• Tartalom

10/2025. (XI. 6.) IM utasítás

10/2025. (XI. 6.) IM utasítás

az Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási Keretszabályzatáról

2025.11.22.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdésére, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésére figyelemmel, az Igazságügyi Minisztérium működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró kérdésekről az alábbiak szerint rendelkezem:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya

1. § Az utasítás szabályozza az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) igazgatása tervezéssel, gazdálkodással – különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, valamint a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet.

2. § A Minisztérium közbeszerzéseire vonatkozó speciális szabályokról a Minisztérium Közbeszerzési Szabályzatáról szóló IM utasítás rendelkezik.

3. § Eltérő rendelkezés hiányában az utasítást az európai uniós források felhasználására megfelelően alkalmazni kell.

4. § A Minisztérium igazgatását terhelő támogatásokra az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szabályait kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

5. § Az utasítás alkalmazásában

1. belső költségvetés: a Minisztérium elemi költségvetése alapján az előirányzatok feladat szerinti felosztása;

2. beszerzés: megrendelés vagy szerződés útján történő áru vagy szolgáltatás vásárlása és az építési beruházás;

3. érvényesítés: kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az összegszerűségnek, a fedezet meglétének, és annak ellenőrzése, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) és ezen utasítás előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották;

4. felettes vezető: a szakterület vezetőjének tevékenységét irányító vezető;

5. gazdasági vezető: az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló IM utasításban (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott személy;

6. jóváhagyó vezető: az államtitkár, a miniszteri biztos vagy a kormánybiztos, illetve a Miniszteri Kabinet és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szakterületek által kezdeményezett szerződéskötés esetén a miniszteri kabinetfőnök, továbbá a 29. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségvállaló;

7. kezdeményező irat:

a) polgári jogi szerződés esetén a szerződéskötés kezdeményezésére rendszeresített nyomtatvány (a továbbiakban: szerződéskezdeményező nyomtatvány),

b) megrendelés esetén az e célra rendszeresített megrendelőlap,

c) egyéb kötelezettségvállalás esetén a vonatkozó eljárásrendben meghatározott nyomtatvány, irat

együttese;

8. kötelezettségvállalás: a Minisztérium előirányzatai terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat;

9. kötelezettségvállalás jogi ellenjegyzése: annak írásban történő – az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti okirati ellenjegyzésnek nem minősülő – igazolása, hogy az adott kötelezettségvállalásra vonatkozóan a kötelezettségvállalás dokumentuma és a kezdeményező által rendelkezésre bocsátott iratok összhangban vannak, a kötelezettségvállalás dokumentuma az annak alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogi előírásoknak megfelel;

10. kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése: annak ellenőrzése és igazolása, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a pénzügyi fedezet a tervezett kifizetési időpontokban biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, továbbá a kötelezettségvállalási jogkör fennáll;

11. kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése: a kötelezettségvállalási dokumentum szakmai megalapozottságának – a pénzügyi és jogi ellenjegyzést követő – írásos igazolása;

12. megrendelés: az utasítás hatálya alá tartozó beszerzésre irányuló egyoldalú kötelezettségvállalás;

13. szakterület: a Minisztérium azon önálló szervezeti egysége, amelynek az SZMSZ szerinti feladat- és hatáskörébe a kötelezettségvállalás tárgya tartozik, a Miniszteri Kabinet és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szakterületek által kezdeményezett szerződéskötés esetén ideértve a Miniszteri Titkárságot is;

14. szerzői jogi védelem alá eső alkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) által szerzői jogi védelemben részesülő szerzői jogi mű, továbbá a szerzői joghoz kapcsolódó és szomszédos jogi teljesítmény;

15. szolgáltató: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálya alá tartozó, valamint egyéb jogszabályok alapján működő jogi és nem jogi személy, egyéni vállalkozó, adószámmal rendelkező magánszemély, természetes személy;

16. teljesítés igazolása: ellenőrizhető okmányok alapján annak ellenőrzése és igazolása, hogy a kiadások teljesítése jogos, összegszerű, illetve az ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – az teljesítésre került;

17. természetes személy: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó magánszemély;

18. utalványozás: az Ávr. 59. §-ában foglaltak elvégzése.

II. Fejezet

A GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI

3. Az előirányzatok tervezése, elemi költségvetés

6. § (1) A Minisztérium költségvetésének tervezése az Áht.-ban és az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

(2) A fejezetet irányító szerv a Pénzügyi és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: PSZF) bevonásával – a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett körirat alapján – megtervezi és egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel az általa irányított fejezetbe sorolt költségvetési szerv tervezett bevételeit és kiadásait, kiemelt előirányzat szerinti bontásban.

(3) A Minisztérium a bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről elemi költségvetést készít.

(4) A Minisztérium igazgatása vonatkozásában az elemi költségvetést a PSZF a Költségvetési Főosztály által meghatározott időpontig a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) honlapján közzétett űrlapok, illetve a rendelkezésre bocsátott elektronikus program segítségével készíti el és nyújtja be feldolgozásra.

(5) Az elemi költségvetést a gazdasági vezető hagyja jóvá.

7. § Az elemi költségvetés alapján a PSZF vezetője elkészíti a Minisztérium keretekre osztott belső költségvetését. A Minisztérium belső költségvetését a közigazgatási államtitkár egyetértését követően a miniszter hagyja jóvá.

4. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása

8. § Az előirányzatok módosítására és átcsoportosítására az Áht.-ban, valamint az Ávr.-ben meghatározottak alapján kerülhet sor.

5. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása irányító szervi és intézményi hatáskörben

9. § A B3. Közhatalmi bevételek, a B4. Működési bevételek és a B5. Felhalmozási bevételek rovatain megtervezett eredeti vagy módosított bevételi előirányzaton felüli többletbevételek felhasználásának engedélyeztetését a PSZF kezdeményezi a Költségvetési Főosztálynál. Az engedélyezett bevételi többlet az irányító szervi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítást követően használható fel.

10. § A felhasználásra nem engedélyezett többletbevétel központi költségvetésbe történő befizetéséről az Ávr. 35. §-a szerinti döntéstől számított öt napon belül a PSZF intézkedik.

11. § Az Ávr. 43–44. §-ában foglaltak szerint a költségvetés kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítás hajtható végre.

12. § A Minisztérium az előirányzatait az Ávr. 36. §-a szerint növelheti.

13. § (1) A Minisztérium elemi költségvetésében jóváhagyott előirányzatok Ávr. 43. §-a szerinti intézményi hatáskörű kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást és az Ávr. 36. §-a szerinti intézményi hatáskörű előirányzat-módosítást a Pénzügyi Osztály készíti elő, és terjeszti fel a PSZF vezetőjének jóváhagyásra.

(2) A jóváhagyott előirányzat-átcsoportosítást, valamint előirányzat-módosítást a PSZF hajtja végre.

14. § (1) Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain az eredeti vagy módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült előirányzatok intézményi hatáskörű módosításának jogkörét a PSZF vezetőjének javaslata alapján a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.

(2) Az európai uniós forrásból finanszírozott kiadások fedezete tekintetében az előirányzat-módosítást a tényleges kifizetéseknek megfelelően kell végrehajtani.

(3) A költségvetési maradvánnyal összefüggő intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtásának alátámasztó dokumentuma a számviteli bizonylat és/vagy az ahhoz kapcsolódó kimutatások.

15. § A külső szervezettől átvett pénzeszközök esetében a másik féllel történő egyeztetés alapján a megkötött szerződés szerint – az előirányzat módosítására vonatkozó engedélyezési előírások betartásával – a PSZF jár el az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása során.

16. § A PSZF az intézményi hatáskörű előirányzat-módosításokat, valamint előirányzat-átcsoportosításokat a FORRÁS Integrált Ügyviteli Rendszerben rögzíti.

