93/2024. (IV. 23.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A gyermekvédelmet, a digitális fogyasztóvédelmet, a fogyasztóvédelem elérhetővé tételét és az egységes joggyakorlat kialakításának támogatását fókuszba helyező, a fogyasztóvédelmi politikáról szóló 1353/2022. (VII. 21.) Korm. határozatban („Fogyasztóvédelmi Politika”) megfogalmazott célok megvalósításának újabb lépcsőfokaként jelen tervezet az alacsonyabb szintű fogyasztóvédelmi jogszabályok korrekcióját végzi el részben a törvénymódosítások végrehajtása, részben a Fogyasztóvédelmi Politika további területeken való érvényesülésének biztosítása érdekében.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításával egyidejűleg kerül sor a légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet módosítására, amely által egyértelművé válik a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre a visszautasított beszállás, a légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fogyasztót (utast) megillető igények tekintetében.

A fogyasztói szerződés keretében eladott termékekre vonatkozó kellékszavatosság és jótállás szabályai kapcsán a fogyasztóvédelmi intézményrendszer szereplői – így a fogyasztóvédelmi hatóság és a békéltető testületek is – számos mindennapi fogyasztói élethelyzettel találkoznak. Elengedhetetlen, hogy a vonatkozó joganyag reflektáljon az aktuális fogyasztói szokásokra, és a jogalkalmazás során a fogyasztók, a vállalkozások és az ellenőrző hatóság számára is egyértelmű iránymutatást tartalmazzon. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet módosítása a jótállási idő jelenleg hatályos szabályait összhangba hozza a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelettel, amelynek 11. § (1) bekezdése ingó dolgok esetén is 1 évre emelte a fogyasztónak kedvező hibás teljesítési vélelem időtartamát. A kellékszavatosság esetén alkalmazandó általános szabályokhoz képest a kötelező jótállással a jogalkotó meghatározott termékek esetén többletvédelmet kíván biztosítani a fogyasztóknak, különösen azzal, hogy a jótállás teljes időtartama alatt – ha mentesülni kíván helytállási kötelezettsége alól – a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Az említett rendelkezés azonban a kellékszavatosság első évében a vállalkozásra helyezi a bizonyítási terhet, amihez képest az 1 éves kötelező jótállás nem jelentene érdemi többletkedvezményt a fogyasztónak. A kötelező jótállás szabályozása ezért úgy módosul, hogy annak időtartama az eddigi 1 év helyett 2 évről indul. A módosítás továbbá pontosítja az elektronikus úton átadható jótállási jegy szabályait, valamint eleget tesz annak a vállalkozások részéről jogosan felmerülő igénynek, hogy nemcsak a fogyasztási cikk (például gázkazán) megfelelő üzembe helyezése, hanem annak üzemben tartása érdekében is támaszthatók speciális követelmények (például időszakos felülvizsgálat) a fogyasztóval szemben, feltéve ha a megfelelő üzemben tartás más módon nem biztosítható, és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára. A kötelező jótállás alá tartozó új fogyasztási cikkek köre a kormányrendelet helyett – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) módosításával összhangban – a fogyasztóvédelemért felelős miniszter rendeletében kerül meghatározásra.

Uniós viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű, hogy az Igazságügyi Minisztérium két akkreditált laboratóriummal rendelkezik (Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium és Mechanikai és Villamos Laboratórium), amelyeknek feladata a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti ellenőrzésekhez szükséges vizsgálatok elvégzése, azzal, hogy emellett külső szereplők részére is végeznek ellenőrzéseket díj ellenében, amelyeket a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet tartalmaz. A díjakat több mint tíz éve állapították meg, így azok mértéke mára már nem fedezi a vizsgálatokkal járó munkaerő és felhasznált eszközök értékét, ezért indokolt az eljárási költségek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a díjak mértéke elérje a piaci alapon működő laboratóriumok díjait.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 210/2009. Korm. rendelet) egyértelművé teszi, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az általános közigazgatási eljárási határidők az irányadók, nem pedig a kereskedelmi hatóságra irányadó, rövidített határidő. A 210/2009. Korm. rendelet 20/A. §-ának módosítása alapvetően fenntartja a jelenlegi szabályozást, ugyanakkor az egyértelmű és egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében sor kerül a rendelkezések pontosítására a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) hasonló rendelkezést tartalmazó 9. § (6) bekezdésének alapulvételével. A módosítás emellett tartalmazza, hogy az olyan terméket, amelynek kialakítása, külseje vagy csomagolása jól látható módon a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást jeleníti meg, vagy a szexualitást közvetlenül, naturálisan vagy öncélúan ábrázolja, kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. Továbbá az ún. védett intézmények kapcsán pontosításra kerül, hogy a 200 méteres távolságon közúti (közterületi) távolságot kell érteni. A módosítás alapján továbbá a kiadóknak kötelezettsége lesz tájékoztatni a kereskedőt arról, ha a könyv meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a megjelenítése vagy népszerűsítése vagy a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása. Erre való hivatkozással ugyan a kereskedő nem mentesülhet az objektív felelősség alól, azonban fogyasztóvédelmi bírság kiszabása esetén a kiadóval szemben visszkereseti igényt érvényesíthet. Továbbá, figyelemmel a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogára, a kereskedőknek kötelezettsége a fogyasztó vagy az ellenőrző hatóság kérésére bemutató példányt rendelkezésre bocsátani zárt csomagolás esetén.

A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet módosítása a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 78. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazó rendelkezésre tekintettel indokolt, mivel ennek alapján az egyetemes postai szolgáltató igénybevételi lehetőségének biztosítására vonatkozó követelmény megsértése esetén eljáró hatóságot is a hivatkozott kormányrendeletben szükséges kijelölni.

A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 6/2013. Korm. rendelet) határozza meg, hogy Magyarországon mely hatóságok rendelkeznek piacfelügyeleti hatáskörrel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) kezdeményezése alapján egyértelműsítésre kerül, hogy az üzemanyagok ellenőrzésére vonatkozó piacfelügyeleti hatáskört a NAV gyakorolja. Kétségtelenül fontos ugyanis, hogy az üzemanyagtöltő állomásokon a jogszabályoknak és szabványoknak megfelelő, jó minőségű üzemanyag jusson el a fogyasztókhoz.

A fentieken túl a módosítás célja, hogy a magyar szabályozás megfeleljen a gépekről, és a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 73/361/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. június 14-i (EU) 2023/1230 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, hiszen a 6/2013. Korm. rendelet 6/E. § (1) bekezdésének hatályban tartása 2023. július 13. napjától nem indokolt.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet számos technikai módosítása mellett – távollévők között kötött szerződés esetén – azt a lehetőséget is biztosítja a fogyasztónak, hogy ha a vállalkozás az árut üzlethelyiségben is értékesíti, és a fogyasztó az árut egyébként is értékesítő üzlethelyiségben személyesen gyakorolja az indokolás nélküli elállási jogát, akkor ezzel egyidejűleg jogosult az árut visszaadni a vállalkozásnak. Ebben az esetben a visszaküldés költsége nem terhelheti a fogyasztót.

A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításával a fogyasztóvédelmi eljárási szabályok kiegészülnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 16. § (1) bekezdés c) pontjához kapcsolódó olyan részletszabállyal, amely egyértelmű lehetőséget biztosít annak megállapítására, hogy meghatározott ügytípusokban a jogellenes magatartás elkövetési helyének lehessen tekinteni azt a helyszínt is, ahol az ügy tárgyát képező árut vagy kereskedelmi kommunikációt a vállalkozás elérhetővé teszi. Ezzel biztosítható az ügyek arányos eloszlása a fogyasztóvédelmi hatóságon belül. A módosítás továbbá az elérhető fogyasztóvédelem jegyében a fogyasztó kérelmére indult eljárásban – a fogyasztó eltérő rendelkezésének hiányában – elsődlegessé teszi a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti kormányhivatal illetékességét.

Az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 726/2020. Korm. rendelet) is jelentősen módosul. A módosítás célja – a kereskedők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében –, hogy ha a kereskedő tevékenységét online piac igénybevételével vagy számlázási funkcióval rendelkező program segítségével is gyakorolja, az adattörlő kód átadásának kötelezettsége az online piac működtetőjét, illetve az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetőjét terhelje. Az érintett, online számlázási funkcióval rendelkező programot működtető vállalkozásokról a NAV a honlapján nyilvánosan elérhető tájékoztató adatbázist hoz létre és üzemeltet, így az adattörlő kód átadását ellenőrző fogyasztóvédelmi hatóságnak hivatalos tudomása lesz a kötelezettekről. Az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője köteles az online számlázási szolgáltatást úgy nyújtani, hogy a szolgáltatás emberi beavatkozás nélkül azonosítsa az e rendelet hatálya alá tartozó tartós adathordozót, és automatikusan szolgáltassa az adathordozóhoz az adattörlő kódot. A módosítás ugyanakkor előírja a kereskedő felelősségét arra az esetre, ha a tartós adathordozó megjelöléséhez olyan megjelölést használt, amelyet az online számlázási funkcióval rendelkező program nem volt képes felismerni. Az adattörlő kód fogyasztó részére történő átadásáért a kereskedő és az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője egyetemlegesen felel. Az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kereskedő a tartós adathordozó megjelöléséhez olyan megjelölést használt, amelyet az online számlázási funkcióval rendelkező program nem volt képes felismerni. Másfelől azonban, a kereskedő is mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a tartós adathordozó megjelöléséhez olyan megjelölést használt, amelyet az online számlázási funkcióval rendelkező program felismert, vagy azért nem ismert fel, mert az nem felelt meg az online számlázási szolgáltatással szembeni követelményeknek.

A módosítás tájékoztatási kötelezettséget ír elő a kereskedő részére, az online piac működtetője irányába arra vonatkozóan, hogy a termék az e rendelet szerinti tartós adathordozónak minősül, hiszen e tájékoztatás nélkül az online piac működtetője nem lenne tisztában azzal, hogy őt terheli az adattörlő kód rögzítési kötelezettsége a fogyasztó részére megküldött értesítésben. A felelősség viselése is ahhoz igazodik, hogy e kötelezettséget a kereskedő teljesítette-e.

Ha a kereskedő a számviteli bizonylat kiállításához a NAV Online Számlázó Programját használja, a bizonylaton az adattörlő kódot az Online Számlázó Program rögzíti, ha a kereskedő erről tájékoztatást ad a NAV Online Számlázó Programjának felületén. Az átadás kötelezettsége mellett az érintett vállalkozásokat a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek is terhelik majd a módosítás értelmében.

A módosítás azonban lehetőséget kíván biztosítani arra az esetre, ha a kereskedő ragaszkodik az adattörlő kód általa történő átadásához, amely esetben az érintettek erről megállapodhatnak. Az eltérő megállapodás lehetősége a kereskedők érdekeit hivatott képviselni, hiszen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a piaci szereplők maguk döntsenek arról, hogy melyikük tudja a lehető legkisebb energia- és költségráfordítás árán biztosítani a fogyasztónak az adattörlő kódot.

A 726/2020. Korm. rendelet a jogalkalmazó hatóság és a vállalkozások jogértelmezésének könnyítése érdekében kiegészül a csomagküldő kereskedelem, online piac és az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetőjének fogalmával. A csomagküldő kereskedelem kifejezést a 726/2020. Korm. rendelet már a módosítást megelőzően is tartalmazta, az online piac tekintetében pedig szükséges felhívni a vállalkozások figyelmét arra, hogy a nevezett platformon értékesített érintett tartós adathordozók esetében is fennáll a kereskedők átadási és tájékoztatási kötelezettsége.

Módosul továbbá a kereskedők által közzéteendő tájékoztatás tartalma is, figyelembe véve a fogyasztóvédelmi hatóság jelzéseit. Az online térben megvalósuló kereskedelmi tevékenység során ugyanis nem teljesen értelmezhető ugyanaz a tájékoztatás, mint a hagyományos, üzletben megvalósuló kereskedelem során.

A tervezet a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításával rendezi a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét a jótállási nyilatkozat tartalmának ellenőrzése érdekében.