2024. évi LXXXIX. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosításának célja elsősorban a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült, jogalkotást igénylő problémák kezelése.

A törvényjavaslat szerinti Bt.-módosítások célja az adminisztrációs terhek csökkentése többek között a koncessziós szerződésben foglalt Kutatási Munkaprogram módosítása szabályainak rugalmasabbá tételével, nem sértve a koncesszió szerződésben foglaltakat, tekintettel arra, hogy a koncessziós szerződés mellékletét képező munkaprogramban vállalt kutatási tevékenységet a koncessziós társaságnak maradéktalanul végre kell hajtania.

A bányatelek esetében meghatározott kitermelhető ásványvagyonhoz képest marginális éves kitermelési mennyiségek tulajdonképpen a kitermelés szüneteltetésének tekintethetőek, és alapvetően a jogi szabályozás kijátszására irányulnak (mivel pl. hat év szüneteltetés után a bányafelügyelet elrendelné a bánya bezárást), a módosítással ez a joghézag megszűnik. Amennyiben a szüneteltetéssel érintett bányatelek haszonanyaga építőipari nyers- és alapanyagnak is minősül, a szüneteltetés engedélyezését nem indokolt teljes egészében tiltani, viszont szükséges az építőipari nyers- és alapanyagokra vonatkozó szigorúbb szabályozást érvényesíteni.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) módosítás célja a távhőtermelői és távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetési engedélyekhez kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése azon esetekben, amikor az engedélyes az általa üzemeltetett távhőtermelő létesítmény működtetését, vagy az általa végzett távhőellátási tevékenységet úgy fejezi be, hogy azt másik engedélyes számára átadja az engedélyben foglalt tevékenység folyamatos fenntartása mellett.

A távhőszolgáltató korlátozhatja a szolgáltatást jelenleg országos tüzelőanyag-hiány és környezetvédelmi ok miatt, a módosítás célja a korlátozás Tszt. szerinti szabályozásának kiegészítése a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerinti korlátozási kötelezettségekre vonatkozó felhatalmazással.

A módosítás továbbá a 2025. január 15-én hatályba lépő ingatlan-nyilvántartási rendelkezések miatt szükséges, célja a meglévő vezetékjog és használati jog gyakorolhatóságának összehangolása a jogszabályi változásokkal.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) módosítása elfogadásával a villamosenergia-rendszer működése átláthatóbb és hatékonyabb lesz, a hálózati engedélyesek bizonyos kötelező feladataikat könnyebben és hatékonyabban végre tudják hajtani, a közép- és nagyfeszültségre beépülő kapacitások tervezhetősége nő és a szabályozás a beruházók számára is biztosítja az átlátható transzparens eljárás megismerhetőségét a szakpolitikai célok érvényesülése mellett, és biztosítható lesz a rendelkezések európai uniós elvárásoknak való erőteljesebb megfelelése.

A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REMIT) elfogadása óta több mint 10 év eltelt. A REMIT módosítása egy nagyobb uniós jogszabálymódosítási csomag része volt, amely a 2021-től emelkedő energiaárakra adott koordinált választ, annak érdekében, hogy az EU belső energiapiaca ellenállóbb legyen a válságokkal szemben.

Az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2024/1106/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete (a továbbiakban: REMIT II) hozzáigazítja a szabályozást a jelenlegi, változó piaci körülményekhez, megerősíti az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: ACER) által végzett felügyeleti szerepet, és javítja az ACER, az érintett nemzeti hatóságok és az Európai Bizottság közötti adatmegosztási lehetőségeket.

A REMIT II alapján az ACER fontosabb szerepet kap a jelentős, határokon átnyúló ügyek kivizsgálásában a REMIT megsértése elleni küzdelem érdekében, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a jogsértésekkel kapcsolatos jogkövetkezmények megállapítása továbbra is tagállami hatáskörben marad. A tagállami jogrendszerek eltérő szankcionálási gyakorlata miatt a REMIT II meghatározza továbbá a szabályozó hatóságok által nemzeti szinten megállapított bírságok harmonizálásának keretét is, ami egy közvetett implementációs kötelezettséget keletkeztet a tagállamok számára.

A REMIT tagállami alkalmazásával kapcsolatos szabályokat hazánkban törvényi szinten a Vet. és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) tartalmazza, a nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozó feladatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

A törvénymódosítás további jogharmonizációs célja az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 parlamenti és tanácsi irányelvvel kapcsolatos, közlekedési szektort érintő egyes jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése. Ezen belül kiemelendő különösen a közlekedési célú megújuló részarányok jogszabályi rögzítése a Nemzeti Energia- és Klímaterv alapján, valamint az irányelv alapján létrejövő Uniós Adatbázishoz kapcsolódó hazai kötelezettségek rögzítése, ideértve a rendszerbe feltöltött tranzakcióknak a hazai BIONYOM rendszeren belüli nyomon követésének biztosítását.

Módosul továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé történő jelentéstételi határidő az üzemanyag-forgalmazók adminisztratív terheinek a csökkentése érdekében.

A hidrogén termelés és felhasználást segítő javaslat célja a magyar hidrogéngazdaság kiépítésének ösztönzése, támogatva ezzel – az EU hidrogénstratégiájával is összhangban – az 1372/2021. (VI. 10.) Korm. határozattal 2021. június 10. napján elfogadott, a Nemzeti Hidrogén Stratégia 2030 elnevezésű dokumentumokban lefektetett célok megvalósítását, az ország technológiai fejlődését és versenyképességének növelését.

A hidrogén ipari és közlekedési felhasználásának elősegítését az elektromobilitással párhuzamosan kell elindítani, mivel ez a két szektor egymással nem kompetitív, hanem kiegészítő szerepet tölt be. Az elektromos közlekedés elsősorban a kis távolságú személy közlekedésre ad szénhidrogén- és helyi kibocsátás mentes megoldást, addig a hidrogén a közeljövőben a nagy távolságú és tömegárú szállításban lesz meghatározó. A közlekedés mellett az ipari hidrogén felhasználásban is erőteljes dekarbonizáció kezdődött. A módosítás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásból előállított hidrogén termelését és kereskedelmét is támogatja.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) módosításának célja a termékdíjas rendszer és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá egyaránt tartozó termékek esetében a kötelezettek kettős adminisztrációs terhének csökkentése a termékdíjköteles termékek körének szűkítése által.

A jelenleg fennálló kettős adminisztráció felesleges terhet jelent a kötelezettek részére, ezért indokolatlan a környezetvédelmi termékdíj fenntartása azon termékek esetén, amelyek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá is tartoznak.

A Ktdt. módosítása következtében az adminisztratív terhek csökkenése várható a kötelezettek, valamint az állami adóhatóság oldalán is azáltal, hogy azon termékek esetén, amelyek a módosítás alapján a továbbiakban nem minősülnek termékdíjköteles terméknek, a kötelezetteknek már nem kell a termékdíjas szabályozás szerinti adminisztrációs kötelezettségeket teljesíteniük.

A hulladékgazdálkodási ágazat új modelljét megelőzően is létező társadalmi, környezetvédelmi feladatot jelentett az illegális hulladékelhagyás elleni állami fellépés. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) módosításai közül kiemelkedő a hatékony állami fellépést, és ezzel a környezet védelmét elősegítő módosítás, amely a szeptemberi árvíz tapasztalataira is reagál.

A Ht. módosításának az elhagyott hulladékok felszámolásának elősegítése, a hatósági eljárások egyszerűsítése, a számviteli kötelezettségek egyértelműsítése a kiemelt célja.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló európai uniós norma, az úgynevezett AFIR rendelet értelmében a tagállamok azonosítási-nyilvántartó szervezetet kötelesek kijelölni, amely szerv egyedi azonosító kódokat jogosult kiadni azzal a céllal, hogy az elektromos töltőpontok, illetve az alternatívüzemanyag-töltőpontok üzemeltetőit és mobilitás szolgáltatókat azonosítani lehessen. A Hivatal kerül kijelölésre az elektromos töltőpontok üzemeltetőinek és a mobilitási szolgáltatók azonosítására szolgáló nyilvántartás vezetésére.

Az alternatív üzemanyagtöltő hálózathoz való könnyebb hozzáférhetőség érdekében a nyilvános elektromos töltőpontok és az alternatív üzemanyag töltőpontok üzemeltetői ingyenes, korlátlan és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak a töltőpontokkal kapcsolatos adatokhoz.

Az AFIR rendelet által meghatározott Nemzeti Hozzáférési Ponthoz már most is hasonló feladatot lát el a közúti közlekedési információs szolgáltatásokról szóló 27/2019. (VIII. 26.) ITM rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a Magyar Közút Nonprofit Zrt. E szervezetnek tehát van olyan gyakorlati tapasztalata és jelenleg is kezel hasonló adatokat, ami az AFIR szerinti Nemzeti Hozzáférési Pont funkció eredményes teljesítéséhez szükséges. A szervezet részt vesz az úgynevezett IDACS programban, melynek célja az alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos infrastruktúra töltőpontokra vonatkozó egyedi azonosítási rendszer kialakítása. Erre tekintettel Nemzeti Hozzáférési Pontként a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kerül kijelölésre.

A rendelkezés pontosítása azzal, hogy a Hivatal elnöke rendelkezik rendeletalkotási jogkörrel.

A Hivatal elnöke felhatalmazást kap az elektromos töltőpontok üzemeltetőinek és a mobilitási szolgáltatók azonosítására szolgáló nyilvántartással kapcsolatos részletszabályok megállapítására.

Az uniós jogszabályoknak való megfeleltetési klauzula.

Normavilágosság javítását szolgáló szövegpontosítás.

A Bt. 4. §-a alapján az építőipari nyers- és alapanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető, amely bejelentés alapján folytatható. Az előkutatást annak megkezdése előtt legalább 45 nappal a bányafelügyelethez kell bejelenteni. Az előkutatás bejelentése során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MNV Zrt.) – azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra.

Az MNV Zrt. nyilatkozattételi határideje alatt a bányafelügyelet eljárási cselekményt nem tud foganatosítani, meg kell, hogy várja a nyilatkozatot. Erre tekintettel a nyilatkozattételi időtartamot szükséges a bejelentés ügyintézési határidejénél figyelembe venni.

A jelenlegi szabályozás alapján abban az esetben, ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv az elővásárlási jogot nem gyakorolja, a bányászati jogot átvevő a vételár megfizetését az átruházásra vonatkozó szerződés szerinti teljesítési határidőt követő 8 napon belül igazolja a bányafelügyelet részére.

Mivel a Bt. 6. § (2) bekezdése alapján a bányászati jog átruházására vonatkozó szerződés a bányafelügyelet határozatának véglegessé válása napján válik hatályossá, szükséges egy olyan szabályozás kialakítása, amely a jogbiztonság érdekében garantálja, hogy a vételár teljesítésére csak hatályos szerződés alapján kerülhessen sor. Abban az esetben, ha az átruházásra vonatkozó szerződésben a bányafelügyelet hozzájárulása véglegessé válásának időpontjához képest későbbi teljesítési dátum szerepel, a jelenlegi szabályozást követve, a vételár megfizetése igazolásának időpontja a szerződés szerinti teljesítési határidőt követő 8 nap.

A bányászati koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A kutatási munkaprogram tartalma a koncessziós szerződéssel együtt akkor módosítható, ha a koncessziós szerződéssel megállapított kutatási munkaprogram módosítása nem irányul az abban vállalt kötelezettségek csökkentésére.

A törvényjavaslat szerinti módosítás az adminisztrációs terheket csökkenti, nem sértve a koncesszió szerződésben foglaltakat, tekintettel arra, hogy a koncessziós szerződés mellékletét képező munkaprogramban vállalt kutatási tevékenységet a koncessziós társaságnak maradéktalanul végre kell hajtania. A többlet kutatási tevékenység vállalás esetén a szakmai kontrollt a bányafelügyelet látja el, és amennyiben a kutatási műszaki üzemi terv módosítását jóváhagyja, a többlet kutatási tevékenység a koncessziós szerződés mellékletét képező kutatási munkaprogram részévé válik, külön miniszteri aktus nélkül.

A geotermikus energia kutatására irányuló kutatási terület visszaadását – az ásványi nyersanyag kutatási területe visszaadásának szabályaival azonos tartalommal – törvényi szinten szükséges szabályozni, figyelemmel a geotermikus kutatási engedély részben vagy teljes mértékben történő megszűnésére.

A Bt. 41. § (7) bekezdése alapján a bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére a bányafelügyelet az engedélyben a bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére – ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait – is.

Geotermikus energia hasznosítása esetén a bányászati biztosíték szolgáltatását a hasznosítási szerződésben szükséges rendezni; a törvénytervezet ennek előírását tartalmazza.

A koncessziós kutatások sajátja, hogy azokra nagy területen, üzemezetten kerül sor. Az egymásra épülő egyes kutatási fázisok alapján, akár már a kutatás korai szakaszában is találhatnak olyan lelőhelyet, amely jól lehatárolható, igazolt, kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik, ezért indokolt a bányatelek megállapítása. Ehhez azonban elfogadott kutatási zárójelentés szükséges.

A hatályos szabályozás alapján egy kutatási zárójelentést lehet benyújtani a kutatási tevékenység elvégzéséről. Ezt a szabályt töri át a módosítás, és lehetővé teszi koncesszió esetében a rész-kutatási zárójelentések benyújtását. A kivételi szabály azonban nem eredményezhet a jogvesztő határidők tekintetében is kivételt, ezért alkalmazni kell a kutatás befejezését vagy a kutatási időszak leteltét követően alkalmazandó öt hónapos jogvesztő határidőt, azaz azon kutatási területrészek tekintetében, amelyekre nem készít a koncessziós társaság zárójelentést, a kutatási jog megszűnik.

A hatályos Bt. nem tartalmazza, hogy a földtani kutatás legfeljebb mekkora időtartamra engedélyezhető. A törvényjavaslat ezt pótolja, 4 évben meghatározva a földtani kutatás maximális időtartamát, amely legfeljebb az eredeti kutatási időszak felével hosszabbítható meg.

A hatályos Bt. szerint az új jogosult kijelölése céljából a bányafelügyelet által kiírt pályázatot szénhidrogének esetében az Európai Unió hivatalos lapjában is meg kell hirdetni. Nem lehet azonban pályázaton meghirdetni olyan bányatelket, amely a benne található ásványi nyersanyag tekintetében zártnak minősül. Az ilyen bányatelket a bányászati jogot törlő határozat véglegessé válását követően – a szénhidrogénre megállapított bányatelek kivételével – a bányafelügyelet hivatalból törli a nyilvántartásból.

Szénhidrogének tekintetében az ország egész területe zártnak minősül, így a szénhidrogének esetében a bányafelügyelet nem írhat ki pályázatot az új jogosult kijelölése céljából, ezért a szénhidrogén bányatelkekre vonatkozó pályázati közzétételi és bányatelek törlése alóli kivétel szabályok fenntartása nem indokolt. Szénhidrogénre vonatkozó bányászati jogosultságokat koncessziós eljárás keretei között lehet csak megpályáztatni, amely esetében az Európai Unió hivatalos lapjában való közzétételi előírást a Bt. már tartalmaz, koncessziós pályázati kiírás lefolytatásához nem szükséges a bányatelekként történő nyilvántartás fenntartására.

A hatályos bányajogi szabályozás nem tartalmaz rendelkezést az állami tulajdonban álló, hasznosítási szerződéssel érintett bányászati jogok átruházása (eladás vagy apportálás) tekintetében.

A bányászati jog vagyoni értékű jog, amely átruházható. A hasznosítási szerződés határozott időre létrejött kötelmi jogviszony. Az államnak lehet olyan érdeke, amely alapján a tulajdonában álló bányászati jogot a hasznosítási szerződés ellenére is átruházná. Ebben az esetben a hasznosítási szerződés megszűnne, azonban ez egy rendezetlen, mindkét fél számára elkerülendő jogi helyzetet teremtene. A hasznosító tekintetében csak az a megoldás jelent a hosszú távú működésére és beruházásainak védelmére garanciát, amely biztosítja, hogy az átruházás a hasznosítási szerződés hatályát nem érinti, továbbra is tudja gyakorolni a jogait, illetve élhet azzal a lehetőséggel, hogy a szerződést felmondja, ha a bányászati jog új jogosítottjával a szerződést nem kívánja fenntartani. A felmondás esetén biztosítani kell a hasznosító számára, hogy a felmondást számára hátrányos jogkövetkezmények nélkül megtehesse, ezzel szabadulva a kötelemből.

Ha a szüneteltetéssel érintett bányatelek haszonanyaga építőipari nyers- és alapanyagnak is minősül, a szüneteltetés engedélyezését nem indokolt teljes egészében tiltani, viszont szükséges az építőipari nyers- és alapanyagokra vonatkozó szigorúbb szabályozást érvényesíteni. Erre tekintettel a szüneteltetés nem érinti az építőipari nyers- és alapanyag hat hónapot meghaladó ki nem termelése esetén bekövetkező fizetési kötelezettséget, továbbá a bányabezárás elrendelésénél is az építőipari nyers- és alapanyagok tekintetében alkalmazandó rövidebb határidőt kell figyelembe venni.

A bányafelügyelet nyilvántartása alapján vannak olyan szénhidrogénre megállapított bányatelkek, amelyek tekintetében a bányatelek megállapítását követően nem történt számottevő szénhidrogén kitermelés. Az üzemszerű kitermelést a bányavállalkozó ugyan megkezdte, azonban ezt úgy teljesítette, hogy a bányatelek kitermelhető ásványvagyonához képest túlzottan alacsony kitermelési mennyiség elfogadását kérelmezte a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása során. A bányafelügyeletnek – megfelelő jogi eszköz hiányában – ezeket a kitermelési műszaki üzemi terveket jóvá kellett hagynia.

A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni, amely alapelv értelemszerűen kiterjed az in situ ásványi nyersanyagokkal történő gazdálkodásra is. Az állam a tulajdonában álló ásványi nyersanyag bányászatát azért engedi át a bányavállalkozóknak, hogy az ásványi nyersanyag kitermelésével az ásványi nyersanyaggal történő ellátás biztosított legyen. Kiemelten igaz ez az energiaválsággal sújtott időszakokban. Ha a bányavállalkozó nem kívánja, nem tudja az ásványi nyersanyag kitermelését végezni, akkor az állami érdek az, hogy ez a helyzet indokolt, de a bányavállalkozónak a kitermelésre lehetőséget is biztosító állami intézkedésekkel megszűnjön.

A bányatelek esetében meghatározott kitermelhető ásványvagyonhoz képest marginális éves kitermelési mennyiségek tulajdonképpen a kitermelés szüneteltetésének tekintethetőek, és alapvetően a jogi szabályozás kijátszására irányulnak (mivel pl. hat év szüneteltetés után a bányafelügyelet elrendelné a bánya bezárást). A törvénytervezet szerinti módosítás ezt a joghézagot szünteti meg.

A törvényjavaslat alapján szüneteltetésnek kell tekinteni, ha a bányavállalkozó a bányatelek megállapítását követő 15 év alatt nem termelte ki a bányatelek kitermelhető ásványvagyonának legalább 10%-át – nem hagyományos eredetű szénhidrogének esetében legalább 5%-át –, és az évente kitermelt szénhidrogén mennyisége nem éri el földgáz esetén a 100.000 m³/év, kőolaj esetében az 500 t/év mennyiséget. A két feltétel konjunktív, azaz a tervezet szerinti rendelkezések mindkét feltétel fennállása esetén alkalmazhatóak.

Ha a fenti feltételek fennállnak, a bányavállalkozó köteles szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyását kérni a bányafelügyelettől egy évre, és a szüneteltetés alatt a kitermelés fokozásához szükséges intézkedéseket megtenni; majd a szüneteltetési műszaki üzemi terv egyéves időszakát követően kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását kérelmezni. Az új kitermelési műszaki üzemi tervben a kitermelésre engedélyezett szénhidrogén mennyisége nem lehet kevesebb, mint a szüneteltetés előtti utolsó hatályos kitermelési műszaki üzemi terv alapján engedélyezett legnagyobb éves kitermelési mennyiség tízszerese.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 30. § (5) bekezdése alapján – az általános szabályok szerint – az emelt mennyiséget tartalmazó kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv legfeljebb 5 évre hagyható jóvá.

Ha a bányavállalkozó a fentiek szerinti új kitermelési műszaki üzemi tervben kitermelésre engedélyezett – megnövelt – mennyiséget nem teljesíti, vagy az új kitermelési műszaki üzemi tervet nem nyújtja be jóváhagyásra, a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát.

Gyakran előfordul, hogy a bányában egy év alatt nem folytatnak bányászati tevékenységet, nem létesülnek új létesítmények. Erről a változatlanságról is tudomással kell bírnia azonban a felügyeletet ellátó bányafelügyeletnek. A kialakult gyakorlat szerint a bányavállalkozók a bányatérképet akkor is megküldik a bányafelügyeletnek, ha nem történt a bányában változás. A hatályos szabályozás azonban jogbizonytalanságot okoz a tekintetben, hogy csak akkor kell-e a bányafelügyeletnek megküldeni a bányatérképet, ha változás történt, vagy akkor is, ha nem történt változás és nem kellett a bányatérképet kiegészíteni. A módosítás ezt a jogbizonytalanságot megszünteti, és előírja, hogy akkor is meg kell küldeni a bányafelügyeletnek a bányatérképet, ha nem történt a bányában változás, a bányafelügyeleti hatáskörök gyakorlásának támogatása érdekében.

A Bt. 41. § (3d) bekezdése alapján jelenleg ha a bányafelügyelet az első szankcionált jogsértést követő két éven belül újabb három jogsértést állapít meg, a negyedik jogsértés esetén a bányavállalkozó bányászati jogát törli.

A rendelkezés újraszabályozását a gyakorlati tapasztalatok indokolják. Túlzó a hatályos rendelkezés a hibás bányajáradék önbevallás, felügyeleti díj fizetés vagy ásványvagyon változás hibás teljesítése miatt megállapított jogsértés figyelembe vétele tekintetében. Ezeket a jogsértéseket ki kell venni a szankció alkalmazási köréből. A bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése viszont már olyan jogsértés, amely indokolja a szigorú szankció alkalmazását.

A Bt. 43/B. §-a a bányafelügyelet hatósági eljárását szabályozza.

A bányafelügyeleti eljárásokban döntően nem természetes személyek vesznek részt. Vannak azonban olyan természetes személyek, akik vagy a bányavállalkozók, vagy a bányafelügyelet számára jogszabály alapján adatot szolgáltatnak. Az elektronikus ügyintézés szélesítésével (iform felületek alkalmazása) szükséges, hogy azok a természetes személyek is elektronikusan tartsák a kapcsolatot a bányafelügyelettel, akik eddig erre nem voltak kötelezettek.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. § (4) bekezdése alapján természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre, ezért szükséges a Bt. módosítása e körben.

Az európai uniós joggal (uniós metánrendelettel) való összhang biztosítása érdekében szükséges bányafelügyeletet nemzeti hatóságként kijelölni. (A nemzeti jogba történő átültetés határideje 2025. február vége.)

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény építésgazdasági intézkedéseinek egyikeként a Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás építési alapanyag moduljához a továbbiakban a bányafelügyelet szolgáltat adatokat, ennek törvényi hátterét is megteremti a módosítás.

A Bt. új 30/A. §-ához kapcsolódó értelmező rendelkezés.

A Bt. 21/A. § (7) bekezdése alapján a kutatási terület kialakítására és mértékére, az azonos bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számára, valamint a kutatási engedély tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.

Az egy bányavállalkozó jogosultságában álló geotermikus kutatási területek tekintetében a kutatási blokkok száma a meghatározó, és nem a kutatási területek száma, tekintettel arra, hogy a kutatási területet blokkokban kell meghatározni. Egy kutatási terület több kutatási blokkból is állhat. A jogosultság nagysága azonban a kutatási blokkok számán alapul, ezért szükséges a felhatalmazó rendelkezés módosítása.

A Bt. új 50/K. § (1) bekezdése alapján a koncessziós szerződések munkaprogramjának többletvállalásokkal történő módosításának egyszerűsítésére és a kutatási rész-zárójelentések teljesítésére vonatkozó szabályokat csak az e törvény hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződések esetén lehet alkalmazni.

A Bt. új 50/K. § (2) bekezdése a Bt. új 30/A. §-ához kapcsolódó átmeneti rendelkezés azokra az esetekre, amikor az új, szénhidrogén kitermelésre megállapított szüneteltetési ok már e törvény hatályba lépésekor fennáll.

A Bt. új 50/K. § (3) bekezdése a jogsértés alóli mentesség alkalmazását már az e törvény a hatályba lépésekor fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is előírja.

Beépülő uniós klauzula, szoros tartalmi összefüggésben Bt. 43/B. § (13) bekezdéssel történő kiegészítésével.

Szövegcserés pontosítások:

A Bt. 21/A. § (4) bekezdése alapján a geotermikus energia esetében a kutatási időszak – a kutatási munkaprogramban tervezett kutatási tevékenység időszükséglete alapján – legfeljebb négy év lehet, amely az engedélyezett időszak felével egy alkalommal meghosszabbítható.

Tekintettel arra, hogy a geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jogi szabályozás még új, a törvénytervezet többletlehetőséget biztosít a kutatási engedélyesek részére, figyelemmel arra, hogy a kutatási munkaprogramok végrehajtása során lehetnek előre nem látható körülmények, amelyek indokolják a kétszeri hosszabbítás lehetőségét. A kétszeri hosszabbítási lehetőség nem jelent automatizmust, a hosszabbításhoz szükséges a rendeleti szabályozásban meghatározott feltételek teljesítése is.

Az egy bányavállalkozó jogosultságában álló geotermikus kutatási területek tekintetében a kutatási blokkok száma a meghatározó, és nem a kutatási területek száma, tekintettel arra, hogy a kutatási területet blokkokban kell meghatározni. Egy kutatási terület több kutatási blokkból is állhat. A jogosultság nagysága azonban a kutatási blokkok számán alapul, ezért szükséges a módosítás.

A Bt. 21/C. § (5) bekezdésének f) ponttal történő kiegészítése okán szükséges kodifikációs pontosítás.

A Bt. 30. § (3) bekezdésének kodifikációs pontosítása. A szünetelés szó nem megfelelő, mert azt csak az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek tekintetében lehet alkalmazni. Az ettől eltérő ásványi nyersanyagok esetében szüneteltetés történhet. A módosítás a megfelelő terminus technikus használatát biztosítja.

Nincs törvényi szinten szabályozva, hogy a nyomástartó berendezések tekintetében is szükséges a biztonsági övezet megállapítása. Ezt a hiányt pótolja a Bt. 32. § (1) bekezdésének módosítása.

A Bt. 32. § (1) bekezdése alapján bányászati létesítmény, célvezeték és nyomástartó berendezés tekintetében is megállapítható biztonsági övezet, ezért szükséges a Bt. 32. § (3) bekezdésében ezeket külön is nevesíteni.

A Bt. 32. § (1) bekezdése alapján a vezeték fogalmába nem tartozik bele a célvezeték, ezért szükséges a Bt. 32. § (4) bekezdésében ezt külön is nevesíteni.

A Bt. 38. § (6) bekezdésében és 38/C. § (4) bekezdésében kimondásra kerül, hogy a szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése előtt is már gyakorolható, mivel a szolgalmi jog alapítására irányuló jogviszony létrejön és ennek alapján a jogosultnak nemcsak arra van igénye, hogy jogosultságát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, hanem arra is, hogy azt még a jogának bejegyzését megelőzően gyakorolhassa. A módosítás egyértelműsíti, hogy harmadik személlyel szemben a szolgalom csak ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzést követően válik hatályossá.

A Bt. 49. § 4. pontja kiegészítésének célja a hatályos szabályozás pontosítása, tekintettel arra, hogy a meddőhányó hasznosítás is bányászati tevékenység, amelyet bányatelek nélkül is lehet végezni, de a fogalomban nem szerepel.

Hatályon kívül helyező rendelkezések:

A Bt. 21/C. § (5) bekezdésének f) ponttal történő kiegészítése okán szükséges kodifikációs pontosítás.

A Bt. 42. § (6) és (7) bekezdése alapján az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésének befejezésekor a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyeletnek meg kell keresni a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy igénybejelentés esetén a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül a bányászati jog jogosultjával megkötött, bányászati jog átruházásáról szóló megállapodást küldje meg. Ha a bányavállalkozó és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv között nem jön létre megállapodás az átruházás feltételeire vonatkozóan, a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a hatályos szabályozás alapján jogosult bírósághoz fordulni a bányászati jog jogosultja jognyilatkozata pótlása céljából. A kitermelés befejezésére tipikusan azért kerül sor, mert vagy kifogyott a bányatelekben lévő ásványvagyon, vagy a bánya piaci helyzete ellehetetlenült. Erre tekintettel állami igényérvényesítés nem várható, figyelemmel arra is, hogy a bányászati jog megszerzésével az állam a bányabezárással összefüggő kötelezettségeket is megszerzi. Mindezekre tekintettel indokolt a gyakorlatban felesleges szabályozás hatályon kívül helyezése.

A hulladékgazdálkodási szabályozáshoz hasonlóan – a generális prevenció érdekében – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvt.) is definiálásra, illetve jogkövetkezményeivel szabályozásra kerül a kiemelt környezetvédelmi szabályszegés fogalma.

A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetővel szemben alkalmazott sajátos jogkövetkezmények mellett szabályozni szükséges a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők nyilvántartása adattartalmát és az adatkezelés garanciális szabályait.

A szabályozás várhatóan visszatartó erővel bír a vállalkozások környezetvédelmi területet érintő jogsértő magatartásával szemben, amellyel nemcsak hazánk környezeti értékeit, de a lakosság egészségét is védjük.

A Kvt.-t átmeneti rendelkezéssel kiegészítő rendelkezés, amelynek célja a jogalkalmazói iránymutatás, hogy a módosítással megállapított rendelkezéseket a módosítások hatálybalépését követően indult ügyekben lehet és kell alkalmazni.

A környezetvédelem területén bevezetett új jogintézmény, a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetőkre vonatkozó részletszabályok kidolgozása kormányrendeleti szintű szabályozást igényel. E szabályozási igényhez kapcsolódik a felhatalmazó rendelkezés beépítése.

A módosítás lehetővé teszi a Tszt. szerinti távhőtermelői és távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetési engedélyekhez kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentését azon esetekben, amikor az engedélyes az általa végzett távhőtermelést vagy távhőszolgáltatást úgy fejezi be, hogy azt másik engedélyes számára – az engedélyben foglalt tevékenység folyamatos fenntartása mellett – átadja. Ebben az esetben az átvevő (új) engedélyes útján garantált a folyamatos és biztonságos távhőellátás.

A továbbiakban az engedélyes a Hivataltól csak abban az esetben köteles megszüntetés iránti engedélyt kérni, ha a termelés, vagy szolgáltatás (vagy a tevékenységhez elengedhetetlen létesítmények) másik engedélyes számára nem kerül átadásra.

A módosítás célja összhang megteremtése a Bt.-vel és a Vet.-tel. Közterületnek minősülő ingatlanon vezetékjogot alapítani nem lehet. A távhő-vezeték elhelyezését, átalakítását és üzemeltetését a közterület tulajdonosa tűrni köteles, azonban a használati korlátozásért és az igénybevétellel okozott károkért az építtető köteles kártalanítást fizetni.

A módosítás a 2025. január 15-én hatályba lépő ingatlan-nyilvántartási rendelkezések miatt szükséges, célja a meglévő vezetékjog és használati jog gyakorolhatóságának összehangolása a jogszabályi változásokkal. A dologi jogok és korlátolt dologi jogok bejegyzése mindezidáig deklaratív hatályú bejegyzést jelentett. Az új rendelkezések értelmében konstitutív hatállyal az ingatlanra vonatkozó valamennyi dologi jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik, módosul vagy szűnik meg. A jogalkotói szándéknak megfelelően egyértelműsítésre kerül, hogy a vezetékjog és a használati jog harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, azonban az azt megállapító hatósági határozat véglegessé válását követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.

Tekintettel arra, hogy a már meglévő használati jog és a vezetékjog bejegyzésének elmaradása esetén e jogok a 2025. január 15. és 2029. december 31. napja közötti időszakban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:166. § (1) bekezdése szerinti bejegyzés nélkül is fennállónak tekintendőek, a módosítást csak a módosító törvény hatálybalépését követően létesített használati jogra és vezetékjogra kell alkalmazni. A korábban létrejött jogokra az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény rendelkezései irányadóak.

Technikai jellegű és jogalkalmazást segítő szövegpontosítások.

A szállítással, kitárolással kapcsolatos költségek megfizetése közvetlenül a rendszerüzemeltetőnek történik a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) helyett, az adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében.

Az új értelmező rendelkezések megalkotásának indoka egyrészről új feladatok megjelenése a villamosenergia-rendszer működtetésében (pl. energetikai adatszolgáltató platform), másrészről pedig az európai uniós jogi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása, így a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló 2018/2001 irányelv (a továbbiakban: RED II irányelv) átültetésével kapcsolatban indult kötelezettségszegési eljárás, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: EMD irányelv) való megfelelés biztosítása.

(1) és (6) bekezdéshez: a határozott idejű fix árszabást tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés és a rugalmas hálózati csatlakozási szerződés fogalmának jogszabályban történő rögzítése az EMD irányelvnek történő megfelelés miatt szükséges.

(2) bekezdéshez: a módosítás bevezeti a háztartási méretű kiserőművek (a továbbiakban: HMKE) nem elszámolási célú adatai fogalmát annak érdekében, hogy megkülönböztethető legyen az elszámolási célú adatok köre.

(3) bekezdéshez: fogalompontosítás a gyakorlati jogértelmezés elősegítése érdekében.

(4) bekezdéshez: az új értelmező rendelkezések megalkotásának indoka a RED II irányelvnek való megfelelés biztosítása.

(5) bekezdéshez: Az új értelmező rendelkezések az energiaközösségekkel kapcsolatos módosítások átvezetéséhez szükségesek.

(7) bekezdéshez: Az új értelmező rendelkezés a társasházi energiaközösségek szabályozásához szükséges.

A módosítás célja a megújuló vagy nukleáris energiaforrásból és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó energia eredetét igazoló származási garancia kiállítására vonatkozó szabályok pontosítása.

A rendelkezés a Hivatal részére automatikus bejegyzési kötelezettség határoz meg a HMKE-k esetében, hogy azok üzemeltetői helyett a jogszabály vagy szerződés alapján a termelt villamos energia átvételére köteles villamosenergia-kereskedő részére jegyezze be a származási garanciát.

A kiegészítés indoka, hogy a Hivatal a származási garanciával kapcsolatos – kormányrendeletben részletesen szabályozott – eljárásaiban alkalmazott új rendelkezéseket állapít meg melyek alapján biztosítja a számlarendszerhez történő hozzáférést.

A Hivatal a származási garanciák nyilvántartásához a személyes adatok közül a nevet és a személyes adatot tartalmazó elektronikus levelezési címet tartja nyilván. A személyes adatok az elektronikus számla megnyitásával és a származási garancia bejegyzéshez kapcsolódóan jutnak a Hivatal tudomására. A felsorolt személyes adatok a számlatulajdonossal és a származási garancia jogosultjával történő kapcsolattartás céljából kerülnek rögzítésre.

A személyes adatok megőrzése a számlarendszer prudens működéséhez kapcsolódik, így lehetővé teszi a számla megszüntetése, a származási garancia érvényességének lejárata és a származási garancia felhasználását követően is a kapcsolattartást, amennyiben a számlával vagy a származási garanciával kapcsolatosan további intézkedés válik utólag szükségessé.

A személyes adatok megőrzésének 6 éves határideje összhangban áll az Association of Issuing Bodies European Energy Certificate System (EECS Rules) szabályaival.

A nem személyes adatokat a Hivatal összhangban az AIB Hungary Domain Protocol adatkezelési szabályaival – amelyre az elektronikus számlarendszer épül – 10 évig őrzi.

A módosítás a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új szabályai, valamint az EMD irányelvnek történő megfelelés miatt kibővíti az átviteli rendszerirányító feladatait.

A módosítás az energiaközösségekhez szabályozáshoz kapcsolódik annak érdekében, hogy meghatározza az almérlegkör és a mérlegkör viszonyát, valamint rögzítse az almérlegköri megállapodás kezdeményezésének jogát.

A módosítás beemeli az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjét az adatcsere folyamatba annak érdekében, hogy a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatai az adatcsere folyamatok alapján, külön kormányrendelet szerinti eljárás keretében rendelkezésre állhassanak és a hálózati engedélyes részére továbbításra kerülhessenek.

(1) és (2) bekezdéshez: a módosítás a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új szabályai szerint előírja, hogy mikor lehet a csatlakozást egy adott pontra vonatkozóan megtagadni.

(3) bekezdéshez: a módosítás az átvételi rendszerirányító részére a csatlakozás meg nem tagadásának esetkörét egészíti ki a „kizárólag” kifejezésre történő hivatkozással, az egységes jogértelmezés érdekében.

(4) bekezdéshez: módosítás annak érdekében, hogy 8 munkanap helyett 10 napon belül kell nyilatkoznia a hálózati engedélyesnek a hálózati csatlakozás üzembe helyezéséről az igénybejelentő felé. A műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanap helyett 10 napon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni.

(5) bekezdéshez: a módosítás arra irányul, hogy a nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezésre irányuló beruházás esetén a műszaki kivitelezés időigénye érdekében a jelenlegi 8 nap helyett 30 napos határidőt biztosítson a hálózati engedélyesnek az üzembe helyezésről történő nyilatkozattételre.

A módosítás a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új szabályai, valamint az EMD irányelvnek történő megfelelés miatt kibővíti az elosztó hálózati engedélyes feladatait.

(1) bekezdéshez: főszabályként kerül meghatározásra az, hogy a 132 kV-nál kisebb feszültségű elosztó hálózati és közvilágítási elosztó hálózati vezeték belterületen kizárólag földkábellel létesíthető.

(2) bekezdéshez: a rendelkezés célja, hogy a hálózatfejlesztések felgyorsítása érdekében kivételeket határozzon meg a földkábeles létesítési mód kizárólagossága alól annak érdekében, hogy lehetőség legyen légvezetékes megvalósításra abban az esetben, amikor meglévő vezetékjogi engedély birtokában üzemeltetett hálózatátalakítás, felújítás, fejlesztés során új hálózati elem, berendezés kerül hálózat meglévő nyomvonalán elhelyezésre.

(3) bekezdéshez: rendelkezés az elosztói költségviselésről, kivételek – a rendszerhasználó vagy egyéb érdekelt által kezdeményezett létesítés – meghatározása mellett.

(4) bekezdéshez: a rendelkezés meghatározza, hogy a felújításra és az átalakításra mely jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az új 33/F. § (1)–(5) bekezdéshez: a módosítás lehetőséget biztosít a használaton és üzemen kívüli légvezetékek ügyfél (pl. lakosság, önkormányzatok, jogi személyek) által kezdeményezhető és a Hatóság által kikényszeríthető bontását előíró lehetőségre, és ezek alóli kivételek meghatározására, belterület és külterület fogalmi kategóriák szerint. A Hatóságnak figyelembe kell vennie az önkormányzat nyilatkozatát. Az üzemen kívüli légvezetéket tartalmazó oszlopsort elbontására csak a hírközlési infrastruktúra megszüntetése esetén kerülhet sor. Ha a hálózati engedélyes 12 hónapon belül nem hajtja végre a bontást belterületen vagy külterületen, erre az önkormányzat kérelmére a Hatóság fogja 9 hónapon belül kötelezni.

A kiegészítés célja a közvilágítási elszámolási szabályok pontosítása és konkretizálása elősegítendő a közvilágítási energiahatékonysági beruházások gördülékenyebb megvalósítását.

(1) bekezdéshez: a kisfeszültségű hálózatok túlterhelődésének kezelésére a rendelkezés rögzíti, hogy kisfeszültségre csak 50 kVA csatlakozási kapacitású erőmű létesíthető. Villamosenergia-tároló kisfeszültségű elosztóhálózatra az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint csatlakoztatható.

(2) és (3) bekezdéshez: a rendelkezés az EMD irányelvnek történő megfelelés miatt szükséges. A rendelkezés kimondja, hogy a hálózati engedélyesek előre meghatározott esetekben rugalmas csatlakozási lehetőséget biztosíthatnak.

Az új alcím meghatározza a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új szabályait. A rendelkezések alapján az új eljárásrendben egy úgynevezett top-down módszer kerül érvényesítésre, vagyis a miniszter a szakpolitikai szempontok és a Nemzeti Energia- és Klímaterv alapján meghatározza azokat a paramétereket, amelyek alapján a Hivatal a hálózati szabad kapacitásokra vonatkozó pályázatot kiírhatja.

A módosítás a lekötött teljesítmények hatékonyabb kihasználása érdekében rendelkezéseket tartalmaz a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozóan. Az ilyen, úgynevezett kolokációs együttműködések elterjedése érdekében meghatározásra kerülnek azok az alapvető kötelezettségek, amelyeket a feleknek az együttműködésük érdekében teljesíteniük kell. A felek által kötendő megállapodás minimális tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.

A javaslat alapján a felek a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozó megállapodásukat a Hivatalnak bejelentik. Ezen rendelkezés elősegíti azt, hogy a felek törekedjenek a jogszerű és végrehajtható megállapodásra, és a csatlakozási pont felett rendelkező fél ne alkalmazzon a jóhiszeműség körén kívül eső szerződéses feltételt.

A kiegészítés az önellátó termelői egységhez tartozó vezetékek üzemeltetőire vonatkozó adatszolgáltatási és adminisztrációs kötelezettségek előírásáról rendelkezik.

Az új rendelkezések az EMD irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében kötelezik a kereskedőket határozott idejű, fix áras szerződés lehetőségének biztosítására, valamint előírják a felhasználók részére kötelező tájékoztatás elemeit.

A kiegészítő rendelkezés előírja a HMKE-k nem elszámolási célú adatai gyűjtését lehetővé tévő együttműködési kötelezettséget, amelynek részletes szabályait és műszaki feltételeit kormányrendelet és miniszteri rendelet határozza meg.

Technikai jellegű szövegpontosítás.

Az új rendelkezés az EMD irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében a fogyasztó által indított panaszeljárás idejére egyoldalú szerződés-megszüntetési tilalmat határoz meg a kereskedő részére.

(1) bekezdéshez: a rendelkezés az elektromobilitás területén azonosított szabályozási hiány orvoslására kiegészíti a felhasználási hely átruházhatóságának esetköreit.

A kiegészítés és pontosítás arra irányul, hogy a hálózati csatlakozásra vonatkozó rendelkezési jogot a felhasználási helytől tehát az ingatlan tulajdonjogától függetlenül is át lehessen ruházni a nyilvános töltőberendezés üzemeltetőjére.

(2) bekezdéshez: a rendelkezés módosítja a rendelkezésre álló teljesítmény kihasználatlansága miatt a rendelkezési jog hálózati engedélyesre történő átszállásának eseteit, szabályait. 5 évről 2 évre csökken az a türelmi idő, ameddig a csatlakozási ponton lekötött, de ki nem használt teljesítmény feletti rendelkezési jogot a felhasználó a kihasználatlanság okán elveszíti.

(3) bekezdéshez: a módosítás a hálózati engedélyes és a felhasználó elektronikus kapcsolattartása keretében megteremti annak lehetőségét, hogy az informatikai felületen vagy elektronikus levélben történő kapcsolatfelvétel ráutaló magatartásként egyenértékű legyen a felhasználó elektronikus kapcsolattartáshoz történő hozzájáruló nyilatkozattal.

Az új rendelkezés az EMD irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében a villamosenergia-vásárlási szerződéssel kapcsolatban a kereskedő által a felhasználó részére előírt tájékoztatási kötelezettség kötelező elemeit határozza meg.

A jogértelmezést elősegítő pontosítás és szöveg egyértelműsítés.

(1) bekezdéshez: a módosítás és a kiegészítés az energiaközösségekkel kapcsolatos módosítások miatt szükséges. A rendelkezés alapján az energiaközösségek egyesületi formában is létre jöhetnek és energiahatékonysági szolgáltatást is végezhetnek.

(2) bekezdéshez: a kiegészítés megteremti a társasházi energiaközösségekre vonatkozó szabályozást, a részleteket végrehajtási kormányrendeletbe utalva.

Rendelkezés annak érdekében, hogy az energetikai adatszolgáltató platform működtetését a Hivatal által engedélyezett engedélyköteles tevékenységként írja elő.

Az új előírások az energetikai adatszolgáltató platform működtetésére vonatkozó engedélyezés menetét és tevékenyég kötelező feltételeit határozzák meg.

A módosítás bővíti a Hivatal szankcionálási lehetőségeit azokra az esetekre vonatkozóan, amikor nem engedélyes a jogsértő, hanem nyilvántartásba vételi kötelezettséggel járó tevékenység végzője.

A módosítás megteremti a Hivatal hatáskörét és szankcionálási lehetőségeit a REMIT végrehajtásával összefüggésben, az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) elvárásaira is figyelemmel. Az ágazati szabályozásban megjelennek a Hivatal egyes eljárásai (pl. piacintegritási, megfelelési eljárás, hatósági ellenőrzés) tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénytől (a továbbiakban: Ákr.) mint mögöttes szabálytól való eltérő, vagy kiegészítő szabályok, általános rendelkezések és különös eljárási rendelkezések tekintetében, a fent nevezett eljárásokban.

Az új rendelkezések a REMIT végrehajtásához szükségesek, és meghatározzák a Hivatal részére a nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával összefüggő hatásköröket, jogszabályi kereteket és a főbb feladatokat, továbbá a REMIT végrehajtása érdekében meghatározza a Hivatal számára az ACER-rel, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával kötött együttműködési lehetőségek szabályait a REMIT rendeletben meghatározott eljárások logikáját követve. Itt rendezi az ún. hatáskörátruházási megállapodás lehetőségét, valamint a Hivatal számára az ACER-rel, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával kötött együttműködési lehetőségek így például az ún. hatáskörátruházási megállapodás lehetőségét.

A módosítás annak érdekében szükséges, hogy tágabb körben váljon lehetővé önkormányzatok számára földkábelesítési tervek kezdeményezése, véleményezése és azok végrehajtásában közreműködés. Amennyiben egy-egy felhasználó nem csatlakozik a földkábelre, akkor azon a ponton megmaradhat oszlop és légvezetékes bekötés, de a teljes oszlopsor ez esetben nem maradhat meg.

Kimondásra kerül, hogy az elosztói engedélyes a földkábel tervkészítésének és a későbbi bontási tevékenységeknek a költségviselője. A megfogalmazás ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy minden további költségelem viselésére vonatkozóan a megrendelő önkormányzat és az elosztói engedélyes megállapodjanak egymással.

A könnyített térségek kijelölését megalapozó rendelkezés, a hálózati infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása érdekében. A RED II irányelv végrehajtásához kapcsolódik.

(1) bekezdéshez: kiegészítés annak érdekében, hogy a vezetékjogot engedélyező hatósági határozat pótolja a tulajdonos, illetve a haszonélvező termőföld más célú hasznosításához adott hozzájáruló nyilatkozatát.

(2) bekezdéshez: a javaslat célja, hogy a nyomvonallal és a biztonsági övezettel érintett közművek, kezelők, üzemeltetők, ingatlantulajdonosok és vagyonkezelők a megküldött nyomvonal-kijelölési dokumentációval és a tervezett közcélú hálózat létesítésével kapcsolatos nyilatkozatuk, hozzájárulásuk kiadása kapcsán ügyintézési vagy egyéb díj, illetve költség megfizetését nem kérhessék.

(3) bekezdéshez: a rendelkezés továbbá a csatlakozó vezetékek ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélküli joggyakorlási lehetőségét valósítja meg.

A módosítás annak érdekében szükséges, hogy a külterületet érintő és használaton kívüli légvezeték megszüntetésének kérelmezése esetén az eljáró Hatóság köteles legyen kikérni az illetékes önkormányzat állásfoglalását a felhagyott vezetékszakasz jövőbeli szükségességéről. A Hatóság az önkormányzattal egyeztetve hozza meg döntését.

A rendelkezés célja, hogy egyértelművé tegye, hogy biztonsági övezetben a nyiladék szélesítése esetén mikor kell erdőigénybevételi eljárást kezdeményezni. A módosítás továbbá felülírja az ingatlan tulajdonosának hozzájárulására vonatkozó előírást, hisz azt már a biztonsági övezet megállapításakor meg kellett szerezni, amellyel egyidőben a hálózati engedélyes kártalanítási kötelezettségének is eleget tett.

Technikai jellegű pontosítás rugalmas jogszabályi hivatkozás bevezetése érdekében.

A módosítás meghatározza az energetikai adatszolgáltató platform működtetéséhez fűződő adatkezelési jogcímeket, valamint az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjének alapvető adatkezelési feladatait.

A Hivatal hatáskörét érintő kiegészítések és jogharmonizációs hivatkozások pontosítása.

A REMIT szabályozás változásaihoz kapcsolódó kiegészítő rendelkezés.

(1)–(3) bekezdéshez: Felhatalmazás biztosítása a Kormány részére annak érdekében, hogy

– az aggregátorok és a társasházi energiaközösségek nyilvántartásával és a felek közötti elszámolással,

– a közvilágítási berendezések tulajdonjoga átruházása vagy cseréje esetén a közvilágításra kötelezett és az elosztó együttműködésével és a vagyon nyilvántartásával és elszámolásával,

– az energetikai adatszolgáltató platform működtetésével, a működtetője kijelölésével, valamint az energetikai adatszolgáltató platform által nyújtott szolgáltatások díjával,

– az aktív felhasználó Vet. 45/A. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége teljesítésének részletes szabályait és a teljesítéshez szükséges műszaki és egyéb feltételekkel,

– a rugalmas hálózati csatlakozással a termelői vezeték a csatlakozási pont közös használatára vonatkozó, valamint a közös használatra vonatkozó megállapodás minimális tartalmi követelményeivel,

– a betáplálásra irányuló hálózati hozzáféréssel, valamint a miniszter feladatának végrehajtását segítő szerv létrehozásával, működésével, feladat és hatáskörével, valamint tagjaival

kapcsolatos részletszabályokat kormányrendeletben állapíthassa meg.

(4) bekezdéshez: felhatalmazás biztosítása a miniszternek, hogy meghatározza a részletszabályokat

– a betáplálási irányú hálózati hozzáférésre irányuló eljárásra és pályázatra, valamint

– az energetikai adatszolgáltató platform adatkezelésének műszaki előírásaira vonatkozóan.

(5) és (6) bekezdéshez: a Hivatal elnöke felhatalmazást kap arra, hogy

– az elosztók számára a vezérelt tarifával és a kötelezően biztosítandó villamosenergia-ellátás napi időtartamával és minimális időkeretével kapcsolatos előírásokat,

– az üzembe helyezett és az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott érvényes és hatályos műszaki gazdasági tájékoztatóval vagy hálózati csatlakozási szerződéssel rendelkező a közép- és nagyfeszültségű, legalább 0,5 MW beépített teljesítményű termelőberendezések számára rendelkezésre álló betáplálási irányú csatlakozásokra vonatkozó adatok kezelésére, közzétételére vonatkozó szabályokat,

– a közép- és nagyfeszültségű hálózatokon elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati dokumentáció átvételéért és a pályázaton való részvétel feltételeként fizetendő díjakat,

– az NCCS hatálya alá tartozó szervezetek azonosítására, felügyeletére, ellenőrzésére, az eseménykezelésre és a végrehajtás nyomon követésére, valamint az egyéb, az NCCS végrehajtására vonatkozó részletszabályokat

rendeletben határozza meg.