6. A belső költségvetésben meghatározott kereteken belüli és keretek közötti átcsoportosítás

17. § (1) A belső költségvetésben meghatározott keretek között történő, keretcsökkentéssel vagy emeléssel járó átcsoportosítást az adott keret felett kötelezettségvállalói jogkörrel rendelkező, valamint – a kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező egyidejű értesítése mellett – a PSZF kezdeményezheti a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál.

(2) Az átcsoportosítást a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá, amelyet a PSZF nyilvántartásba vesz és ezzel egyidejűleg írásban értesíti a kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkezőt.

7. A maradvány elszámolása, felhasználása

18. § A költségvetési maradvány az éves költségvetési beszámoló készítése során az Áhsz. előírásainak megfelelően kerül megállapításra.

19. § A költségvetési maradvány terhére vállalt kötelezettségvállalások esetében – jogszabályban meghatározott kivételekkel – gondoskodni szükséges azok pénzügyi és számviteli rendezéséről a tárgyévet követő év december 31. napjáig.

20. § Kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványnak az Ávr. 150. § (1) bekezdése szerinti tételeket kell tekinteni.

21. § A kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványnak a központi költségvetés maradvány elszámolási számlájára történő befizetéséről az Ávr. 150. § (4) bekezdése szerint a PSZF intézkedik.

III. Fejezet

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS RENDJE

8. A kötelezettségvállalás kezdeményezése

22. § (1) Kötelezettségvállalást a szakterület vezetője kezdeményező irattal kezdeményezhet.

(2) Amennyiben a kötelezettségvállalás teljesítési időszaka az adott költségvetési évet meghaladja, a kezdeményező iratban a termék vagy szolgáltatás ellenértékének várható teljesítését évenkénti bontás szerint szükséges megjelölni.

23. § Amennyiben a beszerzési szándék szerzői jog, tanulmány, tudományos értekezés, terv vagy tervdokumentáció megszerzésére irányul, a kezdeményező iratban meg kell jelölni, hogy a Minisztérium által megszerezni kívánt szellemi alkotás vagy annak joga egy éven belül vagy egy éven túl szolgálja a Minisztérium működését.

24. § A kötelezettségvállalás kezdeményezője felelős

a) a kötelezettségvállalás szükségességéért,

b) a kötelezettségvállalás határidőben történő kezdeményezéséért,

c) a kezdeményezés szakmai tartalmáért,

d) a kötelezettségvállalás előkészítése során és az azt megelőző eljárásban a Minisztérium szakmai érdekeinek érvényesítéséért,

e) a színlelt szerződés tilalmának érvényesítéséért, valamint a kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony polgári jogi szerződéssel történő leplezésének tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásáért, valamint

f) az Ávr. 50. § (2) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek való megfelelésért.

25. § A kötelezettségvállalás dokumentumának minősül különösen

a) kinevezési okirat, munkaszerződés, foglalkoztatással kapcsolatos megállapodás, foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony létesítése és e dokumentumok pénzügyi kihatással járó módosítása,

b) egyéb személyi juttatás megállapítása (különösen céljuttatás, álláshelyi és szolgálati elismerés, motivációs elismerés),

c) szerződés,

d) megállapodás,

e) szerződésmódosítás,

f) visszaigazolt megrendelés,

g) belföldi kiküldetési rendelvény és a belföldi kiküldetési költségelszámolás, valamint az ideiglenes külföldi kiküldetési rendelvény és költségelszámolás,

h) személyi reprezentáció és vendéglátás esetén az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összeget el nem érő, a Minisztérium nevére szóló számla vagy a külföldi kiküldetés teljesítése során a külföldi partner által kiállított számviteli bizonylat,

i) a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, véglegessé vált hatósági döntésen vagy más – a fizetési kötelezettség összegét, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító – kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség,

j) közbeszerzési eljárásban közzétett ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás,

k) az Áldozatsegítő Központokban az érdekérvényesítés elősegítése érdekében az áldozatok számára nyújtott tolmácsolási, fordítási és közösségi közlekedési szolgáltatás beszerzése kapcsán az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összeget el nem érő, a Minisztérium nevére, címére és adószámára szóló számla.

9. A kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése

26. § (1) A kötelezettségvállalás indokoltságát és a Minisztérium szakmai érdekeivel való összhangját a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése igazolja.

(2) A kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére a szakterület vezetője, valamint helyettesítésre kijelölt munkatársa jogosult.

(3) A kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére a jogi és a pénzügyi ellenjegyzést követően kerül sor.

(4) A szakmai ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentuma aláírásokat tartalmazó oldalának (a továbbiakban: aláíró oldal) aláírásával történik. Az aláíró oldalon – a szakmai ellenjegyzésen túl – olvashatóan fel kell tüntetni az ellenjegyző nevét, beosztását, szervezeti egységét, továbbá a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésének tényét és dátumát.

(5) A 25. § a)–b) és h)−k) pontja szerinti kötelezettségvállalási dokumentumokat nem kell szakmai ellenjegyzéssel ellátni.

(6) Amennyiben a kötelezettségvállalásra elektronikus aláírással ellátott dokumentumon kerül sor, a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése a szakmai ellenjegyző legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával is gyakorolható.

10. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése

27. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését az arra jogosultnak a kötelezettségvállalást megelőzően írásban kell megtenni.

(2) Pénzügyi ellenjegyzés nélkül – az Ávr. 53. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a Minisztérium költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem teljesíthető.

(3) A Minisztériumnál kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére jogosult

a) a gazdasági vezető, valamint

b) a gazdasági vezető által írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, a Minisztérium állományába tartozó személy.

(4) A pénzügyi ellenjegyző felelős

a) a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáért,

b) az adott szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalási jogkör fennállásáért,

c) a szerződésnek a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokkal – különösen az Áht.-val és az Ávr.-rel – való összhangjáért,

d) a szerződés számszaki megfelelőségéért és

e) a rá irányadó határidők betartásáért.

(5) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírásával történik a pénzügyi ellenjegyző nevének, beosztásának, továbbá a pénzügyi ellenjegyzés tényének és dátumának feltüntetésével.

(6) Amennyiben a kötelezettségvállalásra elektronikus aláírással ellátott dokumentumon kerül sor, úgy a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése a pénzügyi ellenjegyző legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával is gyakorolható.

(7) A kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyző aláírásának a 40. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie. A 25. § j) pontja szerinti dokumentum helyett a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése az Igazságügyi Minisztérium Közbeszerzési Szabályzatáról szóló IM utasítás alapján erre rendszeresített nyomtatványon történik.

(8) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (4) bekezdésben foglaltaknak, a pénzügyi ellenjegyző erről írásban tájékoztatja a kötelezettségvállalót, a gazdasági vezetőt és a minisztert. Ha a miniszter a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni. Ebben az esetben a pénzügyi ellenjegyző a kötelezettségvállalás dokumentumát az „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal látja el.

11. A kötelezettségvállalás jogi és közbeszerzési szempontú vizsgálata, jogi ellenjegyzés

28. § (1) Amennyiben az adott kötelezettségvállalás rendje előírja, a tervezett kötelezettségvállalást jogi, illetve közbeszerzési szempontból vizsgálni kell.

(2) A kötelezettségvállalás jogi, illetve közbeszerzési szempontból történő megfelelőségét a Jogi Szolgáltatási Főosztály (a továbbiakban: JSZF) ellenjegyzése igazolja (a kötelezettségvállalás jogi ellenjegyzése).

(3) A kötelezettségvállalás jogi ellenjegyzésére jogosult

a) a JSZF vezetője, valamint – akadályoztatása esetén – a helyettesítésére kijelölt vezető; továbbá

b) az a) pontban megjelöltek egyidejű akadályoztatása esetén a JSZF esetileg kijelölt munkatársa.

