2025. évi CIX. törvény indokolás

Nemzetközi szinten jelenleg az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről szóló, 2001. november 23-án aláírt egyezménye a legteljesebb nemzetközi mérce, amely átfogó és egységes keretrendszerbe foglalja a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos elvárásokat.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2021. november 17-én elfogadta a Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményhez csatolt, a megerősített együttműködésről és az elektronikus bizonyítékok átadásáról szóló második kiegészítő jegyzőkönyvet. Magyarország részéről a Jegyzőkönyv szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására 2022. június 28-án került sor.

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Bizottság kezdeményezésére határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a tagállamokat a Jegyzőkönyv aláírására, egyben meghatározva a Jegyzőkönyv felhatalmazása alapján tehető és teendő fenntartások, nyilatkozatok körét az uniós tagállamok számára. [A tagállamoknak a Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményhez csatolt, a megerősített együttműködésről és az elektronikus bizonyítékok átadásáról szóló második kiegészítő jegyzőkönyvnek az Európai Unió érdekében történő aláírására való felhatalmazásáról szóló, (EU) 2022/722 sz. 2022. április 5-i tanácsi határozat].

Az Európai Unió Tanácsa a Bizottság kezdeményezésére – és az Európai Parlament egyetértésével – egy másik határozatot is elfogadott, amelyben felhatalmazta a tagállamokat a Jegyzőkönyv megerősítésére. A határozatban ismételten rögzítésre kerültek a Jegyzőkönyv felhatalmazása alapján az uniós tagállamok által tehető és teendő fenntartások, nyilatkozatok [A tagállamoknak a Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményhez csatolt, a megerősített együttműködésről és az elektronikus bizonyítékok átadásáról szóló második kiegészítő jegyzőkönyvnek az Európai Unió érdekében történő megerősítésére való felhatalmazásáról szóló 2023. február 14-ei (EU) 2023/436 tanácsi határozat].

A Jegyzőkönyv célja, hogy megkönnyítse az elektronikus bizonyítékokhoz történő hozzáférést a nemzetközi együttműködésben. Célja továbbá, hogy csökkentse a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény egyes részes államaiban működő szolgáltatókat terhelő, egymással ütköző kötelezettségeket, átfogó nemzetközi jogi keretet nyújtva az elektronikus bizonyítékokhoz történő, határokon átnyúló hozzáférésre vonatkozóan. A Jegyzőkönyv szövege az alábbiakra terjed ki:

domain név regisztrációs adatokkal kapcsolatos kérelmek;

előfizetői adatok közlése;

egy másik tagállam határozata alapján előfizetői és forgalmi adatok gyorsított közlése;

tárolt adatok gyorsított közlése sürgősségi esetben;

kölcsönös együttműködés sürgősségi esetben;

videokonferenciák tartása;

közös nyomozó csoportok és közös nyomozás.

Az Unió nevében a tárgyalásokon való részvétele révén az Európai Bizottság gondoskodott arról, hogy a második kiegészítő Jegyzőkönyv összeegyeztethető legyen az Európai Unió releváns közös szabályaival, különös tekintettel a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló (EU) 2023/1543 rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/1543 rendelet] rendelkezéseire. Számos fenntartás, nyilatkozat, értesítés és közlemény bír jelentőséggel annak biztosítása szempontjából, hogy a Jegyzőkönyv összeegyeztethető legyen az uniós joggal és szakpolitikákkal, hogy az uniós tagállamok egységesen alkalmazzák a Jegyzőkönyvet a nem uniós Felek viszonylatában, valamint hogy a Jegyzőkönyv alkalmazása hatékony legyen.

A Jegyzőkönyv lehetőséget biztosít a Felek számára ahhoz, hogy bizonyos fenntartásokkal éljenek, valamint hogy nyilatkozatokat, értesítéseket vagy közleményeket tegyenek bizonyos cikkekkel kapcsolatban. Az Európai Unió tagállamainak egységes megközelítést kell alkalmazniuk bizonyos fenntartások, nyilatkozatok, értesítések és közlemények tekintetében, a vonatkozó tanácsi határozatok mellékletében meghatározottak szerint. A Jegyzőkönyv végrehajtása és az uniós jog összeegyeztethetőségének biztosítása érdekében az uniós tagállamoknak a tanácsi határozatokban meghatározott álláspontot kell képviselniük az említett fenntartások és nyilatkozatok tekintetében.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvény 1. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1)–(3) bekezdésének, valamint 10. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően tartalmazza a Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére adott országgyűlési felhatalmazást.

A törvény 2. §-a az Nsztv. 7. § (2) bekezdése és 9. § (1) bekezdése szerint rendelkezik a Jegyzőkönyv kihirdetéséről.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a törvény 1. melléklete tartalmazza a Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű fordítását, a 2. melléklete a hiteles angol nyelvű szövegét.

A törvény az Nsztv. 10. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően tartalmazza a Jegyzőkönyvhöz Magyarország részéről teendő nyilatkozatokat.

A Jegyzőkönyv 7. cikk 9. bekezdés a. pontja, 7. cikk 9. bekezdés b. pontja és 8. cikk 13. bekezdése alapján a tagállamok fenntartásokat tehetnek a Jegyzőkönyvvel összefüggésben. Az (EU) 2022/722 tanácsi határozat és az (EU) 2023/436 tanácsi határozat meghatározza a fenntartásokkal kapcsolatos uniós álláspontot.

Ennek értelmében a 7. cikk 9. bekezdés a. pontjával összefüggésben a tagállamok tartózkodnak fenntartás megtételétől. A határozatban foglalt uniós álláspont alapján Magyarország nem tesz fenntartást.

A 7. cikk 9. bekezdés b. pontjával kapcsolatban a tagállamok kizárólag az azoktól eltérő hozzáférési számok tekintetében élhetnek fenntartással, amelyek kizárólagos célja a felhasználó azonosítása. Figyelembe véve, hogy felhasználó azonosítására vonatkozó adatokat át lehet adni az (EU) 2023/1543 rendelet alapján, fenntartás tétele nem indokolt, különös tekintettel az érintett adatok alacsony szintű érzékenységére.

A 8. cikk 13. bekezdésével összefüggésben a tagállamok számára javasolt tartózkodni fenntartás megtételétől. Tekintettel arra, hogy az (EU) 2023/1543 rendelet alapján lehetőség van forgalmi adatok átadására, illetve a határozat sem javasolja fenntartás megtételét, nem indokolt fenntartás tétele.

Fentiek miatt Magyarország a Jegyzőkönyvvel kapcsolatban nem tesz fenntartást.

Hatályba léptető rendelkezés. A hatálybalépés napját – az Nsztv. 10. § (4) bekezdésének megfelelően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.

A törvény egyes rendelkezések kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A Jegyzőkönyv három hónappal azt követően lép hatályba, amikor a 16. cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban öt Fél jelezte, hogy magára nézve kötelező erejűnek ismeri el a Jegyzőkönyvet.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának megfelelően tartalmazza a végrehajtásáért felelős szerv (miniszter) megjelölését.