1/2025. (IV. 17.) MNB utasítás
a Magyar Nemzeti Bank Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2025.04.23.
1. § A Magyar Nemzeti Bank szervezeti felépítését és működésének rendjét – a Magyar Nemzeti Bank igazgatósága 46/2025. (04. 09.) számú határozata alapján – az 1. mellékletet képező Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint állapítom meg.
2. § (1) Ez az utasítás 2025. április 22-én lép hatályba.
1. melléklet az 1/2025. (IV. 17.) MNB utasításhoz
Az SZMSZ rendeltetése, hogy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) szervezeti felépítésének, működése belső rendjének és külső kapcsolatainak meghatározásával szolgálja a Bank
MNB tv.-ben meghatározott cél- és feladatrendszere megvalósíthatóságát.
Az SZMSZ hatálya a Bank minden munkavállalójára kiterjed.
I.1. A BANK JOGÁLLÁSA, FELADATAI
I.1.1. A BANK JOGÁLLÁSA, CÉGJOGI FORMÁJA
A Bank Magyarország központi bankja, a Központi Bankok Európai Rendszerének (a továbbiakban: KBER), valamint az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszernek tagja. A Bank részvénytársasági formában működő jogi személy.
A Bank részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost az államháztartásért felelős miniszter képviseli.
A Bank mint jogi személy saját cégneve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen az
MNB tv.-ben foglalt korlátozásokkal tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat, és perelhető. A szerződésekből keletkező jogok és kötelezettségek a Bankot mint társaságot illetik meg, illetve terhelik. A Bank perbeli cselekményeit jogi képviselő útján végzi.
A Bank önálló adójogi és társadalombiztosítási jogalanyisággal rendelkezik.
I.1.2. A BANK ALAPÍTÁSA
A Bank a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló
1924. évi V. törvénycikk szabályai szerint 1924. május 24-én alakult meg. Alapszabálya, majd Alapító Okirata a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított
1924. évi V. törvénycikk, az
1950. évi 26. törvényerejű rendelet, az
1956. évi 8. törvényerejű rendelet, az
1967. évi 36. törvényerejű rendelet, az
1991. évi LX. törvény, a
2001. évi LVIII. törvény, a
2011. évi CCVIII. törvény, valamint a
2013. évi CXXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően módosult. A Bank Alapító Okiratát a részvényes állapítja meg, melyet be kell mutatni az Országgyűlésnek.
I.1.3. A BANK LEGFONTOSABB CÉGJOGI ADATAI, FELADATAI
A társaság cégneve: Magyar Nemzeti Bank
Az
MNB tv. értelmében a Bank cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést – és erre tekintettel a működési forma (zártkörűen működő részvénytársaság) megjelölését, illetve annak rövidítését – a Bank cégnevében nem kell feltüntetni.
A Bank székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9.
A Bank telephelyei: 1013 Budapest, Krisztina körút 55.; 1122 Budapest, Krisztina körút 6.; 1014 Budapest, Úri utca 21.
A Bank Logisztikai Központja: 1239 Budapest, Európa utca 1.
A Pénzügyi Békéltető Testület működésének helye: 1133 Budapest, Váci út 76.
A Bank levelezési címe: 1850 Budapest
A Bank feladatai és tevékenységi köre:
A Bank feladatait és tevékenységi körét az
MNB tv. állapítja meg, egyebekben a Bank számára feladatot törvény állapíthat meg, mely feladatnak összhangban kell állnia a Banknak az
MNB tv.-ben meghatározott jegybanki feladataival és felelősségével. A Bank egyéb tevékenységet – jogszabályban meghatározottak szerint – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat. A Bank az
MNB tv.-ben meghatározott egyes feladatok ellátására kizárólagosan jogosult.
I.2. A BANK SZERVEI
A Bank szervei: a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság. A Bankban közgyűlés nem működik.
I.2.1. A MONETÁRIS TANÁCS
A Monetáris Tanács az
MNB tv. 9. §-ában meghatározott feladatok tekintetében a Bank legfőbb döntéshozó szerve; hatáskörét és feladatait az
MNB tv. és a Bank Alapító Okirata, működésének rendjét a Monetáris Tanács ügyrendje tartalmazza.
I.2.2. A PÉNZÜGYI STABILITÁSI TANÁCS
A Pénzügyi Stabilitási Tanács a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásával összefüggő, az
MNB tv.-ben meghatározott kérdésekben, a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Bank döntéshozó szerve. A Pénzügyi Stabilitási Tanács hatáskörét és feladatait az
MNB tv., működésének rendjét a Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendje tartalmazza.
I.2.3. AZ IGAZGATÓSÁG
Az igazgatóság a Bank ügyvezető szerve; hatáskörét és feladatait az
MNB tv., a
Ptk. és a Bank Alapító Okirata, működésének rendjét az igazgatóság ügyrendje tartalmazza.
I.2.4. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG
A felügyelőbizottság a Bank folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve; hatáskörét és feladatait az
MNB tv., a
Ptk., valamint a Bank Alapító Okirata tartalmazza. A felügyelőbizottság működését egyebekben az általa megállapított és a részvénytulajdonos részvényesi határozatával jóváhagyott felügyelőbizottsági ügyrend szabályozza.
A felügyelőbizottság működésének és feladatai zavartalan ellátásának tárgyi, személyi és pénzügyi feltételeiről a Bank gondoskodik. Ennek részeként a felügyelőbizottság mellett – ellenőrzési tevékenységének segítése érdekében – titkárságot működtet, amely a Bank belső szabályai és a felügyelőbizottság ügyrendje szerint ellátja a felügyelőbizottság munkájával kapcsolatos egyeztetési, szervezési és egyéb titkársági feladatokat, gondoskodik a felügyelőbizottság munkavégzéséhez szükséges adminisztratív feltételek megteremtéséről. Kapcsolatot tart a Bank munkaszervezetének képviseletében eljáró Számviteli és kontrolling igazgatósággal, a belső ellenőrzési szervezet vezetőjével, valamint szervezi és koordinálja a felügyelőbizottság kapcsolattartását az Országgyűléssel, annak bizottságaival, a Nemzetgazdasági Minisztériummal és az Állami Számvevőszékkel.
I.3. A BANK MŰKÖDÉSE TÖRVÉNYESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE
I.3.1. A KÖNYVVIZSGÁLÓ, AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
A könyvvizsgáló, illetve az Állami Számvevőszék a Bank működésének törvényességét ellenőrzi. A könyvvizsgáló hatáskörét és feladatait az
MNB tv., a
Ptk., valamint a Bank Alapító Okirata tartalmazza. Az Állami Számvevőszéknek a Bank feletti ellenőrzési jogköréről az Állami Számvevőszékről szóló törvény rendelkezik.
I.4. A BANK MUNKASZERVEZETE
A Bank szervezeti felépítését az SZMSZ elválaszthatatlan részét képező
Függelék tartalmazza.
I.4.1. A MUNKASZERVEZET VEZETÉSE
A munkaszervezet vezetése az egyes vezetési szintekhez fűződő szabályozási, döntéshozatali, munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggő, felügyeleti hatáskörök összessége, ideértve a tervezést, a szervezést, az utasítás jogát, az ellenőrzést és a számonkérést, valamint a Bank elsődleges célja elérésére tett intézkedések, illetve a jegybank alapvető feladatai megvalósításának biztosítása mellett a szervezeti és szakmai viszonyok, tevékenységek összehangolását, felelős irányítását, az erőforrás-allokációt, a működés dologi feltételeinek biztosítását, a belső szervezeti struktúra kialakítását, a működés rendjének meghatározását, valamint a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos teendők folyamatos ellátását és a mindezzel együtt járó felelősséget.
A vezetés magában foglalja a vezetők azon általános felelősségét, hogy a Bank iránti lojalitás jegyében/keretében és a zökkenőmentes működés elősegítése érdekében hatékonyan közreműködjenek a Bank célkitűzéseinek és terveinek elérésében, a Bank vagyonának megőrzésében és gyarapításában, hogy az általuk felügyelt/irányított szervezeti egységek a jogszabálynak és a Bank belső szabályainak megfelelően működjenek és végezzék előírt feladataikat, hogy biztosítsák a munkavégzés feltételeit, a munkavégzéshez szükséges megfelelő körülményeket, gondoskodjanak a jó munkahelyi légkör kialakításáról, a munkafegyelem és határidők betartásáról és betartatásáról, jóhiszeműen és hatékonyan együttműködjenek, és megfelelő kapcsolatot tartsanak fenn más vezetőkkel és munkatársakkal, valamint hogy biztosítsák az irányításuk alá tartozó munkavállalók szakmai fejlődésének lehetőségét.
A vezetők általános felelőssége kiterjed továbbá az általuk felügyelt/irányított terület és folyamatok munkafolyamatba épített ellenőrzéseinek kialakítására, működtetésére (vezetői ellenőrzés) a szabályszerű működés folyamatos kontrollálása érdekében.
A munkaszervezet vezetése az egyes vezetési szintek felügyelő vagy irányító szerepe útján valósul meg.
I.4.2. A MUNKASZERVEZET VEZETÉSI SZINTJEI
A munkaszervezet vezetési szintjei a következők:
1. elnök,
2. alelnökök,
3. operatív igazgató,
4. kabinetfőnök, kapcsolati és biztonsági vezető, ügyvezető igazgatók (a továbbiakban együtt: ügyvezető igazgatók),
5. szervezeti egységek vezetői.
Hatósági eljárásokban való döntéshozatal esetén, az adott hatósági eljárásra korlátozottan, vezetési szintnek minősül továbbá a szervezeti alegység vezetője, valamint a vizsgálatvezető.
Az alelnökök, az operatív igazgató és az ügyvezető igazgatók munkájának adminisztratív támogatására, a Bank elnökének engedélyével, e vezetők mellett titkárság hozható létre titkárságvezető irányításával. A titkárság gondoskodik a fentiekben felsorolt vezetők munkavégzéséhez szükséges adminisztratív feltételek megteremtéséről, a szervezési, egyeztetési és adminisztratív feladatok ellátásáról. Az elnök esetében ezen feladatokat az Elnöki kabinet látja el.
I.4.2.1. Az elnök
A Bank élén elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki hatéves időtartamra. Az elnök a munkaszervezet első számú vezetője, aki a Bankkal munkaviszonyban áll.
Az elnök feladatköre:
– irányító, szervező és ellenőrző tevékenység a Bank mint munkaszervezet tekintetében,
– a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és az igazgatóság ülésein az elnöki teendők ellátása,
– testületi tagként részvétel a döntéshozó testületek munkájában,
– a Monetáris Tanács álláspontjának nyilvánosságra hozatala,
– kapcsolattartás a tulajdonos képviseletében eljáró, az államháztartásért felelős miniszterrel, a miniszter utólagos tájékoztatása az igazgatóságnak a Bank működésének irányításával összefüggő, a működés szempontjából kiemelten fontos döntéseiről,
– a Bank képviselete az Országgyűlés, a Kormány ülésein, valamint kiemelkedő jelentőségű ügyekben más szervek előtt is, így azoknak a nemzetközi szervezeteknek az ülésein, amelyeknek a Bank tagja,
– a jogszabályból, a Bank Alapító Okiratából, a részvényesi, monetáris tanácsi, a pénzügyi stabilitási tanácsi és igazgatósági határozatokból eredő, a felelősségébe tartozóként meghatározott teendők ellátása,
– gondoskodás arról, hogy a Bank működése megfeleljen a hatályos jogszabályoknak, a Bank Alapító Okiratának, a részvényesi határozatoknak, valamint arról, hogy a Bank a rendelkezésre álló erőforrásokat célszerűen és hatékonyan használja fel,
– a szabályozási hatáskörével kapcsolatos feladatok ellátása,
– a közvetlenül alá tartozó szervezeti egységek szakmai irányítása, illetve felügyelete, ennek keretében – közvetlenül vagy ügyvezető igazgatón keresztül – részükre feladatok kijelölése, a felügyelt ügyvezető igazgatók és ügyvezető igazgató által nem felügyelt szervezetiegység-vezetők tevékenységének irányítása a Bank belső ellenőrzési szervezetének kivételével,
– a felügyelete alá tartozó ügyvezető igazgatók és szervezeti egységek vezetői számára rendszeres tájékoztató és értékelő értekezletek tartása.
Az elnök közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységeket az SZMSZ
Függeléke tartalmazza.
A Bank elnökét – rendelet kiadása kivételével – akadályoztatása esetén a Monetáris Tanács elnökhelyettese helyettesíti. A Monetáris Tanács elnökhelyettesét az alelnökök közül a Monetáris Tanács választja meg. Rendelet kiadásában a Bank elnökét akadályoztatása esetén az általa MNB rendeletben megjelölt alelnök helyettesíti.
I.4.2.2. Az alelnökök
A Bank alelnökeit a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel, megbízatásuk hat évre szól. Az alelnökök szakmai felügyelete alá tartozó szervezeti egységeket, illetve tevékenységeket az igazgatóság határozza meg.
Az alelnökök tagjai a Monetáris Tanácsnak és az igazgatóságnak, az
MNB tv. 4. § (5) és
(7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokat felügyelő alelnökök a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak is.
Az alelnököket akadályoztatásuk esetén – utólagos beszámolási kötelezettség mellett – a munkaszervezeten belüli irányítás/felügyelet szempontjából az általuk felügyelt szervezeti egységek tekintetében az ügyvezető igazgatók, amennyiben az ügyvezető igazgató is akadályoztatva van, vagy az alelnök által felügyelt szervezeti egységeket ügyvezető igazgató nem irányítja, a szervezeti egységek vezetői a maguk irányította területek vonatkozásában helyettesítik, a monetáris tanácsi, pénzügyi stabilitási tanácsi és igazgatósági tagságukból eredő feladataik, illetve az igazgatóság által hatáskörükbe utalt kérdésekben való döntéshozatal kivételével. Az igazgatósági tagként döntésre jogosult személy helyettesítésének szabályait az igazgatóság állapítja meg. Amennyiben a helyettesítésről az igazgatóság az ügyrendjében nem rendelkezik, a döntéshozatalra jogosult személy akadályoztatása esetén az igazgatóság dönt.
Az alelnökök feladatköre:
– a Monetáris Tanács tagjaként részvétel az alapvető jegybanki feladatok ellátásában,
– az
MNB tv. 4. § (5) és
(7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokat felügyelő alelnökök esetében a testület tagjaként részvétel a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában,
– az igazgatóság tagjaként részvétel az igazgatóság munkájában, az igazgatóság határozataiból eredő, a felelősségébe tartozóként meghatározott teendők ellátása,
– a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, illetve az igazgatóság által tárgyalandó előterjesztések, jelentések, tájékoztatók elkészíttetése, előterjeszthetőségük megítélése, a döntések végrehajtásának felügyelete,
– a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai esetében a Pénzügyi Stabilitási Tanács ülései egyes napirendi pontjainak előterjesztése,
– az általa felügyelt szervezeti egységek által készített vagy azokat érintő, az igazgatóság elé szánt előterjesztések, javaslatok képviselete, amennyiben a szervezeti egységet nem felügyeli ügyvezető igazgató,
– a szabályozási hatáskörével kapcsolatos feladatok ellátása,
– az igazgatóság által meghatározott szervezeti egységek szakmai irányítása, illetve felügyelete, ennek keretében – közvetlenül vagy az ügyvezető igazgatón keresztül – részükre feladatok kijelölése, a felügyelt ügyvezető igazgatók és ügyvezető igazgató által nem felügyelt szervezetiegység-vezetők tevékenységének irányítása, és ezáltal egyebek mellett a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának támogatása,
– részvétel a Bank éves és középtávú intézményi célkitűzéseinek és munkatervének kidolgozásában és azok egységekre történő lebontásában,
– a felügyeletük alá tartozó ügyvezető igazgatók és szervezeti egységek vezetői számára rendszeres tájékoztató és értékelő értekezletek tartása,
– a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök esetében – a Kommunikációs, protokoll és oktatási igazgatósággal egyeztetve – kapcsolattartás a médiával a feladatkörébe tartozó kérdésekben,
– a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök esetében kapcsolattartás az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel (a továbbiakban: ÁKK), mely feladat ellátását az alelnök jogosult az általa kijelölt munkavállalóra delegálni.
A Bankban az alábbi alelnökök működnek:
– monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök,
– elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnök,
– pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök.
I.4.2.3. Az operatív igazgató
A közvetlenül nem az elnök felügyelete alatt álló, a Bank banküzemi működését biztosító jegybanki feladatot ellátó szervezeti egységeket az operatív igazgató felügyeli.
Az operatív igazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén – utólagos beszámolási kötelezettség mellett – a banküzemi működésért felelős ügyvezető igazgató helyettesíti.
Az operatív igazgató feladatköre:
– az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egységek szakmai irányítása, illetve felügyelete, ennek keretében részükre – amennyiben a szervezeti egységet nem felügyeli ügyvezető igazgató, közvetlenül, egyebekben az ügyvezető igazgatón keresztül – feladatok kijelölése, a felügyelt ügyvezető igazgató és szervezetiegység-vezetők tevékenységének irányítása,
– az általa felügyelt szervezeti egységek által készített vagy azokat érintő, a Monetáris Tanács, az igazgatóság, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, valamint a felügyelőbizottság elé szánt előterjesztések, jelentések, tájékoztatók előterjeszthetőségének megítélése és képviselete, amennyiben a szervezeti egységet nem felügyeli ügyvezető igazgató,
– az Alapító Okirat és az elnök által adott felhatalmazás keretei között a Bank képviselete harmadik személyekkel szemben,
– részvétel a Bank éves és középtávú intézményi célkitűzéseinek és munkatervének kidolgozásában és azok egységekre történő lebontásában,
– a szabályozási hatáskörével kapcsolatos feladatok ellátása,
– a felügyelete alá tartozó ügyvezető igazgató és szervezeti egységek vezetői számára rendszeres tájékoztató és értékelő értekezletek tartása,
– a Bank gazdálkodásával, bérpolitikájával kapcsolatos döntések előkészítése,
– az irányítása alatt álló vezetők tevékenységének összehangolása, a vonatkozó határidők betartásának felügyelete, ezzel kapcsolatos koordinációs tevékenység ellátása, valamint az igazgatóság beruházási és költséggazdálkodási döntéseinek előkészítése,
– részvétel a Pénzügyi Stabilitási Tanács és az igazgatóság munkájában.
I.4.2.4. Az ügyvezető igazgatók
Az ügyvezető igazgatók az igazgatóság és a Pénzügyi Stabilitási Tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben a Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatainak, valamint az igazgatósági tagok döntéseinek legmagasabb szintű végrehajtói.
Az ügyvezető igazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén – utólagos beszámolási kötelezettség mellett – az általa esetileg vagy általános jelleggel megbízott szervezetiegység-vezető vagy az általa kijelölt munkavállaló helyettesíti.
Az ügyvezető igazgatók feladatköre:
– az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egységek szakmai irányítása, illetve felügyelete, ennek keretében részükre feladatok kijelölése, a felügyelt szervezetiegység-vezetők tevékenységének irányítása,
– az általuk felügyelt szervezeti egységek által készített vagy azokat érintő, az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság elé szánt előterjesztések, jelentések, tájékoztatók előterjeszthetőségének megítélése és képviselete,
– az elnök által adott felhatalmazás keretei között a Bank képviselete harmadik személyekkel szemben,
– részvétel a Bank éves és középtávú intézményi célkitűzéseinek és munkatervének kidolgozásában és azok egységekre történő lebontásában,
– a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetői számára rendszeres tájékoztató és értékelő értekezletek tartása.
A Bankban az alábbi ügyvezető igazgatók működnek:
– monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgató,
– devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgató,
– közgazdasági és költségvetési elemzésekért, valamint statisztikáért felelős ügyvezető igazgató,
– pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgató,
– nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgató,
– pénzpiacokért és digitalizációért felelős ügyvezető igazgató,
– tőke-, biztosítási és pénztári piacokért felelős ügyvezető igazgató,
– engedélyezésért, jogérvényesítésért és fogyasztóvédelemért felelős ügyvezető igazgató,
– banküzemi működésért felelős ügyvezető igazgató.
I.4.2.5. A szervezeti egységek és vezetőik
A szervezeti egységek működési formáját az SZMSZ-ben az igazgatóság határozza meg az alábbi kritériumok alapján:
– a szervezeti egység létszáma,
– az ellátott tevékenység tartalma, illetve annak kockázata,
– a feladatkörök elhatárolhatósága, egymáshoz való viszonya,
– a Bank stratégiai céljában való közreműködés súlya,
– a Bank arculatának kialakításában betöltött szerepe.
Szervezeti egységnek minősülnek az igazgatóságok, az Elnöki kabinet, valamint az igazgatósági szervezethez nem tartozó főosztályok és az igazgatósági szervezethez nem tartozó önálló osztályok.
A Bank szervezeti egységein belül szervezeti alegységként főosztály vagy önálló osztály, igazgatósághoz nem tartozó főosztályok esetében osztály vagy csoport hozható létre. A főosztályokon belül osztály, illetve csoport, önálló osztályokon – ideértve az igazgatósági szervezethez nem tartozó önálló osztályokat is – és osztályokon belül pedig csoport hozható létre.
Szervezeti alegység a szervezeti egységen belül, homogén, jól elhatárolható feladatok ellátására hozható létre. Főosztály, önálló osztály és osztály létrehozására és megszüntetésére az igazgatóság jogosult.
Azok a szervezeti egységek és alegységek, amelyeken belül jelentős és egymástól jól elhatárolható feladatkörök vannak, csoportokra is tagolhatók, ha ez a munka jobb megszervezése érdekében indokolt. Csoportot a szervezeti egység vezetője hozhat létre, a közvetlen felügyeletet ellátó vezetője és a Humánszolgáltatási igazgatóság vezetője egyetértése esetén.
Nem minősülnek szervezeti egységnek az igazgatóság által létrehozott, időszakosan működő, egy cél megvalósítására hivatott, általában több szervezeti egység munkavállalóját tömörítő kiemelt projektek.
A szervezeti egységek végzik az SZMSZ-ből adódó, továbbá a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és az igazgatóság határozataiból, az igazgatóság tagjainak döntéséből fakadó, valamint belső szabállyal rájuk bízott feladatokat.
Vezetőjük által:
– részt vesznek a banki döntések előkészítésében, megalapozásában, kidolgozásában, ennek érdekében a döntéshozó testületek, valamint a felügyelőbizottság üléseire előterjesztéseket és tájékoztatókat készítenek,
– elkészítik a feladatkörüket érintő előterjesztéseket, jelentéseket, tájékoztatókat, jogszabály- és egyéb tervezeteket, illetve véleményezik azokat,
– javaslatot tesznek a minisztériumok, közigazgatási szervek által készített előterjesztésekkel, tervezetekkel kapcsolatos jegybanki álláspont kialakítására,
– teljesítik az információs és tájékoztatási rendszerben részükre előírt feladatokat,
– feladataik ellátása során együttműködnek más szervezeti egységekkel mindazokban az ügyekben, amelyekben ezt az ügy körültekintő elintézése indokolja,
– kidolgozzák a feladatkörüket érintően kiadandó belső szabályok tervezetét, kidolgozzák a belső szabályban rájuk rótt feladatok végrehajtásához szükséges technológiai eljárásokat, és megteszik a szükséges egyéb intézkedéseket,
– megadják más szervezeti egységnek a kiadott utasítások végrehajtásához szükséges információkat és az egyéb szakmai segítséget,
– összegyűjtik és elemzik az operatív feladatok ellátása során szerzett tapasztalatokat, és indokolt esetben kezdeményezik a szabályozás módosítását vagy más szükséges intézkedések megtételét,
– gondoskodnak az Országgyűlés, annak bizottsága, a Kormány vagy nemzetközi szervezet ülésén a Bank képviseletében részt vevők, továbbá a KBER és a Pénzügyi Felügyelet Európai Rendszere szakbizottságaiba delegáltak felkészítéséről,
– ellátják a Nemzetközi kapcsolatok igazgatóság koordinációs tevékenysége keretében érkező, a szervezeti egység hatáskörébe tartozó feladatokat a vonatkozó belső szabályok szerint.
A szervezeti egységek vezetőinek fő feladata a szervezeti egység és annak az SZMSZ szerinti feladatai ellátásának irányítása. Felelősek a szervezeti egység feladatainak határidőben, minőségileg kifogástalan, magas szakmai színvonalon történő teljesítéséért. A szervezetiegység-vezetők felelőssége az általuk irányított szervezeti egység feladatellátását érintő belső szabályokban, technológiai eljárásokban és egyéb szabályozási eszközökben foglaltak maradéktalan betartása, és a szervezeti egység munkavállalóival való betartatása. Amennyiben a szervezeti egység szabályozási hiányosságot vagy módosításra szoruló rendelkezést észlel, a szervezetiegység-vezető haladéktalanul köteles gondoskodni a feladatkörébe tartozó szabályozási eszköz elkészítéséről vagy módosításáról, más feladatkörébe tartozó szabályozási eszköz esetében pedig ennek az SZMSZ szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetőjénél történő kezdeményezéséről.
Saját szervezeti egységüket illetően a szervezeti egységek vezetői alakítják ki és szervezik meg a munkafolyamatokat (ideértve a rendkívüli helyzetekben végrehajtandókat is), és részt vesznek azok korszerűsítésében és fejlesztésében, valamint dokumentálásában. A szervezeti egységek vezetői irányítják a szervezeti alegységek vezetőinek tevékenységét. Az irányításuk alatt álló szervezeti egység munkavállalói számára rendszeresen tájékoztató és értékelő értekezleteket tartanak.
A szervezeti alegység vezetőjének feladatköre és felelőssége az általa irányított szervezeti alegység tekintetében megegyezik a szervezeti egységet vezetők feladatkörével és felelősségével, azzal, hogy a hatáskörük az I.5.1.10. pontban foglaltak szerint korlátozott.
A szervezeti egység, illetve alegység vezetőjét távolléte vagy akadályoztatása esetén – utólagos beszámolási kötelezettség mellett – az általa esetileg vagy általános jelleggel megbízott munkavállaló helyettesíti. Ennek hiányában, illetve a vezető és helyettese egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén – ha az SZMSZ másként nem rendelkezik – a szervezeti egység vagy alegység vezetője helyett a felettes vezetője vagy az általa kijelölt munkavállaló jár el.
I.4.3. A BANKBAN MŰKÖDŐ EGYÉB TESTÜLETEK
A Bank szervein kívül a Bankban az alábbi testületek működnek:
a) Referenciamutató Jegyzési Bizottság,
b) Eszköz-Forrás Bizottság,
c) Operatív Irányító Bizottság,
d) Ismeretterjesztési és Támogatási Bizottság.
A Referenciamutató Jegyzési Bizottság a Bank által előállított pénzügyi benchmarkok jegyzésére vonatkozó feltételrendszer meghatározására, a jegyzés ellenőrzési keretrendszerének megállapítására, szabályzatoktól való eltérés esetén szankcionálásra jogosult döntéshozó testület. A testület felelősségi körébe tartozik a benchmarkokhoz kapcsolódó szabályzat kialakítása, az előállítás működési feltételeinek biztosítása, a hazai bankközi referencia kamatlábak folyamatos fejlesztése, illetve a jegyzési folyamat ellenőrzése.
A Referenciamutató Jegyzési Bizottság 5 tagú testület, amelynek 1 tagját – a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök, valamint a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök javaslatának ismeretében – a Bank elnöke, 2 tagját a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök, 1 tagját a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök, 1 tagját az elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnök jelöli ki. A testület elnöke a Bank elnöke által kijelölt tag.
A testület elnökének felkérése alapján a bizottság ülésein állandó meghívottként szavazati joggal nem rendelkező, belső vagy külső szakértők is részt vehetnek.
Működési szabályait és ügyrendjét a bizottság maga állapítja meg.
Az Eszköz-Forrás Bizottság döntéshozatalt támogató testület, amelynek feladata, hogy a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök igazgatósági tagként gyakorolt döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben a döntések meghozatalát támogassa. Ennek keretében teret ad a Bank deviza- és aranytartalék-kezelési tevékenységében érintett szervezeti egységek számára szakmai álláspontjuk döntéshozatalt segítő megvitatására és lehetőség szerint egységes álláspont kialakítására, ezáltal is biztosítva a döntések transzparenciáját. Az Eszköz-Forrás Bizottság ülésein megtárgyalt kérdésekben a döntést a bizottság elnökeként eljáró igazgatósági tag hozza meg.
A bizottság tagjait és a testület működési szabályait a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök jogosult megállapítani.
Az Operatív Irányító Bizottság az igazgatóság tagjaiból álló, a Bank üzletmenetének folytonosságát veszélyeztető, az üzletmenet-folytonossági terv (tervek) részleges vagy teljes aktiválását megkövetelő működési kockázati események következményeként kialakult helyzetben (vészhelyzetben) a Bank munkaszervezetét irányító testület. Legfontosabb működési szabályait, ügyrendjét az igazgatóság állapítja meg.
Az Ismeretterjesztési és Támogatási Bizottság a Bank közgazdasági közéletben való aktív megjelenésének kialakítását és koordinálását, a Bankhoz érkező, kifejezetten szakmai jellegű támogatási igények elbírálását, illetve az alkalmazott kutatások szakterületeken átívelő együttműködési keretek kialakítását és fenntartását megvalósító, valamint a Bank ismeretterjesztő szakmai támogatások és karitatív támogatások céljára jóváhagyott támogatási célú ráfordításainak pénzügyi keretével gazdálkodó, az egyes támogatási kérelmekről dönteni jogosult testület.
Az Ismeretterjesztési és Támogatási Bizottság működésének célja egyrészt a nemzetközi mércével is magas szinten képzett közgazdász-utánpótlás biztosításának támogatása, elsősorban a Bank gazdaságpolitikai hatáskörével érintkező területeken, a hazai közgazdasági gondolkodás mozgásban tartása, másrészt a lakosság pénzügyi ismereteinek, jártasságának és tudatosságának fejlesztése.
A bizottság tagjait és legfontosabb működési szabályait az igazgatóság állapítja meg.
I.4.4. A PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET
A Pénzügyi Békéltető Testület a Bank által működtetett szakmailag független, alternatív vitarendezéssel foglalkozó testület, amely a Pénzügyi Békéltető Testület elnökéből, osztályokba szerveződő békéltető testületi tagokból és a hivatalból áll. A hivatal feladata a Pénzügyi Békéltető Testület működésének és munkaszervezésének adminisztratív támogatása. A Pénzügyi Békéltető Testület szervezetileg közvetlenül a Bank elnökéhez tartozik, aki – a munkáltatói jogkörbe tartozó döntések meghozatalát ide nem értve – a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök útján gyakorolja a Pénzügyi Békéltető Testülettel kapcsolatos hatásköreit.
A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik az
MNB tv.-ben meghatározott pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése, valamint az elszámolási és forintosítási törvényből adódóan az elszámolási és forintosítási jogvitákkal, a panasz elkésettségével és az elszámolási kötelezettség fennállásának megállapításával kapcsolatos döntések meghozatala.
A Pénzügyi Békéltető Testület feladat- és hatáskörét, valamint szervezetének, működésének és eljárásának szabályait a testület elnökének utasításában kiadott, az I.5.1.5. pontban foglaltak szerint jóváhagyott Működési Rend határozza meg.
I.5. A HATÁSKÖRÖK
I.5.1. TESTÜLETI ÉS VEZETŐI HATÁSKÖRÖK
Minden vezetőnek az általa felügyelt vagy irányított szervezeti egység feladatkörében intézkedési joga van. Az intézkedési jog magában foglalja a szabályozást, a döntést, a munkáltatói jogkör gyakorlását, a felügyeletet és a közvetlen ügyintézést. Az intézkedési jogot jogszabály, SZMSZ, belső szabály vagy felettes korlátozhatja.
A szabályozási hatáskör a Bank munkaszervezetének egészére vagy annak meghatározott részére kötelező érvényű belső szabályok, technológiai eljárások és egyéb szabályozási eszközök kiadására vonatkozó jog.
Az operatív döntési hatáskör egyedi határozat meghozatalára szóló jog. Az egyedi döntési hatásköröket a Bank belső szabályai tartalmazzák. Amennyiben a szabályok alapján kétséget kizáróan nem állapítható meg a döntéshozatalra jogosult, a döntést az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező szervezeti egységet felügyelő elnök, alelnök vagy operatív igazgató hozza meg.
A munkáltatói jogkör a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkaviszonnyal összefüggő intézkedések megtételére irányuló jogosultság. A munkáltatói jogkör gyakorlóját a Bank Alapító Okirata határozza meg.
A felügyeleti jogkör a külső és belső szabályok betartásának, operatív döntések végrehajtásának, a munkaköri feladatok teljesítésének ellenőrzésére, a beszámoltatásra és az értékelésre vonatkozó jog.
A fizetés nélküli szabadság engedélyezésére az Alapító Okirat szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
A szabályozási, az operatív döntési, a munkáltatói, valamint a felügyeleti jogkör gyakorlására vonatkozó hatáskörök az alábbiak szerint oszlanak meg.
I.5.1.1. A Monetáris Tanács
Szabályozási hatáskör:
működési szabályainak megállapításán túl nincs.
Operatív döntési hatáskör:
az
MNB tv. és az ügyrendje szerint hatáskörébe tartozó kérdések eldöntése.
Munkáltatói jogkör:
nincs.
Felügyeleti jogkör:
a hatáskörébe tartozó kérdések végrehajtása tekintetében az igazgatóság elnökének beszámoltatása.
I.5.1.2. A Pénzügyi Stabilitási Tanács
Szabályozási hatáskör:
működési szabályainak megállapításán túl nincs.
Operatív döntési hatáskör:
az
MNB tv. és az ügyrendje szerint hatáskörébe tartozó kérdések eldöntése.
Munkáltatói jogkör:
nincs.
Felügyeleti jogkör:
a hatáskörébe tartozó kérdések végrehajtása tekintetében az igazgatóság elnökének beszámoltatása.
I.5.1.3. Az igazgatóság
Szabályozási hatáskör:
– az SZMSZ létrehozása és módosítása,
– a döntése szerint hatáskörébe vont belső szabály, illetve a Bank ügyfeleire vonatkozó szabály vagy ezek alapelveinek megállapítása.
Operatív döntési hatáskör:
az
MNB tv.-ben és az ügyrendjében meghatározott kérdésekben való döntéshozatal.
Munkáltatói jogkör:
nincs.
Felügyeleti jogkör:
– az igazgatóság határozatainak végrehajtásáért felelős szervezeti egységeket felügyelő ügyvezető igazgató, az operatív igazgató által közvetlenül felügyelt szervezeti egységek esetében az operatív igazgató, operatív igazgató vagy ügyvezető igazgató felügyelete alatt nem álló szervezeti egységek esetében a végrehajtásért felelős szervezeti egység vezetőjének beszámoltatása,
– a hatáskörébe tartozó ügyekben a belső ellenőrzési szervezet vezetőjének beszámoltatása,
– az igazgatóság által létrehozott projektek vezetőinek beszámoltatása.
I.5.1.4. A felügyelőbizottság
Szabályozási hatáskör:
működési szabályainak megállapításán túl nincs.
Operatív döntési hatáskör:
az ellenőrzési terv jóváhagyása az
MNB tv.-ben foglalt korlátozással.
Munkáltatói jogkör:
nincs.
Felügyeleti jogkör:
a hatáskörébe tartozó ügyekben a belső ellenőrzési szervezet vezetőjének beszámoltatása az
MNB tv.-ben foglalt korlátozásokkal.
I.5.1.5. Az elnök
Szabályozási hatáskör:
– a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és az igazgatóság döntéseinek, illetve a jogszabályok végrehajtására az igazgatóság döntése szerinti elnöki utasítások kiadása, amelyek alapvető iránymutatásokat, hatásköröket és felhatalmazásokat tartalmaznak,
– a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységeivel összefüggő elnöki utasítások, továbbá az általa irányított munkavállalók vonatkozásában technológiai eljárások kiadása, valamint egyéb szabályozási eszközök kiadása.
Operatív döntési hatáskör:
– az igazgatóság által az igazgatóság ügyrendjében a hatáskörébe utalt kérdésekben való döntés,
– minden olyan ügyben való döntés, amely nem tartozik a részvényes, a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács vagy az igazgatóság hatáskörébe, és amelyet az SZMSZ nem nevesít más vezetési szint hatásköreként, ideértve a jogszabály szerint a Bank élén álló vezető felelősségi körébe tartozó, a banküzemi működéssel kapcsolatos szakkérdésekben a hatáskörök szakértői szintre delegálását is,
– a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjét tartalmazó, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke által kialakított szabályzat jóváhagyása, amely hatáskörét a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök útján gyakorolja, aki a szabályzatot az elnök helyett hagyja jóvá,
– az általa felügyelt szervezeti egységek feladatkörét illetően a KBER és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere szakbizottságaiba tagok kijelölése, illetve azok visszahívása,
– 500 millió forintot meghaladó értékű beszerzési eljárásokban döntéshozatal a költséggazda vezetőjével és a felhasználó szervezeti egység vezetőjével együttesen,
– a Bank több szervezeti egységét érintő feladat belső koordinálására önállóan vagy alelnökkel, illetve az operatív igazgatóval együttesen munkacsoport létrehozása,
– a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek, valamint a különböző felettes vezetők (elnök, alelnök, operatív igazgató) felügyelete alatt álló szervezeti egységek hatásköri, feladatköri vitáiban való döntés.
Munkáltatói jogkör:
Az elnök munkáltatói jogokat – kivéve az alelnökök kinevezésével, illetve felmentésével és javadalmazásuk megállapításával kapcsolatos jogkört – gyakorol az alelnökök, az operatív igazgató és az ügyvezető igazgatók, valamint a közvetlen irányítása alatt álló, szervezeti egységhez nem tartozó munkavállalók – ideértve a felügyelőbizottság tevékenységét támogató titkárság munkavállalóit is –, továbbá a közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek munkavállalói felett. E jogkör alkalmazásában az elnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységnek minősül a Belső ellenőrzési főosztály is. Az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a testület tagjai felett az
MNB tv.-ben meghatározottak szerint és a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök javaslatát is figyelembe véve.
Az elnök gyakorolja az előző bekezdés alá nem tartozó munkavállalók felett a munkaviszony létesítésének, a munkaviszony megszüntetésének, javadalmazás megállapításának jogát, mely munkáltatói jogok gyakorlását az operatív igazgatóra delegálhatja.
Felügyeleti jogkör:
a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetőjének, ügyvezető igazgatóknak, az operatív igazgatónak és az alelnököknek a beszámoltatása.
I.5.1.6. Az alelnök
Szabályozási jogkör:
– a szakmai felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységeivel összefüggő alelnöki utasítások, továbbá az általa irányított munkavállalók vonatkozásában technológiai eljárások kiadása, valamint egyéb szabályozási eszközök kiadása,
– a feladatkörébe tartozó felügyeleti eljárásokra vonatkozó belső szabályok kibocsátása.
Operatív döntési hatáskör:
– az igazgatóság által az igazgatóság ügyrendjében hatáskörébe utalt kérdésekben való döntés,
– az általa felügyelt szervezeti egységeket érintő valamennyi kérdésben való döntés, kivéve azokat, amelyeket jogszabály, SZMSZ, belső szabály vagy felettes vezetési szint más hatásköreként nevesít,
– projektmenedzsment-módszert igénylő – de igazgatóság általi alapítást nem indokoló – esetekben projekt létrehozása,
– a felügyelete alá tartozó, különböző felettes vezetők felügyelete alatt álló szervezeti egységek hatásköri, feladatköri vitáiban való döntés,
– a banki munkafolyamatok működése során hatáskörébe utalt ügyekben való döntés,
– az általa felügyelt szervezeti egységek feladatkörét illetően a KBER és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere szakbizottságaiba tagok kijelölése, illetve azok visszahívása, kivéve, ha az elnök saját hatáskörbe vonja a döntést,
– a Bank több szervezeti egységét érintő feladat belső koordinálására önállóan vagy más alelnökkel, illetve az operatív igazgatóval együttesen munkacsoport létrehozása.
Munkáltatói jogkör:
az alelnökök az elnök és az ügyvezető igazgatók jogkörébe tartozó munkáltatói jogok kivételével munkáltatói jogokat gyakorolnak a szakmai felügyeletük alá tartozó szervezeti egységek munkavállalói felett.
Felügyeleti jogkör:
a szakmai felügyelete alá tartozó területeket vezető ügyvezető igazgatók és az ügyvezető igazgató által nem felügyelt szervezeti egységek vezetőinek ellenőrzése és beszámoltatása, a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, az igazgatóság, az igazgatóság tagjai által hozott határozatok, vezetői döntések végrehajtásának ellenőrzése, számonkérése a szakmai felügyelete alá tartozó területeken.
I.5.1.7. Az operatív igazgató
Szabályozási hatáskör:
a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek feladatkörébe tartozó tevékenységek vonatkozásában – a Számviteli Kézikönyv és a minősített adatok kezeléséről szóló biztonsági vezetői utasítás kivételével – operatív igazgatói utasítások, továbbá az általa irányított munkavállalók vonatkozásában technológiai eljárások kiadása, valamint egyéb szabályozási eszközök kiadása.
Operatív döntési hatáskör:
– az általa felügyelt szervezeti egységeket érintő valamennyi kérdésben való döntés, kivéve azokat, amelyeket jogszabály, SZMSZ, belső szabály vagy felettes vezetési szint más hatásköreként nevesít,
– projektmenedzsment-módszert igénylő – de igazgatóság általi alapítást nem indokoló – esetekben projekt létrehozása,
– a Bank több szervezeti egységét érintő feladat belső koordinálására önállóan vagy alelnökkel együttesen munkacsoport létrehozása,
– a felügyelete alá tartozó, különböző felettes vezetők alatt álló szervezeti egységek hatásköri, feladatköri vitáiban való döntés,
– az általa felügyelt szervezeti egységek feladatkörét illetően a KBER és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere szakbizottságaiba tagok kijelölése, illetve azok visszahívása, kivéve, ha az elnök saját hatáskörbe vonja a döntést,
– a banki munkafolyamatok működése során hatáskörébe utalt ügyekben való döntés,
– a költséggazda vezetőjével és a felhasználó szervezeti egység vezetőjével együttesen döntés a 100 millió forintot meghaladó, de legfeljebb 500 millió forint értékű beszerzési eljárásokban és a belső szabályban részletesen meghatározott, gazdálkodási folyamatokat érintő további operatív döntési hatáskörökbe tartozó ügyekben.
Munkáltatói jogkör:
az operatív igazgató az elnök és az ügyvezető igazgatók jogkörébe tartozó munkáltatói jogok kivételével munkáltatói jogokat gyakorol a szakmai felügyelete alá tartozó szervezeti egységek munkavállalói felett, valamint gyakorolja az elnök által részére delegált munkáltatói jogokat.
Felügyeleti jogkör:
a szakmai felügyelete alá tartozó területeket vezető ügyvezető igazgatók és ügyvezető igazgató által nem felügyelt szervezeti egységek vezetőinek ellenőrzése és beszámoltatása, a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, az igazgatóság, az igazgatóság tagjai által hozott határozatok, vezetői döntések végrehajtásának ellenőrzése, számonkérése a szakmai felügyelete alá tartozó területeken.
I.5.1.8. Az ügyvezető igazgatók
Szabályozási hatáskör:
nincs.
Operatív döntési hatáskör:
– az általa felügyelt szervezeti egységeket érintő valamennyi kérdésben való döntés, kivéve azokat, amelyeket jogszabály, SZMSZ, belső szabály vagy felettes vezetési szint más hatásköreként nevesít,
– projektmenedzsment-módszert igénylő – de igazgatóság általi alapítást nem indokoló – esetekben projekt létrehozása,
– a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek hatásköri, feladatköri vitáiban való döntés,
– a banki munkafolyamatok működése során hatáskörébe utalt ügyekben való döntés.
Munkáltatói jogkör:
az ügyvezető igazgatók az elnök, az alelnökök és az operatív igazgató jogkörébe tartozó munkáltatói jogok kivételével munkáltatói jogokat gyakorolnak a szakmai felügyeletük alá tartozó szervezeti egységek munkavállalói felett.
Felügyeleti jogkör:
a szakmai felügyelete alá tartozó területeket vezetők ellenőrzése és beszámoltatása, a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, az igazgatóság, az igazgatóság tagjai által hozott határozatok, vezetői döntések végrehajtásának ellenőrzése, számonkérése a szakmai felügyelete alá tartozó területeken.
I.5.1.9. A szervezeti egység vezetője
Szabályozási hatáskör:
– az általa irányított szervezeti egységen belüli munkaszervezési kérdésekre kiterjedő technológiai eljárások, valamint egyéb szabályozási eszközök kiadására korlátozódik,
– a Számviteli és kontrolling igazgatóság vezetője a Számviteli Kézikönyv vonatkozásában jogosult belső szabályokat alkotni, és azokat számviteli vezetői utasításként kiadni,
– a biztonsági vezető a minősített adatok kezelésének szabályozására jogosult belső szabályt alkotni, és azt biztonsági vezetői utasításként kiadni, abban az esetben is, ha e funkciót nem szervezetiegység-vezetőként látja el.
Operatív döntési hatáskör:
– az általa irányított szervezeti egységet érintő valamennyi kérdésben való döntés, kivéve azokat, amelyeket jogszabály, SZMSZ, belső szabály vagy felettes vezetési szint más hatásköreként nevesít,
– az általa irányított szervezeti egységen belüli munkamegosztás ügyében történő döntés.
Munkáltatói jogkör:
– az irányítása alatt álló munkavállalók értékelésére, béremelésére, jutalmazására való javaslattételre korlátozott.
Felügyeleti jogkör:
– rendszeresen ellenőrzi, hogy az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkavállalói a feladataikat teljesítik-e, értékeli tevékenységüket,
– ellenőrzi és beszámoltatja a hozzá tartozó szervezeti egységek munkavállalóit, ellenőrzési, véleményezési joga van a szervezeti egységhez tartozó valamennyi munkatársa tevékenységére vonatkozóan.
I.5.1.10. A szervezeti alegység (főosztály, önálló osztály, osztály, csoport) vezetőjének hatásköre
Szabályozási hatáskör:
nincs.
Operatív döntési hatáskör:
a vezetése alá tartozó szervezeti alegység munkájának megszervezésére, valamint külön MNB rendelet alapján, a hatósági eljárásokban való döntéshozatalra korlátozott.
Munkáltatói jogkör:
a szervezeti alegység munkavállalóinak értékelésére, béremelésére, jutalmazására a szervezeti egység vezetője irányába való javaslattételre korlátozott.
Felügyeleti jogkör:
nincs.
A szervezeti alegység vezetőjét a fentieken túl bárminemű hatáskör a szervezeti egység vezetőjének hatáskör-delegálása folytán illeti meg.
I.5.1.11. A kiemelt projekt vezetője
Operatív döntési hatáskör:
a projektre szánt emberi és technikai erőforrások felett történő rendelkezés.
Munkáltatói jogkör:
a projekten dolgozó munkavállalók értékelésére korlátozott.
I.5.1.12. Vizsgálatvezető
Operatív döntési hatáskör:
pénzügyi szervezetek felügyelete, illetve a piacfelügyeleti eljárások keretében végzett vizsgálatban a vizsgálat időtartama alatt a vizsgálat lefolytatása tekintetében a vizsgálatban részt vevő munkavállalók munkájának megszervezésére, valamint külön MNB rendelet alapján, hatósági eljárásokban való döntéshozatalra korlátozott.
Munkáltatói jogkör:
a vizsgálat időtartama alatt a vizsgálatban részt vevő munkavállalók vizsgálati tevékenységének irányítására korlátozott.
I.5.2. AZ ALÁÍRÁSOK, A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, AZ UTALVÁNYOZÁSOK ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS RENDJE
I.5.2.1. Az aláírások rendje
I.5.2.1.1. A CÉGJEGYZÉS
A Bank írásbeli (papíralapú vagy elektronikus) képviselete, a cégjegyzés – ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is – oly módon történik, hogy a géppel vagy kézzel írt, előnyomott vagy nyomtatott – szervezeti egységre utaló toldat nélküli – cégnév (Magyar Nemzeti Bank) alá az elnök önállóan, minden más, cégjegyzési joggal felruházott munkavállaló közül kettő együttesen, a cégjegyzésre jogosultak aláírás mintáját rögzítő nyilvántartólapon szereplő formában írja alá a nevét. Az aláírás alatt a nevet és a beosztást előírt, előnyomott vagy nyomtatott módon fel kell tüntetni.
Az elnök, alelnökök cégjegyzési joga kinevezésen, az operatív igazgató cégjegyzési joga az Alapító Okirat rendelkezésén, más banki munkavállalók cégjegyzési joga az elnök általi felhatalmazáson alapul. Alelnök – a bankjegyen való cégjegyzés kivételével – csak az operatív igazgatóval együttesen jogosult a Bank nevében cégjegyzési jogot gyakorolni.
Külön felhatalmazás nélkül kinevezésük, illetve az Alapító Okirat rendelkezése szerint munkakörük alapján illeti meg aláírási jog
a) az elnököt,
b) az alelnököket,
c) az operatív igazgatót.
A felhatalmazáson alapuló cégjegyzés esetén a cégjegyzésre történő felhatalmazást a Bank elnöke, akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult alelnök (a Monetáris Tanács elnökhelyettese) adja meg a felhatalmazó okirat aláírásával.
Az együttes cégjegyzési jogosultság első vagy másodhelyi aláírási jogot biztosít:
– első helyi aláírási joggal az elnök, az alelnökök, az operatív igazgató rendelkeznek, valamint az ügyvezető igazgatók és a szervezeti egységek vezetői, amennyiben az elnök képviseleti joggal ruházza fel őket,
– másodhelyi aláírási joggal rendelkeznek a szervezeti alegységek vezetői és más munkavállalók, amennyiben az elnök képviseleti joggal ruházza fel őket.
Az első helyi aláírási joggal rendelkező cégjegyzésre jogosult munkavállaló első és másodhelyi aláírási joggal rendelkező cégjegyzésre jogosult munkavállalóval egyaránt jogosult az együttes cégjegyzésre.
A másodhelyi aláírási joggal rendelkező cégjegyzésre jogosult munkavállaló kizárólag első helyi cégjegyzésre jogosult munkavállalóval jogosult együttes cégjegyzésre.
Amennyiben az a szervezeti egység feladatainak ellátásához vagy a működés folyamatosságához szükséges, felhatalmazással a munkakörükből adódóan másodhelyi aláírási joggal rendelkező munkavállalók számára első, illetve bármely munkavállaló számára első vagy másodhelyi cégjegyzési jog adható.
A cégjegyzésre jogosult munkavállaló – amennyiben a cégjegyzésre történő felhatalmazás másként nem rendelkezik – a munkaköre szerint hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyekben jogosult cégjegyzésre.
A cégjegyzési jog a kinevezésen és az Alapító Okirat rendelkezésén alapuló jogosultság esetén a jogosultságot biztosító esemény bekövetkeztének időpontjától, felhatalmazáson alapuló cégjegyzési jog esetén a felhatalmazásban meghatározott időponttól (amely nem lehet korábbi, mint a felhatalmazás megadásának időpontja), ennek hiányában a felhatalmazás megadásának időpontjától a cégjegyzési jog megszűnéséig áll fenn.
A cégjegyzési jog megszűnik
a) a kinevezésen alapuló cégjegyzési jog esetén az erre feljogosító tisztségből történő felmentés, az Alapító Okirat rendelkezésén és felhatalmazáson alapuló cégjegyzési jog esetén a munkaviszony megszűnése időpontjában, ha a megszűnést megelőzően a munkavállalót a munkavégzés alól felmentették, akkor a felmentés kezdő időpontjában,
b) a munkavállaló munkakörének a cégjegyzési jogosultságot érintő módosulásával,
c) a felhatalmazás visszavonásával.
Új felhatalmazás esetén a korábbi cégjegyzési jogosultság az azt megalapozó felhatalmazás visszavonása nélkül is megszűnik.
A pénztárosi, a számfejtői és értéktárkezelői munkakört betöltő alkalmazottak – a csoportvezetők kivételével – nem hatalmazhatók fel cégjegyzésre.
Próbaidő alatt felhatalmazáson alapuló cégjegyzési jog csak indokolt esetben adható.
A cégjegyzési jog keletkezéséről és megszűnéséről a Jogi igazgatóság nyilvántartást vezet.
I.5.2.1.2. AZ EGYSZEMÉLYI ALÁÍRÁSI JOG
Amennyiben rendelkeznek képviseleti joggal, intézkedési jogkörükön belül az operatív igazgató, az ügyvezető igazgatók, valamint a szervezeti egységek és alegységek vezetői – vagy akadályoztatásuk esetén helyetteseik – egyedül is aláírhatják
– az utalványozást nem tartalmazó Bankon belüli iratokat,
– a külső szervekhez intézett olyan leveleket, amelyek vagyoni kötelezettségvállalást nem tartalmaznak, továbbá minden olyan dokumentumot, amellyel kapcsolatban a Bankot érintő vagyoni következmény felmerülése kizárt. Ha a vagyoni következmény lehetősége tekintetében kétség merül fel, a dokumentumot cégszerűen kell aláírni.
A Bankon belüli levelezés során a feladatkörükbe tartozó ügyekben a képviseleti joggal nem rendelkező munkavállalók is aláírhatnak egy személyben.
A hatósági döntés aláírására az MNB elnökének rendeletében, az igazgatóság ügyrendjében és elnöki utasításban meghatározott szerv vagy személy jogosult. Papíralapú okirat esetében a dokumentumot a Bank nevét – amennyiben a határozatot vagy végzést a szervezeti egység vezetője vagy más munkavállalója jogosult aláírni, a hatósági eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervezeti egység elnevezését is – tartalmazó körbélyegző-lenyomattal is el kell látni. Elektronikus okirat esetében az aláírás minősített elektronikus aláírással és időbélyegzéssel történik. A határozaton vagy végzésen fel kell tüntetni, hogy az aláíró a Bank nevében jár el.
A Bank elnöke – az Alapító Okiratban meghatározott keretek között – írásban felhatalmazást adhat az általános szabályoktól eltérő cégjegyzési és egyszemélyi aláírási jogra.
A jogi képviselet során alkalmazott aláírásokra az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
Amennyiben jogszabály vagy belső szabály kifejezetten nem írja elő a papíralapú irat használatát, vagy határoz meg az aláírásra vonatkozó eltérő követelményt, akkor az aláírási jog minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában a Bank által kiadott tanúsítványon alapuló aláírással is gyakorolható.
I.5.2.2. A kötelezettségvállalás rendje
A kötelezettségvállalásnak minősülő egyedi üzleti döntéshozatal rendjét belső szabályok rendezik. Ezen felül kötelezettségvállalásnak minősül, a kiegyenlítés módjától és időpontjától függetlenül, minden olyan nyilatkozat, amelynek következtében a Bank részére történő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként a Bankra ellenszolgáltatási kötelezettség hárul. A szervezeti egységek közötti megrendelés, igénybejelentés nem minősül kötelezettségvállalásnak.
A Bank terhére kötelezettséget vállalni – főszabályként – csak írásban lehet.
A kötelezettségvállalás, illetve a pályázati felhívás elküldésének vagy közzétételének előfeltétele a pénzügyi keret (fedezet) megléte vagy a pénzgazdálkodás hatályos rendje szerint felhatalmazott vezető részéről annak előzetes – a fizetés esedékességének időpontjára vonatkozó – biztosítása akkor, ha a kötelezettségvállalás és az azzal összefüggő fizetési kötelezettség nem ugyanazon pénzügyi éven belül esedékes.
A Bank terhére kötelezettségvállalásra jogosult személyek:
a) az elnök,
b) az alelnökök az operatív igazgatóval együttesen az Alapító Okiratban meghatározottak szerint,
c) az elnök által felhatalmazott egyéb munkavállalók.
A kötelezettségvállalás rendjének részletes szabályait belső szabályok tartalmazzák.
I.5.2.3. Az utalványozás rendje
A Bank terhére utalványozni – olyan utasítást adni, amelynek végrehajtásaként a Bank vagy a Bank megbízásából más jogi vagy természetes személy a Bank terhére fizetést teljesít – csak írásban lehet.
Utalványozásra akkor kerülhet sor, ha a Bankot
a) szabályszerű kötelezettségvállalás,
b) jogszabály,
c) jogerős hatósági, bírósági határozat
alapján esedékessé vált fizetési kötelezettség terheli, illetve kiegyenlített készpénzes számla elszámolása indokolja.
Az utalványozás előfeltétele a pénzügyi keret (fedezet) megléte.
Ha a felhatalmazás másként nem rendelkezik, általános utalványozási jogkörrel rendelkeznek a kötelezettség-vállalásra jogosultak.
Az utalványozás rendjének részletes szabályait belső szabályok tartalmazzák.
I.5.2.4. Az elektronikus ügyintézés rendje
Az elektronikus kapcsolattartásra és ügyintézésre vonatkozó belső szabályozási feladatokat a Bank a jogszabályoknak megfelelően teljesíti.
I.5.3. A PANASZOK, A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS A VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER KEZELÉSÉNEK RENDJE
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a Bankhoz, a Bank tevékenységével összefüggő tárgykörben. A panasz, illetve a közérdekű bejelentés kivizsgálása annak a szervezeti egységnek a feladata, amelynek feladatkörét a panasz, illetve a közérdekű bejelentés tárgya érinti. Amennyiben a panasz vagy a közérdekű bejelentés szervezetiegység-vezető vagy ennél magasabb beosztású vezető tevékenységével kapcsolatos, akkor e vezető közvetlen vezetőjének kell megtenni a panasz vagy a közérdekű bejelentés kivizsgálásával kapcsolatos intézkedéseket.
Azokat a panaszokat vagy közérdekű bejelentéseket, melyek nem a Bank működésével vagy munkavállalóinak tevékenységével kapcsolatosak, de a Bank hatáskörébe tartoznak, az Ügyfélkapcsolati Információs Központ a belső szabályok szerint kezeli.
A panaszt, illetve a közérdekű bejelentést a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb a Bankba történő beérkezéstől számított 30 napon belül ki kell vizsgálni. Ha a vizsgálat előreláthatólag 30 napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt – az elintézés várható időpontjának és a vizsgálat meghosszabbodása indokának egyidejű közlésével – tájékoztatni kell. A panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézésének határideje ebben az esetben sem haladhatja meg a 6 hónapot.
A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető.
A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés kivizsgálása akkor nem mellőzhető, ha a panaszos vagy a közérdekű bejelentő az ismételt panaszban vagy közérdekű bejelentésben olyan új körülményt, információt közöl, amelyet a korábbi panasz vagy közérdekű bejelentés nem tartalmazott. Minden más esetben az ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés kivizsgálásáról a tárgy szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője dönt.
A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A panaszokat és a közérdekű bejelentéseket írásban, az ügy tárgyilagos, elfogulatlan elbírálását biztosítva, a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt az ügyben tett lépésekről tájékoztatva kell elintézni.
Ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés alaposnak bizonyul, gondoskodni kell
a) a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
b) a sérelmezett intézkedés hatályon kívül helyezéséről, megváltoztatásáról, illetve a mulasztás pótlásáról, a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
c) az okozott sérelem orvoslásáról és
d) indokolt esetben felelősségre vonás kezdeményezéséről.
A Compliance igazgatóság a Csoportirányítási igazgatósággal együttműködve a működésikockázat-kezelési tevékenysége keretében figyelemmel kíséri a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket, melyekről éves jelentésében tájékoztatja az igazgatóságot.
A Bank belső és elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert működtet, melyeknek a részletes szabályait belső szabályok tartalmazzák.
A panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálásával kapcsolatos részletes szabályokról, valamint az
MNB tv. 164/A. §-a szerinti bejelentések kezeléséről belső szabályok rendelkeznek.
A piacfelügyeleti, valamint a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemmel (AML/CFT) kapcsolatos bejelentések kezelésének szabályairól szintén belső szabály rendelkezik.
I.6. A SZABÁLYOZOTTSÁG
A szabályozottság a folyamatok dokumentálásával, hatáskörrel történő felhatalmazással, illetve a döntések világos elvek szerint történő meghozatalával és megismertetésével valósul meg. A Bankban a szabályozottság írott eszközei különösen az SZMSZ, a testületi működési szabályok, a belső szabályok, illetve a technológiai eljárások.
I.6.1. A BELSŐ SZABÁLYOK
A Bank irányításával kapcsolatos belső szabályok célja a munkavégzés szakszerűségének normatív biztosítása, a munkavégzés során keletkező különféle kockázatok mérséklése és ellenőrizhetőségének megteremtése, a munkafolyamatban részt vevő munkavállalók felelősségének pontos körülhatárolása.
A Bank szervezetéről, működéséről, a legfőbb irányítási kérdésekről (irányítási szintek, legfontosabb hatáskörök, döntések, a vezetők felelőssége), jogokról és kötelezettségekről, a legfontosabb eljárási kérdésekről és a szervezeti egységek tevékenységéről, a szervezeti egységek hatáskörébe tartozó feladatok meghatározásáról az SZMSZ rendelkezik. Az SZMSZ a Bank irányításának legfőbb dokumentuma, amelyet az igazgatóság jóváhagyását követően a Bank elnöke közjogi szervezetszabályozó eszközként (normatív utasításként) bocsát ki. Az SZMSZ, valamint annak keretein belül a jogszabályok, a Monetáris Tanács és az igazgatóság döntéseinek végrehajtásáról belső szabályok rendelkeznek.
Belső szabályok elnöki, alelnöki vagy operatív igazgatói utasítások, illetve biztonsági vezetői és számviteli vezetői utasítások lehetnek (a továbbiakban együtt: belső szabályok).
A belső szabályokkal szemben támasztott általános követelmény, hogy
a) szabályozni a többszereplős, kockázatot hordozó, összetett, több lépésből álló tevékenységeket kell,
b) feleljenek meg a jogszerűség, célszerűség, világosság, áttekinthetőség, végrehajthatóság és számonkérhetőség elvének.
Elnöki utasítás adható ki minden olyan tárgykörben, amelyet az igazgatóság elnöki utasítás szintű belső szabályban kíván meghatározni a döntései, illetve a jogszabályok végrehajtására; az igazgatóság által jóváhagyott tárgykörben és tartalommal kibocsátott elnöki utasítás alapvető iránymutatásokat, hatásköröket és felhatalmazást rögzít.
Az igazgatóság által meghatározott tárgykörökben és tartalommal kibocsátott elnöki utasítások végrehajtási szabályait az elnök által közvetlenül felügyelt szervezeti egységek esetében elnöki, egyebekben alelnöki és operatív igazgatói utasítás tartalmazza. Ilyen utasítással kell kibocsátani az igazgatóság által meghatározott tárgykörben kibocsátott elnöki utasítással nem szabályozott tárgykörökben a belső utasítások kibocsátására jogosult vezető által megállapított – általában több szervezeti egységre is vonatkozó – szabályokat. Ilyen utasítással kell közzétenni különösen:
a) a Bank folyamatos működését szolgáló, nagy kockázatot hordozó feladatokat, intézkedéseket,
b) a komplex szabályozást igénylő banki tevékenységek előírásait,
c) a Bank ügyfeleinek nyújtott szolgáltatás eljárási szabályait, továbbá
d) az ügy jellegétől függően a jogszabályból eredő követelményeket.
Alelnöki utasításként kell kibocsátani a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök, a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök, valamint az elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnök, operatív igazgatói utasításként pedig az operatív igazgató által felügyelt szervezeti egységek hatósági eljárásainak szabályait, ide nem értve az aláírások rendjéről szóló szabályokat.
Speciális szabályozási hatáskörrel rendelkezik a Számviteli és kontrolling igazgatóság vezetője és a Bank biztonsági vezetője az I.5.1.9. pont szerinti tárgykörökben.
A belső szabály kibocsátására jogosult vezetők szabályozási hatáskörükben jogosultak az általuk irányított szervezeti egységeken belüli, továbbá a felelősségi körükbe tartozó, de más szervezeti egységet is érintő munkafolyamatokat szabályozni.
A belső szabályok elkészítéséért az SZMSZ szerint a tárgykört tekintve hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője a felelős.
A belső szabály tervezetét az azzal érintett szervezeti egységen kívül véleményezésre meg kell küldeni a Belső ellenőrzési főosztály részére az ellenőrzési pontok megítélése céljából, illetve a Jogi igazgatóságnak a jogszabályoknak való megfelelés, valamint a belső szabályokkal való összhang ellenőrzése céljából.
I.6.2. TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK
A szervezeti egységek vezetői munkaszervezési kérdésekre kiterjedően, írásban, a saját vezetői munkájuk gyakorlása és megkönnyítése érdekében, illetve a szervezeti egység munkavállalói munkájának támogatására technológiai eljárásokat alkalmazhatnak.
Technológiai eljárás kibocsátására az általuk irányított munkavállalók vonatkozásában minden szabályozási hatáskörrel rendelkező vezető jogosult.
A technológiai eljárás tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a Jogi igazgatóságnak a belső szabályokkal való összhang ellenőrzése céljából. A technológiai eljárás személyi hatálya alá tartozók tekintetében hatályban lévő technológiai eljárásokkal való összhangért a technológiai eljárást kibocsátó vezető felel.
I.6.3. KÖZZÉTÉTEL
A belső szabályok, a technológiai eljárások, valamint belső szabályban meghatározott egyéb szabályozási eszközök esetében hivatalos közzétételnek a Magyar Nemzeti Bank Szabályozástárában (a továbbiakban: MNB Szabályozástár) történő megjelentetés minősül.
Az MNB Szabályozástárban történő közzétételről, valamint a belső szabályok közzétételéről szóló hír Intraneten történő megjelentetéséről a Jogi igazgatóság gondoskodik.
Az SZMSZ-ről szóló normatív utasításnak a Hivatalos Értesítőben való megjelentetéséről, valamint a közzétételéről szóló hír Intraneten történő megjelentetéséről a Jogi igazgatóság gondoskodik.
A belső szabályok és a technológiai eljárások nyilvántartását a Jogi igazgatóság vezeti.
I.7. A KÉPVISELET
Minden olyan írásos (papíralapú vagy elektronikus), személyes vagy testületi fellépés – hatóságokkal, közéleti és társadalmi szervezetekkel, jogi és természetes személyekkel szemben –, ahol a keletkező munkakapcsolatban a Bank jogokat szerez, kötelezettségeket vállal, jognyilatkozatokat tesz, vagy álláspontot közvetít, a képviselet tárgykörébe tartozik.
ÁLTALÁNOS KÉPVISELET
A Bankot harmadik személyekkel szemben az elnök, az alelnök, az operatív igazgató és az elnök által képviseleti joggal írásban felruházott személy képviselheti. Alelnök kizárólag az operatív igazgatóval együttesen gyakorolhat képviseleti jogot.
Az elnök akadályoztatása vagy távolléte esetén a helyettesítésére jogosult alelnök jár el képviseleti jogkörében. Az elnök helyettesítésére jogosult alelnök – az elnök távollétében, a helyettesítési feladatok ellátása során – egyszemélyi képviseletre jogosult mindazon munkakapcsolatokban, amelyek az elnök jogkörébe tartoznak.
A képviselettel külön megbízott személyek képviseleti joggal rendelkeznek az általuk irányított szervezet szakmai munkája, illetve a hatáskörükbe utalt külső/belső munkakapcsolatok területén.
Az elnök bármely ügyet, annak bármely szakában saját hatáskörébe vonhat, vagy az SZMSZ-ben rögzítettektől eltérően más személy hatáskörébe utalhat.
JOGI KÉPVISELET
Az ügyvédi tevékenységről szóló
2017. évi LXXVIII. törvény alapján a kamarai jogtanácsos, valamint a jogi előadó munkaviszonya alapján képviseli a Bankot.
A kamarai jogtanácsos, valamint a jogi előadó a Bankot illető jogról lemondani vagy ellenszolgáltatás nélkül a Bankot terhelő kötelezettséget vállalni csak külön felhatalmazás alapján jogosult.
KÉPVISELET A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN
A Bankot nemzetközi kapcsolataiban az elnök, az alelnök, az operatív igazgató és az elnök által képviseleti joggal írásban felruházott személy képviselheti. Alelnök kizárólag az operatív igazgatóval együttesen gyakorolhat képviseleti jogot.
A BANK NYILVÁNOSSÁG ELŐTTI KÉPVISELETE
A Bankot a nyilvánosság előtt az elnök és az elnök által kijelölt, illetve egyes kérdésekben az SZMSZ-ben meghatározott személy képviseli.
A tájékoztató, hírközlő szervekkel – az írott vagy elektronikus sajtó, a rádió, a televízió munkatársaival (a továbbiakban: média) – kizárólag a Kommunikációs és protokoll főosztály, valamint a Kommunikációs és protokoll főosztállyal egyeztetve, a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök feladatkörébe tartozó kérdésekben az alelnök vagy az általa kijelölt munkavállaló tartja a kapcsolatot. Médiamegkeresés esetén a Kommunikációs és protokoll főosztály vezetője vagy az általa delegált munkatárs jelöli ki és kéri fel a nyilatkozót, a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök feladatkörébe tartozó kérdésekben az alelnökkel vagy az általa kijelölt munkavállalóval együttműködve.
Az elemző területeken dolgozó munkavállalók a szakmai felettesükkel, a Kommunikációs és protokoll főosztály előzetes tájékoztatása mellett önállóan nyilatkozhatnak azokon a szakmai fórumokon (pl. konferenciákon, előadásokon), melyek nem a média számára szervezett események.
A Monetáris Tanács kamatmeghatározó ülése és az Inflációs jelentés közzététele előtti héten kerülni kell minden olyan kommunikációt, mely a jegybanki monetáris politikával, kamatpolitikával kapcsolatban áll. Ebben az összefüggésben a sajtónyilatkozatok, cikkek, előadások és a befektetői találkozókon kifejtettek egyaránt kommunikációnak tekintendők. Ha a kommunikáció mégis elkerülhetetlen, a Bank munkavállalói kötelesek elhárítani mindazokat a témaköröket, amelyek a kamatdöntésre, illetve az Inflációs jelentés megállapításaira, az abban megfogalmazott üzenetekre vonatkozó bármiféle utalásokat tartalmazhatnak. A Pénzügyi stabilitási jelentés publikálását megelőző egy hétben a jelentésben megfogalmazott üzenetekről a nyilvánosságot tájékoztatni nem lehet.
A Bank munkavállalói megszólalásaik során kerülik a Monetáris Tanács kamatdöntésével kapcsolatos állásfoglalást. Amennyiben a szakértők megnyilvánulása a témában elkerülhetetlen, kommunikációjukban a többségi véleményt kell képviselniük.
A Monetáris Tanács álláspontjának nyilvánosságra hozatala tekintetében az
MNB tv., a Monetáris Tanács ügyrendje, a testület tagjainak a monetáris politikához kapcsolódó egyéni kommunikációja tekintetében pedig a Monetáris Tanács ügyrendjének 2. számú függeléke („Az MNB Monetáris Tanácsának kommunikációs irányelvei”) az irányadó.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács álláspontjának nyilvánosságra hozatala tekintetében a testület ügyrendjében foglaltak az irányadók.
A Pénzügyi Békéltető Testület által kötelezően, illetve mérlegelés alapján nyilvánosságra hozandó, illetve hozható információk körét az
MNB tv., a Pénzügyi Békéltető Testület nyilvánossággal való kapcsolatát a testület működési rendjét tartalmazó szabályzat rögzíti.
I.8. TULAJDONOSI KÉPVISELET
A tulajdonosi képviselettel megbízott banki munkavállaló képviseli a Bankot mint tulajdonost a részben vagy egészben a Bank tulajdonában álló gazdasági társaságok legfőbb szervének (közgyűlés) ülésén. Akadályoztatása esetén a tulajdonosi képviselőt az ülésen az általa kijelölt munkavállaló helyettesítheti.
A tulajdonosi képviselő feladata a társaságok működésének, irányításának és beszámolóinak figyelemmel kísérése, a befektetésre (befektetésekre) vonatkozó alapdokumentumok kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos egyéb információk Bankon belüli koordinálása, a Bank érdekeinek, céljainak képviselete és érvényesítése a Bank kizárólagos, többségi vagy kisebbségi tulajdonában lévő vállalkozásokban. E feladatkörében eljárva javaslatokat készít az érintett társaságok működésével és gazdálkodásával összefüggésben, mely javaslatokat döntés céljából az igazgatóság ügyrendjében foglaltak szerinti döntéshozó elé terjeszti. Ha a döntéshozó másként nem rendelkezik, a döntésnek megfelelő írásbeli határozatot a Bank mint részvényes képviseletében eljárva – egy személyben mint meghatalmazott – a tulajdonosi képviselő írja alá.
I.9. A MUNKAVÁLLALÓK JOGÁLLÁSA, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
A Bank egységes toborzási rendszer révén biztosítja – a megfelelő képzettségű, az elvárt képességekkel és tapasztalattal rendelkező szakemberek alkalmazásával – munkaerőigényének kielégítését. Az egyes munkakörök betöltése – ha az elnök vagy ha az elnök a munkaviszony létesítésére vonatkozó munkáltatói jogkör gyakorlására az operatív igazgatót hatalmazta fel, az operatív igazgató másként nem rendelkezik – egységes kiválasztási rendszer alapján, pályázat útján vagy a karriermenedzsment rendszer keretében, tudatos utánpótlás-tervezés eredményeként történik.
A munkavállalók jogállását, részvételét a Bank irányításában, illetve szervezetében a mindenkor hatályos
MNB tv., az SZMSZ, valamint a munka törvénykönyve, a Kollektív Szerződés és egyéb vonatkozó jogszabályok és belső szabályok rendelkezései határozzák meg.
A BANKI MUNKAVÁLLALÓ JOGAI
– jogosult igényelni a folyamatos munkavégzéshez szükséges tárgyi, szervezeti feltételeket, munkaköri leírását, valamint eseti feladatának részletes ismertetését a munkáltatói jogkör gyakorlójától,
– jogosult megismerni a Bank célkitűzéseit, saját szervezeti egysége programját, valamint eredményeit,
– joga, hogy megismerje a munkájával és személyével kapcsolatos értékeléseket, valamint ezekről véleményt nyilváníthat,
– állásfoglalását, véleményét jogosult munkaértekezleteken és egyéb szakmai megbeszéléseken kinyilvánítani,
– saját munkájával vagy szervezeti egysége, illetve a Bank tevékenységével kapcsolatban szóban vagy írásban javaslatot tehet, panasszal élhet, megkövetelheti a reális, rövid határidőre történő válaszadást, de a panasznak nincs halasztó hatálya a kiadott feladat végrehajtására vonatkozóan.
A BANKI MUNKAVÁLLALÓ KÖTELEZETTSÉGEI
– feladatait legjobb tudása szerint, a Bank sikeres működését elősegítve kell ellátnia,
– a banki munkarend és munkafegyelem betartása,
– az SZMSZ-ben, valamint a névre szólóan számára átadott munkaköri leírásban meghatározott, rá vonatkozó feladatok következetes és maradéktalan elvégzése,
– összeférhetetlenségi és meghatározott munkakörökben vagyonnyilatkozat tétele,
– a munkavédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szabályok betartása,
– a banki vagyon és tulajdon megóvása,
– a munkájára vonatkozó és a munkavállalói státuszával összefüggő előírások megismerése, betartása,
– a bizonylati rend és fegyelem betartása,
– a személyes adatok, minősített adatok, banktitok, fizetési titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, pénztártitok, foglalkoztatói nyugdíjtitok és üzleti titok megőrzése, az ezen adatok kezelésére vonatkozó szabályok betartása,
– szakmai titokként a Bank hatósági tevékenységével kapcsolatban tudomására jutott minden olyan tény, adat, körülmény megőrzése, melyet törvény szerint a Bank nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni,
– javaslataival a banki működés javításának elősegítése,
– az alkotó munkahelyi légkör kialakításának segítése, az emberi és munkakapcsolatok fejlesztése,
– a munkavégzés akadályainak feltárása, közreműködés azok kiküszöbölésében,
– szakmai tudása, felkészültsége, gyakorlati ismeretei folyamatos, tudatos fejlesztése,
– a Bank és szervezeti egysége működésének elősegítése, fejlesztése legjobb tudása szerint,
– a Bank Etikai Kódexének betartása,
– munkahelyén kívül is a Bankhoz méltó magatartás tanúsítása,
– tervezett hosszabb távollét, a munkaszervezeten belüli munkahely/munkakör megváltozása, illetve munkaviszony-megszűnés esetén a helyettes, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt személy részére a munkaköri feladatok, folyamatban lévő ügyek, ügyiratok, a munkakör ellátása során tudomására jutott információk átadása erre vonatkozó jegyzőkönyv felvételével egyidejűleg, legkésőbb az átadó adott munkakörben eltöltött utolsó munkanapján; a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átadás-átvételi eljárásban részt vevő személyek nevét és az eljárás időpontját, az átadott munkakörrel kapcsolatos általános jellegű tájékoztatást, az átadott iratok megnevezését, tételes jegyzékét, a még folyamatban lévő ügyekben a soron következő szükséges intézkedéseket, az átvevő és az átadó, illetve az eljárásban részt vevő valamennyi személy aláírását és egy teljességi nyilatkozatot,
– az intraneten közzétett információk nyomon követése, különös tekintettel a belső szabályok megjelenéséről szóló tájékoztatásra.
VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló
2007. évi CLII. törvény alapján a Bank munkavállalói közül – ide nem értve a Monetáris Tanács tagjait, akik az
MNB tv. szerint tesznek nyilatkozatot – vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni azok, akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak,
a) ha közigazgatási hatósági ügyben járnak el, ötévenként,
b) ha közbeszerzési eljárásban vesznek részt, évenként,
c) ha feladataik ellátása során állami vagyonnal gazdálkodnak, kétévenként,
továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, munka- vagy feladatkör megszűnését követő tizenöt napon belül.
Az egyedi munkakörök vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szempontjából való minősítésére a Humánszolgáltatási igazgatóság vezetője jogosult.
II/A. A BANK SZERVEZETI EGYSÉGEI
1. AZ ELNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1. A KABINETFŐNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1.1. Kommunikációs, protokoll és oktatási igazgatóság
1.1.1.1. Kommunikációs és protokoll főosztály
1.1.1.1.1. Kommunikációs és marketing osztály
1.1.1.1.2. Protokoll és rendezvényszervezési osztály
1.1.1.2. Oktatási kapcsolatok főosztály
1.1.1.2.1. Oktatási kapcsolatok koordinációs osztály
1.1.2. Elnöki és testületi feladatokat koordináló igazgatóság
1.1.2.1. Testületi feladatokat koordináló főosztály
1.1.2.1.1. Elnöki feladatokat koordináló osztály
1.1.3. Csoportirányítási igazgatóság
1.1.3.1. Csoportirányítási főosztály
1.1.3.1.1. Csoportirányítási osztály
1.1.3.1.2. Kockázatértékelési osztály
1.2. A KAPCSOLATI ÉS BIZTONSÁGI VEZETŐ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.2.1. Társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóság
1.2.1.1. Pénzügyi kultúráért felelős főosztály
1.2.2. Humánstratégiai igazgatóság
1.2.2.1. Humánstratégiai főosztály
1.2.2.1.1. Humántőke és karriermenedzsment osztály
1.2.2.1.2. Humánstratégiai és működési hatékonyság osztály
1.2.3. Biztonságért felelős igazgatóság
1.2.3.1. Informatikai biztonsági főosztály
1.2.3.1.1. Informatikai biztonsági fejlesztések és szolgáltatások osztály
1.2.3.1.2. Informatikai biztonsági elemzői és incidenskezelési osztály
1.2.3.1.3. IT biztonsági compliance osztály
1.2.3.2. Ellenálló képességi főosztály
1.2.3.2.1. Működésbiztonsági osztály
2. A MONETÁRIS POLITIKÁÉRT, PÉNZÜGYI STABILITÁSÉRT ÉS DEVIZATARTALÉK-KEZELÉSÉRT FELELŐS ALELNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
2.1. A MONETÁRIS POLITIKÁÉRT, PÉNZÜGYI STABILITÁSÉRT ÉS DEVIZATARTALÉK-KEZELÉSÉRT FELELŐS ALELNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
2.1.1. Stratégiai, kutatási és digitalizációs igazgatóság
2.1.1.1. Stratégiai, kutatási és kvantitatív elemzési főosztály
2.1.1.2. Digitális jegybankpénz főosztály
2.2. A MONETÁRIS POLITIKÁÉRT, PÉNZÜGYI STABILITÁSÉRT ÉS JEGYBANKI ESZKÖZTÁRÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
2.2.1. Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóság
2.2.1.1. Nemzetközi monetáris politikai főosztály
2.2.1.2. Monetáris stratégiai főosztály
2.2.1.3. Piaci elemzések főosztály
2.2.1.3.1. Piaci adatszolgáltatások osztály
2.2.1.3.2. Piacmonitoring osztály
2.2.1.4. Makrofinanszírozás és külső egyensúly főosztály
2.2.1.5. Adósságfinanszírozási és pénzügyi piac-fejlesztési főosztály
2.2.2. Pénzügyi stabilitási és jegybanki eszköztár igazgatóság
2.2.2.1. Pénzügyi rendszer elemzése főosztály
2.2.2.1.1. Ingatlanpiaci elemzések osztály
2.2.2.2. Alkalmazott kutatás és stresszteszt főosztály
2.2.2.3. Makroprudenciális politika főosztály
2.2.2.4. Pénzpiaci eszköztár és likviditáskezelés főosztály
2.2.2.4.1. Eszköztár és tartalékmegfelelési osztály
2.2.2.4.2. Likviditáskezelési osztály
2.3. A DEVIZATARTALÉK-KEZELÉSÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
2.3.1. Devizatartalék stratégiai és kockázatkezelési igazgatóság
2.3.1.1. Devizatartalék stratégiai főosztály
2.3.1.2. Kockázatkezelési főosztály
2.3.2. Pénz- és devizapiac igazgatóság
2.3.2.1. Forint- és devizapiaci műveletek főosztály
2.3.2.1.1. Forintpiaci műveletek osztály
2.3.2.1.2. Devizapiaci műveletek osztály
2.3.2.2. Devizatartalék-kezelési főosztály
2.3.2.2.1. Devizatartalék-befektetési osztály
2.3.2.2.2. Devizalikviditás-kezelési osztály
2.3.2.2.3. Befektetési adminisztrációs osztály
2.3.3. Bankműveletek igazgatóság
2.3.3.1. Számlaműveletek főosztály
2.3.3.1.1. Nemzetközi fizetések osztálya
2.3.3.1.2. Belföldi fizetések osztálya
2.3.3.1.3. Munkáltatói kölcsön osztály
2.3.3.2. Piaci műveletek főosztály
2.3.3.2.1. Treasury back office osztály
2.3.3.2.2. Deviza likviditási osztály
3. AZ ELEMZÉSEKÉRT, PÉNZFORGALOMÉRT ÉS JEGYBANKI PROGRAMOKÉRT FELELŐS ALELNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
3.1. AZ ELEMZÉSEKÉRT, PÉNZFORGALOMÉRT ÉS JEGYBANKI PROGRAMOKÉRT FELELŐS ALELNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
3.1.1. SZANÁLÁSI IGAZGATÓSÁG
3.1.1.1. Szanálási tervezési és reorganizációs főosztály
3.1.1.2. Szanálási jogi és szabályozási főosztály
3.1.2. JEGYBANKI PROGRAMOKÉRT FELELŐS IGAZGATÓSÁG
3.1.2.1. Strukturált finanszírozás módszertani főosztály
3.1.2.2. Strukturált finanszírozás fejlesztési főosztály
3.1.2.3. Hitelösztönzési stratégiai és elemzési főosztály
3.1.2.4. Termékfejlesztési és -támogatási főosztály
3.2. A KÖZGAZDASÁGI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI ELEMZÉSEKÉRT, VALAMINT STATISZTIKÁÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
3.2.1. KÖLTSÉGVETÉSI ELEMZÉSEK IGAZGATÓSÁG
3.2.1.1. Költségvetési elemzési főosztály
3.2.1.2. Költségvetési kutatások főosztály
3.2.1.3. Alkalmazott közgazdasági kutatások főosztály
3.2.2. Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság
3.2.2.1. Közgazdasági elemzési főosztály
3.2.2.1.1. Konjunktúra elemzési osztály
3.2.2.1.2. Infláció elemzési és Big Data osztály
3.2.2.2. Közgazdasági modellezési főosztály
3.2.2.3. Versenyképességi és strukturális elemzési főosztály
3.2.3. Statisztikai igazgatóság
3.2.3.1. Jegybanki statisztikai főosztály
3.2.3.1.1. Monetáris és pénzügyi stabilitási statisztikai osztály
3.2.3.1.2. Fizetési mérleg osztály
3.2.3.1.3. Pénzügyi számlák osztály
3.2.3.2. Felügyeleti statisztikai főosztály
3.2.3.2.1. Pénzügyi intézmények statisztikai osztály
3.2.3.2.2. Biztosítás és pénztár statisztikai osztály
3.2.3.2.3. Tőkepiaci statisztikai osztály
3.2.3.3. Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztály
3.2.3.3.1. Statisztikai koordináció osztály
3.2.3.3.2. Adatszolgáltatói kapcsolatok osztály
3.2.3.4. Adatgazdálkodási főosztály
3.2.3.4.1. Üzleti intelligencia kompetencia központ osztály
3.2.3.4.2. Projektkoordináció és alkalmazástanácsadási osztály
3.2.3.4.3. Adatvagyonkezelés és mikroadat osztály
3.3. A PÉNZÜGYI INFRASTRUKTÚRÁÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
3.3.1. Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóság
3.3.1.1. Pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom elemzési és fejlesztési főosztály
3.3.1.1.1. Pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom fejlesztési osztály
3.3.1.1.2. Pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom elemzési és kutatási osztály
3.3.1.2. Pénzügyi infrastruktúrákat és pénzforgalmat felvigyázó és ellenőrző főosztály
3.3.1.2.1. Pénzügyi infrastruktúrákat felvigyázó és ellenőrző osztály
3.3.1.2.2. Pénzforgalom ellenőrzési osztály
3.3.2. KÉSZPÉNZLOGISZTIKAI IGAZGATÓSÁG
3.3.2.1. Pénzkibocsátási stratégiai főosztály
3.3.2.2. Készpénzszakértői és fejlesztési főosztály
3.3.2.3. Technológiai támogató és ellenőrzési főosztály
3.3.2.4. Készpénzellátási főosztály
3.3.2.4.1. Készpénzforgalmazási operációs osztály
3.4. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
3.4.1. Nemzetközi kapcsolatok igazgatóság
3.4.1.1. Nemzetközi intézményi kapcsolatok főosztály
3.4.1.2. Nemzetközi együttműködési és elemzési főosztály
3.4.2. GAZDASÁGTUDOMÁNYI ISMERETTERJESZTÉSI IGAZGATÓSÁG
3.4.2.1. Gazdaságtudományi ismeretterjesztési főosztály
3.4.2.2. Gazdaságelméleti és gazdaságtörténeti főosztály
4. A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK FELÜGYELETÉÉRT ÉS FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT FELELŐS ALELNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.1. A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK FELÜGYELETÉÉRT ÉS FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT FELELŐS ALELNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.1.1. Stratégiai, fenntartható pénzügyi és IT felügyeleti igazgatóság
4.1.1.1. Felügyeleti stratégiai főosztály
4.1.1.2. Fenntartható pénzügyi főosztály
4.1.1.2.1. Fenntartható pénzügyi elemzési osztály
4.1.1.2.2. Fenntartható pénzügyi stratégiai osztály
4.1.1.3. Digitális felügyeleti főosztály
4.1.1.3.1. Suptech és digitális fejlesztések osztály
4.1.1.3.2. Adatelemzési és monitoring osztály
4.1.1.4. Informatikai felügyeleti főosztály
4.1.1.4.1. Informatikai felügyeleti osztály
4.1.1.4.2. Informatikai vizsgálati osztály
4.1.2. FELÜGYELETI OPERÁCIÓS IGAZGATÓSÁG
4.1.2.1. Felügyeleti operációs főosztály
4.1.2.1.1. Felügyeleti riporting osztály
4.1.2.1.2. Hatósági képzési és nyilvántartási osztály
4.1.2.2. Felügyeleti működésfejlesztési főosztály
4.2. A PÉNZPIACOKÉRT ÉS DIGITALIZÁCIÓÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.2.1. A PÉNZPIACOKÉRT ÉS DIGITALIZÁCIÓÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.2.1.1. Pénzmosás vizsgálati főosztály
4.2.1.1.1. Pénzmosás ellenőrzési osztály
4.2.2. Hitelintézeti vizsgálati igazgatóság
4.2.2.1. Hitelintézeti vizsgálati főosztály
4.2.2.1.1. Vállalatirányításért és belső kontrollokért felelős vizsgálati osztály
4.2.2.1.2. Hitelkockázatokért felelős vizsgálati osztály
4.2.2.1.3. Értékvesztés-elszámolás és tőkeszámítás megfelelőségéért felelős vizsgálati osztály
4.2.3. Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatóság
4.2.3.1. Prudenciális modellezési főosztály
4.2.3.1.1. Modellvalidáció és ICAAP osztály
4.2.3.1.2. Üzleti modell osztály
4.2.3.1.3. Pénzügyi vállalkozások és egyéb szolgáltatók osztály
4.2.3.2. Hitelintézeti felügyeleti főosztály
4.2.3.2.1. Felügyeleti osztály 1.
4.2.3.2.2. Felügyeleti osztály 2.
4.2.3.2.3. Felügyeleti osztály 3.
4.2.4. Digitalizációs igazgatóság
4.2.4.1. Pénzügyi innovációk módszertanáért felelős önálló osztály
4.2.4.2. Digitalizációs politika és technológiai főosztály
4.3. A TŐKE-, BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZTÁRI PIACOKÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.3.1. A TŐKE-, BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZTÁRI PIACOKÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.3.1.1. Közvetítők prudenciális felügyeleti önálló osztálya
4.3.2. BIZTOSÍTÁS- ÉS PÉNZTÁRFELÜGYELETI IGAZGATÓSÁG
4.3.2.1. Biztosításfelügyeleti főosztály
4.3.2.1.1. Biztosítási felügyeleti osztály
4.3.2.1.2. Biztosítási vizsgálati osztály
4.3.2.1.3. Aktuáriusi osztály
4.3.2.2. Pénztárfelügyeleti főosztály
4.3.2.2.1. Pénztárfelügyeleti osztály
4.3.2.2.2. Pénztári vizsgálati osztály
4.3.3. Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság
4.3.3.1. Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti főosztály
4.3.3.1.1. Piacellenőrzési osztály
4.3.3.1.2. Kibocsátói és piaci visszaélések felügyeleti osztály
4.3.3.2. Tőkepiaci felügyeleti főosztály
4.3.3.2.1. Befektetési szolgáltató felügyeleti osztály
4.3.3.2.2. Befektetési alapkezelők felügyeleti osztály
4.4. AZ ENGEDÉLYEZÉSÉRT, JOGÉRVÉNYESÍTÉSÉRT ÉS FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.4.1. AZ ENGEDÉLYEZÉSÉRT, JOGÉRVÉNYESÍTÉSÉRT ÉS FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.4.1.1. Szabályozási főosztály
4.4.1.1.1. Felügyeleti belső szabályozási osztály
4.4.1.2. Hatósági perképviseleti főosztály
4.4.2. Pénzügyi szervezetek engedélyezési és jogérvényesítési igazgatósága
4.4.2.1. Pénz- és tőkepiaci engedélyezési főosztály
4.4.2.1.1. Hitelintézeti engedélyezési osztály
4.4.2.1.2. Tőkepiaci engedélyezési osztály
4.4.2.1.3. Pénzügyi vállalkozások engedélyezési osztálya
4.4.2.2. Pénzpiaci jogérvényesítési főosztály
4.4.2.2.1. Hitelintézeti jogérvényesítési osztály
4.4.2.3. Biztosítási és pénztári engedélyezési és jogérvényesítési főosztály
4.4.2.3.1. Biztosítási engedélyezési osztály
4.4.2.3.2. Biztosítási jogérvényesítési osztály
4.4.2.3.3. Pénztári engedélyezési és jogérvényesítési osztály
4.4.3. Tőkepiaci jogérvényesítési igazgatóság
4.4.3.1. Tőkepiaci jogérvényesítési és kibocsátási engedélyezési főosztály
4.4.3.1.1. Tőkepiaci szervezetek és tőkepiaci közvetítők jogérvényesítési osztálya
4.4.3.1.2. Kibocsátási engedélyezési osztály
4.4.3.2. Pénzmosási és piacfelügyeleti jogérvényesítési főosztály
4.4.3.2.1. Pénzmosási jogérvényesítési osztály
4.4.3.2.2. Piacfelügyeleti jogérvényesítési osztály
4.4.4. FOGYASZTÓVÉDELMI IGAZGATÓSÁG
4.4.4.1. Fogyasztóvédelmi felügyeleti és vizsgálati főosztály
4.4.4.1.1. Hitelintézeti fogyasztóvédelmi osztály 1.
4.4.4.1.2. Hitelintézeti fogyasztóvédelmi osztály 2.
4.4.4.1.3. Tőkepiaci, biztosítási és pénztári fogyasztóvédelmi osztály
4.4.4.2. Fogyasztóvédelmi jogérvényesítési főosztály
4.4.4.2.1. Fogyasztóvédelmi jogérvényesítési osztály 1.
4.4.4.2.2. Fogyasztóvédelmi jogérvényesítési osztály 2.
4.4.4.3. Ügyfélkapcsolati Információs Központ
4.4.4.3.1. Személyes és telefonos ügyfélkapcsolatok osztály
4.4.4.3.2. Írásbeli ügyfélkapcsolatok osztály
5. AZ OPERATÍV IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
5.1. A BANKÜZEMI MŰKÖDÉSÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
5.1.1. A BANKÜZEMI MŰKÖDÉSÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
5.1.1.1. Működési szolgáltatási főosztály
5.1.1.1.1. Műszaki és üzemeltetési osztály
5.1.1.1.2. Szolgáltatási és ellátási osztály
5.1.1.1.3. Kommunikációs technikai szolgáltatások osztálya
5.1.1.2. Koordinációs főosztály
5.1.1.2.1. Koordinációs osztály
5.1.1.2.2. Dokumentációs és iratkezelési osztály
5.1.2. Jogi igazgatóság
5.1.2.1. Bankszakjogi főosztály
5.1.2.2. Általános jogi főosztály
5.1.2.2.1. Általános jogi és működést támogató osztály
5.1.2.2.2. Társasági jogi és szabályozási osztály
5.1.2.2.3. Bírság- és követeléskezelési osztály
5.1.2.3. Központi beszerzési főosztály
5.1.3. Compliance igazgatóság
5.1.3.1. Compliance főosztály
5.1.3.2. Működésikockázat-kezelési önálló osztály
5.1.4. Humánszolgáltatási igazgatóság
5.1.4.1. Munka- és személyügyi főosztály
5.1.4.2. Jövedelemelszámolási, kompenzációs és humánerőforrás-kontrolling főosztály
5.1.4.2.1. Jövedelemelszámolási osztály
5.1.4.2.2. Humánerőforrás-kontrolling osztály
5.1.4.3. Képzésszervezési és humánerőforrás-támogatási főosztály
5.1.4.3.1. Képzésmenedzsment osztály
5.1.4.3.2. Humánerőforrás-támogatási osztály
5.1.5. SZÁMVITELI ÉS KONTROLLING IGAZGATÓSÁG
5.1.5.1. Kontrolling és bankügyleti számviteli főosztály
5.1.5.2. Banküzemi számviteli és pénzügyi főosztály
5.1.5.2.1. Gazdálkodási osztály
5.1.5.2.2. Adózási és számviteli támogató osztály
5.1.5.2.3. Pénzügyi elszámolási és eszközgazdálkodási osztály
5.1.6. Informatikai igazgatóság
5.1.6.1. Gazdálkodási főosztály
5.1.6.1.1. Informatikai beruházási, tervezési és monitoring osztály
5.1.6.1.2. Informatikai költséggazdálkodási osztály
5.1.6.2. Informatikai fejlesztési főosztály
5.1.6.2.1. Projektirányítási osztály
5.1.6.2.2. Alkalmazásfejlesztési osztály
5.1.6.2.3. Informatikai igénykezelési osztály
5.1.6.3. Informatikai infrastruktúra főosztály
5.1.6.3.1. Hálózat üzemeltetési osztály
5.1.6.3.2. Infrastruktúra üzemeltetési osztály
5.1.6.3.3. Helpdesk osztály
5.1.6.4. Informatikai alkalmazások főosztály
5.1.6.4.1. Jegybanki alkalmazások osztály
5.1.6.4.2. Felügyeleti alkalmazások osztály
5.1.6.4.3. Statisztikai és SAP alkalmazások osztály
5.1.6.4.4. Informatikai rendszerszervezési és tesztelés-támogató osztály
6. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG ÉS AZ IGAZGATÓSÁG IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
6.1. Belső ellenőrzési főosztály
II/B. A BANK SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATKÖRE
1. AZ ELNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1. A KABINETFŐNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
Az Elnöki kabinethez a Kommunikációs, protokoll és oktatási igazgatóság, az Elnöki és testületi feladatokat koordináló igazgatóság, valamint a Csoportirányítási igazgatóság tartozik.
A kabinetfőnök
1. rendszeresen és közvetlenül kapcsolatot tart a Bank alelnökeivel, az ügyvezető igazgatókkal, az operatív igazgatóval, az elnöki főtanácsadókkal és elnöki tanácsadókkal, valamint a szervezeti egységek vezetőivel az elnök hivatali feladatellátásának szervezése és hatékony elősegítése érdekében;
2. jogosult információt kérni a Bank szervezeti egységeinek vezetőitől és szükség szerint a Bank bármely munkavállalójától, és feladatot is meghatározhat;
3. irányítja a Kommunikációs, protokoll és oktatási igazgatóság, az Elnöki és testületi feladatokat koordináló igazgatóság, valamint a Csoportirányítási igazgatóság vezetőjének tevékenységét;
4. közvetíti a Bank vezetői és szervezeti egységei számára az elnök döntéseit;
5. az elnök megbízásából megbeszéléseket, egyeztetéseket folytat;
6. eljár az elnök által meghatározott ügyekben, koordinálja az elnök által meghatározott feladatokat és projekteket;
7. gondoskodik az elnök programjának szervezéséről, amelynek során a Bank felsővezetőitől és szervezeti egységeitől jogosult rendszeresen bekérni az ehhez szükséges tájékoztatást;
8. közvetlenül és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek által elősegíti az elnök valamennyi belföldi és külföldi hivatalos programjának, különösen közszerepléseinek és előadásainak eredményes megvalósítását, ennek keretében kezdeményezi és koordinálja az elnök bármely közszerepléséhez, előadásához, nyilvános vagy nem nyilvános tárgyalásaihoz, szakmai egyeztetéseihez, valamint hivatalos külföldi látogatásaihoz a szükséges javaslatok, prezentációk, tárgyalási felkészítő anyagok, elemzések vagy egyéb szakmai háttéranyagok elkészítését, ezeket véleményezi, majd arra vonatkozó döntése esetén az elnök elé terjeszti;
9. az elnök feladatellátásának elősegítése érdekében, valamint az elnök hivatalos programja alapján szükségessé váló intézkedések megtétele érdekében rendszeresen közvetlenül vagy az irányítása alá tartozó szervezeti egységeken keresztül információkat, felkészítőt, szakmai elemzéseket és háttéranyagokat kérhet a Bank bármely szervezeti egységétől;
10. gondoskodik a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Bank igazgatósága üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és teljes körű lebonyolításáról, továbbá – az irányítása alá tartozó szervezeti egységen keresztül, valamint a Bank további, feladatkörükben érintett szervezeti egységeinek közreműködésével – az ehhez kapcsolódó szervezési és titkársági feladatok ellátásáról, ideértve az ülésekkel kapcsolatos koordinációt, a napirendtervezetek összeállítását és a jegyzőkönyvvezetést;
11. kijelöli a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Bank igazgatósága ülései vonatkozásában a Bank titkársági feladatokat ellátó munkavállalóit, továbbá kijelöli azokat a munkavállalókat, akik a Monetáris Tanács titkársági feladatainak ellátása során közreműködnek a kamatláb-változtatásról szóló MNB rendelet Magyar Közlönyben való kihirdetésében;
12. közvetlenül vagy akadályoztatása esetén az általa helyettesítésre kijelölt munkavállaló által jogosult részt venni a Bank bármely döntéshozó testületének, szervének, munkacsoportjának ülésén, valamint a Bank bármely vezetője által összehívott értekezleten;
13. jogosult részt venni a Bank bármely szervezeti egysége feladatainak tervezésében, előkészítésében, végrehajtásában és értékelésében;
14. az érintett szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett jogosult kijelölni a Bank azon munkavállalóit, amelyek megbízottjaként – az elnök vagy a kabinetfőnök feladatellátásának elősegítése céljából – a Bank bármely döntéshozó testületének, szervének, munkacsoportjának ülésén, valamint vezetői szintű értekezletein eseti vagy állandó jelleggel részt vehetnek;
15. külön szabályok szerint együttműködik az operatív igazgatóval a beszerzési eljárások megfelelő előkészítése érdekében, valamint jogosult tájékoztatást kérni a tervezett, illetve megvalósult beszerzési eljárásokra vonatkozóan;
16. figyelemmel kíséri, áttekinti és értékeli a Bank vezetőitől, szervezeti egységeitől és a különböző hírforrásokból érkező információkat, és gondoskodik az elnök megfelelő tájékoztatásáról;
17. figyelemmel kíséri a nemzetközi pénzügyi, monetáris- és gazdaságpolitikai folyamatokat, amelyhez a Bank hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeitől jogosult információkat, háttéranyagot, prezentációt kérni;
18. felügyeli a Bank kommunikációs stratégiájának megvalósítását, valamint a kommunikációs és protokoll-feladatok ellátását;
19. felügyeli a Bank oktatási stratégiájának megvalósítását és a Bank oktatási kapcsolatait;
20. felügyeli a Bank igazgatósága által elfogadott csoportirányítási stratégia eredményes megvalósítását, valamint a csoportirányítási és kockázatértékelési-kockázatkezelési feladatok ellátását;
21. közvetlenül vagy – erre vonatkozó kijelölése esetén – a Csoportirányítási igazgatóság vezetője által képviseli a Bankot mint tulajdonost a részben vagy egészben a Bank tulajdonában álló gazdasági társaságok legfőbb szervének (közgyűlés) ülésén és ellátja a Bank tulajdonosi képviseletét, valamint ellátja a tulajdonosi képviselettel összefüggő feladatokat;
22. rendszeres vagy eseti jelleggel jogosult megbízni a Csoportirányítási igazgatóság vezetőjét a Bank működését stratégiai szempontból érintő, egyes kiemelt ügyek vizsgálatával, valamint a feltárt kockázatok értékelésével;
23. figyelemmel kíséri az MNB Sportkör tevékenységét, valamint – az irányítása alatt álló szervezeti egységeken keresztül – mérlegelése szerint közreműködik az MNB Sportkör által megvalósított események megszervezésében.
A kabinetfőnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén – utólagos beszámolási kötelezettség mellett – az általa esetileg vagy általános jelleggel megbízott munkavállaló helyettesíti.
1.1.1. Kommunikációs, protokoll és oktatási igazgatóság
A Kommunikációs, protokoll és oktatási igazgatóság
1. irányítja a Bank egységes és koordinált kommunikációjának megvalósítását;
2. kialakítja a nyilvánosság tájékoztatásának Bankon belüli rendjét és felügyeli annak megvalósulását;
3. javaslatot készít a Bank igazgatósága számára a Bank kommunikációs stratégiájáról, továbbá felelős az elfogadott stratégia megvalósításáért;
4. gondoskodik elsődlegesen az elnök, valamint a Bank alelnökei és nyilatkozatra jogosult további munkavállalói nyilvános szerepléseinek megszervezéséről;
5. felelős az elnök, valamint a Bank vezetői közszerepléseihez, előadásaihoz, beszédeihez készülő javaslatok koordinálásáért, valamint a szükséges beszéd-tervezetek, közlemények, prezentációk és további média-anyagok elkészítéséért;
6. gondoskodik az elnök, a kabinetfőnök és a Bank vezetőinek tájékoztatásáról a médiában megjelent, a Bank tevékenységét érintő hírekről;
7. megvizsgálja és értékeli a közérdekű vagy egyéb jellegű adatigénylések teljesíthetőségét a Jogi igazgatósággal és szükség szerint további, feladatkörükben érintett szervezeti egységekkel együttműködve, valamint elvégzi az ezzel összefüggő feladatokat és megteszi a szükséges intézkedéseket;
8. gondoskodik az elnök hivatalos belföldi és külföldi, különösen külföldi delegációs programjainak protokolláris előkészítéséről, megszervezéséről és teljes körű levezényléséről, ideértve a szükséges kommunikációs intézkedések megtételét is;
9. gondoskodik a Bankban elsődlegesen az elnöknél, valamint igény esetén a Bank alelnökeinél vagy további vezetőinél folyamatban lévő hivatalos látogatások és a kapcsolódó tárgyalások protokolláris előkészítéséről és levezényléséről;
10. felelős az elnök által Magyarországra meghívott külföldi személyek, valamint jegybanki vagy diplomáciai küldöttségek érkezésével, magyarországi tartózkodásával és elutazásával kapcsolatos protokolláris és média-szervezési feladatok ellátásáért;
11. ellátja elsődlegesen az elnök, valamint igény esetén a Bank alelnökeinek és további vezetőinek protokolltámogatását külföldi és belföldi hivatalos találkozóin és megbeszélésein, ideértve a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, az igazgatóság és egyéb jegybanki döntéshozó testületek üléseit is;
12. javaslatot készít a Bank igazgatósága számára a Bank oktatási stratégiájáról, továbbá – a Bank további szervezeti egységeinek közreműködésével – gondoskodik az elfogadott stratégia eredményes megvalósításáról;
13. felelős – a feladatkörükben érintett további szervezeti egységek bevonása mellett – az oktatást érintő feladatok Bankon belüli összehangolásáért és eredményes ellátásáért;
14. rendszeresen felméri a Bankra vonatkozó rendszeres, időszaki és egyéb kiadvány- igényeket, szükség szerint végzi a kiadványok beszerzését;
15. gondozza a Bank könyvtárát, a hazai és külföldi pénzügyi, közgazdaság-tudományi szakirodalmat gyűjti, feldolgozza és hozzáférhetővé teszi;
16. hatáskörébe delegált működési költségek, és/vagy beruházások, és/vagy ráfordítások költséggazdája, ennek keretében a mindenkor hatályos belső szabályoknak megfelelően lebonyolítja a hatáskörébe tartozó beszerzési eljárásokat − a Jogi igazgatóság szakmai irányításával −, szolgáltatói szerződéseket köt; megrendeléseket indít; elvégzi az általa kezelt szerződések, megrendelések alapján beérkezett számlák ellenőrzését; utalványozását; kezeli és aktualizálja a tevékenységéhez szükséges nyilvántartásokat; folyamatosan ellenőrzi a költségfelhasználást; részt vesz a pénzügyi tervezésben.
1.1.1.1. Kommunikációs és protokoll főosztály
1. gondoskodik a Bank egységes és koordinált kommunikációjának megszervezéséről, a folyamatos, összehangolt jegybanki kommunikáció megteremtéséről, valamint a Bank média-, sajtó-, marketing- és belső kommunikációs feladatainak ellátásáról;
2. megteszi a szükséges intézkedéseket a Bank kommunikációs stratégiájának megvalósítása érdekében, ideértve a Bank arculatának kialakítását és fejlesztését is, szükség szerint együttműködve az Informatikai igazgatósággal;
3. a Bank kommunikációs stratégiájának megvalósítása részeként felelős a Bank marketingkommunikációjáért;
4. koordinálja az elnök, valamint a Bank alelnökei és további nyilatkozatra jogosult munkavállalói közszerepléseihez, előadásaihoz, beszédeihez, nyilatkozataihoz készülő szövegtervezetek és prezentációk elkészítését, ehhez a Bank szervezeti egységeitől javaslatokat kér, és ezeket véleményezi;
5. meghatározza és szükség szerint az Informatikai igazgatóság közreműködésével működteti a Bank belső kommunikációs rendszerét, valamint szabályozza a belső kommunikációs tevékenységet;
6. koordinálja a Bank arculatával kapcsolatos feladatokat, felügyeli a jegybanki rendezvények és termékek esetében az egységes megjelenés megvalósulását;
7. sajtófigyelést végez, tájékoztatja az elnököt és a Bank vezetőit a médiában megjelent releváns hírekről, különös tekintettel a Bankot közvetlenül érintő információkról, és szükség szerint intézkedéseket tesz a médiában megjelent, a Bank tevékenységére vonatkozó téves vagy bármely szempontból nem helytálló információk helyreigazítására;
8. kapcsolatot tart az Európai Központi Bank és más jegybankok kommunikációs szerveivel;
9. a Számviteli és kontrolling igazgatósággal együttműködve végzi a külföldi kiküldetések tervezését, továbbá a kapcsolódó beszerzési, beszámolási és belső szabályozási feladatokat, valamint – külső szerződéses partner bevonásával – az ideiglenes külföldi kiküldetések szervezését;
10. ellátja elsődlegesen az elnök, valamint igény esetén a Bank felsővezetésének protokolltámogatását külföldi és belföldi hivatalos találkozókon és megbeszéléseken;
11. gondoskodik a Bankban felmerülő – ideértve az Európai Központi Bankkal való együttműködésből következő – szükséges fordítási és tolmácsolási feladatok ellátásáról, elsődlegesen az elnök, valamint igény esetén a Bank szervezeti egységei számára a Jogi igazgatósággal együttműködve, szükség esetén külső szerződéses partner bevonásával;
12. koordinálja és ellátja elsődlegesen az elnök, valamint a Bank protokoll- és rendezvényszervezési tevékenységét és a kapcsolódó protokolláris feladatokat;
13. a kabinetfőnök erre vonatkozó döntése esetén közreműködik az MNB Sportkör Magyarországon megvalósított, különösen nemzetközi vonatkozású rendezvényeinek megszervezésében.
1.1.1.1.1. KOMMUNIKÁCIÓS ÉS MARKETING OSZTÁLY
1. javaslatot tesz az intézményi sajtókommunikációs témakörökre és eszközökre, felel a nyilvánosság számára eljuttatni kívánt jegybanki üzenetek megfelelő körben való terjesztéséért;
2. kapcsolatot tart a médiával és képviseli a felületeiken a jegybanki véleményt, ellátja a sajtókommunikációs feladatokat, válaszol a sajtó megkereséseire, együttműködve az érintett szervezeti egységekkel;
3. szervezi az elnök és a Bank vezetőinek, valamint a nyilatkozatra jogosult munkavállalók médiamegjelenéseit, a szakterületekkel együttműködve elkészíti a sajtóközleményeket, sajtótájékoztatókat szervez a rendezvényekért felelős más szervezeti egységgel együttműködve;
4. más szervezeti egységekkel együttműködve eseti tájékoztató anyagokat készít a sajtó részére, ehhez bármely szervezeti egységtől jogosult javaslatokat és szakmai háttéranyagokat kérni;
5. részt vesz a sajtónyilvános események megszervezésében, együttműködve a rendezvényekért felelős más szakterületekkel;
6. szerkeszti és fejleszti a Bank internet- és intranetfelületét az Informatikai igazgatósággal együttműködve;
7. szerkeszti és fejleszti a Bank online közösségi médiafelületeit és multimédiás felületeit;
8. elemzéseket készít a Bank marketingkampányairól, közösségi médiával kapcsolatos tevékenységéről és online jelenlétéről; kapcsolatot tart a marketingkommunikációhoz kapcsolódóan kreatív- és médiaügynökségekkel, illetve médiapartnerekkel;
9. közreműködik a Bank leányvállalatainak kommunikációs tevékenységében és közreműködik a Pénzügyi Békéltető Testület közzétételi kötelezettségeinek online megjelenítésében;
10. intézi a jogszabályi kötelezettség alapján és egyéb okokból közzétett közlemények, sajtóhirdetések és szakmai cikkek megjelentetését;
11. elvégzi a fizikai és digitális az arculathordozó termékekkel összefüggő kreatív tervezési feladatokat;
12. támogatja a Bank nyilvános szakmai rendezvényeinek, sajtótájékoztatóinak népszerűsítését, valamint azok élő vagy utólagos közzétételét a Bank saját felületén, együttműködve a rendezvényekért és informatikáért felelős más szakterületekkel;
13. feladatköréhez kapcsolódóan véleményezi a Bank digitális termékeinek, internetes oldalainak és alkalmazásainak felhasználó-központú kialakítását.
1.1.1.1.2. Protokoll és rendezvényszervezési osztály
1. ellátja és koordinálja a Bank protokoll- és rendezvényszervezési tevékenységét és feladatait, valamint végzi a Bank rendezvényeivel kapcsolatos feladatokat;
2. eseményszervezési feladatai körében lebonyolítja a konferenciák, az egyes központi, elnöki részvétellel zajló és más belső rendezvényeket, végzi az ezekhez kapcsolódó protokoll-, külső és belső rendezvényszervezési tevékenységet, ellátja ezek adminisztrációját, a központi tárgyalók foglalását; ezen belül feladatkörébe tartozik különösen:
a) közreműködés az elnök vagy a Bank vezetői részvételével zajló, a Bank által szervezett belföldi és nemzetközi konferenciák, rendezvények, szakmai konzultációk protokolláris előkészítése, szervezése, lebonyolítása, jelentkezések fogadása, regisztrálása, visszaigazolása,
b) külföldi vendégek szállás- és utazási igényeinek teljesítése, szervezése,
c) a központi tárgyalófoglalási rendszer üzemeltetése, felügyelete, a helyszínek biztosítása, a kapcsolódó szolgáltatások ügyintézése,
d) az elnök és a Bank vezetői protokollajándékozási és érmeajándékozási igényeinek kezelése, a protokollajándékok beszerzése, szükség szerint a Jogi igazgatóság közreműködésével,
e) a konferenciaközpont szakmai felügyelete,
f) protokoll-tanácsadás,
g) az események szervezésével és a vendégek fogadásával kapcsolatos adminisztratív feladatok koordinálása.
1.1.1.2. OKTATÁSI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY
1. összehangolja a Bank oktatást érintő feladatait a Bank feladatkörükben érintett szervezeti egységeinek közreműködésével;
2. áttekinti és – a Bank szervezeti egységeinek és külső partnerintézmények bevonása mellett, szükség szerint – javaslatokat dolgoz ki a Bank oktatást érintő tevékenységének fő irányai vonatkozásában;
3. előkészíti a Bank oktatási stratégiáját, valamint – annak elfogadását követően – megteszi a stratégia megvalósulásához szükséges intézkedéseket;
4. előkészíti, koordinálja és megvalósítja a Bank oktatási jellegű szakmai együttműködéseit elsődlegesen hazai felsőoktatási intézményekkel, valamint – a Bank további, feladatkörükben érintett szervezeti egységeinek bevonása mellett – koordinálja a kapcsolódó feladatok ellátását;
5. feladatainak eredményes és hatékony ellátása érdekében – a Kommunikációs, protokoll és oktatási igazgatóság vezetőjének előzetes iránymutatásának megfelelően – kapcsolatot tart hazai és nemzetközi felsőoktatási intézményekkel és egyéb oktatási vagy képzési feladatokat ellátó szervezetekkel;
6. nyilvántartja a felsőoktatási intézményekkel, valamint más képzési vagy oktatási intézményekkel, szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokat, ellátja az együttműködési megállapodásokban a feladatkörébe tartozó feladatokat, illetve előkészíti az új együttműködési megállapodásokra vonatkozó javaslatokat;
7. elősegíti a pénzügyi alapismeretek alap- és középfokú oktatási rendszerbe való integrálásában, valamint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók pénzügyi kultúrájának fejlesztését a feladatkörükben érintett további szervezeti egységekkel együttműködve;
8. szakmai támogatást nyújt az MNB-EduLab Kompetencia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság oktatási vonatkozású feladataival kapcsolatban, valamint – szükség szerint a Jogi igazgatóság és a Csoportirányítási igazgatóság bevonása mellett – közreműködik a Bank tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő feladatok ellátásában;
9. szakmai tanácsadással és szakmai együttműködéssel támogatja a Pénziránytű – Alapítvány a Tudatos Pénzügyekért elnevezésű, közhasznú besorolású alapítványt, valamint közreműködik a Bankot érintő, az alapítványhoz kapcsolódó feladatok ellátásában, ideértve az alapítói jogok gyakorlásával összefüggő feladatokat;
10. felelős a Bank pénzügyikultúra-fejlesztési stratégiájának kialakításában, valamint szükség szerint képviseli a Bankot a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó intézményközi programokban és konferenciákon, illetve publikációk útján;
11. ismeretterjesztő programokat, oktatásokat, előadásokat, konferenciákat szervez és bonyolít le a pénzügyi kultúra és a pénzügyi tudatosság terjesztése érdekében, szükség szerint kutatásokat és felméréseket végez (végeztet), tanulmányokat készít (készíttet), közreműködik a fogyasztók előzetes és tudatos döntéshozatalát, tájékoztatását elősegítő internetes alkalmazások fejlesztésében és működtetésében;
12. szakmai szempontból véleményezi és javaslatot tesz az Ismeretterjesztési és Támogatási Bizottság elé terjesztett oktatási, pénzügyi kultúra és fogyasztóvédelem témakörökbe tartozó támogatási kérelmek bírálata során;
13. a feladatkörükben érintett további szervezeti egységekkel együttműködve ellátja a Bank honlapjának a pénzügyi fogyasztóvédelem tárgyköréhez kapcsolódó, a tudatos fogyasztói magatartást elősegítő internetes felületéhez kapcsolódó feladatokat;
14. a pénzügyi kultúra fejlesztését, a pénzügyi ismeretterjesztést és a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítését célzó egyeztetéseket folytat, kapcsolatot tart az érintett intézményekkel, szervezetekkel;
15. a pénzügyi intézményekbe vetett bizalom erősítése érdekében kialakítja és működteti a pénzügyi intézményeket minősítő feltételrendszert és a kapcsolódó elismerést/díjat;
16. a fogyasztói jogérvényesítés és információnyújtás elősegítése érdekében országos szinten pénzügyi tanácsadó irodahálózatot működtet;
17. a Kommunikációs és protokoll főosztállyal és a felügyeleti sajtószóvivővel együttműködve szükség esetén közreműködik a pénzügyi ismeretterjesztési és fogyasztóvédelmi kommunikációban;
18. részt vesz a jogszabálytervezetek, rendeletek és ajánlások pénzügyi fogyasztóvédelmi szempontú véleményezésében, valamint – együttműködve a Hitelintézeti vizsgálati igazgatósággal, a Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatósággal, a Biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatósággal, a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatósággal, valamint a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal – szükség szerint jogszabályalkotást vagy -módosítást kezdeményez;
19. figyelmet fordít a pénzügyi intézmények kiszolgáltatott, sérülékeny társadalmi csoportokkal kapcsolatosan tanúsított magatartására, és – szükség esetén – intézkedési javaslatokat tesz a nem megfelelő gyakorlatok megváltoztatása érdekében;
20. ellátja a szakmai felügyeleti és koordinációs feladatokat a Jegybanki Tanulmányok Oktatási Központja vonatkozásában a Bank további szakterületeivel együttműködve, és biztosítja, hogy a központ oktatási programjairól jegybanki elemzők és a monetáris politika iránt érdeklődő elemzők is tájékoztatást kapjanak;
21. ellátja a szakmai felügyeleti és koordinációs feladatokat a Bank vendégkutató programja vonatkozásában a Bank további szakterületeinek közreműködésével;
22. összehangolt rendszerben kialakítja és működteti a duális képzés rendszerét, a pályakezdő munkavállalóknak szóló programokat, valamint a szakmai gyakorlati rendszert; koordinálja a gyakornoki toborzási és kiválasztási folyamatot a Humánszolgáltatási igazgatósággal együttműködve;
23. gondoskodik – a Kommunikációs és protokoll főosztállyal együttműködve – a Bank rendszeres, időszaki és egyedi kiadványainak szerkesztéséről, nyomdai előkészítéséről, előállításáról, nyelvi, nyelvhelyességi szempontú ellenőrzéséről és kiadásáról, valamint a kiadványkészletek kezeléséről;
24. felméri a Bank egészére vonatkozó időszaki és egyéb kiadvány igényeket, beszerzést végez;
25. gyűjti, feldolgozza és hozzáférhetővé teszi a hazai és külföldi pénzügyi, közgazdaság-tudományi szakirodalmat;
26. virtuális könyvtárat fejleszt és működtet, biztosítja az elektronikus dokumentumok, információs hálózatok és könyvtári adatbázisok használatát;
27. olvasószolgálati teendőket lát el (kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, olvasóterem, igény szerint témafigyelés stb.) a Bank munkatársai és – szükség szerint – Bankon kívüli használók részére;
28. gyűjti, kezeli és hozzáférhetővé teszi a Bank munkavállalói és családtagjai számára a szépirodalmi és általános szakirodalmi műveket;
29. koordinálja az MNB Könyvklubot.
1.1.1.2.1. Oktatási kapcsolatok koordinációs osztály
1. oktatási együttműködési programokat tervez, szervez és koordinál, elsődlegesen hazai felsőoktatási intézményekkel, szakkollégiumokkal, szükség szerint – a Bank szervezeti egységeinek bevonásával – részt vesz a kiemelkedő tehetségek gondozásában;
2. a Humánszolgáltatási igazgatósággal együttműködve ösztöndíjprogramot tervez és koordinál felsőoktatási intézmények hallgatói számára;
3. a Humánszolgáltatási igazgatósággal együttműködve közreműködik a szakmai gyakorlati rendszer működtetésében;
4. feladatkörében szakmai kapcsolatot tart és fejleszt a hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel és más, a felsőoktatásban működő szakmai szervezetekkel;
5. nemzetközi oktatási együttműködési programokat tervez, szervez és koordinál a felsőoktatás területén, szakmai kapcsolatot alakít ki és fejleszt nemzetközi oktatási partnerintézményekkel.
1.1.2. Elnöki és testületi feladatokat koordináló igazgatóság
Az Elnöki és testületi feladatokat koordináló igazgatóság
1. gondoskodik az elnök és a kabinetfőnök által meghatározott egyeztetések, felsővezetői értekezletek összehívásáról és megszervezéséről;
2. ellátja az elnök naptárának vezetéséhez kapcsolódó feladatokat, amelynek során a Bank felsővezetőitől és szervezeti egységeitől jogosult rendszeresen bekérni az ehhez szükséges tájékoztatást;
3. nyilvántartja, előkészíti, összehívja, megszervezi az elnök és a kabinetfőnök által meghatározott egyeztetéseket, felsővezetői értekezleteket;
4. gondoskodik az elnöknek címzett teljes ügyiratok, levelek és megkeresések rendszerezéséről és előkészítéséről, nyilvántartja és folyamatosan figyelemmel kíséri a Bank szervezeti egységei által ezekkel kapcsolatban tett intézkedéseket;
5. gondoskodik a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Bank igazgatósága üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és – a Bank további, feladatkörükben érintett szervezeti egységeinek bevonásával – ellátja az ehhez kapcsolódó szervezési és titkársági feladatokat;
6. gondoskodik az elnök felkészítéséről a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, a Bank igazgatósága és szükség szerint bármely további jegybanki döntéshozó testület üléseire a Bank további, feladatkörükben érintett szervezeti egységeinek bevonásával;
7. az elnök vagy a kabinetfőnök erre vonatkozó iránymutatása vagy utasítása esetén – szükség szerint a Bank további szervezeti egységeinek együttműködésével – elemzéseket, háttéranyagokat készít;
8. a Bank bármely szervezeti egységénél kezdeményezheti felkészítő- és háttéranyagok elkészítését az elnök vagy a kabinetfőnök számára;
9. figyelemmel kíséri az elnök és a kabinetfőnök által meghatározott pénzügyi-gazdasági jellegű elemzéseket, kutatásokat;
10. az elnökhöz vagy a kabinetfőnökhöz érkezett írásbeli megkeresések esetében kijelöli a Bankon belül a válaszadás előkészítésért felelős szervezeti egységet, valamint előzetesen állást foglal a válaszadás módjáról; az elnöki szintű válaszadás szükségességéről;
11. a kabinetfőnök iránymutatása szerint gondoskodik az elnök közszereplésekre, szakmai megbeszélésekre, nem nyilvános egyeztetésekre, valamint bármilyen hazai vagy nemzetközi programra történő szakmai felkészítéséről, az azokhoz kapcsolódó szakmai anyagok összeállításáról, amelynek során a Bank bármely vezetőjétől és szervezeti egységétől információt, javaslatokat, szakmai felkészítőt, háttéranyagokat vagy prezentációt kérhet;
12. kapcsolatot tart a Bank vezetőivel és a Bank szervezeti egységeivel az elnök és a kabinetfőnök feladatellátásának elősegítése érdekében.
1.1.2.1. Testületi feladatokat koordináló főosztály
1. koordinálja, megszervezi és a Bank további, feladatkörükben érintett szervezeti egységeinek közreműködésével előkészíti a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Bank igazgatósága üléseit, ellátja az ehhez kapcsolódó szervezési és titkársági feladatokat, ideértve a napirendtervezetek és jegyzőkönyvtervezetek összeállítását is, amelynek során kapcsolatot tart a Bank vezetőivel és a Bank szervezeti egységeivel;
2. közreműködik az elnök felkészítésében a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, a Bank igazgatósága és szükség szerint bármely további jegybanki döntéshozó testület üléseire, illetve – indokolt esetben – az elnök bármely további programjára, amelynek során a Bank más szervezeti egységeivel együttműködik, továbbá bármely szervezeti egységétől jogosult felkészítőt, szakmai elemzéseket és háttéranyagot kérni;
3. a kabinetfőnök erre vonatkozó iránymutatása esetén közreműködik a Bank hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeivel bármely további jegybanki testület üléseinek megszervezésében, és ezzel kapcsolatban ellátja az elnök vagy a kabinetfőnök által meghatározott feladatokat;
4. kapcsolatot tart a Bank bármely testületi ülésére, valamint az elnök vagy a kabinetfőnök által kezdeményezett értekezletre, megbeszélésre állandó vagy eseti jelleggel meghívott személyekkel, valamint a kabinetfőnök iránymutatása alapján – szükség szerint – további intézmények, szervezetek, gazdasági társaságok képviselőivel.
1.1.2.1.1. Elnöki feladatokat koordináló osztály
1. közreműködik az elnök és a kabinetfőnök által meghatározott egyeztetések, felsővezetői értekezletek nyilvántartásában, előkészítésében, összehívásában és megszervezésében;
2. közreműködik az elnöknek címzett levelek és megkeresések rendszerezésében és előkészítésében, nyilvántartja és folyamatosan figyelemmel kíséri a Bank szervezeti egységei által ezekkel kapcsolatban tett intézkedéseket;
3. áttekinti és értékeli az elnök vagy a kabinetfőnök számára a Bank más szervezeti egységei által előkészített válaszok tervezetét, amelynek során – szükség szerint – kapcsolatot tart a Bank vezetőivel és a Bank szervezeti egységeivel;
4. a kabinetfőnök iránymutatása szerint hozzájárul a Bank szervezeti egységei számára meghatározott egyes feladatok megvalósításához;
5. közreműködik a Bank bármely testületi ülésére, továbbá az elnök vagy a kabinetfőnök által kezdeményezett értekezleten, megbeszélésen állandó vagy eseti jelleggel meghívott személyekkel történő kapcsolattartásban, valamint a kabinetfőnök iránymutatása alapján további intézmények, szervezetek, gazdasági társaságok képviselőivel való kapcsolattartásban;
6. az Elnöki és testületi feladatokat koordináló igazgatóság vezetője vagy a Testületi feladatokat koordináló főosztály vezetőjének iránymutatása esetén közreműködik a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Bank igazgatósága üléseinek előkészítésében és megszervezésében, amelynek során a Bank más szervezeti egységeivel együttműködik, továbbá bármely szervezeti egységétől jogosult felkészítőt, szakmai elemzéseket és háttéranyagot kérni.
Az Elnöki és testületi feladatokat koordináló igazgatóság vezetője a Testületi feladatokat koordináló főosztályon belüli munkamegosztást a fentiektől eltérően is megállapíthatja a hatáskörébe tartozó ügyekben.
1.1.3. Csoportirányítási igazgatóság
1. javaslatot tesz a Bank igazgatósága számára a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló, magyarországi székhelyű gazdasági társaságok vonatkozásában a csoportirányítási stratégiai kidolgozására, valamint – annak elfogadását követően – gondoskodik az elfogadott stratégia végrehajtásáról;
2. javaslatot tesz a Bank igazgatósága számára a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló, magyarországi székhelyű gazdasági társaságok vonatkozásában egységesen alkalmazni javasolt vállalatirányítási és kockázatkezelési alapelvekről;
3. figyelemmel kíséri az elfogadott csoportirányítási stratégia és az elfogadott alapelvek megvalósulását az érintett gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyről rendszeres tájékoztatást ad a Bank elnöke, valamint a Bank igazgatósága számára;
4. ellátja a Bank igazgatósága számára a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló, magyarországi székhelyű gazdasági társaságok vonatkozásában a tulajdonosi, illetve tulajdonosi joggyakorlói feladatkörébe tartozó döntés-előkészítési, véleményező, koordinációs feladatokat; szükség szerint a Bank további, feladatkörükben érintett szervezeti egységei bevonásával;
5. a kabinetfőnök erre vonatkozó kijelölése esetén a szervezeti egység vezetője tulajdonosi képviselettel megbízott banki munkavállalóként képviseli a Bankot mint tulajdonost a részben vagy egészben a Bank tulajdonában álló gazdasági társaságok legfőbb szervének (közgyűlés) ülésén, továbbá ellátja a tulajdonosi képviselettel kapcsolatos feladatokat;
6. jogosult rendszeresen és eseti jelleggel egyaránt a feladatellátáshoz szükséges információkat, adatokat kérni a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságoktól, valamint – az elnök vagy a kabinetfőnök erre vonatkozó előzetes megbízása alapján – eseti vagy rendszeres helyszíni ellenőrzéseket lefolytatni;
7. a kabinetfőnök iránymutatása szerint rendszeresen átfogó helyzetértékelést, valamint eseti elemzéseket készít a Bank igazgatósága számára a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló, magyarországi székhelyű gazdasági társaságok működéséről, pénzügyi helyzetéről, gazdálkodásáról, tervezett vagy már megvalósult beszerzéseiről és beruházásairól, humánerőforrás-menedzsmentjéről, a tudomására jutott információkat elsődlegesen bankszakmai, pénzügyi és kockázatkezelési szempontból értékeli, feltárja a lehetséges kockázatokat, valamint ezzel összefüggésben javaslatokat fogalmaz meg, amelyeket – szükség szerint a feladatkörükben érintett további szervezeti egységekkel történő egyeztetés lefolytatását követően – a kabinetfőnök útján a Bank elnöke elé terjeszt;
8. az elnök vagy a kabinetfőnök erre vonatkozó iránymutatása szerint rendszeresen elemzést és értékelést, valamint – szükség szerint – javaslatokat készít a Bank működését stratégiai szempontból érintő, kiemelt ügyekről, különösen a Bank beszerzéseiről, beruházásairól, humánerőforrás-menedzsmentjéről vagy a Bank alapvető jegybanki feladatellátásával nem összefüggő tevékenységéről, a Működésikockázat-kezelési önálló osztállyal együttműködve feltárja és értékeli a Bank működésével összefüggő kockázatokat, amelynek eredményes ellátása érdekében a Bank szervezeti egységei kötelesek valamennyi, meghatározott adatot, információt szolgáltatni és a lehető legteljesebb együttműködést biztosítani a szervezeti egység vezetője, valamint az általa kijelölt munkavállalók számára;
9. feladatköréhez kapcsolódóan szakmai támogatást nyújt az elnök, valamint a kabinetfőnök egyeztetéseihez.
1.1.3.1. Csoportirányítási főosztály
1. kidolgozza a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló, magyarországi székhelyű gazdasági társaságok vonatkozásában a Bank igazgatósága által meghozott döntésekhez, valamint az elnök döntéseihez, utasításaihoz és iránymutatásaihoz illeszkedő vállalatirányítási stratégia tervezetét;
2. kidolgozza a Bank igazgatósága számára a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló, magyarországi székhelyű gazdasági társaságok vonatkozásában egységesen alkalmazni javasolt csoportirányítási és vállalatirányítási alapelvek tervezetét;
3. a Bank további, feladatkörükben érintett szervezeti egységei bevonásával közreműködik a Bank igazgatósága számára a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló, magyarországi székhelyű gazdasági társaságok vonatkozásában a tulajdonosi, illetve tulajdonosi joggyakorlói feladatkörébe tartozó döntés-előkészítési, véleményező, koordinációs feladatok ellátásában;
4. folyamatosan figyelemmel kíséri a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok pénzügyi, üzleti, beszerzési, belső ellenőrzési, fejlesztési-beruházási és jogi folyamatait, azokkal kapcsolatban tájékoztatást és elemzést készít az elnök és a kabinetfőnök számára, valamint értékeli a felmerülő kockázatokat, és ezzel összefüggésben – szükség szerint – javaslatokat dolgoz ki;
5. folyamatosan figyelemmel kíséri a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló, magyarországi székhelyű gazdasági társaságok irányítását és beszámolóit, erre vonatkozóan rendszeresen elemzést készít az elnök, a kabinetfőnök, illetve a Bank igazgatósága számára;
6. folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi és – szükség szerint – javaslatot tesz a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok vonatkozásában alkalmazandó belső folyamatokra, különösen kockázatértékelési és kockázatkezelési szempontból;
7. közreműködik a rendszeresen vagy eseti jelleggel készülő helyzetértékelések vagy elemzések készítésében a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok működéséről, pénzügyi helyzetéről, gazdálkodásáról, különösen a tervezett vagy már megvalósult beszerzéseiről és beruházásairól, humánerőforrás-menedzsmentjéről, a tudomására jutott információkat elsődlegesen bankszakmai, pénzügyi és kockázatkezelési szempontból értékeli, feltárja a lehetséges kockázatokat, valamint ezzel összefüggésben javaslatokat készít elő;
8. koordinálja a Bank stratégiai érdekeinek, céljainak képviseletét és érvényesítését a Bank közvetlen vagy közvetett, kizárólagos, többségi vagy kisebbségi tulajdonában álló gazdasági társaságokban, együttműködve a feladatkörükben érintett, szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységekkel;
9. feladatköréhez tartozóan kapcsolatot tart a Bank közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló, többségi vagy kisebbségi tulajdonában álló gazdasági társaságokkal, szanálási vagyonkezelővel, valamint a feladatkörükben érintett, szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységekkel;
10. jogosult rendszeresen és eseti jelleggel egyaránt a feladatellátáshoz szükséges, meghatározott információkat és adatokat kérni a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságoktól;
11. a Csoportirányítási igazgatóság vezetőjének iránymutatása szerint közreműködik rendszeres vagy eseti jellegű helyszíni ellenőrzések lefolytatásában a Bank közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok székhelyén, illetve telephelyein;
12. összehangolja a Bank stratégiai, valamint a vállalatirányítási szempontjait a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok irányítása vonatkozásában;
13. rendszeresen kapcsolatot tart és szükség szerint szakmai támogatást nyújt a Bank által a Bank közvetlen vagy közvetett, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok ügyvezető, illetve ellenőrző szerveibe a Bank által delegált tisztségviselők számára;
14. ellátja a szanálási vagyonkezelő vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó azon feladatokat, amelyek nem érintik a szanálási feladatkör gyakorlását;
15. véleményt nyilvánít a szanálási feladatkörében eljáró Bank mint a szanálási vagyonkezelő tulajdonosi jogainak gyakorlója nevében meghozandó döntések kapcsán, a Pénzügyi Stabilitási Tanács elé benyújtani tervezett előterjesztésekről.
A főosztály keretén belül két osztály működik:
1.1.3.1.1. Csoportirányítási osztály
1.1.3.1.2. Kockázatértékelési osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – a Csoportirányítási igazgatóság vezetőjének iránymutatása szerint – a főosztály vezetője határozza meg.
1.2. A KAPCSOLATI ÉS BIZTONSÁGI VEZETŐ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
A kapcsolati és biztonsági vezető
1. felelős a Bank külső kapcsolatrendszerének kialakításáért és fenntartásáért, biztosítva az együttműködést a kormányzati, piaci és civil szereplőkkel;
2. feladata a Bank előírásainak érvényesítése a külső kapcsolatokban, valamint a stratégiai partnerségek támogatása a szervezet céljainak elérése érdekében.
1.2.1. Társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóság
Biztosítja a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont gyűjteményével kapcsolatos tulajdonosi és gyűjteménygyarapítással összefüggő feladatok ellátását. Az MNB-EduLab Kompetencia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság vonatkozásában közreműködik a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközponttal kapcsolatos szakmai irányítási feladatok ellátásában.
Felelős a Bank társadalmi felelősségvállalási stratégiájának kialakításáért, valamint közreműködik a Bank pénzügyikultúra-fejlesztési tevékenységére vonatkozó szakmai program kialakításában és végrehajtásában. Összeállítja a Bank társadalmi felelősségvállalási koncepcióját, kialakítja és működteti a Társadalmi Felelősségvállalási Rendszert, gondoskodik a stratégia rendszeres felülvizsgálatáról, aktualizálásáról és a végrehajtásához szükséges döntések előkészítéséről.
Javaslatot tesz a Bank támogatási (szponzorálási, adományozási) stratégiájára; döntésre előkészíti a támogatásokról dönteni jogosult testületek felé a kérelmeket, koordinálja a teljes támogatási folyamatot. Ellátja az emlékpénz-kibocsátással, továbbá a forgalmi érmék, illetve bankjegyek emlékváltozatainak kibocsátásával összefüggő témaválasztási, terveztetési és kommunikációs feladatokat; gondoskodik a protokolláris célú ajándékérmék beszerzéséről és készletezéséről, szükség szerint együttműködve a Kommunikációs, protokoll és oktatási igazgatósággal.
Közreműködik a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont vonatkozásában a kiadványok elkészítésével és megjelenésével kapcsolatos feladatok ellátásában, amelynek során – szükség szerint – együttműködik a Kommunikációs, protokoll és oktatási igazgatósággal.
A hatáskörébe delegált működési költségek, és/vagy beruházások, és/vagy ráfordítások költséggazdája, ennek keretében a mindenkor hatályos belső szabályoknak megfelelően lebonyolítja a hatáskörébe tartozó beszerzési eljárásokat − a Jogi igazgatóság szakmai irányításával −, szolgáltatói szerződéseket köt; megrendeléseket indít; elvégzi az általa kezelt szerződések, megrendelések alapján beérkezett számlák ellenőrzését; utalványozását; kezeli és aktualizálja a tevékenységéhez szükséges nyilvántartásokat; folyamatosan ellenőrzi a költségfelhasználást; részt vesz a pénzügyi tervezésben.
1.2.1.1. Pénzügyi kultúráért felelős főosztály
1. közreműködik a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont vonatkozásában – szükség szerint a Kommunikációs, protokoll és oktatási igazgatósággal együttműködve – a kiadványok szerkesztésével, nyomdai előkészítésével, előállításával, nyelvi, nyelvhelyességi szempontú ellenőrzésével és kiadásával, valamint a kiadványkészletek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában;
2. felméri a vonatkozó időszaki és egyéb kiadvánnyal kapcsolatos igényeket, beszerzést végez a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont vonatkozásában;
3. gyűjti, feldolgozza és hozzáférhetővé teszi a hazai és külföldi pénzügyi, közgazdaság-tudományi szakirodalmat a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont vonatkozásában;
4. közreműködik a Bank pénzügyi kultúra-fejlesztési tevékenységére vonatkozó szakmai program kialakításáért és végrehajtásáért a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont vonatkozásában;
5. pénzügyi kultúra szempontjából releváns témakörökben – szükség szerint az Oktatási kapcsolatok főosztállyal együttműködve – közreműködik kutatások és felmérések készítésében, tanulmányokat készít a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont tekintetében;
6. a lakosság tájékoztatását, tudatos döntéshozatalát támogató pénzügyi termék-összehasonlító programokat működtet a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont vonatkozásában;
7. a Kommunikációs és protokoll főosztállyal együttműködve aktív pénzügyi ismeretterjesztési kommunikációt folytat, melynek célja, hogy elősegítse a teljes körű lakossági tájékoztatást;
8. együttműködik az Oktatási kapcsolatok főosztállyal a Bank honlapja pénzügyi ismeretterjesztésért felelős aloldalának működtetésében, különösen a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont tevékenységével összefüggésben.
1.2.2. Humánstratégiai igazgatóság
A Humánstratégiai igazgatóság feladata a Bank stratégiai elképzeléseihez igazodó emberierőforrás-stratégia meghatározása, emberierőforrás-politikák, eljárások és eszközök kialakítása, valamint stratégiai partnerként a vezetők emberierőforrás-menedzsment munkájának támogatása.
A Humánstratégiai igazgatóság támogatást nyújt a Bank elnöke és más munkáltatói jogkört gyakorló vezetők számára a humánerőforrás-gazdálkodás és szervezetfejlesztés területén.
A Humánstratégiai igazgatóság feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart és együttműködik a munkavállalói érdekképviseleti szervezettel, valamint az üzemi tanáccsal, a Humánszolgáltatási igazgatósággal együttműködve felel a Bank Kollektív Szerződésének szerkesztéséért és karbantartásáért.
A Humánstratégiai igazgatóság a feladatkörébe tartozó kérdésekben részt vesz a Bank társadalmi felelősségvállalási stratégiájának kialakításában.
A Humánstratégiai igazgatóság meghatározza a toborzási kiválasztási és karriermenedzsment irányvonalakat.
A Humánstratégiai igazgatóság együttműködik a Humánszolgáltatási igazgatósággal, hogy a stratégiai döntéshozatal és tervezés során a szükséges információk a rendelkezésére álljanak.
A Humánstratégiai igazgatóság kapcsolatot tart a tevékenységéhez kapcsolódó nemzeti és nemzetközi intézményekkel. A hatáskörébe tartozó ügyekben, a Képzésszervezési és humánerőforrás-támogatási főosztállyal együttműködve ellátja az Európai Központi Bank HRC (Human Resources Committee) mandátumából eredő feladatokat.
1.2.2.1. Humánstratégiai főosztály
1.2.2.1.1. Humántőke és karriermenedzsment osztály
1. a társfőosztályokkal együttműködve, a minőségi munkaerő-utánpótlás hosszú távú biztosításának tudatos tervezhetősége érdekében, a banki stratégiához igazodóan kialakítja és folyamatosan fejleszti a toborzás-kiválasztási és karriermenedzsment stratégiát és rendszert;
2. tanácsot és módszertani támogatást nyújt a vezetők szervezetfejlesztési tevékenységéhez, menedzsmenttechnikáinak fejlesztéséhez; tanácsadással támogatja a vezetőket az emberierőforrás-menedzsment tevékenység ellátásában;
3. a Bank munkaerőpiaci megítélésének menedzselése érdekében kialakítja és gondozza a munkáltatói márkát; részt vesz a szervezeti kultúra formálásában.
1.2.2.1.2. HUMÁNSTRATÉGIAI ÉS MŰKÖDÉSI HATÉKONYSÁG OSZTÁLY
1. a társfőosztályok együttműködésével gondoskodik a humánerőforrás-menedzsmenttel összefüggő átfogó – hosszú távú – stratégiai és fejlesztési feladatok kialakításáról, és koordinálja azok megvalósítását;
2. a működési hatékonyság növelése érdekében szükség esetén javaslatot tesz az egyes funkciókon belül, illetve az azok közötti optimális munkamegosztáshoz illeszkedő szervezeti struktúrára vonatkozóan;
3. a társfőosztályok együttműködése mellett előkészíti a humánerőforrás-menedzsment feladatokat érintő igazgatósági előterjesztéseket és jelentéseket, illetve a szakmailag felelős főosztály közreműködése mellett koordinálja ezek elkészítését, gondoskodik a humánerőforrás-menedzsment körébe tartozó folyamatok szabályozásáról, támogatást nyújtva a szakmai tartalomért felelős főosztály számára a szabályok kialakításában;
4. a Munka- és személyügyi főosztállyal együttműködve karbantartja a Bank Kollektív Szerződését, kapcsolatot tart a Bank érdekképviseleti szervezeteivel, az üzemi tanáccsal, és szükség szerint támogatást nyújt számukra a felmerülő szakmai kérdésekben;
5. ellátja a szervezeti egység működéséhez kapcsolódó nem HR-szakmai feladatokat, részt vesz a szervezeti egység feladatainak tervezésében, előkészítésében és végrehajtásában, szervezi és támogatja a szervezeti egység vezetőjének munkáját;
6. koordinálja a humánerőforrás-menedzsment feladatok ellátásához kapcsolódó beszerzési eljárások lebonyolítását, és nyomon követi azok megvalósítását.
1.2.3. Biztonságért felelős igazgatóság
A Biztonságért felelős igazgatóság feladata a hatékony ellenálló képességi rendszer működtetése, a banki munkafolyamatok során felmerülő ellenálló képességi kockázatok feltérképezése, értékelése és kezelése.
A Biztonságért felelős igazgatóság kijelölt munkavállalója ellátja a Bank biztonsági vezetői feladatait a következők szerint:
1. a Minősített Adat Nyilvántartó Iroda révén gondoskodik a minősített adatok tárolásáról, nyilvántartásáról, kezeléséről;
2. adatszolgáltatást teljesít a jogszabályokban meghatározottak szerint a Nemzeti Biztonsági Felügyelet és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számára;
3. gondoskodik a minősített adatok védelmével kapcsolatos elektronikai és mechanikai biztonságtechnikai rendszerekre vonatkozó követelmények teljesüléséről;
4. biztonsági felügyeletet gyakorol a Minősített Adat Nyilvántartó Iroda által alkalmazott rendszerek vonatkozásában, valamint ellátja a minősített rendszerek vonatkozásában jogszabályban meghatározott rendszerbiztonsági felügyelői tevékenységeket.
A Biztonságért felelős igazgatóság legalább évente beszámol az igazgatóságnak a Bank ellenálló képességi kockázati helyzetéről.
A hatáskörébe delegált működési költségek, és/vagy beruházások, és/vagy ráfordítások költséggazdája, ennek keretében a mindenkor hatályos belső szabályoknak megfelelően lebonyolítja a hatáskörébe tartozó beszerzési eljárásokat − a Jogi igazgatóság szakmai irányításával −, szolgáltatói szerződéseket köt; megrendeléseket indít; elvégzi az általa kezelt szerződések, megrendelések alapján beérkezett számlák ellenőrzését; utalványozását; kezeli és aktualizálja a tevékenységéhez szükséges nyilvántartásokat; folyamatosan ellenőrzi a költségfelhasználást; részt vesz a pénzügyi tervezésben.
1.2.3.1. Informatikai biztonsági főosztály
Az Informatikai biztonsági főosztály kezeli a Bankot veszélyeztető informatikai biztonsági kockázatokat. A szervezeti egység feladata mindazon tervezési, szervezési, ellenőrzési, képzési, irányítási, végrehajtási és szabályozási feladatok ellátása, amelyek a Bank információs rendszerének védelmét szolgálják. Feladatainak végrehajtása során javaslatot tesz a szakmai szempontok szerint indokolt kockázatcsökkentő kontrollok és egyéb intézkedések bevezetésére. Továbbá részt vesz az üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-helyreállítási tervezésben, a kritikus folyamatok felmérésében, a keletkezett információk elemzésében, valamint a tesztek tervezésében és végrehajtásában.
Ellátja a Bank információs rendszerének biztonságával összefüggő felügyeleti tevékenységet (a jogszabályoknak, illetve a legjobb gyakorlatnak megfelelően), ennek keretében szabályzatokat készít, azok alkalmazását ellenőrzi, és korszerűsíti őket; javaslatot tesz az IT biztonsági politikára, stratégiára vonatkozóan, figyelembe véve a hazai és nemzetközi elvárásokat; tájékozódik a szakterülethez kapcsolódó legkorszerűbb információvédelmi eljárásokról, eszközökről és megoldásokról, valamint javaslatokat dolgoz ki a Bank információbiztonsági feltételeinek és körülményeinek folyamatos fejlesztésére, javítására; ellátja a Magyarország kiberbiztonságáról szóló
2024. évi LXIX. törvényben (a továbbiakban: kiberbiztonsági törvény) és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat.
1.2.3.1.1. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI FEJLESZTÉSEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK OSZTÁLY
Az Informatikai biztonsági fejlesztések és szolgáltatások osztály mint szervezeti alegység felelős a Bank informatikai biztonsági infrastruktúrájának folyamatos üzemeltetéséért, fejlesztésért, továbbá az ezekkel az infrastruktúrákkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtásáért a Bank számára.
Ennek keretében
1. IT biztonsági igényeket specifikál, melyeket képvisel a számítástechnikai fejlesztésekkel kapcsolatos feladatok, illetve projektek végrehajtása során;
2. gondoskodik a Bank informatikai rendszereiben kiosztott, igényelt jogosultságok nyilvántartásáról, betekintést biztosítva az érintett informatikai rendszerek jogosultságadminisztrátorainak;
3. ellátja az általa kibocsátott és beszerzett elektronikus tanúsítványok, valamint a kriptográfiai kulcsok kiadásával, cseréjével és visszavonásával kapcsolatos feladatokat;
4. biztonsági felügyeletet gyakorol a KBER rendszerek vonatkozásában;
5. üzemelteti
a) a kritikus rendszerek tevékenységeinek monitorozását megvalósító „Interaktív Folyamat Rögzítő” rendszert,
b) a Bankban rendszeresített jelszótároló eszközt, ennek keretében a beérkezett igények alapján kialakítja a jelszótárolási hierarchiát,
c) a Banknak a külső felekkel történő biztonságos fájlcsere céljára szolgáló alkalmazását,
d) a Bank által használt Központi jogosultságkezelő rendszert, ennek keretében végzi a Bank által használt informatikai rendszerek Központi jogosultságkezelő rendszerbe történő felvételét, továbbá a beérkezett igények alapján kialakítja és karbantartja a jogigénylési folyamatokat,
azzal, hogy az alkalmazást kiszolgáló infrastruktúra fenntartásáról az Informatikai igazgatóság gondoskodik;
6. részt vesz a telekommunikációs és hálózatbiztonsági munka tervezésében, gondoskodik az irodai és a kritikus hálózat szétválasztásáról;
7. felügyeli a Bank informatikai rendszereinek felhasználói adminisztrációját, jogosultsági rendszerének karbantartását, a megfelelő logikai hozzáféréskontroll megvalósítását, a hozzáférés-védelmi rendszer működtetését;
8. az informatikai rendszeren belül ellenőrzi a fejlesztői, teszt- és élesüzemi környezet megfelelő elhatárolását, felügyeli az e két környezet közötti adat- és programcserét, biztosítja ezek szabályszerűségét;
9. biztonsági ellenőrzést végez az újonnan bevezetendő informatikai alkalmazások Bankba történő integrálhatósága céljából;
10. egyedi kockázatelemzés alapján a fejlesztett alkalmazások esetében biztonsági kód ellenőrzést végeztet – szükség esetén – külső fél bevonásával.
1.2.3.1.2. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI ELEMZŐI ÉS INCIDENSKEZELÉSI OSZTÁLY
Az Informatikai biztonsági elemzői és incidenskezelési osztály legfőbb feladata olyan kontrollkörnyezet kialakítása és fenntartása, amely a Bank informatikai biztonsági keretrendszerén alapul, és amelynek segítségével képes elemezni és elhárítani különböző típusú informatikai biztonsági incidenseket.
Ennek keretében
1. a kockázatok nem megengedhető mértékű növekedése vagy a biztonságot relevánsan érintő informatikai biztonsági kockázat esetén írásban tájékoztatja az érintett területeket;
2. részt vesz az informatikai üzem- és üzemeltetésbiztonsági tervezésben, és támogatja az informatikai területeket a végrehajtásban;
3. felkutatja az IKT biztonsági fenyegetettségi információkat, végzi azok kiértékelését, elemzését és megteszi a szükséges ellenlépéseket, továbbá gondoskodik azok hasznosításáról és intézkedéseket tesz hasonló jellegű IKT biztonsági incidensek megelőzésére;
4. elvégzi a hálózatbiztonsági és sérülékenységi vizsgálatokat, a konfigurációelemzést, illetve a tanulságok feldolgozását;
5. végzi a véletlen és/vagy szándékos adatszivárgás megelőzését, detektálását;
6. rendszeresen informatikai biztonsági kockázatelemzéseket végez, mely része az IT biztonsági compliance osztály teljes körű kockázatelemzési folyamatainak, és a feltárt kockázatok vonatkozásában kockázatarányos intézkedésekre tesz javaslatot, illetve intézkedéseket hajt végre igazgatósági, elnöki, alelnöki, operatív igazgatói vagy ügyvezető igazgatói döntés alapján;
7. az Informatikai igazgatósággal együttműködve meghatározza és rendszeresen ellenőrzi a Bank informatikai és távközlési rendszerei fejlesztésének, üzemeltetésének és karbantartásának biztonsági vonatkozású körülményeit és feltételeit;
8. üzemelteti
a) a Bank kiberbiztonságot biztosító IKT rendszereit,
b) a Bank központi naplógyűjtő és elemző infrastruktúráját,
c) a Bankban a fejlett támadások detektálására és blokkolására kialakított ún. APT rendszert,
d) a Bank releváns hálózati forgalmának monitorozását és rögzítését védő rendszert,
e) a Bank adatszivárgást detektáló rendszerét,
f) a Bank sérülékenységelemző rendszerét és ezen keresztül a sérülékenységelemző folyamatot,
g) a Bank információbiztonsági incidenskezelő rendszerét,
azzal, hogy az alkalmazást kiszolgáló infrastruktúra egyes elemeinek fenntartásáról az Informatikai igazgatóság gondoskodik.
1.2.3.1.3. IT biztonsági compliance osztály
Az IT biztonsági compliance osztály elsődleges feladata, hogy ellátja a Bank információs rendszerének biztonságával összefüggő megfelelőségi feladatokat, ideértve a jogszabályoknak, illetve egyéb követendő ajánlásoknak, valamint a belső szabályoknak való megfelelést.
Ennek keretében
1. feladata a teljes körű IT biztonsági kockázatelemzés elkészítése, a szükséges IT biztonsági kontrollok meghatározása és a már meglévők kiértékelése;
2. ellátja a Bankot érintő, IT biztonsági jogszabályokban előírt feladatokat (a
kiberbiztonsági törvényben és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatok), több szervezeti egységet is érintő feladat esetén annak végrehajtását koordinálja, és az érintett szervezeti egységeket támogatja a feladat végrehajtásában;
3. kapcsolatot tart a Bankot IT biztonsági területen koordináló, szabályozó és felügyelő szervekkel, valamint a Bankra vonatkozó jelentési kötelezettséggel járó feladatokat lát el;
4. biztosítja a társfőosztályok közreműködésével, hogy a Bank IT biztonsági szabályzatai az EKB által publikált szabályzatokban és eljárásokban előírtak szerint folyamatosan frissítésre kerüljenek;
5. a Bank IT biztonsági szabályzataiban, valamint a
kiberbiztonsági törvényben megfogalmazottak alapján gondoskodik az azokban előírtak folyamatos betartatásáról, rendszeres vagy eseti ellenőrzési tevékenységet lát el a megfelelés folyamatos biztosítása és az informatikai biztonsági kockázatok csökkentése érdekében;
6. támogató szerepet lát el a külső és belső audit vizsgálatok során, és összehangolja a vizsgálatok alatt tett javaslatok végrehajtását, amely az IKT területet érinti;
7. koordinálja és felügyeli a Bank informatikai rendszereinek kiberbiztonsági vizsgálatai során feltárt kockázatok csökkentésére tett lépéseket és azok ütemezését;
8. az érintett szakterületekkel együttműködve folyamatosan elemzi és értékeli a Bank informatikai rendszerét fenyegető veszélyek kockázatait;
9. részt vesz a releváns, Bankot érintő informatikai biztonsági témakörökkel kapcsolatban szervezett nemzetközi munkacsoportok munkájában;
10. irányítja és elvégzi az informatikai biztonságra vonatkozó tudatosítást és oktatást;
11. koordinálja a Központi jogosultságkezelő rendszerben nyilvántartott felhasználói jogosultságok felülvizsgálatának elvégzését a Bankban;
12. felel a Bank által működtetett információbiztonsági folyamatok – ideértve az informatikai biztonsági kockázat-, valamint a compliance menedzsmentet –, továbbá a jogszabályi adatszolgáltatási kötelezettség kézben tartásának támogatására szolgáló szoftver üzemeltetéséért, amely esetében az alkalmazást kiszolgáló infrastruktúra fenntartásáról az Informatikai igazgatóság gondoskodik.
1.2.3.2. Ellenálló képességi főosztály
1. irányítja a környezetvédelmi tevékenységet, működteti a Bank Környezetvédelmi Vezetési- és Hitelesítési Rendszerét (KÖVHIR), ellenőrzi a hulladékgazdálkodási tevékenységet;
2. közreműködik a Bank karbonsemleges működésének megvalósításában, ehhez kapcsolódóan javaslatot tesz a Bank operatív működéséből adódó karbonlábnyom csökkentésére;
3. gondoskodik a környezetvédelmi feladatok ellátásáról, megvalósításáról, ellátja a hatósági engedélyek beszerzésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat, elkészíti, beküldi az éves környezetvédelemmel kapcsolatos bevallásokat;
4. ellátja a Bank munkavédelemmel összefüggő központi feladatait, irányítja és ellenőrzi a Bank munkabiztonsági tevékenységét, végzi a munkavállalók munkavédelmi, munkabiztonsági oktatási feladatait, ellátja a munkavédelmi paritásos testülettel kapcsolatos, a munkáltatói oldalt terhelő feladatokat;
5. ellátja a Bank tűzvédelemmel összefüggő központi feladatait, irányítja és ellenőrzi a Bank tűzvédelmi tevékenységét, végzi a munkavállalók tűzvédelmi oktatási feladatait;
6. elvégezteti a munkavédelemmel (munkakörnyezeti és villamos mérések, gépvizsgálatok stb.) és tűzvédelemmel (tűzoltó eszközök, felszerelések, légzésvédelmi eszközök) kapcsolatos méréseket, felülvizsgálatokat, karbantartásokat, javításokat;
7. ellátja a katasztrófaelhárítási feladatokat, karbantartja, teszteli a Katasztrófa Elhárítási Tervet;
8. a főosztály további feladatait a Működésbiztonsági osztályon keresztül látja el.
1.2.3.2.1. Működésbiztonsági osztály
1. fizikai biztonsági szervezetként ellátja a fizetési rendszer működtetése tevékenységre vonatkozó részletes szabályokról szóló MNB rendelet által a fizikai biztonsággal kapcsolatban előírt feladatokat;
2. közreműködik a fizetési rendszer működtetésének ellenőrzésében a biztonsági feltételeknek való megfelelés tekintetében;
3. közreműködik a pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelmek elbírálásában a biztonsági szabályzat véleményezésével, illetve az abban foglaltak helyszíni ellenőrzésével, valamint részt vesz a pénzfeldolgozási tevékenység biztonsági feltételeknek való megfelelésre irányuló, a Készpénzlogisztikai igazgatóság által végzett hatósági ellenőrzésben;
4. ellátja – a Készpénzlogisztikai igazgatósággal együttműködve – a pénz- és értékszállításokkal kapcsolatos feladatokat;
5. gondoskodik – a Készpénzlogisztikai igazgatósággal együttműködve – a jegybanki pénzkészlet kihelyezés biztonsági feltételeinek elbírálásáról, a szükséges intézkedések megtételéről;
6. gondoskodik a Bank jogszabályban meghatározott védelmi és biztonsági feladatainak ellátásáról;
7. ellátja a jogszabályi és hatósági rendelkezéseknek megfelelő fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzés-védelmi feladatokat, valamint gondoskodik a személy- és vagyonőri feladatok ellátásáról;
8. ellátja a banki rendezvényekkel kapcsolatban – a kockázatalapú megközelítés elve alapján – a rendezvénybiztosítási feladatokat, és gondoskodik az információvédelmi feladatok ellátásáról;
9. ellátja a Bank elektronikus és mechanikai vagyonvédelmi eszközeivel, berendezéseivel, az elhelyezett röntgenberendezésekkel, a tűzjelző-, a tűzmegelőző- és a beépített oltórendszerrel kapcsolatos biztonságtechnikai feladatokat;
10. erre irányuló megkeresés esetén fizikai biztonsági előkészítési és közreműködői feladatokat lát el a Bank feladatkörébe tartozó adatszállításokkal, egyéb, fizikai biztonsági közreműködést igénylő feladatokkal kapcsolatban;
11. meghatározza a Bank valamennyi szervezeti egysége számára a beszerzési eljárások, valamint a beruházások (pl. építési beruházás, felújítás megkezdése, adott objektum a Bank kezelésébe történő átvétele, valamint bérlemény használatbavétele) során az őrzésvédelmet és biztonságtechnikát érintő és azzal összefüggő, kötelezően betartandó követelményrendszert;
12. erre irányuló megkeresés esetén véleményezi a felügyeleti engedélyezések őrzésbiztonsági jellegű feladatai és a Bankba érkező biztonságszakmai megkereséseket, állásfoglalás kéréseket;
13. a folyamatos biztonsági ügyeleti és koordinációs feladatok ellátására Operatív Törzs szolgálatot működtet;
14. recepció és telefonközpont szolgáltatást biztosít;
15. elvégzi a Bank objektumaiba történő be- és kiléptetéssel, a belépőkártyák készítésével, a biztonsági igénykezeléssel és engedélyezéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat.
2. A MONETÁRIS POLITIKÁÉRT, PÉNZÜGYI STABILITÁSÉRT ÉS DEVIZATARTALÉK-KEZELÉSÉRT FELELŐS ALELNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
2.1. A monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek
2.1.1. Stratégiai, kutatási és digitalizációs igazgatóság
Az igazgatóság kvantitatív módszerekkel elemzi és vizsgálja a pénzügyi rendszer technológiai innovációval és digitalizációval kapcsolatos, jövőbeli fejlődési irányait, elemzi azok lehetséges rendszerszintű, valamint kiemelten a jegybanki működésre, feladatra és stratégiai célrendszerre gyakorolt hatásait.
Az igazgatóság folyamatosan vizsgálja az innovatív megoldások jegybanki alkalmazhatóságának lehetőségeit (technológiai innovációk, digitális jegybankpénz stb.), azok várható hatását főként a jegybanki eszköztárra, monetáris politikára és a fizetési rendszerekre koncentrálva. Ellátja a digitális jegybankpénz esetleges bevezetésével kapcsolatos elemzési, tesztelési, bevezetési és működtetési feladatok jegybanki szintű koordinációját.
A pénzpiacokért és digitalizációért felelős ügyvezető igazgatóval együttműködve kapcsolatot tart a kormányzat digitalizációért felelős szerveivel, felsőoktatási intézményekkel, aktívan bekapcsolódik a témában releváns hazai és nemzetközi szereplők és szervezetek szakmai együttműködésébe. Kialakítja és folyamatosan fejleszti a pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények digitális versenyképességének jegybanki támogató eszközeit, elősegíti a pénzügyi rendszer üzleti folyamatainak és intézményeinek digitális transzformációját, a digitális szolgáltatások igénybevételi lehetőségének ösztönzését.
2.1.1.1. STRATÉGIAI, KUTATÁSI ÉS KVANTITATÍV ELEMZÉSI FŐOSZTÁLY
1. havi rendszerességű jelentések keretében azonosítja és elemzi a monetáris rezsim működése szempontjából releváns innovációkat és a kapcsolódó piaci fejleményeket;
2. kvantitatív módszerekkel elemzi a pénzügyi innovációk technológiai, piaci, monetáris politikai és elszámolás technikai aspektusait;
3. alkalmazott piaci kutatásokat végez, kvantitatív módszereket és modelleket dolgoz ki és működtet a monetáris politikai döntések, illetve azok kommunikációjának megalapozásához;
4. elemzi a hazai és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci innovatív megoldásokat és ezek piaci fogadtatását;
5. figyelemmel kíséri és elemzi a hazai és a nemzetközi digitális és FinTech újítások piaci fogadtatását, a piacok struktúráját, árazási mechanizmusát;
6. nyomon követi az innovatív technológiai megoldások fejlődését (blokklánc, mesterséges intelligencia stb.), javaslatokat dolgoz ki az ezekkel kapcsolatos, jegybankon belüli stratégiára;
7. elemzi a pénzügyi technológiai fejlesztések, a jegybankon belüli technológiai és folyamat oldali megújulás lehetőségeit, feltárja és felméri a digitalizációs újítások jegybanki alkalmazhatóságát, valamint koordinálja a projektek érintett területekkel közös megvalósítását, ide nem értve a felügyeleti technológiai innovációkkal (SupTech) kapcsolatos projekteket;
8. nyomon követi az innovatív technológiai megoldások fejlődését (blokklánc, mesterséges intelligencia, gépi tanulás stb.), az érintett szervezeti egységekkel együttműködésben javaslatokat dolgoz ki azok jegybankon belüli vagy a pénzügyi szektort érintő lehetséges gyakorlati alkalmazására;
9. a bankon belüli digitalizációs folyamatok hatékonysága érdekében a Statisztikai igazgatósággal, illetve az érintett területekkel együttműködve javaslatokat dolgoz ki az adatvagyon felhasználásának új lehetőségeire.
2.1.1.2. DIGITÁLIS JEGYBANKPÉNZ FŐOSZTÁLY
1. a digitális jegybankpénzzel kapcsolatos jegybanki döntéshozatal előkészítésének főfelelőse;
2. kutatja a digitális jegybankpénz monetáris politikai elméleti kereteit, hatásmechanizmusait;
3. összefoglaló anyagokat készít a digitális jegybankpénz nemzetközi alkalmazásának monetáris politikát érintő tapasztalatairól;
4. költség-haszon elemzéseket készít és vizsgálja a digitális jegybankpénz alkalmazását ösztönző és kockázatcsökkentő megoldásokat a digitális jegybankpénz potenciális bevezetésének monetáris politikai hatásaival kapcsolatban;
5. részt vesz a digitális jegybankpénz koncepcionális, hazai működési keretrendszerének kialakításában, véleményezi a felmerülő technológiai javaslatokat a monetáris politika vitele szempontjából;
6. vizsgálja a digitális jegybankpénz monetáris politikai alkalmazásának lehetőségeit, javaslatot tesz a digitális jegybankpénz monetáris politikai eszközként történő gyakorlati alkalmazására;
7. nyomon követi a digitális jegybankpénz monetáris politikai alkalmazása szempontjából releváns fejlesztések alakulását, valamint az európai és egyéb gazdaságpolitikai fórumokon felmerülő aktuális témákat, ezek alapján lehetséges jegybanki álláspontot alakít ki a felsővezetés részére;
8. részt vesz a bevezetésre kerülő digitális jegybankpénzzel kapcsolatos tesztelési, bevezetési és működtetési feladatokban a monetáris politikát érintő kérdésekben;
9. tanulmányokat készít a digitális jegybankpénz monetáris politikai aspektusaival kapcsolatban, és részt vesz a digitális jegybankpénzzel kapcsolatos kiadványok készítésében;
10. felelősként konferenciákon, munkacsoportokban képviseli a Bankot a digitális jegybankpénz monetáris politikai aspektusaival kapcsolatban.
2.2. A monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek
A monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgató tölti be a Bank „főközgazdásza” tisztjét, támogatja a Bank elnökének, illetve a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnöknek a munkáját a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésein. Kijelöli a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók közül azon személyeket, akik közreműködnek a kamatláb-változtatásról szóló MNB rendelet előkészítésében, továbbá – szükség szerint, a Monetáris Tanács titkársági feladatait ellátó munkavállalókkal együttműködve – Magyar Közlönyben való kihirdetésében. Tagként részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában, és gondoskodik a Pénzügyi Stabilitási Tanács működésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáról.
A Bank elnöke, illetve a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök számára ad hoc elemzéseket készít, beleértve újságcikkek, banki és egyéb külső elemzések, konferenciák, továbbá kiemelt sajtóhírek elemzését. A Bank elnöke és a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök számára készítendő elemzésekhez más területektől információt kérhet be. A kabinetfőnökkel együttműködve prezentációkat és ábrákat készít a Bank elnökének belföldi és külföldi nyilvános szerepléseihez, hivatalos tárgyalásaihoz, látogatásaihoz.
A hatáskörébe tartozó ügyekben képviseli a Bankot nemzetközi intézményekkel [a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: IMF), Világbank, Európai Bizottság, EKB] folytatott tárgyalásokon, közgyűléseken, konferenciákon, egyéb fórumokon. Alelnöki kijelölés esetén a Bankot képviselő egyik tagja az EKB Monetáris Politikai Bizottságának (MPC), valamint képviseli a jegybankot az EKB Pénzügyi Stabilitási Bizottságában. Az ügyvezető igazgató képviseli a jegybankot az EKB Pénzügyi Stabilitási Bizottságának egyes munkacsoportjaiban és az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ESRB) Technikai Tanácsadó Bizottságában is. Közreműködik a nemzetközi hitelminősítőket érintő ügyekben, részt vesz a hitelminősítőkkel folytatott tárgyalásokon.
A monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgató a közgazdasági és költségvetési elemzésekért, valamint statisztikáért felelős ügyvezető igazgatóval felváltva betölti a Bank Monetáris Műhely elnevezésű, belső szakmai fórumának levezető elnöki tisztjét.
Alelnöki kijelölés esetén részt vesz az ÁKK-val, valamint a Magyar Államkincstárral folytatott egyeztetéseken.
A monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgató figyelemmel kíséri a pénzügyi piacok működését, likviditását, jegybanki eszközökre való ráutaltságát, vizsgálja a kamattranszmisszió hatékonyságát. Részt vesz a Bank nyíltpiaci műveleteire, az árfolyam-politika megvalósítását szolgáló eszközrendszerre vonatkozó stratégia kidolgozásában és végrehajtásában, a devizatartalék optimális szintjének és a devizatartalékcél elérése módjának meghatározásában.
Az irányítása alá tartozó szervezeti egységek útján figyelemmel kíséri a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer működését, feltárja a rendszer stabilitását veszélyeztető kockázatokat, valamint javaslatokat fogalmaz meg ezen kockázatok kezelésére vonatkozóan, továbbá összefogja a Bank felsővezetése részére készülő, a hazai tőkepiac elméleti és gyakorlati fejlesztési lehetőségeiről, a legjobb gyakorlatok lehetséges hazai alkalmazásáról szóló javaslatok elkészítését.
A Bank elnöke, illetve a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök iránymutatása alapján koordinálja azokat a jegybanki projekteket, amelyek több jegybanki szakterület együttműködése keretében valósulhatnak meg, az irányítása alá tartozó szervezeti egység főfelelősként való kijelölése mellett. A jegybanki programokat hazai és nemzetközi fórumokon képviseli. Koordinálja a jegybank hazai euróbevezetéssel kapcsolatos elemzéseit. A pénzügyi rendszer stabilitását és a fenntartható gazdasági növekedést támogató funkcióját veszélyeztető kockázatokról beszámol a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak.
Irányítja és felügyeli a Pénzügyi stabilitási jelentés, a Makroprudenciális jelentés, a Lakáspiaci jelentés, a Kereskedelmiingatlan-piaci jelentés, a Hitelezési folyamatok című kiadványok munkáit, valamint az anyagok belső és külső kommunikációját. Részt vesz az Inflációs jelentés, a Növekedési jelentés, a Költségvetési jelentés, a Fenntarthatósági jelentés, a Zöld pénzügyi jelentés, a Termelékenységi jelentés, a Versenyképességi tükör és a Versenyképességi jelentés előkészítési folyamatában és véleményezésében.
Munkájával támogatja a pénzügyi közvetítő rendszer képviselőinek szóló szakmai programokat, segíti a hazai pénzügyi kultúra fejlődését.
A területért felelős ügyvezető igazgatóként kapcsolatot tart a pénz-, tőke-, vállalati kötvény és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter képviselőjével, illetve a Pénzügyi Stabilitási Tanács elnöke által felkért külső meghívottakkal.
2.2.1. Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóság
A Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóság feladata a monetáris rendszer kereteinek meghatározásával és a monetáris politika vitelével kapcsolatos döntések előkészítése a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság értékelése alapján és a többi érintett szervezeti egység véleményének figyelembevételével, továbbá felelős a Monetáris Tanács által hozott döntések kommunikációjának előkészítéséért.
Az igazgatóság részt vesz a Bank nyíltpiaci műveleteire vonatkozó döntések előkészítésében. Elemzi a pénzügyi piacok és a monetáris politika transzmisszióját, illetve hatásmechanizmusának megismerését szolgáló elemző kutatómunkát végez, valamint elemzi a monetáris rezsim működését befolyásoló pénzügyi piaci fejleményeket, a hazai pénzügyi piacok működését és likviditási helyzetét. Elemzi a devizapiac keresleti-kínálati tényezőit, a devizaárfolyam és a hozamok alakulását befolyásoló tényezőket. Rendszeresen tájékoztatja a Bank felsővezetését és a Monetáris Tanácsot a hazai, nemzetközi pénzügyi piaci és egyes makrogazdasági folyamatok alakulásáról.
Részt vesz az Inflációs jelentés és a Pénzügyi stabilitási jelentés kiadványok megfelelő részeinek elkészítésében. Működteti, tartalmilag meghatározza és a Statisztikai igazgatóság bevonásával karbantartja, illetve továbbfejleszti a monetáris politikai döntéseket előkészítő információs rendszert, valamint részt vesz a jegybanki információs rendszerre vonatkozó MNB rendelet előkészítésében.
Képviseli a Bankot az EKB egyes munkacsoportjaiban és – alelnöki kijelölés esetén – az EKB Pénzpiaci Műveletek Bizottságában, valamint közreműködik a nemzetközi hitelminősítőket érintő ügyekben. Közreműködik a devizatartalék megfelelő szintjének elérését és annak módját meghatározó munkában és előterjesztésben, ahol fő felelőssége a monetáris politikai szempontok érvényesülésének biztosítása.
Az igazgatóság felelős a Monetáris Műhely titkársági feladatainak ellátásáért.
2.2.1.1. NEMZETKÖZI MONETÁRIS POLITIKAI FŐOSZTÁLY
1. nyomon követi a nemzetközi monetáris politikai trendeket és az azokat meghatározó döntéseket, figyelemmel kíséri az európai és egyéb gazdaságpolitikai fórumokon felmerülő aktuális monetáris politikai témákat, legjobb nemzetközi gyakorlatokat;
2. tájékoztatja a Bank felsővezetését a monetáris politikát meghatározó legfőbb nemzetközi trendekről, valamint a Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatósággal együttműködve a nemzetközi jegybanki gyakorlatot érintő kérdésekben közreműködik a hazai monetáris politikai döntések előkészítésében;
3. részt vesz az Inflációs jelentés című kiadvány készítésében és az előrejelzési folyamatban, továbbá mindazon kiadványok elkészítésében és véleményezésében, ahol szakterületi érintettsége felmerül;
4. elemzéseket és tanulmányokat készít a nemzetközi monetáris politika vitele szempontjából érdeklődésre számot tartó témákban, ennek keretében kvantitatív módszereken és modelleken alapuló alkalmazott kutatásokat is végez;
5. felsővezetői felkészítőket készít a nemzetközi monetáris politikai kérdésekben, illetve e területen javaslatot tesz a jegybanki álláspont kialakítására;
6. képviseli a Bankot az EKB egyes munkacsoportjaiban és – alelnöki kijelölés esetén – egyes bizottságaiban, így az EKB Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elsőszámú és alternatív tagját, valamint az EKB Monetáris Politikai Bizottságának alternatív tagját adja;
7. egyéb nemzetközi monetáris politikai szakmai rendezvényeken, konferenciákon képviseli a Bankot.
2.2.1.2. Monetáris stratégiai főosztály
1. felelős a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatósággal együttműködve a Monetáris Tanács kamatmeghatározó üléseire készülő, makrogazdasági, pénzügyi piaci és stratégiai szempontokat integráló háttéranyag és a közleménytervezet elkészítésért; e tevékenysége keretében elemzi a lehetséges kamatdöntések és azok kommunikációjának potenciális hatásait;
2. részt vesz a Monetáris Tanács közleményeinek kialakításában, és a Monetáris Tanács titkársági funkcióit ellátó munkavállalókkal együttműködve azok előkészítésében, kiadásában;
3. részt vesz az Inflációs jelentés című kiadvány készítésében és az előrejelzési folyamatban;
4. azonosítja, elemzi a monetáris politikát érintő stratégiai kérdéseket; folyamatosan felülvizsgálja a monetáris rezsim intézményi vonásait; elemzi az ERM II-tagsággal és az eurózóna-belépéssel kapcsolatos kérdéseket;
5. nyomon követi a monetáris politika szempontjából releváns témákat, figyeli a nemzetközi legjobb gyakorlat alakulását, valamint az európai és egyéb gazdaságpolitikai fórumokon felmerülő aktuális témákat, és ezek alapján lehetséges jegybanki álláspontot alakít ki a felsővezetés részére;
6. tanulmányokat készít a monetáris politika vitele szempontjából érdeklődésre számot tartó témákban, ennek keretében piaci adatokon, kvantitatív módszereken és modelleken alapuló alkalmazott kutatásokat végez;
7. elemzi a monetáris politikai eszközök működésének a monetáris politikai és gazdaságpolitikai célokkal való összhangját;
8. közreműködik a monetáris politikai eszköztár stratégiára vonatkozó javaslat elkészítésében, valamint a hitelösztönzési és makroprudenciális eszközök stratégiájának kialakításában.
2.2.1.3. Piaci elemzések főosztály
1. heti, valamint havi rendszerességű jelentések keretében azonosítja és elemzi a monetáris rezsim működése szempontjából releváns egyes makrogazdasági és pénzügyi piaci fejleményeket;
2. tanulmányokat készít a monetáris politika szempontjából releváns piaci fejleményekről, ennek keretében alkalmazott piaci kutatásokat végez, kvantitatív módszerekkel és modellekkel elemzi a pénz- és tőkepiacokat, azok kapcsolatát a monetáris politikai döntésekkel, illetve azok kommunikációjával;
3. főfelelősként elemzi a hazai és a globális pénz- és tőkepiaci folyamatokat, a piaci árazásban tapasztalható tendenciákat; beszámol a kamatdöntések és az egyéb monetáris politikai lépések piaci fogadtatásáról;
4. a Devizatartalék stratégiai és kockázatkezelési igazgatósággal közösen, a Pénzügyi stabilitási és jegybanki eszköztár igazgatósággal együttműködve figyelemmel kíséri és elemzi a hazai pénzügyi piacok állapotát, a piacok struktúráját, árazási mechanizmusát;
5. elkészíti a Monetáris Tanács kamatmeghatározó üléseire készülő háttéranyag piaci fejezetét;
6. működteti a pénz- és tőkepiaci adatokat tartalmazó információs rendszert (OMB Online), koordinálja a háttéradatbázis fejlesztését;
7. az Inflációs jelentés című kiadványban elkészíti a pénzügyi piacok elemzésével kapcsolatos részeket;
8. heti, valamint havi rendszerességgel összeállítja a nemzetközi, valamint a hazai gazdasági és pénzügyi folyamatokat bemutató ábragyűjteményt;
9. szakértőként képviseli a Bankot az EKB Piacfigyelő munkacsoportjában (MWG), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) Pénzügyi piacok bizottságában (CMF);
10. rendszeres elemzéseket és tanulmányokat készít a monetáris politika vitele szempontjából releváns rövid távú pénz-, deviza- és tőkepiaci folyamatokról;
11. elvégzi a BUBOR kamatjegyzések rendszeres statisztikai elemzését az Adósságfinanszírozási és pénzügyi piac-fejlesztési főosztállyal együttműködésben.
2.2.1.3.1. Piaci adatszolgáltatások osztály
1. üzemelteti, valamint az Informatikai igazgatósággal és a Piacmonitoring osztállyal együttműködve fejleszti a nagyfrekvenciás pénz- és tőkepiaci adatokat tartalmazó „OMB” adatbázist;
2. koncepciókat javasol és egyedi megoldásokat készít annak érdekében, hogy a Piaci elemzések főosztály a rendszeres riportálási kötelezettségének minél hatékonyabban eleget tehessen;
3. elkészíti a heti, illetve havi rendszerességgel megjelenő nemzetközi, valamint a hazai gazdasági és pénzügyi folyamatokat bemutató ábragyűjteményt;
4. támogatja a Piaci elemzések főosztályon, a Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóságon, illetve a társterületeken felmerülő, eseti és rendszeres elemzői adatigények kiszolgálását, folyamatosan fejleszti az ehhez szükséges interfészeket;
5. fő felelősként koordinálja az „OMB” adatbázissal kapcsolatos IT infrastruktúra komponenseinek specifikálását és fejlesztését;
6. gondoskodik a rábízott adatvagyon adatminőségének folyamatosan magas szinten tartásáról, innovatív megoldásokat alakít ki annak megőrzése érdekében;
7. felelős az adatvagyon kiaknázását szolgáló riportkészítési megoldások rendelkezésre állásáért, a felhasználók körével történő kapcsolattartásért;
8. részt vesz a Piaci elemzések főosztály igényeit kielégítő külső adatszolgáltatók kiválasztásában, a megrendelések előkészítésében, illetve a kapcsolattartásban.
2.2.1.3.2. PIACMONITORING OSZTÁLY
1. közreműködik a Piaci elemzések főosztály hazai és nemzetközi piaci fejleményekről szóló jelentéseinek elkészítésében;
2. folyamatosan fejleszti és a felmerülő felsővezetői igényekhez igazítja a Piaci elemzések főosztály hazai és nemzetközi piaci monitoring eszköztárát;
3. feladatkörébe tartozó ügyekben részt vesz a rendszeres belső szakmai fórumok (pl. Monetáris Műhely) elé kerülő anyagok és prezentációk előállításában, illetve e szakmai fórumok szervezésében;
4. elkészíti a Bank belső döntési mechanizmusaihoz (pl. Makromonitor) és rendszeresen publikált jelentéseihez (pl. Inflációs jelentés, Pénzügyi stabilitási jelentés) kapcsolódó piaci folyamatokat értékelő részeket;
5. figyelemmel követi és implementálja a más jegybankok és nemzetközi szervezetek gyakorlatában, valamint a szakirodalomban fellelhető, piacmonitoringhoz kapcsolódó fejlesztéseket, indikátorokat és eredményeket;
6. támogatja a Piaci elemzések főosztályon folyó, piaci folyamatok elemzésével kapcsolatos kutatási tevékenységet, és az eredményeket beépíti a rendszeres elemzési eszköztárba, különös tekintettel a dekompozíciós módszerekre, az adattudományi és gépi tanulási eredményekre, valamint a hozamgörbe fejlesztésére;
7. a Piaci adatszolgáltatások osztállyal együttműködésben részt vesz a nagyfrekvenciás pénz- és tőkepiaci adatokat tartalmazó „OMB” adatbázis fejlesztésében;
8. folyamatosan nyomon követi a jegybanki adatszolgáltatásokat és kutatja azok felhasználásának lehetőségeit, valamint javaslatokat fogalmaz meg az adatszolgáltatások éves és egyedi felülvizsgálatai alkalmával;
9. részt vesz a külső prezentációk piaci folyamatokat bemutató részeinek elkészítésében (konferenciák, befektetői prezentációk, IMF és Európai Bizottság delegációi számára készített prezentációk).
2.2.1.4. Makrofinanszírozás és külső egyensúly főosztály
1. elemzi és előrejelzi a fizetési mérleg és a külső egyensúlyi pozíció alakulását, különös tekintettel a jövedelemegyenleg és az EU-transzferek alakulására;
2. elemzi és előrejelzi a külső finanszírozási és adósságfolyamatokat, figyelemmel kíséri a devizapiaci kereslet-kínálat alakulását, a külső sérülékenység nyomon követése és a szükséges devizatartalék-megfelelés fenntartása kapcsán elemzi és előrejelzi a rövid külső adósság alakulását, különös tekintettel a banki mutatókra;
3. elemzi és előrejelzi a különböző szektorok nettó finanszírozási képességét a pénzügyi számlák alapján, különös tekintettel a háztartások és a vállalati szektor megtakarítási folyamataira és a megtakarítások szerkezetére, a rendelkezésre álló mikroadatok, illetve a szükség esetén elkészített, a releváns kérdéseket tartalmazó lakossági kérdőív alapján mélyebb elemzéseket készít a lakosság megtakarítási folyamatairól;
4. az egyes szektorok megtakarítási szerkezete alapján elemzi a monetáris aggregátumok alakulását és az állampapírpiaci folyamatokat;
5. az Inflációs jelentés, illetve a Pénzügyi stabilitási jelentés című kiadványokban elkészíti a külső egyensúlyi és finanszírozási helyzet elemzését és előrejelzését;
6. figyelembe véve a tartalékmegfelelés szempontjait, vizsgálja a Bank devizatartalékán vállalt árfolyam-pozíció jegybanki eredményt érintő kérdéseit, együttműködve az Eszköztár és tartalékmegfelelési osztállyal, valamint a Devizatartalék stratégiai és kockázatkezelési igazgatósággal;
7. előrejelzi a jegybankmérleg hosszabb távú alakulását (különös tekintettel a devizatartalék, forgalomban lévő készpénz- és sterilizációs állomány alakulására) és elkészíti – a Számviteli és kontrolling igazgatóság közreműködésével – a saját tőke várható alakulásáról szóló évenkénti előrejelzést és ezzel összefüggésben a jegybanki eredményprognózist;
8. tanulmányokat készít a külső egyensúly és adósság, fizetési mérleg fenntarthatóság, jegybankmérleg és megtakarítások témaköreiben;
9. folyamatosan értékeli és szükség esetén korszerűsíti a pénzügyi programozás módszereit;
10. véleményezi az igazgatóság, illetve a Monetáris Tanács számára készített jelentéseket, tájékoztatókat és előterjesztéseket, amennyiben azok témája érinti a Bank mérlegét vagy eredményét;
11. elkészíti a Fizetési mérleg jelentés című kiadványt.
2.2.1.5. Adósságfinanszírozási és pénzügyi piac-fejlesztési főosztály
1. monitorozza az államadósság finanszírozási szerkezetének alakulását, különös tekintettel a jegybanki szempontokra, illetve az önfinanszírozási koncepció érvényesülésére;
2. javaslatot tesz az államháztartás finanszírozási szerkezetével kapcsolatos jegybanki álláspontra, együttműködve a Makrofinanszírozás és külső egyensúly főosztállyal, a Költségvetési elemzések igazgatósággal, illetve a Devizatartalék stratégiai és kockázatkezelési igazgatósággal;
3. javaslatot tesz a lakossági állampapír stratégiával kapcsolatos jegybanki álláspontra, együttműködve a Költségvetési elemzések igazgatósággal;
4. részt vesz az ország külső finanszírozási szerkezetének átalakítására irányuló jegybanki programok kialakításában és végrehajtásában;
5. elemzéseket készít a hazai lakossági és intézményi befektetői kör szerkezetéről, viselkedéséről;
6. monitorozza az államadósság finanszírozási szerkezetével kapcsolatos régiós és nemzetközi trendeket, amelyről rendszeresen tájékoztatja a Bank döntéshozó testületeit a Piaci elemzések főosztállyal együttműködésben;
7. figyelemmel kíséri az államadósság finanszírozási szerkezetével kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat, valamint kutatásokat készít és publikál a témában a Piaci elemzések főosztállyal együttműködésben;
8. javaslatot tesz a hazai bankközi piacok és referenciamutatók fejlesztésére irányuló jegybanki lépésekre;
9. képviseli a szakterület és a Bank álláspontját a pénzügyi piacok fejlesztéséhez kapcsolódó egyes hazai és nemzetközi szakmai fórumokon [például Referenciamutató Jegyzési Bizottság, ÁKK elsődleges forgalmazói találkozók, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) benchmark munkacsoport];
10. a Referenciamutató Jegyzési Bizottság munkájának támogatása keretében monitorozza a hazai bankközi piacokat, nyomon követi a legjobb nemzetközi gyakorlatot, előkészíti és a Referenciamutató Jegyzési Bizottság elé terjeszti a kapcsolódó szabályzatokra vonatkozó javaslatokat, valamint a Piaci elemzések Főosztállyal együttműködésben elvégzi a kamatjegyzések rendszeres statisztikai elemzését;
11. rendszeresen felülvizsgálja a hazai pénzügyi piacok árazási mechanizmusát befolyásoló ún. „fairbank mutatók” körét, valamint koordinálja ezek Bankon belüli elfogadási és megszüntetési folyamatát;
12. a Piaci elemzések főosztállyal együttműködve kezeli és fejleszti a bankközi és állampapírpiaci kondíciókat megragadó jegybanki hozamgörbe modelleket;
13. részt vesz a Bank oktatási tevékenységében, elsősorban az államadósság finanszírozási szerkezetével, a lakossági állampapír stratégiával, illetve a hazai bankközi piacok működésével kapcsolatos témákban.
2.2.2. PÉNZÜGYI STABILITÁSI ÉS JEGYBANKI ESZKÖZTÁR IGAZGATÓSÁG
A Pénzügyi stabilitási és jegybanki eszköztár igazgatóság figyelemmel kíséri a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer működését, feltárja a rendszer stabilitását veszélyeztető kockázatokat. Meghatározza a kockázatok forrását és fennmaradásuk vagy további növekedésük lehetséges káros hatásait. Alkalmazott kutatással fejleszti elemzési keretrendszerét. Elemzi a hitelezési folyamatokat, értékeli a pénzügyi rendszernek a fenntartható gazdasági növekedést támogató funkcióját.
Elkészíti a Pénzügyi stabilitási jelentést, a Makroprudenciális jelentést, a Lakáspiaci jelentést, a Kereskedelmiingatlan-piaci jelentést és gondoskodik az anyagok belső és külső kommunikációjáról. Részt vesz az Inflációs jelentés, a Növekedési jelentés, a Költségvetési jelentés, a Fenntarthatósági jelentés, a Zöld pénzügyi jelentés, a Versenyképességi tükör és a Versenyképességi jelentés című kiadványok előkészítési folyamatában és véleményezésében.
Az igazgatóság feladata a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok hatékony kezelésére irányuló makroprudenciális vagy egyéb jegybanki politikára vonatkozó javaslattétel. Mindez magában foglalja a sokkellenálló-képesség növelésére, a prociklikusság csökkentésére és az egészséges hitelezés fenntartására, továbbá a hazai pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyságának növelésére vonatkozó politikákat.
A Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóság közreműködésével javaslatot tesz a Monetáris Tanács számára a Bank makroprudenciális stratégiájának kereteire, illetve a Pénzügyi Stabilitási Tanács részére a makroprudenciális stratégiára. Ennek részeként kialakítja a Bank hatáskörébe tartozó makroprudenciális szabályozó eszközökhöz tartozó döntéshozatali és eljárásrendeket, gondoskodik a megtett intézkedésekkel kapcsolatos koordinációról.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghatározott makroprudenciális stratégia alapján kalibrálja és folyamatosan működteti a Bank hatáskörébe tartozó sokkellenálló-képességet növelő, valamint anticiklikus, hitelezést befolyásoló szabályozó eszközöket, ennek keretében hatáselemzéseket végez, előkészíti a rendeletek kiadását, illetve gondoskodik a megtett intézkedésekkel kapcsolatos kommunikációról és utókövetésről. Figyelemmel kíséri más jegybankok makroprudenciális eszköztárának változásait.
Érvényesíti a Bank makroprudenciális szabályozási szempontjait a hazai és európai uniós jogszabály-előkészítő fórumokon, ide nem értve a pénzforgalommal és a pénz- és értékpapír-elszámolási rendszerekkel kapcsolatos kérdéseket.
Javaslatot tesz a Bank rendszerszinten jelentős intézményekkel kapcsolatos makroprudenciális politikájára (ez kiterjed a rendszerszinten jelentős intézmények beazonosítására, tevékenységének figyelemmel kísérésére, az ezen intézmények csődvalószínűségét csökkentő intézkedésekkel kapcsolatos javaslattételre, a rendkívüli jegybanki hitelnyújtással kapcsolatos operatív teendők koordinálására). Esetenként ellát egyes válságkezelési funkciókat.
A monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgató döntése alapján a szervezeti egység képviseli a jegybankot az ESRB, az ESRB Technikai Tanácsadó Bizottsága és az EKB egyes munkacsoportjaiban, valamint közreműködik a nemzetközi hitelminősítőket érintő ügyekben.
Az igazgatóság kialakítja és fejleszti a jegybanki eszköztárat. Ennek érdekében elemzi a pénzügyi piacok működését, likviditását, jegybanki eszközökre való ráutaltságát, vizsgálja a kamattranszmisszió hatékonyságát. Szükség esetén, monetáris politikai és pénzügyi stabilitási célból új eszközt vezet be, megváltoztatja a meglévő eszközök paramétereit, kalibrálja azokat, ehhez kapcsolódóan döntés- előkészítő anyagokat készít, egyeztet az érintett területekkel, biztosítja a jogi előkészítő munkát, közleményeket fogalmaz meg. Képviseli a jegybankot az EKB monetáris politikai eszköztárhoz kapcsolódó munkacsoportjaiban.
Összefogja a Bank nyíltpiaci műveleteire, az árfolyam-politika megvalósítását szolgáló eszközrendszerre vonatkozó döntések előkészítését.
2.2.2.1. PÉNZÜGYI RENDSZER ELEMZÉSE FŐOSZTÁLY
1. pénzügyi stabilitási szempontból rendszeresen figyelemmel kíséri és elemzi a pénzügyi közvetítőrendszer – intézmények és pénzügyi piacok – fejlődését, súrlódásait, válságjelenségeit, kockázati pontjait;
2. részletesen elemzi a bankrendszernek a gazdaság finanszírozásán belül betöltött szerepét, megítéli a pénzügyi intézményrendszer hitelkínálatának ciklikus helyzetét, a hitelezési képesség és hajlandóság mértékét;
3. a kiemelt bankrendszeri mérleg- és eredménymutatókra – ideértve a fontosabb hitelaggregátumokat – előrejelzést készít;
4. figyelemmel kíséri és elemzi a lakás- és kereskedelmiingatlan-piaci folyamatokat, beazonosítja az ezekben a szektorokban felépülő kockázatokat;
5. a Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatósággal közösen figyelemmel kíséri és elemzi a hazai pénzügyi piacok állapotát;
6. a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és az igazgatóság részére elemzéseket készít a pénzügyi közvetítőrendszert jellemző stabilitási jellemzőkről, a hazai és nemzetközi stabilitást veszélyeztető jelenségekről és a hitelezési folyamatokról;
7. évente kétszer elkészíti a Pénzügyi stabilitási jelentés című kiadványt, melyet a Pénzügyi Stabilitási Tanács és az igazgatóság elé terjeszt, és amelyről a Monetáris Tanácsot tájékoztatja;
8. együttműködik az Inflációs jelentés című kiadvány pénzügyi piacokat és bankrendszert érintő elemzéseinek elkészítésében;
9. kidolgozza, korszerűsíti és működteti a Bank negyedévente lebonyolított, hitelezési vezetők körében végzett kérdőíves felmérését, melynek eredményeit publikálja;
10. a rendszerszinten jelentős hitelintézeteket, bankcsoportokat, illetve pénzügyi rendszer stabilitásában meghatározó részpiacokat folyamatosan elemzi, erről meghatározott időszakonként tájékoztatást készít, intézkedést igénylő esetekben tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező vezetőket, a Makroprudenciális politika főosztállyal közösen javaslatot tesz az intézkedésekre;
11. működteti, és tartalmilag meghatározza a pénzügyi stabilitási elemzéseket megalapozó információs rendszert, valamint részt vesz a jegybanki információs rendszerre vonatkozó MNB elnöki rendelet előkészítésében;
12. a Statisztikai igazgatóság bevonásával gondoskodik a pénzügyi stabilitási elemzéseket megalapozó információs rendszer karbantartásáról, illetve továbbfejlesztéséről;
13. a feladatkörébe tartozó kérdésekben gondoskodik a nemzetközi kormányközi szervezetek, illetve a Magyarország államadósságának minősítését végző nemzetközi hitelminősítő intézetek információs igényének kielégítéséről, az ilyen szervezetek és intézetek által készített elemzések és értékelések véleményezéséről;
14. ellátja a Bank képviseletét az EKB munkacsoportjaiban, valamint – alelnöki kijelölés esetén – az EKB Pénzügyi Stabilitási Bizottságának munkájában;
15. figyelemmel kíséri más jegybankok, nemzetközi intézmények pénzügyi stabilitással kapcsolatos tevékenységét.
2.2.2.1.1. Ingatlanpiaci elemzések osztály
1. fenntartja, fejleszti és lehetőség szerint bővíti az ingatlanpiacról rendelkezésre álló információs bázist és elemzési keretrendszert;
2. negyedéves rendszerességgel elemzéseket készít a lakáspiac és a kereskedelmiingatlan-piac folyamatairól, a kínálati és keresleti kondíciókról, ezen piacokat jellemző árakról, bérleti díjakról és a finanszírozási kondíciók alakulásáról;
3. negyedéves rendszerességgel előkészíti, és a Statisztikai igazgatóság közreműködésével a Bank honlapján közzéteszi az MNB lakásárindexet;
4. évente két-két alkalommal elkészíti a Lakáspiaci jelentést, valamint a Kereskedelmiingatlan-piaci jelentést;
5. kapcsolatot tart a magyar ingatlanpiac főbb szereplőivel, ideértve különösen a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testületben részt vevő piaci szereplőket és a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) ingatlanpiaccal foglalkozó részlegét;
6. rendszeresen publikációkat készít a hazai és nemzetközi lakáspiaci és a kereskedelmiingatlan-piaci aktualitásokról;
7. figyelemmel kíséri az ingatlanpiacokon tapasztalható nemzetközi trendeket, valamint az ESRB, az EKB és más nemzetközi hatóságok ingatlanpiaccal, valamint az ingatlanpiac pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatásait.
2.2.2.2. ALKALMAZOTT KUTATÁS ÉS STRESSZTESZT FŐOSZTÁLY
1. a jegybank pénzügyi stabilitási funkciójának hatékony ellátása érdekében továbbfejleszti a pénzügyi stabilitás elemzési módszereit;
2. a pénzügyi stabilitással kapcsolatos témákban kutató-elemző munkát végez, az elkészült anyagokat a Bank belső fórumai elé terjeszti, illetve a Bank különböző kiadványsorozataiban és külső folyóiratokban publikálja;
3. kialakítja, továbbfejleszti és az elemzési munka során felhasználja a pénzügyi intézmények viselkedését és a makrogazdasági környezettel való kölcsönhatásait leíró modelleket; e modellek segítségével makro-stresszteszteket végez;
4. együttműködik a Prudenciális modellezési főosztállyal az intézményi stressztesztek keretrendszerének kialakításában, az alkalmazott módszertanok kidolgozásában;
5. modelleket fejleszt a makroprudenciális politika támogatására;
6. vizsgálja a hitelezés és más banki reakciók hatását a makrogazdasági környezetre;
7. figyelemmel kíséri más jegybankok, nemzetközi intézmények pénzügyi stabilitással kapcsolatos tevékenységét;
8. képviseli a jegybankot a nemzetközi intézmények [IMF, Nemzetközi Fizetések Bankja (a továbbiakban: BIS) stb.] makroprudenciális elemzés fejlesztését célzó programjaiban;
9. ellátja a Bank képviseletét az EKB munkacsoportjaiban, valamint – alelnöki kijelölés esetén – az EKB Pénzügyi Stabilitási Bizottságának munkájában;
10. célirányos elemzéseivel, hatástanulmányokkal támogatja a Bank makroprudenciális eszközeinek hatékony és hatásos működtetését, feltárja az egyes eszközök használata során jelentkező mellékhatásokat;
11. kutatási és módszertani fejlesztéseivel támogatja a prociklikusságot csökkentő eszközök, így különösen az anticiklikus tőkepufferrel kapcsolatos elemzői, döntés-előkészítői munkát;
12. elemzi a jegybanki makroprudenciális intézkedéseknek és külső szabályozói változásoknak a pénzügyi intézmények tevékenységére és a reálgazdaság finanszírozására gyakorolt hatását;
13. figyelemmel kíséri az ESRB, az EKB és más nemzetközi szervezetek és makroprudenciális hatóságok makroprudenciális eszközökhöz kapcsolódó kutatással kapcsolatos tevékenységét;
14. a Statisztikai igazgatóság bevonásával gondoskodik a feladatkörébe tartozó elemzéseket megalapozó információs rendszer karbantartásáról, illetve továbbfejlesztéséről;
15. a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgató döntése alapján ellátja a Bank képviseletét az ESRB és az EKB munkacsoportjaiban, valamint – alelnöki kijelölés esetén – az EKB Pénzügyi Stabilitási és az ESRB Technikai Tanácsadó Bizottságok munkájában.
2.2.2.3. MAKROPRUDENCIÁLIS POLITIKA FŐOSZTÁLY
1. a Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóság közreműködésével javaslatot tesz a Monetáris Tanács számára a Bank makroprudenciális stratégiájának kereteire, illetve a Pénzügyi Stabilitási Tanács részére a makroprudenciális stratégiára; ennek részeként kialakítja a Bank hatáskörébe tartozó makroprudenciális szabályozó eszközökhöz tartozó döntéshozatali és eljárásrendeket, gondoskodik a megtett intézkedésekkel kapcsolatos koordinációról;
2. a Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóság és a Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatóság véleményének kikérésével alelnöki döntés alapján meghatározott rendszerességgel – ennek hiányában legalább évente – elkészíti a Pénzügyi Stabilitási Tanács részére a Makroprudenciális döntés-előkészítő papírt (Madep), melyben elemzi, hogy a rendszerkockázatok alapján szükség lehet-e makroprudenciális célú szabályozási beavatkozásra;
3. a rendszerkockázatok megakadályozása érdekében javaslatot tesz a jegybank számára elérhető, a sokkellenálló-képességet növelő és az anticiklikus, azaz az egészséges hitelezés (hitelösztönzés vagy hitelvisszafogás) fenntartására irányuló eszközöket magában foglaló makroprudenciális szabályozó eszközök alkalmazására;
4. ellátja a prociklikusságot csökkentő eszközök, így különösen az anticiklikus tőkepuffer bevezetéséhez és kalibrálásához szükséges elemzői teendőket, továbbá javaslatokat terjeszt elő az eszközökkel kapcsolatos jegybanki döntéshozatalhoz;
5. kialakítja a Bank rendszerszinten jelentős intézményekkel kapcsolatos politikáját a rendszerszinten jelentős intézmények beazonosítására, tevékenységének figyelemmel kísérésére, az ezen intézmények likviditási válsághelyzetének és esetleges csődjének valószínűségét csökkentő intézkedésekkel kapcsolatos javaslattételre vonatkozóan, ide nem értve a szanálási funkció keretében felmerülő ezen intézményekkel kapcsolatos feladatokat;
6. javaslatot tesz a Bank végső hitelezői funkciójának alapelveire és ennek kapcsán a hitelintézetek likviditási válságának kezelésével kapcsolatos belső döntéshozatali és eljárásrendre a Pénzügyi Stabilitási Tanács részére, ide nem értve a szanálási funkció kapcsán felmerülő feladatokat;
7. irányítja a jegybanki makroprudenciális szabályozás és MNB rendelet, határozat közzétételét;
8. kialakítja a megtett intézkedésekkel kapcsolatos kommunikáció szakmai tartalmát, illetve gondoskodik az intézkedések utókövetéséről, visszaméréséről;
9. elemzéseket készít a pénzügyi szektorra vonatkozó, rendszerkockázat szempontjából kiemelt fontosságú szabályozási kérdésekről; aktívan részt vesz a pénzügyi közvetítőrendszer – intézmények és piacok – szabályzáspolitikai koncepciójának kialakításában; ennek keretében monitorozza a legjobb nemzetközi gyakorlatokat és a hazai szempontból releváns kérdésekben javaslatot tesz azok bevezetésére;
10. szükség szerinti gyakorisággal elemzi a hitelintézetek rendszerszintű és egyedi likviditási helyzetét; rendszerkockázati szempontból elemzi a különböző piacok hálózatos összefüggéseit; a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntésének megfelelően, a Pénzügyi stabilitási és jegybanki eszköztár igazgatóság, valamint a Devizatartalék stratégiai és kockázatkezelési igazgatóság véleményének kikérésével működteti a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentésére szolgáló jegybanki makroprudenciális eszközöket;
11. a Bank végső hitelezői funkciójához kapcsolódóan elemzi a likviditási szükséghelyzetbe került intézményeket, előkészíti és koordinálja a hitelintézetekkel kapcsolatos döntéseket, gondoskodik a döntések végrehajtásáról, vizsgálja a hitelintézetek közötti kapcsolatrendszer alapján a fertőzésveszély valószínűségét, ide nem értve a szanálási funkció kapcsán felmerülő likviditási válsághelyzettel kapcsolatos feladatokat;
12. a Szabályozási főosztállyal együtt képviseli a Bankot a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása szempontjából fontos biztosítási, pénz- és tőkepiaci jogszabályok véleményezésében, ide nem értve a pénzforgalommal és a pénz- és értékpapír-elszámolási rendszerekkel, valamint a szanálással kapcsolatos kérdéseket;
13. az Európai Unió, az EKB és az ESRB illetékes bizottságain keresztül részt vesz az Európai Unió pénzügyi tárgyú jogszabályainak kidolgozásában és véleményezési folyamatában;
14. a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgató döntése alapján ellátja a Bank képviseletét az ESRB és az EKB munkacsoportjaiban, valamint – alelnöki kijelölés esetén – az EKB Pénzügyi Stabilitási és az ESRB Technikai Tanácsadó Bizottságok munkájában;
15. ellátja az Országos Betétbiztosítási Alappal (a továbbiakban: OBA) és a Befektető-védelmi Alappal (a továbbiakban: BEVA) kapcsolatos pénzügyi stabilitási feladatokat a szanálási feladatkört érintő OBA-val kapcsolatos feladatok kivételével, valamint vezetői felkészítőt készít a BEVA igazgatósági üléseihez, és ezek körében kapcsolatot tart az OBA-val és a BEVA-val;
16. figyelemmel kíséri a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyságának és versenyképességének javítását célzó nemzetközi gyakorlatokat, elemzi a hazai pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyságának és versenyképességének alakulását, és javaslatot tesz annak javítására;
17. a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal, a Hitelintézeti vizsgálati igazgatósággal és a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatósággal együttműködve részt vesz a „Minősített Fogyasztóbarát” minősítési keretrendszer kialakításában és fejlesztésében.
2.2.2.4. Pénzpiaci eszköztár és likviditáskezelés főosztály
1. irányítja az Eszköztár és tartalékmegfelelési osztály és a Likviditáskezelési osztály hatáskörébe tartozó feladatok elvégzését, ellenőrzi azok megvalósítását, koordinálja a főosztály alá tartozó osztályok közötti munka- és feladatmegosztást;
2. a pénzpiaci eszköztár-stratégiára, az egyes eszközökre, illetve a devizatartalék-megfelelési stratégiára vonatkozó javaslatok és előterjesztések elkészítésének fő felelőseként irányítja a kapcsolódó munkafolyamatokat, illetve az elfogadott javaslatok és előterjesztések implementációját, részt vesz a hitelösztönzési és pénzpiaci szempontokból releváns makroprudenciális eszközök stratégiájának kialakításában;
3. jogi-szakmai szempontú támogatást nyújt az Eszköztár és tartalékmegfelelési osztály, valamint a Likviditáskezelési osztály napi ügyvitele vonatkozásában (szükség esetén a Bankszakjogi főosztály közreműködésével).
2.2.2.4.1. ESZKÖZTÁR ÉS TARTALÉKMEGFELELÉSI OSZTÁLY
1. rendszeres elemzéseket készít a jegybanki eszköztár szempontjából releváns rövid távú pénz-, deviza- és tőkepiaci folyamatokról, a Likviditáskezelési osztállyal heti rendszerességgel napi bontású likviditási előrejelzést készít, azt figyelemmel kíséri, és szükség esetén javaslatot tesz gyorstenderek alkalmazására;
2. javaslatot tesz a kötelező tartalékszabályozásra, ideértve a kötelező tartalékráta mértékét, a kötelező jegybanki tartalék kapcsán alkalmazandó kamatmértékeket, továbbá a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, illetve képzésének és elhelyezésének módját; a Bankszakjogi főosztállyal együttműködve gondoskodik arról, hogy a tartalékrendszerhez kapcsolódó rendeletek megfeleljenek a vonatkozó monetáris politikai döntéseknek;
3. vizsgálja a monetáris politikai eszközök környezeti fenntarthatóságot támogató szerepét, és javaslatokat tesz a zöld megoldások alkalmazására a jegybanki eszköztárban, összhangban a Bank környezeti fenntarthatósági mandátumával;
4. elemzi a kamattranszmisszió hatékonyságának növelése érdekében bevezetésre került eszközök (kötelezőtartalék-rendszer, egynapos betéti és hitel eszközök, egyéb betét oldali és fedezett hitel eszközök, elfogadható fedezeti kör, FX-swap eszközök, kamatcsere-ügyletek) hosszú távon érvényesülő hatásait, a bankok jegybanki eszközökre való ráutaltságát; vizsgálja a piaci árak alakulását, ezekben a témákban tanulmányokat készít;
5. javaslatot tesz a kamattranszmisszió szempontjából a normál eszköztár (hitel és betétoldali eszközök, jegybanki diszkontkötvény), valamint a monetáris transzmisszió javítását szolgáló egyéb eszközök (állampapír- és jelzáloglevélpiaci programok, FX-swap ügyletek, spot piaci eszközök stb.) módosítására vonatkozóan, ezen eszközök elfogadható fedezeti körére és partnerkörére és az e területen hozott monetáris politikai döntések kommunikációjára;
6. nyomon követi a pénzpiaci eszköztár szempontjából releváns nemzetközi gyakorlatot, ezekről szükség szerint tájékoztatást nyújt a vezetőknek, és lehetséges jegybanki álláspontot alakít ki;
7. összefogja a pénzpiaci eszköztár operatív működtetését, az eszközök rendszeres meghirdetését; felelős a társterületekkel való kapcsolattartásért, az árazások négyszem-elven történő kivitelezéséért; az érintett szakterületekkel együttműködve javaslatot tesz a Bank forint- és devizapiaci üzleti feltételeinek és az abban szereplő ügyletekhez kapcsolódó üzletpolitika módosításaira;
8. a Piaci elemzések főosztállyal együttműködve figyelemmel kíséri és elemzi a hazai pénzügyi piacok állapotát, a piacok struktúráját, árazási mechanizmusát, fő felelősként vizsgálja a piaci árak alakulását, ezekben a témákban tanulmányokat készít;
9. tanulmányokat készít a pénzügyi piacok szempontjából releváns témákban, ennek keretében piaci adatokon, kvantitatív módszereken és modelleken alapuló alkalmazott kutatásokat végez;
10. közreműködik a jegybanki eszközöket érintő elemzési és döntés-előkészítői munkában, valamint a Likviditáskezelési osztállyal együttműködve az eszköztár operatív működtetésében;
11. kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja a devizatartalék-megfelelés optimális szintjére vonatkozó stratégiáját, a tartalékstratégia alapelvei mentén rendszeresen előre jelzi és értékeli a devizatartalék-megfelelést, a tartalékmegfelelés biztosítása érdekében javaslatokat fogalmaz meg, tanulmányokat készít a devizatartalék témakörében;
12. kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja a Bank devizapiaci intervenciós stratégiáját a Devizatartalék stratégiai és kockázatkezelési igazgatósággal, illetve a Pénz- és devizapiac igazgatósággal egyeztetve, figyelembe véve a monetáris politika és a tartalékstratégia szempontjait;
13. a Referenciamutató Jegyzési Bizottság munkájának támogatása keretében elvégzi a kamatjegyzés jegybanki partnerkört és eszköztárat érintő feladatait, közreműködik a kapcsolódó szabályzatokra vonatkozó javaslatok előkészítésében.
2.2.2.4.2. Likviditáskezelési osztály
1. figyelemmel kíséri a pénz-, deviza- és tőkepiaci folyamatokat, azonosítja és elemzi a jegybanki eszköztár és kamattranszmisszió szempontjából releváns piaci fejleményeket;
2. elemzi a jegybanki likviditás bankrendszeri és banki szintű alakulását, rendszeres előrejelzést készít a likviditási folyamatokról;
3. közreműködik az eszköztár operatív működtetésében, az eszközök rendszeres meghirdetésében;
4. ellenőrzi a kötelező tartalék előírások végrehajtását, havi rendszerességgel kiszámítja a kötelező tartalék után fizetendő kamatösszeget, és – jellegétől függően hatósági eljárás keretében – ellátja a szankcionálással kapcsolatos feladatokat, továbbá közreműködik a kötelező tartalék szabályozásának módosításában;
5. rendszeres tájékoztatást készít jegybanki eszközök igénybevételéről és likviditás alakulásáról, javaslatot tesz az eszköztári elemek alkalmazására, módosítására, kivezetésére;
6. közreműködik a zöld jegybanki eszköztár kialakításában és fejlesztésében;
7. hitelintézet likviditási válságkezeléséhez kapcsolódóan javaslatot tesz a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak a likviditásnyújtási célú jegybanki eszközre.
2.3. A devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek
A devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgató felügyeli a Bank nyíltpiaci műveleteinek végrehajtását, az árfolyam-politika megvalósítását szolgáló eszközrendszerre és a devizatartalék optimális szintjére, a Bank vállalati kötvénypiaci jelenlétével kapcsolatos döntések előkészítésében a kockázatkezelési szempontok érvényesítését, a devizatartalékcél elérésének módját. Irányítja a pénz-, deviza- és tőkepiaci műveletek végrehajtását egyfelől az adósságállomány kezelésére, másfelől a tartalékállomány befektetésére vonatkozóan; közreműködik a Bank adósságkezelési politikájának kialakításában; felügyeli a Bank monetáris politikai célú nyíltpiaci műveleteinek végrehajtását és a Bank által megvásárolt vállalati kötvényekre vonatkozó eljárásokat, valamint figyelemmel kíséri a vállalati kötvényportfólió minőségét és kockázatait.
A devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgató támogatja a Bank elnökének, illetve a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök munkáját a Monetáris Tanácsban és a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban.
A Devizatartalék stratégiai és kockázatkezelési igazgatóság, a Pénz- és devizapiac igazgatóság, valamint a Bankműveletek igazgatóság közötti véleménykülönbség esetén a devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgató a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök elé terjeszti a javaslatot.
A Bank elnöke, illetve a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök számára ad hoc elemzéseket készít, beleértve újságcikkek, banki és egyéb külső elemzések, konferenciák, továbbá kiemelt sajtóhírek elemzését az általa felügyelt területek munkájához kapcsolódóan. A Bank elnöke és a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök számára készítendő elemzésekhez más területektől információt kérhet be. A kabinetfőnökkel együttműködve prezentációkat és ábrákat készít a Bank elnökének belföldi és külföldi nyilvános szerepléseihez, hivatalos tárgyalásaihoz, látogatásaihoz.
Képviseli a Bankot nemzetközi intézményekkel (IMF, Világbank, Európai Bizottság, EKB) folytatott tárgyalásokon, közgyűléseken, konferenciákon, egyéb fórumokon. Közreműködik a nemzetközi hitelminősítőket érintő ügyekben, részt vesz a hitelminősítőkkel folytatott tárgyalásokon.
Koordinálja a Jegybanki Renminbi Programot. A kockázatkezelési funkció függetlenségét biztosítva az ügyvezető igazgató a releváns szempontokat továbbítja az Eszköz-Forrás Bizottság elnökeként eljáró igazgatósági tag felé. Koordinálja az Eszköz-Forrás Bizottság munkáját.
Részt vesz a Magyar Államkincstárral folytatott egyeztetéseken. E tevékenység ellátásában a hatáskörrel rendelkező szakterületek támogatják információk és háttéranyagok rendelkezésre bocsátásával, elkészítésével.
2.3.1. Devizatartalék stratégiai és kockázatkezelési igazgatóság
Az igazgatóság feladata a devizatartalék optimális befektetésére vonatkozó döntések előkészítése, a devizatartalékcél elérésére vonatkozó stratégia meghatározása, valamint ezen belül az optimális eszközallokáció, illetve a tartalékkezelés teljesítmény-mérésére szolgáló benchmarkok meghatározása. Az igazgatóság rendszeresen felülvizsgálja a devizatartalék-stratégiát, az Eszköztár és tartalékmegfelelési osztállyal közösen értékeli a devizatartalék-megfelelést, ahhoz javaslatokat fogalmaz meg. Az igazgatóság feladata továbbá a Bank által kezelt, piaci tényező változásai következtében átárazódó eszközök és források pénzügyi kockázatok szempontjából történő elemzése, az ezekkel kapcsolatos kockázatkezelési stratégiák előterjesztése, a devizatartalékra vonatkozó kockázatvállalási stratégia meghatározása, továbbá a stratégiák végrehajtásának ellenőrzése. Működteti a pénzügyi kockázatnak (piaci, likviditási, hitel- és klímakockázat) kitett eszközök és források teljes körére kiterjedő kockázatmérési és -jelentési rendszert, illetve a limitrendszert.
Az igazgatóság vizsgálja a devizatartalék környezeti fenntarthatóságot támogató szerepét, és javaslatokat tesz a zöld megoldások alkalmazására a devizatartalék kezelés tekintetében, összhangban a Bank környezeti fenntarthatósági mandátumával.
2.3.1.1. Devizatartalék stratégiai főosztály
1. a monetáris politika által adott korlátok figyelembevételével vizsgálja a Bank devizatartalékán vállalt árfolyampozíció stratégiai kérdéseit, javaslatot tesz a Bank devizaeszközeinek denomináció, valamint eszközosztály szerinti összetételére, az eszközosztályon belül alkalmazható instrumentumok körére, illetve a Bank teljes portfóliójához kapcsolódó kockázatvállalási politikára; a hosszú távú piaci tendenciák figyelembevételével, a Bank hozam és kockázati preferenciájának megfelelően meghatározza a devizatartalék befektetésének legfontosabb, hozamot, likviditást és kockázatokat meghatározó, számszerű stratégiai paramétereit, ezek között a klímakockázati szempontokat is mérlegelve;
2. kidolgozza a befektetési stratégia előállításához szükséges kvalitatív és kvantitatív eszközök rendszerét, amelyet folyamatosan fejleszt és működtet;
3. kapcsolatot tart jegybankokkal, piaci szereplőkkel, nyomon követi a világ jegybankjai által a devizatartalék befektetési stratégia kialakítása kapcsán követett elveket és gyakorlati megfontolásokat;
4. elvégzi a devizatartalék befektetési stratégia implementálásához kapcsolódó feladatokat;
5. a kockázatvállalási stratégiában meghatározza a devizatartalék-kezelés irányelveit, a tartalékkezeléshez kapcsolódó általános kockázatvállalási elveket, a tartalékkezelés működési kereteit;
6. kidolgozza az azonnal rendelkezésre álló likvid devizatartalék portfólió optimális szintjére vonatkozó stratégiát, és ennek alapján rendszeresen meghatározza annak szükséges szintjét;
7. létrehozza a devizatartalék befektetési stratégiának és a kockázati politikának megfelelő referencia-portfólió (benchmarking) rendszert;
8. tanulmányokat készít a devizatartalék témakörében.
2.3.1.2. Kockázatkezelési főosztály
1. működteti a pénzügyi kockázatnak (piaci, likviditási, hitel- és klímakockázat) kitett eszközök és források teljes körére kiterjedő kockázatmérési és -jelentési rendszert; ennek keretében
a) naprakész nyilvántartást vezet a Bank partnereiről, azok jogállásáról, a velük szemben vállalt (az értékpapírban megtestesülő és a származékos ügyletekből fakadó) hitelkockázatok mértékéről,
b) limitrendszert működtet a kockázatok korlátozására,
c) kockázati elemzéseket végez a Bank teljes portfóliójára vonatkozóan,
d) pénzügyi szempontból értékeli a Bank tartalékkezelési, valamint devizapiaci tevékenységét,
e) elkészíti a Bank mérlegének klímakockázati elemzését, koordinálja a kapcsolódó banki munkafolyamatokat;
2. ellátja a kockázati limitrendszerek módszertani fejlesztési és adminisztrációs feladatait;
3. közreműködik a Bank által tartalékkezelés során alkalmazni kívánt új ügylettípusok és kereskedési stratégiák üzleti döntés-előkészítésében;
4. a tartalékkezelés vonatkozásában előkészíti a Bank igazgatósága, illetve az igazgatóság tagjának hatáskörébe utalt, a Bank mérlegét érintő, devizában végzett tevékenységgel kapcsolatos döntéseket;
5. nyilvántartást vezet a devizatartalék-kezeléshez kapcsolódó pénzügyi műveleteket szabályozó keretszerződésekről és biztosítéki megállapodásokról;
6. elvégzi a külföldi partnerek, kibocsátók minősítését, illetve a Pénzügyi stabilitási és jegybanki eszköztár igazgatósággal együttműködésben a bankminősítési rendszer alapján javaslatot tesz a belföldi hitelintézetek minősítésére;
7. közreműködik az értékvesztés/céltartalékképzés mértékének megállapításában;
8. ellátja a pénzpiaci eszköztár működtetésével kapcsolatos pénzügyi kockázatkezelési feladatokat, ennek keretében
a) szakértői véleményt ad a Bank által elfogadható fedezetek körének meghatározásához,
b) a fedezett hitelnyújtás során alkalmazott fedezet befogadási értékére és kiértékelési elveire javaslatot tesz,
c) a derivatív ügyletek esetében alkalmazandó kockázatkezelési eszközök kapcsán javaslatot fogalmaz meg,
d) javaslatot tesz a felmerülő hitelkockázatok kezelésére;
9. operatív feladatkörében gondoskodik
a) a pénzpiaci eszköztár működtetéséhez kapcsolódóan – a fedezetkezelési rendszer részeként – az elfogadható fedezetek (Növekedési Hitelprogram kivételével) megállapításáról, a fedezeti értékek napi meghatározásáról,
b) a monetáris politikai derivatív ügyletek esetében a margin-számítások végrehajtásáról;
10. közreműködik a fedezetkezelési rendszer részeként elfogadott nagyvállalati hitelek elfogadhatóságával kapcsolatos ellenőrzési eljárásban;
11. javaslatot tesz a Bank végső hitelezői funkciójának alkalmazásakor, a rendkívüli hitelnyújtás során fedezetként elfogadható eszközök körére, befogadási értékeire, az alkalmazandó kiértékelési és kockázatkezelési elvekre, illetve válsághelyzetben gondoskodik a befogadásra kerülő eszközök piaci értékének megállapításáról; emellett elvégzi a kapcsolódó fedezetértékelési operatív feladatokat.
2.3.2. Pénz- és devizapiac igazgatóság
A Pénz- és devizapiac igazgatóság pénz-, deviza- és tőkepiaci műveleteket végez egyfelől az adósságállomány kezelésére, másfelől a tartalékállomány befektetésére; közreműködik a Bank adósságkezelési politikájának kialakításában; végzi a Bank monetáris politikai célú nyíltpiaci műveleteit; jegyzi a Bank hivatalos árfolyamát, a BUBOR, BIRS és HUFONIA swap bankközi referencia kamatlábat. Részt vesz a pénzpiaci eszköztár fejlesztésére és a követendő árfolyam-politikára vonatkozó döntés-előkészítési folyamatban; rendszeres és eseti elemzéseket, tájékoztatókat, felkészítő anyagokat készít a banki felsővezetők részére a hazai és nemzetközi deviza-, pénz- és tőkepiaci folyamatokról; ellátja a Bank és az állam közti Megbízási szerződésből rá háruló feladatokat. Karbantartja a pozícióvezető rendszer törzsadatait, és gondoskodik a rendszer által mutatott pozíciók helyességéről. Elemzi a hazai és a globális pénz- és tőkepiaci folyamatokat, a piaci árazásban tapasztalható tendenciákat.
Részt vesz az üzletpolitika készítésében a levelező banki kapcsolatra (nostro számlák, értékpapírszámlák, nemzetközi bankkapcsolatok), valamint az ÁKK részére végzett devizaszámla-vezetésre vonatkozóan.
2.3.2.1. FORINT- ÉS DEVIZAPIACI MŰVELETEK FŐOSZTÁLY
2.3.2.1.1. FORINTPIACI MŰVELETEK OSZTÁLY
1. végrehajtja a Bank nyíltpiaci műveleteit a hazai deviza-, pénz- és tőkepiacokon, vezeti az ezekkel kapcsolatos nyilvántartást;
2. karbantartja a Bank hírügynökségeknél fenntartott információs oldalait;
3. megállapítja és közzéteszi a BUBOR, BIRS és HUFONIA swap bankközi referencia kamatlábakat, válaszol az ezekre vonatkozó megkeresésekre;
4. közreműködik a Bank végső hitelezői funkciójának alkalmazásakor, a rendkívüli hitelnyújtás során fedezetként elfogadható eszközök piaci értékének megállapításánál; az igazgatóság döntése alapján értékesíti az elvonásra került értékpapírokat.
2.3.2.1.2. Devizapiaci műveletek osztály
1. felelős a Bank nettó devizapozíciójának és a devizatartalékok aranyban megtestesülő részének kezeléséért;
2. közreműködik a hosszú távú tartalékpolitika kialakításában, kezdeményezi új befektetési eszközök és csatornák alkalmazását, valamint javaslatot tesz a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnöknek konkrét eszköz- és forrásgazdálkodási kérdésekben;
3. vezetői információs rendszert működtet a deviza-, pénz- és tőkepiaci fejlemények folyamatos figyelemmel kísérésére;
4. megállapítja és közzéteszi a külföldi pénznemek forintban kifejezett hivatalos devizaárfolyamát, valamint válaszol az ezekre vonatkozó megkeresésekre;
5. negyedévente megadja a Bank hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek euróban kifejezett árfolyamát a Magyar Közlönyben való közzététel céljából;
6. alelnöki kijelölés esetén képviseli a Bankot az EKB Nyíltpiaci Műveletek Bizottságában (MOC) és annak Piacfigyelő munkacsoportjában (MWG).
2.3.2.2. Devizatartalék-kezelési főosztály
2.3.2.2.1. DEVIZATARTALÉK-BEFEKTETÉSI OSZTÁLY
1. a megadott befektetési irányelvek és kockázati limitek között kezeli a szervezeti egységre bízott devizatartalékon belül kialakított befektetési portfóliókat;
2. a nemzetközi deviza- és tőkepiacokon rövid lejáratú határidős ügyleteket, valamint közép- és hosszú lejáratú kamat- és árfolyamfedezeti ügyleteket köt, továbbá másodpiaci adósságkezelési műveleteket végez;
3. közreműködik a hosszú távú tartalékpolitika kialakításában, kezdeményezi új befektetési eszközök és csatornák alkalmazását, valamint javaslatot tesz a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnöknek konkrét eszköz- és forrásgazdálkodási kérdésekben;
4. a kezelt befektetési portfóliókhoz kapcsolódóan piaci információszerzési és elemzési tevékenységet végez, közvetlen kapcsolatot tart fenn a piaci szereplőkkel és a partner jegybankokkal.
2.3.2.2.2. DEVIZALIKVIDITÁS-KEZELÉSI OSZTÁLY
1. a társterületekkel együttműködve biztosítja a mindenkor szükséges devizalikviditás fenntartását, figyelembe véve a monetáris politikai eszközök szükségletét, illetve a devizaszámlák igényét;
2. a belföldi hitelintézetekkel és a Bank ügyfeleivel konvertibilis devizában pénzpiaci műveleteket végez;
3. a megadott befektetési irányelvek és kockázati limitek között kezeli a szervezeti egységre bízott devizatartalékon belül kialakított likviditási portfóliókat;
4. kezdeményezi és előkészíti a devizatartalék-kezeléshez kapcsolódó pénzügyi műveleteket szabályozó keretszerződéseket és biztosítéki megállapodásokat, az érintett társosztályokkal kialakítja a megfelelő szerződéstervezeteket, valamint közreműködik a szerződések véglegesítésében.
2.3.2.2.3. BEFEKTETÉSI ADMINISZTRÁCIÓS OSZTÁLY
1. biztosítja a devizatartalék-befektetési tevékenység adminisztrációs hátterét;
2. közreműködik a külföldi pénznemek forintban kifejezett hivatalos devizaárfolyamának számítási és publikálási folyamatában.
2.3.3. Bankműveletek igazgatóság
A Bankműveletek igazgatóság vezeti az ügyfelek és a Bank saját számláit, ügyfélforgalmi jellegű forint- és deviza-pénzforgalmi tevékenységet végez a Bank számlavezetési körébe tartozó intézmények részére. Üzemelteti a VIBER elszámolásforgalmi rendszert. A szervezeti egység ellátja a Bank devizalikviditásának fenntartása érdekében rábízott feladatokat, lebonyolítási feladatokat végez a pénz-, deviza-, tőkepiaci műveletek és a tartalékállomány-befektetésekre irányuló, valamint a jegybank nyíltpiaci műveleteinek vonatkozásában. A Bankműveletek igazgatóság feladata a munkáltatói kölcsönök nyilvántartása és kezelése is. A Bank 100%-os tulajdonában álló leányvállalatok részére kölcsönt nyújt. Adatszolgáltatási feladatkörében elkészíti az előírt és ad hoc jellegű jelentéseket. A Bank auditálása során ellátja a szervezeti egység feladatköréhez, valamint a devizatartalék-kezeléshez kapcsolódó ügyletekre vonatkozó adategyeztetést, adatszolgáltatást.
A Bankműveletek igazgatóság látja el az InFoRex rendszerben a fejlesztések megvalósításához kapcsolódó bankszakmai projektvezetői, valamint üzleti oldalról történő teszttámogatási feladatokat. Ellátja a társterületek, valamint a saját területén keletkező Inforex fejlesztésekhez kapcsolódó alábbi feladatokat:
a) végzi a rendszerben történő fejlesztési feladatok, projektek előkészítését, tervezését, végrehajtását és utólagos nyomon követését, a más szervezeti egységekhez tartozó erőforrások szükség szerinti bevonásával, a kiemelt projektekről – szükség esetén – tájékoztatót készít az igazgatóság számára,
b) módszertani szabványokat és minőségbiztosítási eljárásokat alakít ki,
c) részt vesz a szállítóval kötött fejlesztői szerződés módosításában, megújításában, valamint üzleti oldalról a beszerzési bizottság munkájában, a fejlesztési követelményspecifikáció kidolgozásában, illetve módosításában,
d) végzi a szakterületek által megfogalmazott üzleti igények felmérését, annak eredményeként támogatja az üzleti igényeket tartalmazó specifikáció elkészítését,
e) közreműködik megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti esettanulmányok, döntés-előkészítő dokumentumok elkészítésében,
f) a saját fejlesztési igényei esetében meghatározza a teszteseteket és lebonyolítja a teszteket, a Bank más szervezeti egységeinél keletkező üzleti igényekre vonatkozóan üzleti oldalról felügyeli a teljes tesztelési folyamatot.
2.3.3.1. Számlaműveletek főosztály
2.3.3.1.1. NEMZETKÖZI FIZETÉSEK OSZTÁLYA
1. végzi a Bank ügyfelei, illetve a Bank saját részére vezetett, feladatkörébe tartozó pénzforgalmi és devizaszámlák és nyilvántartások törzsadatkezelését;
2. az ügyfelek és a Bank saját megbízásai alapján végzi a deviza pénzforgalmi lebonyolítási feladatokat, melyhez kapcsolódóan végzi a számlavezetést és a könyvelést;
3. javaslatot tesz a deviza számlavezetéshez kapcsolódó pénzforgalmi díjakra és jutalékokra; meghatározza és folyamatosan karbantartja a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó Üzleti feltételeket és a Hirdetményt;
4. hatósági és ügyfélmegkeresésekkel kapcsolatosan adatot szolgáltat;
5. adatot szolgáltat, pénzforgalmi statisztikát készít a devizaforgalomról a társterületek részére;
6. nostro számlakivonat egyeztetést végez;
7. ellátja a Magyar Állam által a nemzetközi intézményekkel szemben vállalt fizetési kötelezettségeket megtestesítő kötelezvények letéti őrzését, a letétek átvételével, kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat;
8. koordinálja a tevékenységalapú folyamatköltség-számításhoz kapcsolódó bankműveleti feladatokat;
9. nyomon követi a szabályozói környezet és a piaci infrastruktúra változását, a nemzetközi szabványokat, szokványokat és infrastruktúrafejlesztési trendeket;
10. feladatkörében eljárva kapcsolatot tart a partnerekkel, mely során a Jogi igazgatósággal együttműködve előkészíti a szükséges szerződéseket;
11. ellátja a partnerközi SWIFT kapcsolatok kezeléséhez szükséges engedélyezési feladatokat.
2.3.3.1.2. Belföldi fizetések osztálya
1. végzi a forint jegybanki ügyfélkör, illetve a Bank saját részére vezetett pénzforgalmi számláinak és nyilvántartásainak törzsadatkezelését;
2. az ügyfelek és a Bank saját megbízásai alapján végzi a forint-pénzforgalmi lebonyolítási feladatokat, mindehhez kapcsolódóan végzi a számlavezetést és a könyvelést; operatív feladatkörében gondoskodik a forint jegybanki fedezetkezelési rendszer bankműveleti oldali működtetéséről;
3. javaslatot tesz a forint számlavezetéshez kapcsolódó pénzforgalmi díjakra és jutalékokra; meghatározza és folyamatosan karbantartja a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó üzleti feltételeket és a Hirdetményt;
4. vezeti a bankközi fizetési forgalom irányításához szükséges bankkód- és hitelesítő tábla nyilvántartást;
5. a VIBER vonatkozásában ellátja a rendszerhez való csatlakozással kapcsolatos engedélyezést, valamint a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvényben meghatározott, a VIBER mint kijelölt rendszer résztvevői közötti megállapodások karbantartási feladatait és az ott meghatározott rendszerüzemeltetői feladatokat;
6. hatósági és ügyfélmegkeresésekkel kapcsolatosan adatot szolgáltat;
7. ellátja a kötelező jegybanki tartalékkal kapcsolatos bankműveleti tevékenységeket;
8. nyomon követi a VIBER és a kapcsolódó rendszerek forgalmát, valamint a VIBER-t is érintő pénzforgalmi fejlesztéseket, elemzi a tendenciákat, javaslatot tesz fejlesztésekre, a folyamatok módosítására; feltérképezi a VIBER-hez, illetve a résztvevőkhöz kapcsolódó kockázatokat, közreműködik a kockázatkezelési rendszer kialakításában; monitorozza és elemzi az üzleti folyamatokat;
9. adatot szolgáltat a társterületek részére a monetáris eszköztárhoz kapcsolódóan;
10. bankközi elszámolásforgalomban végzi
a) a VIBER elszámolásforgalmi rendszer üzemeltetését,
b) a BKR pozíció mátrix elszámolását,
c) a napközbeni hitelkerethez és a napvégi overnight hitelhez és a rendelkezésre állás keretében nyújtott egynapos betéthez kapcsolódó lebonyolítási feladatokat,
d) a bankkártya elszámolások kiegyenlítését és a kapcsolódó óvadék-nyilvántartást, valamint a teljesítési megállapodások karbantartását,
e) a postától kapott tranzakciók és díjak elszámolását, továbbszámlázását,
f) a bankon belüli klíringforgalom lebonyolítását,
g) a piaci infrastruktúrák működésének támogatásához kapcsolódó feladatokat,
h) a VIBER üzemidőn kívül nyújtott jegybanki hitelek nyilvántartását, könyvelését,
i) a felszámolás alatt álló kereskedelmi bankok forint hitelállományainak nyilvántartását és kezelését;
11. végrehajtja a munkabérrel kapcsolatos forintutalásokat;
12. figyelemmel kíséri az azonnali elszámoláshoz kapcsolódó kiszervezett szolgáltatások minőségét, javaslatot tesz azok fejlesztésére;
13. részt vesz az osztály tevékenységéhez kapcsolódó kiszervezett szolgáltatások szerződései bankszakmai tartalmának meghatározásában;
14. elkészíti a felsővezetés részére a VIBER működéséről, a rendelkezésre állásáról szóló tájékoztatót, a szakterületek között koordinálja a VIBER átfogó értékelését, az értékelés megállapításaiból operatív intézkedési tervet készít, nyomon követi a kapcsolódó feladatok állását és státuszjelentést készít;
15. nyomon követi a szabályozói környezet és a piaci infrastruktúra változását, ehhez kapcsolódóan információs rendszert működtet;
16. részt vesz az osztály tevékenységéhez kapcsolódó üzleti tárgyalásokon, szakmai konferenciákon;
17. részt vesz a VIBER számlavezető rendszerének informatikai fejlesztéseiben;
18. részt vesz a hitelesítő tábla nyilvántartás vezetését támogató alkalmazás informatikai fejlesztéseiben;
19. koordinálja a VIBER Fórum működését.
2.3.3.1.3. Munkáltatói kölcsön osztály
1. nyilvántartja és kezeli a munkáltatói kölcsönöket;
2. nyilvántartja és kezeli a Bank leányvállalatainak nyújtott kölcsönöket;
3. a Jogi igazgatósággal együttműködve elkészíti a feladatához kapcsolódó szerződéseket;
4. a Jogi igazgatósággal együttműködve biztosítja a munkáltatói kölcsönökhöz kapcsolódó jelzálogbejegyzések karbantartását;
5. nyilvántartja a kölcsönök fedezetét képező biztosítékokat;
6. feladatköréhez kapcsolódóan reklamációs feladatokat bonyolít le;
7. adatot szolgáltat a céltartalékképzéshez és értékvesztés-elszámoláshoz;
8. a munkáltatói kölcsönhöz kapcsolódóan megállapítja a Bank által fizetendő adó- és járulékfizetési kötelezettségeket;
9. feladatköréhez kapcsolódóan végzi az ügyfélnyilvántartást, a számlavezetést és a törzsadatkezelést, végrehajtja a könyvelési feladatokat, vezeti az ügyletnyilvántartásokat;
10. folyamatosan követi a piaci hitelezési gyakorlatot, javaslatot tesz munkáltatói kölcsönök keretrendszerének fejlesztésére.
2.3.3.2. Piaci műveletek főosztály
2.3.3.2.1. TREASURY BACK OFFICE OSZTÁLY
1. ellátja a Pénz- és devizapiac igazgatóság által kötött deviza-, tőkepiaci és derivatív, valamint a Bank által megbízott vagyonkezelők által megkötött MBS (Mortgage backed securities) és TBA (To be announced) ügyletek lebonyolítási, levelezési és elszámolási feladatait;
2. végrehajtja a Bank, illetve az állam által külföldön kibocsátott kötvények fizetési kötelezettségeinek lebonyolítását, ellátja az ÁKK-nak adósságcsere keretében átadott MNB kibocsátású devizakötvényekhez kapcsolódó feladatokat, kezeli a Bank által az állam megbízásából, nemzetközi szerződésen alapuló külföldre nyújtott hiteleket;
3. feladatköréhez kapcsolódóan végzi az ügyfélnyilvántartást, -számlavezetést és a törzsadatkezelést, végrehajtja a könyvelési feladatokat, vezeti az ügyletnyilvántartásokat, analitikus adatot szolgáltat a céltartalékképzéshez és értékvesztés-elszámoláshoz;
4. feladatköréhez kapcsolódóan kapcsolatot tart, tárgyalásokat folytat meglévő és potenciális hazai és külföldi treasury partnerekkel, képviselve a Bank érdekeit, a Jogi igazgatósággal együttműködve előkészíti a feladatához kapcsolódó szerződéseket;
5. feladatköréhez kapcsolódóan reklamációs feladatokat bonyolít le;
6. részt vesz a Bankot érintő auditálási feladatok végrehajtásában (levelezés, adategyeztetés, adatszolgáltatás);
7. utógondozza a lejárt definitív kötvényeket (tőke, kupon);
8. figyelemmel kíséri a nemzetközi elszámolóházak által kezdeményezett és a SWIFT rendszerben történő standard változásokat, és kezdeményezi a szükséges fejlesztések/módosítások végrehajtását és integrálását az InFoRex rendszerben.
2.3.3.2.2. Deviza likviditási osztály
1. feladatköréhez kapcsolódóan végzi az ügyfélnyilvántartást, -számlavezetést és a törzsadatkezelést, végrehajtja a könyvelési feladatokat, vezeti az ügyletnyilvántartásokat, analitikus adatot szolgáltat a céltartalékképzéshez és értékvesztés-elszámoláshoz;
2. ellátja a nostro számlavezetéshez kapcsolódó feladatokat, így különösen: devizalikviditás biztosítása és ellenőrzése, pénzeszközök átcsoportosítása, költségek, kamatok elszámolása; folyamatosan figyelemmel kíséri a számlavezetési kondíciók változását, szükség szerint javaslatot tesz a nem korlátozottan diszponibilis számlavezetői kapcsolatok módosítására, számlák lezárására, újak nyitására;
3. végzi az export-import akkreditívekkel, okmányos inkasszókkal, (kapott, nyújtott, reverzális és Bank saját beszerzéseihez kapcsolódó ajánlattételi és jóteljesítési) garanciákkal kapcsolatos levelezési, adatszolgáltatási, állománykezelési és elszámolási feladatokat;
4. hatósági és ügyfélmegkeresésekkel kapcsolatosan adatot szolgáltat;
5. feladatköréhez kapcsolódóan kapcsolatot tart, tárgyalásokat folytat meglévő és potenciális partnerekkel (nostro számlavezetők), képviselve a Bank érdekeit, a Jogi igazgatósággal együttműködve előkészíti a feladatához kapcsolódó szerződéseket;
6. feladatköréhez kapcsolódóan reklamációs feladatokat bonyolít le;
7. felhasználói oldalról figyelemmel kíséri a Bank külföldi bankoknál vezetett nostro számláihoz kapcsolódó RTGS rendszerdokumentációkat a Bank számlavezetői rendszerének fejlesztése céljából;
8. karbantartja és megjelenteti az MNB mint bank standard fizetési instrukcióit;
9. végzi a befektetésekkel kapcsolatos idegen kötvény lejáratok és kuponok elszámolását.
3. AZ ELEMZÉSEKÉRT, PÉNZFORGALOMÉRT ÉS JEGYBANKI PROGRAMOKÉRT FELELŐS ALELNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
3.1. Az elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek
3.1.1. SZANÁLÁSI IGAZGATÓSÁG
A Szanálási igazgatóság gondoskodik a jogszabályban meghatározott szanálási hatósági feladatok ellátásáról, ideértve a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló
2014. évi XXXVII. törvény szerinti, valamint a tőkepiacról szóló
2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 346. §-a szerinti szanálási hatóság feladatait is, különösen a szanálási eljárás lefolytatásáról, a szanálási tervek elkészítéséről, a helyreállítási tervek véleményezéséről, a szanálási kollégiumok működtetéséről és az ilyen kollégiumok munkájában való részvételről, a szanálási elemzési és reorganizációs feladatok ellátásáról. Feladata a szanáláshoz kapcsolódó jogi és szabályozási feladatok ellátása, az intézményi kapcsolatok ápolása és a Bank nemzetközi szanálási kapcsolatrendszerének kiépítése és gondozása.
3.1.1.1. SZANÁLÁSI TERVEZÉSI ÉS REORGANIZÁCIÓS FŐOSZTÁLY
1. javaslatot tesz a Bank általános szanálási stratégiájára a Pénzügyi Stabilitási Tanács részére;
2. külön törvényben meghatározott keretek között a hazai székhelyű csoportok és intézmények vonatkozásában (home szerepkörben)
a) elkészíti és rendszeresen aktualizálja az intézményekre vonatkozó szanálási terveket,
b) a szanálási tervezés során, szükség esetén helyszíni szakaszt is tartalmazó szanálhatósági értékelést végez, és szanálhatósági akadályok feltárása esetén javaslatot tesz az akadályok mérséklésére vagy megszüntetésére irányuló intézkedések megtételére,
c) közreműködik a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítási tervei követelményrendszerének kialakításában és a Bankhoz benyújtott helyreállítási tervek véleményezésében,
d) működteti azon szanálási kollégiumot, mely olyan pénzügyi csoport köré szerveződik, melynek tekintetében a Bank a csoportszintű szanálási hatóság,
e) közreműködik a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodásaival kapcsolatos, a Bankra háruló feladatok ellátásában;
3. szanálás elrendelése esetén előkészíti a szanálást, döntés-előkészítő anyagot készít a Pénzügyi Stabilitási Tanács részére a szanálás folyamán hozandó döntésekről, így különösen az alkalmazandó szanálási eszköz (eszközök) kiválasztásáról;
4. közreműködik a szanálási biztosok kiválasztásában, irányítja a szanálási biztosok munkáját, és beszámoltatja őket;
5. koordinálja a szanálást, és szükség esetén a reorganizációt;
6. a szanálási feladatokhoz kapcsolódóan közreműködik a Bank rendszerszinten jelentős intézményekkel kapcsolatos politikájának kialakításában;
7. szanálási szempontból véleményezőként közreműködik a Bank szektorális stratégiai anyagainak készítésében;
8. szanálási célú elemzéseket végez a szanálási tervezés és a szanálás végrehajtásának támogatására;
9. előkészíti és gondozza a szanálási célú adatszolgáltatásokat;
10. ellátja a szanálási törvényben meghatározott, független vagyonértékelőkkel kapcsolatos pályáztatási, nyilvántartási és kiválasztási feladatokat;
11. szükség szerint elvégzi a szanálási törvényben meghatározott ideiglenes vagyonértékelést az érintett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás esetében;
12. külön törvényben meghatározott keretek között a külföldi székhelyű csoportok és intézmények vonatkozásában (host szerepkörben)
a) közreműködik külföldi szanálási hatóságok által koordinált csoportszintű szanálási tervek elkészítésében és aktualizálásában,
b) a szanálási tervezés során, szükség esetén helyszíni szakaszt is tartalmazó szanálhatósági értékelést végez, és szanálhatósági akadályok feltárása esetén javaslatot tesz az akadályok mérséklésére vagy megszüntetésére irányuló intézkedések megtételére,
c) közreműködik a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítási tervei követelményrendszerének kialakításában és a Bankhoz benyújtott helyreállítási tervek véleményezésében,
d) közreműködik az olyan szanálási kollégium működésében, mely olyan pénzügyi csoport köré szerveződik, melynek tekintetében nem a Bank a csoportszintű szanálási hatóság,
e) közreműködik a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodásaival kapcsolatos, a Bankra háruló feladatok ellátásában;
13. csoporthoz nem tartozó befektetési vállalkozások esetében
a) szanálási tervet készít,
b) elvégzi a szanálhatósági értékelést, szükség esetén helyszíni vizsgálatokkal,
c) ideiglenes értékelést végez, amennyiben szükséges,
d) véleményezi a helyreállítási terveket;
14. támogatja a tervezési és reorganizációs feladatok tekintetében a
Tpt. 346. §-a szerinti szanálási hatósági hatáskör gyakorlását.
3.1.1.2. SZANÁLÁSI JOGI ÉS SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY
1. a társfőosztállyal együttműködve elkészíti a szanálási feladatkörbe tartozó közigazgatási hatósági döntések tervezetét, hitelesíti azok kiadmányait;
2. a jogi kérdéseket, feladatokat illetően részt vesz a Bank szanálási feladatainak ellátásában, így különösen: a szanálási eljárás lefolytatásában; szanálási tervek készítésében; szanálhatósági vizsgálatok lefolytatásában; szanálhatósági akadályok azonosításában és kezelésében; a Bank közigazgatási hatósági döntésformát nem igénylő, szanálási feladatkör ellátásához szükséges döntéseinek előkészítésében;
3. közreműködik a szanálással kapcsolatos perekben a Bank képviseletében;
4. kialakítja – szükség esetén a Szanálási tervezési és reorganizációs főosztály szakvéleményének kikérésével – a beérkezett szanálási területet érintő állásfoglalásokat, a megkeresésekre adandó válaszokat;
5. előkészíti a szanálási témájú MNB rendeleteket, valamint gondoskodik azok rendszeres felülvizsgálatáról;
6. együttműködik az érintett társterületekkel a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása, valamint az intézményi válságkezelés szempontjából fontos pénz- és tőkepiaci, valamint biztosítási jogszabályok véleményezésében;
7. jogi támogatást nyújt a Szanálási tervezési és reorganizációs főosztálynak;
8. külön törvénynek és a szanálási döntéshozatali és eljárásrendnek megfelelően kapcsolatot tart a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, szervekkel, társaságokkal (így különösen a felelős minisztériummal, Szanálási Alappal);
9. ellátja az OBA-val, a Szanálási Alappal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott szanálási feladatkört érintő pénzügyi stabilitási feladatokat, valamint vezetői felkészítőt készít az OBA és a Szanálási Alap igazgatótanácsi üléseihez, és ezek körében kapcsolatot tart az OBA-val és a Szanálási Alappal;
10. a szanálási vagyonkezelő vonatkozásában szakmai felelősként előkészíti a tulajdonosi jogok gyakorlása keretében hozandó döntéseket;
11. közreműködik a Bank nemzetközi szanálási kapcsolatrendszerének kiépítésében és gondozásában;
12. ellátja a Bank képviseletét egyes európai uniós és egyéb nemzetközi szervezetek szanálással kapcsolatos munkacsoportjaiban és bizottságaiban;
13. gondoskodik a szanálásra vonatkozó nemzetközi sztenderdek, európai uniós ajánlások és iránymutatások implementálásáról;
14. nyomon követi a szanálásra vonatkozó nemzetközi jó gyakorlatokat, és indokolt esetben javaslatot tesz hazai meghonosításukra;
15. támogatja a jogi feladatok tekintetében a
Tpt. 346. §-a szerinti szanálási hatósági hatáskör gyakorlását.
A főosztályok közötti feladatmegosztást a Szanálási igazgatóság vezetője a fentiektől eltérően is megállapíthatja.
3.1.2. Jegybanki programokért felelős igazgatóság
A Jegybanki programokért felelős igazgatóság felelős a Bank – nem hagyományos jegybanki eszköztár segítségével történő – hitelösztönzéséért. Koordinálja a hitelprogramok működtetését, és elemzi az ebből származó információkat. Rendszeres kapcsolatot tart a hitelprogramban részt vevő pénzügyi intézmények körével.
3.1.2.1. Strukturált finanszírozás módszertani főosztály
1. javaslatokat tesz a vállalati forrásellátottság bővítéséhez szükséges jegybanki eszközökre és intézkedésekre, az irányadó szabályozással összhangban kidolgozza ezek közgazdasági és jogi részleteit a Devizatartalék stratégiai és kockázatkezelési igazgatósággal, a Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatósággal, a Pénzügyi stabilitási és jegybanki eszköztár igazgatósággal, a Jogi igazgatósággal és a Strukturált finanszírozás fejlesztési főosztállyal együttműködve;
2. azonosítja és feltárja a hazai vállalati kötvénypiac fejlesztési lehetőségeit, vizsgálja a megvalósítást megnehezítő vagy ellehetetlenítő jogszabályi, szabályzati rendelkezéseket és szakmai gyakorlatokat;
3. azonosítja és feltárja a vállalati adósságot megtestesítő követelések értékpapírosításában rejlő lehetőségeket, vizsgálja a megvalósítást megnehezítő vagy ellehetetlenítő jogszabályi, szabályzati rendelkezéseket, szakmai gyakorlatokat;
4. monitorozza és elemzi a vállalatfinanszírozási folyamat hatékonyságát, igénybevételét, erről tájékoztatja a Monetáris Tanácsot a Strukturált finanszírozás fejlesztési főosztállyal együttműködve;
5. figyelemmel kíséri és elemzi a vállalati kötvénypiac hazai és nemzetközi tendenciáit, az értékpapírosított követelések európai és globális trendjeit, gyakorlati tapasztalatait, és ezek hazai alkalmazási lehetőségeiről rendszeres tájékoztatókat készít a felsővezetők részére;
6. rendszeres kapcsolatot tart a vállalatfinanszírozási folyamat külső szereplőivel, különös tekintettel a kormányzati és szabályozási szervekre;
7. javaslatokat tesz a szervezeti egység által működtetett jegybanki eszköz (eszközök) működtetése körében a Bank nevében, illetve a Bankon kívüli személyek részéről a Bank érintettségével születő jognyilatkozatok, a szervezeti egység által működtetett jegybanki eszköz (eszközök) működtetése során létrejövő jogügyletek, valamint a Banknak a szervezeti egység által működtetett jegybanki eszköz (eszközök) működtetését érintő belső dokumentumai, döntés-előkészítő anyagai tartalmának jogi megfelelősége biztosítására a Strukturált finanszírozás fejlesztési főosztállyal együttműködve;
8. támogatja a Strukturált finanszírozás fejlesztési főosztályt a jegybanki eszközt (eszközöket) működtető feladatai ellátásában.
3.1.2.2. Strukturált finanszírozás fejlesztési főosztály
1. javaslatokat tesz a vállalati forrásellátottság bővítéséhez szükséges jegybanki eszközökre és intézkedésekre a Devizatartalék stratégiai és kockázatkezelési igazgatósággal, a Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatósággal, a Pénzügyi stabilitási és jegybanki eszköztár igazgatósággal és a Strukturált finanszírozás módszertani főosztállyal együttműködve;
2. kialakítja az érintett szakterületekkel együttműködve a hazai vállalati kötvénypiac fejlesztési lehetőségeinek megvalósításához szükséges pénzügyi és tárgyi feltételeket;
3. támogatja a hazai vállalati kötvénypiaci finanszírozás folyamatát és működését;
4. monitorozza és elemzi a vállalatfinanszírozási folyamat hatékonyságát, igénybevételét, erről tájékoztatja a Monetáris Tanácsot a Strukturált finanszírozás módszertani főosztállyal együttműködve;
5. rendszeres kapcsolatot tart a vállalatfinanszírozási folyamat külső szereplőivel, különös tekintettel a pénzügyi intézményekre és piaci szereplőkre;
6. folyamatosan monitorozza a szervezeti egység által működtetett jegybanki eszköz (eszközök) kötvényportfóliójának egyedi kockázatait és minőségét;
7. ellátja a kötvényvásárlások előkészítésével, illetve a megvásárolt kötvényekből álló portfólió kezelésével kapcsolatos, más szervezeti egység vagy alegység feladatkörébe nem tartozó feladatokat a Strukturált finanszírozás módszertani főosztállyal együttműködve.
3.1.2.3. Hitelösztönzési stratégiai és elemzési főosztály
1. javaslatot tesz a pénzügyi rendszer hitelezési funkciójának helyreállítására (prociklikusságának csökkentésére), a hitelezés szerkezetének javítására irányuló célzott jegybanki eszköz meghatározására és kalibrálására, figyelembe véve környezeti fenntarthatósági szempontokat is;
2. a Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóság, valamint a Pénzügyi stabilitási és jegybanki eszköztár igazgatóság közreműködésével előkészíti a hitelösztönzési célú jegybanki eszköz bevezetéséről vagy módosításáról szóló monetáris tanácsi döntést;
3. koordinálja a 2. alpontban megnevezett hitelösztönző eszközök elindítását és működtetését, ennek érdekében kapcsolatot tart az érintett szakterületekkel;
4. monitorozza a hitelösztönző eszközök igénybevételét, és elemzi azok statisztikai jellemzőit, a hitelösztönző eszközökről tájékoztatást nyújt és publikációkat készít;
5. az 1. alponttal összefüggésben, valamint a Pénzügyi stabilitási és jegybanki eszköztár igazgatóság munkájának támogatásaként figyelemmel kíséri a vállalati (különösen a kkv), illetve egyes lakossági hitelpiacok működését, és ezekről igény szerint tájékoztatást nyújt;
6. a Statisztikai igazgatóság bevonásával gondoskodik a feladatkörébe tartozó elemzéseket megalapozó információs rendszer karbantartásáról, illetve továbbfejlesztéséről.
3.1.2.4. TERMÉKFEJLESZTÉSI ÉS -TÁMOGATÁSI FŐOSZTÁLY
1. kialakítja és szükség esetén módosítja a Bank hitelösztönzési célú jegybanki eszközeinek feltételrendszerét;
2. az 1. alpontban megnevezett hitelösztönző eszközök elindítása és működtetése során kapcsolatot tart az érintett szakterületekkel és a partner hitelintézetekkel, részükre támogatást biztosít a feltételrendszert érintő kérdésekben;
3. a Pénzügyi stabilitási és jegybanki eszköztár igazgatósággal együttműködve figyelemmel kíséri az állami támogatással érintett hitel- és garanciaprogramokat, és azokról igény szerint tájékoztatás nyújt;
4. a Jogi igazgatósággal együttműködve koordinálja a hitelösztönző eszközökből származó követelések igényérvényesítését;
5. ellenőrzi a hitelösztönző eszközök keretében létrejött ügyleteket a Bank által előírt feltételeknek való megfelelés tekintetében.
3.2. A közgazdasági és költségvetési elemzésekért, valamint statisztikáért felelős ügyvezető igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek
A közgazdasági és költségvetési elemzésekért, valamint statisztikáért felelős ügyvezető igazgató támogatja a Bank elnökének munkáját a Költségvetési Tanácsban, illetve felelős a Bank által készített közgazdasági elemzésekért és előrejelzésekért, valamint minden további olyan ügyért, projektért, amellyel az elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnök megbízza.
A Bank elnöke, illetve az ügyvezető igazgatóságot felügyelő alelnök számára ad hoc elemzéseket készít, ehhez más területektől információt és anyagokat kérhet be. A kabinetfőnökkel együttműködve prezentációkat és ábrákat készít a Bank elnökének belföldi és külföldi nyilvános szerepléseihez, hivatalos tárgyalásaihoz, látogatásaihoz. Támogatja a Bank elnökének, illetve az elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnök munkáját a Monetáris Tanács, valamint a Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésein.
A hatáskörébe tartozó ügyekben képviseli a Bankot az IMF-fel, valamint a Világbankkal folytatott tárgyalásokon, közgyűléseken, konferenciákon, egyéb fórumokon. Közreműködik a nemzetközi hitelminősítőket érintő ügyekben, részt vesz a hitelminősítőkkel folytatott tárgyalásokon.
A monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgatóval, valamint a devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatóval felváltva betölti a Bank Monetáris Műhely elnevezésű, belső szakmai fórumának levezető elnöki tisztjét.
Irányítja és felügyeli az Inflációs jelentés, a Növekedési jelentés és a Termelékenységi jelentés munkáit, valamint az anyagok belső és külső kommunikációját. Elkészíti a Versenyképességi jelentés, a Versenyképességi tükör és a Fenntarthatósági jelentés című kiadványokat. A nyilvánosság előtti képviselet szabályai szerint külső kommunikációt folytat (beleértve a nyilvános sajtószerepléseket, befektetői találkozókat, előadások tartását, konferenciaszerepléseket stb.) mindazon kérdésekben, amelyek az elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnök irányítása alá tartoznak.
A Költségvetési Tanácsban végzett munkájában támogatja a Bank elnökét. Felügyeli a Költségvetési jelentés elkészítését.
A Bank elnöke, illetve az elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnök iránymutatása alapján tárgyalásokat folytat a nemzetközi jegybanki megállapodások vonatkozásában, illetve nemzetközi pénzügyi intézményekkel kapcsolatos egyedi kérdésekben. A Bank elnöke, illetve az elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnök iránymutatása alapján koordinálja azokat a jegybanki projekteket, amelyek több jegybanki szakterület együttműködése keretében valósulhatnak meg, az irányítása alá tartozó szervezeti egység főfelelősként való kijelölése mellett. A jegybanki programokat hazai és nemzetközi fórumokon képviseli.
Statisztikáért felelős ügyvezető igazgatóként figyelemmel kíséri a Bank statisztikai szolgálatának ellátását, a Bank információs rendszerének és adattárházának kialakítását, működtetését, karbantartását és fejlesztését. Meghatározza az adatvagyon kezelésének és felhasználásának stratégiai irányait. Felügyeli a Bankhoz beérkező adatok minőségének fenntartását, a Bankban az adatok kapcsán jelentkező felhasználói igények kielégítésének folyamatát, valamint a Bank adatszolgáltatási rendeleteiben előírt tartalmi, formai és határidőre vonatkozó követelmények teljesítése tárgyában folytatott hatósági eljárásokat.
3.2.1. Költségvetési elemzések igazgatóság
A Költségvetési elemzések igazgatóság elemzi a költségvetési folyamatokat, támogatja a Bank elnökének munkáját a Költségvetési Tanácsban. Kutató-elemző munkát végez, egyes gazdasági folyamatok célzott vizsgálata érdekében pedig vállalati felméréseket és mikroelemzéseket is végrehajt. Az igazgatóság felelős a Költségvetési jelentés című kiadvány elkészítéséért. Rendszeresen tájékoztatja a Bank felsővezetését a hazai költségvetési folyamatokról, valamint ezeket nemzetközi összehasonlításban elemzi. Más területekkel együttműködve kutatásokat végez a költségvetési és más gazdaságpolitikai intézkedések strukturális hatásairól. Magyarország fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében strukturális reformokra vonatkozó jegybanki javaslatokat fogalmaz meg, egyaránt figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat és a nemzetközi legjobb gyakorlatokat. Részt vesz a Magyar Államkincstárral folytatott egyeztetéseken.
3.2.1.1. Költségvetési elemzési főosztály
1. elemzi és előrejelzi a költségvetési hiány és adósság alakulását, valamint a főbb költségvetési bevételeket és kiadásokat;
2. figyelemmel kíséri az államháztartás finanszírozását, elemzi a finanszírozásnak a monetáris folyamatokra, a pénzpiacok alakulására és a likviditásra gyakorolt hatását;
3. a jegybanki likviditás-előrejelzés, valamint az ÁKK likviditásmenedzsmentjének támogatása érdekében napi előrejelzést készít a költségvetési tranzakciók likviditási hatásáról;
4. a fiskális pálya előrejelzése és a finanszírozás területén kapcsolatot tart fenn a Nemzetgazdasági Minisztérium és – alelnöki kijelölés esetén – az ÁKK szakértőivel;
5. az államháztartási folyamatok szempontjából elemzi a kormányzati kezdeményezéseket és intézkedéseket, közreműködik a jelentős hatással bíró kormányzati döntésekkel kapcsolatos jegybanki álláspont kialakításában, valamint vizsgálja a meghatározó gazdasági-társadalmi szervezetek javaslatait;
6. feladatköréhez kapcsolódóan – a Statisztikai igazgatósággal együttműködve – statisztikai adatokat dolgoz fel és publikál;
7. az Inflációs jelentés című kiadványban – a Költségvetési kutatások főosztállyal együttműködésben – elkészíti a költségvetési hiány fejezetet, előrejelzi a költségvetési hiány és az államadósság alakulását;
8. a Költségvetési Tanács üléseire való felkészítéssel, valamint – a Költségvetési kutatások főosztállyal közösen – a Költségvetési jelentés című rendszeres kiadvány elkészítésével támogatja a jegybankelnök Költségvetési Tanácsban végzett munkáját;
9. a jegybank költségvetési elemzéseihez információt és anyagokat kér be a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságtól;
10. az államháztartásra vonatkozó előrejelzésekkel, az államadósság fenntarthatóságára vonatkozó elemzésekkel támogatja a Bank elnökét a Költségvetési Tanácsban betöltött funkciójának ellátásában;
11. az 1. alpontban megjelölt témákban gondoskodik a nemzetközi kormányközi szervezetek, illetve a Magyarország államadósságának minősítését végző nemzetközi hitelminősítő intézetek információs igényének kielégítéséről, az ilyen szervezetek és intézetek által készített elemzések és értékelések véleményezéséről;
12. a Költségvetési kutatások főosztály támogatásával a költségvetési folyamatok összefüggéseinek megragadására alkalmas modelleket fejleszt és üzemeltet.
3.2.1.2. Költségvetési kutatások főosztály
1. a költségvetési folyamatok összefüggéseinek megragadására alkalmas modelleket fejleszt és üzemeltet;
2. közreműködik az Inflációs jelentés című rendszeres kiadvány költségvetési hiány fejezetének elkészítésében;
3. a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatósággal együttműködve kutatásokat folytat fiskális politikai kérdésekben, illetve véleményez egyes fiskális politikával kapcsolatos törvényeket és a konvergencia programot;
4. a költségvetési folyamatokra vonatkozó elemzésekkel támogatja a Bank elnökét a Költségvetési Tanácsban betöltött funkciójának ellátásában;
5. feladatköréhez kapcsolódóan – a Statisztikai igazgatósággal együttműködve – statisztikai adatokat dolgoz fel és publikál;
6. a Költségvetési Tanács üléseire való felkészítéssel, valamint – a Költségvetési elemzési főosztállyal közösen – a Költségvetési jelentés című rendszeres kiadvány elkészítésével támogatja a jegybankelnök Költségvetési Tanácsban végzett munkáját;
7. képviseli a Bankot az EKB fiskális ügyekkel foglalkozó munkacsoportjában (Working Group on Public Finance, WGPF);
8. feladatkörében gondoskodik a nemzetközi kormányközi szervezetek, illetve a Magyarország államadósságának minősítését végző nemzetközi hitelminősítő intézetek információs igényének kielégítéséről, az ilyen szervezetek és intézetek által készített elemzések és értékelések véleményezéséről.
3.2.1.3. Alkalmazott közgazdasági kutatások főosztály
1. alkalmazott kutatásokat végez a magyar gazdaság reálgazdasági, munkaerőpiaci, pénzügyi és más strukturális folyamataival kapcsolatban;
2. kutatásokat folytat a strukturális erejű gazdaságpolitikai intézkedések hatásainak felmérésére, és hatásvizsgálatokat végez a lehetséges jövőbeni gazdaságpolitikai intézkedések potenciális hatásaival kapcsolatban;
3. felmérések és mikroadatok alapján elemzi a vizsgált vállalati kör helyzetét, lehetőségeit és kihívásait, valamint további mikroelemzéseket végez egyéb, a Bank felsővezetése által azonosított területeken;
4. a kutatások eredményét a Bank belső fórumai elé terjeszti, a Bank különböző kiadványsorozataiban és külső folyóiratokban publikálja, illetve felsővezetői igényre prezentációt készít;
5. együttműködik más igazgatóságokkal (különösen a Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatósággal, a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatósággal és a Pénzügyi stabilitási és jegybanki eszköztár igazgatósággal) közös kutatási projektekben;
6. közreműködik a Versenyképességi jelentés és Növekedési jelentés strukturális reformokat, a magyar gazdaság versenyképességét tárgyaló részeinek elkészítésében;
7. figyelemmel követi a középtávú, fenntartható fejlődést meghatározó makrogazdasági témákról szóló nemzetközi gazdaságpolitikai vitákat, ajánlásokat és publikációkat, illetve ezekről igény esetén tájékoztatást nyújt a Bank belső fórumai és felsővezetői számára;
8. a területéhez kapcsolódó témákban részt vesz nemzetközi kutatásokban, konferenciákon;
9. működteti a Jegybanki Tanulmányok Oktatási Központját, és biztosítja, hogy a központ oktatási programjairól más jegybankok elemzői és a monetáris politika iránt érdeklődő elemzők is tájékoztatást kapjanak;
10. szervezi a Bank vendégkutató programját;
11. a szerkesztőbizottság vezetőjeként részt vesz az MNB-tanulmányok és az MNB füzetek című kiadványsorozatok szerkesztésében;
12. feladatköréhez kapcsolódóan – a Statisztikai igazgatósággal együttműködve – statisztikai adatokat dolgoz fel és publikál.
3.2.2. Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság
A Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság a magyar gazdaság működésének megismerését szolgáló elemző kutatómunkát végez. Elkészíti a Bank makrogazdasági előrejelzését más szervezeti egységek bevonásával, és fejleszti a makrogazdasági előrejelzés alapjául szolgáló módszertant. Az igazgatóság felelős – más szervezeti egységek bevonásával – az Inflációs Jelentés, a Növekedési jelentés, a Termelékenységi jelentés, valamint a Versenyképességi jelentés című kiadvány elkészítéséért, emellett közreműködik a Pénzügyi stabilitási jelentés, a Lakáspiaci jelentés, a Kereskedelmiingatlan-piaci jelentés című kiadvány elkészítésében. Rendszeresen tájékoztatja a Bank felsővezetését a hazai makrogazdasági folyamatok alakulásáról, és az európai gazdaságpolitikai fórumokon (EKB, európai uniós intézmények) felmerülő, a monetáris politika szempontjából releváns témákról. Az igazgatóság képviseli a Bankot az EKB Monetáris Politikai Bizottsága egyes munkacsoportjaiban, valamint közreműködik a nemzetközi hitelminősítőket érintő ügyekben. Együttműködve a Költségvetési elemzések igazgatósággal értelmezi, magyar adatokra alkalmazza elemzési eredményeit a magyar gazdaság működésének jobb megértése érdekében, valamint rendszeres és eseti jellegű tájékoztatást nyújt a versenyképességi szempontból releváns közép- és hosszú távú hazai és globális gazdasági trendek alakulásáról.
Rendszeresen tájékoztatja a Bank felsővezetését és a Monetáris Tanácsot a makrogazdasági folyamatok alakulásáról, közreműködik a hazai monetáris politikai döntések előkészítésében. Részt vesz az Inflációs jelentés és egyéb MNB kiadványok megfelelő részeinek elkészítésében. A nyilvánosság előtti képviselet szabályai szerint külső kommunikációt folytat. Képviseli a Bankot az EKB egyes munkacsoportjaiban és – alelnöki kijelölés esetén – egyes bizottságaiban.
3.2.2.1. Közgazdasági elemzési főosztály
1. mikro- és makroszintű adatbázisokra építve elemzi a hazai makrogazdasági folyamatok, ezen belül kiemelten az infláció és az arra ható hazai és világgazdasági tényezők alakulását, és előrejelzi e makrogazdasági változók alakulását;
2. az 1. alpontban megjelölt feladatához kapcsolódóan – a Statisztikai igazgatósággal együttműködve – statisztikai adatokat dolgoz fel és publikál;
3. értelmezi, magyar adatokra alkalmazza a közgazdaságtan eredményeit a magyar gazdaság működésének jobb megértése érdekében;
4. részt vesz a makrogazdasági folyamatokra jelentős hatással bíró kormányzati döntésekkel kapcsolatos jegybanki álláspont kialakítására irányuló munkában;
5. elkészíti a Monetáris Tanács kamatmeghatározó üléseire készülő háttéranyag makrogazdasági fejezetét;
6. nyomon követi a hazai makrogazdasági környezet és kilátások szempontjából releváns, az európai gazdaságpolitikai fórumokon (EKB, európai uniós intézmények) felmerülő aktuális témákat; ezekről rendszeres tájékoztatást nyújt a vezetőknek, és lehetséges MNB-álláspontokat alakít ki;
7. az 1. és 2. alpontban megjelölt területeken részt vesz a KBER szakmai együttműködésében, és képviseli a Bankot az Európai Bizottság és az OECD munkacsoportjaiban;
8. az 1. alpontban megjelölt témákban gondoskodik a nemzetközi kormányközi szervezetek, illetve a Magyarország államadósságának minősítését végző nemzetközi hitelminősítő intézetek információs igényének kielégítéséről, az ilyen szervezetek és intézetek által készített elemzések és értékelések véleményezéséről;
9. közreműködik a Pénzügyi stabilitási jelentés, a Lakáspiaci jelentés, a Kereskedelmiingatlan-piaci jelentés és a Versenyképességi jelentés című kiadvány makrogazdasági fejezetének az elkészítésében;
10. a jegybank költségvetési elemzéseihez (a Bank elnöke a Költségvetési Tanács tagja is egyben) a Költségvetési elemzések igazgatóság munkáját támogatva, középtávú kitekintéseket és makrogazdasági szcenáriókat készít.
3.2.2.1.1. Konjunktúra elemzési osztály
1. elemzi a hazai reálgazdasági folyamatok alakulását, a várható pályára vonatkozóan előrejelzést készít;
2. elemzéseket és publikációkat készít a magyar gazdaság középtávú, fenntartható fejlődését meghatározó makrogazdasági témákról és az azt támogató gazdaságpolitikáról;
3. részt vesz a reálgazdasági folyamatokra jelentős hatással bíró kormányzati döntésekkel kapcsolatos jegybanki álláspont kialakítására irányuló munkában;
4. elkészíti a Monetáris Tanács kamatmeghatározó üléseire készülő háttéranyag reálgazdasági fejezetét;
5. nyomon követi a hazai reálgazdasági környezet és kilátások szempontjából releváns, az európai gazdaságpolitikai fórumokon (EKB, európai uniós intézmények) felmerülő aktuális témákat, ezekről rendszeres tájékoztatást nyújt a vezetőknek, ezen témákkal összefüggésben képviseli a Bankot az EKB, az Európai Bizottság és az OECD munkacsoportjaiban;
6. közreműködik a Pénzügyi stabilitási jelentés és a Versenyképességi jelentés reálgazdasági fejezetének, valamint a Lakáspiaci jelentés, a Kereskedelmiingatlan-piaci jelentés elkészítésében;
7. a jegybank költségvetési elemzéseihez (a Bank elnöke a Költségvetési Tanács tagja is egyben), a Költségvetési elemzések igazgatóság munkáját támogatva, középtávú kitekintéseket készít.
3.2.2.1.2. Infláció elemzési és Big Data osztály
1. elemzi a hazai inflációs folyamatok alakulását, a várható pályára vonatkozóan előrejelzést készít;
2. elemzéseket és publikációkat készít az árstabilitás biztosításának szempontjából meghatározó makrogazdasági témákról és az azt támogató gazdaságpolitikáról;
3. részt vesz az inflációs folyamatokra jelentős hatással bíró kormányzati döntésekkel kapcsolatos jegybanki álláspont kialakítására irányuló munkában;
4. elkészíti a Monetáris Tanács kamatmeghatározó üléseire készülő háttéranyag infláció alakulásáról szóló fejezetrészeit;
5. nyomon követi a hazai infláció alakulásának szempontjából releváns, az európai gazdaságpolitikai fórumokon (EKB, európai uniós intézmények) felmerülő aktuális témákat, ezekről rendszeres tájékoztatást nyújt a vezetőknek;
6. a rendelkezésre álló eszközök segítségével, adatokkal, adatbázisokkal látja el a Közgazdasági elemzési főosztályt és a Közgazdasági modellezési főosztályt; az adatok felölelik a hivatalos forrásokat, illetve az interneten fellelhető strukturálatlan információkat;
7. az elemzéshez szükséges adatok megszerzését és letöltését automatizálja, adatbázisba rendezi és elemzési célból előkészíti;
8. támogatja a Big Data adatok felhasználását a közgazdasági elemzési és előrejelzési munkában, különösen a GDP és inflációs adatok ténybecslésében;
9. részt vesz az adatok szerver oldali adatbázisban történő tárolásának kialakításában és elérhetővé tételében;
10. folyamatosan konzultál az Informatikai igazgatósággal és az Informatikai biztonsági főosztállyal az adatok minél gyorsabb és problémamentesebb elérhetőségének biztosítása céljából;
11. felméri és szükség esetén megteszi a szükséges lépéseket az adatok beszerzéséhez kapcsolódó jogi kérdések tisztázásában.
3.2.2.2. Közgazdasági modellezési főosztály
1. előrejelzési feladatok ellátására alkalmas makrogazdasági módszereket készít, azokat üzemelteti, alkalmazza és fejleszti;
2. nyomon követi az aktuális nemzetközi módszertani fejlesztési irányokat, javaslatokat dolgoz ki új módszertanok fejlesztésére, a fejlesztési munkákban vezető szerepet tölt be;
3. részt vesz a makrogazdasági folyamatokra jelentős hatással bíró kormányzati döntésekkel kapcsolatos jegybanki álláspont kialakítására irányuló munkában;
4. makrogazdasági modelleken végzett szimulációs vizsgálatok elvégzésével hozzájárul a monetáris politikai döntés-előkészítő munkához;
5. részt vesz a Bank mikroszimulációs modelljeinek karbantartásában és újrabecslésében;
6. a jegybank költségvetési elemzéseihez középtávú kitekintéseket és makrogazdasági szcenáriókat készít;
7. modellépítési, fejlesztési és kutatási eredményeiket jegybanki kiadványokban, hazai és nemzetközi konferenciákon publikálja és képviseli;
8. az előrejelzési és döntés-előkészítési munka során felmerülő mélyebb közgazdasági problémák megválaszolását kutatási projektekkel támogatja;
9. elemzi az esetlegesen felépülő pénzügyi egyensúlytalanságok makrogazdasági következményeit;
10. alkalmazott kutatásokra építve tanulmányokat készít a magyar gazdaság középtávú, fenntartható fejlődését meghatározó makrogazdasági témákról és az azt támogató gazdaságpolitikáról;
11. közreműködik az EKB kutatási projektjeiben.
3.2.2.3. Versenyképességi és strukturális elemzési főosztály
1. elemző kutatómunkát végez a gazdaság fenntartható növekedése és a versenyképesség erősítését szolgáló strukturális kormányzati politikák vonatkozásában, valamint elemzi a magyar gazdaság versenyképességét hosszabb távon befolyásoló fejleményeket;
2. kutató-elemző munkát végez gazdasági versenyképesség és strukturális reformok témakörben, egyes gazdasági folyamatok célzott vizsgálata érdekében pedig vállalati felméréseket és mikroelemzéseket is végrehajt;
3. folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a külső intézmények, nemzetközi szervezetek versenyképességi és strukturális reformok szempontjából releváns elemzéseit, jelentéseit, felméréseit, ezek alapján elemzéseket, tájékoztató anyagokat készít;
4. értelmezi, magyar adatokra alkalmazza elemzési eredményeit a magyar gazdaság működésének jobb megértése érdekében;
5. támogatja a jegybankelnök Költségvetési Tanácsban végzett munkáját a főosztály elemzési körébe tartozó területeken készített elemzésekkel;
6. rendszeres és eseti jellegű tájékoztatást nyújt a versenyképességi szempontból releváns közép- és hosszú távú hazai és globális gazdasági trendek alakulásáról;
7. a gazdasági versenyképességre gyakorolt hatásuk szempontjából elemzi a kormányzati kezdeményezéseket és intézkedéseket, vizsgálja a meghatározó gazdasági-társadalmi szervezetek javaslatait;
8. Magyarország fenntartható fejlődésének támogatása érdekében egyes, jegybanki szempontból is meghatározó gazdasági folyamatok célzott vizsgálatát végzi, vállalati felmérések és mikroelemzési módszerek alkalmazásával;
9. vállalati felméréseket szervez és folytat a vállalati szektor működésének és kilátásainak jobb megismerése érdekében;
10. részt vesz a strukturális reformokat érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos jegybanki álláspont kialakítására irányuló munkában;
11. javaslatokat fogalmaz meg a gazdaság versenyképességének erősítése tárgyában;
12. a területéhez kapcsolódó témákban gondoskodik a nemzetközi kormányközi szervezetek, illetve a Magyarország államadósságának minősítését végző nemzetközi hitelminősítő intézetek információs igényének kielégítéséről, az ilyen szervezetek és intézetek által készített elemzések és értékelések véleményezéséről;
13. a területéhez kapcsolódó témákban részt vesz nemzetközi kutatásokban, konferenciákon;
14. felelős a Versenyképességi jelentés elkészítéséért, elvégzi az ezzel kapcsolatos koordinációt az érintett szakterületek között;
15. felelős a Versenyképességi tükör elkészítéséért, elvégzi az ezzel kapcsolatos koordinációt az érintett szakterületek között;
16. felelős a Fenntarthatósági jelentés elkészítéséért, elvégzi az ezzel kapcsolatos koordinációt az érintett szakterületek között;
17. közreműködik az Inflációs jelentés költségvetési folyamatokat, strukturális reformokat, a magyar gazdaság versenyképességét tárgyaló részeinek elkészítésében.
3.2.3. Statisztikai igazgatóság
A Statisztikai igazgatóság feladata a Bank – egyes, az
MNB tv.-ben meghatározott alapfeladataihoz kapcsolódó – statisztikai szolgálatának ellátása, és ennek keretében a Bank információs rendszerének és Adattárházának kialakítása, működtetése, karbantartása és fejlesztése. Ezen felül ellátja a Bank adatvagyonának stratégiai szintű kezelését, javaslatot tesz az adatvagyon felhasználásának főbb irányaira. Alapfeladatának jó minőségben való elvégzése érdekében a szervezeti egység minőségbiztosítási rendszert működtet, amely kiterjed a teljes statisztikakészítési folyamat támogatására a felhasználói igények felmérésétől kezdve a kérdőívek megtervezésén, az adatgyűjtésen, adat-előkészítésen, a statisztikai feldolgozáson keresztül egészen a publikációig és a felhasználói elégedettség méréséig.
Statisztikai szolgálatának ellátása keretében statisztikai és a mikro- és makroprudenciális felügyeleti tevékenység ellátását biztosító felügyeleti adatokat gyűjt, dolgoz fel és publikál. Szakmai szempontból előkészíti és koordinálja az ezen tevékenységek ellátását szolgáló MNB adatszolgáltatási rendeleteket. Kialakítja a statisztikai feladatok és a mikro- és makroprudenciális felügyeleti tevékenység ellátását biztosító (felügyeleti) integrált adatbefogadási, adatellenőrzési és adatfeldolgozási rendszert. Képviseli a Bankot – alelnöki kijelölés esetén – az EKB Statisztikai Bizottságában (STC), az Európai Statisztikai Fórumban (ESF), Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg Statisztikai Bizottságban (CMFB), az Országos Statisztikai Tanácsban (OST) és a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testületben (NSKT). A Statisztikai igazgatóság feladatkörébe tartozóan – az MNB adatszolgáltatási rendeleteiben előírt tartalmi, formai, valamint határidőre vonatkozó követelmények teljesítése tárgyában – hatósági eljárásokat folytat.
3.2.3.1. Jegybanki statisztikai főosztály
A Jegybanki statisztikai főosztály – a Banknak a nyilvánosság tájékoztatása, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, a monetáris politika kialakítása és hatékony vitele, valamint a pénzügyi rendszer stabilitása tekintetében fennálló feladatai ellátása érdekében – összeállítja és publikálja a jegybank alapvető feladataihoz tartozó statisztikákat. Ennek keretében
1. az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztálytól státuszjelentésekkel együtt átveszi az elsődleges adatbefogadó rendszerekben befogadott adatokat; feldolgozó rendszerek segítségével elvégzi a feldolgozást; meghatározza az adatbefogadás és feldolgozás ellenőrzési szempontjait, és makroszintű ellenőrzésnek veti alá az adatokat;
2. az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztállyal együttműködve, a társadalmi költségtudatosság elvének szem előtt tartásával tervezi az adatgyűjtéseket, kialakítja és folyamatosan karbantartja az egyes adatgyűjtésekhez kapcsolódó adatszolgáltatói regisztereket, rendszerezi és statisztikai szempontból elemzi az adatokat;
3. a nemzetközi statisztikai módszertani előírások és ajánlások figyelembevételével kidolgozza és karbantartja a főosztály feladatkörébe tartozó statisztikák módszertanát, kidolgozza és dokumentálja az alkalmazott becslési eljárási módszereket; együttműködik a hazai és nemzetközi statisztikai szervezetekkel a statisztikák módszertani harmonizációja terén;
4. közzéteszi a hatáskörébe tartozó statisztikai publikációkat, illetve sajtóközleményeket készít;
5. az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztállyal együttműködve folyamatba épített ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszert alakít ki és működtet a hatáskörébe tartozó statisztikai tevékenységekre, e rendszer követelményeinek megfelelve kialakítja, és folyamatosan fejleszti a statisztikák összeállításához beérkező adatok folyamatos, helyszínen kívüli ellenőrzésének módszertanát;
6. a kialakított módszertan alapján folyamatos hatósági ellenőrzést végez;
7. a kockázati tényezők mérlegelése alapján részt vesz az eseti helyszínen kívüli, illetve helyszíni hatósági ellenőrzésekben;
8. hatósági eljárás keretében, az elvégzett ellenőrzések vizsgálati eredménye alapján, szükség szerint intézkedést kezdeményez az adatszolgáltatókkal szemben;
9. nyomon követi az ellenőrzések során feltárt hiányosságok kiküszöbölésére tett intézkedéseket az adatszolgáltatóknál;
10. átadja az Üzleti intelligencia kompetencia központ osztály részére az Adattárházban tárolandó, a főosztály feladatkörébe tartozó adatokat további felhasználás, illetve adatmegőrzés céljából, és ellátja az adatokkal kapcsolatos szakmai ellenőrzési feladatokat, valamint szakmai kapcsolatot tart az Adattárház felhasználóival;
11. részt vesz a statisztikai feladatok és a mikro- és makroprudenciális felügyeleti tevékenység ellátását biztosító integrált adatbefogadási, adatellenőrzési és adatfeldolgozási rendszer kialakításában;
12. elkészíti, kiadja az MNB rendeletben elrendelt adatszolgáltatással kapcsolatos, feladatkörébe tartozó állásfoglalásokat.
3.2.3.1.1. Monetáris és pénzügyi stabilitási statisztikai osztály
1. összeállítja és közzéteszi a monetáris és pénzügyi stabilitási statisztikai adatokat és azok módszertani leírását, valamint az adatok mellett azok értelmezését is tartalmazó rendszeres sajtóközleményeket és tájékoztatókat készít, a Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatósággal együttműködve összeállítja és közzéteszi a pénzforgalomra vonatkozó statisztikai adatokat;
2. együttműködik a hazai és a nemzetközi intézményekkel a monetáris és a pénzügyi stabilitási, valamint pénzforgalmi statisztikákkal kapcsolatos ügyekben, ellátja a Bank képviseletét a KBER Statisztikai bizottságának Monetáris és pénzpiaci statisztikai munkacsoportjában (Working Group on Monetary and Financial Markets Statistics), és részt vesz a munkacsoport által egyes célfeladatokra létrehozott ideiglenes szakértői csoportok (Task Force-ok) munkájában;
3. állást foglal a monetáris és pénzügyi stabilitási statisztikai adatszolgáltatásokat és a hitelintézetek kötelező tartalékolási kötelezettségét érintő kérdésekben, és meghatározza a hitelintézetek által elhelyezendő kötelező tartalék összegét;
4. a Bankban folyó elemző és döntés-előkészítő munkához, valamint a kormányzat és a nemzetközi szervezetek részére monetáris és pénzügyi stabilitási statisztikai adatokat szolgáltat; a külső felhasználókkal és a statisztikai adatokat felhasználó szervezeti egységekkel folyamatos kapcsolatot tart; az újonnan felmerült igényekről, ezek javasolt kezelési módjáról, valamint a felhasználói visszajelzésekről folyamatosan tájékoztatja az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztály vezetőjét;
5. nyomon követi a nemzetközi pénzügyi jelentési standardok (International Financial Reporting Standards) változásait, hazai adaptálását.
3.2.3.1.2. Fizetési mérleg osztály
1. közzéteszi a fizetésimérleg-adatokat, és az adatok kommentálásával negyedévente sajtóközleményeket készít, illetve elkészíti a Bank fizetésimérleg-statisztikával kapcsolatos jelentéseit a kormányhivatalok és a banki vezetők tájékoztatására;
2. a Bankban folyó elemző és döntés-előkészítő munkához, valamint a kormányzat és a nemzetközi szervezetek részére fizetésimérleg-statisztikai adatokat szolgáltat; a külső felhasználókkal és a statisztikai adatokat felhasználó szervezeti egységekkel folyamatos kapcsolatot tart; az újonnan felmerült igényekről, ezek javasolt kezelési módjáról, valamint a felhasználói visszajelzésekről folyamatosan tájékoztatja az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztály vezetőjét;
3. együttműködik a hazai és nemzetközi intézményekkel a fizetésimérleg-statisztikákkal kapcsolatos ügyekben, és képviseli a Bankot a KBER Statisztikai Bizottságának Fizetésimérleg munkacsoportjában (Working Group on External Statistics) és a munkacsoport által egyes célfeladatokra létrehozott ideiglenes szakértői csoportok (Task Force-ok) munkájában, valamint részt vesz az Eurostat, az OECD és az IMF fizetési mérleggel és külföldi befektetési pozícióval kapcsolatos munkacsoportjainak munkájában.
3.2.3.1.3. Pénzügyi számlák osztály
1. rendszerezi a pénzügyi statisztikákhoz (pénzügyi számlákhoz, államháztartási statisztikákhoz, értékpapír-statisztikákhoz) szükséges adatokat, összeállítja a pénzügyi statisztikákat, adatokat tesz közzé, és azok kommentálásával rendszeres sajtóközleményeket készít;
2. együttműködik a hazai és nemzetközi intézményekkel a pénzügyi számlákkal, az államháztartási statisztikákkal és értékpapír-statisztikákkal kapcsolatos ügyekben; ellátja a Bank képviseletét a KBER Statisztikai bizottságának a Pénzügyi számlák és államháztartási statisztikai (Working Group on Financial Accounts and Government Finance Statistics), valamint az Értékpapír statisztikai (Working Group on Securities Statistics) munkacsoportjaiban, és részt vesz a munkacsoportok által egyes célfeladatokra létrehozott ideiglenes szakértői csoportok (Task Force-ok) munkájában;
3. az államháztartási statisztikák területén a KSH-val és a Nemzetgazdasági Minisztériummal érvényben lévő megállapodás alapján a két intézménnyel a statisztikák összeállításában együttműködik;
4. elvégzi a részére előírt (belső és külső) adatszolgáltatási feladatokat, koordinálja az EKB Központosított Értékpapír-adatbázisával az adatcserét, a külső felhasználókkal és a statisztikai adatokat felhasználó szervezeti egységekkel folyamatos kapcsolatot tart; az újonnan felmerült igényekről, ezek javasolt kezelési módjáról, valamint a felhasználói visszajelzésekről folyamatosan tájékoztatja az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztály vezetőjét.
3.2.3.2. Felügyeleti statisztikai főosztály
A Felügyeleti statisztikai főosztály – a nyilvánosság tájékoztatása, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, valamint a Banknak a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítása és hatékony vitele, továbbá a pénzügyi rendszer mikro- és makroprudenciális felügyelete tekintetében fennálló feladatai ellátása érdekében – összeállítja a feladatkörébe tartozó mikro- és makroprudenciális, felügyeleti tevékenység ellátásához szükséges kimutatásokat és statisztikákat. Ennek keretében
1. az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztálytól státuszjelentésekkel együtt átveszi, majd hatósági ellenőrzés keretében makroszintű ellenőrzés alá veti a mikro- és makroprudenciális felügyeleti tevékenység ellátásához szükséges, bankszakmai felelősségébe tartozó adatokat, meghatározza az adatfeldolgozás során alkalmazandó ellenőrzési szempontokat;
2. elvégzi a részére előírt (belső és külső) adatszolgáltatási feladatokat, és kapcsolatot tart az európai felügyeleti hatóságokkal a rendszeres adatszolgáltatások adatminőségének biztosítása tárgyában;
3. a társadalmi költségtudatosság elvének szem előtt tartásával tervezi az adatgyűjtéseket, illetve rendszerezi a mikro- és makroprudenciális felügyeleti tevékenység ellátásához szükséges adatokat;
4. a feladatkörébe tartozó adatokból idősorokat és kimutatásokat készít, kidolgozza és karbantartja a feladatkörébe tartozó statisztikák módszertanát, valamint ezen statisztikák mellett azok – bankszakmai felelősség szerint hatáskörrel rendelkező szakterületekkel egyetértésben kialakított – értelmezését is tartalmazó rendszeres sajtóközleményeket publikál;
5. a felügyeleti szakterületekkel együttműködve az általuk igényelt intézményi csoportokra vonatkozóan kialakítja, karbantartja és működteti a mikroprudenciális célú kockázati monitoring rendszert;
6. együttműködik a szervezeti egységekkel a mikro- és makroprudenciális adatszolgáltatások minőségével kapcsolatos adatszolgáltatói kapcsolattartásban, a bankszakmai felelősség szerint hatáskörrel rendelkező szakterületekkel együttműködve megválaszolja az adatszolgáltatóktól beérkező értelmezési kérdéseket;
7. a Bankban folyó felügyeleti tevékenység ellátásához mikro- és makroprudenciális adatokat szolgáltat; a külső felhasználókkal és a statisztikai adatokat felhasználó szervezeti egységekkel folyamatos kapcsolatot tart, az újonnan felmerült igényekről, ezek javasolt kezelési módjáról, valamint a felhasználói visszajelzésekről folyamatosan tájékoztatja az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztály vezetőjét;
8. a bankszakmai felelősség szerint hatáskörrel rendelkező szakterületekkel együttműködve adatszolgáltatási témákban ellátja a Bank képviseletét az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBA), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA), valamint az ESMA megfelelő testületeiben;
9. az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztállyal együttműködve, folyamatba épített ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszert alakít ki és működtet a hatáskörébe tartozó statisztikai tevékenységekre, e rendszer követelményeinek megfelelve kialakítja, és folyamatosan fejleszti a beérkező adatok folyamatos, helyszínen kívüli ellenőrzésének módszertanát;
10. a feladatkörébe tartozó statisztikák elkészítéséhez szükséges adatkörökben a kialakított módszertan alapján folyamatos szakértői adatminőség-ellenőrzést végez;
11. nyomon követi az ellenőrzések során feltárt hiányosságok kiküszöbölésére tett intézkedéseket az adatszolgáltatóknál;
12. az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztállyal együttműködve átadja az Üzleti intelligencia kompetencia központ osztály részére az Adattárházban tárolandó, a főosztály feladatkörébe tartozó adatokat, ellátja az azokkal kapcsolatos szakmai ellenőrzési feladatokat, és szakmai kapcsolatot tart az Adattárház felhasználóival;
13. részt vesz a statisztikai feladatok és a mikro- és makroprudenciális felügyeleti tevékenység ellátását biztosító integrált adatbefogadási, adatellenőrzési és adatfeldolgozási rendszer kialakításában;
14. elkészíti, koordinálja és a honlapon GYIK formájában közzéteszi a feladatkörébe tartozó adatszolgáltatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatói kérdésekre adott válaszokat, szakmai véleményeket, együttműködve a tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szakterületekkel, valamint az európai felügyeleti hatóságokkal;
15. a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökhöz tartozó szakterületek által folytatott helyszíni hatósági, illetve helyszínen kívüli hatósági ellenőrzésekben adatszolgáltatási témákban szakmai támogatást nyújt, igény esetén értékeli a felügyelt intézmények adatszolgáltatási tevékenységét;
16. nyomon követi a hazai számviteli szabályozás és a nemzetközi pénzügyi jelentési standardok (International Financial Reporting Standards) változásait, azok európai és hazai adaptálását, valamint biztosítja a bankszakmai feladatkörébe tartozó adatszolgáltatások és statisztikák szükséges harmonizálását;
17. az adatgazda szervezeti egységek, az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztály, a Felügyeleti operációs igazgatóság és az Informatikai igazgatóság közreműködésével ellátja a felügyeleti célú európai és nemzetközi törzsadat-nyilvántartási rendszerek felé történő adatszolgáltatási feladatokat.
A főosztályon belül az alábbi osztályok működnek:
3.2.3.2.1. PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK STATISZTIKAI OSZTÁLY
Az osztály a főosztályhoz tartozó feladatokat a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a pénzforgalmi intézmények és pénzpiaci közvetítők elsődlegesen felügyelési célú adatszolgáltatásaival összefüggésben látja el.
3.2.3.2.2. BIZTOSÍTÁS ÉS PÉNZTÁR STATISZTIKAI OSZTÁLY
Az osztály a főosztályhoz tartozó feladatokat a biztosítási és pénztári piac szereplőinek elsődlegesen felügyelési célú adatszolgáltatásaival összefüggésben látja el.
3.2.3.2.3. TŐKEPIACI STATISZTIKAI OSZTÁLY
Az osztály a főosztályhoz tartozó feladatokat a befektetési szolgáltatók, a befektetési vállalkozások, a befektetési alapok és alapkezelők, valamint a tőkepiaci infrastruktúrák elsődlegesen felügyelési célú adatszolgáltatásaival összefüggésben látja el.
3.2.3.3. ADATSZOLGÁLTATÓI KAPCSOLATOK, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY
Az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztály feladata a Statisztikai igazgatóság felelősségi körébe tartozó adatszolgáltatások befogadási feladatainak ellátása, az adatbefogadó rendszerek, valamint az elsődleges adatfeldolgozó rendszerek (a továbbiakban: felelősségi körébe tartozó alkalmazások) üzemeltetése, a beérkezett adatok és a továbbfelhasználókkal megállapodott szabályok szerinti minőségbiztosítása, a statisztikai tevékenység minőségének és hatékonyságának fejlesztése, az együttműködés erősítése a felhasználókkal, társintézményekkel és kapcsolattartás a nemzetközi intézményekkel. A főosztály felelősségi körébe tartozik ezen felül az általa felügyelt alkalmazások adatbázisainak tartalmi integráltságának biztosítása, melynek keretében együttműködik az Adatgazdálkodási főosztállyal, és közösen alakítják ki a statisztikai rendszerek integrált működését. Feladatkörébe tartozik továbbá a Banknak a monetáris politika kialakítására és hatékony vitelére, valamint a pénzügyi stabilitásra vonatkozó feladata ellátását szolgáló konjunktúra, ár- és árfolyamstatisztika összeállítása.
3.2.3.3.1. Statisztikai koordináció osztály
1. meghatározza a statisztikai minőségbiztosítás kereteit, fejleszti a folyamatba épített ellenőrzések és a minőségbiztosítás rendszerét, szervezi és minőségbiztosítási szempontból szakirányítja a Statisztikai igazgatóság ellenőrzési módszertanainak fejlesztését, feladatkörébe tartozóan aktualizálja és folyamatosan fejleszti az auditkézikönyvet, illetve koordinálja a társfőosztályok e tevékenységét, érvényre juttatva az egységes minőségi követelményeket;
2. a Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatósággal egyeztetett módszertan alapján folyamatos adatszolgáltatói szintű hatósági ellenőrzést végez a pénzforgalmi adatszolgáltatások tekintetében;
3. kapcsolatot tart az EKB-val az EKB Kormányzó Tanácsának és Általános Tanácsának tájékoztatására készülő anyagok összeállításának támogatására, illetve adatszolgáltatási kötelezettség kérdésében egyeztet az EKB-val, koordinálja a KBER Statisztikai Bizottsága (STC) és az Eurostat Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg Statisztikai Bizottsága (CMFB) anyagainak véleményezését;
4. szervezi, koordinálja és minőségbiztosítási szempontból szakirányítja a statisztikai és felügyeleti módszertani fejlesztéseket és az alkalmazott becslési eljárási módszerek kidolgozását, illetve felügyeli azok dokumentálását;
5. koordinálja a Statisztikai igazgatóság feladatkörébe tartozóan folytatott hatósági eljárásokat; a kockázati tényezők mérlegelése alapján megtervezi, megszervezi, koordinálja és lebonyolítja a helyszínen kívüli, illetve helyszíni hatósági ellenőrzéseket, továbbá a szükség szerinti intézkedések kezdeményezését;
6. a társadalmi költségtudatosság elvének szem előtt tartásával összehangolja az adatgyűjtések meghatározásában közreműködő szervezeti egységek munkáját, költség-haszon elemzéseket végez, melynek keretében elkészíti a jegybanki adatszolgáltatási előírásokat, az MNB adatszolgáltatási rendeleteit, és kidolgozza az ezzel kapcsolatos szabályokat;
7. teljesíti a statisztikai, felügyeleti adatokat használó szervezeti egységekkel megkötött szolgáltatási szerződésekben foglalt feladatokat, és koordinálja a Statisztikai igazgatóság egyes főosztályaihoz beérkezett felhasználói igényeket; szervezi és irányítja a statisztikai adatokat használó szervezeti egységekkel, illetve a társintézményekkel megkötött szolgáltatási szerződések megkötését, karbantartását, és nyomon követi az abban foglaltak teljesülését;
8. ellátja a Bank képviseletét a KBER Statisztikai bizottságának Általános gazdaság-statisztikai (General Economic Statistics) munkacsoportjában, és részt vesz a munkacsoport által egyes célfeladatokra létrehozott szakértői csoportok (Task Force-ok) munkájában;
9. átveszi és feldolgozza a KSH-tól és más szervektől, illetve intézményektől a jegybanki elemzéshez és döntéshozatalhoz szükséges konjunktúrastatisztikai, ár-, illetve árfolyam-statisztikai adatokat, adatokat szolgáltat a döntéshozók és elemzők részére, publikál a Bank honlapján, nemzetközi szervezetek részére adatot szolgáltat, a külső felhasználókkal és a statisztikai adatokat felhasználó szervezeti egységekkel folyamatos kapcsolatot tart, az újonnan felmerült igényeket kezeli;
10. elkészíti, kiadja és koordinálja az MNB rendeletekben elrendelt adatszolgáltatásokkal kapcsolatos, feladatkörébe tartozó állásfoglalásokat, együttműködve a tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szakterületekkel;
11. a hatósági eljárást folytató szervezeti egységekkel együttműködve kialakítja a Bank szankcionálási politikájának alapelveit;
12. a felügyeleti célú európai és nemzetközi törzsadat-nyilvántartási rendszerek felé történő adatküldési feladatok ellátásában együttműködik a Felügyeleti statisztikai főosztállyal;
13. összeállítja, és a Bank honlapján elérhetővé teszi a statisztikai közlemények és tájékoztatók közzétételi időpontját feltüntető statisztikai Publikációs naptárt;
14. értesíti az érintett intézményeket a Bank adatszolgáltatási rendeleteiben előírt, kijelölésen alapuló adatszolgáltatási kötelezettségek keletkezéséről vagy visszavonásáról.
3.2.3.3.2. Adatszolgáltatói kapcsolatok osztály
1. a Jegybanki statisztikai főosztály és a Felügyeleti statisztikai főosztály feladatkörébe tartozó statisztikák, kimutatások és adattárházi adatkörök összeállításához kapcsolódóan
a) ellátja a különböző adatszolgáltatások adatszolgáltatónkénti befogadási és feldolgozási feladatait, és közreműködik a folyamatba épített ellenőrzések elvégzésében,
b) támogatja az adatszolgáltatókat az adatszolgáltatások kitöltése és a Bankba való beküldés kapcsán felmerült kérdéseik megválaszolásával;
2. a rendkívüli adatszolgáltatást határozattal elrendelő szervezeti egységekkel együttműködve befogadja és feldolgozza – a Statisztikai igazgatóság adatbefogadó rendszerein keresztül befogadott és azokban definiált – a határozatokban elrendelt adatszolgáltatásokat, támogatja az adatszolgáltatókat az adatszolgáltatások kitöltése és a Bankba való beküldés kapcsán felmerült kérdéseik megválaszolásával;
3. a Jegybanki statisztikai főosztály és a Felügyeleti statisztikai főosztály feladatkörébe tartozó statisztikák, kimutatások, felügyeleti adatok és adattárházi adatkörök összeállításához kapcsolódóan, a statisztikai, felügyeleti tevékenységekre kialakított minőségbiztosítási rendszer követelményeinek megfelelve, hatósági ellenőrzés keretében, folyamatosan ellenőrzi az adatszolgáltatási előírások betartását, ellenőrzi és biztosítja a mikroadatok elvárt adatminőségét, mezoszintű ellenőrzéseket végez;
4. az egyes adatszolgáltatások bankszakmai felelősi területével egyeztetett módszertan alapján, a felelősségi körébe tartozó alkalmazásokban kezelt adatszolgáltatások tekintetében, az ott rögzített ellenőrző szabályok érvényesítése révén folyamatos adatszolgáltatói szintű hatósági ellenőrzést végez;
5. az adatszolgáltatók részéről szolgáltatott statisztikai adatok megbízhatóságának, jó minőségének érdekében a vizsgálandó statisztikákra vonatkozó javaslatokkal és a vizsgálatban való részvétellel, az intézkedési tervben foglalt feladatok meghatározásával, valamint a hatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok kiküszöbölésére tett intézkedések nyomon követésével támogatja az eseti helyszínen kívüli, illetve helyszíni hatósági ellenőrzést;
6. átadja az érintett szakmai szervek (KSH, BEVA, OBA) részére az együttműködési megállapodásokban előírt adatokat;
7. átadja az Üzleti intelligencia kompetencia központ osztály részére az Adattárházban tárolandó, a főosztály feladatkörébe tartozó adatokat, ellátja az adatokkal kapcsolatos szakmai ellenőrzési feladatokat, és szakmai kapcsolatot tart az Adattárház felhasználóival;
8. részt vesz a statisztikai feladatok és a mikro- és makroprudenciális felügyeleti tevékenység ellátását biztosító integrált adatbefogadási, adatellenőrzési és adatfeldolgozási rendszer kialakításában;
9. a felügyelt intézmények által küldött adatokból információt szolgáltat a díjbevallások előírásához, biztosítja továbbá, hogy a Központi Törzsadattár (a továbbiakban: KTA) adatai alapján a felügyelt intézmények alapdíj előírásai a felügyeleti díjszámító rendszeren keresztül a gazdasági terület számára elérhetők legyenek;
10. támogatást nyújt az adatgyűjtések tervezésében, kidolgozásában és előkészítésében, és visszajelzést ad az adatbefogadási folyamattal kapcsolatban;
11. működteti az adatszolgáltatások befogadását, összeállítását biztosító információs rendszert (ide nem értve az ERA rendszert), gondoskodik karbantartásáról, és kezdeményezi a fejlesztését, felügyeli a felelősségi körébe tartozó alkalmazások, valamint kapcsolódó rendszereik közötti integrációt, koordinálja a felelősségi körébe tartozó alkalmazásokat érintő változásokat és az incidenskezelés szakterületet érintő feladatait;
12. adatbefogadás és elsődleges adatfeldolgozás szempontú tervezéssel támogatja a Statisztikai igazgatóság üzleti folyamatainak kialakítását, a meglévő folyamatok fejlesztését, hatékonyságának növelését.
3.2.3.4. Adatgazdálkodási főosztály
1. feladata, hogy az Adattárházban, valamint a felelősségi körébe tartozó egyéb alkalmazások esetében (a továbbiakban: felelősségi körébe tartozó alkalmazások) a tárolt adatokat a jegybanki alapfeladatokat ellátó szervezeti egységek számára hozzáférhetővé tegye;
2. elvégzi a Statisztikai igazgatóság hatáskörébe tartozó informatikai alkalmazások fejlesztési céljainak, követelményeinek meghatározását; szakmailag koordinálja a fejlesztési és egyéb szakmai projektek végrehajtását az Informatikai igazgatósággal együttműködve;
3. szakértőkkel támogatja a Bank – Statisztikai igazgatóság által kezelt – adatvagyonának kiaknázását;
4. feladata, hogy a felhasználókkal való kapcsolattartás révén ismerje meg a felhasználó területek Statisztikai igazgatóság hatáskörébe tartozó adatvagyonhoz, illetve alkalmazások használatához kapcsolódó felhasználói igényeit, és együttműködjön ezen igények optimális kielégítésének biztosításában;
5. részt vesz a Statisztikai igazgatóság hatáskörében történő alkalmazásfejlesztési, informatikai tanácsadási és üzemeltetéstámogatási közbeszerzési eljárások kidolgozásában és bírálatában;
6. ellátja a Statisztikai igazgatóság adatvagyon-gazdálkodási feladatainak adatvagyon-kezeléssel kapcsolatos feladatait; részt vesz az adatszolgáltatási igények, valamint a hozzájuk kapcsolódó fejlesztési feladatok meghatározásban, mind a döntés-előkészítési, mind a végrehajtási eljárások kidolgozása során; az igényelemzési és döntés-előkészítési munkába szükség esetén bevonja a társfőosztályokon és a Bank érintett szakterületein dolgozó szakértőket is;
7. ellátja a Bank képviseletét a KBER Statisztikai Bizottságának Statisztikai információ-menedzsment munkacsoportjában (Working Group on Statistical Information Management), és részt vesz a munkacsoport által egyes célfeladatokra létrehozott ideiglenes szakértői csoportok (Task Force-ok) munkájában.
3.2.3.4.1. Üzleti intelligencia kompetencia központ osztály
Az Üzleti intelligencia kompetencia központ osztály fő feladata, hogy az Adattárházban, valamint a felelősségi körébe tartozó egyéb alkalmazások esetében (a továbbiakban: felelősségi körébe tartozó alkalmazások) a tárolt adatokat a jegybanki alapfeladatokat ellátó szervezeti egységek számára hozzáférhetővé tegye, és lekérdezéssel, illetve adatfeldolgozással támogassa az ezen adatokat felhasználó területek munkáját, továbbá gondoskodjon a felelősségi körébe tartozó alkalmazások adatfeldolgozási és termékkészítési folyamatainak felügyeletéről, fejlesztésének menedzseléséről és a hatáskörébe tartozó üzleti intelligencia adatok karbantartásának elvégzéséről, valamint a felhasználókkal való kapcsolattartásról. Az osztály felelősségi körébe tartozik ezen felül az általa üzemeltetett alkalmazások tartalmi integráltságának biztosítása. Ennek keretében
1. gondoskodik a Bank Adattárház középtávú stratégiájának végrehajtásáról, közreműködik az Adattárház stratégiájának a Statisztikai igazgatóság középtávú stratégiájába történő beillesztésében;
2. az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztálytól, megfelelő bankszakmai ellenőrzések elvégzése mellett, az adatbefogadó rendszerekben – ide nem értve az ERA rendszert – feldolgozott adatokat rendszeresen átveszi, az Adattárházba tölti, és azokat tárolja, statisztikai feldolgozást követően átveszi a Jegybanki statisztikai főosztálytól és a Felügyeleti statisztikai főosztálytól a feldolgozott és bankszakmailag ellenőrzött, felelősségi körébe tartozó alkalmazásokban tárolandó adatokat;
3. gondoskodik arról, hogy a külső adatszolgáltatóktól közvetlenül átvett adatok – a megfelelő bankszakmai ellenőrzések elvégzése után – bekerüljenek a felelősségi körébe tartozó alkalmazások adatbázisaiba;
4. biztosítja a felelősségi körébe tartozó alkalmazások napi adatfeldolgozási és termékkészítési folyamatainak működését, és gondoskodik a felhasználók jogosultsági rendszerének meghatározásáról;
5. biztosítja az adatok biztonságos tárolását;
6. kialakítja és karbantartja az Adattárház folyamatszabályozását, ehhez kapcsolódóan
a) meghatározza a felelősségi körébe tartozó alkalmazások üzemeltetéséhez szükséges folyamatokat, és dokumentálja azokat,
b) a folyamatszabályozás kialakítása során kapcsolatot tart az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztállyal,
c) karbantartja a felhasználók Adattárházzal kapcsolatos lekérdezési jogosultsági rendszerét,
d) kidolgozza a felelősségi körébe tartozó alkalmazások üzemeltetésére vonatkozó incidenskezelési eljárást,
e) gondoskodik a felhasználók megfelelő tájékoztatásáról és a visszajelzések feldolgozásáról;
7. a minőségbiztosítási rendszer követelményeinek megfelelően gondoskodik a felelősségi körébe tartozó alkalmazások adattartalmának minőségéről, hiba esetén gondoskodik annak elhárításáról, a hibás adatoknak az adatgazdákkal együttműködésben történő javításáról és újratöltéséről;
8. folyamatosan fogadja és menedzseli a felelősségi körébe tartozó alkalmazások napi operatív működésével kapcsolatos igényeket, és ehhez kapcsolódóan a felhasználói igényeknek megfelelően a minőségbiztosítási rendszer követelményei szerint karbantartja az Adattárház architektúráját és töltési folyamatait;
9. adattárház-szempontú tervezéssel támogatja a Statisztikai igazgatóság üzleti folyamatainak kialakítását, a meglévő folyamatok fejlesztését, hatékonyságának növelését;
10. kialakítja és biztosítja a statisztikai alkalmazások integrált működését az Adatszolgáltatói kapcsolatok, minőségbiztosítási és koordinációs főosztállyal együttműködve;
11. kialakítja és működteti a közvetlen adattárházi adattartalom alapján készülő, a Statisztikai igazgatóság felelősségi körébe tartozó publikációk folyamatait.
3.2.3.4.2. Projektkoordináció és alkalmazástanácsadási osztály
1. ellátja a Statisztikai igazgatóságot érintő, informatikai fejlesztéssel járó és egyéb, a Statisztikai igazgatóság tevékenységéhez kapcsolódó szakmai projektek előkészítését és szakmai koordinálását. Ennek keretében
a) együttműködik az Informatikai igazgatóság projektvezetésével a fejlesztési, tesztelési és egyéb bevezetési feladatok tervezésében, koordinálásában,
b) szervezi és koordinálja a Statisztikai igazgatóság munkatársainak projektek érdekében kifejtett tevékenységét,
c) a Statisztikai igazgatóság nevében részt vesz a projektek előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges dokumentumok összeállításában (üzleti esettanulmány, beszerzési dokumentumok, szerződések, követelményspecifikációk, Projekt Alapító Dokumentum, teljesítésigazolások, jegyzőkönyvek, jelentések stb.),
d) a Statisztikai igazgatóság részéről közreműködik az Informatikai igazgatóság által vezetett fejlesztésekben részt vevő vállalkozókkal történő megbeszéléseken, részt vesz a szakmai és ütemezési feladatok egyeztetésében,
e) biztosítja a projekteket érintő szervezetek és munkatársak felé történő információáramlást és kommunikációt,
f) biztosítja a projektek felügyelőbizottságai számára szükséges információkat és az Informatikai igazgatóság projektvezetésével együttműködve összeállítja a döntés-előkészítési, jóváhagyási lépésekhez szükséges dokumentációkat,
g) részt vesz a Statisztikai igazgatóság fejlesztési és beruházási terveinek összeállításában,
h) a Statisztikai igazgatóság képviseletében részt vesz a projektekhez kapcsolódó beszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában, a megfelelő szakterületekkel együttműködve,
i) a Statisztikai igazgatóság képviseletében részt vesz a szerződések szakmai előkészítésében, módosításában és változáskezelési eljárásaiban, valamint nyilvántartja és követi a Statisztikai igazgatóság projektjeihez kapcsolódó tanácsadási, fejlesztési és karbantartási szerződéseket, és szükség esetén intézkedéseket kezdeményez;
2. a Statisztikai igazgatóság hatáskörében működő rendszerekkel és az adatvagyon-kiaknázással kapcsolatban folyamatos tájékoztatást nyújt és képzést biztosít, illetve felméri a szakterületi szakmai igényeket, és megtervezi, definiálja a szükséges rendszer- és/vagy folyamatfejlesztési, módosítási feladatokat. Ennek keretében
a) koordinálja a Statisztikai igazgatóság informatikai fejlesztési stratégiájának kialakítását, és ennek érdekben folyamatosan követi a technológiaváltozásokat,
b) folyamatosan kapcsolatot tart a Bank szakterületeivel, követi a Statisztikai igazgatóság hatáskörén kívüli informatikai projekteket és feltárja az azokkal való szinergia lehetőségeket,
c) folyamatosan kapcsolatot tart a Bank szakterületeivel, és feltárja a Statisztikai igazgatóság hatáskörébe tartozó adatfeldolgozó és -elemző rendszerek segítségével megoldható új feladatokat, részt vesz ezek igényfelmérésében, követelményspecifikációjában és tervezésében,
d) az adatvagyon ismeretében, adatelemzési tanácsadás keretében riportkészítési támogatást nyújt a szakterületeknek.
3.2.3.4.3. Adatvagyonkezelés és mikroadat osztály
1. ellátja a Statisztikai igazgatóság kezelésében lévő adatvagyon stratégiai kezelésének feladatait. Ennek keretében
a) stratégiai és megvalósítási javaslatokat készít az adatvagyon-menedzselési feladatokkal kapcsolatban,
b) szakmailag irányítja az adatvagyon-optimalizálást célzó projekteket, feladatokat (pl. adatleltár, adatgyűjtések optimalizálása stb.),
c) részt vesz a granulált adatgyűjtések igényeinek elemzésében és hasznosítási módjuk kialakításában,
d) együttműködik a társosztályokkal és más szervezeti egységekkel az adatvagyon-kiaknázás szakmai és informatikai megtervezésében, szakértelmével segíti a fejlesztési és tesztelési folyamatokat;
2. ellátja a Statisztikai igazgatóság hatáskörébe tartozó mikro- és törzsadatok kezelését és fejlesztését. Ennek keretében
a) ellátja a jegybanki hitelregiszter (HITREG) adatszolgáltatás bankszakmai feladatait,
b) meghatározza a kódrendszereket, regisztereket a nemzetközi, hazai és szakterületi szabályokkal, irányelvekkel összhangban,
c) kialakítja az egységes kódtárakat és regiszterrendszereket a kapcsolódó adatfeldolgozó rendszerek számára,
d) előállítja a statisztikai tevékenység ellátásához szükséges regisztertermékeket, kialakítja, üzemelteti és karbantartja a statisztikai és felügyeleti adatbefogadási és -feldolgozási folyamatokhoz szükséges regiszterek és egyéb törzsadatok rendszerét, adatforrásait, továbbá együttműködik a Felügyeleti operációs igazgatósággal és az Informatikai igazgatósággal a felügyeleti regiszterinformációk karbantartásában,
e) meghatározza a törzsadattári rendszerrel kapcsolatos fejlesztési irányokat, részt vesz azok tervezésében, fejlesztés-támogatásában és üzembeállításában, támogatja a törzsadattári alkalmazások üzemeltetését, és ellátja a bankszakmai felelősi tevékenységet;
3. ellátja a Statisztikai igazgatóság hatáskörében kezelt adatokra épülő adatszótár üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat; ennek keretében
a) szervezi az adatszótár-karbantartási munkáit az adatgazda szervezeti egységek bevonásával,
b) kidolgozza további rendszerek adatainak és egyéb adatköröknek az adatszótárba való felviteli elveit, eljárásait,
c) szakmailag irányítja az adatszótár-fejlesztési projektekkel kapcsolatos munkákat,
d) támogatást nyújt az adatszótár felhasználásához;
4. ellátja a felelősségi körébe tartozó publikációk elkészítéséhez és minőségellenőrzéséhez tartozó feladatokat.
3.3. A PÉNZÜGYI INFRASTRUKTÚRÁÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
A pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgató támogatja a Bank elnökének és az elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnökének munkáját.
A pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgató az irányítása alá tartozó szervezeti egységek útján ellátja a fizetési rendszer működtetője, a központi értéktár és a központi szerződő fél (a továbbiakban együtt: pénzügyi infrastruktúrák) által működtetett rendszerek kijelölésével, a pénzügyi infrastruktúrák körébe tartozó intézmények egyes tevékenységeinek felügyeletével, ennek keretében engedélyezésével, ellenőrzésével, szankcionálásával, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás ellenőrzésével és a szabályok be nem tartása esetén a szankcionálással kapcsolatos hatósági tevékenységet.
Irányítja és felügyeli a Fizetési rendszer jelentés elkészítését, illetve gondoskodik annak a Pénzügyi Stabilitási Tanács elé terjesztéséről, valamint belső és külső kommunikációjáról.
A pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgató képviseli a Bankot az infrastrukturális kérdésekkel kapcsolatban a nemzetközi intézményekkel folytatott tárgyalásokon, konferenciákon, egyéb fórumokon. Kapcsolatot tart a pénzforgalommal és pénzügyi infrastruktúrákkal kapcsolatos témakörökben a releváns hazai intézményekkel, nemzeti hatóságokkal és piaci szervezetekkel.
Az érintett szakterületek közreműködésével érvényesíti a Bank pénzforgalmi és a pénzügyi infrastruktúrákat érintő szabályozási szempontjait a hazai és európai uniós jogszabály-előkészítő fórumokon, ennek érdekében a Bankon belül koordinálja a pénzforgalommal és a pénzügyi infrastruktúrákkal kapcsolatos jogszabályok véleményezését.
A pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgató képviseli a jegybankot a KBER Piaci Infrastruktúra és Pénzforgalmi Bizottságában, valamint gondoskodik a Bank képviseletéről az EBA és az ESMA pénzügyi infrastruktúrával (fizetési rendszer, központi értéktár, központi szerződő fél) és pénzforgalommal foglalkozó bizottságaiban, munkacsoportjaiban, valamint részt vesz a Continuous Linked Settlement (a továbbiakban: CLS) és a TARGET2-Securities (a továbbiakban: T2S) felvigyázói és felügyeleti munkacsoportjaiban.
A nyilvánosság előtti képviselet szabályai szerint külső kommunikációt folytat (beleértve a nyilvános sajtószerepléseket, befektetői találkozókat, előadások tartását, konferenciaszerepléseket stb.) mindazon kérdésekben, amelyek az általa irányított szervezeti egységek kompetenciájába tartoznak.
A pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgató figyelemmel kíséri a Bank által üzemeltetett kritikus pénzügyi infrastruktúrák működését, feltárja a működésben rejlő kockázatokat, és gondoskodik azok kezeléséről.
Munkájával támogatja a pénzügyi közvetítő rendszer képviselőinek szóló szakmai programokat, segíti a hazai pénzügyi kultúra fejlődését, elősegíti a kormányzat pénzügyi tudatosságot növelő stratégiája pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom fejlesztéséhez kapcsolódó céljai megvalósítását.
Amennyiben a Bankműveletek igazgatóság nem ért egyet a Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóság felvigyázói intézkedésével, értékelésével, a pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgató döntésre a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök elé terjeszti a javaslatot.
A pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgató irányítja a Bank készpénzzel kapcsolatos feladatainak ellátását.
3.3.1. Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóság
A Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóság ellátja a fizetési, valamint az értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszerek kialakításával, fejlesztésével, biztonságos és hatékony működésének felvigyázásával, továbbá az elektronikus pénzforgalom zavartalan lebonyolításával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Ide tartozik a nemzetközi gyakorlat és alapelvek alkalmazása a BKR, a VIBER, a KELER Zrt. és a KELER KSZF Zrt. működési megbízhatóságának javítására. Kialakítja a fizetési (BKR, VIBER), valamint az értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszerekre vonatkozó felvigyázói keretrendszert, továbbá a pénzforgalom és a pénzügyi infrastruktúrák feladatkörébe tartozó ellenőrzésének szempontjait, módszereit.
Az igazgatóság hatósági jogkörében eljárva ellátja a pénzügyi infrastruktúráknak a jelen pontban meghatározottak szerinti feladatkörébe tartozó felügyeletét: a fizetési rendszert működtető intézmény vonatkozásában engedélyezési, ellenőrzési hatósági jogkört gyakorol; a központi értéktári és a központi szerződő fél tevékenységét ellátó intézmények központi szerződő fél és központi értéktári tevékenysége [a
Tpt., a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EMIR), illetve az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CSDR)], valamint befektetési szolgáltatási tevékenysége vonatkozásában felügyeletet gyakorol, ide nem értve a központi értéktár szakosított hitelintézeti szempontú felügyeletét, valamint az említett intézmények pénzmosás elleni és az Európai Unió, az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtási szempontú és az Informatikai felügyeleti főosztály feladatkörébe tartozó informatikai felügyeletét. Az igazgatóság végzi a központi értéktár és a központi szerződő fél által nyújtott, értékpapírszámlával, értékpapírügylettel kapcsolatos szolgáltatás során a
447/2022. (XI. 9.) Korm. rendelet szerinti atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedéseknek való megfelelés ellenőrzését, a Tőkepiaci jogérvényesítési igazgatóság feladatkörére tekintettel.
Feladatkörébe tartozóan kijelöli a fizetési, valamint az értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszereket, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat.
Az igazgatóság hatósági jogkörében eljárva ellenőrzi a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos uniós és hazai előírások (így különösen a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet és az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardokról szóló bizottsági rendelet) betartását. Konzultációkat szervez a felügyelt intézmények számára ezen előírások alkalmazásával kapcsolatos felügyeleti gyakorlat ismertetésére.
A pénzügyi infrastruktúrák felügyelete és a pénzforgalom ellenőrzése keretében a szabályok be nem tartása esetén a szankcionálással kapcsolatban hatósági döntéseket készít elő.
Az igazgatóság hatáskörébe tartozó pénzügyi infrastruktúrák felügyelete és a pénzforgalom ellenőrzése feladatokkal kapcsolatban felügyeleti szabályozó eszközöket (így különösen ajánlásokat, vezetői körlevelet) készít elő. A felügyelt intézményeket érintő hatósági eljárásokról, a vizsgálati tervekről, az induló vizsgálatokról, azok eredményeiről, az intézkedésekről és az ezekkel kapcsolatos közzétételekről tájékoztatást ad az intézmény jellegétől függően a Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatóságnak, valamint az Informatikai felügyeleti főosztálynak.
Elkészíti a Fizetési rendszer jelentés jegybanki kiadványt.
Folyamatosan elemzi és értékeli az elektronikus pénzforgalom, a digitális fizetési megoldások és a pénzügyi infrastruktúrák területén végbemenő hazai és nemzetközi piaci folyamatokat, illetve jegybanki gyakorlatokat. Az igazgatóság feladatkörét érintő alkalmazott kutatásokat végez és koordinál.
Az igazgatóság felelős a hazai fizetési rendszerek koncepcionális fejlesztéséért, a jegybank hatáskörébe tartozó pénzforgalmi jogszabályok szakmai előkészítéséért, továbbá a hazai pénzforgalom hatékonyságának biztosításáért és folyamatos növeléséért, ezen belül különösen a készpénz-helyettesítő fizetési módok és eszközök széles körű elterjesztésének elősegítéséért, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozási javaslatok kidolgozásáért.
A digitális jegybankpénzhez kapcsolódó jegybanki feladatok kapcsán gondoskodik a pénzforgalomhoz és pénzügyi infrastruktúrákhoz kapcsolódó döntések előkészítéséről. Ellátja a digitális jegybankpénzzel kapcsolatos pénzforgalmi és pénzügyi infrastruktúrákhoz kapcsolódó elemzési feladatokat, vizsgálja a digitális jegybankpénz pénzforgalmi alkalmazásának lehetőségeit.
Az igazgatóság képviseli a jegybankot a KBER Piaci Infrastruktúra és Pénzforgalmi Bizottságának munkacsoportjaiban, valamint az EBA és az ESMA pénzügyi infrastruktúrával (fizetési rendszer, központi értéktár, központi szerződő fél) és pénzforgalommal kapcsolatos bizottságaiban, munkacsoportjaiban, így különösen az ECB SecuRe Pay bizottságában, az ESMA PTSC, az ESMA felügyeleti (Supervisory Committee) és az ESMA stratégiai (Policy Committee) bizottságában és az EBA SGPS bizottságában.
3.3.1.1. Pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom elemzési és fejlesztési főosztály
A Pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom elemzési és fejlesztési főosztály ellátja a magyarországi (belföldi és határon átnyúló) elektronikus pénzforgalom és digitális fizetési megoldások, valamint fizetési és értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszerek kialakításával, fejlesztésével, elemzésével, kutatásával és hatékony működésének biztosításával kapcsolatos feladatokat, illetve felelős a jegybank hatáskörébe tartozó pénzforgalmi jogszabályok szakmai előkészítéséért. Képviseli a Bankot a KBER pénzügyi infrastruktúrákkal és pénzforgalommal foglalkozó bizottságának pénzforgalomstratégiai munkacsoportjában.
3.3.1.1.1. PÉNZÜGYI INFRASTRUKTÚRA ÉS PÉNZFORGALOM FEJLESZTÉSI OSZTÁLY
1. felelős az elektronikus fizetési megoldások, a belföldi és határon átnyúló pénzforgalom és a Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóság feladatkörébe tartozó pénzügyi infrastruktúrák továbbfejlesztéséért, ennek keretében javaslatokat és ajánlásokat dolgoz ki a készpénz-helyettesítő, elektronikus fizetési megoldások széles körű alkalmazásának elősegítésére, valamint koordinálja az ezen a téren felmerülő fejlesztések, javaslatok, ajánlások megvalósítását;
2. a digitális jegybankpénzhez kapcsolódó jegybanki feladatok kapcsán gondoskodik a pénzforgalomhoz és pénzügyi infrastruktúrákhoz kapcsolódó döntések előkészítéséről;
3. szakmai szempontból előkészíti a szervezeti egység feladatkörébe tartozó, pénzforgalommal összefüggő MNB rendeletet, közreműködik a más jogalkotók fő felelősségi körébe tartozó, pénzforgalommal kapcsolatos jogszabályok kidolgozásában, véleményezésében;
4. a hazai pénzforgalom és a hazai pénzügyi infrastruktúrák stratégiai és szabályozási kérdéseivel foglalkozó fórumokon és testületekben képviseli a Bankot, illetve szakmai irányítást vállalhat ilyen fórumok és testületek létrehozása során és működésében;
5. a Számviteli és kontrolling igazgatósággal, valamint a Bankműveletek igazgatósággal egyeztetve kialakítja a Bank pénzforgalmi szolgáltatásaira (kivéve a készpénzforgalmi szolgáltatásokat) vonatkozó díj- és üzletpolitikát;
6. kormányzati felkérésre közreműködik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépéssel kapcsolatos jogszabályok, egyéb intézkedések kidolgozásában;
7. elkészíti a pénzforgalommal összefüggő MNB rendelettel kapcsolatos állásfoglalásokat, valamint a szervezeti egység feladatkörébe tartozó, pénzforgalommal kapcsolatos egyéb megkeresésekre adandó szakmai véleményeket;
8. elkészíti a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásának, továbbá az elektronikus pénz, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának nem minősülő, papíralapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátásának és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtásának engedélyezéséhez adandó szakmai véleményt az üzleti, illetve működési terv, valamint a pénzforgalmi tevékenység végzését szabályozó jogszabályoknak való megfelelést illetően;
9. a pénzforgalmi jogszabályok fogyasztókat érintő megsértésével összefüggésben együttműködik a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal, a Hitelintézeti vizsgálati igazgatósággal, a Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatósággal, a Stratégiai, fenntartható pénzügyi és IT felügyeleti igazgatósággal, valamint a Digitalizációs igazgatósággal;
10. képviseli a Bankot az osztály feladatköréhez kapcsolódó nemzetközi fórumokon és munkacsoportokban, valamint a pénzforgalommal kapcsolatos nemzetközi jogalkotási, európai uniós jogharmonizációs egyeztetéseken;
11. kialakítja a jegybanki fedezetkezelési rendszer architektúráját;
12. szakmai előkészítő munkát végez, és támogatást nyújt a tulajdonosi képviselőnek a pénzügyi infrastruktúrát üzemeltető társaságokban (KELER Zrt., KELER KSZF Zrt., GIRO Zrt.) meglévő MNB tulajdonrészekkel kapcsolatos kérdésekben.
3.3.1.1.2. Pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom elemzési és kutatási osztály
1. folyamatosan nyomon követi, elemzi és értékeli az elektronikus pénzforgalom, a digitális fizetési megoldások és a pénzügyi infrastruktúrák területén végbemenő hazai és nemzetközi piaci folyamatokat és jegybanki gyakorlatokat;
2. folyamatosan nyomon követi, elemzi és értékeli a különböző gazdasági szereplők fizetési szokásait és annak alakulását, valamint a pénzforgalom üzleti, lebonyolítási és hatékonysági kérdéseit egyéni és társadalmi szinten egyaránt, ehhez különböző szereplők által szolgáltatott rendszeres [így különösen a pénzforgalmi szolgáltatók pénzforgalmi adatai és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Online pénztárgép adatbázisa] és eseti adatszolgáltatásokat, adatfelvételeket is felhasznál;
3. a pénzforgalom alakulásáról és a pénzügyi infrastruktúrák működésével kapcsolatban – a Statisztikai igazgatósággal együttműködve – statisztikai adatokat dolgoz fel és publikál;
4. kutatásokat végez, elemzéseket készít a magyarországi (belföldi és határon átnyúló) pénzforgalom, illetve a pénzügyi infrastruktúrák kockázatainak és fejlesztési lehetőségeinek felmérésére, a kulcsjelzőszámok meghatározására;
5. ellátja a digitális jegybankpénzzel kapcsolatos pénzforgalmi és pénzügyi infrastruktúrákhoz kapcsolódó elemzési és kutatási feladatokat, vizsgálja a digitális jegybankpénz pénzforgalmi alkalmazásának lehetőségeit;
6. a hazai pénzforgalomhoz és a hazai pénzügyi infrastruktúrákhoz kapcsolódó, elemzési és kutatási tematikájú fórumokon és testületekben képviseli a Bankot, illetve szakmai irányítást vállalhat ilyen fórumok és testületek létrehozása során és működésében;
7. képviseli a Bankot az osztály feladatköréhez kapcsolódó nemzetközi fórumokon és munkacsoportokban.
3.3.1.2. Pénzügyi infrastruktúrákat és pénzforgalmat felvigyázó és ellenőrző főosztály
3.3.1.2.1. PÉNZÜGYI INFRASTRUKTÚRÁKAT FELVIGYÁZÓ ÉS ELLENŐRZŐ OSZTÁLY
1. szakmai szempontból előkészíti a felvigyázott fizetési, valamint az értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszerek működésével összefüggő MNB rendeleteket, elkészíti az MNB rendeletekkel kapcsolatos állásfoglalásokat, közreműködik a más jogalkotók fő felelősségi körébe tartozó, a felvigyázott fizetési és elszámolási rendszerek működésével kapcsolatos jogszabályok kidolgozásában, véleményezésében;
2. hatósági eljárás keretében ellátja a hazai fizetési rendszerekkel kapcsolatos engedélyezési, valamint a központi szerződő felek és a központi értéktárak engedélyezésében való közreműködési feladatokat;
3. megfigyelőként részt vesz a központi szerződő fél funkcióit ellátó intézmény, a központi értéktár, valamint a belföldi fizetési rendszer működtetőjének (GIRO Zrt.) igazgatósági ülésein;
4. kialakítja és folyamatosan karbantartja a Bank felvigyázási tevékenységének keretrendszereit, ideértve különösen a felvigyázási politika meghatározását és annak megvalósítását szolgáló módszertan kialakítását;
5. kutatásokat végez, és elemzéseket készít a fizetési, valamint az értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszerek kockázatairól, így különösen azok rendszerkockázatának és likviditásának alakulásáról; ezen belül előzetesen elemzi a döntések hatását a fizetési, valamint az értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszerek likviditására és forgalmára;
6. elemzi a forintban zajló gazdasági (pénz- és tőkepiaci, reálgazdasági stb.) tranzakciók elszámolási és kiegyenlítési módjából fakadó kockázatokat, illetve amennyiben szükséges, javaslatot tesz a kockázatok kezelésére, kiküszöbölésére;
7. a fizetési és elszámolási forgalom, illetve az értékpapír-forgalom alakulásáról – a Statisztikai igazgatósággal együttműködve – statisztikai adatokat dolgoz fel és publikál;
8. ellátja a belföldi fizetési, valamint az értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszerek felvigyázásával kapcsolatos feladatokat, kiemelten e rendszerek időszakos, felvigyázói szempontú átfogó értékelését;
9. folyamatosan nyomon követi, elemzi, értékeli a fizetési és az értékpapír-elszámolási rendszerek működését; javaslatokat és ajánlásokat dolgoz ki a hazai fizetési, valamint az értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszerek továbbfejlesztésére;
10. felelős a válsághelyzetbe került fizetési rendszer működtetését végző szervezetek válságkezeléséért a szanálást megelőző korai beavatkozási és intézkedési fázisban, nemzetközi kihatású zavarok esetén – a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően – a válságelemzésben és -kezelésben érintett felügyeleti területektől kapott jelzések alapján a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és társfelügyeletek kijelölt felelőseivel; a Szanálási igazgatóság felkérésére közreműködik a hitelintézetként működő tőkepiaci kereskedés utáni infrastruktúrák válságkezelésében;
11. ellátja a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvényben meghatározott kijelölő és értesítő hatósági feladatokat, összeállítja, karbantartja és közzéteszi a tőkemegfelelési mutató számítása szempontjából elfogadottnak minősülő elszámolóházak jegyzékét;
12. képviseli a Bankot a KBER, az EBA és az ESMA pénzügyi infrastruktúrával (fizetési rendszer, központi értéktár, központi szerződő fél) és pénzforgalommal foglalkozó bizottságának felvigyázói és felügyeleti munkacsoportjaiban – felügyeleti minőségben különösen az ESMA PTSC bizottságában és az EBA SCPS bizottságában –, ebbéli feladataiból adódóan részt vesz EBA és ESMA szabályozó dokumentumok kidolgozásában, valamint képviseli a Bankot a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekkel kapcsolatos nemzetközi jogalkotási, EU-jogharmonizációs egyeztetéseken, az EBA és az ESMA bizottságaiban meghatározott feladataiból adódóan felkészíti a Bank vezető képviselőit az Európai Felügyeleti Hatóságok (a továbbiakban: ESA-k) vezető testületeinek üléseire, felhívja a figyelmet a magyar érdekeket jelentősen érintő fejleményekre, javaslatot készít a képviselendő magyar pozícióra, illetve tárgyalási álláspontra;
13. ellátja a központi szerződő felek engedélyezésére és felügyeletére létrehozott kollégium működtetésére vonatkozó feladatokat;
14. a központi szerződő fél az EMIR, a központi értéktár CSDR, illetve
Tpt. szerinti, valamint a központi értéktár befektetési szolgáltatási tevékenység szerinti felügyelete keretében a közreműködő szakterületek bevonásával lebonyolítja a hatósági ellenőrzéseket, irányítja, vezeti a központi értéktár átfogó vizsgálatát, felkérésére a központi értéktár átfogó ellenőrzésében a Hitelintézeti vizsgálati igazgatóság, a központi értéktár és a központi szerződő fél átfogó ellenőrzésében a Jogi igazgatóság, a Pénzmosás vizsgálati főosztály, az Informatikai felügyeleti főosztály, valamint a Pénzügyi szervezetek engedélyezési és jogérvényesítési igazgatósága közreműködik, a Pénzügyi infrastruktúrákat és pénzforgalmat felvigyázó és ellenőrző főosztály szükség szerint javaslatot tesz a szankcionálásra, továbbá ellátja a központi szerződő fél és a központi értéktári tevékenységet végző szervezet informatikai működésével kapcsolatos feladatkörébe tartozó felügyeleti feladatokat – vagyis a KELER Zrt. esetén a CSDR szerinti felügyeleti feladatokat –, ennek során felkérésre az Informatikai felügyeleti főosztály részt vesz;
15. ellátja a fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző intézmények ellenőrzésével, szankcionálásával kapcsolatos hatósági tevékenységet, ideértve az informatikai működés ellenőrzését, amelyben felkérésre az Informatikai felügyeleti főosztály részt vesz;
16. vizsgálja az EMIR-ben előírt elszámolási, jelentéstételi és kockázatcsökkentési előírások megtartását a központi szerződő felekre vonatkozóan;
17. kialakítja a Bank szankcionálási politikájának alapelveit a feladatkörébe tartozó, a központi értéktári, a központi szerződő fél, a fizetési rendszer működtetése tevékenység ellenőrzése vonatkozásában;
18. nyomon követi a pénzügyi infrastruktúrák felügyeleti tevékenységét érintő hatályos hazai és közösségi szabályozást, az ESMA, valamint az IOSCO szabályozó dokumentumait, azokat szakmailag véleményezi, a magyar érdekeket tükröző szakmai javaslatokat fogalmaz meg;
19. feladatkörében kidolgozza az EBA és az ESMA pénzügyi infrastruktúrákra vonatkozóan kiadott iránymutatásainak és ajánlásainak hazai alkalmazásához szükséges szabályozási koncepciót, és a pénzügyi infrastruktúrákra, felügyeleti szabályozó eszközök kiadására tesz javaslatot;
20. képviseli a Bankot a CLS és a T2S nemzetközi kooperációban megvalósuló felvigyázást végző felvigyázói bizottságaiban, továbbá részt vesz a T2S átfogó értékelésében, valamint kapcsolódó elemzések készítésében;
21. ellátja a KELER DRSP (data reporting services providers) adatszolgáltatási tevékenységének (APA, ARM) felügyeletét.
3.3.1.2.2. Pénzforgalom ellenőrzési osztály
1. kialakítja a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása tevékenység ellenőrzésének szempontjait, módszereit, lebonyolítja, elsősorban a vizsgálati program szerint, a pénzforgalmi jogszabályoknak – így különösen a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvénynek, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendeletnek, az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardokról szóló bizottsági rendeletnek, az alapszámlához való hozzáférésről, az alapszámla jellemzőiről és díjazásáról szóló rendeletnek, a fizetési számla váltásáról szóló rendeletnek, a fogyasztók részére vezetett fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakról történő tájékoztatás egyes kérdéseiről szóló rendeletnek, a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az Unióban történő határon átnyúló fizetésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, a díjkimutatás egységesített formátumára és egységes szimbólumára vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló bizottsági végrehajtási rendeletnek – való megfelelés hatósági ellenőrzését;
2. előkészíti a vizsgálati jelentéseket, és szükség esetén javaslatot tesz szankcionálásra; konzultációkat szervez a vizsgálatokban érintett szervezetek számára a vizsgált témakörökre vonatkozó előírások ismertetésére, gyakorlati alkalmazásukra;
3. kialakítja a Bank ellenőrzési módszertanát, szankcionálási politikájának alapelveit a pénzforgalom ellenőrzése vonatkozásában;
4. ellátja a forgatható utalvány kibocsátási tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatokat;
5. nyomon követi a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának felügyeleti tevékenységét érintő hatályos hazai és közösségi szabályozását, az EBA szabályozó dokumentumait, és részt vesz azok előkészítésében a magyar érdekeket tükröző szakmai javaslatok meghatározásával;
6. közreműködik a harmadik fél pénzforgalmi szolgáltatók engedélyezésében, a pénzforgalmi szolgáltatók biztonságos vállalati fizetési folyamatának erős ügyfél-hitelesítési követelmény alóli mentesítését célzó eljárásban, valamint a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók tartalék-mechanizmus létrehozása alóli mentesítési eljárásában;
7. feladatkörében kidolgozza az EBA pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozóan kiadott iránymutatásainak és ajánlásainak hazai alkalmazásához szükséges szabályozási koncepciót, és a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozóan felügyeleti szabályozó eszközök kiadására tesz javaslatot.
3.3.2. Készpénzlogisztikai igazgatóság
A Készpénzlogisztikai igazgatóság a Bank készpénzzel kapcsolatos feladatait látja el: készpénztervezés (emlékérmék és -bankjegyek kivételével), -gyártatás, -forgalmazás, -tárolás, továbbá a beáramló készpénz feldolgozása, forgalomképtelen készpénz megsemmisítése, belső folyamatszabályozás és minőség-ellenőrzés, piaci készpénz-visszaforgatás technológiai támogatása és ellenőrzése, hamisítványokkal kapcsolatos szakértői munka, jegybank készpénzes üzletpolitikájának meghatározása, hatósági eljárás folytatása, készpénzellátási üzletmenet-folytonossági stratégia kialakítása és végrehajtása. A jegybanki készpénzlogisztika modern ellátásmenedzsment elveknek megfelelő, hatékony és biztonságos ellátása érdekében folyamatosan méri és fejleszti saját tevékenységét, javaslatot tesz a jegybank készpénzes stratégiájára, továbbá az Üzleti feltételek és általános szabályozási környezetének alakítására. A szervezeti egység készíti elő az eurókészpénz hazai bevezetéséhez szükséges jegybanki döntéseket. Ellátja a Bank képviseletét a KBER BANCO bizottságában és a hozzá tartozó munkacsoportokban és albizottságokban. Működteti a Készpénzfórumot, ellátja a titkársági feladatait és a Bank képviseletét. A hatáskörébe delegált működési költségek, és/vagy beruházások, és/vagy ráfordítások költséggazdája, ennek keretében a mindenkor hatályos belső szabályoknak megfelelően lebonyolítja a hatáskörébe tartozó beszerzési eljárásokat − a Jogi igazgatóság szakmai irányításával −, szolgáltatói szerződéseket köt; megrendeléseket indít; elvégzi az általa kezelt szerződések, megrendelések alapján beérkezett számlák ellenőrzését; utalványozását; kezeli és aktualizálja a tevékenységéhez szükséges nyilvántartásokat; folyamatosan ellenőrzi a költségfelhasználást; részt vesz a pénzügyi tervezésben. Ellátja a tulajdonosi képviselő szakmai támogatását a Pénzjegynyomda Zrt. és a Magyar Pénzverő Zrt. kapcsán felmerülő készpénzszakmai és gazdálkodási kérdésekben.
3.3.2.1. Pénzkibocsátási stratégiai főosztály
1. ellátja a készpénzkibocsátással kapcsolatos stratégiai, döntés-előkészítési feladatokat, ideértve a címletstruktúra kialakítását és az éves bankjegy- és érmeszükséglet meghatározását;
2. döntés-előkészítési és támogatási tevékenységet végez a készpénzellátási lánc működését befolyásoló stratégiai kérdésekben;
3. felelős a bankjegy- és/vagy érmecímletcsere végrehajtásához kapcsolódó teljes körű külső és belső érintetti koordinációért;
4. meghatározza a bankjegy- és érmekészletezési alapelveket, elvégzi a készletszintek rendszeres nyomon követését;
5. ellátja a bankjegy- és érmeráfordítások éves tervezését és rendszeres nyomon követését;
6. felelős a Pénzjegynyomda Zrt.-vel és a Magyar Pénzverő Zrt.-vel való beszállítói kapcsolatok átfogó koordinációjáért;
7. ellátja a tulajdonosi képviselő szakmai támogatását a Pénzjegynyomda Zrt. és a Magyar Pénzverő Zrt. kapcsán felmerülő készpénzszakmai és gazdálkodási kérdésekben;
8. felelős a jegybanki pénzkibocsátási stratégiát érintő átfogó szabályozási tevékenység ellátásért, a pénzkibocsátási MNB rendeletek előkészítéséért;
9. végzi az MNB rendeletek előkészítését a készpénzzel kapcsolatos feladatkörben, a Jogi igazgatósággal együttműködve;
10. végzi a Pénzjegynyomda Zrt. és a Magyar Pénzverő Zrt. nem szerződés szerinti teljesítésével kapcsolatos reklamációk kezelését;
11. elemzéseket, kutatásokat készít a készpénzkereslet befolyásoló tényezőiről, valamint a készpénzforgalom aktuális trendjeiről, a készpénzellátási lánc működéséről;
12. elemzéseket, kutatásokat készít a bankjegyminőséget befolyásoló tényezőkről;
13. meghatározza a külső szervezetek pénzkibocsátással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét;
14. elemzéseket készít a nemzetközi jegybanki készpénzes gyakorlatokról;
15. működteti a Készpénzfórumot, ellátja a titkársági feladatait;
16. vezeti a jegybanki szintű bankjegy- és érmenyilvántartásokat, statisztikai elemzéseket készít, illetve adatokat szolgáltat készpénzes témákban a Bank szervezeti egységeinek;
17. szervezi és irányítja a forgalomból bevont és selejt érmék hasznosítását;
18. elkészíti a Bank készpénzes Üzleti Feltételeit és a Hirdetményt, gondoskodva a jegybanki üzletpolitika és az üzleti feltételek összhangjának megteremtéséről.
3.3.2.2. Készpénzszakértői és fejlesztési főosztály
1. szakértői tevékenységet végez a hamis és hamisgyanús magyar és külföldi bankjegyekkel, érmékkel és csekkekkel kapcsolatban, gondoskodik azok őrzéséről, adatok gyűjtéséről és elemzéséről;
2. felelős a bankjegyfejlesztéssel kapcsolatos szakmai koordináció ellátásáért, képviseli a Bankot a Bankjegyfejlesztési Tanácsadó Testületben;
3. figyelemmel kíséri a hamisítások nemzetközi tapasztalatait, a technológiák és technikai eszközök fejlődését, javaslatot tesz a forintbankjegyek és -érmék fejlesztésére, koordinálja az erre irányuló szakmai munkát;
4. képviseli a Bank érdekeit a bankjegy- és érmegyártással összefüggő műszaki és technológiai kérdésekben;
5. ellátja az euróhamisítás elleni védelmével összefüggő, európai tanácsi előírásokból fakadó nemzeti szintű feladatok koordinálását, ellátja a Nemzeti Bankjegyszakértői Központ, illetve a Nemzeti Érmeszakértői Központ feladatait, kapcsolatot tart az ECB Counterfeit Analysis Centre-rel, valamint az EC European Technical and Scientific Centre-rel, hamisítással összefüggő ügyekben a rendőrhatóságokkal, az Europol és az Interpol nemzeti szervezeteivel; biztosítja a kapcsolatot az EKB hamisítványfigyelő rendszerével, a Counterfeit Monitoring Systemmel (a továbbiakban: CMS), és nemzeti szinten biztosítja a CMS-hez való hozzáférés jogosítványait; gyűjti, elemzi, és a CMS felé továbbítja az euróhamisítással összefüggő statisztikai és műszaki adatokat;
6. a Bank és az Országos Rendőr-főkapitányság közötti megállapodás alapján adatokat szolgáltat, és a hamisnak minősített bankjegyekről és érmékről készült előzetes szakvéleményeket elektronikus formában továbbítja az illetékes nyomozóhatóságnak; kiemelt jelentőségű hamisítási ügyekben kezdeményezi a Jogi igazgatóságnál a feljelentés megtételét;
7. véleményezi a biztonsági papírokkal kapcsolatos külkereskedelmi tevékenység engedélyezése tárgyában az engedélyező hatósághoz jogi személyek által benyújtott kérelmeket;
8. a Pénzkibocsátási stratégiai főosztállyal együttműködve elvégzi a Készpénzlogisztikai igazgatóság intranetoldalának, valamint a Bank honlapja Bankjegy és érme oldalának szakmai karbantartását, felelős annak aktualizálásáért.
3.3.2.3. Technológiai támogató és ellenőrzési főosztály
1. szabályozza és ellenőrzi a Bankon kívüli bankjegy-visszaforgatás feltételrendszerét;
2. meghatározza a készpénzfeldolgozást végző külső szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségét, illetve az adatszolgáltatók körét, összesíti és elemzi a megkapott adatokat;
3. kialakítja a jegybankon kívüli készpénz-visszaforgatás és a pénzfeldolgozás, valamint az ezen tevékenységekhez kapcsolódó adatszolgáltatás jegybanki ellenőrzésének szempontjait, módszereit; hatósági ellenőrzéseket végez, szükség esetén javaslatot tesz szankcionálásra;
4. meghatározza a bankjegyminőség ellenőrzésének technológiai feltételeit, és javaslatot tesz a megfelelő bankjegyminőség elérését szolgáló intézkedésekre;
5. közreműködik a bankjegyfejlesztés folyamatában, felelős a gépi azonosítási jellemzők biztosításáért;
6. figyelemmel kíséri, teszteléssel és tanácsadással támogatja a jegybankon kívüli gépi bankjegyfeldolgozást;
7. folyamatos szakmai kapcsolatot tart a bankjegyfeldolgozó, -kiadó és -vizsgáló gépek, berendezések gyártóival, illetve azok magyarországi képviseleteivel;
8. biztosítja a jegybanki bankjegyfeldolgozó és -megsemmisítő gépek technikai, valamint műszaki felügyeletét;
9. felelős a Bank feldolgozó gépeinek a forgalomban lévő bankjegyek feldolgozásához szükséges képességének megtartásáért, illetve a bankjegyek változásaihoz kapcsolódó műszaki módosítások elvégzéséért;
10. végzi a bankjegyvizsgáló gépek bevizsgálásával kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a Bank honlapján közzétett jegyzékek naprakész állapotáról;
11. felelős a Készpénzlogisztikai igazgatóság működéséhez szükséges szabályzatok, belső utasítások elkészítéséért és naprakészségéért;
12. belső minőség-ellenőrzést végez; ellenőrzi és fejleszti a belső készpénzes tevékenységek minőségét, hatékonyságát és biztonságát, a szabályok betartását a működési és humánkockázatok csökkentése céljából, kidolgozza a pénzkezelési folyamatok belső szabályozását, – tartalmuktól függően hatósági eljárás keretében – intézi az ügyfelek reklamációit;
13. ellátja a pénzfeldolgozási tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési feladatokat, ehhez kapcsolódva koordinálja az engedélyezés kiadásához szükséges feltételek ellenőrzésében közreműködő szervezeti egységek feladatait;
14. ellátja a pénzutánzat készítésének engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat;
15. kialakítja a készpénz-újraforgalombahozatal és a pénzfeldolgozás, valamint az ezen tevékenységekhez kapcsolódó adatszolgáltatás jegybanki ellenőrzésének szempontjait, módszereit; hatósági ellenőrzéseket végez, szükség esetén javaslatot tesz szankcionálásra;
16. az ellenőrzések tapasztalatai és a jegybanki stratégia alapján javaslatot tesz a szabályozási környezet módosítására.
3.3.2.4. Készpénzellátási főosztály
1. ellátja a jegybanki operatív készpénzlogisztikai tevékenységeket, a bankjegyek és érmék forgalmazását, feldolgozását;
2. a visszaáramlott bankjegyekből kiszűri a hamisgyanús, illetve nem forgalomképes fizetőeszközöket, gondoskodik a nem forgalomképes bankjegyek feldolgozási folyamatban történő megsemmisítéséről;
3. visszajelzést ad az ügyfelek felé a jegybankon kívüli feldolgozást érintő, a vonatkozó Üzleti Feltételektől eltérő pénzkezelési rendellenességekről;
4. a bankjegyek pénzgyártótól történő átvételét követően minőség-ellenőrzést végez, annak eredményéről értesíti a Pénzkibocsátási stratégiai főosztályt;
5. gondoskodik az éves készpénzleltár megszervezéséről és végrehajtásáról;
6. üzletmenet-folytonossági terveket dolgoz ki a készpénzellátásban fellépő különböző kockázatok kezelésére, irányítja a jegybank ezekben való részvételét;
7. ellátja a szervezeti egység költséggazdai, számviteli és belső gazdálkodási feladatait;
8. működteti a jegybank lakossági pénztárát.
A főosztály keretein belül a következő osztály működik:
3.3.2.4.1. KÉSZPÉNZFORGALMAZÁSI OPERÁCIÓS OSZTÁLY
1. a Bank vonatkozó Üzleti feltételei által adott keretek között a jegybank számlatulajdonos és egyéb ügyfelei számára készpénzes tranzakciókat végez;
2. átveszi, készletezi a legyártott bankjegyeket, érméket;
3. ellátja a jegybanki pénzkészlet-kihelyezéssel kapcsolatos feladatokat, végzi a kihelyezett készletek helyszíni ellenőrzését;
4. nyilvántartja az emlékpénzeket és a jegybankon kívül tárolt pénz- és nemesfémkészleteket, végzi az ezekkel kapcsolatos elszámolási feladatokat;
5. gondoskodik a szabályoknak megfelelő készletszintek biztosításáról, kezeli a jegybank logisztikai és stratégiai készpénzkészleteit, ide nem értve az emlékpénzeket;
6. a Biztonságért felelős igazgatósággal együttműködve intézi a jegybanki készpénzszállításokat;
7. felelős a szervezeti egység és ügyfelei által használt rendszerek felhasználói támogatási feladatainak ellátásáért, fejlesztési igényeinek megfogalmazásáért;
8. az emlékpénzekhez kapcsolódóan végzi a forgalmi célú emlékpénzek forgalomba hozatalát, illetve a gyűjtői emlékpénzek értékesítését és a kapcsolódó elszámolási feladatokat;
9. gondoskodik a jegybanki célú nemesfémkészletek tárolásáról és azok nyilvántartásáról.
3.4. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
A nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgató az irányítása alá tartozó szervezeti egységek útján támogatja és koordinálja a Bank nemzetközi kapcsolatait.
Felelős továbbá a jegybanki szempontból releváns gazdaságtudományi ismeretek átfogó terjesztéséért.
3.4.1. Nemzetközi kapcsolatok igazgatóság
A Nemzetközi kapcsolatok igazgatóság az európai uniós és KBER-tagsággal, illetve az eurórendszerhez való csatlakozás előkészítésével összefüggésben az EKB, a KBER és az Európai Bizottság, az EU Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: EFC), az ESRB, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB), valamint a Magyarország eurórendszerhez való csatlakozását előkészítő testület Bankon belüli kapcsolattartójaként koordinálja a Bankra háruló feladatok ellátását. Ellátja továbbá az IMF-ben, az OECD-ben, a BIS-ben, valamint a Pénzügyi Stabilitási Tanács európai regionális konzultációs csoportjában (a továbbiakban: FSB RCGE) fennálló tagsággal és ezen intézményekkel folytatott konzultációkkal összefüggésben a Bank feladatait, és közreműködik a fentiekkel kapcsolatos, együttműködést érintő kormányzati döntések előkészítésében. Figyelemmel kíséri a fenti szervezetek és intézmények tevékenységét, és arról rendszeresen tájékoztatókat készít. Szervezi és lebonyolítja a befektetői találkozókat, és koordinálja a partnerintézményektől érkező, bilaterális találkozókra és technikai segítségnyújtási programokra vonatkozó megkereséseket.
A Nemzetközi kapcsolatok igazgatóság szakmai támogatást nyújt az elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnök nemzetközi szerepléseihez.
Az igazgatóság a Bankot és az ott folyó elemzőmunkát becsatornázza a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, illetve erősíti a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést, mindezzel erősítve a magyar jegybank külföldi jelenlétét.
3.4.1.1. Nemzetközi intézményi kapcsolatok főosztály
1. a Bank egészét átfogó koordinatív funkciókat lát el az ország uniós tagságával, a Bank KBER-ben való részvételével, valamint a Banknak az eurórendszerhez történő csatlakozásával összefüggő feladatait illetően; ennek keretében az EKB, valamint az Európai Bizottság vonatkozó dokumentumaiból a Bank felsővezetése számára rendszeresen összefoglalókat készít;
2. koordinálja a Bankot képviselő tag felkészítését az EKB Általános Tanácsa, a KBER Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága (a továbbiakban: IRC), az EFC, valamint az EFC helyettesek (Alternates) üléseire, figyelemmel kíséri ezen fórumok tevékenységét, azokról tájékoztatókat készít, valamint ellátja a kapcsolattartói és koordinációs feladatokat a Bankot érintő ügyekben;
3. tagként részt vesz a szenzitív minősítésű KBER-dokumentumok kezelésével kapcsolatos közös szabályok és minimum sztenderdek kialakításáért és tagállami jegybankoknál történő implementálásának monitoringjáért felelős EKB-s munkacsoport (CRMS TF) munkájában;
4. koordinálja a Bank elnökének, illetve alelnökeinek felkészítését az ESRB Igazgatótanácsának üléseire, figyelemmel kíséri az ESRB tevékenységét, arról tájékoztatókat készít, illetve ellátja a kapcsolattartói és koordinációs feladatokat a Bankot érintő ügyekben és döntési mechanizmusokban;
5. gondoskodik a KBER és az EKB Alapokmánya 38. cikkében foglalt szakmai titoktartási követelmények Bankon belüli végrehajtásáról;
6. koordinálja a Bank hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeinek az Európai Bizottsággal, kiemelten annak Gazdasági és Pénzügyi Operatív igazgatóságával (DG ECFIN) való kapcsolattartását és együttműködését;
7. koordinálja a Bank elnökének felkészítését a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) informális üléseire, és figyelemmel kíséri a tanács munkáját, arról rendszeresen tájékoztatást készít;
8. Bankon belül koordinálja az európai uniós tagságból adódó és az eurórendszerhez történő csatlakozási folyamathoz kapcsolódó, a Bankot is érintő kormányzati feladatok előkészítését és végrehajtását; koordinálja a Magyarország eurórendszerhez történő csatlakozását előkészítő testület működéséből adódó, a Bank hatáskörébe tartozó feladatokat; valamint koordinálja az Eurórendszer Csatlakozási Programterv (ESAMP) banki szintű rendszeres aktualizálását;
9. tagként részt vesz az IRC jegybankok közötti együttműködéssel és technikai segítségnyújtással foglalkozó munkacsoportjának munkájában;
10. tagként részt vesz az európai uniós tagállamok euróbevezetését koordináló PAN II (Public Administration Network) munkacsoport munkájában;
11. ellátja a kapcsolattartói és koordinációs feladatokat az EKTB tevékenysége kapcsán a Bankot érintő ügyekben;
12. ellátja az Európai Uniótól érkező, illetve hazai keletkezésű korlátozott terjesztésű, ún. EU-KT dokumentumok kezelésére szolgáló iratnyilvántartó és belső levelezőrendszerrel kapcsolatos koordinációs feladatokat;
13. figyelemmel kíséri az IMF, az OECD és a BIS tevékenységét, folyamatosan tanulmányozza döntési mechanizmusaikat és azok változásait, és mindezekről rendszeresen tájékoztatókat készít;
14. folyamatosan kapcsolatot tart az IMF-fel, fogadja az IMF-től központosított módon érkező megkereséseket, és koordinálja azok teljesítését, koordinálja a Bankra mint jogszabály által kijelölt pénzügyi szervre háruló feladatokat, valamint elvégzi az IMF-ben a Magyarországot képviselő kormányzói funkcióival összefüggő teendőket, szervezi és koordinálja az IMF-fel való megbeszéléseket;
15. elsődleges kapcsolattartóként közreműködik az IMF-fel történő együttműködési stratégia kialakításában, és végrehajtja azt; tagként részt vesz az EFC IMF-ügyekkel foglalkozó albizottságának (EFC SCIMF) munkájában;
16. koordinálja a Bank hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeinek az OECD szakbizottságaival való együttműködéséből adódó feladatokat, koordinálja a Bankot képviselő tag felkészítését az OECD Gazdaságpolitikai Bizottsága (EPC) üléseire, valamint koordinálja a Bank részvételét az OECD Nemzeti Tanács munkájában;
17. koordinálja a Bank elnökének a BIS kormányzói, alelnökének a kormányzóhelyettesi, valamint a részvételre jelölt felsővezetőnek a kelet-közép európai regionális monetáris politikai munkacsoport üléseire való felkészítését és a Bank részvételét a BIS által kidolgozott központi banki felmérésekben; tagként részt vesz a BIS központi banki felméréseit koordináló csoport (Central Bank Governance Network) munkájában;
18. koordinálja a Bank elnökének felkészítését az FSB RCGE üléseire, valamint ellátja a kapcsolattartói és koordinációs feladatokat a Bankot érintő ügyekben;
19. koordinálja a Visegrádi Országok Pénzügyi Stabilitási Találkozóján (V9) a Bank elnökének/alelnökének részvételét, kapcsolatot tart a partner jegybankok szervezésben részt vevő kollégáival;
20. ellátja a kapcsolattartói és koordinációs feladatokat az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) tevékenysége kapcsán a Bankot érintő ügyekben;
21. nyilvántartást vezet a Bankot az európai uniós és egyéb nemzetközi intézményekben, bizottságokban, fórumokon képviselő munkavállalókról;
22. ellátja azokat az egyéb nemzetközi jellegű feladatokat, amelyeket az SZMSZ nem utal más szervezeti egység feladatkörébe, valamint koordinálja ezen nemzetközi szervezetekkel kapcsolatban a Bankot érintő esetlegesen felmerülő feladatokat;
23. a felügyeleti kollégiumi együttműködés kivételével ellátja az Európai Unió nemzeti központi bankjaival és felügyeleti hatóságaival való bilaterális kapcsolattartás koordinációs feladatait, elősegíti és előkészíti a Bank elnökének ezen partner jegybankok és felügyeleti hatóságok elnökeivel való bilaterális találkozóit, közreműködik azok megszervezésében, koordinálja a találkozókra való felkészítést, valamint szervezi a szükséges információcserét és a küldöttség programjainak szakmai lebonyolítását;
24. a monetáris politikai, pénzügyi és makrogazdasági folyamatokról való hiteles tájékoztatás érdekében koordinálja és lebonyolítja a piaci szereplők – ideértve a külföldi jegybankokat, felügyeleti hatóságokat, nemzetközi pénzügyi intézményeket és szervezeteket, külföldi és hazai befektetőket, elemzőket – és a Bank vezetőinek és más munkavállalóinak bel- és külföldi találkozóit (ún. befektetői találkozók), kivéve a tartalékkezeléssel kapcsolatos kétoldalú találkozókat, a statisztikai, módszertani kérdésekkel kapcsolatos megbeszéléseket, a technikai rendszerekhez kapcsolódó látogatásokat, a felügyeleti kollégiumokkal való találkozókat, valamint a felügyelt vagy engedélyért folyamodó intézmények képviselőivel folytatandó megbeszéléseket;
25. figyelemmel kíséri az SZMSZ által meghatározott és feladatkörébe utalt nemzetközi és hazai intézmények és szervezetek tevékenységét, és rendszeres tájékoztatókat készít a Bank munkatársai részére az ezen szervezetek és – a Szabályozási főosztállyal együttműködve – a nemzetközi felügyeleti intézmények honlapjain elérhető aktuális információkról;
26. koordinálja a kijelölt relációkhoz kapcsolódó feladatokat;
27. figyelemmel kíséri a kijelölt relációk jegybankjainak, helyi mértékadó pénzügyi és gazdasági intézményeinek munkáját, aktív kapcsolatot épít ki és tart fenn ezekkel az intézményekkel;
28. heti rendszerességgel tájékoztatót készít a lefedett desztináció, régió kiemelt gazdasági, pénzügyi folyamatairól, fontosabb témakörökben megjelenő helyi kiadványokról, valamint egyéb jelentős történésekről;
29. a Bank vezetésének érdeklődésére számot tartó eseményekről, témákról, irányzatokról tájékoztató anyagokat, valamint a főosztály által figyelemmel kísért régiók és országok vonatkozásában gazdasági, pénzügyi, bel- és geopolitikai elemzéseket készít;
30. nyomon követi a partner intézmények szakmai, elsősorban monetáris politikai képzéseit, kutatásait, az új tudományos munkákat, szakmai konferenciákat, és ezekről beszámolókat készít, amely révén elősegíti és erősíti a Bank külföldi intézményekkel fennálló kapcsolatrendszerét;
31. nyomon követi a lefedett desztinációk, régiók innovációs folyamatait, trendjeit, valamint a partner intézmények innovatív tevékenységét, ezekről tájékoztatókat készít;
32. helyi kapcsolatai révén elősegíti a Bank vezetőinek az adott régióban tervezett előadásait, szerepléseit;
33. részvételével erősíti az adott régió jelentősebb gazdaságpolitikai eseményeit, valamint képviseli a Bankot a társadalmi, kulturális és egyéb rendezvényeken;
34. közreműködik a Bank nemzetközi konferenciáinak szakmai előkészítésében, szervezésében;
35. koordinálja a Bank nemzetközi technikai segítségnyújtási programokban való részvételét, valamint megszervezi az egyedi megkeresések Bankon belüli lebonyolítását, külső és belső koordinációját a felelősségi körébe tartozó relációk vonatkozásában.
3.4.1.2. Nemzetközi együttműködési és elemzési főosztály
1. a felügyeleti kollégiumi együttműködés kivételével ellátja az Európai Unión kívüli nemzeti jegybankokkal és felügyeleti hatóságokkal való kétoldalú kapcsolattartást, illetve szoros szakmai partnerség kialakítására, erősítésére törekszik ezekkel az intézményekkel; feladata új együttműködési területek feltérképezése, kialakítása, közös projektek koordinálása; elősegíti és előkészíti a Bank elnökének ezen partner jegybankok és felügyeleti hatóságok elnökeivel való bilaterális találkozóit, közreműködik azok megszervezésében, koordinálja a találkozókra való felkészítést, valamint szervezi a szükséges információcserét és a küldöttség programjainak szakmai lebonyolítását;
2. karbantartja és nyilvántartja a jegybankokkal, felügyeleti hatóságokkal és más nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokat, illetve kapcsolattartói feladatkörében eljárva részt vesz az új együttműködési megállapodások megkötésében;
3. erősíti a Bank kapcsolatait a szövetséges jegybankokkal, nemzetközi szervezetekkel, oktatásszervező intézményekkel oktatási, képzési területeken;
4. koordinálja a kijelölt relációkhoz kapcsolódó feladatokat;
5. koordinálja a Central Bank Governors’ Club of Central Asia, Black Sea Region and Balkan Countries találkozóján a Bank elnökének/alelnökének részvételét, a Bank hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeinek a szervezet szakbizottságával való együttműködéséből adódó feladatait, kapcsolatot tart a partner jegybankok szervezésben részt vevő kollégáival;
6. ellátja a kapcsolattartói és koordinációs feladatokat a Center for Latin American Monetary Studies (CEMLA) tevékenysége kapcsán a Bankot érintő ügyekben;
7. figyelemmel kíséri a kijelölt relációk jegybankjainak, helyi mértékadó pénzügyi és gazdasági intézményeinek munkáját, aktív kapcsolatot épít ki és tart fenn ezekkel az intézményekkel;
8. heti rendszerességgel tájékoztatót készít a lefedett relációk, régiók kiemelt gazdasági, pénzügyi folyamatairól, fontosabb témakörökben megjelenő helyi kiadványokról, valamint egyéb jelentős történésekről, valamint a figyelemmel kísért régiók és országok sajtóanyagainak vezető híreiből;
9. tanulmányozza és nyomon követi a világ nagy think tankjeinek, pénzügyi, gazdaságpolitikai kutatóintézetek munkáját, koordinálja a velük való lehetséges kapcsolatokat, együttműködést a Bank hatáskörrel rendelkező szakterületeinek bevonásával;
10. nemzetközi kitekintést, elemzéseket készít a különböző jegybankok monetáris politikájáról, eszközeiről, nemzetközi mintákról, valamint tanulmányozza és vizsgálja a nemzetközi modelleket, tapasztalatokat a legjobb gyakorlatok hasznosítása érdekében;
11. a főosztály által figyelemmel kísért régiók és országok vonatkozásában a Bank vezetésének érdeklődésére számot tartó eseményekről, témákról, irányzatokról gazdasági, pénzügyi, bel- és geopolitikai elemzéseket készít;
12. közreműködik a nemzetközi szövetségesi háló kialakítása érdekében létrehozott Bankon belüli szakértői csoportok munkájában, és részt vesz a Bank vezetése számára készítendő rendszeres tájékoztatók elkészítésében;
13. részt vesz a Bank nemzetközi technikai segítségnyújtási programjának koordinációjában, valamint megszervezi az egyedi megkeresések Bankon belüli lebonyolítását, külső és belső koordinációját a felelősségi körébe tartozó relációk vonatkozásában;
14. helyi kapcsolatai révén elősegíti a Bank vezetőinek az adott régióban tervezett előadásait, szerepléseit;
15. részvételével erősíti az adott régió jelentősebb gazdaságpolitikai eseményeit, valamint képviseli a Bankot a társadalmi, kulturális és egyéb rendezvényeken;
16. közreműködik a Bank nemzetközi konferenciáinak szakmai előkészítésében, szervezésében;
17. nyomon követi a partner intézmények szakmai, elsősorban monetáris politikai képzéseit, kutatásait, az új tudományos munkákat, szakmai konferenciákat, és ezekről beszámolókat készít, amely révén elősegíti és erősíti a Bank külföldi intézményekkel fennálló kapcsolatrendszerét.
3.4.2. Gazdaságtudományi ismeretterjesztési igazgatóság
A gazdaságtudományi ismeretterjesztési igazgatóság felelős a kiemelt monetáris politikai és egyéb jegybanki szempontból releváns gazdaságtudományi ismeretek oktatási programokba történő becsatornázásáért, illetve ezek átfogó terjesztéséért. Támogatja a Bank egyéb oktatási tevékenységét. Koordinálja a más szervezeti egységekkel közösen végzett átfogó elemző és kutatómunkát gazdaságpolitikai, gazdaságelméleti és gazdaságtörténeti témakörökben. Emellett önállóan gazdaságpolitikai, gazdaságelméleti és gazdaságtörténeti kutatást és elemzést végez a releváns gazdaságstratégiai folyamatok célzott vizsgálata és a felsővezetői döntéstámogatás előkészítése érdekében. Az igazgatóság a monetáris politikai folyamatok értékelésével, az átfogó gazdaságelméleti, gazdaságpolitikai és gazdaságtörténeti elemző és kutatómunkával, továbbá a gazdaságtudományi ismeretterjesztési projektekben való részvételével támogatja a nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgató munkáját.
3.4.2.1. GAZDASÁGTUDOMÁNYI ISMERETTERJESZTÉSI FŐOSZTÁLY
1. felelős a kiemelt monetáris politikai és egyes, jegybanki szemponttól releváns gazdaságtudományi ismeretek átfogó terjesztéséért, egyúttal gyakorlati támogatást nyújt a jegybanki célok teljesítéséhez és a jegybanki döntések előkészítéséhez;
2. előadásokat, konferenciákat, kurzusokat, szakmai műhelyeket szervez a tudományos ismeretek és a jegybanki kutatási eredmények terjesztése, a hazai és nemzetközi kutatói kapcsolatok elmélyítése, illetve a Bankban folyó kutatási tevékenység bemutatása érdekében;
3. tanulmányokat készít jegybanki érdeklődésre számot tartó témákban, a kutatási eredményeit hazai és nemzetközi fórumokon mutatja be, valamint magyar és külföldi szakfolyóiratokban publikálja;
4. a kompetenciájához tartozó területen szakmai támogatást nyújt a Bank egyéb területein folyó kutatói, elemzői és ismeretterjesztési munkához;
5. az oktatási feladatok szervezéséért felelős szakterülettel együttműködve részt vesz a Bank oktatási programjaiban, szakmai oldalról támogatja azok koordinálását, kidolgozását és megvalósítását;
6. közreműködik a jegybanki oktatási projektekhez kapcsolódó közgazdasági és jegybanki ismeretterjesztési anyagok elkészítésében és azok folyamatos fejlesztésében;
7. felelős szerkesztőként részt vesz a Bank által kiadott Hitelintézeti Szemle szerkesztésében.
3.4.2.2. Gazdaságelméleti és gazdaságtörténeti főosztály
1. a gazdaságtörténeti, gazdaságpolitikai és gazdaságelméleti témakörökben koordinálja a más szervezeti egységekkel együttműködésben folytatott releváns gazdaságstratégiai folyamatok célzott vizsgálatát, az ezekhez kapcsolódó, a Bankban folyó kutató és elemző munkát;
2. elemzéseket készít – elsősorban nemzetközi fókusszal – az egyes gazdaságok működésének, a múltbeli gazdaságpolitikai eszközök hatékonyságának és hatásosságának összehasonlító vizsgálatára koncentrálva;
3. gazdaságtörténeti, gazdaságpolitikai, közgazdasági elméleti és empirikus kutatásaival megalapozza a Bankban folyó elemzéseket, amelyekre monetáris politikai döntések és az átfogó gazdaságpolitikai stratégiaalkotási folyamatok épülnek;
4. tanulmányokat készít gazdaságtörténeti, gazdaságpolitikai és gazdaságelméleti témákban, a kutatási eredményeit hazai és nemzetközi fórumokon mutatja be, valamint magyar és külföldi szakfolyóiratokban publikálja;
5. más szakterületekkel közösen részt vesz a Bank által stratégiai partnerségben felépített oktatási feladatok megvalósításában;
6. közreműködik a jegybanki oktatási projektekhez kapcsolódó közgazdasági és jegybanki ismeretterjesztési anyagok elkészítésében és azok folyamatos fejlesztésében.
4. A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK FELÜGYELETÉÉRT ÉS FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT FELELŐS ALELNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.1. A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek
4.1.1. Stratégiai, fenntartható pénzügyi és IT felügyeleti igazgatóság
Az igazgatóság felelős a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét összehangoló stratégiáért, segíti a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök tevékenységét, valamint elősegíti a felügyeleti tevékenység összehangolását és egységesítését.
Az igazgatóság ellátja a Banknak a környezeti, társadalmi fenntarthatóságot támogató pénz-, tőke-, biztosítási és pénztári szektorbeli szolgáltatásokkal, termékekkel (a továbbiakban együtt: fenntartható pénzügyek) kapcsolatos feladatait, valamint a digitális és informatikai felügyeleti feladatokat, irányítja és felügyeli a Zöld pénzügyi jelentés elkészítését.
Az igazgatóság vezetője irányítja a Felügyeleti stratégiai főosztály, a Fenntartható pénzügyi főosztály, a Digitális felügyeleti főosztály, valamint az Informatikai felügyeleti főosztály munkáját.
4.1.1.1. Felügyeleti stratégiai főosztály
1. a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét összehangoló stratégia vonatkozásában ellátja az alábbi feladatokat:
a) a stratégia menedzsment módszertanának kialakítása és gondozása,
b) a stratégia összeállításának, módosításának koordinálása, a stratégia megalapozásában, módosításában részt vevő szervezeti egységek és esetleges külső szereplők munkájának irányítása,
c) a stratégiai célok visszamérésének, indikátorrendszerének kialakításának koordinálása, a kialakított stratégia végrehajtásának monitoringja az eredmények és elvárt hatások szintjén,
d) stratégiai kérdésekben történő állásfoglalás;
2. kapcsolatot tart a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök hivatali teendőinek támogatása, szervezése érdekében a Bank szervezeti egységeivel, az alelnök megbízásából megbeszéléseket, egyeztetéseket folytat, eljár az elnök által meghatározott ügyekben;
3. egyedi vagy általános jellegű döntés-előkészítő és egyéb szakmai anyagokat, javaslatokat, vezetői összefoglalókat és prezentációkat készít, illetve véleményez, valamint adatokat, információkat gyűjt és elemez a vezetői döntéshozatal elősegítéséhez;
4. kialakítja és fenntartja a felügyeleti tevékenységhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kapcsolatokat, szervezi a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök hazai és nemzetközi programjait, ellátja a Bank hazai és külföldi intézményeknél betöltött tagságaihoz kapcsolódó feladatokat;
5. képviseli a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnököt belső, illetve külső megbeszéléseken, hazai és nemzetközi programokon;
6. amennyiben a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök felügyelete alá tartozó szervezeti egység az előterjesztő vagy előadó, koordinálja a Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésére benyújtandó előterjesztések és jelentések elkészítését, jóváhagyását, nyilvántartja és nyomon követi a döntéseket, továbbá koordinálja a Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésének napirendi pontjai tekintetében a döntést támogató felkészítők megalkotását;
7. koordinálja a szakterületek jelentéseinek, publikációinak előkészítését;
8. a hatósági és ügyfélszolgálati tevékenység tekintetében havi rendszerességgel a statisztikai jelentéshez adatokat gyűjt, továbbá a felügyeleti tevékenységre vonatkozó felsővezetői információigényt kielégítő ad hoc és rendszeres beszámolót készít;
9. koordinálja a Bank éves és időszaki jelentésében a felügyeleti és fogyasztóvédelmi fejezetek elkészítését;
10. koordinálja a társhatóságokkal kötött vagy megkötendő hazai együttműködési megállapodások kialakítását, nyomon követi az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesülését, illetve aktualizálásának szükségességét;
11. a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök esetében – a Kommunikációs és protokoll főosztállyal egyeztetve – kapcsolatot tart a médiával a feladatkörébe tartozó kérdésekben, segíti az elnök nyilvános szerepléseit;
12. rendszerezi, kezeli és döntésre előkészíti a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöknek címzett ügyirat- és levélforgalmat, eljuttatja az általa intézkedésre kiadott anyagokat a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekhez;
13. végrehajt egyéb eseti feladatokat.
4.1.1.2. Fenntartható pénzügyi főosztály
1. elemzéseket és kutatásokat végez a fenntartható pénzügyekkel kapcsolatban;
2. feltárja a klímaváltozás és egyéb ökológiai anomáliák prudenciális vonatkozású hatásait, kockázatait, ehhez és a fenntartható pénzügyi szabályozásokhoz kapcsolódóan szükség szerint helyszíni vagy helyszínen kívüli vizsgálatokat végez vagy közreműködik azokban;
3. kialakítja a Bank fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos álláspontját és szabályozási javaslatait, és közreműködik a nemzetközi, valamint hazai fenntartható pénzügyi szabályozások kidolgozásában;
4. a Társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatósággal, a Humánstratégiai igazgatósággal, a Humánszolgáltatási igazgatósággal, valamint az Oktatási kapcsolatok főosztállyal együttműködve ellátja a Bank fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos felsőoktatási és egyéb oktatási, képzési, ismeretterjesztési és kutatási feladatait;
5. ellátja, illetve elősegíti a Bank fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos nemzetközi kapcsolataiból eredő feladatait;
6. a felügyeleti tevékenységet ellátó főosztályokkal együttműködve részt vesz a fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos felügyelési módszertan kialakításában, fejlesztésében és naprakészen tartásában;
7. kialakítja a fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos hazai kormányzati szervekkel, piaci érdekképviseleti szervezetekkel és civil szervezetekkel kapcsolatos együttműködés kereteit, valamint részt vesz ezen együttműködések végrehajtásában;
8. a Digitális felügyeleti főosztállyal együttműködve kialakítja a fenntartható pénzügyekhez kapcsolódó elemzésekhez szükséges adatszolgáltatások rendszerét, melyek alapján kvantitatív elemzéseket végez;
9. a Szabályozási főosztállyal együttműködve részt vesz a fenntartható pénzügyekhez kapcsolódó ajánlások, módszertani útmutatók és tájékoztatók kialakításában;
10. évente elkészíti a Zöld pénzügyi jelentés című kiadványt;
11. közreműködik a Bank karbonsemleges működésének megvalósításában, ehhez kapcsolódóan javaslatot tesz a Bank operatív működéséből adódó karbonlábnyom semlegesítésére.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.1.1.2.1. Fenntartható pénzügyi elemzési osztály
4.1.1.2.2. Fenntartható pénzügyi stratégiai osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.1.1.3. Digitális felügyeleti főosztály
A főosztály
1. részt vesz minden, a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatkörében felmerült adatbányászati, statisztikai, adatelemzési kompetenciákat igénylő feladatban;
2. a felügyeleti területek igényei alapján kialakítja, teszteli, és folyamatosan fejleszti a támogatásukat célzó monitoring riportokat és statisztikai modelleket;
3. folyamatos támogatást nyújt a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó összes szervezeti egység részére a rendszeres és ad hoc adatszolgáltatások feldolgozása, rendszerezése, minőségének folyamatos javítása és fejlesztése érdekében;
4. a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó valamennyi szervezeti egység támogatása érdekében – a havi statisztikai jelentések, féléves, éves jelentések számszaki alapját szolgáltató – statisztikai rendszert működtet;
5. a folyamatos felügyelés, a piacfelügyelet és a kibocsátói felügyelés támogatásának érdekében – a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó összes szervezeti egység tekintetében és azok igényeivel összhangban – monitoring és riporting rendszert üzemeltet;
6. az adatszolgáltatási rendeletek felülvizsgálatánál, adatok befogadási szabályainak definiálásánál, rendkívüli adatszolgáltatási határozatok kiadásánál, a csengetési koncepció kialakításánál és az ezekhez kapcsolódó informatikai fejlesztések esetében elvégzi a felügyeleti szakterületi igények összegyűjtését, szintetizálását és formalizálását, továbbá egycsatornás kommunikációt fenntartva képviseli azokat a Statisztikai igazgatóság és az Informatikai igazgatóság felé, ezen feladatokkal összefüggésben ellátja a felülvizsgálat során szükséges kontroll funkciókat, és szavatolja, hogy azok koncepciója, működése, illetve kezelése a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek esetében egyenszilárd és nyomon követhető legyen;
7. részt vesz a piacfelügyeleti eljárásokban, az ellenőrzési eljárásokban és a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásokban az azokat folytató szervezeti egységek igénye esetén;
8. a piacfelügyeleti eljárások, az ellenőrzési eljárások és a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárások keretében az azokat folytató szervezeti egységek igénye esetén elvégzi az adatok helyszíni mentését, feldolgozását és tárolását;
9. részt vesz a piacfelügyeleti eljárások, az ellenőrzési eljárások és a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárások keretében használt, az adatmentéshez szükséges eszközök és a feldolgozáshoz szükséges zárt hálózat üzemeltetésében;
10. a piacfelügyeleti eljárásokban, az ellenőrzési eljárásokban és a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásokban szerzett tapasztalatait felhasználva fejleszti a felügyeleti tevékenység digitalizációját és hatékonyságát;
11. meghatározza a feladata elvégzéséhez szükséges adatok körét, ideértve a harmadik féltől származó adatok beszerzését (Opten, online tartalomfigyelés);
12. folyamatosan elemzi az intézmények adatszolgáltatási tevékenységét, és a társterületekkel együttműködve javaslatokat tesz az adatszolgáltatások fejlesztésére, átalakítására;
13. a Felügyeleti operációs igazgatósággal együttműködve részt vesz a felügyelt intézmények adatszolgáltatásait felülvizsgáló, a Bank adatelemzési módszereit érintő projektekben, részt vesz az igényspecifikáció elkészítésében, részt vesz az üzleti oldali tesztelésben;
14. felelős a felügyeleti adatelemzési kompetencia fejlesztéséért, továbbá közreműködik az elemzési módszertanok folyamatos fejlesztésében;
15. bekapcsolódik a döntéshozatalt támogató digitális rendszerek fejlesztésébe és üzemeltetésébe;
16. a felelős szakterület igénye esetén kockázati alapon elvégzi a felügyelt intézmények által használt, üzleti szempontból kritikus rendszerek forráskódjainak logikai ellenőrzését célzó vizsgálatokat, szükség esetén külső szakértők bevonásával;
17. gondoskodik a tevékenysége során felhasznált statisztikai, adatbányászati eszközök folyamatos frissítéséről, automatizálásáról, visszaméréséről és bővítéséről;
18. évente felülvizsgálja, és aktualizálja a főosztály kézikönyveit, amelynek része a fejlesztési terv, amely tartalmazza a következő évben elkészítendő riportokat és statisztikai modelleket, részletezve az üzleti igényt, a kialakítás ütemét és a tesztelés fázisait;
19. a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében – a területek igénye szerint – részt vesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotásában, közreműködik a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, állásfoglalás-, módszertani útmutató- és tájékoztatótervezetek kialakításában, kijelölés alapján részt vesz a munkacsoportok, projektek és bizottságok tevékenységében;
20. a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében – a területek igénye szerint – részt vesz a felügyeleti tevékenységet támogató elemzési és monitoring feladatokban, különös tekintettel a biztosítók és a pénztárak befektetései vonatkozásában;
21. ellátja a Bank képviseletét a nemzetközi és európai uniós szintű szervezetek digitalizációval foglalkozó felügyeleti vonatkozású – munkacsoportjaiban;
22. a Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti főosztály kezdeményezésére az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatók felügyelésével kapcsolatos feladatok ellátásában adatbányászati és adatelemzési támogatást nyújt;
23. a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében – a szakterületek igénye szerint – részt vesz a felügyelést támogató informatikai rendszerek kialakítása, fejlesztése és karbantartása vonatkozásában;
24. részt vesz az elektronikus ügyintézés ügymenetéhez kapcsolódó felügyeleti szintű eljárások szakterületek részéről felmerülő fejlesztési igényeinek kialakításában, valamint ebben a kérdéskörben kapcsolatot tart az Informatikai igazgatósággal.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.1.1.3.1. Suptech és digitális fejlesztések osztály
4.1.1.3.2. Adatelemzési és monitoring osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.1.1.4. Informatikai felügyeleti főosztály
Ellátja az
MNB tv. 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó felügyelt intézmények informatikai működésével kapcsolatos felügyeleti feladatokat – kivéve a GIRO Zrt.-t, a KELER KSZF Zrt.-t és a KELER Zrt. központi értéktári tevékenységének felügyeletét, melyek esetén közreműködik az azok informatikai működésével kapcsolatos felügyeleti feladatokért főfelelős Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóság felkérésére –, felügyeli az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások informatikai biztonságát. Ellátja a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.
Ennek keretében
1. véleményével támogatja a felügyeleti engedélyezések informatikai jellegű feladatait és a Bankhoz érkező informatikai vonatkozású megkeresések, állásfoglalás-kérések esetében az egységes állásfoglalás kialakítását;
2. kidolgozza és folyamatosan aktualizálja az informatikai felügyelési és engedélyezési tevékenységek során alkalmazott módszereket, figyeli és munkájában folyamatosan adaptálja az informatikai auditálások módszertanának legjobb nemzetközi gyakorlatát;
3. felelős a felügyelt szervezetek informatikai rendszerének, az ágazati jogszabályokban meghatározott informatikai biztonsági követelményeknek való megfelelésének, az üzletmenet informatikai támogatottságának, a fennálló informatikai kockázatoknak és a kockázatok csökkentését szolgáló kontrollok meglétének és működésének felügyeletéért és vizsgálatáért;
4. együttműködik a Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatósággal, a Biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatósággal, a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatósággal, a Közvetítők prudenciális felügyeleti önálló osztályával és a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal az informatikai jellegű felügyeleti részvizsgálatok elvégzésében, ennek keretében többek között eljár a csalások, visszaélések felderítése érdekében, a vizsgálatok eredményeképpen született intézkedések megvalósulását figyelemmel kíséri;
5. ellenőrzi a pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások kapcsán a személyes adatok kezelésének rendjét;
6. feldolgozza a rendszeres és ad hoc IT vonatkozású adatszolgáltatások adatait, vizsgálja az informatikai vonatkozású incidenseket;
7. részt vesz a nemzeti és nemzetközi IT felügyeleti sztenderdek és módszertanok kidolgozásában, a kapcsolódó nemzetközi munkacsoportok munkájában;
8. együttműködik a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló
42/2015. (III. 12.) Korm. rendeletben meghatározott tanúsító szervezetekkel és a szakmai érdekvédelmi szervezetek releváns munkacsoportjaival a felügyeleti elvárások hatékonyabb érvényesítése érdekében;
9. képviseli, és szakértői szinten prezentálja a Bank informatikai felügyeleti vonatkozású véleményét konferenciákon, szakmai eseményeken;
10. részt vesz a Bank képzési és oktatási feladataiban a szakterületi kompetenciájába eső témakörökben, elsősorban informatikai biztonsági, informatikai ellenőrzési és biztonságtudatossági témákban.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.1.1.4.1. Informatikai felügyeleti osztály
4.1.1.4.2. Informatikai vizsgálati osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.1.2. Felügyeleti operációs igazgatóság
A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök alá tartozó területek kiemelt, projekt jellegű feladatai vonatkozásában koordinációs szerepet tölt be.
Az igazgatóság vezetője irányítja a Felügyeleti operációs főosztály és a Felügyeleti működésfejlesztési főosztály munkáját.
4.1.2.1. Felügyeleti operációs főosztály
A főosztály a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában
1. koordinálja a könyvvizsgálókkal kapcsolatos közös felügyeleti álláspont kialakítását, különösen a könyvvizsgálói minősítési kérelmek tekintetében, továbbá nyomon követi a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak teljesülését, illetve aktualizálásának szükségességét, ideértve a kapcsolattartással összefüggő feladatokat is;
2. koordinálja, előkészíti és előterjeszti a felügyelési és fogyasztóvédelmi tervezési folyamatokat, beleértve a prioritások meghatározását és visszamérését, az éves helyszíni és nem helyszíni felügyelési tervek elkészítését, azok döntéshozatalra való előkészítését és teljesülésük ellenőrzését;
3. az éves helyszíni és nem helyszíni felügyelési tervek tekintetében az előrehaladást folyamatosan nyomon követi, beszámolási rendszert működtet;
4. a szakterületekkel együttműködve elkészíti a felügyeleti és fogyasztóvédelmi éves munkatervet és annak visszamérését;
5. koordinálja a KOFIR (Felügyeleti folyamattámogató) projekt megvalósítását, és a rendszer élesítését követően annak szakmai üzemeltetési feladatait;
6. az erőforrás és feladatmonitoring nyilvántartás adatait felhasználva a felügyeleti folyamatokat elemzi és az egyes folyamatok, alfolyamatok átlagos átfutási idejére javaslatot tesz, azok felülvizsgálatát elvégzi;
7. minőségbiztosítási auditok végzésével támogatja a felügyelési, ellenőrzési és az ezekhez kapcsolódó belső munkafolyamatok szabályszerűségét, hatékonyságát, az elfogadott módszertani és eljárásrendi dokumentumoknak megfelelő gyakorlat kialakulását, illetve azonosítja a módszertani fejlesztési lehetőségeket, és javasolja a szakterületnek azok szabályzatokba való átültetését;
8. ellátja a jogszabályoknak megfelelően a hatósági képzést és vizsgáztatást végző szervek (képző szervek) és vizsgabiztosok működésének és tevékenységének engedélyezésével, a jegyzékbe vételével, törlésével, valamint a Bank honlapján történő közzétételével, aktualizálásával, továbbá az egyéb hatósági vizsgával összefüggő engedélyezési, jóváhagyási vagy megállapítási, jegyzékbe vételi eljárással, valamint a nyilvántartásba vétellel összefüggő feladatokat;
9. gondoskodik az engedélyezési-jóváhagyási vagy megállapítási-megfeleltetési, jegyzékbe vételi eljárás lefolytatásához szükséges főosztályi szakvélemények beszerzéséről;
10. intézi a hatósági vizsgára történő vizsgajelentkezések ellenőrzését;
11. összeállítja az adott vizsgára a vizsgakérdéssort, valamint a vizsgajegyzőkönyvet (vizsgacsomag), és gondoskodik a vizsgabiztos kijelöléséről;
12. gondoskodik a sikeresen vizsgázók részére történő tanúsítványok kiállításáról és átadásáról;
13. gondoskodik a jogszabályban meghatározott adatok (tanúsítványok, vizsgázók, képző szervek, oktatók, aláírók, képzési és vizsgahelyszínek) nyilvántartásáról;
14. működteti a Közvetítői Képző és Online Vizsgáztató rendszert, továbbá elvégzi a rendszerek karbantartásával kapcsolatos feladatokat;
15. gondoskodik a hatósági képzéssel és vizsgával kapcsolatos információk, közlemények, állásfoglalások, vizsgaidőpontok, képző szervek és vizsgabiztosok jegyzékének a Bank honlapjára történő kihelyezéséről és folyamatos aktualizálásáról;
16. elkészíti a hatósági vizsga szabályait tartalmazó vizsgaszabályzatot, valamint gondoskodik annak folyamatos aktualizálásáról;
17. kialakítja és kidolgozza a hatósági képzéssel és vizsgával kapcsolatos állásfoglalásokat, tájékoztatókat, megválaszolja a beérkező, a hatósági képzést és vizsgát érintő megkereséseket;
18. az érdekelt szakterületekkel együttműködve elvégzi a hatósági képzésekkel és vizsgákkal kapcsolatos felügyeleti hatósági ellenőrzéseket, illetve ellátja az ezzel kapcsolatos jogérvényesítési feladatokat és előkészíti a hatósági döntéseket;
19. gondoskodik a képző szervek és vizsgabiztosok jegyzékből való törlését elrendelő hatósági döntések előkészítéséről;
20. gondoskodik a tanúsítványok visszavonását elrendelő hatósági döntések előkészítéséről;
21. kivizsgálja a hatósági vizsgával kapcsolatban benyújtott kifogásokat;
22. javaslatot tesz a hatósági képzéssel és vizsgával kapcsolatos hatáskörébe tartozóan folytatott hatósági ellenőrzés során a Bank tudomására jutott szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedésekre;
23. az érintett szakterületek bevonásával ellátja a vizsgakérdésbank kérdéseinek és lehetséges válaszainak naprakészen tartását, a kérdésbank változásait nyilvántartja, valamint a Bank honlapján közzé teszi;
24. az érdekelt szakterületekkel együttműködve, az Informatikai igazgatóság támogatásával ellátja a felügyelt intézmények, az engedélyköteles tevékenységet végzők és a határon átnyúló, fiókteleppel rendelkező (pénzpiaci, befektetési, biztosítási, pénztári) szolgáltatók engedélyezési és bejelentési kötelezettség alá eső adatainak KTA-ban történő rögzítését, nyilvántartását, és elvégzi a KTA adatainak karbantartásával kapcsolatos feladatokat;
25. az adatgazda szervezeti egységek bevonásával támogatja a Felügyeleti statisztikai főosztályt a felügyeleti célú európai és nemzetközi törzsadat-nyilvántartási rendszerek felé történő adatszolgáltatási feladatok ellátásában;
26. ellátja a KTA fejlesztésével kapcsolatos, szakterületi igények összegyűjtését, valamint az ezzel összefüggő egyéb felhasználói feladatokat;
27. ellát minden olyan feladatot, melyet a biztosításközvetítők és pénzügyi szolgáltatásközvetítők hatósági képzése, illetve vizsgáztatása vonatkozásában jogszabály a Bank hatáskörébe utal.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.1.2.1.1. Felügyeleti riporting osztály
4.1.2.1.2. Hatósági képzési és nyilvántartási osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.1.2.2. Felügyeleti működésfejlesztési főosztály
Felelős a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában
1. projektjei tervezésének, végrehajtásának, ellenőrzésének, nyomon követésének és zárásának menedzseléséért, valamint az ezek hatékony megvalósításához szükséges projektmenedzsment módszertan, folyamatok, döntés-előkészítő mechanizmusok végrehajtásáért;
2. emberi erőforrás stratégiájának meghatározásáért, az annak megvalósítását szolgáló tervek kialakításáért, az emberi erőforrás politikák, eljárások és eszközök kialakításáért és azok működtetéséért a vezetők emberi erőforrás-menedzsment munkájában;
3. folyamatai hatékony és eredményes működésének kialakításáért, illetve a működéssel és belső szervezeti struktúrával kapcsolatos működésfejlesztési feladatok koordinációjáért;
4. a banki informatikai rendszerekkel, folyamatokkal kapcsolatos igénykezelési és elemzői feladatok ellátásáért az elvárások, igények, követelményspecifikációk, elfogadási kritériumok vonatkozásában.
4.2. A pénzpiacokért és digitalizációért felelős ügyvezető igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek
4.2.1. A pénzpiacokért és digitalizációért felelős ügyvezető igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek
4.2.1.1. PÉNZMOSÁS VIZSGÁLATI FŐOSZTÁLY
A Pénzmosás vizsgálati főosztály a felügyelt intézmények pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tevékenység tekintetében kompetenciaközpont. Tevékenysége keretében
1. elvégzi a felügyelt intézmények pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás szempontú kockázatértékelését és kockázati besorolását, mely során felhasználja a társterületektől kapott információkat, a kockázatértékelés eredménye és az intézmények kockázatértékelése alapján meghatározza a főosztály által vizsgálandó intézmények körét;
2. önállóan indított cél- és témavizsgálatokat folytat le, valamint szükség szerint részt vesz az átfogó, illetve utóvizsgálatokban, melyek keretében vizsgálja a felügyelt intézmények tevékenységének pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás megelőzése szempontú megfelelőségét;
3. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása témakörében részt vesz a módszertani dokumentumok (vizsgálati kézikönyvek, MNB ajánlás) kialakításában és karbantartásában, az állásfoglalások megválaszolásában;
4. statisztikai modelleket alkalmaz a felügyelt intézmények tranzakciós rendszeréből kinyert és egyéb rendelkezésre álló adatok felhasználásával az esetleges pénzmosási ügyek detektálására;
5. a felügyeleti vizsgálatok tapasztalatai és a rendelkezésre álló egyéb információk alapján ajánlásokat, minimumkövetelményeket fogalmaz meg a felügyelt szektor számára az alkalmazandó módszertanok tekintetében;
6. felkérésre közreműködik a Hitelintézeti vizsgálati igazgatóság, a Fogyasztóvédelmi igazgatóság, a Biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatóság, a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság egységei, valamint a Közvetítők prudenciális felügyeleti önálló osztálya által kezdeményezett helyszíni és nem helyszíni vizsgálatok lefolytatásában;
7. részt vesz az engedélyezési eljárásban a kérelmezők pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás elleni belső szabályzatának véleményezésével, szükség esetén számukra konzultáció tartásával, továbbá – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2017. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján – ehhez kapcsolódóan karbantartja a Bank vonatkozó mintaszabályzatait;
8. képviseli a Bankot a nemzetközi szakmai szervezetekben (Európai Felügyeleti Hatóságok, Európai Bizottság, Európa Tanács pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás elleni bizottságai, munkacsoportjai), valamint részt vesz azok tevékenységében;
9. a kompetenciájába tartozó ügyekben kapcsolatot tart a szabályozásért és végrehajtásért felelős hazai hatóságokkal;
10. konzultációt, illetve oktatást tart a felügyelt intézmények és azok szakmai szervezetei számára a főosztály kompetenciájába tartozó ügyekben.
A főosztály keretein belül az alábbi osztály működik:
4.2.1.1.1. Pénzmosás ellenőrzési osztály
Az osztály feladatát a főosztály vezetője határozza meg.
4.2.2. Hitelintézeti vizsgálati igazgatóság
A Hitelintézeti vizsgálati igazgatóság – a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság hatáskörébe tartozó feladatok kivételével – prudenciális szempontból felügyeli a pénzügyi csoportokat, konglomerátumokat és az egyedi hitelintézeteket, valamint a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásokat, valamint az ügyvezető igazgató által meghatározott körben a fizetési szolgáltatókat. Ellátja a központi értéktári tevékenységet ellátó intézmény (KELER Zrt.) szakosított hitelintézeti szempontú felügyeletét, ellenőrzi a KELER Zrt. banki jellegű kiegészítő szolgáltatásainak nyújtására vonatkozó prudenciális követelményeket.
A felügyelt intézményekkel szemben jogszabályban meghatározott esetekben felügyeleti intézkedések megtételére tesz javaslatot a Pénzügyi szervezetek engedélyezési és jogérvényesítési igazgatósága, továbbá a Fogyasztóvédelmi igazgatóság felé, valamint figyelemmel kíséri az intézkedések megvalósulását és azok hatását.
A Felügyeleti operációs igazgatósággal és a Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatósággal együttműködve kialakítja az éves felügyelési program prioritásait.
A felügyelt intézmények függő pénzpiaci közvetítői tekintetében együttműködik a Közvetítők prudenciális felügyeleti önálló osztályával.
A Hatósági perképviseleti főosztály részére szakmai támogatást nyújt a feladatkörébe tartozó hatósági döntésekkel szembeni perekben.
A társterületek megkeresése alapján feladatkörében véleményezi az egyes engedélyezési eljárások során benyújtott dokumentumokat.
Az igazgatóság a nemzetközi felügyeleti munkában részt vevő társterületekkel összehangoltan képviseli a Bankot az EBA releváns munkacsoportjaiban.
Felméri a szakterületét érintő piaci szabályozási igényeket, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával javaslatot tesz az innovációk miatt szükségessé váló hazai szabályozási koncepciókra.
Részt vesz pénzügyi intézményeknél felmerülő hiányosságok korai felderítésében és kivizsgálásában, ennek keretében eljár a csalások, visszaélések felderítése érdekében.
Szakterületét érintően részt vesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotásában, közreműködik a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, állásfoglalás-, módszertani útmutató- és tájékoztatótervezetek kialakításában, kijelölés alapján részt vesz munkacsoportok, projektek és bizottságok tevékenységében.
A Szabályozási főosztállyal együttműködve részt vesz a terület vizsgálataira vonatkozó eljárásrend, vizsgálati kézikönyv és a kapcsolódó munkalapok kidolgozásában, illetve módosításában.
Felügyeleti tevékenysége során teljes együttműködésben dolgozik a Bank társterületeivel.
4.2.2.1. HITELINTÉZETI VIZSGÁLATI FŐOSZTÁLY
1. a felelősségébe tartozó intézmények és intézménycsoportok tekintetében a Bank minden területével, különösen a Statisztikai igazgatósággal, a Pénzügyi rendszer elemzése főosztállyal, a Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatósággal, a Pénzmosás vizsgálati főosztállyal, a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal és a Pénzügyi innovációk módszertanáért felelős önálló osztállyal együttműködve a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket és intézménycsoportokat érintő kockázatokat, szükség esetén intézkedésre tesz javaslatot, vizsgálati eljárást kezdeményez;
2. a rendszeres és rendkívüli intézményi adatszolgáltatásokra, valamint a folyamatos felügyelésből és a társfőosztályok vizsgálataiból és jelzéseiből eredő adatokra és információkra épülő kockázatelemzése alapján folyamatosan nyomon követi és értékeli a kompetenciájába tartozó kockázati kategóriák alakulását a felügyelt intézmények esetében, az értékelés eredménye alapján támogatást nyújt az átfogó kockázati értékelés összeállításához;
3. az átfogó kockázatalapú intézményi értékelés alapján javaslatot tesz az igazgatóság éves vizsgálati tervének összeállítására, továbbá figyelemmel kíséri az éves vizsgálati terv teljesülését, szükség esetén javaslatot tesz a terv módosítására;
4. a kockázatalapú intézményi értékelés alapján átfogó, cél-, rendkívüli cél- és témavizsgálatokat, valamint felügyeleti ellenőrzéseket kezdeményez és folytat le, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok kidolgozásában, elkészíti a vizsgálati levelet, együttműködik a határozat elkészítésében a Pénzpiaci jogérvényesítési főosztállyal;
5. kockázatalapú elemzés alapján a felügyelt intézmények vonatkozásában intézkedés (intézkedések) meghozatalára tesz javaslatot;
6. részt vesz a Pénzügyi infrastruktúrákat és pénzforgalmat felvigyázó és ellenőrző főosztály által a központi értéktári tevékenységet ellátó intézménynél (KELER Zrt.) kezdeményezett átfogó vizsgálatokban, és a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében együttműködik a vizsgálatot indító területtel a vizsgálati program elkészítésében és a szükséges dokumentum igényeket tartalmazó dokumentum bekérő táblázat összeállításában, elkészíti a feladatkörébe tartozó részjelentést, részt vesz az intézkedési javaslatok kidolgozásában, a vizsgálati levél elkészítésében, továbbá együttműködik a releváns határozati pontok elkészítésében a Pénzpiaci jogérvényesítési főosztállyal;
7. vizsgálatai során együttműködik a vizsgálatban érintett valamennyi felügyeleti területtel;
8. gondoskodik a felügyelt intézményekkel szemben hozott, kompetenciájába tartozó MNB intézkedések végrehajtásának nyomon követéséről, szükség szerint intézkedik, vagy intézkedést kezdeményez az elmaradt feladatok teljesítésének kikényszerítésére, értékeli az intézkedések hatását;
9. vizsgálati és egyéb más tapasztalatok alapján szakmai információt nyújt a felügyeleti szabályozó eszközök folyamatos karbantartásához, szükség esetén kezdeményezi a meglévő szabályozó eszközök módosítását, új szabályozó eszköz létrehozására tesz javaslatot, azok kidolgozásában részt vesz, továbbá részt vesz és szakmai információt nyújt jogfejlesztési eljárásokban;
10. a vizsgálatok során ellenőrzi az elektronikuspénz-tokenek visszaváltását biztosító pénzeszköz fedezet elhelyezésére és befektetésére vonatkozó, a kriptoeszközök piacáról, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti követelmények teljesülését.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.2.2.1.1. Vállalatirányításért és belső kontrollokért felelős vizsgálati osztály
4.2.2.1.2. Hitelkockázatokért felelős vizsgálati osztály
4.2.2.1.3. Értékvesztés-elszámolás és tőkeszámítás megfelelőségéért felelős vizsgálati osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.2.3. HITELINTÉZETI FELÜGYELETI ÉS ELEMZÉSI IGAZGATÓSÁG
A Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatóság főfelelőse a SREP folyamatnak, így a hitelintézetek tőkekövetelményeinek és az általuk tartandó likviditási tartalék mértékének megállapításáért, intézmények kockázatértékeléseinek és az ehhez kapcsolódó döntés-előkészítő anyagok elkészítéséért.
Az igazgatóság – a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság hatáskörébe tartozó feladatok kivételével – prudenciális szempontból felügyeli a pénzügyi csoportokat, konglomerátumok hitelintézeti tevékenységet végző tagjait és azok leányvállalatait és az egyedi hitelintézeteket, a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásokat, valamint a magyarországi székhelyű fizetési szolgáltatókat, illetve prudenciális szempontból felügyeli a nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozásokat, a nemzeti otthonteremtési közösségeket és az azokat szervező vállalkozásokat, továbbá részt vesz a közraktárak ellenőrzésében. Gondoskodik a központi értéktári tevékenységet ellátó intézmény (KELER Zrt.) szakosított hitelintézeti szempontú felügyeletének ellátásáról és a KELER Zrt. banki jellegű kiegészítő szolgáltatásainak nyújtására vonatkozó prudenciális követelmények ellenőrzéséről. Amennyiben az itt felsorolt intézmények végeznek elektronikuspénz-token kibocsátási tevékenységet, úgy a prudenciális felügyelet kiterjed erre a tevékenységre is.
A felügyelt intézményekkel szemben jogszabályban meghatározott esetekben felügyeleti intézkedések megtételére tesz javaslatot a Pénzügyi szervezetek engedélyezési és jogérvényesítési igazgatósága, továbbá a Fogyasztóvédelmi igazgatóság felé, valamint figyelemmel kíséri az intézkedések megvalósulását és azok hatását.
A Felügyeleti operációs igazgatósággal, a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal és a Hitelintézeti vizsgálati igazgatósággal együttműködve kialakítja az éves felügyelési program prioritásait.
A Pénzügyi stabilitási és jegybanki eszköztár igazgatósággal együttműködve kockázatelemzést és értékelést készít.
A felügyelt intézmények függő pénzpiaci közvetítői tekintetében együttműködik a Közvetítők prudenciális felügyeleti önálló osztályával.
A Hatósági perképviseleti főosztály részére szakmai támogatást nyújt a feladatkörébe tartozó hatósági döntésekkel szembeni perekben.
A társterületek megkeresése alapján feladatkörében véleményezi az egyes engedélyezési eljárások során benyújtott dokumentumokat.
Lefolytatja a SREP tőkemegfelelési követelmény megállapításához és a validációs engedélyezéshez, valamint az ILAAP felülvizsgálatokhoz kapcsolódó feladatokat. Meghatározza
a) az éves komplex SREP felülvizsgálati terv keretében a vizsgálandó hitelintézetek körét,
b) a hitelintézetek éves komplex, fókuszált, egyszerűsített SREP alá kerülő intézmények felülvizsgálati tervét,
c) az ILAAP felülvizsgálatok intézményi besorolását (egyszerűsített, fókuszált, teljes körű) és éves felülvizsgálati tervét,
d) az ICAAP-SREP felülvizsgálathoz kapcsolódó vizsgálati jelentést és prudenciális levelet,
e) az összefoglaló jelentést az éves SREP-ciklus felülvizsgálatainak eredményeiről, tapasztalatairól, a többlettőke-előírások értékeiről.
Lefolytatja a hitelintézetek belső kockázatkezelési modelljeinek validációját, felülvizsgálatát.
Az igazgatóság a nemzetközi felügyeleti munkában részt vevő társterületekkel összehangoltan képviseli a Bankot az EBA releváns munkacsoportjaiban.
Felméri a szakterületét érintő piaci szabályozási igényeket, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával javaslatot tesz az innovációk miatt szükségessé váló hazai szabályozási koncepciókra.
Törekszik a pénzügyi intézményeknél felmerülő hiányosságok korai felderítésére és kivizsgálására.
Prudenciális oldalról felelős a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények szanálást megelőző válságkezeléséért, nemzetközi kihatású válság esetén a válságelemzésben és -kezelésben érintett felügyeleti területektől kapott jelzések alapján – a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően, a szanálást megelőző szakaszban – felelős a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelőseivel.
Szakterületét érintően részt vesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotásában, közreműködik a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, állásfoglalás-, módszertani útmutató- és tájékoztatótervezetek kialakításában, kijelölés alapján részt vesz munkacsoportok, projektek és bizottságok tevékenységében.
Felügyeleti tevékenysége során teljes együttműködésben dolgozik a Bank társterületeivel.
Az igazgatóság feladata továbbá a társterületekkel együttműködve az igazgatóság kompetenciájába tartozó területek felügyeletéhez szükséges adatszolgáltatások, módszertanok kidolgozása, karbantartása, illetve az e területeket érintő állásfoglalások kidolgozásában való részvétel.
4.2.3.1. Prudenciális modellezési főosztály
A főosztály elsődleges feladata a pénzügyi intézmények kvantitatív kockázatainak számszerűsítése, ennek elemeként az üzleti modellek vizsgálata alap- és stresszpályán, valamint a banki tőkekövetelményt meghatározó modellek validálása és ellenőrzése, a felügyeletileg szükséges banki tőkekövetelmény-, és likviditási tartalékszintek meghatározása. A főosztály figyelemmel kíséri a felügyelt intézmények üzleti modelljének alakulását és a társterületekkel együttműködve intézkedik a feltárt kockázatok kezelése érdekében, továbbá elvégzi a likviditási kockázatok feltárásával és kezelésével összefüggő feladatokat.
A főosztály
1. a Hitelintézeti felügyeleti főosztállyal és a Pénzügyi szervezetek engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóságával együttműködve szakmai főfelelős
a) a tőkekövetelmény számítás fejlett módszereinek (IRB, IMA, AMA) engedélyezési eljárásában (validáció), a minimumkövetelményeknek való megfelelés értékeléséért, ideértve a már engedélyezett módszerek alkalmazási körének érdemi, illetve a módszerek lényeges megváltoztatását is,
b) annak felülvizsgálatáért, hogy az a) alpontban engedélyezett tevékenység esetében az intézmény a használat során eleget tesz-e a minimumkövetelményeknek;
2. az éves felügyeleti tervezés keretében a Hitelintézeti felügyeleti főosztály egyetértésével javaslatot tesz a Bank döntéshozó testületei számára az ICAAP-SREP, valamint az ILAAP felülvizsgálat keretében a következő évben vizsgálandó intézmények körére, mely felülvizsgálatok esetében szakmai főfelelős a vállalatirányításon kívül az összes vonatkozásban. Ennek keretében
a) javaslatot tesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghatározott felügyelt intézményekre vonatkozóan az ICAAP-SREP, valamint az ILAAP felülvizsgálati feladatok ütemezésére,
b) a Hitelintézeti felügyeleti főosztállyal együtt lefolytatja a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghatározott felügyelt intézményekkel, intézménycsoportokkal kapcsolatos felügyeleti felülvizsgálati eljárásokat,
c) az ICAAP dokumentációja alapján a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghatározott felügyelt intézmények bevonásával meghatározza a 2. pilléres tőkeszükséglet mértékét,
d) a Hitelintézeti felügyeleti főosztállyal közösen kialakított álláspontja alapján közösen elkészíti a Pénzügyi Stabilitási Tanács számára a SREP-döntésre vonatkozó előterjesztést – amelyben a 2. pillér szerinti tőkekövetelmény, a felügyeleti tőkeajánlás, a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény, a túlzott tőkeáttétel-vállalás kezelésére alkalmazott tőkeajánlás és a likviditási többletelvárás mértékére tesz javaslatot – és a SREP-hez kapcsolódó vizsgálati jelentést, valamint a prudenciális levelet,
e) a tőkekövetelményeket érintő lényeges változás esetén a hitelintézet kérelmére az ICAAP-SREP felülvizsgálatokra vonatkozó módszertani útmutatókban lefektetett módszertan alapján, a Hitelintézeti felügyeleti főosztály véleményének figyelembevételével megállapítja a hatályos SREP-ráta időközi felülvizsgált értékét, illetve az együttes döntés hatálya alá tartozó intézmények esetében részt vesz a konszolidáló felügyeleti hatósággal történő bilaterális egyeztetésen,
f) a Hitelintézeti felügyeleti főosztállyal közösen képviseli a Bankot a közös kockázatértékelési és együttdöntési eljárásban a felügyeleti kollégiumi üléseken,
g) az egyszerűsített ICAAP felülvizsgálat alá eső intézmények esetén – szükség szerint – bekapcsolódik az átfogó vizsgálatba a piaci és partner kockázatok vizsgálata, valamint a felügyeleti tőkeajánlás megállapítása tekintetében;
3. a rendszerkockázati szinten nem jelentős intézmények, intézménycsoportok esetében a Hitelintézeti felügyeleti főosztállyal az éves felügyeleti tervezés keretében egyeztetett és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által jóváhagyott intézményi kör vonatkozásában szakmai segítséget nyújt az ICAAP-SREP felülvizsgálat lefolytatásához;
4. javaslatot tesz az ICAAP-SREP és validációs módszertan, az útmutatók, kézikönyvek fejlesztésére, és közreműködik azok felülvizsgálatában;
5. részt vesz a felügyeléshez kapcsolódóan az európai uniós szabályozás által megkövetelt – különösen a tőkekövetelmény számításához, szavatoló tőkeszámításhoz, likviditáshoz, validációhoz és a stressztesztekhez kapcsolódó – felügyeleti sztenderdek és módszertanok kidolgozásában, a kapcsolódó nemzetközi munkacsoportok munkájában;
6. felkérésre részt vesz a pénzügyi szektor fejlesztését, stabilitását célzó stratégiai projektekben;
7. felkérésre részt vesz a makroprudenciális eszköztár egyes elemeire vonatkozó szabályozás kialakításában;
8. frissíti az üzleti modell elemzéshez szükséges előrejelző pénzügyi modellt;
9. részt vesz az egyedi intézményi előretekintő figyelmeztetési rendszer (early warning system) kialakításában és fejlesztésében;
10. a Hitelintézeti felügyeleti főosztállyal együtt elvégzi a hitelintézetek üzleti modelljének vizsgálatát;
11. a stratégiai és üzleti terv tekintetében véleményt ad engedélyezési eljárásokban;
12. felkérésre véleményezi a hitelintézeti szektorban a komplex pénzügyi csoportok, illetve a rendszerszinten jelentős hitelintézetek helyreállítási tervének egyes elemeit, különös tekintettel a tervekben alkalmazott stressztesztekre és szcenáriókra;
13. aktualizálja az egyedi intézményi felügyeleti stresszteszt módszertanát, évente elvégzi azt az ICAAP felülvizsgálat alá eső hitelintézeteknek a Hitelintézeti felügyeleti főosztállyal kijelölt körén, és ennek eredményeképpen meghatározza a felügyeleti tőkeajánlást (Pillar 2 Capital Guidance);
14. felkérésre véleményezi az intézmények által benyújtott tőkefenntartási terveket;
15. elvégzi az egyedi hitelintézeti adatok ad hoc értékelését;
16. prudenciális felügyelési hatáskörébe tartoznak a nem bankcsoporthoz, azaz összevont felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozások, a nemzeti otthonteremtési közösségek és az azokat szervező vállalkozások, a főosztály feladatkörébe tartozik továbbá a közraktárak ellenőrzésében, engedélyezésében való részvétel a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Bank között létrejött együttműködési megállapodás alapján;
17. tájékoztatja a Hatósági perképviseleti főosztályt, ha a tevékenysége során olyan, fogyasztóval szembeni tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását azonosítja, amely a megítélése szerint közérdekű igényérvényesítésre irányuló, vagy közérdekű kereset előterjesztését alapozhatja meg, továbbá együttműködik a Hatósági perképviseleti főosztállyal az ilyen peres eljárást előkészítő feladatok ellátásában;
18. közreműködik a Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentés kidolgozásában;
19. a Hitelintézeti felügyeleti főosztállyal és a Digitális felügyeleti főosztállyal együttműködve lefolytatja a Pénzügyi Stabilitási Tanács által elfogadott éves vizsgálati tervben szereplő intézmények, intézménycsoportok ILAAP felügyeleti felülvizsgálati eljárásait.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.2.3.1.1. Modellvalidáció és ICAAP osztály
4.2.3.1.2. Üzleti modell osztály
4.2.3.1.3. Pénzügyi vállalkozások és egyéb szolgáltatók osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.2.3.2. Hitelintézeti felügyeleti főosztály
1. a hatáskörébe tartozó pénzügyi csoportok, konglomerátumok hitelintézeti tevékenységet végző tagjai és azok leányvállalatai és az egyedi hitelintézetek, a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások, valamint a magyarországi székhelyű fizetési szolgáltatók vonatkozásában biztosítja azok prudenciális felügyeletét, a kockázatvállalási és -kezelési, likviditási és a tőkemegfelelési előírások betartását, felügyeleti feladatai keretében – a hatáskörrel rendelkező társterületek bevonásával – eljár a csalások, visszaélések felderítése érdekében; ellátja továbbá a KELER Zrt. szakosított hitelintézeti szempontú felügyeletét, ellenőrzi a KELER Zrt. banki jellegű kiegészítő szolgáltatásainak nyújtására vonatkozó prudenciális követelményeket;
2. a felelősségébe tartozó intézmények és intézménycsoportok tekintetében a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal és a Hitelintézeti vizsgálati főosztállyal kialakítja az éves felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervet, és figyelemmel kíséri a vizsgálati terv teljesülését;
3. a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket és intézménycsoportokat;
4. a folyamatos felügyelői munka során a felügyelt intézményről rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető információk és értékelések alapján javaslatot tesz a kimutatott hiányosságok kezelésére;
5. a Prudenciális modellezési főosztállyal együttműködve ellátja az érintett pénzügyi csoportokkal és konglomerátumokkal, továbbá az egyedi intézményekkel összefüggő felügyelői, valamint a Prudenciális modellezési főosztállyal és a Pénz- és tőkepiaci engedélyezési főosztállyal együttműködve a különböző kockázatokra számított tőkekövetelmény-szabályokhoz kapcsolódó felügyelési és engedélyezési tevékenységet; ezen belül
a) részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghatározott felügyelt intézményekre vonatkozóan a SREP és a validációs feladatok, valamint ILAAP felülvizsgálatok ütemezésének kialakításában, valamint részt vesz az ILAAP felügyeleti felülvizsgálati eljárásokban,
b) a Prudenciális modellezési főosztállyal lefolytatja a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghatározott felügyelt intézményekkel, intézménycsoportokkal kapcsolatos ICAAP felügyeleti felülvizsgálati eljárásokat,
c) a főosztály hatáskörébe tartozó intézmények közül a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghatározott körre vonatkozóan a Prudenciális modellezési főosztállyal közösen elkészíti a Pénzügyi Stabilitási Tanács számára a SREP-döntésre vonatkozó előterjesztést és a SREP-hez kapcsolódó vizsgálati jelentést, valamint a prudenciális levelet,
d) véleményezi az 1. pilléres módszertanban bekövetkező lényeges változás esetén a hitelintézet kérelmére, a Prudenciális modellezési főosztály által lefolytatott időközi felülvizsgálat keretében, a hatályos SREP rátának Prudenciális modellezési főosztály által felülvizsgált értékét;
6. a külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a belföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak;
7. a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a külföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat;
8. részt vesz a Hitelintézeti vizsgálati főosztály által indított átfogó és utóvizsgálatokban;
9. prudenciális szempontból véleményezi a felügyelt intézmények alapítási, működési és tevékenységi, illetve egyéb engedélykérelmeit;
10. gondoskodik a felügyelt intézményekkel szemben hozott MNB intézkedések végrehajtásának nyomon követéséről, szükség szerint intézkedik vagy intézkedést kezdeményez az elmaradt feladatok teljesítésének kikényszerítésére, értékeli az intézkedések hatását;
11. közreműködik a Pénz- és tőkepiaci engedélyezési főosztály által a pénzforgalmi intézmények részéről lefolytatandó új jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségekre, illetve a fizetéskezdeményezési és számlainformációs szolgáltató szakmai felelősségbiztosításának vagy vonatkozó garancia meglétének ellenőrzésére vonatkozó engedélyezési eljárásban;
12. a SREP-módszertan szerint önálló felülvizsgálatot folytat le a lefektetett éves tervben meghatározott intézmények esetében;
13. véleményezi a lakás-takarékpénztárak működésének engedélyezésére, továbbá a lakás-takarékpénztárak általános szerződési feltételei módosítására irányuló engedélyezési eljárásokban az egyes szerződéses módozatokhoz kapcsolódó matematikai modellszámításokat;
14. feladatkörében eljárva folyamatos szakmai támogatást nyújt a Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti főosztály számára az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatók felügyelésével kapcsolatos feladatok ellátásában;
15. meghatározza az éves egyszerűsített ICAAP felülvizsgálat alá kerülő intézmények felülvizsgálati tervét.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.2.3.2.1. Felügyeleti osztály 1.
4.2.3.2.2. Felügyeleti osztály 2.
4.2.3.2.3. Felügyeleti osztály 3.
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.2.4. Digitalizációs igazgatóság
Az igazgatóság vizsgálja a pénzügyi rendszer pénzügyi innovációval és digitalizációval kapcsolatos, jövőbeli fejlődési irányait, elemzi azok lehetséges rendszerszintű, valamint közvetlenül a jegybanki működésre gyakorolt hatásait és támogatja a Bank elnökének, alelnökének munkáját a pénzügyi innováció, digitalizáció jegybanki eszközökkel történő támogatása vonatkozásában a Monetáris Tanácsban és a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban.
Az igazgatóság javaslatot tesz a hazai pénzügyi rendszer hatékonyságának és versenyképességének növelése érdekében a pénzügyi innováció, digitalizáció jegybanki eszközökkel történő támogatásának lehetséges irányaira, illetve a digitalizáció eredményeinek Bankon belüli alkalmazásának lehetséges módjára.
Az igazgatóság megismeri, és nyomon követi a legfrissebb pénzügyi piaci és felügyeleti technológiai innovációk, adatelemzési és IT biztonsági trendek hazai és nemzetközi gyakorlatát, és javaslatot tesz azok hazai felügyeleti gyakorlatba történő implementálására, amelyek segítségével támogatást nyújt a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó területeknek adatelemzési és IT vizsgálati feladatokban.
A Bank elnöke, a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök, valamint a pénzpiacokért és digitalizációért felelős ügyvezető igazgató iránymutatása alapján koordinálja azokat a jegybanki, pénzügyi innovációval és a digitalizációval foglalkozó projekteket, amelyek több szervezeti egység együttműködése keretében valósulhatnak meg, az irányítása alá tartozó szervezeti egység főfelelősként való kijelölése mellett.
Felelős – más szervezeti egységek bevonásával – a FinTech és digitalizációs jelentés című kiadvány elkészítéséért, amelyet az igazgató a Pénzügyi Stabilitási Tanács elé terjeszt jóváhagyásra. Emellett közreműködik a Bank más kiadványainak elkészítésében, véleményezésében.
A pénzügyi innovációval, digitalizációval kapcsolatban ad hoc elemzéseket készít, beleértve banki és egyéb külső elemzések, konferenciák, továbbá kiemelt sajtóhírek elemzését, amelyhez más területektől információt kérhet be.
A Stratégiai, kutatási és digitalizációs igazgatósággal együttműködve kapcsolatot tart a kormányzat digitalizációért felelős szerveivel, felsőoktatási intézményekkel, aktívan bekapcsolódik a témában releváns hazai és nemzetközi szereplők és szervezetek szakmai együttműködésébe.
A hatáskörébe tartozó ügyekben képviseli a Bankot nemzetközi intézményekkel, az Európai Bizottsággal, az EKB-val, az ESRB-vel folytatott tárgyalásokon, konferenciákon, egyéb fórumokon nemzetközi és európai uniós szintű szervezetek irányában a digitalizációval kapcsolatban.
Az igazgatóság vezetője irányítja a Pénzügyi innovációk módszertanáért felelős önálló osztály és a Digitalizációs politika és technológiai főosztály munkáját.
4.2.4.1. Pénzügyi innovációk módszertanáért felelős önálló osztály
1. kialakítja az Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezet (Regulatory Sandbox) és a Pénzügyi Innovációs Platform (a továbbiakban: Innovation Hub) működési szabályait, valamint részt vesz a működtetésükben;
2. kezdeményezi, és közreműködik a Bank felügyeleti hatáskörébe tartozó újonnan létrejövő FinTech piaci szereplőkre vonatkozó felügyeleti eljárások kidolgozásában;
3. előkészíti a támogató szabályozási irányokat megjelölő szabályozói javaslatokat;
4. a felelős szakterületek igénye esetén elvégzi a pénzügyi, illetve a felügyelt intézmények által alkalmazott technikai innovációk fogyasztóvédelmi és prudenciális szempontból történő elemzését, és az elemzés eredményeit továbbítja a felelős szakterületek részére;
5. szakterületi igény alapján folyamatos támogatást nyújt a Hitelintézeti vizsgálati igazgatóság és a Fogyasztóvédelmi igazgatóság részére az IFRS 9 modell alapú értékvesztés számításhoz kapcsolódó rendszeres és ad hoc adatszolgáltatások feldolgozása, rendszerezése, minőségének folyamatos ellenőrzése, javítása és fejlesztése érdekében;
6. szakterületi igény alapján a felügyelt intézményeknél lefolytatott prudenciális vizsgálatokban elvégzi az IFRS 9 modell alapú értékvesztés vizsgálatát, IFRS 9 modell alapú értékvesztés témában módszertani támogatást nyújt, elkészíti a kapcsolódó vizsgálati részjelentéseket, részt vesz a témáját érintő intézkedési javaslatok kidolgozásában, együttműködik a határozat elkészítésében, részt vesz a megállapítások nyomon követésében;
7. a Hitelintézeti vizsgálati igazgatóság és a Fogyasztóvédelmi igazgatóság igénye szerint a felügyelt intézményeknél lefolytatott prudenciális vizsgálatokban elvégzi az ingatlanok statisztikai alapú modellezésének vizsgálatát, mellyel kapcsolatos szakmai véleményét írásban megküldi a szakterület részére;
8. a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel történt előzetes egyeztetések szerint elvégzi az egyéb hitelkockázatokat érintő vizsgálatokhoz kapcsolódó rendszeres és ad hoc adatszolgáltatások feldolgozását, az adatok elemzését, elkészíti a társterület által kért hitelkockázati számításokat, elemzéseket;
9. a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében támogatást nyújt kriptoeszközökhöz kapcsolódó szaktudást igénylő feladatokban;
10. közreműködik és részt vesz a Bank kriptoeszközökkel és azokhoz kapcsolódó személyekkel és intézményekkel kapcsolatos engedélyezési, illetve bejelentési eljárásaiban;
11. közreműködik és részt vesz a Bank kriptoeszközökkel és azokhoz kapcsolódó személyekkel és intézményekkel kapcsolatos felügyeleti és egyéb tevékenységeiben;
12. igény esetén a 9–11. alpontban foglalt tevékenységekhez kapcsolódóan koordinációs feladatokat is ellát.
4.2.4.2. DIGITALIZÁCIÓS POLITIKA ÉS TECHNOLÓGIAI FŐOSZTÁLY
1. digitalizáció szempontjából figyelemmel kíséri a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyságának és versenyképességének javítását célzó nemzetközi gyakorlatokat, többek között a pénzügyi stabilitási, rendszerkockázati és monetáris politikai szempontokra is tekintettel elemzi a hazai pénzügyi rendszer digitalizáltságának alakulását, valamint javaslatot tesz annak javítására;
2. feltárja a digitális, FinTech újítások biztonságos terjedésének szabályozói akadályait, Stratégiai, fenntartható pénzügyi és IT felügyeleti igazgatósággal és a Pénzügyi innovációk módszertanáért felelős önálló osztállyal együttműködve előkészíti a támogató szabályozási irányokat megjelölő szabályozói javaslatokat;
3. az érintett területekkel együttműködésben javaslatokat dolgoz ki a Bank hatáskörébe tartozó szabályozói eszközök biztonságos keretek között történő modernizálására, a Bank szabályozói eszközeinek innovációkkal való összehangolására, illetve koordinálja ezek megvalósítását;
4. az érintett területekkel együttműködve kezdeményezi a Bank hatáskörén kívül eső, a pénzügyi szolgáltatások digitalizálását érintő jogszabályok versenyképességet növelő modernizálásának folyamatát;
5. ellátja a Bank képviseletét a nemzetközi és európai uniós szintű szervezetek digitalizációval foglalkozó munkacsoportjaiban;
6. évente elkészíti a FinTech és digitalizációs jelentés című kiadványt;
7. a Stratégiai, fenntartható pénzügyi és IT felügyeleti igazgatósággal és a Pénzügyi innovációk módszertanáért felelős önálló osztállyal együttműködve nyomon követi a hazai és nemzetközi pénzügyi technológiai és innovációs (FinTech) trendeket, koncepciókat, az innovátorokat, az intézmények által alkalmazott technológiákat és digitális stratégiákat;
8. a Stratégiai, fenntartható pénzügyi és IT felügyeleti igazgatósággal és a Pénzügyi innovációk módszertanáért felelős önálló osztállyal együttműködve üzemelteti és folyamatosan fejleszti az Innovation Hubot, koordinálja az Innovation Hub keretében iránymutatásra vonatkozó kérések kezelését és az arra adott válaszok kialakítását és kiküldését;
9. a Stratégiai, fenntartható pénzügyi és IT felügyeleti igazgatósággal és a Pénzügyi innovációk módszertanáért felelős önálló osztállyal együttműködve működteti és folyamatosan fejleszti az Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezetet (Regulatory Sandboxot), koordinálja a résztvevőkkel kapcsolatos tevékenységeket;
10. az érintett szervezeti egységekkel együttműködve monitorozza a kiberkockázatok, veszélyek és fenyegetések lehetséges előfordulásának módjait és helyeit mind a jegybankot, mind a pénzügyi rendszert illetően, valamint javaslatokat dolgoz ki a rendszerszintű ellenálló képesség fejlesztésére.
4.3. A tőke-, biztosítási és pénztári piacokért felelős ügyvezető igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek
4.3.1. A tőke-, biztosítási és pénztári piacokért felelős ügyvezető igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek
4.3.1.1. Közvetítők prudenciális felügyeleti önálló osztálya
Az önálló osztály ellátja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti független és függő pénzpiaci közvetítők – kivéve a pénzforgalmi közvetítők, valamint a pénzpiaci kiemelt közvetítők – és a biztosítási tevékenységről szóló
2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti független és függő biztosításközvetítők, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti függő közvetítők prudenciális felügyeletét a közvetítői tevékenység vonatkozásában. Tevékenysége körében
1. ellátja a pénzpiaci közvetítőkkel, a biztosításközvetítőkkel és a
Bszt. szerinti függő ügynökökkel kapcsolatos felügyeleti és – a társterületekkel együttműködve – az ellenőrzési (vizsgálati) feladatokat;
2. folyamatos felügyelési tevékenységet folytat, amelynek keretében többek között a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi és értékeli az intézmények működését, adatszolgáltatásait;
3. kockázati alapon cél-, utó- és témavizsgálatokat kezdeményez, illetve folytat le a függő közvetítők vonatkozásában átfogó vizsgálatokban vesz részt, a vizsgálatok keretében ellátja a vizsgálatvezetői teendőket, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok megtételében, elkészíti a vizsgálati levelet, együttműködik a Pénzügyi szervezetek engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóságával a vizsgálatot lezáró határozat elkészítésében, továbbá a vizsgálatokat követően – más szakterületeket is bevonva – figyelemmel kíséri és értékeli az intézkedésekben foglaltak teljesítését, szükség szerint intézkedik vagy intézkedést kezdeményez, valamint értékeli az intézkedések hatását;
4. kapcsolatot tart az intézmények vezetőségével, szükség esetén tulajdonosaival, illetve a folyamatos kapcsolattartásra kijelölt további személyekkel, ennek keretében az intézményektől tájékoztatást, adatot kér, kompetenciája körében információt szolgáltat;
5. javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre;
6. prudenciális oldalról felelős a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezeléséért;
7. véleményezi a szakmai kompetenciájába tartozó felügyelt intézmények alapítási, működési és tevékenységi, illetve egyéb engedélykérelmeit;
8. határozati javaslatokat készít a jogszabálysértő eljárások megszüntetésére;
9. a szakterületét érintően – különösen új jogszabályok megjelenését követően – a felügyelete alá tartozó intézmények számára tájékoztatókat készít, kapcsolatot és szakmai konzultációkat tart a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel, elősegítve a tájékozottságot és a jogkövető magatartást;
10. a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, de más szervezeti egység szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttműködik az érintett szervezeti egységgel;
11. javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabályok, ajánlások, állásfoglalások és tájékoztatók kialakításában;
12. részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében, él a Bankot e téren megillető jogszabályi ellenőrzési lehetőségekkel;
13. a társterületekkel szükség szerint együttműködve operatív vizsgálatokat végez az önálló osztály feladatkörébe eső ügyekben;
14. eljár a csalások, visszaélések felderítése érdekében;
15. a pénzpiaci függő közvetítőket érintő cél- és témavizsgálatok tárgyának meghatározása és lebonyolítása tekintetében együttműködik a Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatósággal;
16. közreműködik a Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentés kidolgozásában.
4.3.2. BIZTOSÍTÁS- ÉS PÉNZTÁRFELÜGYELETI IGAZGATÓSÁG
Az igazgatóság feladata a biztosítási és pénztári rendszer szereplőinek, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknek a prudenciális felügyelete, a felmerülő kockázatok forrásának feltérképezésével és a lehetséges káros hatások időbeni azonosításával. A szervezeti egység figyelemmel kíséri a felügyelt intézményeket és haladéktalanul intézkedik a feltárt kockázatok, hiányosságok kezelése érdekében.
A cél-, átfogó, téma- és utóvizsgálatokkal, felügyeleti ellenőrzésekkel a rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető értékelés alapján a rendszerjellegű problémákat kiemelten vizsgálja, javaslatot tesz a felügyeleti kezelésre. Folyamatos felügyelési tevékenységet folytat, közérdekű keresetet, igényérvényesítést kezdeményez.
A társterületekkel összehangoltan az igazgatóság képviseli a Bankot az EIOPA, IAIS, IOPS és az OECD releváns döntéshozó szerveiben és munkacsoportjaiban (előkészítés, véleményezés, részvétel az üléseken). A külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a nemzetközi szakmai feladatokat.
Szakmailag támogatja a felügyelete alá tartozó intézményekkel kapcsolatos perekben a Hatósági perképviseleti főosztály munkáját.
Közreműködik a Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentés kidolgozásában.
Kapcsolatot tart és konzultációkat szervez a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel (például Magyar Biztosítók Szövetsége, Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége).
4.3.2.1. Biztosításfelügyeleti főosztály
1. ellátja a biztosítókkal kapcsolatos felügyeleti és ellenőrzési (vizsgálati) feladatokat, a függő biztosításközvetítőkhöz kapcsolódóan együttműködik a Közvetítők prudenciális felügyeleti önálló osztályával, a csoportfelügyeléshez kapcsolódóan együttműködik a Bank más szervezeti egységeivel;
2. a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi és értékeli az egyedi intézmények és a csoportok működését;
3. ellenőrzi a szavatoló tőkeszükséglet számítások helyességét, elemzi a biztosítók szolvenciahelyzetének alakulását, javaslatot tesz a szükséges felügyeleti intézkedésekre;
4. elemzi a hosszú távú elkötelezettségéből adódó kockázatok alakulását, folyamatosan nyomon követi az adatszolgáltatásokat, a működési likviditási helyzet alakulását, indokolt esetben intézkedik a felügyelt intézménnyel szemben;
5. elvégzi a helyszínen kívüli felügyelés keretében az adatszolgáltatáson alapuló, dokumentumokkal kapcsolatos felügyeleti tevékenységet;
6. kockázati alapon cél- és témavizsgálatokat kezdeményez, illetve folytat le, átfogó és utóvizsgálatot végez; a vizsgálatok keretében ellátja a vizsgálatvezetői teendőket, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok megtételében, elkészíti a vizsgálati levelet, együttműködik a vizsgálatot lezáró határozat elkészítésében a Biztosítási és pénztári engedélyezési és jogérvényesítési főosztállyal; a vizsgálatokat követően – más szakterületeket is bevonva – figyelemmel kíséri és értékeli az intézkedésekben foglaltak teljesítését;
7. a Szabályozási főosztállyal együttműködve javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre;
8. prudenciális és biztosításszakmai szempontból véleményt ad engedélyezési és bejelentési ügyekben;
9. prudenciális oldalról felelős a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezeléséért, nemzetközi kihatású zavarok esetén a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően a válságelemzésben és -kezelésben érintett felügyeleti területektől kapott jelzések alapján a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelőseivel;
10. a Szabályozási főosztállyal együttműködve közreműködik a biztosítási szabályozási javaslatok kialakításában, részt vesz az ezzel kapcsolatos felügyeleti álláspont kialakításában;
11. ellátja a Szolvencia II Irányelv hazai alkalmazásával összefüggő feladatokat;
12. ellátja a Kártalanítási Számlával, a Kártalanítási Alappal, a Kártalanítási Szervezettel, az Információs Központtal, a Nemzeti Irodával és a kárképviselővel kapcsolatos, jogszabályban rögzített felügyeleti feladatokat;
13. részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében, él a Bankot e téren megillető jogszabályi ellenőrzési lehetőségekkel (cél-, témavizsgálat indítása);
14. véleményezi a szakmai kompetenciájába tartozó felügyelt intézmények alapítási, működési és tevékenységi, illetve egyéb engedélykérelmeit;
15. eljár a csalások, visszaélések felderítése érdekében;
16. a Digitális felügyeleti főosztállyal együttműködve, annak elemzései, javaslatai, szakvéleményei alapján ellátja a biztosítók befektetéseinek felügyelését;
17. gondoskodik a feladatkörében meghozott intézkedések végrehajtásának nyomon követéséről, szükség szerint intézkedik vagy intézkedést kezdeményez az elmaradt feladatok teljesítésének kikényszerítésére, értékeli az intézkedések hatását;
18. feladatkörét érintően szakmailag támogatja a határozatokkal kapcsolatos perekben a Hatósági perképviseleti főosztály munkáját;
19. feladatkörében eleget tesz a hatósági megkereséseknek;
20. ellátja az igazgatóság hatáskörébe tartozó termékfelügyelési feladatokat.
A 17–20. alpontban felsorolt feladatokat a főosztály a biztosítók és a pénztárak vonatkozásában végzi.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.3.2.1.1. Biztosítási felügyeleti osztály
4.3.2.1.2. Biztosítási vizsgálati osztály
4.3.2.1.3. Aktuáriusi osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.3.2.2. PÉNZTÁRFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY
1. ellátja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakkal, magánnyugdíjpénztárakkal és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekkel, valamint ezen intézmények szolgáltatóival kapcsolatos felügyeleti és ellenőrzési (vizsgálati) feladatokat, továbbá részt vesz a páneurópai egyéni nyugdíjtermék felügyeletéhez kapcsolódó feladatok elvégzésében;
2. a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi és értékeli az intézmények működését;
3. elvégzi a helyszínen kívüli felügyelés keretében az adatszolgáltatáson alapuló, dokumentumokkal kapcsolatos felügyeleti tevékenységet;
4. kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival, a belső ellenőri, compliance feladatokat ellátó munkatársakkal, illetve a folyamatos kapcsolattartásra kijelölt egyéb személyekkel, ennek keretében az intézményektől tájékoztatást, adatot kér, kompetenciája körében információt szolgáltat;
5. a Szabályozási főosztállyal együttműködve javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre;
6. kockázati alapon cél-, utó- és témavizsgálatokat kezdeményez, illetve folytat le, a pénztári szektor vonatkozásában a jogszabályi kötelezettségre tekintettel átfogó vizsgálatot végez; a vizsgálatok keretében ellátja a vizsgálatvezetői teendőket, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok megtételében, elkészíti a vizsgálati levelet, együttműködik a vizsgálatot lezáró határozat elkészítésében a Pénzügyi szervezetek engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóságával;
7. a vizsgálatokat követően – más szakterületeket is bevonva – figyelemmel kíséri és értékeli az intézkedésekben foglaltak teljesítését, szükség szerint intézkedik vagy intézkedést kezdeményez, értékeli az intézkedések hatását;
8. prudenciális oldalról felelős a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezeléséért;
9. véleményezi a szakmai kompetenciájába tartozó felügyelt intézmények alapítási, működési és tevékenységi, illetve egyéb engedélykérelmeit;
10. határozati javaslatokat készít a jogszabálysértő eljárások megszüntetésére;
11. a szakterületét érintően – különösen az új jogszabályok megjelenését követően – a felügyelt intézmények számára tájékoztatókat készít, szakmai konzultációkat tart, elősegítve a tájékozottságot és a jogkövető magatartást;
12. egyeztetéseket folytat a pénztári, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi szektoron belül a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban, tájékoztatást ad a vonatkozó felügyeleti elvárásokról, ezekről írásos anyagokat készít, és szükség esetén aktualizálja azokat;
13. a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, de más szervezeti egység szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttműködik az érintett szervezeti egységgel;
14. a szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz más szervezeti egységek folyamatos felügyelési munkájában;
15. a Szabályozási főosztállyal együttműködve javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz az ezzel kapcsolatos stratégiai kérdések, felügyeleti álláspont, jogszabályok, ajánlások, állásfoglalások és tájékoztatók kialakításában, közreműködik a pénztárak fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában;
16. részt vesz a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények tekintetében a határon átnyúló tevékenység felügyeletében, él a Bankot e téren megillető jogszabályi ellenőrzési lehetőségekkel;
17. a pénztártagokra és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények tagjaira vonatkozó fogyasztóvédelmi jogszabályi előírás megsértésével összefüggésben együttműködik a Biztosításfelügyeleti főosztállyal és a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal;
18. számításokkal ellenőrzi az adatszolgáltatáson alapuló pénztári hozamadatokat, majd közzéteszi azokat a Bank honlapján;
19. éves rendszerességgel elkészíti a pénztárak díjterhelésére vonatkozó számításokat, majd a Bank honlapján közzéteszi;
20. ellátja a Pénztárak Garancia Alapjával kapcsolatos felügyeleti feladatokat;
21. a Digitális felügyeleti főosztállyal együttműködve, annak elemzései, javaslatai, szakvéleményei alapján ellátja a pénztárak befektetéseinek felügyelését;
22. ellátja az elemzői feladatokat a biztosítók, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények vonatkozásában;
23. társterületekkel szükség szerint együttműködve operatív vizsgálatokat végez az igazgatóság feladatkörébe eső ügyekben;
24. eljár a csalások, visszaélések felderítése érdekében;
25. támogatja és koordinálja a biztosítók, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények vonatkozásában végzett ellenőrzési (vizsgálati) feladatokat;
26. tájékoztatja a Hatósági perképviseleti főosztályt, ha a tevékenysége során olyan, fogyasztóval szembeni tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását azonosítja, amely a megítélése szerint közérdekű igényérvényesítésre irányuló, vagy közérdekű kereset előterjesztését alapozhatja meg, továbbá együttműködik a Hatósági perképviseleti főosztállyal az ilyen peres eljárást előkészítő feladatok ellátásában.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.3.2.2.1. Pénztárfelügyeleti osztály
4.3.2.2.2. Pénztári vizsgálati osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.3.3. Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság
Tevékenységével fellép azokkal a magatartásokkal szemben, amelyek sérthetik vagy veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer integritását, alááshatják a pénzügyi rendszerbe vetett általános bizalmat, és nem tartoznak a Bank engedélyezési és ellenőrzési tevékenysége alá tartozó intézmények eljárásai közé.
Folyamatosan figyelemmel kíséri a tőkepiaci folyamatok alakulását, eljár a tiltott piaci magatartások (bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, vállalatfelvásárlási szabályok megsértése, engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése, a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve az EMIR szabályainak a megsértése) megvalósulása esetén; továbbá eljár a kriptopiac tekintetében a tiltott piaci magatartások (bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység) megvalósulása esetén.
Ellátja az értékpapír-kibocsátók ellenőrzését.
Figyelemmel kíséri a társhatóságoktól kapott, illetve egyéb úton a Bank tudomására jutott információk alapján a pénzügyi visszaélésekre utaló jelenségeket. Lefolytatja azokban az ügyekben a felügyeleti vizsgálatokat, amelyek a Bank engedélyezése és ellenőrzése alá tartozó intézmények általános felügyeleti eljárásán túlmutatnak, vagy nem a Bank ellenőrzése alatt álló intézmények tevékenységével kapcsolatosak, ha a vizsgált tevékenységek sérthetik vagy veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer integritását, alááshatják a pénzügyi rendszerbe vetett általános bizalmat, vagy növelhetik a rendszerkockázatot.
Az engedélyezésért, jogérvényesítésért és fogyasztóvédelemért felelős ügyvezető igazgató alá tartozó szervezeti egységekkel összehangoltan az igazgatóság képviseli a Bankot az ESMA releváns munkacsoportjaiban.
Részt vesz a szakmai kompetenciájába tartozó nemzetközi szervezetek, az ESA-k bizottságaiban és munkacsoportjaiban, így különösen az európai uniós tőkepiaci szabályozást és felügyeleti technikai sztenderdek kialakítását előkészítő európai uniós bizottságok és munkacsoportok munkájában, illetve ellátja az ESMA-ban, bizottságokban és munkacsoportokban részt vevő munkatársak szakmai támogatását a kompetenciájába tartozó ügyek tekintetében.
4.3.3.1. Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti főosztály
1. a feladatkörébe tartozó, jogosulatlan tevékenységgel kapcsolatosan, piaci visszaélés tárgyában, illetve a vállalatfelvásárlási szabályok megsértésére vagy short ügyletekre vonatkozóan tett bejelentéseket megvizsgálja, azok nyomán előzetes adatgyűjtést végez, – szükség esetén a Stratégiai, fenntartható pénzügyi és IT felügyeleti igazgatóság közreműködésével – javaslatot tesz a bejelentések kezelésére, illetve amennyiben indokolt, piacfelügyeleti eljárás vagy célvizsgálat megindítására;
2. a Pénzmosási és piacfelügyeleti jogérvényesítési főosztállyal együttműködve és a Stratégiai, fenntartható pénzügyi és IT felügyeleti igazgatóság támogatásával piacfelügyeleti eljárást vagy célvizsgálatot folytat le, és intézkedést kezdeményez
a) pénzügyi eszközre és kriptoeszközre elkövetett bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, valamint a vállalatfelvásárlási szabályok megsértésének gyanúja esetén,
b) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i (EU) 596/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: MAR rendelet) szerinti vezetői feladatokat ellátó személyekre és adott esetben velük szoros kapcsolatban álló személyekre vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,
c) a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára a befolyásszerzés tárgyában kötelezővé tett bejelentési és közzétételi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére,
d) jogosulatlan tevékenység gyanúja esetén,
e) az értékpapírok forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok megsértése esetén, valamint
f) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából;
3. piaci visszaélések témájában érkező nemzetközi jogsegélyek teljesítése érdekében beszerzi a szükséges adatokat, dokumentumokat, és azokat továbbítja a megkereső külföldi társhatóságnak;
4. a piacmonitoring tevékenység, fogyasztói bejelentések, illetve ESMA, International Organization of Securities Commissions (IOSCO) vagy társhatóságok jelzése alapján, a Bank honlapján figyelmeztetést tesz közzé az engedély nélküli tevékenységet végző intézményekkel kapcsolatban;
5. a 2. alpont f) pontjában meghatározottakon túl, figyelemmel kíséri a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak megtartását;
6. a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályai megsértése esetén intézkedést kezdeményez; a rendelet szerinti mentesség igénybevételének tudomásulvételéről tájékoztatja a bejelentőt; a mentességi feltételek fennállásának hiányában, illetve kivételes tőkepiaci körülmények fennállása esetén intézkedést kezdeményez; a mentességekkel kapcsolatban a rendeletben előírtak szerint tájékoztatja az ESMA-t;
7. ellenőrzi a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátók (a továbbiakban: Kibocsátók) tájékoztatási kötelezettségének teljesítését, valamint – amennyiben ezen személyekről a Kibocsátási engedélyezési osztály információt szolgáltat – a Magyarországon székhellyel rendelkező kriptoeszköz-kibocsátók, nyilvános ajánlattevők vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek bennfentes információ nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését;
8. folyamatos felügyelés keretében ellenőrzi a Kibocsátók számára – a
Tpt. V. fejezetében előírt – tájékoztatási kötelezettségek teljesítését, értékeli a közzétételre, tájékoztatásra kötelezett Kibocsátók nyilvános közleményeit, értékeli azok jogszerűségét a piac zavartalan működése és a befektetők tájékoztatása szempontjából;
9. folyamatos felügyelés keretében ellenőrzi az eszközalapú tokennek, vagy elektronikuspénz-tokennek nem minősülő kriptoeszközök kibocsátói számára – a kriptoeszközök piacáról, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7., 9., 10., 12., 13. és 14. cikkében – előírt kötelezettségek teljesítését a Pénzügyi innovációk módszertanáért felelős önálló osztály szakterületi támogatása és állásfoglalása mellett;
10. a Pénzmosási és piacfelügyeleti jogérvényesítési főosztállyal és a Tőkepiaci jogérvényesítési és kibocsátási engedélyezési főosztállyal együttműködve a Kibocsátók tájékoztatási kötelezettségének ellenőrzése tárgyában vizsgálatot folytat le, és szükség esetén intézkedést kezdeményez
a) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátói számára előírt tájékoztatási kötelezettségek teljesítésével, a közzétételre, tájékoztatásra kötelezett Kibocsátók nyilvános közleményeivel kapcsolatos jogszabálysértés esetén,
b) a tőzsdére bevezetett nyilvános kibocsátók konszolidált Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok (IFRS) szerinti beszámolójának közzétételi megfelelőségi vizsgálatára;
11. részt vesz a kibocsátói-szakmai kompetenciájába tartozó ESMA bizottságokban és munkacsoportokban;
12. összefogja és koordinálja a Bank érintett szakterületei között az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján fennálló felügyelési feladatokat.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.3.3.1.1. Piacellenőrzési osztály
4.3.3.1.2. Kibocsátói és piaci visszaélések felügyeleti osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.3.3.2. Tőkepiaci felügyeleti főosztály
1. ellátja a befektetési vállalkozások által vezetett csoportok, a befektetési vállalkozások, a befektetési vállalkozás fióktelepek, a szabályozott piacok, a multilaterális kereskedési helyszínek, a szervezett piacok, az árutőzsdei szolgáltatók, a befektetési alapkezelők, a kockázati tőkealap-kezelők, a befektetési, magán- és kockázati tőkealapok, illetve a hitelintézetek és hitelintézeti fióktelepek – ide nem értve a szakosított hitelintézetként működő központi értéktár – befektetési szolgáltatási tevékenységének, az eszközalapú token kibocsátást végző eszközalapú token kibocsátók és hitelintézetek, kriptoeszköz-szolgáltatók prudenciális felügyeletét, ide nem értve a hitelintézetek eszközalapú token kibocsátásától eltérő tevékenységeinek prudenciális felügyeletét;
2. a folyamatos felügyelői monitoring során figyelemmel kíséri és értékeli az 1. alpont szerinti intézményi kör Bank felé teljesített rendszeres adatszolgáltatását; az adatszolgáltatások tartalmi ellenőrzése alapján, kockázati alapon – szükséges esetben előzetes értesítés mellőzésével – helyszíni ellenőrzést magába foglaló felügyeleti ellenőrzést végez;
3. a kockázatok azonosítása, korai felderítése és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket, a felügyelt intézményről rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető értékelés alapján javaslatot tesz az értékelés során kimutatott hiányosságok kezelésére;
4. kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival, a belső ellenőri, compliance feladatokat ellátó munkatársakkal, illetve a folyamatos kapcsolattartásra kijelölt egyéb személyekkel (jellemzően back office, jelentésszolgálati munkatárs), ennek keretében az intézményektől tájékoztatást, adatot kér, kompetenciája körében információt szolgáltat;
5. átfogó és utóvizsgálatot végez, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok megtételében, elkészíti a vizsgálati levelet, együttműködik a határozat elkészítésében a Tőkepiaci jogérvényesítési és kibocsátási engedélyezési főosztállyal, kockázati alapon – szükséges esetben előzetes értesítés nélküli helyszíni ellenőrzést magába foglaló – felügyeleti ellenőrzést, cél- és témavizsgálatokat kezdeményez, illetve folytat le;
6. a tudomására jutott információk, a kapcsolattartás, valamint a Bank prioritásai alapján az intézménnyel szemben megtervezi és végrehajtja a felügyeleti intézkedést, figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását;
7. a Prudenciális modellezési főosztállyal, valamint a Digitális felügyeleti főosztállyal együttműködve ellátja a befektetési vállalkozásokkal összefüggő felügyelői, valamint a különböző kockázatokra számított tőkekövetelmény szabályokhoz kapcsolódó felügyelési és engedélyezési tevékenységet, illetve részt vesz a befektetési vállalkozásokkal kapcsolatos felügyeleti felülvizsgálati eljárásban;
8. prudenciális oldalról felelős a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények szanálást megelőző válságkezeléséért, nemzetközi kihatású zavarok esetén a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően – a szanálást megelőző szakaszban – a válságelemzésben és -kezelésben érintett felügyeleti területektől kapott jelzések alapján a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelőseivel;
9. kockázati alapon elemzi a befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos szerződéseket, figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatási és tájékozódási kötelezettségek, valamint a termékintervenciós döntések teljesülését;
10. vizsgálja a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek által kötött, az EMIR-ben foglaltak szerinti, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolását, az azokkal kapcsolatos jelentéstétel és kockázatcsökkentés ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint véleményezési jogkörrel részt vesz az EMIR-ben foglalt elszámolási kötelezettség és biztosítékeszköz-csere alóli csoporton belüli mentességi kérelmek elbírálásában a főosztály által felügyelt csoportokat és a nem pénzügyi szerződő feleket érintően;
11. véleményezi a szakmai kompetenciájába tartozó felügyelt intézmények alapítási, működési és tevékenységi engedélykérelmét;
12. a külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a belföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak;
13. a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a külföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat;
14. részt vesz a szakmai kompetenciájába tartozó ESMA bizottságokban és munkacsoportokban, illetve ellátja az ESMA bizottságokban és munkacsoportokban részt vevő munkatársak szakmai támogatását a kompetenciájába tartozó ügyek tekintetében;
15. a Szabályozási főosztállyal együttműködve javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabályok, ajánlások, irányelvek, állásfoglalások, módszertani útmutatók és tájékoztatók kialakításában, együttműködik a vizsgálati kézikönyvek aktualizálásában;
16. ellátja a BEVA-val kapcsolatos felügyeleti feladatokat, ellátja a Bank képviseletét a BEVA Igazgatóságának ülésein;
17. részt vesz a főosztály szakmai kompetenciájába tartozó európai uniós felügyeleti hatóságok által szervezett bizottságok és munkacsoportok tevékenységével kapcsolatos Bankon belüli bizottságokban, munkacsoportokban és projektekben, továbbá ellátja az európai uniós felügyeleti hatóságok tevékenysége keretében érkező, főosztály hatáskörébe tartozó feladatokat;
18. közreműködik a Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentés kidolgozásában és a pénzügyi fogyasztóvédelmi stratégia kialakításában;
19. összefogja és koordinálja a Bank érintett szakterületei között az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján fennálló felügyelési feladatokat;
20. a tőkepiaci függő ügynökök vonatkozásában együttműködik a Közvetítők prudenciális felügyeleti önálló osztályával;
21. folyamatos szakmai támogatást nyújt a Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti főosztály számára az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatók felügyelésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.3.3.2.1. Befektetési szolgáltató felügyeleti osztály
4.3.3.2.2. Befektetési alapkezelők felügyeleti osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.4. AZ ENGEDÉLYEZÉSÉRT, JOGÉRVÉNYESÍTÉSÉRT ÉS FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.4.1. Az engedélyezésért, jogérvényesítésért és fogyasztóvédelemért felelős ügyvezető igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek
4.4.1.1. Szabályozási főosztály
1. nyomon követi a Bank felügyeleti tevékenységét érintő hatályos hazai és közösségi szabályozást;
2. folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi szervezeteket érintő, előkészítés alatt álló vagy elfogadott európai uniós direktívákat, rendeleteket, az ESA-k, a Joint Committee, az IAIS és az AMLA szabályozó dokumentumait és ajánlásait, amelyekkel kapcsolatban azok véleményezése során szakmai javaslatokat fogalmaz meg a magyar érdekeket tükröző megoldásokra, illetve amelyekről tájékoztatást nyújt a szakterületek részére a hatékonyabb információáramlás érdekében;
3. részt vesz szakmai kompetenciájába tartozó nemzetközi szervezetek, ESA-k és az AMLA bizottságaiban és munkacsoportjaiban, így különösen az európai uniós hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, valamint pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás elleni szabályozást és felügyeleti technikai sztenderdek kialakítását előkészítő európai uniós bizottságok és munkacsoportok munkájában, illetve ellátja az EBA-ban, az ESMA-ban, az EIOPA-ban és az AMLA-ban, bizottságokban és munkacsoportokban részt vevő munkatársak szakmai támogatását a kompetenciájába tartozó ügyek tekintetében;
4. felméri a piaci szabályozási igényeket, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával javaslatot tesz az innovációk miatt szükségessé váló hazai szabályozási koncepciókra, közreműködik továbbá a felügyeleti szabályozási kérdések, koncepciók kialakításában, részt vesz az ezzel kapcsolatos stratégiai kérdésekkel kapcsolatos felügyeleti álláspont kialakításában;
5. a hazai és nemzetközi jogszabály-előkészítő fórumokon ellátja, illetve koordinálja a Bank mikroprudenciális szempontú javaslatainak jogi-szakmai szabályozási képviseletét – ide nem értve az SZMSZ által más szervezeti egység feladatkörébe tartozóként meghatározott feladatokat – melynek keretében részt vesz a jogszabályalkotással és -módosítással kapcsolatos tárcaközi egyeztetésekben is;
6. részt vesz az egyes szabályozási tárgykörökben szervezendő hazai és nemzetközi konferenciák szakmai tartalmának kialakításában, előadások készítésében és megtartásában;
7. részt vesz a Bank nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folyó szakértői tárgyalásain;
8. ellátja az IOPS, IAIS, CESEE ISI, KKBCS, CEE Forum, IOSCO és IFSC esetében a szakmai koordinálási és kapcsolattartási funkciókat a Bankot érintő ügyekben;
9. felkészíti a Bank vezető képviselőit az EBA, ESMA, EIOPA és az AMLA vezető testületeinek üléseire, előkészíti az EBA-ban, az ESMA-ban, az EIOPA-ban és az AMLA-ban működő munkacsoportokban részt vevők személyére vonatkozó döntéseket, rendszeres tájékoztatást ad e szakmai tevékenység előrehaladásáról, felhívja a figyelmet a magyar érdekeket jelentősen érintő fejleményekre, a Bank érintett szakmai területeinek bevonásával javaslatot készít a képviselendő magyar pozícióra, illetve tárgyalási álláspontra;
10. ellátja a Bank felügyeleti szabályozó eszközeinek éves tervezésével, azok kiadásával, módosításával, hatályon kívül helyezésével kapcsolatos teendőket a mindenkor hatályos alelnöki utasításban foglaltaknak megfelelően, ennek keretében különösen, az érintett szakmai területekkel együttműködve szervezi, irányítja és koordinálja az európai irányelvek és rendelettervezetek, sztenderdtervezetek, az ESA-k, az AMLA, valamint az ESRB mikroprudenciális szabályozói kérdéseket érintő szabályozó dokumentumai (útmutatók, ajánlások) felügyeleti alkalmazását, véleményezését, szükség szerint a piaci szereplőkkel való konzultáció lefolytatását, más szervezeti egységekkel együttműködve részt vesz a felügyeleti szabályozó eszközök kialakításában, az implementációs határidőt figyelembe véve kidolgozza a hazai alkalmazáshoz szükséges szabályozási koncepciót;
11. közreműködik a kompetenciájába tartozó ügyek tekintetében az MNB rendeletek megalkotásában a felügyeleti jogi-szakmai szempontok érvényesítése érdekében;
12. támogatja a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek belső szabályozással kapcsolatos feladatait, továbbá részt vesz a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek szabályozási hatáskörébe tartozó belső szabályok, technológiai eljárások, valamint egyéb belső szabályozási eszközök (a továbbiakban együtt: felügyeleti belső szabályozók) kialakításában, felülvizsgálatában, fejlesztésében, valamint véleményezi azokat;
13. értelmezési, konzultációs, tanácsadói és támogatói feladatokat lát el a felügyeleti belső szabályozókkal kapcsolatban;
14. gondoskodik a feladatkörébe tartozó felügyeleti belső szabályozók elkészítéséről, felülvizsgálatáról, valamint a felügyeleti belső szabályozók tartalmának és a felügyeleti módszertan koherenciájának biztosításáról;
15. tevékenysége során támogatja az egységes felügyelési gyakorlat kialakítását, valamint a felügyelési tevékenység és a belső szabályozás összhangját;
16. a felügyeleti belső szabályozók vonatkozásában támogatja a Jogi igazgatóságot az MNB Szabályozástárral kapcsolatos feladatok ellátásában.
A főosztály keretein belül az alábbi osztály működik:
4.4.1.1.1. Felügyeleti belső szabályozási osztály
Az osztály feladatait – az ügyvezető igazgatóval előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.4.1.2. HATÓSÁGI PERKÉPVISELETI FŐOSZTÁLY
1. gondoskodik a Bank jogi képviseletéről a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek hatósági döntéseivel kapcsolatos közigazgatási peres eljárásokban, ideértve a döntésekkel szemben előterjesztett keresetlevélnek és az érintett közigazgatási ügy iratainak az illetékes bírósághoz történő továbbítását;
2. ellátja a közérdekű keresetek és a közérdekű igényérvényesítés iránti keresetek előterjesztésével összefüggő feladatokat, azok előkészítési folyamatának szakmai koordinációját, valamint gondoskodik a Bank jogi képviseletéről az ilyen keresetek alapján indított peres eljárásokban;
3. gondoskodik a Pénzügyi Békéltető Testület jogi képviseletéről a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának vagy ajánlásának hatályon kívül helyezése iránti peres eljárásokban;
4. nyilvántartást vezet mindezen eljárásokról;
5. együttműködik más szervezeti egységekkel az általa megismert joggyakorlat elemzésében, megosztásában.
4.4.2. Pénzügyi szervezetek engedélyezési és jogérvényesítési igazgatósága
Az igazgatóság feladata az igazgatóságot érintő felügyeleti ellenőrzésekben, vizsgálatokban való részvétel és ennek keretében az egyes intézkedések alkalmazásával, felügyeleti tevékenységgel összefüggő jogérvényesítés. Felel a pénzpiacokért és digitalizációért felelős ügyvezető igazgató által felügyelt szakterület hatósági feladatainak jogszerű ellátásáért.
Az igazgatóság a Bank felügyeleti célkitűzéseinek érvényre juttatása érdekében számba veszi a felügyelt intézményéknél feltárt probléma kezelésére rendelkezésére álló jogi eszközöket, és feltárja az egyes megoldások lehetséges jogi kockázatait.
Az igazgatóság feladata továbbá a felügyelt intézmények alapításának, működésének, tevékenységének és átalakulásának engedélyezésével, végelszámolásával, felszámolásával kapcsolatos eljárással, továbbá a felügyelt intézményekre vonatkozó ágazati törvényekben, valamint a nemzeti otthonteremtési közösségről szóló
2016. évi XV. törvényben (a továbbiakban: NOK tv.) meghatározott engedélyezési, jóváhagyási, bejelentési, megállapítási eljárással kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tevékenységének engedélyezésével és nyilvántartásba vételével, illetve a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatok ellátása.
Az igazgatóság előkészíti és döntésre felterjeszti az Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezet (Regulatory Sandbox) keretében meghozandó határozatokat.
Az igazgatóság valamennyi szektorra kiterjedően engedélyezési támogató kompetenciaközpontot (engedélyezési helpdesk) működtet. Az engedélyezési támogató kompetenciaközpont közreműködik az engedélyezési eljárások során az egyszerűbb jogi megítélésű ügyek előkészítésében.
A főosztályok közötti feladatmegosztást a Pénzügyi szervezetek engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóságának vezetője a lentiektől eltérően is megállapíthatja.
4.4.2.1. Pénz- és tőkepiaci engedélyezési főosztály
1. ellátja a pénz-, tőke- és kriptopiaci szektort érintő ágazati törvényeknek, valamint a
NOK tv.-nek megfelelően a felügyelt intézmények alapításának, működésének és tevékenységének engedélyezésével, az átalakulási és a végelszámolási eljárással, az egyéb engedélyezési, jóváhagyási vagy megállapítási eljárással, továbbá a nyilvántartásba vétellel összefüggő, valamint a közraktárakkal és a hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos, jogszabály alapján ellátandó feladatokat, valamint a Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatósággal együttműködve előkészíti a pénzügyi csoportokkal, továbbá az egyedi intézményekkel összefüggő, a különböző kockázatokra számított tőkekövetelmény-szabályokhoz kapcsolódó engedélyezési tárgyú határozattervezeteket, továbbá ellátja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tevékenységének engedélyezésével és nyilvántartásba vételével, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat, az ehhez kapcsolódó hatósági döntéseket előkészíti, illetve meghozza;
2. gondoskodik az engedélyezési-jóváhagyási vagy megállapítási-megfeleltetési eljárás lefolytatásához szükséges társfőosztályi szakvélemények beszerzéséről;
3. kialakítja – a társfőosztályok szakvéleményének kikérésével – a beérkezett engedélyezési területet érintő állásfoglalásokat, a megkeresésekre adandó válaszokat;
4. eleget tesz a főosztály hatáskörébe tartozó felügyelt intézményeket érintő hatósági megkereséseknek;
5. intézi az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) más tagállamaiból érkezett, illetve Magyarországról az EGT más tagállamaiba irányuló határon átnyúló szolgáltatással vagy fiókalapítással kapcsolatos jogi feladatokat;
6. a Nemzetközi kapcsolatok igazgatósággal együttműködésben a főosztály feladatkörébe tartozó feladatokkal összefüggően megad minden olyan hivatalos tájékoztatást, amelyet a jogszabályok a Bank számára az Európai Unió Bizottsága felé meghatároznak, továbbá intézkedik a feladatkörébe tartozó ügyekben a nemzetközi hatóságok felé történő tájékoztatások megküldése érdekében, és elvégzi a belföldi és külföldi hatóságokkal és szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban a főosztály feladatkörébe utalt feladatokat;
7. gondoskodik a felügyelt intézmények, az engedély- és bejelentésköteles tevékenységet végzők és a határon átnyúló, illetve fiókteleppel rendelkező szolgáltatók engedélyezési és bejelentési kötelezettség alá eső adatainak nyilvántartásba vétele érdekében a Hatósági képzési és nyilvántartási osztálynak történő adatátadásról;
8. a társfőosztályokkal együttműködve elkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó engedélyezési határozatok és végzések tervezetét, hitelesíti azok kiadmányait;
9. szükség esetén részt vesz a Bankon belül és a társhatóságokkal, szervezetekkel együtt létrehozott bizottságokban, munkacsoportokban;
10. részt vesz a felügyelt intézményeket érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében és véleményezésében, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására;
11. közreműködik az engedélyezéssel kapcsolatos perekben a Bank képviseletében;
12. javaslatot tesz a felügyelt intézmény jogszabályban meghatározott szabályzatai elfogadására vagy módosítására.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.4.2.1.1. Hitelintézeti engedélyezési osztály
4.4.2.1.2. Tőkepiaci engedélyezési osztály
4.4.2.1.3. Pénzügyi vállalkozások engedélyezési osztálya
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.4.2.2. Pénzpiaci jogérvényesítési főosztály
1. a társfőosztályokkal együttműködve elkészíti a hitelintézetek, pénzpiaci közvetítők, pénzügyi vállalkozások, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, utalványkibocsátók, továbbá a nemzeti otthonteremtési közösségek és az azokat szervező vállalkozások prudenciális vizsgálatát lezáró jogérvényesítési határozatok, valamint az eljárás során hozandó végzések tervezetét, és hitelesíti azok kiadmányait;
2. elkészíti a hitelintézetek, pénzpiaci közvetítők, pénzügyi vállalkozások, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, utalványkibocsátók, továbbá a nemzeti otthonteremtési közösségek és az azokat szervező vállalkozások folyamatos felügyelése során kiadandó határozatok tervezetét;
3. elkészíti az ügyvezető igazgató által meghatározott egyes tárgykörökbe tartozó jogérvényesítési határozatok és végzések tervezetét;
4. kialakítja – a társfőosztályok véleményének kikérésével – a hitelintézetek, pénzpiaci közvetítők, pénzügyi vállalkozások, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, utalványkibocsátók, továbbá a nemzeti otthonteremtési közösségek és az azokat szervező vállalkozások tevékenységét érintő állásfoglalásokat, valamint a hitelintézeteket, pénzpiaci közvetítőket, pénzügyi vállalkozásokat, pénzforgalmi intézményeket, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket, utalványkibocsátókat, továbbá a nemzeti otthonteremtési közösségeket és az azokat szervező vállalkozásokat érintő megkeresésekre adandó válaszokat;
5. részt vesz a hitelintézetek, pénzpiaci közvetítők, pénzügyi vállalkozások, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, utalványkibocsátók, továbbá a nemzeti otthonteremtési közösségek és az azokat szervező vállalkozások felügyeleti ellenőrzésében;
6. részt vesz a hitelintézeteket, pénzpiaci közvetítőket, pénzügyi vállalkozásokat, pénzforgalmi intézményeket, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket, utalványkibocsátókat, továbbá a nemzeti otthonteremtési közösségeket és az azokat szervező vállalkozásokat érintő hatósági megkeresések teljesítésében;
7. részt vesz a hitelintézeteket, pénzpiaci közvetítőket, pénzügyi vállalkozásokat, pénzforgalmi intézményeket, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket, utalványkibocsátókat, továbbá a nemzeti otthonteremtési közösségeket és az azokat szervező vállalkozásokat érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében és véleményezésében, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására és módosítására;
8. közreműködik a jogérvényesítéssel és – a fogyasztóvédelmi szakterülettel együttműködve – a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos perekben a Bank képviseletében, elvégzi a belföldi és külföldi hatóságokkal és szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban a főosztály hatáskörébe utalt feladatokat;
9. ellátja az értékpapírosításhoz kapcsolódó felügyeleti jogi feladatok koordinációját.
A főosztály keretein belül a következő osztály működik:
4.4.2.2.1. Hitelintézeti jogérvényesítési osztály
Az osztály feladatait – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.4.2.3. Biztosítási és pénztári engedélyezési és jogérvényesítési főosztály
1. ellátja a biztosítási és pénztári szektort érintő ágazati törvényeknek megfelelően a felügyelt intézmények alapításának, működésének és tevékenységének engedélyezésével, az átalakulási és a végelszámolási eljárással, az egyéb engedélyezési, jóváhagyási vagy megállapítási eljárással, továbbá a nyilvántartásba vétellel összefüggő, valamint a hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos, jogszabály alapján ellátandó feladatokat;
2. gondoskodik az engedélyezési-jóváhagyási vagy megállapítási-megfeleltetési eljárás lefolytatásához szükséges társfőosztályi szakvélemények beszerzéséről;
3. kialakítja – a társfőosztályok szakvéleményének kikérésével – a beérkezett engedélyezési területet érintő állásfoglalásokat, a megkeresésekre adandó válaszokat;
4. eleget tesz a főosztály hatáskörébe tartozó felügyelt intézményeket érintő hatósági megkereséseknek, ide nem értve a tőke-, biztosítási és pénztári piacokért felelős ügyvezető igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatellátásához kapcsolódó megkereséseket;
5. intézi az EGT más tagállamaiból érkezett, illetve Magyarországról az EGT más tagállamaiba irányuló határon átnyúló szolgáltatással vagy fiókalapítással kapcsolatos jogi feladatokat;
6. a Nemzetközi kapcsolatok igazgatósággal együttműködésben a főosztály feladatkörébe tartozó feladatokkal összefüggően megad minden olyan hivatalos tájékoztatást, amelyet a jogszabályok a Bank számára az Európai Unió Bizottsága felé meghatároznak;
7. gondoskodik a felügyelt intézmények, az engedély- és bejelentésköteles tevékenységet végzők és a határon átnyúló, illetve fiókteleppel rendelkező szolgáltatók engedélyezési és bejelentési kötelezettség alá eső adatainak nyilvántartásba vétele érdekében a Hatósági képzési és nyilvántartási osztálynak történő adatátadásról;
8. a társfőosztályokkal együttműködve elkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó engedélyezési határozatok és végzések tervezetét, hitelesíti azok kiadmányait;
9. szükség esetén részt vesz a Bankon belül és a társhatóságokkal, szervezetekkel együtt létrehozott bizottságokban, munkacsoportokban;
10. részt vesz a felügyelt intézményeket érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében és véleményezésében, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására;
11. közreműködik az engedélyezéssel kapcsolatos perekben a Bank képviseletében;
12. javaslatot tesz a felügyelt intézmény jogszabályban meghatározott szabályzatai elfogadására vagy módosítására;
13. a társfőosztályokkal együttműködve elkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó jogérvényesítési és az ügyvezető igazgató által meghatározott egyes tárgykörökbe tartozó jogérvényesítési határozatok és végzések tervezetét, hitelesíti azok kiadmányait;
14. amennyiben a vizsgálatokban a Biztosításfelügyeleti főosztály és/vagy a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság és/vagy a Közvetítők prudenciális felügyeleti önálló osztálya is részt vesz, együttműködik a nevezett szervezeti egységekkel, elvégzi a Biztosításfelügyeleti főosztály, a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság, valamint a Közvetítők prudenciális felügyeleti önálló osztálya által előkészített határozati részek határozatba történő beépítését, valamint a teljes határozat konzisztencia szempontú kontrollját;
15. részt vesz a felügyeleti ellenőrzésekben, vizsgálatokban, illetve a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények szanálást megelőző szakaszban történő válságkezelésében, a társfőosztályok közreműködésével ellátja a felügyelt intézmények felszámolásának feladatkörébe eső kezdeményezésével kapcsolatos feladatokat;
16. kidolgozza a hatáskörébe tartozó területen folytatott hatósági vizsgálat során a Bank tudomására jutott szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedéseket;
17. kialakítja – a társfőosztályok szakvéleményének kikérésével – a beérkezett, jogérvényesítési területet érintő állásfoglalásokat, a megkeresésekre adandó válaszokat;
18. feladatkörét érintően szakmailag támogatja a jogérvényesítési határozatokkal kapcsolatos perekben a Hatósági perképviseleti főosztály munkáját, elvégzi a belföldi és külföldi hatóságokkal és szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban a főosztály hatáskörébe utalt feladatokat;
19. tájékoztatja a Hatósági perképviseleti főosztályt, ha a tevékenysége során olyan, fogyasztóval szembeni tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását azonosítja, amely a megítélése szerint közérdekű igényérvényesítésre irányuló, vagy közérdekű kereset előterjesztését alapozhatja meg, továbbá együttműködik a Hatósági perképviseleti főosztállyal az ilyen peres eljárást előkészítő feladatok ellátásában.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.4.2.3.1. Biztosítási engedélyezési osztály
4.4.2.3.2. Biztosítási jogérvényesítési osztály
4.4.2.3.3. Pénztári engedélyezési és jogérvényesítési osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.4.3. Tőkepiaci jogérvényesítési igazgatóság
Az igazgatóság feladata az igazgatóságot érintő felügyeleti ellenőrzésekben, vizsgálatokban való részvétel és ennek keretében az egyes intézkedések alkalmazásával, felügyeleti tevékenységgel összefüggő jogérvényesítés. Felel a tőke-, biztosítási és pénztári piacokért felelős ügyvezető igazgató által felügyelt szakterületek közül a Biztosításfelügyeleti főosztály, a Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti főosztály, a Tőkepiaci felügyeleti főosztály hatósági feladatainak jogszerű ellátásáért. Felel a pénzpiacokért és digitalizációért felelős ügyvezető igazgató által felügyelt szakterületek közül a Pénzmosás vizsgálati főosztály és a Közvetítők prudenciális felügyeleti önálló osztálya hatósági feladatainak jogszerű ellátásáért, a Hitelintézeti vizsgálati főosztály, valamint az Informatikai felügyeleti főosztály által lefolytatott ellenőrzési eljárásokat és felügyeleti ellenőrzést lezáró, valamint folyamatos felügyelés keretében hozott hatósági döntések pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemmel és az azzal összefüggő informatikai megállapításokkal kapcsolatos részének elkészítéséért.
Az igazgatóság a Bank felügyeleti célkitűzéseinek érvényre juttatása érdekében számba veszi a felügyelt intézményéknél feltárt probléma kezelésére rendelkezésére álló jogi eszközöket és feltárja az egyes megoldások lehetséges jogi kockázatait.
Az igazgatóság ellátja az értékpapír-kibocsátási tevékenységgel és forgalomba hozatallal kapcsolatos engedélyezési és jogérvényesítési feladatokat, továbbá a piacellenőrzéssel kapcsolatos jogérvényesítési feladatokat.
A szervezeti alegységek közötti feladatmegosztást a Tőkepiaci jogérvényesítési igazgatóság vezetője a lentiektől eltérően is megállapíthatja.
4.4.3.1. Tőkepiaci jogérvényesítési és kibocsátási engedélyezési főosztály
1. elkészíti a Tőkepiaci felügyeleti főosztály által lefolytatott ellenőrzési eljárásokat és felügyeleti ellenőrzést lezáró hatósági döntéseket, valamint a folyamatos felügyelet keretében hozott érdemi hatósági döntéseket;
2. jogi támogatást nyújt a Tőkepiaci felügyeleti főosztály, valamint a Közvetítők prudenciális felügyeleti önálló osztálya számára a lefolytatott vizsgálatok és folyamatos felügyelés során felmerülő jogi kérdések tekintetében;
3. elkészíti a tőkepiaci felügyeleti kompetenciájú és kibocsátási engedélyezéssel kapcsolatos állásfoglalásokat, véleményezi a tőkepiaci felügyeleti kompetenciájú és kibocsátási engedélyezéssel kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint ebben a körben a Szabályozási főosztállyal együttműködve javaslatot tesz a jogszabályok megalkotására, illetve módosítására;
4. feladatkörét érintően szakmailag támogatja az általa elkészített hatósági döntésekkel kapcsolatos perekben a Hatósági perképviseleti főosztály munkáját;
5. az egyes eljárások során vagy folyamatos felügyelet keretében tudomására jutott jogszabálysértés esetén a társhatóság (NAV, Gazdasági Versenyhivatal stb.) eljárását kezdeményezi;
6. szükség esetén az érintett személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást, illetve büntetőeljárást kezdeményez;
7. eleget tesz a főosztály hatáskörébe tartozó felügyelt intézményeket érintő hatósági megkereséseknek, elvégzi a belföldi és külföldi hatóságokkal és szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban a főosztály hatáskörébe utalt feladatokat;
8. szükség esetén részt vesz a Bankon belül és a társhatóságokkal, szervezetekkel együtt létrehozott bizottságokban, munkacsoportokban, megbeszéléseken;
9. értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, szabályozott piacra történő bevezetése, illetve nyilvános értékesítésre felajánlása esetén elbírálja a kibocsátási tájékoztató (alaptájékoztató) és annak kiegészítése, a hirdetmény közzétételének, illetve az ismertető engedélyezésére irányuló kérelmeket, és aláírásra előkészíti a kapcsolódó döntéseket; eljárása során a tájékoztató pénzügyi és számviteli megalapozottsága tekintetében bevonja a szükséges szakterületet;
10. tájékoztató hiányában kérelemre dönt a benyújtott dokumentumokban foglalt információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségéről;
11. elbírálja a kibocsátónak a nyilvánosság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettsége alóli mentesülés iránti kérelmét, és aláírásra előkészíti a kapcsolódó döntéseket;
12. zártkörű forgalomba hozatal esetén a kibocsátó kérelmére nyilatkozik a forgalomba hozatal jogszerűségéről;
13. az előírt jogszabályi kötelezettségek teljesítése esetén nyilvántartásba veszi, illetve a nyilvántartásból törli a kockázati tőkealapot és a befektetési alapot;
14. elbírálja a kockázati tőkealappal és a befektetési alappal kapcsolatos engedélykérelmeket, és aláírásra előkészíti a kapcsolódó döntéseket;
15. ellátja a magyarországi székhelyű átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (a továbbiakban: ÁÉKBV) befektetési jegyeinek más EGT-tagállamban történő forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása során a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, valamint a más EGT-tagállamban engedélyezett ÁÉKBV, illetve alternatív befektetési alap (ABA) kollektív befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalomba hozatala, illetve folyamatos forgalmazása kapcsán a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának feladatait;
16. eljár az EGT más tagállamának felügyeleti hatóságától érkező megkeresések ügyében, valamint a kérelmező kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, továbbá eljár a forgalomba hozatallal kapcsolatos bejelentések vagy engedélykérelmek ügyében;
17. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete bevonásával elbírálja az értékpapírok előállítására jogosulttá válni kívánó nyomdák által előterjesztett kérelmeket, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete bevonásával rendszeresen ellenőrzi az értékpapír-előállítási tevékenység folytatásához szükséges feltételek meglétét és fennállását;
18. eljár a szabályozott piacra bevezetett részvények kivezetésével, illetve átvezetésével kapcsolatos bejelentések ügyében;
19. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete által adott szakvélemény alapján előkészíti az értékpapírok védelmi tervének engedélyezése tárgyában aláírandó határozatokat, illetve eljár a kibocsátók nyomdai úton előállított értékpapírjai utángyártásával kapcsolatos ügyekben;
20. az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatos kereskedelmi kommunikációt – szükség esetén a társfőosztályok szakvéleményének kikérésével – megvizsgálja, és amennyiben szükséges, előkészíti a nyilvánosságra hozatal megtiltására vonatkozó döntéseket;
21. a szakterületét érintő kérdéseket illetően részt vesz a kibocsátókat és a befektetési alapokat, vételi ajánlatokat, kockázati tőkealapokat érintő felügyeleti vélemény kialakításában;
22. a Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti főosztály szakvéleményének kikérése mellett elbírálja a nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatban előterjesztett engedélyezési kérelmeket, beadványokat, aláírásra előkészíti a kapcsolódó döntéseket;
23. eljár az EMIR szerinti mentesített csoporton belüli ügyletekre vonatkozó kérelmek és értesítések ügyében;
24. jogi támogatást nyújt a Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó – kibocsátók számára előírt tájékoztatási kötelezettségek ellenőrzése tárgyában lefolytatott – vizsgálatok jogérvényesítéséhez;
25. elkészíti a Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó – kibocsátók számára előírt tájékoztatási kötelezettségek ellenőrzése tárgyában lefolytatott – vizsgálatokat lezáró hatósági döntések tervezetét;
26. aláírásra előkészíti a tőzsdei forgalmazás felfüggesztésével vagy ilyen irányú döntés előzetes jóváhagyásával kapcsolatos hatósági döntéseket;
27. tájékoztatja a Hatósági perképviseleti főosztályt, ha a tevékenysége során olyan, fogyasztóval szembeni tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását azonosítja, amely a megítélése szerint közérdekű igényérvényesítésre irányuló, vagy közérdekű kereset előterjesztését alapozhatja meg, továbbá együttműködik a Hatósági perképviseleti főosztállyal az ilyen peres eljárást előkészítő feladatok ellátásában;
28. összefogja és koordinálja a Bank érintett jogi szakterületei között az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatók felügyelése során felmerülő jogi feladatok ellátását;
29. elektronikuspénz-tokenre vonatkozó nyilvános ajánlattétel, vagy kereskedésbe való bevezetés esetén ellenőrzi és véleményezi a vonatkozó jogszabályi előírásoknak történő megfelelés szempontjából a nyilvános ajánlattételhez, vagy kereskedésbe való bevezetéshez szükséges kriptoeszköz alapdokumentumot és annak módosítását, továbbá – amennyiben szükséges – aláírásra előkészíti a kapcsolódó döntéseket, véleményének kialakítása során a kriptoeszköz alapdokumentum szakterületeket érintő részeinek megalapozottsága és hiánytalansága tekintetében bekéri az érintett szakterületek állásfoglalását;
30. eszközalapú tokenre vonatkozó nyilvános ajánlattétel, vagy kereskedésbe való bevezetés esetén a szakterület megkeresésére ellenőrzi és véleményezi a vonatkozó jogszabályi előírásoknak történő megfelelés szempontjából a nyilvános ajánlattételhez, vagy kereskedésbe való bevezetéshez szükséges kriptoeszköz alapdokumentumot és annak módosítását, véleményének kialakítása során a kriptoeszköz alapdokumentum szakterületeket érintő részeinek megalapozottsága és hiánytalansága tekintetében bekéri az érintett szakterületek állásfoglalását;
31. eszközalapú tokentől és elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszközre vonatkozó nyilvános ajánlattétel, vagy kereskedésbe való bevezetés esetén ellenőrzi és véleményezi a vonatkozó jogszabályi előírásoknak történő megfelelés szempontjából a nyilvános ajánlattételhez, vagy kereskedésbe való bevezetéshez szükséges kriptoeszköz alapdokumentumot és annak módosítását, és – amennyiben szükséges – aláírásra előkészíti a kapcsolódó döntéseket, véleményének kialakítása során a kriptoeszköz alapdokumentum szakterületeket érintő részeinek megalapozottsága és hiánytalansága tekintetében bekéri az érintett szakterületek állásfoglalását.
A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:
4.4.3.1.1. Tőkepiaci szervezetek és tőkepiaci közvetítők jogérvényesítési osztálya
4.4.3.1.2. Kibocsátási engedélyezési osztály
Az osztályok közötti feladatmegosztást – az igazgatóság vezetőjével előzetesen egyeztetve – a főosztály vezetője határozza meg.
4.4.3.2. Pénzmosási és piacfelügyeleti jogérvényesítési főosztály
1. elkészíti a Pénzmosás vizsgálati főosztály által lefolytatott ellenőrzési eljárásokat és felügyeleti ellenőrzést lezáró hatósági döntéseket, a Tőkepiaci felügyeleti főosztály, a Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatóság, a Hitelintézeti vizsgálati igazgatóság, a Fogyasztóvédelmi igazgatóság, valamint az Informatikai felügyeleti főosztály által lefolytatott ellenőrzési eljárásokat és felügyeleti ellenőrzést lezáró hatósági döntéseknek a pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemmel és az azzal összefüggő informatikai megállapításokkal kapcsolatos részét, valamint a Pénzmosás vizsgálati főosztály által ellátott folyamatos felügyelet keretében hozott érdemi hatósági döntéseket, valamint a Biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatóság, a Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatóság, a Hitelintézeti vizsgálati igazgatóság, a Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóság, a Fogyasztóvédelmi igazgatóság és a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság által lefolytatott ellenőrzési eljárásokat és felügyeleti ellenőrzést lezáró, továbbá a folyamatos felügyelet keretében hozott hatósági döntéseknek az Európai Unió által elrendelt atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos részét;
2. jogi támogatást nyújt a Pénzmosás vizsgálati főosztály számára a lefolytatott vizsgálatok és folyamatos felügyelés során felmerülő jogi kérdések tekintetében;
3. jogi támogatást nyújt a Piacellenőrzési osztály feladat- és hatáskörébe tartozó piacfelügyeleti és egyéb hatósági eljárások jogérvényesítéséhez, valamint az ügyek lezárásához;
4. elkészíti a Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó piacfelügyeleti eljárásokat lezáró hatósági döntések tervezetét;
5. jogi támogatást nyújt a – Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó – kibocsátók számára a MAR rendelet szabályait érintően felmerülő jogi kérdések tekintetében, és elkészíti a kibocsátók számára a MAR rendelet szabályainak megsértését megállapító hatósági döntések tervezetét;
6. elkészíti a szakterületet érintő állásfoglalásokat, tájékoztatásokat, véleményezi a szakterületet érintő jogszabálytervezeteket, valamint ebben a körben – a Szabályozási főosztállyal együttműködve – javaslatot tesz a jogszabályok megalkotására, illetve módosítására;