(4) A kötelezettségvállalás jogi ellenjegyzője felelős

a) a szerződés, valamint a beszerzés kezdeményezésére jogosult által rendelkezésre bocsátott iratok összhangjáért,

b) a szerződésnek az alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó szabályok – így különösen a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), az Szjt. és a Ptk. – rendelkezéseinek történő megfeleléséért,

c) a rá irányadó határidők betartásáért és

d) az átlátható szervezetekre vonatkozó jogszabályi előírás érvényesüléséért.

(5) A kötelezettségvállalás jogi ellenjegyzése a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírásával történik a jogi ellenjegyző nevének, beosztásának, továbbá a jogi ellenjegyzés tényének és dátumának feltüntetésével. A kötelezettségvállalás dokumentumán a jogi ellenjegyző aláírásának a 40. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.

(6) Amennyiben a kötelezettségvállalásra elektronikus aláírással ellátott dokumentumon kerül sor, a kötelezettségvállalás jogi ellenjegyzése a jogi ellenjegyző legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával is gyakorolható.

12. A kötelezettségvállalás

29. § (1) A Minisztérium nevében kötelezettségvállalásra jogosult

a) a miniszter értékhatár nélkül;

b) a parlamenti államtitkár az SZMSZ szerinti feladat- és hatáskörébe tartozóan;

c) a közigazgatási államtitkár értékhatár nélkül,

ca) az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan,

cb) ha jogszabály, miniszteri utasítás, vagy a miniszter egyedi döntése a kötelezettségvállalást a közigazgatási államtitkár feladatkörébe utalja;

d) az államtitkár az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan;

e) a gazdasági vezető az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan;

f) a helyettes államtitkár az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan;

g) a miniszteri biztos a kinevezéséről szóló IM utasításban foglaltak vagy a miniszteri felhatalmazás terjedelme szerint;

h) a kormánybiztos a kinevezéséről szóló kormányhatározatban foglaltak vagy a miniszteri felhatalmazás terjedelme szerint;

i) a miniszteri kabinetfőnök a miniszteri felhatalmazás terjedelme szerint; valamint

j) a részben vagy egészben európai uniós forrásból finanszírozott projektek esetében a miniszter által kijelölt személy.

(2) A Minisztérium részéről

a) a gazdálkodási, beszerzési és üzemeltetési feladatok ellátásához kapcsolódó, más szakterület SZMSZ szerinti feladat- és hatáskörébe nem tartozó beszerzések, valamint az elektronikus aláírási tanúsítványok beszerzése során a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár, továbbá

b) az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája oktatói-vizsgáztatói feladatainak ellátására biztosított vis maior keret tekintetében az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája főosztályvezetője

jogosult kötelezettségvállalóként eljárni.

(3) A Minisztérium nevében ötvenmillió forint feletti kötelezettségvállalásra kizárólag a miniszter, a közigazgatási államtitkár, a miniszteri kabinetfőnök, valamint a miniszter által adott egyedi felhatalmazással rendelkező személy jogosult.

(4) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a kezdeményező iratot a kötelezettségvállaló hagyja jóvá. A (2) bekezdés b) pontja esetében az első szerződés megkötése előtt a kezdeményező dokumentumot – valamennyi leendő szerződő fél adatait tartalmazó táblázattal együtt – elektronikusan meg kell küldeni tájékoztatásul a közigazgatási államtitkár részére.

(5) A jóváhagyott éves belső költségvetés szerinti reprezentációs és utazási keretösszeg tekintetében a kerettel rendelkező személy kötelezettségvállalásra jogosultnak minősül, ezért a kötelezettségvállaláshoz a rendelkező személy aláírásmintájának nyilvántartásba vétele szükséges.

(6) Amennyiben a Minisztériumban SZMSZ változás miatt a szakterületek között feladatátadásra kerül sor, vagy a szervezeti egység elnevezése módosul, úgy az átadó vagy a névmódosítással érintett szakterület felettes vezetője által gyakorolt kötelezettségvállalási és teljesítésigazolási jogkör megilleti az átvevő szakterület felettes vezetőjét az átadásra kerülő kötelezettségvállalások tekintetében is.

(7) Kötelezettségvállalás tekintetében

a) a minisztert akadályoztatása, távolléte vagy az álláshely betöltetlensége esetén a közigazgatási államtitkár, az ő akadályoztatása vagy távolléte esetén a parlamenti államtitkár, mindkettőjük akadályoztatása vagy távolléte esetén pedig a jogalkotásért felelős államtitkár,

b) a parlamenti államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közigazgatási államtitkár, az ő akadályoztatása vagy távolléte esetén a jogalkotásért felelős államtitkár,

c) a közigazgatási államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a koordinációért felelős helyettes államtitkár,

d) a jogalkotásért felelős államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közigazgatási államtitkár, az ő akadályoztatása vagy távolléte esetén a parlamenti államtitkár,

e) a gazdasági vezetőt az SZMSZ-ben szereplő helyettese,

f) a helyettes államtitkárt az SZMSZ szerinti felettes államtitkára,

g) a miniszteri kabinetfőnököt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közigazgatási államtitkár, az ő akadályoztatása vagy távolléte esetén a jogalkotásért felelős államtitkár, mindkettőjük akadályoztatása vagy távolléte esetén pedig a parlamenti államtitkár

helyettesíti.

(8) A miniszteri biztos és a kormánybiztos helyettesítését a közigazgatási államtitkár látja el.

(9) Reprezentációs keret terhére történő kötelezettségvállalásnál helyettesítésnek nincs helye.

(10) A kötelezettségvállalás papíralapú dokumentumán minden esetben fel kell tüntetni nyomtatott betűvel a kötelezettségvállaló személy nevét és beosztását. A kötelezettségvállaló aláírásának a 40. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.

(11) Amennyiben a kötelezettségvállalásra elektronikus aláírással ellátott dokumentumon kerül sor, a kötelezettségvállalási jogkör a kötelezettségvállaló legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával is gyakorolható.

30. § Kötelezettségvállalás – a 31. § kivételével – írásban, a kifizetést megelőzően, és a pénzügyi és a szakmai ellenjegyzést, továbbá szerződés esetében jogi ellenjegyzést követően tehető.

31. § (1) Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a személyi reprezentációs és vendéglátási keret terhére történő kötelezettségvállalások vonatkozásában.

(2) Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás hiányában a kifizetés rendjére ezen utasítás szabályai megfelelően irányadók, azzal, hogy a 27. §, valamint a 30. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A kifizetési eljárás a PSZF-hez benyújtott számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján indul meg, azok 32. § szerinti nyilvántartásba vételével.

13. A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele

32. § (1) A kötelezettségvállalást követően a PSZF gondoskodik annak az Ávr. 56. §-a és az Áhsz. 18. alcíme szerinti nyilvántartásba vételéről. Amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentuma idegen nyelvű, legalább a kötelezettségvállalás keltét, a kötelezettségvállaló nevét, beosztását, a jogosult adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, a teljesítési adatokat, továbbá a gazdasági esemény alátámasztásához szükséges egyéb adatokat le kell fordítani és nyilvántartásba kell venni. Az idegen nyelvű dokumentumok fordításáról a kezdeményező szakterület gondoskodik.

(2) A kötelezettségvállalás eredeti, aláírt dokumentumát a PSZF a pénzügyi kifizetéshez kapcsolódó iratként kezeli.

(3) A kötelezettségvállalásokról év közben a PSZF a FORRÁS Integrált Ügyviteli Rendszerprogrammal analitikus nyilvántartást vezet.

14. Bevételekre előírt teljesítésigazolás

33. § (1) A Minisztérium által végzett szolgáltatások ellenértéke tekintetében a PSZF a számlát vagy a számviteli bizonylatot a teljesítésigazolás alapján állítja ki.

(2) Nem kell teljesítésigazolást kiállítani a cégnyilvántartással, a jogi szakvizsgáztatással, az igazságügyi szakértői és a közvetítői névjegyzékbe vétellel, az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája oktatási-vizsgáztatási, a családi csődvédelmi szolgálat tevékenységével, valamint az igazságügyi szakértők képzési hozzájárulásával kapcsolatban befolyó bevételek esetében.

15. Kiadásokra előírt teljesítésigazolás

34. § (1) A Minisztériumban teljesítés igazolására jogosult – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kötelezettségvállaló vagy a kötelezettségvállaló által írásban kijelölt személy. A teljesítésigazolásra jogosult személy a 39. § szerinti összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével jelölhető ki.

(2) Teljesítésigazolóként

a) a beszerzési eljárások során az igénybe vett járulékos közbeszerzési szolgáltatás díjának, illetve a közbeszerzési és beszerzési díjnak megfizetése során a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

b) az Integrált Jogalkotási Rendszer, valamint a Jogi Személyek Egységes Nyilvántartása üzemeltetése és fejlesztése vonatkozásában a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzője

jár el.

(3) A kötelezettségvállaló vagy a kötelezettségvállaló által írásban kijelölt személy akadályoztatása vagy távolléte esetén teljesítésigazolásnál a 29. § (7) bekezdésében foglalt helyettesítési rend az irányadó.

(4) Az Ávr. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetek kivételével a teljesítésigazolás az arra jogosult által a teljesítésigazolás aláírásával, az utalvány érvényesítését megelőzően történik.

a) b) pontja esetében az Ávr. 57. § (3) bekezdésében foglaltakat kell a pénzügyi bizonylatra rávezetni; továbbá

b) c) pontjában hivatkozott más fizetési kötelezettségek esetén nem szükséges külön teljesítésigazolás – különösen a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, véglegessé vált vagy azonnal végrehajtható hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség –, ebben az esetben a szakmai felelős vezető a 31. § szerint, a PSZF-hez megküldött számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentumkísérő feljegyzésében kéri a kifizetés teljesítését.

(6) A teljesítésigazolásnak írásbeli dokumentumon, különösen okmányokon, bizonylatokon, beszámolón, kimutatáson, jelentésen, összefoglalón, átadás-átvételi jegyzőkönyvön kell alapulnia.

(7) Beruházás esetén a teljesítésigazolás mellékletét képezi a Minisztérium intranet felületén közzétett „Üzembe helyezési jegyzőkönyv”.

(8) A teljesítésigazolásra jogosult felelős az Ávr. 57. § (1) bekezdésében meghatározottak fennállásáért.

(9) Amennyiben a teljesítésigazolás dokumentumán a feladat elvégzését külön is igazolni szükséges, arra a szakterület vezető beosztású kormánytisztviselője jogosult.

(10) A teljesítésigazolás dokumentumán minden esetben fel kell tüntetni nyomtatott betűvel a teljesítésigazoló személy nevét és beosztását, valamint a teljesítésigazolás dátumát. A teljesítésigazoláson a teljesítést igazoló aláírásának a 40. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie. Ha a teljesítés igazolásának alapjául szolgáló okmány elektronikusan áll rendelkezésre, a teljesítés e dokumentumnak a teljesítésigazoló legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is igazolható.

(11) Ha a kötelezettségvállalás tárgya több szakterületet is érint, a teljesítésigazolásra jogosult mindegyik érintett szakterület vezetőjének előzetes véleményét beszerzi, amennyiben pedig valamely szakterület más felettes vezető irányítása alatt áll, az érintett felettes vezető véleményét is.

35. § Szerződésben rögzített ellenérték kifizetése a PSZF részéről abban az esetben teljesíthető, ha a teljesítésigazolásra jogosult

a) a természetes személlyel kötött szerződés esetében a szerződésben foglaltak hiánytalan és hibátlan teljesítését vagy részteljesítését igazolta, és a kifizetéshez – adóügyi, társadalombiztosítási szempontból – szükséges okiratokat a jogosult a PSZF-nek benyújtotta;

b) az a) pontba nem tartozó szerződések esetében a szabályszerűen kiállított számlát és a teljesítésigazolást a PSZF-nek megküldte; valamint

c) felhasználási vagy felhasználási szerződés elemeivel vegyes más típusú szerződés esetén a szellemi termék, illetve vagyoni értékű jog tekintetében az erre rendszeresített tárolási nyilatkozatot a PSZF-nek megküldte.

36. § Szerzői jogi védelem alá eső alkotás beszerzésére irányuló felhasználási vagy felhasználási szerződés elemeivel vegyes más típusú szerződés esetén a teljesítésigazolás másolatát minden esetben meg kell küldeni a PSZF részére. A teljesítésigazolás másolatához csatolt adatlapon a teljesítésigazolásra jogosult tájékoztatni köteles – a tárolási nyilatkozat megküldésével – a PSZF-et, hogy a szerzői jogi védelem alá eső alkotás mely szervezeti egységnél került elhelyezésre.

16. Érvényesítés

37. § (1) A PSZF-en érvényesítésre jogosult a gazdasági vezető által írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Minisztérium állományába tartozó személy.

(2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítőnek a 40. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírását.

(3) Az érvényesítő köteles megvizsgálni különösen

a) a bizonylatot kiállító személyét, különösen, hogy a szállítóra, a szolgáltatóra, vagy a vevőre vonatkozó adatok megegyeznek-e a szerződésen vagy a megrendelésen lévő adatokkal,

b) a bizonylaton a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint az Áhsz. által meghatározott adatok feltüntetését,

c) a bizonylat kiállításának megalapozottságát és jogszerűségét, a bizonylat szerződésnek, megrendelésnek való megfelelőségét,

d) a bizonylat adatainak számszaki helyességét,

e) a szükséges mellékletek, különösen az állományba vételi bizonylat meglétét,

f) a teljesítésigazolás – beszerzés esetén az átvételi igazolás – arra feljogosított részéről történő kiállítását, valamint

g) a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását.

(4) Amennyiben az érvényesítő ellenőrizte az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt tapasztalja, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az Áhsz. és az Ávr. rendelkezéseit, valamint a Minisztérium belső szabályzatait megsértették, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítő az érvényesítést nem tagadhatja meg, ha a jelzését követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ebben az esetben az érvényesítő a kötelezettségvállalás dokumentumát az „az érvényesítés utasításra történt” záradékkal látja el.

(5) Ha az érvényesítésre elektronikus aláírással ellátott dokumentumban kerül sor, az érvényesítés az érvényesítő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával is gyakorolható.

17. Utalványozás

38. § (1) A miniszter a Minisztérium igazgatási költségvetése tekintetében írásban hatalmazza fel a PSZF-en utalványozásra jogosult személyeket.

(2) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor. Az utalványozásnak tartalmaznia kell az utalványozó aláírását és annak dátumát.

(3) Az utalványozásra jogosult személy az utalványozáskor köteles megvizsgálni

a) a bizonylaton a szükséges adatok meglétét, a számszaki helyességet,

b) a bizonylatot kiállító személyét, a kiállítás jogosságát,

c) a szükséges mellékletek meglétét,

d) az érvényesítés megtörténtét,

e) az utalványon és a bizonylaton szereplő összeg megegyezőségét,

f) a teljesítésigazolásnak az arra feljogosított részéről történő kiállítását,

g) a fedezetvizsgálat megtörténtét, továbbá

h) azt, hogy a bizonylaton szereplő kifizetést jogszabály vagy utasítás nem tiltja, illetve nem ütközik büntetőjogi rendelkezésbe.

(4) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a FORRÁS Integrált Ügyviteli Rendszer szerinti utalványlap az Ávr. 59. § (3) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

(5) Ha az utalványozásra elektronikus aláírással ellátott dokumentumban kerül sor, úgy az utalványozás az utalványozó legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával is gyakorolható.

18. Összeférhetetlenségi szabályok

39. § Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél az Ávr. 60. § (1) bekezdésében foglalt, összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

19. Nyilvántartás

40. § (1) A kötelezettségvállalásra, pénzügyi, jogi ellenjegyzésre, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról a PSZF az Ávr. 60. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartást vezet a felhatalmazó, kijelölő dokumentumok alapján. Az elektronikus aláírás alkalmazása esetén a használt tanúsítványokról és az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány nyilvános adatairól a Biztonsági és Adatkezelési Főosztály (a továbbiakban: BAF) vezet nyilvántartást.

(2) A nyilvántartásban szereplő (1) bekezdés szerinti jogosultságok megváltozásáról, visszavonásáról rendelkező dokumentumot – kivéve a használt tanúsítványokról és az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány nyilvános adatairól – a rendelkező személy haladéktalanul megküldi a PSZF-nek.

IV. Fejezet

A BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS RENDJE

20. Általános szabályok

41. § (1) Beszerzés szerződéskötés vagy visszaigazolt megrendelés útján valósulhat meg.

(2) Megrendelés útján valósítható meg a beszerzés, ha

a) az ügylet egyszerű megítélésű és a szerződéskötést jogszabály nem írja elő, vagy

b) azt keretszerződés vagy keretmegállapodás írja elő.

(3) Egyszerű megítélésűnek minősül az ügylet különösen, ha a beszerzésre kerülő áru vagy szolgáltatás konkrét minőségi és mennyiségi meghatározásán, az ellenszolgáltatás összegén és a fizetési feltételeken, a teljesítés határidején és helyén kívül további feltételekben – az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan – nem szükséges a feleknek megállapodniuk.

42. § A beszerzések előkészítése során biztosítani kell a beszerzés tárgya szerinti jogszabályi és egyéb előírások, így különösen

a) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet,

b) a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet és a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 341/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet,

c) a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet,

d) a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet,

e) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet,

f) az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet,

g) a kormányzati képzési és oktatási beszerzésekről szóló 396/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet,

h) a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 330/2022. (IX. 5.) Korm. rendelet és a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek veszélyhelyzeti szabályairól szóló 188/2023. (V. 22.) Korm. rendelet,

i) a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat, valamint

j) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat

érvényesülését.

43. § (1) A szakterület a beszerzés kezdeményezését megelőzően köteles meggyőződni arról, hogy a beszerzés megfelel a szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes működés követelményeinek. E követelményeknek való megfelelést a beszerzés kezdeményezését megelőző vizsgálat keretében – így különösen indikatív ajánlatok bekérésével, piackutatás útján vagy a Minisztérium hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzésével – köteles alátámasztani.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt vizsgálattól el lehet tekinteni, amennyiben

1. a tervezett beszerzés értéke általános forgalmi adó nélkül számítva a hárommillió forintot nem éri el, kivéve, ha a beszerzés többletforrásból valósul meg, és a támogató az (1) bekezdéstől eltérően rendelkezik;

2. a beszerzés tárgya a Kbt.-ben meghatározott kivételek körébe tartozik (Kbt. 9–14. §, 111. §);

3. a szerződés műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg;

4. a szerződés egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, mivel annak célja egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy ajánlatkérő általi megszerzése;

5. előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az feltétlenül szükséges, azzal, hogy a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek a Minisztérium mulasztásából, vagy általa előidézett okból;

6. a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alkalmazása esetén meghiúsulna;

7. a beszerzés tárgya igazságügyi szakértői megbízás vagy közbeszerzési eljárásokhoz, pályázatokhoz kapcsolódó szakmai bírálóbizottsági tag megbízása;

8. az ajánlatkérő piackutatás eredményeképpen igazolható módon meggyőződött arról, hogy az adott piacon háromnál kevesebb gazdasági szereplő lelhető fel, így potenciális versenyhelyzet nincs az adott beszerzési tárgy tekintetében;

9. a szerződés tárgya egyedi gyártású áru beszerzése, feltéve, hogy az áru egyediségét a gyártó igazolja;

10. a fizetési kötelezettség előzetesen meghirdetett tanfolyamra, képzésre, konferenciára történő jelentkezéssel kapcsolatos;

11. a szerződést külföldön kell megkötni vagy teljesíteni;

12. a szerződés tárgya repülőjegy vásárlása, illetve utasbiztosítási szolgáltatás megrendelése;

13. a beszerzés közfoglalkoztatási program keretében történik;

14. a szerződés tárgya személyhez kötött, bizalmi jellegű szolgáltatás teljesítése;

15. a szerződés tárgya állami vezetők hivatali tevékenységéhez kapcsolódó, bizalmi jellegű szolgáltatások beszerzése (különösen beszédíró, fotós, személyi kommunikációs tanácsadó, személyi tolmácsolás);

16. a szerződés tárgya állami vezetők képzésére, oktatására vonatkozó, vezetői és személyiségfejlesztési tanácsadási szolgáltatás;

17. a szerződés tárgya emberi erőforrás kezelési tanácsadás;

18. a szerződés tárgya olyan, az utasítás hatálya alá tartozó korábbi szerződéshez kapcsolódó kiegészítő árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés vagy építési beruházás, amelynek értéke nem haladja meg az eredeti szerződés értékének ötven százalékát, és az alapszerződésben szerződő partnertől történő beszerzés szakmai vagy gazdaságossági szempontból indokolt, feltéve, hogy a beszerzés teljes becsült értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat.

44. § A szerződő fél vagy annak közreműködője vagyonnyilatkozat tételére köteles, ha esetében a szerződéssel összefüggésben az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt feltételek valamelyike fennáll. A vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó eljárást külön utasítás szabályozza.

45. § (1) A beszerzés előkészítése során az eljárásban részt vevő szervezeti egységek és személyek elektronikus formában, az e célra rendszeresített e-mail-címek alkalmazásával tartanak kapcsolatot. Amennyiben a beszerzés előkészítése, a szerződéskötés vagy a szerződés teljesítése során valamely irat eredeti, vagy magyar nyelvű példányának rendelkezésre állása szükséges, annak beszerzéséről a szakterület gondoskodik.

(2) A szerződést elektronikus formában kell megkötni, kivéve, ha a szerződő felek valamelyike részéről annak elektronikus aláírása akadályba ütközik.

(3) Elektronikus formában megkötendő szerződés esetében – amennyiben a technikai körülmények azt indokolttá teszik – a szerződés ellenjegyzésének és aláírásának sorrendje az 54–55. §-ban foglaltakhoz képest eltérhet.

46. § A szerződést a JSZF a Minisztérium szerződéskötési gyakorlatába illeszkedő szerződések esetében – az 50. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülésétől számítva – öt munkanapon belül készíti el. A határidőbe nem számít bele az 51–52. §, valamint az 54–58. § szerinti egyeztetés időtartama.

47. § (1) A megbízási, vállalkozási, továbbá a felhasználási szerződések esetében – kivéve a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket – általános szerződési feltételeket (a továbbiakban: ászf) kell alkalmazni.

(2) Az ászf, illetve az ászf egyes rendelkezésének alkalmazásától indokolt esetben el lehet térni.

21. A szerződéskötés kezdeményezése, előkészítése

48. § (1) Szerződéskötéssel megvalósuló beszerzés a beszerzési igény pénzügyi és beszerzési jogi szempontból történő előzetes vizsgálatával kezdeményezhető (a továbbiakban: előzetes vizsgálat).

(2) Előzetes vizsgálatot a szakterület a teljeskörűen kitöltött, a szakterület vezetője elektronikus aláírásával ellátott szerződéskezdeményező nyomtatványnak és a nyomtatványon megjelölt mellékleteknek a Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkár Titkársága részére, a szerzodes @ im. gov. hu e-mail-címére történő megküldésével kezdeményezheti.

(3) Amennyiben a kezdeményezést a megfelelő nyomtatványon terjesztették elő, az tartalmazza a szükséges mellékleteket, illetve a szakterület vezetőjének aláírását, a Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkár Titkársága a kezdeményezést a JSZF részére továbbítja, egyéb esetben a kezdeményezőt a hiányosságokról tájékoztatja.

49. § (1) A JSZF a beérkezett iratokat megvizsgálja, jogszabállyal vagy belső normával ellentétes kezdeményezés esetén tájékoztatja a szakterületet, és javaslatot tesz a jogszabálynak, belső normának megfelelő kezdeményezésre, szükség szerint a nyomtatvány módosítására, más szakterület, hatóság megkeresésére; amennyiben pedig a szerződés megkötésére nincs lehetőség, a kezdeményezőnek erről ad tájékoztatást.

(2) Amennyiben a beszerzésnek nincs akadálya, a JSZF a JSZF vezetőjének elektronikus aláírásával ellátott nyomtatványt továbbítja a PSZF-nek a fedezet rendelkezésre állásának igazolása és a kötelezettségvállalási jogosultság fennállásának vizsgálata céljából.

(3) Amennyiben a pénzügyi fedezet tekintetében egyeztetés szükséges, azt a PSZF folytatja le, ezzel egyidejűleg az egyeztetésről a JSZF-et tájékoztatja. Amennyiben az egyeztetés eredményeként a kezdeményező irat tartalma változik, a módosítást a PSZF végzi, és ennek tényét a fedezet igazolása során külön is jelzi.

(4) Amennyiben a pénzügyi fedezet igazolására nincs lehetőség, a PSZF haladéktalanul tájékoztatja a szakterületet és a JSZF-et.

(5) Amennyiben a kezdeményezés a (2) bekezdésben írt feltételeknek megfelel, a PSZF vezetője elektronikus aláírással látja el, majd a PSZF megküldi azt a szakterület és a JSZF részére, a szakterület részére csatolja továbbá a JSZF-nek a vizsgálat körében tett megállapításait.

(6) Az előzetes vizsgálatot három munkanap alatt kell lefolytatni, annak időtartamába a 48. § (3) bekezdése, illetve a 49. § (1) és (4) bekezdése szerinti egyeztetés időtartama nem számít be.

50. § (1) A sikeres előzetes vizsgálatot követően a szakterület a kezdeményező iratot – kivéve, ha a kezdeményezést jóváhagyó vezető a közigazgatási államtitkár – jóváhagyásra továbbítja a Közigazgatási Államtitkári Titkárság (a továbbiakban: Titkárság) részére a kezdemenyezes @ im. gov. hu e-mail-címre.

(2) A Titkárság a szakterület vezetőjét a közigazgatási államtitkárnak a kezdeményezés kapcsán kialakított álláspontjáról tájékoztatja.

(3) A 49. § (2) és (5) bekezdése szerinti elektronikus aláírások, továbbá a (2) bekezdés szerinti jóváhagyás rendelkezésre állása esetén a szakterület vezetője a kezdeményező iratot a felettes vezető és a jóváhagyó vezető részére elektronikus aláírás céljából felterjeszti.

(4) A szakterület a (3) bekezdés szerint aláírt szerződéskezdeményező nyomtatványt a JSZF beszerzes @ im. gov. hu e-mail-címére, a bérszámfejtéshez szükséges, a szerződő fél által aláírt nyilatkozatok, illetve igazolások egy-egy eredeti példányát pedig a PSZF Illetmény-számfejtési csoportja részére is megküldi.

51. § (1) A szerződéskötés előkészítése az 50. § (4) bekezdésében írtak teljesülése esetén kezdhető meg.

(2) A JSZF a beszerzési igény teljesítése érdekében szükséges egyeztetéseket lefolytatja, és amennyiben ahhoz más hatóság, személy vagy szervezet hozzájárulását, engedélyét vagy egyetértését kell beszerezni, a szükséges intézkedéseket megteszi.

(3) Amennyiben a JSZF megítélése szerint a beszerzés érdekében nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó állásfoglalást szükséges beszerezni, a nyomtatványt megküldi a BAF részére. A szükséges egyeztetést, illetve a szükséges adatok és nyilatkozatok beszerzését a BAF végzi, állásfoglalásáról a JSZF-et három munkanapon belül tájékoztatja. Nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége esetén a BAF értesíti a JSZF-et, ha a szerződő fél vagy közreműködője a meghatározott típusú kérdőívet leadta.

52. § (1) A szerződés tervezetét a JSZF ügyintézője a kapcsolattartóval egyezteti. Az egyeztetésébe, amennyiben a szerződés tárgya

a) a minisztérium infokommunikációs rendszerének fejlesztése vagy üzemeltetése, a BAF-ot;

b) a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az elektronikus információszabadságról szóló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök által szabályozott kérdést érinti, a minisztérium adatvédelmi tisztviselőjét;

c) speciális gazdálkodási kérdést érint, a pénzügyi fedezetet kezelő főosztályt

is be kell vonni.

(2) Amennyiben a szakterület véleménye alapján a szerződéstervezet egyeztetésébe az (1) bekezdésben írtakon kívüli szervezeti egység vagy személy bevonása indokolt, az egyeztetést a kapcsolattartó folytatja le.

(3) A szerződéstervezetnek a szerződő féllel történő egyeztetést a kapcsolattartó végzi.

53. § (1) A szerződés előkészítése során a szerződéskezdeményező nyomtatvány lényeges tartalmi elemeinek – így különösen a szerződés tárgyának, időtartamának, ellenértékének – jelentős módosítása esetén a kapcsolattartó a kötelezettségvállaló egyetértését köteles beszerezni.

(2) Amennyiben a szerződéskezdeményező nyomtatvány tartalma alapvetően megváltozik, a szakterület új kezdeményezést terjeszt elő.

54. § (1) A tervezet véglegesítését követően a JSZF a szerződést a Titkárság részére a kezdemenyezes @ im . gov. hu e-mail-címre – jóváhagyás céljából – megküldi. A Titkárság a közigazgatási államtitkár döntéséről a JSZF-et három munkanapon belül tájékoztatja.

(2) A JSZF az (1) bekezdés szerinti jóváhagyást követően a szerződést jogi ellenjegyzéssel látja el, majd a pénzügyi ellenjegyző részére haladéktalanul továbbítja.

(3) A szerződés pénzügyi ellenjegyzését követően a pénzügyi ellenjegyző a szerződést két munkanapon belül ellenjegyzéssel látja el, majd a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése céljából haladéktalanul továbbítja a szakterület részére.

(4) A kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzője a szerződést ellenjegyzéssel látja el, majd a kötelezettségvállaló részére haladéktalanul felterjeszti.

55. § A kötelezettségvállaló a szerződés aláírását követően az iratokat a JSZF-nek visszaküldi. A szerződésnek a szerződő féllel történő aláíratásáról, illetve az aláírt szerződésnek a szerződésben megjelölt személyeknek, illetve szervezeti egységeknek történő megküldéséről a JSZF vagy a szakterület – a JSZF egyetértésével – gondoskodik.

56. § Amennyiben a szerződés alapján a Minisztérium a feladatellátáshoz eszközt, informatikai, belépési vagy egyéb jogosultságot biztosít, az erre vonatkozó igénylőlapon a jogviszony fennállását a JSZF vezetője igazolja, majd gondoskodik az igénylőlapnak a Minisztérium Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tár (a továbbiakban: SZEAT) adatgazdájának történő továbbításáról.

22. A szerződés módosítása és megszüntetése

57. § A szerződés módosítására és megszüntetésére a 20. és 21. alcímben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

58. § A szerződés megszüntetésére vonatkozó megfelelő jogi megoldás kiválasztásához a JSZF segítséget nyújt.

59. § Ha a szerződést bármely okból a másik szerződő fél felmondja, eláll a szerződéstől, illetve annak közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy felbontását kezdeményezi, az erre vonatkozó iratot legkésőbb a kézhezvételt követő munkanapon meg kell küldeni az SZMSZ szerint ügyrendileg felelős állami vezető és a Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkár Titkársága útján a JSZF részére, amely – szükség esetén – elkészíti a megfelelő iratokat.

60. § Az 56. § hatálya alá tartozó szerződés módosításáról, megszűnéséről, felbontásáról, illetve megszüntetéséről a SZEAT adatgazdát a JSZF munkatársa tájékoztatja.

23. A szerződések teljesítésének figyelemmel kísérése, annak igazolása a szerződő fél részére

61. § (1) A szakterület kötelessége folyamatosan figyelemmel kísérni a szerződés teljesítését és – a felek együttműködési kötelezettsége keretében – minden tőle elvárhatót megtenni a megfelelő mennyiségben és minőségben történő teljesítés elősegítése érdekében.

(2) A szakterület

a) a szerződésben szereplő feladatok elvégzése esetén nyilvántartja a szerződés összegszerű teljesítését,

b) amennyiben a szerződés alapján a szerződő fél részére a szerződésszerű teljesítést igazolni szükséges, gondoskodik az erre vonatkozó irat kiállításáról,

c) beszerzi a szerződésben meghatározott teljesítési időszakhoz kapcsolódó, a szerződő fél által kiállított számlákat.

(3) Ha alappal feltételezhető, hogy a határidőben vagy megfelelő mennyiségben, minőségben történő teljesítés a szerződő félnek felróható okból nem teljesül, akkor a szakterület által a szerződésben megjelölt kapcsolattartó annak képviselőjével történő soron kívüli egyeztetést kezdeményez. A kapcsolattartó tájékoztatja a kötelezettségvállaló személyt a szerződés teljesítésének körülményeiről.

62. § Szerződésszegés esetén a kötelezettségvállalásra jogosult a szerződésszegésből származó igények érvényesítése érdekében a szerződésszegés tényéről tájékoztatja a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt.

63. § A szerződő fél részére kizárólag a szerződésnek megfelelő teljesítés igazolható. A teljesítés ellenőrzését a szolgáltatást nyújtó erre vonatkozó bejelentése, írásbeli megkeresése alapján legkésőbb három munkanapon belül el kell kezdeni, és a lehető legrövidebb időn belül vagy a szerződésben meghatározott határidőn belül be kell fejezni. Ha azt a szerződés tartalmazza, a teljesítés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatot a szolgáltatást nyújtó képviselőjének dokumentáltan át kell adni.

64. § A 63. § szerinti nyilatkozat megtételére a szerződésben megjelölt személy, annak hiányában a kötelezettségvállaló, a szakterület vezetőjének tevékenységét irányító felettes vezető, vagy a szakterület vezetője jogosult.

65. § Ha a teljesítés nem megfelelő, és a kijavításra nincs mód, a póthatáridő eredménytelenül telt el vagy az a szolgáltatás jellege miatt kizárt, a 64. § szerint jogosult a papíralapú teljesítési jegyzőkönyv eredeti példányának, vagy – elektronikus közlés esetén – a teljesítési jegyzőkönyv elektronikus példányának eljuttatásával kezdeményezni a PSZF-nél a szerződésben kikötött díj csökkentését, illetve az ellenérték meg nem fizetését, megjelölve annak okát és konkrét mértékét vagy a szerződés teljes meghiúsulásának körülményeit.

24. A megrendelés útján történő beszerzés szabályai

66. § Megrendelés útján történő beszerzés – a papíralapú megrendelőlap 2 példányának a kezdeményező szervezeti egység vezetője aláírásával ellátva, míg elektronikus formában kitöltött megrendelőlap esetén elektronikus aláírással ellátva – a PSZF részére történő megküldéssel kezdeményezhető.

67. § A megrendelőlapon fel kell tüntetni

a) a megrendelt szolgáltatás, áru mennyiségét, minőségi jellemzőit, egységárát, a megrendelés összegét és felhasználásának célját és indokait,

b) a teljesítés határidejét, valamint

c) a teljesítés igazolásának és a kifizetésnek a részleteit.

68. § A megrendelés teljesíthetőségéről a PSZF a JSZF-fel szükség esetén egyeztet.

69. § (1) A megrendelésben foglalt, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (a továbbiakban: NKOH) felé fennálló bejelentési kötelezettséget – amennyiben szükséges – a PSZF teljesíti.

(2) A beszerzési igényt – a Minisztérium beszerzési gyakorlatában a megrendeléshez szükséges nyomtatvány Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságnak történő megküldését – a felmerülésétől számított három munkanapon belül az NKOH részére meg kell küldeni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megrendeléseket eseményenként egyszerre kell a PSZF-re pénzügyi ellenjegyzés és az NKOH felé történő bejelentés céljából eljuttatni. A megrendelőlapon meg kell jelölni a beszerzés körülményeire, indokoltságára, szükségességére vonatkozó információkat, továbbá – amennyiben rendelkezésre áll – csatolni kell a beszerzés műszaki leírását. A megrendelésen meg kell jelölni az éves kommunikációs tervre való hivatkozást. A megrendelőlapot az NKOH felé történő bejelentés érdekében szerkeszthető formátumban, e-mail útján is el kell juttatni a PSZF-re.

(4) Pénzügyi ellenjegyzésre és kötelezettségvállalásra, valamint a benyújtott beszerzési igény megvalósítására az NKOH jóváhagyását követően kerülhet sor.

70. § A pénzügyi fedezet rendelkezésre állását a PSZF pénzügyi ellenjegyzésre jogosult vezetője a megrendelőlap minden példányán igazolja és a megrendelőlapokat továbbítja a kötelezettségvállaló részére.

71. § (1) Amennyiben a megrendelés pénzügyi fedezete biztosított, a megrendelőlapokat a kötelezettségvállaló aláírja. A megrendelőlap másik fél részére történő továbbküldéséről a szakterület gondoskodik. A megrendelés tudomásulvételéről a szakterület meggyőződik és arról írásos visszaigazolást kér. A megrendelőlap egy példányát – csatolva ahhoz a megrendelés visszaigazolását – a szakterület a visszaigazolás rendelkezésre állását követő két munkanapon belül megküldi a PSZF részére.

(2) Amennyiben a visszaigazolt megrendelőlapon szereplő ellenértéknél a számla tényleges összege 10%-kal magasabb, a szakterület a számla PSZF részére történő megküldésével egyidejűleg köteles pótmegrendelést is csatolni.

25. Típusszerződések

72. § Amennyiben ismétlődő jelleggel, nagy számban előforduló és azonos tartalmi elemekkel rendelkező polgári jogi szerződés (a továbbiakban: típusszerződés) megkötésére van szükség, az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a 73–79. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

73. § Típusszerződés elkészítését a kötelezettségvállalásra jogosult a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak küldött feljegyzéssel kezdeményezheti. A feljegyzésben be kell mutatni

a) a típusszerződés alkalmazásának szükségességét, kitérve arra, hogy az általános szerződéskötési eljárás miért nem valósítható meg,

b) a típusszerződéssel beszerezni kívánt áru vagy szolgáltatás jellemzőit és mennyiségét,

c) a típusszerződés alapján nyújtani kívánt szolgáltatás jellemzőit,

d) a típusszerződés alkalmazásának tervezett időtartamát, valamint

e) a típusszerződéssel érintett beszerzések várható értékét.

74. § A típusszerződés alkalmazásáról – amennyiben a kötelezettségvállaló nem a közigazgatási államtitkár, annak egyetértését követően – a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár dönt.

75. § A típusszerződés tervezetét a JSZF készíti el, amelyet egyeztet a PSZF-fel, valamint a szakterülettel.

76. § A véglegesített típusszerződés mintáját a szakterület szakmai ellenjegyzéssel, a JSZF jogi ellenjegyzéssel, a PSZF pedig pénzügyi ellenjegyzéssel látja el.

77. § Az ellenjegyzéssel ellátott típusszerződés-mintát a JSZF megküldi a szakterületnek és a PSZF-nek. A JSZF a szerződés példányaihoz csatolt adatlapon rögzíti, hogy a típusszerződés alkalmazására mely kötelezettségvállalásra jogosult által, milyen körülmények között, milyen időtartamban, milyen áru vagy szolgáltatás beszerzésére, milyen szolgáltatás nyújtására, illetve milyen pénzügyi fedezet mellett kerülhet sor, továbbá meghatározhatja a típusszerződés alkalmazásának egyéb feltételeit.

78. § (1) A kötelezettségvállalásra jogosult a típusszerződés alkalmazásával a 77. § szerinti adatlapon meghatározott körben önállóan, a JSZF bevonása nélkül jogosult a szerződéskötésre.

(2) A típusszerződés alkalmazása a szakterületet nem mentesíti az egyedi esetekben a pénzügyi ellenjegyzés beszerzésének kötelezettsége alól. Típusszerződés alkalmazása esetén az egyedi szerződést a szakterület közvetlenül küldi meg a PSZF számára. A PSZF a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén az egyedi szerződést pénzügyi ellenjegyzéssel látja el. Amennyiben az egyedi szerződés pénzügyi ellenjegyzéssel nem látható el, a PSZF a szakterülettel közvetlenül egyeztet.

79. § A típusszerződés szükséges módosítását a JSZF végzi a 75–77. §-ban foglaltak szerint. Amennyiben a típusszerződés alkalmazása a továbbiakban nem indokolt, vagy felhasználása a 77. § szerinti adatlapon rögzítettektől eltér, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár a típusszerződés alkalmazására vonatkozó döntését visszavonhatja.

26. Adatvédelem

80. § A beszerzések előkészítése során kezelt adatok megismerésére jogosult

a) a miniszter,

b) a kötelezettségvállalásra jogosult,

c) a beszerzés kezdeményezésére jogosult és annak felettes vezetői,

d) a kapcsolattartó és annak felettes vezetői,

e) a JSZF vezetője és eljáró munkatársa,

f) a PSZF vezetője és eljáró munkatársa,

g) a BAF vezetője és eljáró munkatársa,

h) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár és a titkárságán a szerződések előkészítésével megbízott munkatárs,

i) az Ellenőrzési Főosztály vezetője és ellenőrzésre kijelölt munkatársa,

j) az adatvédelmi tisztviselő, valamint

k) az, akinek azt a miniszter, a közigazgatási államtitkár, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy a JSZF vezetője engedélyezi.

27. A kötelezettségvállalást nem tartalmazó szerződések

81. § (1) Amennyiben a szakterület olyan polgári jogi szerződés – így különösen szakmai megállapodás – megkötését kezdeményezi, amely gazdasági eseményhez közvetlenül nem kapcsolódik, köteles a JSZF véleményét beszerezni arról, hogy a szerződés az utasítás hatálya alá tartozik-e.

(2) Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben írt vizsgálat alapján

a) az utasítás hatálya alá tartozik, a JSZF a szakterületet ezen álláspontjáról;

b) nem tartozik az utasítás hatálya alá, a JSZF a szakterületet a szerződés tervezetének tartalmára vonatkozó jogi véleményéről

tájékoztatja.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti szerződést a Minisztérium képviseletében nem a közigazgatási államtitkár köti meg, a szakterület a szerződéstervezetet – a szerződés megkötésének indokait bemutató feljegyzés és a JSZF (2) bekezdés szerinti véleményének csatolásával – a közigazgatási államtitkár részére előzetes jóváhagyásra megküldi.

(4) Az e § alapján kötött szerződésekről a szakterület nyilvántartást vezet.

28. A szerződések nyilvántartása, és a szerződések adataira vonatkozó közzétételi kötelezettség teljesítése

82. § (1) Az e fejezet szerinti eljárásrend, valamint a Minisztérium közbeszerzéseiről szóló miniszteri utasítás alapján megkötött szerződések adatairól – a 72–79. § szerint típusszerződés alkalmazásával kötött szerződések és a 81. § szerinti szerződések kivételével – a JSZF egységes központi nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartáshoz a szervezeti egységek kijelölt ügyintézői számára a JSZF – az erre irányuló igény írásbeli jelzése esetén – hozzáférést biztosít az adott szervezeti egység szerződéseiről való tájékozódás, valamint a beszerzési igény becsült értékének a Kbt. 16–19. §-ában foglaltakra tekintettel történő megállapítása érdekében.

83. § (1) A szerződések adatainak közzétételére a vonatkozó jogszabályok, továbbá a közérdekű adatok, a közérdekből nyilvános adatok, valamint a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók Minisztérium honlapján történő közzétételének, valamint a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló utasítás rendelkezései szerint kerül sor.

(2) Típusszerződés esetén az egyes szerződéseknek az (1) bekezdés szerinti közzététellel érintett adatait a szakterület elektronikus úton a szerződés megkötésének napjától számított harminc napon belül megküldi a JSZF részére.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatok megfelelőségéért a szakterület, az (1) bekezdés szerinti közzétételért a JSZF a felelős.

V. Fejezet

ADATSZOLGÁLTATÁS, BESZÁMOLÓK KÉSZÍTÉSE

29. Adatszolgáltatás

84. § (1) A Minisztérium havonta a tárgyhó utolsó napi állapotának megfelelően a tartozásállományára vonatkozó adatokról a tárgyhót követő hónap 5. napjáig adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(2) Az adatszolgáltatást a PSZF készíti el és továbbítja a Kincstár részére.

85. § (1) A Minisztérium előirányzatai terhére devizában történő várható kifizetésekről összesítve, az 500 millió forint feletti kifizetéseket egyedileg megjelölve, havonta a tárgyhónap 25. napjáig adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(2) Az adatszolgáltatást a PSZF készíti el és továbbítja a Kincstár részére.

86. § Az időközi költségvetési jelentést a PSZF készíti el a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával.

87. § A felhasználási terv adatszolgáltatását a PSZF készíti el a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával.

88. § A Minisztérium tevékenységével összefüggésben felmerülő, a gazdálkodási szakterületet érintő egyéb adatszolgáltatások előkészítéséért és azok benyújtásáért – a 83. §-ban írt kivétellel – a PSZF felelős.

30. Beszámolók készítése

89. § Az eszközök és források alakulására, valamint a tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó negyedéves mérlegjelentések elkészítését a PSZF végzi a Kincstár által működtetett elektronikus program alkalmazásával.

90. § A PSZF a vonatkozó jogszabályok alapján és a Költségvetési Főosztály által meghatározott határidőre, a Kincstár által közreadott számítástechnikai program alkalmazásával éves költségvetési beszámolót készít, amelyet ellenőrzés és jóváhagyás végett a Költségvetési Főosztály részére továbbít.

91. § A költségvetési beszámolót a gazdasági vezető hagyja jóvá.

92. § (1) A Minisztérium zárszámadási adatszolgáltatását a Költségvetési Főosztály iránymutatása alapján a PSZF készíti és nyújtja be a Költségvetési Főosztály részére.

(2) A beszámolás során a Minisztérium számot ad az éves költségvetésben biztosított előirányzatok szakmai szempontú felhasználásáról, a személyi és tárgyi feltételek alakulásáról, az erőforrások kihasználásáról, a feladatok és a meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények teljesítéséről.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. Hatályba léptető rendelkezések

93. § Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

32. Átmeneti rendelkezések

94. § Ezen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

95. § Az utasítás végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat és tájékoztatókat a JSZF és a PSZF vezetője a Minisztérium intranethálózatán közzéteszi.

33. Hatályon kívül helyező rendelkezések

96. §1

1

A 96. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére