9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet

1. § E rendelet hatálya

2. § (1) Az előirányzatok Ávr. 30. §-a szerinti felhasználási szabályait az 1. és a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az előirányzatok terhére nyújtandó, ötmilliárd forintot el nem érő összegű költségvetési támogatás biztosítása a támogatási igény elbírálására jogosultnak a támogatás célját, valamint a támogatandó tevékenység tervezett megvalósítását figyelembe vevő döntésétől függően támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal történik.

(3) Az előirányzatok – ideértve a kezelő vagy lebonyolító szervi kijelöléssel érintett előirányzatokat is – terhére, központi költségvetési szerv kedvezményezett részére költségvetési támogatás – a minisztérium belső szabályzatban meghatározottak szerint meghozott, ettől eltérő egyedi döntése hiányában – csak az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti biztosíték kikötése mellett nyújtható.

3. § (1) E rendelet szerinti, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás esetében az 1. melléklet szerinti táblázat

(2) E rendelet szerinti, az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás esetében a 2. melléklet szerinti táblázat

4. § E rendelet alkalmazásában

5. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet, az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag a felhívott rendeletekben meghatározott átlátható támogatásként nyújtható.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

6. § (1) Nem ítélhető meg e rendelet alapján

(2) Amennyiben a kedvezményezett az (1) bekezdés c)–f) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, a 4. és 7. alcím szerinti támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel – biztosítja, hogy az (1) bekezdés c)–f) pontjában említett kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a 4. és 7. alcím szerinti támogatásban.

(3) Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.

7. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(4) Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező csekély összegű támogatás, mezőgazdasági csekély összegű támogatás, csekély összegű közszolgáltatási támogatás, valamint az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(5) Az 5. és a 32–33. alcím szerinti támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 145. cikk (2) bekezdése és 146. cikke szerinti kifizetésekkel, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná az 5. és a 32–33. alcím szerinti értékeket.

8. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(2) A jövőben fizetendő támogatást − ideértve a több részletben fizetendő támogatást is − a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni az állami támogatások versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet (a továbbiakban: TVI) honlapján közzétett diszkont kamatláb alkalmazásával.

(3) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hozható meg.

(4) Az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) nem támogatható, kivéve, ha az az áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.

9. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás – a 12., 24. és 27. alcím szerinti támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(2) Az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet szerinti támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségekre kizárólag az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet vagy az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.

10. § (1) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

(2) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén a projekt elszámolható költsége meghaladja

11. § Az Atr. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

12. § (1) A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a TVI részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke és az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 651/2014/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami támogatás és elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, egyéb esetben pedig a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére vonatkozó szabályokat az Atr. 18/A–18/D. §-a határozza meg.

13. § E rendelet alapján

14. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.

(4) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.

(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

15. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3a) bekezdés a) és b) pontját, (8) és (9) bekezdését, valamint 5. cikkét.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) A támogatás az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatással az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem ítélhető meg az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás.

(5) A támogatás a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatással a 717/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem ítélhető meg a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatás.

(6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségekhez vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedéshez nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(7) A támogatás vonatkozásában a támogatást nyújtó az Atr. 11. és 11/A. §-ában meghatározottak szerint biztosítja az (1) és (6) bekezdésben foglaltak betartását.

16. § (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett − ide nem értve a szárazföldi közlekedést biztosító vállalkozásokat − részére nyújtható, amennyiben

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összege a megbízás időszaka alatt változik, az éves összeg a megbízási időtartamra tervezett támogatás éves összegeinek átlagával egyezik meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves támogatási maximum nem vonatkozik

(4) A közszolgáltatási megbízás időtartama nem haladhatja meg a tíz évet, kivéve, ha kedvezményezett olyan jelentős beruházásra kényszerül, amely az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban nem amortizálható tíz év alatt.

(5) A kedvezményezett egy vagy több aktussal kerül megbízásra az adott közszolgáltatás biztosítására, amely magában foglalja

(6) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(7) Ha a kedvezményezett a (6) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves támogatás összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő évre, azzal, hogy azt le kell vonni az arra az évre fizetendő támogatás összegéből.

(8) A támogatást nyújtó a megbízás időtartama alatt legalább 3 évente, valamint a megbízás lejártakor ellenőrzi, hogy a kedvezményezett nem részesült túlkompenzációban.