Átmeneti rendelkezések megalkotása.

(1) és (2) bekezdéshez: a rendelkezések az európai unió jogának való megfelelés biztosítása érdekében szükségesek, illetve az európai uniós rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) bekezdéshez: a szolgáltatási nofitikáció bejelentése érdekében szükséges rendelkezés.

Szövegcserés pontosítások a normavilágosság és a jogalkalmazás elősegítése érdekében.

1. Technikai jellegű szövegpontosítás a RED II irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében.

2. A származási garancia fogalmának pontosítása.

3. Az aktív felhasználó fogalmának módosítása az EMD irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében.

4. Az önellátó termelő egység fogalmának módosítása és a közös használatú vezetékhez történő csatlakozás beépített teljesítménykorlátjának 5 MW-ról 0,5 MW-ra csökkentése.

5. A termelői vezeték fogalmának technikai jellegű módosítása.

6. Szövegpontosítás a termelés és a tárolás kifejezések elkülönítése érdekében.

7. A továbbadás fogalmának egyértelműsítése azzal, hogy ennek a közcélú hálózaton keresztül kell történnie.

8. Technikai jellegű szövegpontosítás a származási garancia kiállítására vonatkozó szabályok pontosítása, a vonatkozó kormányrendelettel való összhang biztosítása érdekében.

9. Módosítás a hazai megújuló energiatermelési részarány növelése érdekében azáltal, hogy a közös használatú vezetékhez történő csatlakozás beépített teljesítménykorlátja 5 MW-ról 0,5 MW-ra csökken. A jelenlegi mérték az úgynevezett cPPA konstrukció elterjedését akadályozza.

10., 11., 12–14.,18–20., 23., 25., 28–32., 34–36. Technikai szövegpontosítások.

15. Kodifikációs pontosítás már bevezetett rövidítés miatt.

16–17. A módosítás bevezeti az önellátó termelő egység kategóriáját a Hivatal engedélyezése keretében.

21. A módosítás a hálózatfejlesztés gyorsítását akadályozó jogalkalmazói gyakorlat kiküszöbölése érdekében előírja azt, hogy nyomvonal-kijelölési dokumentációt közöltnek kell tekinteni abban az esetben, amikor az előkészítő eljárásban a kézbesítés sikertelen, vagy a címzett határidőben nem nyilatkozik.

21. A rendelkezés célja, annak biztosítása, hogy amennyiben a már bejegyzett vezetékjog alapján megállapított biztonsági övezeten belül az új hálózati elem vagy berendezés elhelyezése az eddig fennálló biztonsági övezetet nem növeli, nyiladék-helyreállítási célú fakitermelés esetén ne kelljen új erdőigénybevételi eljárást lefolytatni.

24. A kiegészítés beemeli a 0,5 MW beépített teljesítménynél nagyobb teljesítményű, időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat használó erőművek kategóriáját az integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárásba.

26–27. Az adatkezelést előíró szabályozás módosítása az 5 éves elévülés szabályaira figyelemmel.

33. A felhatalmazó rendelkezés szövegének pontosítása annak érdekében, hogy összhangban legyen a törvénymódosítással és a végrehajtási rendelettel.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

a) Az önellátó termelő egység fogalmának pontosítása.

b) Tartalmi dereguláció, mert a külön kezelt intézmény fogalmát nem használja a jogszabály.

c–h) Kodifikációs technikai törlések.

i) A korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyre vonatkozó rendelkezés törlése, mert a Hivatal már nem ad ki ilyen engedélyt.

A Get. kiegészítése a földgázelosztói kényszerkijelölés kapcsán a Hivatal felügyeleti hatósági hatáskörének és hatékony feladatellátásának érdekében a bányatörvény rendelkezésihez hasonlóan az emberi élet, az egészség, a környezet és a tulajdon védelme, a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, valamint az ellátásbiztonság érvényesülésének biztosítása, illetve a közérdek sérelmének megelőzése, illetve megszüntetése, továbbá a felügyelt tevékenység jogszerű folytatásának biztosítása céljából.

A hidrogén ipari és közlekedési felhasználásának támogatása érdekében egyszerűsített engedélyeztetési és üzemeltetési keretrendszer létrehozása szükséges, mert a jelenlegi szabályozás komplex ipari rendszerekre került kialakításra. A hidrogén előállító és tároló berendezések engedélyezésére, illetve a hidrogént szállító vezetékekre vonatkozó keretrendszer a Get.-ben leírtak szerint kerülnek szabályozásra. A szükséges specifikus eltérések figyelembevételével alakíthatóak ki a földgáztól eltérő, csak a hidrogénre vonatkozó részletszabályok.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz meghatározása az Európai Parlament és a Tanács (Eu) 2024/1788 Irányelvben szereplő fogalommal megegyező módon történik.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállításának és felhasználásának elterjesztése érdekében szükséges a származási garancia kiterjesztése, ezzel is technológia-semleges módon segítve a szén-dioxid kibocsátás csökkentését. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a nem megújuló energiaforrásokból előállított energia esetében is ki kell adni származási garanciákat.

A Get. kiegészítése a közvetlen elosztói rendszerbe történő biometán betáplálás kapcsán, aminek értelmében a földgáztermelő kérésére az érintett rendszerüzemeltetők kötelesek a rendszerek összekapcsolásának lehetőségét megvizsgálni és az összekapcsolásra vonatkozó beruházás megvalósításának részleteit egy, a termelő és az érintett elosztói engedélyesek között létrejövő szerződésben kerülnének rögzíteni. Erre azért van szükség, mert a közvetlen elosztói rendszerbe történő biometán betáplálás főként a nyári időszakban kritikus lehet, ugyanis elfordulhat, hogy a földgázelosztói engedélyes teljes egészében, vagy részben nem tudja a rendszerébe befogadni a betáplálni kívánt mennyiséget, mivel a fogyasztási, illetve műszaki feltételek nem adottak. Az együttműködő földgázrendszer adottságai miatt vannak olyan területek az országban, ahol két elosztói engedélyes rendszere nagyon közel van egymáshoz, az ilyen eseteknél a termelői betáplálási igények teljesítésére és kapacitás problémák elkerülésére megoldást jelenthet, ha ezek a rendszerek összekötésre kerülnének, amennyiben az elosztói engedélyesnek nem okoz problémát. Az összekötés költségeit a biometán termelő fizetné, mivel az igénylő érdekéből történik a beruházás.

Figyelemmel az egyetemes szolgáltató működésre, a felhasználói igényekre, az egyetemes szolgáltatásban az elosztóhálózat-használati szerződést minden esetben megbízottként kezeli az egyetemes szolgáltató.

A Hivatalra vonatkozó kézbesítési szabályok kiegészítése kapcsán a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hivatali kézbesítővel történő kézbesítés, valamint az elektronikus kézbesítés – abban az esetben, ha az ügyfél nem együttműködő – nem alkalmas a döntés azonnali végrehajtásra. Ezért a felhasználók védelmének és folyamatos ellátásuk biztosítása érdekében a hirdetményi úton történő közlés is szükséges.

A 296/2015. Korm. rendelet szerinti végső menedékes eljárások során a Hivatal és az érintett szállítási rendszerüzemeltető szembesült azzal, hogy a Csődtv. 11. § (2) bekezdés h) pontja alapján a fizetési haladék időtartama alatt az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait. A Csődtv. ezen rendelkezésére tekintettel az FGSZ Zrt. a rendszerhasználati szerződést csak felfüggeszthette, a megszűntetéséről nem adott és nem is adhatott ki nyilatkozatot. Mivel a végső menedékes eljárás során a felhasználók átkerülnek a végső menedékes új földgázkereskedőhöz, aki szintén kapcsolatban áll az FGSZ Zrt.-vel, ezért az elszámolások és egyéb kérdések rendezése érdekében a Csődtv. jelzett rendelkezésétől el kell térni és biztosítani azt, hogy a rendszerhasználati szerződés felmondható legyen.

A módosítás megteremti a Hivatal hatáskörét és szankcionálási lehetőségeit a REMIT végrehajtásával összefüggésben, az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) elvárásaira is figyelemmel. Az ágazati szabályozásban megjelennek a Hivatal eljárásai (piacintegritási, megfelelési eljárás, hatósági ellenőrzés) tekintetében az Ákr.-től mint mögöttes szabálytól való eltérő, vagy kiegészítő szabályok, általános rendelkezések és különös eljárási rendelkezések tekintetében, a fent nevezett eljárásokban.

Az új rendelkezések a REMIT végrehajtásához szükségesek, és meghatározzák a Hivatal részére a nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával összefüggő hatásköröket, jogszabályi kereteket és a főbb feladatokat, továbbá a REMIT végrehajtása érdekében meghatározza a Hivatal számára az ACER-rel, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával kötött együttműködési lehetőségek szabályait a REMIT rendeletben meghatározott eljárások logikáját követve. Itt rendezi az ún. hatáskörátruházási megállapodás lehetőségét, valamint a Hivatal számára az ACER-rel, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával kötött együttműködési lehetőségek így például az ún. hatáskörátruházási megállapodás lehetőségét.

A hidrogén – különösen a megújuló hidrogénnek és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénnek – széleskörű energiahordozóként történő elterjedéséhez, felhasználásához szükséges a földgáz hálózatban és a földgáz tároló rendszerekben földgázzal kevert módon történő szállítása és tárolása. A gázkeveréknek a megfelelő minőségét és a folyamatos ellenőrzését biztosítja a kiegészítés.

A harmadik fél által fejlesztett és üzemeltetett, adott esetben több rendszerüzemeltető által is igénybe vett kapacitáslekötési platform igénybevétele többnyire kisebb költséggel jár, mint a földgáztárolói engedélyes saját informatikai platformjának árverési modullal történő kiegészítése, a modul fejlesztése és üzemeltetése, ezáltal elősegíti a jogszabály által megkövetelt „legkisebb költség” elvének érvényesülését. A harmadik fél által működtetett kapacitáslekötési platform alkalmazása, az árverések azon történő lebonyolítása széleskörű regionális vagy azon túlmutató hirdetésként jelenik meg a platformot használó földgázkereskedők számára. A földgáztárolói aukció meghirdetése ezért hatékonyabb, mintha arra csak a földgáztároló engedélyes internetes honlapján és informatikai platformján kerülne sor. A kapacitás lekötési platform működését a földgázkereskedők ismerik, és a kezelésével tisztában vannak. Az Európai Unióban bevett gyakorlat, hogy a földgáztárolói engedélyesek más rendszerüzemeltető által üzemeltetett kapacitáslekötési platformot használnak a szabad kapacitásaik értékesítésére.

A Hivatal eljárásában a határidő 90 napra növelése a megváltozott, komplexebb egyeztetési igények miatt szükséges, az engedélyesek számára ez az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését teszi egyszerűbbé.

A hatósági árak mielőbbi megismerése és az erről szóló tájékoztatás a rendszerhasználók és felhasználók érdekét szolgálja, ezért azok bevezetése vagy változása esetén a hatósági ár és az alkalmazási szabályok minél hamarabb történő közzététele elengedhetetlen.

A Hivatal eljárásában a határidő 90 napra növelése a megváltozott, komplexebb egyeztetési igények miatt szükséges, az engedélyesek számára ez az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését teszi egyszerűbbé.

A rezsicsökkentéssel elért vívmányok védelme, az inaktív csatlakozások számának csökkentése, a fogyasztók hatékonyabb kiszolgálása érdekében indokolt volt a díjmentes csatlakozási lehetőséget belterületi épületekre szűkíteni, másrészt a tényleges igénybevételt határidőhöz kötni.

A 4 m³/h névleges teljesítményű mérő még egy kisebb társasház energia igényét képes kielégíteni, mert lehetővé teszi 96 m³ földgáz vételezését napi szinten, a három téli hónapban 8.640 m³, egy évben pedig akár 35.000 m³ földgáz vételezését. Az átlagos felhasználói igények a kedvezményes sávhatár 1.729 m³/év többnyire kielégíti.

(1) Kiegészítés annak érdekében, hogy a szállítási rendszerüzemeltető vonatkozásában az elszámolási szabályok egységesek legyenek a villamosenergia szektorral. Az európai uniós szabályozás előírása alapján a pénzmozgások pontosabb nyomonkövethetőségéhez a szabályozás eszközeként a bevételek időbeli elhatárolása szükséges a szállítási rendszerüzemeltető éves beszámolójában.

(2) Kiegészítés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak ágazatspecifikus alkalmazása érdekében.

Ágazati tapasztalatok alapján szükséges megteremteni annak a lehetőségét is, hogy – a földgázkereskedőhöz és egyetemes szolgáltatóhoz hasonlóan – a földgázelosztó felhagyjon a tevékenység folytatásával, akár a működési engedélye szerinti területek egy részére vagy egésze vonatkozásában.

A Hivatal a származási garanciák nyilvántartásához a személyes adatok közül a nevet és a személyes adatot tartalmazó elektronikus levelezési címet tartja nyilván.

A személyes adatok az elektronikus számla megnyitásával és a származási garancia bejegyzéshez kapcsolódóan jutnak a Hivatal tudomására. A felsorolt személyes adatok a számlatulajdonossal és a származási garancia jogosultjával történő kapcsolattartás céljából kerülnek rögzítésre.

A személyes adatok megőrzése a számlarendszer prudens működéséhez kapcsolódik, így lehetővé teszi a számla megszüntetését, a származási garancia érvényességének lejártát és a származási garancia felhasználását követően is a kapcsolattartást, amennyiben a számlával vagy a származási garanciával kapcsolatosan további intézkedés válik utólag szükségessé.

A személyes adatok megőrzésének határideje összhangban áll az Association of Issuing Bodies European Energy Certificate System (EECS Rules) szabályaival (C5.1.2)

A nem személyes adatokat a Hivatal, összhangban az AIB Hungary Domain Protocol adatkezelési szabályaival – amelyre az elektronikus számlarendszer épül – 10 évig őrzi.

A Bt. mintájára a szankciós szabályok kiegészítése, arra vonatkozóan, hogy mikor tilthat el a Hivatal a tevékenység folytatásától.

A Hivatal tevékenységére vonatkozó kézbesítési szabályok kiegészítése.

A korábbi szövegezéstől eltérően elegendő a Hivatal kijelölése a feladatok ellátásra, nem javasolt külön kiemelni csak a hatósági eljárásokat, a feladatok ellátása ugyanis ennél összetettebb, és semmi nem indokolja, hogy a hatósági eljárásokat külön kiemelje a jogszabály.

A Hivatal tevékenységét érintő, az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat – tekintettel az ágazati sajátosságokra – e jogszabály keretein belül szükséges rendezni. Az ellenőrzések jelentősége ezen a szakterületen megnövekedett, így elengedhetetlenné vált az egyértelmű, követhető szabályrendszer kidolgozása.

Jogharmonizációs célú kiegészítés.

A kiegészítés célja, hogy a Hivatal szükség szerint a tényállás tisztázását vagy hiánypótlást írhasson elő az engedélyesek kérelmére lefolytatott, uniós jogalkotásból származó feladatok, eljárások során.

A REMIT szabályozás átalakításához kapcsolódó kiegészítés.

Felhatalmazó rendelkezés e törvényben foglaltak végrehajtása érdekében.

Jogharmonizációs rendelkezés.

Szövegcserés pontosítások a normavilágosság és a jogalkalmazás elősegítése érdekében.

[28. § (3) bekezdéshez] A földgáz szakterületen annak egyértelműsítése, hogy az a) és b) pont szerinti engedélyesek két különböző kategóriának minősülnek.

(42. §-hoz) Egyértelműsítés tekintettel arra, hogy az Ákr. ügyféljogok, kötelezettségek mellett a nyilatkozat tétételt is előírja.

[89. § (1a) bekezdéshez] A 108. § újraszabályozásához kapcsolódó, belső koherenciát biztosító módosítás.

[89. § (7) bekezdéshez] A módosítás arra vonatkozik, hogy csak ahol igazán indokolt, a lakossági felhasználóknál az elosztónak kötelessége a gáztömörség felülvizsgálatot saját költségére elvégezni.

[104. § (7) bekezdéshez] Egyértelműsítő kiegészítés, amely megerősíti annak lehetőségét, hogy földgáztárolói aukciók esetén az aukciós díj meghaladhatja a hatósági díj mértékét.

[133. § (1) bekezdés 3. pontjához és 141/E. §-hoz] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

[36. § (1) bekezdéshez] A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 28/A. § (4) bekezdésének módosítása alapján nem értelmezhető a 36. § (1) bekezdés l) pontjának módosítása, módosítás helyett a hatályon kívül helyezés vált szükségessé.

[41. § (1a) bekezdéshez] Dereguláció a Tszt.-vel való összhang megteremtése céljából.

[103. § (2) bekezdés f) pontjához, (2a) bekezdés f) pontjához és 103. § (3) bekezdéshez] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

[107/B. §-ához] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

[108/A. § (8) bekezdéshez] Dereguláció, tekintettel arra, hogy a rendelet szerinti árakat a Hivatal nem hagyja jóvá, azokról egyéb úton értesíti az engedélyes az érintetteket.

[115/C. § (3b) bekezdéséhez és 127. § i. pontjához] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

[129. § (2) bekezdés d) pontjához] Az ügyintézési határidőt a MEKH törvény szabályozza.

[129. § (2) bekezdés e) pontjához] A REMIT-re vonatkozó eljárási szabályok a III/A. fejezetben rendezik az ügyintézési határidő hosszát.

[133. § (1) bekezdés 3. pontjához] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

[141/B. § (16) bekezdéséhez, 141/I. § és 141/J. § (1) bekezdéséhez] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

[141/B. § (18) bekezdéséhez] A szabályozási cél eléréséhez szükséges hatályon kívül helyezés.

[143/A. § (3) bekezdéshez] Dereguláció, az átmeneti rendelkezés meghaladottá vált, mivel a HUPX Zrt. részéről az értékesítés már megvalósult, és így már nem kötelezhető az értékesítésre.

[146/E. §-hoz] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

Az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 parlamenti és tanácsi irányelv ambíciózusabb célértéket határoz meg a megújuló energia részarányára, amelyhez a rendelkezés módosítása szükséges.

Jogharmonizációs célú javaslat és felhatalmazó rendelkezés az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben szabályozott Uniós Adatbázis hazai alkalmazására vonatkozóan.

Jogharmonizációs célú javaslat, tekintettel arra, hogy az (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv kimondja az FQD üzemanyagok ÜHG-intenzitásának csökkentésére vonatkozó rendelkezései (7a–7e. cikkek) hatályon kívül helyezését. Ez egyben az üzemanyag-forgalmazók adminisztratív terheit is csökkenti elsődlegesen.

Jogharmonizációs záradék.

A módosítás az üzemanyag forgalmazók egy időszakra vonatkozó jelentős adminisztrációs leterheltségének csökkentése érdekében, a BIONYOM jelentéstől történő időbeli eltolás miatt szükséges.

Hatályon kívül helyező rendelkezések. (Büat. 1. § 2.) Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 2024. április 12-én felváltotta az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet. A rendelet egyrészt átdolgozta a fogalmat, másrészt közvetlen hatállyal bír, így a Büat. rendelkezésének hatályon kívül helyezése szükséges.

(Büat. 9. és 10. §, 1. melléklet) Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv kimondja az FQD üzemanyagok ÜHG-intenzitásának csökkentésére vonatkozó rendelkezései (7a–7e. cikkek) hatályon kívül helyezését.

[Büat. 15. § d) pontja] A hatályon kívül helyezett uniós jogszabályok kivezetése.

A Ktdt. módosítása alapján a továbbiakban nem minősül termékdíjköteles terméknek az akkumulátor, a csomagolószer, az elektromos, elektronikus berendezés, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír és az irodai papír. Erre tekintettel szükséges a Ktdt. azon rendelkezéseinek módosítása, amelyek a Ktdt. hatálya alól kikerült termékáramokra vonatkoznak.

A Ktdt. módosítása alapján a továbbiakban nem minősül termékdíjköteles terméknek az akkumulátor, a csomagolószer, az elektromos, elektronikus berendezés, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír és az irodai papír. Erre tekintettel szükséges a Ktdt. azon rendelkezéseinek módosítása, amelyek a Ktdt. hatálya alól kikerült termékáramokra vonatkoznak.

A fentiekkel összefüggésben a termékdíj mértékére és megállapítására vonatkozó szabályozás módosítása is szükséges.

A Ktdt. 9/A. §-a szerinti, a termékdíj raktárra vonatkozó rendelkezései, valamint ezzel összefüggésben az ipari termékdíj raktár és a kereskedelmi termékdíj raktár fogalma módosításának célja az előírások közötti ellentmondás feloldása, és a szabályozás pontosítása arra tekintettel, hogy a termékdíj raktárban nem kizárólag termékdíjköteles termék raktározására van lehetőség.

Átmeneti rendelkezések meghatározása indokolt a megszűnő termékáramok kapcsán.

A mellékletek módosítása szükséges a megszűnő termékáramokra tekintettel.

A Ktdt. módosítása alapján a továbbiakban nem minősül termékdíjköteles terméknek az akkumulátor, a csomagolószer, az elektromos, elektronikus berendezés, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír és az irodai papír. Erre tekintettel szükséges a Ktdt. azon rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, amelyek a Ktdt. hatálya alól kikerült termékáramokra vonatkoznak.

A Ht. módosítása keretében a lomhulladék fogalmának pontosítása szükséges, mivel gazdálkodó szervezetnél is képződhet lomhulladék, amelyet ugyanakkor nem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében kell elszállítani.

A kiegészítés tisztázza, hogy a beszámoló módjára az Szt. szabályai – az Szt. 8. § (2) bekezdésének rendelkezései – az irányadók, ugyanakkor e törvény alapján kiegészítő melléklet készítése szükséges. A módosítás egyértelműsíti, hogy csupán azon számviteli szétválasztásra kötelezettek esetében szükséges az auditált éves beszámoló megküldése, akikre vonatkozóan az Szt. ezt előírja.

A módosítás célja az adatátadás lehetőségének megteremtése a koncessziós társaság és az országos hulladékgazdálkodási hatóság között a gyártó által a koncessziós társaság részére átadott, valamint a hulladékgazdálkodási hatóság részére a nyilvántartásba vételnél átadott adatokra vonatkozóan. A rendelkezés alapján a koncessziós társaság a gyártó által a nyilvántartásba vétel iránti kérelem előterjesztését megelőzően a koncessziós társaság által működtetett elektronikus felületen megadott adatokat átadja az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére, az országos hulladékgazdálkodási hatóság pedig a gyártó nyilvántartásba vétel iránti kérelmének előterjesztése során megadott adatokat átadja a koncessziós társaság részére. Az adatátadás alapján lehetővé válik az érintett gyártók szélesebb körben történő ellenőrzése.

A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozók tekintetében nem csupán a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység, hanem az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása tekintetében is biztosított lesz a pénzügyi biztosíték képzési kötelezettség alóli mentesség, ugyanis a koncesszori alvállalkozó vonatkozásában a pénzügyi biztosíték intézményének alkalmazása nem lehetséges, mivel a hulladék a koncessziós társaság tulajdona. A koncessziós társaság vonatkozásában a pénzügyi biztosíték szabályozását a koncessziós szerződés rendezi.

A Ht. módosításával a pénzügyi biztosíték képzésére, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett gazdálkodó szervezet az üzleti év március 1. napjáig a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolni köteles, hogy a tárgyévre vonatkozóan a pénzügyi biztosíték rendelkezésre áll, a környezetvédelmi biztosítást megkötötte, továbbá a céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó szervezet nyilatkozik arról, hogy a céltartalékot megképezte. a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás rendelkezésre állását, Ezzel biztosítható a kontroll a hulladékgazdálkodási hatóság számára akkor is, ha a biztosítási jogviszony nem a szerződés lejártával, hanem a biztosított szerződésszegő magatartása miatt szűnik meg. Az igazolás üzleti év március 1. napjáig történő benyújtásának előírása lehetőséget ad arra, hogy az az éves adatszolgáltatás része lehessen.

A Ht. módosítása a hulladékgazdálkodási hatósági eljárások felfüggesztésének lehetőségét teremtik meg a Ht. 61. § szerinti eljárásban az Ákr. szabályaival összhangban. A hulladékkal érintett ingatlanok bejelentése kapcsán indított hatósági felügyeleti és ellenőrzési eljárások során a hulladékgazdálkodási hatóságok több esetben kezdeményezték hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás lefolytatását az ingatlan rendezetlen tulajdoni viszonyai miatt, tekintettel arra, hogy az ingatlan tulajdonosa az eljárás közben vagy már az eljárás megindulásakor elhunyt.

Amennyiben az elhunyt személy 1/1 arányú tulajdonosa az ingatlannak és a hulladék korábbi birtokosa sem azonosítható, a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási eljárást a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás lefolytatásáig és ezzel összefüggően a tulajdoni viszonyok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig nem tudja lefolytatni a hatályos törvényi rendelkezések értelmében. Fentiek alapján a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás lefolytatásáig a hulladékgazdálkodási hatóság hulladékgazdálkodási hatáskörben megalapozott döntést nem hozhat.

A módosítás arra irányul, hogy a Ht. 61. § szerinti eljárásban hulladékgazdálkodási hatóságnak lehetősége legyen arra, hogy az Ákr. 48. § (2) bekezdése alapján felfüggessze a hulladékgazdálkodási eljárást pl. a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás idejére.

A felhatalmazó rendelkezés bővítése indokolt, tekintettel a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szabályaira.

A Ht. 35. § (1) bekezdés h) pontja alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét. E rendelkezéshez szükséges a megfelelő felhatalmazó rendelkezés biztosítása.

Annak érdekében, hogy a Ht. 70. § (1a) bekezdését beiktató rendelkezést a már megkötött koncessziós szerződésre is jogértelmezési nehézségek nélkül alkalmazni lehessen szükséges átmeneti rendelkezéssel kiegészíteni a Ht-t.

A szövegcserés módosítások keretében a Ht. 12. §-ának tervezett módosítása a természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 1 m³, egyértelműen az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó és nem építési-bontási hulladék, valamint legfeljebb 3 m³, egyértelműen az ingatlanon képződő építési-bontási hulladék gyűjtését engedélyezi az ártéri ingatlanok esetében. A tervezett rendelkezés alapján az ártéri hulladékgyűjtés esetében egy esetleges felszámolás is – a várható kisebb mennyiségre tekintettel – gyorsabban megvalósítható.

A Ht. módosításaival összhangban a rendelkezés szövegcserés módosítás keretében tartalmazza a gyártók, forgalmazók tevékenységét egyszerűsítő, segítő módosítást.

A módosítás érinti a Ht. 18/D. §-át – és a hatályon kívül helyező rendelkezésekben a Ht. 18/A. §-át – annak érdekében, hogy ne csak a Ht. 53/H. § (1) bekezdés, illetve 92/I. § szerinti határidőhöz – a koncesszió indulásához – kapcsolódóan, hanem a jövőben is élhessen a koncesszor, a koncessziós társaság, vagy a koncesszori alvállalkozó azzal, hogy erre irányuló kérése esetén az üzemeltető, vagy a tulajdonos tegye lehetővé szabad kapacitásának koncessziós rendszerben történő használatát vagy igénybevételét. Hangsúlyozni kell, hogy a Ht. 18/E. § szerint változatlan szabály az, hogy a közszolgáltatáshoz, közszolgáltatási résztevékenységhez kell, hogy tartozzon az érintett eszköz, amelynek igénybevétele, az eljárás módja, és a díj megállapításának módja részletesen meghatározott. A cél az, hogy a Ht. 92/G. § szabályrendszerével egyezően, a közszolgáltatási célra, jellemzően közösségi forrásból beruházott javak a továbbiakban is ilyen célt szolgáljanak, ezért szükséges a fordulónapot követően is az e körbe tartozó szabad kapacitás igénybevételének biztosítása.

A Ht. 53/J. § (4) bekezdés módosítása a koncessziós szerződés szövegével összhangban rögzíti, hogy a koncesszor és a koncesszori alvállalkozó kötelezettsége kizárólag az együttműködésre terjed ki e rendelkezés vonatkozásában.

A Ht. 78/C. § (10) bekezdés d) pontja a költségvetési év megjelölését tartalmazza, ezért a Ht. 78/C. § (10) bekezdés e) pontjában a hivatkozást pontosítani szükséges.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A Ht. 18/A. §-hoz tartozóan lásd a szövegcserés rendelkezés Ht. 18/D. §-ra vonatkozó indokolását.

A lomtalanítás fogalmának pontosítása érinti a Ht. 42. § (1) c) pontját is.

A normavilágosságot és egységes jogértelmezést szolgáló szövegpontosító hatályon kívül helyező rendelkezések jellemzően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eljárásához kapcsolódnak.

A KN-kód pontos meghatározásához szükséges az azt meghatározó EGK tanácsi rendelet mindenkor hatályos szövegének alkalmazása, amelyet a jogszabály értelmező rendelkezései között javasolt rögzíteni.

A Szövetség éves költségvetésében megtervezendő költséget pontosító rendelkezés.

KN kódok aktualizálása, adatszolgáltatás céljának pontosítása.

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényben szükséges felhatalmazni a Kormányt az ellátási veszélyhelyzetben alkalmazható eljárási szabályok megalkotására.

A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete 2025. január 1-jétől a 2710 19 43 KN-kód helyett új alszámot tartalmaz 2710 19 42 és 2710 19 44 KN-kódokkal. A KN-kód változást szükséges átvezetni a jelen jogszabály vonatkozó részein.

A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés, és az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a miniszteri rendelet hatálya alá tartozó termékek kéntartalmának megállapított alakulásáról szóló jelentés elkészítésében való közreműködéshez kapcsolódó költségek a kőolaj szekció költségei. Továbbá a jelenlegi magyarországi motorhajtóanyagminőség-ellenőrzési rendszer vizsgálati paramétereinek kiterjesztése szükséges a magyarországi gázolaj és motorbenzin termékszabvány szerinti paramétereivel, amelyek szabványon kívüli mértéke szintén motorkárosodáshoz, üzemkimaradáshoz és bírság kiszabásához vezethet. Ezen paraméterekre vonatkozó vizsgálatok finanszírozása a tagi hozzájárulásból szükséges. Továbbá a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete 2025. január 1-jétől a 2710 19 43 KN-kód helyett új alszámot tartalmaz 2710 19 42 és 2710 19 44 KN-kódokkal. A KN-kód változást szükséges átvezetni a jelen jogszabály vonatkozó részein.

A Hivatal felhatalmazása az adótitok megismerésére az engedélyezési eljárásban.

Normavilágosságot elősegítő, a jogalkalmazást támogató szövegpontosítás.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági rendelkezés.

Jogharmonizációs záradék.