2025. évi C. törvény

a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról¹

2025.12.24.

[1] A pénzügyi szektor az innováció kihívásainak kell, hogy folyamatosan és előremutatóan megfeleljen. Ugyanakkor a szolgáltató és fogyasztó közötti információs aszimmetria rendezése és kezelése is teendő. Ezen túlmenően az uniós egységes piaci megfelelés is a pénzügyi szektor szabályozásának feladata. A fogyasztók védelme és a legmagasabb szintű kiszolgálás, valamint a digitális térben végrehajtott műveletek biztonságos kivitelezésének előmozdítása kiemelkedő jelentőségű.

[2] A folyamatosan egyre magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítása kiemelt jelentőségű, és ennek megvalósítása során a hitelfelvételre kiterjesztése is kulcsfontosságú, figyelemmel az uniós szabályozás elveire és irányaira. A szabályozás válaszokat ad a fokozódó digitalizáció által támasztott igényekre, amelyek új hiteltermékek megjelenését és változó fogyasztói preferenciákat eredményeztek. Mindezekre tekintettel a fogyasztói bizalom erősítése érdekében integrálódnak olyan irányok és elvek, amelyek a fogyasztónak nyújtott hitelekre vonatkozó kereskedelmi kommunikációtól direktebb és teljesebb irányba való elmozdulást várnak el. A fogyasztói hiteleknél a hitelképesség vizsgálata a digitális térben sem mellőzheti a fogyasztóra fókuszált jellegét és ellenőrzöttségét. A hitelek felvétele előtt a tájékoztatás a kulcs és a döntés alapja, így annak teljesnek, részletesnek, fogyasztóra szabottnak és lehetséges és tényleges kérdéseire választ adónak kell lenni, figyelemmel a közérthetőségre és a világos értelmezhetőség elvárásaira.

[3] A pénzügyi szektor egyre erősebb része a tőkepiaci részszektor és azon belül is egyre nagyobb lakossági érdeklődés jelenik meg a befektetési alapok irányába. Így kiemelt jelentőségű a befektetési alapkezelés stabil működési és fogyasztóvédelmi szabályozásának előtérben tartása. Ennek keretében az alternatív befektetési alapok a jövőben – szigorú kockázatkezelési rendelkezések és befektetési korlátok figyelembevételével – kölcsönt is nyújthatnak, így új finanszírozási csatornaként jelennek meg a gazdaságban, ezzel színesítve a vállalatfinanszírozást és a pénzügyi közvetítést. Ugyanakkor – befektetővédelmi szempontokra is figyelemmel – fogyasztók nem élhetnek a kölcsönfelvétel lehetőségével. Növeli az egész szektor válságálló jellegét, hogy a befektetési alapokra vonatkozó szabályok a likviditáskezelés és a kiszervezés tekintetében is bővülnek.

[4] A befektetők informáltsága kiemelt jelentőséggel bír a pénz- és tőkepiacokon. Az európai uniós kezdeményezésként létrejövő egységes központosított adatplatform, az ESAP célja, hogy a vállalatok által közzétett pénzügyi és fenntarthatósági adatokhoz bárki könnyen, gyorsan és egyszerűen hozzáférjen.

[5] Az egy helyen elérhető vállalati adatbázis megkönnyíti a hazai vállalatok nemzetközi láthatóságát és tőkebevonási lehetőségeit. Az egységes adatközlés növeli az átláthatóságot és versenyképességet, ami erősíti a befektetői bizalmat. Emellett a pénzügyi szereplők és hatóságok számára gyorsabb és megbízhatóbb információelérést biztosít, támogatva a megalapozott döntéshozatalt és a kockázatok csökkentését.

[6] A likvidtáskezelési eszközök tekintetében egy harmonizált lista kerül bevezetésre annak érdekében, hogy a piaci turbulenciák idején is megfelelő védelemben részesüljenek a befektetők érdekei, illetve az általuk eszközölt befektetések.

[7] A pénzügyi felügyelet eredményes ellátása a befektetővédelem egyik alapja. Ennek érdekében módosulnak az alapkezelőkre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek, és tovább erősödnek a felügyeleti együttműködés uniós keretei is.

[8] Kiemelt jelentőségű, hogy a Magyar Nemzeti Bank mint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeleti feladatait ellátó szervezet célkitűzései mind a működése, mind stratégia vonatkozásában mindenki által megismerhetőek legyenek.

[9] Szigorú összeférhetetlenségi szabályok biztosítsák a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó személyek függetlenségét mind a vezető tisztségviselők, mind a munkavállalók vonatkozásában.

[10] A fenti célok elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – bármely, nem párttal közös, vagy nem közvetlenül pártot, de annak céljait támogató – tevékenysége tiltott, nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulásnak minősül, ha azt a párt irányításától nem függetlenül, vagy a párt arculatától nem megkülönböztethető módon végzi, és azt részben vagy egészben külföldi forrásból, vagy külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül –, vagy nem magyar állampolgár természetes személytől származó forrásból valósítja meg.”

2. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (4) és (5) bekezdésében a „(2) és (3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(3) bekezdésben” szöveg lép.

2. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

3. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 24/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MRP szervezet a résztvevőre tekintettel a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközt, annak átruházása vagy érvényesítése révén, a javadalmazási politikában meghatározott feltételek bekövetkezését követően, a belső szabályzatában meghatározott (legfeljebb hároméves) határidőn belül – az e pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tagi részesedés bevonásának előkészítése érdekében – pénzre váltja át. Az MRP szervezet a pénzügyi eszközt legkorábban a megszerzését követő 24 hónap elteltével válthatja pénzre, vagy adhatja át a résztvevőnek. Ez a határidő kivételesen, kizárólag a résztvevőnek az MRP-ben való részvétele alapjául szolgáló jogviszonnyal összefüggő okból (így különösen a jogviszony évközi keletkezése vagy módosulása esetén) lehet 24 hónapnál rövidebb, de a jogviszony megszűnése nem eredményezheti a határidő csökkenését. Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek tekintetében a feltételek egyidejűleg következtek be, azonos szabályok szerint (így különösen azonos ütemezésben) kell pénzre átváltani.”

3. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

4. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Tagszervezésért díjazást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat azzal, hogy azok együttes összege – az átlépő tagok, valamint azon pénztártagok vonatkozásában, akik a belépés időpontjában más, de azonos típusú pénztár tagjai – nem haladhatja meg a belépést követő első tizenkét hónapban befizetett tagdíj működési tartalékra jutó részét. Tagszervezésért egyéb juttatás nem nyújtható. Valamely pénztártípusban újonnan tagsági jogviszonyt létesítő pénztártag – aki a belépés időpontjában egyetlen más, azonos típusú pénztárnak sem tagja – tagszervezéséért járó díjazás összege nem haladhatja meg a belépést követő első tizenkét hónapra vonatkozóan vállalt tagdíj 50 százalékát.”

5. § Az Öpt. 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A pénztárak alapszabályainak azonos tartalmú rendelkezése esetén több pénztár megállapodhat arról, hogy közös igazgatótanáccsal, ellenőrző bizottsággal vagy más testületi szervvel rendelkeznek. Az alapszabályok ez irányú rendelkezéseinek a testületi szervek működési költségei megosztására is ki kell térniük.”

6. § Az Öpt. 49. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a pénztár a (2) és a (3) bekezdés szerinti határértéket nem éri el a kifizetett összegben vagy az elszámolt költségben, akkor a pénztár legfeljebb a különbözet összegét a működési tartalék javára jóváírhatja negyedéves vagy éves időközönként. A jóváírás gyakoriságát a pénztár az alapszabályában rögzíti.”

7. § Hatályát veszti az Öpt. 38. § (5) bekezdés d) pontjában az „értékpapír-forgalmazói vizsgával,” szövegrész.

4. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

8. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 2. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1d) Az Eximbank az (1a) bekezdés szerinti tevékenységén túl jogosult bel- és külföldi alternatív befektetési alap vagy más, az adott külföldi jog szerinti kollektív befektetési formának minősülő entitás alapításához vagy ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan befektetési jegyet, társasági részesedést vagy az adott kollektív befektetési formának megfelelő jogi formában és jogcímen fennálló egyéb érdekeltséget megszerezni.”

9. § Az Eximtv. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kereskedelmi típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek

a) az adós vagy kezese nemfizetése, késedelmes fizetése miatt,

b) az adós vagy kezese fizetésképtelensége miatt,

c) az exportcélú szerződés vevő általi jogalap nélküli felmondása vagy a szerződés tárgyát képező áruk, szolgáltatások átvételének megtagadása miatt,

d) az (1) bekezdés d) ponthoz kapcsolódó vagyoni károk kockázata miatt

merülnek fel.”

10. § Az Eximtv. 6. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az Eximbank által)

„d) nyújtott, a hitelfelvevőt terhelő, a Kormány határozatában állami kezességgel biztosított ügyletként megjelölt hitel- és pénzkölcsönből, valamint jegyzett vagy más jogcímen megszerzett, a kibocsátót terhelő, a Kormány határozatában állami kezességgel biztosított ügyletként megjelölt kötvényekből”

(eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.)

11. § Az Eximtv. 6/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam a központi költségvetés terhére – kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon – biztosítja az Eximbank részére)

„c) az Eximbank által a 2. § (1a)–(1d) bekezdése szerinti alapokba vagy más kollektív befektetési formákba (a továbbiakban együtt: alap) befektetett tőkének és az alap vagy harmadik személy által az Eximbank részére a befektetési jegyekhez, társasági részesedéshez vagy az adott kollektív befektetési formának megfelelő jogi formában és jogcímen fennálló egyéb érdekeltséghez kapcsolódóan bármely jogcímen kifizetett összeg különbözetét (a továbbiakban: tőkekiegyenlítés).”

12. § Az Eximtv. 7. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni:)

„f) a Kormány határozata alapján állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott hitel- és kölcsönből, valamint kötvényből eredő kötelezettségvállalás felső határát.”

13. § Az Eximtv. „Kinevezés, megválaszthatóság” alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § Kizárólag a miniszter engedélye szükséges az Eximbank alapszabályának módosításához a következő esetekben:

a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,

b) az igazgatóság jogkörének módosítása.”

14. § Az Eximtv.

a) 1. § (5) bekezdésében a „belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata nemzetközi versenyképességet javító befektetéseire” szövegrész helyébe a „belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata befektetéseire” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdésében a „belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata nemzetközi versenyképességet javító befektetéseihez” szövegrész helyébe a „belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata befektetéseihez” szöveg és a „célokból” szövegrész helyébe a „célokból is” szöveg

lép.

5. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

15. § (1) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 8. § (1) bekezdés a) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:

a lakás-előtakarékoskodó, illetve, ha a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett, továbbá ezen személyek közeli hozzátartozója)

„1. javára történő lakótelek vásárlása, lakás, családi ház, üdülő vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlása, ideértve a nyugdíjasházban vagy valamilyen, életvitelszerű lakhatást, ápolást, illetve gondozást biztosító otthonban, intézményben a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlását, továbbá lakásra, családi házra vagy tanyai lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő finanszírozását,”

(2) Az Ltp. 8. § (1) bekezdés a) pontja a következő 1a. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:

a lakás-előtakarékoskodó, illetve ha a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett, továbbá ezen személyek közeli hozzátartozója)

„1a. által nyugdíjasházban vagy valamilyen, életvitelszerű lakhatást, ápolást, illetve gondozást biztosító otthonban, intézményben történő ellátás térítési díjának egyösszegű megfizetése, megelőlegezése,”

16. § Az Ltp. 12. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A lakás-takarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül üzletszerűen kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:)

„i) kizárólag kockázatkezelési célból fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletek megkötése, amely ügyletek volumenét a kockázat csökkenése esetén csökkenteni kell, a kockázat megszűnése esetén pedig zárni kell.”

17. § Az Ltp. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A lakástakarékpénztárnak a kiutalási összeg (1) bekezdésben meghatározott célokra fel nem használt része (a továbbiakban: szabad eszköz) előző hónap utolsó napján meglévő állományának legalább tíz százalékát a következő eszközökben kell tartania:

a) készpénzben,

b) számlapénzben,

c) olyan országnak a központi kormánya vagy központi bankja által kibocsátott értékpapírban, amely

ca) teljes jogú tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek vagy az Európai Uniónak vagy az Európai Gazdasági Térségnek vagy

cb) speciális megállapodást kötött arra, hogy hitelt nyújtson a Nemzetközi Valutaalapnak annak Általános Kölcsönnyújtási Megállapodása szerint, és a megelőző öt év során hitelfelvételből származó külső adósságát nem ütemezte át, illetve nem függesztette fel,

d) a központi kormányzat készfizető kezességével vagy más, hasonló jellegű kötelezettségével biztosított értékpapírban, vagy

e) olyan értékpapírban, amely

ea) az Európai Központi Bank által kibocsátott értékpapír,

eb) az Európai Befektetési Bank, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kibocsátott olyan értékpapír, amelynek kötelezettje a kibocsátó, vagy olyan értékpapír, melyek tőke- és kamattörlesztéséért a jelen pontban felsorolt kibocsátók valamelyike kezességet vállal, vagy

ec) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikke szerint fedezett kötvénynek minősülő azon értékpapír, amelyet valamely tagállam nemzeti bankja vagy az Európai Központi Bank elfogadható fedezetnek minősített.”

6. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

18. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban Jht.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jelzálog-hitelintézet kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végezheti:

a) visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, ide nem értve a betét gyűjtését;

b) pénzkölcsön nyújtása Magyarország vagy másik EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett (a továbbiakban: jelzáloghitel);

c) jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizető kezességvállalás esetén;

d) pénzkölcsön nyújtása Magyarország területén lévő ingatlanon alapított társasházi építményi jogon alapított zálogjog fedezete mellett (a továbbiakban: építményi hitel);

e) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása (a továbbiakban együtt: bankári kötelezettség);

f) letéti szolgáltatás;

g) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;

h) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír letéti őrzés;

i) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-számla vezetés;

j) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan ügyfélszámla vezetés;

k) saját kibocsátású jelzáloglevél, kötvény, továbbá letéti jegy forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása.”

(2) A Jht. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az építményi hitel nyújtása során a jelzálog-hitelintézet jogosult kiegészítő fedezetként óvadék kikötésére. Amennyiben az építményi hitel fedezetéül szolgáló, a társasházi építményi jogot terhelő zálogjog helyébe ingatlanon alapított jelzálogjog lép, a jelzálogjog bejegyzésével egyidejűleg az építményi hitel jelzáloghitelnek minősül.”

19. § A Jht. 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Dematerializált jelzáloglevél esetén a (3) bekezdés rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a dematerializált jelzáloglevél a (3) bekezdés b) pontjától eltérően nem tartalmazza a kibocsátó és a vagyonellenőr aláírását,

b) a (3) bekezdés d) pontja szerinti információt az értékpapír-számlavezető által a tulajdonos javára vezetett értékpapírszámla tartalmazza,

c) a dematerializált jelzáloglevélnek a (3) bekezdés e) pontjától eltérően nincs sorszáma.”

20. § A Jht. „A jelzálog-hitelintézet különleges felügyelete” alcíme a következő 22/C. §-sal egészül ki:

„22/C. § (1) A 18. § (2) bekezdésében foglalt információkat a jelzálog-hitelintézet a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg benyújtja a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvános elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő információk az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, vagy – amennyiben az uniós jog azt írja elő – az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott, géppel olvasható formátumban nyújtandóak be.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a jelzálog-hitelintézet valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott metaadatok,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés d) pontjaiban meghatározott metaadatok,

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásával összefüggésben a jelzálog-hitelintézet egyedi jogalany-azonosító kódot (LEI) szerez be.

(5) Az (1) bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el.”

21. § (1) A Jht. 26 § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ez a törvény

a) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.”

(2) A Jht. 26 § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ez a törvény

a) az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2160 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

7. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

22. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) IX. Fejezete a következő 154/C. §-sal egészül ki:

„154/C. § (1) A 95/E. § (1) bekezdésének vagy a 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozó az éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak, az IFRS-ek szerinti éves beszámolónak, az IFRS-ek szerinti összevont (konszolidált) éves beszámolónak, a könyvvizsgálói jelentésnek, a fenntarthatósági jelentésnek, az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésnek, a bizonyossági véleménynek (a bizonyossági jelentésnek) és adott esetben a nyilatkozatnak, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésnek, valamint a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentésnek a közzétételével egyidejűleg teljesíti az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ESAP rendelet) 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek történő benyújtási kötelezettségét, az információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(2) Az (1) bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a céginformációs szolgálat jár el az ESAP rendelet előírásainak alkalmazásával.”

23. § (1) Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„k) az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-ai (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

(2) Az Szt. 175. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-ai (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

24. § Az Szt. 177. §-a a következő (116) bekezdéssel egészül ki:

„(116) A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvénnyel megállapított 154/C. § (1) bekezdése szerinti információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetőségét 2028. január 10-étől kell biztosítani.”

8. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

25. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 127. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„127. tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével végzett, a dematerializált értékpapír jogosultjának azonosítását szolgáló eljárás,”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 130b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„130b. vállalati kötvény: hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, befektetési vállalkozásnak, kollektív befektetési forma kezelőjének, ezen intézmények magyarországi székhellyel rendelkező fióktelepének nem minősülő jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe által kibocsátott, dematerializált formában előállított kötvény,”

26. § (1) A Tpt. 12/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a vállalati kötvény kibocsátója e törvény által lehetővé tett esetben el kíván térni e törvénynek a kötvényesi gyűlésre vonatkozó szabályaitól, akkor az eltérésre érvényesen a kötvényben kerülhet sor.”

(2) A Tpt. 12/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A kötvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséért vállalt kezesség egyoldalú jognyilatkozatként is érvényes, amennyiben a kötvény tartalmazza a kezességvállaló nyilatkozatát és aláírását. Ebben az esetben a kezesség érvényesítésére a kötvény mindenkori jogosultja jogosult.”

(3) A Tpt. 12/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a kötvényben foglalt kötelezettség teljesítését garancia biztosítja, és a garantőr arra vállalt kötelezettséget, hogy a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott feltételek teljesülése esetén a kötvény mindenkori jogosultjának fizet, a garancia tényét a kötvényen fel kell tüntetni. Ebben az esetben a garancia érvényesítésére a kötvény mindenkori jogosultja jogosult.”

(4) A Tpt. 12/B. §-a a következő (11)–(16) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A (10) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat, illetve vállalati kötvény módosítása esetén a 8. § (1) bekezdése szerinti új okirat mellett a központi értéktárnál letétbe helyezi a garanciavállaló nyilatkozat, illetve a garanciaszerződés egy eredeti példányát, a kötvényen már feltüntetett garancia visszavonása és új garanciavállaló nyilatkozat kiállítása, illetve a garanciaszerződés módosítása esetén az új garanciavállaló nyilatkozat, illetve a módosított garanciaszerződés eredeti példányát.

(12) A garanciavállaló nyilatkozat, illetve garanciaszerződés őrzéséért a központi értéktár által felszámított díj a kibocsátót terheli.

(13) Tekintet nélkül a garanciavállaló nyilatkozat visszavonására vagy a garanciaszerződés egyéb okból történő megszűnésére, a központi értéktár a garanciavállaló nyilatkozatot, illetve a garanciaszerződést az abban megjelölt lejáratot követő 5 évig, amennyiben erről igazolt információ nem áll rendelkezésére, a kötvény lejáratát követő 5 évig megőrzi. Ezt követően a központi értéktár a garanciavállaló nyilatkozat, illetve a garanciaszerződés eredeti példányát archiválja.

(14) A központi értéktár a kibocsátó hozzájárulása hiányában

a) amennyiben a központi értéktár ügyfele ezt kéri, részére,

b) amennyiben a nem központi értéktári ügyfél a Bszt.-ben meghatározott ügyfélként az értékpapír-számlavezetőtől ezt kéri, az értékpapír-számlavezető részére

bocsátja rendelkezésre a letétben őrzött garanciavállaló nyilatkozat vagy garanciaszerződés hiteles másolatát, igazolva, hogy az a letétben őrzött garanciavállaló nyilatkozattal vagy garanciaszerződéssel megegyező.

(15) Amennyiben a kibocsátó a (11) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a központi értéktár a 9. § (1) bekezdése szerinti megbízás teljesítését megtagadja, a kötvényt nem állítja elő. Vállalati kötvény módosítása esetén, amennyiben a kibocsátó a (11) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a központi értéktár a 12/D. § (8) bekezdése szerinti megbízás teljesítését megtagadja, a vállalati kötvényt nem módosítja.

(16) A központi értéktár a (11) bekezdés szerinti szolgáltatása részletszabályait, valamint a (14) bekezdés szerinti tájékoztatás feltételeit és módját üzletszabályzatában és szabályzatában írja elő.”

27. § A Tpt. III. Fejezete a 12/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A vállalati kötvény módosítása

12/C. § (1) A vállalati kötvény módosításáról a kötvényesi gyűlés jogosult határozni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a vállalati kötvény eltérő rendelkezése hiányában a vállalati kötvénysorozat elnevezésének, össznévértékének és darabszámának, valamint a kibocsátó közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott adatainak megváltozása esetén a vállalati kötvény adatai módosításához nem szükséges a kötvényesi gyűlés határozata, a központi értéktár a kibocsátó megbízása alapján intézkedik a megváltozott adat vállalati kötvényen történő átvezetéséről.

(3) A kötvényjogosultak a kötvényesi gyűlés keretében

a) személyes jelenlét mellett, ideértve az elektronikus hírközlő eszköz útján való döntéshozatalt is, vagy

b) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat útján

hozhatnak határozatot.

(4) A kötvényesi gyűlésen a kötvényjogosultat az adott kötvénysorozatba tartozó vállalati kötvényei névértékének a vállalati kötvény kötvénysorozatának össznévértékéhez viszonyított arányában illeti meg szavazati jog, azzal, hogy a szavazati joghoz kapcsolódó össznévérték számítása, a határozatképesség és a döntéshozatal során figyelmen kívül kell hagyni azon vállalati kötvényeket, amelyek jogosultja a kibocsátó.

(5) A kötvényjogosult szavazati jogát határozati javaslatonként azonos tartalmú szavazattal gyakorolhatja. A kibocsátót a kötvényesi gyűlésen nem illeti meg szavazati jog.

12/D. § (1) A kötvényesi gyűlés határozathozatalát a kibocsátó jogosult kezdeményezni oly módon, hogy a kötvényesi gyűlésre a vállalati kötvénysorozatba tartozó valamennyi kötvény jogosultját (a továbbiakban: valamennyi kötvényjogosult) a határozati javaslatot tartalmazó meghívó Cégközlönyben való közzétételével meghívja. A határozati javaslatokat olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a tárgyalni kívánt témakörökben valamennyi kötvényjogosult ki tudja alakítani álláspontját. A meghívó részeként a kibocsátó közzéteszi a 8. § (1) bekezdése szerinti új okirat tervezetét, megjelölve a módosuló rendelkezéseket. A kibocsátó a meghívóban meghatározza a 12/C. § (3) bekezdése szerinti döntéshozatal módját, a kötvényesi gyűlés helyét és idejét. A 12/C. § (3) bekezdés a) pontja szerinti döntéshozatal esetén a meghívó közzététele és a kötvényesi gyűlés között legalább három, de legfeljebb húsz munkanap telik el. A meghívó közzétételére vonatkozó kötelezettség nem érinti a kibocsátót egyéb jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettséget.

(2) A nem szabályosan összehívott kötvényesi gyűlésen akkor hozható határozat, ha a kötvényesi gyűlésen valamennyi kötvényjogosult részt vesz, és a kötvényesi gyűlés megtartásához hozzájárul.

(3) A kötvényesi gyűlésen az vehet részt, aki a meghívó Cégközlönyben történő közzététele napján kötvényjogosultnak minősült. A kibocsátó a kötvényesi gyűlésen részt vesz. A kibocsátó a kötvényjogosultak személyét tulajdonosi megfeleltetés alapján határozza meg. A vállalati kötvénynek a határozati javaslat Cégközlönyben történt közzététele napját követő átruházása nem érinti a tulajdonosi megfeleltetés szerinti kötvényjogosultnak azt a jogát, hogy a kötvényesi gyűlésen részt vegyen és szavazati jogát gyakorolja.

(4) A kibocsátó határozati javaslata akkor minősül elfogadottnak, ha a kötvényesi gyűlésen valamennyi kötvényjogosult részt vett, és azt valamennyi kötvényjogosult elfogadta. A kibocsátó eltérő határozatképességi és határozathozatali arányt is meghatározhat a kötvényben. Semmis az a rendelkezés, amely a tőketartozást, a visszafizetés pénznemét, a futamidőt, a törlesztési időpontokat vagy a kamatozást érintő határozathozatalt a szavazati joghoz kapcsolódó össznévértékhez viszonyított háromnegyedes szótöbbségnél, minden egyéb határozat meghozatalát a szavazati joghoz kapcsolódó össznévértékhez viszonyított egyszerű többségnél alacsonyabb határozathozatali aránnyal teszi lehetővé.

(5) A kötvényesi gyűlés a kibocsátó által közzétett határozati javaslatról jogosult határozni. A kötvényesi gyűlés a határozati javaslattól eltérő javaslatról is határozhat, ha a kötvényesi gyűlésen valamennyi kötvényjogosult részt vesz és a határozati javaslat tárgyalásához hozzájárul.

(6) A kötvényesi gyűlésről az azt követő három munkanapon belül jegyzőkönyv készül, amelyet a kötvényjogosultak által választott személy és a kibocsátó aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza a kötvényesi gyűlés helyét és idejét, a döntéshozatal módját, a jegyzőkönyvvezető nevét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, a kötvényesi gyűlésen elhangzott indítványokat, a határozati javaslatokat minden határozat esetében, az elfogadott határozatokat, ideértve a 8. § (1) bekezdése szerinti új okirat tervezetét és az azokra leadott szavazati jog mértékét, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A kibocsátó biztosítja, hogy a jegyzőkönyvet a kötvényjogosultnak minősülő személyek megtekinthessék. A kibocsátó a kötvényesi gyűlés jegyzőkönyvét a saját dokumentumai között megőrzi.

(7) A kibocsátó a kötvényesi gyűlést követő három munkanapon belül intézkedik az elfogadott határozat Cégközlönyben történő közzététele iránt. Ha a kötvényesi gyűlésen hozott határozat eltér a kibocsátó által indítványozottól, akkor a kibocsátó a közzétételben arról is nyilatkozik, hogy elfogadja-e a kötvényjogosultak által indítványozott módosítást, és amennyiben elfogadja, közzéteszi a 8. § (1) bekezdése szerinti új okirat módosított tartalommal elkészített tervezetét.

(8) A kibocsátó a kötvényesi gyűlést követő négy munkanapon belül elhelyezi a 8. § (1) bekezdése szerinti új okiratot a központi értéktárban, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat a vállalati kötvény módosításával.

(9) A központi értéktár a (8) bekezdés szerinti megbízást akkor teljesíti, a vállalati kötvény adatait akkor módosítja, ha valamennyi alábbi feltétel együttesen teljesül:

a) a módosítási eljárás megfelelt az e törvényben, illetve a vállalati kötvényben rögzítetteknek,

b) a kibocsátó által az (1) vagy a (7) bekezdésnek megfelelően közzétett új okirat tervezete megegyezik a kibocsátó által a (8) bekezdés szerint a központi értéktárban elhelyezett új okirattal, és az új okiratba foglalt változás megfelel a kötvényesi gyűlés jegyzőkönyvbe foglalt, elfogadott határozatának, valamint

c) a központi értéktárat a bíróság a (7) bekezdés szerinti közzétételtől számított öt munkanapon belül nem értesítette arról, hogy a határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet terjesztettek elő.

(10) Ha a bíróság értesítette a központi értéktárat arról, hogy a határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet terjesztettek elő, a központi értéktár akkor módosítja a vállalati kötvényt, ha a kibocsátó igazolta, hogy a határozat hatályon kívül helyezése iránti per jogerősen lezárult, és a bíróság a határozatot nem helyezte hatályon kívül.

(11) A központi értéktár a vállalati kötvény adatainak módosításáról tájékoztatja az értékpapírszámla-vezetőket. Az értékapírszámla-vezetők – a központi értéktárnak a módosításról szóló értesítését követően haladéktalanul – értesítik a kötvényjogosultakat a módosításról.

(12) Az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (4) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetek szerint tájékoztató közzététele nélkül nyilvánosan forgalomba hozott vállalati kötvény a kötvényesi gyűlés határozathozatalának kezdeményezésére, a kötvényesi gyűlésen való részvételre és a kötvényesi gyűlés határozatának közzétételére az (1), (3) és (7) bekezdéstől eltérő szabályokat is megállapíthat. Ebben az esetben a vállalati kötvényben rögzített eltérő szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a kibocsátó a kötvényesi gyűlésre szóló meghívót az (1) bekezdésben meghatározott tartalommal a kötvényesi gyűlés időpontját megelőzően megfelelő időben és a vállalati kötvényben meghatározott módon a kötvényjogosultak tudomására hozza, lehetővé téve, hogy a kötvényjogosultak a kötvényesi gyűlésen tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A kibocsátó az elfogadott határozatot és – a határozati javaslattól eltérő határozat elfogadása esetén – az új okiratot köteles a meghívóval azonos módon a kötvényesi gyűlésen részt vevő kötvényjogosultak tudomására hozni. A vállalati kötvény eltérő szabálya hiányában az (1), (3) és (7) bekezdés alkalmazandó.

(13) A (12) bekezdés szerinti esetben, a (9) bekezdéstől eltérően az (1) és (7) bekezdés szerinti közzététel hiányában a központi értéktár a (8) bekezdés szerinti megbízást akkor teljesíti, a vállalati kötvény adatait akkor módosítja, ha valamennyi alábbi feltétel együttesen teljesül:

a) a módosítási eljárás megfelelt az e törvényben és a vállalati kötvényben rögzítetteknek,

b) a kibocsátó által a (8) bekezdés szerint a központi értéktárban elhelyezett új okiratba foglalt változás megfelel a kötvényesi gyűlés jegyzőkönyvbe foglalt, elfogadott határozatának és

c) a bíróság a kötvényesi gyűlés határozatának meghozatalától számított tizenkettő munkanapon belül nem értesítette arról, hogy a határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet terjesztettek elő.

12/E. § (1) A kötvényjogosult a 12/C. § (3) bekezdés a) pontja szerinti döntéshozatalra összehívott kötvényesi gyűlésen kötvényesi jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz útján is gyakorolhatja.

(2) A kibocsátó a 12/C. § (3) bekezdés a) pontja szerinti döntéshozatalra összehívott kötvényesi gyűlésen köteles biztosítani az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközök alkalmazása során a kötvényjogosultak azonosítását, továbbá a kötvényjogosultak és a kibocsátó közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. A kibocsátó a meghívóban tájékoztatja a kötvényjogosultakat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásának feltételeiről és módjáról.

12/F. § (1) A 12/C. § (3) bekezdés b) pontja szerinti döntéshozatalra összehívott kötvényesi gyűlésre a 12/D. § rendelkezései a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazandók.

(2) Ha a kibocsátó a 12/C. § (3) bekezdés b) pontja szerinti döntéshozatalra összehívott kötvényesi gyűlést kezdeményez, a kibocsátó a szavazati jogok 10%-ával rendelkező kötvényjogosultaknak a döntéshozatal kezdeményezése közzétételétől számított három napon belül írásban előterjesztett kérelmére köteles összehívni a személyes jelenlét melletti kötvényesi gyűlést.

(3) A 12/D. § (1) bekezdésétől eltérően a meghívó nem tartalmazza a kötvényesi gyűlés helyét, de tartalmazza a javaslatot a jegyzőkönyvet hitelesítő személyre és a kötvényesi gyűlés idejeként a határozati javaslat elfogadására nyitva álló határidőt.

(4) A 12/D. § (6) bekezdésétől eltérően a jegyzőkönyv tartalmazza – a kötvényesi gyűlés idejeként – a határozati javaslat elfogadására nyitva álló határidőt, a 12/C. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot tevő kötvényjogosultak és az általuk képviselt szavazati jog mértékét.

(5) A kötvényjogosultak a határozati javaslatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli nyilatkozatban, a Cégközlönyben történt közzétételtől számított tizenöt napos jogvesztő határidőben fogadhatják el. Az elfogadó nyilatkozatnak a határidőben meg kell érkeznie a kibocsátóhoz. A kibocsátó a meghívóban az elfogadásra eltérő határidőt is meghatározhat, azzal, hogy ha a kibocsátó az elfogadásra harminc napnál hosszabb határidőt állapít meg, akkor az elfogadásra nyitva álló határidő harminc nap.

(6) A nem szabályosan összehívott kötvényesi gyűlésen nem hozható határozat.

(7) A kötvényesi gyűlés kizárólag a kibocsátó által közzétett határozati javaslatról jogosult határozni.

12/G. § (1) A kötvényjogosult a kötvényesi gyűlés által hozott határozat hatályon kívül helyezése iránt a határozatnak a Cégközlönyben történt közzétételétől számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül keresetet indíthat a kibocsátóval szemben, ha a határozat jogszabálysértő vagy a kötvényesi gyűlésre vonatkozóan a vállalati kötvényben foglalt szabályokba ütközik. Ha a kötvényesi gyűlés határozatát a Cégközlönyben nem tették közzé, a határozat hatályon kívül helyezése iránt a határozat meghozatalától számított tíz munkanapos jogvesztő határidőn belül indítható kereset a kibocsátó ellen. A perben a Pp. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A per megindítására az a kötvényjogosult jogosult, aki a kötvényesi gyűlésen részvételi jogosultsággal rendelkezett. Nem jogosult per indításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

(3) A perre a kibocsátó székhelye szerinti törvényszéknek van hatásköre és kizárólagos illetékessége. A bíróság a keresetlevél beérkezését követő munkanapon értesíti a központi értéktárat arról, hogy a kötvényesi gyűlés határozatának hatályon kívül helyezése iránt keresetet terjesztettek elő és e tényről a Cégközlönyben tájékoztatást tesz közzé.

(4) A határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet, kivéve, ha ugyanazon határozat hatályon kívül helyezése iránt több kötvényjogosult is pert indít, amely esetben a bíróság elrendeli ezen perek egyesítését.

(5) A bíróság a per minden szakaszában soron kívül jár el.

(6) Ha a kötvényesi gyűlés meghívóját a Cégközlönyben közzétették, a felperes a (2) bekezdésben meghatározott perindítási jogát azzal igazolja, hogy a keresetlevél mellékleteként csatolja az értékpapírszámla-vezető által kiállított igazolást arról, hogy a kötvényesi gyűlés meghívójának Cégközlönyben történő közzététele napján kötvényjogosultnak minősült.

(7) Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedését követően válik tárgyalásra alkalmassá, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(8) A bíróság a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg közli a keresetet az alperessel, és felhívja a feleket, hogy az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is, hogy a keresetre legkésőbb a tárgyaláson adja elő az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát.

(9) Ha az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni, és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével helyt ad a keresetnek, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye.

(10) Az alperes legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját három nappal megelőzően írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, feltéve, hogy azt egyidejűleg – ajánlott elsőbbségi postai küldeményként – a felperesnek is megküldi, és ennek tényét igazolja. Az e rendelkezések megsértésével teljesített perbeli cselekmények hatálytalanok.

12/H. § (1) A perben nincs helye

a) kereset- és ellenkérelem-változtatásnak,

b) bírósági meghagyás kibocsátásának,

c) viszontkereset előterjesztésének,

d) a Pp. 178. §-a alkalmazásának,

e) a hiánypótlásra megszabott határidő meghosszabbításának.

(2) A perfelvételi tárgyalás legfeljebb egy alkalommal halasztható el, kizárólag akkor rendelhető el, ha a perfelvétel lezárásának elháríthatatlan eljárásjogi vagy a bíróság, illetve a fél körülményeiben, működésében rejlő objektív akadálya van. A folytatólagos perfelvételi tárgyalás időpontját nyolc napon belüli határnapra kell kitűzni.

(3) Beavatkozás bejelentésére legkésőbb a perfelvételi tárgyalásig kerülhet sor.

(4) Az érdemi tárgyalás és a folytatólagos érdemi tárgyalás kitűzésére meghatározott határidő egy hónap.

(5) A bíróság az ítéletét annak meghozatalától számított nyolc napon belül foglalja írásba, az ítélet meghozatalát legfeljebb nyolc napra halasztja el. Ha a kötvényesi gyűlés határozata jogszabályt sért vagy a vállalati kötvénybe ütközik, a bíróság a kötvényesi gyűlés határozatát hatályon kívül helyezi. A kötvényesi gyűlés határozatának hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a kibocsátóra és valamennyi kötvényjogosultra kiterjed.

(6) A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított nyolc nap. A másodfokú bíróság a fellebbezésről tárgyaláson kívül határoz.

(7) A jogerős ítélettel szemben perújításnak, valamint felülvizsgálatnak nincs helye.

(8) A bíróság az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedését követő munkanapon megküldi a határozatot a központi értéktárnak és e tényről a Cégközlönyben tájékoztatást tesz közzé.”

28. § A Tpt. „Felügyeleti együttműködés” alcíme a következő 80/B. §-sal egészül ki:

„80/B. § (1) A céltársaság a 66. § (2) bekezdésében, a 73/A. § (4) és (6) bekezdésében, valamint az ajánlattevő és a megbízott befektetési szolgáltató a 69. § (1) bekezdésében meghatározott információkat a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg benyújtja az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a céltársaság, valamint az ajánlattevő és a megbízott befektetési szolgálató valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott metaadatok,

c) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(4) A (3) bekezdés b) pontja alkalmazásával összefüggésben a céltársaság, valamint az ajánlattevő és a megbízott befektetési szolgálató egyedi jogalany-azonosító kódot (LEI) szerez be.

(5) Az (1) bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el.

(6) Ha az e §-ban megjelölt információk magukban foglalják a nem gyűjtőszervezeti minőségben eljáró Felügyelet részére a befolyásszerzés kapcsán benyújtandó, (1) bekezdésben meghatározott információkat, akkor az (1) bekezdésben meghatározott információk – nem az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti – bejelentése teljesítettnek minősül.”

29. § (1) A Tpt. 145. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Ha a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt – az érintett értékpapír gyűjtőszámlán történő nyilvántartására vonatkozó, valamint a (2c)–(2e) bekezdés szerinti lehetséges jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést tartalmazó – felszólítás ellenére nem teljesíti, akkor új számlavezető megbízása hiányában a számlavezető jogosult az értékpapírszámlát megszüntetni, és annak egyenlegét az általa vezetett gyűjtőszámlán saját számlájától elkülönítetten, az értékpapír és annak jogosultja azonosítását is lehetővé tevő módon nyilvántartani a jogosult költségére és veszélyére. A gyűjtőszámlán elkülönített értékpapír vonatkozásában a számlavezetőt kizárólag nyilvántartási és az e §-ban rögzített további kötelezettség terheli az értékpapír jogosultja által megjelölt más értékpapírszámlára történő átutalási megbízás beadásáig. Új számlavezető bejelentéséig a számlavezető által gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján elrendelt tulajdonosi megfeleltetési kötelezettsége a jogosult adatainak átadása tekintetében a számlavezetőnek szünetel, valamint tulajdonosi igazolás kiállítására a számlavezető nem kötelezhető.”

(2) A Tpt. 145. §-a a következő (2c)–(2f) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A számlavezető jogosult a megszüntetett értékpapírszámla-szerződéssel, valamint a gyűjtőszámlán történő nyilvántartással kapcsolatban felmerült, igazolt és lejárt követelését a megszüntetéssel érintett értékpapírszámlához tartozó ügyfélszámlán – ideértve a 148. § szerint alkalmazott számlát is – nyilvántartott pénzeszközökbe beszámítani. Az ügyfélszámlán nyilvántartott pénzeszközök kimerülése esetén, a számlavezető a fennálló követelését meg nem haladó mértékig jogosult értékpapírt értékesíteni az értékpapír jogosultjának gyűjtőszámlán nyilvántartott értékpapírjai közül, és a befolyt ellenértékbe a követelését beszámítani. Az értékesítést a számlavezető

a) tőzsdén,

b) a Felügyelet engedélyével rendelkező, tőzsdétől eltérő szabályozott piacon,

c) befektetési jegy esetében a befektetési jegynek az értékesítés napjára vonatkozó, vagy az értékesítés napján elérhető utolsó, egy jegyre jutó nettó eszközértékén, vagy

d) legalább három, egymástól és a számlavezetőtől független ajánlattevőtől származó árajánlat alapján elérhető legmagasabb áron

végzi el.

(2d) A gyűjtőszámlán és a (2e) bekezdés szerinti központi értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapír után járó kamat, osztalék, illetve más hozam esetében a számlavezető az értékpapír jogosultjával korábban kötött, a (2a) bekezdés alapján megszüntetett számlaszerződésben foglaltak szerint jár el azzal, hogy a kamat, osztalék, illetve más hozam összegébe jogosult beszámítani az értékpapír tulajdonosával szemben fennálló (2c) bekezdésben meghatározott követelését.

(2e) A számlavezető kezdeményezésére a központi értéktár korlátozott rendeltetésű, elkülönítésre szolgáló központi értékpapírszámlát nyit, amelyre az értékpapír jogosultjának gyűjtőszámlán nyilvántartott beszámítás alapjául nem szolgáló olyan értékpapírjai vezethetőek át a korlátozással nem érintett központi értékpapírszámláról, amelyek értékesítése a (2c) bekezdés szerint akadályozott és átvezetésre kerülhetnek a korlátozással nem érintett központi értékpapírszámláról azzal, hogy a számlavezető gyűjtőszámlán történő nyilvántartási kötelezettsége változatlanul fennáll.

(2f) Az e §-ban foglalt rendelkezések szerint jogosult eljárni a számlavezető abban az esetben is, ha az értékpapírszámla-szerződés a számlatulajdonos halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, és az új jogosult e minőségének megállapítását követő egy éven belül nem veszi birtokba az értékpapírt.”

30. § A Tpt. 309. §-a a következő (3)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tőzsde a (2) bekezdés szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg ezen információkat benyújtja az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(4) A (3) bekezdésben szereplő információk megfelelnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja vagy – ha az uniós jog azt írja elő – 2. cikk 4. pontja szerinti formai követelményeknek.

(5) A (3) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a tőzsde valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) a tőzsdének az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalany-azonosító kódja,

c) a tőzsdének az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés d) pontjában meghatározott mérete kategóriánként,

d) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján az információk típusa, és

e) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(6) Az (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásával összefüggésben a tőzsde egyedi jogalany-azonosító kódot (LEI) szerez be.

(7) A (3) bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el.

(8) Ha az e §-ban megjelölt információk magukban foglalják a nem gyűjtőszervezeti minőségben eljáró Felügyelet részére a részesedés megszerzésével, elidegenítésével, illetve módosulásával kapcsolatos, a (2) bekezdésben meghatározott információkat, akkor a (2) bekezdésben meghatározott információk – nem az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti – bejelentése teljesítettnek minősül.”

31. § A Tpt. XXXVIII. Fejezete a következő 326. §-sal egészül ki:

„326. § (1) A tőzsde a 325. § (2) bekezdése szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg ezen információkat benyújtja az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő információk megfelelnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti formai követelményeknek.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a tőzsde valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) a tőzsdének az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalany-azonosító kódja, ha az rendelkezésre áll,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján az információk típusa, és

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(4) Az (1) bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el.

(5) Ha az e §-ban megjelölt információk magukban foglalják a nem gyűjtőszervezeti minőségben eljáró Felügyelet részére a felfüggesztésre vagy törlésre vonatkozó határozatra vonatkozó, a 325. § (2) bekezdésében meghatározott információkat, akkor az (1) bekezdésben meghatározott információk – nem az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti – bejelentése teljesítettnek minősül.”

32. § A Tpt. 330. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Az (5) bekezdéstől eltérően a tőzsde központi szerződő fél által működtetett klíringtagsági rendszerben történő részvétel érdekében befektetési vállalkozást is alapíthat és működtethet.”

33. § A Tpt. a következő 372/A. §-sal egészül ki:

„372/A. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a központi értéktár által a 12/B. § (14) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése érdekében, az ott meghatározott személyeknek történő adatátadás.”

34. § A Tpt. 374/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„374/B. § A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében

a) a tőzsde, a központi értéktár és a központi szerződő fél a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel

b) a központi szerződő fél az adóhatósággal

együttműködési megállapodást köthet.”

35. § A Tpt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 450/H. §-sal egészül ki:

„450/H. § (1) Az e § hatálybalépését megelőzően kibocsátott vállalati kötvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséért vállalt, a vállalati kötvény mindenkori jogosultját jogosító garancia esetében a kibocsátó a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvénnyel (a továbbiakban: 2025. évi C. törvény) megállapított 12/B. § (11) bekezdésében meghatározott kötelezettséget az e § hatálybalépését követő kilencedik hónap utolsó munkanapjáig teljesíti. Ezen kötelezettség elmulasztása a garancia érvényességét nem érinti.

(2) A 2025. évi C. törvénnyel megállapított 12/C–12/H. § – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az e § hatálybalépését követően kibocsátott vállalati kötvényre alkalmazandó.

(3) Az e § hatálybalépését megelőzően kibocsátott vállalati kötvény esetén a kibocsátó és valamennyi kötvényjogosult egyhangúan határozhat a kötvényesi gyűlés szabályainak vállalati kötvénybe való bevezetéséről. A kibocsátó a kötvényesi gyűlést a 12/D. § szerint hívja össze. E vállalati kötvény módosítása esetén a kibocsátó köteles a 8. § (1) bekezdése szerint új okiratot kiállítani és a központi értéktárban elhelyezni, továbbá a központi értéktárat a vállalati kötvény módosításával megbízni.

(4) A 2025. évi C. törvénnyel megállapított 12/B. § (11)–(16) bekezdésében foglaltakat a vállalati kötvénynek nem minősülő kötvények esetében az e § hatálybalépését követő tizennegyedik hónap első napjától kell alkalmazni.”

36. § A Tpt.

a) 12/B. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés h) és j) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés j) pontjában és a (9) bekezdésben” szöveg,

b) 12/B. § (4) bekezdésében a „kötvénytulajdonos” szövegrész helyébe a „kötvényjogosult” szöveg,

c) 145. § (2b) bekezdésében az „a (2a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az e §-ban” szöveg,

d) 307. § (2) bekezdés d) pontjában a „kizáró ok” szövegrész helyébe a „kizáró ok és rendelkezik jó üzleti hírnévvel” szöveg,

e) 336. § (2) bekezdésében az „egyéni alszámlán különítse el, amely egyéni alszámla” szövegrész helyébe az „egyéni alszámlán vagy számlán különítse el, amely egyéni alszámla vagy számla” szöveg,

f) 395. § (4) bekezdés e) pontjában az „(1) bekezdés i) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés d) és i) pontja” szöveg,

g) 405. § (1) bekezdésében az „az 596/2014/EU rendelet szerinti vezetői feladatokat ellátó személyekre” szövegrész helyébe az „az 596/2014/EU rendelet szerinti vezetői feladatokat ellátó személyekre, az 596/2014/EU rendelet szerinti befektetési ajánlások, statisztikák ajánlására, készítésére, terjesztésére vonatkozó szabályozást megsértő személyekre” szöveg

lép.

37. § Hatályát veszti a Tpt.

a) 12/B. § (2) bekezdés h) pontja,

b) 395. § (4) bekezdés d) pontja.

9. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

38. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 2. § (1) bekezdés k) pontjában az „átruházható értékpapírt” szövegrész helyébe a „pénzügyi eszközt” szöveg lép.

10. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

39. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 20. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Törvényben meghatározott esetben a Cégközlönyben közleményként kell továbbá közzétenni:)

„c) azokat a közleményeket, amelyeknek közzétételére törvény közvetlenül a céget, illetve a jogi személyt kötelezi.”

11. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

40. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 4. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 33. § (4) bekezdése, a 44. § (3) bekezdése, a 70. § (2) bekezdése és a 72. § (2) bekezdése szerinti adatoknak, valamint a 158. § (1) bekezdése szerinti információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ESAP rendelet) szerinti gyűjtőszervezetként a kamara jár el az ESAP rendelet előírásainak alkalmazásával.”

41. § A Kkt. 9/E. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 193. § (6) bekezdése és a Rendelet 13a. cikke szerinti információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából az ESAP rendelet szerinti gyűjtőszervezetként a közfelügyeleti hatóság jár el az ESAP rendelet előírásainak alkalmazásával.”

42. § A Kkt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 208/X. §-sal egészül ki:

„208/X. § A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvénnyel megállapított 4. § (9) bekezdése és 9/E. § (4) bekezdése szerinti információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetőségét 2030. január 10-étől kell biztosítani.”

43. § (1) A Kkt. 209. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„d) az Európai Parlament és a Tanács 2023. december 13-i, az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2023/2864 irányelvének”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) A Kkt. 209. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény megállapítja az Európai Parlament és a Tanács 2023. december 13-i, a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló (EU) 2023/2859 rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.”

12. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

44. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 16/A. §-a következő (7)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a (6) bekezdés szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg ezen információkat benyújtja a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvános elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(8) A (7) bekezdésben szereplő információkat az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, vagy – ha az uniós jog azt írja elő – az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott, géppel olvasható formátumban kell benyújtani.

(9) A (7) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) azon foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (4) bekezdés b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója,

c) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (4) bekezdés d) pontja szerint meghatározott mérete kategóriánként,

d) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (4) bekezdés c) pontja alapján besorolt információ típusa,

e) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(10) A (9) bekezdés b) pontjának alkalmazásával összefüggésben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény egyedi jogalany-azonosítót (LEI) szerez be.

(11) A (7) bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el.”

45. § Az Fnyt. 28/D. §-a a következő (11)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a 28/D § (8) bekezdés b) és c) pontja szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg ezen információkat benyújtja az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(12) A (11) bekezdésben szereplő információkat az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, vagy – ha az uniós jog azt írja elő – az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott, géppel olvasható formátumban kell benyújtani.

(13) A (11) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) azon foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója,

c) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés d) pontja szerint meghatározott mérete kategóriánként,

d) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján besorolt információ típusa,

e) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(14) A (13) bekezdés b) pontjának alkalmazásával összefüggésben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény egyedi jogalany-azonosítót (LEI) szerez be.

(15) A (11) bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el.”

46. § Az Fnyt. 90. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„k) az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

47. § Az Fnyt. 91. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„c) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

48. § Hatályát veszti az Fnyt.

a) 45. § (5) bekezdésében az „ , értékpapír forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgával” szövegrész,

b) 76. § (3) bekezdése.

13. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

49. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazandóak a befektetési vállalkozás-csoportra, ha az (EU) 2019/2033 rendelet 1. cikk (2) vagy (5) bekezdése értelmében azon csoporton belül legalább egy befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet hatálya alá tartozik.”

50. § (1) A Bszt. 8/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglaltakat teljesítő befektetési vállalkozás a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély iránti kérelmet nyújt be azon a napon, amikor a következő események bármelyike bekövetkezik:]

„b) eszközei havi összértékének tizenkét egymást követő hónapra számított átlaga legfeljebb harmincmilliárd euró, de olyan csoport tagja, amelynél a csoporthoz tartozó, az EGT-államban letelepedett valamennyi vállalkozás – ideértve azok valamennyi harmadik országban letelepedett fióktelepét és leányvállalatát – egyedi szinten harmincmilliárd eurónál kisebb összértékű eszközzel rendelkezik és befektetési szolgáltatásként sajátszámlás kereskedést vagy pénzügyi eszköz elhelyezését az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalást) végez, a vállalkozások konszolidált eszközeinek összértéke legalább harmincmilliárd euró, és ezen összegek mindkét esetben a megelőző tizenkét egymást követő hónap átlagában kerültek kiszámításra.”

(2) A Bszt. 8/A. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdéstől eltérően, a befektetési vállalkozás kérelmére a Felügyelet eltekinthet a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély megszerzésének követelményétől, figyelembe véve az Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH) a kérelemre vonatkozó véleményét.

(6) A Felügyelet a mentességre vonatkozó kérelem elbírásakor az (5) bekezdés szerinti véleményen túl figyelembe veszi legalább:

a) a csoport szervezeti felépítését, a csoporton belül alkalmazott könyvelési gyakorlatokat, valamint az eszközöknek a csoporton belüli allokációját, ha a befektetési vállalkozás egy csoport része,

b) a befektetési vállalkozás által a székhely szerinti tagállamban és az Európai Unió egészében végzett tevékenységek jellegét, volumenét és összetettségét, illetve a tevékenységek jelentőségét és az azokból fakadó rendszerszintű kockázatot.

(7) A Felügyelet a határozatát közli a befektetési vállalkozással és az EBH-val, megjelölve az EBH véleményétől történő esetleges eltérés indokait. A Felügyelet három évente újra értékeli a határozatát.”

51. § A Bszt. 123/A. §-a a következő (9)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás vagy anyavállalat az ott említett információkat – a javadalmazási politika kivételével – a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg benyújtja a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(10) A (9) bekezdésben szereplő információk az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, vagy – amennyiben az uniós jog azt írja elő – az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott, géppel olvasható formátumban nyújtandóak be.

(11) Az (1) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a befektetési vállalkozás és anyavállalat valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott metaadatok,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés d) pontjában meghatározott metaadatok,

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(12) A (11) bekezdés b) pontjának alkalmazásával összefüggésben a befektetési vállalkozás vagy az anyavállalat egyedi jogalany-azonosító kódot (LEI) szerez be.

(13) A (11) bekezdésében említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el.”

52. § A Bszt. 144/B. §-a a következő (8)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető az (1) és (1a) bekezdés szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg ezen információkat benyújtja az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(9) A (8) bekezdésben szereplő információk megfelelnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti formai követelményeknek.

(10) A (8) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) a befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalany-azonosító kódja, ha az rendelkezésre áll,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján az információk típusa, és

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(11) A (8) bekezdésében említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként az Európai Értékpapír-piaci Hatóság jár el.”

53. § A Bszt.149/A. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdés szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg biztosítja ezen információk az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tételét.

(7) Az (1) bekezdésben szereplő információk megfelelnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti formai követelményeknek.

(8) A (6) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján az információk típusa, és

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(9) Az (1) bekezdésében említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként az Európai Értékpapír-piaci Hatóság jár el.”

54. § A Bszt. 149/B. §-a a következő (7)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a (2) bekezdés szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg ezen információkat benyújtja az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(8) A (7) bekezdésben szereplő információk megfelelnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti formai követelményeknek.

(9) A (7) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalany-azonosító kódja, ha az rendelkezésre áll,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján az információk típusa, és

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(10) A (7) bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el.

(11) Ha az e §-ban megjelölt információk magukban foglalják a nem gyűjtőszervezeti minőségben eljáró Felügyelet részére benyújtandó a felfüggesztésre vagy törlésre vonatkozó határozathoz kapcsolódó, a (2) bekezdésben meghatározott információkat, akkor az (1) bekezdésben meghatározott információk – nem az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti – bejelentése teljesítettnek minősül.”

55. § A Bszt.154/A. §-a a következő (8)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az MTF működtetője a (3) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg ezen információkat benyújtja az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(9) A (8) bekezdésben szereplő információk megfelelnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja vagy – ha az uniós jog azt írja elő – 2. cikk 4. pontja szerinti formai követelményeknek.

(10) A (8) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a kkv-tőkefinanszírozási piacként bejegyzett MTF valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) a kkv-tőkefinanszírozási piacként bejegyzett MTF-nek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalany-azonosító kódja,

c) a kkv-tőkefinanszírozási piacként bejegyzett MTF-nek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés d) pontjában meghatározott mérete kategóriánként,

d) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján az információk típusa, és

e) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(11) A (10) bekezdés b) pontjának alkalmazásával összefüggésben a kkv-tőkefinanszírozási piacként bejegyzett MTF egyedi jogalany-azonosító kódot (LEI) szerez be.

(12) A (8) bekezdésében említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el.

(13) Ha az e §-ban megjelölt információk magukban foglalják a nem gyűjtőszervezeti minőségben eljáró Felügyelet részére a (3) bekezdés c), d) és f) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott információkat, akkor az (1) bekezdésben meghatározott információk – nem az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti – bejelentése teljesítettnek minősül.”

56. § A Bszt. 159. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Felügyelet a befektetési vállalkozások vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg biztosítja ezen információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tételét.

(7) A (6) bekezdésben szereplő információk megfelelnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti formai követelményeknek.

(8) A (6) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a függő ügynök valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) a függő ügynöknek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalany-azonosító kódja, ha az rendelkezésre áll,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján az információk típusa, és

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.”

57. § A Bszt. 161/C. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más EGT-állam befektetési vállalkozása ugyanazon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalata, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el, ha nincs a csoportban hitelintézet és a magyarországi székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás a csoportban.

(9) Ha egy csoport esetében az 575/2013/EU rendelet 18. cikk (3) vagy (6) bekezdése alapján történik a konszolidáció, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el, ha nincs a csoportban hitelintézet, és a legnagyobb mérlegfőösszegű befektetési vállalkozás magyarországi székhelyű.

(10) Ha a csoportban több azonos tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás is van, és a csoportban nincs hitelintézet, akkor a Felügyelet abban az esetben látja el az összevont alapú felügyeleti feladatot, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás mérlegfőösszegének az összege a legmagasabb az egy tagállamban lévő befektetési vállalkozások mérlegfőösszegeinek az összegei közül.”

58. § (1) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„r) a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli vállalathoz tartozó fióktelepek, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1619 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

(2) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„s) az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

(3) A Bszt. 183. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„i) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

59. § A Bszt.

a) 24/D. § (6) bekezdésében a „megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára” szövegrész helyébe a „megküld az EBH számára” szöveg,

b) 38. § (2) bekezdésében az „az átvételi igazolás” szövegrész helyébe az „a teljességi igazolás” szöveg,

c) 55. § (8) bekezdésében a „levélben, faxon” szövegrész helyébe a „levélben” szöveg,

d) 80. § (4) bekezdésében az „öt napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg

lép.

60. § Hatályát veszti a Bszt. 123. § (1) bekezdés f) és i) pontja.

14. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

61. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése, vagy – az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján – az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság vagy egyéni cég alapítása miatti megszűnése okán következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.”

15. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

62. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„14/A. § A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződésben a pénzforgalmi szolgáltató nem köthet ki olyan szerződési feltételt, amely alapján a vele szerződő fogyasztó számára a Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzfelvétel fizetési műveleti értékhatárának felső mértékét napi háromszázezer forintnál alacsonyabb összegben egyoldalúan meghatározza.”

63. § (1) A Pft. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A keretszerződést – ide nem értve a hat hónapnál rövidebb ideje fennálló keretszerződést – az ügyfél díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettség-mentesen – auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is – felmondhatja.”

(2) A Pft. 17. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Fogyasztóval kötött fizetési számla vezetésére irányuló szerződést a pénzforgalmi szolgáltató a tartozás rendezésére vonatkozó, az ügyfél részére igazolható módon megküldött felszólítást követően két hónapos felmondási idővel felmondja, ha a fizetési számlán fél évet meghaladóan nem történik jóváírás, illetve az ügyfél által kezdeményezett terhelés, továbbá fél évet meghaladó késedelmes tartozás áll fenn és egyúttal a fizetési számla egyenlege negatív. A felmondási kötelezettség nem terheli a pénzforgalmi szolgáltatót, ha a fizetési számla

a) a pénzforgalmi szolgáltatóval, vagy azzal azonos – a Hpt. szerinti – csoportba tartozó pénzügyi intézménnyel kötött másik és meg nem szűnt szerződés teljesítési helyeként szolgál,

b) büntetőeljárásban elrendelt zár alá van helyezve,

c) a fizetési számla megszüntetése ellehetetleníti a számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatóval szembeni kötelezettségeinek teljesítését,

d) a fizetési számla megszüntetése hatósági rendelkezés céljával ellentétes vagy annak végrehajtását meghiúsítja, vagy

e) bírósági végrehajtási eljárásban elrendelt biztosítási intézkedés hatálya alatt áll.”

64. § (1) A Pft. 36/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fogyasztó jogosult)

„a) a fizetési számláról legalább az adott naptári hónapban első két alkalommal forintban teljesített, Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzfelvétel együttes összegének háromszázezer forintot meg nem haladó részét a pénzforgalmi szolgáltatótól díjtól és költségtől mentesen igénybe venni, és”

(2) A Pft. 36/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a fizetési számláról adott naptári hónapban első két alkalommal forintban teljesített, Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzfelvétel, illetve a cash-back szolgáltatás igénybevételével történő készpénzátvétel összege együttesen a háromszázezer forintot, illetve negyvenezer forintot meghaladja, a pénzforgalmi szolgáltató a készpénzfelvételnek a háromszázezer forintot, illetve a készpénzátvétel negyvenezer forintot meghaladó összege után számíthat fel díjat vagy költséget.”

(3) A Pft. 36/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési műveletet egészben vagy részben a fogyasztó részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti, a fogyasztó legalább az adott hónapban a fizetési számlára érkező munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelem – különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bér –, a szociális ellátás – különösen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti rendszeres pénzellátás és háztartási munka ellenértéke, a fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, anyasági támogatás – és ösztöndíj erejéig – de legfeljebb háromszázezer forintig – jogosult az (1) bekezdés a) pontja szerinti díjtól és költségtől mentes készpénzfelvételt igénybe venni.”

65. § A Pft. 36/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/B. § (1) A Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján fizetési számláról történő készpénzfelvétel fizetési műveleti értékhatárának felső mértéke – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – műveletenként háromszázezer forintnál alacsonyabb összeg nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik azt a lehetőséget, hogy a készpénzfelvétel napi limitje a keretszerződés alapján háromszázezer forintnál alacsonyabb értékben legyen meghatározva, ha a fogyasztó jogosult a készpénzfelvételi limitet a készpénzfelvétel napjára vonatkozóan legalább háromszázezer forintra megemelni.”

66. § A Pft. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben fenntarthatja magának a jogot a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltására, továbbá a fizetési megbízás visszautasítására a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan vagy csalárd módon történő használatának gyanúja esetén, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztonsága érdekében, illetve, ha a pénzforgalmi szolgáltató műveletkockázat-elemzése alapján csalás gyanúja merül fel. Nem felel a pénzforgalmi szolgáltató az abból eredő károkért, hogy a pénzforgalmi szolgáltató objektív módon igazolható csalásgyanú esetén utasítja vissza a fizetési megbízást vagy tiltja le a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt.”

67. § A Pft. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzforgalmi szolgáltató gondoskodik arról, hogy az ügyfél bármikor díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen megtehesse a 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentését, vagy kérelmezhesse a 39. § szerinti letiltás megszüntetését. A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató legalább telefonon, élőhangos ügyintéző útján, a hét minden napján 0 órától 24 óráig folyamatosan biztosítja, hogy a fogyasztó a bejelentését megtehesse.”

68. § A Pft. 45. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A pénzforgalmi szolgáltató mentesül az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a fizető fél csalárd módon eljárva okozta, vagy a kárt a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta, így különösen ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatához szükséges személyes hitelesítési adatait arra nem jogosult harmadik fél részére átadja vagy megismerhetővé teszi. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója mentesül a (2) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a fizető fél csalárd módon eljárva okozta.

(4) A 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentést követően a pénzforgalmi szolgáltató viseli a kárt az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek, kivéve, ha a fizető fél csalárd módon járt el.”

16. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

69. § (1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 1. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit:)

„a) olyan bérleti- vagy lízingszerződésekre, amelyek nem állapítanak meg vételi kötelezettséget vagy vételi jogot a szerződés tárgya tekintetében,”

(2) Az Fhtv. 1. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit:)

„h) jogszabály szerint nyújtott hallgatói és képzési hitelre.”

(3) Az Fhtv. 1. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit:)

„i) halasztott fizetésre, ha

ia) a termékértékesítő vagy a szolgáltató – anélkül, hogy harmadik fél hitelt ajánlana – időt biztosít a fogyasztónak a termék vagy a szolgáltatás kifizetésére,

ib) a vételárat kamat és egyéb ellenszolgáltatás nélkül kell kifizetni, továbbá a késedelem esetén felszámított kamat nem haladja meg a jegybanki alapkamatot és

ic) a teljes kifizetést a termékértékesítéstől vagy a szolgáltatásnyújtástól számított 50 napon belül kell teljesíteni.”

(4) Az Fhtv. 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak nem minősülő termékértékesítő vagy szolgáltató által kínált halasztott fizetés esetében, ha az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben meghatározott információs társadalommal összefüggő szolgáltatást kínálnak, amelyek távértékesítés keretében kötött szerződések megkötéséből állnak, a (2) bekezdés i) pontjától eltérően e törvény rendelkezéseit abban az esetben nem kell alkalmazni, ha

a) harmadik fél nem kínál vagy nyújt hitelt,

b) a teljes kifizetést a termékértékesítéstől vagy a szolgáltatásnyújtástól számított 14 napon belül kell teljesíteni és

c) a vételárat kamat és egyéb ellenszolgáltatás nélkül kell kifizetni, továbbá a késedelem esetén felszámított kamat nem haladja meg a jegybanki alapkamatot.”

70. § (1) Az Fhtv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hiteltúllépés esetén az 1–3. §, a 13/A. §, a 14. §, a 17/A. §, a 20/B. §, a 26/A. §, a 27. § (1) bekezdése, a 28. § (1) és (2) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése és a 36. § alkalmazandó.”

(2) Az Fhtv. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jelzáloghitelre – ideértve a földterület, vagy meglévő vagy tervezett épület tulajdonjogának megszerzését vagy fenntartását célzó hitelszerződést – a 3/B. §, a 4. § (2) bekezdés f) pontja és (2a)–(2c) bekezdése, az 5/A. §, a 6. §, a 8–11/A. §, a 14. § (3a), (7)–(9) bekezdése, a 14/A. § (3) bekezdés c) pontja, (4b) és (4c) bekezdése, a 14/C. §, a 16. § (1) bekezdése 9., 11., 19., 20., 26. pontja és (4) bekezdése, a 17. § (1) bekezdése, a 19. § és a 20. §, a 21. § és a 22. §, a 23. § (2) bekezdése, a 24. §, a 26. § és a 27/A. § nem alkalmazandó.”

(3) Az Fhtv. 2. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Olyan hitelre, amellyel kapcsolatban a fogyasztónak hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem szükséges fizetnie, a 4. § (2) bekezdés d), f) és g) pontja, a 6. § (6) bekezdése és a 16. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

(8) Ahol e törvény

a) hitelezőt említ, ott a halasztott fizetést biztosító termékértékesítő és szolgáltató,

b) hitelt említ, ott a halasztott fizetés keretében biztosított összeg

is értelemszerűen értendő.”

71. § (1) Az Fhtv. 3. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„1a. építményi hitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított társasházi építményi jogon alapított zálogjog fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön,”

(2) Az Fhtv. 3. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„13. jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön, ideértve a halasztott fizetés vagy más ezekhez hasonló pénzügyi megoldás formájában nyújtott kölcsönt is, továbbá az építményi hitel,”

(3) Az Fhtv. 3. §-a a következő 33–37. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„33. halasztott fizetésről szóló szerződés: a fogyasztóval áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozás (a továbbiakban: termékértékesítő vagy szolgáltató) által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetésről vagy előlegről (kereskedelmi kölcsön) szóló megállapodás, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket,

34. Szerződés: hitelszerződés, halasztott fizetésről szóló szerződés,

35. Szerződés megkötését megelőző tájékoztatás: az a tájékoztatás, amelyet azt megelőzően nyújtanak, hogy a fogyasztót kötné a Szerződés vagy egy kötelező erejű ajánlat, és amelynek segítségével a fogyasztó össze tudja hasonlítani a különböző ajánlatokat, valamint megalapozott döntést tud hozni a Szerződés megkötéséről,

36. adósságkezelési tanácsadási szolgáltatás: személyre szabott szakmai, jogi vagy pszichológiai jellegű segítségnyújtás olyan fogyasztók számára, akik a pénzügyi kötelezettségvállalásaik teljesítése során nehézségekkel küzdenek vagy küzdhetnek,

37. profilalkotás: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott fogalom.”

72. § Az Fhtv. a 3. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A fogyasztók díjmentes tájékoztatása

3/A. § E törvényben előírt minden tájékoztatást a fogyasztók részére díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen kell biztosítani a tájékoztatás nyújtásához használt adathordozótól függetlenül.”

73. § Az Fhtv. a 3/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A megkülönböztetés tilalma

3/B. § (1) A hitelező az EGT-államban tartózkodásra jogosult fogyasztóval szemben állampolgárság vagy tartózkodási hely alapján, vagy az Alapjogi Charta 21. cikkében említett bármely más ok alapján nem alkalmazhat megkülönböztetést a hitelnyújtás feltételei tekintetében a hitelszerződés kérelmezése, megkötése vagy fenntartása során.

(2) Nem sérti az (1) bekezdésben meghatározott követelményt az eltérő hitelfeltételek ajánlása abban az esetben, ha az eltérő feltételeket objektív szempontok megfelelően indokolják.”

74. § (1) Az Fhtv. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció tartalmazza azt a feltűnő figyelmeztetést, hogy „a hitelfelvételnek ára és költségei vannak”, vagy azt, hogy „a hitelfelvétel nem ingyenes”.”

(2) Az Fhtv. 4. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Indokolt esetben, ha a kereskedelmi kommunikációhoz használt adathordozó nem teszi lehetővé az információk vizuális megjelenítését, a (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti adatokat nem szükséges megadni.

(2b) Indokolt esetben, ha a kereskedelmi kommunikációhoz használt elektronikus adathordozó nem teszi lehetővé az információk feltűnő és egyértelmű módon történő vizuális megjelenítését, a fogyasztó számára biztosított a (2) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott információk kattintással, görgetéssel vagy lapozással történő elérése.

(2c) Tilos a hitelre vonatkozó olyan kereskedelmi kommunikáció, amely

a) a fogyasztót azzal ösztönzi a hitel felvételére, hogy az javítja a pénzügyi helyzetét,

b) azt állítja, hogy a fennálló hitelek vagy a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele csak kis mértékben vagy egyáltalán nem befolyásolják a hitelkérelem elbírálását,

c) tévesen azt sugallja, hogy a hitel növeli az anyagi forrásokat, helyettesíti a megtakarításokat, vagy emelheti a fogyasztó életszínvonalát, vagy

d) azt állítja, hogy az árkedvezmény feltétele a hitelfelvétel.”

75. § Az Fhtv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A hitelező és a hitelközvetítő papíron vagy a fogyasztó választása szerinti más tartós adathordozón egyértelmű és érthető általános tájékoztatást nyújt a fogyasztónak a hitelre vonatkozóan. Az általános tájékoztatást, amelyet a hitelező vagy a hitelközvetítő az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben elérhetővé tett, legalább papíron elérhetővé teszi a fogyasztó számára.

(2) Az általános tájékoztatás tartalmazza

a) az általános tájékoztatás kibocsátójának nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét,

b) a felhasználási célokat, amelyekre a hitel fordítható,

c) a hitel lehetséges futamidejét,

d) a hitel kamatozásának típusait, fix kamatozású, referencia-kamatlábhoz kötött vagy kamatperiódusokban rögzített, vagy ezek kombinációja, a kamatozás jellemzőinek rövid ismertetését, beleértve a fogyasztót érintő hatásokat; alkalmazása esetén kamatfelár, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutatót,

e) egy reprezentatív példával a hitel teljes összegét, a hitel teljes díját, a fogyasztó által fizetendő teljes összeget és a teljes hiteldíj mutatót,

f) a hitel teljes díjába bele nem számított, a Szerződéssel kapcsolatban fizetendő további költségeket és díjakat,

g) a hitelező által kínált törlesztési lehetőségeket, beleértve a törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztés gyakoriságát,

h) az előtörlesztés lehetőségét és annak feltételeit,

i) az elállási jog ismertetését,

j) azokat a kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyeket a fogyasztónak igénybe kell vennie a hitel felvételéhez vagy a meghirdetett feltételek melletti felvételéhez, ha van rá lehetőség, annak feltüntetését, hogy a kapcsolódó szolgáltatásokat a hitelezőtől eltérő szolgáltatótól is igénybe lehet venni, és

k) általános figyelmeztetést a Szerződés be nem tartásának lehetséges következményeire.”

76. § Az Fhtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A Szerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása és a Szerződés megkötése tekintetében hozandó megalapozott fogyasztói döntés érdekében a hitelező és a hitelközvetítő az 5. § szerinti felvilágosítás mellett, kellő időben, de azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen ajánlat vagy Szerződés kötné, a fogyasztó részére az általa megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermék tekintetében egyértelmű és érthető, a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást nyújt.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásra kevesebb mint egy nappal azt megelőzően kerül sor, hogy a fogyasztót az ajánlat vagy Szerződés köti, a hitelező és a hitelközvetítő emlékeztetőt küld a fogyasztó részére a Szerződéstől való elállás lehetőségéről és az elállás esetén a 21. §-ban meghatározott eljárásról. A hitelező és a hitelközvetítő az emlékeztetőt papíron vagy a fogyasztó választása szerinti és a Szerződésben meghatározott más tartós adathordozón a Szerződés megkötését vagy a kötelező érvényű ajánlat fogyasztó által történő benyújtását követő egy és hét nap között bocsátja a fogyasztó rendelkezésére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást – az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával – papíron vagy a fogyasztó választása szerinti más tartós adathordozón kell nyújtani. A formanyomtatványon szereplő valamennyi információ egyformán feltűnő.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány első részében, egy oldalon, feltűnő módon megadja a következő elemeket:

a) a hitelező és adott esetben a hitelközvetítő neve,

b) a teljes hitelösszeg,

c) a hitel futamideje,

d) a hitelkamat, vagy ha eltérő körülmények között eltérő hitelkamat alkalmazandó, valamennyi hitelkamat,

e) a teljes hiteldíj mutató és a fogyasztó által fizetendő teljes összeg,

f) meghatározott termék vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén, valamint a kapcsolt hitelszerződés esetén a termék vagy szolgáltatás és annak készpénzára,

g) késedelmes teljesítés esetén felmerülő költségek, azaz a késedelmes teljesítés esetén alkalmazandó kamat és számítására vonatkozó rendelkezések, valamint a nemteljesítés esetén fizetendő díjak,

h) a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összege, a törlesztőrészletek száma és gyakorisága, valamint adott esetben a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendje,

i) a fizetés elmulasztásának vagy a késedelmes teljesítésnek a következményeire vonatkozó figyelmeztetés,

j) az elállás lehetősége vagy hiánya, valamint adott esetben az elállási időszak,

k) az előtörlesztéshez való jog és a hitelező esetleges költségtérítéshez való jogára vonatkozó információ,

l) a hitelező és adott esetben a hitelközvetítő címe, telefonszáma és e-mail címe.

(5) Ha nem lehet a (4) bekezdésben meghatározott elemeket feltűnő módon egy oldalon megadni az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány első részében, akkor legfeljebb két oldalon lehet azokat megadni. Ebben az esetben a (4) bekezdés a)–g) pontjában említett elemek a formanyomtatvány első oldalán jelennek meg.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza a következő elemeket, amelyeket a (4) bekezdésben meghatározott elemek után, azoktól jól láthatóan elválasztva jelenik meg:

1. a hitel típusa,

2. a lehívás feltételei,

3. a hitelkamat és amennyiben eltérő hitelkamatok alkalmazására van lehetőség, az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei, alkalmazása esetén a vonatkozó referencia-kamatláb, kamatfelár, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutató, valamint a hitelkamat módosulásának gyakorisága, feltételei és eljárási szabályai,

4. ha a hitelszerződés eltérő módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő díjak vagy hitelkamat kapcsolódik és a hitelező a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott felvetést használja, annak feltüntetése, hogy a hitelszerződéshez kapcsolódó eltérő lehívási mód magasabb teljes hiteldíj mutatót eredményezhet,

5. a fizetési számlához vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, valamint azon feltételekről, amelyek mellett az említett díjak bármelyike megváltoztatható,

6. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével,

7. adott esetben a közjegyzői díj,

8. a hitelhez kapcsolódó olyan szolgáltatások, amely a Szerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges,

9. a szükséges biztosítékok meghatározása,

10. adott esetben az előtörlesztés 24. § szerinti költségei,

11. a 14. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség,

12. a 9. § szerinti kötelezettség,

13. adott esetben az, hogy az árat személyre szabták automatizált adatkezelés alapján, ideértve a profilalkotást is,

14. a szerződéskötést megelőző tájékoztatásban megadott adatok esetleges időbeli korlátozása,

15. a peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárás igénybevételének lehetősége, az igénybevétel módja,

16. a hitelhez kapcsolódó egyéb kötelezettségek nemteljesítésének következményeire vonatkozó figyelmeztetés,

17. törlesztési ütemterv valamennyi fizetéssel és törlesztéssel, ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokért teljesítendő fizetéseket, amelyben a fizetések és törlesztések – ha eltérő körülmények között eltérő hitelkamat alkalmazandó – a hitelkamat észszerű emelkedésén alapulnak.

(7) Ha a (6) bekezdés 3. pontja szerinti egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatás valamennyi hitelkamatra kiterjed.

(8) Ha a Szerződés az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott referenciamutatóra hivatkozik, a hitelező és a hitelközvetítő az 1. melléklet szerinti formanyomtatványtól elkülönült dokumentumban közli a fogyasztóval a referenciamutatót és annak kezelőjének nevét, valamint következményeit a fogyasztóra nézve. E dokumentum mellékelhető az 1. melléklet szerinti formanyomtatványhoz.

(9) Ha a fogyasztó a rendelkezésére bocsátott adatok alapján megjelöli az általa előnyben részesített hitel jellemzőit, a hitelező és a hitelközvetítő a teljes hiteldíj mutatóról és a fogyasztó által fizetendő teljes összegről ezek alapulvételével nyújt tájékoztatást.

(10) Az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon megjelenített információk következetesek. Azok jól olvashatók, figyelembe véve a használt adathordozó technikai lehetőségeit. Az információk megfelelő módon jelennek meg a különböző csatornákon, figyelembe véve az adott csatorna működtetésének sajátosságait, az egyes csatornák közötti átjárhatóságot.

(11) A hitelező és a hitelközvetítő az e §-ban meghatározott adatokon kívül kizárólag külön dokumentumban, jól olvashatóan adhat tájékoztatást, amely mellékelhető az 1. melléklet szerinti formanyomtatványhoz.

(12) Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben, vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során a hitelező és a hitelközvetítő egyértelműen és tömören tájékoztatja a fogyasztót, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve ha a felek kifejezetten erről állapodnak meg.

(13) E § rendelkezései nem alkalmazandóak arra a termékértékesítőre vagy szolgáltatóra, aki kiegészítő jelleggel végzi a hitelközvetítést. Ez nem érinti a hitelező és a hitelközvetítő kötelezettségét arra, hogy biztosítsa a fogyasztó részére az e § rendelkezéseinek megfelelő tájékoztatást.”

77. § Az Fhtv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelközvetítő a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban és dokumentumokban feltünteti jogosultságának terjedelmét és azt, hogy függő vagy független közvetítőként – egy vagy több hitelező képviseletében – jár el.”

78. § Az Fhtv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § Ha a Szerződés megkötése a fogyasztó kérése alapján a távollévők között kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2025. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Téttv.) szerinti hívás útján történik, a Téttv. 4. §-ában meghatározott tájékoztatás legalább a 6. § (4) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazza. Ilyen esetekben a hitelező és a hitelközvetítő a Szerződés megkötését követően haladéktalanul eleget tesz a 6. és 7. § szerint a fogyasztóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének papíron vagy más tartós adathordozón.”

79. § Az Fhtv. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § A hitelező és a hitelközvetítő világos és érthető módon tájékoztatja a fogyasztót, ha az adatok automatikus feldolgozásán alapuló, személyre szabott ajánlatot tesz.”

80. § Az Fhtv. a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § A hitelező és a hitelközvetítő felhívja a fogyasztó figyelmét arra, ha a Szerződés megkötése – a fogyasztó pénzügyi helyzetére tekintettel – konkrét kockázatot jelent számára.”

81. § Az Fhtv. a 13. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A kéretlen hitelnyújtás tilalma

13/A. § Tilos a fogyasztó részére történő hitelnyújtás a fogyasztó előzetes kérése és kifejezett hozzájárulása nélkül.”

82. § (1) Az Fhtv. 14. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A hitelező a fogyasztó hitelképességét a rendelkezésére álló információk alapján értékeli a felelőtlen hitelezési gyakorlat és a túlzott eladósodottság megelőzése érdekében, és kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a fogyasztónak Szerződés megkötésére, ha a hitelképesség-vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a fogyasztó képes a Szerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

(2) Ha e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérően nem rendelkezik, az információk a fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételén alapulhatnak. A hitelképesség vizsgálata azonban nem alapulhat kizárólag a fogyasztó hiteltörténetén. A hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételéről a hitelező előzetesen papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatja a fogyasztót.

(3) A hitelező a hitelképesség vizsgálatát követően haladéktalanul tájékoztatja a fogyasztót a hitelkérelem elbírálásának eredményéről és adott esetben a fogyasztó által elérhető adósságkezelési tanácsadási szolgáltatásról.”

(2) Az Fhtv. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A hitelező tájékoztatja a fogyasztót arról, ha a hitelkérelem elutasítására az adatok automatikus feldolgozásával került sor és a fogyasztónak az ember által végzett vizsgálathoz való jogáról és a döntés vitatására szolgáló eljárásról.”

(3) Az Fhtv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Szerződés megkötését követően a hitelező nem mondhatja fel, vagy nem módosíthatja a fogyasztó számára hátrányosan a Szerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy a fogyasztó által közölt adatok hiányosak voltak.”

(4) Az Fhtv. 14. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a hitelképesség vizsgálat személyes adatok automatikus feldolgozásával jár, a fogyasztó jogosult emberi beavatkozást kérni a hitelezőtől, ami a következőket jelenti:

a) a fogyasztó a hitelezőtől egyértelmű és érthető magyarázatot kérhet a hitelképesség vizsgálatról, többek között az automatizált személyesadat-kezelés logikájáról és kockázatairól, annak jelentőségéről és a döntésre gyakorolt hatásáról,

b) a fogyasztó kifejezheti saját álláspontját a hitelező felé, és

c) a fogyasztó a hitelképesség vizsgálat és a döntés felülvizsgálatát kérheti a hitelezőtől.

(8) A hitelező tájékoztatja a fogyasztót a (7) bekezdésben meghatározott jogáról.

(9) Termékértékesítő vagy szolgáltató által halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén az (1)–(8) bekezdéstől eltérően a fogyasztó hitelképesség vizsgálata a fogyasztó nyilatkozata alapján is történhet.”

83. § (1) Az Fhtv. 14/A. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően:]

„c) jelzáloghiteltől eltérő hitel esetén a hitelező az arányossági megfontolások figyelembevételével előírhatja a fogyasztó számára, hogy rendelkezzen a Szerződéshez kapcsolódó biztosítással.”

(2) Az Fhtv. 14/A. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A fogyasztók onkológiai betegségeivel összefüggő személyes adatokat a fogyasztók gyógykezelésének végétől számított öt év elteltével nem használhatják fel a Szerződéshez kapcsolódó biztosítás céljából.

(4c) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott, Szerződéshez kapcsolódó biztosítási ajánlatok összehasonlítása érdekében a biztosítási szerződés megkötése előtt a fogyasztónak legalább három napot kell biztosítani anélkül, hogy az ajánlatot megváltoztatnák, és erről a fogyasztót tájékoztatni kell. A fogyasztó a három nap letelte előtt is megkötheti a biztosítási szerződést, ha ezt kifejezetten kéri.”

84. § Az Fhtv. a 14/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Vélelmezett egyetértés tilalma

14/C. § (1) A hitelező és a hitelközvetítő nem vélelmezheti alapértelmezett beállításként – ideértve az előre kipipált jelölőnégyzetet – a fogyasztó Szerződés megkötésére vagy kapcsolódó szolgáltatás megvásárlására vonatkozó szándékát.

(2) A hitelező és a hitelközvetítő biztosítja, hogy a fogyasztónak a Szerződéskötésre vagy a jelölőnégyzetekkel bemutatott kapcsolódó szolgáltatások megvásárlására vonatkozó szándékát olyan egyértelmű és félreérthetetlen cselekmény bizonyítsa, amely önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapul és egyértelmű kinyilvánítása, hogy a fogyasztó jóváhagyja a jelölőnégyzetek tartalmát.”

85. § (1) Az Fhtv. 16. § (1) bekezdés 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A hitelszerződés – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyértelműen és tömören tartalmazza:]

„2. a szerződő felek nevét (cégnevét), levelezési címét (székhelyét), telefonszámát és e-mail címét,

3. a hitelközvetítő nevét (cégnevét), levelezési címét (székhelyét), telefonszámát és e-mail címét,”

(2) Az Fhtv. 16. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hitelszerződés – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyértelműen és tömören tartalmazza:]

„19. az elállási (felmondási) jogot, illetve annak fenn nem állását, azon időszakot, amely alatt az elállási jog fennáll, az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, ideértve a 21. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat, valamint a 21. § (3) bekezdésében meghatározott, az értesítéshez használandó tartós adathordozót,”

(3) Az Fhtv. 16. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hitelszerződés – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyértelműen és tömören tartalmazza:]

„23. rendelkezésre áll-e a fogyasztó számára a szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére olyan lehetőség, amelynek a hitelező aláveti magát, ha igen, igénybevételének módját,”

(4) Az Fhtv. 16. § (1) bekezdése a következő 26–28. ponttal egészül ki:

[A hitelszerződés – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyértelműen és tömören tartalmazza:]

„26. a tartós adathordozó típusát, amelyen a fogyasztó választása szerint az alábbi információkat megkapja:

a) a 6. § (2) bekezdésében meghatározott emlékeztetőt,

b) a 18/A. §-ban meghatározott tájékoztatást,

c) a hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a 18. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást,

d) adott esetben a határozatlan idejű hitelszerződés felmondására vonatkozó, a 20. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatást,

27. az adósságkezelési tanácsadási szolgáltatást nyújtók elérhetőségeit, valamint a fogyasztónak szóló ajánlást arra, hogy törlesztési nehézségek esetén vegye fel a kapcsolatot az ilyen szolgáltatást nyújtókkal,

28. adott esetben egyéb szerződési feltételeket.”

(5) Az Fhtv. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott információknak jól olvashatóknak kell lenniük igazodva a használt adathordozó technikai lehetőségeihez és különböző eszközökön alkalmas és megfelelő módon kell megjelenniük.”

86. § Az Fhtv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdéstől eltérően a tájékoztatás a hitelkamat változásról rendszeres időközönként is megadható, ha

a) a felek a rendszeres időközönkénti tájékoztatásról állapodtak meg a hitelszerződésben,

b) a hitelkamat referencia-kamatlábhoz kötött,

c) az új referencia-kamatlábat kellő időben és megfelelő módon nyilvánosságra hozzák és

d) az új referencia-kamatlábra vonatkozó tájékoztatás közzétételre kerül,

da) a hitelező ügyfelek számára nyitva álló helyiségében,

db) amennyiben a hitelező honlappal rendelkezik, a honlapján és

dc) amennyiben a hitelező mobilalkalmazással rendelkezik, a mobilalkalmazásán keresztül.”

87. § Az Fhtv. 18/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelező a hitel feltételeinek módosítása előtt tájékoztatja a fogyasztót)

„a) a javasolt módosítás egyértelmű tartalmáról, valamint arról, ha ahhoz a fogyasztó beleegyezése szükséges, vagy jogszabály változása miatt szükséges módosítások magyarázatáról,”

88. § (1) Az Fhtv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelező a fogyasztót a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén rendszeresen, de legalább havonta egyszer papíron vagy a hitelszerződésben meghatározott más tartós adathordozón a (3) bekezdésben foglaltakról tájékoztatja.”

(2) Az Fhtv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdéstől eltérően a tájékoztatás a hitelkamat változásról rendszeres időközönként is megadható, ha

a) a felek a rendszeres időközönkénti tájékoztatásról állapodtak meg a hitelszerződésben,

b) a hitelkamat referencia-kamatlábhoz kötött,

c) az új referencia-kamatlábat megfelelő módon nyilvánosságra hozzák és

d) az új referencia-kamatlábra vonatkozó tájékoztatás közzétételre kerül

da) a hitelező ügyfelek számára nyitva álló helyiségében,

db) amennyiben a hitelező honlappal rendelkezik, a honlapján és

dc) amennyiben a hitelező mobilalkalmazással rendelkezik, a mobilalkalmazásán keresztül.”

(3) Az Fhtv. 19. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hitelező a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret csökkenéséről vagy megszűnéséről a hitelkeret-szerződésben meghatározott módon, legalább harminc nappal a hitelkeret tényleges csökkenését vagy megszűnését megelőzően tájékoztatja a fogyasztót.

(7) Ha a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret csökken vagy megszűnik, a hitelező a végrehajtás megindítása előtt díjmentesen felajánlja a fogyasztó részére, hogy a ténylegesen lehívott összeget – a csökkenés vagy megszűnés mértékéig – 12 egyenlő havi összegben törlessze, kivéve, ha a fogyasztó a hitelt korábban törleszti a hitelkeretre alkalmazott hitelkamattal.”

89. § (1) Az Fhtv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogyasztó a határozatlan idejű hitelszerződést bármikor díjmentesen felmondhatja, kivéve, ha a felek felmondási időről állapodtak meg. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, egy hónapnál hosszabb felmondási idő kikötése semmis.”

(2) Az Fhtv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hitelezőt nem terheli a (4) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kizárja, vagy a tájékoztatási kötelezettség teljesítése Magyarország biztonságát vagy közrendjét sérti.”

90. § Az Fhtv. 20/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hitelező belső szabályzatában rögzíti azokat az átstrukturálási lehetőségeket és eljárásokat, amelyeket a végrehajtási eljárás megindítását megelőzően a fogyasztók részére biztosít. Az átstrukturálási lehetőségek kialakítása során figyelembe veszi többek között a fogyasztó egyéni körülményeit és egyéb lehetőségek között a következőket tartalmazhatják:

a) a Szerződés teljes vagy részleges refinanszírozása,

b) a hitel futamidejének meghosszabbítása,

c) a hitel típusának módosítása,

d) a törlesztési kötelezettség egészének vagy egy részének elhalasztása,

e) a kamatláb módosítása,

f) halasztott törlesztés,

g) a tartozás pénznemének módosítása,

h) a tartozás részleges elengedése és adósságkonszolidáció.”

91. § (1) Az Fhtv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a fogyasztó a 15. és 16. §-sal összhangban a szerződési feltételeket és tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1) bekezdésben meghatározott időponttól eltérően a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja.”

(2) Az Fhtv. 21. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a fogyasztó nem kapta kézhez a 15. és 16. § alapján a szerződési feltételeket és tájékoztatást, az elállási (felmondási) jogát legkésőbb a Szerződés megkötését követő tizenkét hónap és tizennégy nap elteltéig gyakorolhatja, kivéve, ha a fogyasztót a 16. § (1) bekezdés 19. pontjának megfelelően elállási jogáról nem tájékoztatták.

(2b) A hitelhez kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó olyan szerződés esetén, amely tizennégy naptári napot meghaladó határozott időtartamra szóló teljes visszatérítést biztosít, a fogyasztó elállási (felmondási) jogának gyakorlására nyitva álló idő ezen időtartammal meghosszabbodik.”

(3) Az Fhtv. 21. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az elállási (felmondási) jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig – a 16. § (1) bekezdés 19. pontjának megfelelően – postára adja vagy egyéb, a fogyasztó választása szerinti, a Szerződésben meghatározott más tartós adathordozón azt a hitelezőnek elküldi.

(4) A fogyasztó az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a Szerződés szerint megállapított hitelkamatot a hitelezőnek visszafizeti.

(5) A fogyasztó elállása esetén a hitelező a (4) bekezdés szerinti összegen kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak, valamint jogszabály kötelező rendelkezése alapján közigazgatási szervnek és közjegyzőnek a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód.”

(4) Az Fhtv. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hitelhez kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a fogyasztó elállása (felmondása) esetén a kapcsolt hitelszerződés tárgyát képező termék, vagy e termék értékesítéséből származó összeg hitelező részére történő átadása a hitel visszafizetésének minősül.”

92. § (1) Az Fhtv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Előtörlesztés esetén a hitelező csökkenti a hitel fogyasztó által viselt teljes díját arányosan a hitelszerződés fennmaradó időtartamával, illetve összegével. A csökkentés kiszámításakor a hitelező által felszámított hitelkamatot, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást figyelembe kell venni, ideértve a hitelnyújtás időpontjában teljes mértékben kifizetett díjat és költséget is.”

(2) Az Fhtv. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó, a hitel futamidejétől függő hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással.”

93. § Az Fhtv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Nem illeti meg a hitelezőt az (1) bekezdés szerinti költségtérítés, ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal a fogyasztó által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg az ötszázezer forintot.”

94. § (1) Az Fhtv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás esetén a hitelező a fogyasztót rendszeresen tájékoztatja papíron vagy a fogyasztó választása szerint a megállapodásban meghatározott más tartós adathordozón a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, a vonatkozó referencia-kamatlábról, a megállapodás megkötésének időpontjától alkalmazandó díjakról és adott esetben a díjak módosításának feltételeiről.”

(2) Az Fhtv. 26. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A hitelező a következő adatokról tájékoztatja a fogyasztót:)

„e) a visszafizetés határidejéről.”

(3) Az Fhtv. 26. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Rendszeres túllépés esetén a hitelező – amennyiben rendelkezésére áll – tanácsadási szolgáltatásokat nyújt a fogyasztó részére, valamint a fogyasztót díjmentesen az adósságkezelési tanácsadási szolgáltatások felé irányítja.

(6) A hitelező az (1) bekezdés szerinti megállapodásban meghatározott módon tájékoztatja a fogyasztót a túllépés lehetőségének megszűnéséről vagy összegének csökkentéséről legalább harminc nappal a megszűnés vagy csökkentés hatálybalépését megelőzően.

(7) Ha a túllépés lehetősége megszűnik vagy összege csökken, a hitelező a végrehajtás megindítása előtt díjmentesen felajánlja a fogyasztó részére, hogy a ténylegesen lehívott összeget – a csökkenés vagy megszűnés mértékéig – 12 egyenlő havi összegben törlessze, kivéve, ha a fogyasztó a hitelt korábban törleszti a hitelkeretre alkalmazott hitelkamattal.”

95. § Az Fhtv. a 26. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Pénzügyi nehézséggel küzdő fogyasztóval kapcsolatos rendelkezések

26/A. § (1) A hitelező belső szabályzatában rögzíti a pénzügyi nehézségekkel – ideértve a fizetési késedelmet is – küzdő fogyasztó korai azonosítására szolgáló körülményeket, elveket és eljárásokat.

(2) A fogyasztót, akinek vonatkozásában az (1) bekezdés szerint megállapítható, hogy pénzügyi kötelezettségvállalásai teljesítése során nehézségekkel küzd, a hitelező a Családi Csődvédelmi Szolgálat által működtetett adósságkezelési tanácsadási szolgáltatóhoz irányítja.”

96. § Az Fhtv. a 27. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Halasztott fizetést biztosító termékértékesítők vagy szolgáltatók nyilvántartásba vétele és felügyelete

27/A. § (1) A termékértékesítő vagy szolgáltató, amennyiben az általa kínált termékek vagy szolgáltatások megvásárlásához halasztott fizetést kíván biztosítani, kezdeményezi nyilvántartásba vételét a Magyar Nemzeti Banknál, az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltató esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál. A nyilvántartásba vételt igazolja, ha a termékértékesítő vagy szolgáltató személyét a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a honlapján közzéteszi.

(2) A Magyar Nemzeti Bank, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet az e törvény hatálya alá tartozó, halasztott fizetés formájában hitelt nyújtó termékértékesítőkről vagy szolgáltatókról, és felügyeli azokat. A Magyar Nemzeti Bank, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a nyilvántartásban a termékértékesítők, szolgáltatók következő adatait kezeli:

a) a neve, székhelye,

b) a tevékenység végzésének helye,

c) a nyilvántartásba vétel időpontja,

d) a tevékenységi ágazat,

e) vezető állású személyének tisztsége, neve, születési helye, ideje és anyja neve.

(3) A termékértékesítőt vagy szolgáltatót a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmének kézhezvételét követő harminc napon belül nyilvántartásba veszi.

(4) A termékértékesítőt vagy szolgáltatót nyilvántartottnak kell tekinteni, ha a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a nyilvántartásba vételre irányuló kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem teljesítette.

(5) A termékértékesítő vagy szolgáltató a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt követően végezhet az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet.

(6) Nem kell alkalmazni az (1)–(5) bekezdést azon termékértékesítőre vagy szolgáltatóra, aki mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül és

a) kiegészítő jelleggel jár el hitelezőként az általa kínált termékek vagy szolgáltatások megvásárlásához halasztott fizetés formájában nyújtva hitelt,

b) a hitelt kamatmentesen nyújtja és

c) a késedelem esetén felszámított kamat nem haladja meg a jegybanki alapkamatot.”

97. § Az Fhtv. 30. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„d) fogyasztónak nyújtott hitel és pénzügyi lízing nyújtása vagy közvetítése esetén a hitelező, a hitelközvetítő és a közvetítői alvállalkozó eljárására, az általuk foglalkoztatott személyek végzettségére, szakképesítésére, belső képzésére és díjazására vonatkozó előírások részletes szabályait.”

98. § Az Fhtv. a következő 36. §-sal egészül ki:

„36. § A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvénnyel megállapított rendelkezéseket – a 37. §-ban meghatározott kivétellel – nem kell alkalmazni a 2026. november 20-a előtt megkötött Szerződésekre.”

99. § Az Fhtv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § E törvény 18. § (1) és (4) bekezdését, 19. §-át, 20. §-át, 26. § (2), (3)–(5) bekezdését, valamint 28. § (1) és (2) bekezdését a 2026. november 20-án már megkötött határozatlan idejű hitelszerződések esetén alkalmazni kell.”

100. § Az Fhtv. 38. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„a) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 2008/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2225 európai parlamenti és a tanácsi irányelv.”

101. § Az Fhtv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

102. § Az Fhtv.

1. 3. § 10. pontjában a „hitelszerződés kapcsán” szövegrész helyébe a „Szerződés kapcsán” szöveg,

2. 3. § 11. pontjában a „hitelszerződésben meghatározott” szövegrész helyébe a „Szerződésben meghatározott” szöveg,

3. 3. § 14. pontjában a „hitelszerződésben meghatározott” szövegrész helyébe a „Szerződésben meghatározott” szöveg,

4. 3. § 15. pontjában a „kapcsolt hitelszerződés: olyan hitelszerződés,” szövegrész helyébe a „kapcsolt hitelszerződés: olyan Szerződés” szöveg,

5. 3. § 15. pont b) alpontjában a „hitelszerződés” szövegrészek helyébe a „Szerződés” szöveg és a „hitelszerződésben” szövegrész helyébe a „Szerződésben” szöveg,

6. 3. § 18. pontjában a „hitelszerződésben” szövegrészek helyébe a „Szerződésben” szöveg és a „hitelszerződés” szövegrész helyébe a „Szerződés” szöveg,

7. 3. § 27. pontjában a „hitelszerződéshez kapcsolódóan” szövegrész helyébe a „Szerződéshez kapcsolódóan” szöveg,

8. 3. § 29. pont a) alpontjában a „jelzáloghitel-nyújtásban” szövegrész helyébe a „fogyasztónak nyújtott hitel nyújtásában” szöveg, a „jelzálog-hitelezéssel” szövegrész helyébe a „fogyasztónak nyújtott hitelezéssel” szöveg,

9. 3. § 29. pont b) alpontjában a „jelzálog-hitelezéssel” szövegrész helyébe a „fogyasztónak nyújtott hitelezéssel” szöveg,

10. 4. § (1) bekezdésében a „jól hallhatónak kell lennie.” szövegrész helyébe a „jól hallhatónak kell lennie és igazodnia kell a használt adathordozó technikai lehetőségeihez.” szöveg,

11. 4. § (3) bekezdés b) pontjában az „ingatlanra bejegyzett jelzálogjog” szövegrész helyébe az „ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, vagy társasházi építményi jogra bejegyzett zálogjog” szöveg,

12. 4. § (5) bekezdésében a „hitelszerződés megkötéséhez” szövegrész helyébe a „Szerződés megkötéséhez” szöveg,

13. 5. § (1) bekezdését megelőző alcím címében a „hitelszerződés megkötését” szövegrész helyébe a „Szerződés megkötését” szöveg,

14. 5. § (1) bekezdésében a „hitelszerződés megkötését” szövegrész helyébe a „Szerződés megkötését” szöveg, valamint a „hitelszerződés esetleges” szövegrész helyébe a „Szerződés esetleges” szöveg,

15. 5. § (6) bekezdésében a „hitelszerződések és” szövegrész helyébe a „Szerződések és” szöveg,

16. 7. § (2) bekezdésében a „hitelszerződés megkötését” szövegrész helyébe a „Szerződés megkötését” szöveg,

17. 8. § (1) bekezdésében a „hitelszerződés megkötését” szövegrész helyébe a „Szerződés megkötését” szöveg,

18. 8. § (2) bekezdésében a „hitelszerződést” szövegrész helyébe a „Szerződést” szöveg,

19. 8. § (3) bekezdésében a „hitelszerződés megkötését” szövegrész helyébe a „Szerződés megkötését” szöveg,

20. 9. §-ában a „hitelszerződés tervezetét” szövegrész helyébe a „Szerződés tervezetét” szöveg és a „rendelkezésére kell bocsátani” szövegrész helyébe a „papíron vagy más tartós adathordozón rendelkezésére kell bocsátani” szöveg,

21. 14/A. § (1), (2) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában a „jelzáloghitel” szövegrész helyébe a „hitel” szöveg,

22. 14/A. § (1) és (2) bekezdésében a „jelzáloghitel-szerződés” szövegrész helyébe a „Szerződés” szöveg,

23. 14/A. § (4) bekezdésében a „b) pontjában” szövegrész helyébe a „b) és c) pontjában” szöveg,

24. 15. §-át megelőző alcím címében a „hitelszerződés” szövegrész helyébe a „Szerződés” szöveg,

25. 15. §-ában a „hitelszerződés” szövegrész helyébe a „Szerződés” szöveg,

26. 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A hitelszerződés” szövegrész helyébe az „A Szerződés” szöveg,

27. 16. § (1) bekezdés 11. pontjában a „hitelszerződés” szövegrész helyébe a „Szerződés” szöveg,

28. 16. § (1) bekezdés 22. pontjában a „hitelszerződésre” szövegrész helyébe a „Szerződésre” szöveg,

29. 17/B. § (1) bekezdésében a „vonatkozó kikötést is,” szövegrész helyébe a „vonatkozó kikötést is, és ide nem értve a 19. § (6) és (7) bekezdésben foglaltakat” szöveg,

30. 18. § (1) bekezdésében és 19. § (4) bekezdésében a „más tartós adathordozón” szövegrész helyébe a „Szerződésben meghatározott más tartós adathordozón” szöveg,

31. 18/A. § nyitó szövegrészében a „tájékoztatja” szövegrész helyébe a „papíron vagy a Szerződésben meghatározott más tartós adathordozón tájékoztatja” szöveg,

32. 20. § (2) bekezdésében a „más tartós adathordozón” szövegrész helyébe az „a hitelszerződésben meghatározott más tartós adathordozón” szöveg,

33. 20. § (4) bekezdésében a „más tartós adathordozón” szövegrész helyébe a „hitelszerződésben meghatározott más tartós adathordozón” szöveg,

34. 21. § (1) bekezdésében a „hitelszerződéstől” szövegrész helyébe a „Szerződéstől” szöveg, valamint a „hitelszerződést,” szövegrész helyébe a „Szerződést,” szöveg,

35. 22. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „hitelszerződés alapján” szövegrész helyébe a „Szerződés alapján” szöveg,

36. 26. § (3) bekezdésében a „más tartós adathordozón” szövegrész helyébe az „a fogyasztó választása szerint az (1) bekezdés szerinti keretszerződésben meghatározott más tartós adathordozón” szöveg,

37. 38. § d) pontjában a „(2a) bekezdése” szövegrész helyébe a „(8) bekezdése” szöveg

lép.

103. § Hatályát veszti az Fhtv.

a) 1. § (2) bekezdés b) és c) pontja,

b) 2. § (2) bekezdése,

c) 16. § (4) bekezdése,

d) 2. melléklete.

17. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

104. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 26. § (7) bekezdésében a „11–24. cikkének” szövegrész helyébe az „Első rész II. cím 2. fejezetének” szöveg lép.

18. A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény módosítása

105. § A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pktv.) 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vegyes pénzügyi holding társaság kizárólag a legjelentősebb pénzügyi ágazatra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, ha

a) a csoportban a biztosítók felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság egyetért és

b) a vegyes pénzügyi holding társaság megfelel a biztosítási tevékenységről szóló törvény érintett előírásainak, így különösen a kockázat alapú felügyelet tekintetében.”

106. § A Pktv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozás a 8. § (7) bekezdése szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg ezen információkat benyújtja a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő információk megfelelnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja vagy – ha az uniós jog azt írja elő – 2. cikk 4. pontja szerinti formai követelményeknek.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozás valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) a kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozásnak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalany-azonosító kódja,

c) a kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozásnak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés d) pontjában meghatározott mérete kategóriánként,

d) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján az információk típusa, és

e) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásával összefüggésben a kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozás egyedi jogalany-azonosító kódot (LEI) szerez be.

(5) Az (1) bekezdésében említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el.

(6) Ha az e §-ban megjelölt információk magukban foglalják a nem gyűjtőszervezeti minőségben eljáró Felügyelet részére a jogi felépítéséről, az irányításáról és a szervezeti struktúrájáról benyújtandó, 8. § (7) bekezdésében meghatározott információkat, akkor az (1) bekezdésben meghatározott információk – nem az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti – bejelentése teljesítettnek minősül.”

107. § A Pktv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) E törvény

a) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. december 16-ai 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. november 16-ai 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

c) az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

19. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

108. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 4. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az MNB alapvető feladatai közé nem tartozó feladatok az MNB egyéb feladatai, amelyeket – jogszabályban meghatározottak szerint – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat azzal, hogy ez nem akadályozhatja az 1. § (3) bekezdésében és a (9) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását.”

(2) Az Mnbtv. 4. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az MNB a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása tekintetében nyilvánosságra hozza a világos, egyértelmű és jól körülhatárolt működési és stratégiai célkitűzéseit, figyelemmel a beszámolási kötelezettségeire is.”

109. § (1) Az Mnbtv. 13. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatképes, ha szavazásra jogosult tagjainak többsége jelen van. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseit a jelenlévő szavazásra jogosult tagjainak egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntését a Pénzügyi Stabilitási Tanács elnöke, az elnök akadályoztatása esetén az (5) bekezdés b) pontja szerinti alelnökök közül a Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjében kijelölt alelnök írja alá.”

(2) Az Mnbtv. 13. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki

„(9a) A 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörökkel kapcsolatos döntéshozatal során a kizárólag a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök, az MNB elnöke által kijelölt azon vezető, amely ezen alelnök alá tartozik (a továbbiakban együtt: felügyeleti vezető), valamint az MNB elnöke rendelkezik szavazati joggal.

(9b) A felügyeleti vezető kinevezése nem lehet tizennégy évnél hosszabb, továbbá kinevezésükre objektív és átlátható nyilvános kritériumok alapján kerülhet sor, valamint elbocsáthatók, amennyiben már nem felelnek meg a kinevezés kritériumainak. Az elbocsátás okait nyilvánosságra szükséges hozni, kivéve, ha az érintett felügyeleti vezető kifogást emel a nyilvánosságra hozatallal szemben.”

110. § Az Mnbtv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § Az MNB könyvvizsgálója határozott időre, legfeljebb öt évre kaphat megbízást. Ismételt megbízás esetében a könyvvizsgáló megbízásának megszakítások nélküli időtartama nem haladhatja meg a tíz évet. A megbízás lejártát követően négy éven belül a könyvvizsgálónak az MNB könyvvizsgálói feladatának ellátására újabb megbízás nem adható.”

111. § (1) Az Mnbtv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező,

a) globálisan rendszerszinten jelentős intézmények körét összevont alapon, valamint

b) egyéb rendszerszinten jelentős intézmények körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon,

és folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.”

(2) Az Mnbtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az MNB a Hpt. 90. §-a alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal tájékoztatja az Európai Rendszerkockázati Testületet

a) arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények rendszerszintű kockázatát,

b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatásáról, és

c) az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepufferráta mértékéről.”

112. § (1) Az Mnbtv. 35/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok, többek között az éghajlatváltozásból származó makroprudenciális és rendszerkockázatok kialakulásának megelőzése és csökkentése, és a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése, a pénzügyi rendszerek zavarának kockázatából fakadó, a pénzügyi rendszerre és a reálgazdaságra ható súlyos és kedvezőtlen befolyás indokolja, akkor az 575/2013/EU rendeletben nem kezelt, valamint a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepufferkövetelmény és az anticiklikus tőkepufferkövetelmény által nem kezelt kockázatokra, a pénzügyi szektor egy vagy több intézményére a Pénzügyi Stabilitási Tanács a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között rendszerkockázati tőkepufferrátát határozhat meg kitettségekre, intézményekre, intézmények csoportjára.”

(2) Az Mnbtv. 35/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az MNB három százalék vagy az alatti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor a 141/A. § a) pontjában meghatározott tájékoztatást követően – legkorábban harminc nappal – alkalmazhatja azt a Hpt. 92. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kitettségre vonatkozóan azzal, hogy minden EGT-államban lévő kitettségekre azonos rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő kivéve, ha azt egy másik EGT-tagállam által előírt rendszerkockázati tőkepufferrátának a (9) bekezdés szerinti elismerésével került megállapításra.”

(3) Az Mnbtv. 35/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát mérlegelve a 141/A. § a) pontja alapján kapott információkat, és előírhatja a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára annak alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében azzal, hogy

a) ez a rendszerkockázati tőkepufferráta hozzáadódhat az e § szerint alkalmazott rátához, ha eltérő kockázatokra vonatkozik,

b) a magasabb rendszerkockázati tőkepufferráta alkalmazandó, ha azonos kockázatokra vonatkozik.”

113. § Az Mnbtv. 39. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja]

„u) a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvény”

[hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.]

114. § Az Mnbtv. 40. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(20) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) végrehajtását.”

115. § Az Mnbtv. 41. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] végrehajtását]

„a) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 2008/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2225 európai parlamenti és a tanácsi irányelvet,”

[átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) államán belüli jogsértések tekintetében.]

116. § Az Mnbtv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik fél részére – ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak – az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulása alapján továbbíthatóak. Az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulására nincs szükség, ha a kapott adatok továbbítása az MNB vagy a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság döntésével kapcsolatos bírósági-, büntetőeljáráshoz, vagy adójogi eljáráshoz közvetlenül szükséges.”

117. § Az Mnbtv. 75. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában, illetve a 49/D. § (1) bekezdése szerinti végzésében meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, – ha törvény eltérően nem rendelkezik –]

„a) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy, szervezet esetén a 39. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetve bírságot, kényszerítő bírságot szab ki, vagy”

118. § (1) Az Mnbtv. 76. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában és a Bszt. 164. §-ában meghatározott szabálysértés esetén, továbbá az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző jogi személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszközt hitelintézeti engedély hiányában történő végzése tekintetében

a) természetes személy esetében 1 555 850 000 forintig, vagy

b) jogi személy esetében a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző teljes éves nettó árbevételének 10 százalékáig

terjedhet.”

(2) Az Mnbtv. 76. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Az (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásában teljes éves nettó árbevétel a következő, az intézmények felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standarddal összhangban meghatározandó tételek összege:

a) kamatbevételek;

b) kamatráfordítások;

c) kérésre visszafizetendő jegyzett tőke ráfordításai;

d) osztalékbevétel;

e) díj- és jutalékbevétel;

f) díj- és jutalékráfordítások;

g) kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, nettó;

h) az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége, nettó;

i) fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek, nettó;

j) árfolyam-különbözet (nyereség vagy veszteség), nettó;

k) egyéb működési bevétel;

l) egyéb működési költségek.

(5c) Az (5b) bekezdés alkalmazása során a számítás alapjaként a legutolsó olyan éves pénzügyi felügyeleti információt kell figyelembe venni, amely nulla feletti mutatót eredményez. Ha a jogi személy nem tartozik az intézmények felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standard hatálya alá, a figyelembe veendő teljes éves nettó árbevétel a rá vonatkozó számviteli szabályok szerinti teljes éves nettó árbevétel vagy annak megfelelő típusú bevétel. Ha a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, akkor az (5) bekezdés szerinti nettó árbevétel az anyavállalat konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi nettó árbevétele.”

(3) Az Mnbtv. 76. §-a a következő (27a)–(27c) bekezdéssel egészül ki:

„(27a) A Hpt.-ben, az 575/2013/EU rendeletben vagy az MNB által hozott határozatban foglaltak megsértésének megszüntetése, valamint a természetes vagy jogi személyek arra való kötelezése, hogy újra megfeleljenek a megsértett rendelkezéseknek vagy határozatoknak miatt kiszabható kényszerítő bírság

a) jogi személy esetében az átlagos napi nettó árbevétel legfeljebb 5%-a, amelyet folyamatos jogsértés esetén a jogi személy,

b) természetes személy esetén legfeljebb 19 810 000 forint, amelyet folyamatos jogsértés esetén a természetes személy

a jogsértés minden napjára köteles megfizetni mindaddig, amíg a kötelezettség teljesítése nem áll helyre azzal, hogy a kényszerítő bírság az MNB-nek a jogsértés megszüntetését elrendelő és a kényszerítő bírságot kiszabó határozatában meghatározott időponttól számított legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki.

(27b) A kényszerítő bírság heti vagy havi alapon is kiszabható. Ebben az esetben a jogsértés elkövetése szerinti heti vagy havi időszakban kiszabható kényszerítő bírság összege nem haladhatja meg a kényszerítő bírságnak az adott időszakra eső napokra számítható legmagasabb mértékének az összegét. A kényszerítő bírság egy adott időpontban úgy is kiszabható, hogy alkalmazása csak egy későbbi időpontban kezdődik meg.

(27c) A kényszerítő bírságnál az átlagos napi nettó árbevétel az (5b) és (5c) bekezdés szerint meghatározott teljes éves nettó árbevétel 365-öd része.”

(4) Az Mnbtv. 76. §-a a következő (28) és (29) bekezdéssel egészül ki:

„(28) A 260/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5d. cikkében foglaltak megsértése esetén a bírság mértéke:

a) jogi személy esetében a jogi személy előző üzleti évi teljes éves nettó árbevételének legalább 10 %-a,

b) természetes személy esetében legalább 1 950 750 000 forint.

(29) A (28) bekezdés a) pontjának alkalmazása során, amennyiben a jogi személy a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározott anyavállalat vagy bármely olyan vállalkozás leányvállalata, amely ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol az adott jogi személyre árbevételnek a legfelső szintű anyavállalat előző üzleti évi összevont beszámolója szerinti árbevétel tekintendő.”

119. § Az Mnbtv. 90. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az MNB piacfelügyeleti eljárást indít)

„e) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

f) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti „páneurópai egyéni nyugdíjtermék” vagy „PEPP” megjelölést viselő termékek nyilvántartásba vétel nélkül történő kínálásának, illetve forgalmazásának gyanúja esetén [az a)–f) pont a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás].”

120. § (1) Az Mnbtv. 140. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MNB együttműködik

a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladataira tekintettel]

„ag) a tagállami központi bankokkal, a Központi Bankok Európai Rendszerével – ideértve a részére szolgáltatott adatokat is – és az Európai Központi Bankkal mint monetáris hatóságokkal,”

(2) Az Mnbtv. 140. § (4) bekezdés 1. pontja a következő 1.6. alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot)

„1.6. negyedévente a Kbftv. 8. §-a és 11. §-a alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásokról,”

(3) Az Mnbtv. 140. § (4) bekezdés 2. pontja a következő 2.30–2.32. alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

„2.30. a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe részére kiadott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,

2.31. az engedélyezett harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe által nyilvántartott, rendszeres számviteli beszámoló szerinti összes eszköz és forrás értékéről,

2.32. annak a harmadik országbeli csoportnak a megnevezéséről, amelyhez az engedéllyel rendelkező, harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe tartozik.”

121. § (1) Az Mnbtv. 140/A. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az MNB

a) az ÁÉKBV-alapkezelőnek adott befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására és visszavonására vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg és

b) a Kbftv. 174/A. §-ában foglalt szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minden határozat nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg

biztosítja ezen információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tételét.

(4) A (3) bekezdésben szereplő információk megfelelnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti formai követelményeknek.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) azon ÁÉKBV-alapkezelő valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott metaadatok,

c) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(6) A (3) bekezdés b) pontjában szereplő információkat a Kbftv. 137. § (3) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti metaadatok kísérik.”

(2) Az Mnbtv. 140/A. §-a a következő (7)–(21) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az MNB

a) a Bszt. XXVII. Fejezetében foglalt szankciók vonatkozásában – ide nem értve az árutőzsdei szolgáltatókat – az 53. § (1) bekezdés d) és e) pontja és az 53/B. § (5) bekezdése szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg,

b) a Bit. biztosítás- és a viszontbiztosítás-közvetítők, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekre, illetve az általuk végzett tevékenységre vonatkozó előírások megsértése esetén hozott szankciók vonatkozásában az 53. § (1) bekezdés d) és e) pontja, valamint az (5c) bekezdés szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg,

c) a Hpt.-ben foglalt intézkedések, kivételes intézkedések vonatkozásában az 53. § (1) bekezdés d) és e) pontja és az 53/B. § (5) bekezdése szerinti információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg,

d) a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekről és az egyéb rendszerszinten jelentős intézményről az Európai Rendszerkockázati Testület részére a 140. § (4) bekezdés 5. pont 5.4. alpontja szerinti tájékoztatással egyidejűleg,

e) hitelintézethez, befektetési vállalkozáshoz történő felügyeleti biztos kirendelésével egyidejűleg,

f) a Szantv. 96. §-a szerinti szankciós döntés nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg,

g) a jelzáloglevelekre vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazott szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minden határozat és a Jht. 22/B. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg,

h) az Fnytv. 64. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedésekről és megállapított szankciókról szóló információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg,

i) a Bit. 168/A. §, 170. §, valamint 181. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásokra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg,

j) a 76. § (25) bekezdésében meghatározott jogsértések esetében alkalmazott szankciókra vonatkozó, és az ezzel kapcsolatos, a Bszt. 164. § (1) bekezdés x) és y) pontjában, valamint a zs) pont zsh) alpontjában meghatározott minden határozat nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg

(8) Az MNB

a) az ABA kezelésére vonatkozó befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására és visszavonására vonatkozó, valamint a befektetési alapkezelő által kezelt vagy forgalmazott ABA-k listáját érintő információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg,

b) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély, kiadására és visszavonására vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg

biztosítja ezen információk az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tételét. Az e bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként az Európai Értékpapír-piaci Hatóság jár el.

(9) Az MNB a biztosító és a viszontbiztosító tevékenységi engedélyének kiadására és visszavonására vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg biztosítja ezen információk az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tételét. Az e bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság jár el.

(10) A (7)–(9) bekezdésben szereplő információk megfelelnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti formai követelményeknek.

(11) A (10) bekezdéstől eltérően a (7) bekezdés i) pontjában szereplő információk megfelelnek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja vagy – ha az uniós jog azt írja elő – 4. pontja szerinti formai követelményeknek.

(12) A (7) bekezdés a) pontjában szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a szankcióval sújtott személy valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) a szankcióval sújtott személynek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalany-azonosító kódja, ha az rendelkezésre áll,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján az információk típusa, és

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(13) A (7) bekezdés b) pontjában szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a szankcióval sújtott személy valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) a szankcióval sújtott személynek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalany-azonosító kódja, ha az rendelkezésre áll,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján az információk típusa, és

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(14) A (7) bekezdés c)–f) pontjában szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) azon természetes személy vagy intézmény valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) az intézménynek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalany-azonosító kódja, ha az rendelkezésre áll,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján az információk típusa, és

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(15) A (7) bekezdés g) pontjában szereplő információkat Jht. 22/C. § (3) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti metaadatok kísérik.

(16) A (7) bekezdés h) pontjában szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) azon személy valamennyi neve, akivel vagy amellyel szemben a közigazgatási szankciót kiszabták vagy egyéb intézkedést meghozták, és akire vagy amelyre az információk vonatkoznak,

b) amennyiben rendelkezésre áll, azon személynek az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója, akivel szemben a közigazgatási szankciót kiszabták vagy egyéb intézkedést meghozták,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján besorolt információ típusa,

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(17) A (7) bekezdés i) pontjában szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a biztosító és a viszontbiztosító valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott metaadatok,

c) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(18) A (7) bekezdés j) pontjában szereplő információkat a Bszt. 123/A. § (11) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti metaadatok kísérik.

(19) A (8) bekezdés a) pontjában szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) azon ABAK valamennyi neve, és az ABAK által kezelt vagy forgalmazott és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által vezetett jegyzékben szereplő ABA-k valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) az a) pontban szereplő ABAK és ABA az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalany-azonosító,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján besorolt információ típusa,

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(20) A (8) bekezdés b) pontjában szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a befektetési vállalkozás valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) a befektetési vállalkozásnak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalany-azonosító kódja, ha az rendelkezésre áll,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján az információk típusa, és

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.

(21) A (9) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) azon biztosító és viszontbiztosító neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) a biztosító és viszontbiztosító az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalany-azonosító,

c) az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján besorolt információ típusa,

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyes adatokat.”

122. § Az Mnbtv. 141/A. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[Az MNB a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörével kapcsolatosan tájékoztatja]

„c) az Európai Rendszerkockázati Testületet, ha a 35. § alapján egyetlen kitettségcsoport vagy alcsoport esetében sem haladja meg a 3%-ot a tőkepufferráta mértéke, amelybe nem számítandó bele a más EGT-tagállam által megállapított és elismert rendszerkockázati tőkepufferráta.”

123. § Az Mnbtv. 44. alcíme a következő 156/A. §-sal egészül ki:

„156/A. § (1) Ezen alcím alapján az MNB mindent megtesz, hogy a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó munkavállalók és a vezető tisztségviselők tekintetében összeférhetetlenség ne alakuljon ki, ne álljon fenn. Ehhez az MNB szabályzatot és eljárást dolgoz ki a felelősségi körök alapján legalább a következőkre figyelemmel:

a) felügyelt intézmények – ideértve azok anyavállalatát, leányvállalatát és ahhoz részesedési viszonnyal kapcsolódó vállalkozását függetlenül attól, hogy közvetlen vagy közvetett a részesedés – által kibocsátott instrumentummal való kereskedés, kivéve a harmadik felek által kezelt instrumentumokat, ha azok tulajdonosai ki vannak zárva a portfoliókezelésbe való beavatkozásból és a kollektív befektetési formába történő befektetést, amennyiben a harmadik felek, illetve a kollektív befektetési vállalkozások túlnyomórészt nem az e pontban meghatározott intézmények által kibocsátott vagy azokra hivatkozó instrumentumokba fektetnek be,

b) várakozási időszak meghatározása, amely alatt munkaviszony nem létesíthető és szakmai szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés nem köthető:

ba) felügyelt intézményekkel, ideértve azok anyavállalatát, leányvállalatát és ahhoz részesedési viszonnyal kapcsolódó vállalkozását függetlenül attól, hogy közvetlen vagy közvetett a részesedés,

bb) a ba) alpontbeli vállalkozásoknak szolgáltatást nyújtó vállalkozással

bc) érdekérvényesítési vagy lobbiszervezetekkel, amelyekkel az MNB-vel való munkaviszony alatt felelősségi körébe tartozó feladata állt fenn.

(2) A várakozási időszak az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szervezetek felügyeletében való közvetlen részvétel megszűnésének napjától kezdődik. Az MNB biztosítja, hogy a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó munkavállalója és vezető tisztségviselője a várakozási időszak alatt nem rendelkezik hozzáféréssel az adott szervezetre vonatkozó bizalmas vagy érzékeny információkhoz.

(3) A várakozási időszak hossza

a) az (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti szervezetekkel létesített munkaviszony esetén

aa) az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szervezet felügyeletében közvetlenül részt vevő munkavállalóra vonatkozóan legalább 6 hónap,

ab) vezető tisztségviselőre vonatkozóan legalább 12 hónap,

b) az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti szervezetek esetében mind a munkavállalók, mind a vezető tisztségviselők esetében legalább három hónap.

(4) Az MNB az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szervezetek felügyeletében részt vevő munkavállalóval és vezető tisztségviselővel szemben várakozási időszakot írhat elő, ha e személy az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja hatálya alá tartozó valamely szervezet közvetlen versenytársával létesít munkaviszonyt. Az így meghatározott várakozási időszak hossza munkavállaló esetében legalább három hónap, vezető tisztségviselő esetében legalább hat hónap.

(5) A (2)–(4) bekezdéstől eltérően az MNB rövidebb, legalább három hónapos várakozási időszakot alkalmazhat a szervezetek felügyeletében közvetlenül részt vevő munkavállaló esetében, de csak akkor, ha a hosszabb várakozási időszak:

a) különösen a nemzeti munkaerőpiac kis méretére figyelemmel indokolatlanul korlátozná a Felügyelet azon képességét, hogy a felügyeleti feladatainak ellátásához megfelelő vagy szükséges készségekkel rendelkező új munkavállalókat alkalmazzon, vagy

b) az Mt. bármely releváns rendelkezésének a megsértését jelentené.

(6) A Felügyelet az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó munkavállalója és vezető tisztségviselője megfelelő kompenzációra jogosult.

(7) Az MNB 4. § (9) bekezdés szerinti feladatokat ellátó munkavállalója és vezetőségi tisztségviselője érdekeltségi nyilatkozattétel hatálya alá tartozik. E nyilatkozat tartalmazza a részvények, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények vagy kollektív befektetési formák formájában fennálló olyan részesedésekre vonatkozó információkat, amelyek összeférhetetlenségi aggályokat vethetnek fel. Az érintett személy kinevezése előtt, azt követően pedig évente benyújtja érdekeltségi nyilatkozatát. Az érdekeltségi nyilatkozat nem érinti a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó követelményeket.

(8) Ha az MNB 4. § (9) bekezdése szerinti feladatokat ellátó bármely munkavállalója vagy vezető tisztségviselője a munkaviszony létesítésének vagy kinevezésének időpontjában vagy azt követően bármikor olyan instrumentumokkal rendelkezik, amelyek összeférhetetlenséghez vezethetnek, az MNB eseti alapon előírhatja vagy engedélyezheti ezen instrumentumok észszerű időn belüli értékesítését vagy elidegenítését.”

124. § Az Mnbtv. 168. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A díjfizetésre kötelezett – a Hpt. szerinti független közvetítő és a Bit. szerinti többes ügynök és alkusz kivételével – a 167. § (2) bekezdésében meghatározott módon kiszámított változó díj összegét félévente, a tárgyfélévet követő 45. napig utalja át az MNB számlájára. A Hpt. szerinti független közvetítő és a Bit. szerinti többes ügynök és alkusz a változó díj összegét félévente, a tárgyfélévet követő 60. napig utalja át az MNB számlájára.”

125. § Az Mnbtv. a következő 183/I. §-sal egészül ki:

„183/I. § A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvénnyel megállapított 13. § (9b) bekezdését a 2026. január 11-et követően kinevezett felügyeleti vezetőre kell alkalmazni.”

126. § (1) Az Mnbtv. 185. §-a következő 26. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„26. a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvnek az átruházásra vonatkozó megállapodások, a likviditásikockázat-kezelés, a felügyeleti jelentéstétel, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtása, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtás tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/927 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) Az Mnbtv. 185. §-a következő 27. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„27. a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 2008/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2225 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

127. § Az Mnbtv. 186. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében)

„c) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 2008/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2225 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 40. cikk”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

128. § (1) Az Mnbtv.

a) 53. § (4) bekezdésében az „anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben, a Jht.-ban,” szövegrész helyébe az „anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben, a Jht.-ban, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben,” szöveg,

b) 58. § (2) bekezdésében az „1. melléklet 1. pontja” szövegrész helyébe az „1. melléklet” szöveg,

c) 90. § (1) bekezdés a) pontjában a „kriptoeszköz-szolgáltatás,” szövegrész helyébe a „kriptoeszköz-szolgáltatás, eszközalapú token, illetve elektronikuspénz-token kibocsátói tevékenység,” szöveg,

d) 90. § (3) bekezdésében a „39. § (1)–(2a) bekezdésében” szövegrész helyébe a „39. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg,

e) 93. § (1) bekezdésében a „megállapítása esetén” szövegrész helyébe a „megállapítása, illetve a 90. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak esetén” szöveg,

f) 93. § (5) bekezdés a) pontjában a „végzett tevékenység” szövegrész helyébe a „végzett, illetve a 90. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenység” szöveg,

g) 135. § (4) bekezdésében az „évente írásban megállapodnak az MNB által szolgáltatandó további információk köréről.” szövegrész helyébe az „írásban megállapodnak az MNB által szolgáltatandó további információk köréről, amelyet szükség esetén felülvizsgálnak.” szöveg,

h) 142. § (3) bekezdésében a „hatóságokat, szükség” szövegrész helyébe a „hatóságokat, azon EGT-állam felügyeleti hatóságát, amelyben a 2013/36/EU irányelv 21a. cikkével összhangban jóváhagyott pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság van, szükség” szöveg,

lép.

(2) Az Mnbtv.

a) 167. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a megfizetésre” szövegrész helyébe az „a felügyeletidíj-számítást a jogszabály szerinti tartalommal és formában – felügyleti díjbevallásként – a felügyeleti díj megfizetésére” szöveg,

b) 168. § (3) bekezdésében a „negyedévente” szövegrész helyébe a „félévente” szöveg, a „negyedévére” szövegrész helyébe a „félévére” szöveg,

c) 168. § (4) bekezdésében a „negyedéves” szövegrész helyébe a „féléves” szöveg, a „negyedévében” szövegrész helyébe a „fél évében” szöveg

lép.

129. § (1) Hatályát veszti az Mnbtv.

a) 39. § (2a) bekezdése,

b) 45. § h) pontja,

c) 46. § (1) bekezdés c) pontjában az „és (2a)” szövegrész,

d) 48. § (1) bekezdésében az „és h)” szövegrész,

e) 48. § (4) bekezdésében a „ , (2a)” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Mnbtv. 167. § (1) bekezdése.

20. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

130. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § A pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell igazgatósággal és felügyelő bizottsággal.”

131. § (1) Az Fsztv. 28. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy bejelentése tartalmazza:)

„e) a bejelentőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 29. § (5) bekezdés a)–d) és h) pontjában meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 29. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot,”

(2) Az Fsztv. 28. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy bejelentése tartalmazza:)

„h) a 17. § (3) bekezdés a)–f), h) és i) pontjában meghatározott követelmények bemutatását.”

(3) Az Fsztv. 28. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A befolyásoló részesedést szerző tevékenysége, illetve a pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,

b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága,

c) szavazati jogának gyakorlását a Felügyelet – a bejelentés benyújtását megelőző öt éven belül – felfüggesztette vagy

d) természetes személy esetén a 29. § (5) és (6) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn.

(5b) A Felügyelet a befolyásoló részesedés szerzését megtiltja, ha a bejelentő részesedés szerzésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt befolyásoló részesedés szerzése növelheti ennek kockázatát.”

132. § Az Fsztv.

a) 2. § (3) bekezdésében a „13. §” szövegrész helyébe a „12/A. §, a 13. §” szöveg,

b) 28. § (5) bekezdésében a „bejelentést követő” szövegrész helyébe a „hiánytalan bejelentés beérkezésétől számított” szöveg

lép.

21. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

133. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 4. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A külföldi pénzügyi intézmény határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet Magyarországon olyan pénzügyi szolgáltatásokat vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat, amelyekre az illetékes hatóságától engedéllyel rendelkezik, ha az ügyfele vagy partnere

a) lakossági ügyfél, vagy a Bszt. szerinti szakmai ügyfél, amennyiben az adott partner vagy ügyfél valamely 9/A. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás nyújtásának végzése céljából saját kizárólagos kezdeményezése alapján keresi fel a külföldi vállalkozást,

b) hitelintézet, vagy

c) saját vállalkozás-csoportjába tartozó vállalkozás.

(6) Az (5) bekezdés c) pontjának sérelme enélkül az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában nem minősül az ügyfél, illetve partner, vagy a potenciális ügyfél, illetve partner saját kizárólagos kezdeményezése alapján nyújtott szolgáltatásnak, amennyiben a külföldi vállalkozás valamely, saját nevében eljáró szervezeten, vagy a vele szoros kapcsolatban álló szervezeten, vagy ilyen vállalkozást képviselő bármely egyéb személyen keresztül keresi meg ajánlatával az ügyfelet, illetve partnert, vagy potenciális ügyfelet, illetve partnert.”

134. § (1) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: