KK ÍH 2025/109.

I. Az azonnali jogvédelem célja, hogy a bíróság érdemi döntésétől függetlenül, előzetesen jogvédelmet nyújtson azokban az esetekben, amikor az ítélethozatalig tartó idő alatt a közigazgatási tevékenység vagy az általa előidézett helyzet visszafordíthatatlan, vagy aránytalanul terhes helyzetet eredményezne valamelyik fél számára.

II. A perújítási eljárás elsődleges tárgya az alapügyben lefolytatott bírósági eljárás és bírósági döntés ténybeli helytállósága, a közigazgatási határozat csak közvetett módon képezi tárgyát, ezért azonnali jogvédelem elrendelésére nincs lehetőség [2017. évi I. törvény (Kp.) 50. § (1) bekezdés; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 393. §, 401. § (2) bekezdés].

A perújított alperes a hivatalból indított építésfelügyeleti eljárásban az I. rendű perújító felperest mint építtetőt a K x és y helyrajzi számú ingatlanokon (a továbbiakban: ingatlanok) meglévő présház rendeltetésű építmény szabálytalan építési munkával létrehozott bővítményének elbontására kötelezte a határozatával oly módon, hogy a megmaradó építmény állékonysága biztosított legyen.

Az I. és II. rendű perújító felperesek (a továbbiakban: perújító felperesek) a határozattal szemben keresettel éltek, melyet az elsőfokú bíróság ítéletével elutasított (a továbbiakban: alapper). A perújított alperes végzésével a határozatban foglaltak végrehajtását elrendelte, mivel az I. rendű perújító felperes az abban foglalt bontási kötelezettségének a megadott határidőben nem tett eleget.

A perújító felperesek az alapperben hozott ítélettel szemben benyújtott perújítási kérelmükben azonnali jogvédelem keretében a határozat vonatkozásában a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében teljes halasztó hatály elrendelését kérték. Előadták, hogy azonnali jogvédelem hiányában a végrehajtási eljárás folytatódna, mely a vitatott építmények elbontásával járna, ezáltal a perújítás megengedését követően lefolytatott új eljárásban az esetleges pernyertességük esetén sem lehetne az elbontott épületeket eredeti állapotukba visszaállítani, illetve ez részükre jelentős kárt okozna. A bontás során a meglévő építmények állékonysága sem lenne biztosítható, melynek alátámasztására szakértői véleményt csatoltak. Álláspontjuk szerint az azonnali jogvédelem elmaradása részükre súlyosabb hátrányt okozna, mint annak biztosítása a közérdeknek.

Az elsőfokú bíróság az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 50. § (1) bekezdése és (6) bekezdés a) pontja, 52. § (1) bekezdése, valamint 119. §-a alapján elutasította. Rögzítette, hogy a perújítási kérelem előterjesztésével a perújítás – az annak megengedhetőségéről történő döntés meghozataláig – érdemben még nincs folyamatban; az azonnali jogvédelem pedig a Kp. 50. § (1) bekezdése és 52. § (1) bekezdése értelmében csak a folyamatban lévő eljárásokban biztosítható. A perújítási kérelmet nem lehet a Kp. 52. § (1) bekezdése szerinti keresetlevél jogi megítélése alá vonni. A Kp. 119. §-a a perújítási kérelem előterjesztésével egyidejűleg az azonnali jogvédelem kérelmezésének a lehetőségét nem biztosítja. Az eljárás jelen szakaszában azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének nem lehet helye. A Kp. 50. § (6) bekezdés a) pontja kifejezetten kizárja az azonnali jogvédelmet olyan esetben, ha a közigazgatási cselekmény jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja. A perbeli esetben a perújított alperes egy jogerős bírósági döntéssel felülvizsgált határozat végrehajtását rendelte el.

A perújító felperesek fellebbezésükben az elsőfokú végzés megváltoztatását és a határozat teljes halasztó hatályának az elrendelését kérték. Álláspontjuk szerint az eljárás – a Kp. 50. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – folyamatban van, a perújítási kérelmüket előterjesztették, illetve annak megengedhetősége tárgyában hozott végzéssel szemben fellebbezéssel éltek. Az azonnali jogvédelem iránti kérelmüket alappal terjeszthették elő. A határozatban megjelölt épületrészek elbontása a megmaradó épület állékonyságának biztosításával nem elvégezhető, az az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, a megmaradó épület összedőléséhez vezethet. Az azonnali jogvédelem jogintézményével ellentétes az az elsőfokú bíróság által tett azon megállapítás, hogy a rendkívüli perorvoslat esetén az azonnali jogvédelem elrendelése nem lehetséges. Vitatták, hogy a Kp. 50. § (6) bekezdés a) pontja alapján az azonnali jogvédelem kizárt lenne, mivel jelen esetben nem egy olyan közigazgatási cselekményről van szó, amely egy jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja, valamint épp a jogerős bírósági határozat/ítélet ellen nyújtottak be perújítási kérelmet, mely eljárás még nem zárult le.

A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó 108. § (1) bekezdése alapján a fellebbezés keretei között vizsgálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályi rendelkezéseket helyesen idézte és értelmezte, azokból a döntésére okszerűen következtetett. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság az alábbiakat emelte ki.

Döntése kialakítása során hangsúlyosnak tekintette, hogy a fellebbezéssel támadott végzés perújítási eljárásban keletkezett. A perújított alperes határozata jogszerűségének vizsgálatára irányuló közigazgatási per ítélettel már jogerősen befejeződött, a perújított alperes alakilag végleges döntéséhez az elsőfokú ítélet révén anyagi jogerőhatás is társult, melynek következménye, hogy a határozat érdemben már nem vitatható, ellene további jogorvoslatnak nincs helye, annak végrehajtása pusztán – a jogszabályban meghatározott esetekben – a végrehajtási szakban akasztható meg. A határozat anyagi jogerőhatásán a perújítási kérelem, illetve annak megengedése esetén a perújítás folyamatban léte sem változtat, mivel a közigazgatási határozat és annak jogszerűségéről döntő bírósági ítélet a perújítás során is mindvégig érvényben lévő, végrehajtható döntésnek minősül.

Kiemelte, hogy az azonnali jogvédelem célja, hogy a bíróság érdemi döntésétől függetlenül, előzetesen jogvédelmet nyújtson azokban az esetekben, amikor az ítélethozatalig tartó idő alatt a közigazgatási tevékenység vagy az általa előidézett helyzet visszafordíthatatlan, vagy aránytalanul terhes helyzetet eredményezne valamelyik fél számára. Jelen esetben azonban – a perújítási kérelemtől, illetve annak megengedhetőségétől függetlenül – már van az ügyben érvényben lévő bírósági döntés, azaz a bíróság azonnali jogvédelem keretében a végrehajtást közigazgatási szakban már nem akaszthatja meg, mivel az eljárás ezen szakasza már meghaladottá vált. Ebből következően az azonnali jogvédelem biztosítása – az elsőfokú bíróság helytálló megállapítása szerint – a perújítási eljárásban fogalmilag kizárt. Az azonnali jogvédelem biztosítása esetén ugyanis a bíróság még a perújítás megengedése, illetve a perújítási eljárásban hozott döntés keletkezése előtt térne el az anyagi jogerőhatástól, mely az alapperben hozott ítélet jogerejét tenné semmissé vagy érvénytelenné, az azonnali jogvédelemnek azonban a döntés jogerejére ilyen befolyása nem lehet.

Fentiek mellett az ítélőtábla rámutatott arra, hogy a perújítás rendkívüli jogorvoslat, amely olyan esetekben ad lehetőséget a jogerő feltörésére, amikor a jogerős ítéletben hibás a tények megállapítása. A perújítás célja nem az alaphatározat jogszerűségének felülvizsgálata, hanem az alapeljárás hibás ténymegállapításainak az utólagos korrigálása. Töretlen az ítélkezési gyakorlat annak megítélésében, hogy a perújítás a tények megállapításával kapcsolatos jogsérelem orvoslására irányuló, az alapeljárás ténybeli hibáinak kiküszöbölésére szolgáló rendkívüli jogorvoslat, amely nem a jogalkalmazási hibák vagy a helytelen, téves jogértelmezés kiküszöbölésre szolgál (Kpkf.V.39.495/2020/2., Kpkf.VII.39.756/2021/2., Kpkf.VII.39.329/2022/2.). Ebből következőleg a perújítási eljárásnak csak közvetett módon képezi tárgyát a közigazgatási határozat, elsődleges tárgya az alapügyben lefolytatott bírósági eljárás, és annak következtében hozott bírósági döntés tényállásbeli helytállósága. Ebből következően a közigazgatási határozat végrehajtásával szembeni ideiglenes jogvédelem sem képezheti a perújítási eljárás tárgyát.

A perújítási kérelem a jogerős ítélet ellen irányul, így a perújítási eljárás során a Kp. 122. § (1) bekezdése folytán irányadó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) perújításra vonatkozó XXVIII. Fejezetének rendelkezései megfelelően alkalmazandók. Fentiek értelmében a Kp. rendelkezései szerint irányadó Pp. szabályai a perújítási eljárásban érvényesülő jogvédelmi eszközként – az azonnali jogvédelem helyett – a perújítási kérelemmel támadott ítélet végrehajtásának felfüggesztését biztosítják, amelynek elrendeléséhez azonban két speciális feltétel fennállását is megköveteli: egyrészt a perújítás megengedését, másrészt azt, hogy a perújítás sikere valószínűnek mutatkozzék [Pp. 401. § (2) bekezdés]. A bíróságnak az egységes joggyakorlat szerint a végrehajtás felfüggesztésének lehetőségét a jogerős ítélet tekintetében és a Pp.-ben a perújítási eljárásra előírt speciális feltételekre figyelemmel kell vizsgálnia (Pp. hatálybalépése előtti, de lényegét tekintve azonos tartalmú szabályok szerint a BDT 2000.258. és a BDT 1999.37. számú döntések). Ebből következően a Kp. a perújítási eljárásban (szemben a felülvizsgálati eljárással) az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályokat nem rendeli alkalmazni. A Pp. hivatkozott szakasza alapján az eljáró bíróságnak elsődlegesen a perújítás megengedhetősége körében kell határoznia, és csak annak jogerőre emelkedése után, valamint annak eredményéhez képest vizsgálhatja a végrehajtás felfüggesztésének a lehetőségét. A Kúria e körben a Kf.VII.40.280/2020/5. számú végzésében kimondta, hogy perújítási kérelem esetén a perújítás megengedhetősége kérdésében való döntést követően vizsgálható a perújítással támadott ítélet végrehajtásának a felfüggesztése. Jogerős ítélettel befejezett perben az ítélet ellen benyújtott perújítási kérelemre indult perújítási eljárásban a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztése tárgyában új határozat a Pp. 401. § (2) bekezdésében foglalt speciális feltételekre figyelemmel hozható.

Az azonnali jogvédelem perújítási eljárásban történő kizártságára tekintettel a fellebbezésben foglalt – a bontás végrehajtásához kapcsolódó – érvek vizsgálatára a fentiek alapján nem volt szükség. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. § (5) bekezdése alapján helybenhagyta.