(9) Amennyiben a kedvezményezett közszolgáltatás mellett más tevékenységet is végez, a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi tevékenységétől elkülönítve kell kimutatnia, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt.

(10) Ha a közszolgáltatási megbízás időtartama alatt a jelen alcímben foglalt feltételek nem teljesülnek, a támogatást nyújtó az Atr. 7. §-a alapján köteles a támogatást bejelenteni az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

17. § (1) A közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 750 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2832 bizottsági rendeletre.

(4) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.

(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(6) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.

18. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló induló beruházásnak minősüljön.

(2) Nagyvállalkozás által megvalósított, a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben új tevékenységgel vagy termékkel történő bővítését eredményező induló beruházáshoz támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

19. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) Nagyvállalkozás által beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a kedvezményezett állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át állami forrástól mentes saját forrásból vagy külső finanszírozás igénybevételével biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

(5) A kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás üzembe helyezését követő legalább két évig nem kerül sor áttelepítésre abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

20. § Nem nyújtható támogatás

21. § (1) A támogatás maximális támogatási intenzitása az egyes területeken az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás − a nagyberuházások kivételével − kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor, valamint a támogatási döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozástípus feltételeinek.

(3) A támogatás maximális támogatási intenzitása nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott módszer alapján határozandó meg.

(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységet valósít meg.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

22. § (1) A támogatás keretében elszámolható

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszközök és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszközöknek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

(7) Nem minősül elszámolható költségnek

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók − Sztv. 79. §-a szerint elszámolható − személyi jellegű ráfordításának − ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket − 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

23. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.

(2) A támogatás keretében

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

(4) A támogatás a 22. § (2)–(5), valamint (7) és (8) bekezdése, (6) bekezdés a)–d) pontja, valamint (9) bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételekkel nyújtható.

24. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el, azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

25. § (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

26. § (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) támogatási program keretében azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) részére nyújtható, amely

(2) Azon kedvezményezett esetében, amelyet nem kell bejegyezni, az (1) bekezdés a) pontja és az e) pont eb) alpontja szerinti ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

(3) Ezen alcím keretében támogatás pénzügyi közvetítőn keresztül nem nyújtható.

27. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel nyújtása esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.

28. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás nyújtása esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

(3) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.

29. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás − ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázi sajáttőke-befektetést is −, adókedvezmény, adómentesség, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

30. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 27–29. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásakor.

(2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 27–29. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.

31. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható, beleértve a Horizont 2020 keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram keretében kiválósági pecsét minőségi védjegyben részesült kutatás-fejlesztési projekteket, továbbá a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projekteket és a társfinanszírozott partnerség létrehozására irányuló projekteket is.

(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

32. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(2) A 31. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek − a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. cikk (1) bekezdés harmadik fordulatának sérelme nélkül − egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként is megállapíthatók. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti elszámolható költségek összegének legfeljebb 20%-át.

(4) A 31. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

33. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

(2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.

(3) Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető nagyvállalkozás esetén is oly módon, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.

(5) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás

34. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra építéséhez és korszerűsítéséhez nyújtható.

(2) A támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak költsége számolható el.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 60%-ig növelhető, ha a kutatási infrastruktúrát legalább két tagállam finanszírozza, vagy azt uniós szinten minősítik és választják ki.

(4) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért szokásos piaci árat kell fizetni.

(5) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(6) A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(7) Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül közfinanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján. Ebben az esetben a (3) bekezdés szerinti maximális támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni arra az esetre vonatkozóan, ha a gazdasági tevékenység részaránya nagyobb, mint az a támogatás odaítélésekor megállapításra került.

35. § (1) Az innovációs klaszterhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a klaszter tulajdonosának beruházási támogatásként nyújtható.

(2) Ha a tulajdonos és az üzemeltető nem azonos, az innovációs klaszter üzemeltetője kizárólag önálló jogi személyiséggel rendelkező jogalany vagy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások konzorciuma lehet.

(3) A tulajdonos, az üzemeltető, illetve a konzorcium tagjai minden esetben kötelesek a tulajdonosi, üzemeltetői és használati tevékenységek költségeiről és bevételeiről elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni.

