2024. évi LXXXIX. törvény

„(8) A Hivatal vezeti az elektromos töltőpontok üzemeltetői és a mobilitási szolgáltatók azonosítására szolgáló nyilvántartást, melynek adattartamát és működésének részletes szabályait a Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(9) A Hivatal egyedi azonosító kódokat ad ki az elektromos töltőpontok üzemeltetői és a mobilitási szolgáltatók azonosítása érdekében.

(10) A nyilvános elektromos töltőpontok és az alternatív üzemanyag töltőpontok üzemeltetői vagy – a közöttük létrejött megállapodás esetén – e töltőpontok tulajdonosai ingyenes, korlátlan és megkülönböztetés-mentes hozzáférést biztosítanak azon statikus és dinamikus adatokhoz, amelyek az általuk üzemeltetett alternatív üzemanyag infrastruktúrára, illetve az általuk vagy alvállalkozóik által nyújtott, az e bekezdés szerinti infrastruktúrához szervesen kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkoznak.

(11) A 2023/1804/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 38. pontjában meghatározott nemzeti hozzáférési ponttal kapcsolatos feladatokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el.”

„(5) A Hivatal a feladatai ellátásához szükséges mértékben rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezheti az elektromobilitás szolgáltatót és az elektromos töltőberendezés üzemeltetőjét. A rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket, az adatszolgáltatás alóli mentesülés szabályait a Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.”

„(6) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

„(8) Előkutatás bejelentése során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra. A megkeresés időtartama nem számít bele a bejelentés elfogadására vonatkozó, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben a bejelentés megfelelőségéről szóló igazolás megküldésére meghatározott határidőbe.”

„(4) Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv az elővásárlási jogot nem gyakorolja, a bányászati jogot átvevő a vételár megfizetését

„(2a) Nem szükséges a koncessziós szerződéssel megállapított kutatási munkaprogram módosítása, ha a koncesszió jogosultja a kutatási munkaprogramban foglalt kutatási feladatokat meghaladó, többlet kutatási tevékenységet vállal a kutatási időszak hosszabbítása nélkül, és a bányafelügyelet a többlet kutatási feladatok végrehajtását a kutatási műszaki üzemi terv módosításával jóváhagyja. A bányafelügyelet határozatának véglegessé válásával a többlet kutatási feladatok automatikusan, a koncesszióba adó külön jóváhagyása nélkül a kutatási munkaprogram részévé válnak.”

„(7a) A bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét a geotermikus védőidom kijelölési kérelem benyújtásáig visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, környezetvédelmi, földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A kutatási terület visszaadását elfogadó határozat véglegessé válásának napján a kutatási engedély a visszaadott terület tekintetében megszűnik.”

„(13a) Koncessziós szerződésben adományozott kutatási jog esetén a koncessziós társaság a kutatási terület tekintetében, az elvégzett kutatások alapján, időben eltérően több kutatási rész-zárójelentést is benyújthat. Több kutatási rész-zárójelentés benyújtása esetén is alkalmazni kell a (13) bekezdésben foglalt jogvesztő határidőt azzal, hogy legkésőbb az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított 5 hónapon belül a benyújtott rész-zárójelentéseknek a teljes kutatási területet le kell fedniük.”

„(6) A földtani kutatás legfeljebb 4 éves időszakra engedélyezhető. A kutatási időszak legfeljebb egy alkalommal az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A földtani kutatási engedély hatályát veszti, ha a földtani kutatásra jogosult a kutatási tevékenységet a földtani kutatási engedély véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nem kezdi meg.”

„(7) A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben meghirdeti.

(8) Nem lehet a (6) bekezdés szerinti pályázaton meghirdetni az olyan bányatelket, amely a benne található ásványi nyersanyag tekintetében zárt területnek minősül. A bányatelket a bányászati jogot törlő határozat véglegessé válását követően a bányafelügyelet hivatalból törli a nyilvántartásból.”

„28/B. § (1) A hasznosítási szerződés megkötésére a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilvános pályázatot ír ki.

(2) A pályázatok értékelésére a pályázat kiírója a miniszter által vezetett minisztérium részvételével legalább 3 fős bírálóbizottságot hoz létre. A bírálóbizottság javaslata alapján a nyertes pályázó személyéről a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni, és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.

(3) A hasznosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, valamint az állam nevében történő megszüntetéséhez a bányafelügyelet előzetes egyetértése szükséges. A bányafelügyelet az előzetes egyetértést megtagadja, ha a hasznosítási szerződés megkötése, módosítása vagy megszüntetése az ásványvagyon-gazdálkodás követelményeivel ellentétes vagy a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését veszélyezteti.

(4) Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a hasznosításba adással érintett bányászati jogot többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságra nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átruházza (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: apport), a hasznosítási szerződés nem szűnik meg, és a szerződésben a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv helyébe lép. A hasznosító a hasznosítási szerződésen alapuló kötelezettségeit a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságnak teljesíti. Az apport cégbírósági bejegyzéséről a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv értesíti a hasznosítót, aki az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a hasznosítási szerződést felmondhatja.

(5) Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a hasznosításba adással érintett bányászati jogot a (4) bekezdéstől eltérően átruházza, illetve a hasznosításba adással érintett bányászati jogot a (4) bekezdés alapján megszerző többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság a hasznosításba adással érintett bányászati jogot átruházza, a hasznosítási szerződés nem szűnik meg, a bányászati jogot átvevő a szerződésben a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv, illetve a hasznosításba adással érintett bányászati jogot a (4) bekezdés alapján megszerző többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság helyébe lép. A hasznosító a hasznosítási szerződésen alapuló kötelezettségeit a bányászati jog átvevőjének teljesíti. A hasznosító a bányászati jog átruházásához hozzájáruló bányafelügyeleti határozat véglegessé válásának napját követő 30 napon belül a hasznosítási szerződést felmondhatja. A bányafelügyelet a véglegessé válás napjáról a hasznosítót tájékoztatja. Az átruházás során a 6/A. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(6) A hasznosítási szerződés (4) és (5) bekezdés szerinti felmondása esetén a hasznosítóval szemben nem alkalmazhatók azok a hátrányos jogkövetkezmények, amelyeket a hasznosítási szerződés a szerződésnek a hasznosító érdekkörében felmerült okból történő megszüntetéséhez esetlegesen fűz.”

„(1a) Ha a szüneteltetéssel érintett bányatelek haszonanyaga építőipari nyers- és alapanyagnak is minősül, a bányafelügyelet a szüneteltetési műszaki üzemi tervet azzal hagyja jóvá, hogy az építőipari nyers- és alapanyag tekintetében a kieső bányajáradék pótlására a (4) bekezdést kell alkalmazni, továbbá az (5) bekezdés alkalmazása tekintetében az (5) bekezdés b) pontja szerinti határidőt kell figyelembe venni.”

„30/A. § (1) Ha a bányavállalkozó jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkezik, de a kitermelést a 49. § 53. pont b) alpontja szerint szünetelteti, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránt kérelmet nyújt be a bányafelügyelethez.

(2) A kérelem tartalmazza a kitermelési mennyiség növelésére vonatkozó műszaki megoldásokat, valamint azok alkalmazásának tervezett időtartamát. A bányavállalkozónak olyan műszaki megoldást kell kidolgoznia, amely a szüneteltetés befejezését követő egy éven belül biztosítja a (4) bekezdés szerinti kitermelési mennyiség folyamatos biztosítását.

(3) A bányafelügyelet a szüneteltetési műszaki üzemi tervet egyéves időtartamra hagyja jóvá. A bányavállalkozó a szüneteltetési műszaki üzemi tervben a kitermelési mennyiség növelésére vonatkozó műszaki megoldásokat a szüneteltetés alatt is elvégezheti.

(4) A szüneteltetés egyéves időtartamának lejártát követően újabb szüneteltetési műszaki üzemi terv nem nyújtható be jóváhagyásra, a bányavállalkozó kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását kérelmezi a bányafelügyelettől. A jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi tervben a kitermelésre engedélyezett szénhidrogén éves mennyisége nem lehet kevesebb, mint a szünetelést megelőző utolsó hatályos kitermelési műszaki üzemi terv alapján engedélyezett legnagyobb éves kitermelési mennyiség tízszerese.

(5) Ha a bányavállalkozó a (4) bekezdés szerinti kitermelési műszaki üzemi tervet nem nyújtja be jóváhagyásra a bányafelügyelethez vagy a (4) bekezdés szerinti mennyiséget nem teljesíti, a bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli.”

„(1) A bányavállalkozó köteles a bányaműveléssel és a bányászati létesítményekkel kapcsolatos, a bányabiztonsági szabályzatokban előírt térképeket (bányatérkép) elkészíteni és a változásokkal kiegészíteni, valamint a bányabiztonsági szabályzatokban meghatározott határidőben a bányafelügyeletnek megküldeni. A térképet akkor is meg kell küldeni a bányafelügyeletnek, ha a bányaműveléssel és a bányászati létesítményekkel kapcsolatban változás nem történt. Ebben az esetben ezt a tényt kell rögzíteni a térképen.”

„(3d) Ha a bányafelügyelet az első szankcionált jogsértést követő két éven belül újabb három jogsértést állapít meg ugyanazon bányászati jog vagy a bányászati jog alapján folytatott bányászati tevékenység tekintetében, a negyedik jogsértés esetén a bányavállalkozó bányászati jogát törli. Jogsértésként nem kell figyelembe venni, ha a bányafelügyelet a jogsértést a bányajáradék bevallás vagy befizetés, a felügyeleti díj befizetés vagy az ásványvagyonban bekövetkezett változásra vonatkozó éves adatszolgáltatási kötelezettség hibás vagy hiányos teljesítése miatt állapítja meg.”

„(12) Elektronikusan tartja a kapcsolatot a bányafelügyelettel

(13) Az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai tekintetében illetékes hatóságként a bányafelügyelet jár el.”

„(14) A bányafelügyelet elektronikus hozzáférést biztosít a Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartásról és az építőipari ellátásbiztonság érdekében a stratégiai jelentőségű építési anyagokkal kapcsolatos építésgazdasági intézkedésekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint az építési alapanyagok körébe tartozó építőipari nyersanyagok vonatkozásában a Kormány rendeletében meghatározott adatokhoz a Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás építési alapanyag modulja számára.”

„50/K. § (1) E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.11.) megállapított 12. § (2a) bekezdését és 22. § (13a) bekezdését a hatálybalépésüket követően megkötött koncessziós szerződésekre lehet alkalmazni.

(2) Ha a Módtv.11.-gyel megállapított 30/A. § hatálybalépésekor a 30/A. § (1) bekezdése szerinti szüneteltetési ok már fennáll, a bányavállalkozó 2025. január 31. napjáig nyújtja be a szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránt kérelmet.

(3) E törvénynek a Módtv.11.-gyel megállapított 41. § (3d) bekezdését a hatálybalépésekor fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

„52/A. § A 43/B. § (13) bekezdés az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről és az (EU) 2019/942 rendelet módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

„(3) A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető tevékenységének gyakorlását a környezetvédelmi hatóság a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető ekkénti minősítését eredményező döntés véglegessé válását követően az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a jogsértő tevékenység fennállásáig felfüggeszti. A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető a felfüggesztésről hozott döntés véglegessé válását követő két évig nem részesülhet a környezethasználattal összefüggő tevékenységéhez kapcsolódó támogatásban.

(3a) A környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást vezet, amelynek célja a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők ellenőrizhetőségének biztosítása.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

(3c) A nyilvántartás (3b) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adatok a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében nyilvánosan hozzáférhetők.”

„(6b) E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXXIX. törvénnyel megállapított 106. § (3)–(3c) bekezdésében foglaltakat hatálybalépésüket követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

„(3) Ha a meglevő távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység vagy a távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetésére úgy kerül sor, hogy a létesítmény vagy a tevékenység másik engedélyes számára nem kerül átadásra, a tervezett megszüntetés előtt legalább egy évvel az engedélyes engedélyt kér a megszüntetésre a Hivataltól az érintett önkormányzat egyidejű értesítésével. A megszüntetésre kiadott engedély az abban meghatározott időpontig, de legfeljebb 3 évig hatályos, amely nem hosszabbítható meg.”

„(1) Távhővezeték-hálózat vagy annak részét képező vezeték közterületnek, közútnak és vasúti pályának (a továbbiakban együtt: közterület) nem minősülő idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére kártalanítás ellenében, hatósági határozattal vezetékjog alapítható a távhőszolgáltató javára, ha az az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. Nem lehet vezetékjogot alapítani a közterületen létesített távhővezeték-hálózatra vagy annak részét képező vezetékre és annak idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére. A biztonsági övezetben építmény létesítése esetén, ha az építmény használati jellege indokolja, az illetékes vezetékjogot engedélyező hatóság kötelezheti az engedélyest a biztonsági övezet csökkentésére.

(1a) A távhővezeték-hálózat vagy annak részét képező vezeték közterületen történő elhelyezését, átalakítását és üzemeltetését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével – beleértve a közterület használati korlátozását is – okozott károkért az építtető köteles kártalanítást fizetni.”

„25. § A vezetékjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal, illetve az ingatlan kezelőjével kötött szerződés vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján. A vezetékjog a távhőszolgáltatás engedélyesét illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog az azt megállapító hatósági határozat véglegessé válását követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható, azonban az harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.”

„(1) A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal kötött szerződés vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján. A használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A használati jog az azt megállapító hatósági határozat véglegessé válását követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható, azonban az harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.”

„(3) A távhőszolgáltató – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 3/C. §-ára is tekintettel – jogosult az e törvény hatálybalépésekor meglévő vezetékjogot és használati jogot a jog létrejöttekor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően gyakorolni.”

„(4) E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXXIX. törvénnyel megállapított 23. § (1) és (1a) bekezdésében, 25. §-ában és 29. § (1) bekezdésében foglaltakat a módosítás hatálybalépését követően létrejött vezetékjogra és használati jogra kell alkalmazni.”

„(3) A kijelölt végső menedékes földgázkereskedő

„(3) Az egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználó által üzemeltetett háztartási méretű kiserőmű által megújuló energiaforrásból termelt villamos energia vonatkozásában a Hivatal a származási garanciát az egyetemes szolgáltató részére jegyzi be. A származási garanciát az egyetemes szolgáltató értékesíti, az értékesítésre vonatkozó szabályokat a kormány rendeletben határozza meg. Az egyetemes szolgáltató a származási garancia értékesítéséből származó bevételt és az értékesítéshez szükséges ráfordításait a veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti ellentételezés kiszámítása során figyelembe veszi.”

„(3a) A nem egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználó által üzemeltetett háztartási méretű kiserőmű esetében a Hivatal a származási garanciát a háztartási méretű kiserőmű által megújuló energiaforrásból termelt villamos energia átvételére jogszabály vagy szerződés alapján köteles villamosenergia-kereskedő részére jegyzi be. A nem egyetemes szolgáltatásban vételező háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználó a Hivatalhoz címzett írásbeli kérelmében kérheti, hogy a Hivatal a származási garanciát saját vagy harmadik személy számára jegyezze be vagy mellőzze a származási garancia kiállítását. A villamosenergia-kereskedő a származási garancia piaci árat tükröző ellenértékét az üzletszabályzatban meghatározottak szerint fizeti ki a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője részére.”

„6/B. § (1) A Hivatal a villamos energia eredetét igazoló származási garanciáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban Szgr.) meghatározott feltételek szerinti számlaszerződés (a továbbiakban: számlaszerződés) alapján biztosítja a számlarendszerhez történő hozzáférést.

(2) Az egyes származási garancia műveletekre, a végrehajtásukra, valamint az erőmű és a villamosenergia-tároló minősítésére és regisztrálására vonatkozó részletes szabályokat az Szgr. határozza meg.

(3) A Hivatal az ügyek érdemében hozott döntéssel egyidejűleg intézkedik a regisztrációnak és a származási garancia műveletnek a számlarendszerben történő végrehajtása érdekében.

(4) A számlaszerződés határozatlan időre szóló szerződés. A számlaszerződésre vonatkozó részletes szabályokat az Szgr. állapítja meg.

(5) A Hivatal a számlarendszerben rögzített adatokat a keletkezésüktől számított 10 évig megőrzi. A Hivatal az elektronikus tárolás és kezelés során tudomására jutott személyes adatokat a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított hat évig az esetlegesen felmerülő vitás kérdések megoldásának megkönnyítése érdekében megőrzi.

(6) A Hivatal a származási garancia elektronikus tárolása és kezelése során tudomására jutott személyes adatok közül kizárólag a nevet és az elektronikus levelezési címet az elektronikus számla megszűnésétől, a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított hat évig a származási garancia ügyletekkel esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében megőrzi, ezt követően végérvényesen és hozzáférhetetlen módon törli.

(7) A Hivatal a származási garancia elektronikus tárolása és kezelése során tudomására jutott, a személyes adatnak nem minősülő adatokat az elektronikus számla megszűnésétől, a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított tíz évig a származási garancia ügyletekkel esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében megőrzi, ezt követően végérvényesen és hozzáférhetetlen módon törli.”

„(2) A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az aggregátor, az energiaközösség, és az elosztó köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – bármely mérlegkörhöz, vagy almérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkört és az almérlegkört az átviteli rendszerirányító irányába a mérlegkörfelelős képviseli.”

„(4a) Azonos mérlegkörhöz vagy almérlegkörhöz tartozó, távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező elszámolási pontok vonatkozásában almérlegkör kialakítását az almérlegkör-felelős kezdeményezheti a mérlegkör-felelősnél vagy a befogadó almérlegkör-felelősnél.

(4b) Ha a mérlegkörön belül almérlegkör működik, akkor az almérlegkört a mérlegkör-felelős irányába az almérlegkör-felelős képviseli, és az almérlegkör tagjainak kiegyenlítési költségeit az almérlegkör-felelős a mérlegkör-felelőssel vagy befogadó almérlegkör-felelőssel számolja el. A mérlegkör-felelős és az almérlegkör felelős között létrejött mérlegköri tagsági szerződés tartalmazza a közöttük létrejövő jogviszony részletes szabályait.”

„(2) A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra

„(2c) A hálózati engedélyes az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megengedhetőségéről vagy annak megtagadásáról a (3) bekezdésben meghatározottakkal együtt, legkésőbb a rendszerhasználói igénybejelentést követő 15 napon belül írásban tájékoztatja a rendszerhasználót. A hálózati engedélyes a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás esetén az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megengedhetőségéről vagy annak megtagadásáról az üzemi és elosztói szabályzatban foglalt határidő szerint írásban tájékoztatja a rendszerhasználót.”

„(3a) Az átviteli rendszerirányító nem tagadhatja meg az erőmű átviteli hálózathoz való csatlakozását

„(8) A hálózati engedélyes a hálózati csatlakozás üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a hálózati engedélyeshez történt bejelentésétől számított 10 napon belül nyilatkozik az igénybejelentőnek és üzembe helyezi a hálózati csatlakozást, ha a csatlakozás igénybevételéhez nem szükséges további, a hálózati engedélyesek által megvalósításra kerülő, a Hivatal Elnökének rendelete szerinti közvetett csatlakozási beruházás. Ha a hálózati engedélyes a fenti határidőben nem nyilatkozik az igénybejelentőnek, úgy az üzembe helyezést később nem tagadhatja meg, a hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást haladéktalanul üzembe helyezni. Ha a hálózati engedélyes határidőn belüli nyilatkozatával a hálózati csatlakozás üzembe helyezését megtagadja, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 10 napon belül bírálja el és értesíti a döntéséről a kérelmezőt. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.”

„(9) A (8) bekezdésben foglaltakat a nem tartószerkezeten elhelyezett, a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendeletben meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezésre irányuló beruházás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bejelentés és a nyilatkozattétel érdekében 30 napon belül kell a hálózati engedélyesnek intézkednie.”

„33/E. § (1) A 132 kV-nál kisebb feszültségű elosztó hálózati és közvilágítási elosztó hálózati vezeték belterületen kizárólag földkábellel létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak

(3) Az (1) bekezdés szerint a földkábellel létesített elosztó hálózati és közvilágítási elosztó hálózati vezeték létesítésének költségét – a 146/A. § alkalmazása mellett, a 119. §-ban foglaltak kivételével – az elosztó viseli.

(4) A (3) bekezdés szerinti felújításra az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontját, az átalakításra a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

33/F. § (1) Önkormányzat halasztást kérelmező nyilatkozata hiányában a hálózati engedélyes az elosztóhálózat részét képező, belterületen elhelyezkedő használaton kívüli hálózati infrastruktúrát az üzemszerű használat megszűnését követő 12 hónapon belül elbontja. Az elbontás megvalósítását a 115. § (2) bekezdése szerinti hatóság (e § alkalmazásában a továbbiakban: Hatóság) hivatalból vagy ügyfélbejelentés alapján ellenőrzi.

(2) Az elosztóhálózat részét képező, külterületen elhelyezkedő használaton kívüli hálózati infrastruktúra elbontását az ügyfél a hálózati engedélyesnél kezdeményezheti. A Hatóság az üzemen kívül helyezett hálózati infrastruktúra jövőbeli ismételt üzembe helyezésének szükségességére vonatkozó önkormányzati nyilatkozat alapján hozza meg döntését.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti bontásra az oszlopsort érintő hírközlési infrastruktúra megléte esetén annak megszüntetését követően kerülhet sor.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti bontásnak nincs a (3) bekezdés szerinti akadálya, a hálózati engedélyes az elosztóhálózat részét képező hálózati infrastruktúrát 12 hónapon belül elbontja.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben foglaltak elmaradása esetén az önkormányzat kérelmére a Hatóság kötelezi a hálózati engedélyest az elosztóhálózat részét képező külterületen elhelyezkedő hálózati infrastruktúra 9 hónapon belüli elbontására.”

„34/D. § (1) Az elosztó és a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy, valamint a közvilágítási berendezés tulajdonosa együttműködnek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben elhelyezett közvilágítási berendezésnek a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy által korszerűsítés céljából kezdeményezett cseréje esetén.

(2) Az elosztó és a közvilágítási berendezés tulajdonosa az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben elhelyezett, saját tulajdonú közvilágítási berendezés a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerinti számított nyilvántartási értékét a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy kérésére megadja. Ha a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy a megadott értéket vitatja, akkor az elosztó vagy a közvilágítási berendezés tulajdonosa a Tao tv. szerinti számított nyilvántartási értéket könyvvizsgálói hitelesítéssel alátámasztva adja meg.

(3) Az elosztó és a közvilágítási berendezés tulajdonosa a cserélni tervezett berendezést a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben elhelyezett közvilágítási berendezésnek a korszerűsítés céljából kezdeményezett cseréje esetén a (2) bekezdés szerinti értéken adja át.

(4) A közvilágítási berendezések átruházása vagy cseréje esetén a közvilágításra kötelezett és az elosztó együttműködésének és a vagyon nyilvántartásának és elszámolásának szabályaira vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

„(5a) Kisfeszültségű elosztóhálózatra betáplálási céllal villamosenergia-tároló és legfeljebb 50 kVA csatlakozási teljesítményű erőmű csatlakoztatható.”

„(7) A hálózati engedélyesek az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az üzemi szabályzatban és elosztói szabályzatban meghatározottak szerint biztosíthatják a rugalmas hálózati csatlakozási szerződés lehetőségét.”

„(9) A nagy- vagy középfeszültségű hálózatra csatlakozni kívánó termelők részére kiosztható szabad kapacitások meghatározásának módjára vonatkozó szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály, valamint az üzemi és elosztói szabályzatok határozzák meg.”

35/A. § (1) A nagy- és középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás – a 80/A. § szerinti villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőművek és a villamosműhöz betáplálási teljesítmény nélkül csatlakozó erőművek kivételével – a közép- és nagyfeszültségű hálózatokon elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint legfeljebb huszonnégy havonta meghirdetett pályázat alapján történik. A termelő a pályázati eljárás eredménye szerint köteles a hálózati hozzáférést igénybe venni.

(2) A miniszter – a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával – a Magyarország 2018/1999/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet alapján elfogadott nemzeti energia- és klímatervében meghatározott célkitűzésekkel is összhangban, figyelembe véve

(3) A Hivatal a hálózati engedélyesek bevonásával a miniszter (2) bekezdés szerinti feladatának végrehajtásához elemzést végez a Magyarország (EU) 2018/1999 európai parlamenti és bizottsági rendelet alapján elfogadott nemzeti energia- és klímatervében meghatározott célszámok alapján a kiírható szabad kapacitás mértékéről, figyelembe véve a rendszerszabályozási feltételeket. A hálózati engedélyesek együttműködnek a Hivatallal az elemzés elvégzésében, mely közös munka eredményeként meghatározásra kerülnek a szabad kapacitások feszültségszintenként, járásonként hálózati csomópont szintű bontásban.

(4) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot a Hivatal a miniszter felkérésére írja ki és folytatja le. A Hivatal a pályázati felhívást a honlapján is közzéteszi.”

„39/G. § (1) Ha a termelői vezetékre több olyan, legalább 0,5 MW névleges teljesítményű erőmű – ide nem értve a háztartási méretű kiserőművet –, vagy több villamosenergia-tároló csatlakozik, amelyeknek nem ugyanaz a természetes vagy jogi személy a tulajdonosa, az erőművek vagy villamosenergia-tárolók a termelői vezeték és csatlakozási pont használatára vonatkozóan megállapodást kötnek.

(2) A termelői vezeték és csatlakozási pont közös használatára vonatkozóan megállapodást a felek a megállapodás megküldésével a Hivatalnak bejelentik.

(3) A termelői vezeték használatára vonatkozó megállapodás minimális tartalmi elemeit a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.

(4) Azokról a termelői vezetékekről és azok üzemeltetőiről, ahol az (1) bekezdés szerinti erőmű vagy tároló közül legalább egy 0,5 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességgel rendelkezik, a hálózati engedélyes három havonta tájékoztatja a Hivatalt.

(5) A hálózati engedélyes a tájékoztatásban első alkalommal valamennyi (1) bekezdés szerinti vezetékről, majd ezt követően mindig csak az újonnan létesült vezetékről tájékoztatja a Hivatalt. Ha a soron következő adatszolgáltatási időszakban nem létesült a feltételeknek megfelelő termelői vezeték, akkor erről az elosztói engedélyes tájékoztatja a Hivatalt.”

„39/I. § (1) Az önellátó termelői egységhez tartozó vezetékek üzemeltetőiről a hálózati engedélyes három havonta tájékoztatja a Hivatalt.

(2) A hálózati engedélyes a tájékoztatásban első alkalommal minden (1) bekezdés szerinti önellátó termelői egységhez tartozó vezetékről, majd ezt követően mindig csak az újonnan létesült önellátó termelői egységhez tartozó vezetékről tájékoztatja a Hivatalt. Ha a soron következő adatszolgáltatási időszakban nem létesült a feltételeknek megfelelő termelői vezeték, akkor a hálózati engedélyes erről tájékoztatja a Hivatalt.

(3) Az önellátó termelői egységhez tartozó vezeték használatára vonatkozó kötelezettségeket a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.”

„(3) A felhasználó kérésére a több mint kétszázezer felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – az egyetemes szolgáltatót ide nem értve – legalább egy év határozott idejű fix árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot tesz.

(4) A (3) bekezdés szerinti villamosenergia-vásárlási szerződés tartalmára vonatkozóan a 62. § (1a) bekezdés irányadó azzal, hogy a szerződéses ár esetén meg kell jelölni, hogy az fix, vagy rugalmas, és rugalmas árelem alkalmazása esetén tartalmaznia kell az ár megállapításához szükséges képletet vagy módszertant.”

45/A. § (1) Az aktív felhasználó a kormányrendeletben kijelölt energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyessel, az egyetemes szolgáltatóval, a villamosenergia-kereskedővel, valamint az elosztó hálózati engedélyessel együttműködik, amely együttműködés keretében az aktív felhasználó biztosítja a tulajdonában lévő, illetve az általa üzemeltetett háztartási méretű kiserőmű nem elszámolási célú, kormányrendeletben részletesen meghatározott adatai kezelésének lehetővé tételét.

(2) A 155. § (10) bekezdésében meghatározott célok érdekében az energetikai adatszolgáltató platformot kormányrendeletben kijelölt működtető engedélyes szabályzatában meghatározott módon gondoskodik a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatainak kezeléséről a Hivatal által kiadott engedély alapján.

(3) Az elosztói engedélyes, az egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedő és az energetikai adatszolgáltató platform működtetője a kormányrendeletben meghatározott módon köteles együttműködni a háztartási méretű kiserőmű és az inverterek azonosításához szükséges adatok cseréjében.”

„48. § Az egyetemes szolgáltatót e törvény és a Vhr. szerinti feltételekkel az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó a Vhr.-ben meghatározott módon bejelentett szándéka esetén. E § alkalmazásában jogosult felhasználónak az 50. § (3) bekezdése szerinti olyan felhasználót kell tekinteni, aki (amely) az egyetemes szolgáltató szolgáltatási területén elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást.”

„(10) Az (1), (2) vagy (4a) bekezdés szerinti eljárás hatálya alá tartozó panasz esetén a villamosenergia-kereskedő a felhasználóval kötött villamosenergia-vásárlási szerződését a panaszeljárás lezárásáig a panaszeljárással érintett szerződésszegés miatt egyoldalúan nem szüntetheti meg.”

„(3b) A termelői vezetékkel a 39/G. §-ban meghatározottak szerint csatlakozó erőmű esetében az érintett csatlakozási pont tekintetében megkötött hálózati csatlakozási szerződést a felek a hálózati engedélyes által meghatározott műszaki és gazdasági feltételeknek megfelelően módosítják.”

„(2) A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által a csatlakozási ponton igénybe vehető csatlakozási teljesítmény igénybevételére megszerzett jog (a továbbiakban e § alkalmazásában: rendelkezési jog)

„(4) Ha a termelő villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig nem veszi igénybe, a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre száll át. E bekezdés alkalmazása szempontjából a tevékenység megszüntetésének napja.

(5) Ha a termelő a hálózati csatlakozási szerződésben rögzített teljesítményt, a hálózati csatlakozási szerződésben rögzített üzembe helyezési időpontot követő két éven belül nem veszi igénybe, a rendelkezési jog az igénybe nem vett teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre száll át.

(6) Ha a felhasználó vagy a termelő

„(9) A hálózati engedélyes – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akkor jogosult a felhasználóval a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha ahhoz a felhasználó hozzájárult. Ha a felhasználó elektronikus úton, a hálózati engedélyes által biztosított informatikai felületen vagy elektronikus levélben lép kapcsolatba a hálózati engedélyessel, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a kapcsolatfelvétel során tett nyilatkozata vagy tanúsított magatartása ezzel ellentétes szándékot nem fejez ki. Ha a felhasználó az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban a felhasználó és a hálózati engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.”

„(2a) A villamosenergia-kereskedő a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás körében a 45. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott villamosenergia-vásárlási szerződéssel kapcsolatban tájékoztatja a felhasználót

„(4) Az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználó a határozatlan időtartamra kötött villamosenergia-vásárlási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja.”

„(1) Az energiaközösség egyesület, szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem az, hogy a tagjai számára, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy az energiaközösség vagy annak tagjai villamosenergia-termelés, -tárolás, -fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, energiahatékonysági szolgáltatás nyújtása, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi.”

„(7) A társasházi energiaközösség a társasházakról szóló törvény szerinti társasházban – ide értve a lakásszövetkezetekről szóló törvény szerinti lakásszövetkezetet is – lévő, legalább két lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban együtt: lakás) tulajdonosának (a továbbiakban: tag vagy tagok) írásbeli megállapodásán alapuló együttműködése. A társasházi energiaközösség célja, hogy

(8) A társasházi energiaközösség nem önálló jogalany, nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti energiaközösségnek és nem kell alkalmazni rá a 66/C. §-t.

(9) A lakás tulajdonosának írásbeli hozzájárulása esetén a lakás bérlője is a társasházi energiaközösség tagjává válhat. A tagok a háztartási méretű kiserőmű létesítésére, üzemeltetésére és az üzemeltetésből származó hasznok és terhek megosztására vonatkozóan megállapodást kötnek. A tagok a megállapodásban döntenek az elszámolási modell alkalmazását illetően arról, hogy

(10) A társasházi energiaközösség a (9) bekezdés szerinti megállapodás

(11) A társasházi energiaközösségekre vonatkozó részletszabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.”

90/D. § (1) A 45/A. §-ban foglalt célok elérését az energetikai adatszolgáltató platform támogatja a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatai kezelésével.

(2) Az energetikai adatszolgáltató platform működtetése engedélyköteles tevékenység.

(3) Az energetikai adatszolgáltató platform Magyarország teljes területén történő működtetésére vonatkozó engedélyt a Hivatal kormányrendeletben kijelölt működtető részére adhatja ki.

(4) Az energetikai adatszolgáltató platform működésére vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

(5) Az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyesnek meg kell felelnie a XII. fejezetben meghatározott szétválasztási szabályoknak, amely az energetikai adatszolgáltató platform működésére vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele.

(6) Az energetikai adatszolgáltató platformot működtető társaság átalakulásához, megszüntetéséhez, az energetikai adatszolgáltató platform működtetését érintő vagyonelemeinek megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez, elidegenítéséhez a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.

(7) Az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyes az általános biztonsági, minőségi, műszaki, informatikai és adatvédelmi előírásainak szabályozására köteles szabályzatot készíteni, amelyet a Hivatal hagy jóvá.

(8) Az energetikai adatszolgáltató platform működtetésére vonatkozó részletes szabályokat az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjének kijelöléséről és a működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet tartalmazza.”

„(1) A Hivatal az engedélyes – az e törvény 39/G. §, 66/B. § és 66/D. §-ban meghatározott piaci szereplőket is ideértve – törvényben, kormányrendeletben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER kötelező erejű határozatában, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatában, vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén

„97. § Az e törvény szerint

„109. § (1) A Hivatal a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: REMIT) és az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1106 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: REMIT módosítása) foglaltak szerint, a nagykereskedelmi energiapiacok felügyeletével kapcsolatos hatáskörében

(2) A Hivatal a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmének nyomon követését az ACER által a REMIT és REMIT módosítása, illetve a REMIT és REMIT módosítása alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok alapján összegyűjtött és a Hivatal számára elérhetővé tett információk, a Hivatal számára jogszabály alapján teljesített rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások, továbbá egyéb nyilvános információk elemzésével teljesíti.

(3) A Hivatal piacintegritási eljárás keretében vizsgálja a REMIT 3., illetve 5. cikke szerinti tilalom megszegését, valamint a REMIT 4. cikk szerinti kötelezettség teljesítését.

(4) A Hivatal megfelelési eljárás keretében vizsgálja a REMIT 3. cikk (4) bekezdés b) pontja, 4. cikk (2) bekezdése, 5a. cikk (1)–(2) bekezdése, 5a. cikk (3) bekezdése, 7c. cikk (1) bekezdése, 8. cikk (1)–(5) bekezdése, 9. cikk (1), (4) és (5) bekezdése, 15. cikke, valamint a 114/B. § szerinti kötelezettségek teljesítését.

(5) Ha a Hivatal azonos ügyfél kapcsán a REMIT adott rendelkezésével összefüggésben több jogsértés gyanúját észleli, azokat egy eljárásban bírálja el.

109/A. § (1) Az e fejezetben használt fogalmakat a 3. §, a REMIT, a REMIT módosítása, valamint a REMIT és REMIT módosítása alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések és az ACER által kiadott kötelező erejű rendelkezések szerint kell értelmezni, figyelembe véve az ACER által kiadott nem kötelező érvényű útmutatásokat is.

(2) A Hivatalnak a piacintegritási-, illetve megfelelési eljárásban foglalt, REMIT-ben előírt kötelezettségek érvényesítése vagy vizsgálata, a hatósági ellenőrzés, a piaci szereplő REMIT és REMIT módosítása szerinti nyilvántartásba vétele, a külföldről érkező megkeresés (a továbbiakban: külföldi megkeresés) teljesítése, továbbá az e fejezet szerinti egyéb feladatainak ellátása során a MEKH tv. és az Ákr. rendelkezéseit az e fejezetben foglalt, REMIT-ből következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.”

„109/B. § (1) A piacintegritási eljárásban ügyfélnek minősül az a személy, akire nézve a Hivatal jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg a piacintegritási eljárásban, akivel szemben a piacintegritási eljárást a Hivatal megindította, aki a nyilvántartásba vételét a REMIT és a REMIT módosítás alapján a Hivatalnál kezdeményezi, vagy akire a külföldi megkeresés vonatkozik. Ha a Hivatal nem természetes személlyel szemben indította meg a piacintegritási eljárást, a piacintegritási eljárásban ügyfélnek minősül a nem természetes személy ügyfél jogsértéssel érintett tevékenységében érdemben közreműködő természetes személy.

(2) A megfelelési eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül az személy, akit a 109. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség terhel.

109/C. § (1) Az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője akkor tehet idegen nyelven írásbeli nyilatkozatot, ha az tartalmazza a nyilatkozat magyar nyelvű fordítását is. Ha a nyilatkozat magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

(2) Nem magyar nyelven kiállított irat, okirat az eredeti nyelven is benyújtható, de a Hivatal felhívására az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője köteles benyújtani az irat, okirat magyar nyelvű összefoglalóját, vagy magyar nyelvű hiteles fordítását.

(3) Ha az eljárásban a magyar nyelvet nem ismerő külföldi tisztviselő vesz részt, helyszíni vizsgálat, valamint tanúmeghallgatás esetén tolmácsot kell alkalmazni.

109/D. § (1) A kapcsolattartás formáját a Hivatal határozza meg.

(2) Az ACER-rel a Hivatal írásbelinek minősülő elektronikus úton, fejlett és biztonságos technológia alkalmazásával tart kapcsolatot.

(3) A Hivatal az e fejezet szerinti eljárásban jogosult, REMIT-tel összefüggésben – az eljárással érintett cselekménnyel összefüggő vagy ezt megalapozó cselekmények vizsgálata céljából – az Ákr. szerinti védett adat megismerésére és kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat.

(4) A Hivatal a REMIT-tel összefüggő, e törvény 109. § (1) bekezdése szerinti tevékenységeivel összefüggésben személyes adatot az e fejezet szerinti eljárásra vonatkozó elévülési idő elteltéig, az eljárás megindítása esetén az eljárást lezáró döntés véglegessé válásától számított 5 évig kezeli. Ha a Hivatal határozatával szemben közigazgatási per indul, a Hivatal a személyes adatot a per jogerős lezárását követő 5 évig kezeli. Megismételt eljárás esetén a határidőket a megismételt eljárás lezárásától kell számolni.

(5) Korlátozottan megismerhető adat – a közérdekből nyilvános adat kivételével – a hivatás gyakorlásához kötött titoknak vagy törvény által védett egyéb titoknak minősülő adat (a továbbiakban együtt: védett adat), a személyes adat és az olyan egyéb adat, amelynek megismerése az iratbetekintés során törvény szerint korlátozott.

109/E. § (1) Az ügyintézési határidő az e fejezet szerinti eljárásokban 15 hónap.

(2) Az eljárási cselekményt az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője 15 napon belül teljesíti. Az ügyfél, vagy az eljárás egyéb résztvevője kérheti a határidő meghosszabbítását.

(3) Ha ugyanazon tények tekintetében több ügyfelet érintően szükséges eljárás indítása, a bizonyítási eljárás lezárásáig a Hivatal az ügyet egy eljárásban kezeli azzal, hogy valamennyi ügyfél vonatkozásában külön döntést hoz.

(4) A Hivatal e fejezetben szabályozott eljárása az eljárás megindítására okot adó körülmény bekövetkezésétől vagy állapot létrejöttétől számított öt éven belül indítható meg (elévülési idő).

(5) Az elévülési időt a hatóság bármelyik jelen fejezetben foglalt eljárás megindításáról ügyfélnek küldött értesítése megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újrakezdődik Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 6:25. § (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 6:24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(6) A jogsértés megvalósításának a napja

(7) Ha a bíróság a Hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezi, és a megismételt eljárás megindításakor a jogsértő cselekmény befejezésétől vagy állapot létrejöttétől számított öt év már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a Hivatal a megismételt eljárás megindításától számított egy évig alkalmazhat jogkövetkezményt.

(8) Az Ákr. és a MEKH tv. 5/H. § (3) bekezdésén túlmenően a Hivatal az e fejezet alapján megindított eljárást felfüggesztheti abban az esetben is, ha

(9) Az Ákr.-ben foglaltakon túl a Hivatal az e fejezet alapján megindított eljárást megszünteti abban az esetben is, ha

109/F. § (1) A természetes vagy jogi személyek által készített rejtett felvétel akkor vehető figyelembe, ha az nem a jogsértés egyedüli bizonyítéka.

(2) Ha a REMIT módosítása alapján az ügyfélnek kell bizonyítania, hogy magatartását jogos indokok vezérelték, a Hivatal a bizonyítás kapcsán az észszerű kétely kizárhatóságát követeli meg az ügyféltől. A bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit az ügyfél viseli.

(3) A Hivatal felhívására az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője adatszolgáltatás keretében közli az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki –, a személyes és a védett adatokat. A személyes és védett adat tekintetében – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni.

(4) A Hivatal felhívására az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője – egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok csatolásával – igazolja a nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező tényállítás valódiságát.

(5) Az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a személyes és védett adatról is meghallgatható. Az ügyfél jogsértést elismerő nyilatkozatot meghallgatása keretében sem köteles tenni. A személyes és védett adat tekintetében – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni.

(6) Az adat vagy irat szolgáltatása iránt megkeresett más hatóság, állami vagy önkormányzati szerv – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és védett adatot a Hivatal rendelkezésére bocsátja.

(7) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a Hivatal felhívja az ügyfelet, vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a felülhitelesített, külföldön kiállított közokirat bemutatására.

109/G. § A Hivatal a tanú kérelmére engedélyezheti, hogy a tanú teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban tegyen tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki a tanú meghallgatás céljából való idézését.

109/H. § (1) A szakértővel közölni kell mindazt az adatot, amely a feladatának teljesítéséhez szükséges; a feladatának ellátásához szükséges mértékben a szakértő megismerheti a nem zártan kezelt személyes adatot és – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a védett adatot is.

(2) Az ügyfél köteles a szakértői vizsgálatban közreműködni.

(3) Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. A Hivatal egyéb esetben az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki.”

„110. § (1) A piacintegritási eljárás során a Hivatal az eljárás tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek távollétében beléphet, lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat, és az eljárás tárgyához kapcsolódó bizonyítási eszközről másolatot készíthet, azt lefoglalhatja, az érintetteket szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat, bizonyítási eszközt vagy helyiségeket zár alá vehet (a továbbiakban együtt: helyszíni vizsgálat).

(2) A Hivatal a helyszíni vizsgálattal érintett személyt a helyszíni vizsgálat lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés a helyszíni vizsgálat eredményességét veszélyezteti.

(3) A helyszíni vizsgálat eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a Hivatal a rendőrség közreműködését igényelheti.

(4) Az ügyfél lakcímeként, székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlana, járműve, adathordozója tekintetében helyszíni vizsgálat csak akkor lehetséges, ha az olyan természetes személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt ügyfél, vagy – nem természetes személy esetén – az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező időszakban az volt.

(5) A helyszíni vizsgálatra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Hivatal engedély iránti kérelméről a Fővárosi Törvényszék dönt.

(6) A bíróság a Hivatal által kérelmezett helyszíni vizsgálatot részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.

(7) A helyszíni vizsgálatot a bíróság akkor engedélyezi, ha a Hivatal a kérelmében valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és észszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék.

(8) A bírói engedélyhez kötött helyszíni vizsgálat a bírói engedély közlésétől számított három hónapon belül foganatosítható.

(9) Az eljárást legkésőbb a helyszíni vizsgálat megkezdésével egy időben meg kell indítani, ennek tényét a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel – a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés útján – telefonon vagy elektronikus levélben is közölni kell.

(10) A helyszíni vizsgálatról a jelen lévő érintettet a helyszíni vizsgálat megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a helyszíni vizsgálat megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni vizsgálatot engedélyező bírói végzést és a helyszíni vizsgálat célját.

(11) A helyszíni vizsgálatot lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, hatósági tanú közreműködését kell kérni.

(12) A helyszíni vizsgálatot – kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni, akár folytatólagosan, több napon keresztül is. A magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében a helyszíni vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.

(13) Ha a helyszíni vizsgálat során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról, iratokról a Hivatal másolatot készít (a továbbiakban: lefoglalási másolat).

(14) A helyszíni vizsgálatról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a lefoglalási másolat rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.

(15) A Hivatal a bizonyítási eszközök kutatását a lefoglalási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a Hivatal elektronikus vagy papír alapú másolatot készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását tizenöt napos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve – a magáncélú, magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében – akihez kapcsolódó helyszínen a lefoglalási másolat készült.

(16) A helyszíni vizsgálat során a Hivatal jogosult a piacintegritási eljárás tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de piacintegritási eljárás megindítására egyébként okot adó bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni vagy zár alá venni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a bírói engedélyt utólag kell beszerezni. Utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.

(17) Az utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb

110/A. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A szemle vagy az e fejezet szerinti helyszíni vizsgálat során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha

(3) A birtokba vett iratot, vagy az azt tartalmazó lefoglalási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a Hivatal felhívja, hogy – az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével, tételes indokolással, egyértelműen azonosítható módon – nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül.

(5) Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (8) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap álljon rendelkezésére. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolási kérelem benyújtásának.

(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője az iratnak a Hivatal általi birtokbavételekor vagy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen minősítésre irányuló nyilatkozatot.

(7) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a vizsgálati munkamásolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a vizsgálati munkamásolatot ilyen iratot tartalmaz, a zárt tárolóeszközt csak a (8), illetve (11) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a vizsgálati munkamásolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(8) Ha az érintett ügyfél vagy eljárás egyéb résztvevője nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében – vizsgálati másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával – külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője nyilatkozatával ellentétben a Hivatal álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(9) Ha az érintett ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének a védekezés céljából készült iratként való minősítését vitatja a Hivatal, a kérdésben a Hivatal kérelme alapján az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője meghallgatásával a Fővárosi Törvényszék dönt közigazgatási nemperes eljárásban, tizenöt napon belül. A Hivatal mellékeli kérelméhez az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt.

(10) A köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben a Hivatalnak adja ki.

(11) A Hivatalnak kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(12) A Hivatal felhívására a számítástechnikai rendszeren vagy elektronikus adathordozón (a továbbiakban együtt: adathordozó) rögzített adatot az adathordozó birtokosa köteles olvasható és másolható formában hozzáférhetővé tenni a Hivatal számára.

(13) A Hivatal az iratokról, adathordozón lévő adatokról másolatot készíthet.

(14) A Hivatal az e fejezet szerinti eljárásban jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(15) Az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve – ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé – az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.”

„111. § (1) A Hivatal a piacintegritási eljárása során a Fővárosi Törvényszék nemperes eljárásban történő előzetes jóváhagyása alapján jogosult feladatának ellátása érdekében

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Hivatal köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása vagy a cselekménnyel összefüggő lényeges egyéb tények megismerése, továbbá a cselekménnyel kapcsolatba hozható személy megállapítása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megismerésére a Hivatal az ügyfél vizsgált tevékenységéért felelős vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy (a továbbiakban: ellenőrzött személy) vonatkozásában is jogosult, amennyiben a piacintegritási eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy az ügyfél tevékenysége végzéséhez ezen ellenőrzött személyhez tartozó értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán kezelt összegek is felhasználásra kerülnek. Ha a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt a Hivatal ügyfélként nem vonja be a piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom ellenőrzésének tényéről utólagosan értesíti. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaposnak bizonyul, úgy a Hivatal az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként vonja be.

(4) A Hivatal a piacintegritási eljárása során jogosult bekérni az ügyféltől a meglévő rögzített telefonbeszélgetéseket és a meglévő adatforgalmi nyilvántartásokat, illetve jogosult megismerni azok tartalmát.

(5) A Hivatal jogosult az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból a természetes személyazonosító adatok használatával a tulajdonos valamennyi ingatlanának megismerésére, a piacintegritási eljárás lefolytatásához és a tényállás tisztázásához szükséges felhasználása érdekében.

111/A. § (1) A Hivatal a bizonyítási eljárás befejezését követően vizsgálati jelentést készít, ami tartalmazza

(2) Ha a vizsgálati jelentés alapján nem került sor az eljárás megszüntetésére, a Hivatal megküldi az ügyfél részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, ami tartalmazza

(3) Az előzetes álláspontra az ügyfél a kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozatot, észrevételt tehet, továbbá egy alkalommal további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthet elő, amelyről a Hivatal önálló jogorvoslattal nem támadható végzéssel dönt.

(4) Ha az ügyfél a részére megküldött előzetes álláspontra nem tesz nyilatkozatot, illetve nem terjeszt elő bizonyítási indítványt, a Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a tényállást, és alkalmazza a jogkövetkezményeket.

111/B. § (1) Az e fejezet alapján lefolytatott piacintegritási eljárásban és megfelelési eljárásban az iratbetekintési jog a vizsgálati jelentés elkészítését követően nyílik meg. Az iratbetekintésre jogosult ezen időpontot megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati jog gyakorlásához feltétlenül szükséges.

(2) Nem ismerhető meg

(3) Az elektronikusan rendelkezésre álló ügyiratot a Hivatal elektronikus úton küldi meg az iratbetekintésre jogosult számára.

(4) Az iratbetekintésre jogosult iratbetekintési kérelme megtagadható, ha az irat megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Hivatal törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, vagy a REMIT-ben tilalmazott magatartásokkal szembeni fellépés mint közérdek hatékony érvényesülését.

(5) A korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratot az ügy iratai között elkülönítve olyan módon kell kezelni, hogy a korlátozottan megismerhető adat az eljárási cselekmények során az ügy elintézésében részt vevő munkatárson, valamint a Hivatal elnökén, elnökhelyettesén, továbbá az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére – törvényben meghatározott módon és körben – jogosult bíróságon, más szerven vagy személyen kívüli más személy számára ne váljon megismerhetővé.”

„112. § (1) Határidőhöz kötött, még nem teljesített kötelezettség esetén az eljárási bírság napi összegben is meghatározható oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot, az azt kiszabó végzés véglegessé válásától a kötelezettség teljesítéséig terjedő időszakra fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított eljárási bírság esetében, az azt kiszabó végzés véglegessé válásától számított, a teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon, az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé.

(3) Az eljárási bírság legfeljebb 6 hónapos időtartamra szabható ki, azonban egy eljárásban ismételten, vagy több eljárási kötelezettség teljesítése érdekében is kiszabható.

(4) Az eljárási bírság kiszabása során a Vhr. eljárási bírságot érintő rendelkezéseit alkalmazni kell.”

„113. § (1) Hivatal a zár alá vett dolgot megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. Ha a dolog a helyszínen nem áll rendelkezésre, azt a Hivatal úgy is zár alá veheti, hogy kötelezi a dolog birtokosát, hogy azt változatlan formában, meghatározott helyen és időben bocsássa a Hivatal rendelkezésére.

(2) Védett adat tekintetében – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni, valamint a rendelkezésre bocsátás módját a Hivatal határozza meg.

(3) Ha az ügy körülményeire tekintettel a Hivatal indokoltnak tartja, zárgondnokot jelöl ki a lefoglalt dolog őrzésére.

(4) A Hivatal az eljárása során hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést, az érdemi döntés meghozataláig terjedő időszakban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el, ha úgy ítéli meg, hogy

(5) Biztosítási intézkedésként, ideiglenes biztosítási intézkedésként a Hivatal

(6) A Hivatal az elrendelt biztosítási intézkedést vagy ideiglenes biztosítási intézkedést – a haladéktalan foganatosítás érdekében – közvetlenül közli az érintett szervezetekkel.

(7) A Hivatal e fejezetben meghatározott eljárása során az elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát végzéssel meghosszabbíthatja, ha az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó körülmények az ideiglenes intézkedés teljesítésére megállapított határidő lejártát követően továbbra is fennállnak.”

„113/A. § (1) A Hivatal REMIT és REMIT módosítása, a REMIT és REMIT módosítása alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések, a Hivatal e fejezet szerinti eljárásban hozott határozatában, valamint az ACER-től származó megkeresés esetén az ACER-nek a REMIT-ben meghatározott vizsgálati jogkörök gyakorlásával összefüggésben kiadott határozatában foglaltak érvényre juttatása érdekében – kizárólag hivatalból – hatósági ellenőrzést végez.

(2) A hatósági ellenőrzés lefolytatására az e fejezetben a megfelelési eljárásra megállapított szabályokat alkalmazni kell.

(3) Az ügyintézési határidő az e fejezet szerinti hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítés ügyfél általi átvételét követő 9 hónap.

(4) Az ellenőrzés lezárásakor a Hivatal a megállapításait ellenőrzési jelentésbe foglalja, és megküldi azt az ellenőrzéssel érintett ügyfélnek, aki a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozatot tehet.

(5) Az ellenőrzési jelentés tartalmazza az ügy azonosításához szükséges adatokat, a feltárt tényeket, az azokból levont következtetéseket. Ha az ügyfél a részére megküldött ellenőrzési jelentésre nem tesz nyilatkozatot, a Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a tényállást, és alkalmazza a (6) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket.

(6) Ha a Hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ellenőrzéssel érintett ügyfél a jogszabályban, uniós rendeletben, illetve a Hivatal határozatában foglalt előírásokat megsértette, az ügyfélnek az ellenőrzési jelentés észrevételezésére nyitva álló határidő leteltét követő 15 napon belül

(7) Ha a Hivatal az ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, az ellenőrzés lezárását követő 15 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzéssel érintett ügyfélnek, illetve ACER-től származó külföldi megkeresés esetén az ACER-nek.

113/B. § (1) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél kézbesítési meghatalmazottat köteles megnevezni, ha nincs magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező kézbesítési megbízottja vagy képviselője. Ha a felhívás ellenére határidőben nem jelöl meg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat, a továbbiakban vele szemben hirdetményi közlésnek van helye mindaddig, amíg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat nem jelöl meg. Erről az első kapcsolatfelvétel alkalmával tájékoztatni kell az ügyfelet.

(2) A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek vagy a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel.

113/C. § (1) Ha az e fejezet szerinti eljárásban a bizonyítási eljárás lezárását követően, a vizsgálati jelentés alapján, a feltárt tényállásra és az azt alátámasztó bizonyítékokra figyelemmel a Hivatal az eljárás gyors és eredményes befejezése szempontjából azt célszerűnek tartja, az ügyfelet felhívhatja, hogy tizenöt napon belül írásban jelezze, kíván-e egyezségi eljárásban részt venni.

(2) Ha az ügyfél az előírt határidőben írásban jelzi, hogy kész egyezségi eljárásban részt venni, a Hivatal az ügyfelet meghallgatja, ennek során közli az ügyféllel, hogy vele szemben mely magatartás miatt, milyen bizonyítékok alapján, várhatóan milyen jogsértést állapítana meg, és milyen szempontok alapján, milyen összeghatárok között szabna ki bírságot. Ha az ügyfél és a Hivatal az eljárás gyors és eredményes befejezését nem veszélyeztető időn belül e tényezők tekintetében közös álláspontra jut, a Hivatal – legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével – felhívja az ügyfelet arra, hogy nyújtsa be az egyezségi nyilatkozatát.

(3) Az egyezségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell,

(4) Egyezségi eljárás alapján a Hivatal a határozatát az egyezségi nyilatkozat figyelembevételével hozza meg, a jogkövetkezményt az egyezségi nyilatkozat figyelembevételével állapítja meg, a jogkövetkezmény megállapítására vonatkozó e fejezetben meghatározott szabályok szerint.

(5) Az egyezségi nyilatkozat a határozattal szembeni jogorvoslati határidő leteltéig és kizárólag akkor vonható vissza, ha a Hivatal határozatának tartalma az egyezségi nyilatkozatban foglaltaktól érdemben eltér, ideértve azt az esetet is, ha a kiszabott bírság összege a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeget meghaladja. Ebben az esetben a (3) bekezdés a) pontja szerinti elismerő nyilatkozat bizonyítékként nem vehető figyelembe.

(6) Az egyezségi eljárásban részt vevő ügyfél köteles ezt a tényt, valamint az egyezségi eljárás során megismert bármilyen információt az eljárás lezárásáig titokban tartani.

(7) Az egyezségi nyilatkozatba csak az ügyfél tekinthet be. Az egyezségi nyilatkozat visszavonása esetén a nyilatkozatot az arról készült másolatokkal együtt vissza kell szolgáltatni a nyilatkozatot tevő ügyfélnek.

113/D. § Az ACER-nek a REMIT 13g. cikke alapján kiszabott kényszerítő bírságra vonatkozó határozatát az állami adó- és vámhatóság látja el végrehajtási záradékkal.”

113/E. § (1) Ha a Hivatal az e fejezet szerinti eljárásában megállapítja a REMIT-ben és a REMIT módosításában meghatározott tilalom vagy kötelezettség, illetve a 114/B. §-ban meghatározott kötelezettség megszegését vagy megkerülését vagy elmulasztását vagy késedelmes vagy hiányos teljesítését, akkor az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja

(2) A jogkövetkezmények megállapítása során a Hivatal az egyes jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.

(3) Nem alkalmazható jogkövetkezmény, ha ugyanazon tények tekintetében más tagállam nemzeti szabályozó hatósága már eljárt, döntése véglegessé vagy jogerőssé vált. A jogkövetkezmény megállapításakor a Hivatal a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltakon túl mérlegeli az eset összes lényeges körülményét a REMIT 18. cikk (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(4) A Hivatal pénzfizetési kötelezettséget megállapító jogkövetkezmény alkalmazása esetén a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki.

(5) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a XII. Fejezet szerinti eljárásokat.

(6) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.”

„114. § (1) Ha a Hivatal számára az ACER-rel, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával kötött együttműködési megállapodás lehetővé teszi, vagy annak hiányában viszonossági gyakorlat áll fenn, adatszolgáltatás vagy eljárási cselekmény foganatosítása érdekében a Hivatal az ACER-t, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságát az e fejezet szerinti eljárásokban megkeresheti, illetve a külföldi megkeresést az e fejezetben foglaltak szerint teljesíti.

(2) A külföldi megkeresés teljesítésére az e fejezetben a hatósági eljárásra megállapított szabályokat alkalmazni kell.

(3) Ha a Hivatal a külföldi megkeresés alapján helyszíni vizsgálatot, szemlét végez, vagy tanúmeghallgatást tart, a külföldi szerv kijelölt tisztviselője személyesen jelen lehet az eljárási cselekmény foganatosításakor.

(4) A Hivatal megtagadja a külföldi megkeresés teljesítését, ha az

(5) A külföldi megkeresés teljesítésének megtagadásáról, és annak okáról a megkeresőt a Hivatal tájékoztatja.

(6) Az ACER vagy más tagállam szabályozó hatósága nem kötelezhető a külföldi megkeresés teljesítése kapcsán felmerült költségek viselésére, kivéve, ha a külföldi megkeresés teljesítése a Hivatal számára aránytalan nehézséget jelent.

(7) Amennyiben az ACER a REMIT 13a. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a helyszíni vizsgálatra e fejezetben meghatározott szabályokat a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül kell alkalmazni.

(8) Ha az ACER a REMIT 13b. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a tanúra, valamint a helyszíni vizsgálatra az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül alkalmazni kell.

(9) Ha az ACER a REMIT 13b. cikk (4) bekezdése alapján a Hivatal segítségét kéri, a Hivatal az ACER által eljárás alá vont személlyel szemben hatósági eljárást indít, és ha megállapítja a REMIT 13b. cikk (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértését, a 114/N. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(10) Ha az ACER a REMIT 13c. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a tanúra, valamint a helyszíni vizsgálatra az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül alkalmazni kell.

(11) Az ACER (7)–(10) bekezdés szerinti eljárásában Magyarország joghatóságán belül az eljárás hivatalos nyelve a magyar.

114/A. § (1) A Hivatal a 109. § (2) bekezdése szerinti nyomon követési feladat elvégzésére, továbbá a REMIT és REMIT módosítása megsértésével kapcsolatos hatósági ellenőrzés, illetve hatósági eljárás lefolytatására vonatkozóan az ACER-rel, illetve más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával megállapodást köthet egyes feladatok vagy hatáskörök átruházásáról (a továbbiakban együtt: hatáskör-átruházási megállapodás). A Hivatal hatáskör-átruházási megállapodásban lehet megbízó vagy megbízott fél.

(2) A Hivatal a 109. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében jogosult hatáskör-átruházási megállapodás megkötésére.

(3) A Hivatal hatáskör-átruházási megállapodásban csak határozott időre, és legfeljebb öt évig vehet részt, azzal, hogy ez az időszak további öt évre meghosszabbítható, ha a megállapodás megkötésének a körülményei továbbra is fennállnak.

(4) A hatáskör-átruházási megállapodás végrehajtásáról a Hivatal évente jelentést készít, és ha a jelentés alapján az állapítható meg, hogy az egyes feladatok vagy hatáskörök átruházása nem eredményez hatékony felügyeletet, a Hivatal az éves jelentés elkészítését követő 30 napon belül intézkedik a hatáskör-átruházási megállapodás megszüntetéséről.

(5) A Hivatal által megkötött hatáskör-átruházási megállapodás tartalmazza legalább:

(6) Ha valamennyi, a hatáskör-átruházási megállapodásban részes fél egyetért, a megállapodás hivatalos nyelve az angol. Ilyen esetben a Hivatal a megkötött megállapodásról magyar nyelvű fordítást készít.

(7) A hatáskör-átruházási megállapodás szövegezésekor a Hivatal, illetve a megállapodásban részes fél, vagy felek figyelembe veszik az ACER által a REMIT 16a. cikk (1) bekezdés második albekezdése alapján kiadott iránymutatást.

(8) Ha a hatáskör-átruházási megállapodás a Hivatal és egy vagy több másik tagállam nemzeti szabályozó hatóság között jön létre, a Hivatal a saját nevében értesíti az ACER-t, hogy hatáskör-átruházási megállapodást kíván kötni, és véleményezésre megküldi az ACER-nek a megállapodás tervezetét.

(9) A megkötött hatáskör-átruházási megállapodást a Hivatal a honlapján a megkötést követő 30 napon belül angolul és magyarul is elérhetővé teszi.

(10) Ha a Hivatal hatáskör-átruházási megállapodást kötött, azok a személyek, akiknek az e fejezet szerinti eljárásokban együttműködési kötelezettségük van, a hatáskör-átruházási megállapodás alapján az együttműködési kötelezettség a hatáskör-átruházási megállapodás alapján megbízott más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával, vagy az ACER-rel szemben áll fenn.

(11) Az átruházott hatáskörökkel kapcsolatos eljárásokra, végrehajtásra és közigazgatási perre a hatáskör-átruházási megállapodás alapján megbízott más tagállamok joga az irányadó.”

„114/B. § (1) Az a piaci szereplő, amelyet a REMIT 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba és algoritmikus kereskedést folytat, kétévente március 31-ig megküldi a Hivatal részére a soron következő 2 évre vonatkozóan

(2) A Hivatal bármikor további információkat kérhet a piaci szereplőtől az algoritmikus kereskedési tevékenységéről és az algoritmikus kereskedés céljára használt rendszeréről.

(3) Az a piaci szereplő, amelyet a REMIT 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba és a piaci szereplő valamely szervezett kereskedési helyhez közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít, kétévente március 31-ig megküldi a Hivatal részére a REMIT 5a. cikk (1) bekezdésében meghatározott rendszerekről és kockázatellenőrzési mechanizmusokról szóló leírását, illetve azokat a dokumentumokat, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyítsák, hogy a piaci szereplő alkalmazza ezeket a mechanizmusokat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a Hivatal bármikor, eseti jelleggel is kérhet a piaci szereplőtől további információkat a közvetlen elektronikus hozzáférés biztosításával összefüggő tevékenységéről, valamint a REMIT 5a. cikkének (1) bekezdésében említett rendszerekről és kockázatellenőrzési mechanizmusokról.

(5) Ha az algoritmikus kereskedést folytató piaci szereplő a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel árjegyzői- vagy likviditást biztosítói megállapodást kötött, a megállapodás tényéről a megállapodás megkötésétől számított nyolc napon belül értesíti a Hivatalt. A megállapodás megszűnése esetében a piaci szereplő a megszűnés tényéről a megállapodás megszűnését követő nyolc napon belül tájékoztatja a Hivatalt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti piaci szereplő biztosítja, hogy az árjegyzői, illetve likviditást biztosító kereskedési tevékenysége keretében az algoritmikus kereskedéssel érintett vételi vagy eladási megbízások, valamint ügyletek a kereskedési nyilvántartásaiban egyértelműen azonosíthatók és elkülöníthetők az árjegyzői, illetve likviditást biztosító kereskedési tevékenységgel nem érintett kereskedési tevékenységtől.”

„119/B. § (1) A helyi önkormányzat a működési területéhez tartozó belterületen lévő közintézményi felhasználó, a sportról szóló törvény szerinti sportlétesítmény, a műemlék tulajdonosa a magyar építészetről szóló törvény szerinti műemlék felújítása esetében, valamint a Vhr-ben meghatározott esetekben – a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint – jogosult az elosztótól a 132 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékek földkábelre történő cseréjét, továbbá e cserével összefüggésben a csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezések indokolt átalakítását vagy cseréjét kezdeményezni (a továbbiakban együtt: kábelcsere).

(2) Az elosztó az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéseknek köteles eleget tenni. Közintézményi felhasználó és sportlétesítmény esetében az elosztó – műemlék felújítása kivételével – az (1) bekezdés szerinti kezdeményezések alapján – a természetvédelmi, turisztikai és kulturális örökségvédelmi szempontok esetében a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével és az érintett önkormányzat bevonásával – kábelcsere-ütemezési tervet készít. Az elosztó – az önkormányzati álláspontot is tartalmazó – kábelcsere-ütemezési tervet a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtja. A tervet a Hivatal hagyja jóvá és évente felülvizsgálja.

(3) Az elosztó viseli a kábelcsere során a szabadvezeték lebontásával kapcsolatos költségeket, továbbá a közintézményi felhasználó, sportlétesítmény és műemlék esetén a földkábel beszerzésével, lefektetésével, valamint befedésével közvetlenül érintett, az eredeti állapot helyreállításához szükséges indokolt költségeket is.

(4) A kábelcsere kezdeményezésére, a kábelcsere-ütemezési terv elkészítésére és elkészítésének szempontjaira, a kábelcserét kezdeményezőnek és az elosztónak a kábelcserével összefüggő jogaira és kötelezettségeire, az önkormányzat bevonására, valamint a kábelcsere-ütemezési terv Hivatal általi jóváhagyására és felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg.”

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak mellett a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén a megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki új hálózati infrastruktúra és villamosenergia-tároló létesítése céljából. A hálózati infrastruktúra és a villamosenergia-tároló létesítése céljából kijelölt könnyített térségben a hálózati infrastruktúra és a villamosenergia-tároló környezetvédelmi, természetvédelmi és építési engedélyezési eljárása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”

„(3) A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. A Hatóság az engedélyezési eljárást a hálózati engedélyes kérelmére felfüggeszti a kérelemben jelzett körülmény fennállásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 6 hónapig. Ha a közcélú hálózat létesítése termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításával valósítható meg, a vezetékjogot engedélyező, vagy a hálózat közcélúságát megállapító hatósági határozat pótolja a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező termőföld más célú hasznosításához hozzájáruló nyilatkozatát.”

„(3b) A hatósági vezetékjogi engedélyezési eljárást megelőző előkészítő eljárás során a nyomvonal-kijelölési dokumentációt az érintett hatóságok, szakhatóságok, valamint a nyomvonallal és a biztonsági övezettel érintett közművek, kezelők, üzemeltetők, ingatlantulajdonosok és vagyonkezelők részére kell megküldeni. A nyomvonallal és a biztonsági övezettel érintett közművek, kezelők, üzemeltetők, ingatlantulajdonosok és vagyonkezelők a megküldött nyomvonal-kijelölési dokumentációval és a tervezett közcélú hálózat létesítésével kapcsolatos nyilatkozatuk, hozzájárulásuk kiadása kapcsán ügyintézési vagy egyéb díj, illetve költség megfizetését nem kérhetik.”

„(6) Ha a 116. § (3) bekezdés d) pontja szerinti villamosmű és annak biztonsági övezete kizárólag közterületet, illetve a csatlakozó berendezéssel ellátott ingatlant érinti, a csatlakozó berendezéssel ellátott magánterületi ingatlan vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti hozzájárulással keletkező vezetékjog létrejöttét nem kell a Hatóságnak megállapítania, és ezt a vezetékjogot nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A vezetékjog a tulajdonosi hozzájárulás kiadásától az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is létrejöttnek és fennállónak minősül, és a csatlakozó berendezéssel ellátott ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli, aki a vezetékjog hálózati engedélyes általi gyakorlását az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában is tűrni köteles.”

„(1a) A külterületet érintő és használaton kívüli légvezeték megszüntetésének kérelmezése esetén a Hatóság köteles kikérni az illetékes önkormányzat állásfoglalását.”

„(9) Ha a biztonsági övezetben az üzemzavar megelőzés-elhárítás biztosítása érdekében szükséges terület szélessége az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott nyiladék szélességét meghaladja, a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték üzemeltetője a nyiladék szélesítése érdekében erdő igénybevételi eljárást kezdeményez.

(10) Külterületen tervezett – a fa tövében mérve – 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kényszerkitermelését legkésőbb annak megkezdése előtt az erdészeti hatósági eljárásokról szóló jogszabály szerint előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság, valamint a természetvédelmi hatóság részére.”

„(10) Az energetikai adatszolgáltató platform

(11) Az energetikai adatszolgáltató platform a (10) bekezdésben meghatározott adatokat 5 évig kezeli.

(12) Az energetikai adatszolgáltató platform az általa kezelt adatokból

„(9) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, a felhasználók érdekeinek védelmével kapcsolatos feladatai, továbbá az energiapolitikai célkitűzések érvényesítésével összefüggő feladatai körében ellátja

„(2a) Az együttműködés magában foglalja a REMIT és REMIT módosítása alapján az ACER-hez beérkező információk nemzeti szintű megosztását, valamint ehhez kapcsolódóan az adatok jogszerű megosztását biztosító, olyan mechanizmusok kialakítását, amely megfelel a REMIT-ben és REMIT módosításában foglalt, továbbá az ACER által meghatározott elvárásoknak.”

„(1a) Az együttműködés magában foglalja a REMIT és a REMIT módosítás alapján az ACER-hez beérkező információk nemzeti szintű megosztását, valamint ehhez kapcsolódóan az adatok jogszerű megosztását biztosító, olyan mechanizmusok kialakítását, amely megfelel a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt, továbbá az ACER által meghatározott elvárásoknak.”

„(2a) Az együttműködés magában foglalja a REMIT és a REMIT módosítás alapján az ACER-hez beérkező információk nemzeti szintű megosztását, valamint ehhez kapcsolódóan az adatok jogszerű megosztását biztosító, olyan mechanizmusok kialakítását, amely megfelel a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt, továbbá az ACER által meghatározott elvárásoknak.”

„178/Z. § (1) E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2024Módtv) módosított, illetve megállapított 6/A. § (3) és (3a) bekezdését a 2025. január 1. napját követően termelt villamos energia vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a 2024Módtv-vel megállapított 6/B. §-át a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban és a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a 2024Módtv-vel megállapított 39/G. §-a alapján termelői vezeték üzemeltetője 2025. június 1-ig szolgáltat adatot..

(4) E törvénynek a 2024Módtv-vel megállapított 45/A. §-a szerinti előírásokat a 2025. július 1-jét követően beadott létesítésre vonatkozó új igénybejelentéssel rendelkező háztartási méretű kiserőmű esetén kell alkalmazni.

(5) E törvénynek a 2024Módtv-vel megállapított 45/A. §-a szerinti előírásokat 2025. július 1. naptól a 2025. július 1-jén már beadott igénybejelentéssel rendelkező és a 2025. július 1-jén már üzembe helyezett azon háztartási méretű kiserőműre kell alkalmazni, amely esetében az adatok továbbításának műszaki feltételei további intézkedés nélkül, a háztartási méretű kiserőmű változatlan műszaki feltételekkel történő üzemeltetése alapján is biztosítottak.

(6) E törvénynek a 2024Módtv-vel megállapított 33/F. §-át és 119/B. §-át 2025. július 1-jétől kell alkalmazni.”

„(3d) Ez a törvény az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

„(5) E törvény 45/A. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

„2/A. § (1) E törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az emberi élet, az egészség, a környezet és a tulajdon védelmének, a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, valamint az ellátásbiztonság érvényesülésének biztosításával szabad végezni.

(2) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) – tudomására jutását követően – haladéktalanul köteles intézkedni a hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek gyakorlásával kapcsolatban az (1) bekezdésben meghatározott közérdek sérelmének megelőzésére, illetve megszüntetésére, továbbá a felügyelt tevékenység jogszerű folytatásának biztosítására.

2/B. § E törvény hatálya kiterjed a hidrogént előállító, a hidrogént felhasználó és a hidrogént tároló berendezések engedélyezésére, illetve a hidrogént szállító vezetékekre.”

„(1a) A földgáztermelő betáplálási igényének egész évben történő kiszolgálása érdekében, a földgáztermelő kérelmére az egymással határos működési területtel rendelkező földgázelosztó rendszerek üzemeltetői kötelesek megvizsgálni a rendszereik összekapcsolásának lehetőségeit. A tervezett összekötéshez a földgázelosztók kötelesek a szállítási rendszerirányító hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni és az érintett földgázelosztói működési engedélyének módosítását kezdeményezni. Az összekapcsoláshoz szükséges beruházás megvalósításának részleteit a termelő és az érintett elosztói engedélyesek külön szerződésben állapítják meg azzal, hogy a földgáztermelő viseli az érdekében felmerült beruházási költségeket.”

„(4) A felhasználó elosztóhálózat-használati és földgáz-kereskedelmi szerződését a földgázkereskedő a felhasználóval történő közös megegyezés esetén, az egyetemes szolgáltató minden esetben megbízottként, összevontan kezeli.”

„(2a) A földgázkereskedő engedélye felfüggesztéséről szóló határozatát és a végső menedékes kijelöléséről szóló határozatát a Hivatal hirdetményi úton közli. Ebben az esetben a döntés kézbesítésének napja a hirdetmény közzétételét követő nap. A Hivatal döntését tájékoztatásul elektronikus úton is megküldheti.”

„(1a) A Csődtv. 11. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendszerhasználati szerződés a végső menedékes eljárásra figyelemmel felmondható.”

„57/A. § (1) A Hivatal a 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: REMIT) és az EU 2024/1106 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: REMIT módosítás) foglaltak szerint, a nagykereskedelmi energiapiacok felügyeletével kapcsolatos hatáskörében

(2) A Hivatal a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmének nyomon követését az ACER által a REMIT és a REMIT módosítás, illetve a REMIT és a REMIT módosítás alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok alapján összegyűjtött és a Hivatal számára elérhetővé tett információk, a Hivatal számára jogszabály alapján teljesített rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások, továbbá egyéb nyilvános információk elemzésével teljesíti.

(3) A Hivatal piacintegritási eljárás keretében vizsgálja a REMIT 3., illetve 5. cikke szerinti tilalom megszegését, valamint a REMIT 4. cikk szerinti kötelezettség teljesítését.

(4) A Hivatal megfelelési eljárás keretében vizsgálja a REMIT 3. cikk (4) bekezdés b) pontja, 4. cikk (2) bekezdése, 5a. cikk (1)–(3) bekezdése, 7. cikk (1) bekezdése, 8. cikk (1)–(5) bekezdése, 9. cikk (1), (4) és (5) bekezdése, 15. cikke, valamint az e fejezet szerinti kötelezettségek teljesítését.

(5) Ha a Hivatal azonos ügyfél kapcsán a REMIT adott rendelkezésével összefüggésben több jogsértés gyanúját észleli, azokat egy eljárásban bírálja el.

57/B. § (1) Az e fejezetben használt fogalmakat a 3. §, a REMIT, a REMIT módosítás, valamint a REMIT és a REMIT módosítás alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések és az ACER által kiadott kötelező erejű rendelkezések szerint kell értelmezni, figyelembe véve az ACER által kiadott nem kötelező érvényű útmutatásokat is.

(2) A Hivatalnak a piacintegritási-, illetve megfelelési eljárásban foglalt, REMIT-ben előírt kötelezettségek érvényesítése vagy vizsgálata, a hatósági ellenőrzés, a piaci szereplő REMIT és REMIT módosítása szerinti nyilvántartásba vétele, a külföldről érkező megkeresés (a továbbiakban: külföldi megkeresés) teljesítése, továbbá az e fejezet szerinti egyéb feladatainak ellátása során a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény és az Ákr. rendelkezéseit az e fejezetben foglalt, REMIT-ből következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.”

„57/C. § (1) A piacintegritási eljárásban ügyfélnek minősül az a személy, akire nézve a Hivatal jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg a piacintegritási eljárásban, akivel szemben a piacintegritási eljárást a Hivatal megindította, aki a nyilvántartásba vételét a REMIT és REMIT módosítás alapján a Hivatalnál kezdeményezi, vagy akire a külföldi megkeresés vonatkozik. Ha a Hivatal nem természetes személlyel szemben indította meg a piacintegritási eljárást, a piacintegritási eljárásban ügyfélnek minősül a nem természetes személy ügyfél jogsértéssel érintett tevékenységében érdemben közreműködő természetes személy.

(2) A megfelelési eljárásban ügyfélnek minősül az személy, akit az 57/A. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség terhel.

57/D. § (1) Az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője idegen nyelven is tehet írásbeli nyilatkozatot, ha az tartalmazza a nyilatkozat magyar nyelvű fordítását is. Ha a nyilatkozat magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

(2) Nem magyar nyelven kiállított irat, okirat az eredeti nyelven is benyújtható, de a Hivatal felhívására az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője köteles benyújtani az irat, okirat magyar nyelvű összefoglalóját, vagy magyar nyelvű hiteles fordítását.

(3) Ha az eljárásban a magyar nyelvet nem ismerő külföldi tisztviselő vesz részt helyszíni vizsgálat, valamint tanúmeghallgatás esetén tolmácsot kell alkalmazni.

57/E. § (1) A kapcsolattartás formáját a Hivatal határozza meg.

(2) Az ACER-rel a Hivatal írásbelinek minősülő elektronikus úton, fejlett és biztonságos technológia alkalmazásával tart kapcsolatot.

(3) A Hivatal az e fejezet szerinti eljárásban jogosult a REMIT-tel összefüggésben – az eljárással érintett cselekménnyel összefüggő vagy ezt megalapozó cselekmények vizsgálata céljából – az Ákr. szerinti védett adat megismerésére és kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat.

(4) A Hivatal a REMIT-tel összefüggő, az 57/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenységeivel összefüggésben a személyes adatot az e fejezet szerinti eljárásra vonatkozó elévülési idő elteltéig, az eljárás megindítása esetén az eljárást lezáró döntés véglegessé válásától számított 5 évig kezeli. Ha a Hivatal határozatával szemben közigazgatási per indul, a Hivatal a személyes adatot a per jogerős lezárását követő 5 évig kezeli. Megismételt eljárás esetén a határidőket a megismételt eljárás lezárásától kell számolni.

(5) Korlátozottan megismerhető adat – a közérdekből nyilvános adat kivételével – a hivatás gyakorlásához kötött titoknak vagy törvény által védett egyéb titoknak minősülő adat (a továbbiakban együtt: védett adat), a személyes adat és az olyan egyéb adat, amelynek megismerése az iratbetekintés során e törvény szerint korlátozott.

57/F. § (1) Az ügyintézési határidő az e fejezet szerinti eljárásokban 15 hónap.

(2) Az eljárási cselekményt az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője 15 napon belül teljesíti. Az ügyfél, vagy az eljárás egyéb résztvevője kérheti a határidő meghosszabbítását.

(3) Ha ugyanazon tények tekintetében több ügyfelet érintően szükséges eljárás indítása, a bizonyítási eljárás lezárásáig a Hivatal az ügyet egy eljárásban kezeli azzal, hogy valamennyi ügyfél vonatkozásában külön döntést hoz.

(4) A Hivatal e fejezetben szabályozott eljárása az eljárás megindítására okot adó körülmény bekövetkezésétől vagy állapot létrejöttétől számított öt éven belül indítható meg (elévülési idő).

(5) Az elévülési időt a hatóság bármelyik e fejezetben foglalt eljárás megindításáról ügyfélnek küldött értesítése megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újrakezdődik Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 6:25. § (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 6:24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(6) A jogsértés megvalósításának a napja

(7) Ha a bíróság a Hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezi, és a megismételt eljárás megindításakor a jogsértő cselekmény befejezésétől vagy állapot létrejöttétől számított öt év már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a Hivatal a megismételt eljárás megindításától számított egy évig alkalmazhat jogkövetkezményt.

(8) Az Ákr. és a MEKH tv. 5/H. § (3) bekezdésén túlmenően a Hivatal az e fejezet alapján megindított eljárást felfüggesztheti abban az esetben is, ha

(9) Az Ákr.-ben foglaltakon túl a Hivatal az e fejezet alapján megindított eljárást megszünteti abban az esetben is, ha

57/G. § (1) A természetes vagy jogi személyek által készített rejtett felvétel akkor vehető figyelembe, ha az nem a jogsértés egyedüli bizonyítéka.

(2) Ha a REMIT módosítása alapján az ügyfélnek kell bizonyítania, hogy magatartását jogos indokok vezérelték, a Hivatal a bizonyítás kapcsán az észszerű kétely kizárhatóságát követeli meg az ügyféltől. A bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit az ügyfél viseli.

(3) A Hivatal felhívására az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője adatszolgáltatás keretében közli az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki –, a személyes és a védett adatokat. A személyes és védett adat tekintetében – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni.

(4) A Hivatal felhívására az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője – egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok csatolásával – igazolja a nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező tényállítás valódiságát.

(5) Az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a személyes és védett adatról is meghallgatható. Az ügyfél jogsértést elismerő nyilatkozatot meghallgatása keretében sem köteles tenni. A személyes és védett adat tekintetében – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni.

(6) Az adat vagy irat szolgáltatása iránt megkeresett más hatóság, állami vagy önkormányzati szerv – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és védett adatot a Hivatal rendelkezésére bocsátja.

(7) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a Hivatal felhívja az ügyfelet, vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a felülhitelesített, külföldön kiállított közokirat bemutatására.

57/H. § A Hivatal a tanú kérelmére engedélyezheti, hogy a tanú teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban tegyen tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki a tanú meghallgatás céljából való idézését.

57/I. § (1) A szakértővel közölni kell mindazt az adatot, amely a feladatának teljesítéséhez szükséges; a feladatának ellátásához szükséges mértékben a szakértő megismerheti a nem zártan kezelt személyes adatot és – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a védett adatot is.

(2) Az ügyfél köteles a szakértői vizsgálatban közreműködni.

(3) Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. A Hivatal egyéb esetben az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki.”

„58. § (1) A piacintegritási eljárás során a Hivatal az eljárás tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek távollétében beléphet, lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat, és az eljárás tárgyához kapcsolódó bizonyítási eszközről másolatot készíthet, azt lefoglalhatja, az érintetteket szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat, bizonyítási eszközt vagy helyiségeket zár alá vehet (a továbbiakban együtt: helyszíni vizsgálat).

(2) A Hivatal a helyszíni vizsgálattal érintett személyt a helyszíni vizsgálat lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés a helyszíni vizsgálat eredményességét veszélyezteti.

(3) A helyszíni vizsgálat eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a Hivatal a rendőrség közreműködését igényelheti.

(4) Az ügyfél lakcímeként, székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlana, járműve, adathordozója tekintetében helyszíni vizsgálat csak akkor lehetséges, ha az olyan természetes személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt ügyfél, vagy – nem természetes személy esetén – az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező időszakban az volt.

(5) A helyszíni vizsgálatra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Hivatal engedély iránti kérelméről a Fővárosi Törvényszék dönt.

(6) A bíróság a Hivatal által kérelmezett helyszíni vizsgálatot részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.

(7) A helyszíni vizsgálatot a bíróság akkor engedélyezi, ha a Hivatal a kérelmében valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és észszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék.

(8) A bírói engedélyhez kötött helyszíni vizsgálat a bírói engedély közlésétől számított három hónapon belül foganatosítható.

(9) Az eljárást legkésőbb a helyszíni vizsgálat megkezdésével egy időben meg kell indítani, ennek tényét a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel – a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés útján – telefonon vagy elektronikus levélben is közölni kell.

(10) A helyszíni vizsgálatról a jelen lévő érintettet a helyszíni vizsgálat megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a helyszíni vizsgálat megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni vizsgálatot engedélyező bírói végzést és a helyszíni vizsgálat célját.

(11) A helyszíni vizsgálatot lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, hatósági tanú közreműködését kell kérni.

(12) A helyszíni vizsgálatot – kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni, akár folytatólagosan, több napon keresztül is. A magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében a helyszíni vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.

(13) Ha a helyszíni vizsgálat során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról, iratokról a Hivatal másolatot készít (a továbbiakban: lefoglalási másolat).

(14) A helyszíni vizsgálatról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a lefoglalási másolat rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.

(15) A Hivatal a bizonyítási eszközök kutatását a lefoglalási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a Hivatal elektronikus vagy papír alapú másolatot készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását tizenöt napos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve – a magáncélú, magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében – akihez kapcsolódó helyszínen a lefoglalási másolat készült.

(16) A helyszíni vizsgálat során a Hivatal jogosult a piacintegritási eljárás tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de piacintegritási eljárás megindítására egyébként okot adó bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni vagy zár alá venni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a bírói engedélyt utólag kell beszerezni. Utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.

(17) Az utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb

58/A. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A szemle vagy az e fejezet szerinti helyszíni vizsgálat során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha

(3) A birtokba vett iratot, vagy az azt tartalmazó lefoglalási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a Hivatal felhívja, hogy – az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével, tételes indokolással, egyértelműen azonosítható módon – nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül.

(5) Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (8) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap álljon rendelkezésére. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolási kérelem benyújtásának.

(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője az iratnak a Hivatal általi birtokbavételekor vagy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen minősítésre irányuló nyilatkozatot.

(7) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a vizsgálati munkamásolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a vizsgálati munkamásolat ilyen iratot tartalmaz, a zárt tárolóeszközt csak a (8), illetve (11) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a vizsgálati munkamásolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(8) Ha az érintett ügyfél vagy eljárás egyéb résztvevője nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében – vizsgálati másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával – külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője nyilatkozatával ellentétben a Hivatal álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(9) Ha az érintett ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének a védekezés céljából készült iratként való minősítését vitatja a Hivatal, a kérdésben a Hivatal kérelme alapján az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője meghallgatásával a Fővárosi Törvényszék dönt közigazgatási nemperes eljárásban, tizenöt napon belül. A Hivatal mellékeli kérelméhez az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt.

(10) A köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben a Hivatalnak adja ki.

(11) A Hivatalnak kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(12) A Hivatal felhívására a számítástechnikai rendszeren vagy elektronikus adathordozón (a továbbiakban együtt: adathordozó) rögzített adatot az adathordozó birtokosa köteles olvasható és másolható formában hozzáférhetővé tenni a Hivatal számára.

(13) A Hivatal az iratokról, adathordozón lévő adatokról másolatot készíthet.

(14) A Hivatal az e fejezet szerinti eljárásban jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(15) Az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve – ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé – az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.”

„59. § (1) A Hivatal a piacintegritási eljárása során a Fővárosi Törvényszék nemperes eljárásban történő előzetes jóváhagyása alapján jogosult feladatának ellátása érdekében

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Hivatal köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása vagy a cselekménnyel összefüggő lényeges egyéb tények megismerése, továbbá a cselekménnyel kapcsolatba hozható személy megállapítása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megismerésére a Hivatal az ügyfél vizsgált tevékenységéért felelős vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy (a továbbiakban: ellenőrzött személy) vonatkozásában is jogosult, amennyiben a piacintegritási eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy az ügyfél tevékenysége végzéséhez ezen ellenőrzött személyhez tartozó értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán kezelt összegek is felhasználásra kerülnek. Ha a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt a Hivatal ügyfélként nem vonja be a piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom ellenőrzésének tényéről utólagosan értesíti. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaposnak bizonyul, úgy a Hivatal az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként vonja be.

(4) A Hivatal a piacintegritási eljárása során jogosult bekérni az ügyféltől a meglévő rögzített telefonbeszélgetéseket és a meglévő adatforgalmi nyilvántartásokat, illetve jogosult megismerni azok tartalmát.

(5) A Hivatal jogosult az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból a természetes személyazonosító adatok használatával a tulajdonos valamennyi ingatlanának megismerésére, a piacintegritási eljárás lefolytatásához és a tényállás tisztázásához szükséges felhasználása érdekében.

59/A. § (1) A Hivatal a bizonyítási eljárás befejezését követően vizsgálati jelentést készít, ami tartalmazza

(2) Ha a vizsgálati jelentés alapján nem került sor az eljárás megszüntetésére, a Hivatal megküldi az ügyfél részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, ami tartalmazza

(3) Az előzetes álláspontra az ügyfél a kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozatot, észrevételt tehet, továbbá egy alkalommal további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthet elő, amelyről a Hivatal önálló jogorvoslattal nem támadható végzéssel dönt.

(4) Ha az ügyfél a részére megküldött előzetes álláspontra nem tesz nyilatkozatot, illetve nem terjeszt elő bizonyítási indítványt, a Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a tényállást, és alkalmazza a jogkövetkezményeket.

59/B. § (1) Az e fejezet alapján lefolytatott piacintegritási eljárásban és megfelelési eljárásban az iratbetekintési jog a vizsgálati jelentés elkészítését követően nyílik meg. Az iratbetekintésre jogosult ezen időpontot megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati jog gyakorlásához feltétlenül szükséges.

(2) Nem ismerhető meg

(3) Az elektronikusan rendelkezésre álló ügyiratot a Hivatal elektronikus úton küldi meg az iratbetekintésre jogosult számára.

(4) Az iratbetekintésre jogosult iratbetekintési kérelme megtagadható, ha az irat megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Hivatal törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, vagy a REMIT-ben tilalmazott magatartásokkal szembeni fellépés mint közérdek hatékony érvényesülését.

(5) A korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratot az ügy iratai között elkülönítve olyan módon kell kezelni, hogy a korlátozottan megismerhető adat az eljárási cselekmények során az ügy elintézésében részt vevő munkatárson, valamint a Hivatal elnökén, elnökhelyettesén, továbbá az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére – törvényben meghatározott módon és körben – jogosult bíróságon, más szerven vagy személyen kívüli más személy számára ne váljon megismerhetővé.”

„60. § (1) Határidőhöz kötött, még nem teljesített kötelezettség esetén az eljárási bírság napi összegben is meghatározható oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot az azt kiszabó végzés véglegessé válásától, a kötelezettség teljesítéséig terjedő időszakra köteles megfizetni.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított eljárási bírság esetében, az azt kiszabó végzés véglegessé válásától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé.

(3) Az eljárási bírság maximum 6 hónapos időtartamra szabható ki, azonban egy eljárásban ismételten, vagy több eljárási kötelezettség teljesítése érdekében is kiszabható.

(4) Az eljárási bírság kiszabása során a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet eljárási bírságot érintő rendelkezéseit alkalmazni kell.”

„61. § (1) Hivatal a zár alá vett dolgot megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. Ha a dolog a helyszínen nem áll rendelkezésre, azt a Hivatal úgy is zár alá veheti, hogy kötelezi a dolog birtokosát, hogy azt változatlan formában, meghatározott helyen és időben bocsássa a Hivatal rendelkezésére.

(2) Védett adat tekintetében – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni, valamint a rendelkezésre bocsátás módját a Hivatal határozza meg.

(3) Ha az ügy körülményeire tekintettel a Hivatal indokoltnak tartja, zárgondnokot jelöl ki a lefoglalt dolog őrzésére.

(4) A Hivatal az eljárása során hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést, az érdemi döntés meghozataláig terjedő időszakban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el, ha úgy ítéli meg, hogy

(5) Biztosítási intézkedésként, ideiglenes biztosítási intézkedésként a Hivatal

(6) A Hivatal az elrendelt biztosítási intézkedést vagy ideiglenes biztosítási intézkedést – a haladéktalan foganatosítás érdekében – közvetlenül közli az érintett szervezetekkel.

(7) A Hivatal e fejezetben meghatározott eljárása során az elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát végzéssel meghosszabbíthatja, ha az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó körülmények az ideiglenes intézkedés teljesítésére megállapított határidő lejártát követően továbbra is fennállnak.

61/A. § (1) A Hivatal REMIT és REMIT módosítása, a REMIT és REMIT módosítása alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések, a Hivatal e fejezet szerinti eljárásban hozott határozatában, valamint az ACER-től származó megkeresés esetén az ACER-nek a REMIT-ben meghatározott vizsgálati jogkörök gyakorlásával összefüggésben kiadott határozatában foglaltak érvényre juttatása érdekében – kizárólag hivatalból – hatósági ellenőrzést végez.

(2) A hatósági ellenőrzés lefolytatására az e fejezetben a megfelelési eljárásra megállapított szabályokat alkalmazni kell.

(3) Az ügyintézési határidő az e fejezet szerinti hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítés ügyfél általi átvételét követő 9 hónap.

(4) Az ellenőrzés lezárásakor a Hivatal a megállapításait ellenőrzési jelentésbe foglalja, és megküldi azt az ellenőrzéssel érintett ügyfélnek, aki a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozatot tehet.

(5) Az ellenőrzési jelentés tartalmazza az ügy azonosításához szükséges adatokat, a feltárt tényeket, az azokból levont következtetéseket. Ha az ügyfél a részére megküldött ellenőrzési jelentésre nem tesz nyilatkozatot, a Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a tényállást, és alkalmazza a (7) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket.

(6) Ha a Hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ellenőrzéssel érintett ügyfél a jogszabályban, uniós rendeletben, illetve a Hivatal határozatában foglalt előírásokat megsértette, az ügyfélnek az ellenőrzési jelentés észrevételezésére nyitva álló határidő leteltét követő 15 napon belül

(7) Ha a Hivatal az ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, az ellenőrzés lezárását követő 15 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzéssel érintett ügyfélnek, illetve ACER-től származó külföldi megkeresés esetén az ACER-nek.”

„61/B. § (1) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél kézbesítési meghatalmazottat köteles megnevezni, ha nincs magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező kézbesítési megbízottja vagy képviselője. Ha a felhívás ellenére határidőben nem jelöl meg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat, a továbbiakban vele szemben hirdetményi közlésnek van helye mindaddig, amíg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat nem jelöl meg. Erről az első kapcsolatfelvétel alkalmával tájékoztatni kell az ügyfelet.

(2) A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek vagy a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel.

61/C. § (1) Ha az e fejezet szerinti eljárásban a bizonyítási eljárás lezárását követően, a vizsgálati jelentés alapján, a feltárt tényállásra és az azt alátámasztó bizonyítékokra figyelemmel a Hivatal az eljárás gyors és eredményes befejezése szempontjából azt célszerűnek tartja, az ügyfelet felhívhatja, hogy tizenöt napon belül írásban jelezze, kíván-e egyezségi eljárásban részt venni.

(2) Ha az ügyfél az előírt határidőben írásban jelzi, hogy kész egyezségi eljárásban részt venni, a Hivatal az ügyfelet meghallgatja, ennek során közli az ügyféllel, hogy vele szemben mely magatartás miatt, milyen bizonyítékok alapján, várhatóan milyen jogsértést állapítana meg, és milyen szempontok alapján, milyen összeghatárok között szabna ki bírságot. Ha az ügyfél és a Hivatal az eljárás gyors és eredményes befejezését nem veszélyeztető időn belül e tényezők tekintetében közös álláspontra jut, a Hivatal – legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével – felhívja az ügyfelet arra, hogy nyújtsa be az egyezségi nyilatkozatát.

(3) Az egyezségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell,

(4) Egyezségi eljárás alapján a Hivatal a határozatát az egyezségi nyilatkozat figyelembevételével hozza meg, a jogkövetkezményt az egyezségi nyilatkozat figyelembevételével állapítja meg, a jogkövetkezmény megállapítására vonatkozó e fejezetben meghatározott szabályok szerint.

(5) Az egyezségi nyilatkozat a határozattal szembeni jogorvoslati határidő leteltéig, és kizárólag akkor vonható vissza, ha a Hivatal határozatának tartalma az egyezségi nyilatkozatban foglaltaktól érdemben eltér, ideértve azt az esetet is, ha a kiszabott bírság összege a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeget meghaladja. Ebben az esetben a (3) bekezdés a) pontja szerinti elismerő nyilatkozat bizonyítékként nem vehető figyelembe.

(6) Az egyezségi eljárásban részt vevő ügyfél köteles ezt a tényt, valamint az egyezségi eljárás során megismert bármilyen információt az eljárás lezárásáig titokban tartani.

(7) Az egyezségi nyilatkozatba csak az ügyfél tekinthet be. Az egyezségi nyilatkozat visszavonása esetén a nyilatkozatot az arról készült másolatokkal együtt vissza kell szolgáltatni a nyilatkozatot tevő ügyfélnek.

61/D. § Az ACER-nek a REMIT 13g. cikke alapján kiszabott kényszerítő bírságra vonatkozó határozatát az állami adó- és vámhatóság látja el végrehajtási záradékkal.”

61/E. § (1) Ha a Hivatal az e fejezet szerinti eljárásában megállapítja a REMIT-ben és REMIT módosításában meghatározott tilalom vagy kötelezettség, illetve a 61/H. §-ban meghatározott kötelezettség megszegését vagy megkerülését vagy elmulasztását vagy késedelmes vagy hiányos teljesítését, akkor az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

(2) A jogkövetkezmények megállapítása során a Hivatal az egyes jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.

(3) Nem alkalmazható jogkövetkezmény, ha ugyanazon tények tekintetében más tagállam nemzeti szabályozó hatósága már eljárt, döntött és döntése véglegessé vagy jogerőssé vált.

(4) A jogkövetkezmény megállapításakor a Hivatal a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. CXXV. törvényben foglaltakon túl mérlegeli az eset összes lényeges körülményét a REMIT 18. cikk (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(5) A Hivatal pénzfizetési kötelezettséget megállapító jogkövetkezmény alkalmazása esetén a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki.

(6) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a XII. Fejezet szerinti eljárásokat.

(7) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe”

„61/F. § (1) Ha a Hivatal számára az ACER-rel, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával kötött együttműködési megállapodás lehetővé teszi, vagy annak hiányában viszonossági gyakorlat áll fenn, adatszolgáltatás vagy eljárási cselekmény foganatosítása érdekében a Hivatal az ACER-t, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságát az e fejezet szerinti eljárásokban megkeresheti, illetve a külföldi megkeresést az e fejezetben foglaltak szerint teljesíti.

(2) A külföldi megkeresés teljesítésére az e fejezetben a hatósági eljárásra megállapított szabályokat alkalmazni kell.

(3) Ha a Hivatal a külföldi megkeresés alapján helyszíni vizsgálatot, szemlét végez, vagy tanúmeghallgatást tart, a külföldi szerv kijelölt tisztviselője személyesen jelen lehet az eljárási cselekmény foganatosításakor.

(4) A Hivatal megtagadja a külföldi megkeresés teljesítését, ha az

(5) A külföldi megkeresés teljesítésének megtagadásáról, és annak okáról a megkeresőt a Hivatal tájékoztatja.

(6) Az ACER vagy más tagállam szabályozó hatósága nem kötelezhető a külföldi megkeresés teljesítése kapcsán felmerült költségek viselésére, kivéve, ha a külföldi megkeresés teljesítése a Hivatal számára aránytalan nehézséget jelent.

(7) Amennyiben az ACER a REMIT 13a. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a helyszíni vizsgálatra e fejezetben meghatározott szabályokat a REMIT-ben és REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül kell alkalmazni.

(8) Ha az ACER a REMIT 13b. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a tanúra, valamint a helyszíni vizsgálatra az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a REMIT-ben és REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül alkalmazni kell.

(9) Ha az ACER a REMIT 13b. cikk (4) bekezdése alapján a Hivatal segítségét kéri, a Hivatal az ACER által eljárás alá vont személlyel szemben hatósági eljárást indít, és amennyiben megállapítja a REMIT 13b. cikk (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértését, a 61/E. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(10) Ha az ACER a REMIT 13c. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a tanúra, valamint a helyszíni vizsgálatra az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a REMIT-ben és REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül alkalmazni kell.

(11) Az ACER (7)–(10) bekezdés szerinti eljárásában Magyarország joghatóságán belül az eljárás hivatalos nyelve a magyar.”

„61/G. § (1) A Hivatal az 57/A. § (2) bekezdése szerinti nyomon követési feladat elvégzésére, továbbá a REMIT és REMIT módosítása megsértésével kapcsolatos hatósági ellenőrzés, hatósági eljárás lefolytatására vonatkozóan az ACER-rel, illetve más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával megállapodást köthet egyes feladatok vagy hatáskörök átruházásáról (a továbbiakban együtt: hatáskör-átruházási megállapodás). A Hivatal hatáskör-átruházási megállapodásban lehet megbízó vagy megbízott fél.

(2) A Hivatal kizárólag az 57/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében jogosult hatáskör-átruházási megállapodás megkötésére.

(3) A Hivatal hatáskör-átruházási megállapodásban csak határozott időre, és legfeljebb öt évig vehet részt, azzal, hogy ez az időszak további öt évre meghosszabbítható, ha a megállapodás megkötésének a körülményei továbbra is fennállnak.

(4) A hatáskör-átruházási megállapodás végrehajtásáról a Hivatal évente jelentést készít, és ha a jelentés alapján az állapítható meg, hogy az egyes feladatok vagy hatáskörök átruházása nem eredményez hatékony felügyeletet, a Hivatal az éves jelentés elkészítését követő 30 napon belül intézkedik a hatáskör-átruházási megállapodás megszüntetéséről.

(5) A Hivatal által megkötött hatáskör-átruházási megállapodás tartalmazza legalább:

(6) Ha valamennyi, a hatáskör-átruházási megállapodásban részes fél egyetért, a megállapodás hivatalos nyelve az angol. Ilyen esetben a Hivatal a megkötött megállapodásról magyar nyelvű fordítást készít.

(7) A hatáskör-átruházási megállapodás szövegezésekor a Hivatal, illetve a megállapodásban részes fél, vagy felek figyelembe veszik az ACER által a REMIT 16a. cikk (1) bekezdés második albekezdése alapján kiadott iránymutatást.

(8) Ha a hatáskör-átruházási megállapodás a Hivatal és egy vagy több másik tagállam nemzeti szabályozó hatóság között jön létre, a Hivatal a saját nevében értesíti az ACER-t, hogy hatáskör-átruházási megállapodást kíván kötni, és véleményezésre megküldi az ACER-nek a megállapodás tervezetét.

(9) A megkötött hatáskör-átruházási megállapodást a Hivatal a honlapján a megkötést követő 30 napon belül angolul és magyarul is elérhetővé teszi.

(10) Ha a Hivatal hatáskör-átruházási megállapodást kötött, azok a személyek, akiknek az e fejezet szerinti eljárásokban együttműködési kötelezettségük van, a hatáskör-átruházási megállapodás alapján az együttműködési kötelezettség a hatáskör-átruházási megállapodás alapján megbízott más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával, vagy az ACER-rel szemben áll fenn.

(11) Az átruházott hatáskörökkel kapcsolatos eljárásokra, végrehajtásra és közigazgatási perre a hatáskör-átruházási megállapodás alapján megbízott más tagállamok joga az irányadó.”

„61/H. § (1) Az a piaci szereplő, amelyet a REMIT 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba és algoritmikus kereskedést folytat, kétévente, március 31-ig megküldi a Hivatal részére a soron következő 2 évre vonatkozóan

(2) A Hivatal bármikor további információkat kérhet a piaci szereplőtől az algoritmikus kereskedési tevékenységéről és az algoritmikus kereskedés céljára használt rendszeréről.

(3) Az a piaci szereplő, amelyet a REMIT 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba és a piaci szereplő valamely szervezett kereskedési helyhez közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít, kétévente március 31-ig megküldi a Hivatal részére a REMIT 5a. cikk (1) bekezdésében meghatározott rendszerekről és kockázatellenőrzési mechanizmusokról szóló leírását, illetve azokat a dokumentumokat, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyítsák, hogy a piaci szereplő alkalmazza ezeket a mechanizmusokat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a Hivatal bármikor, eseti jelleggel is kérhet a piaci szereplőtől további információkat a közvetlen elektronikus hozzáférést biztosításával összefüggő tevékenységéről, valamint a REMIT 5a. cikkének (1) bekezdésében említett rendszerekről és kockázatellenőrzési mechanizmusokról.

(5) Ha az algoritmikus kereskedést folytató piaci szereplő a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel árjegyzői- vagy likviditást biztosítói megállapodást kötött, a megállapodás tényéről a megállapodás megkötésétől számított nyolc napon belül értesíti a Hivatalt. A megállapodás megszűnése esetében a piaci szereplő a megszűnés tényéről a megállapodás megszűnését követő nyolc napon belül tájékoztatja a Hivatalt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti piaci szereplő biztosítja, hogy az árjegyzői, illetve likviditást biztosító kereskedési tevékenysége keretében az algoritmikus kereskedéssel érintett vételi vagy eladási megbízások, valamint ügyletek a kereskedési nyilvántartásaiban egyértelműen azonosíthatók és elkülöníthetők az árjegyzői, illetve likviditást biztosító kereskedési tevékenységgel nem érintett kereskedési tevékenységtől.”

„70/D. § (1) Hidrogén környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon, kizárólag földgázzal keverve juttatható az együttműködő földgázrendszerbe, valamint kizárólag földgázzal keverve szállítható, osztható el és tárolható. E keveréknek a földgázrendszerbe juttatásakor meg kell felelnie a földgáz minőségére vonatkozóan a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek,

(2) Aki az együttműködő földgázrendszerbe hidrogénnel kevert földgázt táplál be, köteles valós időben az együttműködő földgázrendszerbe bekevert hidrogén koncentrációját mérni, és gondoskodni arról, hogy a megengedett hidrogénkoncentráció túllépésére ne kerülhessen sor.

(3) Határérték túllépés esetén a hidrogénnel kevert földgázt betápláló rendszerhasználó köteles a betáplálást azonnali hatállyal megszüntetni.

(4) A hidrogént előállító, felhasználó vagy tároló létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeit, feltételeit és a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmát az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet határozza meg.”

„(2) A rendszerhasználó a földgáztároló szabad kapacitását a földgáztárolói engedélyes informatikai platformján vagy a földgáztárolói engedélyessel szerződött harmadik személy által üzemeltetett kapacitáslekötési platformon kötheti le a földgáztárolói engedélyes üzletszabályzatában, illetve a kapacitáslekötési platform működési szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint.”

„(3a) Elektronikus úton megtartásra kerülő aukció lebonyolítására a földgáztárolói engedélyessel szerződött közreműködő által üzemeltetett elektronikus licitfelületen is sor kerülhet. Az aukció eredményeként elnyert szabad kapacitás lekötésére a 71. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

„(4) A rendszerhasználati díjak mértékét a Hivatal – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatókra – határozatban állapítja meg, legkésőbb az éves kapacitásaukció előtt 30 nappal, földgázelosztási díj és elosztási átszállítási díj esetén az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerinti éves kapacitáslekötési kérelem beadásának napja előtt 30 nappal. A Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket nyilatkozataiknak az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 90 nap. A Hivatal a határozatát a honlapján a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi.”

„(3) Az (1) bekezdés szerinti külön díjak mértékét a Hivatal – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre – határozatban állapítja meg, legkésőbb a díjak alkalmazhatósága előtt 45 nappal. A Hivatal a külön díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfelet nyilatkozatának az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A külön díjak megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 90 nap. A Hivatal a határozatát a honlapján a külön díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi.”

„(2) A kihirdetett árakat az egyetemes szolgáltató a 104. § (4a) bekezdésének megfelelően nyilvánosságra hozza. A honlapon és az ügyfélszolgálati irodában történő közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra, valamint a felmondás határidejére vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.”

„(2) A csatlakozási díjak mértékét a Hivatal – figyelemmel az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendeletre – határozatban állapítja meg legkésőbb a díjak alkalmazhatósága előtt 45 nappal. A Hivatal a csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket a nyilatkozataik eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 90 nap. A Hivatal a határozatát a honlapján a csatlakozási díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi.”

„(7) Mentes a csatlakozási díj és minden más, a földgázelosztónak fizetendő díj alól a legfeljebb 4 m³/óra névleges teljesítményű fogyasztásmérő beszerelése azzal, hogy ebben az esetben az elosztóvezeték építése belterületen 250 méterig díjmentes. A mentesség további feltétele, hogy a felhasználó a csatlakozási pont rendelkezésre állását követő 12 hónapon belül a fogyasztásmérő berendezést felszerelteti és 6 hónapon belül kezdeményezi az érintett ingatlan használatbavételi eljárását, amennyiben a csatlakozási pont rendelkezésre állásakor erre még nem került sor.

(8) Ha az elosztóvezeték hossza meghaladja a 250 métert, a díjakat a 250 méter feletti részre kell megfizetni.

(9) A (7) bekezdés szerinti mentességet több lakást vagy lakóházat és a hozzájuk tartozó több nem lakás céljára szolgáló helyiséget vagy épületet magában foglaló ingatlan esetében lakásonként, lakóházanként, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségenként, épületenként kell alkalmazni.

(10) A (7) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén a földgázelosztó a csatlakozási igény teljesítését nem kötheti óvadék, letét, előleg, kötbér vagy más fizetési kötelezettség teljesítéséhez, előírásához. A (7) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülése esetén az elosztó a csatlakozási díjat kiszámlázza a csatlakozási szerződés szerinti felhasználó részére.

(11) A földgázelosztó csatlakozási igény befogadását nem tagadhatja meg, ha a csatlakozás valamennyi jogszabályi feltétele teljesül.”

„109/C. § (1) A referenciaár-módszertan alapján a Hivatal által a szabályozói számlán vezetett, adott üzleti évre vonatkozó, az engedélyezett bevétel alul- vagy túlteljesülésből fakadó, a szállítási rendszerüzemeltetőnek a következő gázévek díjaiban elszámolandó tételeket a szállítási rendszerüzemeltető az éves beszámolójának mérlegében aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként szerepelteti. A szállítási rendszerüzemeltető a Hivatal által a határkeresztező aukciókból származó tárgyévi bevétel terhére fizikai szűkület megszüntetésére történő beruházások finanszírozására engedélyezett összeget a számviteli elszámolásában az Sztv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fejlesztési célú vissza nem térítendő támogatásként kezeli.

(2) Az (1) bekezdés szerint elkészített beszámoló a Tao. tv. 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Sztv. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.”

„(4b) A Hivatal a földgázelosztó kérelmére a működési engedélyt akkor vonja vissza részben vagy egészben, ha a földgázelosztó (a továbbiakban: kérelmező földgázelosztó) igazolta, hogy az ellátásában lévő felhasználók további ellátása érdekében együttműködési megállapodást kötött másik földgázelosztóval (a továbbiakban: átvevő földgázelosztó). A működési engedélyt a Hivatal részben akkor vonja vissza, ha a kérelmező földgázelosztó meghatározott terület vagy település ellátását kívánja feladni. Az átvevő földgázelosztó az együttműködési megállapodás megkötését követően haladéktalanul köteles kérni a működési engedélyének módosítását. Az átvevő földgázelosztó az átvételtől jogosult alkalmazni a Hivatal elnökének határozatában az átvevő földgázelosztóra eredetileg meghatározott díjakat. A felhasználók folyamatos ellátásának érdekében a Hivatal a kérelmező földgázelosztó működési engedélyét az átvevő földgázelosztó működési engedélyének módosításával egyidejűleg vonja vissza.

(4c) A (4b) bekezdés szerinti kijelölés során a határozat legalább a következőket tartalmazza:

„118/B. § (1) A Hivatal a származási garancia elektronikus tárolása és kezelése során tudomására jutott személyes adatok közül kizárólag a nevet és az elektronikus levelezési címet az elektronikus számla megszűnésétől, kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított hat évig a származási garancia ügyletekkel esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében megőrzi, ezt követően végérvényesen és hozzáférhetetlen módon törli.

(2) A Hivatal a származási garancia elektronikus tárolása és kezelése során tudomására jutott a személyes adatnak nem minősülő adatokat az elektronikus számla megszűnésétől, a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított tíz évig a származási garancia ügyletekkel esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében megőrzi, ezt követően végérvényesen és hozzáférhetetlen módon törli.

(3) A megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok energiamennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére.”

„(1a) Ha a Hivatal a földgázipari tevékenység végzésének ellenőrzése során megállapítja, hogy

„(8) A (2) bekezdés c) pontja, a (3a) bekezdés és a (6) bekezdés szerinti új engedélyes kijelölésével kapcsolatos részletszabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza. A Hivatal, ha a felhasználók ellátásának biztonságát veszélyeztetve látja, a felfüggesztő, az engedélyt visszavonó és a kijelölő határozatát hirdetményi úton is közli, a döntését tájékoztatásul elektronikus úton is megküldi.”

„127/D. § (1) Ha a Hivatal a 127. § e), f), g) i), k), ny) és o) pontjaiban foglaltak alapján végzett felügyeleti vagy hatósági ellenőrzés során jogszabálysértő tényeket vagy körülményeket tár fel, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(2) A Hivatal a hatósági ellenőrzéseit átfogó ellenőrzéssel, célellenőrzéssel, témaellenőrzéssel és utóellenőrzéssel valósítja meg.

(3) Az átfogó ellenőrzés a földgázipari vállalkozások komplex ellenőrzésével valósul meg.

(4) A célellenőrzés egy meghatározott célterület vagy feladat ellátásának vizsgálatára irányul.

(5) A témaellenőrzés egy meghatározott feladat ellátásának egyidejű vizsgálata több, azonos tevékenységet folytató földgázipari vállalkozásnál.

(6) Az utóellenőrzés során a Hivatal az általa előírt intézkedések végrehajtását és azok eredményeit vizsgálja.

(7) Az ellenőrzés határideje az átfogó ellenőrzés során 180 nap, egyéb ellenőrzés esetében 120 nap.

(8) Az ellenőrzési határidőbe nem számít bele

(9) Az ellenőrzések során a Hivatal a tényállás teljeskörű feltárása érdekében kapcsolódó vizsgálatot folytathat le és az ellenőrzést felfüggesztheti. Ennek kezdetéről és befejezéséről az ellenőrzött földgázipari tevékenységet végző szolgáltatót végzésben értesíti.

127/E. § (1) A Hivatal ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési terv tartalmazza a tárgyévben elvégzendő ellenőrzések tárgyát, típusát, időpontját, az ellenőrzést végző szervezeti egység megnevezését, valamint az ellenőrizendő időszakot.

(2) A 127/D. § (3) bekezdése szerinti átfogó ellenőrzést a Hivatal ellenőrzési program alapján végzi. Az ellenőrzési programot a Hivatal az ellenőrzés megindításáról szóló értesítés közlésével egyidejűleg megküldi az ellenőrzött földgázipari vállalkozás részére.

(3) Az ellenőrzési program tartalmazza:

127/F. § (1) Az ellenőrzés eszközei:

(2) A Hivatal részére az ellenőrzés során a bekért adatokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül kell megküldeni.

127/G. § (1) Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával kezdődik.

(2) Ha a földgázipari vállalkozás vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.

(3) A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzést végző köztisztviselő részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet a köztisztviselő a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött földgázipari vállalkozás képviselőjének átad.

(4) A helyszíni ellenőrzés során feltárt tényekről, az ellenőrzött földgázipari vállalkozás és a Hivatal nyilatkozatairól jegyzőkönyv készül.

127/H. § (1) Az ellenőrzés lezárásakor a Hivatal a megállapításait ellenőrzési jelentésbe foglalja. Az ellenőrzési jelentés tartalmazza az ügy azonosításához szükséges adatokat, a feltárt tényeket, az azokból levont jogi következtetéseket.

(2) A Hivatal az ellenőrzés lezárását követő 8 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzött földgázipari vállalkozásnak.

(3) Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy a földgázipari tevékenységet végző szolgáltató a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, az ellenőrzési jelentés megküldésével egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a hatósági eljárás megindul. Az ellenőrzési jelentésre az ellenőrzéssel érintett földgázipari vállalkozás a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet. A Hivatal a döntését ellenőrzési jelentésben, valamint észrevételben foglaltak alapján hozza meg.

127/I. § A Hivatal hatósági eljárási cselekményeihez szolgáltatott adatok, számítások, levezetések, dokumentációk megfelelőségére irányuló hatósági eljárás lefolytatása nem bír halasztó hatállyal a Hivatal eljárási cselekményének végrehajtására vonatkozóan.”

„(3) A Hivatal az általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban és az uniós jogi rendelkezésben meghatározott jóváhagyási eljárások során az Ákr.-ben és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvényben meghatározottak szerint tényállást tisztázhat, hiánypótlásra szólíthat fel.”

129/C. § (1) A Hivatal a REMIT-ben foglalt feladatainak az ellátása során az eredményes és hatékony vizsgálatok és jogérvényesítés biztosítása, valamint az összehangolt és következetes megközelítéshez való hozzájárulás érdekében együttműködik

(2) Az együttműködés magában foglalja a REMIT alapján az ACER-hez beérkező információk nemzeti szintű megosztását, valamint ehhez kapcsolódóan az adatok jogszerű megosztását biztosító, olyan mechanizmusok kialakítását, amely megfelel a REMIT-ben foglalt, továbbá az ACER által meghatározott elvárásoknak.

(3) A Hivatal és az együttműködéssel érintett társszerv az együttműködés során biztosítja, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az Ákr. szerinti védett adathoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

(4) A Hivatal és az együttműködéssel érintett társszerv az (1)–(2) bekezdésben meghatározott együttműködés részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt közzéteszik.”

„(12a) E törvény az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1106 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

„2. § A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya (a továbbiakban: tagállami célszám) 2030-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 25%-a.”

„(3) Közlekedési célú bioüzemanyagok és biogázok esetében a biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó és az üzemanyag-forgalmazó az (EU) 2018/2001 parlamenti és tanácsi irányelvnek az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 22 pontja által beillesztett 31a. cikkében meghatározott Uniós Adatbázisba (a továbbiakban: Uniós Adatbázis) regisztrál, és rögzíti az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon és időközönként az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatokat.”

„14/C. § Az e törvénynek az egyes energetikai törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) hatályon kívül helyezett 9. és 10. §-a hatályon kívül helyezését megelőzően 2024-ben forgalomba hozott üzemanyag és más közlekedési célú energiatermék vonatkozásában az üzemanyag-forgalmazó a Módtv. hatálybalépését követő 15 napon belül nyilatkozik az állami adó- és vámhatóság felé, hogy alkalmazza-e az e törvény Módtv. által hatályon kívül helyezett 9. és 10. §-a rendelkezéseit az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás 6%-os csökkentésére és e szinten tartására vonatkozó kötelezettség, továbbá az általa forgalomba hozott üzemanyag és más, közlekedésben felhasznált energiatermék tekintetében a forgalomba hozott teljes mennyiségről, valamint az üzemanyagból vagy más közlekedésben felhasznált energiatermékből származó, a teljes életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról szóló jelentés tekintetében. Ha az üzemanyag-forgalmazó nem nyilatkozik, a forgalomba hozatal időpontjában hatályos rendelkezések alkalmazandók.”

„(2) A termékdíj-kötelezettség

5. § (1) A termékdíj-kötelezettség – ha e törvény másként nem rendelkezik – az első belföldi forgalomba hozatalkor a számlán vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján keletkezik.

(2) A termékdíj-kötelezettség a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(3) A termékdíj-kötelezettség – ha e törvény másként nem rendelkezik – saját célú felhasználás esetén

(4) A termékdíj-kötelezettség

6. § (1) A kötelezett ilyen tartalmú bejelentése esetén a tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre vételének napján keletkezik (a továbbiakban: készletre vétel). A készletre vétel napja

(2) A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítésének a naptári év fordulójával történő választása esetén a kötelezett köteles a tárgyév első napján készleten lévő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a termékdíjköteles termékek nyitókészlete, és a termékdíjat – a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével – tárgyév első termékdíj megállapítási időszakának bevallásában bevallani és megfizetni.

(3) A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.

(4) Ha a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját e §-ban foglaltak alkalmazását követően ismét az 5. §-ban foglaltak alapján állapítja meg, az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.”

„(3) A fizetendő termékdíj mértéke a termékdíjköteles termék tömege és a 2. melléklet szerinti termékdíjtétel szorzata.”

„9/A. § (1) Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek engedélyezhető

(2) Az engedély határozatlan időre szól.

(3) Termékdíj raktár üzemeltetése olyan belföldi ingatlanra engedélyezhető, ahol az e törvény végrehajtási rendeletében megállapított feltételek szerint termékdíjköteles termék tárolható, illetve feldolgozható, előállítható.

(4) A termékdíj raktár üzemeltetésének feltételeit – az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak alapján – az engedélyben kell meghatározni.

(5) A termékdíj raktár engedélyesére e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a kötelezettre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A termékdíj raktár engedélyese felelős a termékdíj raktárba betárolt termékdíjköteles termékkel kapcsolatos kötelezettségek és az engedélyben meghatározott feltételek teljesítéséért.

(6) A termékdíj raktárban

(7) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

(8) Az engedélyesnek az engedély visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj-kötelezettsége keletkezik azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban visszatérítésre került.

(9) A termékdíj raktárban kiskereskedelmi értékesítés – a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utas részére történő értékesítés kivételével –, továbbá bizományosi értékesítés nem végezhető.”

„10/A. § A kötelezett – az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrizhetősége céljából a valóságot (tényhelyzetet) tükröző nyilvántartást vezet.”

„(4) Külföldre történő értékesítés esetén nem lehet a termékdíjat visszaigényelni a használt vagy hulladékká vált termékdíjköteles termék után, kivéve az egyéb kőolajtermék esetében.”

„40/A. § (1) A 2025. január 1-je előtti időszakban keletkezett termékdíj-kötelezettségre, ideértve az ahhoz kapcsolódó visszaigénylést is – a (6) bekezdésben meghatározottak kivételével – a 2025. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A 2025. január 1-je előtti időszakban keletkezett e törvény szerinti kötelezettségekkel kapcsolatos feladatait az állami adóhatóság – a kötelezettség keletkezésének napján hatályos szabályok szerint – 2025. január 1-jét követően is ellátja.

(3) Az állami adóhatóság a 2025. január 1. napját követően már nem termékdíjköteles termékek vonatkozásában bejelentkezett kötelezett termékdíj-kötelezettségét és ezen termékkörökbe tartozó termékekre bejelentett átvállalási szerződéseit hivatalból 2024. december 31. napjával zárja nyilvántartásában.

(4) Az állami adóhatóság és a hulladékgazdálkodási hatóság a 2024. december 31. napján termékdíjköteles terméknek minősülő termékekre vonatkozó, 24. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat 2025. január 1. napját követően is rendelkezésre bocsátja.

(5) Műanyag hordtasak csomagolószer esetében a kötelezett 2024. december 31-ét követően fennálló termékdíj kötelezettségét a 10. §-ban foglalt szabályok szerint egyéb műanyag termékre vonatkozóan bejelenti.

(6) A műanyag hordtasak csomagolószer esetén a termékdíj-kötelezettséget 2025. január 1-je előtt szerződéssel átvállaló a termékdíj-kötelezettségét 2025. január 1-jét követően az egyéb műanyagtermék termékáramra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.”

„(4) A kötelezett az Szt. szerinti beszámolási kötelezettsége teljesítése során kiegészítő melléklet készítésére köteles, amelyben a (3) bekezdés szerinti tevékenységeket oly módon mutatja be, mintha azokat önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenységek elkülönült bemutatása legalább önálló mérlegeket és eredménykimutatásokat jelent.

(5) Az Szt. szerint könyvvizsgálatra kötelezett a számviteli beszámolóját a könyvvizsgálói jelentéssel együtt, továbbá éves beszámoló esetén a tárgyévre készített üzleti jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldi a Hivatalnak.”

„66/B. § A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján a gyártó által a koncessziós társaság részére elektronikus felületen megadott, valamint az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére a nyilvántartásba vételkor megadott alábbi adatokat a koncessziós társaság és az országos hulladékgazdálkodási hatóság egymás rendelkezésére bocsátja a kötelezettségek ellenőrzése céljából:

„(1) Az e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaság és koncesszori alvállalkozó kivételével, kizárólag e tevékenysége vonatkozásában – a tárolásra kerülő, vagy ennek hiányában az átvett, de átadásra nem került hulladék mennyiségével arányos pénzügyi biztosítékot képez. A pénzügyi biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy a hulladék kezeléséhez szükséges esetleges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.”

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti költségek fedezetére vonatkozó szabályokat a koncessziós társaság esetében a koncessziós szerződés rendezi.”

„(1) A pénzügyi biztosíték képzésére, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett gazdálkodó szervezet az üzleti év március 1. napjáig a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a tárgyévre vonatkozóan a pénzügyi biztosíték rendelkezésre áll, a környezetvédelmi biztosítást megkötötte, továbbá a céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó szervezet nyilatkozik arról, hogy a céltartalékot megképezte. Az üzleti év végét követő év május 31-ig a céltartalék képzésére kötelezett a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a céltartalék a tárgyévben rendelkezésére állt.”

„(3) Ha a 61. § szerinti eljárásban az adott üggyel összefüggésben hagyatéki eljárás van folyamatban, és az ügyben érdemi döntés a közjegyző döntése nélkül megalapozottan nem hozható, a hulladékgazdálkodási hatóság az eljárást felfüggeszti.”

„(4) E törvénynek az egyes energetikai törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXXIX. törvénnyel megállapított 70. § (1a) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor már megkötött koncessziós szerződésre is alkalmazni kell.”

„42/A. § A Szövetség tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának megállapított alakulásáról szóló jelentéssel kapcsolatos kötelezettségének teljesítéséhez a 2710 19 51–2710 19 67, 2710 20 32, 2710 20 38, a 2710 19 25, 2710 19 29, 2710 19 47, 2710 19 48, 2710 20 16, 2710 20 19 KN kód szerinti termékeket értékesítő tag minden év november 15-ig megküldi a Szövetség részére a tárgyévet megelőző év november 1-től tárgyév október 31-ig terjedő időszakban az e bekezdésben felsorolt KN kódú termékeket tüzelő-, fűtőanyagként történő beszerző partnerei nevét, címét és a beszerzett termékek KN kódját.”

„49. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ország működését biztosító felhasználó folyamatos kőolaj, kőolajtermék ellátásbiztonságára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy