogációs lehetőség az irányelv alapján, valamint jelenleg nincs jogszabályi akadálya annak, hogy egy hajózási társaság Magyarországon jegyeztesse be magát. Az irányelv hatálya alá tartozó méretű, magyar lobogó alatt közlekedő tengeri nagyhajó 2004 óta nincs a lajstromban, illetve ilyen hajókat fogadni és kiszolgálni képes vízi út, kikötői infrastruktúra sincs, azonban az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy tengeri kijárattal nem rendelkező tagállamként is kötelező a rendelkezés átültetése, mivel a tagállamoknak általánosságban rendelkezésre kell tudni állni arra az esetre, ha beregisztrálna hozzá egy hajózási társaság. Hazánk esetében ez kevésbé életszerű, azonban az európai uniós előírásoknak meg kell felelni.

A tagállamok számára nemzeti kibocsátás-csökkentési célokat előíró erőfeszítés-megosztási határozat (Effort Sharing Decision, ESD) helyébe az erőfeszítés-megosztási rendelet lépett (Effort Sharing Regulation, ESR), ezért az ESD-re és az ESD-egységekre való utalások törlése szükséges. Tekintettel arra, hogy az ESD-vel kapcsolatos kibocsátási egységek már nem léteznek, ezen jogszabályi helyek törléséből állami vagyonvesztés nem származik. Továbbá a korábban, az EU ETS harmadik kereskedési időszakában, az ETS kibocsátási egységekre (emission unit of allowance, EUA) cserélhető Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi kibocsátás-csökkentési egységek – igazolt kibocsátás-csökkentési egységek (certified emission reduction, CER) és a kibocsátás-csökkentési egységek (emission reduction unit, ERU) – EUA-ra váltására sincsen már jogi lehetőség, ezért az erre való utalásokat is törölni szükséges.

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása egyrészt az EU-s jogszabályi környezet változása – a felülvizsgált, az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és a tanácsi irányelv hatálybalépése – miatt, másrészt a szakterület által beazonosított, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, az energiahatékonysági szakpolitikák terén szükséges változások miatt indokolt.

A felülvizsgált energiahatékonysági irányelvhez kapcsolódó módosítások egy része olyan jellegű módosítás, amelyeket az irányelv kifejezett rendelkezése alapján az általános átültetési határidőt (2025. október 11.) megelőzően kell átültetni, ezek átültetésével jogharmonizációs kötelezettségnek teszünk eleget és elkerülhető, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen. A felülvizsgált energiahatékonysági irányelvhez kapcsolódó módosítások másik részét a megfelelő átmenet biztosítása és a korai fellépés ösztönzése miatt javasoljuk bevezetni az általános átültetési határidőt megelőzően.

Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben 2030-ra vállalt 336 PJ halmozott végsőenergia megtakarítást 74%-ban (közel 248 PJ-al) alternatív szakpolitikai intézkedésekkel és 26%-ban (88 PJ-al) az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel (a továbbiakban: EKR) tervezi elérni.

Az energiahatékonyságról szóló törvény EKR-hez kapcsolódó módosításai Nemzeti Energia- és Klímatervben 2030-ra vállalt halmozott végsőenergia megtakarítási cél elérést segítik elő a szakpolitikai, valamint piaci visszajelzések és tapasztalatok alapján, az egyéb, technikai jellegű módosítások a hazai energiahatékonysági szakpolitikák eredményes végrehajtását segítik elő, valamint szövegszerű pontosításokra (fogalommeghatározások), egyértelműsítésekre, meglévő szabályozás átdolgozására irányulnak, vagy jogtechnikai módosítások (felhatalmazó rendelkezések, átmeneti rendelkezések).

A javaslat 1. §-a tartalmazza az F-gáz rendelet, valamint az ORLA rendelet rendelkezéseivel összhangban a tárgyi hatályt. A javaslat a rendeletek által lefedett anyagokra összefoglaló néven, klímagázként utal, biztosítva, hogy a klímagázok kezelése és mennyiségének csökkentése átfogó és integrált módon történjen, beleértve minden releváns iparágat és tevékenységet.

A javaslat ugyanis kiterjeszti a hatályát az ORLA rendelet által szabályozott ózonréteget lebontó anyagokra, az F-gáz rendelet által szabályozott fluortartalmú üvegházhatású gázokra, és szintén az e rendelet által érintett alternatív, fluormentes hűtőközegekre. Az F-gáz rendelet ugyan közvetlenül nem vonja szabályozási körébe ezeket az anyagokat, azonban a hatálya alatt meghatároz olyan eseteket is – mint például a kapcsolódó kísérő intézkedésekként nevesített képzési rendszerek –, amelyek miatt indokolt ezeket az anyagokat is a törvény hatálya alá vonni. Ezáltal nem csupán a jogalkalmazás egységessége biztosítható. A fluormentes anyagokkal kapcsolatban felmerülő veszélyek (szén-dioxid esetén a magas nyomás, a szénhidrogének esetén a robbanásveszély) alapján élet- és egészségvédelmi, valamint műszaki-biztonsági okok is indokolják a törvényi szabályozás létjogosultságát. Mindezek mellett bővülnek az alternatív anyagokkal üzemelő hűtéstechnikai alkalmazásokra vonatkozó, rendelkezésre álló adatok, amelyek mindenképpen pontosítják a rendelkezésre álló statisztikákat, sokkal egyszerűbbé téve a fenntarthatósági és zöld energia átállási célkitűzések megvalósulásának nyomon követését.

A javaslat az alapfogalmak meghatározása során abból indul ki, hogy az F-gáz rendeletben, valamint az ORLA rendeletben meghatározottakat kell irányadónak tekinteni. Ennek következtében csak azokat a fogalmakat szabályozza külön a törvény, amelyek vonatkozásában ez kifejezetten szükséges.

A klímagázokat a javaslat az 1. mellékletében nevesíti. Ez alapján klímagáznak minősülnek a fluortartalmú üvegházhatású gázok, az ózonréteget lebontó anyagok, a szén-dioxid, az ammónia és a szénhidrogének, valamint ezen anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek. Ez a fogalommeghatározás elvi jelentőséggel is bír, hiszen ez jeleníti meg a törvény tárgyi hatályát.

A hűtőkör és az alkalmazás fogalom korábban kormányrendeleti szinten került szabályozásra. Ezeket a fogalmakat azért indokolt törvényi szinten szabályozni, mert már a törvényben is szerepelnek olyan előírások, kötelezettségek, amelyek a hűtőkörhöz, illetve az alkalmazáshoz kötődnek. A fogalmak törvényi szintű szabályozása ezáltal megkönnyíti a jogértelmezést.

A javaslat 3. §-a mintegy generálklauzulaként követeli meg a klímagázok energiatakarékos és környezetkímélő felhasználását. A klímagázokkal végzett tevékenységek során törekedni kell arra, hogy minél kevesebb klímagáz kerüljön felhasználásra, illetve kibocsátásra. A körforgásos gazdaság szemléletét követve a klímagázok újrahasznosításra való előkészítése és újrafeldolgozása, valamint az alternatív megoldással történő helyettesítés szintén elsődleges szempont, ezáltal ugyanis csökkenthető a környezetterhelés és elősegíthető a fenntarthatóság.

Az ipari, kereskedelmi és üzemeltetői szereplők bevonása, valamint a gyártási folyamatok szigorúbb szabályozása elengedhetetlen a sikeres éghajlatvédelmi politika megvalósításához.

A javaslat azt a szemléletet követi, hogy klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet kizárólag olyan személy végezhessen, aki rendelkezik az ehhez szükséges műszaki szakértelemmel és az ezt igazoló képesítéssel.

Ezen szakasz szabályozza a vállalkozások klímagázokkal kapcsolatos tevékenységeire vonatkozó kötelezettségeit. Ez alapvetően nem változott a korábbi előírásokhoz képest, azaz azon vállalkozás, amely klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet kíván végezni, köteles megszerezni az erre vonatkozó képesítési igazolást, amely a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történő regisztrációt és a benyújtott megfelelési nyilatkozat elfogadását követően kerül kiállításra. A képesítési igazolás az a dokumentum, amely tanúsítja, hogy az érintett vállalkozás az adott tevékenység vonatkozásában teljesítette a tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi és műszaki követelményeket.

Az engedélyekkel és a regisztrációval biztosítható, hogy speciális felhasználások során is betartsák a környezetvédelmi előírásokat, és a klímavédelemért felelős hatóság nyomon követhesse ezeknek a tevékenységeknek a hatását.

Rögzíti, hogy az európai parlamenti és tanácsi rendeletekben nem szabályozott felhasználási célból csak a klímavédelemért felelős hatóság engedélyével lehet klímagázokkal kapcsolatos tevékenységeket folytatni. Előírás továbbá, hogy természetes személy kizárólag képesítéssel rendelkező képesített vállalkozás képesített alkalmazottjaként végezhet telepítési, beüzemelési, szervizelési, karbantartási, javítási, szivárgásvizsgálati valamint visszanyerési tevékenységet.

Rögzíti továbbá azt is, hogy a klímavédelemért felelős hatóság gondoskodik a klímagázokkal összefüggő tevékenységet végzőkkel és az oktatókkal kapcsolatos képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatok ellátásáról. A képzések megfelelő színvonalának biztosítása céljából rögzítésre kerül, hogy a klímavédelemért felelős hatóság a képzési és vizsgáztatási díjakat a képzési, képesítési és vizsgáztatási tevékenységével összefüggő feladatainak ellátására fordítja. Az uniós képesítések elismerése elősegíti a munkaerőpiac mobilitását és az egységes szabályozás alkalmazását.

Az 5. § részletesen szabályozza a klímagázokat tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazások nyilvántartási és díjfizetési kötelezettségeit. A javaslat előírja, hogy a klímagázokat kezelő, használó vagy azzal működő vállalkozások és üzemeltetők a törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kötelesek vezetni.

Minden olyan vállalkozás, amely klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet folytat, vagy klímagázt tartalmazó hűtőkört, terméket gyárt, kezel vagy ártalmatlanít, köteles regisztrálni a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeket teljesíteni, valamint az éves klímavédelmi felügyeleti díjat megfizetni az adott tevékenységi kategória szerint.

A szakasz rögzíti a szivárgásvizsgálatra kötelezett alkalmazások üzemeltetőinek és tulajdonosainak regisztrációs és díjfizetési kötelezettségeit, specifikálva a különböző, alternatív – fluormentes – klímagázokat tartalmazó hűtőkörökre vonatkozó regisztrációs és díjfizetési kötelezettségeket az adott mennyiségektől függően.

A szakasz szabályozza a felügyeleti díjak mértékét és a díjfizetés időpontját, amelyek évente két részletben esedékesek. A törvény előírja, hogy szünetelő egyéni vállalkozók a szünetelés alatt mentesülnek a díjfizetési kötelezettség alól.

A felügyeleti díjak a klímavédelemért felelős hatóság bevételét képezik, és azokat az adatbázis üzemeltetésére és fejlesztésére fordítják. A szakasz szabályozza azt, hogy kétség esetén kit kell az alkalmazás üzemeltetőjének tekinteni. Kétség esetén az alkalmazás tulajdonosa minősül üzemeltetőnek, ugyanakkor a szakasz rendelkezik a mentesülés feltételeiről is.

A gyártók és importőrök fluortartalmú üvegházhatású gázokat csak az F-gáz rendelet előírásai szerint hozhatnak forgalomba Magyarországon. Ezen klímagázt tartalmazó alkalmazások az említett rendelet követelményeinek megfelelően forgalomba bocsáthatók, és az előírt adattartalommal ellátott címkékkel kell rendelkezniük.

Ózonréteget lebontó anyagokat a gyártók és importőrök csak az ORLA rendelet előírásaival összhangban hozhatnak forgalomba Magyarországon. Az ezen klímagázt tartalmazó alkalmazások szintén az említett rendelet szerinti adattartalommal ellátott címkével kerülhetnek forgalomba.

Szabályozza a javaslat, hogy a klímagázokkal töltött alkalmazások Magyarországon történő gyártása és behozatala során a gyártóknak és importőröknek az uniós jogi aktusoknak megfelelően kell eljárniuk. A megfelelőség nyomon követése érdekében regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeiket a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban az ezen törvényben és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteniük.

Fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, az F-gáz rendeletben említett forgalomba hozatali tilalmak alól bizonyos, a rendeletben meghatározott esetekben mentesség adható. Ezért szabályozza a törvény, hogy az előírt mentességi kérelmeket a klímavédelemért felelős hatóságon keresztül lehet benyújtani az Európai Bizottságnak. A kérelem benyújtásának részletes szabályait a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.

A szivárgásvizsgálat hatálya alá tartozó, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó alkalmazások szivárgásvizsgálati követelményeit és gyakoriságát, valamint a szivárgásészlelő rendszerek feltételeit az F-gáz rendelet szerint kell végrehajtani. A klímavédelmi szempontok hatékony érvényesítéséhez ez elengedhetetlen. Ennek szellemében rögzíti a törvény továbbá, hogy az ózonréteget lebontó anyagokat tartalmazó alkalmazások szivárgásvizsgálati követelményeit és gyakoriságát az ORLA rendeletben foglaltak szerint kell teljesíteni.

Tekintettel azok robbanásveszélyességére, a törvény rendelkezései szerint a szénhidrogéneket tartalmazó hűtőkörök üzemeltetőinek és tulajdonosainak biztosítaniuk kell a szivárgásészlelő rendszerek telepítését, valamint azok legalább háromévente történő ellenőrzését. Ezeknek a rendszereknek képesnek kell lenniük arra, hogy automatikusan riaszthassák az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalatot, így elősegítve a gyors reagálást és a szivárgások minimalizálását.

A javaslat rendelkezik arról, hogy klímagázokat tartalmazó alkalmazások szivárgásvizsgálatát kizárólag képesítéssel rendelkező vállalkozások végezhetik, biztosítva ezzel a szakmai és hatékony eljárást, amely hozzájárul a klímavédelmi célok eléréséhez. A szivárgásvizsgálatról a klímavédelemért felelős hatóság felé jelentést kell tenni, erősítve ezzel a hatósági kontroll és adatközlés átláthatóságát.

A javaslat rögzíti, hogy Magyarország területén klímagázokat tartalmazó alkalmazásokban lévő gázok visszanyerése, újrahasznosítása és regenerálása során csak az uniós jogi aktusoknak megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozások járhatnak el. A tevékenységek során a vállalkozásoknak, üzemeltetőknek és tulajdonosoknak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásait kell követniük, biztosítva a környezettudatos és fenntartható gazdálkodást.

A kormányrendelet által kijelölt klímavédelemért felelős hatóság a törvény végrehajtása érdekében nyilvántartást vezet a klímagázokkal foglalkozó vállalkozásokról, biztosítva ezzel a környezetvédelmi célkitűzések megvalósulásának és a jogszabályi előírások érvényesülésének nyomon követését. A szakasz rendelkezik az adatkezelés céljáról is. Az F-Gáz ügyfélazonosító alatt kezelt adatok közé tartoznak a természetes és jogi személyek adatai, valamint a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó egyéb adatok. Az adatok pontos nyilvántartása elengedhetetlen a hatékony hatósági munkához és a klímavédelem elősegítéséhez. A javaslat arról is rendelkezik, hogy az adatbázis közhiteles nyilvántartásnak minősül a klímagázokkal kapcsolatos jogosultságok terén.

A nyilvántartásban szereplők kötelesek az adataikban bekövetkezett változásokat – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a cégnyilvántartásban, vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatok kivételével – 8 munkanapon belül bejelenteni. Ez elősegíti a pontos és aktuális nyilvántartást.

A javaslat a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelveket szem előtt tartva rendelkezik arról, hogy a személyes adatokat a tevékenység megszűnése után 5 év elteltével törölni kell, biztosítva ezzel a személyes adatok védelmét és a szükségtelen adatok eltávolítását. A hatóság továbbá hivatalból törli azokat az adatokat, amelyek jogutód nélkül megszűnt vállalkozásokhoz vagy elhunyt személyekhez tartoztak, biztosítva ezzel a nyilvántartás pontos és naprakész állapotát.

A klímavédelemért felelős hatóság megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köteles megküldeni a vámtitkot képező adatokat, ha ezek az ügyfél személyének azonosításához, vagy a vámhatósági eljárásban érintett anyagok és keverékek azonosításához, illetve a klímavédelemért felelős hatóság engedélyezési, ellenőrzési és nyilvántartási feladatainak ellátásához szükségesek.

A javaslat részletesen rendelkezik a klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzésére és hatósági eljárására vonatkozó szabályokról. Az eljárási szabályok kiegészítik az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltakat, megteremtve ezzel az általános és az ágazati előírások közötti, a hatósági ellenőrzések hatékonyságának fokozását elősegítő összhangot.

Az előírások a hatósági ellenőrzéseket hozzáigazítják ahhoz a szakpolitikai célkitűzéshez, hogy a klímavédelmi intézkedések átláthatóak és következetesek legyenek, támogatva a fenntartható fejlődést és a környezet minőségének javítását.

Ez a szakasz a hatósági ellenőrzés és a jogszabályok végrehajtásának kereteit határozza meg.

Nem alkalmazhatók közigazgatási szankciók, ha a jogsértés feltárása után egy év, illetve az elkövetéstől számított öt év eltelt.

A hatóság elkobozhatja és megsemmisítheti a klímagázokra vonatkozó uniós előírásoknak nem megfelelő alkalmazásokat, és a költségek az elkövetőt terhelik.

A hatóság döntése ellen benyújtott keresetlevélnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

A döntésekkel kapcsolatos perekben a Fővárosi Törvényszék az illetékes.

Cél a hatósági döntések gyors és hatékony végrehajtásának biztosítása, előkészítve és fenntartva a jogszerűséget és gyors reagálást a klímavédelmi kihívásokra.

Ez a szakasz a klímavédelmi bírságok alkalmazásának kereteit határozza meg. A klímavédelemért felelős hatóság bírságot szabhat ki, ha valaki megsérti a klímagázokkal kapcsolatos jogszabályokat vagy a hatósági határozat előírásait. A bírság mértéke a törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint alakul, figyelembe véve a jogsértés súlyosságát és a klímagázok környezeti hatását és – kifejezetten az F-gáz rendeletben foglalt, szankcionálással kapcsolatos szempontokra tekintettel – egyes jogsértések esetén meghaladja a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Szankciótörvény) meghatározott felső határt. Ennek oka az, hogy a klímagázokkal kapcsolatos jogsértések elkövetésével olyan mértékű gazdagodás érhető el, valamint olyan súlyú környezetkárosítás is okozható, hogy a Szankciótörvényben meghatározott, felső határra vonatkozó rendelkezések nem biztosítják kellőképpen a klímavédelmi szabályok szigorú érvényesítését.

Ugyanakkor, az eset körülményeit mérlegelve a hatóság méltányosságból csökkentheti a bírságot vagy mellőzheti azt, szűk körben figyelmeztetés szankció alkalmazására is lehetőség nyílik. A szabályozás tehát lehetőséget ad arra, hogy a hatóság igazságosan és rugalmasan reagáljon a különböző esetekre, fenntartva a törvényi keretek közötti mozgásteret a bírságtételek alkalmazásában.

Ez a szakasz a klímavédelmi bírság befizetésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A bírság a központi költségvetés bevétele, amelyet a határozat véglegessé válását követő 45 napon belül kell megfizetni. Lehetőség van ugyanakkor arra, hogy a bírságot részletekben, vagy a kérelem alapján, legfeljebb tizenkét hónapra halasztva lehessen teljesíteni, amennyiben a kérelem benyújtási határideje betartásra kerül. Az engedélyezett részletfizetés és halasztás lehetősége lehetővé teszi, hogy a bírságok teljesítése rugalmasan, az érintett pénzügyi helyzetéhez igazodva történjen. Ugyanakkor, ha a fizetési határidőt elmulasztják, az első részlet megfizetésének elmulasztásakor a bírság teljes összege, részleges teljesítés esetén az abból még fennmaradó összeg azonnal esedékessé válik.

A bírság kiszabása nem mentesíti az érintett személyt a további büntető-, polgári- és közigazgatási jogi felelősség alól.

Ezen szakaszok tartalmazzák a törvény hatálybalépési időpontjának meghatározását, a törvény végrehajtásához szükséges jogszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket, a jogharmonizációs záradékot és a felügyeleti díj megfizetésére vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

A klímagázokról szóló törvény megalkotására tekintettel hatályát veszti az Éhvt. 10/A–10/F. §-a, 10/G. § (1)–(2g) bekezdése, 10/G. § (5) és (6) bekezdése és 10/H–10/J. §-a, 14. § (5) bekezdés k)–t) pontja, 14. § (6) bekezdés b)–d) pontja és 17. § (2) bekezdés c) és d) pontja. A hatályon kívül helyezés azért mutatkozik szükségesnek, mert az Éhvt. hivatkozott, klímagázokkal kapcsolatos tevékenységeket érintő rendelkezései a klímagázokról szóló törvényben kerülnek szabályozásra.

Hatályon kívül helyezésre kerülnek az Éhvt. 5. § (4) és (5) bekezdésében, 8. §-ában, 9. § (4), (7) és (8) bekezdésében, 10. §-ában, 14. § (5) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezések, mert a vonatkozó szabályozást az Ügkr. tv. és végrehajtási rendelete tartalmazza. A nemzetközi kibocsátás-kereskedelmi, ún. „kiotói egységek”-kel való kereskedés megszűnt, az EU ETS azzal nem egyenértékű.

Az Ügkr. tv. hatályának kiegészítését tartalmazza.

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdése lehetőséget biztosít azon létesítmények részére, akik megváltoztatták előállítási folyamataikat az üvegházhatású gázkibocsátásaik csökkentése érdekében és már nem érik el a 20 MW-os küszöbértéket, hogy továbbra is az EU ETS hatálya alá tartozzanak. Erre vonatkozóan nyilatkozatot kell benyújtaniuk az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint.

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya a 2. melléklet formájában kiegészült a 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű, települési hulladékot égető létesítményekben tüzelőanyagok égetésével, azonban ez nem kibocsátási engedély-, csak bejelentés-köteles tevékenység, melyet nyomon kell követnie, és amely vonatkozásában hitelesített kibocsátási jelentést kell benyújtania a létesítmény üzemeltetőjének.

Emellett az 1. melléklet kiegészül a tengeri közlekedés ETS-rendszer alá történő bevonásával is, emiatt a törvény hatálya kiterjed az ilyen tevékenységet végző hajózási társaságokra is.

A kizárólag biomasszát használó létesítmények kizárása az EU ETS-ből olyan helyzeteket eredményezett, amikor a biomasszát nagy arányban égető létesítmények rendkívüli nyereséget értek el azáltal, hogy a tényleges kibocsátást jelentősen meghaladó ingyenes kibocsátási egységeket kaptak, ezért a (3)–(5) bekezdés bevezeti ennek módosítását. Be kell vezetni a nulla besorolású biomassza-égetésre vonatkozó küszöbértéket, amely felett a létesítményeket ki kell venni az EU ETS hatálya alól. A küszöbérték bevezetése bizonyosságot nyújt azzal kapcsolatban, hogy mely létesítmények tartoznak az EU ETS hatálya alá, és lehetővé teszi az ingyenes kibocsátási egységek egyenletesebb elosztását. A küszöbértéket 95%-os szinten kell megállapítani annak érdekében, hogy egyensúlyban legyenek az előnyök és hátrányok a továbbra is az EU ETS hatálya alá tartozó létesítmények számára. Ez utóbbi rendelkezést csak 2026. január 1-től kell alkalmazni.

Előbbieken felül az ETS légiközlekedéssel kapcsolatos szabályainak jogharmonizációja miatt szükséges módosítást tartalmaz.

Az irányelvi módosítások miatt az értelmező rendelkezések módosítása szükséges az alábbiak szerint:

− A tonnakilométer-adatokra utalás törlése miatt szükséges módosítások.

− A korábbi definícióban szereplő 1031/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítani az aukciós platform fogalmát a jelenleg hatályos rendeletre való hivatkozással.

− A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk b) pontja szerint a kibocsátások definíciója kiegészült a települési hulladékot égető létesítményekkel és a tengeri közlekedési tevékenységekkel.

− Az. Ügkr. tv. 1. mellékletének módosítása miatt szükséges a légi jármű üzembentartó definíciójának módosítása is.

− Módosítani szükséges a szezonális üzemmód fogalmát, a rendszeres ütemtervet és a szezonalitást egy évben kell meghatározni.

− Az új belépő fogalmának módosítása.

− Az ETS tengeri hajózásra való kiterjesztése okán az értelmező rendelkezések kiegészítése az új fogalmakkal.

− A meglévő létesítmény és a létesítményrész fogalmak definiálása szükséges az Ügkr. tv. 1. §-ának és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek értelmezése érdekében.

Az „ÜHG-egység” elnevezés „kibocsátási egység”-re cserélése miatt szükséges módosítás. 2025-től a „kibocsátási egység” magában foglalja majd az összes üzemeltető (helyhez kötött létesítmények üzemeltetői és légi jármű üzembentartók, hajózási társaságok) által használt EU ETS rendszer szabályai szerinti egységet.

Az új létesítményrész létrehozása a tevékenységi szint változás-jelentés részeként kerül kérelmezésre a jövőben. Az új bekezdés a hatósági joggyakorlat kodifikálása céljából szükséges.

Az. Ügkr. tv. 1. mellékletének módosítása miatt szükséges a normaszöveg módosítás.

Az ETS-irányelv légi jármű üzembentartók új nyomon követési és jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó módosítása miatt szükséges az új 10/A. § megalkotása.

Az ETS tengeri hajózásra való kiterjesztése okán szükséges meghatározni a hajózási kibocsátási adatok nyomon követésére, jelentésére és a jelentések hitelesítésére vonatkozó szabályokat.

Az „ÜHG-egység” elnevezés „kibocsátási egység”-re cserélése miatt szükséges módosítás. 2025-től a „kibocsátási egység” magában foglalja majd az összes üzemeltető (helyhez kötött létesítmények üzemeltetői és légi jármű üzembentartók, hajózási társaságok) által használt EU ETS rendszer szabályai szerinti egységet.

Tekintettel arra, hogy a légiközlekedési kibocsátási egységek kifejezést a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi és egységesen „kibocsátási egység”-re cseréli, a részletszabályokat pedig a Kormány az Ügkr. tv. végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg, szükséges a külön légiközlekedési kibocsátási egységekre utaló rész módosítása.

Az „ÜHG-egység” elnevezés „kibocsátási egység”-re cserélése miatt szükséges módosítás. 2025-től a „kibocsátási egység” magában foglalja majd az összes üzemeltető (helyhez kötött létesítmények üzemeltetői és légi jármű üzembentartók, hajózási társaságok) által használt EU ETS rendszer szabályai szerinti egységet.

Az ETS tengeri hajózásra való kiterjesztése okán szükséges módosítás, a hajózási társaságok kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségére való utalás.

Az „ÜHG-egység” elnevezés „kibocsátási egység”-re cserélése miatt szükséges módosítások. 2025-től a „kibocsátási egység” magában foglalja majd az összes üzemeltető (helyhez kötött létesítmények üzemeltetői és légi jármű üzembentartók, hajózási társaságok) által használt EU ETS rendszer szabályai szerinti egységet.

A 1031/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás, az Ügkr. tv. 25. §-ában a jelenleg hatályos rendeletre való hivatkozást szükséges feltüntetni.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament által bevezetni kívánt új, ETS-rendszerbeli tőzsdei aukciók bevételein alapuló saját forrására történő utalást törölni szükséges tekintettel arra, hogy az említett saját forrásról nem született megállapodás az Európai Unió Tanácsában és emiatt nem lett bevezetve ilyen uniós saját forrás.

Az „ÜHG-egység” elnevezés „kibocsátási egység”-re cserélése miatt szükséges módosítások. 2025-től a „kibocsátási egység” magában foglalja majd az összes üzemeltető (helyhez kötött létesítmények üzemeltetői és légi jármű üzembentartók, hajózási társaságok) által használt EU ETS rendszer szabályai szerinti egységet.

Az ESD-rendszer megszűnése miatt ESD-egységek helyett ESR-egységekre szükséges utalni.

Az új 30/C. § beillesztésének célja a Közösségi Forgalmi Jegyzékkel kapcsolatos adminisztráció leegyszerűsítése mind a számlanyitás, mind a számlakezelés során, az ügyintézés megkönnyítése érdekében.

A 31/A. § (1) bekezdés a) pontjának kiegészítése szükséges az Ügkr. tv. 4. § (3b) bekezdése szerint a hatóság által végzett ellenőrzés tekintetében.

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi Irányelv hatálya kiegészült a 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű, települési hulladékot égető létesítményekben tüzelőanyagok égetésével, azonban ez nem kibocsátási engedély-, csak bejelentés-köteles tevékenység, amelyet nyomon kell követnie, és amely vonatkozásában hitelesített kibocsátási jelentést kell benyújtania a létesítmény üzemeltetőjének. Ezen tevékenységet végző létesítmények elkülönítése érdekében szükséges bevezetni a THÉ-azonosítót.

A települési hulladékégetők a kibocsátás-kereskedelmi rendszer új alanyaivá válnak, esetükben bejelentési kötelezettség jön létre (a kibocsátási egységek visszaadása rájuk nem vonatkozik). Emellett a létesítmény üzemeltetőjének nyomon kell követnie az Ügkr. tv. új 2. mellékletében szereplő tevékenységet és annak vonatkozásában hitelesített kibocsátási jelentést kell benyújtania.

A jogkövetkezmények szabályrendszerének kiegészítése az Ügkr. tv. 31/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott új feladatokkal.

A módosítás az „ÜHG-egység” elnevezés „kibocsátási egység”-re cserélése miatt szükséges.

Az ETS tengeri közlekedésre való kiterjesztése okán szükséges módosítások, a hajózási társaságok bevonása a számlavezetési díj megfizetésével kapcsolatos kötelezettségek alá.

Az Ügkr. tv. felhatalmazó rendelkezéseinek módosítása.

Az Ügkr. tv. jogharmonizációs záradékának kiegészítése.

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya kiegészült a 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű, települési hulladékot égető létesítményekben tüzelőanyagok égetésével, azonban ez nem kibocsátási engedély-, csak bejelentés-köteles tevékenység, melyet nyomon kell követnie, és amely vonatkozásában hitelesített kibocsátási jelentést kell benyújtania a létesítmény üzemeltetőjének. A bejelentés-köteles tevékenység az Ügkr. tv. új 2. mellékletében szerepel.

A fogalmak változása miatt több ponton szükséges módosítani az Ügkr. tv.-t.

Az „ÜHG-egység” elnevezés „kibocsátási egység”-re cserélése miatt szükséges módosítások. 2025-től a „kibocsátási egység” magában foglalja majd az összes üzemeltető (helyhez kötött létesítmények üzemeltetői és légi jármű üzembentartók, hajózási társaságok) által használt EU ETS rendszer szabályai szerinti egységet.

A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés helyett a pontosabb, nemzeti kiosztási tábla alkalmazása a normaszövegben.

A Zöld Beruházási Rendszer megszűnt, az arra való utalást törölni szükséges.

Az ETS tengeri közlekedésre való kiterjesztése okán a számlavezetési díjat adott esetben a hajózási társaságnak is meg kell fizetnie.

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi Irányelv hatálya kiegészült a 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű, települési hulladékot égető létesítményekben tüzelőanyagok égetésével, azonban ez nem kibocsátási engedély-, csak bejelentés-köteles tevékenység, amelyet nyomon kell követnie, és amely vonatkozásában hitelesített kibocsátási jelentést kell benyújtania a létesítmény üzemeltetőjének. Ezen tevékenységet végző létesítmények elkülönítése érdekében szükséges bevezetni a THÉ-azonosítót.

Az ESD-rendszer megszűnése miatt ESD-egységek helyett ESR-egységekre szükséges utalni.

Az. Ügkr. tv. naprakésszé tétele érdekében szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.

A hatályon kívül helyezendő fogalmak magyar jogba való átültetése csak az EU ETS harmadik kereskedési időszaka alatt volt szükséges. A légiközlekedési kibocsátási egység 2025. január 1-től megszűnik, az uniós szabályozás eltörli a légi és az általános célú kibocsátási egységek közötti megkülönböztetést.

A 2. § 39–41. pontjában szereplő definíciók a 2011/278/EU bizottsági határozatban szerepeltek, azonban az már nem hatályos.

A 2. § 44. és 45. pontjában szereplő 2011/278/EU bizottsági határozat már nem hatályos.

Az „új létesítményrész jelentéssel,” szövegrész hatályon kívül helyezése az új belépő fogalmának változása miatt szükséges módosítás.

Az Ügkr. tv. 18. §-ának hatályon kívül helyezése duplikáció miatt indokolt, az abban foglalt rendelkezést az Ügkr. tv. 15. § (2) bekezdése tartalmazza.

A 6/A. alcím rendelkezései a harmadik kereskedési időszak lejárata után már nem relevánsak. A 6/B. alcímben említett ingyenes kiosztást Magyarország nem alkalmazza.

Az Ügkr. tv. 19. § (1) bekezdését már nem szükséges szerepeltetni a szövegben, mivel a 2017–2023. közötti időszakra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést.

Az Európai Unió új, ETS-rendszerbeli tőzsdei aukciókon alapuló saját forrására történő utalást törölni szükséges tekintettel arra, hogy az említett saját forrásról nem született megállapodás az Európai Unió Tanácsában és emiatt nem lett bevezetve ilyen saját forrás.

Az Ügkr. tv. 29. §-a (10. alcíme) a harmadik kereskedési időszak lejárata után már nem releváns. Az EU ETS harmadik kereskedési időszakában EUA-ra cserélhető nemzetközi kibocsátás-csökkentési egységek – CER és ERU – EUA-ra váltására nincsen már jogi lehetőség.

A 33. § (4) bekezdés a) pontjának módosítása a tonnakilométer-adatok törlése miatt szükséges.

A megváltozott szervezeti felépítés miatt szükségtelenné vált az Ügkr. tv. 36. (3) bekezdése.

A 16. alcím címéből a céldátumot törölni szükséges, tekintettel arra, hogy az erőfeszítés-megosztási rendelet időbeli hatálya jelenleg 2030-ig tart, 2030 után pedig az Európai Bizottság minden tagállamnak egyedi célokat fog javasolni.

Az ESD-rendszer megszűnése miatt az Ügkr. tv. 38. §-ának hatályon kívül helyezése szükséges.

Mivel a kibocsátási egységekkel való rendelkezés fogalma magában foglalja az értékesítést is, így az Ügkr. tv. 39. § (1) bekezdés 5. pontját törölni szükséges.

Az EU ETS harmadik kereskedési időszakában EUA-ra cserélhető nemzetközi kibocsátás-csökkentési egységek – CER és ERU – EUA-ra váltására nincsen már jogi lehetőség, emiatt az Ügkr. tv. 39. § (1) bekezdés 31. pontját törölni szükséges.

Az energiahatékonyágról szóló 2015. évi LVII. törvény fogalom meghatározásainak pontosítása, valamint kiegészítése jogharmonizációs céllal annak érdekében, hogy a törvény értelmező rendelkezései összhangban legyenek az energiahatékonysági irányelv fogalom meghatározásaival.

Technikai jellegű módosítás, a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek nyilvántartásával összefüggésben.

Az energiahatékonysági irányelv kifejezett előírásának eleget téve az irányelv általános átültetési határidejét megelőzően jelentéstételi kötelezettséget kell előírni az energiahatékonyságra irányuló közberuházások volumenéről. Ezt a kötelezettséget az energiapolitikáért felelős miniszter részére írja elő a törvény.

Technikai jellegű módosítás, valamint a közintézmények adatszolgáltatási kötelezettségének bővítése.

Amennyiben egy szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága hiányos adatot szolgáltat, úgy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kezdeményezett egyeztetés keretében a módosítás lehetőséget teremt a hiányzó adatok előállítására.

Jelenlegi számítások alapján az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszertől 2030-ig elvárt 88 PJ halmozott végsőenergia megtakarításból a jelenlegi kötelezettség mérték mellett 56 PJ fog teljesülni, ezért a jelenlegi, csökkenő pályától eltérően a kötelezettség mértékét a jelenlegi, 0,5%-os szinten tartjuk 2030-ig.

Az energiahatékonysági szakpolitikai pályázati kiírásokban rögzítésre kell kerüljön az EKR-be történő elszámolhatóság feltétele, annak érdekében, hogy a megtakarításokat nyomon lehessen követni. Jelenleg ez opcionálisan van előírva.

Az egyes rövid élettartamú intézkedések elszámolásának tiltását az indokolja, hogy ezen intézkedések mögött nincs valós energiamegtakarítás, csökkentik a szakpolitika eredményét.

A Hivatal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény alapján piacfelügyeleti jogkört gyakorol a földgázellátásról szóló törvény, a villamos energiáról szóló törvény és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek felett, ez a törvényben is nevesítésre kerül az EKR költségek áthárításának mérséklése érdekében.

Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítás hitelesítésére meghatározott időtartam meghatározása az energiamegtakarítás elszámolhatóságához szükséges kritériumai (pl. lényegesség és addicionalitás) ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében.

A hitelesítő szervezetnek eddig csak igazolnia kellett, hogy az energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vették figyelembe a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, továbbá a lényeges hozzájárulás tényleges megvalósulását, valamint az energiamegtakarítás addicionális mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt. Ez a kötelezettség bővül az egyéni fellépés tényleges megvalósulásának igazolásával, amellyel elkerülhető a nem valódi megtakarítások keletkezése, mert ellenőrzési funkciót telepít.

A Hivatalnak az új jogkörrel lehetősége lesz az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerbe bejelentett hitelesített megtakarításokat a bejegyzés előtt megvizsgálni, így megelőzve a piac egészére nézve kockázatot jelentő helyzetek kialakulását. A további felhatalmazás az esetlegesen fellépő anomáliák esetén lehetőséget biztosít a Hivatalnak az egyes energiahatékonyság javító intézkedésekből származó hitelesített energiamegtakarítások bejegyzését felfüggeszteni, így biztosítva a kései fellépés miatt bekövetkező károk mérséklését.

Az arányosításra vonatkozó rendelkezés a hosszabb élettartamú beruházások felé mozdítja el az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kötelezettjeit, biztosítva a szakpolitikához rendelt célértékek elérését, mert jelenleg túlkínálat van a piacon és a rövid élettartamú megtakarítások terjedtek el.

Technikai jellegű módosítás. A Magyar Mérnöki Kamara tanácsadási feladatai ellátásához forrás rendelése.

Jogharmonizációs kötelezettség teljesítése az energiahatékonysági irányelv alapján, a legalább 500 kW telepített információtechnológiai (IT) teljesítményigénnyel rendelkező adatközpontok számára az irányelv jelentéstételi kötelezettséget ír elő az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok tekintetében, az általános átültetési határidőt megelőzően.

A módosítás – az energiahatékonysági irányelv előírásának megfelelően – kiterjeszti a kötelező energetikai auditálásra kötelezettek körét 2026-tól a bizonyos energiafogyasztást meghaladó vállalatokra a nagyvállalatokról. Ezen vállalatok esetén az energetikai audit a fosszilis megtakarítás elszámolhatóságnak feltételét képezi, amely elszámolására egyéb esetben tilalmat vezet be az irányelv.

A gazdálkodó szervezetek regisztrációs kötelezettségének előírása.

Jogharmonizációs kötelezettség teljesítése az energiahatékonysági irányelv követelményei alapján, az általános átültetési határidőt megelőzően. Jelentéstételi kötelezettség előírása az energiapolitikáért felelős miniszter részére a Magyar Mérnöki Kamara és a Hivatal bevonásával a nemzeti tanúsítási, vagy az azzal egyenértékű képesítési rendszerek négyévente történő értékeléséről.

A módosítás a 2020/0193. számú kötelezettségszegési eljárás lezárását segíti elő, ennek megfelelően a kötelező energetikai felülvizsgálatnak a veszélyhelyzet során az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 32/2023. (II. 9.) Korm. rendeletben foglalt szabályozás törvényi szintre kerül.

Felhatalmazó rendelkezés a Kormány részére, a módosítások alapján.

Felhatalmazó rendelkezés a Hivatal elnöke részére, a módosítások alapján.

Átmeneti rendelkezések, amelyek a jogbiztonságot szolgálják, meglévő jogviszonyok esetén.

Jogharmonizációs záradék.

Szövegcserés módosítások.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A klímagázokat meghatározó melléklet összefüggésben a törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjával.

Az Ügkr. tv. 1. mellékletének újraszabályozása.

Az Ügkr. tv. új 2. melléklete, amely meghatározza az üvegházhatású gázkibocsátással járó bejelentés-köteles tevékenységet.