10/2025. (XI. 11.) NMHH rendelet
10/2025. (XI. 11.) NMHH rendelet
a nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodás egyes hatósági eljárásairól
[1] E rendelet célja, hogy a nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodás körébe tartozó szervezetek számára eljárási kereteket teremtsen a rádióspektrum nem polgári célokra történő használatához, és megállapítsa a nem polgári célú frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély iránti kérelemmel összefüggő szabályokat.
[2] A rendelet megteremti bármely rádióberendezés üzemszerű működésének módosítása, akadályozása vagy ellehetetlenítése céljából a rádiófrekvenciás ellentevékenység körében üzemeltethető berendezések használatának eljárási szabályrendszerét.
[3] A rendelet tartalmazza a NATO eljárásban kiadott rádióengedély alapján végezhető tevékenység szabályait is, ezáltal biztosított lesz az ország területén vagy légterében engedéllyel tevékenykedő NATO-vezetésű erők, valamint a NATO-tagállamok és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerségben részt vevő más állam katonai szervezetek frekvenciaigényeinek a kielégítése.
[4] Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 11. és 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya a nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodás területén
a) a rádióspektrum-használathoz szükséges frekvenciakijelöléssel és rádióengedéllyel kapcsolatos hatósági eljárásokra;
b) a rádióspektrum-használati jog meghosszabbításával kapcsolatos hatósági eljárásra;
c) a rádióforgalmazás szabályaira;
d) a hatósági ellenőrzés szabályaira;
e) a rádiómérésekre és zavarelhárító tevékenységre; valamint
f) a nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodás keretében vezetett hatósági nyilvántartásra és az adatszolgáltatás rendjére
terjed ki.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e rendelet előírásait kell alkalmazni a két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodás alapján Magyarországon tevékenykedő külföldi fegyveres szerv rádióspektrum-használatával összefüggésben.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. egyszerűsített rádióengedély: a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló NMHH rendeletben meghatározott frekvenciák használati jogának – kizárólag elektronikus úton tett bejelentés alapján történő, egyedi engedélynek minősülő – hatósági nyilvántartásba vétele;
2. elektromágneses összeférhetőségi vizsgálat: az egyes rádiószolgálatok és rádióberendezéseik, valamint rádiórendszerek és más elektronikus hírközlő hálózatok elektromágneses összeférhetőségének, egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata a kölcsönös zavarmentes működés feltételeinek megállapítása céljából;
3. keret-rádióengedély: olyan rádióengedély, amely valamennyi műszaki paraméter részletes meghatározása nélkül lehetővé teszi a rádiórendszerek üzemben tartását;
4. kettős felhasználású rádióberendezés: olyan rádióberendezés, amely polgári célú használat mellett nem polgári célra is használható;
5. kizárólag nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés: a nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodás körébe tartozó, kizárólag a rendvédelmet, a honvédelmet, a nemzetbiztonságot érintő tevékenységek során alkalmazott vagy az állam bűnmegelőzéshez, bűnüldözéshez és büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó tevékenysége célját szolgáló rádióberendezés;
6. különleges eseti frekvenciajegyzék: az elektronikus hírközlés védelmi és biztonsági célú felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek ezzel összefüggő feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról szóló kormányrendelet szerinti fogalom;
7. légiközlekedés: a légiközlekedésről szóló törvény által meghatározott fogalom;
8. légiközlekedési célú fedélzeti rádióberendezés: légijárművön való alkalmazásra gyártott, a légiforgalom és a légi rádiónavigáció, valamint a vészjelzés, kutatás és mentés céljára felosztott frekvenciát használó rádióberendezés;
9. NATO eljárás: olyan eljárás, amelyet a NATO illetékes szerve által elfogadott rendszerben a NATO Nemzeti Rádiófrekvencia Hivatal (NARFA) folytat le, a szövetséges és a békepartnerségi országok érvényes frekvenciaigénylési és -biztosítási rendszere keretében, beleértve a rádiófrekvenciás ellentevékenységre vonatkozó igényt is;
10. nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés: olyan rádióberendezés, amelyet a nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodás körében használnak; a fogalom magába foglalja a kizárólag nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodás körébe tartozó rádióberendezést, a kettős felhasználású rádióberendezést és a rádiófrekvenciás ellentevékenység céljából készült rádióberendezést;
11. nem polgári célú rádióspektrum-használó: a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjéről, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó szervezetekről szóló NMHH rendelet hatálya alá tartozó szervezet;
12. rádiófrekvenciás ellentevékenység: olyan szándékos elektromágnesesenergia-kisugárzás a rádióspektrumban, amelynek célja rádióberendezés üzemszerű működésének módosítása, akadályozása vagy ellehetetlenítése vagy üzemszerű működése által létrehozott elektromágneses spektrumkörnyezet torzítása;
13. rádiórendszer: a nem polgári rádióspektrum-gazdálkodás körébe tartozó rádióállomás, rádiótávközlő hálózat és rádiótávközlő rendszer összessége;
14. rádióspektrum-használói igazolás: a vállalkozó részére kiállított okirat, amelyben a nem polgári célú rádióspektrum-használó igazolja, hogy az adott rádiórendszer, rádióberendezés bemutatását, fejlesztését, gyártását, egyedileg történő előállítását a nem polgári célú rádióspektrum-használó indokoltnak tartja;
15. üzemeltetés: rádiórendszer, rádióberendezés rendeltetés szerinti működtetése;
16. üzemeltető: rádiórendszer, rádióberendezés, nagyfrekvenciás villamos berendezés, nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezés, valamint egyéb villamos vagy elektronikus alkatrészeket tartalmazó berendezés és a hozzájuk kapcsolódó elektronikus eszközök feletti rendelkezési és használati jogot gyakorló és az üzemben tartást végző,
a) nem polgári célú rádióspektrum-használó vagy
b) a rádióspektrum-használói igazolás alapján rádióspektrum-használati jogot gyakorló vállalkozó;
17. vállalkozó: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, aki vagy amely
a) nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés forgalmazását végzi,
b) rádiórendszer, rádióberendezés tervezése, fejlesztése, tesztelése, bemutatása, telepítése, üzemben tartása érdekében a nem polgári célú rádióspektrum-használóval jogviszonyban áll, vagy
c) „NATO Beszállításra Alkalmas” határozattal rendelkezik, és a nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodás körébe tartozó rádiórendszert vagy rádióberendezést tervez, fejleszt, gyárt, tesztel, bemutat;
18. vételre szolgáló rádióengedély: olyan rádióengedély, amelyet kérelemre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala csak vételre szolgáló állomás káros zavarással szembeni védelme érdekében állít ki;
19. víziközlekedés: a víziközlekedésről szóló törvény által meghatározott fogalom;
20. víziközlekedési célú fedélzeti rádióberendezés: úszólétesítményen való alkalmazásra gyártott, a víziközlekedés forgalma és a rádiónavigáció, valamint a vészjelzés, kutatás és mentés céljára felosztott frekvenciát használó rádióberendezés;
21. zavarás: adás, sugárzás vagy indukció, illetve ezek valamely kombinációja következtében fellépő, nem kívánt elektromágneses energiának valamely rádiórendszerben a vételre gyakorolt káros hatása, amely az átvitel vagy a vétel minőségének olyan romlásában, az információ olyan torzulásában vagy veszteségében jelentkezik, ami elkerülhető lett volna ezen nem kívánt energia megjelenése nélkül;
22. zavarelhárítás: zavar megszüntetése a zavar kivizsgálásával, ha szükséges, zavarvizsgálat végrehajtásával, valamint a zavarelhárító intézkedések alkalmazásával;
23. zavarvizsgálat: a zavarelhárítás érdekében végzett rádiómérések, vizsgálatok, adatgyűjtések és elemzések összessége.
(2) Az e rendeletben alkalmazott fogalmakra az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) és a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló NMHH rendelet (a továbbiakban: NFFF) fogalommeghatározásai az irányadók.
2. Nem polgári célú rádióspektrum-használat egyedi engedélyezése
3. § Nem polgári célú rádióspektrum-használati jog megszerzése érdekében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) engedélyezési eljárást kérelemre folytat le.
4. § (1) Frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély (a továbbiakban együtt: egyedi engedély) iránti kérelmet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem polgári célú rádióspektrum-használó nyújthat be.
(2) A vállalkozó abban az esetben nyújthat be egyedi engedély iránti kérelmet, ha az egyedi engedély iránti kérelemhez csatolja a nem polgári célú rádióspektrum-használó által kiadott, a vállalkozó képviseleti jogát igazoló iratot, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza a vállalkozó által vállalt, a tervezett rádiórendszer kiépítésével és az egyedi engedély megszerzésével összefüggő feladatokat.
5. § Az egyedi engedély iránti kérelem tartalmazza
a) a rádióspektrum-használat célját, műszaki szempontok szerinti – a rádióspektrummal történő hatékony és tervszerű gazdálkodás jogszabályokban meghatározott követelményeit is figyelembe vevő – indokolását,
b) a használni kívánt frekvenciát, csatornát, frekvenciasávot, megjelölve az előnyben részesített igényeket,
c) a megvalósítás tervezett ütemezését,
d) a modulációs módot, adásmódot,
e) a rádiórendszer rendeltetésének leírását,
f) a rádióállomás sugárzási jellemzőit,
g) a rádióállomás telepítési jellemzőit, telephely vagy körzet megnevezését, a működési terület megjelölését térképvázlaton az azonosítást biztosító méretarányban,
h) a rádiórendszer rendszertechnikai felépítésének leírását, forgalmi és kapacitásadatokkal,
i) a nemzetközi és hazai koordinációk lefolytatásához szükséges adatokat,
j) a rádióberendezések, antennák műszaki adatait, mennyiségét és
k) a közegészségügyi jogszabályokban foglalt követelmények betartására vonatkozó vizsgálatok, számítások eredményeit és értékeit.
6. § Az egyedi engedély tartalmazza
a) a rádióspektrum-használat célját,
b) a kijelölt frekvenciát, csatornát, frekvenciasávot,
c) a rádióspektrum-használat műszaki és forgalmi feltételeit,
d) a rádióállomás sugárzási jellemzőit,
e) a rádióállomás telepítési jellemzőit, telephely vagy körzet megnevezését, a működési terület megjelölését,
f) a rádióberendezések típusára és mennyiségére vonatkozó adatokat, valamint
g) az egyedi engedély érvényességi idejét.
7. § NATO eljárás keretében engedélyezett rádióspektrum-használat esetén e rendelet szerinti egyedi engedélyt a Hivatal nem ad ki.
8. § A nemzetközi koordináció befejezése előtt a Hivatal egyedi engedélyt kérelemre azzal a feltétellel adhat ki, hogy a nemzetközi koordináció eredményétől függően az egyedi engedély a 9. § (1) bekezdés e) pontja alapján módosításra vagy visszavonásra kerülhet. A feltételes egyedi engedély nemzetközi koordináció eredményén alapuló módosításáért vagy visszavonásáért a Hivatalt felelősség nem terheli.
9. § (1) A Hivatal az egyedi engedélyt hatósági eljárásban hivatalból visszavonja vagy módosítja,
a) ha azt jogszabály írja elő,
b) ha jogszabállyal kihirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás módosulása ezt szükségessé teszi,
c) ha a nem polgári célú rádióspektrum-használó vagy a vállalkozó jogképessége megszűnt,
d) ha a nem polgári célú rádióspektrum-használó már nem tartozik a nem polgári célú rádióspektrum-használók körébe,
e) ha a Hivatal az egyedi engedélyt feltételesen adta ki, és a nemzetközi koordináció során a rádióállomás rádióspektrum-használatát az érintett igazgatás – külön megállapodás vagy a Nemzetközi Rádiószabályzat szerint – elutasítja,
f) jogerős bírósági határozat alapján,
g) az építésügyi hatóság véglegessé vált döntése alapján, ha építésiengedély-köteles antennát vagy antennatartó szerkezetet használatbavételi vagy fennmaradási engedély nélkül használnak,
h) a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal közegészségügyi követelmények megsértéséről szóló, véglegessé vált döntése alapján,
i) ha az egyedi engedély iránti kérelem vagy az engedélyezési eljárás során a kérelmező által benyújtott adatok, iratok, nyilatkozatok a valóságnak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat tartalmaztak, vagy
j) ha a légiközlekedési hatóság vagy a katonai légügyi hatóság a légi jármű légialkalmasságának megszűnését vagy a hajózási hatóság az úszólétesítmény hajózásra alkalmasságának megszűnését véglegessé vált döntésében megállapította.
(2) Jogutódlás esetében a jogutód bejelenti az azonosításához szükséges adatokat, valamint a jogutódlás alapját. A Hivatal a bejelentés alapján hivatalból módosítja az egyedi engedélyt, kivéve, ha a rádióengedély visszavonására ad okot a jogutódlás.
10. § A Hivatal a nem polgári célú rádióspektrum-használót – kérelemre – nem polgári frekvenciakészlet-gazdálkodásra feljogosítja, kivéve, ha a kérelem teljesítése műszaki vagy rádióspektrum-gazdálkodási okból nem lehetséges.
11. § (1) A rádióberendezés alapvető követelményeknek való megfelelését
a) a kizárólag nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés vonatkozásában a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezésekről szóló NMHH rendeletben meghatározott megfelelőségigazolással,
b) a kettős felhasználású rádióberendezés vonatkozásában a rádióberendezésekről szóló NMHH rendeletben meghatározott módon
kell igazolni.
(2) A rádióengedélyezési eljárásban a 2002. április 5. előtt forgalomba hozott rádióberendezésnél a rádióberendezés alapvető követelményeknek való megfelelését igazoló okiratot a nem polgári célú rádióspektrum-gazdálkodó hatóság által kiadott rádióengedély helyettesíti.
3. Nem polgári célú frekvenciakijelölési eljárás
12. § (1) Rádiórendszert telepíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – frekvenciakijelölés alapján lehet.
(2) A rádióspektrum-használati jog megszerzéséhez nem szükséges frekvenciakijelölés azon rádiórendszer esetében,
a) amelyhez a frekvenciát hatósági frekvenciajegyzék tartalmazza,
b) amelyhez a Hivatal katonai frekvenciajegyzéket adott ki,
c) amelyhez a Hivatal különleges eseti frekvenciajegyzéket adott ki,
d) amelynek telepítése kísérleti célból történik,
e) amelynek üzemben tartása egyszerűsített rádióengedély alapján történik,
f) amelyet légi- vagy víziközlekedési célú fedélzeti rádióberendezéssel hoztak létre,
g) amelyet harminc napnál rövidebb ideig terveznek üzemben tartani,
h) amely az NFFF szerint legfeljebb 2 W effektív kisugárzott teljesítménnyel üzemeltethető rádióállomásokból áll, vagy
i) amelynek üzemben tartása rádiófrekvenciás ellentevékenység céljából történik.
13. § A frekvenciakijelölési eljárást megelőzően a Hivatal – a nem polgári célú rádióspektrum-használó kérelmére – a 45. § (1) bekezdése szerinti tervezési adatszolgáltatást nyújt.
14. § (1) A frekvenciakijelölés iránti kérelem az 5. §-ban foglalt adatokon túl tartalmazza a rádióberendezés alapvető követelményeknek való megfelelését igazoló okirat másolatát, továbbá a kérelemmel együtt a kérelmezőnek – a 15. §-ban foglalt kivételekkel – műszaki tervet kell benyújtani, melynek általános tartalma:
a) a rádiórendszer rendeltetésének leírása,
b) az ellátandó rádiótávközlési igény kielégítésének lehetséges változatai és azoknak – a rádióspektrummal történő tervszerű gazdálkodás követelményeit is figyelembe vevő – számításokkal alátámasztott indokolása,
c) a rádiórendszer rendszertechnikai felépítésének leírása, forgalmi és kapacitásadatokkal, a működési terület megjelölése térképvázlaton, az azonosítást biztosító méretarányban,
d) az igényelt frekvencia,
e) a rádióállomás telepítési, sugárzási jellemzői, mozgó vagy hordozható állomás esetén az üzemben tartás körzete is,
f) a beilleszkedésvizsgálat és a zavartatásanalízis eredménye és értékei,
g) a nemzetközi és hazai koordinációk lefolytatásához szükséges adatok,
h) a rádióberendezések, antennák műszaki adatai, mennyisége,
i) a rádiórendszer tervezéséhez kapott adatszolgáltatás iktatási száma, időpontja,
j) a tervezésnél figyelembe vett hazai és nemzetközi előírások, ajánlások jegyzéke,
k) a tervezői jogosultságot igazoló okirat azonosítási száma,
l) a terv lezárásának időpontja a tervező aláírásával,
m) minősített tervdokumentáció esetén a minősítő által kijelölt, a nemzetközi koordinációs eljáráshoz szükséges és egyéb nem minősített adatok, valamint
n) a közegészségügyi jogszabályokban foglalt követelmények betartására vonatkozó vizsgálatok, számítások eredményei és értékei.
(2) A műszaki tervben foglalt adatokat a kérelemben nem kell külön szerepeltetni.
15. § A frekvenciakijelöléshez nem kell műszaki tervet benyújtani
a) az NFFF alapján kizárólag harmadlagos jelleggel működtetett, nem polgári célú rádióalkalmazást megvalósító vagy
b) az NFFF alapján nem polgári frekvenciakészlet-gazdálkodás vagy blokkgazdálkodás körébe tartozó
rádiórendszer esetében.
16. § A frekvenciakijelölés a 6. §-ban foglaltakon túl tartalmazza
a) a Hivatal tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy
aa) a Hivatal a frekvenciakijelölést visszavonja a jogszabályban meghatározott esetekben, és
ab) a telepítésről mérési jegyzőkönyv felvétele szükséges; valamint
b) a frekvenciakijelölésben meghatározott előírások és feltételek ellenőrzésének rendjét.
17. § A frekvenciakijelölés érvényességi ideje legfeljebb három év, melyet a frekvenciakijelölés jogosultja – a frekvenciakijelölés érvényességi idejének lejárta előtt legalább két hónappal korábban benyújtott – írásbeli kérelmére a Hivatal egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbít, ha a visszavonás feltételei nem állnak fenn.
18. § Nem jelölhető ki frekvencia abban az esetben, ha
a) a tervezett rádióspektrum-használat nincs összhangban az NFFF-ben meghatározott felosztásra, valamint a rádióspektrum-használat szabályaira vonatkozó jogszabályokkal és jogszabályban meghatározott közegészségügyi, zavarsugárzási és zavarvédelmi előírásokkal,
b) nemzetközi kötelezettség kizárja a rádióberendezés használatát, a rádiórendszer létesítését, vagy
c) a frekvencia nemzetközi koordinációja eredménytelen.
4. Nem polgári célú rádióengedélyezési eljárás
19. § (1) Rádiórendszert üzemben tartani rádióengedély alapján lehet, kivéve, ha az az NFFF alapján az egyedi engedélyezési kötelezettség alól mentesített.
(2) A rádióengedély jogosítottja (a továbbiakban: engedélyes) – a rövid idejű, valamint a kísérleti rádióengedély kivételével – kizárólag a nem polgári célú rádióspektrum-használó lehet.
(3) Rádiófrekvenciás ellentevékenység céljából készült rádióberendezéssel létrehozott rádiórendszert üzemben tartani rövid idejű rádióengedély, kísérleti rádióengedély, keret-rádióengedély vagy NATO eljárásban kiadott rádióengedély alapján lehet.
20. § Rádiófrekvenciás ellentevékenység esetén rádióengedély iránti kérelem benyújtására jogosult
a) a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjéről, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó szervezetekről szóló 12/2011. (XII. 16.) NMHH rendelet 2. § a)–h) és k) pontja szerinti nem polgári célú rádióspektrum-használó (a továbbiakban: rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére jogosított szerv) vagy
b) a rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére jogosított szervtől rádióspektrum-használói igazolással rendelkező vállalkozó.
21. § (1) A rádióengedély iránti kérelem az 5. §-ban foglalt adatokon túl tartalmazza
a) a rádióberendezés alapvető követelményeknek való megfelelését igazoló okirat másolatát, amennyiben nem volt frekvenciakijelölés;
b) a kérelmező vagy a kivitelező nyilatkozatát
ba) a jogszabályoknak, valamint a frekvenciakijelölésnek megfelelő telepítésről,
bb) a jogszabályokban foglalt közegészségügyi előírásoknak és határértékeknek a telepítéskor történő betartásáról;
c) az 1998. április 5. után épített elektronikus hírközlési építmény hatósági engedélyének vagy a létesítés bejelentése elfogadásának iktatási számát, keltét, az engedélyező vagy bejelentést fogadó hatóság megjelölésével, a korábban létesült építmény igénybevétele esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az építés a fenti időpont előtt történt. A nem saját tulajdonú hírközlési építmény igénybevétele esetén mellékelni kell az építmény tulajdonosának arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező jogosult az elektronikus hírközlési építmény használatára;
d) a mérési jegyzőkönyvet, ha ezt a frekvenciakijelölésben előírták;
e) légi mozgószolgálat mozgóállomásai esetében a kijelölt hívójelet és
f) belvízi mozgószolgálat mozgóállomásai esetében a nemzetközi bejelentéshez szükséges adatokat, valamint a hívójelet kijelölő határozat másolatát.
(2) A rádióengedély iránti kérelemben a kérelmező hivatkozhat a frekvenciakijelölés iránti kérelemben korábban megadott adatokra.
(3) A vételre szolgáló rádióengedély iránti kérelem az 5. § a), c), e) és g) pontjában meghatározott adatokat tartalmazza, továbbá a védeni kívánt frekvenciatartomány meghatározását.
22. § (1) A kérelmező a frekvenciakijelöléstől esetlegesen eltérő adatok esetén a rádióengedély iránti kérelemben, az 5. §-ban és a 14. §-ban foglaltakon túl, az eltérő adatokat is benyújtja az eltérések egyértelmű megjelölésével.
(2) A frekvenciakijelöléstől eltérő igényt tartalmazó rádióengedély iránti kérelem alapján csak akkor adható rádióengedély, ha a rádiórendszer műszaki, telepítési, sugárzási jellemzőiben történt módosítás más rádiórendszer zavarmentes működését és a rádióspektrummal történő tervszerű gazdálkodást nem befolyásolja, valamint nem igényel nemzetközi vagy hazai koordinációt.
(3) Ha a frekvenciakijelöléstől eltérő adatok hatásvizsgálatot igényelnek, a Hivatal módosított műszaki terv készítését és vizsgálat, mérés elvégzését, valamint ezek benyújtását írhatja elő a kérelmező számára.
23. § Az egyedi engedélyezési eljárás során a Hivatal vizsgálja, hogy
a) a tervezett rádióspektrum-használat összhangban van-e
aa) a felosztásra, valamint a rádióspektrum-használat szabályaira vonatkozó jogszabályokkal és jogszabályban meghatározott közegészségügyi, zavarsugárzási és zavarvédelmi előírásokkal,
ab) nemzetközi kötelezettségekkel; valamint
b) a használni tervezett rádióberendezésre vonatkozó, az alapvető követelményeknek való megfelelését igazoló megfelelő okirat, a megfelelőségértékeléshez szükséges műszaki dokumentáció rendelkezésre áll-e.
24. § (1) A rádióengedély a 6. §-ban foglalt adatokon túl tartalmazza
a) a rádióberendezés alapvető követelményeknek való megfelelését igazoló okirat azonosítási számát,
b) adatszolgáltatás előírását a rádiórendszer adatairól, a 15. § b) pontja szerinti nem polgári frekvenciakészlet-gazdálkodás vagy blokkgazdálkodás esetén és
c) a kijelölt hívójelet vagy hívónevet.
(2) A vételre szolgáló rádióengedély a 6. § a), c) és e) pontjában megállapított adatokat, továbbá a védett frekvenciatartomány meghatározását tartalmazza.
25. § A rádióengedély érvényességi ideje – ha az NFFF másként nem rendelkezik – legfeljebb öt év, melyet az engedélyes a rádióengedély érvényességi idejének lejárta előtt legalább két hónappal korábban benyújtott írásbeli kérelmére a Hivatal meghosszabbít, kivéve, ha a kérelem teljesítése műszaki vagy rádióspektrum-gazdálkodási okból nem lehetséges.
26. § (1) Különleges jogrendben, összehangolt védelmi tevékenység idején, váratlan támadás esetén, hivatalból indult eljárásban a Hivatal anyagi jogi alapon – az engedélyessel történő egyeztetés eredményéhez igazodva – módosíthatja a rádióengedélyben szereplő feltételeket, vagy azokat – az engedélyes előzetes értesítésével – ideiglenesen időben, területileg vagy paramétereiben korlátozhatja.
(2) Nemzetbiztonsági érdek érvényesítése érdekében a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat a rádiófrekvenciás ellentevékenységre vonatkozó rendelkezésektől a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal kötött megállapodás alapján eltérhet.
27. § (1) Az engedélyes a rádióengedély előírásainak betartását az üzemeltető által biztosítja.
(2) Az üzemeltetőnek rendelkeznie kell a rádióspektrum-használatra vonatkozó előírásokat tartalmazó következő iratok, dokumentumok valamelyikével:
a) rádióengedély vagy annak másolata, kivonata;
b) üzemeltetési igazolás, mely tartalmazza
ba) az üzemeltetési igazolást kiállító engedélyes megnevezését, címét,
bb) az igazolás kiállításának dátumát,
bc) az engedélyező hatóság megnevezését, a rádióengedély iktatási számát, érvényességi idejét,
bd) az üzemeltető megnevezését, címét,
be) a rádióberendezés típusát,
bf) az engedélyezett üzemi frekvenciát, csatornát,
bg) a telepítési, üzemeltetési, sugárzási feltételeket és korlátokat, mozgó vagy hordozható rádióállomás esetén az üzemben tartás körzetét is,
bh) az igazolás érvényességi idejét,
bi) az engedélyes aláírását és bélyegző lenyomatát; vagy
c) az engedélyesnél rendszeresített okirat, amely legalább a b) pont bc)–bg) alpontjában foglaltakat tartalmazza.
(3) Az engedélyes a rádióengedélyben meghatározott előírások és feltételek teljesülését tervszerűen – eltérés feltételezése esetén soron kívül – ellenőrzi, vagy az ellenőrzés lefolytatása iránt intézkedik, és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az ellenőrzés tárgyát képező következő ellenőrzés jegyzőkönyvének elkészültéig megőrzi.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az egyszerűsített rádióengedély alapján üzemben tartott rádiórendszerre.
28. § Rádiófrekvenciás ellentevékenység esetén az érvényességi idő lejárta előtt a rádióengedély feltételeit a Hivatal megváltoztatja, vagy a rádióengedélyt – a 9. § (1) bekezdésében felsorolt eseteken túl – visszavonja, ha
a) az üzemeltetés a rádiófrekvenciás ellentevékenység engedélyezett célján kívüli, az elérni kívánt céllal nem arányos káros zavarást okoz más, jogszerűen üzemben tartott rádióállomásnak,
b) a rádióspektrum-használat bármely feltétele úgy változik meg, hogy az a további üzemeltetést nem biztosítja, vagy
c) az engedélyes a rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére kiadott rádióengedélyben foglalt feltételeket megszegi.
5. Nem polgári célú egyszerűsített rádióengedély
29. § (1) Az NFFF szerint egyszerűsített rádióengedélyezési eljárás körébe tartozó rádióspektrum-használatra vonatkozó igényt a nem polgári célú rádióspektrum-használónak a polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló NMHH rendelet egyszerűsített rádióengedélyre vonatkozó szabályai szerint kell bejelentenie.
(2) A bejelentésben foglalt frekvencia a nyilvántartásba vételtől használható. A Hivatal az NFFF-nek megfelelő bejelentést egy munkanapon belül nyilvántartásba veszi.
(3) A Hivatal a 46. § (3) bekezdése szerint nyilvántartásba vett adatokról, valamint az egyszerűsített rádióengedély érvényességi idejéről elektronikus úton visszaigazolást küld.
6. Nem polgári célú rövid idejű rádióengedély
30. § (1) Rádiórendszer üzemben tartásához, beleértve a rádiófrekvenciás ellentevékenység céljából készült rádióberendezés üzemben tartását is, a Hivatal rövid idejű rádióengedélyt ad ki, ha a rádiórendszer üzemben tartása gyakorlat, gyakorlás, diplomáciai feladat, rendezvény, kiállítás vagy bemutató céljából történik.
(2) A Hivatal akkor ad ki rádiófrekvenciás ellentevékenység esetén rövid idejű rádióengedélyt, ha az engedélyes a kérelmében nyilatkozott, hogy
a) a rádióberendezés kisugárzása az elérni kívánt céllal arányosan, a feltétlenül szükséges mértékre korlátozható rádióspektrumban, teljesítményben, irányban, földrajzi kiterjedésben és időtartamban,
b) a rádiófrekvenciás ellentevékenység céljára készült rádióberendezés üzemeltetéséhez megfelelő műszaki ismeretekkel rendelkező, szakképzett személyzetet biztosít, továbbá
c) a rádiófrekvenciás ellentevékenységet az elérni kívánt céllal arányosan, feltétlenül szükséges mértékre korlátozza rádióspektrumban, teljesítményben, irányban, földrajzi kiterjedésben és időtartamban.
(3) A rövid idejű rádióengedély iránti kérelem – a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével – az 5. § a), b), d), f), g) és j) pontjában megállapított adatokat, továbbá a tervezett üzemben tartás kezdetét és végét tartalmazza.
(4) Rádiófrekvenciás ellentevékenység esetén a rövid idejű rádióengedély iránti kérelem az 5. § a), b), d), f), g) és j) pontjában megállapított adatokat, valamint
a) a tervezett üzemben tartás kezdetét és végét,
b) a kapcsolattartás módját és a kapcsolattartásra kijelölt személyek elérhetőségi adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változások kezelésének módját,
c) a 20. § b) pontja szerinti vállalkozó esetén a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti forgalmi engedély másolatát és
d) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot
tartalmazza.
(5) A (6) bekezdésben meghatározottak kivételével a rövid idejű rádióengedély iránti kérelem benyújtására jogosult
a) a nem polgári célú rádióspektrum-használó és
b) a rádióspektrum-használói igazolással vagy a „NATO Beszállításra Alkalmas” határozattal rendelkező vállalkozó,
aki az (1) bekezdés szerinti valamely célra kíván rádiórendszert üzemben tartani.
(6) Rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére irányuló rövid idejű rádióengedély iránti kérelmet a 20. § szerinti jogosult nyújthat be.
(7) A rövid idejű rádióengedély – a (8) bekezdésben foglalt eset kivételével – a 6. §-ban megállapított adatokat tartalmazza.
(8) A rádiófrekvenciás ellentevékenység esetén a rövid idejű rádióengedély a 6. §-ban megállapított adatokon túl tartalmazza
a) a Hivatal részéről kijelölt intézkedési jogkört gyakorló hatósági kapcsolattartó adatait és
b) a Hivatal által jóváhagyott üzemben tartás kezdetét és végét.
(9) A rövid idejű rádióengedély érvényességi ideje harminc napnál rövidebb, amely érvényességi idő nem hosszabbítható meg.
7. Nem polgári célú kísérleti rádióengedély
31. § (1) Rádiórendszer üzemben tartásához a Hivatal kísérleti rádióengedélyt ad ki, ha
a) az üzemben tartást kísérleti célból végzik,
b) a kifejlesztett, gyártott, egyedileg előállított rádiórendszert, rádióberendezést kisugárzással próbálják ki, beleértve a valós körülmények közötti kipróbálást is,
c) kisugárzással járó elektromágneses összeférhetőségi vizsgálatot végeznek, vagy
d) a rádiófrekvenciás ellentevékenység céljából készült rádióberendezés tesztelése kisugárzással jár.
(2) Az eljárás megindítását megelőzően a Hivatal – kérelemre – a 45. § (1) bekezdése szerinti tervezési adatszolgáltatást nyújt.
(3) A Hivatal akkor ad ki rádiófrekvenciás ellentevékenység esetén kísérleti rádióengedélyt a rádióberendezés előzetes mérőszolgálati ellenőrzését követően, ha
a) az ellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy a rádióberendezés kisugárzása az elérni kívánt céllal arányosan, a feltétlenül szükséges mértékre korlátozható rádióspektrumban, teljesítményben, irányban, földrajzi kiterjedésben és időtartamban, és
b) az engedélyes a kérelmében nyilatkozott, hogy
ba) a rádiófrekvenciás ellentevékenység céljára készült rádióberendezés teszteléséhez megfelelő műszaki ismeretekkel rendelkező, szakképzett és a szervezet állományába tartozó személyzetet biztosít,
bb) a rádiófrekvenciás ellentevékenység tesztelését az elérni kívánt céllal arányos, feltétlenül szükséges mértékre korlátozza rádióspektrumban, teljesítményben, irányban, földrajzi kiterjedésben és időtartamban.
(4) A kísérleti rádióengedély iránti kérelem – az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – az 5. § a)–h), j) és k) pontjában megállapított adatokat, továbbá a tervezett üzemben tartás kezdetét és végét tartalmazza.
(5) Rádiófrekvenciás ellentevékenység esetén a kísérleti rádióengedély iránti kérelem az 5. § a)–h), j) és k) pontjában megállapított adatokon túl tartalmazza
a) a tervezett tesztelés kezdetét és végét,
b) a kapcsolattartás módját és a kapcsolattartásra kijelölt személyek elérhetőségi adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változások kezelésének módját,
c) a 14. § (1) bekezdésében meghatározott műszaki tervet és
d) a 20. § b) pontja szerinti vállalkozó esetén a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti forgalmi engedély másolatát.
(6) Kísérleti rádióengedély iránti kérelem benyújtására – a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével – jogosult
a) a nem polgári célú rádióspektrum-használó vagy
b) a rádióspektrum-használói igazolással vagy a „NATO Beszállításra Alkalmas” határozattal rendelkező vállalkozó.
(7) Rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére irányuló kísérleti rádióengedély iránti kérelmet a 20. § szerinti jogosult nyújthat be.
(8) A kísérleti rádióengedély – a (9) bekezdésben foglalt eset kivételével – a 6. §-ban megállapítottakon túl tartalmazhatja adatszolgáltatás előírását a rádióengedély, valamint a jogszabályokban foglalt közegészségügyi követelmények szerinti telepítésről és üzemelésről.
(9) A rádiófrekvenciás ellentevékenység esetén a kísérleti rádióengedély a 6. §-ban megállapított adatokon túl tartalmazza
a) a Hivatal részéről kijelölt intézkedési jogkört gyakorló hatósági kapcsolattartó adatait, valamint
b) a Hivatal által jóváhagyott tesztelés kezdetét és végét.
(10) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben a kísérleti rádióengedély érvényességi ideje legfeljebb egy év, melyet kérelemre a Hivatal alkalmanként, legfeljebb egy évvel meghosszabbít, amennyiben a visszavonás feltételei nem állnak fenn.
(11) A rádiófrekvenciás ellentevékenység céljából készült rádióberendezés tesztelése esetén a kísérleti rádióengedély érvényességi ideje legfeljebb három hónap, melyet kérelemre a Hivatal alkalmanként, legfeljebb három hónappal meghosszabbít, amennyiben a visszavonás feltételei nem állnak fenn.
(12) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kísérleti rádióengedély érvényességi idejének lejárta előtt a kísérleti rádióengedély feltételeit a Hivatal megváltoztatja, vagy a kísérleti rádióengedélyt – a 9. § (1) bekezdésében felsorolt eseteken túl – visszavonja, ha
a) az üzemeltetés káros zavarást okoz más, jogszerűen üzemben tartott rádióállomásnak, vagy
b) a rádióspektrum-használat bármely feltétele úgy változik meg, hogy az a további üzemeltetést nem biztosítja.
8. Nem polgári célú keret-rádióengedély
32. § (1) Rádiórendszer üzemben tartásához a Hivatal keret-rádióengedélyt ad ki
a) azon rádiótávközlési szolgálat és rádióalkalmazás esetében, amelyhez hatósági frekvenciajegyzéket tettek közzé,
b) azon rádiórendszer esetében, amelyhez a Hivatal katonai frekvenciajegyzéket vagy különleges eseti frekvenciajegyzéket adott ki,
c) az NFFF alapján nem polgári frekvenciakészlet-gazdálkodás körébe tartozó rádiórendszer esetében,
d) az NFFF alapján blokkgazdálkodási körbe tartozó rádiórendszer esetében,
e) a légiközlekedési és a víziközlekedési célú fedélzeti rádióberendezésekkel működő rádiórendszer esetében vagy
f) a rádiófrekvenciás ellentevékenység céljából készült rádióberendezés rendszeresített üzemben tartása esetén.
(2) A keret-rádióengedély iránti kérelem – a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével – az 5. § a), b) és d)–k) pontjában, valamint a 21. § (1) bekezdés a)–c) pontjában megállapított adatokat tartalmazza.
(3) A légiközlekedési és a víziközlekedési célú fedélzeti rádióberendezésekkel létrehozott rádiórendszer esetében a keret-rádióengedély iránti kérelem az 5. § a), b) és d)–k) pontjában, valamint a 21. § (1) bekezdés a)–c), e) és f) pontjában megállapított adatokat tartalmazza.
(4) A rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére irányuló keret-rádióengedély iránti kérelem az 5. § a), b) és d)–k) pontjában meghatározott adatokon túl tartalmazza
a) a rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére jogosított szerv azon jogszabályban meghatározott feladatait, melyekkel összefüggésben rádiófrekvenciás ellentevékenység végzését tervezi,
b) a rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére jogosított szerv által végezni tervezett rádiófrekvenciás ellentevékenység rádióspektrumra gyakorolt várható hatását, jellemző időpontjait és időtartamát, földrajzi kiterjedését,
c) a kapcsolattartás módját és a kapcsolattartásra kijelölt személyek elérhetőségi adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változások kezelésének módját és
d) a 14. § (1) bekezdésében meghatározott műszaki tervet.
(5) Rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére irányuló keret-rádióengedély iránti kérelmet a rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére jogosított szerv nyújthat be.
(6) A keret-rádióengedély – a (7) és (8) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a 6. §-ban megállapított adatokon túl tartalmazza az engedélyes adatszolgáltatási kötelezettségeit.
(7) A keret-rádióengedély a légiközlekedési és a víziközlekedési célú fedélzeti rádióberendezésekkel létrehozott rádiórendszer esetében a 6. §-ban és a 24. § (1) bekezdés a) és c) pontjában megállapított adatokon túl tartalmazza az engedélyes adatszolgáltatási kötelezettségeit.
(8) A keret-rádióengedély a rádiófrekvenciás ellentevékenység esetében a 6. §-ban megállapított adatokon túl tartalmazza
a) a rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére jogosított szerv feladatkörében végrehajtott operatív művelethez kapcsolódó üzemeltetés rádióspektrum-használati feltételeit, valamint
b) a Hivatal részéről kijelölt, intézkedési jogkört gyakorló hatósági kapcsolattartó adatait.
(9) A rádiófrekvenciás ellentevékenység céljából készült rádióberendezés rendszeresített üzemben tartása esetén az engedélyes
a) a rádiófrekvenciás ellentevékenység céljára készült rádióberendezés üzemeltetéséhez megfelelő műszaki ismeretekkel rendelkező, szakképzett és a szervezet állományába tartozó személyzetet biztosít, és
b) a rádiófrekvenciás ellentevékenységet az elérni kívánt céllal arányos, feltétlenül szükséges mértékre korlátozza rádióspektrumban, teljesítményben, irányban, földrajzi kiterjedésben és időtartamban.
(10) A rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére jogosított szerv
a) a Hivatalt előzetesen tájékoztatja a feladatkörében végrehajtott művelet során – kivéve az operatív művelet esetét – a rádiófrekvenciás ellentevékenységével összefüggő rádióspektrum-használatáról, és
b) a Hivatal részére utólag adatot szolgáltat a feladatkörében végrehajtott operatív művelet során rádiófrekvenciás ellentevékenységével összefüggő rádióspektrum-használatáról.
9. Nem polgári célú rádióforgalmazás
33. § (1) A rádióforgalmazás során be kell tartani a Nemzetközi Rádiószabályzat előírásait, valamint más – a magyar hírközlési igazgatást érintő – nemzetközi megállapodásban meghatározott forgalmazási előírásokat.
(2) Tilos a rádióállomással
a) más rádióállomás üzemét szándékosan zavarni,
b) modulálatlan jelet sugározni,
c) a közszemérmet, a közízlést vagy személyiségi jogokat sértő megfogalmazást és kifejezést használni, vagy
d) olyan közleményt szándékosan venni, rögzíteni, továbbítani, bármely módon felhasználni, létezését felfedni, amelyet nem ennek a rádióállomásnak a részére sugároztak.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tiltás nem vonatkozik a rádiófrekvenciás ellentevékenység végzésére jogosított szerv rádiófrekvenciás ellentevékenységére.
(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti tiltás az Eht. 155. § (5) bekezdésében foglalt tevékenységekre nem vonatkozik.
10. Nem polgári célú hatósági ellenőrzés
34. § (1) Hatósági ellenőrzés keretében a Hivatal az érvényes egyedi engedélyben megjelölt bármely rádiórendszert, annak tartozékaival együtt – az engedélyköteles rejtjelző eszköz kivételével – megvizsgálhatja, ellenőrizheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés szabályai a NATO eljárásban kiadott rádióengedély alapján üzemeltetett rádióberendezésre is kiterjednek.
(3) A Hivatal a jogszerű használatot a sugárzott jelek vétele útján is ellenőrizheti.
(4) A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv tartalmazza
a) a Hivatal megnevezését,
b) a rádióállomás üzembentartójának természetes személyazonosító és lakcímadatait, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a megnevezését, székhelyét és adószámát vagy cégjegyzékszámát,
c) a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést,
d) a rádióberendezés típusát, gyári számát vagy más, azonosításra alkalmas megjelölését,
e) a rádióengedély számát,
f) amennyiben az ellenőrzés során rádiómérés is történt, a mérési eredményeket,
g) az üzembentartó lényeges nyilatkozatát és megállapításait, valamint
h) az ellenőrzést végző, illetve jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását.
(5) Ha az ellenőrzés során rádiómérés is történt, a Hivatal az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a hatósági ellenőrzést lezáró dokumentumokkal együtt megküldi az engedélyesnek.
35. § (1) Az egyedi engedélyezési eljárás során a Hivatal ellenőrzi a rádióberendezés megfelelőséget igazoló okirat tartalmát és érvényességét.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során vizsgálhatja a megfelelőségértékeléshez szükséges műszaki dokumentációt is.
(3) A Hivatal, EU-megfelelőségi nyilatkozat esetén – előzetes egyeztetés után – a telepítést követően vagy az üzemben tartás során vizsgálja, hogy a rádiórendszerhez tartozó rádióberendezést ellátták-e a rádióberendezésekről szóló NMHH rendelet szerinti jelölésekkel.
36. § Az ellenőrzés megindításáról értesített engedélyes köteles a Hivatallal együttműködni, ennek keretében
a) a Hivatal által kért adatot, iratot, dokumentumot rendelkezésre bocsátani, és
b) az ellenőrzés tárgyát képező rádióberendezéseket, rádiórendszereket megvizsgálásra alkalmassá tenni, üzemeltetni.
11. Nem polgári célú rádiómérő tevékenység
37. § (1) A rádiómérő tevékenység kiterjed a hatósági ellenőrzéssel, a zavarelhárítással, a felderítéssel, a műszaki-forgalmi megfigyeléssel és az egyéb mérőszolgálati tevékenységekkel összefüggő mérésekre és azok kiértékelésére.
(2) A rádiófelderítést, a rádiómegfigyelést és az egyéb mérőszolgálati tevékenységeket a polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló NMHH rendelet szabályozza.
12. Nem polgári célú zavarelhárító tevékenység
38. § A Hivatal nem polgári célú rádióalkalmazás üzemében észlelt zavar esetén az érintett engedélyes Eht. szerinti bejelentésére vagy rádiómérések alapján hivatalból végzi a zavar kivizsgálását. Amennyiben a bejelentés alapján a Hivatal nem indít hatósági ellenőrzést vagy eljárást, arról tájékoztatja a bejelentőt.
39. § (1) A zavar bejelentését megelőzően az engedélyes ellenőrzi saját rádiórendszerének műszaki állapotát, a rádiótávközlési szolgálatra vonatkozó szabályok betartását, értékeli a természeti körülmények aktuális hatását, továbbá meggyőződik arról, hogy az egyedi engedélyben meghatározott műszaki követelmények és feltételek betartásával történik az üzemeltetés.
(2) Nem minősül zavarnak a vételi hiba, ha
a) az természeti jelenségekből vagy mechanikus eszközöktől származik,
b) a vevő az adó ellátottsági területén kívül van, vagy
c) azt a vevőkészülék műszaki hibája, nem megfelelősége, szakszerűtlen vagy nem rendeltetésszerű használata okozza.
40. § A zavarbejelentés tartalmazza
a) a bejelentő nevét, kapcsolattartási adatait,
b) a zavart rádiórendszer üzemeltetőjének megnevezését, telephelyét,
c) a zavart rádiórendszer rádióengedélyének iktatási számát,
d) a zavart frekvenciát,
e) az észlelt zavar leírását, beleértve a zavar feltételezett jellegét, intenzitását és hatását a rádiórendszer rendeltetésszerű használatára, valamint a zavar időpontjára, időtartamára, gyakoriságára, a feltételezett zavarforrás telepítési helyére vonatkozó és egyéb rendelkezésre álló információkat,
f) a zavart bizonyító, rendelkezésre álló adatokat, adathordozókat és
g) a bejelentés keltét.
41. § (1) A zavar adminisztratív vizsgálata után a Hivatal a rendelkezésre álló információk alapján műszeres zavarvizsgálatot végez, és szükség esetén intézkedik a zavar elhárítása érdekében, és hatósági intézkedést tesz.
(2) A zavarvizsgálat során a Hivatal a zavar okának megállapítására
a) az elektromágneses zavar okozására alkalmas villamos vagy elektronikus berendezés kisugárzott jelét rádiómérés útján ellenőrzi,
b) bármely nem polgári célra engedélyezett rádióberendezést, rádiórendszert – annak tartozékaival együtt, a rejtjelző eszköz kivételével – az alkalmazás helyszínén megvizsgál, amennyiben az a) pont alapján zavaró jellege valószínűsíthető, valamint
c) együttműködik a zavar elhárításában érintett engedélyes képviselőjével.
(3) A zavarvizsgálatról a Hivatal a nem polgári célú berendezés, rádióállomás esetén zavarvizsgálati jegyzőkönyvet vesz fel.
(4) A zavarvizsgálati jegyzőkönyv alapján a Hivatal
a) felhívja a zavarokozót a zavarás megszüntetésére, vagy
b) felhívja a bejelentő engedélyest a zavart rádióberendezés áthelyezésére vagy tartozékainak, paramétereinek megváltoztatására.
(5) A zavarokozó – a rendeltetéséből adódó feladatok végrehajtása mellett – a Hivatal felhívása alapján köteles az abban foglaltaknak megfelelően a zavart megszüntetni, és erről tájékoztatni a Hivatalt.
(6) A zavar elhárításáról a Hivatal a bejelentőt tájékoztatja.
42. § (1) A bejelentő sürgősséggel kérhet zavarelhárítást
a) különleges jogrendben, összehangolt védelmi tevékenység idején, váratlan támadás esetén,
b) nemzetközi szerződés, megállapodás és más állami kötelezettségvállalás esetén vagy
c) kiemelt biztonságot igénylő rádiótávközlési szolgálat és kiemelt eseményt biztosító rádiórendszer zavarásának fennállása esetén.
(2) Sürgősséggel kért zavarelhárítás esetében a bejelentésnek nem kell tartalmaznia a 40. §-ban meghatározott valamennyi adatot, azokkal elegendő utólagosan kiegészíteni a bejelentést.
(3) Munkaidőn kívül és munkaszüneti napon a zavarelhárítás sürgősséggel az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyeleten kérhető.
13. Nem polgári célú adatszolgáltatás és -nyilvántartás
43. § A nem polgári célú rádióspektrum-használó adatot szolgáltat
a) a Hivatal felhívására – a felhívásban meghatározott módon és tartalommal – minden távlati fejlesztési tervéről, koncepciójáról, ami a rádióspektrum-gazdálkodást és -tervezést érinti,
b) a rádiórendszer – egyedi engedélyben vagy műszaki tervben nem szereplő – adatairól a rádióengedélyben előírtak szerint,
c) a nem polgári frekvenciakészlet-gazdálkodásról a keret-rádióengedélyben előírtak szerint,
d) az engedélyes azonosítási adataiban beálló változásról,
e) a rádióalkalmazás – a rádióengedély érvényességi idején belül történt – megszüntetéséről, a változást vagy megszűnést követő harminc napon belül, valamint
f) a rádióberendezés műszaki adatairól az egyedi engedélyben előírtak szerint.
44. § A Hivatal – a nem polgári célú rádióspektrum-használó kérelmére – a távlati tervezéshez adatot szolgáltat.
45. § (1) A Hivatal – a nem polgári célú rádióspektrum-használó kérelmére – tervezési célra, a rádióspektrum-használat előkészítéséhez megadja a rádiórendszer tervezéséhez szükséges adatokat, és meghatározza
a) a tervezéshez kijelölhető frekvenciasávot, sávrészt vagy frekvenciát, csatornát,
b) a rádióspektrum-használat feltételeit,
c) az elektromágneses összeférhetőség követelményeit,
d) a nemzetközi koordináció lefolytatásához szükséges adatok körét és formáját,
e) a benyújtandó műszaki terv alaki és tartalmi követelményeit,
f) a szolgáltatott adatok érvényességének határidejét és
g) egyéb adat, nyilatkozat és okirat eredeti vagy másolatban történő benyújtásának igényét.
(2) A közbeszerzési eljárás megindításának érdekében kért tervezési adatszolgáltatás keretében a Hivatal csak az (1) bekezdés a), b) és f) pontjában leírtakat határozza meg.
46. § (1) A (3) bekezdésben foglalt eset kivételével a Hivatal nem polgári célú nyilvántartásában engedélyesenként nyilvántartja az érvényes egyedi engedélyeket és az azokban foglalt
a) rádióberendezések alapvető műszaki jellemzőit,
b) rádióállomások telepítési, sugárzási jellemzőit, mozgó vagy hordozható állomás esetén az üzemben tartás körzetét is,
c) hálózat rendszertechnikai felépítését, valamint
d) üzemidőt, rádióspektrum-használat célját, üzemben tartás célját.
(2) A Hivatal nem polgári célú hatósági nyilvántartása a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével nem nyilvános.
(3) Az egyszerűsített rádióengedély esetében a Hivatal a nem polgári célú rádióspektrum-használó bejelentésében foglalt adatokat tartja nyilván. Az egyszerűsített rádióengedély vonatkozásában a nem polgári célú rádióspektrum-használót azonosító adatok kivételével a bejelentett adatok nyilvánosak.
14. Záró rendelkezések
47. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
48. § Hatályát veszti a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló 11/2011. (XII. 16.) NMHH rendelet.
Dr. Koltay András s. k.,
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás