1/2025. (VIII. 21.) NGM KÁT utasítás

1. § A Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz) az 1. melléklet tartalmazza.

2. § A KSz hatálya az 1. mellékletben meghatározott módon kiterjed

3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

4. § A Minisztérium visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült munkatársa az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.

5. § Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

1. § (1) A KSz

(2) A Minisztérium szervezeti egységeinél foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSz-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.

(3) A KSz alkalmazása, valamint az egyes jogviszonyokból származó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során,

(4) Ahol a KSz

(5) Ha a KSz vagy jogszabály a munkatársnak a felettes vezető részére nyilatkozat, tájékoztatás megtételét írja elő, a felettes vezető akadályoztatása esetén a nyilatkozatot, tájékoztatást a helyettesítésre kijelölt személy – ennek hiányában a felettes vezetőt irányító személy – részére kell megtenni.

(6) A KSz alapján adható támogatások, jutalmak mértékének meghatározása és a kormánytisztviselő részére történő megítélése – ide nem értve az alanyi jogon járó támogatásokat – a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében történik.

(7) A KSz 5–29., 31–44. és 47–86. §-ában foglalt rendelkezéseket a Minisztérium állományába tartozó kormánybiztosra, miniszterelnöki biztosra, valamint miniszteri biztosra és miniszterelnöki megbízottra nem kell alkalmazni.

(8) A KSz 5–8., 30., 40., 42., 47. és 62. §-ában foglalt rendelkezéseket a kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra, valamint politikai tanácsadóra nem kell alkalmazni.

(9) A KSz 40. és 66–67. §-ában foglalt rendelkezést a Minisztérium állományába tartozó szakmai felsővezetőre nem kell alkalmazni.

(10) A KSz 5–12. és 28. §-ában foglalt rendelkezéseket – jogszabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – megfelelően alkalmazni kell a nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkatársakra is.

2. § (1) A KSz alkalmazásában szervezeti egység a Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SzMSz) meghatározott önálló szervezeti egység.

(2) A KSz alkalmazásában az önálló szervezeti egység vezetője az SzMSz szerinti önálló szervezeti egység vezetője, valamint az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár.

(3) A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a munkatársak számára elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSz-ben meghatározott, személyügyi feladatokhoz kapcsolódó nyomtatványok közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a személyügyekért felelős főosztály, a munkáltatói költségtérítésekkel és a nem rendszeres személyi juttatásokkal kapcsolatos számfejtési és pénzügyi-számviteli feladatok ellátásához kapcsolódó nyomtatványok közzétételéről és folyamatos aktualizálásáról a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

3. § A KSz II. Fejezete alkalmazásában

4. § (1) A KSz III. Fejezete alkalmazásában

(2) Ahol a III. Fejezet házastársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.

5. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítésével kapcsolatos intézkedések megkezdése előtt a munkatársat foglalkoztatni kívánó önálló szervezeti egység vezetője előzetesen egyeztet a személyügyekért felelős főosztállyal a betöltendő álláshelyről, a pályázati kiírás szükségességéről és tartalmáról, a foglalkoztatás jellegéről (teljes munkaidős, részmunkaidős) a jogviszony létesítésének időtartamáról (határozott, határozatlan), valamint az álláshelyhez rendelt bérkeretről. A személyügyekért felelős főosztály, a szükséges források tekintetében elektronikusan kikéri a Minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának a véleményét. A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntését az egyeztetés során kialakított vélemény figyelembevételével hozza meg.

(2) A foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges, „Alkalmazási javaslat” című nyomtatványt, az érintett önéletrajzával együtt, a foglalkoztatni kívánó önálló szervezeti egység vezetője az álláshely rendelkezésre állásának igazolására és a jogszabályi feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó véleményezés céljából megküldi a személyügyekért felelős főosztály részére.

(3) A személyügyekért felelős főosztály a véleményével ellátott felvételi javaslatot – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – elbírálás céljából megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. Az engedélyezett felvételi javaslat alapján a személyügyekért felelős főosztály előkészíti a kinevezési okiratot vagy a munkaszerződést.

(4) A jogviszony létesítéséről érdemi nyilatkozat sem szóban, sem írásban a Minisztérium részéről addig nem tehető, amíg a jogviszony létesítését a munkáltatói jogkör gyakorlója nem hagyta jóvá.

6. § (1) Az álláshely – az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezésére – pályázat útján, a Kit. 83. § (3) bekezdése szerinti toborzási adatbázisból, a személyügyekért felelős főosztály által kezelt toborzási adatbázisból történő kiválasztás útján vagy meghívásos eljárás útján tölthető be.

(2) Jogszabály előírása esetén egyes álláshelyek kizárólag pályázat útján tölthetőek be.

7. § (1) A nyilvános pályázati kiírást az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője vagy az önálló szervezeti egység vezetője, az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány megküldésével kezdeményezi a személyügyekért felelős főosztálynál.

(2) A személyügyekért felelős főosztály ellenőrzi az (1) bekezdésnek megfelelően beküldött formanyomtatványt. Ha az megfelel a publikálás feltételeinek, intézkedik a pályázat Közszolgálati Állásportálon történő megjelenése érdekében.

(3) A szélesebb körű nyilvánosság biztosítása érdekében egyéb közzétételi forma (például hirdetés megjelentetése interneten, sajtóban stb.) is alkalmazható.

(4) A pályázók meghallgatását az önálló szervezeti egység koordinálja, a meghallgatásokon a személyügyekért felelős főosztály képviselője részt vehet, aki a meghallgatásokat követően írásbeli javaslatot tehet.

(5) A Minisztériumon belül a pályázat értékelésére szükség esetén előkészítő bizottság (a továbbiakban: Pályázati Bizottság) hozható létre. A Pályázati Bizottság tagjai az álláshely betöltését kezdeményező önálló szervezeti egység képviselői és a személyügyekért felelős főosztály képviselője.

(6) A pályázatok az eljárás lezárását követő 15 munkanapon belül kerülnek elbírálásra. A kiválasztott pályázók személyes meghallgatáson vehetnek részt. A pályázat eredményéről az önálló szervezeti egység vezetője elektronikus úton tájékoztatja a személyügyekért felelős főosztályt. Ennek hiányában a személyügyekért felelős főosztály nem tekinti lezártnak a pályázati eljárást. A szakterületről visszaérkezett pályázatokat értékelő dokumentum alapján a pályázókat a személyügyekért felelős főosztály írásban értesíti, elsődlegesen a pályázati anyagban szereplő elektronikus elérhetőségen keresztül.

8. § (1) Amennyiben a pályázó a pályázatához csatolt nyilatkozatban kéri a pályázati anyagának és önéletrajzának megőrzését, abban az esetben a személyügyekért felelős főosztály – a jövőben betöltetlenné váló álláshelyek betöltése érdekében – gondoskodik a pályázó pályázati anyagának és önéletrajzának 6 hónap időtartamban, a Minisztérium toborzási adatbázisában történő rögzítéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartam elteltével a pályázó adatai a toborzási adatbázisból törlésre kerülnek.

9. § (1) Az előzetesen engedélyezett, kinevezni kívánt személyt (a továbbiakban: jelölt) a személyügyekért felelős főosztály – a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumok, valamint a Kit. összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseiről szóló tájékoztató és nyilatkozatok, továbbá a felvételi adatlap (a továbbiakban együtt: belépőcsomag) elektronikus úton történő megküldésével – felhívja a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumok benyújtására, illetve bemutatására.

(2) A jelölt köteles három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt eredeti példányban benyújtani a személyügyekért felelős főosztályra.

(3) Elektronikusan megküldendő dokumentumok:

(4) A (2)–(3) bekezdés szerinti okiratok benyújtása, illetve bemutatása hiányában kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető.

(5) A személyügyekért felelős főosztály, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban kérheti – a jogviszony létesítését megelőzően is – a dokumentumok eredetiségének igazolását a jelölttől, legkésőbb a felszólítás kézhezvételét követő 8 munkanapon belül. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, a személyügyekért felelős főosztály kezdeményezheti a jogviszony létesítésétől való elállást.

(6) A személyügyekért felelős főosztály a nem magyar nyelvű iskolai végzettséget igazoló diplomát a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény alapján, nyelvtudást igazoló bizonyítványt az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet alapján fogadja el. A honosítás, fordítás, tájékoztatás beszerzése a kinevezni kívánt személy kötelezettsége, beleértve a felmerülő díj, költség viselését is.

(7) A foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt a személyügyekért felelős főosztály gondoskodik a Kit. és a KSz által előírt, kinevezéshez szükséges nyilatkozatok beszerzéséről.

10. § (1) A személyügyekért felelős főosztály által előkészített kinevezési okmányt, munkaszerződést – pénzügyi ellenjegyzés céljából – megküldi a költségvetéséért felelős főosztályra.

(2) A munkatárs személyi anyagát a személyügyekért felelős főosztály őrzi.

(3) A jogviszony létesítése vagy új álláshely betöltése előtt a foglalkoztatottal közölni kell, ha a betöltendő álláshely nemzetbiztonsági ellenőrzést von maga után, ebben az esetben az érintett személynek nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez. Amennyiben az érintett személy hozzájárul, részére a személyügyekért felelős főosztály tájékoztatása alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős főosztály elektronikus úton átadja a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet, amelyet az érintett haladéktalanul kitölt és átad a Minisztérium biztonsági megbízottjának.

(4) A jogviszony létesítése előtt a foglalkoztatottal közölni kell, hogy kormányzati szolgálati jogviszony, valamint munkaviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy jogviszonyának fennállása alatt feladatainak törvényes ellátását tudta, és belegyezése nélkül a Kit. 82. § (9) bekezdése és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5/C. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) és i) pontja alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.

(5) Az érintettnek a megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó tudomásulvételi nyilatkozatát a személyügyekért felelős főosztály szerzi be és őrzi. A hozzájárulás megtagadásáról a személyügyekért felelős főosztály haladéktalanul értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, valamint kezdeményezi a szükséges munkáltatói intézkedések megtételét.

(6) A foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a személyügyekért felelős főosztály – amennyiben azt jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső norma előírja – kezdeményezi a jelölt foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági vizsgálatát.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben foglaltakra tekintettel szükséges a munkaalkalmassági vizsgálat elvégzése, és a munkaalkalmassági vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató egészségileg alkalmatlannak nyilvánítja a jelöltet az álláshelyhez kapcsolódó feladatok vagy munkakör vonatkozásában, akkor az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető írásbeli javaslatot tehet más álláshelyen történő alkalmazásra. Amennyiben nincs más megfelelő álláshely, akkor az alkalmazástól el kell tekinteni, vagy a már fennálló jogviszonyt meg kell szüntetni.

(8) A kormánytisztviselő a kinevezési okmány beosztási okiratában tájékoztatást kap arról, hogy a Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) tagjává válik, és köteles az MKK Hivatásetikai Kódexét megismerni, annak rendelkezéseit betartani.

(9) Az esküokmányt a kinevezésre jogosult munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.

(10) A munkavégzési helyre történő belépésre jogosító okmány kiállításával kapcsolatos eljárást a vonatkozó normatív utasítás szerint kell lefolytatni.

(11) A Személyügyi és Szervezetfejlesztési Főosztály vezetője jogosult

(12) A Gazdálkodási Főosztály vezetője, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség nincs betöltve, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által kijelölt személy jogosult a személyi jövedelemadóval és járulékokkal kapcsolatos igazolás, nyilatkozat és a munkáltatói jövedelemigazolás kiadására.

11. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által aláírt kinevezést, munkaszerződést és az ahhoz kapcsolódó mellékleteket a személyügyekért felelős főosztály a Kit. 72. §-ában foglaltak szerint közli a jelölttel.

(2) A kinevezéskor – a Kit. 86. § (7a) bekezdésében és (10)–(11) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – hat hónap próbaidő kikötése kötelező. Kivételesen indokolt esetben a próbaidő tartama legalább 3 hónapban is megállapítható.

(3) Munkaviszony létesítésekor – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 192. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – három hónap próbaidő kikötése kötelező. Az Mt. 192. § (4) bekezdése szerinti esetben próbaidő kikötésére nem kerül sor.

12. § (1) Amennyiben az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője vagy az önálló szervezeti egység vezetője – betöltetlen álláshely rendelkezésre állása esetén – a Minisztériummal a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §-a szerint hallgatói munkaszerződéses jogviszonyban álló gyakornok, vagy a Kit. 88. §-a szerinti ösztöndíjas jogviszonyban álló személy továbbfoglalkoztatására kíván javaslatot tenni, azt legkésőbb a hallgatói munkaszerződés / ösztöndíjas jogviszony lejártát megelőző 30 nappal kezdeményezni kell – a szakmai irányításért felelős felsővezetőn keresztül – a személyügyekért felelős főosztálynál.

(2) A továbbfoglalkoztatási javaslathoz csatolni kell a gyakornok/ösztöndíjas mentorának támogató nyilatkozatát is.

13. § (1) A jelölt a 9. § (1) bekezdése szerint rendelkezésére bocsátott nyilatkozatok kitöltésével, legkésőbb a belépőcsomag megküldésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy

(2) Amennyiben a jelölt engedélyköteles további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, úgy az aláírt nyilatkozatot – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a személyügyekért felelős főosztály haladéktalanul továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlójához elbírálásra.

(3) Nem kaphat kinevezést, munkaszerződést az a jelölt, akinek a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatát nem bírálták el.

(4) A közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás esetén, ha a kinevezni kívánt személy további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, úgy az aláírt nyilatkozatot a személyügyekért felelős főosztály előzetes engedélyezés céljából haladéktalanul megküldi a közigazgatási államtitkár részére. Az előzetesen engedélyezett nyilatkozatot a személyügyekért felelős főosztály elbírálás céljából továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését – szükség esetén rövid indokolással – öt munkanapon belül vissza kell küldeni a személyügyekért felelős főosztálynak, amely a döntésről szóló értesítést soron kívül megküldi a jelölt részére.

(6) Ha a munkatárs előző nyilatkozatához képest az összeférhetetlenséget érintő helyzetében változás áll be, valamint, ha további jogviszonyt kíván létesíteni, a személyügyekért felelős főosztályhoz ezt előzetesen, írásban bejelenti, illetve engedély iránti kérelmet nyújt be.

(7) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére hívja fel a munkatársat, a munkatárs az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító dokumentumot haladéktalanul, de legkésőbb a felszólítástól számított 30 munkanapon belül bemutatja a személyügyekért felelős főosztálynak.

14. § A munkatárs összeférhetetlenségére vonatkozó nyilatkozatok jogszabályban előírt kötelező nyilvántartása a személyügyekért felelős főosztály feladata.

15. § A munkatárs a személyügyi feladatok ellátásáért felelős főosztálynál – a tagság, tisztség, tevékenység keletkezését, megkezdését követő 5 munkanapon belül – bejelenti a Kit. 95. § (11)–(11a) és (12) bekezdése szerinti, összeférhetetlenséget nem keletkeztető tagságát, tisztségét, tevékenységét.

16. § (1) Az álláshely kizárólag olyan személlyel tölthető be, aki megfelel a Kit.-ben a jogviszony létesítésére előírt, valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Az álláshely betöltésének további szakmai feltételeit az 1. függelék tartalmazza.

(3) A kormánytisztviselő által ellátandó feladatokat a kinevezési okmány részét képező beosztási okirat tartalmazza, az önálló szervezeti egység Ügyrendjében meghatározott feladatokra való hivatkozással.

(4) A munkavállaló munkaköri leírását az önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és hagyja jóvá, melyet a munkaszerződéshez csatolni kell, és annak elválaszthatatlan részét képezi.

(5) A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő munkavállaló a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(6) A Minisztérium a kormánytisztviselő részére az ügyvédi kamarának a felvétellel és a tagsággal járó díjat

17. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony módosítását – ide nem értve az önálló szervezeti egységen belüli áthelyezést, továbbá a miniszteri vagy államtitkári kabinet és az ugyanezen kabinetet vezető kabinetfőnök irányítása alá tartozó titkárság közötti, valamint az azonos helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok, illetve titkárság és főosztály közötti áthelyezést – az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti – a szakmai irányításért felelős helyettes államtitkár egyetértésével, ide nem értve a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységeket – a személyügyekért felelős főosztálynál.

(2) A személyügyekért felelős főosztály a véleményével ellátott javaslatot – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – elbírálás céljából megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) A személyügyekért felelős főosztály a közigazgatási államtitkár jóváhagyását igénylő kezdeményezéseket elbírálás céljából megküldi a közigazgatási államtitkár részére. A közigazgatási államtitkár döntésének függvényében tájékoztatja a kezdeményezőt, és ha szükséges elkészíti a munkáltatói intézkedést.

(4) A személyügyekért felelős főosztály a személyi juttatás előirányzatra kihatással járó javaslat esetében kikéri a Minisztérium költségvetéséért felelős főosztály vezetőjének véleményét, majd jóváhagyásra megküldi azt a közigazgatási államtitkár részére.

(5) A foglalkoztatási jogviszony módosítás azon esetében, amikor a kormánytisztviselő önálló szervezeti egységen belül, továbbá a miniszteri vagy államtitkári kabinet és az ugyanezen kabinetet vezető kabinetfőnök irányítása alá tartozó titkárság között, illetve az azonos helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok, illetve titkárság és főosztály között kerül áthelyezésre, az erre irányuló intézkedés az önálló szervezeti egység vezetője által kezdeményezhető a személyügyekért felelős főosztálynál. Vezetői álláshely esetén e pont nem alkalmazható.

(6) A személyügyekért felelős főosztály a véleményével ellátott javaslatot elbírálás céljából megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(7) Az áthelyezést a „Főosztályon belüli áthelyezés kezdeményezése” című nyomtatvány kitöltésével az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezi, amelyet a személyügyekért felelős főosztály vezetője részére véleményezésre és a munkáltatói intézkedés előkészítése céljából megküld.

(8) A döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója a személyügyekért felelős főosztály vezetőjének véleményét figyelembe véve – az előkészített foglalkoztatási jogviszony módosítási okirat alapján – hozza meg.

18. § (1) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására irányuló javaslatot – részletes indokolással ellátva, az „Álláshely módosítási kérelem” című nyomtatvány csatolásával – a szakterület irányításáért felelős helyettes államtitkár – a szakterület irányításáért felelős államtitkár egyetértésével – terjeszti fel a közigazgatási államtitkár részére.

(2) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására – ide nem értve a tartósan távollévő álláshelyét – évente egyszer legkésőbb október 31. napjáig lehet javaslatot tenni.

19. § (1) Megbízási szerződés megkötését munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében a megbízott szolgáltatásait igénybe vevő önálló szervezeti egység vezetője – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. §-ában foglaltakra figyelemmel – a kötelezettségvállalás, illetve a szerződéskötés szabályait tartalmazó NGM utasítás rendelkezései alapján kezdeményezheti.

(2) A szerződés megkötése a Minisztérium éves költségvetésében erre a célra elkülönített személyi juttatás előirányzat terhére kezdeményezhető.

(3) A Minisztérium saját kormánytisztviselőjével munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony – különösen megbízási jogviszony – nem létesíthető a felmentési idő alatt sem.

20. § A munkatárs a személyes adataiban bekövetkezett változásról – a változástól számított 8 napon belül – a személyügyekért felelős főosztályt az „Adatváltozás bejelentése” című nyomtatvány elektronikus úton történő megküldésével tájékoztatja. A tájékoztatás elmaradásából eredő esetlegesen felmerülő kárt a munkatárs viseli.

21. § A Minisztériumon belüli – alaplétszámba tartozó álláshelyeket érintő – átszervezés esetén az irányításért felelős államtitkár, illetve helyettes államtitkár kezdeményezi az átszervezéssel érintett jogviszonyok módosítását vagy megszüntetését, és csatolja a szervezeti egység állománytábláját. Az álláshelyen ellátandó feladatok módosításából kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lennie, hogy mely álláshelyen ellátandó feladat válik feleslegessé, és az egyes feleslegessé nem vált feladatokat hogyan látja el a szervezeti egység többi munkatársa.

22. § (1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntetésére vonatkozó kérelmét az erre a célra rendszeresített, intraneten közzétett nyomtatványon nyújtja be.

(2) A munkavállaló a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó kérelmét az erre a célra rendszeresített, intraneten közzétett nyomtatványon nyújtja be.

(3) A politikai szolgálati jogviszonyban álló a politikai szolgálati jogviszonya megszüntetésére vonatkozó kérelmét az erre a célra rendszeresített, intraneten közzétett nyomtatványon nyújtja be.

(4) A Kit. 89/A. §-a szerinti kérelmezett vezénylés esetén a kormánytisztviselő az erre vonatkozó bejelentését írásban teszi meg a szervezeti egység vezetője felé, aki haladéktalanul továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a személyügyekért felelős főosztálynak.

(5) A kormánytisztviselő a kinevezésének módosítása esetén, a Kit. 89. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a „Felmentési kérelem” című nyomtatványon kérelmezheti felmentését.

(6) A jogviszony felmentéssel, illetve munkáltatói felmondással történő megszüntetése esetében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést, továbbá a jogviszony lemondással, felmondással, közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést – az önálló szervezeti egység vezetője javaslatának figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg.

(7) A közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a jogviszony felmentéssel, illetve munkáltatói felmondással történő megszüntetéséhez kapcsolódó munkavégzési kötelezettség alóli – kötelező mértékén felüli – mentesítés megállapításához a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

(8) A jogviszony lemondással, illetve munkavállalói felmondással történő megszüntetése esetében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéshez a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

23. § (1) A munkatárs a jogviszonya megszűnése, megszüntetése, illetve tartós távollétének – így különösen nemzeti szakértői kiküldetés, gyermekgondozás miatti távollét vagy más fizetés nélküli szabadság – megkezdése előtt, továbbá szakmai gyakorlat vagy hallgatói munkaszerződés, ösztöndíjas jogviszony megszűnése esetén a munkáltató felé teljeskörűen elszámol.

(2) Az elszámolással kapcsolatos ügyintézés teljes körű végrehajtása a kilépő munkatárs felelőssége. A személyügyekért felelős főosztály az elszámolás folyamatában részt vevő szervezeti egységeket (a továbbiakban: elszámoló hely) elektronikus úton értesíti a munkatárs jogviszonya megszűnésének, megszüntetésének, valamint tartós távolléte (ideértve a munka alóli mentesítést is) megkezdésének időpontjáról. Az elszámoló hely elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a személyügyekért felelős főosztályt a munkatárs elszámolással érintett kötelezettségéről.

(3) A személyügyekért felelős főosztály bekéri a munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője által lezárt Szabadság-nyilvántartó lapját, a feladat átadás-átvételi jegyzőkönyvet, valamint az 50%-os utazásra jogosító utalványt. A személyügyekért felelős főosztály haladéktalanul megküldi a Szabadság-nyilvántartó lapot a költségvetésért felelős főosztály részére.

(4) A (2) bekezdés alapján beérkezett adatokat a személyügyekért felelős főosztály rávezeti az elszámoláshoz rendszeresített nyomtatványra (a továbbiakban: elszámoló lap), és azon a személyes megjelenést nem igénylő (kötelezettség nélküli) tételeket lezárja. Ezt követően az elszámoló lapot a munkatárs részére elektronikus úton megküldi, továbbá legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján tájékoztatja a költségvetésért felelős főosztályt a munkatárs szabadságadatairól, valamint a tanulmányi szerződésből eredő elszámolási kötelezettségről.

(5) A munkatárs köteles az elszámoló lapon lezáratlan tételek igazolása érdekében az elszámoló helyen megjelenni. A belépési igazolvány(ok) bevonásáról, letiltásáról az Igazgatási Főosztály gondoskodik.

(6) Az elszámoló lapon szereplő adatok valóságnak megfelelő kitöltéséért a kitöltésre kötelezett elszámoló hely a felelős.

(7) Az elszámolás során a munkatárs köteles együttműködni az elszámoló helyekkel.

24. § (1) Amennyiben a munkatárs az elszámolási kötelezettségét nem teljesíti, a személyügyekért felelős főosztály felszólítja a kötelezettsége teljesítésére.

(2) A munkatárs tartós akadályoztatása esetén az elszámolási kötelezettséget a munkatárs helyett az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt személy(ek) teljesíti(k). Ezt megelőzően a munkatárs által használt eszközökről és folyamatban lévő ügyiratokról – két tanú jelenlétében – jegyzőkönyv készül.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik az informatikai kilépőlap elindításáról.

(4) A jogviszony megszűnésével kapcsolatos okmányokat, igazolásokat a költségvetésért felelős főosztály és a központosított illetményszámfejtő hely készíti el és küldi meg a munkatársnak.

25. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor, munkahelyváltáskor vagy a tervezett tartós távollétet megelőzően gondoskodik arról, hogy a munkatárs legkésőbb az utolsó munkában töltött napon az álláshelyhez kapcsolódó feladatait, a birtokában lévő ügyiratokat, nyomtatványokat, az önálló szervezeti egység vezetőjének vagy az általa megbízott személynek – az erre a célra az intraneten közzétett – jegyzőkönyvben történő rögzítés mellett átadja.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a jegyzőkönyvet – szakmai, illetve teljességi szempontból – felülvizsgálhatja, és a felülvizsgálat során talált további tényeknek megfelelően azt kiegészítheti, továbbá ellenőrzi az álláshely átadásának teljesülését.

(3) A kormánytisztviselő köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni.

(4) A feladatok átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a feladatok ellátásának folyamatossága biztosítva legyen. A folyamatosság biztosítása az adott szervezeti egység vezetőjének a feladata.

26. § (1) Amennyiben az álláshely átadására kötelezett munkatárs elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni az álláshely-átadási kötelezettségének, illetve azt megtagadja, a munkáltatói jogkör gyakorlója az önálló szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt.

(2) Az átadóként kijelölt munkatárs – a jegyzőkönyvet aláíró – két tanú jelenlétében leltárba veszi a távol lévő munkatárs személyes kezelésében lévő iratokat, amelyeket az – erre a célra az intraneten közzétett – nyomtatvány kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak.

(3) Az átadásról a távol lévő munkatársat a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni, ebben az esetben teljességi nyilatkozat készítésére nem kerül sor.

27. § Az átadó átadás-átvételi kötelezettségének megszegését eredményezi

28. § (1) Az általános munkarend hétfőtől csütörtökig 8 órától 17 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig tart.

(2) A közigazgatási államtitkár külön szabályzatban az (1) bekezdéstől eltérő munkarendet állapíthat meg.

(3) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének kezdeményezése esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztást az „Alkalmazási engedélyben” fel kell tüntetni.

(4) A szervezeti egység a munkatárs jelenlétéről napi munkaidő-nyilvántartást vezet (a továbbiakban: jelenléti ív). A jelenléti íven a munkatárs a munkahelyen való megjelenés és tartózkodás tényéről aláírásával nyilatkozik. A szervezeti egység vezetője a jelenléti íven aláírásával igazolja a szervezeti egység munkatársainak hivatali jelenlétét és távolmaradásának indokát.

(5) A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő pontos betartását az önálló szervezeti egység vezetője ellenőrzi és igazolja.

(6) Az ellenőrzés alapját a jelenléti ív képezi.

(7) A napi munkaidő kezdési időpontokat több mint harminc perccel meghaladó, a közvetlen felettesnek nem jelzett késés, illetve a munkaidő-befejezési időpontokat több mint tíz perccel megelőző, a közvetlen felettesnek nem jelzett távozás esetén az érintett kormánytisztviselő három munkanapon belül felettes vezetője kérésére köteles igazoló jelentést írni a pontos munkakezdés és munkaidő-befejezés be nem tartásának okáról.

(8) A szervezeti egység vezetője a (7) bekezdés szerinti igazoló jelentéseket haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személynek.

(9) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az érintett kormánytisztviselő részére történő írásbeli figyelmeztetés kiadását, illetve annak többszöri előfordulását követően fegyelmi eljárás megindítását.

29. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó lapon kell nyilvántartani.

(2) A munkatársakat megillető rendes szabadság kiadását az önálló szervezeti egység vezetője, az önálló szervezeti egység vezetője szabadságának kiadását a közvetlen felettese engedélyezi.

(3) A tárgyévre járó szabadság mértékének megállapítása a személyügyekért felelős főosztály feladata. A személyügyekért felelős főosztály a munkatársat minden év elején tájékoztatja a tárgyévre járó szabadság mértékéről. A határidőben történő tájékoztatás érdekében a szervezeti egység az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó jegyzéket legkésőbb január 10-ig köteles a személyügyekért felelős főosztálynak megküldeni.

(4) Az önálló szervezeti egység vezetőjének a felelőssége, hogy a munkatársak az év folyamán valamennyi szabadságukat megfelelő ütemezéssel, a jogszabályban meghatározott határidők lejárta előtt igénybe vegyék. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy tárgyévi szabadság ne kerüljön átvitelre a következő évre.

(5) A munkatárs szabadságának kiadása a szabadságengedély kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával történik. A szervezeti egység a 28. § (4) bekezdése alapján a munkatárs jelenlétéről jelenléti ívet vezet, és azt havonta, legkésőbb a tárgyhó utolsó munkanapján délig továbbítja a Gazdálkodási i Főosztályhoz.

(6) A jelenléti ív pontosságáért, valamint annak a szabadság-nyilvántartó lap tartalmával való egyezőségéért az önálló szervezeti egység vezetője felelős.

(7) A jelenléti íven az igénybe vett szabadságnapot „SZ” betűvel kell jelezni.

(8) Az előző tárgyévben igénybe nem vett alap- és pótszabadságról a személyügyekért felelős főosztály a (3) bekezdésben meghatározottak szerint tájékoztatja a munkatársat, valamint ezzel egyidejűleg a szervezeti egység vezetőjét.

(9) E § rendelkezéseit a Minisztérium államtitkárára és helyettes államtitkárára megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a szabadság igénybevételét részükre az SzMSz-ben felettük irányítási jogkört gyakorló szakmai vagy politikai felsővezető engedélyezi. A Kit. 187. § (2) bekezdése és 226. § (2) bekezdése szerint a szabadság igénybevételét a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának előzetesen be kell jelenteni.

30. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a keresőképtelenség lezárását követő 5 munkanapon belül a Gazdálkodási Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a kormánytisztviselő közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(2) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve a táppénz igénybevételének időszakát) a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.

31. § (1) A munkatársat a Kit. 93. § (2) bekezdés g) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) mértékéről a személyügyekért felelős főosztály az oktatási intézmény által kiállított igazolás alapján tartja nyilván. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.

(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az alábbi módon kell jelezni:

(3) E § rendelkezéseit a II. Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

32. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kit. 131. és 157. §-a vagy az Mt. 128., 130–132. §-a szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a személyügyekért felelős főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azokat megküldi a kérelmezőnek.

(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.

33. § (1) Ha a kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján, vagy a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés j) vagy k) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Kit. 135. § (2) bekezdése vagy az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkatárs a mentesítés időtartamára teljes vagy részleges illetményének megfelelő díjazást vagy munkabért kapjon, illetve abban is, hogy díjazás/munkabér számára nem jár.

(2) Ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettese javaslatát csatolni kell.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a személyügyekért felelős főosztályt az okirat elkészítése érdekében.

(4) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „MM” megjelöléssel kell jelezni, és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.

(5) Ha a munkatárs a Kit. 93. § (2) bekezdés f) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a személyügyekért felelős főosztály a munkavégzés alól mentesülő munkatárstól a mentesítés utolsó napjától számított 60 napon belül bekéri a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(6) A szervezeti egység vezetője a kormánytisztviselő kérelmére a Kit. 93. § (2) bekezdés k) pontja alapján mentesítheti a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól a gyermekvállalással összefüggő vizsgálatok időtartamára, amelybe beleszámít a vizsgálatra utazás és a munkahelyre történő visszautazás időtartama is.

(7) Véradásban részt vevő kormánytisztviselő – illetményének folyósítása mellett – a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén pedig legfeljebb négy órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesség a véradást szervező által kiállított igazolás alapján jár.

(8) A munkáltató által szervezett véradásban részt vevő kormánytisztviselő a (7) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményen felül a bemutatott igazolás alapján alkalmanként egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezményre jogosult, amelyet kizárólag a tárgyévben lehet igénybe venni.

34. § (1) Rendkívüli munkavégzést legalább főosztályi szintű szervezeti egység vezetője – a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatását követően és a fedezet rendelkezésre állásának igazolása függvényében – rendelhet el a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően az irányítása alá tartozó munkatárs részére, ha az a Kormány vagy a Minisztérium működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, illetve ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

(2) A rendkívüli munkaidő elrendelésére szóban, írásban vagy elektronikus dokumentum formájában kerül sor a személyügyekért felelős főosztály egyidejű értesítése mellett. A rendkívüli munkaidő elrendelésével érintett önálló szervezeti egység vezetője havonta, utólag tájékoztatja a személyügyekért felelős főosztályt az általa utasított kormánytisztviselő tekintetében az adott hónapban teljesített rendkívüli munkaidő tartamáról.

35. § (1) A rendkívüli munkaidő személyenkénti elrendeléséről és időtartamáról a személyügyekért felelős főosztály nyilvántartást vezet.

(2) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként a munkatársat megillető szabadidő – jogszabályban meghatározott határidőn belüli – kiadásáért.

(3) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy a Minisztérium működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg.

(4) Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért, ügyeletért a kormánytisztviselő részére ellentételezésként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkavégzést, készenlétet, ügyeletet elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a személyügyekért felelős főosztályt.

(5) Rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselőnek minősül az, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári évben belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít. Ezen kormánytisztviselők részére megállapítható szabadidő-átalány mértéke

(6) A szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a személyügyekért felelős főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

(7) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő-átalány naptári évben történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy a Minisztérium működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg. Ennek érdekében a szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni a személyügyekért felelős főosztályt.

(8) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány az e §-ban foglaltakra figyelemmel.

(9) Az ügyelet és készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére egyebekben a rendkívüli munkavégzés rendelkezései irányadók.

(10) Rendkívüli munkaidő napi 60 percnél rövidebb időre nem rendelhető el.

36. § (1) A távmunka végzésre a Kit., valamint a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) szabályai, továbbá a távmunka-megállapodás az irányadó. A távmunka végzésre vonatkozó megállapodás esetében az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A távmunkavégzés elrendelését az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti az „Alkalmazási engedély” vagy az „Alkalmazást módosító engedély” személyügyekért felelős főosztálynak történő egyidejű megküldésével. A személyügyekért felelős főosztály jár el, azzal, hogy a Kit. vhr. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását is ellenőrzi.

37. § (1) Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését a munkatárs a szervezeti egység vezetője útján kezdeményezheti, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár részére. Az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár egyetértése esetén részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti az otthoni munkavégzést az „Alkalmazási engedély” vagy az „Alkalmazást módosító engedély” személyügyekért felelős főosztálynak történő egyidejű megküldésével. A személyügyekért felelős főosztály jár el, azzal, hogy a Kit. 126. § (2) bekezdésében és a Kit. vhr. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását is ellenőrzi.

(2) Otthoni munkavégzés esetén a munkatárs a Minisztériummal történő, valamint a feladatellátással összefüggő kapcsolattartásra a Kit. vhr. 26. § (2) bekezdésében, továbbá az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban foglaltak az irányadók. A munkatárs elsősorban elektronikus postafiókja útján köteles kapcsolattartásra, munkájának segítésére, számára – amennyiben azzal még nem rendelkezik – hivatali mobiltelefont kell igényelni.

(3) A munkatárs által elvégzendő feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését, az informatikai és adatvédelmi szabályokat az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.

(4) A munkaidő-nyilvántartást az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező táblázatban kell vezetni.

(5) A Minisztérium által biztosított eszközökön történő otthoni munkavégzés esetén a munkatárs fokozottan ügyel arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. Munkavégzés felfüggesztésekor a munkatárs köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

(6) A munkatárs az otthoni munkavégzés során felhasznált, illetve kezelt, a Kit. 93. § (1) bekezdés g) pontja szerinti nem nyilvános adatok védelmének feltételeiről köteles gondoskodni.

(7) Amennyiben a munkatársnak az otthoni munkavégzés során a Minisztérium egyedi információs rendszereit szükséges közvetlenül elérnie, abban az esetben az egyedi rendszerhez kötődő elérési és használati szabályok további feltételeket rögzíthetnek, amelyeket a munkatárs köteles az otthoni munkavégzés során betartani.

38. § (1) A kormánytisztviselőnek, továbbá a Minisztériumhoz vezényelt hivatásos vagy katonai szolgálati viszonyban állónak a Kit. 96. §-ában meghatározott teljesítményértékelését a szervezeti egység vezetője végezheti el. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a főosztályvezető felett a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető gyakorolja. A teljesítményértékelést az értékelő vezető felettese hagyja jóvá.

(2) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelőlapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni. Az elektronikusan elkészített értékelőlapok egy nyomtatott és aláírt példányát a személyügyekért felelős főosztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.

(3) A kormánytisztviselő a tárgyévben egyszer kezdeményezheti teljesítményértékelését a szervezeti egység vezetőjénél a személyügyekért felelős főosztály egyidejű tájékoztatása mellett. A teljesítményértékelést az elektronikus teljesítményértékelési rendszer alkalmazásával a kérelem benyújtását követő 30 napon belül kell elvégezni.

(4) A teljesítményértékelésre a Kit.-ben és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

39. § (1) A munkatárs a Kit. 141. § (1) bekezdés a) pontja szerint írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az írásbeli dicséretben részesítést a szervezeti egység vezetője – indokolással ellátva – kezdeményezheti – a próbaidő leteltét követően – az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra az irányító politikai, illetve szakmai felsővezetőnek. Az írásbeli dicséretben részesítésről a szervezeti egység vezetője egyidejűleg tájékoztatja a személyügyekért felelős főosztályt.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre negyedévente egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a munkatárs, aki a megelőző fél évben megrovásban részesült, illetve aki a megelőző fél évben fegyelmi büntetés hatálya alatt állt.

40. § (1) A munkatárs teljesítményelismerésben a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) Teljesítményelismerés adományozását a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(3) Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt ki kell kérni a Gazdálkodási Főosztály előzetes véleményét a fedezet rendelkezésre állásáról. A javaslat engedélyezéséről a közigazgatási államtitkár dönt.

41. § (1) A munkatárs motivációs elismerésben a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) Motivációs elismerés – mint a foglalkoztatottnak adható egyéb személyi juttatás – adományozását a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az irányításért felelős felsővezető útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(3) Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt ki kell kérni a Gazdálkodási Főosztály előzetes véleményét a fedezet rendelkezésre állásáról. A javaslat engedélyezéséről a közigazgatási államtitkár dönt.

42. § A személyügyekért felelős főosztály nyilvántartja a szolgálati elismerésre jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 10 nappal elkészíti, és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírást követően a személyügyekért felelős főosztály továbbítja az aláírt okiratot a Gazdálkodási Főosztályra, aki intézkedik a szolgálati elismerés számfejtése és kifizetése érdekében. Az utalás napja megegyezik az álláshelyi elismerésre, illetve szolgálati elismerésre való jogosultság napjával. Amennyiben ez a nap hétvégére esik, a szolgálati elismerés utalására az ezt követő munkanapon kerül sor.

43. § (1) A kormánytisztviselő részére a Kit. vhr. 33. és 34. §-ában foglaltak szerint célhoz köthető feladat rendelhető el, és a célfeladat teljesítéséhez kapcsolódó céljuttatás állapítható meg.

(2) A célfeladatok koordinálása és az adatszolgáltatás a személyügyekért felelős főosztály feladata. A célfeladat elrendelését a „Megállapodás célfeladat kiírásáról” című nyomtatvány szerint kitöltött megállapodással kezdeményezi az önálló szervezeti egység vezetője, a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyásával.

44. § (1) A személyügyekért felelős főosztály a célfeladat-kiírást ellenőrzi, majd pénzügyi ellenjegyzés céljából megküldi a Gazdálkodási Főosztály részére, aki a célfeladat-kiírást a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár útján továbbítja a közigazgatási államtitkár részére döntésre.

(2) A célfeladat teljesítésének határidejét követően az önálló szervezeti egység vezetője a feladatok teljesülése esetén – a „Teljesítésigazolás” című nyomtatvány kitöltésével – a szakmai irányításért felelős felsővezető útján kezdeményezi a személyügyekért felelős főosztályon a céljuttatás kifizetésének engedélyezési folyamatát. A személyügyekért felelős főosztály nyilvántartásba vételt követően a „Teljesítésigazolás”-t megküldi a Gazdálkodási Főosztály számára.

45. § (1) A Minisztérium állományába tartozó munkatársak, valamint – ha az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett – a Minisztériumban működő kormánybiztos, miniszteri biztos, miniszteri megbízott által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek vezetői, közalapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjai, gazdasági társaságok tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai esetében a vagyonnyilatkozatok őrzését, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekhez kapcsolódó eljárást a Minisztérium SzMSz-ében meghatározottak szerint a személyügyekért felelős főosztály látja el.

(2) Az (1) bekezdés, a (3)–(14) bekezdés és a 46. § rendelkezéseit az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezetők vagyonnyilatkozat-tételi eljárására a Kit. 183–185. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Vnytv. alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében az illetékes szervezeti egység vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) elektronikus úton előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett)

(4) Az őrzésért felelős munkatárs az illetékes szervezeti egység azon munkatársa lehet, akinek az álláshelyén ellátandó feladatai között szerepel a vagyonnyilatkozatok kezelése, őrzése.

(5) Az őrzésért felelős munkatárs a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint a (6) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.

(6) A vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést a „Tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítéséhez” című nyomtatvány tartalmazza.

(7) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó álláshelyet betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a kinevezést, megbízást vagy vele más szerződéses jogviszony létesítését követő 30 napon belül – köteles zárt borítékban átadni az őrzésért felelős munkatársnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másik példányt az őrzésért felelős munkatárs tárolja.

(8) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, az illetékes szervezeti egység által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.

(9) A Vnytv. 5. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetben a Vnytv. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a személyügyekért felelős főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.

(10) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnése esetén, vagy ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett kormánytisztviselő új vagyonnyilatkozatot tett, a Minisztériumnál őrzött példányt az őrzésért felelős személy a kormánytisztviselő részére visszaadja, vagy – ha a személyes átvételre nincs lehetőség – postai küldeményként, tértivevénnyel megküldi a kormánytisztviselő részére. Amennyiben a vagyonnyilatkozat sem személyesen, sem postai úton nem kézbesíthető, a kézbesítés megkísérlésétől számított 30 nap után az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozatot jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíti.

(11) Az illetékes szervezeti egység a kötelezettekről a név, a munkavégzés helye és a nyilvántartási azonosító alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve annak megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet.

(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyügyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és a Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat pedig azonos iratgyűjtőben kell tárolni.

(13) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló zárt szekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.

(14) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a kötelezett felett munkáltatói jogkört ellátó személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: munkáltató) jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben és módon.

46. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén az illetékes szervezeti egység egyeztet a munkáltatóval, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a munkáltató dönt.

(2) A meghallgatás időpontját a munkáltató határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során a kötelezett által megbízott más személy igénybevételének lehetőségéről a munkáltató az illetékes szervezeti egység útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet, valamint a Minisztériumnál működő érdekképviseleti szervezetet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.

(3) Ha a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltató a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell. A munkáltató – figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire – az új meghallgatási időpontot haladéktalanul kitűzi.

(4) A meghallgatáson a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, az illetékes szervezeti egység, a személyügyekért felelős főosztály vezetője, az őrzésért felelős munkatárs mint jegyzőkönyvvezető, valamint a munkáltató vehet részt. A meghallgatáson az érdekképviseleti szervek részvételét a kötelezett kérelme alapján lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltató és a kötelezett, valamint a kötelezett által megbízott más személy tekinthet be.

(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, valamint az érdekképviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.

(6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza különösen a munkáltató megállapításait, a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személynek, az érdekképviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezettet illeti meg, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.

(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a munkáltató jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő kitűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.

47. § (1) A Minisztériumban a kormánytisztviselők továbbképzése, vezetőképzés ütemezése a 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján történik. Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről, valamint az adott évben teljesítendő kreditpontok meghatározásáról a közigazgatási államtitkár külön utasításban (a továbbiakban: képzési utasítás) rendelkezik.

(2) A személyügyekért felelős főosztály az egyéni éves tervek összesítésével a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával éves továbbképzési tervet állít össze.

(3) A Minisztérium a kormánytisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését a képzési utasításban meghatározottak szerint támogatja.

48. § A Minisztérium a jogi szakvizsgára való felkészülés támogatása érdekében részvizsgánként a vizsga napját is beleszámítva tíz munkanap fizetett munkaidő-kedvezményt biztosít.

49. § (1) A személyügyekért felelős főosztály a képzési utasításban meghatározottak szerint az éves továbbképzési terv alapján oktatásokat, képzéseket, vezetőképzéseket, továbbképzéseket és tanfolyamokat szervez a kormánytisztviselő részére.

(2) A kormánytisztviselő az (1) bekezdés szerinti programokban kötelező képzés, kijelölés vagy önkéntes jelentkezés útján vehet részt.

(3) Ha előre látható, hogy a kormánytisztviselő nem tud az oktatáson részt venni, a továbbképzésre való jelentkezésétől elállhat. Az elállásra irányuló szándékról az ok megjelölésével, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a kormánytisztviselő legkésőbb 3 munkanappal a képzés megkezdése előtt köteles a személyügyekért felelős főosztályt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.

(4) A munkatárs a szervezeti egysége vezetőjének javaslata alapján az álláshelyen ellátandó feladatleírásban rögzített feladathoz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető. A munkatárs képzésre való kötelező kijelölését – a felettes szakmai vagy politikai felsővezető támogatása esetén – a személyügyekért felelős főosztály vezetőjéhez benyújtott kérelem alapján a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. A kérelemben indokolni kell, hogy a képzés a munkatárs álláshelyen ellátandó feladatának szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást arról, hogy a képzés iskolarendszeren kívülinek minősül. A kérelmet a személyügyekért felelős főosztály pénzügyi ellenjegyzésre megküldi a Gazdálkodási Főosztálynak. A munkatárs kötelező kijelölése esetén a Minisztérium a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a tanulmányokon való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre az 52. § (1) bekezdésében részletezett, fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítja.

(5) Az ismételt vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

(6) A képzéseken való részvétel kötelező, ha a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatok ellátásához jogszabály képzési, továbbképzési kötelezettséget állapít meg, vagy ha a képzésre, továbbképzésre a munkatárs kijelölésre került, és a munkatárs jelentkezési kérelmét a személyügyekért felelős főosztály visszaigazolta.

(7) Azt a munkatársat, aki a képzésen önhibáján kívül vagy neki fel nem róható okból, igazoltan nem tud részt venni, a Minisztérium felé helytállási, illetve visszatérítési kötelezettség nem terheli.

(8) A munkáltató által szervezett képzéseken a munkatárs álláshelyén ellátandó feladatból adódó elfoglaltságból eredő akadályoztatás, illetve rendkívüli körülmények bekövetkezte miatt – kivételesen, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – az oktatás időtartamának legfeljebb 40%-áról a távolmaradás igazolható. Az oktatásról igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány, illetve részvételt igazoló egyéb okirat csak akkor állítható ki, ha a munkatárs a foglalkozások legalább 60%-án részt vett.

(9) Az oktatás, képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt, illetve a részvételt igazoló egyéb okiratot a munkatárs köteles a kiállítástól számított 3 munkanapon belül a személyügyekért felelős főosztályon bemutatni.

50. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 151. § (14) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége alapján köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. A szervezeti egység vezetője ennek megtörténtét követően – a személyügyekért felelős főosztály útján – írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélye egy-egy példányát megküldi a kormánytisztviselőnek, valamint a személyügyekért felelős főosztálynak.

(4) Az engedély alapján a munkatárs a képzésben történő részvétel időtartamára, továbbá vizsgánként és a szakdolgozat elkészítésének időtartamára fizetett munkaidő-kedvezményre jogosult, amelynek időtartamát a munkatársnak le kell dolgoznia. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevételére a személyügyekért felelős főosztály külön jelenléti ívet biztosít.

(5) A kormánytisztviselő által vállalt továbbképzésben való részvételt a Minisztérium a képzés jellegétől függően tanulmányi szerződés alapján – az 51. és 52. §-ban foglaltak figyelembevételével – az abban meghatározottak szerint támogathatja.

51. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs

(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.

(3) Felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező munkatárssal felsőfokú szakképesítés, doktori fokozat, illetve további felsőfokú szakképzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzési szak elvégzésére köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(4) Középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal az álláshelyén ellátandó feladatokhoz szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(5) Határozott időre kinevezett kormánytisztviselővel, illetve határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani az 53. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

(6) A Kit. 89/A. §-a alapján a Minisztérium állományába kerülő munkatárs – más munkáltatóval fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét a Minisztérium a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén megállapodás keretében átvállalhatja.

(7) Az a munkatárs, akinek a Minisztériummal kötött tanulmányi szerződésből származó, még nem teljesített kötelezettsége van, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egy összegben a Minisztérium részére visszatéríteni, feltéve, hogy a Kit. 89/A. §-a szerinti új álláshelye szerinti fogadó kormányzati igazgatási szerv nem vállalja, hogy a munkatárs részére már kifizetett munkáltatói támogatást, illetve annak időarányos összegét – az 53. § (1) bekezdés f) pontja szerint – a Minisztériumnak megtéríti.

(8) A Minisztérium iskolarendszerű képzésre csak akkor köthet tanulmányi szerződést a munkatárssal, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, és olyan képzettség megszerzésére irányul, amely a munkatárs álláshelyen ellátandó feladataihoz szorosan kapcsolódik, és megszerzése esetén növeli a munkatárs adott álláshelyen végzett munkájának hatékonyságát, vagy megszerzését a közigazgatási államtitkár a személyügyekért felelős főosztály vezetőjének javaslata alapján támogatja.

(9) Az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződésben a szerződéskötéskor még meg nem kezdett oktatási félévre, valamint az ezt követő oktatási félévekre lehet munkáltatói támogatást adni. A már megkezdett oktatási félév tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév első hónapjának végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy a Minisztérium visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást.

(10) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a munkatárs álláshelyén ellátandó feladataihoz kapcsolódó

(11) A munkatársnak a tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét a szervezeti egység vezetője és a felettes politikai, illetve szakmai felsővezető aláírásával ellátott, „Kérelem tanulmányi szerződéshez” című nyomtatványon kell a személyügyekért felelős főosztály vezetőjének benyújtania. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a tanulmányi szerződés megkötését a személyügyekért felelős főosztály vezetőjének javaslata alapján és a Gazdálkodási Főosztály által előzetesen igazolt pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a közigazgatási államtitkár engedélyezi. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a tanulmányi szerződést aláírásra a személyügyekért felelős főosztály készíti elő a Jogi Főosztály bevonásával. A tanulmányi szerződést a személyügyekért felelős főosztály pénzügyi ellenjegyzésre továbbítja a Gazdálkodási Főosztály részére. A pénzügyi ellenjegyzést követően a tanulmányi szerződést a Gazdálkodási Főosztály a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár útján továbbítja aláírásra a közigazgatási államtitkárhoz. A tanulmányi szerződést a Minisztérium nevében a közigazgatási államtitkár írja alá. A tanulmányi szerződésekről a Gazdálkodási Főosztály nyilvántartást vezet.

(12) Nem köthető tanulmányi szerződés

(13) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető további iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés

(14) Az ismétlővizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismétlővizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

52. § (1) A Minisztérium az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményére (munkabérére) jogosult.

(3) A költségtérítés támogatásának mértéke

(4) A Minisztérium a (3) bekezdés a) és b) pontjában részletezett támogatást kizárólag a Minisztérium nevére és címére kiállított számla ellenében téríti meg.

(5) A munkáltatói támogatás nem terjed ki a tankönyvvásárlás, a vizsgadíjak (pót-, záró-, államvizsgadíjak és egyéb eljárási költségek), valamint a munkatárs felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.

(6) A jogi szakvizsga esetében a költségtérítés a részvizsgák vizsgadíjának megtérítését is magában foglalhatja.

53. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

(2) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból, így különösen betegség, külföldi tartózkodás, munkavégzési kötelezettség vagy egyéb ok miatt nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével a közigazgatási államtitkártól kérheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés három alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a munkáltatóval kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.

(3) A Minisztérium jogosult a tanulmányi szerződést felmondani, és mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól. A munkatárs köteles az (1) bekezdés f) pontja szerinti ténylegesen nyújtott támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni, ha

(4) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

(5) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, illetve munkaviszonyának megszüntetése vagy megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(6) A munkatárs köteles a szervezeti egység vezetőjét, valamint a személyügyekért felelős főosztályt írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről a tanulmányi célú mentesítést nyilvántartó lap leadásával, valamint a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a személyügyekért felelős főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.

54. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelező jelleggel előírt, a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett vagy a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen.

(2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt kötelező képzésen, valamint a Minisztérium vagy szervezeti egységei által szervezett és azon önkéntes jelentkezés alapján részt vevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs szervezeti egységének vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt kötelező képzésre a személyügyekért felelős főosztály vezetője gondoskodik a továbbképzések kapcsán felmerülő szervezési és egyéb intézkedések megtételéről.

(4) A munkatársak e fejezet szerinti képzéseken, továbbképzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a személyügyekért felelős főosztály teljes körű nyilvántartást vezet.

(5) Az e fejezet szerinti képzések, továbbképzések költségei a Minisztérium igazgatási költségvetése terhére számolhatók el.

55. § (1) A Minisztérium felsőoktatási intézmény hallgatója számára legfeljebb tizenkét hétig tartó szakmai gyakorlat vagy maximum 6 hónapig tartó szakmai gyakornoki program teljesítésére biztosít lehetőséget.

(2) A hallgató fogadásáról a fogadó szervezeti egység vezetője dönt, és a személyügyekért felelős főosztály felé nyilatkozik arról.

(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a „Foglalkoztatási engedély szakmai gyakorlat teljesítéséhez” című nyomtatvány kitöltésével a szervezeti egység vezetője – a felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával – kezdeményezi a személyügyekért felelős főosztály vezetőjénél, legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(4) A hallgatóval a szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást a személyügyekért felelős főosztály készíti elő. A megállapodást a személyügyekért felelős főosztály vezetője köti meg, amely megállapodás nem minősül hallgatói munkaszerződésnek. A szakmai gyakornokkal a minisztérium – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja, a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján – hallgatói munkaszerződést köt felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat biztosítása céljából.

(5) A maximum 6 hónapig tartó szakmai gyakornoki program teljesítése során a gyakornokot díjazás illeti meg.

(6) A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős. A hallgató köteles a titoktartásról, valamint a munka- és tűzvédelmi ismeretek áttanulmányozásáról szóló – a személyügyekért felelős főosztály által rendelkezésre bocsátott – nyilatkozatot aláírni.

(7) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a személyügyekért felelős főosztályt, és ezzel egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. Ha a felsőoktatási intézmény számára nem szükséges igazolást, értékelést kiállítani, a szervezeti egység vezetője által elkészített értékelés megküldése szükséges. A hallgató a rendelkezésre bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámolólap csatolásával adja le. A hallgató továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján a személyügyekért felelős főosztályon leadni.

(8) A hallgató fogadása érdekében a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat a személyügyekért felelős főosztály a hallgatónak az adatkezeléshez és adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával kezeli.

56. § (1) A Minisztérium

(2) Gyermeknevelési és családalapítási támogatások:

(3) Szociális jellegű támogatások:

(4) Utazási kedvezmények:

(5) Egészségügyi juttatás a természetben nyújtott egészségügyi ellátás.

(6) Jóléti juttatások:

(7) A (2) bekezdés a)–c) pontjában és a (3) bekezdésben foglalt juttatások nem igényelhetők a munkatárs jogviszonyának megszüntetése esetén a lemondási, felmentési, illetve felmondási idő, továbbá munka alóli mentesítés alatt.

57. § (1) A napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítések iránti kérelmek jogszabályoknak, illetve a KSz-nek való megfelelőségét – a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (lakcímkártya) másolata alapján – a Gazdálkodási Főosztály vezetője, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség nincs betöltve, az Illetményszámfejtési Osztály vezetője, mindkettejük akadályoztatása esetén, vagy ha egyik tisztség sincs betöltve, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által kijelölt személy ellenőrzi, és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén az SzMSz-ben kijelölt általános helyettese hagyja jóvá. A Gazdálkodási Főosztály a döntésről a munkatársat írásban tájékoztatja.

(2) A munkatárs köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Gazdálkodási Főosztálynak, ha a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be.

(3) A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.

58. § (1) A Minisztérium a munkatárs részére a bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében a napi munkába járás díjának 86%-át a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] rendelkezései szerint megtéríti.

(2) A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

(3) A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti költségtérítésre nem jogosult az, aki

(4) Napi munkába járást szolgáló havi bérlet vagy menetjegy elszámolása a Gazdálkodási Főosztályon történik.

(5) A költségtérítés kifizetésére a havi bérlet vagy a menetjegy érvényességének lejáratát követő hónapban a havi bérlet vagy menetjegy leadása alapján havonta, utólag kerül sor a „Munkába járással vagy hazautazással kapcsolatos bérlet vagy menetjegy költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány és az eredeti havi bérlet vagy eredeti egyedi utazási menetjegy egyidejű leadása ellenében.

(6) Elektronikus bérlet, elektronikus menetjegy és a Minisztérium nevére és címére a bérlet vagy menetjegy vásárlásáról kiállított elektronikus számla, valamint a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás leadása esetén ezen dokumentumok kinyomtatott változatának és az igénylő munkavállaló nyilatkozatának leadása szükséges arról, hogy a kinyomtatott változat megegyezik az elektronikus példánnyal.

(7) Amennyiben a munkatárs jogviszonya a bérlet vagy menetjegy érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés – a bérlet leadását követően – kifizetésre kerül.

(8) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára történő utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónap 10. napjáig beérkezett bérlet, menetjegy kerül a tárgyhavi bérkifizetéssel egyidejűleg elszámolásra.

59. § (1) A Minisztérium a munkatárs részére a gépjárművel történő munkába járáshoz a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései szerint költségtérítést biztosít.

(2) A költségtérítés a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) foglalt, gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése címén 30 Ft/km összegben számolható el.

(3) A munkavégzéssel nem érintett napokra, így különösen fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, tanulmányi célú mentesítés, keresőképtelenség idejére költségtérítés nem számolható el.

(4) A költségtérítés kifizetésének feltétele az „Útnyilvántartás a saját gépjárművel történő napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány kitöltése és az igénybevételt követő hónap végéig történő leadása a Gazdálkodási Főosztály részére. A Gazdálkodási Főosztály a költségtérítés számfejtését megelőzően a kifizethető napok számát a munkatársat foglalkoztató szervezeti egység által vezetett jelenléti ív alapján ellenőrizni köteles.

(5) A saját gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése iránti kérelem benyújtásakor a munkatársnak csatolni szükséges a (4) bekezdésben foglaltakon túl a lakcímkártya, forgalmi engedély és kötelező biztosítás befizetését igazoló dokumentum másolatát.

(6) A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a munkatárs 10 év alatti gyermeke közintézménybe való szállítása okán igényelt költségtérítés esetén a gyermek születését igazoló okmány másolatát is szükséges csatolni a kérelemhez.

(7) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére.

(8) A tárgyhónap 10. napjáig beérkezett bérlet, menetjegy kerül a tárgyhavi bérkifizetéssel egyidejűleg elszámolásra.

60. § (1) A Minisztérium az aktív munkatársa részére bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében – a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései szerint – megtéríti a hazautazás havi költségének 86%-át, figyelemmel a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozásokra.

(2) Nem jogosult hazautazással kapcsolatos költségtérítés elszámolására, aki kérelme, jogszabály rendelkezése vagy munkáltatói intézkedés alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(3) A hazautazás költségtérítésének feltétele az utazási jegy érvényességének lejártát követő hónapban a Gazdálkodási Főosztály részére a „Munkába járással vagy hazautazással kapcsolatos bérlet vagy menetjegy költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány, az utazási jegy leadása.

(4) Elektronikus utazási jegy és az utazási jegy vásárlásáról a Minisztérium nevére és címére kiállított elektronikus számla, valamint a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás leadása esetén ezen dokumentumok kinyomtatott változatának és az igénylő munkavállaló nyilatkozatának leadása szükséges arról, hogy a kinyomtatott változat megegyezik az elektronikus példánnyal.

(5) Amennyiben a hazautazásra vonatkozóan a munkavállaló igénybe vette a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet szerinti utazási utalványát, a Minisztérium a hazautazás költségét megtéríti.

(6) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére.

(7) A tárgyhónap 10. napjáig beérkezett bérlet, menetjegy kerül a tárgyhavi bérkifizetéssel egyidejűleg elszámolásra.

61. § (1) A Minisztérium a helyi utazási bérletet – a munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében – a munkatárs részére a tárgyévre érvényes éves Budapest-bérlet formájában a rendelkezésre álló fedezet függvényében biztosíthatja, kivéve a (4) bekezdésben foglalt munkatársak, valamint azon munkatárs részére, akinek határozott idejű jogviszonya év közben szűnik meg. Azon munkatárs részére, akinek határozott idejű jogviszonya év közben szűnik meg, a Minisztérium a havi Budapest-bérletet a jogviszonnyal lefedett időszak egész hónapjaira biztosítja.

(2) A helyi utazási bérlet adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül. A juttatás értéke után felmerülő személyi jövedelemadó- és járuléktartozást a munkáltató fizeti.

(3) A helyi utazási bérletet a jogosult munkatárs kizárólag saját használatára veheti igénybe, amelyről nyilatkozatot tesz.

(4) Év közben keletkező jogosultság esetén a helyi utazási bérletet a Minisztérium – a Gazdálkodási Főosztály rendelkezésre álló helyi utazási bérletek mennyiségére tekintettel meghozott döntése alapján, az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – biztosítja, vagy a munkatárs által vásárolt helyi utazási bérletet a Gazdálkodási Főosztály utólagos elszámolással (a személyi jövedelemadó- és járuléklevonások érvényesítésével) megtéríti a „Munkába járással vagy hazautazással kapcsolatos bérlet vagy menetjegy költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány, illetve a havi bérlet ellenében.

(5) Nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező munkavállaló jogosult a diákigazolvánnyal kedvezményesen vásárolt havi bérlet elszámolására.

(6) Elektronikus havi bérlet és a bérlet vásárlásáról a Minisztérium munkatársa nevére és címére kiállított elektronikus számla leadása esetén ezek kinyomtatott változatának és az igénylő munkavállaló nyilatkozatának leadása szükséges arról, hogy a kinyomtatott változat megegyezik az elektronikus példánnyal.

(7) Éves bérlet biztosítása esetén a jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a jogviszonnyal már nem érintett hónapokra vonatkozó helyi utazási bérleteket legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a Gazdálkodási Főosztályon leadni. A jogviszony utolsó hónapjára vonatkozó helyi utazási bérletet a munkatárs a teljes hónapra vonatkozóan jogosult használni.

(8) A bérlet visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a bérlet árának arányos összege a munkatárs járandóságából – a bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – kerül levonásra, vagy a minisztérium részére átutalással történik a teljesítés.

(9) Amennyiben a bérletre jogosult munkatárs minisztériumnál fennálló jogviszonya a kormányzati igazgatási szervek közötti jogutódlás következtében módosul, a kormányzati igazgatási szervek közötti költségvetési megállapodásra tekintettel a Gazdálkodási Főosztály a munkatárs (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségétől eltekinthet.

(10) Nem jogosult helyi utazási bérlet igénybevételére

(11) A (10) bekezdés g) pontja hatálya alá tartozó munkatárs a Minisztérium által már megtérített, fel nem használt helyi utazási bérletszelvényeket a Gazdálkodási Főosztályon köteles leadni.

62. § (1) A Minisztériummal jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egyéves kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkező kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya fennállása alatt utazási kedvezmény igénybevételére jogosító utazási utalványra jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalványt a személyügyekért felelős főosztály állítja ki, melyet tárgyév március 31-ig átad a munkatárs részére. A munkatárs évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.

63. § (1) A Szociális és Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: bizottság) – a KSz által meghatározott keretek között – a közigazgatási államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.

(2) A bizottság elnöke a személyügyekért felelős főosztály vezetője, tagjai

(3) A bizottság a napirendjére vett kérelem tárgyában szükség esetén szakértelemmel rendelkező személyt is bevonhat, akinek javaslattételi joga van.

(4) A bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a személyügyekért felelős főosztály látja el.

(5) A bizottság üléseit az elnök szükség szerinti gyakorisággal hívja össze. Két ülés között a bizottság az elnök döntése alapján elektronikus szavazás útján dönt.

(6) A bizottság ülésének időpontjáról a munkatársakat a bizottság titkára tájékoztatja elektronikusan történő közzététellel. A kérelmeket a személyügyekért felelős főosztályra kell benyújtani legkésőbb az ülést megelőző 20. napig. A kérelem formai vizsgálatát a bizottság titkára végzi. Amennyiben a titkár a vizsgálata során megállapítja, hogy a kérelem, illetve a melléklete hibásan vagy hiányosan került benyújtásra, a kérelmezőt elektronikus formában határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. A késve, illetve ismételten hiányosan benyújtott kérelem nem terjeszthető a bizottság elé. A határidőn túl benyújtott kérelem – ha a munkatárs fenntartja kérelmét – a soron következő bizottsági ülésre kerül beterjesztésre.

(7) A bizottság határozatképes, ha annak elnöke, valamint a Jogi Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály képviselője jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(8) A bizottság döntés-előkészítő eljárása keretében a Gazdálkodási Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt személy köteles nyilatkozni az e fejezetben meghatározott juttatások rendelkezésre álló forrásainak mértékéről, és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről.

(9) A bizottság a beérkezett kérelmekre vonatkozóan a tárgyévi, a Minisztérium költségvetésében rendelkezésre álló keretösszegre figyelemmel, annak időarányosan történő felhasználásának szem előtt tartásával tesz határozati javaslatot a közigazgatási államtitkár részére. A kérelmezőt a kérelem elbírálásáról, illetve a közigazgatási államtitkár döntéséről, továbbá a juttatások munkáltatói kifizetése érdekében a Gazdálkodási Főosztályt – a bizottság elnöke megbízásából – a bizottság titkára értesíti.

(10) A bizottság a kérelmek elbírálása során a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett érvényesíti a szociális rászorultság elvét. A kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét, a kérelemben megjelölt indokait, továbbá munkájáról közvetlen felettese véleményét.

(11) Az 56. § (2) bekezdés a) pontja, valamint az 56. § (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkatárs a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező, a Kit. 280. § (1) bekezdés 13. pontja szerinti hozzátartozójának a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelmét jövedelemigazolás benyújtásával igazolja.

(12) A (13) bekezdésben foglalt feltételeknek történő megfelelés esetén sem részesíthető szociális juttatásban a próbaidejét töltő munkatárs.

(13) A bizottság döntését a személyügyekért felelős főosztály vezetője terjeszti fel a közigazgatási államtitkár részére. Az 56. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott juttatások megadásáról, mértékéről a bizottság javaslatának figyelembevételével a közigazgatási államtitkár dönt.

(14) Az egyes juttatásoknak a munkatársak részére történő számfejtéséről és kifizetéséről a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

(15) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási államtitkár egyedi mérlegelési jogkörében – különös méltánylást érdemlő esetekben – a bizottság javaslata alapján az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.

64. § (1) A Minisztérium munkatársai részére visszatérítendő támogatásként családalapítási támogatást és krízistámogatást nyújthat.

(2) A visszatérítendő családalapítási támogatás biztosítására a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata. Ha a munkatárs által megjelölt kezes a futamidő végéig a 65. életévét betölti, a bizottság – az eset egyedi elbírálását követően – más kezes kijelölését kérheti.

(3) A KSz alapján igényelt támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződések előkészítését a közigazgatási államtitkár döntését követően a személyügyekért felelős főosztály kezdeményezi a Jogi Főosztálynál. A támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződést a munkatárs és a készfizető kezesek is kötelesek aláírni.

(4) A KSz alapján igényelt támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződéshez kapcsolódó minden költség a munkatársat terheli.

(5) A KSz-ben meghatározott összegszerű juttatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti felülvizsgálatot minden évben április 1-jéig kell elvégezni. A juttatások mértékének megváltoztatására a bizottság március 1-jéig, illetve rendkívül indokolt esetben soron kívül tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak. Az Szja tv. – e fejezetben foglalt juttatásokat érintő – változásairól, valamint a mindenkori minimálbér nettó összegéről a Gazdálkodási Főosztály január 31-éig, szükség esetén év közben tájékoztatja a bizottságot.

65. § A közigazgatási államtitkár az 56. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott juttatások odaítéléséről a bizottság javaslata alapján, a Minisztérium költségvetésében a szociális juttatások pénzügyi fedezetére a rendelkezésre álló személyi juttatások előirányzat mértékének figyelembevételével dönt.

66. § A munkatárs lakásépítéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállalásra vonatkozó szabályok, eljárások alkalmazására a Kit. 149. §-a vonatkozik, valamint a Kit. vhr. 84–90. §-a rendelkezései az irányadók.

67. § (1) A Minisztérium költségvetési forrásainak függvényében a munkatárs lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes kölcsönnel támogatja, amely az alábbi célokra nyújtható:

(2) A kamatmentes kölcsön nyújtásának feltételeit a Kit. vhr. 48–53. §-a határozza meg.

(3) Amennyiben a házastársak, élettársak egyaránt a Minisztérium foglalkoztatottjai, egyazon ingatlanra csak az egyik fél igényelhet kamatmentes kölcsönt.

(4) A munkatárs kérelmét a személyügyekért felelős főosztály részére nyújtja be. A kérelem benyújtására a munkatárs közvetlen vezetőjének írásbeli hozzájárulásával kerülhet sor.

(5) A bizottság javaslatot tesz a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a személyügyekért felelős főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Gazdálkodási Főosztályt.

(6) A kölcsön legmagasabb összege

(7) A közigazgatási államtitkár döntése alapján a Minisztérium a munkatárssal kölcsönszerződést köt. A kölcsönszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell

(8) A kölcsön törlesztési futamideje legfeljebb tíz évig terjedhet.

(9) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő megállapodás megkötését követő hónap 5. napja.

(10) A munkatárs köteles az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott célok érdekében igénybe vett és kiutalt kölcsönt 60 napon belül egy összegben – a munkatárs és a Minisztérium között létrejött kölcsönszerződésben foglaltak alapján – a Minisztérium részére visszautalni, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott célok bármely okból meghiúsulnak.

(11) A munkatárs vállalja, hogy a kamatmentes kölcsön jelzálogjog biztosítékául szolgáló ingatlanra – ha azzal még nem rendelkezik – lakásbiztosítást köt. A biztosítási kötvény, valamint az első díjbefizetést igazoló csekk vagy egyéb díjfizetést igazoló dokumentum másolatát a munkatárs a tulajdonszerzést követő 60 napon belül köteles eljuttatni a Gazdálkodási Főosztály részére.

(12) A kölcsön törlesztését a munkatárs írásbeli kérelmére, indokolt esetben a közigazgatási államtitkár legfeljebb egy évre felfüggesztheti. Ebben az esetben a kölcsön törlesztési idejének megváltoztatása nélkül – a felfüggesztés időtartamára számított kölcsön összegének arányos elosztásával – a tartozás havi összegét emelni kell. E döntésről a személyügyekért felelős főosztály haladéktalanul tájékoztatja a Gazdálkodási Főosztályt, amely köteles erről a kölcsönt folyósító pénzintézetet értesíteni. A törlesztés felfüggesztése iránti kérelmet a bizottság részére kell benyújtani, melyet a bizottság elnöke terjeszt fel a közigazgatási államtitkár részére.

(13) A kölcsön utolsó törlesztőrészletének teljesítését követően a munkatárs köteles kezdeményezni a Minisztériumnál az ingatlan-nyilvántartásban a Minisztérium javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törlését. A jelzálogjog törlésével kapcsolatos földhivatali igazgatási szolgáltatási díj összegének megfizetése a munkatársat terheli.

(14) Amennyiben a munkatárs jogviszonya a kölcsön visszafizetésének lejárta előtt megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, a még fennálló tartozást, továbbá a pénzintézet által felszámított késedelmi kamatot és a számlazáráshoz kapcsolódó ügyintézési díjat, valamint a jelzálogjog bejegyzésével kapcsolatos földhivatali igazgatási szolgáltatási díj összegét jogviszonyának megszűnéséig köteles a Minisztériumnak visszafizetni.

(15) Amennyiben a munkatárs jogviszonyának megszüntetésére a munkatárs akaratától függetlenül kerül sor, a munkatárs írásbeli kérelmére, a közigazgatási államtitkár engedélyével lehetőség van a kölcsön változatlan feltételek mellett történő törlesztésére.

(16) Amennyiben a munkatárs jogviszonya a felek közös megegyezésével szűnik meg, a felek megállapodhatnak a kölcsön változatlan feltételek mellett történő törlesztéséről, azzal, hogy a törlesztés kizárólag átutalással történhet.

(17) A kölcsönben részesített munkatárs halála esetén az örökös, illetve az elhunyt munkatárssal közös háztartásban élő házastárs írásbeli kérelemmel fordulhat a kölcsön változatlan feltételekkel történő visszafizetése érdekében a Minisztériumhoz, a tartozás visszafizetésének feltételeit a közigazgatási államtitkár határozza meg.

(18) Nem követelhető vissza egy összegben a kölcsön, ha a bizottság vizsgálata alapján megállapítható, hogy a munkatárs fizetési kötelezettségének neki fel nem róható okból nem tett eleget.

(19) A tartozás mielőbbi visszafizetése érdekében a Minisztérium az átütemezés kérdésében a szerződéstől eltérően is megállapodhat a munkatárssal.

(20) A Gazdálkodási Főosztály a kölcsönszerződés feltételeit érintő bármilyen módosításról, annak felmondásáról haladéktalanul írásban értesíti a hitelintézetet.

68. § (1) A Minisztérium a munkatárs részére szolgálati lakást biztosíthat, amely a megkötött lakásbérleti szerződések lejártát 30 nappal megelőzően közzétett nyilvános pályázati felhívás keretében a Minisztérium belső elektronikus portálján kerül meghirdetésre.

(2) A szolgálati lakás igénylése iránti pályázathoz a munkatársnak csatolnia kell

(3) A bérleti szerződés megkötéséről, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek végrehajtásáról a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság gondoskodik.

(4) A kétéves határozott idejű bérleti időszak lejártával a bérlő részéről felmerülő további igénylési szándék esetén a szolgálati lakásra ismételten pályázni kell. Amennyiben a kérelmezők közül továbbra is a korábbi bérlő kerül kiválasztásra, úgy a szerződés – legfeljebb egy alkalommal – egy évvel meghosszabbítható, amelyről a személyügyekért felelős főosztály intézkedik.

(5) Több kérelmező munkatárs esetén a bizottság a Minisztériumban folyamatosan eltöltött jogviszony időtartamát, a jelenlegi lakáshelyzetét, jövedelmét, váratlan élethelyzetét is figyelembe véve tesz határozati javaslatot.

(6) A szolgálati lakás együttesen több kérelmezőnek – a szolgálati lakás bérlője, illetve a kérelmező munkatárs együttlakásra vonatkozó írásbeli hozzájárulása esetén – abban az esetben adható bérbe, amennyiben a lakás mérete és a helyiségek beosztása a közös használatot lehetővé teszi.

(7) A szolgálati lakás több bérlő általi együttes igénybevételének tényét, illetve lehetőségét a Minisztérium a szolgálati lakás igénylése iránti pályázati kiírásban az igénylő munkatársak előzetes tájékoztatása céljából feltünteti.

(8) Ha a bérlő munkatárs jogviszonya megszűnik, a munkatárs a szolgálati lakásból legkésőbb a jogviszony megszűnésétől számított harminc napon belül köteles kiköltözni, és ezzel összefüggésben a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság felé elszámolni.

69. § (1) A visszatérítendő családalapítási támogatás a Kit. vhr. 58–62. §-ában meghatározott visszatérítendő támogatás.

(2) A Minisztérium elsődlegesen – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – azoknak a munkatársaknak a családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a Kit. vhr. 58. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető támogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3) Családalapítási támogatásban részesíthető a Kit. vhr. 60. § (1) bekezdésében meghatározott kormánytisztviselő.

(4) A Kit. vhr. 60. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában pályakezdőnek minősül az a kormánytisztviselő, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, valamint az a 22. életévét be nem töltött munkavállaló, aki első foglalkoztatási jogviszonyként a Minisztériummal létesít jogviszonyt.

(5) Családalapítási támogatásban a munkatárs a Kit. vhr. 61. § (1) bekezdésében foglalt esetben, és akkor részesíthető, ha

(6) A családalapítási támogatás mértéke legfeljebb a Kit. 161. § (1) bekezdésében megjelölt összeg. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül

(7) A családalapítási támogatás visszafizetési határidejének megállapítására, valamint a visszafizetés kezdő időpontjára a Kit. vhr. 62. §-a rendelkezései irányadók.

(8) A családalapítási támogatást a „Kérelem családalapítási támogatás iránt” című nyomtatvány kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni

(9) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a (4) bekezdés szerint pályakezdőnek minősül, a személyügyekért felelős főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(10) A kérelmet a munkatárs közvetlen felettesének javaslatával ellátva a személyügyekért felelős főosztályon kell benyújtani.

(11) A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére.

(12) A szerződést a Minisztérium képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi Főosztály vezetőjének és a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(13) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

70. § (1) A munkatársat rászorultsága esetén kérelmére a Minisztérium visszatérítendő krízistámogatásban részesítheti a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt esetekben.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján a munkatárs csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető támogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3) A krízistámogatás iránti kérelmet – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben a közvetlen felettes javaslatával ellátva – a „Kérelem visszatérítendő krízistámogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a személyügyekért felelős főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet. A krízistámogatás visszatérítéséig újabb krízistámogatás nem kérelmezhető.

(5) Az adott tárgyévben a már krízistámogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

(7) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(8) A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a személyügyekért felelős főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Gazdálkodási Főosztályt.

(9) A szerződést a Minisztérium képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi Főosztály vezetőjének és a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(10) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(11) A krízistámogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdése szerinti összeghatárnál magasabb összegű krízistámogatás is adható.

71. § (1) A munkatárs – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – közeli hozzátartozójának halála esetén – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – krízistámogatásban részesíthető, ha a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte, és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Ennél magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(2) A támogatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Kit. vhr. 71. § (2) bekezdése szerinti határidőben. A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

(3) A krízistámogatás mértéke legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg, de nem lehet több, mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében foglalt összegnél magasabb összegű támogatás is adható.

(4) A támogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(5) A krízistámogatás iránti kérelemről a bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a személyügyekért felelős főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Gazdálkodási Főosztályt.

(6) A szerződést a Minisztérium képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi Főosztály vezetőjének és a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(7) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(8) Amennyiben az elhunyt szintén – a szakmai és politikai felsővezetők kivételével – a Minisztérium munkatársa, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

72. § (1) A Kit. vhr. 76. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő munkatárs illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti.

(2) Nem igényelhet illetményelőleget a munkatárs a Kit. vhr. 77. §-ában meghatározott esetekben, továbbá, ha a levonás feltételei nem biztosítottak, így különösen a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére.

(3) A munkatárs részére naptári évenként legfeljebb két alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét a Gazdálkodási Főosztály vezetője, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség nincs betöltve, az Illetményszámfejtési és Adminisztrációs Osztály vezetője, mindkettejük akadályoztatása esetén, vagy ha egyik tisztség sincs betöltve, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által kijelölt személy. Az illetményelőleg engedélyezésének feltétele, hogy a munkatárs az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.

(4) Az illetményelőleg folyósítása iránti kérelmet az „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon a Gazdálkodási Főosztályhoz kell benyújtani.

(5) Illetményelőlegben részesíthető különösen az a munkatárs, aki

(6) Az illetményelőleg összege legfeljebb a Kit. vhr. 78. §-ában meghatározott összeg.

(7) Az illetményelőleg visszafizetési idejére a Kit. vhr. 79. §-a irányadó, azzal, hogy az igénylő munkatárs kérésére a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető.

(8) Az illetményelőleg összegét a Gazdálkodási Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből (munkabéréből).

(9) Határozott idejű jogviszony esetén az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap az illetményelőleg kifizetését követő hónaptól számítva a határozott idejű jogviszony időtartamából még hátravan.

(10) A Kit. vhr. 79. § (3) bekezdése szerint esedékessé váló összeg tekintetében, amennyiben a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, úgy a tartozás behajtásáról – a Jogi Főosztály közreműködésével – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik. A tartozás behajtása során a Minisztérium nemperes, illetve peres eljárásban való képviseletét a Perképviseleti Főosztály látja el. A közigazgatási államtitkár méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

(11) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának igazolása, az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, továbbá az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése a Gazdálkodási Főosztály feladata.

73. § (1) A Minisztérium az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként kegyeleti ellátást állapíthat meg. Kegyeleti ellátás megállapítására kerülhet sor, ha az elhunyt elhalálozásakor a Minisztérium munkatársa vagy nyugalmazott munkatársa vagy a Minisztérium jogelőd szervének nyugalmazott munkatársa volt.

(2) A kegyeleti ellátás formái:

(3) A kegyeleti ellátásban részesítést kérelmezheti

(4) A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti esetben a 70. § (2)–(7) bekezdése szerint kell eljárni.

(5) A kegyeleti ellátás formájára, mértékére a bizottság tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak. A bizottság soron kívül jár el a kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatai során.

(6) A javaslattétel szempontjai:

(7) A közigazgatási államtitkár – eseti elbírálás alapján – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja a Minisztérium azon elhunyt munkatársát, nyugalmazott volt munkatársát, aki a Minisztériumnál végzett kiemelkedő munkája, a köz érdekében kifejtett tevékenysége és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes, és a Kit. 148. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(8) A közszolgálat halottjává nyilvánított elhunytat megillető kegyeleti ellátás

(9) Ha az elhunyt hozzátartozója – közszolgálat halottjává nyilvánítás nélkül – krízistámogatást igényel, a kérelem benyújtására és elbírálására a 70. §-ban foglaltak az irányadók.

(10) Ha az elhunyt hozzátartozója a Minisztérium munkatársa, a (9) bekezdés alapján csak akkor részesíthető krízistámogatásban, ha abban a 70. § alapján nem részesült.

(11) A kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések különösen

(12) A (11) bekezdés szerinti intézkedésekre a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak alkalmazása mellett is sor kerülhet.

(13) A kegyeleti ellátásokra fordítható előirányzat a Minisztérium éves költségvetésének tervezése során a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül meghatározásra.

74. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult a gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatásra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelmet a Kit. vhr. 63. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül a „Kérelem gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a személyügyekért felelős főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.

(3) A személyügyekért felelős főosztály a jogosultság ellenőrzését követően a kérelmet kifizetés céljából továbbítja a Gazdálkodási Főosztály részére. A családalapítási támogatás a kérelem benyújtását követően, legkésőbb 30 napon belül folyósításra kerül.

75. § (1) A Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult az a munkatárs, aki a (2) bekezdés szerinti kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott határidőben benyújtotta a Gazdálkodási Főosztálynak.

(2) A kérelmet az „Iskolakezdési támogatás iránti kérelem” című nyomtatvány kitöltésével, minden év augusztus 1. és szeptember 30. napja között a gyermek lakcímkártyájának másolatával és a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Kit. vhr. 65. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratával együtt kell a Gazdálkodási Főosztály részére eljuttatni.

(3) Az iskolakezdési támogatás a kérelem benyújtását követően, legkésőbb 30 napon belül folyósításra kerül.

(4) A vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra a gyermek mindkét munkatárs szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

76. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 65. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult gyermeknevelési támogatásra.

(2) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet minden év augusztus 1. és szeptember 30. napja között a „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a személyügyekért felelős főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatnak, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát, továbbá a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Kit. vhr. 65. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratát.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott és a személyügyekért felelős főosztály által a jogosultság ellenőrzését követően kifizetés céljából továbbított kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Gazdálkodási Főosztály minden év november 30. napjáig, de legkésőbb a november havi illetménnyel egyidejűleg folyósítja.

(4) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 40 napon belül, a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon, az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a személyügyekért felelős főosztály részére.

(5) A (4) bekezdésnek megfelelően benyújtott és a személyügyekért felelős főosztály által a jogosultság ellenőrzését követően kifizetés céljából továbbított kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Gazdálkodási Főosztály a kérelem benyújtását követően legkésőbb 30 napon belül folyósítja.

(6) Jogviszony november 15. napját követő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a részére folyósított, de a jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel elszámolni.

77. § (1) A Minisztériummal kötött megállapodás alapján a szolgáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt, így különösen elvégzi a Minisztérium külön szabályzatában meghatározott munkatársainak – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

(2) A Minisztérium biztosítja a külön szabályzatban meghatározott munkatársainak az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokon való részvételt. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról a személyügyekért felelős főosztály gondoskodik.

(3) A Minisztérium az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján a szolgáltató által biztosítja a munkakörülményekkel kapcsolatos egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel kapcsolatos – a munkaidőhöz rugalmasabban illeszkedő – egészségügyi felvilágosítást és közreműködést, ami hozzájárul a munkatársak egészségmegőrzéséhez.

78. § A Minisztérium a szabadidejükben sportolni vágyó munkatársak részére sportolási lehetőséget biztosíthat.

79. § (1) Az ünnepélyes megemlékezések körében a Minisztérium a tárgyévi költségvetési helyzetétől függően

(2) A gyermeknap alkalmából történő köszöntésre minden év május hónapjában kerülhet sor. Ennek keretében a Minisztérium a gyermeknaphoz kapcsolódó juttatást biztosíthat a munkatársnak, a munkatárs házastársa, élettársa, valamint 14 éven aluli gyermeke(i) részére.

(3) A Mikulás-ünnepség megszervezésére minden év decemberében kerül sor, amelyen kulturális programokkal és ajándékcsomag átadásával köszöntik a gyermekeket. Az ajándékcsomag értékének egységes – gyermekenkénti – meghatározása során a Kit. vhr. 83/A. § (2) bekezdése az irányadó.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott események megszervezését a Rendezvény és Protokoll Főosztály végzi. Az eseményekkel érintett személyi körről (a 14 éven aluli gyermekek száma) a személyügyekért felelős főosztály ad tájékoztatást.

80. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a munkatárs és a politikai felsővezető (a továbbiakban együtt: cafetéria-juttatásra jogosult személy).

(2) A Kit. 147. § (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából távollétnek minősül

(3) A jogviszony-megszüntetéssel érintett munkavállaló cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, az Mt. 70. § (3) bekezdése, az Mt. 78. § (3) bekezdése, valamint az Mt. 79. § (2) bekezdése alapján járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

(4) A cafetéria-juttatások rendszere a béren kívüli juttatásokat tartalmazza.

(5) A Kit. 147. § (1) bekezdésével összhangban – a Minisztérium által biztosított – béren kívüli juttatásnak minősül a munkatársnak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt, (6) bekezdés szerinti éves keretösszeg szerinti támogatás.

(6) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a cafetéria-juttatásra jogosult személyek tekintetében bruttó 200 000 Ft, mely összeg nyújt fedezetet a munkáltató által fizetendő közterhekre is.

(7) Az éves cafetéria-keret időarányos részére jogosult

81. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a cafetéria-juttatásra jogosult személy által megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján vehető igénybe.

(2) A cafetéria-nyilatkozat év közben kizárólag gyermek születése esetén módosítható.

(3) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn a Minisztériumtól igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.

82. § (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumokat a Gazdálkodási Főosztály teszi elérhetővé a cafetéria-juttatásra jogosult személy részére. A dokumentumok elérhetőségéről, a cafetéria-juttatás maximális mértékéről, az éves vagy időarányos cafetéria-keretet terhelő és a Minisztérium által megfizetendő közterhek mértékéről a Gazdálkodási Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.

(2) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat általa aláírt példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Gazdálkodási Főosztályra.

(3) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Gazdálkodási Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna.

83. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Gazdálkodási Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik, ide nem értve a Minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnésének esetét.

(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és a cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumokat a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára elérhetővé teszi. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 82. § (2) bekezdése szerint teljesíti. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a Gazdálkodási Főosztály vezetője az e fejezetben meghatározott határidőktől eltérhet.

(3) Figyelemmel a Kit. vhr. 37. § (2) bekezdésére, ha

(4) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult személy részéről átutalással történik.

(5) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Gazdálkodási Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni.

(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

84. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár – egyedi mérlegelési jogkörében – a cafetéria-juttatásra jogosult személy Gazdálkodási Főosztályon előterjesztett írásbeli kérelmére az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.

85. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Széchenyi Pihenő Kártyára igényelhet támogatást.

(2) Az igénylés során a cafetéria-juttatásra jogosult személy figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a más juttatótól származó juttatás összegéről nyilatkozatot tesz.

(3) A Minisztérium a jogosult által igényelt juttatás összegét tárgyév március 31-ig átutalja.

(4) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén, a juttatás átutalására a nyilatkozat beérkezését követő 30 napon belül kerül sor. Október 31. után a Minisztérium a visszamaradó hónapok végén egyszer teljesít utalást.

86. § (1) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a Kit. 159. § (1) bekezdése, illetve a Kit. vhr. 57. §-a szerinti magasabb összegű cafetéria-juttatást a közigazgatási államtitkár állapíthat meg a 10 év alatti gyermeket nevelő cafetéria-juttatásra jogosultaknak, gyermekenként évente legfeljebb bruttó 50 000 Ft összegben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti cafetéria-juttatás igénybevétele esetén csatolni szükséges a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, illetve az örökbefogadás tényét igazoló dokumentum másolatát.