1/2025. (I. 30.) MÁK utasítás

1. § A Magyar Államkincstár Közszolgálati Szabályzatát jelen utasítás 1. melléklete tartalmazza.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. § A Magyar Államkincstár támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült foglalkoztatottja az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.

4. § Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez.

1. § A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: KSz) hatálya kiterjed

2. § A KSz-ben foglalt intézkedésekhez, amelyek

3. § A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyeztetési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségeket a Humánpolitikai Főosztály (a továbbiakban: HF) által a Kincstárweb / Tudástár / Humánpolitikai Tudástárban közzétett nyomtatványokon kell teljesíteni. A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyeztetési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettség teljesítése eredményeként keletkezett dokumentumhoz kapcsolódó tájékoztatási és értesítési kötelezettséget elsősorban ügyfélkapun, illetve elektronikus úton (e-mailen) szükséges teljesíteni.

4. § A KSz szabályozási körébe tartozó nyomtatványok, tájékoztatók előkészítéséről az érintett szervezeti egység, annak közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról az érintett szervezeti egységek közreműködésével a HF gondoskodik.

5. § A KSz alkalmazásában

6. § (1) A Kit. 81. §-ában foglaltak alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója alatt – eltérő rendelkezés hiányában – a Kincstár elnökét (a továbbiakban: elnök) kell érteni. Az elnök akadályoztatása esetén helyettesítés tekintetében a Kincstár Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározottak az irányadóak.

(2)² Az elnök által vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőre átruházott munkáltatói jogok gyakorlásának általános rendjét a Kit. 81. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakkal összhangban az 1. függelék tartalmazza. A munkáltatói jogkör gyakorlójaként megjelölt vezető távolléte, akadályoztatása esetén helyettesítőként az elnök által felhatalmazott szakmai vezető jogosult eljárni. Vármegyék esetén a munkáltatói jogokat – az 1. függelékben meghatározott esetekben, a vármegyei irodavezetők kivételével – a vármegye valamennyi foglalkoztatottja tekintetében a vármegyei igazgató vagy akadályoztatása esetén az Ügyrendben megjelölt helyettese gyakorolja.

7. § (1) Álláshely pályázat útján vagy meghívásos eljárás útján tölthető be. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az álláshely betöltésére pályázati eljárás lefolytatása mellett dönt, a pályázatra, illetve a pályázati eljárásra a Kit. 83. §-a az irányadó.

(2) A pályázati kiírást elsődlegesen a Kincstárweben és a Kincstár honlapján, valamint ezzel egy időben a KÖZSZOLGÁLLÁS portálon lehet közzétenni, melyről a HF gondoskodik. Vezető besorolású álláshelyek belső pályáztatási eljárás lefolytatása nélkül is betölthetők.

(3) A pályázati kiírás vásárolt médiafelületen történő megjelentetésének szükségességéről a szervezeti egység javaslata alapján a humánpolitikai igazgató dönt.

(4) Meghívásos eljárás adatbázisból történő kiválasztás vagy önként beküldött önéletrajz alapján történhet.

(5) A pályázati kiírás tervezetét a pályázatot kezdeményező szervezeti egység vezetője készíti el, és küldi meg a HF részére, amely azt ellenőrzi. Amennyiben a HF az ellenőrzés során a (7) bekezdésben felsoroltakkal kapcsolatban nemmegfelelőséget talál, úgy azt a pályázat kiírását kezdeményező szervezeti egységgel egyezteti, szükség esetén a pályázati kiírást módosítja.

(6) A HF ellenőrzi különösen

(7) A HF gondoskodik a pályázati kiírásnak a vonatkozó jogszabályoknak és egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközöknek való megfeleléséről.

(8) Az álláshelyre kiírt pályázatok a benyújtást követő 30 naptári napon belül kerülnek elbírálásra. Elbírálásnál a belső pályázat útján megküldött pályázat előnyt élvez, amennyiben a pályázó megfelel a pályázati feltételeknek.

(9) A beérkezett pályázatok előszűrését, összesítését a HF végzi, valamint a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szem.r.) 1. mellékletében meghatározott tartalmi elemek szerinti önéletrajzát és az iskolai végzettséget igazoló okmányok másolatát beszerzi a jelöltektől, amelyet megküld a pályáztatást kezdeményező szervezeti egység vezetője részére. A személyes meghallgatásra kiválasztott pályázók köréről a Központ esetében a szervezeti egység vezetője a megküldéstől számított 2 munkanapon belül tájékoztatja a HF-et.

(10) A Központban a HF gondoskodik a személyes meghallgatás megszervezéséről a kezdeményező szervezeti egységgel történt előzetes egyeztetés alapján. A vármegyei igazgatóságokon a Pénzügyi és Koordinációs Iroda (a továbbiakban: PKI) szervezi a személyes meghallgatást. A pályázat elbírálását követő 2 munkanapon belül a kezdeményező szervezeti egység szakmai vezetője tájékoztatja a HF-et a pályázat eredményéről. A pályázat eredményéről – a vármegyei igazgatóságok esetében a nemleges eredményről – a pályázókat a HF írásban értesíti a pályázati anyagban szereplő elektronikus elérhetőségen keresztül. A vármegyei igazgatóságokon a nyertes pályázót a PKI értesíti. A sikeres pályázó önéletrajzát a HF a https://www.allamkincstar.gov.hu/footer-tartalmak/vizszintes-sor/Karrier honlapon található Excel formátumban is bekéri.

(11) Amennyiben a pályázó nem járult hozzá a pályázati anyagának megőrzéséhez, azt az elbíráslást követő 15 naptári napon belül jegyzőkönyv felvétele mellett a HF, valamint a HF megsemmisítésre vonatkozó tájékoztatása alapján a pályázat kiírását kezdeményező szervezeti egység megsemmisíti.

(12) Az álláskeresés céljából megküldött pályázati anyagok és önéletrajzok – az érintett hozzájárulásával – 12 hónapig kerülnek megőrzésre. A 12 hónapos megőrzési idő leteltét követően a pályázati anyagokat és önéletrajzokat jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni, az adatbázisokból törölni kell. A megsemmisítésről és a törlésről a HF, valamint a pályázat kiírását kezdeményező szervezeti egység gondoskodik.

8. § (1) A kiválasztási eljárás eredményeképpen foglalkoztatási jogviszony létesítésével kapcsolatban nyilatkozatot és írásos foglalkoztatási ajánlatot kizárólag a humánpolitikai igazgató vagy a HF vezető besorolású foglalkoztatottja jogosult tenni, a pályázat kiírását kezdeményező szervezeti egység nem.

(2) A felvételi eljárást a HF a felvételt kezdeményező szervezeti egység által kitöltött felvételi javaslati lap alapján folytatja le. A felvételi javaslati lapon kizárólag a Kincstár Feladatkataszterében szereplő feladatkörök/munkakörök és ellátandó feladatok jelölhetők meg.

(3) A felvételi javaslati laphoz mellékelni kell a foglalkoztatni kívánt személy 3 hónapnál nem régebbi arcfényképpel ellátott, a Szem. r. 1. mellékletében meghatározott tartalmi elemek szerinti önéletrajzát és az iskolai végzettséget igazoló okmányok másolatát.

(4) A felvételi eljárást kezdeményező szervezeti egységtől beérkezett felvételi javaslati lapon szereplő adatokat és szükséges aláírások meglétét a HF a rendelkezésére álló dokumentumok alapján ellenőrzi, majd ezt követően a humánpolitikai igazgató vagy a HF vezető besorolású foglalkoztatottja a foglalkoztatási jogviszony létesítésével kapcsolatban írásos foglalkoztatási ajánlatot tesz.

(5) Amennyiben a foglalkoztatni kívánt személy elfogadja a foglalkoztatási ajánlatot, a HF felhívja az alkalmazáshoz szükséges dokumentumok benyújtására és a felvételi adatlap kitöltésére.

(6) Az alkalmazáshoz szükséges dokumentumok, valamint a kitöltött felvételi adatlap kézhezvételét követően a HF kiadmányozásra előkészíti a foglalkoztatási jogviszony létesítéséről szóló kinevezési okmányt vagy a munkaszerződést. A kinevezési okmány részét képező beosztási okiratot, valamint a munkaszerződést – a munkáltatói jogkör gyakorlója általi jóváhagyást követően – pénzügyi ellenjegyzésre megküldi a pénzügyi ellenjegyzőnek. Az ellenjegyzett munkajogi dokumentumok a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okirattal együtt megküldésre kerülnek a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásra.

(7) Az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását a beosztási okirat, illetve a munkaszerződés mellékletét képező munkaköri leírás tartalmazza.

(8) A foglalkoztatni kívánt személy munkába állásának legkorábbi időpontja a felvételi javaslati lap munkáltatói jogkör gyakorlója általi aláírást követő 15. naptári nap, kivételesen indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója ettől eltérő időpontot is megállapíthat.

(9) A HF gondoskodik az alapjogosultságok megigényléséről, a foglalkoztatott közvetlen munkahelyi vezetője pedig a feladatellátáshoz szükséges további speciális jogosultságok, valamint informatikai és egyéb, a feladat ellátásához szükséges jogosultságok és eszközök igényléséről.

9. § (1) A Kincstár álláshelyeinek besorolási kategóriájának módosítását a Kit. 52. § (3) bekezdése és a Kit. vhr. 4. § (1) bekezdésében foglalt határidőkre figyelemmel az elnök évente egyszer kezdeményezheti a Kincstár felügyeletét ellátó miniszternél. A szervezeti egységeknek a szakmai felügyeletet ellátó vezető – vármegyei igazgatóságok tekintetében a hálózatirányításért felelős elnökhelyettes – jóváhagyásával ellátott, az álláshelyek besorolási kategóriájának módosítására irányuló – indokolást tartalmazó – javaslatait a HF gyűjti össze. Az elnök a humánpolitikai igazgató és a gazdasági főigazgató közös javaslata alapján dönt a módosítási javaslatokról.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Kit. 57. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, kivételes esetekben lehetőség van az álláshelyek besorolási kategóriájának soron kívül történő módosítására. Az elnök a szakmai felügyeletet ellátó vezető javaslata alapján, a humánpolitikai igazgatóval és a gazdasági főigazgatóval konzultálva dönt a módosítási javaslatokról.

10. § (1) A szervezeti egységen belüli, továbbá a szervezeti egységek közötti áthelyezés, valamint az álláshelyen ellátandó feladatok megváltozása esetén a foglalkoztatott beosztási okiratát, illetve munkaköri leírását ennek megfelelően módosítani kell.

(2) Szervezeti egységek közötti áthelyezés kezdeményezése esetén az áthelyezési javaslati lapot az átvevő szervezeti egység készíti elő, melyet jóváhagyásra megküld az átadó szervezeti egység részére. Az áthelyezési javaslati lapot az átadó és az átvevő szervezeti egység vezetője, valamint a szakmai felügyeletüket ellátó vezetők írják alá.

(3) Az aláírt áthelyezési javaslati lapot a HF részére kell megküldeni, aki ennek alapján a beérkezéstől számított legkésőbb 8 munkanapon belül kiadmányozásra előkészíti a munkajogi dokumentumokat, és az érintett foglalkoztatott áthelyezés miatt megváltozott adatait átvezeti a megfelelő nyilvántartási rendszerekben.

(4) Az áthelyezés feltétele, hogy az áthelyezésre kerülő foglalkoztatott végzettsége megfeleljen a Kincstár feladatkataszterében az ellátandó feladatokhoz előírt képesítési követelményeknek. Amennyiben a foglalkoztatott nem álláshelyével együtt kerül áthelyezésre az átvevő szervezeti egységhez, az áthelyezés további feltétele az engedélyezett üres álláshely és bértömeg megléte az átvevő szervezeti egységnél.

(5) Áthelyezés esetén a foglalkoztatott köteles legkésőbb az átadó szervezeti egységnél töltött utolsó munkanapján elszámolni, és az általa ellátott feladatát a hozzá kapcsolódó iratokkal együtt a közvetlen munkahelyi vezető által kijelölt foglalkoztatott részére átadni. Áthelyezés esetén az elszámolás papír alapon történik.

(6) Szervezeti egységen belüli – vármegyei igazgatóságon esetében az irodák közötti – áthelyezés esetén az (1), valamint a (3)–(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

11. § (1) A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonyuk megszüntetésére irányuló írásbeli kezdeményezésüket vagy jognyilatkozatukat a szervezeti egység vezetőjén – vármegyei igazgatóságok esetében a vármegyei igazgatón – keresztül kell, hogy eljuttassák a HF-nek. A munkáltató által kezdeményezett jogviszony megszüntetésre vonatkozó, a vezetők által aláírt írásos nyilatkozatokat közvetlenül kell megküldeni a HF-re, figyelembe véve a 8 munkanapos ügyintézési határidőt, továbbá a vonatkozó jogszabályi határidőket. Ez alól kivételt képezhet a próbaidő alatti azonnali hatállyal történő jogviszony megszüntetés abban az esetben, ha a jogviszony megszüntetésről a vezető a megszüntetés dátumának napján vagy az azt megelőző naptári napon dönt. Amennyiben a vezető döntése már korábban megszületett a próbaidős foglalkoztatott jogviszonyának jövőben történő megszüntetéséről, úgy azt a döntés megszületésekor kell a HF-re eljuttatni.

(2) A HF a jogviszony megszüntetést kezdeményező irat megérkezését követően kiadmányozásra előkészíti a foglalkoztatási jogviszony megszüntetéséhez szükséges munkajogi dokumentumot.

(3) A kilépő foglalkoztatott elektronikus elszámoltatása – kivéve a szervezeti egységen belüli és a szervezeti egységek közötti áthelyezést – az eKilépő programban történik. Az elszámoltatási folyamatban részt vevő szervezeti egységek legkésőbb a kilépő foglalkoztatott munkavégzés alóli mentesítés kezdő napját megelőző munkanapon, ennek hiányában a jogviszony megszűnését, megszüntetését megelőző munkanapon kötelesek leigazolni az elszámolás megtörténtét.

(4) Az informatikai alapjogosultságok (hálózati belépés, levelezés) a kiléptetés rögzítésével automatikusan visszavonásra kerülnek a munkavégzés alóli mentesítés kezdő napján vagy ennek hiányában a jogviszony megszűnésének, megszüntetésének napján. A kilépő foglalkoztatott közvetlen munkahelyi vezetőjének kötelezettsége az alapjogosultságon felüli, nem Jogosultságkezelőben igényelt jogosultságok visszavonásáról intézkedni, és ennek megtörténtét az eKilépőben leigazolni.

(5) Az elszámoltatási folyamat lezárását követően a HF megküldi az érintettnek a jogszabályban előírt igazolásokat.

(6) A foglalkoztatott előre látható tartós távollétre távozása esetén a (3)–(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

12. § (1) A foglalkoztatott a foglalkoztatási jogviszonya megszűnése, megszüntetése, áthelyezése esetén, valamint előre látható tartós távollétre távozását megelőzően az általa ellátott feladatokat és a hozzá kapcsolódó iratokat, információkat átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével adja át a közvetlen munkahelyi vezető által kijelölt foglalkoztatott részére.

(2) Vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő feladatainak átadása esetén a feladatokat kizárólag vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő veheti át.

(3) A feladatok és a hozzá kapcsolódó iratok átadás-átvétele során az átadó, az átvevő, amennyiben indokolt, vezető, és szükség esetén a jegyzőkönyvvezető vesz részt. Az átadás-átvételt úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen, és az legkésőbb az utolsó munkában töltött napon megtörténjen.

(4) Amennyiben a feladatok és a hozzá kapcsolódó iratok átadására kötelezett foglalkoztatott elháríthatatlan okból az átadási kötelezettségének nem tud eleget tenni, illetve azt megtagadja, az átadás-átvételre távollétében úgy kerülhet sor, ha azon a feladat ellátását átvevőn és vezetőn kívül egy további foglalkoztatott is részt vesz, aki elsődlegesen az átadó foglalkoztatott helyettesítője. Az átadás-átvétel során a távol lévő foglalkoztatott személyes kezelésében lévő iratok leltárba vétele és azoknak az átvevő részére történő átadása történik meg jegyzőkönyv felvétele mellett. Az átadásról a távol lévő foglalkoztatottat az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(5) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet az átadó, az átvevő, a vezető és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, melyből 1-1 példány az átadónál és az átvevőnél marad. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv szkennelt dokumentumát a foglalkoztatott kiléptetése, valamint tartós távollétbe helyezése esetén, az érintett foglalkoztatott közvetlen munkahelyi vezetőjének az eKilépőbe mellékletként be kell csatolnia.

13. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően a HF az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány átadásával tájékoztatja a kinevezendő személyt a foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenségre) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.

(2) A kinevezendő személy a nyomtatvány kitöltésével és aláírásával egyben nyilatkozik arról, hogy

(3) Amennyiben összeférhetetlenségi ok merül fel, az érintett a megfelelő nyomtatvány kitöltésével köteles bejelenteni a jogviszonyt, illetve amennyiben szükséges, kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének engedélyezését.

(4) Amennyiben a további jogviszony létesítéséhez a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatott számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését abban az esetben engedélyezheti, ha

(5) A foglalkoztatott előzetes munkáltatói engedélyhez, bejelentéshez kötött nyilatkozatát a HF haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a (4) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a további jogviszony létesítésének engedélyezéséről.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója az engedélyezéssel kapcsolatos döntéséről legkésőbb 5 munkanapon belül írásban értesíti a foglalkoztatottat a HF-en keresztül.

(7) A foglalkoztatott – a HF-en keresztül – haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett, munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.

(8) A (2)–(8) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a HF az érintett foglalkoztatott személyi anyagában helyezi el, valamint rögzíti a személyügyi nyilvántartó rendszerben.

(9) A foglalkoztatott köteles az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(10) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatottat az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a foglalkoztatottnak – vármegyei igazgatóságok esetében azok közreműködésével – a felszólításban előírt határidőn belül a HF-nél be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen

(11) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a foglalkoztatott jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

(12) Összeférhetetlenség megállapítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólítja a kormánytisztviselőt annak megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 naptári napon belül nem szünteti meg, kormányzati szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

(13) A Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése szerinti előzetes engedélykérés vagy a Kit. 95. § (6) bekezdése szerinti bejelentés elmulasztása esetén a foglalkoztatotti jogviszony a Kit. 107. § (1) bekezdés g) pontja alapján felmentéssel megszüntethető.

14. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 117. § (6) bekezdése alapján nem, illetve a 117. § (8) bekezdése alapján csak a Kormány előzetes engedélyével alkalmazható (újraalkalmazási korlátozás), ha a létesítendő kormányzati szolgálati jogviszonyát megelőző 3 éven belül korábbi munkáltatója – azok bármelyike – kormányzati szolgálati jogviszonyát a (2) bekezdésben megjelölt korlátozás alá eső módon szüntette meg.

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 155. § (5) bekezdése és a Kit. 166. § (4) bekezdése alapján a foglalkoztatottal nem létesíthető foglalkoztatási jogviszony, amennyiben a jogviszony létesítését megelőző 3 éven belül korábbi munkáltatója – azok bármelyike – a jogviszonyát a Kit. 105. § (1) bekezdés d) pontja vagy a Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja alapján, azaz „hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel” jogcímen szüntette meg.

(3) Amennyiben a fent felsorolt újraalkalmazási korlátozások valamelyike – mint foglalkoztatást kizáró ok – később jut a Kincstár tudomására, a jogviszony a Kit. 107. § (2) bekezdés c) pontja, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 64. § (1) bekezdés c) pontja alapján azonnali hatállyal megszüntetésre kerül.

15. § (1) A Kincstár feladatainak végrehajtását, a foglalkoztatottak munkaidejének beosztását különböző munkarendek alkalmazásával kell biztosítani.

(2) A Kincstárban

(3) A munkarendek, valamint a munkaidő nyilvántartása a munkarend, a munkaidő, a távollétek és a rendkívüli munkaidő nyilvántartását támogató elektronikus rendszerben (a továbbiakban: KRONOSZ rendszer) történik, a nyilvántartás részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.

16. § (1) A szabadság megállapítása, kérelmezése, engedélyezése és nyilvántartása a KRONOSZ rendszerben történik.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a HF útján állapítja meg és közli a munka- és pihenőidő, továbbá a foglalkoztatott tárgyévre járó, valamint az előző évben igénybe nem vett alap- és pótszabadságának mértékét, egyben tájékoztatja a foglalkoztatottat az igénybevétel lehetőségének határidejéről. A tájékoztatás a KRONOSZ rendszerben rögzített adatok alapján azon keresztül történik.

(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni és kivenni. A szabadságot – a foglalkoztatottal történt előzetes egyeztetést követően – az 1. függelékben meghatározott vezető adja ki. A szabadság tárgyévet követő kiadására és igénybevételére a Kit. 129. § (2)–(2a) bekezdésében foglaltak alapján van lehetőség.

(4) A pótszabadság – az apasági pótszabadság, a nagyszülőt unokája születése esetén megillető pótszabadság, a kormánytisztviselő részére első házasságkötése esetén járó pótszabadság, valamint a szülői szabadság kivételével – csak az alapszabadság kiadása, illetve kivétele után vehető igénybe.

(5) Amennyiben a tárgyév közben változik a foglalkoztatott szervezeti egysége vagy szabadságnapjainak száma, a HF gondoskodik arról – az annak alapjául szolgáló dokumentum figyelembevételével – hogy a változás a KRONOSZ rendszerben átvezetésre kerüljön.

17. § (1) A szervezeti egység vezetője az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény 1. §-ában meghatározott igazgatási szünet időszakát is figyelembe véve a foglalkoztatottakkal együttműködve elkészíti a foglalkoztatottak tárgyévi szabadságolási tervét, melyet megküld a HF-nek.

(2) A tárgyévi szabadságolási terv elkészítésének határideje a tárgyév február utolsó napja. A szabadságolási tervet havi – azon belül napi – bontásban kell elkészíteni. A szabadságolási tervtől indokolt esetben a szervezeti egység vezetőjének előzetes engedélyével lehet eltérni.

18. § (1) A Kit. 131. §-a, 157. §-a, illetve az Mt. 128. §-a és 130–132. §-a szerinti esetekben a fizetés nélküli szabadságot, valamint a Kit. 156/A. §-a vagy az Mt. 118/A. §-a szerinti szülői szabadságot a foglalkoztatott írásbeli kérelmére az 1. függelékben meghatározott vezető adja ki.

(2) A foglalkoztatott a Kit. 93. § (2) bekezdésében és az Mt. 55. §-ában foglaltak alapján, valamint a kormánytisztviselő apa a Kit. 157/A. §-a alapján mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól (a továbbiakban: munkaidő kedvezmény). Amennyiben a foglalkoztatott a Kit. 93. § (2) bekezdés j) és l) pontja, a Kit. 157/A. §-a, valamint az Mt. 55. § (1) bekezdés k) vagy l) pontja alapján munkaidő kedvezményben részesül, annak időtartamára a foglalkoztatott részére – a munkáltatói jogkör gyakorlója és a foglalkoztatott között létrejött megállapodás hiányában – díjazás nem jár, és a mentesítés időtartama nem számít szabadságra jogosító időnek.

(3) A foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadságra, a rendelkezésre állásra, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre irányuló kérelmét a szervezeti egység vezetőjén keresztül a HF útján kezdeményezheti – pontos indok és időtartam megjelölésével – az 1. függelékben meghatározott vezető felé.

(4) A munkáltatói intézkedéshez kapcsolódó munkajogi iratokat a HF készíti elő kiadmányozásra.

19. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén, annak tényéről a foglalkoztatott köteles a közvetlen munkahelyi vezetőjét haladéktalanul értesíteni. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a foglalkoztatott közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(2) A keresőképtelenségről szóló igazolást annak kiállítását követően haladéktalanul a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályra (a továbbiakban: KGF) kell leadni, vármegyei igazgatóságok esetében azok közreműködésével a KGF által előírt módon.

(3) A szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt – a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet alapján – kezdeményezheti a foglalkoztatott keresőképtelenségének felülvizsgálatát az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró, a foglalkoztatott lakóhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál.

20. § (1) A kormánytisztviselőt alkotói szabadság igénybevétele esetén a Kit. 151. § (18) bekezdésében foglaltak szerinti munkaidő kedvezmény illeti meg.

(2) A munkaidő kedvezmény engedélyezéséről – a foglalkoztatott szervezeti egységének vezetője által támogatott egyedi kérelem alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A kérelmet az SZF részére szükséges megküldeni. A munkaidő kedvezményről az SZF nyilvántartást vezet.

(3) A kérelem csak abban esetben támogatható, ha a foglalkoztatott a képzettség, végzettség megszerzésével az álláshely betöltéséhez előírt képesítési követelményeknek megfelelő, az adott feladatkörben hasznosítható ismeretekre tesz szert.

(4) A foglalkoztatott a munkaidő kedvezmény időtartamára illetményre, munkabérre jogosult.

21. § A véradáson megjelent foglalkoztatott – kérésére – mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a véradáshoz szükséges legalább négy óra időtartamra. A munkavégzés alóli mentesülés feltétele, hogy a foglalkoztatott közvetlen munkahelyi vezetőjének a véradáson történő részvételét előzetesen bejelentse, majd az erről szóló igazolást a véradást követően részére bemutassa. A véradáson megjelent foglalkoztatottat a véradás napjára járó munkaidő kedvezményen túl – az SZF-nek megküldött kérelem és igazolás alapján – 1 nap munkaidő kedvezmény illeti meg, amit tárgyévben egyszer vehet igénybe december 31-ig, és a munkaidő kedvezmény időtartamára illetményre, munkabérre jogosult.

22. § (1) Rendkívüli munkaidőt, ügyeletet/készenlétet – a szervezeti egység vezetője javaslatára – a HF jóváhagyását és a gazdasági főigazgató vagy a gazdasági főigazgató által felhatalmazott foglalkoztatott pénzügyi ellenjegyzését követően az 1. függelékben meghatározott vezető rendelhet el. Az elrendelt rendkívüli munkaidőt napra és órára lebontva kell feltüntetni. Az egy órát el nem érő időtartamú rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

(2) A kezdeményező vezető köteles az előterjesztésben nyilatkozni arról, hogy a rendkívüli munkaidő elrendelésében érintett foglalkoztatott tárgyévi összes rendkívüli munkaideje, valamint az ügyelet tartama és a készenlét havi tartama nem haladja meg a törvényi mértéket. Az előterjesztés ellenőrzése során a HF köteles meggyőződni arról, hogy a kezdeményező megtette-e a szükséges nyilatkozatot a törvényi megfelelés tekintetében.

(3) A rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalány állapítható meg. Szabadidő-átalány megállapítását – a humánpolitikai igazgató jóváhagyását és a gazdasági főigazgató vagy a gazdasági főigazgató által felhatalmazott foglalkoztatott pénzügyi ellenjegyzését követően – az 1. függelékben meghatározott vezető engedélyezheti, és ezt követően a szükséges munkajogi dokumentumot a HF készíti elő kiadmányozásra.

(4) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány.

(5) A rendkívüli munkaidő, az ügyelet/készenlét elrendelésének, elvégzésének, valamint azok szabadidőben történő megváltásának a nyilvántartása a KRONOSZ rendszerben történik.

(6) A rendkívüli munkaidő, valamint készenlét/ügyelet elrendelésének, ellentételezésének és nyilvántartásának részletes szabályait külön szabályozó eszköz tartalmazza.

23. § (1) A távmunkavégzésre a Kit. és a Kit. vhr., illetve az Mt. szabályai, továbbá a távmunka-megállapodás az irányadó. A távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás esetében az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A távmunkavégzés elrendelését a szervezeti egység vezetője – vármegyei igazgatóságok esetében a vármegyei igazgató – kezdeményezi a szakmai felügyeletet ellátó vezető jóváhagyásával. A részletes indokolással ellátott kezdeményezést a HF ellenőrzést követően továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlója felé engedélyezésre. A részletes indokolásnak tartalmaznia kell, hogy

(3) A távmunkavégzés engedélyezése előtt minden esetben ki kell kérni az informatikai, az informatikai biztonságért felelős, a biztonsági, valamint a gazdasági szakterület véleményét.

24. § (1) Az otthoni munkavégzésre a Kit. és a Kit. vhr., továbbá az otthoni munkavégzésről szóló megállapodás az irányadó. Otthoni munkavégzés engedélyezését a foglalkoztatott a szervezeti egység vezetője – vármegyei igazgatóságok esetében a vármegyei igazgató – útján kezdeményezheti. A részletes indokolással ellátott kezdeményezést a szakmai felügyeletet ellátó vezető hagyja jóvá, és megküldi a HF-re, amely az ellenőrzést követően továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlója felé engedélyezésre. A részletes indokolásra alkalmazni kell a 23. § (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat.

(2) Az otthoni munkavégzés engedélyezése előtt minden esetben ki kell kérni az informatikai, az informatikai biztonságért felelős, a biztonsági, valamint a gazdasági szakterület véleményét.

(3) A foglalkoztatott otthoni munkavégzésére a Kit. vhr. 22. § (1) bekezdésében megállapított feltételek teljesülése esetén kerülhet sor.

(4) A kormánytisztviselő a Kincstárral történő, valamint a feladatellátással összefüggő kapcsolattartására otthoni munkavégzés esetén a Kit. vhr. 26. § (2) bekezdésében, továbbá az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban foglaltak az irányadók. A foglalkoztatott elsősorban elektronikus úton (e-mailen) és telefonon köteles a kapcsolattartásra.

(5) A foglalkoztatott által elvégzendő feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését, az informatikai és adatvédelmi szabályokat a 3/2024. számú, kötelezettséget tartalmazó, az otthoni munkavégzés szabályozásáról a Magyar Államkincstárban című elnöki körlevél és az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.

(6) Az otthoni munkavégzés konkrét időpontjának (mely napon) kérelmezése, engedélyezése és nyilvántartása a KRONOSZ rendszerben történik. Otthoni munkavégzés kizárólag a KRONOSZ rendszerben rögzített, a közvetlen munkahelyi vezető által jóváhagyott napokon lehetséges.

(7) Rendkívüli munka elrendelésére otthoni munkavégzés esetén kizárólag a munkaszervezés szempontjából halaszthatatlan esetekben kerülhet sor.

(8) A Kincstár által biztosított eszközökön történő otthoni munkavégzés esetén a foglalkoztatott fokozottan ügyel arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. Munkavégzés felfüggesztésekor a foglalkoztatott köteles a felhasználói profilját zárolni vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

(9) A foglalkoztatott az otthoni munkavégzés során felhasznált, illetve kezelt, a Kit. 93. § (1) bekezdés g) pontja szerinti nem nyilvános adatok védelmének feltételeiről köteles gondoskodni.

(10) Amennyiben a foglalkoztatottnak az otthoni munkavégzés során a Kincstár egyedi információs rendszereit szükséges közvetlenül elérnie, abban az esetben az egyedi rendszerhez kötődő elérési és használati szabályok további feltételeket rögzíthetnek, amelyeket a foglalkoztatott köteles az otthoni munkavégzés során betartani.

(11) Az otthoni munkavégzésre vonatkozó megállapodás megszüntetése esetén a kormánytisztviselőt a megállapodás megkötését megelőző beosztási okiratban foglaltak szerint kell tovább foglalkoztatni.

(12) Az otthoni munkavégzés során felmerült költségeket a kormánytisztviselő viseli.

(13) A kormánytisztviselő az otthoni munkavégzés során a munkavégzés céljából használt eszközökre vonatkozó biztonsági és adatvédelmi előírásokat, utasításokat, szabályzatokat maradéktalanul köteles betartani.

25. § (1) A kormánytisztviselő munkateljesítményének értékelésére (a továbbiakban: teljesítményértékelés) a Kit.-ben és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TÉR rendelet) foglaltak az irányadóak. A teljesítményértékelésre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az elnök mérlegelése alapján meghatározott időpontokban kerülhet sor. Az elnök az értékelési időpont meghatározásának jogát vezető álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőkre írásban átruházhatja.

(2) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR rendszerben elektronikusan kell meghatározni és értékelni.

(3) A kormánytisztviselők teljesítményértékelésekor a TÉR rendeletben meghatározott kiválósági elemek kerülhetnek alkalmazásra.

(4) Értékelő vezető az 1. függelék szerint munkáltatói jogkört gyakorló vezető.

(5) Az értékelő megbeszélésen a kormánytisztviselő a teljesítményértékeléssel kapcsolatban észrevételt, javaslatot tehet, melyet írásban rögzíteni kell.

(6) Az értékelőlapokat két eredeti példányban kell elkészíteni. Az értékelőlapok egy példánya az értékelté, a másik példányt az SZF-re kell eljuttatni ellenőrzés céljából, majd a személyi anyagban kell elhelyezni.

(7) Az értékelés elkészítéséért, illetve elmaradásáért az értékelő vezető felelősséggel tartozik.

(8) Az értékelő vezető csak akkor tudja értékelni a kormánytisztviselőt, ha az értékelési időszakban a kormánytisztviselő legalább 2 hónapja az értékelő vezető irányítása alatt látta el a feladatait. Az értékelő vezető jogviszony megszűnése/megszüntetése vagy változása esetén köteles a szervezeti egységéhez rendelt foglalkoztatottak értékelését a változás előtt elvégezni, majd az aláírt értékelőlapok egy példányát az SZF részére megküldeni.

(9) A teljesítményértékelés tartalma, hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt a kormánytisztviselő a Közszolgálati Döntőbizottsághoz közszolgálati panaszt nyújthat be.

(10) A teljesítményértékeléssel kapcsolatos előkészítő és adminisztrációs feladatokat az SZF látja el.

(11) A teljesítményértékeléssel nem jön létre a kormánytisztviselőnek alanyi jogosultsága illetményének megváltoztatására, valamint teljesítményelismerés fizetésére.

(12) A teljesítményértékelés részletes szabályait a KincstárWeb/Tudástár/Humánpolitikai Tudástár-ban közzétett Módszertani Útmutató tartalmazza.

26. § (1) A kormánytisztviselő a tárgyévben egyszer kezdeményezheti teljesítményértékelését az értékelő vezetőnél az SZF egyidejű tájékoztatása mellett.

(2) A teljesítményértékelés iránti kérelmet elektronikus úton (e-mailen) kell megküldeni az értékelő vezető, valamint a helyi TÉR támogató részére. Teljesítményértékelés iránti kérelem legkorábban akkor adható be, ha a legutóbbi teljesítményértékelés óta az értékelő vezető irányítása alatt eltelt legalább két hónap, és ez alatt az értékelt feladatkörébe tartozó feladatok nem változtak.

(3) A kérelem beadásától számított két héten belül az értékelő vezetőnek el kell végeznie a teljesítményértékelést. Az értékelő vezető a kormánytisztviselő teljesítményértékelésekor a teljesítményértékelés időpontját megelőző, legfeljebb egyéves időtartamot veheti figyelembe. A kormánytisztviselő kérésére az általa kezdeményezett teljesítményértékelés során az értékelő vezetőnek kiválósági elemeket is értékelnie kell.

(4) Az SZF a benyújtott kérelmekről nyilvántartást vezet.

27. § (1) A foglalkoztatott teljesítményelismerésben a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) Teljesítményelismerés adományozását a szervezeti egység vezetője – vármegyei igazgatóságokon a vármegyei igazgató – a jelen utasítás szerinti teljesítményértékelést követően – a rendelkezésre álló források függvényében az elismerés mértékére tett javaslatával együtt a szakmai felügyeletet ellátó vezető jóváhagyása mellett, részletes indokolással ellátott feljegyzés csatolásával kezdeményezheti a HF-en keresztül.

Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt a HF kikéri a gazdasági főigazgató előzetes véleményét. A javaslat engedélyezéséről az elnök dönt.

(3) Teljesítményelismerés adományozására – az elnök eltérő döntése hiányában – évente egyszer kerülhet sor.

28. § (1) A foglalkoztatott motivációs elismerésben a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) Motivációs elismerés adományozásáról és annak mértékéről a rendelkezésre álló források függvényében az elnök dönt.

(3) A Kincstár kiemelkedő, rendkívüli munkateljesítményt nyújtó foglalkoztatottjai – felterjesztés alapján, a fokozatosság elvének figyelembevétele mellett – motivációs elismerésként „Szent Kristóf” elismerésben részesülhetnek.

(4) Az elismerésben részesítendők személyére a javaslattételt a szakmai vezető kezdeményezi. A szakmailag megalapozott és írásban indokolt javaslatot az SZF-re kell megküldeni.

(5) Az elismerés odaítéléséről és annak módjáról, illetve a hozzájuk kapcsolódó pénzbeli juttatások mértékéről – a rendelkezésre álló költségvetési lehetőségek függvényében, a beérkezett javaslatokat figyelembe véve, a humánpolitikai igazgató javaslatára – az elnök dönt. Az elismerések átadásának helyéről és idejéről az elnök dönt.

(6) Az elismerés különösen

(7) Az elnök által adományozható motivációs elismerések különösen:

29. § (1) A HF nyilvántartja a szolgálati elismerésre jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából.

(2) A KGF gondoskodik a HF által készített feladás alapján a jogszabály által előírt határidőben az elismerés számfejtéséről és annak folyósításáról.

30. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója célhoz köthető feladatot (a továbbiakban: célfeladat) állapíthat meg a Kincstár foglalkoztatottjai részére. Célfeladatként minden esetben a foglalkoztatott feladatkörében meghatározott tevékenységeken túlmutató, a feladatok ellátásából adódó munkaterhet jelentősen meghaladó feladat határozható meg.

(2) A célfeladat kiírása minden esetben egyedi, írásban rögzített megállapodás, melyben a részletes feladatmeghatározáson túl a feladatteljesítés időtartama vagy határideje, ütemezése, a feladat értékelésének szempontjai (objektív szempontrendszer, preferáltan mérhető mutatókkal), a munkaidőn túli vagy többletfeladatként történő megvalósítás indokolása, szakmai értékelő személye, valamint a díjazás bruttó mértéke és – amennyiben a feladat teljesítése ütemezéshez kötött – a kifizetés ütemezése is rögzítésre kerülnek.

(3) A célfeladat-kiírást a szervezeti egységek készítik elő, és a célfeladat elrendelésére irányuló részletes indokolást és költségkalkulációt tartalmazó feljegyzéssel küldik meg a gazdasági főigazgató vagy a gazdasági főigazgató által felhatalmazott foglalkoztatott részére pénzügyi ellenjegyzésre és az elnök általi jóváhagyásra. Célfeladat elrendelésére csak a szükséges forrás meglétét igazoló pénzügyi ellenjegyzés esetén van lehetőség. A HF az aláírt célfeladatokat nyilvántartásba veszi.

(4) A céljuttatás a teljesítésigazolásokat követően fizethető ki. A céljuttatás mértéke az értékelés során csökkenthető, amennyiben a teljesítés elmaradt az elvárható mértéktől. Az elnök jogosult dönteni a céljuttatás mértékéről, ha a jogosultnak a célfeladat teljesítése szempontjából figyelembe vett időszakban, a teljesítésigazolás kiadása előtt a foglalkoztatási jogviszonya megszűnik.

(5) A célfeladat-kiírásokat lehetőség szerint eredménytermékekhez kell kötni oly módon, hogy minimálisan tartalmazza a cél határidőre történő elérését, valamint az eredménytermék határidőre történő megvalósítását. Amennyiben az eredménytermékeknek több jóváhagyási pontja van, úgy a teljesítésigazolásokat és az azokhoz kapcsolódó kifizetéseket is lehetőleg több mérföldkőhöz szükséges kötni.

(6) Célfeladat kiírására javaslatot

(7) A célfeladat-kitűzéseket a feladat ellátásáért felelős szervezeti egység készíti elő és küldi meg a gazdasági főigazgatónak vagy a gazdasági főigazgató által felhatalmazott foglalkoztatottnak pénzügyi ellenjegyzésre, valamint elnöki jóváhagyásra. Az előadói íven minden érintett szakterületi vezető, valamint az uniós és hazai finanszírozású projektek keretében tervezett célfeladatok esetében a projektvezető, valamint – amennyiben a projekt pénzügyi vezetővel is rendelkezik – a projekt pénzügyi vezető jóváhagyásának feltüntetése is szükséges. Az elnök a javaslatok alapján előzetesen összesített táblázatban hagyja jóvá a célfeladatokat, ezt követően kerül sor a HF által az egyedi munkajogi dokumentumok elkészítésére.

(8) Amennyiben a célfeladat forrása költségvetési forrás, a célfeladatot úgy kell kiírni, hogy a tárgyévre tervezett összeg még az adott évben kifizetésre is kerüljön. A célfeladat tervezésénél és kiírásánál figyelembe kell venni, hogy csak az a költség tervezhető be az adott évre, mely összeg még abban az évben kifizetésre is kerül. Ennek figyelembevételével az adott évben kizárólag azon céljuttatások kifizetése teljesíthető, melyek teljesítésigazolása november 30. napjáig megtörténik.

(9) Egy adott feladatra biztosítani kívánt céljuttatás összegét a feladat prioritásának, a rendelkezésre álló forrásoknak, a feladat általános munkaterhet meghaladó mértékének figyelembevételével és lehetőség szerint piackutatás alapján történő költség-összehasonlítás alapján kell meghatározni.

(10) A beszámolók elkészítését legkésőbb a teljesítési határidő lejártától számított 4 munkanapon belül, a teljesítés igazolását legkésőbb a teljesítés végső határidejét követő 10 munkanapon belül meg kell tenni. Az elvégzett munka értékelését és így a teljesítésigazolást – uniós és hazai finanszírozású projektek esetén – a Projekt Alapító Dokumentum és a Kincstár vonatkozó egyéb belső szabályozói alapján kell elvégezni.

31. § Az illetmény, illetve a munkabér kifizetése a foglalkoztatott által választott hazai pénzintézetnél vezetett fizetési számlára történő átutalással, ennek hiányában, illetve a foglalkoztatott írásbeli kérelme alapján postai úton történik a jogszabályban előírt határidőig.

32. § (1) A cafetéria-juttatás éves keretösszege legfeljebb a tárgyévi költségvetési törvényben vagy egyéb jogszabályban a kormányzati igazgatási szervek részére a cafetéria-keret maximumaként meghatározott összeg. A keretösszeg nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra, valamint a választott juttatások szükség szerinti adó- és járulékterheire. A közterhek megfizetéséről a KGF gondoskodik.

(2) Az éves keretösszeg egy naptári évben a 35. §-ban meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre.

(3) A keret összegéről, továbbá a cafetéria-nyilatkoztatással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről és fontos tudnivalókról elektronikus körlevél formájában kapnak részletes tájékoztatást a foglalkoztatottak legkésőbb a tárgyév február 15. napjáig.

33. § (1) Az éves keretösszeg a tárgyévben a Kincstárnál foglalkoztatási jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra a határozott idejű jogviszonnyal rendelkező, illetve azon foglalkoztatottak esetében, akiknek a Kincstárnál fennálló foglalkoztatási jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg. Az éves keretösszeg azonos mértékben jár mind a részmunkaidős, mind a teljes munkaidős foglalkoztatott számára. A foglalkoztatási jogviszony létesítésekor kikötött próbaidő időtartama is beleértendő a cafetéria-jogosultság idejébe.

(2) A jogosultsági idő számításakor a tárgyév naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(3) A foglalkoztatott 30 naptári napot meghaladó távolléte esetén, amennyiben a távollét alatt illetményre, munkabérre nem jogosult, visszamenőlegesen távolléte első napjától cafetéria-juttatásra sem jogosult. Amennyiben a tartós távollét olyan időszakra kerül megszakításra, melyre nem jár illetmény (pl. hétvége), a tartós távollét ugyanúgy folyamatosnak minősül.

(4) Ha a foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonya év közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor, a jogviszony megszűnését követő harminc naptári napon belül, vissza kell fizetni. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a foglalkoztatási jogviszony a foglalkoztatott halálával szűnik meg.

(5) A foglalkoztatottnak nyilatkoznia kell a cafetéria igénylésén a cafetéria-tartozás illetményből történő levonásának hozzájárulásáról.

(6) A cafetéria-tartozás kiegyenlítése elsősorban az illetményből, munkabérből való levonással történik. Amennyiben ez nem lehetséges, banki átutalással kell rendezni a tartozást.

(7) A cafetéria-tartozás KIRA-ban történő könyvelési rendezése a KGF feladata.

34. § (1) A foglalkoztatott az éves felhasználható egyéni keretösszeget és a SZÉP-kártya számlaszámot tartalmazó cafetéria-nyilatkozatot a tárgyévben megküldött körlevél szerinti formában és módon legkésőbb tárgyév március 1. napjáig teszi meg.

(2) A nyilatkozattétel teljesítése során az éves keretösszeg teljes egészéről kötelező nyilatkozni. A nyilatkozat ezt követően nem módosítható, kivéve a jogviszonymegszűnés, -megszüntetés vagy tartós távollétre távozás esetében történő, még nem folyósított juttatásra vonatkozóan.

(3) Amennyiben a foglalkoztatott a cafetéria-juttatásra vonatkozó nyilatkozattételt elmulasztja megtenni, vagy az előírt nyilatkozatokat, egyéb dokumentumokat nem csatolja határidőben, a foglalkoztatott nem jogosult cafetéria-juttatásra. A cafetéria-nyilatkozatok megtételének végső határideje tárgyév december 15-e. A tárgyévet követően visszamenőleges időszakra cafetéria-juttatást igényelni nem lehet.

(4) A foglalkoztatási jogviszony létesítésekor vagy tartós távollétről visszatéréskor a foglalkoztatott az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a cafetéria-juttatás időarányos keretösszeg igénybevételéről.

35. § (1) A cafetéria-juttatást a kártyakibocsátó intézménytől a foglalkoztatott által megrendelt elektronikus utalvány formájában, névre szóló, bankkártya elven működő elektronikus utalványkártyával (Széchenyi Pihenő Kártya) lehet felhasználni.

(2) A juttatás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig igényelhető. A juttatás igénylésekor figyelemmel kell lenni a más foglalkoztatótól kapott cafetéria-juttatás összegére, melyről nyilatkozni kell.

(3) A kártya, a cserekártya, a pótkártya, valamint a közeli hozzátartozó és élettárs részére az általa választott szolgáltatótól igényelhető társkártya szolgáltatótól történő megrendelése a foglalkoztatott feladata. A pót- és társkártya előállítási és kézbesítési költsége a cafetéria-keretösszeg terhére nem számolható el, azok a foglalkoztatottat terhelik.

(4) Az elektronikus utalványokat a Kincstár a foglalkoztatott nyilatkozata szerint meghatározott összegben és megadott számlára, a tárgyév elején kiadott körlevélben meghatározott részletekben, minden jogosult részére egyszerre tölti fel. Az év közben belépő és tartós távollétről visszatérő dolgozók esetében az időarányosan járó SZÉP-kártya juttatás átutalása ütemezetten, havonta egyszer történik.

36. § (1) A Kincstár az alábbi visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatásokat, valamint költségtérítéseket biztosítja foglalkoztatottjai részére:

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa), ab) és ac) alpontjában szereplő, igénylés esetén kötelezően nyújtott támogatások kivételével, a juttatások biztosítása a jóváhagyott éves költségvetési előirányzat-keretek, a forrás nagyságának és rendelkezésre állásának függvénye.

(3) A költségtérítésekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatban beérkezett nyilatkozatokat, kérelmeket, valamint azok mellékleteit – amennyiben az egyes juttatásokra megállapított részletszabályok másként nem rendelkeznek – a felelős szervezeti egység a kifizetés évét követő 5 naptári évig tárolja.

(4) Nem részesülhet támogatásban a foglalkoztatott abban az esetben, ha megállapításra kerül, hogy a kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott.

37. § (1) A Kincstár foglalkoztatottjai részére nyújtott egyes szociális jellegű, illetve lakhatási jellegű támogatásokkal összefüggő feladatok ellátására Szociális Bizottság (a továbbiakban: SZB) működik.

(2) Az SZB feladat- és hatáskörébe tartozik a foglalkoztatottak által a krízistámogatással, a visszatérítendő családalapítási támogatással, a szálló- és garzonelhelyezéssel, a szolgálati lakással, lakásbérleti támogatással, valamint a kamatmentes kölcsönnel kapcsolatban benyújtott kérelmek nyilvántartásba vétele, az igényjogosultság elbírálása, a támogatásban részesíthető személyekre, valamint a támogatás mértékére vonatkozó javaslattétel.

(3) Az SZB 5 főből áll, összetétele:

(4) Az SZB létszáma kibővül annak a szervezeti egységnek a képviselőjével, ahonnan a krízistámogatással, a visszatérítendő családalapítási támogatással, a szálló- és garzonelhelyezéssel, a szolgálati lakással, lakásbérleti támogatással, valamint a kamatmentes kölcsönnel kapcsolatban kérelmet nyújtottak be. A képviselőt az érintett szervezeti egység vezetője írásban jelöli ki. Az SZB ülésén a képviselő nem rendelkezik szavazati joggal. Jelen szakasz tekintetében szervezeti egység vezetője alatt a Központban az elnökhelyettes és a központi főigazgató/igazgató, a vármegyei igazgatóságok tekintetében az igazgató értendő. Lakásépítés, -bővítés, korszerűsítés céljából benyújtott kérelmek esetén az igények elbírálásakor az SZB munkájában szakértőként részt vesz a felkért építész. Az építész az SZB ülésén szavazati joggal nem rendelkezik, kizárólag szakértői véleményt ad.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott kijelölés írásban, a kijelölő személy döntése alapján, állandó vagy eseti jelleggel történik. A kijelölésről szóló dokumentumot az SZB ülése előtt át kell adni az SZB elnökének. Amennyiben a kijelölés az SZB elnökének személyét érinti, a kijelölésről szóló dokumentumot az SZB tagjainak kell bemutatni. A kijelölésre vonatkozó dokumentumok az SZB üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezik.

(6) Az SZB tagja saját maga vagy hozzátartozója által benyújtott kérelmek elbírálásában nem vehet részt, az összeférhetetlenség fennállásáról legkésőbb a szavazás megkezdéséig nyilatkozni köteles, mely az ülésről készült jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

(7) Az SZB titkári teendőit – így különösen a kérelmek nyilvántartásba vételét, a dokumentumok előkészítését, az ülések összehívását, jegyzőkönyvek elkészítését, az irattározást stb. – az SZF erre a feladatra kijelölt foglalkoztatottja látja el. Az SZB titkára az üléseken szavazati joggal nem rendelkezik.

(8) Az SZB a beérkezett kérelmek figyelembevételével igény szerint ülésezik. Az SZB elnöke és tagjai a beadott kérelmekkel kapcsolatos véleményezési és egyéb kötelezettségüknek elektronikus úton (e-mailen) is eleget tehetnek.

(9) Az SZB határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. Az SZB az ülésen megtárgyalja és véleményezi a kérelmeket, elbírálja az igényjogosultságot, majd egyszerű szótöbbségű szavazást követően javaslatot tesz a támogatás odaítélésére, illetve annak mértékére vagy a kérelem elutasítására. Szavazategyenlőség esetén az SZB elnökének szavazata dönt.

(10) Az SZB titkára az ülésekről – az ülést követően – jegyzőkönyvet készít, amelyet valamennyi SZB tag köteles aláírni. Az SZB tagok által aláírt jegyzőkönyvet az abban foglalt javaslatok jóváhagyása érdekében az SZB elnöke – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának gazdasági főigazgató általi igazolását követően – az elnök elé terjeszti döntésre.

(11) Az elnök döntéséről az SZB elnöke a kérelmezőt, valamint a KGF vezetőjét írásban tájékoztatja.

(12) Az SZB titkára folyamatos, naprakész, elektronikus nyilvántartást vezet a beérkezett kérelmekről és a támogatásra biztosított keret felhasználásáról. A nyilvántartás tartalmazza

(13) Az SZB elnöke a tárgyévet követő év január 31. napjáig a PSZF által készített, a Lakásalap éves elszámolásáról szóló kimutatás felhasználásával az SZB munkájáról az elnök részére írásbeli beszámolót készít.

38. § (1) Az a foglalkoztatott, akinek gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, kérelem alapján a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogosult vissza nem térítendő családalapítási támogatásra.

(2) A foglalkoztatott a családalapítási támogatást a gyermek születése napjától vagy örökbefogadása napjától számított 6 hónapon belül igényelheti. Az igényt az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az SZF részére kell benyújtani elektronikus formában. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.

(3) Amennyiben a gyermek mindkét szülője a Kincstár foglalkoztatottja, a támogatásra a gyermek mindkét szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él. A közös háztartásban történő együttélést a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal kell igazolni.

(4) Az adott hónap 20. napjáig beérkezett kérelmeket az SZF feldolgozza. Az SZF feladása alapján a számfejtést és a támogatások folyósítását a KGF végzi.

39. § (1) A Kit. 162. § (1)–(2) bekezdése és a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a foglalkoztatott kérelem alapján vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult. A támogatáshoz szükséges nyilatkozatot az elbíráláshoz szükséges dokumentumokkal együtt elektronikusan, a Kincstárweben található „Iskolakezdési támogatás igénylő felület”-en keresztül kell benyújtani.

(2) Az iskolakezdési támogatás mértékét a Kit. vhr. 64. § (3) bekezdése határozza meg.

(3) A foglalkoztatott évente egy alkalommal jogosult iskolakezdési támogatásra a köznevelési, illetve szakképző intézményben iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel.

(4) A támogatásra az a foglalkoztatott jogosult, aki a tárgyév augusztus 1-jén foglalkoztatási jogviszonyban áll, és aki a gyermeknek szülője – kivéve a gyermekvédelmi gyámot –, vagy a szülőnek közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa.

(5) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmet évente egy alkalommal, tárgyév augusztus 1-je és szeptember 30-a között lehet benyújtani. A támogatás igénybevételi rendjéről az SZF tájékoztatja a foglalkoztatottakat. A benyújtott nyilatkozatok jogszabályi feltételeknek történő megfelelését az SZF ellenőrzi. Az SZF a beadott kérelmeket az elbírálást követően összesíti, majd elektronikusan és papír alapon tájékoztatja a KGF-et. A számfejtést és a folyósítást a KGF végzi.

(6) A megállapított támogatást a foglalkoztatott részére legkésőbb a tárgyév október 31. napjáig – szülési szabadságot vagy gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő foglalkoztatott esetén november hónapban – folyósítani kell.

(7) Az iskolakezdési támogatásra a gyermek mindkét Kincstár által foglalkoztatott szülője jogosult, amennyiben a gyermekkel közös háztartásban él.

40. § (1) A foglalkoztatott gyermeknevelési támogatásra a Kit. 162. § (3) bekezdése, valamint a Kit. vhr. 65. § (1)–(3) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult.

(2) A kérelmet, az elbíráláshoz szükséges dokumentumokkal együtt elektronikusan a Kincstárweben található „Gyermeknevelési Támogatások” menüpont felületén keresztül kell benyújtani az SZF részére.

(3) A kérelemhez csatolni kell

(4) A gyermeknevelési támogatás évente egyszer állapítható meg. Az elnök döntése alapján – a rendelkezésre álló források figyelembevételével – a támogatás iránti kérelem benyújtására irányuló időszak a tárgyévben az április 1. napjától május 15. napjáig tartó vagy az október 1. napjától november 15. napjáig tartó időszak. A támogatás igénybevételi rendjéről az SZF tájékoztatja a foglalkoztatottakat.

(5) A támogatás összegét a Kit. vhr. 65. § (4)–(5) bekezdése szabályozza.

(6) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet a tárgyévben született vagy örökbefogadott / nevelőszülőhöz helyezés esetén újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott / nevelőszülőhöz helyezett gyermek nevelésébe vételétől számított 60 naptári napon belül kell benyújtani az SZF részére a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint.

(7) Amennyiben a foglalkoztatási jogviszony év közben keletkezik, a gyermeknevelési támogatást a jogviszony létesítésének napjától legkésőbb adott év december 31. napjáig – illetve határozott idejű jogviszony esetén a határozott idő utolsó napjáig – időarányosan kell nyújtani a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdése alapján. A kérelem benyújtási határideje a jogviszony létesítésétől számított 60 naptári nap.

(8) A benyújtott kérelmek jogszabályi feltételeknek történő megfelelését az SZF ellenőrzi. Az SZF a (4) bekezdésnek megfelelő kérelmeket a jogszabály szerinti határidőben, továbbá az adott hónap 20-ig beérkezett pótigényeket – a havi számfejtés ütemezéséhez igazodva – az elbírálást követően összesíti, majd elektronikusan és papír alapon tájékoztatja a KGF-et. A számfejtést és a folyósítást is a KGF végzi.

(9) A foglalkoztatási jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a foglalkoztatott köteles a részére folyósított, de foglalkoztatási jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel időarányosan elszámolni.

(10) A gyermeknevelési támogatásra a gyermek mindkét, Kincstár által foglalkoztatott szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

41. § (1) A Kincstár a tárgyévi elemi költségvetésének törvény szerinti illetmények, munkabérek (K1101) rovat előirányzatának maximum 5%-a erejéig illetményelőleg/munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: előleg) kifizetése jogcímén éves keretet képez. A felhasználható havi keret összege az éves keret 1/12 része.

(2) A KGF javaslatára a gazdasági főigazgató a tárgyévet megelőző év december 20. napjáig határozza meg a Kincstár vonatkozásában az előleg tárgyévi keretét. A keret felhasználásáról a KGF naprakész nyilvántartást vezet.

(3) Az előleg biztosítására a fedezet rendelkezésre állása esetén kerülhet sor. Az előleget az igények beérkezési sorrendjének megfelelően kell biztosítani a rendelkezésre álló előlegkeret mértékéig. A keretfigyelés a KGF feladata.

(4) Előleget az a foglalkoztatott igényelhet, aki legalább 6 hónapja foglalkoztatási jogviszonyban áll a Kincstárral, és foglalkoztatási jogviszonya határozatlan idejű, vagy egy évet meghaladó határozott idejű.

A foglalkoztatott az előleg folyósítását az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kezdeményezheti.

(5) Előleg naptári évenként maximum két alkalommal igényelhető. Újabb előleg igény kizárólag akkor nyújtható be, ha a foglalkoztatott a részére korábban folyósított előleg teljes összegét visszafizette.

(6) Nem biztosítható előleg annak a foglalkoztatottnak,

(7) Az előleg iránti kérelmet a HF igazolásával ellátva a KGF részére kell benyújtani. Az előleg kifizetését a jóváhagyott éves keret figyelembevételével a KGF vezetője vagy helyettese engedélyezi.

42. § (1) Az előleg legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg lehet, de nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi bruttó illetményét/munkabérét.

(2) Az előleg visszafizetése – kamatmentesen, illetményből/munkabérből történő levonással – a kifizetését követő hónap illetményfizetési napján kezdődik.

Az előleg visszafizetésének maximális ideje 6 hónap lehet. Határozott idejű foglalkoztatási jogviszony esetén az előleg visszafizetésének meg kell történnie a határozott idő lejártáig.

(3) Azon foglalkoztatott, aki az előleg folyósítását követően a visszafizetés időtartama alatt válik tartósan távollévővé (pl. gyermekgondozást segítő ellátás / gyermekgondozási díj, keresőképtelen állapot, fizetés nélküli szabadság), a fennálló fizetési kötelezettségét a tartós távollét kezdetét követő hó 10. napjáig egy összegben köteles átutalással rendezni.

(4) Amennyiben a foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonya az utolsó törlesztő részlet megfizetése előtt megszűnik, az előleg vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik, és a részére járó pénzbeli juttatásokból le kell vonni, vagy – ha ez nem lehetséges – a foglalkoztatott köteles annak összegét a Kincstár előirányzat felhasználási keretszámlájára visszafizetni.

(5) Amennyiben az előlegtartozás egy összegben történő visszafizetése válik esedékessé, a foglalkoztatott írásbeli kérelmére méltányosságból részletfizetés engedélyezhető. Az előleg teljes visszafizetésének ideje részletfizetés engedélyezése esetén sem haladhatja meg a 6 hónapot.

(6) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő foglalkoztatási jogviszonya folyamatosan fennáll, de a Kit. 89/A. §-a szerinti kérelmezett vezénylés miatt a kormánytisztviselő foglalkoztatója már nem a Kincstár.

43. § (1) A foglalkoztatott rászorultsága esetén kérelmére a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltakkal összhangban visszatérítendő, kamatmentes krízistámogatásban részesíthető a Kit. vhr. 67–68. §-ában, valamint 70–74. §-ában foglaltak szerint.

(2) A krízistámogatásra felhasználható forrást a gazdasági főigazgató határozza meg a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében.

(3) A foglalkoztatott csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelem esetén kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, az elnök jóváhagyásával részesíthető támogatásban.

(4) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező foglalkoztatott jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(5) Az SZB elnöke – az összes körülményt figyelembe véve – tesz javaslatot az elnök részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A támogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben az elnök jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeghatárnál magasabb összegű, valamint a 2 éves futamidőnél hosszabb futamidejű krízistámogatás is adható. Az elnök döntéséről az SZF értesíti a kérelmet benyújtó foglalkoztatottat, illetve a KGF-et.

(6) A kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a foglalkoztatottat,

(7) A foglalkoztatott a tárgyévben – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.

(8) A tárgyévben már krízistámogatásban részesült foglalkoztatott évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

(9) A kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani az SZB titkára részére. A kérelemhez mellékelni kell a kérelemben előadott indokokat alátámasztó dokumentumokat. A foglalkoztatott által benyújtott támogatás iránti kérelmet mellékleteivel együtt elektronikus úton (e-mailben) is meg kell küldeni az SZB titkára részére.

(10) Annál a foglalkoztatottnál, aki egyszerre több visszatérítendő támogatás visszatérítésére kötelezett, illetve illetményét/munkabérét több levonás terheli (pl. előleg, kamatmentes kölcsön, krízistámogatás), a havi törlesztés mértéke összesen nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi nettó illetményének/munkabérének 50%-át. Erről információt a KGF szolgáltat.

(11) Az odaítélt krízistámogatás visszafizetésére vonatkozó szabályokat a Kincstár szerződésbe foglalja, a szerződést a Kincstár képviseletében az elnök írja alá. A szerződést az SZF készíti el és látja el szakmai ellenjegyzéssel. Ezt követően a szerződést megküldi a Jogi Főosztály (a továbbiakban: JF) részére jogi megfelelőség tanúsítására, valamint pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági főigazgató részére. A KGF a szerződésben foglaltak alapján számfejti és folyósítja a támogatást.

(12) Nyilatkozat alapján a támogatás visszafizetésére havonta egyenlő részletekben kerül sor a Kit. 157. §-ában, az Mt. 128. §-ában meghatározottak alapján az illetményből/munkabérből történő levonással.

(13) A Kit. vhr. 72. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon túl nem biztosítható krízistámogatás annak a foglalkoztatottnak,

44. § (1) A Kit. 148. § (3) bekezdése alapján a Kincstár foglalkoztatottjának, illetve nyugalmazott foglalkoztatottjának elhalálozása esetén (a továbbiakban: elhunyt foglalkoztatott) a közszolgálat halottjává nyilvánítás keretében fejezheti ki tiszteletét az elhunyt iránt.

(2) Kincstártól nyugállományba vonultnak minősül az a foglalkoztatott, aki nyugállományba vonulását megelőzően a Kincstárnál, illetve jogelőd intézményénél legalább 20 éves jogviszonnyal rendelkezett.

(3) A Kincstár nyugalmazott foglalkoztatottja csak abban az esetben nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonya nem büntetőeljárásban hozott bírói ítélet alapján, érdemtelenség jogcímen történő felmentéssel, fegyelmi eljárás eredményeként vagy rendkívüli felmondással került megszüntetésre.

(4) Az elnök a közszolgálat halottjává nyilváníthatja az elhunyt foglalkoztatottat annak kiemelkedő munkavégzésére tekintettel. Javaslatot az elhunyt foglalkoztatott szervezeti egységének vezetője a szakmai felügyeletet ellátó vezető – vármegyei igazgatóságok tekintetében a hálózatirányításért felelős elnökhelyettes – támogatásával tehet.

(5) A közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit a Kincstár részben vagy teljes egészben átvállalja a hozzátartozóktól. A javaslatot a halotti anyakönyvi kivonat másolatával az SZF-re kell megküldeni. A költségek viselésének mértékéről/összegéről az SZF javaslatára az elnök dönt. A folyósítás érdekében a Kincstár nevére és címére szóló, a temetkezési költségeket igazoló eredeti számlát az SZF – az elnöki engedéllyel együtt – megküldi a PSZF-nek.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálat halottjává nyilvánított elhunyt foglalkoztatott esetén – a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján – a kegyeleti megemlékezés során az alábbi módon fejezheti ki részvétét az elhunyt iránt:

(7) A (6) bekezdés a)–d) pontjában foglaltakkal összefüggésben felmerült költségek kifizetésére irányuló kérelmet az SZF-re kell soron kívül megküldeni. A beérkezett kérelmet – engedélyezés céljából – az SZF továbbítja az elnök felé. Az elnök által jóváhagyott kérelmet az SZF küldi meg kifizetés céljából a PSZF részére.

(8) A (6) bekezdésben foglalt részvétnyilvánítás formáit a Kincstár azon foglalkoztatottja, illetve nyugalmazott foglalkoztatottja elhalálozása esetén is biztosíthatja, akinek a közszolgálat halottjává történő nyilvánítására nem kerül sor.

45. § (1) A foglalkoztatott – kérelmére – visszatérítendő családalapítási támogatásban részesíthető a Kit. vhr. 58–62. §-ában foglaltak szerint.

(2) A visszatérítendő családalapítási támogatásra felhasználható forrást a gazdasági főigazgató határozza meg a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében.

(3) A visszatérítendő családalapítási támogatás kamatmentes.

(4) A foglalkoztatott csak akkor részesülhet visszatérítendő családalapítási támogatásban, ha

(5) A Kincstárban a támogatás a foglalkoztatott részére jogviszonya fennállása alatt egy alkalommal adható, mértéke legfeljebb a Kit. 161. § (1) bekezdésében megjelölt összeg.

(6) A támogatás visszafizetésének határideje (futamidő) – a Kit. vhr. 62. § (1) bekezdésére is figyelemmel – legfeljebb 3 év. A futamidőt a kérelmező foglalkoztatott jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(7) A visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni

(8) A kérelmet az SZB titkára részére kell benyújtani, és mellékelni kell a kérelemben előadott indokokat alátámasztó dokumentumot/dokumentumokat. A foglalkoztatott által benyújtott támogatás iránti kérelmet mellékleteivel együtt elektronikus úton (e-mailben) is meg kell küldeni az SZB titkára részére.

(9) Az SZB elnöke – az összes körülményt figyelembe véve – tesz javaslatot az elnök részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. Az elnök döntéséről az SZF értesíti a kérelmet benyújtó foglalkoztatottat.

(10) A kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a foglalkoztatottat,

(11) Annál a foglalkoztatottnál, aki egyszerre több visszatérítendő támogatás visszatérítésére kötelezett, illetve illetményét/munkabérét több levonás terheli (pl. előleg, kamatmentes kölcsön, krízistámogatás), a havi törlesztés mértéke összesen nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi nettó illetményének/munkabérének 50%-át. Erről információt a KGF szolgáltat.

(12) Az odaítélt visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésére vonatkozó szabályokat a Kincstár szerződésbe foglalja, amelyet az elnök ír alá. A szerződést az SZF készíti el és látja el szakmai ellenjegyzéssel. Ezt követően a szerződést megküldi a JF részére jogi megfelelőség tanúsítására, valamint pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági főigazgató vagy a gazdasági főigazgató által felhatalmazott foglalkoztatott részére. A KGF a szerződésben foglaltak alapján számfejti és folyósítja a támogatást.

(13) Nyilatkozat alapján a támogatás visszafizetésére havonta egyenlő részletekben kerül sor – a Kit. 157. §-ában, az Mt. 128. §-ában meghatározottak alapján fizetés nélküli szabadságon, szülési szabadságon lévő vagy illetmény/munkabér nélkül munkavégzés alól mentesülő foglalkoztatott kivételével – az illetményből/munkabérből történő levonással.

(14) Nem biztosítható visszatérítendő családalapítási támogatás annak a foglalkoztatottnak,

46. § (1) A lakhatási jellegű támogatások elbírálásának általános feltételeit a Kit. vhr. 39–43. §-a szabályozza.

(2) A Kincstár a foglalkoztatottak részére az alábbi lakhatási támogatási formákat nyújthatja:

47. § Különös méltánylást érdemlő esetben az elnök jóváhagyásával a Kit. vhr.-ben meghatározott összeget meghaladó jövedelemmel rendelkező foglalkoztatott részére is megítélhető lakhatási jellegű támogatás.

48. § (1) A Kincstár a Kit. 149. § (1) bekezdése, valamint a Kit. vhr. 44–47. §-a alapján a foglalkoztatottak részére szolgálati lakást biztosíthat.

(2) A Kincstár vagyonkezelésében lévő lakás kizárólag a Kincstár foglalkoztatottjai részére adható bérbe. A Kincstár vagyonkezelésében lévő lakással kapcsolatos döntési jogköröket az elnök gyakorolja.

49. § Szolgálati lakás igénybevételére történő pályázat benyújtásának alapvető feltételeit a Kit. vhr. 39–41. §-a, 43. §-a, 45. § (2) bekezdése, valamint 46. §-a szabályozza.

50. § (1) A szolgálati lakás igénybevételére irányuló pályázatot az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – a szervezeti egység vezetőjének javaslatára és a szakmai felügyeletet ellátó vezető ellenjegyzésével – kell papír alapon és elektronikus úton (e-mailen) is benyújtani a pályázati kiírásban foglaltak szerint az SZB titkárához tárgyév november 30. napjáig.

(2) A pályázathoz minden olyan dokumentumot csatolni szükséges, mely a Kit. vhr. 39. §-ában meghatározott jogosultságot vagy rászorultságot alátámasztja, igazolja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl csatolni szükséges továbbá

51. § (1) Az SZB titkára a pályázat benyújtását követően megvizsgálja a pályázatnak a kiírásban foglaltaknak történő megfelelőségét. Az SZB elé terjeszteni csak a feltételeknek teljes mértékben megfelelő pályázatot lehet.

(2) Amennyiben a pályázat nem felel meg a feltételeknek, az SZB titkára érdemi vizsgálat nélkül – határidő megjelölésével – hiánypótlásra visszaküldi a foglalkoztatottnak. Amennyiben a foglalkoztatott a hiányosságokat a megadott határidőig nem pótolja, és az esetleges késedelmét nem tudja érdemben megindokolni, a pályázat érvénytelen.

(3) A foglalkoztatott a pályázatában és a mellékletekben közölt adatok valódiságáért felelősséggel tartozik. A pályázat benyújtása és annak elbírálása közötti időszakban a foglalkoztatott haladéktalanul köteles bejelenteni az SZB titkárának a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely az igényjogosultságát érinti. Ennek elmulasztása a pályázat elutasítását vonhatja maga után.

(4) A beérkezett pályázatokról az SZB elnökének javaslata alapján a Kincstár elnöke dönt. A lakás bérlőjét (a továbbiakban: bérlő) a pályázatot benyújtók közül, az SZB elnökének javaslatára a Kincstár elnöke jelöli ki, és engedélyezi a bérleti jogviszony létesítését.

52. § (1) Az elnök döntését követően a lakásbérleti szerződést a Vagyongazdálkodási és Ellátási Főosztály (a továbbiakban: VEF) készíti el az SZF-fel együttműködve. A VEF szakmai ellenjegyzést követően a lakásbérleti szerződést a JF részére küldi meg a jogi megfelelőség tanúsítására, valamint pénzügyi ellenjegyzésre a PSZF részére.

(2) Az ellenjegyzéseket követően a szerződéseket az elnök írja alá.

53. § A lakásbérleti szerződés meghosszabbítására a Kit. vhr. 47. § (3) bekezdésében foglaltak alapján van lehetőség. A lakásbérleti szerződés módosítása – az SZB javaslatának figyelembevételével – az elnök jóváhagyásával történik. A szerződés módosítására a lakásbérleti szerződés megkötésére vonatkozó feltételek fennállása esetén, az ott meghatározott eljárásrend szerint van lehetőség.

54. § (1) A lakásbérleti szerződés bérbeadói felmondását a VEF kezdeményezi. A VEF kezdeményezését az SZF továbbítja az SZB felé. Az SZB elnöke tesz javaslatot az elnöknek a lakásbérleti szerződés felmondására. A szerződést az elnök mondja fel.

(2) A bérlő a bérleti szerződést a Ptk. 6:339. § (2) bekezdése szerint, indokolás nélkül, rendes felmondással felmondhatja a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig.

(3) A felek külön nyilatkozata nélkül megszűnik a lakásbérleti szerződés, ha a bérlőnek a szolgálati lakásra jogosító foglalkoztatási jogviszonya megszűnik. A bérlő és a vele együttlakó személyek a szolgálati jogviszony megszűnésétől számított 30 naptári napon belül kötelesek kiköltözni és ezzel összefüggésben a Kincstárral elszámolni.

(4) A Kincstár a lakás megsemmisülése vagy használhatatlanná válása esetén a bérlő részére cserelakást nem biztosít.

(5) Amennyiben a bérleti jogviszony időtartama alatt a Kincstár foglalkoztatottjának, házastársának vagy élettársának (a továbbiakban együtt: házastárs) életkörülményeiben történő változás miatt nem felel meg a Kit. vhr. 45. § (2) bekezdésében foglaltaknak, a változás bekövetkeztét követő hónap végével a bérleti szerződés megszűnik. A bérlő az említett tényről haladéktalanul, de legkésőbb az esemény bekövetkeztét követő munkanapon köteles az SZF-et írásban értesíteni.

55. § (1) A bérleti díj havi összegének mértékére a VEF tesz javaslatot, amit megküld az SZF részére. Az SZF javaslata alapján az elnök dönt.

(2) A Kincstár által megállapított bérleti díj összegét a bérlő a lakásbérleti szerződés aláírásával fogadja el, illetve vállal kötelezettséget annak szerződésszerű megfizetésére. A bérleti díj évenként a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által megállapított és közzétett hivatalos inflációs ráta mértékének megfelelően módosul. Ezt a feltételt a lakásbérleti szerződésben rögzíteni kell. Az SZF a bérleti díjról írásban értesíti a bérlőt.

(3) A Kincstár a bérlő írásbeli értesítése mellett a havi bérleti díj összegét 25%-kal növelheti vagy csökkentheti, az értesítés keltét követő második hónaptól. A bérlő az írásbeli értesítés átvételét követő 8 munkanapon belül észrevételt tehet írásban a Kincstár felé. Amennyiben a bérlő a megadott határidőn belül kifogást nem terjeszt elő, és a következő hónapra vonatkozó lakbért megfizeti, a bérlő által nem kifogásolt díj a felek között alkalmazandónak tekintendő. Az aláírt lakásbérleti szerződés 1 db másolati példánya a KGF részére megküldésre kerül. A szerződésben meghatározott havi bérleti díj illetményből történő levonása iránt a KGF intézkedik.

56. § (1) Szálló- vagy garzonelhelyezést ideiglenes jelleggel, kivételesen, a rendelkezésre álló férőhelyek függvényében, munkaszervezési okok miatt lehet igényelni.

(2) Kérelmet a Kit. vhr. 54. §-ában felsorolt feltételeknek megfelelő foglalkoztatott nyújthat be.

(3) A kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és a szükséges mellékletek csatolásával az SZB titkárához kell benyújtani.

(4) Az SZB elnöke – az összes körülményt figyelembe véve – tesz javaslatot az elnök részére a támogatás odaítéléséről. Az elnök döntéséről az SZF értesíti a kérelmet benyújtó foglalkoztatottat.

(5) Az a foglalkoztatott, aki az elhelyezést igénybe veszi, nem jogosult a 78. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti költségtérítésre.

57. § A Kincstár a Kit. vhr. 55/A. §-a alapján a foglalkoztatottak részére lakásbérleti támogatást biztosíthat.

58. § A foglalkoztatott kérelmére az SZB elnökének javaslatára, figyelemmel a gazdasági főigazgató egyedi döntésére az Szja tv. szerint adóköteles jövedelemnek minősülő juttatásként lakásbérleti támogatás adható, amennyiben a foglalkoztatott:

59. § A kérelmek elbírálása során előnyben részesül, aki

60. § (1) A hozzájárulás a hiánytalanul benyújtott kérelem beérkezésének hónapjától a lakásbérleti szerződés fennállásának napjáig, de legfeljebb a tárgyév december 31. napjáig kerül megállapításra akkor is, ha a lakásbérleti szerződés már a benyújtás időpontját megelőzően is fennállt. A támogatásban újabb kérelem alapján ismételten részesíthető a foglalkoztatott.

(2) A lakásbérleti támogatás összegét a Kincstár rendelkezésére álló pénzügyi fedezetének figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az havonta nem haladhatja meg a bérleti szerződés havi összegének – több bérlő esetén a bérleti díj foglalkoztatott által fizetendő részének – 70 százalékát, de legfeljebb a háromszázezer forintot.

(3) A bérleti díjhoz adott hozzájárulás folyósítása havonta történik a hatályos Szja. tv. szabályai alapján. A foglalkoztatott a hozzájárulást érintő adatokban bekövetkező változást haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül köteles az SZF részére bejelenteni, valamint a KGF-et tájékoztatni a kifizetés módosítása miatt.

(4) A hozzájárulás iránti kérelmet az SZB titkár részére elektronikusan (e-mailen) kell benyújtani. Az igénylőlapon a foglalkoztatottnak nyilatkoznia kell a jelen alcímben meghatározott feltételek fennállásáról, valamint a bejelentési kötelezettség vállalására vonatkozóan. A kérelemhez elektronikusan (e-mailen) csatolni kell a bérleti szerződés, a tulajdoni lap és a lakcímkártya másolatát. A kérelemről az SZB elnökének javaslatára az elnök dönt. A hozzájárulás kifizetéséről a KGF gondoskodik.

61. § (1) A Kincstár a Kit. 149. §-ában, valamint a Kit. vhr. 38–43. §-ában és 48–53. §-ában foglaltakkal összhangban saját foglalkoztatottjainak lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását meghatározott célokra nyújtható, visszatérítendő, kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) folyósításával támogathatja. A foglalkoztatottak ilyen célú támogatására egységes központi, „lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása” elnevezésű számla (a továbbiakban: Lakásalap) működik.

(2) A Lakásalap keretgazdája a PSZF. A Lakásalap felhasználásáról a PSZF naprakész nyilvántartást vezet, és a rendelkezésre álló felhasználható keretösszegről az SZB soron következő ülése előtt legalább 5 munkanappal korábban írásban tájékoztatja az SZB titkárát.

(3) A kölcsönhöz kapcsolódó egyéb költségek – a Kincstár mint folyósító által felszámított mindenkori kezelési költség, valamint az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos költségek – teljes egészében a kölcsönben részesülő foglalkoztatottat terhelik.

(4) Amennyiben a házastársak/élettársak egyaránt a Kincstár foglalkoztatottjai, ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan csak az egyik fél jogosult a kölcsön igénybevételére.

62. § (1) Kölcsön a foglalkoztatott legalább 50%-os arányban tulajdonában lévő vagy legalább 50%-os arányban tulajdonába kerülő lakás

(2) A kölcsön mértéke

(3) A kölcsönben részesülő foglalkoztatott – amennyiben a kölcsönt lakás korszerűsítésére kapta – köteles a részére megítélt kölcsön összegével a folyósítástól számított 1 éven belül a foglalkoztatott nevére és címére kiállított számlával elszámolni. A számlá(ka)t az SZB titkárához kell benyújtani.

(4) A kölcsön visszafizetésének ideje (futamidő) a folyósított kölcsön összegének függvényében kerül meghatározásra, az alábbiak szerint:

(5) A futamidő lejárata – az előzőekben meghatározottakon túl – nem haladhatja meg a foglalkoztatottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének idejét. Különös méltánylást érdemlő, rendkívül indokolt esetben egyedi kérelem alapján, a megfelelő rászorultságot igazoló okmányok csatolásával – a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, de a jelen bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az SZB elnökének javaslatára az elnök hosszabb futamidőt, illetve – a már megkötött szerződés módosítása mellett – a kölcsön futamidejének (lejártának) meghosszabbítását engedélyezheti.

(6) A futamidő módosítására vonatkozó szerződésmódosítást az SZF készíti elő, és a pénzügyileg ellenjegyzett és jogi megfelelőség tanúsítással ellátott, módosított szerződést az EU Támogatási Főosztály (a továbbiakban: EUTF), illetve az OTP Bank Nyrt. (a továbbiakban: pénzintézet) felé megküldi. Az SZB titkára azokat a módosított szerződéseket küldi meg a pénzintézet részére, melyeknél a korábban munkáltatói kölcsönként megítélt kölcsön folyósítására

63. § (1) A kölcsön igénylésének feltételeit a Kit. vhr. 49. § (2), (4) és (7) bekezdése, valamint 50–51. §-a szabályozzák.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kölcsön az alábbi feltételek teljesülése esetén igényelhető:

(3) A kölcsön igénylési feltételeinek ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy az érintett lakásra kerül(t)-e bejegyzésre valamilyen teher (pl. végrehajtási jog, jelzálogjog).

64. § (1) Az 1 000 000 forint összeget elérő vagy azt meghaladó kölcsön folyósítása esetén egy készfizető kezes (a továbbiakban: kezes) megjelölése szükséges.

(2) Kezes olyan nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár lehet, aki az adós tartozásának (beleértve a járulékokat is) ismeretében, a kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy az adós nemfizetése esetén képes és kész a tartozást (beleértve a járulékokat is) megfizetni, tekintet nélkül arra, hogy a Kincstár az adóstól a tartozást megkísérelte-e behajtani (készfizető kezesség). A tulajdonostárs, a házastárs/élettárs kezes nem lehet.

(3) A kezességvállalásra bejelentett személynek – munkáltatói igazolással igazolt – állandó, határozatlan idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal vagy rendszeres nyugellátással, illetve végrehajtás alá vonható ellátással kell rendelkeznie, amelynek összege nem lehet kevesebb, mint a mindenkori minimálbér bruttó összege.

(4) A kezes 15 naptári napon belül köteles írásban bejelenteni, ha a foglalkoztatására irányuló jogviszonyában változás következik be (pl. a munkáltatói igazolást kiállító munkáltatójával fennálló jogviszonya megszűnik, vagy a jogviszony megszűnése nélkül munkabére, illetménye csökken). Ha a kezes a változást követő 30 naptári napon belül új munkáltatói igazolást nem tud benyújtani, illetve, ha a kezes elhalálozik, az adós köteles a jogviszony megváltozásától vagy az elhalálozástól számított 60 naptári napon belül új kezest megjelölni. Ennek elmaradása esetén a 75. §-ban leírtak szerint kell eljárni. Új kezes megjelölése akkor szükséges, ha a kölcsöntartozás még fennálló összege az 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az új kezes kijelölését követő 30 naptári napon belül a SZB titkára gondoskodik a kölcsönszerződés módosításáról.

(5) Amennyiben az adós esedékességkor nem teljesíti a Kincstárral szemben fennálló fizetési kötelezettségét, a Kincstár jogosult a követelést a kezessel szemben érvényesíteni.

65. § (1) A Kit. vhr. 49. § (1) bekezdése alapján a Központ és a Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatóság foglalkoztatottja által kölcsön olyan lakásra igényelhető, mely Budapesten vagy Budapest legfeljebb 60 kilométeres körzetében lévő településen található. Vármegyei igazgatóságok foglalkoztatottjai a vármegyei igazgatóság telephelye szerinti településen, valamint annak 30 km-es körzetében lévő településen található lakásra igényelhetnek kölcsönt.

(2) Rendkívüli méltányosságot igénylő szociális, családi körülmények esetén a Kit. vhr. 40. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is előterjeszthető a kérelem a megfelelő rászorultságot igazoló okmányok csatolásával. Az elnök – az SZB elnökének javaslata alapján – egyedi mérlegelési jogkörében dönt a kölcsön méltányosságból történő odaítéléséről.

66. § (1) Kölcsön az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és a szükséges mellékletek csatolásával kérelmezhető. A kérelmet az SZB titkárához kell papír alapon és elektronikus úton (e-mailen) is benyújtani legkésőbb az SZB ülését megelőző 10. naptári napig.

(2) A kérelemhez a Kit. vhr. 49. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl csatolni kell

67. § (1) Az SZB titkára a kérelem beadását követően megvizsgálja, hogy a kérelem az előírt feltételeknek megfelel-e. Az SZB elé terjeszteni csak a feltételeknek teljes mértékben megfelelő kérelmet lehet.

(2) Amennyiben a kérelem nem felel meg a feltételeknek, az SZB titkára – határidő megjelölésével – hiánypótlásra visszaküldi a foglalkoztatottnak. Amennyiben a foglalkoztatott a hiányosságokat a megadott határidőig nem pótolja, és az esetleges késedelem okát írásban nem jelzi, a kérelem csak új eljárásban terjeszthető elő ismét.

(3) A feltételeknek megfelelően benyújtott kérelmeket az SZB titkára az SZB ülését megelőző hét péntek munkaidő végéig megküldi az SZB tagjainak. Az SZB titkára az ülésen részt vevő építésznek kizárólag azokat a kérelmeket küldi meg, amelyekhez szakértői vélemény megadása szükséges.

(4) A foglalkoztatott a kérelemben és a mellékletekben közölt adatok valódiságáért felelősséggel tartozik. A kérelem benyújtása és annak elbírálása közötti időszakban a foglalkoztatott haladéktalanul köteles bejelenteni az SZB titkárának a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely az igényjogosultságát érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

68. § (1) Az elnök döntését követően a kölcsönszerződést, a jelzálogszerződést, valamint az illetékes ingatlan-nyilvántartási hatósághoz benyújtandó ingatlan-nyilvántartási kérelmet az SZF készíti el. Az SZF az elkészített dokumentumokat jogi megfelelőség tanúsításra, a jelzálogszerződéseket jogi ellenjegyzésre a JF-re, azt követően pénzügyi ellenjegyzésre a PSZF felé továbbítja. Az ellenjegyzéseket követően a szerződéseket a munkáltató nevében az elnök írja alá.

(2) Amennyiben az SZB üléséig a foglalkoztatott csak előszerződést nyújtott be a kérelem mellékleteként, az SZB elvi döntést hoz a kölcsön odaítéléséről. A kölcsönszerződés megkötésére és a kölcsön folyósítására csak a végleges adásvételi szerződés benyújtását követően kerülhet sor.

(3) Amennyiben a kölcsön biztosítékaként szolgáló lakáson elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a foglalkoztatott köteles a jelzálogszerződés megkötése előtt – a további jelzálogjog bejegyzéséhez, valamint átjegyzéséhez – a másik bejegyzett zálogjogosulttól a 30 naptári napnál nem régebbi hozzájáruló nyilatkozatot beszerezni. Az ezzel kapcsolatos költségek a foglalkoztatottat terhelik.

(4) A kölcsönszerződés módosítása – az SZB elnökének felterjesztése alapján – az elnök jóváhagyásával történik. A szerződés módosítására a kölcsönszerződés megkötésére vonatkozó feltételek fennállása esetén van lehetőség.

69. § (1) Az EUTF megvizsgálja a rendelkezésére álló dokumentumokat, és ennek megfelelően elkészíti a kölcsön folyósítására és visszafizetésére vonatkozó „Megállapodás”-t. Az elkészült és a felek által aláírt „Megállapodás”-ból 1 másolati példányt az EUTF megküld az SZF részére.

(2) A „Megállapodás” tartalmazza

(3) A kölcsön az alábbi dokumentumok megléte esetén folyósítható:

(4) Az EUTF foglalkoztatottja köteles közvetlenül a kölcsön összegének kiutalását megelőzően a TakarNet rendszerben ismételten leellenőrizni azt, hogy

(5) Lakásvásárlás esetén a kölcsön csak az önrész megfizetését követően folyósítható.

(6) A folyósított kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a „Megállapodás” megkötését követő hónap 10. napja.

(7) Amennyiben a kölcsön célja meghiúsul, a kölcsön nem kerülhet folyósításra, a már kifizetett kölcsönt a foglalkoztatott egy összegben köteles visszafizetni.

70. § (1) A PSZF a pénzintézet kimutatása, valamint a Kincstár saját nyilvántartása alapján nyomon követi a törlesztések szabályszerűségét, és a hátralékos törlesztőrészletekről negyedévente írásban tájékoztatja az SZF-et.

(2) Az SZF írásban felszólítja az adóst a hátralék rendezésére, az alábbiak szerint:

(3) Ha az adós a tartozását a megadott határidőig nem rendezi – és a kölcsönszerződésben kezes megjelölésre került –, az SZF a kezest tájékoztatja a fennálló tartozásról, valamint az adós mulasztására hivatkozva felhívja a teljesítésre. Ha az adós és a kezes megkeresése eredménytelen volt, illetve a következő negyedévi kimutatás szerint a hátralék összege nem csökkent, az SZF tájékoztatja és egyidejűleg felkéri a JF-et a tartozás behajtásának rendezésére. A JF intézkedik a követelés behajtása iránt.

(4) A 6 havi törlesztőrészlet elmaradását követően a kölcsönszerződés a 74. §-ban foglaltak szerint felmondásra kerül.

71. § Az adós a kölcsön futamideje alatt bármikor jogosult a „Megállapodásban” szereplő törlesztőrészletnél nagyobb összeget a munkáltató részére előtörleszteni, illetve teljes, még esedékessé nem vált kölcsöntartozását egy összegben a munkáltatónak megfizetni (végtörleszteni).

72. § (1) A kölcsön biztosítékául szolgáló lakás megterhelésére, elidegenítésére vonatkozó általános szabályokat a Kit. vhr. 53. § (1)–(2) bekezdése tartalmazza.

(2) A Kincstár jelzálogjogával, illetve az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant csak a Kincstár hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A lakás elidegenítésével összefüggő kérelmet a kölcsön futamideje alatt legfeljebb egy alkalommal lehet előterjeszteni. A kérelmet az SZB titkárához kell benyújtani, aki azt a soron következő SZB ülésre beterjeszti. A kérelemhez mellékelni kell az újonnan megvásárolni kívánt lakás eredeti adásvételi szerződését, valamint a lakásban további tulajdoni hányaddal rendelkezők hozzájáruló nyilatkozatát.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásban valamely jognak (jelzálogjog, vételi jog stb.) a Kincstár javára bejegyzett jelzálogjog mellett történő – harmadik fél által kezdeményezett – bejegyzéséhez, illetve az esetleges ranghelyváltoztatáshoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot – az SZB elnökének előterjesztése alapján – az elnök írja alá. A hozzájárulás megadásának feltétele a 60. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt 70%-os mérték megtartása.

(4) A foglalkoztatottnak a – (3) bekezdés szerinti – hozzájáruló nyilatkozat kiadása iránti kérelmét az SZB titkárához kell benyújtania. A kérelemben meg kell jelölni a felvenni kívánt banki kölcsön mértékét és a folyósító hitelintézet nevét. Ha ranghelyváltoztatás miatt szükséges a nyilatkozat kiadása, annak indokát a kérelemben fel kell tüntetni. A kérelemhez mellékelni kell a hitelintézet hozzájáruló nyilatkozatot kérő levelét. A benyújtást követően az SZB titkára gondoskodik a kérelem soron következő bizottsági ülésre történő beterjesztéséről.

(5) Amennyiben a hitelintézet által kiállított dokumentum a foglalkoztatott kérelme mellé az SZB soron következő üléséig nem kerül benyújtásra, a Bizottság elvi döntést hoz a hozzájáruló nyilatkozat kiállításáról. A hozzájáruló nyilatkozat kiállítására kizárólag a hitelintézet által kiállított eredeti dokumentum benyújtását követően van lehetőség.

73. § (1) A foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése vagy megszűnése, valamint a Kit. 89/A. §-ában meghatározott esetben – a (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a kölcsönszerződés felmondásra kerülhet, és a kölcsön összege egy összegben válik esedékessé a 74. §-ban foglaltaknak megfelelően.

(2) Amennyiben a kölcsönnel rendelkező foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonya a kölcsön futamideje alatt szűnik meg, és az új munkáltatója a még ki nem egyenlített kölcsönt – háromoldalú szerződés megkötésével – átvállalja, úgy az új munkáltató kölcsönátvállalásra vonatkozó nyilatkozatát még a foglalkoztatási jogviszony megszűnését megelőzően kell az SZF-nél bemutatni.

(3) A kölcsönben részesült foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonyának saját kezdeményezésre történő megszüntetése esetén – írásbeli kérelem alapján, az elnök engedélyével – az érintett, Kincstárnál foglalkoztatott házastársa/élettársa – megfelelő biztosítékok esetén – a fennálló tartozás teljesítését változatlan feltételekkel átvállalhatja, ha jelen szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel. A kérelmet az SZF-hez kell benyújtani, amely azt az elnök elé terjeszti döntésre.

74. § (1) A kölcsönszerződést fel kell mondani, és az adóst kötelezni kell a kölcsön egy összegben – a szerződésben a szerződésszegés esetére kikötött kamattal növelt összeg – történő visszafizetésére, illetve a kölcsön folyósítását le kell tiltani, ha a kölcsönben részesülő foglalkoztatott

(2) A kölcsönszerződés felmondására az SZB elnöke tesz javaslatot az elnöknek. A szerződést az elnök mondja fel. A szerződés felmondásával kapcsolatos dokumentumot az SZF készíti elő, amelyet jogi megfelelőség tanúsítására a JF-nek megküld.

(3) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a foglalkoztatott a felmondás kézbesítésétől számított 30 naptári napon belül köteles visszafizetni. A kölcsönszerződés felmondása esetén a követelés érvényesítése iránt a PSZF a fennálló tartozás megküldésével megkeresi a JF-et, amely intézkedik a követelés behajtása iránt.

(4) A kölcsönszerződés felmondása esetén a tartozást meg kell terhelni a folyósító által a szerződés szerint felszámított költség összegével, és az így megállapított tartozás egy összegben azonnal esedékessé válik. Az SZF a szerződés felmondásáról – pénzintézet általi folyósítás esetén – a pénzintézetet értesíti. A kölcsönszerződés felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozás késedelmes teljesítésekor az adós a tartozás még fennálló összege után a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni.

(5) Amennyiben az adós a tartozását jövedelmi, vagyoni helyzete miatt egy összegben nem tudja visszafizetni, kérheti a visszafizetésre vonatkozó feltételek módosítását. A visszafizetés feltételeiről – a SZB elnökének kezdeményezésére – az elnök által kötött külön megállapodásban kell rendelkezni. A feltételek meghatározása során a Kincstárnál jogviszonyban töltött idő hossza, a szakmai munka színvonala és a munkáltató véleménye is figyelembevételre kerül.

75. § (1) A kölcsönben részesült foglalkoztatott halála esetén a Kincstár fennálló követelését hagyatéki hitelezői igényként érvényesíteni kell, melyről az SZF tájékoztatja a JF-et. Az igényt a JF jelenti be a hagyatéki eljárást folytató közjegyzőnél, melyhez a követelés összegéről a PSZF vagy az EUTF szolgáltat adatot.

(2) Amennyiben a hagyatéki eljárás jogerősen lezárult, és az örökös személye ismert, az örököst fel kell szólítani a tartozás megfizetésére. Az örökös, illetve az örökhagyó házastársa – írásbeli kérelemre – a kölcsönt változatlan feltételekkel fizetheti vissza, mely lehetőségről a felszólító levélben kell tájékoztatni. A visszafizetés feltételeit a kölcsön törlesztőjével/örökössel kötött megállapodásban kell rögzíteni. Az örökös felszólítása a JF, az elnöki döntés előkészítése az SZF feladata. Az SZF a JF-fel együttműködve készíti elő a megállapodást.

(3) Eltérő megállapodás hiányában a követelést az örökös a Ptk. szabályai szerint köteles megfizetni. A kölcsönben részesült foglalkoztatott halála a kezes helytállási kötelezettségét és annak feltételeit nem érinti. A (2) bekezdésben felsorolt, valamint a követelés jogi úton történő behajtására irányuló intézkedések megtétele az SZF jelzése alapján a JF feladata.

76. § (1) A kölcsönnel kapcsolatban a Kincstár javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges nyilatkozat kiadására akkor van lehetőség, ha a foglalkoztatott a kölcsönt teljes egészében visszafizette. A kiegyenlített kölcsönökről, valamint a megszűnt hitelszámlákról szóló kimutatást a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránti intézkedés megtétele céljából

(2) A jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törléséről szóló dokumentumot – az illetékes ingatlan-nyilvántartási hatóság részére címzetten – az SZF készíti el 4 példányban, és a JF közreműködésével gondoskodik annak kamarai jogtanácsosi ellenjegyzéssel történő ellátásáról. A törlési nyilatkozat 3 eredeti példánya, valamint a törlésre vonatkozó 2 példány ingatlan-nyilvántartási kérelem az adós részére tértivevényes küldeményként kerül megküldésre, amennyiben a személyes átvétel nem megoldható. A nyilatkozat 4. példánya az SZF-nél kerül lefűzésre.

77. § Amennyiben a jelzálogjoggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás elemi csapás következtében megsemmisül – az SZF-hez benyújtott kérelem és az elemi csapást igazoló szakhatósági vélemény(ek), igazolás(ok) alapján – az elnök a még fennálló kölcsöntartozást, vagy annak egy részét – figyelembe véve a biztosító által kifizetett kártérítés összegét – elengedheti.

78. § (1) A kormánytisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállalásra vonatkozó szabályok, eljárások alkalmazására a Kit. 149. §-a, valamint a Kit. vhr. 84–90. §-a rendelkezései az irányadók.

(2) A Kit. 149. § (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek fennállásáról szóló igazolást a HF készíti elő, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója ír alá.

79. § (1) A Kit. vhr. 83. §-a alapján legfeljebb kétévente a foglalkoztatottak részére egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő támogatás nyújtható. A támogatás igénybevételi rendjéről az SZF tájékoztatja a foglalkoztatottakat.

(2) A szűrővizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat az SZF látja el a gazdasági szakterülettel együttműködve.

(3) Nem részesülhet támogatásban az a foglalkoztatott,

80. § (1) A munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítési formák az alábbiak:

(2) A foglalkoztatottak részére munkába járás címén fizethető utazási költségtérítések alatt a kizárólag átutazás céljából igénybe vett ún. helyi közlekedési bérleteket, valamint az ún. helyközi utazással kapcsolatos – általános forgalmi adót is tartalmazó – kiadásokat kell érteni.

(3) A foglalkoztatott által választott munkába járás költségtérítési forma megváltoztatására, módosítására évente egy alkalommal kerülhet sor, ide nem értve a lakcímváltozásból adódó módosítást.

(4) Napi munkába járás, a hazautazás, valamint a gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének elszámolása érdekében az utazást igazoló bizonylatokat legkésőbb minden tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig el kell juttatni – a vármegyei igazgatóságokon a PKI közreműködésével – a KGF-re. Abban az esetben, ha a tárgyhónapot követő hónapban nem történik meg a bizonylat leadása, visszamenőlegesen legfeljebb 3 havi bizonylat elszámolására van lehetőség.

(5) Munkába járás költségtérítésére nem jogosult az, aki részére a Kincstár személygépkocsi használatot biztosít.

81. § (1) A Kincstár napi munkába járás címén megtéríti foglalkoztatottjai részére

82. § (1) A Kincstár által támogatott hazautazással kapcsolatos költségtérítés

(2) A hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben megjelenő közleményében minden évben közzéteszi.

(3) Amennyiben a hazautazás olyan közlekedési eszközzel történik, amelyre helyjegy, pótjegy, kiegészítő jegy váltása történt, a helyjegy, pótjegy, kiegészítő jegy költségei a foglalkoztatottat terhelik. Az utazási Korm.r. szerint kiállított utazási utalvánnyal rendelkező foglalkoztatott a menetjegyet 50%-os kedvezménnyel köteles megvásárolni.

(4) A költségtérítés elszámolásának kezdő napja nem lehet korábbi a költségtérítés elszámolás engedélyének keltezési időpontjától.

(5) A költségtérítés elszámolása a bérlet vagy menetjegy, elektronikus formátum esetén annak nyomtatott változatának leadása ellenében történik. Nem fogadható el olyan bérlet vagy menetjegy, amelyen nem láthatóak a beazonosíthatóságot biztosító adatok.

(6) A hétvégi hazautazás költségtérítéséhez szükséges engedély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérelmezhető. A kérelemhez a lakcímkártya másolatát is csatolni szükséges.

(7) A költségtérítés e formájának adó- és járulékvonzata nincs.

83. § (1) A gépjárművel munkába járó foglalkoztatott részére utazási költségtérítés abban az esetben jár, ha

(2) Az elnök mozgáskorlátozott, illetve súlyosan fogyatékos foglalkoztatott esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is minősítheti úgy, hogy arra a gépjárművel történő munkába járás költségtérítése elszámolásra kerüljön.

(3) A gépjárművel munkába járó foglalkoztatott részére nyújtott utazási költségtérítés maximális mértéke az Szja tv. 25. § (2) bekezdésében meghatározott összeg, míg minimális mértéke ezen összeg 60 százaléka. A gazdasági főigazgató – a költségvetési lehetőségek figyelembevételével – minden évben felülvizsgálja a költségtérítési mértéket, és módosítás esetén az új mértékről tájékoztatást ad körlevél formájában.

(4) A gépjárművel munkába járó foglalkoztatott részére a költségtérítést a munkában töltött napokra, a munkavégzés helye és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell megállapítani. A költségtérítés a pihenőnapra, munkaszüneti napra elrendelt és jóváhagyott rendkívüli munkavégzés napjaira is jár. Ebben az esetben az elszámoláshoz mellékelni kell a KRONOSZ rendszerbe rögzített, a rendkívüli munkavégzés tényét igazoló KRONOSZ listát.

(5) A lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti távolságot útvonaltervezővel (Google Maps) kell meghatározni (több lehetőség esetén a legrövidebb távolságot kell figyelembe venni).

(6) A gépjárművel történő munkába járás költségtérítésére való jogosultságot a foglalkoztatott erre a célra rendszeresített nyomtatványokon benyújtott kérelme alapján a gazdasági főigazgatónak, vagy általa – KGF részéről – írásban megbízott vezető bírálja el és engedélyezi az (1) bekezdésben előírt feltételek szerint. A kérelemhez csatolni kell a lakcímkártya másolatát.

(7) A költségtérítés elszámolásának kezdő napja nem lehet korábbi a költségtérítés elszámolás engedélyének keltezési időpontjától.

(8) A költségtérítés számfejtéséhez szükséges feladás bizonylatát nyomtatvány tartalmazza. A munkában töltött napok számának egyezőséget kell mutatnia a KRONOSZ rendszerben a lezárt hónapra vonatkozó adatokkal. Az adatok egyezőségét a szervezeti egység vezetője aláírásával igazolja.

(9) A költségtérítés mentes az adó és járulékfizetési kötelezettségek alól.

(10) A 81–83. §-ban foglalt költségtérítések tekintetében, amennyiben a foglalkoztatott napi munkába járásával kapcsolatban olyan változás történik (pl. közösségi közlekedés rendszerében, életkörülményekben), amelynek következtében a munkába járás eszközében (közösségi közlekedés vagy gépjármű) vagy az elszámolás módjában változtatni szeretne, azt minden esetben a megfelelő nyomtatvány benyújtásával a gazdasági főigazgatótól vagy a KGF vezetőjétől írásban kell kérelmeznie.

84. § (1) A foglalkoztatott részére a Kincstár a Kit. vhr. 82. § (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében helyi utazásra szolgáló bérletet biztosíthat. Helyi utazásra szolgáló bérletre nem jogosult azon foglalkoztatott, aki részére a Kincstár személygépkocsi használatot biztosít, illetve aki napi munkába járás címén gépjárművel történő munkába járás költségtérítésére rendelkezik engedéllyel.

(2) Azon foglalkoztatott, aki a 81–82. § szerint elszámol vármegye- vagy országbérlettel, nem jogosult helyi bérletre, ha az elszámolt vármegye- vagy országbérletet helyi utazásra is fel lehet használni. A foglalkoztatott a jogviszony megszűnésekor vagy előre látható tartós távollétre távozása esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött munkanapon köteles elszámolni a helyi bérletével a KGF-en, a vármegyei igazgatóságon foglalkoztatottak esetében az erre kijelölt ügyintézőnél.

85. § (1) A Kit. vhr. 83/C. §-ában foglaltak alapján az utazási Korm.r. 7. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt jogviszonyban foglalkoztatottat megillető utazási utalványt minden év március 31. napjáig a humánpolitikai igazgató adja ki.

(2) Az utazási utalványra való jogosultság feltétele, hogy a kormánytisztviselő és a fizikai alkalmazottként foglalkoztatott munkavállaló legalább 1 éves – bármely, az utazási Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti munkáltatónál eltöltött – jogviszonnyal rendelkezzen. Az igényjogosultság szempontjából a jogviszony számításához a részidőket össze kell számítani.

(3) Az utalvány névre szólóan, iktatószámmal ellátva kerül kiállításra, és korlátlan számú kedvezmény igénybevételére jogosít, melyet kizárólag a foglalkoztatott jogosult felhasználni, jogosultságát másra nem ruházhatja át. Az utalvány rendeltetésétől eltérő felhasználása fegyelmi, illetve büntetőjogi következményekkel jár.

(4) Az utazási utalvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása esetén, a HF-re megküldött igénybejelentés alapján, pótolható.

(5) A jogviszony megszűnésekor az utazási utalványt, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a foglalkoztató szervezeti egység vezetőjén keresztül a HF-nek kell leadni vagy megküldeni.

86. § (1) A Kit. vhr. 83/A. §-a alapján a Kincstár gyermeknap és Mikulás-ünnepség alkalmából a foglalkoztatott 14. életévét be nem töltött gyermekét ajándékban részesítheti. Az ajándék értéke nem haladhatja meg alkalmanként és gyermekenként a Kit. vhr. 83/A. § (2) bekezdése szerinti összeget. Az ajándékozással kapcsolatos feladatokat – vármegyei igazgatóságok esetében azok közreműködésével – az SZF koordinálja. Az ajándékok beszerzését az SZF kezdeményezi a gazdasági szakterületnél.

(2) Amennyiben a gyermek mindkét szülője a Kincstár foglalkoztatottja, a gyermek az ajándékra csak az egyik szülő után jogosult.

87. § (1) A Kincstár a Kit. vhr. 83/B. §-a alapján az önkéntes véradásban rendszeresen részt vevő foglalkoztatottat pénzjutalomban részesítheti.

(2) A rendszeres véradás ténye a Magyar Vöröskereszt által kiállított Emléklappal igazolható.

(3) A véradások számának a nyilvántartása az SZF-en történik. Az Emléklapot az SZF részére elektronikusan (e-mailben) kell megküldeni. A Kit. vhr. 83/B. § (3) bekezdése szerinti pénzjutalom kifizetésének kezdeményezése az SZF feladata.

(4) Az elismerésre a Magyar Vöröskereszt által kiállított névre szóló Emléklap alapján az a foglalkoztatott jogosult, aki a Kit. vhr. 83/B. § (3) bekezdése szerint meghatározott számú véradáson megjelent, és térítésmentesen vért adott, valamint az Emléklap kiállításának napján a Kincstár foglalkoztatottja volt.

88. § A Kincstár a Kit. vhr. 83/D. §-a alapján támogathatja a sportolási lehetőségeket a foglalkoztatottak részére. A sportolási lehetőségek támogatásával kapcsolatos koordináció, nyilvántartás az SZF feladata, melyben érintettségük esetén a vármegyei igazgatóságok is részt vesznek.

89. § (1) A Kincstárban az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) rendelkezései, a Kincstár SZMSZ-e és a Kincstár belső szabályozó eszközeiben foglaltak alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettséget előíró feladatkört ellátó foglalkoztatottak kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni a Vnytv.-ben meghatározott szabályok szerint.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő előkészítő és adminisztrációs, valamint nyilvántartási feladatokat a HF látja el.

90. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében a HF munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyt (a továbbiakban: kötelezett)

(2) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másik példányt az őrzésért felelős munkatárs tárolja.

(3) Az egyes közbeszerzési eljárások előkészítésével és teljes körű lebonyolításával kapcsolatos feladatokat ellátó Közbeszerzési Bíráló Bizottság valamennyi tagjának egy évnél nem régebbi vagyonnyilatkozattal kell rendelkeznie, ezért a Közbeszerzési és Beszerzési Főosztály vezetője a közbeszerzési eljárás kezdetekor, az elnöki jóváhagyást követően 3 munkanapon belül írásban tájékoztatja a HF vezetőjét a kötelezettek személyéről. A kötelezettek írásban kapnak tájékoztatást a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről. Amennyiben a kötelezett nem rendelkezik vagyonnyilatkozattal, illetve az aktuális vagyonnyilatkozata egy évnél régebbi, vagyonnyilatkozatot kell tennie. A kötelezett a Közbeszerzési Bíráló Bizottságban tevékenységet nem folytathat mindaddig, míg vagyonnyilatkozatát nem adta le. A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnése a konkrét közbeszerzési eljárás befejezésével szűnik meg, melyről a Közbeszerzési és Beszerzési Főosztály vezetője a megszűnést követő 3 munkanapon belül tájékoztatja a HF vezetőjét, aki értesíti a kötelezettet a záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről.

(4) A Vnytv. 5. § (3)–(4) bekezdésében szabályozott esetekben a HF intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.

(5) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs a kötelezett részére személyesen visszaadja. Ha ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni. A vagyonnyilatkozat visszaadását, annak időpontja megjelölésével, a nyilvántartásba be kell jegyezni.

(6) A kötelezett záró vagyonnyilatkozata az őrzésért felelős szervezeti egységnél őrzött korábbi vagyonnyilatkozatával együttesen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó feladatkör megszűnésétől számított 3 évig megőrzésre, majd ezt követően jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisítésre kerül.

(7) A HF a vagyonnyilatkozatokról az alábbi adattartalommal nyilvántartást vezet:

(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – zárható szekrényben kell tárolni. A vagyonnyilatkozatot a hozzá kapcsolódó iratokkal együttesen egyedi iratgyűjtőben kell elhelyezni. Az iratgyűjtőben kell elhelyezni

(9) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló zárható szekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs, távolléte esetén a helyettesítését ellátó munkatárs, valamint az őrzésért felelős munkatárs vezetője rendelkezhet hozzáféréssel.

91. § (1) A Vnytv.-ben meghatározott 3 év őrzési időt követően – az esemény tényének jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett – a vagyonnyilatkozatok megsemmisítésre kerülnek. A vagyonnyilatkozatokat úgy kell megsemmisíteni, hogy tartalmuk véglegesen, a bennük foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon hozzáférhetetlenné váljon.

(2) A megsemmisítést helyben, iratmegsemmisítővel kell elvégezni. A megsemmisítést 3 főből álló bizottság végzi. A vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről megsemmisítési jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a bizottság tagjai aláírnak.

(3) A megsemmisítési jegyzőkönyv 1 eredeti példányban készül, mely az őrzésért felelős munkatársnál marad. Az egyéni iratgyűjtőkben fel kell tüntetni a megsemmisítési jegyzőkönyv iktatószámát és dátumát.

(4) A kötelezett vagyonnyilatkozatát elhalálozása esetén – az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – a tudomásra jutást követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.

92. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén a humánpolitikai igazgató egyeztet az elnökkel, aki a bejelentéstől számított 15 naptári napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 naptári nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról az elnök dönt.

(2) A meghallgatás időpontját az elnök határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során a kötelezett által megbízott más személy igénybevételének lehetőségéről az elnök a HF útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.

(3) Amennyiben a kötelezett a meghallgatási eljáráson, önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, vagy a képviseletét biztosítani, az elnök a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 naptári napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell, az elnök haladéktalanul új meghallgatási időpontot jelöl ki.

(4) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett és a kötelezett által megbízott más személy, valamint az érdekképviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen. A kötelezett részére módot kell adni, hogy a bejelentésre, megállapításokra bizonyítást javasolhasson, és lehetővé kell tenni számára, hogy az ügy iratait megtekinthesse.

(5) A meghallgatási eljárásról, valamint a vagyonnyilatkozat felbontásáról 2 példányban jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza különösen a munkáltató megállapításait, valamint a kötelezett és a kötelezett által megbízott más személy, az érdekképviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egyik példánya a kötelezettet illeti, másik példányát pedig a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.

(6) Vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére az elnök jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és az átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.

93. § (1) A Kincstárban szervezett képzések, továbbképzések típusai:

(2) A képzések engedélyeztetése, szervezése és lebonyolítása az SZF feladata.

94. § (1) A tárgyévet megelőző év november 30-ig az SZF a tárgyévre vonatkozóan felméri a Kincstár foglalkoztatottjainak képzési igényeit.

(2) Az SZF a képzési igényfelmérés és a rendelkezésre álló költségkeret alapján a humánpolitikai igazgató szakmai iránymutatása alapján, tárgyév március 31-ig összeállítja a Kincstár Éves intézményi képzési tervét.

(3) Az Éves intézményi képzési tervben betervezett képzések megvalósult tényadatairól az SZF évente kétszer beszámolót készít, melyeket az elnök hagy jóvá.

95. § (1) A kormánytisztviselők kötelező továbbképzése a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: továbbképzési rendelet) alapján történik.

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) tájékoztatója és a kötelező továbbképzésekkel kapcsolatos elnöki engedély alapján az SZF tájékoztatást nyújt a Kincstár valamennyi szervezeti egységének a kötelező továbbképzés tárgyévi tervezésével kapcsolatban, valamint meghatározza a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselők körét.

(3) A Központ szervezeti egységeinek vezetői, valamint a vármegyei igazgatók által megküldött egyéni képzési terveket az SZF rögzíti a Probono rendszerben.

(4) Az SZF az egyéni képzési tervek összesítésével elkészíti a Központ és a vármegyei igazgatóságok éves képzési tervét, gondoskodik azok munkáltatói jogkör gyakorlója általi aláíratásról, valamint az aláírt éves képzési terveket a jogszabályban meghatározott határidőig megküldi az NKE részére.

(5) Az SZF a Központ és a vármegyei igazgatóságok vonatkozásában rögzíti a Probono rendszerben a tárgyév során továbbképzési kötelezettséggel érintett kormánytisztviselők egyéni képzési tervét, valamint elvégzi a képzési kötelezettség keletkezésével, a képzési kötelezettség alóli mentesítéssel, továbbá a jogviszony megszűnésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

(6) Az SZF nyomon követi az egyéni képzési tervek teljesítését, szükség esetén tájékoztatja a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselőt és szervezeti egységének vezetőjét, illetve a vármegyei igazgatót, valamint egyéni kérelemre – a szervezeti egység vezetőjének, illetve a vármegyei igazgató jóváhagyásával – módosítja a képzési tervet.

96. § (1) A kötelező továbbképzési rendszerben tanulmányi pontot érő belső képzések jóváhagyásának és nyilvántartásba vételének szabályait a továbbképzési rendelet 5. §-a tartalmazza. A jóváhagyási eljárással és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatokat az SZF látja el.

(2) A belső e-learning képzések tartalmának kidolgozásában és a képzések megvalósításában érintett szakterületek tájékoztatása, az új e-learning tananyagok fejlesztésének koordinációja, valamint a képzések megszervezése és lebonyolítása az SZF feladata, az érintett szervezeti egységek közreműködésével.

97. § Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az elvégzendő feladatok ellátásához a kinevezési okmányban közigazgatási alap-, illetve szakvizsga teljesítését írja elő, a vizsgák szervezésével kapcsolatosan a külön jogszabályokban előírtaknak megfelelően az SZF jár el.

98. § (1) A Kincstár foglalkoztatottjai részére jogszabályban előírt kötelező képzések belső, illetve külső képzések formájában valósulnak meg.

(2) A belső képzések – elsődlegesen a munka- és tűzvédelem, az informatikai biztonsági és adatvédelem, valamint a hivatásetikai képzés – jelenléti vagy e-learning képzés formájában kerülnek megtartásra.

(3) A Kincstár – a költségvetési lehetőségek függvényében – megszervezi és támogatja az egyes külön jogszabályokban meghatározott feladatokat ellátók vagy végzettséggel rendelkezők jogszabályban kötelezően előírt külső továbbképzésen (pl. mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése, ÁBPE képzés, a fejlesztéspolitikai intézményrendszerben vezetői képzési kötelezettség, a kamarai jogtanácsosok számára előírt továbbképzési kötelezettség) való részvételét. A képzések lebonyolítása a Kincstárhoz kihelyezett formában is lehetséges.

99. § A szakterületek által jelzett igények alapján, az elnök jóváhagyása esetén, a költségvetési lehetőségek figyelembevételével a Kincstár a foglalkoztatottjainak munkavégzésükhöz szükséges ismereteket nyújtó képzéseket, kompetenciafejlesztő tréningeket szervezhet külső előadóval, a Kincstárhoz kihelyezett vagy külső helyszínen megvalósuló formában.

100. § A Kincstár a szakmai munka megfelelő színvonalának biztosítása érdekében támogatja a foglalkoztatottak – szakterületükhöz kapcsolódó – külső konferenciákon, előadásokon, fórumokon, szakmai továbbképzéseken való részvételét a naprakész információk, módszertani eljárások megismerése, továbbá konzultációs kérdések megvitatása céljából.

101. § A Kincstár szakterületeinek igénye alapján az SZF, az elnök jóváhagyása és a gazdasági főigazgató által biztosított pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén nyelvi képzéseket szervezhet a Kincstár foglalkoztatottjai részére. A nyelvi képzések engedélyeztetése és szervezése az SZF feladata.

102. § A Kincstár látja el a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségi feladatait. A Kincstár kifizető ügynökségi szakterületén foglalkoztatottak, valamint a kifizető ügynökségi feladatok ellátásában jogszabályok vagy külön megállapodások alapján érintett más intézmények foglalkoztatottjai részére szervezett képzésekre – összhangban az akkreditációs kritériumokkal – különös szabályok vonatkoznak.

103. § A Kincstár más közigazgatási szervek (önkormányzatok, kormányhivatalok) és közfeladatot ellátó intézmények munkatársai részére, a Kincstárral összefüggő feladatok hatékony ellátása érdekében képzéseket biztosíthat, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségi feladataival, a társadalombiztosítási és családtámogatási szakterület feladataival, valamint a Kincstár projektjeihez kapcsolódó feladatokkal kapcsolatban.

104. § (1) A Kincstár tanulmányi szerződés nélkül és tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja a foglalkoztatottak iskolarendszerű és iskolarendszer kívüli tanulmányait.

(2) A Kincstár mint munkáltató vagy megbízó jogszabályi kötelezettségből eredő képzettség megszerzését kezdeményezheti, amennyiben a foglalkoztatottnak feladatköre betöltéséhez vagy újonnan kijelölt feladata ellátásához előírt képzettségre, illetve meglévő képzettségének megújítására van szükség.

105. § A szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatók fogadására a hatályos jogszabályok figyelembevételével, elsősorban a felsőoktatási intézménnyel már megkötött együttműködési megállapodások keretében kerül sor.

106. § A képzésekről vezetett nyilvántartások alapján az SZF rendszeresen adatszolgáltatást nyújt a Kincstár felsővezetése, illetve Kincstáron kívüli szervezetek számára.

107. § A foglalkoztatási jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása során a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexében, valamint a Kincstár Etikai és Magatartási Kódexében foglaltakra figyelemmel kell eljárni.

108. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben meghatározott szervekhez költségvetési felügyelőt rendelhet ki.

(2) A költségvetési felügyelő felett a munkáltatói jogokat – a határozott időtartamra szóló megbízás és a megbízás visszavonásának kivételével – az elnök gyakorolja.

(3) A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezető besorolású álláshelyen alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A Kincstárban kormányzati szolgálati jogviszonyban álló költségvetési felügyelőket megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a Kincstár valamennyi kormánytisztviselőjét.

109. § A központosított illetmény-számfejtéssel összefüggő adatrögzítési feladatok a humánpolitikai terület, a költségvetési és gazdálkodási terület, valamint a számfejtő hely között az alábbiak szerint oszlanak meg:

110. § (1) A kifizető ügynökségi feladatok ellátásának közhatalmi tevékenysége és sajátos közbizalmi jellege a Kincstár meghatározott szervezeti egységek foglalkoztatottjainak összeférhetetlenségével és ügyintézésből való kizárásával kapcsolatban az általánosnál szigorúbb szabályozást indokol. Ennek érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott különös összeférhetetlenségi és kizárási szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az összeférhetetlenségi szabály megsértése a Kit. 164. és 166. §-ában meghatározott kártérítési és fegyelmi felelősséget, továbbá a Közös Agrárpolitika és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások végrehajtásának szervezetéről és intézményeiről szóló 601/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket von maga után.

(3) A kifizető ügynökségre vonatkozó részletes szabályokat a Nemzeti Kifizető Ügynökség vezetéséért felelős elnökhelyettes összeférhetetlenségre vonatkozó utasítása tartalmazza. A kifizető ügynökségi feladatellátásban részt vevő munkatársak részére a speciális szabályok szerinti, elnökhelyettesi utasítás alapján általános összeférhetetlenségi és érdekeltségi nyilatkozat megtétele az utasításban leírtak szerint kötelező.

111. § (1) A kifizető ügynökségi feladatok ellátásához, valamint az egyéb mezőgazdasági támogatási eljárásokhoz kapcsolódó kérelemkezelési, helyszíni ellenőrzési, pénzügyi (kifizetés, könyvelés, biztosítékkezelés) feladatok érzékeny területnek minősülnek, ezért fokozott vezetői felügyelet alá tartoznak.

(2) A fokozott vezetői felügyelet általános szabályait elnökhelyettesi utasításban, az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan a felügyelet tartalmi elemeire vonatkozó speciális szabályokat a végrehajtási kézikönyvekben kell rögzíteni.

112. § (1) Természetes személlyel a személyi juttatások előirányzata terhére megbízási szerződésen alapuló jogviszony létesítését a megbízott szolgáltatásait igénybe vevő szervezeti egység vezetője kezdeményezheti. A szerződéskötés folyamatára a Kincstár belső szabályzataiban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Megbízási szerződés megkötésére az elnök jogosult. Megbízási szerződésen alapuló jogviszony a Kit. 95. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a Kincstár foglalkoztatottjával is létesíthető.

(3) A megbízási szerződésen alapuló jogviszony létesítését megelőzően a HF-fel fel kell venni a kapcsolatot a belépőkártyával és egyéb nyilatkozatokkal, jogosultság-igényléssel kapcsolatos ügyintézés érdekében.