(4) A klaszter irodaterületéhez, létesítményeihez és tevékenységeihez való hozzáférésre és a klaszter beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás esetén a 34. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(5) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért szokásos piaci árat kell fizetni, azzal, hogy annak hiányában a költségeket és az ésszerű nyereséget magában foglaló árat kell felszámítani.

36. § (1) Támogatás az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtható, amelynek keretében a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költség számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 15 százalékponttal növelhető az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen található innovációs klaszter esetén.

37. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha az innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatáshoz nyújtott támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 220 ezer eurónak megfelelő forintösszeget.

38. § (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

(2) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során hatékony együttműködést folytat kis- és középvállalkozással, és ha az együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az összes elszámolható költség legalább 30%-át.

39. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez nem nyújtható.

(2) A támogatás keretében elszámolható

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető

40. § (1) A dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és megszüntetését célzó támogatást is (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) akkor nyújtható, ha az nem tartozik a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36a–36b. és 38–48. cikkének hatálya alá.

(2) Nem nyújtható támogatás a fosszilis üzemanyagot − a földgázt is beleértve − felhasználó berendezésekbe, gépekbe és ipari termelési létesítményekbe történő beruházásokra.

(3) A (2) bekezdésben foglalt előírás nem érinti annak lehetőségét, hogy meglévő létesítményben végrehajtott, annak környezetvédelmi szintjét javító kiegészítő alkatrészek telepítésére irányuló beruházás támogatásban részesüljön, amennyiben az nem eredményezi a termelési kapacitás bővítését vagy a fosszilis tüzelőanyagok nagyobb mértékű fogyasztását.

(4) Nem nyújtható a közvetlen kibocsátáscsökkentést vagy -elkerülést célzó beruházáshoz támogatás, amennyiben a beruházás kizárólag a szén-dioxid-kibocsátás egyik ágazatból másikba való áthelyezését eredményezi.

(5) Nem nyújtható a vállalkozásnak egy hatályos uniós szabványnak való megfelelést lehetővé tevő támogatás.

(6) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogént felhasználó berendezésekre és gépekre, valamint a hidrogént szállító infrastruktúrába történő beruházásokra.

(7) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogénből származó tüzelőanyagot használó berendezésekbe és gépekbe történő beruházásra, amennyiben a tüzelőanyag energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.

(8) Támogatás nyújtható megújuló hidrogénnek nem minősülő, villamos energiából előállított hidrogént termelő vagy felhasználó létesítményekre, berendezésekre és gépekre, illetve ilyen hidrogént szállító dedikált energetikai infrastruktúrába történő beruházásokhoz, amennyiben az előállított, felhasznált vagy szállított hidrogén a beruházás teljes élettartama alatt a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást a 94 g CO₂e/MJ üzemanyag-referenciához viszonyítva legalább 70%-kal csökkenti. A teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarításának meghatározása során a hidrogén előállításához felhasznált villamos energia előállításához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást azon ajánlattételi övezet marginális termelőegysége alapján kell megállapítani, ahol az elektrolizátor a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakokban található, amikor az elektrolizátor a hálózatról fogyaszt áramot.

(9) Támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás

(10) A (9) bekezdéstől eltérően azon projektek esetén, amelyek a (6)–(8) bekezdés szerinti hidrogént, hulladékhőt vagy szén-dioxidot szállító dedikált energetikai infrastruktúrához kapcsolódnak vagy azt magukban foglalják, továbbá amelyek a (6)–(8) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy szén-dioxiddal kapcsolatos energetikai infrastruktúrával való összeköttetést biztosítják, a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastruktúralánc egyéb résztvevőjének tevékenységéből is eredhet.

(11) Támogatás nyújtható szén-dioxid leválasztásra és szállításra, amennyiben

41. § (1) A támogatás keretében a beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában

(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket − különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit −, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

42. § (1) A 41. § (1) bekezdésétől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a teljes beruházási költség keretében nem számolhatók el a tároló létesítmények építésének vagy korszerűsítésének költségei, a megújuló hidrogén és hidrogén tárolására szolgáló, a 40. § (8) bekezdése szerinti létesítmények kivételével.

43. § A 40. § (11) bekezdésében meghatározott beruházás esetén kizárólag a szén-dioxid-leválasztásnak a valamely szén-dioxid-kibocsátó létesítményre (ipari létesítményre vagy erőműre) történő alkalmazásából, vagy a szén-dioxidnak a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztásából, vagy a leválasztott szén-dioxid-kibocsátás tárolási pufferkapacitásából és szállításából eredő beruházási többletköltségek számolhatók el.

44. § (1) A 41. § (1) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 4. § 113. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.

(2) A 41–43. § esetén nem számolhatók el a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.

45. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a támogatási intenzitás nem haladhatja meg

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatási intenzitások

(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 4. § 113. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

(5) A 41–43. §-ban foglaltaktól eltérően támogatás a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek és a beruházás működési eredményének különbségéig is nyújtható. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen szükséges levonni, és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával a támogatást nyújtónak utólagosan ellenőrizni kell.

(6) A 44. § (1) bekezdése szerinti esetben az (1)–(3) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.

46. § (1) Az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez nyújtható, amely

(2) Amennyiben a támogatás hidrogéntöltő infrastruktúrára irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással érintett hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag megújuló hidrogént szolgáltat.

(3) Nem nyújtható támogatás a kikötői elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrára irányuló beruházásokhoz.

47. § (1) Amennyiben az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra a támogatás kedvezményezettjétől eltérő felhasználók számára is nyíltan hozzáférhető, a támogatás kizárólag a nyilvánosan és − többek között a díjak, az azonosítási és fizetési módok, továbbá az egyéb használati feltételek tekintetében − megkülönböztetésmentesen hozzáférhető elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatás kedvezményezettjétől eltérő felhasználóknak szokásos piaci díjat kell fizetni az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra használatáért.

(3) Az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrák azon üzemeltetői, amelyek infrastruktúrájukon szerződésen alapuló fizetést kínálnak vagy tesznek lehetővé, nem tehetnek különbséget a mobilitási szolgáltatók között, különösen kedvezményes hozzáférési feltételek alkalmazásával vagy nem objektív indokokon alapuló árdifferenciálással.

(4) A támogatott elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy egyéb módon harmadik félre bízni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetéses eljárásban kialakult, gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján, a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.

(5) Amennyiben a támogatás olyan elektromos töltőinfrastruktúra kiépítésére irányul, mely lehetővé teszi a 22 kW vagy annál kisebb kimenő teljesítményű villamos energia szállítását, abban az esetben az infrastruktúrának alkalmasnak kell lennie az intelligens töltési funkciókra.

48. § (1) A nyilvánosan hozzáférhető elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott támogatás szükségességét a támogatási intézkedés hatálybalépésének időpontjában 1 évnél nem régebbi előzetes nyilvános konzultáció eredménye vagy független piaci tanulmány alapján kell alátámasztani.

(2) Az előzetes nyilvános konzultációnak vagy a független piaci tanulmánynak a támogatással érintett infrastruktúrával azonos kategóriába tartozó − így különösen elektromos töltőinfrastruktúra esetében normál vagy nagy teljesítményű − infrastruktúrákra kell vonatkoznia.

(3) A nyilvánosan hozzáférhető infrastruktúrákhoz támogatás akkor nyújtható, ha az (1) bekezdés szerinti előzetes nyilvános konzultáció vagy független piaci tanulmány azt állapítja meg, hogy kereskedelmi feltételek mellett ilyen beruházás a támogatási intézkedés hatálybalépésétől számított 3 éven belül valószínűsíthetően nem valósulna meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti előzetes nyilvános konzultáció lefolytatására vagy független piaci tanulmány beszerzésére vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni a nyilvánosan nem hozzáférhető elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésére, telepítésére, korszerűsítésére vagy bővítésére irányuló beruházások esetén.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően a közúti járműveket kiszolgáló elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra támogatásának szükségességét vélelmezni kell, ahol

49. § (1) A támogatás keretében a 46. § (1) bekezdése szerinti infrastruktúra építésének, telepítésének, korszerűsítésének vagy bővítésének költségei számolhatók el, így különösen

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott töltőinfrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.

50. § (1) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 4. § 113. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

(2) Amennyiben a támogatás odaítélésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül kerül sor, a támogatás kizárólag támogatási program alapján nyújtható.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

(5) Az egy adott vállalkozásnak nyújtott támogatás nem haladhatja meg az érintett támogatási program teljes költségvetésének 40%-át.

51. § (1) Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiamegtakarítást eredményező beruházáshoz nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

(3) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás támogatható, feltéve, hogy a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották.

(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában

(5) A (4) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,

(6) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

(7) A (4)–(6) bekezdéstől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás egy egyértelműen beazonosítható, kizárólag az energiahatékonyság növelésére irányul, és nincs olyan kevésbé energiahatékony beruházás, amely támogatás hiányában megvalósulna.

(8) A (4) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 4. § 113. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű energiahatékonysági eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.

(9) A (4)–(8) bekezdés esetén nem számolhatók el a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.

52. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

(3) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 4. § 113. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

(4) Az 51. § (8) bekezdése szerinti esetben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.

53. § (1) Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) épületek energia-hatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz nyújtható, ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan támogatás nyújtható

(3) Nem nyújtható támogatás

(4) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, amennyiben

(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az épület primer energiában mért energiahatékonyságának

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.

(7) Az (5) bekezdés b) pontja alapján nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az Atr. 2. § 23. pontja szerinti támogatási program energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó költségvetésének 30%-át.

54. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(2) Az 53. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége számolható el, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

55. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a beruházás a megvalósításától számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.

56. § (1) A megújuló energia-, nagy hatásfokú kapcsolt energia- és megújuló hidrogén termeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új vagy felújított berendezéshez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás megújuló hidrogénből előállított villamos energiatermelésre irányuló beruházáshoz.

(3) A villamosenergia-tárolási projektekhez − ideértve a hőtárolást is − nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben

(4) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz − ideértve a biometánt is − és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben

(5) A (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés esetén a termelés, az előállítás és a tárolás a 10. § (1) bekezdés 14. pontja szerinti értékhatár tekintetében egyetlen beruházási projektnek minősül.

(6) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítményekhez nyújtható, ideértve a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szolgáló infrastruktúrát, valamint a megújuló hidrogént tároló létesítményeket is.

(7) A (6) bekezdés esetén, amennyiben a támogatott projekt elektrolizátorból, egy vagy több megújulóenergia-termelő egységből áll, és egy hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik, az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújulóenergia-termelő egységek együttes kapacitását.

(8) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti hő- és villamosenergia külön-külön történő termeléséhez képest összességében primerenergia-megtakarítást eredményeznek.

(9) A (8) bekezdés szerinti beruházási támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt, amely esetében az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.

(10) Megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén nyújtható.

57. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, és támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

(3) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 4. § 113. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

58. § (1) A környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjához, biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

(2) Nem nyújtható támogatás

(3) Támogatás nyújtható a (2) bekezdés c) pontja szerinti kiegyenlítő intézkedések hatályának vagy kitűzött céljának a 92/43/EGK irányelv 6. cikk (4) bekezdése szerinti jogi kötelezettségeken túlmutató növeléséhez szükséges többletköltségekre.

(4) A szennyező fizet elvvel összhangban támogatás akkor nyújtható, ha − az uniós környezetvédelmi felelősségi szabályok sérelme nélkül − a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. §-a alapján nem állapítható meg a környezetkárosodásért vagy szennyezésért felelős személy kiléte, vagy az nem kötelezhető a költségek viselésére. Ilyen esetben támogatás a felszámolást vagy a rehabilitációt célzó munkálatokhoz nyújtható.

59. § (1) Az 58. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a felszámolást vagy a rehabilitációt célzó munkálatoknak a földterületnek vagy az ingatlannak a felszámolás vagy a rehabilitáció eredményeképpen történő − független szakértő által meghatározott − értéknövekedésével csökkentett költségei számolhatóak el.

(2) Az 58. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a munkálatok teljes költsége számolható el.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti támogatási intenzitás kisvállalkozások esetén 20, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető.

60. § (1) Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

(3) A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatás következtében

61. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra, a finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.

62. § (1) A környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerint támogatható beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányhoz vagy tanácsadási szolgáltatáshoz − ideértve az energetikai auditot is − nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, kötelezően előírt energiaaudithoz, ide nem értve a kötelezően előírt energiaauditon felül végrehajtott energiaauditot.

(3) A támogatás nyújtásának nem feltétele, hogy a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti beruházások a támogatott környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás megállapításainak megfelelően valósuljanak meg.

(4) A támogatás keretében elszámolható

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 60%-át.

(6) A támogatási intenzitás

63. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

(2) A támogatás − a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével − a következőkhöz nyújtható:

64. § (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak következő költségei számolhatók el:

(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője − a támogatást nyújtó döntésétől függően − jogosult észszerű nyereséget szerezni.

(3) A működési eredmény mértékét

65. § (1) Működési támogatás keretében elszámolható

(2) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget, ideértve az észszerű nyereséget is.

(3) A működésből származó veszteség és az észszerű nyereség összegét

66. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 64. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 65. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

67. § (1) A 63. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén

(2) A 63. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás keretében a zenei és irodalmi kiadói költségek számolhatók el, különösen

68. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

(2) A multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós, a sportfunkció mellett egyéb, különösen kulturális és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, a szabadidőparkok és a szállodai létesítmények kivételével.

(3) A támogatott sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával kell eljárni.

(4) A támogatott sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.

(5) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A sportlétesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. Amennyiben a sportlétesítményt egyidejűleg több használó veszi igénybe, az időbeli kapacitáskihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.

(6) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapatok használják, az esetükben alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.

69. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

70. § (1) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség – ideértve az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költségét, a bérleti díjat, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költségeket is − számolható el.

(2) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenéssel vagy finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.

(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget.

(4) A működésből származó veszteség összegét

71. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege a 69. § (2) és (3) bekezdésében és a 70. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

72. § (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy eladása során a szokásos piaci árat kell fizetni.

(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján, a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.

73. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

74. § (1) A regionális repülőterekre irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) beruházási támogatásként és működési támogatásként nyújtható.

(2) A repülőtérnek valamennyi légitársaság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A kapacitás fizikai korlátozottsága esetén a hozzáférést releváns, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(3) Nem nyújtható támogatás

(4) A beruházás nem haladhatja meg az észszerű forgalmi előrejelzések alapján a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.

75. § (1) A támogatás keretében a repülőtéri infrastruktúrához kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak számolhatók el, ideértve a tervezési költségeket is.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét.

(3) A működési eredmény mértékét

(4) A támogatás összege a (2) bekezdés szerinti felső korláton túl nem haladhatja meg

(5) A 74. § (3) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 000 főt, amennyiben a beruházási támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 200 000 fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kisforgalmú repülőtereknek nyújtott támogatás a támogatást nyújtó választása szerint a (2) bekezdés szerinti maximális támogatási összegig vagy az elszámolható költségek 75%-áig nyújtható.

(7) A 74. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem nyújtható működési támogatás

(8) A működési támogatás összege nem haladhatja meg az adott időszak során keletkezett működési veszteséget és ésszerű nyereséget fedező összeget.

(9) A működési támogatás kifizetése történhet előzetesen meghatározott részletekben, amely esetben a részletek összege a támogatásnyújtás időtartama alatt nem növelhető, vagy a tényleges működési veszteség alapján utólagosan megállapított összegek folyósítása útján.

76. § (1) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) belvízi kikötő

(2) Nem nyújtható támogatás

(3) A kikötői infrastruktúra működtetésével, építésével vagy fejlesztésével harmadik felet megbízni, a kikötői infrastruktúrát bérbe adni, vagy a kikötői infrastruktúra működtetését, építését vagy fejlesztését koncesszióba adni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.

(4) A kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és piaci feltételek mellett, megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

77. § (1) A támogatás keretében a 76. § (1) bekezdése szerinti tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatók el, ideértve a tervezés költségeit is.

(2) A villamos energiát, hidrogént, ammóniát és metanolt biztosító elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatás esetén a töltőinfrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének és bővítésének költségei számolhatók el.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységek esetén az elszámolható költségek

(4) A (3) bekezdés d) pontja esetén a termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott töltőinfrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.

(5) Amennyiben a támogatás hidrogént biztosító töltőinfrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltőinfrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni.

(6) Amennyiben a támogatás ammóniát vagy metanolt biztosító töltőinfrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltőinfrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.

78. § (1) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás, illetve a kotrás működési eredményének a különbségét.

(2) A működési eredmény mértékét

(3) A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módszertől eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

79. § (1) A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a beruházásnak az alábbi célkitűzések egyikéhez kell kapcsolódnia:

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben, amennyiben a kár összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással, a beruházás magában foglalhatja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó helyreállítási intézkedéseket is.

(3) A támogatás feltétele, hogy

(4) Amennyiben környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] értelmében környezeti hatásvizsgálat szükséges, az arra irányuló eljárást a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően szükséges lefolytatni.

(5) A visszanyert víz alternatív vízellátásként történő felhasználására irányuló beruházásokhoz kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha az ilyen víz rendelkezésre bocsátása és felhasználása megfelel az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek.

(6) Amennyiben a támogatás öntözésre irányul, támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás helye szerinti vízgyűjtő kerület tekintetében biztosított, hogy a mezőgazdasági ágazat általi különböző vízhasználatok a 2000/60/EK irányelv 9. cikk (1) bekezdés második albekezdésének első franciabekezdésével összhangban hozzájáruljanak a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez, szükség esetén figyelembe véve a költségek megtérítésének szociális, környezeti és gazdasági hatásait, továbbá az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati jellemzőit is.

(7) Nem nyújtható támogatás

80. § (1) Amennyiben a támogatás a bioüzemanyag vagy a megújuló energiaforrásból származó energia mezőgazdasági üzemen belül történő előállításához kapcsolódó beruházásra irányul, az előállított üzemanyag- vagy energiamennyiség nem lépheti túl a mezőgazdasági üzem átlagos éves üzemanyag- vagy energiafogyasztását.

(2) Amennyiben a támogatás a bioüzemanyag előállításához kapcsolódó beruházásra irányul,

(3) Amennyiben a támogatás megújuló energiaforrásból származó hőenergia és villamos energia mezőgazdasági üzemen belül történő előállításához kapcsolódó beruházásra irányul,

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt esetekben, amennyiben a beruházást saját bioüzemanyag- és energiaszükségletük fedezése céljából több kedvezményezett valósítja meg, az átlagos éves fogyasztást valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegeként kell meghatározni.

(5) Amennyiben a beruházás energiát fogyasztó vagy termelő, valamely megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrára irányul, meg kell felelnie az irányadó hazai energiahatékonysági szabványoknak.

(6) Amennyiben a támogatás elsődlegesen biomassza-alapú villamosenergia-termeléshez kapcsolódó beruházásra irányul, az csak akkor nyújtható, ha a támogatott létesítmény az irányadó hazai előírás szerinti arányban hőenergiát is hasznosít.

(7) Az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti esetekben támogatás akkor nyújtható, ha a bioenergiát előállító létesítmény megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 26. cikke szerinti követelményeknek a bioenergia-termeléshez − beleértve a bioüzemanyagok előállítását is − a felhasznált gabonafélék és más, keményítőben gazdag termények, valamint cukor- és olajnövények maximális arányára vonatkozóan.

81. § (1) A támogatás keretében elszámolható

(2) A támogatás keretében a működőtőke költsége nem számolható el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a telekvásárlás költsége csak az adott művelethez kapcsolódó teljes elszámolható költségek 10%-áig számolható el.

(4) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott költségeken túl egyéb költségek − úgymint a lízingbeadó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, a közvetett költségek és a biztosítási díjak − nem számolhatók el.

(5) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti költség akkor számolható el, ha

(6) Az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók

(7) Az (5) bekezdés e) pontja alkalmazásában a vízmegtakarításnak tükröznie kell a 2000/60/EK irányelvből eredő vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott igényeket és

82. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65%-át.

(2) A támogatási intenzitás legfeljebb 80%-ra növelhető, ha

(3) A támogatási intenzitás legfeljebb 100%-ra növelhető, ha a beruházás

(4) A 81. § (1) bekezdés g) pontja szerinti öntözési támogatási intenzitása nem haladhatja meg

83. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tárgyi eszközök és immateriális javak támogatására irányul.

(2) Amennyiben a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat szükséges, az arra irányuló eljárást a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően szükséges lefolytatni.

(3) Nem nyújtható támogatás

84. § (1) A támogatás keretében elszámolható

(2) A támogatás keretében a működőtőke költsége nem számolható el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a telekvásárlás költsége csak az adott művelethez kapcsolódó teljes elszámolható költségek 10%-áig számolható el.

(4) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott költségeken túl egyéb költségek − úgymint a lízingbeadó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, a közvetett költségek és a biztosítási díjak − nem számolhatók el.

85. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65%-át.

(2) A támogatási intenzitás legfeljebb 80%-ra növelhető, ha

86. § (1) A válságtámogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: közlemény) 2.1. szakaszának szabályaival összhangban, a jelen alcím szerinti támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően nyújtható olyan vállalkozásoknak, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozni köteles.

(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatásként vagy hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy a hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértékét vagy a tőke teljes összegét kell figyelembe venni a 88. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatároknak való megfelelés ellenőrzésekor.

(3) A hitel formájában nyújtott támogatás más, a (2) bekezdésben meghatározott támogatási formává alakítható 2024. június 30-ig úgy, hogy az átalakított támogatás összegét az átalakításkor nem kell újból figyelembe venni a 88. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatárok vizsgálatakor, de a kedvezményezettnek a 86–91. § egyéb feltételeinek az átalakításkor is meg kell felelnie.

(4) A támogatás 2024. június 30-ig ítélhető oda.

87. § (1) Nem részesülhet támogatásban a közlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.

(2) Nem nyújtható támogatás az (1) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a támogatás aláásná a szankciók célkitűzéseit.

(3) A támogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.

(4) Nem nyújtható támogatás az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások számára, ha a támogatás mértékét a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(5) Nem nyújtható támogatás a halászati és az akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozásnak, ha a támogatás a 717/2014/EU rendelet 1. cikk (1) bekezdés a)–k) pontjában említett támogatási kategóriák közé tartozik.

88. § (1) A támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg a 2,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 280 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Ha egy vállalkozás több ágazatban is folytat tevékenységet, és ezekre az (1)–(3) bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg a 2,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A (2) és (3) bekezdés szerinti ágazatokban folytatott tevékenységekre eső teljes maximális támogatástartalom vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

89. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára a 88. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(2) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra, vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.

90. § (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.

(2) Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 88. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás 88. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.

(3) A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.

(4) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás nem halmozható az „A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása” című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04 számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az „A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása” című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01 számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.

91. § (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (3) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.

(2) A támogatást nyújtó az Atr. 34. § (1) bekezdésére figyelemmel minden év április 30-áig beszámolót készít a megelőző évben nyújtott támogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

(3) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett a támogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.

(4) A közlemény 92. pontjára figyelemmel a támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.

92. § (1) Kulturális terméknek számító audiovizuális alkotásokra irányuló forgatókönyvíráshoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, terjesztéshez és promócióhoz – filmstúdió infrastruktúrájára irányuló támogatás kivételével – kapcsolódó támogatási programokhoz támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) nyújtható.

(2) A támogatás nyújtása a területhez kötött ráfordítási kötelezettségektől függetlenül megállapítható.

(3) A támogatás nem korlátozható meghatározott gyártási tevékenységekre vagy a gyártási lánc egyes elemeire. Támogatás nem nyújtható filmstúdió infrastruktúrájára.

(4) A támogatás nem korlátozható a magyar állampolgárokra, és nem követelhető meg a kedvezményezettektől, hogy a magyar jogszabályok szerint alapított vállalkozásként működjenek.

(5) A támogatás keretében

(6) Az audiovizuális alkotások gyártására vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 százalékát.

(7) A támogatási intenzitás

(8) A gyártás-előkészítésre vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 százalékát. Amennyiben az elkészült forgatókönyv vagy projekt alapján végül audiovizuális alkotást készítenek, akkor a gyártás-előkészítési költségeket bele kell számítani a teljes költségvetésbe, és figyelembe kell venni a támogatási intenzitás kiszámításakor. A terjesztésre vonatkozó támogatási intenzitás mértéke megegyezik a gyártásra vonatkozó támogatási intenzitáséval.

93. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a kereskedelemfejlesztéssel, illetve a közép-európai területi fókuszú kereskedelmi és regionális gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatainak körében az alább felsorolt feladatokat:

94. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a minisztérium kormánytisztviselőinek, munkavállalóinak és egyéb jogviszonyban foglalkoztatott munkatársainak oktatási, kulturális, sport- és rekreációs lehetőségeit biztosító programok megszervezésével és ezek feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat a KKM Magyar Diplomáciai Akadémia Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a KKM Subsidium Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KKM Subsidium Kft.) útján vagy annak közreműködésével látja el.

95. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található kormányváró üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat a KKM Subsidium Kft. útján látja el, amely feladatok ellátására a KKM Subsidium Kft.-vel közszolgáltatási vagy támogatási szerződést köt.

96. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

97. § E rendelet