1/2025. (X. 17.) EM KÁT utasítás

1. § Az Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz) az 1. melléklet tartalmazza. A KSz a Minisztériummal munkaviszonyban állók tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkáltatói szabályzatnak minősül.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. § A KSz-t a hatálybalépését követően a Minisztérium belső számítógépes hálózatán (a továbbiakban: Intranet) is közzé kell tenni, és a közzétételről a Minisztérium munkatársait tájékoztatni kell.

4. § Jelen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az a munkatárs számára kedvezőbb az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 13.) ITM KÁT utasításban foglalt rendelkezésekhez képest.

1. § (1) A KSz hatálya kiterjed

2. § A KSz alkalmazásában

3. § (1) A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyeztetési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségeket az Intraneten közzétett nyomtatványokon kell teljesíteni, kivéve, ha a KSz ettől eltérően rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyomtatványok, tájékoztatók és folyamatleírások Intraneten történő közzétételéről, valamint aktualizálásáról – a Kommunikációs Főosztály útján – a Humánpolitikai Főosztály, illetve a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

(3) A munkáltatói intézkedést az önálló szervezeti egység vezetője indokolással ellátva kezdeményezheti a politikai felsővezető támogatásával a közvetlen irányítási jogkört gyakorló szakmai felsővezetőnél, ennek hiányában közvetlenül a politikai felsővezetőnél, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést a Humánpolitikai Főosztály útján – jóváhagyás céljából – a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. Önálló szervezeti egység vezetőjére vonatkozó munkáltatói intézkedést a közvetlen irányítási jogkört gyakorló szakmai felsővezető kezdeményezheti. Az államtitkári kabinetet vezető kabinetfőnökre vonatkozó munkáltatói intézkedést a közvetlen politikai felsővezető kezdeményezheti. A miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnökre vonatkozó munkáltatói intézkedést a miniszter kezdeményezheti. A Minisztérium nem vezető beosztású munkatársának a munkáltatói intézkedésre irányuló kezdeményezése a felettes szakmai vezető támogatásával indítható jelen bekezdés első fordulata szerint.

(4) Közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt álló önálló szervezeti egységek esetében a (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kezdeményezést támogató felsővezető jogkörét, illetve a munkáltatói jogkört is a közigazgatási államtitkár gyakorolja.

(5) Kivételt képez a (3)–(4) bekezdésben meghatározott általános eljárásrend alól az a munkáltatói intézkedésre vonatkozó kezdeményezés, amelyről a KSz eltérően rendelkezik.

4. § (1) A KSz vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója alatt – eltérő rendelkezés hiányában – az alábbi személyeket kell érteni:

(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontja szerinti személyek előzetes egyeztetést folytatnak a közigazgatási államtitkárral, amennyiben a KSz-től, személyügyi tárgyú egyedi utasítástól vagy egyéb, a közigazgatási államtitkár munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedéstől el kívánnak térni.

5. § A munkáltatói jogkör gyakorlója által átruházott hatáskörökről a miniszter az SzMSz-ben részletesen rendelkezik.

6. § (1) Amennyiben az önálló szervezeti egység vezetője foglalkoztatási jogviszony létesítése céljából pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, megkeresi a Humánpolitikai Főosztályt pályázati felhívás közzététele céljából.

(2) A pályázati felhívás tervezetét a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve a pályázati eljárás lefolytatását kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője készíti el és küldi meg a Humánpolitikai Főosztály részére. A Humánpolitikai Főosztály tizenöt munkanapon belül jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást, amelynek közzétételét a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

(3) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését a Humánpolitikai Főosztály végzi. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.

(4) Az önálló szervezeti egység vezetője az érvényes pályázatot benyújtók értékelésére Értékelő Bizottságot hozhat létre. Az Értékelő Bizottság tagjai az érintett önálló szervezeti egység vezetője, továbbá az általa kijelölt munkatárs és a Humánpolitikai Főosztály vezetője által kijelölt munkatárs. Az Értékelő Bizottság elnöke az érintett önálló szervezeti egység vezetője. A pályázati eljárás lefolytatását követően az érintett önálló szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt a pályázat eredményéről, illetve eredményes pályázati eljárás esetén a 7–8. §-ban foglaltak szerint jár el.

(5) A pályázati eljárás során és azt követően, az önálló szervezeti egység vezetője saját hatáskörben nem tehet sem szóbeli, sem írásbeli hivatalos ajánlatot a pályázó számára. Az önálló szervezeti egység vezetője a felvételi szándékáról csak olyan módon tájékoztathatja a nyertes pályázót, hogy kifejezetten felhívja a figyelmét, hogy foglalkoztatásáról a végleges döntést a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára a közigazgatási államtitkár hozza meg. A szakterület köteles elindítani a sikeres pályázati eljáráson kiválasztott pályázó felvételét a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(6) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezelésére a Minisztérium Adatkezelési Tájékoztatójában foglaltak irányadóak. A pályázati eljárás során keletkezett, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – az eljárás lezárását követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(7) A Humánpolitikai Főosztály a pályázati eljárás lezárását követően írásban tájékoztatja az eljárásban részt vevőket a pályázat eredményéről.

(8) A pályázati anyag benyújtásakor – amennyiben azt a pályázó nyilatkozatában előzőleg kérte – a pályázati anyaga a Minisztérium toborzási adatbázisában megőrzésre kerül. A pályázati anyagot a Minisztérium hat hónapig tárolja.

7. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően, annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében a foglalkoztatni kívánt személyről az önálló szervezeti egység vezetője az Intraneten közzétett, „Alkalmazási javaslat” elnevezésű nyomtatványt és annak kötelező mellékleteit, valamint az Intraneten közzétett „Belépőkártya igénylőlap” elnevezésű nyomtatványt kitölti, és azt a Humánpolitikai Főosztály részére a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző legalább tizenöt munkanapon belül megküldi. A Humánpolitikai Főosztály valamennyi alkalmazási adatot érintően ellenőrzi a nyomtatványt, és a hiányosan vagy helytelenül kitöltött „Alkalmazási javaslat”-ot javítás céljából visszaküldi a kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője részére.

(2) A Humánpolitikai Főosztály a (6) bekezdés a) pontjában foglalt vizsgálatot követően az „Alkalmazási javaslat”-ot a Gazdálkodási Főosztály, valamint az Igazgatási és Biztonsági Főosztály részére továbbítja. A Gazdálkodási Főosztály, valamint az Igazgatási és Biztonsági Főosztály az „Alkalmazási javaslat”-ot a (6) bekezdés szerinti igazolások kiállítását követően visszaküldi a Humánpolitikai Főosztály részére.

(3) Az „Alkalmazási javaslat” a foglalkoztatni kívánt személy adatait és a foglalkoztatás tervezett körülményeit tartalmazza.

(4) Az „Alkalmazási javaslat”-hoz mellékelni kell

(5) Pályázati eljárás lefolytatása esetén az „Alkalmazási javaslat”-hoz – a (4) bekezdésben megjelölt mellékleteken kívül – csatolni kell a pályázati felhívást.

(6) Az „Alkalmazási javaslat”-ban foglaltak alapján

(7) A Humánpolitikai Főosztály a foglalkoztatni kívánt személy munkába állásának legkorábbi időpontjáról – amennyiben a foglalkoztatás személyi feltételei fennállnak, és a foglalkoztatni kívánt személy a foglalkoztatáshoz szükséges összes feltételt teljesítette – tájékoztatja a kezdeményező önálló szervezeti egység vezetőjét. Kivételesen indokolt esetben a közigazgatási államtitkár a kezdeményezésben javasolt időponttól eltérő időpontot is megállapíthat.

(8) A munkaviszonyban foglalkoztatni kívánt személy részére a munkaszerződésben legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Amennyiben a létesíteni kívánt munkaviszony időtartama nem haladja meg a három hónapot, a próbaidőt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani.

(9) Az (1)–(6) bekezdésben foglalt intézkedésekkel egyidejűleg – amennyiben a foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak – a Humánpolitikai Főosztály az „Alkalmazási javaslat” megjelölésű nyomtatvány mellékleteként előkészíti a foglalkoztatni kívánt személy foglalkoztatási jogviszonyának létesítéséhez szükséges okiratokat.

(10) A foglalkoztatni kívánt személy önálló szervezeti egységének vezetője – a (7) bekezdés szerinti tájékoztatást követően – az „Alkalmazási javaslat” megküldésével egyidejűleg a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) által rendszeresített „Informatikai belépő lap”-ot köteles kitölteni, és aláírással ellátva papír alapon a Humánpolitikai Főosztály részére, illetve elektronikus úton a Szeat adatgazda részére a szeat@em.gov.hu e-mail-címre megküldeni. Amennyiben a foglalkoztatni kívánt személy rendelkezik Szeat azonosítóval, a bejelentés kezdeményezhető a NISZ Zrt. szolgáltatás-portálon elektronikus bejelentőlap indításával.

8. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt, de legkésőbb az első munkanapon a foglalkoztatni kívánt személy a Humánpolitikai Főosztály által megküldött nyomtatványok kitöltésével és átadott iratokkal nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a foglalkoztatni kívánt személynek szükséges a Humánpolitikai Főosztály rendelkezésére bocsátania a pályázati kiírásban előírt, a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, az igazolványképet, valamint szükséges bemutatnia a hatósági bizonyítványt arról, hogy büntetlen előéletű, továbbá nem áll a Kit. 82. §-a szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, továbbá munkavállalók esetén a Kit. 279. § (6) bekezdése szerinti hatósági bizonyítványt.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtása, illetve bemutatása hiányában foglalkoztatási jogviszony nem létesíthető.

(4) A Humánpolitikai Főosztály az első munkában töltött napon kéri a dokumentumok eredetiségének igazolását a munkatárstól. Amennyiben a munkatárs nem valódi okiratot mutat be, a Humánpolitikai Főosztály kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

(5) A Humánpolitikai Főosztály a nem magyar nyelvű iskolai végzettséget igazoló okiratot a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény alapján, nyelvtudást igazoló bizonyítványt az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló Korm. rendelet alapján fogadja el. A honosítás beszerzése a foglalkoztatni kívánt személy kötelezettsége, beleértve a felmerülő díj, költség viselését is.

(6) A foglalkoztatni kívánt személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése érdekében a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.

(7) A Humánpolitikai Főosztály a valamennyi fél által aláírt beosztási okiratról, illetve munkaszerződésről haladéktalanul tájékoztatja a Gazdálkodási Főosztályt. A bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a Humánpolitikai Főosztály – az összeállított felvételi tájékoztató alapján – a foglalkoztatott alkalmazásának elfogadását, illetve munkaszerződésének aláírását követően átadja a Gazdálkodási Főosztály részére.

(8) A munkavégzési helyre történő belépésre jogosító kártya (belépőkártya) kiállításával kapcsolatos eljárás lefolytatását az Igazgatási és Biztonsági Főosztály végzi.

9. § Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozása céljából a Minisztérium állományába nem tartozó személlyel megbízási szerződés – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. §-ában foglaltakra figyelemmel, valamint a Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló utasítás megfelelő alkalmazásával – a Minisztérium éves költségvetésében erre a célra elkülönített személyi juttatás előirányzat terhére köthető.

10. § (1) Ha a Minisztérium állományában lévő foglalkoztatott jogviszonyának módosítására kerül sor (különösen álláshely besorolási kategóriájának módosulása esetén felmerülő illetményváltozás, alapbér módosítás, szervezeti egység váltás), a jogviszony módosítását a 3. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint kell kezdeményezni az Intraneten közzétett, „Belső áthelyezési engedély” elnevezésű nyomtatvány, valamint szükséges mellékleteinek a munkáltatói intézkedés hatályát megelőző legalább tizenöt munkanapon belül a Humánpolitikai Főosztályra történő megküldésével.

(2) Teljesítményértékeléssel összefüggő illetménymódosítás kezdeményezése esetén a jogviszony módosítását a 3. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint kell kezdeményezni az Intraneten közzétett, „Teljesítményértékeléssel összefüggő illetménymódosítás kezdeményezése” elnevezésű nyomtatvány, valamint a szükséges mellékleteinek a munkáltatói intézkedés hatályát megelőző legalább tizenöt munkanapon belül a Humánpolitikai Főosztályra történő egyidejű megküldésével. A „Teljesítményértékeléssel összefüggő illetménymódosítás kezdeményezése” nyomtatvány kötelező melléklete a teljesítményértékeléskor kiállított értékelőlap két eredeti példánya.

(3) Jogviszony módosítása esetén a Humánpolitikai Főosztály megvizsgálja a kezdeményezés jogszerűségét, szükség esetén azt javítás céljából visszaküldi a kezdeményező részére. A jogviszony módosításának, valamint a teljesítményértékeléssel összefüggő illetménymódosítás esetén – a „Belső áthelyezési engedély”, illetve a „Teljesítményértékeléssel összefüggő illetménymódosítás kezdeményezése” nyomtatványok mellékleteként –előkészíti a kinevezés-módosítással érintett személy foglalkoztatási jogviszonyának módosításához szükséges okiratot. Kivételesen indokolt esetben a közigazgatási államtitkár a kezdeményezésben javasolt időponttól eltérő időpontot is megállapíthat. A Humánpolitikai Főosztály a módosító okiratok aláírását követően haladéktalanul tájékoztatja a Gazdálkodási Főosztályt.

(4) Minisztériumon belüli áthelyezés, vezetői álláshelyre történő kinevezés vagy az álláshelyen ellátandó feladat módosítása esetén, a jogviszony módosulásakor vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott egyéb esetekben a 16. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a foglalkoztatott a használatában lévő eszközökkel csak akkor köteles elszámolni, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója így rendelkezik. Az álláshelyen ellátandó feladat átadás-átvételi eljárást és az eszközökkel való – szükség szerinti – elszámolást legkésőbb az előző álláshelyen töltött utolsó munkanapon kell teljesíteni.

11. § (1) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítását a 3. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint kell kezdeményezni a Humánpolitikai Főosztály útján, amely a javaslatot továbbítja a Gazdálkodási Főosztály részére véleményezés céljából. A javaslatot a véleményekkel együtt a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel a közigazgatási államtitkár útján a miniszter részére jóváhagyás céljából. A miniszter egyetértése esetén a közigazgatási államtitkár megteszi a javaslatot a Kormány részére.

(2) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására irányuló javaslatot a Kit. 52. § (3) bekezdésére, továbbá a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 4. § (1) bekezdésében foglalt határidőre figyelemmel kell megtenni.

12. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző évben a kormánytisztviselő köteles a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a megszerzett szolgálati idejéről rendelkező hatósági bizonyítványt vagy más határozatot a jogosultság megszerzését megelőző év június 30. napjáig a Humánpolitikai Főosztály részére benyújtani.

(2) A Humánpolitikai Főosztály figyelemmel kíséri, hogy az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerző kormánytisztviselő mikor tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

13. § (1) Az öregségi nyugdíjjogosultságot megszerző kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig, de legkorábban a nyugdíjkorhatár betöltésének napját egy évvel megelőzően a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartására irányuló kérelmet nyújthat be a Humánpolitikai Főosztályra. A kérelemhez csatolja a 7. § (4) bekezdés d) pontja szerinti önéletrajzát, valamint azon nyilatkozatát, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartására irányuló eljárásban az általa közölt személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul.

(2) A Humánpolitikai Főosztály a továbbfoglalkoztatási kérelmet – figyelemmel a Kit. 104. § (5) bekezdésére – előkészíti és döntésre felterjeszti a Kormány részére.

14. § (1) A Kit. 89/A. §-a szerinti kérelmezett vezénylés (a továbbiakban: kérelmezett vezénylés) esetén a kormánytisztviselő az erre vonatkozó kérelmét az Intraneten közzétett, „Kérelmezett vezénylés” elnevezésű nyomtatványon, írásban – az önálló szervezeti egység vezetőjének, illetve felettes vezetőjének jóváhagyásával – továbbítja a Humánpolitikai Főosztály részére.

(2) A Humánpolitikai Főosztály a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül továbbítja a közigazgatási államtitkár részére, aki a kérelem kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül dönt a kérelmezett vezénylés jóváhagyásáról vagy elutasításáról. A közigazgatási államtitkár a döntéséről a Humánpolitikai Főosztály útján haladéktalanul tájékoztatja a fogadó szerv hivatali szervezetének vezetőjét és a kormánytisztviselőt. Ha a közigazgatási államtitkár a kormánytisztviselő kérelmezett vezénylését elrendelte, a fogadó szerv öt munkanapon belül kiállítja a kormánytisztviselő számára az új beosztási okiratot. A kérelmezett vezénylés elrendelése esetén az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül a Gazdálkodási Főosztály – a szabadságmegváltás kivételével – intézkedik a kormánytisztviselő illetményének és egyéb járandóságainak kifizetése, valamint a foglalkoztatási igazolás kiadása iránt.

(3) Amennyiben a fogadó szerv hivatali szervezetének vezetője a kérelmezett vezényléssel nem ért egyet, és ezen véleményének a közigazgatási államtitkárral való közlését követő öt munkanapon belül nem születik egyetértés a fogadó szerv hivatali szervezetének vezetője és a közigazgatási államtitkár között, a kérelmezett vezénylésről a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára dönt. Amennyiben a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára egyetért a kérelmezett vezényléssel, a fogadó szerv öt munkanapon belül kiállítja a kormánytisztviselő számára az új beosztási okiratot, a Gazdálkodási Főosztály pedig az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül – a szabadságmegváltás kivételével – intézkedik a kormánytisztviselő illetményének és egyéb járandóságainak kifizetése, valamint a foglalkoztatási igazolás kiadása iránt. Ha a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára nem ért egyet a vezényléssel, a kormánytisztviselőt a Minisztérium foglalkoztatja tovább.

(4) Kérelmezett vezénylés elrendelése esetén a Humánpolitikai Főosztály vezetője gondoskodik a foglalkoztatott vagyonnyilatkozatának és a személyi anyagának kiadásáról. A Gazdálkodási Főosztály vezetője gondoskodik a személyi jövedelemadóval és járulékokkal kapcsolatos igazolás, nyilatkozat és a munkáltatói jövedelemigazolás foglalkoztatott részére történő átadásáról.

15. § (1) A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntetésére vonatkozó kérelmét közös megegyezés, lemondás, illetve próbaidő alatti megszüntetés esetén, a munkavállalónak munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó kérelmét közös megegyezés, illetve próbaidő alatti megszüntetés, politikai tanácsadónak, politikai főtanácsadónak, kabinetfőnöknek politikai szolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésre vonatkozó kérelme esetén a kezdeményezést az Intraneten közzétett kezdeményező feljegyzésen kell benyújtania.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést – az önálló szervezeti egység vezetője javaslatának figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg. Kötelező mértéken felüli munkavégzés alóli felmentést – az önálló szervezeti egység vezetője javaslatának figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg.

16. § (1) A foglalkoztatott jogviszonyának megszűnése, megszüntetése, valamint tartós távolléte esetén köteles a birtokában lévő, a munkáltató által munkavégzés céljából átadott eszközöket, iratokat, igazolványokat a Humánpolitikai Főosztály által a munkatárs részére e-mail útján megküldött, „Elszámolólap” elnevezésű nyomtatványon meghatározott szervezeti egységnél, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál (a továbbiakban: KEF), valamint a NISZ Zrt.-nél leadni, elszámolni és a kapcsolódó igazolásokat beszerezni.

(2) Amennyiben a foglalkoztatott az (1) bekezdésben foglalt elszámolási kötelezettségének hiánytalanul nem tesz eleget, a Minisztérium esetleges követelését peres úton, a jogi képviseletet ellátó szervezeti egységen keresztül érvényesíti. A foglalkoztatott használatában lévő eszközök, továbbá az esetleges illetmény vagy alapbér és egyéb juttatásokkal kapcsolatos visszafizetési kötelezettségek esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója méltányosságból – különösen a visszafizetési kötelezettség összegére, a kormánytisztviselő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, élet- és családi körülményeire, illetve szociális helyzetére figyelemmel – részletfizetést engedélyezhet.

(3) A foglalkoztatott tartós, tizenöt napot meghaladó akadályoztatása esetén az „Elszámolólap”-on feltüntetett elszámolási kötelezettségeket a foglalkoztatott helyett az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt személy teljesíti. Ezt megelőzően a foglalkoztatott által használt eszközökről és a folyamatban lévő ügyiratokról – három fő közreműködésével – jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A foglalkoztatási jogviszony megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatos intézkedésről – a munkáltatói jogkör gyakorlójához történő továbbítást megelőzően – az önálló szervezeti egység vezetőjének a Humánpolitikai Főosztállyal előzetesen egyeztetnie kell

(5) A Minisztériumnál történő foglalkoztatás megszűnésével vagy megszüntetésével, valamint a kérelmezett vezényléssel kapcsolatos okiratokat a Humánpolitikai Főosztály, a jogviszonyra vonatkozó, jogszabályokban előírt igazolásokat a Gazdálkodási Főosztály juttatja el a foglalkoztatott részére.

17. § A foglalkoztatott (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: átadó)

18. § Az átadó az önálló szervezeti egységen belül köteles a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: átvevő) legkésőbb a munkában töltött utolsó napon az álláshelyi feladatait átadni. Az átadásról az Intraneten közzétett, „Jegyzőkönyv feladatkör/munkakör átadás-átvételről” elnevezésű nyomtatványt (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kell kitölteni, melynek elválaszthatatlan részét képezi a teljességi nyilatkozat.

19. § A Jegyzőkönyv tartalmazza

20. § (1) A Jegyzőkönyvben az átadó és az átvevő az eljárással kapcsolatosan írásban észrevételt tehet, amelynek lehetőségéről őket előzetesen tájékoztatni kell.

(2) A Jegyzőkönyvet négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből az egyik az átadót, a másik az átvevőt, a harmadik az önálló szervezeti egység vezetőjét, a negyedik példány a Humánpolitikai Főosztályt illeti meg. A Jegyzőkönyvet abban az esetben is kötelező kitölteni, ha az átadónak nincs olyan feladata és eszköze, ami átadásra kerül. Az álláshelyi feladatok átadás-átvételi Jegyzőkönyvének érvényességéhez az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyása szükséges.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a Jegyzőkönyvet – szakmai, illetve teljességi szempontból – felülvizsgálja, és a felülvizsgálat során talált további tényeknek megfelelően azt kiegészítheti, továbbá ellenőrzi az álláshelyhez kapcsolódó feladatok átadásának teljesülését.

21. § Amennyiben az álláshelyhez kapcsolódó feladat átadására kötelezett munkatárs elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni az átadás-átvételi kötelezettségének, illetve azt megtagadja, a munkáltatói jogkör gyakorlója az önálló szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadóként kijelölt munkatárs – a Jegyzőkönyvet aláíró – két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő munkatárs személyes kezelésében lévő iratokat, amelyeket a Jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távollévő munkatársat a Jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni, ebben az esetben teljességi nyilatkozat készítésére nem kerül sor.

22. § Az átadó átadás-átvételi kötelezettségének megszegését eredményezi

23. § A Kit. 63. § (2) bekezdése alapján amennyiben a foglalkoztatott személyes adataiban változás következik be, arról köteles a Humánpolitikai Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül írásban tájékoztatni az Intraneten közzétett, „Változás-bejelentő lap” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével, a változást alátámasztó dokumentum egyidejű megküldése mellett. A Humánpolitikai Főosztály a bejelentett adatváltozásról a Gazdálkodási Főosztályt haladéktalanul tájékoztatja.

24. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatokat az önálló szervezeti egység ügyrendje szerint kormányzati szolgálati jogviszony esetében feladatleírás, munkaviszony esetében munkaköri leírás tartalmazza.

(2) Az egyes álláshelyekhez tartozó feladatok leírását az önálló szervezeti egység vezetője – az önálló szervezeti egység ügyrendjében foglaltakra figyelemmel – valamennyi, az irányítása alatt foglalkoztatottra vonatkozóan köteles elkészíteni, jóváhagyásra felterjeszteni és naprakészen tartani.

25. § (1) A jogviszony létesítését megelőzően a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a foglalkoztatni kívánt személyt az együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó szabályokról, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről. Összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmet, illetve bejelentést megelőzően az Intraneten közzétett, „Nyilatkozat összeférhetetlenségről” elnevezésű formanyomtatvány kitöltésével szükséges nyilatkozni, melyet papír alapon, egy példányban kell megküldeni a Humánpolitikai Főosztály részére. A beérkezett nyilatkozat vizsgálatát követően a Humánpolitikai Főosztály megküldi az érintett részére a releváns összeférhetetlenségi nyomtatványt, melyet a munkatárs kitöltve, a szükséges aláírásokkal, papír alapon, három példányban a nyilatkozat tartalmát alátámasztó dokumentummal együtt köteles benyújtani a Humánpolitikai Főosztály részére.

(2) A foglalkoztatni kívánt személy az (1) bekezdésben megjelölt, releváns nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik arról, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor összeférhetetlenségi ok vele szemben nem áll fenn, vagy a Kit. 95. § (1)–(8), valamint (10)–(12) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok vele szemben felmerül.

(3) Amennyiben az összeférhetetlenségi ok fennáll, a megfelelő nyomtatvány kitöltésével az érintett a Kit. 95. §-ának rendelkezései alapján bejelenti a jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony fenntartásának engedélyezését.

(4) Amennyiben a további jogviszony létesítéséhez a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkatárs számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését abban az esetben engedélyezheti, ha

(5) A Humánpolitikai Főosztály az (1) bekezdés szerinti kérelmet, a munkatárs előzetes munkáltatói engedélyhez kötött jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatát, valamint az azt alátámasztó okiratot vagy igazolást haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a (4) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a jogviszony létesítésének engedélyezéséről, ha a jogviszony létesítéséhez a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges.

(7) A Humánpolitikai Főosztály a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyezéssel kapcsolatos döntéséről a nyilatkozat egy példányának megküldésével értesíti a munkatársat. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója nem engedélyezi a további jogviszony létesítését, a Humánpolitikai Főosztály felszólítja az érintett munkatársat a további jogviszony harminc napon belüli megszüntetésére.

(8) A kormánytisztviselő haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt. Nem kell a jogviszony megszűnését bejelenteni, ha a jogviszony megszűnésére a határozott idő lejárta miatt került sor, és az engedélyezés során az engedély kibocsátása ennek figyelembevételével történt.

(9) A (2)–(8) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket tartalmazó dokumentumokat a Humánpolitikai Főosztály az érintett munkatárs személyi anyagában helyezi el.

26. § (1) A munkatárs köteles a „Nyilatkozat összeférhetetlenségről” elnevezésű formanyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha jogviszonyának fennállása alatt vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkatársat az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a munkatársnak a felszólításban előírt határidőn belül a Humánpolitikai Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen

27. § A Humánpolitikai Főosztály a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatalától számított harminc napon belül tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

28. § (1) Amennyiben a Minisztérium a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 111. §-a alapján tájékoztatást kap arról, hogy a Kit. hatálya alatt álló foglalkoztatottal szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás – az adatkezelési jogosultságnak a Kit. 173. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamára tekintettel – soron kívüli ügyintézést igényel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a Jogi Főosztály véleményezi, annak megállapítása érdekében, hogy a közölt tények alapján a Minisztérium részéről felmerül-e munkáltatói vagy más intézkedés szükségessége.

(3) Munkáltatói intézkedés szükségessége esetén a Jogi Főosztály az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást javaslatával együtt megküldi a Humánpolitikai Főosztály részére további ügyintézés céljából.

29. § (1) A Minisztérium munkatársai általános munkarendben és általános teljes napi munkaidőben kerülnek foglalkoztatásra, amelytől eltérni jogszabályban és a Szabályzatban meghatározott esetben lehetséges. Az általános munkarend hétfőtől csütörtökig 8 órától 17 óráig, pénteken munkaközi szünet igénybevétele nélkül 8 órától 14 óráig, munkaközi szünet igénybevétele esetén pedig 8 órától 14:30 óráig tart.

(2) A munkatársra irányadó munkarend a beosztási okiratban vagy az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatásban kerül megállapításra.

(3) Amennyiben az álláshelyen ellátandó feladatok jellege lehetővé teszi, a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkatárs erre irányuló kérelmére – a közvetlen vezető javaslatára és az önálló szervezeti egység vezetőjének támogatásával – mérlegelési jogkörében a munkatársra irányadó munkarendtől – a Kit.-ben és az Mt.-ben meghatározott kötelező eseteken túl – eltérő munkarendet (egyedi munkarend) vagy részmunkaidőt is megállapíthat. Jóváhagyás esetén a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedés előkészítéséről.

30. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 118. § (4), (5) és (7) bekezdése, valamint az Mt. 93–94. §-a alapján a munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret tartama négy hónap.

(2) Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a munkaidő-beosztást az önálló szervezeti egység vezetője határozza meg, melyet az érintett munkatárssal legalább tizennégy nappal korábban, legalább négy hétre vonatkozó időtartamra, írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

(3) A munkaidőkeretben történő munkavégzéssel kapcsolatos nyilvántartást az önálló szervezeti egység vezetője vezeti és ellenőrzi. A munkaidőkereten felüli munkaidő a Kit. 122. § (2) bekezdés b) pontja, valamint az Mt. 107. § b) pontja szerinti rendkívüli munkaidőnek minősül. A nyilvántartást a munkaidőkeret lejártát követő tizenöt napon belül az érintett szakterület megküldi a Humánpolitikai Főosztály részére. A munkaidőkereten felüli munkaidő megváltását az önálló szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a Humánpolitikai Főosztályon keresztül a közigazgatási államtitkárnál. Pénzbeli megváltás szükségessége esetén a munkaidőkereten felüli munkaidő megváltást – annak kifizetése céljából – a Humánpolitikai Főosztály továbbítja a Gazdálkodási Főosztály részére. A ledolgozott munkaidő ellenőrzésére a munkáltatói jogkör gyakorlója bármikor jogosult.

(4) A négyhavi munkaidő teljesítését az önálló szervezeti egység vezetője ellenőrzi.

31. § (1) A rendkívüli munkavégzést az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezi, ha az a Minisztérium működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, valamint ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt. A rendkívüli munkaidőt a Humánpolitikai Főosztály vezetője hagyja jóvá.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 123. §-a, illetve az Mt. 110. §-a alapján a munkatársat meghatározott helyen és ideig munkavégzésre történő rendelkezésre állásra kötelezheti. Az ügyelet és készenlét elrendelésére a 31–32. § rendelkezéseit, valamint a Kit. 122. §-ában, illetve az Mt. 108–109. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A rendkívüli munkaidővel, illetve ügyelettel kapcsolatos nyilvántartást a rendkívüli munkaidőt elrendelő önálló szervezeti egység vezetője vezeti, melyet megküld a Humánpolitikai Főosztály, valamint a Gazdálkodási Főosztály részére.

32. § (1) A munkatárs részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés vagy ügyelet ellentételezéseként járó szabadidő kiadását követően adható ki.

(2) A rendkívüli munkaidő, illetve ügyelet ellentételezéseként járó, a Kit. 124. § (3) bekezdésében, illetve az Mt. 143. § (3) bekezdésében meghatározott szabadidőt a rendkívüli munkavégzést, ügyeletet követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni. A szabadidő kiadásáért a rendkívüli munkaidőt, ügyeletet elrendelő önálló szervezeti egység vezetője felelős. A rendkívüli munkaidő, illetve ügyelet nyilvántartását az Intraneten közzétett, „Rendkívüli munkaidő/ügyelet elrendelése/nyilvántartása” elnevezésű nyomtatványon szükséges vezetni.

(3) Ha a rendkívüli munkaidőben, ügyeletben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadására a (2) bekezdés szerint nem került sor, a szabadidő megváltását a rendkívüli munkaidőt, ügyeletet elrendelő önálló szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a Humánpolitikai Főosztályon keresztül a közigazgatási államtitkárnál. A kezdeményezésben részletesen meg kell indokolni, miért maradt el a szabadidő kiadása.

33. § (1) Az önálló szervezeti egység a munkatárs jelenlétéről napi munkaidő-nyilvántartást vezet (a továbbiakban: jelenléti ív). A jelenléti ívek eredeti példányának megőrzése, valamint időszaki ellenőrzések esetén azok rendelkezésre bocsátása – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – az önálló szervezeti egység feladata. A munkatárs a szervezeti egysége által vezetett jelenléti ív aláírásával igazolja a munkahelyén való megjelenés és tartózkodás tényét. Távollétének indokát, jogcímét a jelenléti íven, az alábbi jelölések alkalmazásával, előzetesen meg kell jelölni,

(2) A jelenléti ív alapján a távollévő munkatársakról és a távollét jogcíméről önálló szervezeti egységenként készített és az önálló szervezeti egység vezetője által aláírt távollét-kimutatás elektronikus másolati példányát az illetmenyszamfejtes@em.gov.hu e-mail-címre a tárgyhónap 20. napjáig – amennyiben ez hétvégére vagy munkaszüneti napra esik, úgy az ezt követő munkanapig –, valamint a tárgyhónap utolsó két munkanapján esedékes távollétváltozásokat naponta, legkésőbb 10 óráig kell megküldeni a Gazdálkodási Főosztály részére az illetményszámfejtő programba történő rögzítés céljából.

(3) A munkatársra irányadó napi munkaidő pontos betartását a közvetlen vezetője, valamint szükség szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy ellenőrzi.

(4) A heti és havi munkaidő nyilvántartására a jelenléti ívek szolgálnak, melyeken minden munkatársnak kötelessége a tényleges be-, illetve kilépés időpontját rögzíteni. A jelenléti íven rögzített adatok, valamint a beléptetőrendszer adatainak ellenőrzése a közvetlen vezető felelőssége.

(5) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén a munkatárs közvetlen vezetője, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az érintett munkatárs részére írásbeli figyelmeztetés kiadását, illetve kormánytisztviselő esetén, annak többszöri előfordulását követően, a fegyelmi eljárás megindítását.

(6) Azon munkatársakra vonatkozóan, akiknek a személyi költségei – az Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság feladatkörébe tartozó projektek kivételével – elszámolásra kerülnek a Minisztériumhoz mint kedvezményezetthez tartozó európai uniós, egyéb külföldi és hazai finanszírozású projektek terhére, a jelenléti ívek eredeti példányai – függetlenül attól, hogy a projektfinanszírozással érintett munkatársakon felül az önálló szervezeti egység többi munkatársának jelenléte is az adott jelenléti íven került vezetésre – a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, havonta átadásra kerülnek a Projektfinanszírozási és Lebonyolítási Osztály részére.

34. § A Minisztériumban távmunkavégzésre nincs lehetőség.

35. § A Minisztériumban otthoni munkavégzésre nincs lehetőség.

36. § (1) Ha az álláshelyen ellátandó feladat jellege szükségessé teszi, a beosztási okiratban, illetve a munkaszerződésben a Minisztérium székhelye vagy telephelye mellett vagy helyett Magyarország vagy annak meghatározott része – régió vagy régiók, vármegye vagy vármegyék, járás vagy járások, illetve település vagy települések – is megjelölésre kerülhet.

(2) Az álláshelyen ellátandó feladat jellege különösen abban az esetben teheti szükségessé a rendszeres munkavégzési helyen kívüli foglalkoztatást, ha a feladatok olyan rendszeresen vagy folyamatosan felmerülő helyszíni ellenőrzési, monitoring, projektkoordinációs, kommunikációs, képzési vagy üzemeltetési tevékenységekre terjednek ki, amelyek elvégzése a munkatársnak az irányított, a felügyelt, az ellenőrzött szervezetnél, a mellérendelt szervnél vagy az ügyfélnél történő megjelenése helyszíni munkavégzés nélkül nem vagy csak rendkívüli nehézséggel végezhető el.

(3) A rendszeres munkavégzési helyen kívüli foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat a beosztási okirat, illetve a munkaszerződés, valamint az érintett munkatárs szervezeti egységének ügyrendje tartalmazza.

(4) A Minisztérium a rendszeres munkavégzési helyen kívül foglalkoztatott munkatárs számára

37. § (1) A munkatársak által a tárgyévben igénybe vett szabadságot a Minisztériumnál a WebtisztPro szabadság- és távollétwebmodul (a továbbiakban: WebtisztPro modul) használatával kell nyilvántartani. A munkatársak a tárgyévi, illetve az előző évről engedéllyel áthozott szabadságaikat a WebtisztPro modul segítségével igényelhetik, és az igényelt szabadságot a jogosult vezető engedélyezi, szintén a WebtisztPro modul segítségével. A tárgyévi szabadságon kívüli, egyéb jogcímen történő távolléteket (különösen apát gyermek születése esetén megillető pótszabadság, közeli hozzátartozó halála miatti munkavégzés alóli mentesülés) a tárgyévi szabadságtól elkülönülten, a „Szabadság-nyilvántartó lap” elnevezésű nyomtatványon kell nyilvántartani. Ezekben az esetekben a távollét jogcímét alátámasztó okirat (igazolás) másolatát az igényléstől számított harminc napon belül – hozzátartozó halála miatti mentesítés esetén a hozzátartozója halotti anyakönyvi kivonatának másolatát a mentesítés utolsó napjától számított hatvan napon belül – kell a Humánpolitikai Főosztály részére bemutatni és a szabadság-nyilvántartó laphoz csatolni.

(2) A tárgyévre járó szabadság mértékének megállapítása a Humánpolitikai Főosztály feladata. A munkatárs a WebtisztPro modul segítségével tájékozódik a tárgyévre járó alap- és pótszabadság mértékéről. A helyes szabadságadatok Wintiszt programba történő rögzítése érdekében az önálló szervezeti egység

(3) A Kit. 129. § (2) bekezdése alapján az önálló szervezeti egység vezetője a tárgyév január 10. napjáig összegyűjti és megküldi a Humánpolitikai Főosztály részére az önálló szervezeti egység munkatársai által az előző évben igénybe nem vett alap- és pótszabadság átviteléhez szükséges szolgálati érdek – politikai felsővezető által jóváhagyott – írásbeli indoklását valamennyi érintett vonatkozásában. Az igénybe nem vett szabadság átvitelét a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti. A munkáltatói engedélyről a Humánpolitikai Főosztály a (2) bekezdésben meghatározottak szerint tájékoztatja a munkatársat, valamint ezzel egyidejűleg az önálló szervezeti egység vezetőjét.

(4) Az önálló szervezeti egység vezetőjének felelőssége, hogy a munkatársak a tárgyévben valamennyi szabadságukat megfelelő ütemezéssel, a jogszabályban meghatározott határidők lejárta előtt igénybe vegyék. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy tárgyévi szabadság ne kerüljön átvitelre a tárgyévet követő évre.

(5) A munkatársat a Kit. 128. §-a, valamint az Mt. 115–121. §-a alapján a tárgyévben megillető rendes szabadság kiadása és kivétele a WebtisztPro modulban történő igényléssel és

(6) A miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár és a helyettes államtitkár szabadságának igénybevételét tizenöt nappal korábban, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának, a Humánpolitikai Főosztály útján, elektronikus úton, előzetesen szükséges bejelenteni. A miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár és a helyettes államtitkár szabadságának igénybevételét húsz nappal korábban szükséges a Humánpolitikai Főosztály részére bejelenteni.

38. § Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles közvetlen felettes vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a keresőképtelenség lezárását követő öt munkanapon belül a Gazdálkodási Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a munkatárs közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

39. § A munkatársat a Kit. 93. § (2) bekezdés g) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) mértékét, valamint a Kit. 151. § (18) bekezdése szerinti alkotói szabadság igénybevételének kezdő időpontját és mértékét a Humánpolitikai Főosztály az oktatási intézmény által kiállított igazolás alapján tartja nyilván. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a „Tanulmányi munkaidő kedvezményt nyilvántartó lap” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével történik. A jogosultság igénybevételének jóváhagyására a 37. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak irányadóak.

40. § A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kit. 131. § (1) bekezdése és 157. §-a vagy az Mt. 128. §-a, 130. §-a, 131. § (1) bekezdése és 132. §-a szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója biztosítja, mely alapján a Humánpolitikai Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azokat megküldi a Gazdálkodási Főosztálynak és a kérelmezőnek.

41. § (1) Ha a munkatárs a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy o) pontja, illetve az Mt. 55. § (1) bekezdés k) vagy l) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a kormánytisztviselőt, illetve a munkavállalót a Kit. 135. § (2) bekezdése vagy az Mt. 146. § (6) bekezdése alapján a felek megállapodása szerint illeti meg díjazás.

(2) Ha a munkatárs kezdeményezi a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A munkatárs a kérelmet – vezetői jóváhagyást követően – megküldi a Humánpolitikai Főosztály részére. A Humánpolitikai Főosztály a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyét követően elkészíti az okiratot a munkatárs részére.

(3) Az önkéntes véradásban részt vevő munkatárs a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, de legalább négy órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A véradásban részt vevő munkatárs a tárgyévben a véradás időpontjától számított hatvan napon belül, de legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig további egy munkanapra mentesül a rendelkezésreállási, illetve a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.

(4) Az önkéntes véradónak járó szabadnapot pénzben megváltani nem lehet. Az önkéntes véradással összefüggő mentesítés időtartamára a munkatársnak illetmény vagy alapbér jár. A mentesítés napjára vonatkozó igényt legkésőbb az igénybevételt megelőző 5. munkanapon belül kell a Humánpolitikai Főosztály részére írásban, a véradáson való részvételről szóló igazolás egyidejű csatolásával bejelenteni. Az igénybe vett napok számát a Humánpolitikai Főosztály tartja nyilván.

(5) Az a munkatárs, aki a rendelkezésreállási, illetve a munkavégzési kötelezettsége terhére önkéntes munkát kíván vállalni, az önkéntes munkavégzés megkezdését megelőzően, legalább tíz munkanappal – a közvetlen vezetője és a felettes állami vezetője által támogatott kérelmével, a Humánpolitikai Főosztály útján – munkaidő-kedvezményt kérelmezhet a közigazgatási államtitkártól. A kérelemnek tartalmaznia kell az önkéntes munka meghatározását, továbbá annak helyét és időtartamát.

(6) Az önkéntes munkavégzés közigazgatási államtitkár által jóváhagyott időtartamára, de tárgyévenként legfeljebb három munkanapra – a Kit. 93. § (2) bekezdés k) pontja alapján – a munkatárs mentesül a rendelkezésreállási, valamint a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.

(7) Az önkéntes munka teljesítéséről szóló igazolását a munkatárs a tevékenység befejezését követő öt munkanapon belül köteles a Humánpolitikai Főosztály részére benyújtani.

(8) Az (5) bekezdés szerinti önkéntes munkának minősül különösen a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben meghatározott tevékenység.

(9) A (6) bekezdés szerinti mentesítés időtartamára a munkatársnak illetmény vagy alapbér jár. A mentesítés időtartamát a Humánpolitikai Főosztály tartja nyilván.

(10) Az osztályvezető a Kit. 93. § (2) bekezdés k) pontja alapján – illetmény fizetése mellett – évente négy munkanapra mentesül a rendelkezésreállási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, amely csak a tárgyévben és abban az esetben adható ki és vehető igénybe, ha az alapszabadság és a pótszabadság már kiadásra került. Az osztályvezető részére a munkavégzés alóli mentesítéssel érintett napok arányos része jár, ha a kormányzati szolgálati jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, vagy osztályvezetővé történő kinevezése év közben történt. A jelen bekezdésben részletezett munkaidő-kedvezmény nem minősül szabadságnak, azt pénzben megváltani nem lehet.

(11) A munkatárs a születésnapja hetében – a közvetlen vezetőjével egyeztetett napon – egy munkanapra illetmény vagy alapbér fizetése mellett mentesül a rendelkezésreállási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

42. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által átruházott hatáskörben a Kit. 96. §-ában meghatározott teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört

(2) A teljesítményértékelés elemeit a teljesítményértékelési informatikai rendszerben a megfelelő értékelőlapokon, elektronikusan kell meghatározni és értékelni.

(3) Az elektronikusan elkészített értékelőlapokat három példányban kell kinyomtatni, melynek egy példányát – aláírást követően – a kormánytisztviselőnek át kell adni. Egy példány az értékelő vezető által kerül megőrzésre, további egy példányt a Humánpolitikai Főosztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.

(4) A Kit. 134. § (5) bekezdése szerinti illetménymódosítás kezdeményezése esetén az értékelőlap egy további példányát a „Teljesítményértékeléssel összefüggő illetménymódosítás kezdeményezése” elnevezésű nyomtatványhoz kell mellékelni.

(5) A kormánytisztviselő az értékelő vezetőnél a tárgyévben egyszer kezdeményezheti a munkateljesítményének értékelését a Humánpolitikai Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett.

43. § (1) A munkatársat a Kit. 141. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredményes, példamutató munkájáért a munkáltatói jogkör gyakorlója írásbeli dicséretben részesítheti.

(2) Az írásbeli dicséret kiadása a 3. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint kezdeményezhető. Az írásbeli dicséretben részesítésről a kezdeményező vezető egyidejűleg tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre negyedévente egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a munkatárs, aki a megelőző egy évben fegyelmi büntetés hatálya alatt állt.

44. § (1) A kormánytisztviselő teljesítmény elismerésben a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető. A teljesítmény elismerésre évente legfeljebb két alkalommal kerülhet sor.

(2) Teljesítmény elismerés az elismerés mértékére vonatkozó javaslattal együtt, a 3. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint kezdeményezhető. A teljesítmény elismerés mértékére vonatkozó javaslat megtétele előtt egyeztetni szükséges a Gazdálkodási Főosztállyal a fedezet rendelkezésre állásáról. A javaslat engedélyezéséről a közigazgatási államtitkár dönt.

45. § (1) A kormánytisztviselő motivációs elismerésben a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) A motivációs elismerésre az a foglalkoztatott jogosult, aki a Minisztériummal (ideértve a Minisztérium jogelőd szerveit) fennálló legalább hat hónapos kormányzati szolgálati jogviszonnyal, politikai szolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában feltétel, hogy a foglalkoztatott a Minisztériumnál legalább három hónapot aktív állományban töltsön, azzal, hogy a hat hónapos időtartam meghatározása szempontjából az egyes távollétben töltött időszakokat össze kell számítani. A hat hónapos időtartam számítása szempontjából jogviszonyváltás esetén figyelembe kell venni a korábbi, a Minisztériumnál más foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt. A politikai szolgálati jogviszonnyal rendelkezők esetében összeszámítandó a Minisztériumnál korábban fennálló politikai szolgálati jogviszony időtartama. Ebben az esetben a két jogviszony között eltelt idő maximum harminc nap lehet.

(4) Motivációs elismerés az elismerés mértékére vonatkozó javaslattal együtt a 3. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint kezdeményezhető. A motivációs elismerés mértékére vonatkozó javaslat megtétele előtt egyeztetni szükséges a Gazdálkodási Főosztállyal a fedezet rendelkezésre állásáról. A javaslat engedélyezéséről a közigazgatási államtitkár dönt.

(5) Motivációs elismerésre évente legfeljebb két alkalommal kerülhet sor.

(6) A motivációs elismerésre vonatkozó tárgynapról a közigazgatási államtitkár dönt. A motivációs elismerésre nem jogosult,

(7) Az elismerésre jogosultak listáját a Humánpolitikai Főosztály a Gazdálkodási Főosztály részére legkésőbb a közigazgatási államtitkári döntést követően, a tervezett kifizetést megelőző húsz napon belül megküldi.

46. § (1) A munkavállaló magas színvonalú munkája elismeréseként, vagy egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként pénzbeli juttatásban részesíthető.

(2) A pénzbeli juttatás megállapítására és kifizetésére a 45. § szabályai – a 45. § (6) bekezdés b) pontja kivételével – megfelelően alkalmazandók.

47. § A Humánpolitikai Főosztály nyilvántartja a szolgálati elismerésre jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot elkészíti, és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot a Humánpolitikai Főosztály – legalább öt munkanappal a kifizetés esedékességét megelőzően – továbbítja a Gazdálkodási Főosztálynak számfejtés és kifizetés céljából. A kifizetés napja megegyezik a szolgálati elismerésre való jogosultság napjával.

48. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő, vagy más kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője részére célhoz köthető feladatot és céljuttatást állapíthat meg a Kit. 146. §-ában és a Kit. vhr. 33–36. §-ában foglaltak szerint.

(2) Célhoz köthető feladat és céljuttatás megállapítása a 3. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint kezdeményezhető az Intraneten közzétett, „Célfeladat kiírásáról szóló megállapodás” elnevezésű nyomtatványon.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a kormánytisztviselő a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon rögzítik a céljuttatás Kit. vhr. 33. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeket. A Humánpolitikai Főosztály a megállapodást a Gazdálkodási Főosztály részére, pénzügyi ellenjegyzés céljából továbbítja. A célfeladat kiírásához és a céljuttatás megállapításához a közigazgatási államtitkár jóváhagyása szükséges.

(4) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban a kormánytisztviselő nyilatkozik arról, hogy a célfeladat keretében ellátandó feladatok nem tartoznak az álláshelyen ellátandó feladatok körébe, vagy amennyiben ilyen feladatokat lát el célfeladatként, ezek az álláshelyen ellátandó általános munkaterhet meghaladják.

(5) A célfeladat teljesítését a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített, teljesítésigazolásra jogosult személy igazolja az Intraneten közzétett, „Teljesítésigazolás” elnevezésű nyomtatványon. A céljuttatás kifizetéséhez a közigazgatási államtitkár jóváhagyása szükséges.

49. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavállaló részére többletfeladatot és annak teljesítéséért juttatást állapíthat meg az Mt. 16. §-a alapján.

(2) A többletfeladat megállapítása és annak teljesítéséért juttatás a 3. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint kezdeményezhető az Intraneten közzétett, „Többletfeladat megállapítása” elnevezésű nyomtatványon.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló a többletfeladat kiírásáról szóló megállapodásban rögzítik a juttatás feltételeit. A Humánpolitikai Főosztály a megállapodást a Gazdálkodási Főosztály részére, pénzügyi ellenjegyzés céljából továbbítja. A többletfeladat kiírásához és a juttatás megállapításához a közigazgatási államtitkár jóváhagyása szükséges.

(4) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban a munkavállaló nyilatkozik arról, hogy a többletfeladat keretében ellátandó feladatok nem tartoznak a munkakörében ellátandó feladatok körébe, vagy amennyiben ilyen feladatokat lát el többletfeladatként, ezek a munkakörben ellátandó általános munkaterhet meghaladják.

(5) A többletfeladat teljesítését a (2) bekezdés szerinti okiratban rögzített teljesítésigazoló aláírásával igazolja az Intraneten közzétett, „Többletfeladat igazolása” elnevezésű nyomtatványon. A juttatás kifizetéséhez a közigazgatási államtitkár jóváhagyása szükséges.

50. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a munkatárs és a politikai felsővezető (a továbbiakban együtt: cafetéria-juttatásra jogosult személy).

(2) A Kit. 147. § (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából távollétnek minősül

(3) A Minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállaló cafetéria-juttatásra való jogosultsága tekintetében illetmény alatt alapbért kell érteni. Az Mt. 29. § (2) bekezdése, az Mt. 70. § (3) bekezdése, az Mt. 78. § (3) bekezdése, valamint az Mt. 79. § (2) bekezdése alapján járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

(4) A Minisztérium az adóévben cafetéria-juttatás keretében – az Szja tv. 71. § (1) bekezdése szerint – Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott, korlátozott rendeltetésű fizetési számlára utalt béren kívüli juttatást biztosít.

(5) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a cafetéria-juttatásra jogosult személyek tekintetében a központi költségvetési törvényben meghatározott éves keretösszeg mértékéig, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott béren kívüli juttatási elemeket, továbbá a Kit. 159. §-a szerinti juttatást foglalja magában. A cafetéria-juttatás mértékének megállapításához szükséges fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatát, valamint a vonatkozó közterhek megállapítását a Gazdálkodási Főosztály végzi.

(6) Az éves cafetéria-keret időarányos része jár

(7) A cafetéria-keret összege megegyezik a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatott cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs esetében.

(8) A cafetéria-keret időarányos részére jogosult a munkatárs a Kit. 147. § (3) bekezdésében és a Kit. vhr. 37. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetben.

51. § (1) A cafetéria-juttatást a Kit. vhr. 37. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint tárgyév március 1. napjáig kell elektronikus úton igényelni. Az igénylés a cafetéria-juttatásra jogosult személy által a Gazdálkodási Főosztály 52. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásában meghatározott módon elérhető webes felületen rögzített nyilatkozat (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat). A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható. Ha a tárgyévben hatályos szabályozásra figyelemmel nem szükséges nyilatkozattétel, a tájékoztatásban a kiutalás tervezett időpontja kerül rögzítésre.

(2) A cafetéria-juttatás az adóévben számfejtésre kerül a cafetéria-juttatásra jogosult személy részére. Abban az esetben, ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a számlaszámát nem bocsátja előzetesen a Gazdálkodási Főosztály rendelkezésére, a számlaszám pótlásáig a juttatás nem kerül kiutalásra. Az adóévben ki nem utalt éves cafetéria-juttatás a következő évre nem vihető át.

(3) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttató is ugyanazon a jogcímen részesíti juttatásban, abban az esetben az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn a Minisztériumtól igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.

52. § (1) A Gazdálkodási Főosztály a cafetéria-juttatás mértékéről elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.

(2) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Gazdálkodási Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik, ide nem értve a Minisztériummal fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének esetét.

(3) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, egyúttal nyilatkoztatja arról, hogy a korábbi munkáltatójánál milyen jogcímen és milyen mértékben vett igénybe cafetéria-juttatást.

(4) Figyelemmel a Kit. vhr. 37. § (2) bekezdésére, ha a munkatárs cafetéria-juttatásra való jogosultsága – foglalkoztatási jogviszonyának változása vagy egyéb okból – év közben megszűnik, és a cafetéria-keret időarányos csökkentésére nincs mód, a részére kiutalt cafetéria-juttatás – Gazdálkodási Főosztály által meghatározott – időarányos részét meghaladóan igénybe vett összegét köteles megtéríteni. A megtérítést az alábbi sorrendnek megfelelően kell teljesíteni:

(5) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

53. § (1) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a gyermeket nevelő kormánytisztviselőnek a Kit. 159. §-a, valamint a Kit. vhr. 57. §-a alapján gyermekenként magasabb összegű cafetéria-juttatás nyújtható. Amennyiben a tárgyévben a magasabb összegű cafetéria-juttatás nyújtását a közigazgatási államtitkár jóváhagyja, a kormánytisztviselő a költségvetési törvényben meghatározott éves cafetéria-juttatásának keretén felül – gyermekenként – a gyermek tízéves koráig 50 000 forint összegű cafetéria-juttatás igénylésére jogosult. A keretösszeg nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra, valamint a választott juttatások jogszabály szerinti adó- és járulékterheire.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatás igénylése iránti kérelmet az Intraneten közzétett, „Kérelem magasabb összegű cafetéria-juttatás iránt” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletek csatolásával a Humánpolitikai Főosztály részére kell megküldeni. A Humánpolitikai Főosztály a kérelemben foglaltak ellenőrzését követően tájékoztatja a Gazdálkodási Főosztályt az emelt összegű cafetéria-juttatásra jogosultak köréről a cafetéria-juttatás kifizetése céljából.

(3) Pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított harminc napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt lehet benyújtani a Humánpolitikai Főosztály részére. Az újonnan keletkezett kormányzati szolgálati jogviszony tekintetében a juttatás iránti kérelem benyújtására a jogviszony létrejöttétől számított harminc napon belül van lehetőség.

54. § A Minisztérium az alábbi vissza nem térítendő családtámogatási juttatásokat nyújtja a munkatársak részére:

55. § (1) A Kit. vhr. 65. § (2) és (3) bekezdése alapján gyermeknevelési támogatásra jogosult munkatársnak a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmét minden év április 15. és május 15. napja között az Intraneten közzétett, „Kérelem, gyermeknevelési támogatás folyósításához” elnevezésű nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtania a Humánpolitikai Főosztály részére. A kérelemben nyilatkozni kell a jogosultság feltételeinek fennállásáról, valamint – amennyiben korábban nem került a Humánpolitikai Főosztályra benyújtásra – csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának, gyám kirendelése esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát. A Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kérelemhez csatolni kell a tanulói jogviszony fennállását igazoló iratot.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Gazdálkodási Főosztály legkésőbb július 31. napjáig folyósítja.

(3) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított harminc napon belül az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Humánpolitikai Főosztály részére. A Humánpolitikai Főosztály a kérelemben foglaltak ellenőrzését követően kezdeményezi a Gazdálkodási Főosztálynál a támogatási összeg számfejtését. A Gazdálkodási Főosztály a kezdeményezést követő harminc napon belül folyósítja a gyermeknevelési támogatás összegét.

(4) Ha a foglalkoztatási jogviszony év közben keletkezik, a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatási jogviszony létrejöttétől számított harminc napon belül az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Humánpolitikai Főosztály részére. Az e bekezdés szerint hiánytalanul benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatás időarányos részét a Gazdálkodási Főosztály a kérelem Gazdálkodási Főosztályra történő beérkezésétől számított harminc napon belül folyósítja.

(5) A foglalkoztatási jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel köteles a részére folyósított, de a foglalkoztatási jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással időarányosan elszámolni.

(6) A közigazgatási államtitkár – egyedi mérlegelési jogkörében eljárva – különös méltánylást érdemlő esetben a fenti szabályozástól eltérő módon engedélyezheti a költségtérítés igénybevételét.

56. § (1) A Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a munkatárs iskolakezdési támogatásra jogosult.

(2) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelem az Intraneten közzétett, „Kérelem iskolakezdési támogatás iránt” elnevezésű nyomtatványon nyújtható be a Humánpolitikai Főosztály részére az előírt mellékletekkel együtt. A kérelemben nyilatkozni kell a jogosultság feltételeinek fennállásáról. A Kit. vhr. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben csatolni szükséges az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott diákigazolvány másolatát vagy a közreműködő intézmény által kiadott, a diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás másolatát.

57. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdése szerint vissza nem térítendő családalapítási támogatásban részesül, ha gyermeke született, vagy gyermeket fogadott örökbe.

(2) A támogatás összege – gyermekenként – a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdésében meghatározott összeg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti a kérelmet a gyermek születése napjától vagy örökbefogadása napjától számított hat hónapon belül az Intraneten közzétett, „Kérelem családalapítási támogatás folyósításához” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani a Humánpolitikai Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozat másolatát.

58. § (1) A Lakhatási és Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a Kit. vhr. 19. § (1) bekezdés g) pont gk) alpontja, valamint a Kit. vhr. 74. §-a alapján létrehozott, a VII. és VIII. Fejezetben meghatározott, nem alanyi jogon járó juttatások – az illetmény-, illetve alapbérelőleg, a közszolgálat halottjává nyilvánítás és kegyeleti intézkedések, valamint az állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolás kiállításának kivételével – elbírálása tekintetében a közigazgatási államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.

(2) A Bizottság elnöke a Humánpolitikai Főosztály vezetője vagy az általa az elnöki feladatok ellátására kijelölt személy.

(3) A Bizottság tagjai

(4) A Bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Minisztérium közigazgatási államtitkára által delegált személy látja el.

(5) A Minisztériumban képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselői kötelesek a soron következő ülésre szóló meghívó kézbesítésétől számított öt napon belül egybehangzó javaslatot tenni a Humánpolitikai Főosztály vezetője részére a (3) bekezdés e) pontjában megjelölt személyre, ennek hiányában e szakszervezetek képviselői tanácskozási joggal, állandó bizottsági tagokként vesznek részt a Bizottság ülésén.

(6) A bizottsági ülés állandó résztvevői

(7) A Bizottság feladatai teljesítése során – amennyiben szükséges – tanácskozási joggal eseti jelleggel más személyeket is bevonhat munkájába.

59. § (1) A Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.

(2) A Bizottság üléseit az elnök hívja össze szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább két alkalommal. A Bizottság elnöke az év első ülésén tájékoztatást ad a Bizottság éves munkatervéről és az ülések várható időpontjáról. A második rendes ülést minden év október 31. napját megelőző időpontban kell megtartani. Sürgős döntést igénylő esetekben a Bizottság elnökének jóváhagyása esetén a Bizottság soron kívül is összehívható. Ebben az esetben a Bizottság a Bizottság elnökének pozitív döntését követő öt munkanapon belül ülésezik.

(3) A Bizottság határozatképes, ha az elnökön kívül a tagok legalább fele jelen van. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A Bizottság a kérelmek elbírálása során a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett érvényesíti a szociális rászorultság szempontját. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét, a kérelemben megjelölt egyéb indokait, illetve lakáscélú kérelem esetében a kérelmező lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, továbbá a kérelmező munkavégzéséről a szervezeti egység vezetője által alkotott véleményét.

60. § (1) A Bizottság a benyújtott kérelmekről bizottsági ülés tartásával vagy a 61. § szerint hoz döntést.

(2) Bizottsági ülés tartása esetén a titkár témakörönkénti bontásban előkészíti a beérkezett kérelmeket, és összefoglaló táblázatot készít, illetve előkészíti a soron következő ülés meghívóját. A titkár a Bizottság elnökével történt egyeztetést követően az előkészített anyagot legkésőbb az ülés tervezett időpontja előtt hét munkanappal elektronikus úton megküldi az 58. § (6) bekezdés a)–d) pontjában, valamint – szükség esetén – az 58. § (7) bekezdésében megjelölt személyeknek.

(3) Az ülést a Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az 58. § (4) bekezdésében megjelölt személy vezeti. Amennyiben e személy akadályoztatásánál fogva az ülésen nem tud részt venni, az ülés nem tartható meg.

(4) A Bizottság ülésén a határozatképesség megállapítását követően a Gazdálkodási Főosztály képviselője nyilatkozik a VII. és VIII. Fejezetben meghatározott juttatások rendelkezésre álló forrásainak aktuális mértékéről és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről, valamint azok időintervallumáról. Amennyiben az ülésre szóló meghívó megküldését követően érkezett kérelem a Bizottsághoz, annak napirendi pontként történő felvételéről a Bizottság a határozatképesség megállapítását követően szavazással dönt. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének szavazata dönt.

(5) A Bizottság üléseiről emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. Az emlékeztetőhöz csatolni kell a Bizottság tagjai és a Minisztériumban képviselettel rendelkező szakszervezetek által delegáltak képviseletre való jogosultságát igazoló dokumentumot. A Bizottság elnöke gondoskodik az emlékeztetőnek és a döntési javaslatoknak legkésőbb az ülés megtartásától számított öt munkanapon belül történő megküldéséről a közigazgatási államtitkárnak.

61. § (1) A Bizottság elnöke mérlegelés alapján dönthet arról, hogy a döntéshozatalra bizottsági ülés tartása nélkül, írásbeli szavazással, elektronikus levelezés útján kerüljön sor (elektronikus szavazás). Ez esetben a titkár témakörönkénti bontásban előkészíti a beérkezett kérelmeket, és rövid összefoglalót készít, melyet a Gazdálkodási Főosztály a 60. § (4) bekezdése szerinti előzetes nyilatkozatával együtt a Bizottság elnökének jóváhagyását követően elektronikus úton megküld a Bizottság tagjainak, a Bizottság állandó meghívott résztvevőinek, valamint Bizottság elnöke által meghatározott munkatársaknak.

(2) A Bizottság elnöke és tagjai az előkészített anyag kézbesítésétől számított három munkanapon belül meghozzák döntésüket, és szavazatukat elektronikus úton megküldik a Bizottság elnökének, valamint a titkárnak. Amennyiben a döntés meghozatalához kiegészítő információra van szükségük, az arra vonatkozó kérdést a titkár részére kell elektronikus úton megküldeni, aki legkésőbb a következő munkanapon köteles a feltett kérdést megválaszolni, ezzel egyidejűleg a beérkezett kérdésekről és válaszokról az elnököt és a tagokat is tájékoztatja.

(3) Elektronikus szavazás során az 59. § (3) bekezdésének határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek a Humánpolitikai Főosztály részére, amennyi tag a Bizottság határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

(4) Az elektronikus szavazásról készült feljegyzést a Bizottság tagjainak elektronikus válaszaival kiegészítve legkésőbb a szavazás lezárását követő öt munkanapon belül fel kell terjeszteni a közigazgatási államtitkár részére. Az ügyiratot úgy kell előkészíteni és továbbítani, hogy annak kinyomtatott formában tartalmaznia kell a (2) bekezdés szerinti kérdéseket és válaszokat, továbbá az elektronikus úton megküldött szavazatokat tartalmazó e-maileket.

62. § (1) A VII. és VIII. Fejezetben meghatározott, nem alanyi jogon járó juttatások megadásáról, mértékéről – az 58. § (1) bekezdésében meghatározottak kivételével – a Bizottság javaslatának figyelembevételével a közigazgatási államtitkár dönt.

(2) A közigazgatási államtitkár döntését követően a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik a kérelmező értesítéséről a munkáltatói döntéssel kapcsolatban. Az 58. § (6)–(7) bekezdésében meghatározott személyeket a titkár elektronikus úton tájékoztatja.

(3) A közigazgatási államtitkár egyedi mérlegelési jogkörében eljárva különös méltánylást érdemlő esetben

63. § (1) A Minisztérium a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásától függően az alábbi visszatérítendő szociális juttatásokat nyújthatja a munkatársak részére:

(2) Krízistámogatás a Kit. vhr. 73. §-ában meghatározott szociális keret, míg illetményelőleg a Kit. vhr. 80. §-ában meghatározott illetményelőleg-keret terhére és erejéig nyújtható.

(3) A KSz alapján kötendő támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződések elkészítését a Humánpolitikai Főosztály végzi a Jogi Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály bevonásával.

64. § (1) A Kit. vhr. 76. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő kormánytisztviselő illetményelőleg, az Szja tv. 72. § (4) bekezdés g) pontja alapján a munkavállaló alapbérelőleg folyósítását igényelheti.

(2) Nem igényelhet illetményelőleget, vagy alapbérelőleget a munkatárs a Kit. vhr. 77. §-ában meghatározott esetekben, továbbá, ha a levonás feltételei nem biztosítottak, így különösen, ha csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásában részesül, vagy fizetés nélküli szabadságon van.

(3) Az illetmény-, illetve alapbérelőleg iránti kérelemről a Humánpolitikai Főosztály vezetője dönt. A munkatárs részére naptári évenként legfeljebb két alkalommal engedélyezhető illetmény- és alapbérelőleg felvétele. Az illetményelőleg és alapbérelőleg engedélyezésének feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és az, hogy a munkatárs az előzőleg felvett illetményelőleg vagy alapbérelőleg összegével teljes egészében elszámolt.

(4) Az illetményelőleg és alapbérelőleg folyósítása iránti, az Intraneten közzétett, „Kérelem illetményelőleg vagy alapbérelőleg folyósításához” elnevezésű nyomtatványon benyújtott – a jogszabályban meghatározott feltételek fennállásának igazolását követően jóváhagyott – kérelmet a Humánpolitikai Főosztály megküldi a Gazdálkodási Főosztály részére.

(5) Az illetményelőleg vagy alapbérelőleg összege legfeljebb a Kit. vhr. 78. §-ában meghatározott összeg.

(6) Az illetményelőleg vagy alapbérelőleg visszafizetési idejére a Kit. vhr. 79. §-a irányadó, azzal, hogy az igénylő munkatárs kérésére, a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető.

(7) Az illetményelőleg vagy alapbérelőleg összegét a Gazdálkodási Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből, illetve alapbéréből.

(8) A Kit. vhr. 79. § (3) vagy (4) bekezdése szerint esedékessé váló összeg tekintetében, amennyiben a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, úgy a tartozás behajtásáról – a Jogi Főosztály közreműködésével – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik. A Humánpolitikai Főosztály vezetője méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

(9) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg vagy alapbérelőleg visszafizetésének igazolása, valamint az illetményelőleg vagy alapbérelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése a Gazdálkodási Főosztály feladata.

65. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 58. §-ában foglaltak szerint visszatérítendő családalapítási támogatás kamatmentes juttatást igényelhet. A Minisztérium – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – elsősorban azoknak a munkatársaknak a családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 58. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

(2) Családalapítási támogatásban a munkatárs a Kit. vhr. 60. §-ában és 61. § (1) bekezdésében foglalt feltételek mellett akkor részesíthető, ha hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás visszafizetésének biztosítására

(3) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

(4) A családalapítási támogatás mértéke legfeljebb a Kit. 161. § (1) bekezdésében megjelölt összeg. A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének határideje (e § alkalmazásában a továbbiakban: futamidő) a Kit. vhr. 62. § (1) bekezdésében meghatározott határnap. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztő részletek megfizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet. A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja a Minisztérium és a támogatásban részesült munkatárs közötti szerződés hatálybalépését követő hónap első napja.

(5) A családalapítási támogatás iránti kérelmet az önálló szervezeti egység vezetője javaslatával ellátva az Intraneten közzétett, „Kérelem visszatérítendő családalapítási támogatás folyósításához” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével lehet előterjeszteni a Humánpolitikai Főosztályon.

(6) A kérelem leadásakor be kell mutatni a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen

(7) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs pályakezdőnek minősül, a Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(8) A Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztő részlet összegére.

(9) A támogatási szerződést a Minisztérium képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi Főosztály vezetőjének jogi ellenjegyzése és a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének pénzügyi ellenjegyzése mellett.

(10) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

66. § (1) Kérelem esetén a Minisztérium visszatérítendő krízistámogatásban részesítheti

(2) A kérelmező csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3) A visszatérítendő krízistámogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg.

(4) A krízistámogatás iránti kérelmet a közvetlen felettes vezető javaslatával ellátva az Intraneten közzétett, „Kérelem visszatérítendő krízistámogatás megállapítása iránt” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani a Humánpolitikai Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni a krízistámogatás indokát és összegét. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat. A Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott támogatás iránti kérelmet a Kit. vhr. 71. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell benyújtani, melyhez – haláleset miatt benyújtott kérelem esetén – csatolni kell

(5) A kérelmező a tárgyévben – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.

(6) A tárgyévben a már visszatérítendő támogatásban részesített és korábbi krízistámogatásával már elszámolt kérelmező évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

(7) A kérelem elbírálásánál előnyben részesül

(8) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (e § alkalmazásában a továbbiakban: futamidő) legfeljebb két év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztő részletek megfizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(9) A Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztő részlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Gazdálkodási Főosztályt.

(10) A támogatási szerződést a Minisztérium képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi Főosztály vezetőjének jogi ellenjegyzése és a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének pénzügyi ellenjegyzése mellett.

(11) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

67. § (1) Az elhunyt munkatársat, ha elhalálozásakor a Minisztérium munkatársa, nyugalmazott munkatársa vagy a Minisztérium jogelőd szervének nyugalmazott munkatársa volt – a kegyelet méltó kifejezéseként – érdemei, életútja alapján a Minisztérium a közszolgálat halottjává nyilváníthatja, ha megfelel a Kit. 148. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek. Egyedi elbírálás alapján az elhunyt munkatárs temetési költségét a Minisztérium – a (3) bekezdésben foglalt mértéknek megfelelően – átvállalja.

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánítást – megfelelő indokolással – az elhunyt munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője vagy más vezető a halálesetről való tudomásszerzéstől számított nyolc munkanapon belül kezdeményezheti a Humánpolitikai Főosztálynál. A közszolgálat halottjává nyilvánításról a felterjesztéstől számított nyolc munkanapon belül a közigazgatási államtitkár dönt.

(3) A kegyeleti kiadásokra esetenként fordítható összeg a temetkezési szolgáltató által a temetést intéző hozzátartozó vagy a Minisztérium nevére kiállított eredeti számlák összege, de legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszöröse lehet, melyet a Minisztérium a temetést intéző hozzátartozó részére folyósít. Az eredeti számlát legkésőbb az elhalálozástól számított százhúsz napon belül kell a Humánpolitikai Főosztályra benyújtani. A költségviselés mértékéről a közigazgatási államtitkár dönt.

(4) A döntésről a Humánpolitikai Főosztály értesíti a Minisztériummal kapcsolatot tartó hozzátartozót.

(5) A közszolgálat halottjává nyilvánítás körében nyújtandó, a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelően a kegyeleti kiadások részbeni vagy teljes összegű megtérítésének kifizetéséről a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

(6) A Minisztérium kegyeleti intézkedéseket tehet az (1)–(2) bekezdés alá nem tartozó elhunyt munkatárs esetében. Kegyeleti intézkedés különösen a szakterület kezdeményezésére Minisztérium nevében koszorú elhelyezése. A Gazdálkodási Főosztály igazolja a szükséges fedezet rendelkezésre állását.

68. § (1) A Minisztérium a munkatárs részére lakhatási jellegű támogatást nyújthat.

(2) A Minisztérium – a jogszabályi és a jelen szabályzatban foglalt feltételek teljesülése esetén, a fedezet rendelkezésre állásától függően, továbbá a b) pont vonatkozásában a szolgálati lakás megüresedése esetén – az alábbi lakhatási támogatásokat nyújthatja a munkatársak részére:

69. § (1) A lakhatási jellegű támogatások elbírálásának általános szabályait a Kit. vhr. 38–43. §-a tartalmazza. A kérelem elbírálásánál az igénylő munkatárs havi bruttó jövedelmét, a háztartásban egy főre eső havi bruttó jövedelem összegét, szociális körülményeit, lakáskörülményeit, családi állapotát, a kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartamát, valamint a munkatárs közvetlen felettes vezetőjének előzetes írásbeli véleményét kell figyelembe venni.

(2) A Bizottság az elbírálás során – az eset összes körülményének figyelembevétele mellett – a Kit. vhr. 39. § (1) bekezdése szerinti feltételnek megfelelő kérelmek között rangsorolhat.

(3) A Minisztérium lakhatási jellegű támogatásban részesítheti azt a munkatársat,

70. § Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár – a Bizottság javaslata alapján – a Kit. vhr. 40. § (1) bekezdésében meghatározott korlátot meghaladó jövedelemmel rendelkező munkatárs részére is megítélhet lakáscélú támogatást.

71. § A kamatmentes kölcsön nyújtásának feltételeit a Kit. vhr. 48–53. §-a határozza meg.

72. § Amennyiben a házastársak, élettársak egyaránt a Minisztérium állományába tartozó munkatársak, egyazon ingatlanra csak az egyik fél igényelhet kamatmentes kölcsönt.

73. § (1) A Minisztérium a munkatárs korábbi munkahelyétől kapott kamatmentes kölcsönt különösen indokolt munkáltatói érdek fennállása esetén, valamint az erre a célra elkülönített költségvetési keret figyelembevételével vállalhatja át. A kamatmentes kölcsön átvállalásának a munkáltatói jogkör gyakorlója általi engedélyeztetését a Humánpolitikai Főosztály, a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatát a Gazdálkodási Főosztály végzi.

(2) A kölcsön átvállalása iránti kérelemre, illetve annak elbírálására a 69. § szabályai irányadóak, azzal, hogy az érintett munkatárs foglalkoztatásával összefüggő, különösen indokolt munkáltatói érdek fennállását a kérelmezőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője, valamint a közvetlen irányítási jogkört gyakorló szakmai és politikai felsővezető írásos támogató javaslatában kell alátámasztani.

74. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetési határideje legfeljebb tizenöt év lehet, és a munkatárs kérelmét figyelembe véve úgy kell megállapítani, hogy a munkatárs számára a törlesztő részletek kifizetése aránytalan terhet ne jelentsen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb futamidőt a közigazgatási államtitkár csak különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezhet.

(3) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a Magyar Államkincstárral történő megállapodás megkötését követő hónap 10. napja.

75. § A kölcsönszerződés minden esetben tartalmazza

76. § (1) A kamatmentes munkáltatói kölcsön a Magyar Államkincstár kezelésének költségeit a munkatárs viseli.

(2) Lakásvásárlás vagy lakásépítés céljából nyújtott lakhatási jellegű támogatás esetén a munkatárs köteles a Kit. vhr. 39. § (4) bekezdése szerinti igazolást a birtokbavételt követő három hónapon belül bemutatni a Humánpolitikai Főosztály részére.

77. § (1) A kölcsön visszafizetésének biztosítására minden esetben jelzálogjogot, továbbá ingatlanvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett (vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt) ingatlanra. Abban az esetben, ha a kamatmentes kölcsön mellett további hitelintézeti kölcsön kerül igénybevételre, a Minisztérium jelzáloga az azt követő ranghelyen is bejegyezhető a munkatárs külön erre irányuló írásbeli kérelmére az ingatlan terhelhetőségének függvényében.

(2) A munkatárs köteles viselni a kamatmentes kölcsön biztosítékaként a Minisztérium részére bejegyzendő jelzálog földhivatali bejegyzéséhez, visszafizetés esetén a jelzálog törléséhez, valamint a jelzálog másik ingatlanra történő átterheléséhez szükséges esetlegesen felmerülő ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díj költségét. Amennyiben a jelzálogjog Földhivatal általi bejegyzésére vagy törlésére a munkatárs önhibáján kívüli okból nem kerül sor, úgy a Minisztérium méltányosságból átvállalhatja az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését.

(3) Amennyiben a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonostársat adóstársként kell az ügyletbe bevonni.

(4) Amennyiben a Bizottság megítélése szerint a kölcsönnel érintett ingatlan nem nyújt kellő fedezetet, a Bizottság a kölcsön folyósításához további biztosítékot – így különösen készfizető kezességet, illetve további ingatlanfedezetet – határozhat meg feltételként.

78. § (1) A kölcsönszerződést a Minisztérium azonnali hatállyal felmondja, ha a kamatmentes kölcsönben részesült munkatárs

(2) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a munkatárs hatvan napon belül köteles visszafizetni.

(3) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést, és a kamatmentes kölcsön változatlan feltételekkel fizethető vissza, ha a jogviszony

(4) A munkatárs írásbeli kérelmére – a jogviszony közös megegyezéssel, lemondással vagy a kérelmezett vezényléssel vagy az Mt. szerinti felmondással történő megszüntetése esetén –, amennyiben a felvett munkáltatói kölcsönből eredő fizetési kötelezettség a jogviszony megszűnésének időpontjáig minden esetben pontosan teljesítésre került, a kölcsönösszeg legalább 50%-a mértékéig, a Bizottság javaslatára a közigazgatási államtitkár a kölcsönszerződés futamidő felezéssel történő módosítását engedélyezheti.

(5) A munkatárs elhalálozása esetén a házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyt munkatárssal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös írásbeli kérelmére – különös méltánylást érdemlő esetben – a Bizottság javaslatára a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.

(6) Ha a kamatmentes kölcsönben részesített munkatárs Minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja, ha az új munkáltató a jogviszony megszűnése előtt nyilatkozik a kölcsön átvállalásáról és megfizetéséről.

79. § (1) A Minisztérium jelzálogjogával, illetve az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant csak a Minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(2) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a Bizottság soron kívül megadja a hozzájárulást az elidegenítéshez.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerint az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzési iránti kérelemhez csatolni kell

(5) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha a Minisztérium javára fennálló jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom a munkatárs által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető, és a felajánlott ingatlan a Bizottság megítélése szerint kellő fedezetet nyújt.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a munkatársnak csatolnia kell a felajánlott ingatlan

(7) A Minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlanra – a Minisztériumot megelőző ranghelyen történő – további jelzálog, illetve szolgalmi jog bejegyzését a Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár engedélyezheti.

(8) Az elidegenítés engedélyezése, a jelzálogjog átjegyzése, a további jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra a kamatmentes kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

80. § (1) A kölcsön iránti kérelmet az Intraneten közzétett, „Kérelem kamatmentes munkáltatói kölcsön megállapítása iránt” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani a közvetlen felettes vezető előzetes írásbeli véleményével együtt a Humánpolitikai Főosztályhoz a Kit. vhr. 49. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott mellékletekkel együtt, továbbá lakásvásárlás esetén a munkatárs arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy korábban rendelkezett-e vagy a kérelem benyújtásakor rendelkezik-e lakástulajdonnal.

(2) A munkatárs a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a kölcsönre való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

(3) A munkatárs a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben közölt adatok valódiságáért polgári jogi, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik.

(4) A Bizottság vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek meglétét szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.

(5) A munkatárs a kérelem elbírálása során egyéb iratok becsatolására, illetve bemutatására is kötelezhető.

(6) A kamatmentes kölcsön iránti kérelem elbírálásánál a Kit. vhr. 39. § (2) bekezdésében foglaltakon túl előnyben részesül

(7) A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet a Bizottság megvizsgálja, és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak

(8) A Humánpolitikai Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Jogi Főosztályt és a Gazdálkodási Főosztályt a (7) bekezdés szerinti döntésről.

(9) A kölcsönszerződés megkötéséről, a Minisztérium javára a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetéséről (a kölcsönszerződés megszűnése esetén a bejegyzett jogok törléséről) a Gazdálkodási Főosztály, valamint a Jogi Főosztály együttesen gondoskodik. A megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg átutalásáról a Magyar Államkincstár intézkedik.

(10) A szerződés aláírására a közigazgatási államtitkár jóváhagyó döntése alapján a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jogosult. A szerződést el kell látni jogi és pénzügyi ellenjegyzéssel.

(11) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének a (9)–(10) bekezdés szerződésen túli feltételeit a munkatárs és a Magyar Államkincstár között megkötésre kerülő megállapodás tartalmazza.

81. § (1) A kamatmentes kölcsön biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog törlésére akkor van lehetőség, ha a munkatárs a kölcsönt – a Minisztérium lakásépítés és -vásárlás támogatása céljából létrehozott számláját vezető pénzintézet igazolása alapján – teljes egészében visszafizette.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően a lakáscélú munkáltatói kölcsön biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog – a kölcsön teljes egészének visszafizetését megelőzően – abban az esetben is törölhető, ha a munkatárs még fennálló tartozását külön megállapodás alapján más munkáltató átvállalja a Minisztériumtól, és a fennálló tartozás a Minisztérium számlájára átutalásra került.

(3) A lakáskölcsönhöz kapcsolódó jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a Gazdálkodási Főosztály állítja ki.

(4) Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom törlése érdekében – a hozzájáruló nyilatkozat földhivatal részére történő bemutatásával – a munkatárs intézkedik.

82. § (1) A szolgálati lakások – melyek tekintetében a Minisztérium bérlőkijelölési jogkörrel rendelkezik – azt a célt szolgálják, hogy megfelelő lakáskörülményeket biztosítsanak azon munkatársaknak, akik valamilyen körülmény folytán lakáshelyzetüket átmenetileg nem tudják megoldani.

(2) Szolgálati lakás megüresedése esetén vagy a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően a szolgálati lakás igénybevételére a Bizottság elnöke pályázati felhívást tesz közzé az Intraneten, valamint a minisztériumi levelezőrendszeren keresztül.

(3) Szolgálati lakás igénybevételére pályázatot a Kit. vhr. 45. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek együttesen megfelelő munkatárs nyújthat be.

(4) A pályázatban a munkatársnak tájékoztatást kell adnia lakóhelyéről, lakáskörülményeiről, családi állapotáról, szociális körülményeiről, a szolgálati lakásba költözők számáról, foglalkoztatási jogviszonyának időtartamáról, valamint arról, milyen körülmény miatt indokolt számára a szolgálati lakás igénybevétele.

(5) A (4) bekezdés szerinti pályázathoz a munkatársnak csatolnia kell

(6) A Bizottság a döntés-előkészítés során – a rangsorolás céljából – a munkatárs Minisztériumnál, illetve jogelődeinél töltött jogviszonya időtartamát, jövedelmét, jelenlegi lakáskörülményeit és esetleges váratlan élethelyzetét értékeli. A Bizottság – több kérelmező esetén – előnyben részesíti a fiatalokat, a többgyermekes kérelmezőket és az alacsony jövedelemmel rendelkezőket.

(7) A Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár jóváhagyhatja a Kit. vhr. 40. § (1) bekezdésében meghatározott összeget meghaladó jövedelemmel rendelkező munkatárs részére szolgálati lakás igénybevételét.

(8) A szolgálati lakás igénybevételére irányuló bérleti szerződés időtartamára és meghosszabbítására a Kit. vhr. 47. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak. A határozott idejű bérleti időszak lejártával a bérlő részéről felmerülő további igénylési szándék esetén a szolgálati lakásra ismételten pályázni kell. Amennyiben a kérelmezők közül továbbra is a korábbi bérlő kerül kiválasztásra, úgy a szerződés – legfeljebb egy alkalommal – egy évvel meghosszabbítható, amelyről a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.

(9) A bérlő a bérleti díjon felül a KEF részére köteles megtéríteni a közüzemi szolgáltatások díjait is. A bérleti díj összege a társasházak közgyűléseinek határozataitól függően módosulhat.

(10) A bérleti szerződés megkötéséről, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek végrehajtásáról a KEF gondoskodik.

(11) Amennyiben a munkatárs Minisztériumnál fennálló jogviszonya bármilyen jogcímen megszűnik, a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles kiköltözni a lakásból, és elszámolni.

83. § (1) A munkatárs lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállalásra vonatkozó szabályok és eljárások alkalmazására a Kit. 149. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Kit. vhr. 84–90. §-ának rendelkezései az irányadók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön igénylése esetén a Kit. vhr. 84. § (3) bekezdés a) pontja szerinti állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolást a munkatárs a Humánpolitikai Főosztálytól kérheti.

(3) Ha az állami kezességvállalásának – a Kit. 149. § (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt – feltételei teljesülnek, a Humánpolitikai Főosztály elkészíti az igazolást, és átadja a munkatárs részére.

84. § (1) A Minisztérium a munkába járáshoz szükséges helyi utazás biztosítása érdekében a helyi utazásra szolgáló bérlet kiadása helyett annak megvásárlását költségátalány útján támogathatja.

(2) Költségátalány kifizetésére a helyi utazásra szolgáló bérlet érvényességi idejét megelőző év november 30. napján állományban lévő munkatárs esetében – bankszámlájára történő utalással – akkor kerülhet sor, ha a munkatárs nem tartozik a (4) bekezdés hatálya alá.

(3) Év közben belépő munkatárs részére a helyi utazásra szolgáló bérlet ára az alkalmazási javaslat közigazgatási államtitkári jóváhagyását követő hónaptól – a helyközi közlekedési költségtérítés szabályainak alkalmazásával, a 85. § (4) bekezdése szerinti bizonylatok leadásával – utólag kerülhet elszámolásra (a továbbiakban: utólagos elszámolás).

(4) Nem jogosult költségátalányra vagy utólagos elszámolásra az a munkatárs,

(5) A (4) bekezdés szerinti kizáró ok év közbeni felmerülése esetén a kifizetett költségátalány – ideértve a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időszakát is – arányos összege a munkatárs Kit. 115. § (2) bekezdése szerint kifizetendő járandóságából levonásra kerül. Ha a kifizetett költségátalány összegének időarányos része nem levonható, azt a munkatárs a Minisztérium bankszámlájára történő utalással, a munkavégzési kötelezettség megszűnésének napjától számított tizenöt napon belül teljesíti.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdésben meghatározottaktól eltérően méltányosságból engedélyezheti a költségátalány igénybevételét.

(7) A költségátalány biztosításával és az utólagos elszámolással kapcsolatos feladatokat a Gazdálkodási Főosztály látja el.

85. § (1) A Kit. vhr. 82. § (2) bekezdése alapján Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és a hétvégi hazautazás költségeit a Minisztérium a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szabályai szerint téríti meg. A Minisztérium megtéríti a munkatárs munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet] szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának

(2) Menetjegy alatt értendő a vonaton érvényes menetjegy, valamint az ahhoz kapcsolódóan váltott pótjegy, gyorsvonati pótjegy, helyjegy, pót- és helyjegy, illetve a buszon érvényes jegy és az ahhoz kapcsolódóan váltott távolsági kiegészítő jegy.

(3) A térítés igénybevétele – a bérlet vagy menetjegy leadása ellenében – utólag történik.

(4) Az utazási költségtérítés iránti igényhez – minden esetben – csatolni kell a munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy megtérítéséhez szükséges eredeti számlát (a számlán vevőként az Energiaügyi Minisztérium, valamint székhelye szerepeljen), továbbá a bérletet vagy menetjegyet. Az utazási költségtérítés iránti igényhez minden új igény esetében csatolni kell a lakcímkártya másolatát. Az elszámolás havonta történik, egy igényhez kizárólag azonos hónapban, a fentiekben meghatározott vevőre kiállított számlák kerülhetnek csatolásra. Amennyiben megállapítást nyer, hogy időközben a munkatárs a költségtérítésre való jogosultságát elveszítette, a jogosulatlanul felvett összeget köteles a Minisztérium részére visszafizetni. A térítés igénybevételére nyitva álló határidő a bérlethez vagy menetjegyhez kapcsolódó számla kiállítását követő kilencven nap. A közigazgatási államtitkár térítés igénybevételére nyitva álló határidőtől egyedi mérlegelési jogkörében eltérhet.

(5) Az igény megalapozottsága esetén a Gazdálkodási Főosztály azt jóváhagyja, míg az alaptalan igény elutasításáról a kérelmezőt tájékoztatja.

(6) A költségtérítés kifizetéséről a bérlet vagy a menetjegy legkésőbb tárgyhónap 15. napjáig történő leadását követő öt munkanapon belül a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(7) A közigazgatási államtitkár – egyedi mérlegelési jogkörében eljárva – különös méltánylást érdemlő esetben az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérő mértékű költségtérítést engedélyezhet.

86. § (1) A munkatárs saját gépjárművel történő munkába járásához az Szja tv.-ben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

(2) A munkatárs a havi költségelszámoláshoz köteles a rendelkezésére bocsátott útnyilvántartást vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a hónap első és utolsó napján a kilométeróra állását.

(3) A költségtérítést a Gazdálkodási Főosztályon lehet igényelni. A kérelemről – a Gazdálkodási Főosztály és a Humánpolitikai Főosztály véleményének figyelembevétele alapján – a közigazgatási államtitkár dönt. A döntésről a Gazdálkodási Főosztály írásban értesíti a munkatársat.

(4) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését a közigazgatási államtitkár az Szja tv. 25. §-a figyelembevételével méltányosságból engedélyezheti olyan munkatárs részére, aki nem felel meg az (1) bekezdésben előírt feltételeknek.

(5) A munkatárs a havi költségelszámoláshoz az Intraneten közzétett dokumentummal köteles az elszámolást elkészíteni és leadni a Gazdálkodási Főosztály részére a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.

(6) A költségtérítés kifizetéséről a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(7) A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.

87. § (1) A 86. §-ban foglaltakon kívül az a munkatárs, aki

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkatárs saját tulajdonú személygépjármű hiányában kezdeményezheti a KEF által biztosított gépjármű használatát egyedi engedély alapján. A személygépkocsi használatára való jogosultság vonatkozásában az egyes beosztásokhoz, álláshelyen ellátandó feladatokhoz jogszabály alapján járó, illetve biztosítható gépkocsi tekintetében a jogosultsági kategóriáktól el lehet térni a jogosult javára, ha az a jogosult vezetési képességére nézve kedvezőbb.

88. § (1) A Kit. vhr. 83/C. §-a alapján a 38/2024. (II. 29.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint az utazási utalványt minden év december 31. napjáig a Humánpolitikai Főosztály állítja ki és juttatja el előzetes igényfelmérés alapján a munkatársak kérésére. Ha a munkatárs jogviszonya a Minisztériummal az igényfelmérést követően létesült, az utazási utalvány kiállítását a munkatárs közvetlenül a Humánpolitikai Főosztályon igényelheti.

(2) A munkatárs évente egy utazási utalványt kaphat, az elveszett vagy megsemmisült utalvány pótolható.

(3) Az utazási kedvezmény a 38/2024. (II. 29.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint vehető igénybe.

89. § A Minisztérium a Kit. 137. § (2) bekezdése alapján a fizetési számlához kapcsolódóan a munkatárs részére havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulást adhat, amely a mindenkori havi illetménnyel, alapbérrel egyidejűleg kerül jóváírásra a munkatárs fizetési számláján.

90. § A Minisztérium a Kit. vhr. 83/A. §-a alapján gyermeknap és mikulásünnepség alkalmából – a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében – a munkatárs 14. életévét be nem töltött gyermekét ajándékban részesítheti.

91. § (1) A Minisztérium a Kit. vhr. 83/B. §-a alapján az önkéntes véradásban rendszeresen részt vevő kormánytisztviselőt elismerésben részesíti. Az elismerésre az Országos Vérellátó Szolgálat által kiállított igazolás alapján az a munkatárs jogosult, aki a (2) bekezdésben meghatározott számú véradáson térítésmentesen vért adott. Az erre vonatkozó igazolást és igénylést a Humánpolitikai Főosztály részére kell megküldeni.

(2) A kormánytisztviselő az (1) bekezdésben szereplő elismerésre

92. § A kormánytisztviselők egészségmegőrzésének előmozdítása érdekében a Minisztérium a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében sportlétesítmények kedvezményes árú vagy díjmentes igénybevételének lehetőségét és egyéb sportolási lehetőséget biztosíthat.

93. § A Minisztérium a Kit. vhr. 83. §-a alapján – a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében – a munkatársak részére egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételt biztosíthat.

94. § (1) A Minisztériumban a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggésben keletkezett iratok – ideértve a vagyoni helyzetre tett bejelentéseket, valamint a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatás iratait – kezelését és nyilvántartását a Humánpolitikai Főosztály végzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Humánpolitikai Főosztály vezetője által megbízott személy (a továbbiakban: őrzésért felelős személy) végzi.

(3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) és az SzMSz rendelkezéseinek figyelembevételével, az érintett szervezeti egység vezetője a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség keletkezésével, változásával és megszűnésével kapcsolatos szervezeti, álláshelyi, illetve személyi adatokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében soron kívül írásban közli a Humánpolitikai Főosztály vezetőjével.

95. § (1) Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett munkatárs (a jelen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) részére személyesen átadja vagy megküldi az Intraneten közzétett, a Vnytv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat-tételi nyomtatványt és a kitöltési útmutatót.

(2) A kötelezett a kitöltött vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot – ha a kötelezett külön törvény alapján már vagyonnyilatkozatot tett, az arról szóló igazolást, valamint az Intraneten közzétett „Nyilatkozat máshol teljesítetteknek” megnevezésű nyomtatványt – személyesen vagy meghatalmazott útján átadja az őrzésért felelős személynek.

(3) Az őrzésért felelős személy a zárt borítékot az átvételkor megvizsgálja, hogy megfelel-e a Vnytv. 11. § (3) bekezdésében meghatározott alaki feltételeknek. Az őrzésért felelős személy a zárt borítékra rávezeti vagyonnyilatkozat-nyilvántartási számát, valamint az átvétel időpontját.

(4) Az átadott vagyonnyilatkozatról a kötelezett az „Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről” megnevezésű nyomtatványt kap. Az igazolás egy példányát a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékkal együtt kell tárolni.

(5) A vagyonnyilatkozat átvett példányát a személyi iratokra vonatkozó szabályok szerint, de azoktól elkülönítetten kell kezelni.

96. § (1) Ha a kötelezettség a kérelmezett vezénylés időpontjában keletkezik, a jogviszony-létesítés esetére irányadó szabályok szerint kell eljárni.

(2) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség már a kérelmezett vezénylést megelőzően is fennállt, akkor a vagyonnyilatkozatot átadó szervnél őrzött példány átadás-átvételét a Humánpolitikai Főosztály a „Jegyzőkönyv” megnevezésű nyomtatvány felvételével rögzíti.

97. § Ha a kötelezettséget az álláshelyen ellátandó feladatok, illetve munkakör változása keletkezteti, a 95–96. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni – a Vnytv. 6. § (2) bekezdésében meghatározott határidőre figyelemmel –, azzal, hogy a jogviszony létesítésén az álláshely, illetve munkakör változását kell érteni.

98. § (1) Az első vagyonnyilatkozat-tételt követően a Vnytv. 6. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamok elteltével – az esedékesség évében legkésőbb június 30. napjáig – szükséges az ismételt vagyonnyilatkozatot megtenni. Az ismételt vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének időpontjáról az őrzésért felelős személy a Vnytv. 8. § (4) bekezdésében foglalt határidő betartásával köteles tájékoztatni a kötelezettet.

(2) Ha a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tesz, a Humánpolitikai Főosztály az előző vagyonnyilatkozat Minisztériumnál őrzött példányát a kötelezettnek az „Igazolás vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről” megnevezésű nyomtatvánnyal együtt visszaadja. A kötelezettet előzetesen tájékoztatni kell arról, hogy a vagyonnyilatkozatot a Humánpolitikai Főosztálynál – személyesen vagy meghatalmazott útján – átveheti. Abban az esetben, ha a vagyonnyilatkozat átvétele meghatalmazott által történik, a vagyonnyilatkozathoz mellékelni kell az Intraneten közzétett „Meghatalmazás – vagyonnyilatkozat átadása” megnevezésű nyomtatványt.

99. § (1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, feladatkör, illetve munkakör megszűnik, a kötelezett a Vnytv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján köteles záró vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) Az átadott záró vagyonnyilatkozatról a kötelezett az „Igazolás záró vagyonnyilatkozat átvételéről” megnevezésű nyomtatványt kap. Az igazolás egy példányát a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékkal együtt kell tárolni.

(3) A Vnytv. 12. § (3) bekezdésében foglalt őrzési kötelezettség lejártát követően, továbbá a kötelezett elhalálozása esetén a vagyonnyilatkozatokat a Humánpolitikai Főosztály a „Jegyzőkönyv vagyonnyilatkozat megsemmisítéséről” megnevezésű nyomtatvány felvétele mellett megsemmisíti.

(4) Amennyiben a kötelezett munkatárs a kérelmezett vezénylés során vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó beosztásba, feladat-, illetve munkakörbe kerül, a Humánpolitikai Főosztály – a Vnytv. 5. § (4) bekezdésének megfelelően – a vagyonnyilatkozatot a kérelmezett vezényléssel egyidejűleg tértivevényes küldeményben vagy személyesen, a „Jegyzőkönyv” megnevezésű nyomtatvánnyal együtt adja át az őrzésért továbbiakban felelős fogadó kormányzati igazgatási szerv részére.

(5) Amennyiben a kötelezett munkatárs a kérelmezett vezénylés során vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel nem járó beosztásba, feladat-, illetve munkakörbe kerül, a kötelezett a Humánpolitikai Főosztály felhívása alapján köteles az (1)–(2) bekezdés szerint záró vagyonnyilatkozatot tenni.

100. § (1) A vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó ellenőrzési eljárást a Humánpolitikai Főosztály a Vnytv. 14. § (1) bekezdése alapján hivatalból vagy a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentés alapján indítja.

(2) A vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésével összefüggő iratok érkeztetését és átvételét, a kötelezett vagyoni helyzetére tett bejelentéssel kapcsolatos iratok kezelését és nyilvántartását, valamint a meghallgatással kapcsolatos adminisztratív teendőket a Humánpolitikai Főosztály látja el.

(3) A kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentés befogadhatóságát a kézhezvételtől számított három munkanapon belül a Humánpolitikai Főosztály véleményezi, és a bejelentést véleményével együtt megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(4) Ha vagyonnyilatkozattal kapcsolatban tett bejelentés, irat más szervezeti egységhez érkezik, azt haladéktalanul a Humánpolitikai Főosztály részére további ügyintézés céljából meg kell küldeni.

(5) A Humánpolitikai Főosztály jelzi a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a Vnytv. 14. § (2) bekezdés második mondatában foglalt valamely ok miatt a bejelentéssel kapcsolatban nem lehet meghallgatást kezdeményezni. Ez esetben a Humánpolitikai Főosztály javaslatot tesz a bejelentés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására.

(6) Amennyiben a bejelentéssel kapcsolatban az (5) bekezdést nem kell alkalmazni, a Humánpolitikai Főosztály a véleményéhez csatolja a kötelezett vagyonnyilatkozatát tartalmazó zárt borítékot is.

101. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vélemény kézhezvételétől számított öt munkanapon belül – a bejelentés megküldésével – tájékoztatja a kötelezettet a bejelentés tartalmáról. A kötelezett a bejelentésben foglaltakra a tájékoztatástól számított öt munkanapon belül írásban észrevételt tehet. A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben is közli a bejelentést a kötelezettel, ha azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(2) A kötelezett írásban észrevételezheti, ha a bejelentés olyan tényt, körülményt tartalmaz, amely nem szerepel a kötelezett vagyonnyilatkozatában, továbbá, ha a bejelentésből alaposan feltételezhető, hogy a vagyonnyilatkozat valótlan adatokat tartalmaz, illetve a bejelentésből arra lehet következtetni, hogy a munkáltató által ismert törvényes forrásból nem igazolható vagyongyarapodás a kötelezettel közös háztartásban élő hozzátartozónál áll fenn.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának akkor is meghallgatást kell kezdeményeznie, ha a bejelentés szerinti vagyongyarapodás a kötelezettel közös háztartásban élő házastársnál, élettársnál, gyermeknél áll fenn.

102. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az észrevételezési határidő lejártát követő öt munkanapon belül dönt a meghallgatás elrendeléséről. A meghallgatás elrendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a kötelezettnél magasabb besorolású megbízottat (a továbbiakban: Megbízott) jelöl ki a meghallgatás lefolytatására.

(2) A vagyongyarapodási ellenőrzési eljárást megelőző meghallgatás céljáról, időpontjáról, módjáról, módszeréről a kötelezettet a meghallgatás előtt legalább öt munkanappal írásban kell értesíteni.

103. § (1) A Megbízott a kijelöléstől számított tíz munkanapon belül meghallgatja a kötelezettet. A vagyonnyilatkozat felbontására csak a kötelezett jelenlétében kerülhet sor. A Megbízott a meghallgatás alapján a vagyongyarapodás tárgyában javaslatot készít.

(2) A meghallgatásról a Humánpolitikai Főosztály vezetője által delegált személy jegyzőkönyvet készít két eredeti példányban, amelynek egy eredeti példányát a kötelezettnek át kell adni. A Megbízott a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet és a keletkezett iratokat javaslatával együtt – az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül – megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója a határidőt különösen indokolt esetben meghosszabbíthatja.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kötelezett meghallgatása során felvett jegyzőkönyv másodpéldányát, továbbá a kötelezett vagyonnyilatkozatát a Humánpolitikai Főosztály részére átadja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok közötti elhelyezés érdekében. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatás eredményéről – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a bejelentést tevőt a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban tájékoztatnia kell.

104. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízotti javaslat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül dönt a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésével egyidejűleg megküldi a kötelezett (és vele egy háztartásban élő hozzátartozója) vagyonnyilatkozatát az állami adóhatóság részére, továbbá értesíti a kötelezettet a vizsgálat kezdeményezéséről.

(3) A Humánpolitikai Főosztály a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezését nyilvántartásába bejegyzi.

105. § (1) Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozatok átvételét követően haladéktalanul intézkedik

(2) Ha vagyongyarapodási vizsgálat válik szükségessé, a vagyonnyilatkozat mellé csatolni kell

(3) A Humánpolitikai Főosztály vezetője, valamint az őrzésért felelős személy köteles gondoskodni arról, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokhoz, illetve az azok kezelése során keletkezett adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(4) A Humánpolitikai Főosztály kezelésében lévő vagyonnyilatkozatokban szereplő, jövedelmi és vagyoni helyzetről szóló adatok bármilyen módon történő feldolgozása, számítógépes nyilvántartása nem megengedett.

106. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a Humánpolitikai Főosztály vezetője gondoskodik az adatok védelméről, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés megakadályozásáról.

(2) A vagyonnyilatkozatban foglaltak megismerésére kizárólag az alábbi személyek jogosultak:

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a Humánpolitikai Főosztály vezetője felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot a betekintési jog jogosultjain kívül harmadik személy ne ismerhesse meg, azokról ne szerezhessen tudomást.

(4) A vagyonnyilatkozatokba történő betekintést az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozathoz csatolt, „Betekintő lap” megnevezésű nyomtatványon dokumentálja a betekintés időpontjának, jogcímének, a betekintő nevének és beosztásának feltüntetésével, valamint a betekintésre jogosult saját kezű aláírásával.

107. § (1) A kötelezettek vagyonnyilatkozatát egyedi azonosítóval (vagyonnyilatkozat-nyilvántartási szám) kell ellátni. Az egyedi azonosítókat az alábbiak alapján kell képezni:

(2) Az egyedi azonosítót úgy kell képezni, hogy az őrzési idő alatt nem lehet ugyanazon számkombinációval több személyt azonosítani.

108. § (1) A Humánpolitikai Főosztály a kötelezettekről, illetve a kötelezettség teljesítéséről – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

(2) Ha a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a Vnytv. 1. § (2) bekezdése alapján nem köteles vagyonnyilatkozatot tenni, neve mellett ezt jelölni kell, azzal, hogy a Humánpolitikai Főosztály az erre vonatkozó igazolást csatolta.

(3) A nyilvántartásba jogosult betekinteni

109. § (1) A Minisztérium közszolgálati továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselőinek belépését követő tizenöt munkanapon belül regisztrálniuk kell magukat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központi oktatás-informatikai felületén (a továbbiakban: Probono rendszer), és „Tisztviselői” jogosultságot kell igényelniük a Minisztériumhoz. Amennyiben már rendelkeznek továbbképzési profillal a Probono rendszerben, úgy a kormánytisztviselőknek csak „Tisztviselői” jogosultságot kell kérniük a Minisztériumhoz való csatlakozáshoz. A csatlakozást a Humánpolitikai Főosztály hagyja jóvá a Probono rendszerben.

(2) A továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselők tárgyévi, Probono rendszerben teljesítendő tanulmányi pontjainak mértékét a közigazgatási államtitkár határozza meg.

(3) A továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselők a Probono rendszerben kötelesek teljesíteni a közigazgatási államtitkár által előírt továbbképzési programot vagy programokat.

(4) A Minisztérium önálló szervezeti egységeinek körében történő előzetes igényfelmérés alapján a Humánpolitikai Főosztály – a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet] alapján – előkészíti a Minisztérium éves továbbképzési tervét az egyéni továbbképzési tervek alapján.

(5) A tárgyév január 1. napján jogviszonyban álló, próbaidejét letöltött kormánytisztviselők közvetlenül vagy a Humánpolitikai Főosztályon keresztül igényelhetik meg a Probono rendszer katalógusában szereplő továbbképzéseket tárgyév február 20. napjáig.

(6) A Minisztérium éves továbbképzési tervének a közigazgatási államtitkár általi jóváhagyását követően a kormánytisztviselőre vonatkozó egyénileg rögzített továbbképzési tervet a Humánpolitikai Főosztály hagyja jóvá a Probono rendszerben. A kormánytisztviselő köteles figyelemmel kísérni a rá vonatkozó képzések meghirdetését és jelentkezni az általa választott képzési időpontra (kurzus) a Probono rendszerben.

(7) A Humánpolitikai Főosztály a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselők továbbképzésekben való részvételét és annak eredményét folyamatosan figyelemmel kíséri, továbbá gondoskodik a teljesített képzésekről, továbbképzésekről kiállított tanúsítvány Probono rendszerből való letöltéséről, valamint a személyi anyagban történő elhelyezéséről.

(8) Az adott évre felvett, de nem teljesített, valamint a Probono rendszerben szereplő, de el nem indított továbbképzési programokat – a lejelentkezési határidők függvényében – a Humánpolitikai Főosztály legkésőbb tárgyév december 20. napjáig törli a kormánytisztviselő éves képzési tervéből.

(9) A kötelező továbbképzés keretében teljesítendő jelenléti képzések vagy vizsgák időtartamára a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési és rendelkezésreállási kötelezettség alól, részére a mentesítés idejére illetmény vagy alapbér jár.

(10) A Humánpolitikai Főosztály tárgyév január 20. napjáig gondoskodik a közigazgatási államtitkár 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti mentesítésre vonatkozó döntésének előkészítéséről.

110. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a kötelező központi képzéseken, valamint a Minisztérium által kötelező jelleggel előírt, a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulásával, illetve a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken, valamint a jogi szakvizsgán, közigazgatási szakvizsgán, közigazgatási alapvizsgán és titkos ügykezelői vizsgán részt vehessen. A munkatárs távollétének idejére az önálló szervezeti egység vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(2) A munkatárs képzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a Humánpolitikai Főosztály teljes körű, a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi vonatkozású nyilvántartást vezet.

111. § (1) A munkatárs kötelező képzésen való részvételét az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezi a Humánpolitikai Főosztálynál.

(2) Amennyiben a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatok ellátásához jogszabály képzési, továbbképzési kötelezettséget (a továbbiakban: kötelező képzés) állapít meg, a munkatárs a kötelező képzés idejére mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre vagy alapbérre jogosult.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti kötelező képzés vizsgakötelezettséggel jár a munkatárs számára, a munkatárs a vizsga napján és a vizsgára való felkészüléshez kapcsolódóan vizsgánként – a vizsga napját is beleszámítva – négy munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre vagy alapbérre jogosult.

(4) A kötelező képzés díja a Minisztériumot terheli.

112. § (1) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára határidőben történő jelentkezés a kormánytisztviselő kötelezettsége. A közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezés során a kormánytisztviselő köteles a vizsgához kapcsolódó jelentkezési lapot a választható tárgy megjelölésével, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a Humánpolitikai Főosztály részére leadni. A közigazgatási alapvizsgára történő jelentkezéssel kapcsolatos ügyintézést a Humánpolitikai Főosztály látja el. A titkos ügykezelői vizsgára történő jelentkezést a kormánytisztviselő önálló szervezeti egységének vezetője, indokolással ellátva kezdeményezheti a Humánpolitikai Főosztály útján.

(2) A költségtérítéssel kapcsolatos további ügyintézést a Humánpolitikai Főosztály látja el.

(3) Amennyiben az álláshely betöltésének feltétele közigazgatási alap- vagy szakvizsga, vagy titkos ügykezelői vizsga, azt a kormánytisztviselőnek a beosztási okiratában előírt határidőn belül kell teljesítenie.

(4) Az a kormánytisztviselő, aki a vizsgáról legkésőbb a vizsga napját megelőző öt munkanappal korábban tett előzetes írásbeli bejelentés, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli egyetértése nélkül távol marad, az ezzel okozott kárt köteles a Minisztériumnak megtéríteni, kivéve, ha a távolmaradás oka a kormánytisztviselőnek nem felróható, és azt az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul bejelenti a Humánpolitikai Főosztály részére.

113. § (1) Azon kormánytisztviselőknek, akik részére a munkáltatói jogkör gyakorlója képzettségi követelményként közigazgatási alap- vagy szakvizsga-kötelezettséget ír elő, a kinevezéstől számított meghatározott határidőn belül közigazgatási alap- vagy szakvizsgát kell tenniük.

(2) A közigazgatási alap- és szakvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó külföldi kiküldetés, valamint a tartós külszolgálat időtartama.

(3) Jelen alfejezet alkalmazásában a közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti a kormánytisztviselő tudományos fokozatát, ebben az esetben a kormánytisztviselő a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik.

(4) A Humánpolitikai Főosztály egyezteti a közigazgatási alap- és szakvizsga, titkos ügykezelői vizsga tekintetében érintett kormánytisztviselőkkel a tervezett vizsga időpontját és a választott vizsgatárgyat.

(5) A közigazgatási alapvizsgára történő jelentkezés a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendeletnek [a továbbiakban: 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet] megfelelően a Probono rendszerben történik, melyet a Humánpolitikai Főosztály hagy jóvá.

(6) A közigazgatási szakvizsgára való jelentkezés a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet] meghatározottak alapján történik. A közigazgatási alap- és szakvizsgára, titkos ügykezelői vizsgára jelentkezés igényét a Humánpolitikai Főosztályon kell jelezni.

(7) A titkos ügykezelői képzésre és vizsgára való jelentkezés a Probono rendszerben történik, melyet a Humánpolitikai Főosztály hagy jóvá.

(8) Ha a kormánytisztviselő a közigazgatási alap-, szakvizsgáját vagy titkos ügykezelői vizsgáját halasztani kívánja, erről írásban, önálló szervezeti egységének vezetőjével egyetértésben köteles tájékoztatni a Humánpolitikai Főosztályt.

114. § (1) A Humánpolitikai Főosztály elektronikus levél formájában felhívja a kormánytisztviselők figyelmét a vizsgakötelezettség határidőben történő teljesítésére, valamint arra, hogy a jelentkezés a kormánytisztviselő kötelessége.

(2) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint titkos ügykezelői alapvizsgára kötelezett kormánytisztviselők képzési költségeinek díja – vizsgafelkészítő díja, vizsgadíj – a Minisztériumot terheli. Az esetlegesen megismételt vizsgához vagy vizsgákhoz kapcsolódó költségek megtérítése a kormánytisztviselőt terhelik. A Minisztérium halasztott vizsga esetén a halasztás díját áthárítja a kormánytisztviselőre.

(3) Azon kormánytisztviselő, aki olyan álláshelyet tölt be, melyhez kapcsolódóan nincs előírva a közigazgatásiszakvizsga-kötelezettség, közigazgatási szakvizsgát tehet. A közigazgatási szakvizsgára jelentkezés igényét a Humánpolitikai Főosztályon kell jelezni.

(4) A közigazgatási alap- és a szakvizsgára, illetve titkos ügykezelői vizsgafelkészítő tanfolyamon vagy konzultáción történő részvételre, valamint a vizsga napjaira a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és távolléte idejére illetmény illeti meg. Az előbbieken túlmenően a kormánytisztviselő a közigazgatási alapvizsga, illetve titkos ügykezelői vizsga esetén – a vizsgát megelőzően – három munkanapra, valamint a vizsga napjára, a szakvizsga esetén – a kötelező és a szabadon választott tárgyra összesen – öt munkanapra és a vizsga napjaira mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és távolléte hivatalos távollétnek minősül. Javítóvizsga vagy ismételt vizsga esetén ezek a kedvezmények a kormánytisztviselőt nem illetik meg. A munkavégzés alól mentesítés idejére járó illetményét a munkáltató levonja annak a vizsgázónak az illetményéből, aki önhibájából nem vesz részt a felkészítő tanfolyamon, illetve konzultáción.

(5) Azon kormánytisztviselőt, aki olyan álláshelyet tölt be, melyhez kapcsolódóan nincs előírva közigazgatásiszakvizsga-kötelezettség, a vizsga napjára – a kötelező és a szabadon választott tárgyra összesen – öt munkanapra és a vizsga napjaira szintén mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, azonban a kormánytisztviselő köteles ledolgozni ezen távolléte időtartamát.

115. § (1) A kormánytisztviselőt a 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 16. § (2) és (5) bekezdésében foglalt időre mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól, amelynek idejére illetményre jogosult.

(2) A kormánytisztviselőt a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet 6/A. § (6) és (7) bekezdésében foglalt időre mentesíteni kell a munkavégzés alól, mely időre illetményre jogosult.

116. § (1) A kormánytisztviselő, illetve az önálló szervezeti egységek vezetői olyan továbbképzésen való részvételt kezdeményezhetnek, amely a kormánytisztviselő álláshelyen ellátandó feladataihoz kapcsolódik, és a Minisztérium feladatkörében hasznosnak minősül, valamint növeli a kormánytisztviselő által végzett munka hatékonyságát.

(2) A Minisztériumban jóváhagyott belső továbbképzésekről a Humánpolitikai Főosztály nyilvántartást vezet, és gondoskodik ezen programok, valamint a teljesítésük esetén adható tanulmányi pontok közzétételéről a Probono rendszerben.

117. § (1) A Humánpolitikai Főosztály a Minisztérium álláshelyei betöltésének szakmai és képesítési feltételeiről szóló szabályzatában (Képesítési Szabályzat) meghatározott, a Minisztérium álláshelyei betöltésének szakmai és képesítési feltételeinek figyelembevételével, az éves képzési terv alapján oktatásokat, képzéseket, vezetőképzéseket, továbbképzéseket és tanfolyamokat szervez a munkatársak részére.

(2) A munkatárs az (1) bekezdés szerinti programban, oktatáson, képzésen kötelezés vagy önkéntes jelentkezés útján vehet részt.

(3) Ha előre látható, hogy a munkatárs az (1) bekezdés szerinti, önkéntes alapú programban, oktatáson, képzésen nem tud részt venni, a jelentkezésétől elállhat. Az elállásra irányuló szándékáról az ok megjelölésével, az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a munkatárs legkésőbb három munkanappal a képzés megkezdése előtt köteles a Humánpolitikai Főosztályt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.

(4) A munkatárs az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján az álláshelyen ellátandó feladathoz kapcsolódó, iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető. A munkatárs képzésre való kötelező kijelölését – a felettes szakmai vagy politikai felsővezető támogatása esetén – a Humánpolitikai Főosztály vezetőjéhez benyújtott kérelem alapján a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. A kérelemben indokolni kell, hogy a képzés a munkatárs álláshelyen ellátandó feladatának szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást arról, hogy a képzés iskolarendszeren kívülinek minősül. A kérelmet a Humánpolitikai Főosztály pénzügyi ellenjegyzés céljából megküldi a Gazdálkodási Főosztálynak. A munkatárs kötelező kijelölése esetén a Minisztérium a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a tanulmányokon való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre a 39. § (1) bekezdésében részletezett fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítja.

(5) Az ismételt vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

(6) A képzéseken való részvétel kötelező, ha a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatok ellátásához jogszabály képzési, továbbképzési kötelezettséget állapít meg, vagy ha a képzésre, továbbképzésre a munkatárs kijelölésre került, és a munkatárs jelentkezési kérelmét a Humánpolitikai Főosztály visszaigazolta.

(7) Azt a munkatársat, aki a képzésen önhibáján kívül vagy neki fel nem róható okból, igazoltan nem tud részt venni, a Minisztérium felé visszatérítési kötelezettség nem terheli.

(8) A munkáltató által szervezett képzéseken a munkatárs álláshelyén ellátandó feladatból adódó elfoglaltságból eredő akadályoztatás, illetve rendkívüli körülmények bekövetkezte miatt – kivételesen, az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – az oktatás időtartamának legfeljebb 40%-áról a távolmaradás igazolható. Az oktatásról igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány, illetve részvételt igazoló egyéb okirat csak akkor állítható ki, ha a munkatárs a foglalkozások legalább 60%-án részt vett.

(9) Az oktatás, képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt, illetve a részvételt igazoló egyéb okiratot a munkatárs köteles a kiállítástól számított három munkanapon belül a Humánpolitikai Főosztályon bemutatni.

118. § (1) A munkatárs – a Humánpolitikai Főosztály útján – köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen bejelenteni, amennyiben felsőfokú végzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképzettség céljából

(2) A Humánpolitikai Főosztály a tanulmányokat folytató munkatársakról nyilvántartást vezet.

(3) A Kit. 151. § (14)–(18) bekezdésében foglalt kedvezmények csak abban az esetben vehetők igénybe, ha a munkatárs az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét teljesítette, és a képzésen történő részvételét a munkáltatói jogkör gyakorlója nem korlátozta.

(4) A kedvezmények igénybevételét a Humánpolitikai Főosztály által kiadott nyilvántartólapon kell vezetni. Az igénybe vett munkaidő-kedvezményeket – az alkotói szabadság kivételével – a munkatárs köteles ledolgozni. Ennek ellenőrzéséért az önálló szervezeti egység vezetője felel.

119. § (1) Tanulmányi szerződés köthető külföldön vagy belföldön folytatott iskolarendszerű képzés, továbbképzés és iskolarendszeren kívüli képzés, továbbképzés támogatására.

(2) A Minisztérium tanulmányi szerződés keretében kizárólag akkor nyújthat támogatást a munkatárs részére, ha a képzés, továbbképzés a munkatárs által betöltött álláshelyen ellátandó feladatához kapcsolódik, és a Minisztérium feladatkörében hasznosnak minősül. A Minisztérium nem támogatja a munkatárs által ellátandó feladathoz szorosan nem kapcsolódó ismeretek megszerzése érdekében folytatott tanulmányokat.

(3) Tanulmányi szerződés csak azzal a munkatárssal köthető, aki legalább hat hónapos, a Minisztériumban (vagy jogelőd szervénél) eltöltött foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, ideértve a kérelmezett vezénylést is.

(4) Határozott időre foglalkoztatott munkatárssal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő idő tartama nem haladja meg a határozott idejű jogviszony lejártát.

(5) Tanulmányi szerződést a még meg nem kezdett tanulmányi félévre, valamint az azt követő tanulmányi félévekre lehet kötni. A már megkezdett tanulmányok tekintetében is kezdeményezhető tanulmányi szerződés megkötése legkésőbb a megkezdett tanulmányi félév első hónapjának végéig. Korábban elvégzett tanulmányi félévek tekintetében nincs lehetőség visszamenőleges munkáltatói támogatás nyújtására.

(6) Amennyiben a Minisztérium olyan munkatárssal köt tanulmányi szerződést, akinek korábbi tanulmányi szerződéséből eredő, a Minisztériumnál jogviszonyban letöltendő ideje még nem telt el, az új tanulmányi szerződésre megállapított, Minisztériumnál letöltendő időtartamot úgy kell megállapítani, hogy ezen időtartam és a korábbi tanulmányi szerződésből még fennmaradó időtartam együttesen az öt évet nem haladhatja meg.

(7) Azzal a munkatárssal, akinek a nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb ideje van hátra, mint amennyi a tanulmányi szerződés alapján a Minisztériumnál jogviszonyban letöltendő idő lenne, úgy köthető tanulmányi szerződés, hogy a Minisztériumnál jogviszonyban letöltendő ideje csak nyugdíjkorhatár betöltéséig állapítható meg. Ebben az esetben a tanulmányi szerződéshez kapcsolódó támogatás mértéke a tanulmányi szerződésben megállapított, Minisztériumnál jogiszonyban letöltendő időtartammal arányosan kerül megállapításra.

(8) A tanulmányi szerződés megkötését az Intraneten közzétett, „Kérelem tanulmányi szerződés kezdeményezéséhez” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével kell kezdeményezni. A kérelemben foglaltak figyelembevételével, valamint az érintett munkatárs önálló szervezeti egység vezetőjének indokolással ellátott javaslata alapján – a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének előterjesztésére – a közigazgatási államtitkár dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről, valamint a támogatás mértékéről.

(9) Tanulmányi szerződés kötése esetén a képzettség, végzettség megszerzését követően a Minisztériumban kötelezően eltöltött idő a munkáltató által nyújtott támogatás mértékével arányosan – figyelembe véve a tandíj összegét, a tanulmányi célú mentesítés időtartama alatt folyósított illetmény vagy alapbér, valamint vizsgadíjak és egyéb támogatás összegét – kerül megállapításra, azzal, hogy az öt évet nem haladhatja meg.

(10) A tanulmányi szerződésben vállalt – a Minisztériumban kötelezően letöltendő – idő számításakor nem lehet figyelembe venni a harminc napot meghaladó távollét időtartamát.

(11) Abban az esetben, ha a tanulmányi szerződés időtartama alatt a munkatárs szülési szabadságon vagy fizetés nélküli szabadságon van, kérelmére – a támogatás igénybevételének időtartamára – mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítése és jogok gyakorlása alól.

(12) Más kormányzati igazgatási szervvel, más munkáltatóval tanulmányi szerződést a munkatárs csak a közigazgatási államtitkár írásbeli engedélyével köthet.

120. § (1) A Minisztérium a munkatárssal az álláshelyen ellátandó feladathoz szorosan kapcsolódó felsőfokú szakképzettség, további felsőfokú végzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzés elvégzésére, iskolarendszerű képzés támogatása céljából legfeljebb 100%-os tandíjtámogatással köthet tanulmányi szerződést.

(2) A Minisztérium a munkatárssal iskolarendszeren kívüli képzés támogatása céljából az alábbiak szerint köthet tanulmányi szerződést:

(3) A támogatást, illetve annak mértékét az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a közigazgatási államtitkár egyedi mérlegelési jogkörében eljárva is meghatározhatja.

121. § (1) Az a munkatárs, akinek a Minisztériummal kötött tanulmányi szerződéséből eredő, még nem teljesített kötelezettsége áll fenn, a Minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor köteles a Minisztérium által nyújtott támogatást – a még nem teljesített kötelezettségre vonatkozóan – az utolsó munkában töltött naptól számított harminc napon belül a Minisztérium részére visszatéríteni. Ha a jogviszony-megszüntetéssel érintett munkatárs új munkáltatói jogkör gyakorlója a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket átvállalja, az új munkáltatói jogkör gyakorlójának erről szóló kötelezettségvállalási nyilatkozatát az utolsó munkában töltött napon köteles bemutatni a Minisztérium részére.

(2) A munkatársnak nem kell visszatérítenie a Minisztérium által nyújtott támogatást, amennyiben kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés jogcímén

(3) A munkavállalónak abban az esetben nem kell visszatérítenie a Minisztérium által nyújtott támogatást, amennyiben a munkaviszony felmondás jogcímén az alábbi okok valamelyike következtében szűnik meg:

122. § (1) A Minisztérium a 119. § (1) bekezdésében és a 120. § (1) bekezdésében meghatározott képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményre vagy alapbérre jogosult.

(3) A tanulmányi munkaidő kedvezményként biztosított szabadidő csak adott képzésre és adott időszakban vehető igénybe. Az igénybe nem vett tanulmányi munkaidő kedvezmény át nem csoportosítható, össze nem vonható, adott időszakon túl igénybe nem vehető. A munkaidő-kedvezményről külön szabadság-nyilvántartó lapot kell vezetni.

(4) Jelen bekezdés szerint tanulmányi munkaidő kedvezményre jogosító időtartam:

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 151. § (18) bekezdése alapján a kormánytisztviselő részére – a szabadságon felül – fizetett, valamint fizetés nélküli alkotói szabadságot biztosíthat. Az alkotói szabadságot a kormánytisztviselő a Humánpolitikai Főosztályhoz benyújtott kérelmében köteles kezdeményezni.

(6) A tanulmányi szerződéssel nem rendelkező munkatárs az igénybe vett munkaidő-kedvezményeket – az alkotói szabadság kivételével – köteles ledolgozni. A munkaidő-kedvezmény ledolgozásának ellenőrzése és jelenléti íven történő rögzítésének ellenőrzése az adott szervezeti egység vezetőjének felelőssége.

123. § (1) A támogatás mértékének meghatározására – az érintett munkatárs önálló szervezeti egysége vezetőjének kezdeményezése alapján – a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének javaslatára a közigazgatási államtitkár jogosult. A javaslattétel során figyelemmel kell lenni a munkatárs kérelmére, a Minisztériumban rendelkezésre álló pénzügyi fedezetre, a munkatárs által végezni kívánt képzésnek az álláshelyen ellátandó feladat szempontjából értékelt jelentőségére, a megszerzett végzettségnek, illetve képzettségnek a Minisztérium feladatkörében való hasznosságára.

(2) A 120. § (1)–(4) bekezdésében részletezett támogatást kizárólag a Minisztérium nevére és címére kiállított számla ellenében téríti meg.

(3) A munkáltatói támogatás nem terjed ki a pótvizsgadíjak és egyéb eljárási költségek, valamint a munkatárs felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére. A tankönyvvásárlás kizárólag azon szakmai képzések esetében támogatható, ahol a képző szerv vizsgafeltételként szabja a tankönyv megvásárlását.

(4) A kérelmezett vezényléssel vagy egyéb módon a Minisztérium állományába kerülő munkatársnak más munkáltatói jogkör gyakorlójával fennálló tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét a Minisztérium – a kérelmére – részben vagy egészben átvállalhatja.

124. § (1) A Minisztérium a jogi szakvizsga megszerzéséhez – tanulmányi szerződés keretében – az alábbi támogatást nyújtja:

(2) Tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles foglalkoztatási jogviszonyát részvizsgánként négy hónapig fenntartani, melyet a részvizsga letételéről kiállított okirat bemutatásától kell számítani.

(3) A munkatárs a jogi szakvizsga megszerzése érdekében – a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján – a Kit. 151. § (18) bekezdésében meghatározott alkotói szabadságot vehet igénybe, az ott meghatározott módon és mértékben.

(4) Ismétlővizsga esetén munkaidő-kedvezmény, valamint vizsgaköltség átvállalása nem kezdeményezhető.

(5) Amennyiben az álláshely vagy munkakör betöltésének feltétele jogi szakvizsga, azt a munkatársnak a beosztási okiratában, illetve munkaszerződésében előírt határidőn belül kell teljesítenie.

125. § (1) A képzési kötelezettség teljesítésén felül, az önálló szervezeti egységek tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó, továbbképzések, szakmai konferenciák, képzési programok (a továbbiakban együtt: szakmai jellegű továbbképzés) költségét a Minisztérium a rendelkezésre álló keretösszeg kimerüléséig biztosíthatja. Azonos szakmai jellegű továbbképzésen ugyanazon önálló szervezeti egységről kettőnél több munkatárs kizárólag alapos indokkal, a közvetlen felettes vezető kezdeményezése alapján, közigazgatási államtitkár engedélyével vehet részt.

(2) A szakmai jellegű továbbképzésen való részvétel nem számít bele a munkatárs képzési kötelezettségének teljesítésébe, azért tanulmányi pont nem adható.

(3) Önálló szervezeti egységenként egy munkatárs azonos szakmai jellegű továbbképzésen történő részvételi igénye esetén a munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője kezdeményezésére a Humánpolitikai Főosztály vezetője dönt a részvétel lehetőségéről és a támogatás mértékéről.

(4) A kérelmet legkésőbb a szakmai jellegű továbbképzés jelentkezési határidejének lejárta előtt legalább tíz munkanappal kell a Humánpolitikai Főosztályra eljuttatni. A kérelmet az elbírálást követően a Humánpolitikai Főosztály megküldi a Gazdálkodási Főosztálynak fedezetigazolás céljából, és gondoskodik a kötelezettségvállalás előkészítéséről. Ezt követően a Humánpolitikai Főosztály írásban – elsősorban elektronikus úton – értesíti a munkatársat, aki a szakmai jellegű továbbképzésre való jelentkezésről – a szervező intézmény által meghatározott módon – egyénileg gondoskodik. Amennyiben a szakmai jellegű továbbképzésen való részvételre irányuló kérelem a szakmai jellegű továbbképzést szervező intézmény, cég által megjelölt jelentkezési határidőt követően kerül megküldésre a Humánpolitikai Főosztályra, abban az esetben a szakmai jellegű továbbképzésen való részvétel a Minisztérium által nem támogatható.

(5) A szakmai jellegű továbbképzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt, egyéb igazolást vagy a szakmai jellegű továbbképzésen rendelkezésre bocsátott tananyagot – a (7) bekezdésben foglalt továbbképzések kivételével – a szakmai jellegű továbbképzésen részt vevő munkatárs köteles a szakmai jellegű továbbképzést követő nyolc napon belül a Humánpolitikai Főosztályon bemutatni. Amíg a munkatárs ezen kötelezettségét nem teljesíti, addig nem vehet részt a Minisztérium által szervezett vagy támogatott további szakmai jellegű továbbképzésen. Amennyiben a munkatárs a részvételt követő harminc napon belül sem mutatja be a részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt vagy egyéb igazolást, akkor köteles visszafizetni a Minisztérium részéről a szakmai jellegű továbbképzéssel kapcsolatban felmerült költségeket.

(6) A Minisztérium által finanszírozott és jóváhagyott szakmai jellegű továbbképzésen való részvétel kötelező. Az előre nem látható ok miatt a szakmai jellegű továbbképzésen való részvételről történő lemondást – az ok megjelölésével és az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – a munkatárs köteles legkésőbb az adott szakmai jellegű továbbképzésre érvényes fizetési és lemondási határidő szabályai szerint a szakmai jellegű továbbképzés kezdete előtt öt munkanappal a Humánpolitikai Főosztályon írásban (elektronikusan vagy papír alapon) bejelenteni. Amennyiben a munkatárs ezt elmulasztja – kivéve amennyiben a részvétel vagy a bejelentés elmulasztása neki nem felróható – köteles a Minisztérium által teljesített képzési díjat és az esetlegesen okozott kárt megtéríteni. A mulasztás a keresőképtelenség igazolására kiállított dokumentummal, valamint az önhibát igazoló okirattal, méltányossági kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolható. A méltányossági kérelmet a Humánpolitikai Főosztály vezetője bírálja el, és erről tizenöt napon belül értesíti munkatársat.

(7) Évente egy alkalommal szervezhetnek az önálló szervezeti egységek valamennyi munkatárs együttes részvételével olyan szakmai továbbképzést, amely az önálló szervezeti egységek működésének hatékonyságát, a munkatársak szakmai ismereteinek bővítését szolgálja. A szakmai jellegű továbbképzésre munkaidőn kívül, de kivételes esetben – egyedi közigazgatási államtitkári engedéllyel – munkaidőben kerülhet sor. Az egyedi közigazgatási államtitkári engedély iránti – indokolással ellátott – kérelmet a szakmai jellegű továbbképzés tervezett időpontját megelőzően legalább tíz nappal meg kell küldeni a közigazgatási államtitkár részére. A szakmai jellegű továbbképzésre rendelkezésre álló keretet, illetve a felhasználás egyéb speciális szabályait a közigazgatási államtitkár határozza meg.

126. § (1) A politikai felsővezetők, a szakmai felsővezetők és a kabinetfőnökök idegen nyelvi képzésben (angol, német, francia, orosz, szerb, horvát) részesülhetnek a Minisztérium mindenkori költségvetési forrásainak figyelembevételével.

(2) Ha a politikai felsővezető és szakmai felsővezető a számára biztosított lehetőséggel nem kíván élni, az idegen nyelvi képzésen történő részvételre maga helyett egy fő munkatársat jelölhet. A munkatárs személyére vonatkozó jelölését a politikai felsővezető és szakmai felsővezető bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a miniszter és az államtitkár további öt munkatárs nyelvi képzésére tehet javaslatot.

(4) Az idegen nyelvi képzésen az (1)–(3) bekezdésben meghatározott részesülők száma együttesen nem haladhatja meg a hatvanhét főt.

(5) Az a (2) és (3) bekezdésben meghatározott munkatárs, aki a Minisztérium által szervezett idegen nyelvi képzésen igazoltan részt vesz, ebből a célból a nyelvi képzésen történő részvétel munkaidőt érintő időtartamára, de legfeljebb heti 180 perc időtartamban a munkavégzési kötelezettség alól mentesül. A heti 180 percet meghaladó időtartamot a munkatárs köteles ledolgozni.

(6) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott munkatárs a nyelvi képzés költségét köteles visszatéríteni, amennyiben neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti.

127. § (1) A Minisztérium az Nftv. rendelkezései alapján lehetőséget biztosít a felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy szakmai gyakorlatukat a Minisztériumban töltsék.

(2) A szakmai gyakorlatra a hallgató részletes szakmai önéletrajzával jelentkezik a Humánpolitikai Főosztályon. A Humánpolitikai Főosztály megvizsgálja a szakmai gyakorlat iránti kérelmet, szükség esetén a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel. A Humánpolitikai Főosztály a kérelmet ezt követően továbbítja az Igazgatási és Biztonsági Főosztály részére. A fogadó szervezeti egység az Intraneten közzétett, „Javaslat szakmai gyakorlaton részt vevő hallgató fogadására” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével is kezdeményezheti a hallgató fogadását a Humánpolitikai Főosztályon. Ebben az esetben a nyomtatványhoz csatolni kell a hallgató részletes szakmai önéletrajzát. A felsorolt dokumentumokat a szakmai gyakorlat megkezdésének tervezett napját megelőző legalább tizenöt munkanappal meg kell küldeni a Humánpolitikai Főosztály részére.

(3) A Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi, hogy a Minisztérium és az adott felsőoktatási intézmény között megkötésre került-e a szakmai gyakorlatra vonatkozó együttműködési megállapodás. Ha a Minisztérium és a felsőoktatási intézmény között még nem került megkötésre együttműködési megállapodás, akkor a Humánpolitikai Főosztály felveszi a kapcsolatot a felsőoktatási intézménnyel a megállapodás előkészítése és megkötése érdekében. A hallgató a szakmai gyakorlatát csak a megállapodás megkötését követően kezdheti meg.

(4) Amennyiben a hallgató kérelme a Humánpolitikai Főosztályhoz érkezik, akkor azt ahhoz az illetékes vagy a nyomtatványon megjelölt szervezeti egységhez kell továbbítani, ahol döntenek a gyakornok fogadásáról. Amennyiben a hallgatót az adott szakterület nem fogadja, akkor a Humánpolitikai Főosztály előzetes felmérést követően intézkedik a hallgató más területre történő elhelyezéséről. A fogadó szakterületről, ennek hiányában a kérelem elutasításáról a Humánpolitikai Főosztály írásbeli értesítést küld a hallgatónak.

(5) A szakmai gyakorlatra felvett hallgató részére az Nftv. 44. § (3a) bekezdése szerinti hallgatói megállapodást a Humánpolitikai Főosztály készíti el.

(6) A szakmai gyakorlat engedélyezésére a közigazgatási államtitkár jogosult.

(7) A gyakorlati idő leteltét követően a hallgatót fogadó szervezeti egység a hallgató kérelmére igazolást állít ki a Minisztériumban eltöltött időről, illetve az elvégzett feladatokról.

(8) A szakmai gyakorlatukat töltő hallgatók kötelesek titoktartási nyilatkozatot aláírni.