2025. évi C. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvénymódosítás elsődleges célja a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs jellegű módosítása, míg a javaslatok másik csoportját a pénzügyi szektor állandó változásának, fejlődésének nyomon követésére vonatkozó igény, illetve az elmúlt időszakban felmerült gyakorlati tapasztalatok indokolják.

A törvényjavaslat egyrészt megvalósítja a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvnek az átruházásra vonatkozó megállapodások, a likviditásikockázat-kezelés, a felügyeleti jelentéstétel, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtása, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtás tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/927 európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba történő átültetését.

A befektetési alapkezelési szektort érintően a legfontosabb újítás, hogy az alternatív befektetési alapok (úgynevezett ABA-k) a jövőben kölcsönt nyújthatnak, így új finanszírozási csatornát jelenthetnek a gazdaságban. A kockázatok nyomon követése és mérséklése fontos alappillére a szabályozásnak: ha egy alap kölcsönt nyújt, akkor a jövőben megfelelő eljárásokat és intézkedéseket vezet be ennek érdekében, illetve a kölcsönnyújtó alapoknak szigorú tőkeáttételi korlátoknak is meg kell felelniük. A magyar szabályozás – befektetővédelmi szempontok elsődlegességére tekintettel – megtiltja, hogy a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá tartozó fogyasztók kölcsönt vehessen fel az alapoktól.

Az irányelv átültetése egyéb területeket is érint az alapkezelési szektorban: a piaci turbulenciák nyomán fellépő likviditási problémák kezelése hangsúlyosabbá válik a szabályozásban. Az eddig elérhető likviditáskezelési eszközökön (pl. befektetési jegyek vásárlásának, illetve visszaváltásának felfüggesztése) túl a szabályozás bővíti az elérhető eszközök palettáját. Egy harmonizált lista kerül bevezetésre, az alapkezelők ezen listáról választhatnak bizonyos megkötések figyelembevételével.

Kiegészülnek a letétkezelésre, a kiszervezésre és a felügyeleti jelentéstételre vonatkozó rendelkezések is.

Továbbá, az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek történő megfelelést megvalósító rendelkezéseket is tartalmaz a törvényjavaslat. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2027. július 10-ig létrehozza az úgynevezett egységes hozzáférési pontot, amely egy európai uniós szintű központosított platform a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges információk hozzáférhetővé tétele céljából. A jogharmonizácó az irányelvi előírásoknak megfelelően több szakaszban valósul meg: a tőkepiaci törvény 2025 első féléves módosítása után most egyéb fontosabb pénzügyi tárgyú törvények kerülnek sorra, és írnak elő kötelezettséget az egységes hozzáférési pont részére történő adattovábbítás tekintetében.

A törvényavaslat biztosítja a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 2008/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2225 európai parlamenti és a tanácsi irányelv átültetését. Az irányelv célja, hogy magasabb szintű fogyasztóvédelmet biztosítson a fogyasztói hitelek nyújtása során, és elősegítse az ilyen hitelek belső piacának elmélyítését egy harmonizáltabb uniós szintű jogi keret biztosításával. Az új irányelv célul tűzte ki a 2008/48/EK irányelv egyes cikkeinek pontosabb megfogalmazását, továbbá hatályának bővítését olyan hitelekkel, amelyekre korábban nem kellett alkalmazni a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. A 2008-as irányelv elfogadása óta a fokozódó digitalizáció jelentős változásokhoz vezetett a fogyasztói hitelek piacán. Egyrészt új termékek és piaci szereplők jelentek meg a piacon, másrészt változtak a fogyasztói preferenciák, amelyek szintén szükségessé tették a hatályos szabályozás módosítását, kiegészítését. Az új irányelv számos olyan rendelkezést, követelményt tartalmaz, amelyek a 2008-ban elfogadott irányelvben nem szerepeltek (pl. a megkülönböztetés tilalma, kéretlen hitelnyújtás tilalma, adósságkezelési tanácsadási szolgáltatás).

Az (EU) 2023/2225 irányelv átültetése elsődlegesen a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) módosítása keretében valósul meg, egyes szabályok ugyanakkor szükségessé teszik a Hpt. és az MNBtv. módosítását is.

A 2022-es országgyűlési választási kampányban a baloldali pártszövetség választási kampányát külföldi pénzből, magyar jogi személyeken keresztül finanszírozták. A módosítás célja az, hogy erre még egyszer ne kerülhessen sor.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdése alapján a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által közvetlenül a pártnak nyújtott, a párt által elfogadott mindenféle, akár pénzbeli, akár nem pénzbeli hozzájárulás tilos.

A valójában párt részére történő, de leplezett hozzájárulások kiküszöbölése érdekében a (2a) bekezdés alapján a nem közvetlenül párt részére nyújtott, de párt irányításától nem függetlenül végzett, vagy párt arculattól nem megkülönböztethető módon végzett tevékenység a törvény által tiltott, nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulásnak minősül, amennyiben azt külföldi forrásból finanszírozták.

A szövegpontosítás eredményeként a minimális értékelési időpont közötti időtáv növelésével optimalizálható az értékesítés időpontja az árfolyam változásokra is figyelemmel.

A javaslat a pénztári tagszervezők motivációjának növelése érdekében a tagszervezési jutalék emelését teszi lehetővé.

A javaslat a gazdaságossági szempontok mérlegelésének okán fokozott mértékben teszi lehetővé a pénztárak szervezeti együttműködését.

A pénztárak működési rugalmassága növekszik a vagyonkezelői díj szabad átalakításának lehetőségével.

Tekintettel arra, hogy az értékpapír-forgalmazói vizsga fennállására vonatkozó – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben foglalt – szabályok hatálytalanok, illetve ilyen képzés nincsen, indokolatlan, és a pénzügyi ágazat követelményeivel is ellentétes e követelmény fenntartása.

Az Eximbank külföldi befektetései esetében az adott jog alatti kollektív befektetési formák nem minden esetben befektetési jegyet bocsátanak ki. Erre tekintettel – a tőkekiegyenlítés bevezetésével az eredeti jogalkotói szándékkal összhangban – indokolt kiegészíteni a törvényi felsorolást a befektetési jegyek mellett más jogi formában fennálló érdekeltség megszerzésével.

Szövegismétlés miatti technikai módosítás.

Pontosító rendelkezésen annak érdekében, hogy a központi költségvetésben meghatározott keretszám kizárólag a magyar állam készfizető kezességvállalása mellett nyújtott hitelre, pénzkölcsönre, valamint kötvényre vonatkozzon, azaz ha a Kormány – az Eximtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva – jóváhagy egy kockázatvállalási ügyletet, de állami készfizető kezességvállalásról nem dönt, úgy az ilyen ügyletek összege nem terheli a költségvetést. A javaslat egyértelműsíti továbbá, hogy a központi költségvetési törvény hivatkozott keretét mindig kizárólag azon összegek terhelik, amelyekből az Eximbank Zrt.-nek (a továbbiakban: Eximbank) és így a magyar állam készfizető kezesnek is kötelezettsége származik vagy származhat. Így például egy állami készfizető kezességvállalással biztosított hitel kezesség beváltása nélküli megszűnését követően a hitel összege nem indokolt, hogy továbbra is terhelje a keretet, továbbá az adott ügylet kapcsán már visszafizetett tőkeösszegek vonatkozásában sem keletkezhet már a magyar állam kezesnek fizetési kötelezettsége, ezért nem indokolt ezen összegeket a költségvetési keretterhelés során továbbra is kimutatni.

A kizárólagos állami tulajdonban lévő szakosított hitelintézetekre vonatkozó egyes szabályok egységes kezelése.

A szövegcserés javaslat egyrészt az Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által végezhető pénzügyi szolgáltatási tevékenységek célját pontosítja akként, hogy törli a jogszabály által nem definiált „nemzetközi versenyképesség javításra” vonatkozó szűkítést. Másrészt a javaslat pontosítást tartalmaz az Eximtv. 2. § (1) bekezdéséhez kapcsolódóan, amely módosítás az Eximbank hatásköreinek bővítése nélkül kizárólag a döntési rend egyértelműsítését és a kiemelt ügyletek transzparens, eseti kormánydöntéssel történő jóváhagyásának lehetőségét szolgálja.

A javaslat kiegészíti a lakáscélú felhasználás fogalmát az egyes intézményesített ellátások keretében történő ápolásra, gondozásra rászorult személyek lakhatását biztosító otthonnal, intézménnyel.

A törvényjavaslat a lakástakarékpénztárak részére is engedélyezi kizárólag fedezési céllal derivatívák kötését. A módosítás egyértelművé teszi, hogy származtatott ügyletek kötésére korlátozott körben, csak fedezeti célból van lehetőség és a kockázat csökkenése esetén a derivatív ügyletek volumenét csökkenteni, a kockázat megszűnése esetén pedig a derivatív ügyletet zárni kell.

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a lakástakarékpénztárak a szabad eszközeiket a jövőben állam által garantált értékpapírokba, továbbá az Európai Központi Bank, illetve a nemzetközi fejlesztési bankok által kibocsátott értékpapírokba, valamint az Európai Központi Bank vagy valamely tagállami jegybank által elfogadható fedezetnek minősülő fedezett kötvénybe is elhelyezhessék, ezzel növelve a befektetési lehetőségeiket.

A módosítás kiegészíti a jelzálog-hitelintézet által végezhető tevékenységeket szabályozó rendelkezéseket az építményi hitel nyújtásával. Az építményi hitel lehetővé teszi, hogy már a használatbavételi engedély megszerzése előtt, akár a tervezőasztalról hitelezhetővé váljanak az új építésű társasházak lakásai.

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény előírja, hogy a jelzáloglevélnek tartalmaznia kell a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását. Dematerializált jelzáloglevél esetén eltérésként szükséges rögzíteni, hogy a dematerializált jelzáloglevélnek nincs sorszáma, valamint a tulajdonos nevét az értékpapírszámla tartalmazza.

A javaslat a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosítása keretében rögzíti, hogy az (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv megfelelően egyes információkat a Felügyelet [a kapcsolódó (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti gyűjtőszervezetként] az egységes európai hozzáférési pont részére továbbítja bizonyos metaadatokkal egyetemben.

Jogharmonizációs záradék kiegészítése.

A javaslat előírja, hogy a vállalkozó az éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak, az IFRS-ek szerinti éves és összevont (konszolidált) éves beszámolónak, a könyvvizsgálói jelentésnek, a fenntarthatósági jelentésnek, az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésnek, a bizonyossági véleménynek (a bizonyossági jelentésnek) és adott esetben a nyilatkozatnak, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésnek, valamint a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentésnek a közzétételével egyidejűleg teljesíti az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ESAP rendelet) által előírt benyújtási kötelezettséget, a felsorolt információk egységes európai hozzáférési ponton történő hozzáférhetővé tétele céljából.

Az egységes európai hozzáférési pont működése céljából gyűjtőszervezetet kell kijelölni, így a javaslat a céginformációs szolgálatot jelöli ki az információk gyűjtőszervezeteként, amely az ESAP rendelet előírásainak megfelelően jár el.

A javaslat az Európai Unió jogának való megfelelést tartalmazza.

Átmeneti rendelkezés.

A Tpt. 5. §-a úgy definiálja a tulajdonosi megfeleltetést, mint a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló eljárás, amely fogalmat indokolt összhangba hozni a Tpt. 149. §-ában szabályozottakkal, amely helyesen nem csak részvények, hanem általában dematerializált értékpapírok esetén teszi lehetővé a tulajdonosi megfeleltetést.

A Tpt.-n belüli hivatkozás egyszerűsítése érdekében a módosítás definiálja a vállalati kötvény fogalmát, amely a kötvénymódosításra vonatkozó szabályok körében bír relevanciával. A definíció indokaihoz a Tpt. 12/C. §-ához fűzött magyarázat ad további kiegészítést.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és Tpt. jelenleg nem tartalmaz részletes rendelkezést a kötvény adatai változtatásának módjáról. A kötvénybe foglalt jogok, minden más kötelemhez hasonlóan, a felek konszenzusa esetén módosíthatóak már jelenleg is. Ahhoz azonban, hogy a módosítás ne pusztán a kibocsátó és az aktuális kötvényjogosult között váltson ki joghatásokat, hanem az értékpapírjogviszony részévé is váljon, az szükséges, hogy a kötvényjogosultak és a kötvény kibocsátójának egybehangzó konszenzusa alapján a kibocsátó utasítása alapján a központi értéktár a kötvényt módosítsa, amely módosításokra már jelenleg is átvezetőek a központi értéktár által. Figyelemmel arra, hogy a kialakult gyakorlat során az érintettek jelentősen eltérően szabályozzák a kötvénybe foglalt jogok módosításának eljárását, valamint, hogy a központi értéktárra vonatkozó jogi szabályozás nem kellően részletesen rendezi a dematerializált kötvény módosítása során követendő eljárást, a jogalkotó részletes szabályokkal kívánja egységesíteni a kötvények módosításának gyakorlatát.

A szabályozás – figyelemmel a hazai értékpapírpiac sajátosságaira – azon kötvényekre vonatkozik, amelyeket nem pénzügyi vállalatok bocsátottak ki (a továbbiakban: vállalati kötvény). A szabályozás hatálya továbbá a dematerializált formában előállított vállalati kötvényekre terjed ki, tekintve, hogy a nyilvánosan forgalomba hozott vállalati kötvények csak ebben a formában állíthatók elő. A szabályozás tárgyi és személyi hatálya azonban nem jelenti, hogy e körön kívül ne lenne mód az értékpapírok módosítására. A tárgyi és személyi hatály ily módon történő meghatározása csupán azzal a hatással jár, hogy ezeken kívül a törvényben szabályozott eljárási szabályok nem érvényesülnek.

A szabályozás hatálya alá tartozó vállalati kötvények módosítására kötvényesi gyűlés útján kerülhet sor.

A kötvényesi gyűlés (kötvényesek közgyűlése) nem ismeretlen jogintézmény, a magyar királyi igazságügyminiszter 60.300/1922. I. M. számú rendelete a bemutatóra szóló vagy forgatmány útján átruházható részkötvények és záloglevelek birtokosainak képviseletéről, valamint a részkötvények birtokosait illető követelések telekkönyvi bejegyzéséről nem csupán a kötvénymódosítás lehetőségét teremtette meg, de a kötvényjogosultak döntéshozatalának megkönnyítése érdekében szabályozta a közgyűlés (mai néven: kötvényesi gyűlés) szabályait is. Az uniós tagállamok nemzeti joga, valamint az angolszász jogrendszer széles körben elismerik a kötvény módosításának a lehetőségét.

A kötvényesi gyűlés szabályai kógensek, azaz a kibocsátó a vállalati kötvényben eltérő szabályt csak ott határozhat meg ahol a Tpt. kifejezetten lehetővé teszi az eltérést (lásd például a határozathozatalhoz szükséges többség kérdését). A kötvényesi gyűlésnek a törvénytől eltérő szabályai akkor válnak a vállalati kötvény jogviszony részévé, ha ezt maga a vállalati kötvény tartalmazza, a Ptk. 6:565. § (1) bekezdésének megfelelően. Indokolt ezért annak kifejezett rögzítése, hogy a kötvényesi gyűlés Tpt.-ben meghatározott szabályaitól eltérő szabályokat érvényesen csak a vállalati kötvényben lehet kikötni, ebből következően a kötvényen kívüli, a kötvényjogosultak és a kibocsátó közötti ilyen tartalmú szerződésre értékpapírjogi jogosultságot alapítani nem lehet. A kötvényesi gyűlésre vonatkozó rendelkezés azonban nem válik a vállalati kötvény kötelező tartalmává, hiszen a kötvényesi gyűlésről való rendelkezésre kizárólag akkor van szükség, ha a kibocsátó a vállalati kötvény módosítása vonatkozásában a kötvényesi gyűlés Tpt.-beli szabályaitól el kíván térni. Ilyen esetben azonban ezt az eltérést a vállalati kötvénynek tartalmaznia kell, hiszen ellenkező esetben ezek a szabályok nem lesznek a vállalati kötvény jogviszony részei, és a vállalati kötvény átruházása esetén ezek a rendelkezések az új kötvényjogosult és a kibocsátó közötti jogviszonynak nem fogják a részét képezni. Az eltérés lehetőségével a kibocsátó akár a kibocsátás során, akár a vállalati kötvény módosításával, így például a kötvényjogosulti gyűlés összehívása során élhet, az eltérő szabályokat – mivel az a kötvényesi jogok része – a vállalati kötvénybe foglalva.

A Tpt. 12/B. §-a kiegészítésre kerül a kötvényben foglalt kötelezettségek teljesítésért vállalt kezesség mellett a garanciára vonatkozó szabályokkal. Amennyiben a kötvényhez olyan garancia kapcsolódik, amelyet a kötvény mindenkori jogosultja hívhat le, a kötvény piaci forgalom által megkívánt biztonságát erősítve is befektetővédelmi szempontból indokolt, hogy a garanciavállaló nyilatkozat, illetve a garanciaszerződés egy eredeti példánya elhelyezésre kerüljön a központi értéktárnál és tartalma az érdekeltek által megismerhető legyen.

A garanciavállaló nyilatkozat központi értéktár által történő megőrzése a kötvényből eredő jogosultság szerves részét képező biztosíték, azaz a garancia-jogviszony létrejöttének, tartalma bizonyíthatóságának célját is szolgálja. Ennek érdekében a Tpt. 12/B. § új (11)–(13) bekezdése rögzíti egyrészt azt, hogy az ilyen kötvény előállításának, ilyen garanciával való kiegészítésének feltétele a Tpt. által előírt okiratok mellett a garanciavállaló nyilatkozat egy eredeti példányának a központi értéktárnál történő letétbe helyezése. A transzparencia érdekében pedig a módosított szabályok előírják, hogy a garanciavállaló nyilatkozat tartalmáról a központi értéktár a mindenkori kötvényjogosult, vagy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti szolgáltatást igénybe vevő ügyfélnek – annak kérésére – a letétben őrzött garanciavállaló nyilatkozat másolatát kiadja, azaz a nála őrzött garanciavállaló nyilatkozattal megegyező másolatot bocsát rendelkezésére, amennyiben a kérelmező nem a központi értéktár ügyfele, az értékpapírszámla-vezető útján.

Figyelemmel a hazai értékpapírpiac sajátosságaira, a Tpt. jelen alfejezete szűken vonja meg a szabályozás tárgyi hatályát. A szabályozás három szempontból korlátozott. Egyrészt kizárólag kötvényekre vonatkozik, másrészt kizárólag a vállalati kötvény – azaz a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, befektetési vállalkozásnak, kollektív befektetési forma kezelőjének, ezen intézmények magyarországi székhellyel rendelkező fióktelepének nem minősülő gazdasági társaságok, azaz a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvény – tartozik a szabályozás hatálya alá, harmadrészt csak dematerializált kötvények esetében alkalmazandó. Mindez természetesen nem változtat azon, hogy a módosításra – hasonlóan a jelen törvénymódosítást megelőző tőkepiaci gyakorlathoz – a szabályozás itt rögzített tárgyi hatályán kívül is van mód.

A kötvényesi gyűlés szabályai annak a lehetőségét teremtik meg, hogy a kötvényjogosultak konstruktív módon részt tudjanak venni a módosítás feltételeinek a megvitatásában.

A törvény rendelkezik arról, hogy a kötvénymódosítás a kötvényesi gyűlés hatásköre. Nem kizárt azonban, hogy a kötvényesi gyűlés a kötvényjogosultak hitelezői érdekeit érintő kérdésben egyéb kérdésben is döntsön, így például bizonyos kötvényesi jogok (pl. a lejárat előtti visszaváltási jog) gyakorlásáról, vagy a vállalati kötvényben a kötvényjogosultaknak biztosított jogról való lemondásról. A törvény azért nem rendelkezik kifejezetten ezekről a hatáskörökről, mert azok – főszabályként – szerződéses megállapodások a kötvényjogosultak között, amelyek megsértésének értékpapírjogi jogkövetkezménye nincs, csupán a kötvényjogosultak között vonhatóak le a szerződésszegés jogkövetkezményei; ugyanakkor amennyiben a kötvényjogosultak kívánják, a kötvényesi gyűlés hatáskörébe akár ezen döntéseket is bevonhatják.

A törvény eltérést megengedő szabállyal biztosítja, hogy ha a vállalati kötvény meghatározott, technikai jellegű adatai megváltoznak (így a vállalati kötvény-sorozat elnevezése, valamint a kibocsátó közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott adatai) a vállalati kötvény adatai módosításához nem szükséges a kötvényesi gyűlés határozata, a központi értéktár a kibocsátó megbízása alapján intézkedik a megváltozott adat vállalati kötvényen történő átvezetéséről. A törvény ezt a lehetőséget az vállalati kötvény-sorozat össznévértékének és darabszámának megváltozása esetére is biztosítja, amely azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne a vállalati kötvényben úgy rendelkezni, hogy a vállalati kötvény-sorozatba tartozó új kötvények forgalomba hozatalához, vagy a vállalati kötvények visszavásárlásához a kötvényjogosultak hozzájárulására van szükség. A szabályozás tehát nem teszi lehetővé, hogy a kibocsátó egyoldalúan döntsön a vállalati kötvény-sorozatba tartozó új kötvények forgalomba hozataláról vagy a kötvények visszavásárlásáról és törléséről, célja az, hogy elkerülje az olyan nehezen feloldható konfliktusokat, amikor az össznévérték, darabszám megváltozása alapját képező eseményhez a kötvényesek (akár kötvényesi gyűlésen) hozzájárulnak, ugyanakkor – az időközben esetleg bekövetkező változások miatt – a vállalati kötvény módosítását már nem fogadja el a kötvényesi gyűlés.

A kötvényesi gyűlés határozathozatalát a kibocsátó kezdeményezi, kötvényesi gyűlés összehívásával és a határozati javaslat Cégközlönyben történő közzétételével.

Ez ugyanakkor nem érinti a más jogszabályok alapján esetleg fennálló további közzétételi kötelezettséget. Ha a határozatba foglat szándék bennfentes információnak minősül, akkor a piaci visszaélésekről szóló szabály alapján lehet szükséges a közzététel. Ha a határozatba foglat szándék a vállalati kötvény értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információ, akkor a Tpt. rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó szabályai alkalmazandóak. Ugyancsak további közzétételi-tájékoztatási kötelezettség lehet szükséges a tőzsdére vagy más kereskedési platformra bevezetett vállalati kötvények esetén.

Figyelembe véve a kibocsátó fentiekben említett közzétételi kötelezettségeit is, a kötvényjogosultaktól akkor várható, hogy jól megalapozott döntéseket hozzanak, ha lehetőségük van a kötvényesi gyűlésen előterjesztendő határozati javaslatokhoz kapcsolódó információkat előzetesen beszerezni, azokat feldolgozni, és a döntésre felkészülni. Ehhez – a kötvényesi gyűlés ülését érintő technikai részleteken (időpont, helyszín, döntéshozatal módja) túl – ismerniük kell a az eldöntendő kérdéseket is. A Tpt. normatív módon határozza meg azt, hogy a kötvényesi gyűlésen előterjeszteni kívánt határozati javaslatokat ezen döntéseik meghozatalához szükséges részletességgel kell a kötvényjogosultakkal ismertetni.

A közzététel és a kötvényesi gyűlés közötti időközt a kibocsátó szabadon határozhatja meg, azzal, hogy 3 munkanapnál rövidebb, 20 munkanapnál hosszabb időköz nem rögzíthető. Ha a kibocsátó 3 munkanapnál rövidebb időközt határoz meg, a jogsértés következménye, hogy az így tartott kötvényesi gyűlés összehívása szabálytalan. Ezen határidők jogszabályi rögzítése amiatt is indokolt, hogy kellően röviden legyen meghatározható azon határidő, amíg a központi értéktár a vállalati kötvényt nem módosíthatja, figyelembe véve a kötvényesi gyűlés határozatának bíróság előtti megtámadására nyitva álló határidőt.

A Tpt. a Ptk. 3:17. § (5) bekezdését átvéve rögzíti, hogy a nem szabályszerűen összehívott kötvényesi gyűlésen határozat csak akkor hozható, ha valamennyi kötvényjogosult, azaz a vállalatikötvény-sorozatba tartozó valamennyi kötvény jogosultja részt vesz a kötvényesi gyűlésen és hozzájárul a gyűlés megtartásához. Szabályszerűtlen lehet a kötvényesi gyűlés összehívása egyrészt az időközre vonatkozó szabály meg nem tartása miatt, másrészt például a nem ismertetett módosítási javaslatra tekintettel.

A szabályozás azon alapul, hogy a kötvényesi gyűlés döntése valamennyi fél egyetértését igényli, azaz a kötvényjogosultak egyhangú határozata szükséges a módosítás elfogadásához. Indokolatlannak tűnik azonban ezt a követelményt kógens szabállyal rögzíteni, így kógens szabály csupán a tekintetben szükséges, hogy 50%-nál alacsonyabb arány nem határozható meg. A jogszabálymódosítás meghatároz több olyan kiemelt jelentőségű kérdést, amelyben minősített többséget ír elő a módosításhoz.

A konszenzusos döntéshozatalhoz hasonlóan a Tpt. meghatározza, hogy a kötvényesi gyűlésen az a kötvényjogosult vehet részt, aki a meghívó Cégközlönyben történő közzétételének a napján a vállalati kötvény jogosultjának minősült. A szabályozás rögzíti, hogy a Cégközlönyben való közzététel időpontjában ebből a szempontból „befagy” a kötvényjogosultak köre és az erre az időpontra készült tulajdonosi megfeleltetés határozza meg azoknak a személyeknek a körét, akik az elfogadásról dönthetnek. Mindez azzal jár, hogy ha ezt követően változik a kötvényjogosult személye, az nem érinti azt, hogy erről a határozatról a korábbi jogosult dönthet. Ez a megoldás szükségszerűen nem teszi lehetővé a későbbi jogosult számára, hogy a határozati javaslat elfogadásáról döntsön. Hasonló megoldás érvényesül a részvénytársaságok szabályozása kapcsán, ahol a Ptk. 3:273. § (3) bekezdése a részvényes változása esetén is annak a részvényesnek biztosítja a közgyűlésen való részvétel jogát, akit legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe, és a részvénynek az ezt követő, a közgyűlés kezdőnapjáig bekövetkező átruházása már nem érinti ezen részvényes jogát a közgyűlési részvételre és a részvényes jogok gyakorlására. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a korábbi és a későbbi kötvényjogosult jogviszonyában ne lehetne erről rendelkezni, és feltétlenül jogkövetkezmény nélkül maradna, hogy a korábbi kötvényjogosult gyakorol egy olyan jogot, amely a későbbi kötvényjogosult jogait érinti. Mivel maga a szabályozás biztosítja a vállalati kötvény módosításának ezt a módját, elvárható lesz a vállalati kötvények vásárlóitól, hogy a vásárlás előtt tájékozódnak arról, van-e folyamatban módosítás, van-e egyéb, a vállalati kötvényt érintő kötvényesi gyűlési határozat érvényben. Többek között ezt az információt biztosítják a kötelező közzétételek.

Annak érdekében, hogy a kötvényjogosult szavazati jog útján gyakorolt nyilatkozatával kapcsolatos ellentmondást, valamint az abból fakadó értelmezési problémákat és esetleges jogvitákat kizárja, javaslat rögzíti, hogy a szavazati jog egy határozati javaslat tekintetében nem osztható meg, azaz a kötvényjogosult egy határozati javaslatra egyféleképpen szavazhat érvényesen.

A kötvényesi gyűlést követően a kibocsátó megállapítja az eredményt és intézkedik ennek a Cégközlönyben való közzétételéről. A módosítást elfogadó határozat esetén gondoskodni kell a dematerializált vállalati kötvény módosításáról is.

A módosítás rögzíti, hogy az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetek szerint tájékoztató közzététele nélkül nyilvánosan forgalomba hozott vállalati kötvény az Tpt. 12/D. § bekezdéseiben meghatározott egyes előírásoktól eltérő szabályokat is megállapíthat, azzal, hogy nincs lehetőség ezektől a garanciális elemektől eltekinteni. Ezzel a szabályozás lehetővé teszi, hogy az olyan vállalati kötvények esetében, amelyeknél a forgalomba hozatal, illetve a forgalomba hozott vállalati kötvény sajátosságai magasabb befektetési képességet, szakértelmet feltételeznek, vagy amennyiben az ajánlatétellel célzott befektetők száma alacsony, a vállalati kötvény a kötvényesi gyűlés összehívásának, és a döntéshozatalnak a Tpt.-ben meghatározott egyes szabályaitól eltérő szabályokat is meghatározzon, nem kizárva ezen témakörök kötvényben való szabályozását. Vagyis a vállalati kötvényben rögzített ezen eltérő szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a kibocsátó a kötvényesi gyűlésre szóló meghívót a vállalati kötvényben meghatározott módon, de a Tpt.-ben előírt tartalommal és határidőkre tekintettel hozza a kötvényjogosultak tudomására. Amennyiben ezen vállalati kötvény nem tartalmaz eltérő szabályokat ezekben a kérdésekben, a Tpt.-ben előírt szabályok alkalmazandóak ezen vállalati kötvények módosítása esetén is.

A módosítás elvárja, hogy a kibocsátó biztosítsa a kötvényjogosultak számára, hogy személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszköz útján vegyenek részt a kötvényesi gyűlésen. Ennek szabályait ugyancsak a Ptk. mintájára rögzíti a módosítás. E körben két megoldást biztosít a módosítás. Főszabályként bármikor helye van „konferencia gyűlés” tartásának, azaz a Ptk. 3:280. §-a mintájára annak, hogy valamely, vagy akár valamennyi kötvényjogosult személyes részvétel helyett online vegyen részt a kötvényesi gyűlésen. Ugyancsak a Ptk. mintájára biztosítja a Tpt., hogy írásbeli döntéshozatal lehetősége és kezdeményezése esetén is össze kell hívnia a kibocsátónak a kötvényesi gyűlést a kötvényjogosult kérelme esetén, így biztosítva, hogy ne pusztán szavazásra kerüljön sor, hanem érdemi párbeszéd folyhasson az érintettek között. A módosítás rögzíti azokat a szabályokat, amelyekben az írásbeli döntéshozatali eljárás eltér a személyes jelenléttel lebonyolított kötvényesi gyűlés szabályaitól (pl. szavazólapok megküldésének határideje).

A módosítás biztosítja a kötvényesi gyűlés által hozott határozat bírósági felülvizsgálatának a lehetőségét, mivel a módosítás olyan anyagi jogi rendelkezéseket tartalmaz, amely a kötvényjogosult alanyi jogát érinti és ezen alanyi jog védelme az anyagi jog bírósági érvényesítése útján lehetséges.

Mivel a kötvény a kötvényjogosult számára bírósági úton érvényesíthető követelést keletkeztet, a kötvényjogosult bírósághoz kell, hogy tudjon fordulni abban az esetben is, ha kibocsátóval szembeni követelése jogszabálysértő módon megváltozik (pl. a lejárat későbbre tolódik vagy a kamatfeltételek kedvezőtlenül változnak).

A kötvénymódosítás kapcsán a speciális jogorvoslat hiánya nagyon komoly bizonytalanságot jelentene mind a kibocsátó, mind a kötvényjogosult számára.

Tekintettel arra, hogy a dematerializált kötvény módosítását követően a jogosult értékpapírszámláján már nem tartanak nyilván olyan értékpapírt, amely alapján a kötvényjogosult egy perben az alaki legitimáció szabályai alapján igazolni tudná, hogy a kibocsátóval szemben az eredeti feltételek szerint illeti meg követelés, így a kötvényjogosult polgári perben követelhetné a kibocsátótól az eredeti feltételek szerint történő teljesítést. Komoly bizonytalanságot jelentene az eljárások időtávja is. Egyéb jogorvoslat híján a Ptk. általános igényérvényesítési szabályai alapján lenne lehetőség a kötvénymódosítással kapcsolatos per megindítására az általános elévülési határidőn belül, azaz a kötvényjogosult akár sok évvel a kötvény módosítását követően is indíthatna pert a kibocsátóval szemben. Továbbá ezeknek a pereknek az eredményeként az egységes kötvénysorozat szétszakadhatna, hiszen az egyes kötvényjogosultak által indított perekben eljáró bíróságok kizárólag az adott kötvényjogosult és a kibocsátó vonatkozásában vizsgálnák a módosítás jogszerűségét, így elképzelhető, hogy ugyanazon kötvénysorozat esetén az egyik kötvényjogosult esetén a lejárat az eredeti, míg másik kötvényjogosult esetén a módosított kötvény szerint alakul.

Egy ilyen helyzet nemcsak, hogy összeegyeztethetetlen a kötvénysorozatokkal kapcsolatos jogi szabályozással, de praktikus szempontból sem vezetne kívánatos eredményre, így a módosítás speciális jogorvoslatot teremt meg.

A speciális jogorvoslatként került meghatározásra, hogy a kötvényjogosult a kötvényesi gyűlés által hozott határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet indíthat a kibocsátóval szemben, ha a határozat jogszabálysértő vagy a kötvényesi gyűlésre vonatkozóan a vállalati kötvényben foglalt szabályokba ütközik. A felperes keresetindítási jogosultságát – azaz annak tényét, hogy például a Tpt. új 12/D. § (12) bekezdésben meghatározottakon kívüli vállalati kötvény esetén a meghívó Cégközlönyben való közzétételének napján kötvényjogosultnak minősült – köteles a keresetlevél benyújtásával együtt igazolni értékpapírszámla-kivonattal. A keresetlevél tehát kizárólag akkor minősül perfelvételre alkalmasnak, ha a felperes a perindítási jogát a törvényben meghatározott módon igazolta, ennek elmaradása esetén a keresetlevelet a perbeli legitimáció hiánya miatt a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja alapján hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve vissza kell utasítani.

A szabályozás a társasági határozat bírósági felülvizsgálatának a logikáját követi, azzal, hogy amíg a per folyamatban van, addig nem teszi lehetővé, hogy a központi értéktár vállalati kötvényt módosítsa. A szabályozás célja – figyelemmel a kötvénypiac igényeire –, hogy rendkívül gyors eljárásban születhessen ítélet. A módosítás ezért rövid eljárási határidőket határoz meg, több ponton eltér a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályaitól és kizárja a rendkívüli perorvoslatokat.

A javaslat rögzíti, hogy az (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének megfelelően a befolyásszerzéssel kapcsolatos információk egyes elemeit a Felügyelet (a kapcsolódó 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti gyűjtőszervezetként) az egységes európai hozzáférési pont részére továbbítja bizonyos metaadatokkal egyetemben. Egyértelműsítésre kerül, hogy az adott információk vonatkozásában szükségtelen a Felügyelet felé történő kétszeri jelentéstétel.

A módosítás célja, hogy rendezze a nemfizető számlatulajdonosok értékpapírjainak kezelését, biztosítva a számlavezető jogszerű eljárását az értékpapírszámla megszüntetése és a követelések érvényesítése során. A javaslat egyensúlyt teremt a számlavezető jogos érdekei és a jogosultak védelme között, hozzájárulva a tőkepiaci jogbiztonság és stabilitás erősítéséhez. Továbbá a javaslat kezeli azon adminisztratív terheket, amelyek azon értékpapírok nyilvántartása jelent, amelyek értesítése akadályozott, és amelyek a központi értéktár korlátozott rendeltetésű, elkülönítésre szolgáló központi értékpapírszámláján kerülnek átvezetésre.

A javaslat biztosítja, hogy a tőzsdében történő részesedés megszerzésére, elidegenítésére, illetve módosulására vonatkozó információk nyilvánosságra-hozatalával egyidejűleg ezen információk az egységes európai hozzáférési ponthoz is megküldésre kerüljenek. Az információkat meghatározott formai követelmények szerint és meghatározott metaadatok kíséretében kell, hogy megküldésre kerüljenek a Felügyelet, mint gyűjtőszervezet részére.

Egyértelműsítésre kerül, hogy a tőzsde nem kötelezhető kétszeres adatszolgáltatásra.

A javaslat biztosítja, hogy a tőzsdei termékkel történő kereskedés felfüggesztése vagy a tőzsdei termék kereskedésből való törlése nyilvánosságra-hozatalával egyidejűleg ezen információk az egységes európai hozzáférési ponthoz is megküldésre kerüljenek. Az információkat meghatározott formai követelmények szerint és meghatározott metaadatok kíséretében kell megküldeni a Felügyelet, mint gyűjtőszervezet részére.

Egyértelműsítésre kerül, hogy a tőzsde nem kötelezhető kétszeres adatszolgáltatásra.

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-i, 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 89. cikkének (10) bekezdésével összhangban a központi szerződő felek, elszámolóházak 2026. december 25-ig maradhatnak más központi szerződő felek klíringtagjai. Tekintettel arra, hogy e határidőtől biztosítani szükséges, hogy a KELER KSZF helyett más szervezet láthassa el a tagsági feladatokat, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a tőzsde ennek elősegítésére alapítson és működtessen befektetési vállalkozást.

A javaslat a dematerializált vállalti kötvény módosítása során szükséges tájékoztatás vonatkozásában biztosítja a titokszabályozás pontosítását.

A központi szerződő fél által ellátott feladatokra – különös tekintettel a gáz- és energiapiaci elszámolásra és teljesítésre – tekintettel szükséges a hatékony együttműködés a releváns hatóságokkal, így az adóhatósági feladatokat ellátó Nemzeti Adó- és Vámhivatallal.

A módosítás csak a hatálybalépést követően kibocsátott vállalati kötvényekre vonatkozik.

Az átmeneti szabályozás biztosítja, hogy a kibocsátó és a kötvényjogosultak konszenzusa esetén nincs akadálya annak, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően kibocsátott vállalati kötvény esetén is alkalmazásra kerüljenek a kötvényesi gyűlés szabályai. Ehhez a konszenzusos döntéshozatal szabályainak a betartásával az szükséges, hogy a kibocsátó és a kötvényjogosultak úgy módosítsák a vállalati kötvényt, hogy az – akár a Tpt. új szabályaira való utalással, de figyelemmel az attól való lehetséges eltérésre is – biztosítsa a lehetőségét a kötvényesi gyűlés működésének.

A Tpt. 12/B. § (3) bekezdésének módosítása technikai jellegű, tekintettel a Tpt. 12/B. § (2) bekezdésének h) pontjának hatályon kívül helyezésére és a Tpt. 12/B. § (9) bekezdésének módosítására.

A Tpt. 12/B. § (4) bekezdésének módosítása szövegpontosító jellegű. Figyelemmel arra, hogy az értékpapírba foglalt jogok gyakorlásának lehetősége nem a tulajdonjoghoz, hanem az alaki legitimációhoz kapcsolódik, a kötvény tulajdonosa helyett a kötvény jogosultjára szükséges a rendelkezésben utalni.

A 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a szankcionálható személyek köre pontosításra kerül.

A Tpt. 12/B. § (2) bekezdés h) pontjának hatályon kívül helyezésére azért kerül sor, mert a kezességvállalás nem a kötvény kötelező tartalmi eleme, hiszen arra csak akkor van szükség, ha a kibocsátó ilyen egyoldalú kezességvállaló nyilatkozattal kívánja biztosítani a kötvényben foglalt kötelezettségének teljesítését. Ilyen esetben azonban a kötvénynek tartalmaznia kell a kezességvállaló jognyilatkozatát és aláírását, hiszen egyrészt a Tpt. értelmében a kezességet vállaló személy egyoldalú jognyilatkozata abban az esetben keletkeztet kötelmet, ha ezeket a kötvény tartalmazza, másrészt a kezességet vállaló személy jognyilatkozata és aláírása hiányában az egyoldalú kezességvállalás nem válna a kötvény jogviszony részévé. Ennek megfelelően hatályon kívül helyező rendelkezéssel egyidejűleg módosításra kerül a Tpt. 12/B. § (9) bekezdése.

Szövegpontosítás.

A javaslat kiegészíti a Cégközlönyben közzéteendő információk körét.

A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásának, a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásának, a harmadik országbeli könyvvizsgálók jegyzékének, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékének, valamint a kamarai minőségellenőrzések eredményének és az eljárásokkal összefüggésben alkalmazott intézkedéseknek a közzététele a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) hatáskörébe tartozik. A felsorolt információkat az ESAP rendelet szerint hozzáférhetővé kell tenni az egységes európai hozzáférési ponton, amelyhez gyűjtőszervezetet kell kijelölni, így a javaslat a kamarát jelöli ki az információk gyűjtőszervezeteként, amely az ESAP rendelet előírásainak megfelelően jár el.

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra vonatkozó, a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezet (a továbbiakban: közfelügyeleti hatóság) által lefolytatott minőségellenőrzések eredményének és az eljárásokkal összefüggésben alkalmazott intézkedéseknek a közzététele a közfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik. A felsorolt információkat az ESAP rendelet szerint hozzáférhetővé kell tenni az egységes európai hozzáférési ponton, amelyhez gyűjtőszervezetet kell kijelölni, így a javaslat a közfelügyeleti hatóságot jelöli ki az információk gyűjtőszervezeteként, amely az ESAP rendelet előírásainak megfelelően jár el.

Átmeneti rendelkezés.

A javaslat az Európai Unió jogának való megfelelést tartalmazza.

A javaslat biztosítja, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény javadalmazási politikájára vonatkozó általános alapelveinek közzétételével egyidejűleg ezen információk az egységes európai hozzáférési ponton is hozzáférhetővé váljanak. Az információkat meghatározott formai követelmények szerint és meghatározott metaadatok kíséretében kell, hogy megküldésre kerüljenek a Felügyelet, mint gyűjtőszervezet részére.

A javaslat biztosítja, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolójára, éves jelentésére, valamint a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatára vonatkozó információk közzétételével egyidejűleg ezen információk az egységes európai hozzáférési ponton is hozzáférhetővé váljanak. Az információkat meghatározott formai követelmények szerint és meghatározott metaadatok kíséretében kell, hogy megküldésre kerüljenek a Felügyelet, mint gyűjtőszervezet részére.

Jogharmonizációs záradékok kiegészítése.

Tekintettel arra, hogy az értékpapír-forgalmazói vizsga fennállására vonatkozó – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben foglalt – szabályok hatálytalanok, illetve ilyen képzés nincsen, indokolatlan, és a pénzügyi ágazat követelményeivel is ellentétes e követelmény fenntartása.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében nem szükséges a kötelezettség fenntartása.

A javaslat CRD VI. irányelvnek megfelelően az összevont alapú felügyelet alkalmazási szabályait rögzíti a befektetési vállalkozás-csoportokra vonatkozóan.

A javaslat az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglaltakat teljesítő befektetési vállalkozásra vonatkozóan a hitelintézeti tevékenységi engedély benyújtása esetén alkalmazandó szabályokat egészíti ki. A rendelkezés rögzíti azt is, hogy a Felügyelet mikor tekinthet el az engedély megszerzésének követelményétől.

A javaslat rögzíti, hogy a befektetési vállalkozás vagy anyavállalat a Bszt. 123/A (3) illetve (4) bekezdéseiben meghatározott információkat a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg benyújtja a Felügyeletnek azoknak a (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

A javaslat biztosítja, hogy olyan MTF vagy OTF működtetése esetén, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységek származtatott eszközeivel kereskednek, és erre vonatkozóan jelentéseket hoznak nyilvánosságra, ezekkel egyidejűleg ezen információk az egységes európai hozzáférési ponthoz is megküldésre kerüljenek. Az információkat meghatározott formai követelmények szerint és meghatározott metaadatok kíséretében kell, hogy megküldésre kerüljenek az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, mint gyűjtőszervezet részére.

A javaslat biztosítja, hogy az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtetőben történő részesedés megszerzésére, elidegenítésére, illetve módosulására vonatkozó információk nyilvánosságra-hozatalával egyidejűleg ezen információk az egységes európai hozzáférési ponthoz is megküldésre kerüljenek. Az információkat meghatározott formai követelmények szerint és meghatározott metaadatok kíséretében kell, hogy megküldésre kerüljenek az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, mint gyűjtőszervezet részére.

A javaslat biztosítja, hogy az MTF vagy az OTF szabályzatának nem megfelelő pénzügyi eszköz kereskedésből történő felfüggesztésének vagy törlésének nyilvánosságra-hozatalával egyidejűleg ezen információk az egységes európai hozzáférési ponthoz is megküldésre kerüljenek. Az információkat meghatározott formai követelmények szerint és meghatározott metaadatok kíséretében kell, hogy megküldésre kerüljenek a Felügyelet, mint gyűjtőszervezet részére.

Egyértelműsítésre kerül, hogy a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető nem kötelezhető kétszeres adatszolgáltatásra.

A javaslat biztosítja, hogy MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzése esetén információkat hoznak nyilvánosságra, ezzel egyidejűleg bizonyos információk az egységes európai hozzáférési ponthoz is megküldésre kerüljenek. Az információkat meghatározott formai követelmények szerint és meghatározott metaadatok kíséretében kell, hogy megküldésre kerüljenek a Felügyelet, mint gyűjtőszervezet részére.

Egyértelműsítésre kerül, hogy a MTF működtetője nem kötelezhető kétszeres adatszolgáltatásra.

A javaslat biztosítja, hogy a befektetési vállalkozások által megbízott függő ügynökökre vonatkozó információk nyilvánosságra-hozatalával egyidejűleg ezen információk az egységes európai hozzáférési ponthoz is megküldésre kerüljenek. Az információkat a Felügyelet meghatározott formai követelmények szerint és meghatározott metaadatok kíséretében küldi meg.

A javaslat a befektetési vállalkozások összevont alapú felügyeletére vonatkozó szabályokat pontosítja.

Jogharmonizációs klauzula.

Szövegpontosító rendelkezések.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatóknak nem szükséges külön bejelenteni a cégjegyzékben nyilvántartott adatok változását. Indokolt esetben a változás az engedélyezési eljárás tárgya, így a Felügyelet részéről ismert. Ugyancsak indokolatlan a belföldi fióktelepek bejelentése. A külföldi (EGT-államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező) vállalkozás fióktelepének engedélyezése, illetve bejelentése továbbra is fennmarad.

A javaslat biztosítja, hogy az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének egyéni cég formában történő tovább folytatása esetén az adott üzembentartó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása ne sznjön meg érdekmúlással.

A Javaslat biztosítja, hogy az ingyenes készpénzfelvétel adott esetben egy fizetési művelettel is megvalósulhasson.

Indokolt megteremteni annak lehetőségét, hogy a pénzforgalmi keretszerződés auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is felmondható legyen.

A javaslat tételesen meghatározza azon eseteket, amikor a pénzforgalmi szolgáltatót nem terhelheti a felmondási kötelezettség.

Indokolt az automata bankjegykiadó gépből történő ingyenes készpénzfelvételi lehetőség összeghatárát tizenkét év eltelte miatt százötvenezer forintról háromszázezer forintra megemelni.

A Javaslat lehetővé teszi, hogy amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató fizetési műveletkockázat-elemzése alapján csalás gyanúja merül fel, akkor a jóváhagyottnak minősülő, az ügyfél akaratával ugyan megegyező, de adott esetben pszichológiai manipulációval megtévesztett fizetési megbízás is visszautasítható legyen, függetlenül attól, hogy a benyújtás készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy papír alapon történik.

A készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos telefonon történő folyamatos bejelentésének biztosítását írja elő.

A javaslat szigorítja a pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó felelősségi szabályokat.

A törvényjavaslat az (EU) 2023/2225 irányelv szabályaival összhangban pontosítja, illetve kiegészíti azokat a hiteleket, amelyekre a törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Meghatározásra kerülnek azok a feltételek, amelyek esetén a halasztott fizetésre nem kell alkalmazni az Fhtv. rendelkezéseit. Az irányelv ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a tagállamok olyan hitelekre is alkalmazzák a rendelkezéseket, amelyek nem tartoznak a hatálya alá. Az Fhtv. eddig is tágabban alkalmazta az irányelvi rendelkezések hatályát, így rendelkezései például összeghatár nélkül kiterjednek minden fogyasztónak nyújtott hitelre.

A törvényjavaslat – figyelembe véve az Fhtv. módosítás új szabályait is – meghatározza, hogy a hiteltúllépésre, a díjmentes hitelre, továbbá a jelzáloghitelre a törvény mely rendelkezéseit kell, illetve nem kell alkalmazni.

Indokolt egyértelműsíteni, hogy azoknál a rendelkezéseknél, amelyek a hitelezőre vagy a hitelre vonatkoznak, ott – amennyiben ez releváns – a halasztott fizetést biztosító termékértékesítő és szolgáltató, továbbá a halasztott fizetés keretében biztosított összeg is értendő.

A rendelkezés az (EU) 2023/2225 irányelvben bevezetett új, az Fhtv.-ben még nem szereplő fogalmak meghatározását tartalmazza.

A Javaslat a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvényben is bevezeti az építményi hitel fogalmát, továbbá a jelzáloghitel fogalmát kiegészíti az építményi hitellel.

Az Fhtv.-ben előírt minden tájékoztatási kötelezettséget díjmentesen kell biztosítani a fogyasztó részére az (EU) 2023/2225 irányelv szabályozásának megfelelően.

A törvényjavaslat biztosítja, hogy a fogyasztókra vonatkozóan tilos a megkülönböztetés állampolgárság, tartózkodási hely vagy az Alapjogi Charta 21. cikkében említett bármely más ok alapján.

A felelős hitelezés és hitelfelvétel előmozdítása érdekében a hiteltermékek reklámjának figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a hitelfelvétel nem ingyenes. A kereskedelmi kommunikáció során az információk megadásának igazodnia kell a használt adathordozó technikai lehetőségeihez, például a mobiltelefon kijelzőjének műszaki korlátjaihoz.

A magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében a törvényjavaslat megtiltja az olyan, a fogyasztók számára kockázatos reklámot, amely például azzal ösztönöz hitelfelvételre, hogy a hitel javítja a fogyasztó pénzügyi helyzetét, vagy növeli az anyagi forrásait.

A hitellel kapcsolatos előzetes tájékoztatás két lépcsőssé válik. Az első lépcsőt az általános tájékoztatás jelenti, amely a hitel alapvető jellemzőit tartalmazza (célok, futamidő, kamat típusai, reprezentatív példa, további költségek, a törlesztésre rendelkezésre álló különféle lehetőségek, az előtörlesztés lehetőségei, az elállási jog, a kapcsolódó szolgáltatások, nemteljesítés lehetséges következményei).

A szerződéskötést megelőző tájékoztatás második lépcsőjét az Fhtv. 1. melléklete szerinti formanyomtatvány felhasználásával nyújtott részletes tájékoztatás jelenti, amely már a fogyasztó által kifejezett preferenciák és információk alapján kerül összeállításra. A törvényjavaslat meghatározza azokat az elemeket, amelyeket a személyre szabott tájékoztató első oldalán (de legfeljebb két oldalon), feltűnő módon kell megadni annak érdekében, hogy a fogyasztók valamennyi lényeges információt egyszerre lássák. A feltüntetett információknak az előzetes tájékoztatás során is igazodniuk kell a használt adathordozók technikai korlátaihoz.

A hitelezőnek és a hitelközvetítőnek tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, ha a felajánlott hitelfeltételek a személyes adatok automatikus feldolgozásán alapulnak.

A hitelközvetítő esetében a kereskedelmi kommunikáció során ki kell térni a megbízása terjedelmére.

A fogyasztók számára káros gyakorlat megakadályozása érdekében a törvényjavaslat megtiltja a kéretlen hitelnyújtást, vagyis az olyan hitelnyújtást, amit nem a fogyasztó kezdeményezett, ideértve a nem kért hitelkártyákat, fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret vagy a hitelkeret túllépési lehetőségének egyoldalú bevezetését.

A törvényjavaslat kiegészíti az Fhtv. hitelképesség vizsgálatára vonatkozó szabályait a felelőtlen hitelezési gyakorlat és a túlzott eladósodottság megelőzése érdekében az (EU) 2023/2225 irányelv rendelkezéseivel összhangban. A törvényjavaslat kimondja, hogy bár a hitelező betekinthet a hitelreferencia-szolgáltatás adataiba, a hitelképesség vizsgálata nem alapulhat kizárólag a fogyasztó hiteltörténetén.

Amennyiben a hitelképesség vizsgálat az adatok automatikus feldolgozásán alapul, a fogyasztó számára biztosítani kell a jogot arra, hogy egyértelmű és érthető magyarázatot kapjon az elvégzett vizsgálatról és az alkalmazott automatizált adatkezelés működéséről, továbbá a jogot arra, hogy kifejtse álláspontját, valamint kérje a döntés felülvizsgálatát.

A törvényjavaslat a jelzáloghitelre vonatkozó árukapcsolás és csomagban történő értékesítés szabályait kiterjeszti minden fogyasztónak nyújtott hitelre. A jelzáloghitelekre vonatkozó szabályokat ugyanakkor azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hitelhez kapcsolódó biztosítás megkötését csak az arányossági megfontolások figyelembevételével írhatja elő a hitelező.

A hitelhez jutást és a kapcsolódó szolgáltatásokat egyértelmű, átlátható módon kell bemutatni a fogyasztó részére. Ezért nem lehet a fogyasztó egyetértését vélelmezni például előre kipipált jelölőnégyzetekkel. A fogyasztó vásárlási szándékát egyértelmű és félreérthetetlen cselekménynek kell bizonyítania, ideértve azt az esetet, ha a jelölőnégyzetet a fogyasztó kipipálja és aláírásával jóváhagyja.

A törvényjavaslat az (EU) 2023/2225 irányelv rendelkezéseinek megfelelően pontosítja a Szerződés tartalmi elemeit. Új elemként a Szerződésnek tartalmaznia kell az adósságkezelési tanácsadási szolgáltatást nyújtók elérhetőségeit is. A Szerződés áttekinthetősége érdekében rögzíti a törvényjavaslat, hogy az abban meghatározott információknak igazodniuk kell a használt adathordozó technikai lehetőségeihez.

A törvényjavaslat kiegészíti a kamatfeltételek módosításáról történő tájékoztatás szabályait. Referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a tájékoztatás a hitelező honlapján vagy mobilalkalmazásán keresztül is történhet a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Az Fhtv. 18/A. § a) pontjának kiegészítése szerint a fogyasztók tájékoztatásának tartalmaznia kell a jogszabály változása miatt szükséges módosítások magyarázatát is.

A törvényjavaslat kiegészíti a fizetési számlához kapcsolódó hitelre vonatkozó szabályokat a fogyasztóvédelem szintjének növelése céljából. Új szabály, hogy a fogyasztót legalább havonta egyszer tájékoztatni kell a hitelre vonatkozó adatokról. Szintén új elem, hogy a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret csökkenéséről vagy megszűnéséről legalább 30 nappal korábban tájékoztatni kell a fogyasztót.

A törvényjavaslat a fogyasztói jogok erősítése érdekében rögzíti, hogy a határozatlan idejű hitelszerződést a fogyasztó bármikor díjmentesen mondhatja fel, kivéve, ha a felek felmondási időről állapodtak meg.

Az Fhtv. a fogyasztók védelme érdekében előírja a hitelezők számára, hogy megfelelő szabályzatokkal és eljárásokkal rendelkezzenek a fogyasztók részére biztosított átstrukturálási lehetőségekről a végrehajtási eljárás megelőzése céljából. A törvényjavaslat kiegészíti az átstrukturálási lehetőségek körét a Szerződés teljes vagy részleges refinanszírozásával.

Az Fhtv. biztosítja a fogyasztó számára a szankció nélküli és indokolási kötelezettséggel nem járó elállás (felmondás) jogát. A jogbiztonság növelése érdekében a fogyasztó számára biztosított elállási (felmondási) jog mellett az Fhtv. ennek gyakorlásának módját, és az elszámolás szabályait is meghatározza. Az elállási jogról való tájékoztatás elmaradásához a törvényjavaslat szigorú jogkövetkezményt rendel, amikor kimondja, hogy a szerződéstől való elállásra nyitva álló időszak nem jár le, amennyiben a fogyasztót elállási jogáról nem tájékoztatták. A törvényjavaslat a kapcsolt hitelszerződés tárgyát képező termékek, vagy ezek értékesítéséből befolyt összeg elszámolására külön szabályt is megállapít.

Az Fhtv. minden fogyasztó számára alanyi jogon biztosítja, hogy a hitelt akár részlegesen, akár teljesen előtörleszthesse. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata alapján a törvényjavaslat biztosítja, hogy előtörlesztés esetén a hitel a fogyasztó által viselt valamennyi költséggel csökkenjen – ideértve a hitel folyósításakor felmerülő költségeket is – a hitelszerződés fennmaradó időtartamával arányosan. Jelzáloghitelre ugyanakkor ez a rendelkezés nem vonatkozik, jelzáloghitel esetén a hitelszerződés fennmaradó időtartamára vonatkozó, a hitel futamidejétől függő kamattal és egyéb díjjal kell csökkenteni a hitel teljes díját.

Az Fhtv. 26. § (2) bekezdésének módosítása igazodva az új tájékoztatási szabályokhoz, kiegészíti a hiteltúllépésnél szükséges fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó rendelkezést.

A törvényjavaslat kötelezi a hitelezőket arra, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő fogyasztók korai azonosítására belső eljárásokat alakítsanak ki és szükség esetén az adósságkezelési tanácsadási szolgáltatókhoz irányítsa őket.

A törvényjavaslat a fogyasztóvédelem szintjének növelése érdekében a pénzügyi intézménynek nem minősülő termékértékesítő, szolgáltató által kínált termékek vagy szolgáltatások megvásárlásához biztosított halasztott fizetés esetén a tevékenység folytatásának feltételeként nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő. A Magyar Nemzeti Bank eljárása magában foglalja e szolgáltatók felügyeleti hatóság általi nyilvántartásba vételét és hatósági felügyeletét. A Javaslat az elektronikus hírközlési szolgáltatók halasztott fizetéssel kapcsolatos tevékenységének felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank helyett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra telepíti. Bizonyos mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő termékértékesítőket és szolgáltatókat az arányosság és szükségszerűség elvek mentén indokolt mentesíteni e követelményeknek való megfelelés alól.

Tekintettel arra, hogy a halasztott fizetést biztosító termékértékesítő vagy szolgáltató nyilvántartásba vételénél nincs igazolandó feltétel, így nincs szükség egyedi visszajelzésre. A nyilvántartásba vétel megtörténte a honlapon ellenőrizhető.

Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a szükséges végrehajtási rendelet megalkotására.

Átmeneti rendelkezést tartalmaz.

Jogharmonizációs záradék.

A módosuló tájékoztatási követelményeknek megfelelően az Fhtv. vonatkozó mellékletének módosítását tartalmazza.

Szövegcserés pontosításokat tartalmaz.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

Külső hivatkozás pontosítása.

A módosítás pontosítja a kiegészítő felügyelet gyakorlásának kereteit.

A javaslat biztosítja, hogy a kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozás a jogi felépítésére, az irányítására és a szervezeti struktúrájára vonatkozó információk nyilvánosságra-hozatalával egyidejűleg ezen információk az egységes európai hozzáférési ponthoz is megküldésre kerüljenek. Az információk meghatározott formai követelmények szerint és meghatározott metaadatok kíséretében kell, hogy megküldésre kerüljenek a Felügyelet, mint gyűjtőszervezet részére.

Egyértelműsítésre kerül, hogy a kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozás nem kötelezhető kétszeres adatszolgáltatásra.

Jogharmonizációs klauzula.

A javaslat rögzíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai közé nem tartozó feladatai nem veszélyeztethetik a pénzügyi közvetítőrendszer MNB által ellátott felügyeletét. Ennek elsősorban uniós szabályozási okai vannak, tekintettel arra, hogy az utóbbi időben megjelentek olyan irányelvi – azaz átültetést igénylő – szabályok, amelyek egyértelműen kimondják, hogy a felügyeleti feladatok ellátását, hatáskörök gyakorlását nem akadályozhatják egyéb feladatok ellátása.

A felügyeleti feladatok ellátásának transzparenciája és követhetősége érdekében nyilvánosságra kell hoznia a tervezett stratégiáját és a céljainak irányvonalát, ezzel egységesítve az uniós felügyeleti stratégia kialakítási gyakorlatot.

Az uniós szabályok változása mentén a felügyeleti döntésben résztvevő vezetők tekintetében széleskörű elvárások kerülnek megfogalmazásra és ezáltal felelősségük, elszámoltathatóságuk, kinevezési kritériumaik egyértelműsítésre, további mélyítésre került.

A könyvvizsgálat független végrehajtása érdekében indokolt az MNB könyvvizsgálójának rotációjára vonatkozó szabályok megteremtése, hasonló alapelvek mentén, mint amelyek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében a vonatkozó uniós szabályozás szerint alkalmazandóak.

A tőkepuffer meghatározására és alkalmazására vonatkozó szabályok pontosítása szükséges a hatékony és pontos alkalmazása érdekében.

A változó világ számos új kockázatot eredményez, így ezek jogszabályi megjelenítése a módszertanokba történő integrálása megkerülhetetlen, így a tőkepuffer hatóköre és számítási vonatkozásai pontosításra kerülnek.

A Javaslat a továbbiakban a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésében nevesíti a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.

A 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hazai szabályozással való összekapcsolása egyértelművé teszi a Magyar Nemzeti Bank folyamatos felügyelésének hatálya alá tartozó szervezetek és személyek köre.

A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 2008/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2225 európai parlamenti és a tanácsi irányelvre tekintettel a hatályos 208/48/EK irányelv helyett az új irányelvre szükséges hivatkozni.

A rendelkezés kiegészül az adójogi eljárással.

A javaslat kiegészíti a bírság mértékére vonatkozó rendelkezéseket, valamint új elemként meghatározza a kényszerítő bírság napi mértékét.

Szövegpontosító javaslat annak érdekében, hogy a páneurópai egyéni nyugdíjtermékek esetében is egyértelmű legyen a piacfelügyeleti eljárás lehetősége.

A javaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz a Felügyelet és a Központi Bankok Európai Rendszere, illetve a Felügyelet és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság közötti együttműködés vonatkozásában, tekintettel az (EU) 2024/927 irányelv jogharmonizációjára.

A javaslat biztosítja, hogy az MNB egyes piaci szereplőkre vonatkozó információi (engedélyek megadása, visszavonása, szankciók meghozatala, stb.) az egységes európai hozzáférési ponthoz is megküldésre kerüljenek. Az információkat meghatározott metaadatok kíséretében szükséges megküldeni.

Más EGT-tagállam által alkalmazott rendszerkockázati tőkepufferráta integrálható a puffer alkalmazásában és mértékének megállapításához.

A felügyeleti döntésben résztvevő vezetők tekintetében összeférhetetlenségi szabályok kerülnek meghatározásra, valamint a munkahelyváltással kapcsolatos eseteknél olyan időszak és feltételrendszer kerül rögzítésre, amely mellett vállalhat új megbízást, munkát a korábbi felügyeleti vezető.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében és a bevallási kötelezettség alapjául szolgáló adatok rendelkezésre állása okán a negyedéves díjbevallás és díjbefizetés helyett féléves időintervallumok szerinti kötelezettség-előírásokra előírására kerül sor.

Átmeneti rendelkezés.

Jogharmonizációs rendelkezés.

Tekintettel arra, hogy a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 2008/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2225 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyzete a 2008/48/EK irányelvet, az új irányelv megfelelő rendelkezésére kell hivatkozni.

Szövegcserés pontosítás.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A javaslat előírja a pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára, hogy rendelkezzenek igazgatósággal és felügyelő bizottsággal.

Befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó előírások módosítása. kiegészítése.

Szövegpontosítások.

A harmadik országbeli fióktelepek szabályozásának változása meglévő szolgáltatásnyújtási szabályokba történő integrálása is szükséges, ezért kerül kiegészítésre a külföldi szolgáltató szolgáltatási szabályozása.

A hitelintézet működésére vonatkozó uniós szabályok változása és szabályozott területek bővülése új definíciókat eredményez vagy a meglévő definíciók pontosítását, kiegészítését teszi szükségessé.

A javaslat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben is bevezeti az építményi hitel fogalmát, valamint a jelzáloghitel fogalmát kiegészíti az építményi hitellel.

A javaslat bővíti a pénzügyi intézmények által a pénzügyi szolgáltatásokon kívül végezhető tevékenységek körét azzal, hogy a továbbiakban jogosultak lesznek – szerződéskötésre irányuló kötelezettségvállalás nélkül – a velük szerződésben álló harmadik személy szolgáltató felelősségére szolgáltatások ajánlására.

A harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe méret és rendszerkockázati fontosság alapján besorolásra kerül 1. vagy 2. osztályba, amely meghatározza a további rá vonatkozó részletszabályokat.

Pénzügy holdingtársaság és vegyes pénzügyi holding társaság jóváhagyására vonatkozó szabályozás pontosítása.

Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepének engedélyezési feltételei jelennek meg.

Az alapítási, illetve részesedés szerzés iránti kérelemre vonatkozó szabályozás pontosítása, amennyiben az alapítandó, illetve a tervezett részesedésszerzés alapján a hitelintézet összevont alapú vagy kiegészítő felügyelet alá kerül.

A vezető tisztségviselő megválasztására és a befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó szabályok pontosítása.

A felügyeleti hatóságok engedélyezési és jóváhagyási eljárásai tekintetében az együttműködés formai elemei is rögzítettek.

A törvényjavaslat a függő ügynökök nyilvántartásba vételére harminc napos határidőt ír elő. Tekintettel arra, hogy a függő ügynök nyilvántartásba vételénél nincs igazolandó feltétel, így nincs szükség egyedi visszajelzésre. A nyilvántartásba vétel megtörténte a honlapon ellenőrizhető.

Egyesülések és szétválások a Felügyelet részére történő előzetes bejelentésére vonatkozó szabályok megalkotása.

A befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó szabályok pontosítása a pénzmosás megelőzése tekintetében.

A tulajdonosok mellet a pontosítás keretében a tagokra is érvényesül a rendelkezés.

Pontosító rendelkezés.

A harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe tekintetében az uniós szabályozás követelményeket határoz meg, amelyek a hazai jogszabályokban is megjelenve rendezik az engedélykérelmek visszautasításának vagy az engedély visszavonásának okrendszerbeli és eljárási kérdéseit.

A Hpt. hiteltanácsadásra vonatkozó rendelkezésének módosítása az (EU) 2023/2225 irányelv rendelkezéseinek való megfelelés miatt szükséges.

A kockázatok kezelésére több módszer lehetséges, azonban ezek többszörözése nem indokolható, így a korlátozásokat is ennek megfelelően szükséges előírni.

A javaslat egyértelműsíti a kifizetések korlátozására vonatkozó szabályozást.

A globálisan rendszerszinten jelentős intézmény fogalmi meghatározásának átvezetése.

A tőkepuffer-követelmény és az újonnan bevezetendő tőke-küszöbérték alkalmazási szabályozása összhangjának megteremtése.

A javaslat egyértelműsíti a kifizetések korlátozására vonatkozó szabályozást.

A pufferkövetelményekre vonatkozó szabályok pontosítása.

A javaslat előírja a hitelintézetek számára, hogy az ESG-kockázatok fedezésekor kifejezetten figyelembe kell venni a rövid, közép- és hosszú távot.

Jelentős részesedésszerzés szándékolt megszerzésére vagy elidegenítésére állapít meg előzetes bejelentési kötelezettséget.

Jelentős eszköz- és kötelezettségátruházás előzetes bejelentésére állapít meg kötelezettséget.

Harmadik országbeli pénzügyi intézmények fióktelepeire vonatkozó prudenciális rendelkezések.

A javaslat az ESG-kockázatok kezelését is a vállalatirányítási rendszer részévé teszi.

A vállalatirányítási rendszerre vonatkozó szabályok kiegészítése.

A változó világ számos új kockázatot eredményez, így ezek jogszabályi megjelenítése új kockázati kategóriaként szükségszerű. A nyomonkövetés, értékelés, historikus ismeretek megalapozása forgatókönyveket és adatgyűjtéseket tesz szükségessé, amelyek által a kockázat felmérése és észlelése az integráció érdekében megjelenhet. Ezt a folyamatot az irányító testület vezetőság irányítja, stratégiák, tervek kidolgozásával és alkalmazásával kell végrehajtani.

Az ESG-tényezőkből eredő kockázatok kezelése arányos alkalmazásának lehetővé tétele a kis méretű és nem összetett hitelintézetek számára.

Pontosításra kerül a kockázativállalási-kockázatkezelési bizottság feladata, valamint a feladatukhoz szükséges információkhoz való hozzájutási szabályok.

Bővül a kockázati ellenőrzésért felelős szervezeti egység feladatköre.

Pontosító rendelkezés.

Pontosító rendelkezés.

Harmadik országbeli pénzügyi intézmények fióktelepeire vonatkozó prudenciális rendelkezések.

A Javaslat az ellenőrzési feladatokért felelős vezetők helyett az ennél tágabban meghatározott belső kontroll funkcióért felelős személyeket nevesíti a javadalmazási politika tekintetében.

A nyilvánosságra-hozatali szabályok kiegészítése.

Az alapítási, illetve részesedés szerzés iránti kérelemre vonatkozó szabályozás pontosítása, amennyiben az alapítandó, illetve a tervezett részesedésszerzés alapján a hitelintézet összevont alapú vagy kiegészítő felügyelet alá kerül.

A részesedésszerzési engedélyezési eljárás tekintetében az eljárási szabályok határidőre vonatkozó és harmadik országbeli pénzmosás megakadályozására vonatkozó szabályok kezelése tekintetében történő kiegészítése.

Pontosító rendelkezés.

Vezető állású személyek, felelős vezetők alkalmassági értékelésének előírása.

Pontosító rendelkezés a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos hitelnyújtási szabályokra.

Összeférhetetlenségi rendelkezés.

Pontosító rendelkezés.

A banktitok megtartására vonatkozó rendelkezések pontosítása.

A tőkekövetelmény számítására alkalmazott egyes módszerekre vonatkozó rendelkezések kiigazítása.

Az összevont alapú felügyelet gyakorlásáért felelős hatóság kijelölésekor a hatóságok együttesen dönthetnek a felügyeleti hatóság kijelöléséről relatív piaci súly alapján is.

Intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozatok meghozatalának pontosítása.

Pontosító rendelkezés.

A harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe tekintetében az összevont alapú felügyelésre vonatkozó szabályok kerülnek rögzítésre, ahol tisztázásra kerül a felügyelési feladatot ellátó felügyeleti hatóság kijelölésének eljárása és a felügyeleti kollégium felállításának hatóköre.

Pontosító rendelkezés.

A javaslat bővíti a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében vizsgálandó elemeket, így különösen az ESG-kockázatokkal és a kriptoeszközökkel szembeni kockázatokkal.

A belső modell megfelelő alkalmazásának kikényszerítéséhez szükséges intézkedések bővítése.

A változó világ új kockázatai kihívásokat jelentenek, ideértve azok felmérését és kezelését is. Ezért is kiemelten fontos, hogy az ESG kockázatok tekintetében a Felügyelet felülvizsgálati, értékelési és kezelést elősegítő feladatokat és felelősséget kap a felügyeleti tevékenysége tekintetében.

A harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe tekintetében a Felügyelet a feltételekben rögzített paraméterek teljesülése esetén elvárja, hogy leányvállalatként működjön és az ahhoz igazodó engedélyezési és működési szabályokat teljesítse.

A felügyeleti szankció intézkedések pontosítása és kiegészítése történik az új szabályozási területek és a változó szabályozott környezet lekövetése és válaszainak adása tekintetében.

A befolyásoló részesedés engedély nélküli megszerzése általi cselekmények nem lehetnek fenntarthatóak, elfogadottak, így az ehhez kapcsolódó eljárásokat, semmissé nyilvánítást szükséges rögzíteni.

A többlettőke követelmény tekintetében a felhasznált tőke minősége is meghatározó, így ennek a pontosítás fontos prudenciális megerősítés.

Mindezek mellett az 575/2013/EU rendelet által bevezetett tőke-küszöbérték alkalmazása okán is szükséges módosítani.

A harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepei tekintetében rögzítésre kerülnek a felügyeleti speciális intézkedések és hatáskörök annak érdekében, hogy ezen intézmények is a szektor felügyelt intézményeivel egyenfajsúlyos megközelítésben legyenek, megerősítve a pénzügyi stabilitást és a szektor intézményeivel szembeni bizalmat.

A javaslat a csoportszintű pénzügyi támogatási szerződéseknek az egységes európai hozzáférési ponton történő hozzáférhetősége biztosítása érdekében állapít meg rendelkezéseket.

A könyvvizsgálókra vonatkozó különös rendelkezések harmadik országbeli pénzügyi intézmények könyvvizsgálóira történő kiterjesztése.

A Hpt. hiteltanácsadásra vonatkozó rendelkezésének módosítása az (EU) 2023/2225 irányelv rendelkezéseinek való megfelelés miatt szükséges. Az eddig csak jelzáloghitel nyújtásánál alkalmazott előírásokat minden fogyasztónak nyújtott hitelre vagy pénzügyi lízingre alkalmazni kell.

A felhatalmazó rendelkezések kiegészítése.

A Javaslat alapján a más EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepének a belföldi fizetési rendszerhez való csatlakozása érdekében a szolgáltatásra vonatkozó szerződéseit úgy módosíthatja, hogy az ügyfelei számára nem okoz a termékjellemzők alapján Magyarországon nyújtott, versengő, hasonló szolgáltatások átlagos piaci feltételeihez képest érdeksérelmet a szerződés teljesítése során.

A harmadik országbeli pénzügyi intézmény már működő fióktelepei tekintetében a megfelelési, eljárási időszak tekintetében a véghatáridő megjelölése segíti a már működő intézményeket az új elvárásokra való felkészülés és engedélyezési eljárás lefolytatására való előkészület tekintetében.

Jogharmonizációs záradék kiegészítése.

Szövegpontosítások.

Hatályát vesztő rendelkezések.

A harmadik országbeli pénzügyi intézmények fióktelepeire vonatkozó szabályozás a továbbiakban nem teszi szükségessé a dotációs tőkére vonatkozó külön előírást.

A javaslatoknak megfelelően a zártkörű befektetési alapok kezelési szabályzatára vonatkozóan a jövőben engedélyezési eljárás vonatkozik, némileg egyszerűsített eljárással. Korábban a Felügyelet részére történő benyújtást írt elő a jogszabály, de a szigorúbb fellépés hatékonyabb pénzügyi felügyeletet eredményez. Továbbá, a kezelési szabályzathoz és annak módosításához egy felelősségvállalási nyilatkozatot is szükséges beadni a kezelési szabályzatban feltüntetett információk tényszerűségéről, pontosságáról. Továbbra is engedélyköteles marad a minősített befolyás megszerzése, illetve esetleges változása; ennek megadásakor legalább a jó üzleti hírnévre vonatkozó feltételek vizsgálandók.

A javaslat a törvényben használt új definíciókat taglalja, megvalósítva az (EU) 2024/927 irányelv jogharmonizációját. Ennek megfelelően a definíciók többsége irányelvi meghatározottságú. Kölcsönnyújtó ABA meghatározásakor a kölcsön nettó eszközértékre vonatkozó hányadát, illetve a befektetési stratégiát kell releváns szempontként figyelembe venni. A likviditási szabályok is bővülnek és hangsúlyosabbá válnak a jogharmonizáció nyomán, így bevezetésre kerül a likviditási eszköz fogalma, amely kilenc különböző típusú eszközt nevez meg. A „jegyzésre és visszaváltásra” vonatkozó szókapcsolat minden esetben lefedi a vétellel kapcsolatos rendelkezéseket is, figyelemmel arra, hogy a lividitáskezelés a folyamatos forgalmazás tekintetében is értelemszerűen alkalmazandó. A szakmai befektető fogalma is módosul, a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében két éves átmeneti időt került előírásra.

Bővülnek az ÁÉKBV-alapkezelő által végezhető tevékenységek az EU-s előírásoknak megfelelően [pl. a megbízás felvétele és továbbítása befektetési szolgáltatási tevékenységgel, illetve referenciamutató-kezeléssel az (EU) 2016/1011 rendeletnek megfelelően]. Módosulnak az alapkezelők által együttesen végzendő tevékenységi szabályok, és előírásra kerül, hogy befektetési szolgáltatási tevékenység végzése esetén pontosan mely Bszt.-s rendelkezést kell alkalmazni.

A jogharmonizációt biztosítandó, módosulnak az ABAK-ok által végezhető tevékenységi szabályok. Legfontosabb újítás a kölcsönnyújtás lehetősége. Ezen kívül a lista bővül pl. a hitelgondozási és hitelfelvásárlási tevékenységgel, a megbízás felvétele és továbbítása befektetési szolgáltatási tevékenységgel, referenciamutató-kezeléssel. Módosulnak az alapkezelők által együttesen végzendő tevékenységi szabályok, és előírásra kerül, hogy befektetési szolgáltatási tevékenység végzése esetén pontosan mely Bszt.-s rendelkezést kell alkalmazni.

A javaslat az EU-s rendelkezésnek megfelelően bővíti az ÁÉKBV-alapkezelő engedélyezésekor benyújtandó iratok, információk körét. Újdonság, hogy a működési terv benyújtásakor a fenntarthatósági kockázatok figyelembe vételével kapcsolatos módozatokról is információt kell nyújtani a Felügyelet részére. Szintén újdonság, hogy a kiszervezésre vonatkozó információkról is tájékoztatást kell nyújtani.

A javaslat az ABAK esetében is kiegészíti az engedélyezési kérelemhez benyújtandó információk körét. Így szintén előírás lesz a fenntarthatósági szempontok kezelésére vonatkozó módszerek, intézkedések bemutatása. A kiszervezést érintően a törvény a jövőben tételesen meghatározza a szükséges adatokat.

A jogharmonizáció mentén a javaslat új előírásokat vezet be a befektetési alapkezelő ügyvezetésére vonatkozóan, így előírásként megjelenik a teljes munkaidős kötelezettség is. Az ügyvezetésben résztvevőnek kellő tapasztalattal kell rendelkeznie ahhoz, hogy megfelelően meg tudja ítélni, az ABA vagy ÁÉKBV kezelése a befektetők érdekét legjobban figyelembe véve történik.

Új előírások kerülnek bevezetésre arra az esetre, ha az ÁÉKBV-alapkezelő harmadik fél kezdeményezésére kezel alapot.

A likviditáskezelés területe hangsúlyos elemként jelenik meg az (EU) 2024/927 irányelvben, azaz a piaci turbulenciák hatékony kezelése érdekében részletes likdivitáskezelési szabályok kerülnek bevezetésre az ÁÉKBV-k vonatkozásában. Cél a befektetők védelmének és az alap működési stabilitásának elősegítése piaci stresszhelyzetekben. Ennek megfelelően az ÁÉKBV-alapkezelőnek legalább két különböző, a jogszabályban meghatározott likviditáskezelési eszközt kell kiválasztania és alkalmaznia, pénzpiaci alap esetében pedig – azok jelentős likvid jellegét figyelembe véve – egyet. Az új szabályozás kitér a természetbeni visszaváltás, illetve az elkülönített eszközszámlák alkalmazásának különös feltételeire, illetve a Felügyelet felé történő jelentési kötelezettségre is.

Új előírások kerülnek bevezetésre arra az esetre, ha az ABAK harmadik fél kezdeményezésére kezel alapot.

A javaslat – megvalósítandó az (EU) 2024/927 irányelv jogharmonizációját – az ABA kölcsönnyújtási tevékenységeire vonatkozóan részletes szabályozást ír elő. Ennek megfelelően kölcsönnyújtási tevékenységek esetén a ABAK-nak hatékony szabályzatokat és eljárásokat kell végrehajtania a kölcsön nyújtására vonatkozóan, ezzel erősítve a prudens működést és a kockázatkezelést ebben a tevékenységi körben. A javaslat felső korlátot állapít meg az egy kölcsönfelvevőnek nyújtható kölcsönök mértékére (20% az ABA tőkéjéhez viszonyítva), ha a kölcsönfelvevő meghatározott, jellemzően pénzügyi típusú intézmény. A módosítás tőkeáttételi limiteket is meghatároz a kölcsönnyújtó ABA-k vonatkozásában. A szabályozás lehetőséget ad az említett 20%-os limit alkalmazásának halasztására, illetve ideiglenes felfüggesztésére, amennyiben az ABA működésének sajátosságai vagy a tőke mozgása azt indokolják. A módosítás egyértelműen kizárja a fogyasztóknak történő kölcsönnyújtást, melyet befektetővédelmi szempontok indokolnak. Szintén nem megengedett, hogy az ABA kölcsönnyújtási tevékenysége kizárólag a követelések harmadik félre történő továbbértékesítésére korlátozódjon. A Felügyelet számára a módosítás megerősített ellenőrzési jogosítványokat biztosít a szabályrendszer ellenőrzése érdekében.

Összességében a javaslat a prudens kölcsönnyújtási gyakorlatokat kívánja erősíteni az alternatív befektetési alapok esetében, különösen a kockázatkezelés, monitoring és belső szabályozás terén. Ugyanakkor arányosságot is biztosít, mivel bizonyos kockázatilag kevésbé jelentős esetekre (pl. kisebb mértékű tulajdonosi kölcsönök) mentességet enged.

A javasolt módosítás célja, hogy a jogharmonizáció jegyében részletes szabályokat határozzon meg a kölcsönnyújtó alternatív befektetési alapok szerkezeti kialakítására, különös tekintettel a nyílt és zárt végű forma alkalmazásának feltételeire. Az új rendelkezések a javaslat értelmében biztosítják, hogy a nyílt végű kölcsönnyújtó ABA-k csak szigorú feltételek teljesülése esetén működhessenek, különös figyelemmel a likviditási kockázatok megfelelő kezelésére. A szabályozás rögzíti, hogy a kölcsönnyújtó ABA alapvetően zárt végű formában működhet, ugyanakkor lehetőséget biztosít nyílt végű működésre is, amennyiben az ABAK igazolja a Felügyelet felé, hogy a likviditásikockázat-kezelési rendszere összhangban van az ABA befektetési stratégiájával és visszaváltási politikájával.

A javaslat továbbá előírja, hogy a nyílt végű ABA-k esetén az ABAK-nak legalább két különböző, a jogszabályban meghatározott likviditáskezelési eszközt kell kiválasztania és alkalmaznia – kivéve, ha az ABA pénzpiaci alap. Ezáltal a jogalkotó célja, hogy a befektetők védelmét és az alap működésének stabilitását elősegítse. A javaslat részletezi a természetbeni visszaváltás feltételeit is. Előírja továbbá a Felügyelet történő jelentéstételt a felügyeleti kontrolt és az átláthatóság biztosítását.

A módosítás egyértelműsíti a ÁÉKBV-alapkezelő által kiszervezhető tevékenységek körét.

A javaslat számos pontosító rendelkezést tartalmaz az ÁÉKBV-alapkezelőt érintő kiszervezési szabályokra vonatkozóan, az (EU) 2024/927 irányelvnek megfelelően. A rendelkezések egyértelműsítik, hogy a kiszervezéssel kapcsolatban az ÁÉKBV-alapkezelő gondoskodik a tevékenységek ellátásának megfelelőségéről, függetlenül a kiszervezett tevékenységet végző fél szabályozási besorolásától és földrajzi helyzetétől. A módosítás részletezi, mikor nem minősül kiszervezésnek a forgalmazó igénybevétele.

A javaslat számos pontosító rendelkezést tartalmaz az ABAK-ot érintő kiszervezési szabályokra vonatkozóan, az (EU) 2024/927 irányelvnek megfelelően. A módosítás így többek között rögzíti, hogy az ABAK ügyfelei iránti felelősségét sem befolyásolja a kiszervezés ténye. A rendelkezések egyértelműsítik, hogy a kiszervezéssel kapcsolatban ABAK gondoskodik a tevékenységek ellátásának megfelelőségéről, függetlenül a kiszervezett tevékenységet végző fél szabályozási besorolásától és földrajzi helyzetétől. A javaslat részletezi, mikor nem minősül kiszervezésnek a forgalmazó igénybevétele.

A javaslat az (EU) 2024/927 irányelv jogharmonizációját megvalósítva az ÁÉKBV letétkezelőinek kiválasztására vonatkozó, illetve a letéti őrzési funkció kiszervezésére vonatkozó szabályokat pontosítja.

A módosítás az EU-s rendelkezéseket átültetésével pontosítja az alternatív befektetési alap letétkezelőjét érintő szabályokat. Egyértelműsítésre kerül a nem együttműködő államok listája adózási és pénzmosási szempontból, amennyiben a letétkezelő harmadik országban, azaz EU-n kívüli országban található. A javaslat pontosítja a letéti őrzési funkció kiszervezését, valamint a releváns felügyeleti hatóságok (letétkezelő, ABA illetve ABAK felügyeleti hatósága) közötti információcserét érintő szabályokat.

Zártkörű alap kezelési szabályzata tartalmi elemeinek pontosítása.

Tekintettel arra, hogy az ingatlanalapok különböző sorozatai más-más visszaváltásúak lehetnek, a javaslat előírja, hogy – eltérően a többi befektetési alaptól –, ingatlanalapok esetében az egyes sorozatok lejáratához szükséges igazítani a forgalmazás-teljesítési, forgalmazás elszámolási napok számát.

A javaslat az irányelvi rendelkezéseknek megfelelően pontosítja a természetbeni visszaváltásra vonatkozó szabályozást.

A módosítás egyértelműsíti, hogy az ABAK forgalmazhatja egy, túlnyomórészt egy adott vállalkozás részvényeibe befektető uniós ABA befektetési jegyeit ugyanazon vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók részére munkavállalói részvényprogram keretén belül.

A javaslat az (EU) 2024/927 irányelv jogharmonizációját megvalósítva módosítja a befektetési jegyek forgalmazására és visszaváltására vonatkozó szabályokat, figyelembe véve, hogy az irányelvhez kapcsolódó másodszintű szabályok számos részletszabályt tartalmaznak erre vonatkozóan. A módosítás rögzíti azt is, hogy a Felügyelet milyen szempontokat mérlegel a likviditáskezelési eszközök alkalmazásának előírásakor.

A felfüggesztés idején alkalmazott előírások módosulnak a nettó eszközértékszámításra vonatkozóan.

Az (EU) 2024/927 irányelv alapján az ABAK által kezelt nem uniós ABA esetében a javaslat módosítja a belföldi forgalmazás feltételeit, a pénzmosás megelőzésére vonatkozó egyes legújabb rendelkezések figyelembevételével.

A javaslat a nem uniós ABAK által kezelt ABA befektetési jegyeinek belföldi forgalmazására vonatkozó szabályozást részletezi a pénzmosás megelőzésére vonatkozó egyes legújabb rendelkezések figyelembevételével.

A javaslat rögzíti, hogy a Kbftv. új 137. §-a alapján amikor a befektetési alapkezelő az általa kezelt ÁÉKBV-k vonatkozásában meghatározott információkat hoz nyilvánosságra, azokat egyidejűleg továbbítja a Felügyeletnek az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egységes európai hozzáférési ponton (ESAP) való elérhetővé tétele céljából.

A módosítás az ABAK nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait érintő forgalmazási szabályokat részletezi a pénzmosás megelőzésére vonatkozó egyes legújabb rendelkezések figyelembevételével.

A javaslat a nem uniós ABAK-ra vonatkozó szabályok közül a referenciatagállam meghatározó szabályozást részletezi a pénzmosás megelőzésére vonatkozó egyes legújabb rendelkezések figyelembevételével.

A módosítás a nem uniós ABAK-ra vonatkozó szabályokat részletezi a pénzmosás megelőzésére vonatkozó egyes legújabb rendelkezések figyelembevételével.

A javaslat – jogharmonizációs jelleggel – módosítja a felügyeleti adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket. A jelenleg az ABA tekintetében fennálló, a kereskedési piacokkal, eszközökkel és kitettségekkel, valamint kockázati profillal és stressztesztek eredményével kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség némileg szigorodik, és a jövőben az ÁÉKBV-ra is vonatkozni fog. A jelentéstétel részei lesznek az ÁÉKBV-ra vonatkozóan a likviditáskezelésre szolgáló intézkedések. A módosítás tételesen felsorolja a portfoliókezelési vagy kockázatkezelési funkciókat érintő kiszervezési megállapodás azon elemeit is, amelyeket a Felügyelet részére be kell jelentenie a befektetési alapkezelőnek.

A javaslat a felügyeleti eljárásokra vonatkozó titoktartási szabályokat egészíti ki az (EU) 2024/927 irányelvnek megfelelően.

A módosítás a szankciós rezsimet érintően az EU-n belüli felügyeleti együttműködés szabályait részletezi az ÁÉKBV-alapkezelő vonatkozásában.

A javaslat az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó információk kapcsán a Felügyelet, az érintett EGT-államok felügyeleti hatóságai és az EU-s felügyeleti hatóságok közötti információcserét biztosítja.

A javaslat a befektetési jegyek jegyzésének, illetve visszaváltásának felfüggesztéséhez kapcsolódó felügyeleti jogkör tekintetében az EU-n belüli felügyeleti együttműködés szabályait részletezi az ÁÉKBV-alapkezelőket érintően, megvalósítva az (EU) 2024/927 irányelv jogharmonizációját.

A javaslat a felügyeleti szankciós rezsim kapcsán az EU-n belüli felügyeleti együttműködés szabályait részletezi, bővíti, külön eljárási szabályokat megfogalmazva befektetési jegyek jegyzésének ill. visszavásárlásának felfüggesztését érintő felügyeleti jogkörre az (EU) 2024/927-es irányelvnek megfelelően.

A javaslat az ABAK-ra vonatkozó információk érintően a Felügyelet, az érintett EGT-államok felügyeleti hatóságok és az EU-s felügyeleti hatóságok közötti információcserét érintő szabályokat egészíti ki az (EU) 2024/927-es irányelvnek megfelelően.

Pontosító rendelkezés a harmadik országokra vonatkozó szabályok hatályba lépésével kapcsolatban.

Átmeneti rendelkezések.

Jogharmonizációs záradék kiegészítései.

Mellékletek módosítása.

Szövegcserés módosítások.

Hatályukat vesztő rendelkezések.

A javaslat a törvény hatálya alá tartozó szervezetek egyes, legalább évente nyilvánosságra hozandó adatok vonatkozásában az egységes európai hozzáférési ponton történő hozzáférés biztosítása érdekében állapít meg rendelkezéseket.

A javaslat a szanálási feladatkörébe eljáró MNB egyes intézkedéseinek az egységes európai hozzáférési ponton történő hozzáférés biztosítása érdekében állapít meg rendelkezéseket.

Jogharmonizációs záradék kiegészítése.

Szövegpontosítás.

A javaslat a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) módosítása keretében rögzíti, hogy a Bit. új 108/B. §-a alapján a biztosítók és a viszontbiztosítók meghatározott információkat – így különösen a fizetőképességre és pénzügyi helyzetre – a Felügyelet útján kötelesek továbbítani az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti gyűjtőszervezet részére, annak érdekében, hogy az egységes európai hozzáférési ponton (ESAP) nyilvánosan elérhetők legyenek.

A módosítás célja az (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1)–(3) bekezdéseinek a végrehajtása. Ennek érdekében a Bit. 108/B. § (2)–(5) bekezdése előírja az adatszolgáltatási kötelezettségek formai követelményeit, valamint az ESAP működéséhez szükséges metaadatok körével, továbbá meghatározza, hogy a biztosítók és a viszontbiztosítók az információk benyújtása során egyedi jogalany-azonosító kód (LEI) alkalmazásával kötelesek eljárni.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a Felügyelet látja el a gyűjtőszervezet feladatait a biztosítási szektor vonatkozásában. A módosítás hozzájárul a piaci átláthatóság erősítéséhez, valamint az uniós szabályozással való összhang biztosításához.

A biztosításközvetítést végző hitelintézetekre eltérő rendelkezés megállapítása.

Jogharmonizációs záradékok kiegészítése.

A javaslat kiegészíti a felügyeleti együttműködés kereteit.

Jogharmonizációs záradék kiegészítése.

A hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXVII. törvény módosítása rögzíti, hogy az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5.cikkének megfelelően, meghatározott nyilvános információkat az intézményi befektetőknek, az eszközkezelőknek, a részvényesi képviseleti tanácsadónak és a társaságnak a gyűjtőszervezet részére is továbbítani kell az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

Szükséges a törvény jogharmonizációs záradékának kiegészítése az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelvre való hivatkozással.

A hitelgondozókról és hitelfelvásárlókról, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2167 európai parlamenti és tanácsi irányelv pontosabb átültetése.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének felhatalmazása arra, hogy a hitelgondozók panaszkezelésére vonatkozó részletszabályokat rendeletben állapítsa meg.

Szövegpontosító javaslat.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizáció záradék.