10/2025. (X. 30.) EM utasítás

1. § Az Energiaügyi Minisztérium minősített adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

1. § Az Energiaügyi Minisztérium biztonsági szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Mavtv.) és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltak alapján meghatározza

2. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed az Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) valamennyi szervezeti egységére, valamint mindazon munkatársakra, akiknek állami vagy közfeladataik ellátása érdekében minősített adatot szükséges felhasználniuk, az ilyen adatot felhasználó közreműködőkre, továbbá mindazon személyekre, akik nemzeti minősített adat megismerésére írásban kaptak felhatalmazást a minisztérium minősítői jogkörrel rendelkező vezetőjétől (a továbbiakban együtt: felhasználók).

(2) A Szabályzat hatálya kiterjed a minisztériumnál keletkezett és oda érkezett nemzeti, NATO-s és EU-s minősített adatokra (a továbbiakban: minősített adat) „Szigorúan titkos!” minősítési szintig.

(3) A Szabályzat hatálya alá nem tartozó egyéb iratkezelési kérdésekben a nyílt iratok kezelésére vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök az irányadóak.

3. § (1) A minisztériumban a minősített adat védelmével kapcsolatos feladatok központi, általános irányítását az energiaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(2) A minősített adat védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását és koordinálását a miniszter által kinevezett biztonsági vezető végzi. A biztonsági vezető a minősített adat védelmére vonatkozó jogosítványait a miniszter által átruházott hatáskörben eljárva, utasítási joggal gyakorolja. A minisztérium szervezeti egységeinek vezetői felelősek a Szabályzat előírásainak betartásáért és betartatásáért.

(3) A minősített adatok kezelését erre a munkakörre kinevezett titkos ügyiratkezelők végzik. Minden olyan szervezeti egységnél, ahol minősített adatot kezelnek, a biztonsági vezetőt írásban kell tájékoztatni a belső átadókönyv vezetésével megbízott személyről.

4. § A minisztériumban a minősített adatok kezelése központosított, papíralapú adatkezelési rendben történik. A nemzeti és külföldi minősített adatot nyilvántartó, a nemzeti nyilvántartó, valamint az R. szerinti kezelőpont (a továbbiakban együtt: Nyilvántartó) a biztonsági vezető szakmai alárendeltségében látja el a bejövő és a minisztériumban keletkezett, illetve külföldi minősített adatok nyilvántartását, címzett szervezeti egység részére való átadását, sokszorosítását, külső szervhez történő továbbítását, tárolását és megsemmisítését a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) által kiadott adatkezelési engedélyben foglaltaknak megfelelően.

5. § (1) A minisztérium biztonsági vezetője az NBF honlapján közzétett minta alapján egy példányban kiállítja a nemzeti minősített adatot felhasználó, valamint az Mavtv. szerinti közreműködő személy nevére szóló, a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványt.

(2) A nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványt vissza kell vonni, ha a felhasználó

6. § (1) A biztonsági vezető kezdeményezi az NBF-nél a külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiadását a NATO-s és az EU-s minősített adatokhoz hozzáférő felhasználók és közreműködők részére.

(2) A kezdeményezés során az NBF honlapjáról letölthető, az érintett felhasználó adataival kitöltött űrlapot, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott biztonsági szakvélemény másolatát a biztonsági vezető megküldi az NBF részére.

(3) A biztonsági vezető írásban értesíti az NBF-et, ha az érintett személy tekintetében a biztonsági feltételek már nem állnak fenn.

(4) A biztonsági vezető írásban kezdeményezi az NBF-nél a külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány visszavonását, ha a felhasználó

7. § (1) A személyi biztonsági tanúsítvány visszavonásig, de legkésőbb a nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült kockázatmentes biztonsági szakvélemény kiállításától számított 5 évig érvényes.

(2) Az érvényességének lejárta előtt – a nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzésének időtartamát figyelembe véve – 6 hónappal, akadályoztatása esetén a lejárat előtt legkésőbb 4 hónappal a biztonsági vezetőnek gondoskodnia kell az új személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához szükséges eljárás megkezdéséről.

8. § (1) Minősített adat felhasználására csak olyan személy jogosult, akinek ez állami vagy közfeladat-ellátása érdekében indokolt, és aki – jogszabályban meghatározott kivétellel – rendelkezik

(2) A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű minősített adat állami vagy közfeladat ellátásához szükséges felhasználása esetén a felhasználó titoktartási nyilatkozatot tesz.

(3) Állami vagy közfeladat ellátása során külön engedély nélkül jogosult a minősített adat felhasználására az, akit erre törvény kifejezetten felhatalmaz.

9. § A felhasználónak gondoskodnia kell arról, hogy a birtokában lévő minősített adatot jogosulatlan személy ne ismerhesse meg.

10. § A felhasználó nem kezelhet a továbbiakban minősített adatot, ha

11. § A minősítő a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adat esetén jogosult

12. § (1) A biztonsági vezető intézkedik a személyi biztonsági tanúsítványok és a titoktartási nyilatkozatok nyilvántartásba vételéről.

(2) Ezen okmányok tárolását és kezelését a biztonsági vezető és az általa e feladattal írásban kijelölt személyek végzik.

(3) A biztonsági vezető köteles gondoskodni arról, hogy a Nyilvántartó titkos ügykezelője naprakész és pontos információval rendelkezzen a személyi biztonsági tanúsítvánnyal, és titoktartási nyilatkozattal rendelkező felhasználókról.

(4) A nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány visszavonását vagy érvényességi idejének lejártát követően a biztonsági vezető intézkedik a személyi biztonsági tanúsítvány selejtezési jegyzőkönyv felvétele mellett történő megsemmisítéséről.

(5) A külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány esetében a biztonsági vezető az NBF-et írásban értesíti, ha az érintett személy tekintetében a szükséges biztonsági feltételek nem állnak fenn. A külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány visszavonását vagy érvényességi idejének lejártát követően a biztonsági vezető intézkedik a személyi biztonsági tanúsítvány selejtezési jegyzőkönyv felvétele mellett történő megsemmisítéséről.

(6) A titoktartási nyilatkozat a 10. §-ban felsorolt esetek bekövetkezését követően nyolc évig nem selejtezhető. Ezt követően a biztonsági vezető intézkedik ezen okmányok selejtezési jegyzőkönyv felvétele mellett történő megsemmisítéséről.

(7) Minősített adatot felhasználó személy nemzeti és külföldi személyi biztonsági tanúsítványáról a biztonsági vezető állít ki igazolást.

13. § (1) Ha a minősített adatot felhasználó személy kormányzati szolgálati jogviszonya, munkaviszonya, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonya vagy a minisztériummal fennálló egyéb, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnik, akkor a titkos ügykezelő a mindenkori kilépési eljárásrend alapján számoltatja el.

(2) A szervezeti egységeknél minősített adatot kezelő személy igazolatlan távolmaradása esetén a biztonsági vezető által kijelölt kéttagú bizottság feladata a felhasználó birtokában lévő minősített adatokra kiterjedő tételes ellenőrzés végrehajtása. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha az ellenőrzés a minősített irat hiányát fedi fel, akkor a VI. fejezetben meghatározott feladatokat kell végrehajtani.

(3) A biztonsági vezető kinevezésének megszűnése vagy más okból történő, legalább 50 napig tartó távolléte esetén a teendőket, okmányokat és az eszközöket utódjának vagy ennek hiányában a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által kijelölt személynek jegyzőkönyv felvétele mellett átadja.

(4) A titkos ügykezelő kinevezésének megszűnése esetén a teendőket, okmányokat és az eszközöket utódjának, helyettesének, ennek hiányában a biztonsági vezetőnek vagy a miniszter vagy közigazgatási államtitkár által kijelölt személynek jegyzőkönyv felvétele mellett adja át.

(5) A titkos ügykezelő igazolatlan távolmaradása esetén a biztonsági vezető által kijelölt kéttagú bizottság a Nyilvántartóban teljes vagy részleges iratellenőrzést hajt végre, attól függően, hogy a titkos ügykezelő az iratok egészét vagy csak egy részét kezelte. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha az ellenőrzés a minősített irat hiányát fedi fel, akkor a VI. fejezetben meghatározott feladatokat kell végrehajtani.

14. § A minisztériumnál „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adat csak biztonsági területen tárolható.

15. § (1) A minisztérium biztonsági területei az NBF által kiadott adatkezelési engedélyben nevesített helyiségei.

(2) A NATO „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatai, valamint az EU és az EU intézményei „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adatai csak biztonsági területen használhatók fel.

(3) A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű minősített adatok felhasználása és zárt irodabútorban történő tárolása az adminisztratív zónán belül, kizárólag e Szabályzatban meghatározott szabályok szerint történhet. A nemzeti „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot tartalmazó, papíralapú adathordozó felhasználása – hivatali munkaidőben – adminisztratív zónán belül is történhet. Az adathordozót a hivatali munkaidő végén át kell adni a Nyilvántartónak.

(4) A minisztérium adminisztratív zónái a minisztérium Alapító Okiratában székhelyként vagy telephelyként feltüntetett épületek minisztérium által használt irodahelyiségei.

16. § A biztonsági vezető intézkedik arról, hogy a reagáló erő számára a biztonsági területtel és az adminisztratív zónával kapcsolatos feladatok – így különösen az elektronikus jelzőrendszer által adott éles és téves riasztások esetén követendő eljárások – írásban meghatározásra és a reagáló erő részére átadásra kerüljenek. Az eljárást úgy kell kialakítani, hogy az elektronikus jelzőrendszer által adott riasztásról, valamint a reagáló erő által tett intézkedésről a biztonsági vezető értesítést kapjon.

17. § (1) Munkaidő után a biztonsági területen lévő biztonsági tárolók és a biztonsági terület használatban lévő kulcsait zárható, biztonságos kulcsdobozban a reagáló erőnél portaszolgálaton kell elhelyezni. A kulcsdobozok leadását és felvételét – a kulcsok és kulcsdobozok elektronikus felvételi és leadási rendszerével ellátott objektum kivételével – egy arra alkalmas nyilvántartó füzetben kell rögzíteni.

(2) A felhasználó által használt kulcs sérülésével, elvesztésével kapcsolatos eseményről a biztonsági vezetőt haladéktalanul tájékoztatni kell. Ezekről a kulcsokról dokumentálás és a biztonsági vezető engedélye nélkül másolatot készíteni, azokat az objektum területéről kivinni szigorúan tilos. Ezen helyiségek esetében zárcsere csak a biztonsági vezető előzetes értesítése és engedélye alapján, a felügyeletével történhet.

(3) A biztonsági területen lévő biztonsági tárolók és a biztonsági terület tartalékkulcsait és számkombinációit a biztonsági vezető által írásban kijelölt személyek hitelesen lezárt és lepecsételt, nem áttetsző borítékban őrzik – a tárolt adatok minősítési szintjének megfelelő – biztonsági tárolóban.

(4) A biztonsági területen lévő biztonsági tárolók és a biztonsági terület tartalékkulcsainak és számkombinációinak őrzés céljából a biztonsági vezető részére történő átadása és visszavétele dokumentált módon, az erre a célra megnyitott tartalékkulcs-nyilvántartásban történik.

(5) Bármely tartalékkulcs felhasználását a biztonsági vezetőnek írásban kell dokumentálnia.

(6) A biztonsági területen használt számkombinációk, valamint a személyes kódok megváltoztatására kerül sor

(7) A számkombinációk megváltoztatásának tényét és időpontját a biztonsági vezető vagy az általa írásban kijelölt személyek által kezelt kódcsere-nyilvántartásban kell rögzíteni. A számkombinációt a kódcsere-nyilvántartásba beírni nem szabad.

(8) Az elektronikai jelzőrendszer élesítésére és hatástalanítására kiadott személyes kódokat haladéktalanul törölni kell a személy biztonsági területre történő belépési jogosultságának megszűnésekor.

18. § (1) A biztonsági vezető köteles intézkedni a biztonsági területre telepített biztonságtechnikai eszközöknek és rendszereknek a gyártó előírása szerinti gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal történő karbantartásáról.

(2) Az elektronikai jelzőrendszer működőképességét a biztonsági vezető negyedévente köteles próbariasztással ellenőrizni, és a próbariasztás eredményét írásban dokumentálni. Az elektronikai jelzőrendszer hibás működésének észlelése esetén a biztonsági vezető köteles intézkedni a hiba elhárításáról.

19. § Látogatók a biztonsági területre csak kísérettel léphetnek be, és csak a biztonsági területen tartózkodni jogosult személyek jelenlétében tartózkodhatnak ott.

20. § Biztonsági területen létesítményüzemeltetési feladatot csak a biztonsági területen tartózkodni jogosult személyek jelenlétében szabad végezni.

21. § A minisztériumban az Igazgatási és Biztonsági Főosztály Biztonsági Osztálya működteti a Nyilvántartót.

22. § (1) A Nyilvántartó által kezelt alapvető nyilvántartások különösen:

(2) A biztonsági vezető vagy az általa írásban kijelölt személyek által kezelt nyilvántartások:

(3) A karbantartási naplót a biztonságtechnikai rendszerek javításáról, karbantartásáról az épület üzemeltetéséért felelős Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság vezeti, amelyet kérés esetén a biztonsági vezető rendelkezésére bocsát.

23. § (1) A titkos ügykezelő az általa kezelt iratkezelési segédleteket és egyéb nyilvántartásokat használatbavételük előtt a (2) bekezdés szerinti hitelesítési záradékkal ellátja, összefűzi, körcímkével leragasztja, megszámozza, és főnyilvántartási számmal látja el.

(2) A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni a minisztérium megnevezését, a lapok számát, a megnyitás dátumát – a lezárás dátumának helyét üresen hagyva –, a körbélyegző lenyomatát, a hitelesítés dátumát és a hitelesítő személy olvasható aláírását.

(3) A főnyilvántartó könyvet a miniszter hitelesíti.

24. § (1) A Nyilvántartó által használt valamennyi hitelesített iratkezelési segédletet a főnyilvántartó könyvben kell nyilvántartásba venni, melyek nyilvántartási számként a főnyilvántartó könyv sorszámát kapják (pl. Fnyt: 132).

(2) A főnyilvántartó könyv egyes sorszámmal kezdődik, betelte után a következő főnyilvántartó könyv sorszám kihagyása nélkül folyamatos számképzéssel folytatódik.

(3) A főnyilvántartó könyvet nem kell nyilvántartásba venni.

(4) A főnyilvántartó könyv tartalmazza a minisztériumnál használt iratkezelési segédletek és egyéb nyilvántartások

(5) A főnyilvántartó könyv nem selejtezhető.

(6) A minisztérium megszűnésekor a főnyilvántartó könyvet jegyzőkönyvvel kell átadni a jogutód szervnek. Jogutód nélküli megszűnés esetén a főnyilvántartó könyvet az illetékes levéltár részére kell átadni.

(7) A nyilvántartások vezetésének szabályai:

25. § (1) Más szervtől érkezett minősített adatot tartalmazó küldeményt minden minősítési szint esetén a Nyilvántartó vagy a biztonsági vezető által írásban kijelölt személy, valamint a címzett veheti át.

(2) A NATO és az EU intézményei „Korlátozott terjesztésű!” minősített adatait tartalmazó küldeményt a felhasználásra jogosult személy is átveheti.

(3) Az átvett küldeményt iktatásba vételre haladéktalanul át kell adni a Nyilvántartó részére.

(4) A minősített adatot tartalmazó küldeményt átvevő személy ellenőrzi

(5) Az átvevő a futárjegyzéken dátum és időpont feltüntetése mellett, nevével, aláírásával, valamint bélyegzőlenyomattal igazolja a küldemény átvételét.

(6) Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén az átvevő a küldeményt annak felbontása nélkül azonnal továbbítja a Nyilvántartónak, aki gondoskodik a címzetthez történő eljuttatásáról, vagy ha ez nem lehetséges, visszajuttatja a feladónak.

(7) Az átvevő a futárjegyzék címzetti példányát vagy annak hiányában a futárjegyzék fénymásolatát a küldeménnyel együtt átadja a Nyilvántartónak iktatás, nyilvántartásba vétel céljából.

26. § (1) Ha a minősített adatot tartalmazó küldemény csomagolása sérült, a küldeményt átadó jelenlétében az átvevő a küldeményt felbontja, és ellenőrzi annak tartalmát. Az intézkedésről két példányban jegyzőkönyv készül, amelyet az átadó és az átvevő is aláír. A jegyzőkönyv egyik példánya – aláírás ellenében – az átadónak átadásra kerül, aki intézkedik a sérülés körülményeinek tisztázásáról. A sérülés ténye az átadási okmányon szerepel.

(2) Ha a küldeményt az átvevő tévedésből bontja fel, akkor erről haladéktalanul értesíti a Nyilvántartót, aki erről két példányban jegyzőkönyvet készít, majd a küldeményt szabályszerűen lezárja, és a jegyzőkönyv egyik példányával együtt a címzettnek soron kívül továbbítja.

(3) Az átvevő a küldemény felbontásakor ellenőrzi a minősített adatot tartalmazó adathordozó hiánytalan meglétét a csomagoláson feltüntetett azonosító adatokkal, valamint az adathordozón feltüntetett adatokkal. Ha az átvevő hiányt észlel, két példányban jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egyik példányát a küldő szerv részére továbbítja.

(4) A titkos ügykezelő bontja fel a más szervtől érkezett minősített adatot tartalmazó küldeményt, kivéve azt, amelyen a „Saját kezű felbontásra!” különleges kezelési utasítás szerepel.

(5) A „Saját kezű felbontásra!” különleges kezelési utasítással ellátott küldeménynél a címzett akadályoztatása esetén a küldeményt felbonthatja

27. § A beérkező, illetve a minisztériumban keletkezett minősített adat iktatását minden minősítési szint esetében a Nyilvántartó végzi.

28. § (1) A minősített adatok iktatása – alszámos iktatási rendszerű – papíralapú iktatókönyvben (a továbbiakban: iktatókönyv) történik.

(2) A minősített adatok iktatása az érkezés vagy a készítés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon az R. 43. § (3) bekezdésében meghatározott tartalommal történik.

(3) Az iktatás minden év január 1-jén 1-es főszámmal kezdődik, és a naptári év végéig emelkedő számmal folytatódik. A titkos ügykezelő az azonos tárgyban, ugyanabban az ügyben érkezett vagy készített újabb adatot az illető főszám 1-től növekvő alszámára iktatja. Ha más tárgyban érkezett vagy készült az újabb adat, akkor azt az iktatókönyv következő főszámára iktatja.

(4) Az iktatószám képzése az alábbiak szerint történik:

(5) Az egy ügyben keletkezett és együtt kezelt különböző adatokat tartalmazó adathordozók – ideértve a nem minősítettek is – együtt kezelhetők. Iktatásuk az elsőnek érkezett vagy keletkezett minősített adat iktatószámának soron következő alszámaira történik.

(6) Az iktatáskor a titkos ügykezelő a minősített adat hordozóján vagy – ha ezt az adathordozó jellege kizárja – külön kísérőlapon feltünteti a minősített adat iktatószámát.

(7) A „Saját kezű felbontásra!” különleges kezelési utasítással ellátott küldemény esetében a minősített adatot tartalmazó adathordozót a titkos ügykezelő zárt küldeményként iktatja az iktatókönyv megfelelő rovatainak kitöltésével. Az iktatókönyvben feltünteti, hogy a minősített adatot tartalmazó adathordozót „Saját kezű felbontásra!” különleges kezelési utasítás miatt felbontás nélkül adta át.

(8) A „Saját kezű felbontásra!” különleges kezelési utasítással ellátott küldeményt a felbontásra jogosult személy a felhasználást követően lezárva és a lezárás helyén a minősített adatot kezelő állami szerv hivatalos bélyegzőjével ellátva, dokumentált módon adja át a titkos ügykezelőnek tárolás vagy más címzetthez való továbbítás céljából, valamint a titkos ügykezelőt tájékoztatja az iktatáshoz szükséges következő adatokról: tárgy, érvényességi idő, terjedelem.

(9) Az aktuális év iktatókönyvben történő lezárása az aktuális év utolsó munkanapján, az utolsó főszámra történt iktatás után – az utolsó főszámot követő aláhúzással, keltezéssel, aláírással és hivatalos bélyegző lenyomatának elhelyezésével – történik.

(10) Azon iratkezelési segédleten, amelyből a kezelt minősített adatok tartalmára vonatkozóan valamilyen érdemi információ levonható, a kezelt adatoknak megfelelő, legmagasabb megismételt minősítési jelölést kell feltüntetni.

(11) Az iktatókönyv nem selejtezhető.

29. § (1) A minősített adatok minisztériumon belüli átadása, visszavétele csak a titkos ügykezelő útján, belső átadókönyvben vagy belső átadóíven, saját kezű, dátummal ellátott aláírás ellenében, dokumentáltan történhet.

(2) A titkos ügykezelő az érkezett minősített adatot az arra jogosult vezetőnek szignálásra bemutatja, aki írásban kijelöli a minősített adat felhasználására jogosult személyt. Ha a szignálásra vagy kiadmányozásra történő bemutatás során a minősített adat a titkos ügykezelő személyes felügyelete alatt marad, nem szükséges az (1) bekezdésben dokumentált módon történő átadás, visszavétel.

(3) A minősített adat szerven belül történő átadására és visszavételére szolgáló belső átadókönyv vagy belső átadóív tartalmazza

(4) A belső átadókönyvet vagy a belső átadóívet a lezárást követően nyolc évig kell megőrizni, utána selejtezési jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíthető.

30. § (1) Minősített adatot tartalmazó küldemény más szerv részére történő belföldi továbbítása csak a titkos ügykezelőn keresztül történhet. A továbbításra futárjegyzéken dokumentálva kerülhet sor. A titkos ügykezelő a továbbítás tényét az iktatókönyvben rögzíti.

(2) A futárjegyzék tartalmazza

(3) Minősített adatot tartalmazó küldemény belföldön az Állami Futárszolgálat, valamint a biztonsági vezető által szükség esetén kijelölt személyes kézbesítő útján továbbítható. Minősített adatot tartalmazó küldeményt postai úton nem szabad továbbítani.

(4) A személyes kézbesítőnek csak a minősített adatot továbbító szervezet állományába tartozó, a továbbított adat minősítési szintjének megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személyt lehet kijelölni.

(5) A titkos ügykezelő futárjegyzékkel együtt átadja a lezárt és a lezárás helyén a minősített adatot kezelő állami szerv hivatalos bélyegzőjével ellátott küldeményt a személyes kézbesítőnek vagy a futárnak. A személyes kézbesítő vagy a futár a futárjegyzéken aláírás ellenében adja át a küldeményt az átvételre jogosult személynek.

(6) Minősített adat külföldi személy vagy külföldi szerv részére történő hozzáférhetővé tételét az adat minősítője, az adat minősítésének felülbírálatára jogosult minősítő vagy törvényben felhatalmazott személy engedélyezi.

(7) Az EU és az EU intézményei „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű minősített adatai kivételével minősített adatot tartalmazó küldeményt külföldre vagy külföldről diplomáciai, konzuli, katonai futár, valamint a nemzetközi jog alapján velük azonos kiváltságokat és mentességeket élvező, továbbá a nemzetközi szerződésben meghatározott személy továbbíthat.

(8) Nemzeti minősített adat a megfelelő minősítési szinttel ellátott zárt küldeményben továbbítható, szállítható. A borítékon, a csomagon a címzésen és a küldő szervre vonatkozó adatokon kívül a minősített adat iktatószáma, minősítési szintje, példánysorszáma és a „Baleset esetén vagy rendkívüli helyzetben a küldő szerv bonthatja fel!” figyelmeztetés, valamint a különleges kezelési utasítás kerül feltüntetésre. A küldemény lezárása biztosítja, hogy az esetleges felbontás, jogosulatlan hozzáférés ténye egyértelműen megállapítható legyen.

(9) Külföldi minősített adatot tartalmazó küldemény dupla, át nem látszó, erős csomagolásban továbbítható és szállítható. A belső boríték a minősített adat iktatószámát, minősítési szintjét, példánysorszámát, valamint a címzett teljes megjelölését és címét, továbbá a szükséges kezelési utasításokat tartalmazza, megbízható védelmét a külső borító biztosítja. A külső borítón csak a címzett szerv megnevezése, a célállomás, a küldő szerv megnevezése és a külső borítékban elhelyezett futárjegyzék nyilvántartási száma szerepel, nem tüntethető fel olyan adat, ami arra enged következtetni, hogy a küldeményben külföldi minősített adatot tartalmazó adathordozó van.

31. § A minősített adat sokszorosítását, fordítását és kivonatolását – a 32. § (1) bekezdésében és a 42. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – a 33. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott minősítésre jogosult személyek, továbbá a címzett, illetve az általa minősített adat esetében a minősítő írásban engedélyezheti. Minősített adat sokszorosítására a biztonsági vezető is engedélyt adhat.

32. § (1) Kizárólag a minősítő írásbeli engedélyével kerülhet sor a sokszorosításra, fordításra és kivonatolásra a NATO és EU intézményei „Szigorúan titkos!” minősítési szintű adatai esetében, illetve ha a minősítő a minősített adat sokszorosítását, fordítását és kivonatolását különleges kezelési utasításban megtiltotta.

(2) A sokszorosítás, fordítás és kivonatolás során keletkező, 1-től növekvő sorszámmal ellátott sokszorosított, fordított és kivonatolt példányok iktatása a minősített adat iktatószámán történik.

(3) Ha az iktatókönyv már lezárásra került, akkor a tárgyévi iktatókönyv soron következő iktatószámán történik az iktatás, és a minősített adat iktatószámához tartozó kezelési bejegyzés rovatban rögzíteni kell a minősített adatról készített sokszorosított, fordított és kivonatolt példányok iktatószámát.

(4) A külföldi minősített adat magyar fordításán a minősítési szint idegen nyelven, az eredeti formában, a nemzeti minősített adat külföldi fordításán a minősítési szint magyarul is feltüntetésre kerül.

(5) A minősített adat fordítását, sokszorosítását, kivonatolását csak megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal és felhasználói engedéllyel rendelkező személy végezheti.

(6) A minősített adatok sokszorosítását a minisztériumban a titkos ügykezelők csak a Nyilvántartóban vagy a biztonsági területen elhelyezett sokszorosító gépen végezhetik. A sokszorosítás végrehajtását követően a titkos ügykezelőnek haladéktalanul gondoskodnia kell a sokszorosított példányok iktatásba vételéről.

(7) A sokszorosítás engedélyezését követően a sokszorosítás megkezdése előtt az alábbi záradékot kell alkalmazni:

Sokszorosítva: példányban

Egy példány: lap

Kapják:

1. sz. soksz. pld.:

2. sz. soksz. pld.:

(8) A sokszorosítás során keletkezett rontott, hibás példányokat a sokszorosítás helyén haladéktalanul meg kell semmisíteni.

33. § (1) Az Mavtv. 4. § (1) bekezdés l) pontja alapján a miniszter feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.

(2) A minősítési jogkör átruházására e Szabályzat alapján kerül sor. A feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult

34. § Az átruházott minősítői jogkörrel rendelkezők aláírásképének azonosítása érdekében a Nyilvántartó aláírásminta-nyilvántartást vezet.

35. § (1) A minősítendő adat minősítéséhez a kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot készít, amelyet a kormányzati döntéshozatal előkészítéséhez szükséges iratok tekintetében minden esetben a Jogi és Igazgatási Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárságra szükséges megküldeni.

(2) A minősítési eljárás alatt álló adatot a minősítő döntéséig a kezdeményezett minősítési szintre vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok szerint kell kezelni.

36. § (1) A minisztériumnál „Bizalmas!” vagy annál magasabb szintű nemzeti minősített adatot, továbbá a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű NATO-s és EU-s minősített adatot készíteni csak a TEMPEST követelményeknek megfelelően kialakított és akkreditált, biztonsági területen elhelyezett munkaállomáson lehet, a minisztérium munkaállomására vonatkozó üzemeltetésbiztonsági szabályzatában meghatározottak szerint.

(2) Nemzeti minősített adat készítése során a kezdeményező a minősítési szintet, az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását az adathordozó első oldalának felső részén vagy – ha ezt az adathordozó jellege kizárja – külön kísérőlapon vagy elektronikus adatállományban tünteti fel.

(3) Ha a minisztériumnál külföldi minősített adat keletkezik, az adat minősítésére az érintett nemzetközi szervezet biztonsági szabályai az irányadók.

37. § (1) Több lapból álló papíralapú adathordozó esetén vagy elektronikus minősített adat esetén, ha ez technikailag megoldható, a minősítési szintet minden egyes, minősített adatot tartalmazó oldalon, annak felső és alsó részének közepén fel kell tüntetni. Abban az esetben, ha egy dokumentumnak csak egyes oldalain szerepel minősített adat, akkor a minősítési szintet csak a minősített adatot tartalmazó oldalak felső és alsó részének közepén kell feltüntetni.

(2) A nemzeti minősített adatot tartalmazó adathordozó eredeti irattári példányán vagy – ha ezt az adathordozó jellege kizárja – külön kísérőlapon vagy elektronikus adatállományban szerepelnie kell a minősítési javaslatnak és a minősítési javaslat tárgyában hozott döntésnek. A minősítő a döntését saját kezűleg aláírja, bélyegzővel ellátja, és dátumozza.

38. § (1) A minősítési javaslat és a minősítési javaslat tárgyában hozott döntés minősített adatot nem tartalmazhat.

(2) A minősítési jelölés megismétlése esetén biztosítani kell a megismételt minősített adat azonosíthatóságát és elkülöníthetőségét. Megismételt minősített adat készítése során a készítő a megismételt minősítési jelölést az adathordozó első oldalának felső részén vagy – ha ezt az adathordozó jellege kizárja – külön kísérőlapon vagy elektronikus adatállományban tünteti fel. Az így készített minősített irat első oldalán, a minősítési jelölés alatt fel kell tüntetni a minősített adatot keletkeztető szervezet nevét, valamint a keletkeztető szervezet által adott iktatószámot.

(3) Ha a készítő egyszerre különböző vagy több azonos minősítési jelölésű adatot ismétel meg, akkor közvetlenül a megismételt minősített adatoknál tünteti fel a megismételt minősített adatok minősítési jelölését, a megismételt minősített adatot keletkeztető szervezet nevét, valamint az általa adott iktatószámot. A készítő az adathordozó első oldalának felső részén vagy – ha ezt az adathordozó jellege kizárja – külön kísérőlapon vagy elektronikus adatállományban a legmagasabb minősítési szintet és a leghosszabb érvényességi időt tartalmazó megismételt minősítési jelölést szerepelteti.

39. § Minősített adatok elektronikus, elektromagnetikus vagy optikai úton történő kezelésére alkalmas eszközön vagy – ha ezt az eszköz jellege kizárja – külön kísérőlapon a kezelt adatoknak megfelelő legmagasabb minősítési szint szerepel.

40. § Ha épület, építmény vagy tárgyi eszköz képez nemzeti minősített adatot, akkor a minősített adat létrejöttéhez szükséges minősítési javaslat és a minősítés tárgyában hozott döntés megjelenítése külön kísérőlapon történik.

41. § Ha a minősítő máshogy nem dönt, saját készítésű minősített iratból minden esetben 2 darab eredeti példány készül, melynek egy példánya a címzett részére kerül továbbításra, a másik példány pedig – melynek elválaszthatatlan részét képezi a minősítési javaslat – a Nyilvántartó (irattári) példánya marad.

42. § (1) A minősítő által meghatározott példányszámon felül a minősítő engedélye vagy hozzájárulása nélkül további példányt készíteni nem lehet.

(2) A minősített adat készítése során az R. 38. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az eredeti irattári példány esetében az R. 38. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl az adathordozó tartalmazza

(3) Az egyes példányok címzettjeinek felsorolását az irattári példányhoz csatolt – az egyes címzettek részére továbbított példány sorszámát is tartalmazó – külön elosztólista tartalmazza. Az egyes példányok címzettjeit – külön elosztólista helyett – az adathordozó is tartalmazhatja.

(4) Ha a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak feltüntetésére az adathordozó jellege miatt nincs mód, akkor azokat külön kísérőlap vagy elektronikus adatállomány tartalmazza.

(5) A minősítő a minősítéssel egyidejűleg a minősített adat különleges kezeléséről is rendelkezhet, és a minősített adat hordozóján – ha ezt az adathordozó jellege kizárja, akkor külön kísérőlapon vagy elektronikus adatállományban –, valamint annak csomagolásán a következő különleges kezelési utasításokat alkalmazhatja:

(6) Csak a minősítő írásbeli engedélyével lehet eltérni a különleges kezelési utasításoktól.

(7) A saját készítésű, kiadmányozás előtt álló, minősítésre váró ügyiratot a kezdeményező a biztonsági vezető részére a minősítés Mavtv.-ben foglalt alaki feltételek ellenőrzése céljából köteles bemutatni.

43. § (1) A minősített adatot tartalmazó előterjesztés készítésébe a minisztérium jogszabálytervezetek előkészítéséért felelős szervezeti egységének bevonása mindenkor szükséges.

(2) A más tárcától véleményezésre érkező minősített adatot tartalmazó előterjesztések a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár szignálása után kerülnek átadásra a kijelölt szervezeti egység részére.

44. § A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, a Stratégiai Kabinet, a Gazdasági Kabinet, a Nemzetpolitikai Kabinet, a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság, a Védelmi Tanács, az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs, valamint a Kormány üléseinek napirendjén szereplő, minősített adatot tartalmazó előterjesztések, jelentések szignálása a Miniszterelnöki Kormányiroda által megküldött napirenden a felelősök kijelölése útján történik, ami egyben engedélyként szolgál kivonat, azaz felkészítő készítésére.

45. § (1) A minisztérium minősítői – ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg – kötelesek legkésőbb ötévenként felülvizsgálni az általuk, a jogelődjük vagy más minősítő által készített és a felülvizsgálat időpontjában feladat- és hatáskörükbe tartozó nemzeti minősített adatot.

(2) A felülvizsgálat eredményeként a minősítő, illetve jogutódja a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adat

(3) A minősítés megszüntetéséről, illetve a minősítési szint vagy az érvényességi idő módosításáról minden olyan címzettet értesíteni kell, akinek a nemzeti minősített adatot továbbították.

(4) A minősítés fenntartásáról hozott döntés esetén a nemzeti minősített adatot tartalmazó adathordozó eredeti irattári példánya, a külön kísérőlap vagy az elektronikus adatállomány tartalmazza

(5) A minősítés megszüntetéséről hozott döntés esetén a nemzeti minősített adatot tartalmazó adathordozó, a külön kísérőlap vagy az elektronikus adatállomány – a minősítési szint minden oldalon történő áthúzása mellett – tartalmazza

(6) A minősítési szint csökkentéséről, valamint az érvényességi idő módosításáról hozott döntés esetén a nemzeti minősített adatot tartalmazó adathordozó vagy külön kísérőlap vagy az elektronikus adatállomány – a minősítési szint, valamint az érvényességi idő áthúzása mellett – tartalmazza

(7) A minősítési szint csökkentéséhez, valamint az érvényességi idő módosításához készített minősítési javaslatot a kezdeményező a nemzeti minősített adat hordozóján vagy – ha erre nincs lehetőség – külön kísérőlapon vagy az elektronikus adatállományban rögzíti. A felülvizsgálat eredményét – a minősítési szint és érvényességi idő módosítása, valamint megszüntetése esetén – az iktatókönyv is tartalmazza.

(8) A minősítő az egy ügyben keletkezett, el nem különíthető módon csak együttesen kezelhető, feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatok felülvizsgálata során hozott döntését és a felülvizsgálati eredményét az együtt kezelt minősített adatokhoz csatolt felülvizsgálati lapon is rögzítheti.

46. § (1) A minősítés felülvizsgálat során történő megszüntetése vagy megszűnése előtt a saját készítésű minősített adatot tartalmazó adathordozó eredeti irattári példánya – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem selejtezhető, és nem semmisíthető meg. A saját készítésű minősített adat minősítésének megszűnése vagy megszüntetése után az adatot tartalmazó adathordozó eredeti irattári példányának selejtezésére a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben foglaltak az irányadók.

(2) A más szervtől kapott, valamint a saját készítésű minősített adatot tartalmazó adathordozó ügyviteli érdeket nem képviselő többes példánysorszámú példányai a miniszter vagy általa adott felhatalmazás alapján a biztonsági vezető jóváhagyását követően megsemmisíthetők.

(3) A megsemmisítésről minden esetben megsemmisítési jegyzőkönyv készül.

A jegyzőkönyv tartalmazza a megsemmisítésre kerülő többes példánysorszámú adathordozón szereplő minősített adatok azonosításához szükséges adatokat (iktatószám, minősítési szint, terjedelem, példánysorszám), valamint a megsemmisítés tényét, módját és dátumát, a megsemmisítésnél jelen lévők és a megsemmisítést engedélyező vezető aláírását.

(4) A megsemmisítés a titkos ügykezelő, valamint a biztonsági vezető által a minisztérium állományából kijelölt, a megsemmisítendő adathordozón szereplő minősített adatra érvényes felhasználói engedéllyel és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személyek jelenlétében történhet.

(5) A megsemmisítést úgy kell végrehajtani, hogy a megsemmisített adathordozón szereplő minősített adat tartalmát utólag ne lehessen megállapítani.

(6) A megsemmisítés időpontját, a megsemmisítési jegyzőkönyv nyilvántartási számát az iktatókönyvben kell rögzíteni.

(7) A megsemmisítési jegyzőkönyv nem selejtezhető.

47. § (1) A biztonsági vezető által kijelölt legalább kéttagú bizottság útján minden év február 28-ig jegyzőkönyv felvétele mellett ellenőrizni kell a minisztériumnál kezelt nemzeti, NATO-s és EU-s minősített adatok védelmére vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív biztonsági rendelkezések megtartását, továbbá el kell készíteni az előző évben a minisztériumhoz érkezett vagy ott készített minősített adatok iratforgalmi statisztikáját minősítési szintenkénti bontásban. Az ellenőrzés kiterjed a minősített adatot kezelő szervnél kezelt minősített adatok felhasználására és tárolására is.

(2) A biztonsági vezető minden év március 5-ig köteles intézkedni a NATO-s, valamint az EU-s minősített adatok tekintetében lefolytatott éves ellenőrzés eredményének és a minisztériumhoz érkezett vagy ott készített NATO-s, valamint az EU-s minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti bontásban a NATO Központi Nyilvántartó, valamint az EU Központi Nyilvántartó részére történő megküldéséről.

(3) A biztonsági vezető minden év március 31-ig köteles intézkedni a nemzeti minősített adatok tekintetében lefolytatott éves ellenőrzés eredményének és az előző évben a minisztériumhoz érkezett vagy ott készített nemzeti minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti bontásban az NBF-hez történő megküldéséről.

(4) A biztonsági vezető – ha súlyos szabálytalanságot vagy működési zavart észlel – soron kívül bármikor elrendelheti a minősített adatok kezelésének, meglétének tételes bizottsági ellenőrzését.

48. § (1) Az a személy, akinek a tudomására jutott, hogy a minősített adat biztonságának megsértésére került sor, köteles tájékoztatni erről a minisztérium biztonsági vezetőjét.

(2) A biztonsági vezetőnek intézkednie kell az eset kivizsgálására és jegyzőkönyvben történő rögzítésére.

(3) A vizsgálatról készített jegyzőkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

(4) Ha az Mavtv.-t vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon sértették meg, hogy a NATO-s vagy EU-s minősített adat, illetve a „Szigorúan titkos!”, a „Titkos!”, valamint a „Bizalmas!” minősítési szintű nemzeti minősített adat ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, akkor erről a biztonsági vezető 10 napon belül a jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg az adat minősítőjét és az NBF-et is köteles tájékoztatni.

(5) A fentieken kívül a biztonsági vezető intézkedik a minősített adat biztonságának megsértése kapcsán felmerülő kár felméréséről és enyhítéséről, valamint – ha ez lehetséges – a jogszerű állapot helyreállításáról.

49. § Az alábbi szabályokat kell alkalmazni a minősített adatok vészhelyzetben történő védelmére, így különösen a minősített adatok fizikai biztonságát veszélyeztető helyzetekre, ideértve a tűzesetet, a vízbetörést, a villámcsapást.

50. § (1) A biztonsági területen bekövetkezett vészhelyzet esetén a kár elhárítására feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek, valamint a biztonsági vezető értesítése mellett, az emberi élet veszélyeztetése nélkül egyidejűleg meg kell kezdeni a kár felszámolását. A kár elhárítása, felszámolása során is fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek a minősített adatokhoz. Ha a kárelhárítás során – bizonyítható módon – a minősített adat felhasználására illetéktelen személy minősített adat birtokába jutott, a biztonsági vezető köteles aláíratni az illetővel egy titoktartási nyilatkozatot.

(2) Ha emberi élet veszélyeztetése nélkül megoldható, meg kell kezdeni a biztonsági területen tárolt veszélyeztetett minősített adathordozók (iratok) mentését és biztonságos helyre szállítását. Az iratok megfelelő őrzéséről a biztonsági vezető köteles gondoskodni.

(3) Ha a vészhelyzet a biztonsági területeknek csak egy részét veszélyezteti, akkor az evakuálás helyszíne a Nyilvántartó.

(4) Ha a vészhelyzet a minisztérium valamennyi biztonsági területét veszélyezteti, akkor az evakuálás helyszíne

(5) A szállítás módját minden esetben a biztonsági vezető határozza meg, oly módon, hogy olyan személy is jelen legyen, aki megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik.

51. § (1) A kár elhárítása után a biztonsági vezető által kijelölt kéttagú bizottságnak az alábbiakat szükséges felmérni:

(2) A felmérést követően a biztonsági vezető

52. § Minden, a Szabályzatban nem szabályozott kérdésre az Mavtv. és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

53. § A minisztérium minősített adatok kezeléséhez szükséges iratmintái elektronikus formában az Energiaügyi Minisztérium intranethálózatán kerülnek közzétételre.