2024. évi LXXXVIII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atomtörvény) módosításának (a továbbiakban: Törvényjavaslat) célja a Paksi Atomerőmű tervezett üzemidőn túli üzemeltetését követő további üzemeltetése törvényi szintű rendelkezéseinek megalkotása. A Paksi Atomerőmű több mint 30 éve látja el Magyarország lakossági és ipari fogyasztóit biztonságos és környezetkímélő módon, versenyképes áron termelt villamosenergiával. A nukleáris biztonság elsődlegességét garantáló üzemeltetési gyakorlat, a hosszútávú élettartam gazdálkodási program, a nukleáris biztonság szempontjából fontos passzív komponensekre vonatkozó konzervatív tervezési alapok és modernizációs programok együttesen képzik az alapját az üzemidő további meghosszabbításának. A Törvényjavaslat továbbá az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel összhangban az egyes szakhatósági kijelölések esetén megnevezi az eljáró hatóságot is. Emellett a Törvényjavaslat az energiapolitikáért felelős miniszter feladatkörébe utalja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti program Európai Bizottsághoz történő benyújtását.

Az Atomtörvény 5/C. §-a szerint a Kormány a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti programot (a továbbiakban: nemzeti program) fogad el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára és a nukleáris létesítmény leszerelésére kiterjedően.

A nemzeti program és annak felülvizsgálata előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik. Az Atomtörvény szerint tájékoztatni kell az Európai Bizottságot a nemzeti program felülvizsgálatáról, annak jelentős módosítását be kell jelenti az Európai Bizottságnak, valamint meg kell adni a nemzeti programmal kapcsolatban kért tájékoztatást.

A módosítás javaslatot tesz e feladatok energiapolitikáért felelős miniszter részére történő átadására.

A 6/N. § új (4) bekezdése speciális szabályt állapít meg a nukleáris létesítmény üzembe helyezésével és üzemeltetésével összefüggő tanulmányokkal összefüggésben kötött tanulmányi szerződésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy a köztisztviselő legfeljebb tíz évre vállalhassa, hogy közszolgálati jogviszonyát nem szünteti meg. A tanulmányi szerződésre vonatkozó speciális rendelkezések megállapítását az a körülmény indokolja, hogy a nukleáris létesítmények esetén – különösen egy új nukleáris létesítmény esetén – az előkészítési-, tervezési-, létesítési- és üzembehelyezési időszakok, illetve üzemeltetési életciklusok hosszúak, évtizedes nagyságrendűek. Az egyedi technológiai- és műszaki sajátosságokból fakadóan, illetve mivel az egyes nukleáris létesítmények – hazai és főleg nemzetközi szinten – eltérő engedélyezési környezetben és szabályozói előírások mellett működnek, az emberi erőforrások gyakorlatilag nem helyettesíthetők, más nukleáris létesítmények szakemberei, illetve más hatósági gyakorlattal rendelkező köztisztviselők egy az egyben nem tudják pótolni az atomenergia-felügyeleti szervtől távozó szakembereket. Az emberi erőforrások és a felhalmozódó, speciális tudás és annak megtartása ugyanakkor nem csupán az adott nukleáris létesítmény és az atomenergia-felügyeleti szerv szempontjából, hanem a nukleáris biztonság szempontjából is alapvető jelentőségű, erre tekintettel szükséges nemcsak az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozóan előírni a tervezett rendelkezést, hanem a nukleáris létesítmények munkavállalói esetén is.

A 2. §-sal (Atomtörvény 6/N. § módosítása) szoros összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény általános, minden munkáltatóra kiterjedő rendelkezéseitől eltérő különös szabályt is megállapít a nukleáris létesítmények engedélyesei és munkavállalói közötti, a nukleáris létesítmény üzembe helyezésével és üzemeltetésével összefüggő tanulmányokkal összefüggésben kötött tanulmányi szerződésre vonatkozóan. A szabályozás lehetővé teszi, hogy az e célból létrejött tanulmányi szerződésben a munkavállaló legfeljebb tíz évre vállalhassa, hogy munkaviszonyát nem szünteti meg. A tanulmányi szerződésre vonatkozó speciális rendelkezések megállapítását az a körülmény indokolja, hogy a nukleáris létesítmények esetén – különösen egy új nukleáris létesítmény esetén – az előkészítési-, tervezési-, létesítési- és üzembehelyezési időszakok, illetve üzemeltetési életciklusok hosszúak, évtizedes nagyságrendűek. Az egyedi technológiai- és műszaki sajátosságokból fakadóan, illetve mivel az egyes nukleáris létesítmények – hazai és főleg nemzetközi szinten – eltérő engedélyezési környezetben és szabályozói előírások mellett működnek, az emberi erőforrások gyakorlatilag nem helyettesíthetők, más nukleáris létesítmények szakemberei, illetve más hatósági gyakorlattal rendelkező köztisztviselők egy az egyben nem tudják pótolni az adott nukleáris létesítményből távozó szakembereket. Az emberi erőforrások és a felhalmozódó, speciális tudás és annak megtartása ugyanakkor nem csupán az adott nukleáris létesítmény és az atomenergia-felügyeleti szerv szempontjából, hanem a nukleáris biztonság szempontjából is alapvető jelentőségű.

Meghatározza, hogy a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetéséhez szükséges engedélyezés esetében az ügyintézési határidő 11 hónap, mely ügyintézési határidő indokolt esetben 60 nappal meghosszabbítható.

A tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetés végrehajtási programjának jóváhagyási eljárásában az ügyintézési határidő 120 nap.

A módosítás lehetővé teszi az atomenergia-felügyeleti szerv soron kívüli eljárását, amely azt jelenti, hogy az atomenergia-felügyeleti szerv az Atomtörvény 12/B. §-a szerinti ügyintézési határidőn belül, de a lehető legrövidebb idő alatt hozza meg a döntését. Az esetköröket az Atomtörvény végrehajtására kiadott elnöki rendelet határozhatja meg.

Az (1) bekezdés pontosítja, hogy a határozott időre adott engedély időbeli hatálya kérelemre abban az esetben hosszabbítható meg, ha a hosszabbítást jogszabály lehetővé teszi.

A (2) bekezdés módosítása bevezeti az Atomtörvénybe a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetést, összhangba hozva a tervezett üzemidőn túli üzemeltetésre vonatkozó rendelkezésekkel.

A módosítás alapján a létesítményszintű tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetéséhez az atomenergia-felügyeleti szerv engedélye szükséges. Ezen engedélyezési eljárásban ügyfél kizárólag az engedélyes, valamint a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az lehet, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Az engedély előfeltétele a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetés végrehajtási programjának jóváhagyása, melynek aktuális állapotát a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetés engedélyezés iránti kérelemben be kell mutatni. Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Baranya Vármegyei Kormányhivatal vesz részt.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az üzemidő-hosszabbításra vonatkozó követelmények a további üzemidő-hosszabbításra is vonatkoznak, így a keresetlevél benyújtás halasztó hatályának kérdése, valamint az engedélyesre vonatkozó felelősségi szabályok is.

Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe utalja az atomerőművi rendszerek, rendszerelemek, építmények és épületszerkezetek tervektől eltérő állapotban tartásának engedélyezését, valamint a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetés végrehajtási programjának jóváhagyását. Az engedélyezési eljárás a létesítmény engedélyesének kérelmére indul, a kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban, elektronikus úton kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez.

A rendelkezés pontosítja, hogy az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik a jogszabályban meghatározott technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása mellett az anyagvizsgálati dokumentumoknak, elemzési eredményeknek a jóváhagyása is.

A nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, valamint a radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez szükséges műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, mintavételezésre, valamint kutatólétesítmény kivitelezésére vonatkozó tevékenységek helyszínéül szolgáló idegen ingatlanok igénybevétele, valamint a kártalanítás szabályait az atomenergiáról szóló törvény nem tartalmazza. A módosítás a bányászatról szóló törvény szerinti, a felszíni ingatlantulajdon korlátozására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban állapítja meg a tűrési kötelezettséget azzal, hogy a kártalanításra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Atomtörvény 63. § (2) bekezdésének módosítása alapján a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetéshez szükséges többlet kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék mennyiség tárolási, illetve elhelyezési koncepcióinak kidolgozásának költségét is figyelembe kell venni az atomerőmű Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetésekor.

Átmeneti rendelkezés az adatok nyilvánosságra hozatalát korlátozó rendelkezés és az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény hatályba lépését követő hatásköri változást megállapító rendelkezések alkalmazásához kapcsolódóan.

1. pont: módosítás a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetésre tekintettel,

2. pont: szövegpontosítás az energiaügyi miniszter feladataira tekintettel,

3. pont: módosítás a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetésre tekintettel,

4–6. pont: Az Atomtörvény 2. melléklete jelöli ki azokat a hatóságokat, amelyek az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági eljárásaiban szakhatóságként vesznek részt. A törvénymódosítás a vízvédelmi és vízügyi hatósági, valamint tűzvédelmi hatósági eljárásokban jelöl ki az eddigiektől eltérő, szakhatósági jogkört gyakorló szerveket. A Törvényjavaslat a polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási szakkérdésekben jelöli ki továbbá eljáró szakhatóságként a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, a sommás „katasztrófavédelmi követelmények” meghatározás megbontásával. Ugyanakkor a törvény a tűzvédelmi, a vízügyi és vízvédelmi hatósági területen – amennyiben a Kormány az Atomtörvény hatálya alá tartozó beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánít – a 2. melléklettől eltérően jelöli ki az eljáró szervet. A módosítás megteremti az összhangot az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel, amely 2024. december 30-án lép hatályba.

7. pont: módosítás a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetésre tekintettel,

8. pont: meghatározza, hogy az atomerőművi rendszerek, rendszerelemek, építmények és épületszerkezetek tervektől eltérő állapotban tartásának engedélyezése esetén az ügyintézési határidő 120 nap,

9. pont: 2023. december 30-tól a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: magyar építészetről szóló törvény) tartalmazza a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat. A módosítás kiegészíti az Atomtörvény 11/B. §-át és a 12/B. §-át a magyar építészetről szóló törvényre történő utalás az esetleges jövőbeli kijelölések esetében eljáró szakhatóságok azonosítása és a speciális eljárási szabályok alkalmazása érdekében.

10–11. pont: módosítás a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetésre tekintettel,

12. pont: az Atomtörvény indokolatlan szűkítést tartalmaz, hiszen az atomenergia-felügyeleti szerv nemcsak engedélyben, hanem a határozatában is előírásokat fogalmaz meg, amelyek megtartását rendszeresen ellenőrzi, és az észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedik vagy intézkedést kezdeményez. Mivel az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyekről is határozatban dönt, a módosítás az engedély helyett az atomenergia-felügyeleti szerv határozatára hivatkozik,

13. pont: új eljárással egészül ki az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre, ennek megfelelően kiegészül a kérelemre induló eljárások köre,

14. pont: a 7. § (2) bekezdéshez kapcsolódó módosítás,

15–18. pont: technikai jellegű szövegpontosítás,

19–20. pont: szükséges a szakhatóság eljárásának kiegészítése, tekintettel a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetés esetében lefolytatott engedélyezési eljárásra,

21–38. pont: a 4–6. pont szerinti indokolásra tekintettel szükséges módosítás.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.

Az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés 33. cikke szerinti notifikáció tényét deklaráló záradék.