1/2025. (I. 9.) MK KÁT utasítás

1. § A Miniszterelnöki Kabinetiroda (a továbbiakban: MK) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz) az 1. melléklet tartalmazza. A KSz eltérő rendelkezése hiányában az MK alatt a Kit. 16. § (1) bekezdése szerinti kormányzati igazgatási munkaszervezetet is érteni kell.

2. § A KSz hatálya az 1. mellékletben meghatározott módon kiterjed

3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

4. § Az MK visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült munkatársa az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.

5. § Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az kedvezőbb elbírálást eredményez.

6. § A gyermeknevelési támogatás kifizetésére a 2025. évben a KSz 62. § (3) bekezdése szerinti határidőben kerül sor.

1. § (1) A KSz

(2) Az MK szervezeti egységeinél foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSz-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.

(3) A KSz 5–10. §-ában, 13–17. §-ában, 19–30. §-ában, 34–72. §-ában foglalt rendelkezéseket az MK állományába tartozó kormánybiztosra, miniszterelnöki biztosra, valamint miniszteri biztosra és miniszterelnöki megbízottra nem kell alkalmazni.

(4) A KSz 5. §-ában, 25. §-ában, 27. §-ában, 29. §-ában, 34. §-ában és 50. §-ában foglalt rendelkezéseket a kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra, valamint politikai tanácsadóra nem kell alkalmazni.

(5) A KSz 25. §-ában és 54. §-ában foglalt rendelkezéseket az MK állományába tartozó szakmai felsővezetőre nem kell alkalmazni.

(6) A KSz 5–8. §-ában, 10. §-ában, 16. §-ában foglalt rendelkezéseket – jogszabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – megfelelően alkalmazni kell a nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkatársakra is.

(7) A KSz-ban foglaltakat – amennyiben az érintett vezényléséről szóló megállapodás másként nem rendelkezik – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény alapján az MK-hoz vezényelt hivatásos szolgálati viszonyban állóra, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján az MK-hoz vezényelt polgári nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban állóra, valamint a honvédek jogállásáról szóló 317/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet alapján az MK-hoz vezényelt katonai szolgálati viszonyban állóra is megfelelően alkalmazni kell.

(8) A KSz alkalmazásában közigazgatási államtitkár alatt az MK közigazgatási államtitkárát kell érteni.

2. § (1) A KSz alkalmazásában szervezeti egység a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2022. (VI. 11.) MK utasításban (a továbbiakban: MK SZMSZ), illetve a Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2022. (VI. 11.) MK utasításban (a továbbiakban: MKI SZMSZ) meghatározott önálló szervezeti egység.

(2) A KSz-ban meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez az elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSz-ban meghatározott, személyügyi feladatokhoz kapcsolódó nyomtatványok közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

(3) A Ksz alkalmazásában munkatárs

3. § A KSz II. Fejezete alkalmazásában

4. § (1) A KSz III. Fejezete alkalmazásában

(2) Ahol a III. Fejezet házastársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.

(3) A KSz-ban hivatkozott nyomtatványokat a Személyügyi Főosztály adja ki, és teszi a munkatársak részére elérhetővé.

5. § (1) Amennyiben kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) létesítése céljából az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, megkeresi a Személyügyi Főosztályt a pályázati eljárás előkészítésének, megindításának kezdeményezése, a pályázati felhívás közzététele érdekében.

(2) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését a Személyügyi Főosztály végzi. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.

(3) Szükség esetén az érintett szervezeti egység vezetője az érvényes pályázatot benyújtók értékelésére Értékelő Bizottságot hozhat létre, amely javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlójának a nyertes pályázó személyére vonatkozóan. Az Értékelő Bizottságnak tagja az érintett szervezeti egység vezetője és a Személyügyi Főosztály kijelölt munkatársa. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően az érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt a pályázat eredményéről, eredményes pályázati eljárás esetén a 6–8. §-ban foglaltak szerint jár el.

(4) A pályázati eljárás eredményéről a pályázókat a Személyügyi Főosztály értesíti.

(5) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezelésére az MK mindenkor hatályos Adatkezelési Szabályzatában foglaltak irányadóak.

6. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően, annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében a foglalkoztatni kívánt személyről a szervezeti egység vezetője az „Alkalmazási engedély” című nyomtatványt köteles kitölteni, és azt a kötelező mellékletekkel együtt a Személyügyi Főosztály részére megküldeni. A Személyügyi Főosztály a (4) bekezdésben foglalt vizsgálatot követően az „Alkalmazási engedélyt” megküldi a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály az „Alkalmazási engedélyt” a (4) bekezdés c) pontjában foglaltak megvizsgálását és aláírással történő igazolását követően továbbítja a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére.

(2) Az „Alkalmazási engedély” a foglalkoztatni kívánt személy adatait és a foglalkoztatás tervezett körülményeit tartalmazza.

(3) Az „Alkalmazási engedélyhez” mellékelni kell a foglalkoztatni kívánt személy 3 hónapnál nem régebbi arcfényképpel ellátott, a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmi elemek szerinti önéletrajzát és az iskolai végzettséget igazoló okmányok másolatát.

(4) Az „Alkalmazási engedélyben” foglaltak alapján

(5) A foglalkoztatni kívánt személy munkába állásának legkorábbi időpontja üres álláshely vagy tartósan távollévő álláshelye esetén az „Alkalmazási engedély” munkáltatói jogkör gyakorlója általi aláírását követő 30. nap, kivételesen indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója ettől eltérő időpontot is megállapíthat. A Személyügyi Főosztály vezetője tájékoztatja a szervezeti egység vezetőjét a munkába állás lehetséges legkorábbi időpontjáról.

(6) Amennyiben az (1)–(4) bekezdésben foglalt intézkedések alapján a foglalkoztatási jogviszony létesítésének jogszabályi feltételei fennállnak, a Személyügyi Főosztály vezetője igazolja azt, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről.

(7) A foglalkoztatni kívánó szervezeti egység vezetője – az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követően – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által rendszeresített „Informatikai belépő lapot” köteles kitölteni és aláírásokkal ellátva legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony létesítésének napjáig a Személyügyi Főosztályon leadni.

7. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése előtt a kinevezni kívánt személy a Személyügyi Főosztály által megküldött és átadott iratok (a továbbiakban: belépő csomag) kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. Amennyiben a kormánytisztviselő személyes adataiban változás következik be, köteles arról a Személyügyi Főosztályt és a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni.

(2) A kinevezni kívánt személy egyúttal a Személyügyi Főosztály rendelkezésére bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt és az igazolványképet.

(3) A kinevezni kívánt személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése érdekében a Személyügyi Főosztály, míg a foglalkoztatást megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása érdekében a Biztonsági Főosztály intézkedik.

(4) A Személyügyi Főosztály a beosztási okiratot, illetve a munkaszerződést annak aláírását követően haladéktalanul átadja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a munkatárs – a Személyügyi Főosztály által összeállított belépő csomag alapján – a kinevezésének elfogadása, illetve munkaszerződésének aláírása után haladéktalanul átadja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

(5) Az esküokmányt az MK részéről a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.

(6) A munkavégzési helyre történő belépésre jogosító okmány kiállításával kapcsolatos eljárást a vonatkozó normatív utasítás szerint kell lefolytatni.

(7) Ha az MK állományában lévő munkatárs jogviszonyának módosítására kerül sor (illetmény- vagy munkabér-módosító intézkedések, álláshelyen ellátandó feladatok változása, szervezeti egység váltás), a jogviszony módosítását a szervezeti egység szakmai irányításáért felelős politikai vagy szakmai felsővezető (a továbbiakban együtt: irányításért felelős felsővezető) részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezi az „Alkalmazást módosító engedély” Személyügyi Főosztálynak történő egyidejű megküldésével. A jogviszony módosításának legkorábbi időpontja az „Alkalmazást módosító engedély” munkáltatói jogkör gyakorlója általi aláírását követő 30. nap. A Személyügyi Főosztály vezetője tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a szervezeti egység vezetőjét a jogviszony módosításának időpontjáról. A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a személyügyi intézkedés jogszerűségét, szükség esetén visszacsatolja azt a kezdeményezőhöz, ezt követően pedig intézkedik a jogviszonyt módosító okiratok előkészítéséről. A Személyügyi Főosztály a módosító okiratok aláírását követően haladéktalanul gondoskodik azok átadásáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

(8) A részmunkaidőben történő foglalkoztatás kezdeményezésére és elbírálására a (7) bekezdést megfelelően kell alkalmazni.

(9)² Az álláshely besorolási kategóriájának módosítását a szervezeti egység vezetője részletes indokolással ellátva kezdeményezi az irányító államtitkár, helyettes államtitkár vagy a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést az irányító politikai vagy szakmai felsővezetőnek. A politikai vagy szakmai felsővezető megküldi a javaslatot a Pénzügyi és Számviteli Főosztály és a Személyügyi Főosztály vezetőjének véleményezésre. A javaslatot a véleményekkel együtt a Személyügyi Főosztály vezetője terjeszti fel a közigazgatási államtitkárnak, aki azt felterjeszti a miniszter részére. A miniszter megteszi a javaslatot a Kormány részére.

(10) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására irányuló javaslatot a Kit. 52. § (3) bekezdésére, valamint a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 4. § (1) bekezdésében foglalt határidőre figyelemmel kell megtenni.

(11) A Személyügyi Főosztály vezetője jogosult

(12) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője jogosult a személyi jövedelemadóval és járulékokkal kapcsolatos igazolás, nyilatkozat és a munkáltatói jövedelemigazolás kiadására.

(13) Jelen § alkalmazásában munkaviszony létesítése esetén kinevezés alatt a munkaszerződés aláírását, míg kinevezni kívánt személy alatt a munkavállalót is kell érteni.

8. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását a beosztási okirat, illetve a munkaszerződés mellékletét képező munkaköri leírás (a továbbiakban: munkaköri leírás) tartalmazza. A beosztási okirat, illetve a munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(2) Az álláshelyen ellátandó feladatokat az MK SZMSZ-ben, illetve az MKI SZMSZ-ben foglaltakra történő hivatkozással kell megállapítani. A szervezeti egység vezető álláshelyén ellátandó feladatokra a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető tesz javaslatot e bekezdésben foglaltak szerint.

(3) Az álláshelyen ellátandó feladatok megváltozása, illetve a kinevezés módosítása esetén a munkatárs beosztási okiratát, illetve munkaköri leírását ennek megfelelően módosítani kell. A beosztási okirat, illetve a munkaköri leírás e bekezdés miatti módosítására az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.

(4) A Kit. 54. § (5) bekezdése alapján a betöltött álláshelyre határozott időre történő kinevezés esetén a helyettesítés céljából alkalmazott kormánytisztviselő beosztási okiratában az álláshelyen ellátandó feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített munkatárs álláshelyen ellátandó feladataival.

9. §³ Az MK-n belüli – alaplétszámba tartozó álláshelyeket érintő – átszervezés esetén az irányításért felelős államtitkár, helyettes államtitkár, illetve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a 7. § (7) bekezdésének alkalmazásával kezdeményezi az átszervezéssel érintett jogviszonyok módosítását vagy megszüntetését, és csatolja a szervezeti egység állománytábláját. Az álláshelyen ellátandó feladatok módosításából kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lennie, hogy mely álláshelyen ellátandó feladat válik feleslegessé, és az egyes feleslegessé nem vált feladatokat hogyan látja el a szervezeti egység többi munkatársa.

10. § (1) A kormánytisztviselő köteles az álláshelyén ellátandó feladatait és az álláshelyén ellátandó feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a (3) bekezdésben foglaltak szerint átadni (a továbbiakban: álláshelyen ellátandó feladat átadás-átvételi eljárás), és a használatában lévő eszközökkel elszámolni

(2) A vezetői álláshelyre történő kinevezés vagy az álláshelyen ellátandó feladat módosítása, az MK-n belüli áthelyezés esetén, a kormányzati szolgálati jogviszony módosulásakor vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott egyéb esetekben az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kormánytisztviselő a használatában lévő eszközökkel csak akkor köteles elszámolni, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója így rendelkezik. Az álláshelyen ellátandó feladat átadás-átvételi eljárást és az eszközökkel való – szükség szerinti – elszámolást legkésőbb az előző álláshelyen töltött utolsó munkanapon kell teljesíteni.

(3) Az álláshelyen ellátandó feladat átadására kötelezett kormánytisztviselő (a továbbiakban: átadó kormánytisztviselő) az álláshelyen ellátandó feladatát a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek (a továbbiakban: átvevő kormánytisztviselő) az (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott időpontban köteles átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő kormánytisztviselő nevét, a lezárt ügyeket, az intézés alatt álló ügyeket azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével, az átadott dokumentumok megnevezésével, elérhetőségének pontos megjelölésével. Az átadó kormánytisztviselő az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, amelynek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadó kormánytisztviselőt, az átvevő kormánytisztviselőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt illeti.

(4) Amennyiben az átadó kormánytisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni az álláshelyen ellátandó feladatátadási kötelezettségének, illetve azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt, aki két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében lévő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távollévő kormánytisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(5) A feladatok átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a feladatok ellátásának folyamatossága biztosítva legyen. A folyamatosság biztosítása az adott szervezeti egység vezetőjének a feladata.

(6) Az álláshelyen ellátandó feladatok átadás-átvételét a „Jegyzőkönyv feladatok átadás-átvételéről” című nyomtatványon kell rögzíteni.

(7) Az átadó kormánytisztviselő az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni, ennek érdekében a Személyügyi Főosztály kijelölt ügyintézője az (1) és (2) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően az átadó kormánytisztviselő részére átadja az „Elszámoló lap” című nyomtatványt, amelyet a kormánytisztviselőnek az elszámolást követően a Személyügyi Főosztályon kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség átadó kormánytisztviselő általi nemteljesítése esetén a (4) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.

(8) A jogviszony megszűnése esetén a Személyügyi Főosztály a jogviszony megszüntetéséről rendelkező okiratot haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött „Elszámoló lapot” pedig annak átvétele napján átadja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja az átadó kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt igazolásokat.

(9) Kérelmezett vezénylés esetén a fogadó kormányzati igazgatási szerv által kiállított új beosztási okirat Személyügyi Főosztályra történő beérkezését követően a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt igazolásokat.

(10) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a munkaviszony megszűnése és megszüntetése esetén is, azzal, hogy kormánytisztviselő alatt munkavállalót kell érteni.

11. § (1) A kormánytisztviselő a „Kérelmezett vezénylés iránti kérelem” című nyomtatványon kezdeményezi a másik kormányzati igazgatási szervnél történő foglalkoztatását az önálló szervezeti egysége vezetőjénél, aki haladéktalanul továbbítja a kérelmet a Személyügyi Főosztálynak.

(2) A Személyügyi Főosztály terjeszti fel a kérelmet a közigazgatási államtitkárnak. A Személyügyi Főosztály tájékoztatja a kormánytisztviselőt a közigazgatási államtitkár döntéséről.

(3) A Személyügyi Főosztály tájékoztatja a kormánytisztviselőt a fogadó kormányzati igazgatási szerv kérelmezett vezényléssel egyetértő vagy azt elutasító döntéséről.

12. § (1)⁴ Az MK állománytáblájának összeállítása és annak folyamatos aktualizálása – az MK szervezeti egységeinek bevonásával – a Személyügyi Főosztály feladata.

(2) Az MK állománytábláját a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. Az abban foglaltak megváltoztatását a közigazgatási államtitkár – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály és a Személyügyi Főosztály vezetője javaslata alapján – engedélyezi.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az MKI állománytábláját a MKI közigazgatási államtitkára hagyja jóvá a közigazgatási államtitkár egyetértésével. Az abban foglaltak megváltoztatását az MKI közigazgatási államtitkára – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály és a Személyügyi Főosztály vezetője javaslata alapján – engedélyezi.

13. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a Személyügyi Főosztály a „Tájékoztató a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseiről” című nyomtatvány átadásával tájékoztatja a kinevezendő személyt a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.

(2) A kinevezendő személy nyilatkozik arról, hogy

(3) A kinevezendő személy a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti nyilatkozatot az „Adatlap a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című nyomtatvány kitöltésével teszi meg.

(4) Amennyiben az összeférhetetlenségi ok fennállhat, a (3) bekezdésben meghatározott nyomtatvány kitöltésével az érintett bejelenti a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének engedélyezését.

(5) Amennyiben a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését abban az esetben engedélyezheti, ha

(6) A Személyügyi Főosztály haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a kormánytisztviselőnek az előzetes munkáltatói engedélyhez, bejelentéshez kötött jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatát. A Személyügyi Főosztály a nyilatkozathoz egyidejűleg mellékeli a kormánytisztviselő részére korábban már engedélyezett további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére irányuló adatlapok másolatait. A munkáltatói jogkör gyakorlója – az (5) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének engedélyezéséről, ha a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója az engedélyezéssel kapcsolatos döntéséről legkésőbb a döntésnek a Személyügyi Főosztály részére történő átadásától számított 5 munkanapon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt.

(8) A kormánytisztviselő haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt. Nem kell a további munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnését bejelenteni, ha az határozott időre jött létre, és az engedélyezés során az engedély kibocsátása ennek figyelembevételével történt.

(9) A (2)−(8) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Személyügyi Főosztály az érintett kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el.

14. § (1) A kormánytisztviselő köteles az „Adatlap a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című nyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Személyügyi Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen:

(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

15. § (1) A Személyügyi Főosztály a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatalától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

(2) A 13–15. § rendelkezéseit

16. § (1) A munkaidőre és a munkaidőkeretre az MK valamennyi, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársa tekintetében az MK mindenkor hatályos Munkarend Szabályzata (a továbbiakban: Munkarend Szabályzat) az irányadó.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének kezdeményezése esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztást az „Alkalmazási engedélyben” fel kell tüntetni.

(3) Fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás szabályait a Munkarend Szabályzat tartalmazza. Jóváhagyás esetén a Személyügyi Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről.

(4) A szervezeti egység a munkatárs jelenlétéről napi munkaidő-nyilvántartást vezet (a továbbiakban: jelenléti ív). A jelenléti íven a munkatárs a munkahelyen való megjelenés és tartózkodás tényéről aláírásával nyilatkozik. A szervezeti egység vezetője a jelenléti íven aláírásával igazolja a szervezeti egység munkatársainak hivatali jelenlétét és távolmaradásának indokát. A szervezeti egység a jelenléti ívet havonta, legkésőbb a tárgyhó utolsó munkanapján délig továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályhoz.

(5) A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt személy ellenőrzi.

(6) Az ellenőrzés alapját a jelenléti ív képezi.

(7) A napi munkaidőkezdési időpontokat több mint harminc perccel meghaladó, a közvetlen felettesnek nem jelzett késés, illetve munkaidő-befejezési időpontokat több mint tíz perccel megelőző, a közvetlen felettesnek nem jelzett távozás esetén az érintett kormánytisztviselő három munkanapon belül felettes vezetője kérésére köteles igazoló jelentést írni a pontos munkakezdés és munkaidő-befejezés be nem tartásának okáról.

(8) A szervezeti egység vezetője a (7) bekezdés szerinti igazoló jelentéseket haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személynek.

(9) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az érintett kormánytisztviselő részére történő írásbeli figyelmeztetés kiadását, illetve annak többszöri előfordulását követően fegyelmi eljárás megindítását.

17. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó jegyzéken kell nyilvántartani.

(2) A munkatársakat megillető rendes szabadság kiadását az önálló szervezeti egység vezetője, az önálló szervezeti egység vezetője szabadságának kiadását a közvetlen felettese engedélyezi.

(3) A tárgyévre járó szabadság mértékének megállapítása a Személyügyi Főosztály feladata. A Személyügyi Főosztály a munkatársat minden év elején tájékoztatja a tárgyévre járó szabadság mértékéről. A határidőben történő tájékoztatás érdekében a szervezeti egység az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó jegyzéket legkésőbb január 10-ig köteles a Személyügyi Főosztálynak megküldeni.

(4) A Személyügyi Főosztály minden év február 20-ig a szervezeti egység vezetőjétől megkéri az összesítést a munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti az MK éves szabadságolási tervét (a továbbiakban: szabadságolási terv). A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni a Kormánynak az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján a tárgyévre vonatkozóan elrendelt, igazgatási szünettel kapcsolatos rendeletét is.

(5) Az önálló szervezeti egység vezetőjének a felelőssége, hogy a munkatársak a tárgyév folyamán valamennyi szabadságukat megfelelő ütemezéssel, a jogszabályban meghatározott határidők lejárta előtt igénybe vegyék. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy tárgyévi szabadság ne kerüljön átvitelre a következő évre.

(6) A munkatárs szabadságának kiadása a szabadságengedély kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával történik.

(7) A 16. § (4) bekezdése szerinti jelenléti íven az igénybe vett szabadságnapot „SZ” betűvel kell jelezni.

(8) Az előző tárgyévben igénybe nem vett alap- és pótszabadságról a Személyügyi Főosztály a (3) bekezdésben meghatározottak szerint tájékoztatja a munkatársat, valamint ezzel egyidejűleg a szervezeti egység vezetőjét.

(9)⁵ E § rendelkezéseit az MK-t vezető miniszterre, a Kit. 16. § (1) bekezdése szerinti kormányzati igazgatási munkaszervezet (a továbbiakban: MKI) közigazgatási államtitkárára (a továbbiakban: MKI közigazgatási államtitkára), az MK államtitkárára, közigazgatási államtitkárára és helyettes államtitkárára, illetve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójára megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a szabadság igénybevételét részükre az MK SZMSZ alapján felettük irányítási jogkört gyakorló szakmai vagy politikai felsővezető engedélyezi. A Kit. 187. § (2) bekezdése és 226. § (2) bekezdése szerint a szabadság igénybevételét az MKI közigazgatási államtitkárának előzetesen be kell jelenteni.

18. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást a keresőképtelenség lezárását követő 5 munkanapon belül a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a munkatárs közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(2) A keresőképtelenség miatti távollétet a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.

(3) Keresőképtelenség miatti távollét alatt a betegszabadság és a táppénz igénybevételének időszakát kell érteni.

19. § (1) A munkatársat a Kit. 93. § (2) bekezdés g) pontja vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) mértékéről a Személyügyi Főosztály az oktatási intézmény által kiállított igazolás alapján nyilvántartást vezet. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.

(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az alábbi módon kell jelezni:

(3) E § rendelkezéseit a II. Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

20. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kit. 131. és 157. §-a vagy az Mt. 128., 130–132. §-a szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.

(2) A szülői szabadságot a munkatárs kérelmére a Kit. 156/A. §-a vagy az Mt. 118/A. §-a szerinti esetekben az önálló szervezeti egység vezetője engedélyezi.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azokat megküldi a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak és a kérelmező munkatársnak.

(4) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni. A szülői szabadságot a jelenléti íven „SZÜSZ” megjelöléssel kell jelezni.

21. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján, vagy a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés j) vagy k) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A Kit. 135. § (2) bekezdése vagy az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján a kormánytisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy a munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak abban, hogy a kormánytisztviselő vagy a munkavállaló a teljes illetményét vagy munkabérét, vagy azok bizonyos százalékát kapja, illetve abban is, hogy díjazás számára nem jár.

(2) Ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettese javaslatát csatolni kell.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a Személyügyi Főosztályt az okirat elkészítése érdekében.

(4) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „M” megjelöléssel kell jelezni, és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.

(5) Ha a munkatárs a Kit. 93. § (2) bekezdés f) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Személyügyi Főosztály a munkavégzés alól mentesülő munkatárstól a mentesítés utolsó napjától számított 60 napon belül bekéri a munkatárs elhunyt hozzátartozója halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.

(6) A szervezeti egység vezetője kérelemre a Kit. 93. § (2) bekezdés k) pontja alapján mentesítheti a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól a gyermekvállalással összefüggő vizsgálatok időtartamára, amelybe beleszámít a vizsgálatra utazás és a munkahelyre történő visszautazás időtartama is.

(7) Ha a munkatárs a Kit. 93. § (2) bekezdés o) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, köteles a Személyügyi Főosztályon bemutatni a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó vagy a munkatárssal közös háztartásban élő személy kezelőorvosa által kiállított, a gondozás indokoltságára vonatkozó igazolást.

(8) A fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőt, valamint a tartósan – 30 napot meghaladóan – beteg hozzátartozót vagy a vele közös háztartásban élő személyt ápoló munkatársat – az erre rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmére – havi négy munkaóra munkaidő-kedvezmény illet meg, amely időtartam alatt illetményre jogosult. A munkaidő-kedvezmény iránti kérelem első alkalommal történő benyújtása során a munkatársnak be kell mutatnia a Személyügyi Főosztályon a tartósan beteg hozzátartozó állapotáról kiállított orvosi igazolást. A havi munkaidő-kedvezmény az adott hónapban vehető igénybe. Ha a munkaidő-kedvezmény az adott naptári évre szól, azt minden évben újra kell kérelmezni. Ha a munkatársat e bekezdés szerint egyszerre több jogcím alapján is megilletné munkaidő-kedvezmény, akkor kizárólag az egyik – választása szerinti – jogcímen kérelmezheti a munkaidő-kedvezményt.

22. § (1) Rendkívüli munkaidőt legalább főosztályi szintű szervezeti egység vezetője – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály tájékoztatását követően és a fedezet rendelkezésre állásának igazolása függvényében – rendelheti el az irányítása alá tartozó kormánytisztviselő részére, ha az a Kormány vagy az MK működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, illetve ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

(2) A rendkívüli munkaidőt elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért és a rendkívüli munkaidő ellentételezéseként a kormánytisztviselőt megillető szabadidő – a Kit. 124. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli – kiadásáért.

(3) A rendkívüli munkaidő ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy az MK működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg.

(4) Ha a rendkívüli munkaidőért, készenlétért, ügyeletért a kormánytisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkaidőt követően 30 napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkaidőt, készenlétet, ügyeletet elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.

(5) Rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő kormánytisztviselőnek minősül az, aki előreláthatóan tartósan – egy naptári éven belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkaidőt teljesít. Ezen kormánytisztviselők részére a megállapítható szabadidő-átalány mértéke

(6) A szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a Személyügyi Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

(7) A rendkívüli munkaidő ellenében járó szabadidő-átalány naptári évben történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy az MK működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg. Ebben az esetben a ki nem adott szabadidő-átalányt legkésőbb a tárgyév végéig pénzben kell megváltani. Ennek érdekében a szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.

(8) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkaidő ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány az e §-ban foglaltakra figyelemmel.

(9) Az ügyelet és készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére egyebekben e § rendelkezései az irányadók.

(10) Az e §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a munkavállalóra is, azzal, hogy a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellentételezésre az Mt. 143. §-ának szabályait kell alkalmazni.

23. § (1) A távmunkavégzésre a Kit., valamint a Kit. vhr. szabályai, továbbá a munkáltató és a munkavállaló által megkötött, távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás (a továbbiakban: távmunka-megállapodás) az irányadó. A távmunka-megállapodás esetében az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)⁶ A távmunkavégzés elrendelését az irányító államtitkár, helyettes államtitkár, illetve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti az „Alkalmazási engedély” vagy az „Alkalmazást módosító engedély” Személyügyi Főosztálynak történő egyidejű megküldésével. A Személyügyi Főosztály a 7. § (7) bekezdése szerint jár el, azzal, hogy a Kit. vhr. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását is ellenőrzi.

24. § (1)⁷ Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését a munkatárs a szervezeti egység vezetője útján kezdeményezheti, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést az irányító államtitkár, helyettes államtitkár, illetve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója részére. Az irányító államtitkár, helyettes államtitkár, illetve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója egyetértése esetén részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti az otthoni munkavégzést az „Alkalmazási engedély” vagy az „Alkalmazást módosító engedély” Személyügyi Főosztálynak történő egyidejű megküldésével. A Személyügyi Főosztály a 7. § (7) bekezdése szerint jár el, azzal, hogy a Kit. 126. § (2) bekezdésében és a Kit. vhr. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását is ellenőrzi.

(2) Otthoni munkavégzés esetén a munkatárs MK-val történő, valamint a feladatellátással összefüggő kapcsolattartására a Kit. vhr. 26. § (2) bekezdésében, továbbá az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban foglaltak az irányadók. A munkatárs elsősorban elektronikus postafiókja útján köteles kapcsolattartásra, munkájának segítése érdekében számára – amennyiben azzal még nem rendelkezik – hivatali mobiltelefont kell igényelni.

(3) A munkatárs által elvégzendő feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését, az informatikai és adatvédelmi szabályokat az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.

(4) A munkaidő-nyilvántartást az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező táblázatban kell vezetni.

(5) Az MK által biztosított eszközökön történő otthoni munkavégzés esetén a munkatárs köteles fokozottan ügyelni arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. Munkavégzés felfüggesztésekor a munkatárs köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

(6) A munkatárs az otthoni munkavégzés során felhasznált, illetve kezelt, a Kit. 93. § (1) bekezdés g) pontja szerinti nem nyilvános minősített adatok védelmének feltételeiről köteles gondoskodni.

(7) Amennyiben a munkatársnak az otthoni munkavégzés során az MK egyedi információs rendszereit szükséges közvetlenül elérnie, abban az esetben az egyedi rendszerhez kötődő elérési és használati szabályok további feltételeket rögzíthetnek, amelyeket a munkatárs köteles az otthoni munkavégzés során betartani.

25. § (1) A kormánytisztviselőnek, továbbá az MK-hoz vezényelt hivatásos, polgári nemzetbiztonsági vagy katonai szolgálati viszonyban állónak a Kit. 96. §-ában meghatározott teljesítményértékelését a szervezeti egység vezetője végezheti el. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a főosztályvezető felett a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető gyakorolja. A teljesítményértékelést az értékelő vezető felettese hagyja jóvá.

(2) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelőlapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni. Az elektronikusan elkészített értékelőlapok egy nyomtatott és aláírt példányát a Személyügyi Főosztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.

(3) A kormánytisztviselő a tárgyévben egyszer kezdeményezheti teljesítményértékelését a szervezeti egység vezetőjénél a Személyügyi Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) A teljesítményértékelésre a Kit.-ben és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

26. § (1) A munkatárs a Kit. 141. § (1) bekezdés a) pontja szerint írásbeli dicséretben részesíthető.

(2)⁸ Az írásbeli dicséretben részesítést a szervezeti egység vezetője – indokolással ellátva – kezdeményezheti az irányító államtitkár, helyettes államtitkár, illetve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra az irányító politikai, illetve szakmai felsővezetőnek. Az írásbeli dicséretben részesítésről a szervezeti egység vezetője egyidejűleg tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre negyedévente egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a munkatárs, aki a megelőző fél évben megrovásban részesült, illetve aki a megelőző fél évben fegyelmi büntetés hatálya alatt állt.

27. § (1) A munkatárs teljesítményelismerésben a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2)⁹ Teljesítményelismerés adományozását a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az irányító államtitkár, helyettes államtitkár, illetve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(3) Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt ki kell kérni a Pénzügyi és Számviteli Főosztály előzetes véleményét a fedezet rendelkezésre állásáról. Az elismerés mértékére tett javaslat engedélyezéséről a közigazgatási államtitkár dönt.

28. § (1) A munkatárs motivációs elismerésben a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) Motivációs elismerés – mint a foglalkoztatottnak adható egyéb személyi juttatás – adományozását a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az irányításért felelős felsővezető útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(3) Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt ki kell kérni a Pénzügyi és Számviteli Főosztály előzetes véleményét a fedezet rendelkezésre állásáról. Az elismerés mértékére tett javaslat engedélyezéséről a közigazgatási államtitkár dönt.

29. § A Személyügyi Főosztály nyilvántartja a szolgálati elismerésre jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot a Személyügyi Főosztály legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően 7 munkanappal továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak számfejtés és kifizetés érdekében. Az utalás napja megegyezik a szolgálati elismerésre való jogosultság napjával.

30. § A célhoz köthető feladat és a céljuttatás megállapításának szabályait az MK célfeladattal kapcsolatos eljárásrendről szóló utasítása tartalmazza.

31. § (1) Az MK állományába tartozó munkatársak, valamint – ha az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett – az MK-ban működő kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos, továbbá a miniszterelnök kabinetfőnöke által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek vezetői, közalapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjai, gazdasági társaságok tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai esetében a vagyonnyilatkozatok őrzését, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekhez kapcsolódó eljárást az MK SZMSZ-ben meghatározottak szerint a Személyügyi Főosztály látja el.

(2) Az (1), a (3)–(16) bekezdés és a 32. § rendelkezéseit az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezetők vagyonnyilatkozat-tételi eljárására a Kit. 183–185. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Vnytv. alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében az illetékes szervezeti egység vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) elektronikus úton előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett)

(4) Az őrzésért felelős munkatárs az illetékes szervezeti egység azon munkatársa lehet, akinek az álláshelyén ellátandó feladatai között szerepel a vagyonnyilatkozatok kezelése és őrzése.

(5) Az őrzésért felelős munkatárs a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint a (6) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős munkatárs Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.

(6) A vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést a „Tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítéséhez” című nyomtatvány tartalmazza.

(7) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles zárt borítékban átadni az őrzésért felelős munkatársnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másik példányt az őrzésért felelős munkatárs tárolja.

(8) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, az illetékes szervezeti egység által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.

(9) A Vnytv. 5. § (3)–(4) bekezdésében szabályozott esetben a Vnytv. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Személyügyi Főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.

(10) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs személyesen adja vissza. Ha ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni. A vagyonnyilatkozat visszaadását, annak időpontja megjelölésével, a nyilvántartásba be kell jegyezni.

(11) A kötelezett elhalálozása esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett iratait haladéktalanul meg kell semmisíteni. A vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(12) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály az őrzésért felelős munkatárs által az „Elszámoló lap” című nyomtatványon feltüntetett információk alapján a Vnytv. 9. és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a közszolgálati igazoláson feltünteti.

(13) Az illetékes szervezeti egység a kötelezettekről nevük, a munkavégzés helye, nyilvántartási azonosító alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet.

(14) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyügyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat azonos iratgyűjtőben kell tárolni.

(15) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.

(16) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a kötelezett felett munkáltatói jogkört ellátó személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: munkáltató) jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben és módon.

32. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén az illetékes szervezeti egység egyeztet a munkáltatóval, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a munkáltató dönt.

(2) A meghallgatás időpontját a munkáltató határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során a kötelezett által megbízott más személy igénybevételének lehetőségéről a munkáltató az illetékes szervezeti egység útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet, valamint az MK-nál működő érdekképviseleti szervezetet. Az értesítést az őrzésért felelős munkatárs dokumentáltan adja át a kötelezettnek.

(3) Ha a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltató a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell. A munkáltató – figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire – az új meghallgatási időpontot haladéktalanul kitűzi.

(4) A meghallgatáson a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, az illetékes szervezeti egység vezetője, a Személyügyi Főosztály vezetője, az őrzésért felelős munkatárs mint jegyzőkönyvvezető, valamint a munkáltató vehet részt. A meghallgatáson az érdekképviseleti szervek részvételét a kötelezett kérelme alapján lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltató és a kötelezett, valamint a kötelezett által megbízott más személy tekinthet be.

(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, valamint az érdekképviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.

(6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza különösen a munkáltató megállapításait, a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, és az érdekképviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, míg annak másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.

(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a munkáltató jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő kitűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.

33. § (1) Az MK-val kötött megállapodás alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt, így különösen elvégzi az MK munkatársainak – a hatályos jogszabályok szerint kötelező – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

(2) Az MK biztosítja a hatályos jogszabályok alapján munkaköri alkalmassági vizsgálathoz kötött álláshelyen, munkakörben (feladatkörben) foglalkoztatott munkatársainak az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokon való részvételt. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

(3) Az MK az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján a szolgáltató által biztosítja az (1) bekezdésbe nem tartozó munkakörülményekkel kapcsolatos egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel kapcsolatos – a munkaidőhöz rugalmasabban illeszkedő – egészségügyi felvilágosítást és közreműködést, amely hozzájárul a munkatársak egészségmegőrzéséhez.

34. § (1) Az MK-ban a kormánytisztviselők továbbképzése és a vezetőképzés ütemezése a 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján történik.

(2) A Személyügyi Főosztály az egyéni éves tervek összesítésével éves továbbképzési tervet állít össze.

(3) Az MK a kormánytisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését támogathatja.

35. § Az MK a jogi szakvizsgára való felkészülés támogatása érdekében részvizsgánként a vizsga napját is beleszámítva tíz munkanap fizetett munkaidő-kedvezményt biztosít, amelyet a munkatársnak – az őt foglalkoztató szervezeti egység vezetőjével egyeztetett módon – le kell dolgoznia.

36. § (1) A Személyügyi Főosztály a képzési utasításban és a kormányzati képzési és oktatási beszerzésekről szóló 396/2023. (VIII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: KKO rendelet) meghatározottak szerint az éves továbbképzési terv alapján oktatásokat, képzéseket, vezetőképzéseket, továbbképzéseket és tanfolyamokat szervez a munkatárs részére.

(2) A munkatárs az (1) bekezdés szerinti programokban kötelező képzés, kijelölés vagy önkéntes jelentkezés útján vehet részt.

(3) Ha előre látható, hogy a munkatárs nem tud az oktatáson részt venni, a továbbképzésre való jelentkezésétől elállhat. Az elállásra irányuló szándékról az ok megjelölésével, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a munkatárs legkésőbb a képzés megkezdése előtt 3 munkanappal köteles a Személyügyi Főosztályt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.

(4) A munkatárs a szervezeti egysége vezetőjének javaslata alapján az álláshelyen ellátandó feladatleírásban rögzített feladathoz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető. A munkatárs képzésre való kötelező kijelölését – a felettes szakmai vagy politikai felsővezető támogatása esetén – a Személyügyi Főosztály vezetőjéhez benyújtott kérelem alapján a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. A kérelemben indokolni kell, hogy a képzés a munkatárs álláshelyen ellátandó feladatának szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást arról, hogy a képzés iskolarendszeren kívülinek minősül.

(5) Amennyiben a munkatárs számára a Kormány határozata írja elő az álláshelyén ellátandó feladatleírásban rögzített feladatához kapcsolódóan iskolarendszeren kívüli vagy iskolarendszerű képzés elvégzését, úgy a munkatársat a (4) bekezdés szerint eljárva a képzésre kötelezően ki kell jelölni. A kérelemben az indokolás helyett meg kell jelölni a Kormány határozatát, amely alapján a munkatárs számára kötelező a képzés elvégzése.

(6) A kérelmet a Személyügyi Főosztály pénzügyi ellenjegyzésre megküldi a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak. A munkatárs képzésre való kötelező kijelölése esetén az MK a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a tanulmányokon való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre a 39. § (1) bekezdésében részletezett fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítja.

(7) Az ismételt vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

(8) A képzéseken való részvétel kötelező, ha a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatok ellátásához jogszabály képzési, továbbképzési kötelezettséget állapít meg, vagy ha a képzésre, továbbképzésre a munkatárs kijelölésre került, és a munkatárs jelentkezési kérelmét a Személyügyi Főosztály visszaigazolta.

(9) Azt a munkatársat, aki a képzésen önhibáján kívül, vagy neki fel nem róható okból, igazoltan nem tud részt venni, az MK felé helytállási, illetve visszatérítési kötelezettség nem terheli.

(10) A munkáltató által szervezett képzéseken a munkatárs álláshelyén ellátandó feladatból adódó elfoglaltságból eredő akadályoztatás, illetve rendkívüli körülmények bekövetkezte miatt – kivételesen, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – az oktatás időtartamának legfeljebb 40%-áról a távolmaradás igazolható. Az oktatásról igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány, illetve részvételt igazoló egyéb okirat csak akkor állítható ki, ha a munkatárs a foglalkozások legalább 60%-án részt vett.

(11) Az oktatás, képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt, illetve a részvételt igazoló egyéb okiratot a munkatárs köteles a kiállítástól számított 3 munkanapon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni.

37. § (1) A kormánytisztviselő köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. A szervezeti egység vezetője ennek megtörténtét követően – a Személyügyi Főosztály útján – írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélye egy-egy példányát megküldi a kormánytisztviselőnek, valamint a Személyügyi Főosztálynak.

(4) A (3) bekezdés szerinti engedély alapján a munkatárs a képzésben történő részvétel időtartamára, továbbá vizsgánként és a szakdolgozat elkészítésének időtartamára fizetett munkaidő-kedvezményre jogosult, amelynek időtartamát a munkatársnak le kell dolgoznia. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevételére a Személyügyi Főosztály külön jelenléti ívet biztosít.

(5) A munkatárs a munkaköréhez kapcsolódó tárgyú képzésben való részvételhez és a vizsgák teljesítéséhez kapcsolódóan – tanulmányi szerződés kötése nélkül – félévente 2 munkanap munkaidő-kedvezmény biztosítását kérelmezheti vezetői jóváhagyással, amelynek időtartamát nem köteles ledolgozni.

(6) Ha a munkatárs párhuzamosan több képzést folytat, az (5) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezmény igénybevételére csak egy képzés után jogosult.

(7) A kormánytisztviselő által vállalt továbbképzésben való részvételt az MK a képzés jellegétől függően – az (5)–(6) bekezdésben foglaltakon túl – tanulmányi szerződés alapján – a 38–39. §-ban foglaltak figyelembevételével – az abban meghatározottak szerint támogathatja.

(8) A MK-val munkaviszonyban álló munkavállaló az Mt. 6. § (4) bekezdése alapján köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a munkaidejét érintően az (1) bekezdés szerinti körülmény bekövetkezik.

38. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs

(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.

(3) Felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező munkatárssal iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés

(4) Középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal az álláshelyén ellátandó feladatokhoz szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(5) Határozott időre kinevezett kormánytisztviselővel, illetve határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani a 40. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

(6) Az MK állományába kerülő munkatárs – más munkáltatóval fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét az MK a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén – megállapodás keretében – átvállalhatja feltéve, hogy az „Alkalmazási engedélyben” az előzetesen engedélyezésre került.

(7) Az a munkatárs, akinek az MK-val kötött vagy MK által átvállalt tanulmányi szerződésből származó, még nem teljesített kötelezettsége van, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egy összegben az MK részére visszatéríteni, feltéve, hogy az új álláshelye szerinti fogadó kormányzati igazgatási szerv nem vállalja, hogy a munkatárs részére már kifizetett munkáltatói támogatást, illetve annak időarányos összegét – a 40. § (1) bekezdés f) pontja szerint – az MK-nak megtéríti. A munkáltatói jogkör gyakorlója méltányosságból a munkatárs egyedi kérelmére részletfizetést engedélyezhet.

(8) Az MK iskolarendszerű képzésre csak akkor köthet tanulmányi szerződést a munkatárssal, ha az olyan képzettség megszerzésére irányul, amely a munkatárs álláshelyen ellátandó feladataihoz szorosan kapcsolódik, és megszerzése esetén növeli a munkatárs adott álláshelyen végzett munkájának hatékonyságát, vagy megszerzését a közigazgatási államtitkár a Személyügyi Főosztály vezetőjének javaslata alapján támogatja.

(9) Az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződésben a tanulmányi szerződéskötés engedélyezésekor kért dátumtól lehet munkáltatói támogatást adni. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy az MK visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást.

(10) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a munkatárs álláshelyén ellátandó feladataihoz kapcsolódó

(11) A munkatársnak a tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét a szervezeti egység vezetője és a felettes politikai, illetve szakmai felsővezető aláírásával ellátott, „Kérelem tanulmányi szerződéshez” című nyomtatványon kell a Személyügyi Főosztály vezetőjének benyújtania. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a tanulmányi szerződés megkötését a Személyügyi Főosztály vezetőjének javaslata alapján és a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a közigazgatási államtitkár engedélyezi. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a tanulmányi szerződést aláírásra a Személyügyi Főosztály készíti elő a Jogi Főosztály és a Pénzügyi és Számviteli Főosztály bevonásával. A tanulmányi szerződést a Személyügyi Főosztály jogi ellenőrzésre a Jogi Főosztály, majd pénzügyi ellenjegyzésre a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére továbbítja. A pénzügyi ellenjegyzést követően a tanulmányi szerződést a Pénzügyi és Számviteli Főosztály terjeszti fel aláírásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A tanulmányi szerződést az MK nevében a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.

(12) Nem köthető tanulmányi szerződés

(13) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető további iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés

39. § (1) Az MK az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményére (munkabérére) jogosult.

(3) A költségtérítés támogatásának mértéke

(4) Az MK a (3) bekezdés a)–c) pontjában részletezett támogatást kizárólag az MK nevére és címére kiállított számla ellenében téríti meg.

(5) A munkáltatói támogatás nem terjed ki a tankönyvvásárlás, a vizsgadíjak (pót-, záró-, államvizsgadíjak és egyéb eljárási költségek), valamint a munkatárs felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.

(6) A jogi szakvizsga esetében a költségtérítés a részvizsgák vizsgadíjának megtérítését is magában foglalhatja.

40. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

(2) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból, így különösen betegség, külföldi tartózkodás, munkavégzési kötelezettség vagy egyéb ok miatt nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével a közigazgatási államtitkártól kérheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a munkáltatóval kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.

(3) Az MK jogosult a tanulmányi szerződést felmondani – ekkor mentesül az abban vállalt kötelezettségeinek további teljesítése alól – és a munkatárs köteles az (1) bekezdés f) pontja szerinti ténylegesen nyújtott támogatást, illetve annak időarányos részét – késedelmes visszatérítés esetén késedelmi kamattal együtt – visszafizetni, ha

(4) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

(5) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, illetve munkaviszonyának megszüntetése vagy megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(6) A munkatárs köteles a szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről a tanulmányi célú mentesítést nyilvántartó lap leadásával, valamint a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.

41. § (1) Az MK támogatja a munkatársak álláshelyén ellátandó feladatokhoz tartozó idegen nyelvi ismeretek megszerzését és továbbfejlesztését, amelynek keretében az MK a munkatárs kérelmére a 38. § (1) bekezdés c) pontja alapján tanulmányi szerződést köthet angol, német vagy francia nyelvi képzés elvégzésére. Indokolt esetben – ha a munkatárs álláshelyén ellátandó feladataihoz szorosan kapcsolódik – kérelmezhető egyéb nyelvek támogatására is szerződés megkötése. A kérelmet a Személyügyi Főosztály vezetőjének javaslatára a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett nyelvi képzés beszerzését a Személyügyi Főosztály a KKO rendelet szerint engedélyezteti a központi beszerző szervvel.

(3) Az MK és a munkatárs között egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzésre irányuló tanulmányi szerződés állhat fenn. A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kötelezettség teljesítését követően újabb nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés.

(4) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

(5) Az idegen nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés alapján az MK a munkatárs részére – a szerződésben meghatározott feltételek szerint – a képzés díját megtéríti. A támogatás mértéke naptári év alapján félévente (I. félév: január 1. – június 30.; II. félév: július 1. – december 31.) legfeljebb bruttó 80 000 forint lehet. Egyedi esetben a 39. § (3) bekezdés c) pontja az irányadó.

(6) Nyelvi képzésre munkaidő-kedvezmény nem vehető igénybe.

(7) Idegen nyelvi képzésre tanulmányi szerződést legfeljebb kétéves időtartamra lehet kötni. A szerződés hosszabbításával kapcsolatban a 40. § (2) bekezdése az irányadó.

42. § (1) Az MK szakmai és politikai felsővezetői angol, francia, német – a felsővezető álláshelyén ellátandó feladataihoz való szoros kapcsolódás esetén más egyéb nyelvből – az MK költségén heti 300 perc, az MK-val szerződésben álló nyelviskola nyelvtanárának közreműködésével történő egyéni idegen nyelvi képzésre, valamint ennek céljára napi egy óra munkaidő-kedvezményre jogosultak.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye alapján a közigazgatási államtitkár az egyéni idegen nyelvi képzést az MK főosztályvezetőjének, kabinetfőnökének, titkárságvezetőjének is engedélyezheti, feltéve, hogy a képzés beszerzését a Személyügyi Főosztály a KKO rendelet szerint engedélyezteti a központi beszerző szervvel.

43. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelező jelleggel előírt, a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett vagy a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen.

(2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt kötelező képzésen, valamint az MK vagy szervezeti egységei által szervezett és azon önkéntes jelentkezés alapján részt vevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs szervezeti egységének vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt kötelező képzésre a Személyügyi Főosztály vezetője gondoskodik a továbbképzések kapcsán felmerülő szervezési és egyéb intézkedések megtételéről.

(4) A munkatársak e fejezet szerinti képzéseken, továbbképzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a Személyügyi Főosztály teljes körű nyilvántartást vezet.

(5) Az e fejezet szerinti képzések, továbbképzések költségei az MK igazgatási költségvetése terhére számolhatók el.

44. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján az MK-ban kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgató (e § alkalmazásában a továbbiakban: hallgató) szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a „Foglalkoztatási engedély szakmai gyakorlat teljesítéséhez” című nyomtatvány (a továbbiakban: Foglalkoztatási engedély) kitöltésével a szervezeti egység vezetője – a felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával – kezdeményezi a Személyügyi Főosztály vezetőjénél, legalább 21 nappal a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(2) A Foglalkoztatási engedélyhez csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást, illetve nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű. Ha a felsőoktatási intézmény és az MK között van együttműködési megállapodás, úgy e megállapodás egy másolati példányát is csatolni szükséges.

(3) A hallgató fogadását a Személyügyi Főosztály vezetője akkor hagyja jóvá, ha a kötelező szakmai gyakorlat megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, valamint a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

(4) A hallgatóval a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozóan megállapodást köthet, amely megállapodás nem minősül hallgatói munkaszerződésnek. A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás.

(5) A Személyügyi Főosztály megteszi a hallgató fogadásához szükséges további intézkedéseket.

(6) A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelő teljesítéséért, a munka- és tűzvédelmi, az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.

(7) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt, és ezzel egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. Ha a felsőoktatási intézmény számára nem szükséges igazolást, értékelést kiállítani, a szervezeti egység vezetője által elkészített értékelés megküldése szükséges. A hallgató a rendelkezésre bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámoló lap csatolásával adja le. A hallgató továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján a Személyügyi Főosztályon leadni.

(8) A hallgató fogadása érdekében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Személyügyi Főosztály a hallgatónak az adatkezeléshez és adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával kezeli.

45. § (1) Az MK

(2) Gyermeknevelési és családalapítási támogatások a következők:

(3) Szociális jellegű támogatások a következők:

(4) Utazási kedvezmények a következők:

(5) Egészségügyi juttatások a következők:

(6) Jóléti juttatások a következők:

(7) A (2) bekezdés a)–c) pontjában és a (3) bekezdésben foglalt juttatások nem igényelhetők a munkatárs foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése esetén a lemondási és felmentési, illetve a felmondási idő alatt.

46. § (1) A napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítések iránti kérelmek jogszabályoknak, illetve a KSz-nak való megfelelőségét – a kérelmező munkatárs lakcímet igazoló hatósági igazolványának másolata alapján – a Személyügyi Főosztály vezetője ellenőrzi. A Személyügyi Főosztály az alaptalan kérelemről a munkatársat írásban tájékoztatja.

(2) A munkatárs köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Személyügyi Főosztálynak, ha a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A bejelentésről a Személyügyi Főosztály haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt.

(3) Év közben történő lakó- és tartózkodásihely-változás esetén a kérelmező munkatárs – legkésőbb a változás bejelentésével egyidejűleg – köteles nyilatkozni arról, hogy mely naptári hónaptól nem számol el a 47. § (1) bekezdése szerinti ország- vagy Pest vármegyebérlettel. A kérelmező munkatárs a nyilatkozat Pénzügyi és Számviteli Főosztályra történő leadásának napját követő hónap első napjától jogosult a KSz-ban meghatározott esetben a bérletre.

(4) A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.

47. § (1) Az MK a munkatárs részére a bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében a napi munkába járás díjának 100%-át a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdése szerint megtéríti.

(2) Az MK a helyközi országbérlet elszámolása esetén a munkatárs részére a napi munkába járás díjának 100%-át téríti meg a Kit. vhr. 82. § (1)–(2) bekezdésének figyelembevételével, a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (1b) bekezdés b) pontja szerint.

(3) A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti költségtérítésre nem jogosult az, aki

(4) A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján Pest vármegyebérlet vagy Pest vármegyén belüli utazásra jogosító menetjegy költségtérítésére nem jogosult az a munkatárs, aki az elszámolni kívánt időszakra tekintettel már az 50. § alapján helyközi vármegyebérlet juttatásban részesült.

(5) Napi munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy elszámolása a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon történik. A költségtérítés kifizetésére a bérlet vagy a menetjegy érvényességének lejáratát követő hónapban a „Munkába járással vagy hazautazással kapcsolatos bérlet vagy menetjegy költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány, valamint a bérlet vagy menetjegy leadása alapján havonta, utólag kerül sor.

(6) Amennyiben a munkatárs foglalkoztatási jogviszonya a bérlet vagy menetjegy érvényességi idején belül megszűnik, a részére – a bérlet vagy menetjegy leadását követően –

(7) Az elszámolás kizárólag a munkatárs fizetési számlájára történő átutalás formájában kerül kiegyenlítésre. A tárgyhónapban átutalásra a tárgyhónapot követő hónap 10., illetve 20. napjáig a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek, az elszámolás napjától függően két ütemben.

48. § (1) Az MK a munkatárs részére a gépjárművel történő munkába járáshoz a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései szerint költségtérítést biztosít.

(2) A költségtérítés a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott összeg mértékéig számolható el.

(3) A munkavégzéssel nem érintett napokra, így különösen fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, tanulmányi célú mentesítés, keresőképtelenség idejére költségtérítés nem számolható el.

(4) A költségtérítés kifizetésének feltétele az „Útnyilvántartás a saját gépjárművel történő napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány kitöltése és az igénybevételt követő hónap végéig történő leadása a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a költségtérítés számfejtését megelőzően a kifizethető napok számát a munkatársat foglalkoztató szervezeti egység által vezetett jelenléti ív alapján ellenőrizni köteles.

(5) Az elszámolás kizárólag a munkatárs fizetési számlájára történő átutalás formájában kerül kiegyenlítésre. A tárgyhónapban átutalásra a tárgyhónapot követő hónap 10., illetve 20. napjáig a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek, az elszámolás napjától függően két ütemben.

49. § (1) Az MK a munkatárs hazautazásának költségeit – a Kit. vhr. 82. § (2) bekezdésének figyelembevételével – a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésének megfelelően, az ott meghatározott mértékben téríti meg.

(2) A hazautazás költségtérítésének feltétele a „Munkába járással vagy hazautazással kapcsolatos bérlet vagy menetjegy költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány kitöltése és leadása – a hazautazást igazoló utazási jegy csatolásával – az utazási jegy érvényességének lejártát követő hónapban a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

(3) Az elszámolás kizárólag a munkatárs fizetési számlájára történő átutalás formájában kerül kiegyenlítésre. A tárgyhónapban átutalásra a tárgyhónapot követő hónap 10., illetve 20. napjáig a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek, az elszámolás napjától függően két ütemben.

50. § (1) Az MK a munkatárs részére helyközi vármegyebérletként – a munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében – a tárgyévre érvényes éves Pest vármegyebérletet biztosíthat a rendelkezésre álló fedezet függvényében, kivéve az (5) bekezdésben foglalt munkatársak, valamint azon munkatársak részére, akinek határozott idejű jogviszonya év közben szűnik meg.

(2) Azon munkatárs részére, akinek határozott idejű foglalkoztatási jogviszonya év közben szűnik meg, az MK a Pest vármegyebérletet a jogviszonnyal lefedett időszak egész hónapjaira biztosítja.

(3) A Pest vármegyebérlet adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül. A juttatás értéke után felmerülő személyi jövedelemadó- és járuléktartozást a munkatárs köteles megfizetni, amelyet a munkáltató egy összegben érvényesít a munkatársat megillető járandóságból, a munkatárs hozzájáruló nyilatkozata alapján. A munkáltató – a rendelkezésre álló fedezet függvényében – eltekinthet a bérlet miatt keletkezett személyi jövedelemadó- és járuléktartozás munkatárs részéről történő megfizetésétől.

(4) A Pest vármegyebérletet a jogosult munkatárs kizárólag saját használatára veheti igénybe.

(5) Év közben keletkező jogosultság esetén a munkatárs által vásárolt Pest vármegyebérletet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály utólagos elszámolással – a (3) bekezdés szerinti szabályok alkalmazásával – megtéríti. A munkatárs által vásárolt Pest vármegyebérlet utólagos elszámolással történő megtérítésének feltétele az MK nevére és címére kiállított számla és az eredeti bérletszelvény leadása.

(6) Foglalkoztatási jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a foglalkoztatási jogviszonnyal érintett utolsó hónapra vonatkozó Pest vármegyebérletet, illetve a foglalkoztatási jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozóan az egész évre érvényes bérletszelvényt az utolsó munkában töltött napon a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon leadni. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a munkatárstól egy összegben levont adó- és járulék összegének, valamint a jogosultsági időszakot terhelő adó- és járulék összegének a különbözetét a munkatárs fizetési számlájára – a bérletszelvény leadását követő – 15 napon belül átutalja.

(7) Amennyiben a munkatárs a bérletszelvényt a (6) bekezdésben foglalt időpontban nem adja le a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére, úgy a foglalkoztatási jogviszonnyal le nem fedett időszak alatti használatot köteles megtéríteni.

(8) Nem jogosult Pest vármegyebérlet igénybevételére

(9) Ha a munkatárs MK-val fennálló foglalkoztatási jogviszonya a kormányzati igazgatási szervek közötti álláshely-átcsoportosítás vagy a kormányzati igazgatási szerv személyében bekövetkező jogutódlás következtében módosul, az MK – a kormányzati igazgatási szervek közötti költségvetési megállapodásra tekintettel – a Pest vármegyebérlet visszafizetési kötelezettségétől eltekinthet.

(10) A munkatársak részére történő, egész évre érvényes Pest vármegyebérlet megvásárlását, átadását, valamint nyilvántartását a Pénzügyi és Számviteli Főosztály végzi.

51. § (1) Az MK-val kormányzati szolgálati jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött összesen legalább egyéves kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkező kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya fennállása alatt utazási kedvezmény igénybevételére jogosító utazási utalványra jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalványt a Személyügyi Főosztály állítja ki. A munkatárs évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.

52. § (1) A szociális juttatások iránti kérelmet a Személyügyi Főosztályra kell benyújtani. A Személyügyi Főosztály a kérelmet megvizsgálja, ennek során különösen a (2) bekezdés szerinti igazolás és a (3) bekezdés szerinti körülmények igazolásának meglétét ellenőrzi. A Személyügyi Főosztály szükség esetén a kérelmező munkatársat határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel.

(2) A 45. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 45. § (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatások iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező munkatárs a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező, a Kit. 280. § (1) bekezdés 13. pontja szerinti hozzátartozójának a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelmét jövedelemigazolás benyújtásával igazolja.

(3) A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmező munkatárs jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét, a kérelemben megjelölt indokait, továbbá munkájáról közvetlen felettese véleményét. Ezen körülményeket a kérelmező munkatárs hitelt érdemlően köteles igazolni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek történő megfelelés esetén sem részesíthető szociális juttatásban a próbaidejét töltő munkatárs.

(5) A hiánytalanul benyújtott kérelmet a Személyügyi Főosztály véleményezés céljából továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője köteles nyilatkozni az e fejezetben meghatározott juttatások rendelkezésre álló forrásainak mértékéről, és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről.

(6) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály nyilatkozatával ellátott kérelmet a Személyügyi Főosztály vezetője terjeszti fel a közigazgatási államtitkár részére. A 45. § (2) bekezdés a) pontjában és a 45. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott juttatások megadásáról, mértékéről – az illetmény- és munkabérelőleg kivételével – a közigazgatási államtitkár dönt.

(7) Az egyes juttatásoknak a munkatársak részére történő számfejtéséről és kifizetéséről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik.

53. § (1) Az MK által nyújtott, 45. § (2) bekezdés a) pontja szerinti visszatérítendő családalapítási támogatás biztosítására a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata. Ha a munkatárs által megjelölt kezes a futamidő végéig a 65. életévét betölti, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály – az eset egyedi elbírálását követően – más kezes kijelölését kérheti.

(2) A KSz alapján igényelt támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződések előkészítését a közigazgatási államtitkár döntését követően a Személyügyi Főosztály kezdeményezi a Jogi Főosztálynál. A támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződést a munkatárs és a készfizető kezesek is személyesen kötelesek aláírni.

(3) A KSz alapján igényelt támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződéshez kapcsolódó minden költség a munkatársat terheli.

(4) A KSz-ban meghatározott összegszerű juttatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.

(5) A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálatot minden évben április 1-ig kell elvégezni. A juttatások mértékének megváltoztatására a bizottság március 1-ig, illetve rendkívül indokolt esetben soron kívül tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) – e fejezetben foglalt juttatásokat érintő – változásairól, valamint a mindenkori minimálbér nettó összegéről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály január 31-ig, szükség esetén év közben tájékoztatja a bizottságot.

(6) A közigazgatási államtitkár a 45. § (2) bekezdés a) pontjában és a 45. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott juttatások odaítéléséről az MK költségvetésében a szociális juttatások pénzügyi fedezetére a rendelkezésre álló személyi juttatások előirányzat mértékének figyelembevételével dönt.

54. § A munkatárs lakásépítéséhez, -vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállalásra vonatkozó szabályok, eljárások alkalmazására a Kit. 149. §-a vonatkozó, valamint a Kit. vhr. 84–90. §-a rendelkezései az irányadók.

55. § (1) A visszatérítendő családalapítási támogatás a Kit. vhr. 58–62. §-ában meghatározott visszatérítendő támogatás.

(2) Az MK elsődlegesen – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – azoknak a munkatársaknak a családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a Kit. vhr. 58. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető családalapítási támogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3) Családalapítási támogatásban részesíthető a Kit. vhr. 60. § (1) bekezdésében meghatározott kormánytisztviselő.

(4) A Kit. vhr. 60. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában pályakezdőnek minősül az a kormánytisztviselő, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, valamint az a 22. életévét be nem töltött munkavállaló, aki első foglalkoztatási jogviszonyként az MK-val létesít munkaviszonyt.

(5) Családalapítási támogatásban a munkatárs a Kit. vhr. 61. § (1) bekezdésében foglalt esetben és akkor részesíthető, ha

(6) A családalapítási támogatás mértéke legfeljebb a Kit. 161. § (1) bekezdésében megjelölt összeg. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül

(7) A családalapítási támogatás visszafizetési határidejének megállapítására, valamint a visszafizetés kezdő időpontjára a Kit. vhr. 62. §-a rendelkezései irányadók.

(8) A családalapítási támogatást a „Kérelem családalapítási támogatás iránt” című nyomtatvány kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni

(9) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a (4) bekezdés szerint pályakezdőnek minősül, a Személyügyi Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(10) A kérelmet a munkatárs közvetlen felettesének javaslatával ellátva a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani.

(11) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére.

(12) A szerződést az MK képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi Főosztály vezetőjének jogi ellenőrzése és a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének pénzügyi ellenjegyzése mellett.

(13) A megítélt családalapítási támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály intézkedik.

56. § (1) A munkatársat rászorultsága esetén, kérelmére az MK visszatérítendő krízistámogatásban részesítheti a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt esetekben.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján a munkatárs csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3) A krízistámogatás iránti kérelmet – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben a közvetlen felettes javaslatával ellátva – a „Kérelem visszatérítendő krízistámogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.

(5) Az adott tárgyévben a már visszatérítendő krízistámogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

(6) A krízistámogatás iránti kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

(7) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (a továbbiakban: futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(8) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a krízistámogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt.

(9) A szerződést az MK képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi Főosztály vezetőjének jogi ellenőrzése és a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének pénzügyi ellenjegyzése mellett.

(10) A megítélt krízistámogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály intézkedik.

(11) A visszatérítendő krízistámogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdése szerinti összeghatárnál magasabb összegű krízistámogatás is adható.

57. § (1) A munkatárs – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – közeli hozzátartozójának halála esetén – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – krízistámogatásban részesíthető, ha a temetés költségeit részben vagy egészben ő térítette meg, és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Ennél magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(2) A krízistámogatás iránti kérelmet az 56. § (3) bekezdése szerinti nyomtatványon kell benyújtani a Kit. vhr. 71. § (2) bekezdése szerinti határidőben. A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

(3) A krízistámogatás mértéke legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg, de nem lehet több, mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében foglalt összegtől magasabb összegű támogatás is adható.

(4) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(5) A krízistámogatás iránti kérelemről a közigazgatási államtitkár dönt. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a krízistámogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a kérelmező munkatársat, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt.

(6) A szerződést az MK képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi Főosztály vezetőjének jogi ellenőrzése és a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének pénzügyi ellenjegyzése mellett.

(7) A megítélt krízistámogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály intézkedik.

(8) Amennyiben a munkatárs elhunyt közeli hozzátartozója szintén – a szakmai és politikai felsővezetők kivételével – az MK munkatársa volt, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

58. § (1) A Kit. vhr. 76. § (1) bekezdése alapján a kormánytisztviselő illetményelőleg, míg a KSz rendelkezései alapján a munkavállaló munkabérelőleg (az illetményelőleg és a munkabérelőleg a továbbiakban együtt: előleg) folyósítását igényelheti.

(2) Nem igényelhet előleget a munkatárs a Kit. vhr. 77. §-ában meghatározott esetekben, továbbá, ha a levonás feltételei nem biztosítottak, így különösen a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére.

(3) A munkatárs részére naptári évenként legfeljebb két alkalommal engedélyezheti előleg felvételét a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője. Az előleg engedélyezésének feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és – szükség szerint – az, hogy a munkatárs az előzőleg felvett előleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.

(4) Az előleg folyósítása iránti kérelmet – a közvetlen felettes javaslatával ellátva – az „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon a Személyügyi Főosztályhoz kell benyújtani. A Személyügyi Főosztály a beérkezett kérelmet haladéktalanul továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

(5) A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat. Ha ilyen iratok, igazolások az igénylés indokára tekintettel nem állnak rendelkezésre, az előleg folyósítását engedélyező a közvetlen felettes javaslatát veszi figyelembe.

(6) Előlegben részesíthető különösen az a munkatárs, aki

(7) Az előleg legfeljebb a Kit. vhr. 78. §-ában meghatározott összeg lehet.

(8) Az előleg visszafizetési idejére a Kit. vhr. 79. §-a irányadó, azzal, hogy az igénylő munkatárs kérelmére a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető.

(9) Az előleg összegét a Pénzügyi és Számviteli Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből (munkabéréből).

(10) Amennyiben a munkatársnak a Kit. vhr. 79. § (3) bekezdése alapján fizetendő tartozása áll fenn, és azt felszólításra határidőben nem fizeti vissza, úgy a Pénzügyi és Számviteli Főosztály az esedékessé vált összeg tekintetében a tartozás behajtásáról – a Jogi Főosztály közreműködésével – intézkedik. A közigazgatási államtitkár méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

(11) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett előleg visszafizetésének igazolása, továbbá az előleg kifizetése, a levonások érvényesítése a Pénzügyi és Számviteli Főosztály feladata.

59. § (1) Az MK az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként kegyeleti ellátást állapíthat meg. Kegyeleti ellátás megállapítására kerülhet sor, ha az elhunyt elhalálozásakor az MK munkatársa, nyugalmazott munkatársa vagy az MK jogelőd szervének nyugalmazott munkatársa volt.

(2) A kegyeleti ellátás formái a következők:

(3) A kegyeleti ellátásban részesítést kérelmezheti

(4) A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti esetben az 57. § (2)–(7) bekezdése szerint kell eljárni.

(5) A kegyeleti ellátás formájára, mértékére a Személyügyi Főosztály – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály 52. § (5) bekezdése szerinti véleménye alapján – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak.

(6) A javaslattétel szempontjai a következők:

(7) A közigazgatási államtitkár – eseti elbírálás alapján – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja az MK azon elhunyt jelenlegi vagy nyugalmazott volt munkatársát, aki az MK-nál végzett kiemelkedő munkája, a köz érdekében kifejtett tevékenysége és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes, és a Kit. 148. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(8) A közszolgálat halottjává nyilvánított elhunytat megillető kegyeleti ellátások a következők:

(9) Ha az elhunyt hozzátartozója – közszolgálat halottjává nyilvánítás nélkül – krízistámogatást igényel, a kérelem benyújtására és elbírálására az 57. §-ban foglaltak az irányadók.

(10) Amennyiben az elhunyt hozzátartozója az MK munkatársa, a (9) bekezdés alapján csak akkor részesíthető krízistámogatásban, ha abban az 57. § alapján nem részesült.

(11) A kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések különösen:

(12) A (11) bekezdés szerinti intézkedésekre a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak alkalmazása mellett is sor kerülhet.

(13) A kegyeleti ellátásokra fordítható előirányzat az MK éves költségvetésének tervezése során a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül meghatározásra.

60. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult a gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatásra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a Kit. vhr. 63. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül a „Kérelem gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatnak a másolatát.

61. § (1) A Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult az a munkatárs, aki a (2) bekezdés szerinti kérelmet az ott meghatározott határidőben benyújtotta a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak.

(2) A kérelmet az „Iskolakezdési támogatás iránti kérelem” című nyomtatvány kitöltésével, minden év augusztus 1. és szeptember 30. napja között a gyermek lakcímkártyájának másolatával és a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratával együtt kell a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére eljuttatni.

62. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 65. § (2)–(3) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult gyermeknevelési támogatásra.

(2) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet minden év október 1. és november 15. napja között a „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek lakcímkártyájának, a születési anyakönyvi kivonatának, örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatnak, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát, továbbá a Kit. vhr. 66. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratát.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály minden év november 30. napjáig, de legkésőbb a november havi illetménnyel egyidejűleg folyósítja.

(4) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 40 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

(5) A (4) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósítja.

(6) Ha a foglalkoztatási jogviszony tárgyév november 15. napját követően keletkezik, a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatási jogviszony létrejöttétől számított 30 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon. E bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósítja.

(7) Foglalkoztatási jogviszony november 15. napját követő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a részére folyósított, de a foglalkoztatási jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel elszámolni.

63. § (1) Az MK a munkatársak egészségvédelme, a betegségek megelőzése érdekében a Kit. vhr. 83. § (1) bekezdése alapján az egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő költségek megtérítésére – a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében – támogatást nyújthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelmet az „Egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő költségek megtérítése iránti kérelem” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell az MK nevére és címére kiállított számlát, amelynek megjegyzésrovata tartalmazza a munkatárs nevét, valamint jól láthatóan az igénybe vett szűrővizsgálat megnevezését. A számlán a munkatárs betegségére utaló egészségügyi adatot ki kell takarni.

(3) A támogatást a munkáltató pénzbeli hozzájárulás formájában nyújthatja, amelynek összege tárgyévente legfeljebb 50 000 Ft, amely tartalmazza a munkáltatót terhelő közterheket is. Kérelem a személyes keret kimerítését megelőzően, részösszegek tekintetében is benyújtható.

(4) Az egészségügyi szűrővizsgálatot a munkatárs bármely egészségügyi szolgáltatónál igénybe veheti.

(5) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a KSz-nak való megfelelés vizsgálatát követően gondoskodik a pénzügyi ellenjegyzésről és a kifizetés teljesítéséről.

(6) Foglalkoztatási jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a tárgyévi jogviszonnyal már nem érintett hónapjaira eső időarányos, igénybe vett támogatás visszafizetésére.

(7) Ha a munkatárs MK-val fennálló foglalkoztatási jogviszonya a kormányzati igazgatási szervek közötti álláshely-átcsoportosítás vagy a kormányzati igazgatási szerv személyében bekövetkező jogutódlás következtében módosul, a kormányzati igazgatási szervek közötti költségvetési megállapodásra tekintettel az MK a visszafizetési kötelezettségtől eltekinthet.

64. § (1) A szervezett véradásban részt vevő munkatárs a Kit. 93. § (2) bekezdés d) pontja alapján a véradás napján mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.

(2) A közigazgatási államtitkár az emberbaráti önzetlen segítségnyújtásban hosszabb időn keresztül közreműködő önkéntes véradókat a Véradók Napja (november 27.) alkalmából elismerésben részesíti. Az elismerésre az Országos Vérellátó Szolgálat által kiállított igazolás alapján az a munkatárs jogosult, aki a (4) bekezdésben meghatározott számú véradáson térítésmentesen vért adott.

(3) Az elismerés adományozása érdekében az igazolást a Személyügyi Főosztályhoz kell eljuttatni, amely alapján a Magyar Vöröskereszt értesítését követő időpontban az elismerést a közigazgatási államtitkár adja át a munkatárs részére.

(4) A (2) bekezdésben szereplő elismerés az alábbi pénzjutalommal jár:

65. § Az MK a szabadidejükben sportolni vágyó munkatársak részére sportolási lehetőséget biztosíthat.

66. § (1) Az ünnepélyes megemlékezések keretében az MK – a Kit. vhr. 83/A. §-a alapján – a tárgyévi költségvetési helyzetétől függően

(2) A gyermeknap alkalmából történő köszöntésre minden év május utolsó vasárnapját megelőző munkanapon kerül sor. Ennek keretében az MK a gyermeknaphoz kapcsolódó juttatást biztosíthat a munkatársnak, a munkatárs házastársa, élettársa, valamint 14 éven aluli gyermeke(i) részére.

(3) A Mikulás-ünnepség megszervezésére minden év decemberében kerül sor, amelyen kulturális programokkal és ajándékcsomag átadásával köszöntik a gyermekeket.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott események megszervezésében a Személyügyi Főosztály működik közre, ennek keretében

67. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a munkatárs és a politikai felsővezető (a továbbiakban együtt: cafetéria-juttatásra jogosult személy).

(2) A Kit. 147. § (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából távollétnek minősül

(3) A munkaviszony megszüntetésével érintett munkavállaló cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, az Mt. 70. § (3) bekezdése, az Mt. 78. § (3) bekezdése, valamint az Mt. 79. § (2) bekezdése alapján járó távolléti díj, továbbá az Mt. 136. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

(4) A cafetéria-juttatások rendszere az (5) bekezdés szerinti, a munkatársak által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza.

(5) A Kit. 147. § (1) bekezdésével összhangban – az MK által biztosított – béren kívüli juttatásnak minősül a munkatársnak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt támogatás.

(6) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a cafetéria-juttatásra jogosult személyek tekintetében legfeljebb a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott legmagasabb összeg, amelytől a közigazgatási államtitkár döntésével eltérhet.

(7) Az éves cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult

68. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a cafetéria-juttatásra jogosult személy által vehető igénybe az Szja tv.-ben meghatározott mértékben és feltételekkel, a cafetéria-juttatásra jogosult személy által tett nyilatkozat (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.

(2) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható.

(3) A cafetéria-nyilatkozatot úgy kell megtenni, hogy a választott cafetéria-juttatások alapján az éves cafetéria-keretből ezer forint feletti maradványösszeg ne képződjön.

(4) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.

(5) Ha maradványösszeg képződik, az a cafetéria-juttatásra jogosult személynek – a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak a még választható cafetéria-juttatási elemeket is tartalmazó felhívása alapján – tárgyév november 30-ig megtett külön írásbeli nyilatkozata szerint használható fel. Az éves cafetéria-keretből ezer forintot meg nem haladó maradványösszeg nem vehető igénybe.

(6) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn az MK-tól igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.

69. § (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumokat a Pénzügyi és Számviteli Főosztály teszi elérhetővé a cafetéria-juttatásra jogosult személy részére. A dokumentumok elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatások maximális mértékéről, az éves vagy időarányos cafetéria-keretet terhelő és az MK által megfizetendő közterhek mértékéről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.

(2) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat általa aláírt példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra.

(3) A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy részére elsődlegesen az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti juttatást, a fennmaradó keret tekintetében pedig az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, ezt követően az Szja tv. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást biztosítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály, kivéve, ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy kifejezetten, írásban úgy nyilatkozik, hogy a tárgyévben nem kívánja igénybe venni a cafetéria-juttatást, vagy nincs valamely kártyakibocsátóval megkötött szerződése.

(4) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Pénzügyi és Számviteli Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna.

70. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik, ide nem értve az MK-val fennálló jogviszonya megszűnésének esetét.

(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Pénzügyi és Számviteli Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és a cafeteria-nyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumokat a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára elérhetővé teszi. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 69. § (1) és (2) bekezdése szerint teljesíti. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője az e fejezetben meghatározott határidőktől eltérhet.

(3) Figyelemmel a Kit. vhr. 37. § (2) bekezdésére, ha

(4) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult személy részéről átutalással vagy házipénztárba történő befizetéssel történik.

(5) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni, azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 69. § (3) bekezdése szerinti cafetéria-juttatást kell biztosítani.

(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

71. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár – egyedi mérlegelési jogkörében – a cafetéria-juttatásra jogosult személy Pénzügyi és Számviteli Főosztályon előterjesztett írásbeli kérelmére az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.

72. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Széchenyi Pihenő Kártyára igényelhet elektronikus utalvány formájú támogatást.

(2) Az igénylés során a cafetéria-juttatásra jogosult személy figyelembe veszi az éves cafetéria-keret és a más juttatótól a tárgyévben biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a más juttatótól származó juttatás összegéről nyilatkozatot tesz.

(3) Az MK a jogosult által igényelt juttatás összegét április 30-ig átutalja.

(4) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén, illetve a cafetéria-nyilatkozat megtételének időpontjától függően a cafetéria-juttatás átutalására a nyilatkozat beérkezését követő 30 napon belül kerül sor. Minden év október 31. napja után az MK a visszamaradó hónapok végén egyszer teljesít utalást.

(5) A fel nem használt juttatás cafetéria-juttatásra jogosult személynek történő visszatérítésére nincs lehetőség.

73. § (1) Az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Otthontámogatási rendelet) 1. §-ában meghatározottak szerinti feltételek fennállása esetén a munkatárs Otthontámogatási juttatásra (a továbbiakban: Otthontámogatás) jogosult.

(2) Nem jogosult Otthontámogatásra

74. § (1) Az Otthontámogatás iránti kérelmet az „OTTHONTÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM” című nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

(2) A 2026. január 1-jét megelőzően érvényesen létrejött, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, valamint lakáscélú zártvégű pénzügyi lízingszerződés (a továbbiakban együtt: lakáskölcsön-szerződés) tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyomtatványt 2026. január 20. napjáig kell benyújtani, amely határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A 2026. január 1-jét követően érvényesen létrejött lakáskölcsön-szerződés tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyomtatvány a szerződés létrejöttét követően folyamatosan, jogvesztő határidő nélkül benyújtható.

(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentését a próbaidőn lévő munkatárs jogvesztő határidő nélkül benyújthatja, amennyiben 2026. január 20-a után válik jogosulttá az Otthontámogatásra.

(5) Adott naptári évre vonatkozóan vagy hiteltörlesztési vagy önerő célú Otthontámogatás iránti igény nyújtható be.

(6) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály az Otthontámogatás iránti kérelmekben található adatok alapján

(7) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály

(8) A 74. § (3) bekezdése szerinti igénybejelentések tekintetében a 2026. március 1. napját megelőzően tett hiteltörlesztési célú munkáltatói igénybejelentések tekintetében a (7) bekezdés ba) alpontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2026. év január, február és március hónapjára vonatkozó havi időarányos összegeket az első folyósítás során együttesen kell folyósítani.

(9) A munkatárs a lakáskölcsön-szerződésben bekövetkezett változásról a MK-t a változás tudomására jutásától számított öt munkanapon belül tájékoztatja.