11/2025. (XI. 26.) SZTFH rendelet
11/2025. (XI. 26.) SZTFH rendelet
az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásának részletes szabályairól
[1] A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke rendeletének célja az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályok megteremtése, működésük és magatartásuk jogszerűségének és zavartalanságának elősegítése, a rendellenesen működő folyamatok kiszűrése az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítése és megóvása érdekében.
[2] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1a) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § k) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában
1. alkalmazott: az önálló bírósági végrehajtóval vagy az önálló bírósági végrehajtó irodájával munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott személy;
2. ellenőr: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szerve által foglalkoztatott, az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzését ellátó személy;
3. ellenőrzési vezető: az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzését végző szervezeti egység vezetésével megbízott személy;
4. kockázat: az önálló bírósági végrehajtó – ügyvitele, hivatali működése és magatartása során kifejtett – olyan tevékenysége vagy mulasztása, amely negatív irányba befolyásolhatja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat;
5. vizsgálat kezdő időpontja: az önálló bírósági végrehajtó vizsgálatáról szóló értesítésben ilyenként megjelölt időpont, vagy az értesítés mellőzése esetén a vizsgálatot elrendelő döntés kelte;
6. vizsgálatvezető: az ellenőrzési vezető által kijelölt, az adott vizsgálat irányításáért felelős ellenőr.
2. Az ellenőrzés típusai
2. § A Kar hivatali szerve a végrehajtó ügyvitelének, hivatali működésének, magatartásának ellenőrzése érdekében
a) átfogó vizsgálatot,
b) helyettesítési vizsgálatot,
c) témavizsgálatot,
d) utóvizsgálatot vagy
e) rendkívüli vizsgálatot
[az a)–e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: vizsgálat] folytat le.
a) a végrehajtói letéti számla kezelésére,
b) a kielégítési sorrendre – így különösen a gyermektartásdíj követelés behajtására – és
c) a végrehajtás megszüntetésére – különösen a követelés adós általi teljesítése esetére –
vonatkozó előírások betartásának ellenőrzését [az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: kötelező vizsgálati témák].
4. § (1) Az átfogó vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vizsgálat alá vont önálló bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) tevékenysége során – különösen pénzkezelése, végrehajtói letéti számla kezelése, valamint azok nyilvántartásai tekintetében – a jogszabályoknak és a Kari iránymutatásoknak megfelelően járt-e el. Az átfogó vizsgálat során a Kar hivatali szerve a 12. § (3) bekezdés a) pontja szerinti valamennyi vizsgálati témakört ellenőrzi.
(2) A Kar hivatali szerve átfogó vizsgálatot a végrehajtó kinevezését követő 1 év elteltével, ezt követően a végrehajtó szolgálati viszonyának fennállása alatt a legutóbbi átfogó vizsgálat lezárását követő legfeljebb 3 év elteltével végez. A soron következő vizsgálat időpontjának meghatározásához figyelembe vett időtartamba nem számít bele az az időszak, amely alatt a végrehajtó helyett helyettes járt el.
(3) A Kar hivatali szerve a végrehajtói álláshelyen eljáró állandó helyettes tekintetében is átfogó vizsgálatot folytat le a helyettesítése kezdő időpontjától számított 1 év elteltével, ezt követően a helyettesítésének fennállása alatt legalább 3 évenként.
(4) A Kar hivatali szerve annak megállapítása céljából, hogy a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 6/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5/A. § (2) bekezdése szerinti átvevő végrehajtó a Rendelet 5/A. § (2) bekezdése szerinti, megszüntetésre került álláshelyhez tartozó ügyek átvételével összefüggésben a jogszabályoknak és a Kari iránymutatásoknak megfelelően járt-e el, ezen ügyekre átfogó vizsgálatot rendel el a Rendelet 2. §-a szerinti álláshely-megszüntetés esetén, az ügyek átvételétől számított 12 hónap lejártát követő 3 hónapon belül.
5. § (1) A helyettesítési vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a végrehajtói álláshelyen eljárt állandó helyettes a helyettesítési tevékenysége során – különösen pénzkezelése, végrehajtói letéti számla kezelése, valamint azok nyilvántartásai tekintetében – a jogszabályoknak és a Kari iránymutatásoknak megfelelően járt-e el. A helyettesítési vizsgálat során a Kar hivatali szerve a 12. § (3) bekezdés a) pontja szerinti valamennyi vizsgálati témakört ellenőrzi.
(2) A helyettesítési vizsgálatot – a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén – a helyettesítés lejártát követő 6 hónapon belül indítja meg az ellenőrzési vezető, és az átfogó vizsgálat szabályai szerint folytatja le.
(3) Ha a helyettesített időszak
a) meghaladja a 12 hónapot, a 4. § (3) bekezdése szerinti utolsó átfogó vizsgálat lezárásától legalább 12 hónap eltelt, és a végrehajtói álláshelyen eljárt állandó helyettes személyében változás nem történt, a helyettesítési vizsgálat lefolytatása kötelező,
b) nem haladja meg a 12 hónapot, a helyettesítési vizsgálat lefolytatásáról a Kar hivatali szervének vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) a végrehajtó működéséből fakadó esetleges kockázatokat mérlegelve dönt.
6. § (1) A témavizsgálat a tárgyévben több végrehajtónál ugyanazon szempontok alapján lefolytatott, egy vagy több azonos vizsgálati tárgykörre irányuló vizsgálat, amelynek célja a meghatározott vizsgálati tárgykör ellenőrzési eredményeinek összehasonlítása annak érdekében, hogy a vizsgált tárgykörben általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni.
(2) Ha a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) elnöke témavizsgálatot kezdeményez, azt a vizsgálati tárgykör megjelölésével a tárgyév október 15. napjáig küldi meg a hivatalvezető részére. A Hatóság elnöke által kezdeményezett témavizsgálatot az ellenőrzési vezető az ellenőrzési tervbe beépíti.
7. § (1) A 2. § a)–c) pontja szerinti vizsgálatot lezáró vizsgálati jelentésben foglalt intézkedési javaslatok alapján tett intézkedések nyomon követése érdekében az ellenőrzési vezető utóvizsgálatot rendelhet el. A vizsgálati jelentésben foglaltak alapján a Hatóság elnöke utóvizsgálat lefolytatását kezdeményezheti. A Hatóság elnöke általi kezdeményezés esetén az utóvizsgálatot a hivatalvezető köteles elrendelni.
(2) Az utóvizsgálat célja, hogy az ellenőr bizonyosságot szerezzen az utóvizsgálat alapját képező vizsgálati jelentés alapján készített intézkedési tervben foglalt intézkedések megfelelő végrehajtásáról és arról, hogy a megállapított kockázat ténylegesen megszűnt.
8. § (1) A rendkívüli vizsgálat célja a végrehajtóval szemben felmerült, súlyos vagy rendszeres jogszabálysértésre vagy fegyelmi vétség elkövetésére, illetve a Kari iránymutatásokban foglaltak megsértésére irányuló gyanú vizsgálata és annak megállapítása, hogy a végrehajtó a tevékenysége során – elsősorban a felmerült gyanúval érintett ügyben – a jogszabályoknak és a Kari iránymutatásoknak megfelelően járt-e el, vagy fennáll-e olyan körülmény, amely a fegyelmi eljárás megindításához szükséges alapos gyanút, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 239. § (4a) bekezdése szerinti intézkedés szükségességét megalapozza.
(2) Rendkívüli vizsgálat keretében a rendkívüli vizsgálat elrendeléséről szóló döntésben megjelölt vizsgálati tárgykörök ellenőrizhetők. Ha a rendkívüli vizsgálat során az ellenőr olyan körülmény fennállását tapasztalja, amely új tárgykörben is megalapozhatja rendkívüli vizsgálat elrendelését, a hivatalvezető új rendkívüli vizsgálatot rendelhet el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gyanú esetén a Hatóság elnöke, a hivatalvezető és a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke rendkívüli vizsgálatot kezdeményezhet. A Hatóság elnöke általi kezdeményezés esetén a rendkívüli vizsgálatot a hivatalvezető – a kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napon belül – köteles elrendelni. A végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke általi kezdeményezés esetén a rendkívüli vizsgálat elrendeléséről vagy mellőzéséről – a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnökének és a Hatóság elnökének egyidejű tájékoztatása mellett – a hivatalvezető dönt.
3. Az ellenőrzés általános szabályai
9. § Ha az ellenőrzési vezető felhívása ellenére a végrehajtó az együttműködési kötelezettségét megtagadja, vagy az e rendeletben foglalt bármely kötelezettségének nem tesz eleget, a hivatalvezető fegyelmi feljelentést tehet. Ha a végrehajtó az ellenőrzési vezető ismételt felhívása ellenére is megtagadja az együttműködési kötelezettségét, vagy az e rendeletben foglalt bármely kötelezettségének ismételt felhívás ellenére sem tesz eleget – feltéve, hogy a fegyelmi feljelentés megtételének lehetőségére őt az ellenőrzési vezető első alkalommal figyelmeztette –, a hivatalvezető fegyelmi feljelentést tesz.
10. § (1) A végrehajtói szolgálat szünetelésének vagy az önálló bírósági végrehajtó szolgálatból történő felfüggesztésének ideje alatt az önálló bírósági végrehajtó ellenőrzése érdekében vizsgálat nem indítható.
(2) A végrehajtó – szünetelésnek vagy felfüggesztésnek nem minősülő – távolléte nem akadálya a vizsgálat megindításának, lefolytatásának és lezárásának – ideértve a vizsgálati jelentés tervezetének észrevételezését és a vizsgálati jelentés elleni kifogás benyújtását is –, továbbá az intézkedési terv elkészítésének.
(3) A végrehajtó (2) bekezdés szerinti távolléte esetén a hivatalvezető, az ellenőrzési vezető, a vizsgálatvezető, valamint a Kar hivatali szerve az e rendelet szerinti, a végrehajtó számára kézbesítendő dokumentumokat a Vht. 244. § (1) bekezdése szerinti helyettesítő személy részére kézbesíti. A helyettesítő személy a távollét időtartama alatt az e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek tekintetében is ellátja a helyettesítési feladatokat, azzal, hogy a távollét megszűnésekor az általa elvégzett cselekményekről és átvett dokumentumokról a végrehajtót tájékoztatja.
11. § (1) A Kar hivatali szerve a végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzése során önállóan jár el, ellenőrzési tervét a 6. alcímben foglaltak szerint állítja össze.
(2) A vizsgálat a végrehajtói irodában helyszíni ellenőrzés keretében (a továbbiakban: helyszíni ellenőrzés) vagy adatbekérés útján is lefolytatható.
(3) Az egyes vizsgálatok lefolytatásához legalább 2 ellenőr kijelölése szükséges, akik közül az egyik a vizsgálatvezető.
12. § (1) Az ellenőr és a 18. § szerinti szakértő tevékenysége során függetlenül, külső befolyástól mentesen, pártatlanul és tárgyilagosan jár el.
(2) Az ellenőrzések az e rendeletben, valamint a Végrehajtók Ellenőrzésének Kézikönyvében (a továbbiakban: ellenőrzési kézikönyv) foglaltak szerint kerülnek lefolytatásra.
(3) Az ellenőrzési kézikönyv tartalmazza
b) az ellenőrzésre és a vizsgálatokra vonatkozó részletes eljárási és módszertani szabályokat,
c) az ellenőrzési és vizsgálati dokumentumok formai követelményeit,
d) a vizsgálati megállapítások értékelésének és súlyozásának szempontjait,
e) a vizsgálati megállapítások hasznosításának nyomon követését és
f) a vizsgálat során büntető-, szabálysértési, más hatósági, továbbá fegyelmi eljárás vagy a Vht. 239. § (4a) bekezdése szerinti intézkedés megindítását megalapozó gyanú megállapítására alkalmas cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárást.
(4) Az ellenőrzési kézikönyvet a hivatalvezető előterjesztése alapján a Hatóság elnöke hagyja jóvá. Az ellenőrzési kézikönyvet a Kar internetes honlapján közzéteszi.
13. § (1) A vizsgálat során – a helyszíni ellenőrzés kivételével – írásban kerül sor a kapcsolattartásra.
(2) A vizsgálat során
a) a vizsgálat megindításáról szóló értesítést,
b) a vizsgálat félbeszakadásáról vagy félbeszakításáról és a vizsgálat folytatásáról szóló értesítést,
c) a vizsgálati jelentés tervezetét, valamint az arra tett észrevételt, kifogást,
d) a vizsgálati jelentést,
e) az intézkedési tervet és a módosított intézkedési tervet,
f) az intézkedési terv módosítására történő felhívást,
g) az elfogadott vagy véglegesített intézkedési tervet,
h) a g) pont szerinti intézkedési terv módosítására irányuló kérelmet és az arra vonatkozó döntést,
i) az intézkedési terv kapcsán készített beszámolót,
j) egyéb, a vizsgálat kapcsán továbbítandó dokumentumot
a Vht. 35/A. § (1) bekezdése szerinti kézbesítési rendszer (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) használatával kell kézbesíteni.
(3) Ha a címzett a kézbesítési rendszer útján kézbesített küldeményt az érkezéséről szóló értesítésnek a számára fenntartott tárhelyen történő elhelyezésétől számított öt munkanapon belül nem veszi át, akkor ennek tényét a kézbesítési rendszer egy tértivevény formátumú nyilatkozatban rögzíti, és ezt letölthetővé teszi az eredeti feladónak és a címzettnek.
(4) A kézbesítési rendszeren keresztül kézbesített dokumentumot a kézbesítési rendszerben történő átvételének időpontjában vagy – a (3) bekezdés szerinti esetben – a tértivevény címzett részére történő letölthetővé tételének időpontjában kézbesítettnek kell tekinteni.
(5) A (2) bekezdéstől eltérően a (2) bekezdés j) pontja szerinti dokumentum esetében az ellenőrzési vezető a végrehajtó kérelmére – amennyiben azt indokoltnak tartja – engedélyt adhat a végrehajtó számára az elektronikus kapcsolattartásra, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségén keresztül, ha a dokumentumok nagy terjedelme, illetve formátuma miatt a kézbesítés a kézbesítési rendszer útján nem, vagy csak jelentős ráfordítással lenne lehetséges.
(6) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a végrehajtó szolgálata
a) megszűnt, a vizsgálat megszüntetéséről szóló értesítést,
b) felfüggesztésre került, a (2) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumokat
a Kar hivatali szerve írásban, tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldemény útján kézbesíti a végrehajtó részére.
14. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a határidő számításáról és a határozatok kijavításáról szóló rendelkezései irányadók.
4. Az ellenőr, az ellenőrzési vezető és a szakértő
15. § (1) Ellenőrzési tevékenységet az láthat el, aki
a) legalább 3 éves jogi, ellenőrzési, pénzügyi vagy számviteli gyakorlattal és a következő szakirányú szakképzettségek valamelyikével rendelkezik:
aa) jogász, közgazdász, okleveles közgazdász végzettséggel vagy
ab) más, az aa) alpontban meg nem határozott felsőfokú végzettséggel és emellett okleveles pénzügyi revizori, pénzügyi-számviteli szakellenőri, okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy végrehajtói szakvizsgával, vagy
b) felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves ellenőri gyakorlattal rendelkezik.
(2) Az ellenőrzési vezető végrehajtói szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával és legalább 3 éves, az e rendelet szerinti ellenőri szakmai gyakorlattal rendelkezik.
16. § (1) Az ellenőr
a) vizsgálati tevékenysége során a vizsgálatindító dokumentumban foglaltakat végrehajtja,
b) megbízólevelét a végrehajtónak, akadályoztatása esetén az alkalmazottjának a helyszíni ellenőrzéskor bemutatja,
c) a véleménye kialakításához szükséges dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat, adatbázisokat és az ellenőrzéshez kapcsolódó körülményeket megvizsgálja,
d) megállapításait, következtetéseit és javaslatait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalja, és azokat bizonyítékkal alátámasztja,
e) az ellenőrzési tevékenységet az ellenőrzési kézikönyvben meghatározott módon, megfelelően dokumentálja, az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat – az adatvédelmi előírások betartásával – az ellenőrzés dokumentációjához csatolja,
f) ha az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, más hatósági, továbbá fegyelmi eljárás vagy a Vht. 239. § (4a) bekezdése szerinti intézkedés megindítását megalapozó gyanú megállapítására alkalmas cselekmény, mulasztás vagy hiányosság merül fel, haladéktalanul írásban jelentést tesz az ellenőrzési vezetőnek,
g) vizsgálati jelentéstervezetet, illetve vizsgálati jelentést készít,
h) a személyére vonatkozó kizárási okot a tudomásszerzést követően haladéktalanul írásban bejelenti az ellenőrzési vezetőnek,
i) az eredeti dokumentumokat a vizsgálat lezárásakor a végrehajtónak hiánytalanul visszaszolgáltatja,
j) a végrehajtó, végrehajtói iroda munkarendjét és biztonsági előírásait – a vizsgálat célját nem veszélyeztető mértékben – figyelembe veszi, és
k) a vizsgálat során megismert adatok tekintetében a Vht. 229. §-ában meghatározott titoktartási kötelezettséget betartja, a tudomására jutott üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot megőrzi.
(2) Az ellenőr a Vht. 230/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túl jogosult
a) a végrehajtónál a vizsgálat tárgyköréhez vagy témaköréhez kapcsolódó elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról kivonatot, másolatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett jegyzőkönyvben rögzítetten átvenni,
b) az egyes eljárási cselekményekről szükség esetén fénykép, videofelvétel vagy más kép- és hangrögzítő eszközzel készített felvételt készíteni – a rögzítés ilyen módja esetén jegyzőkönyvet kell felvennie, de abban csak az eljárási cselekményen részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, valamint az elkészítés helyét és idejét kell feltüntetni –,
c) a végrehajtótól és bármely alkalmazottól írásban vagy szóban információt kérni, és
d) a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni.
17. § (1) Az ellenőrzési vezető feladata
a) az ellenőrzési kézikönyv elkészítése,
b) az ellenőrzési kézikönyv rendszeres felülvizsgálata és a módosítások átvezetése,
c) az éves ellenőrzési terv összeállítása, a hivatalvezető jóváhagyása után a terv végrehajtása, valamint megvalósításának nyomon követése,
d) az ellenőrzési tevékenység megszervezése,
e) a vizsgálatok végrehajtásának irányítása,
f) a vizsgálatok összehangolása,
g) szakértő kijelölésének kezdeményezése,
h) javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására, ha a vizsgálat során büntető-, szabálysértési, más hatósági, továbbá fegyelmi eljárás vagy a Vht. 239. § (4a) bekezdése szerinti intézkedés megindítását megalapozó gyanú megállapítására alkalmas cselekmény, mulasztás vagy hiányosság merül fel,
i) a vizsgálati jelentéstervezet és a vizsgálati jelentés végrehajtó részére történő kézbesítése,
j) az éves ellenőrzési jelentés összeállítása,
k) utóvizsgálat elrendelése és
l) a 33. § (5) bekezdése szerinti esetben az intézkedési terv véglegesítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl az ellenőrzési vezető
a) gondoskodik a vizsgálati dokumentumok megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról,
b) biztosítja az ellenőrök szakmai továbbképzését, és gondoskodik annak megvalósításáról,
c) tájékoztatja a hivatalvezetőt az éves ellenőrzési terv megvalósításáról és az attól való eltérésekről, és
d) betartja az ellenőrzési tevékenység során kezelt adatokat illetően a titokvédelmi előírásokat, valamint gondoskodik arról, hogy az ellenőrzést végzők tevékenységüket ezek figyelembevételével végezzék.
18. § (1) Ha az ellenőrzés lefolytatása szempontjából jelentős tény megállapításához olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel az ellenőr nem rendelkezik, szakértő igénybevételére kerül sor. Ha a vizsgálat lefolytatása indokolja, a vizsgálatvezető a vizsgálat során is dönthet a szakértő bevonásáról.
(2) Szakértőként minden olyan személy vagy szervezet bevonható, aki vagy amely a feladat ellátásához megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik.
(3) Az ellenőrzési vezető a szakértővel közli mindazokat az adatokat, amelyekre a szakértő feladatának teljesítéséhez szüksége van. A szakértő a vizsgálat iratait a feladatának ellátásához szükséges mértékben megismerheti.
(4) A szakértőt a vizsgálat során megismert adatok tekintetében a Vht. 229. §-ában meghatározott titoktartási kötelezettség terheli, a tudomására jutott üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot megőrzi.
19. § (1) Nem járhat el a vizsgálat során ellenőrként vagy szakértőként
a) a végrehajtónak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,
b) a végrehajtó volt házastársa, volt élettársa,
c) aki tagja vagy alkalmazottja, illetve a vizsgálatot megelőző öt évben tagja vagy alkalmazottja volt annak a végrehajtó irodának, amelynek a végrehajtó tagja, vagy
d) akitől a vizsgálat tárgyilagos lefolytatása vagy tárgyilagos szakvélemény adása egyéb okból nem várható el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kizáró ok fennállását az ellenőr vagy a szakértő haladéktalanul írásban bejelenti az ellenőrzési vezetőnek.
(3) A kizárásról az ellenőrzési vezető a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől vagy a kizárási ok tudomására jutásától számított 8 munkanapon belül dönt. A döntés meghozataláig a kizárással érintett vizsgálat félbeszakad.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kizárás az ellenőrzési vezetővel kapcsolatban merül fel, az ellenőrzési vezető azt haladéktalanul a hivatalvezetőnek írásban bejelenti. A kizárásról ebben az esetben a hivatalvezető dönt.
5. A végrehajtó jogai és kötelezettségei
20. § (1) A végrehajtó jogosult
a) a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőr és a szakértő személyazonosságának bizonyítására alkalmas okirat, illetve megbízólevél bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni, és
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra a vizsgálati jelentéstervezet egyeztetése keretében észrevételeket, illetve kifogást tenni.
(2) Az alkalmazott – ha a végrehajtó a helyszíni ellenőrzés során nem tartózkodik az irodában – jogosult az ellenőr és a szakértő személyazonosságának bizonyítására alkalmas okirat, illetve megbízólevél bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni.
21. § A végrehajtó és az alkalmazott a Vht. 230/A. § (3) bekezdésében foglaltak mellett
a) a vizsgálat végrehajtását elősegíti, az ellenőrökkel és a szakértővel együttműködik,
b) az ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadja, és
c) a helyszíni ellenőrzésben részt vevők számára megfelelő munkakörülményeket biztosít.
6. Az ellenőrzési terv
22. § (1) Az ellenőrzési vezető – az (5) bekezdés szerinti határidő figyelembevételével – állítja össze a tárgyévet követő évre vonatkozó ellenőrzési tervet.
(2) Az ellenőrzési vezető az ellenőrzési tervet
a) az ellenőrzési kézikönyv,
b) a tárgyévet megelőző évről készített éves ellenőrzési jelentésben megfogalmazott tapasztalatok,
c) az egyes vizsgálati jelentésekben feltárt vagy más módon felmerült kockázatok,
d) a kötelező vizsgálati témák, továbbá
a (3) bekezdésben foglaltak alapján állítja össze.
(3) Az ellenőrzési vezető az ellenőrzési terv összeállításához figyelembe veszi az adott évre tervezett, a 2. § a)–b) pontja szerinti, továbbá az adott évben sorra kerülő, a 2. § d) pontja szerinti vizsgálatokat, valamint a 2. § c) pontja szerinti vizsgálatok esetében a Hatóság elnökének a vizsgálati tárgykörökre irányuló javaslatait is.
(4) Az éves ellenőrzési terv tartalmazza
a) a 2. § a)–d) pontja szerinti vizsgálatok típusát és az adott vizsgálattal érintett időszakot,
b) az egyes vizsgálattípus keretében vizsgálat alá vonásra kerülő végrehajtók nevét,
c) a 2. § a)–d) pontja szerinti vizsgálatok ütemezését és
d) a 2. § c) pontja szerinti vizsgálat esetében a vizsgálati tárgyköröket.
(5) Az éves ellenőrzési tervet a hivatalvezető hagyja jóvá, ezt követően a tárgyév november 15. napjáig megküldi a Hatóság elnöke részére.
(6) Az éves ellenőrzési terv módosítására a (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a módosított éves ellenőrzési tervet a jóváhagyást követő 15 napon belül kell megküldeni Hatóság elnöke részére.
7. A vizsgálatindító dokumentum
23. § (1) Az ellenőrzési vezető a vizsgálatindító dokumentumban jelöli ki a vizsgálatot lefolytató vizsgálatvezetőt és ellenőröket.
(2) A vizsgálatindító dokumentumot a vizsgálatvezető állítja össze, és az ellenőrzési vezető hagyja jóvá.
(3) A vizsgálatindító dokumentum tartalmazza
a) a vizsgálat ügyszámát,
b) a végrehajtó nevét és jelvényszámát,
c) a vizsgálat típusát,
f) a 2. § d) pontja szerinti vizsgálat esetében a vizsgálandó intézkedési tervre történő hivatkozást,
h) a vizsgálattal érintett időszakot,
i) a vizsgálat kezdő időpontját,
j) a vizsgálat tervezett időtartamát, a jelentés elkészítésének tervezett határidejét,
k) az ellenőrök, – amennyiben a vizsgálatindító dokumentum jóváhagyásának időpontjában ismert – a szakértő, valamint a vizsgálatvezető nevét, megbízólevelük számát,
l) a kiállítás helyének és idejének megfelelő keltezést és
m) az ellenőrzési vezető és a vizsgálatvezető aláírását.
(4) A vizsgálat időtartama – a vizsgálat kezdő időpontjától a jelentéstervezet végrehajtó részére történő kézbesítéséig – legfeljebb 90 naptári nap, amit az ellenőrzési vezető indokolt esetben további 30 naptári nappal meghosszabbíthat.
(5) A vizsgálatindító dokumentum végrehajtását az ellenőrzési vezető felügyeli. A vizsgálatindító dokumentumot – a vizsgálatvezető kezdeményezésére – az ellenőrzési vezető módosíthatja.
8. A megbízólevél
24. § (1) Az ellenőröket és a szakértőt az ellenőrzési vezető megbízólevéllel látja el, továbbá intézkedik azok visszavonásáról, ha az szükségessé vált. Ha a Hatóság képviselője a Vht. 230/A. § (6) bekezdése alapján a vizsgálaton részt vesz, részére is megbízólevél kerül kiállításra, amelyet az ellenőrzési vezető ír alá. Ha az ellenőrzési vezető részt vesz a vizsgálaton, megbízólevelét a hivatalvezető írja alá.
(2) A megbízólevél tartalmazza
a) az ellenőr, a szakértő vagy a Hatóságnak a vizsgálaton részt vevő képviselője nevét, személyazonosításra alkalmas igazolványának számát,
b) a végrehajtó nevét és jelvényszámát,
c) a vizsgálat típusát,
d) a vizsgálatra vonatkozó jogszabályi felhatalmazásra történő hivatkozást,
e) az arra való utalást, hogy a megbízólevél a vizsgálat lezárásáig vagy visszavonásáig hatályos,
f) a megbízólevél kiállítása helyének és idejének megfelelő keltezést és
g) a kiállításra jogosult aláírását.
(3) Az adatbekérés útján lefolytatott vizsgálat esetén a megbízólevelet kézbesíteni kell a végrehajtó részére.
9. A vizsgálat lefolytatása
25. § (1) Az ellenőrzési vezető – a vizsgálatindító dokumentum jóváhagyását követően – a vizsgálat megindításáról – a helyszíni vizsgálatot, illetve az adatbekérés útján lefolytatandó ellenőrzés esetében az adatszolgáltatás kezdő időpontját legalább 10 nappal megelőzően – értesíti a végrehajtót.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés keretében az ellenőrzési vezető
a) tájékoztatást ad a végrehajtó részére
aa) a vizsgálat típusáról és kezdő időpontjáról,
ab) a jogszabályi felhatalmazásról és
ac) a vizsgált időszakról, valamint
b) felhívja a végrehajtót
ba) helyszíni vizsgálat lefolytatása esetén az ahhoz szükséges feltételek biztosítására és
bb) a vizsgálat vezetője részére a vizsgálat lefolytatásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a 2. § e) pontja szerinti vizsgálat elrendelése esetén a vizsgálat megindításáról szóló értesítés mellőzhető, ha az a vizsgálat lefolytatását meghiúsítaná. Az értesítés mellőzéséről az ellenőrzési vezető dönt.
(4) Ha a végrehajtó a helyszíni vizsgálat során nincs jelen, az a vizsgálat lefolytatását nem akadályozza. A vizsgálat vezetője a vizsgálati jelentésben rögzíti, ha a végrehajtó neki felróható magatartással a vizsgálatot akadályozza.
(5) A 2. § b) pontja szerinti vizsgálat esetében a végrehajtói álláshelyen eljárt és vizsgálat alá vont állandó helyettes végrehajtó mellett értesíteni kell a vizsgálat lefolytatásáról az ellenőrzéssel érintett végrehajtói álláshelyre kinevezéssel rendelkező vagy a vizsgálat kezdő időpontjában a végrehajtói álláshelyen helyettesként eljáró önálló bírósági végrehajtót, ha a vizsgálat lefolytatása miatt helyszíni ellenőrzésre vagy adatbekérésre van szükség.
(6) A 2. § b) pontja szerinti vizsgálat esetében a helyettesített végrehajtói álláshelyen a vizsgálat időtartama alatt szolgálatot teljesítő végrehajtóra vagy állandó helyettes végrehajtóra az e rendeletben foglalt – a végrehajtói álláshelyen eljárt és vizsgálat alá vont állandó helyettes végrehajtóra vonatkozó – adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettség kiterjed.
26. § (1) A vizsgálat lefolytatásáról a vizsgálatvezető gondoskodik.
(2) A vizsgálatvezető a végrehajtó által használt ügyviteli rendszer teljes adatbázis állománya tekintetében jogosult adatszolgáltatást kérni.
(3) A vizsgálatvezető a vizsgálati jelentésben rögzíti, ha a végrehajtó az adatszolgáltatási kötelezettségének az értesítésben vagy az adatszolgáltatásra vonatkozó felhívásban meghatározott határidő lejártáig nem vagy nem megfelelően tett eleget.
27. § (1) A vizsgálatot az ellenőrzési vezető az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 90 napra – a 2. § e) pontja szerinti vizsgálat esetén 30 napra – félbeszakíthatja, ha
a) a vizsgálat továbbfolytatását elháríthatatlan esemény akadályozza, vagy
b) a vizsgálatvezető vagy az ellenőr az ellenőrzés lefolytatásában akadályoztatva van.
(2) A vizsgálat a végrehajtó felfüggesztésének vagy szolgálata szünetelésének időtartamára félbeszakad.
(3) Az ellenőrzési vezető a vizsgálat félbeszakadásáról vagy félbeszakításáról haladéktalanul értesíti a végrehajtót.
(4) A félbeszakadt vagy félbeszakított vizsgálatot az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül vagy az (1) bekezdés szerinti határidő leteltét követően folytatni kell. A vizsgálat folytatásáról az ellenőrzési vezető értesíti a végrehajtót.
(5) A vizsgálat félbeszakadásának időtartama nem számít bele a 23. § (4) bekezdése szerinti határidőbe.
(6) Ha a végrehajtó végrehajtói szolgálata megszűnik, az ellenőrzési vezető a vizsgálatot megszünteti.
10. A vizsgálati jelentés
28. § (1) A vizsgálatvezető felel a vizsgálati jelentés elkészítéséért és az abban foglalt megállapításokért.
(2) Az ellenőr felel a vizsgálati jelentésben általa tett megállapítások valódiságáért.
(3) A vizsgálati jelentés tartalmazza
a) a 23. § (3) bekezdés a)–h) pontja szerinti adatokat,
b) a vezetői összefoglalót,
c) a kötelező vizsgálati témák vizsgálatának értékelését,
d) a vizsgálati megállapításokat, következtetéseket, – ha szükséges – intézkedési javaslatokat, valamint a köztük fennálló összefüggéseket,
e) a vizsgálati megállapítások alapjául szolgáló jogszabályokat, valamint Kari iránymutatásokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket az ellenőrök a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vettek, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt az ellenőrök valamely tényállítást nem találtak bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzték,
f) annak tényét, ha a vizsgálat lefolytatását
fa) a végrehajtó dokumentációjának, illetve nyilvántartásainak hiányossága vagy
fb) a vizsgálat alá vont végrehajtó magatartása
akadályozta,
g) az ellenőrzésben közreműködött vizsgálatvezető, ellenőr és szakértő nevét és aláírását, aláírásuk időpontját és
h) az ellenőrzési vezető vizsgálatot lezáró záradékát: a vizsgálat lezárásának időpontját, a vizsgálati jelentés keltének napját, az ellenőrzési vezető nevét és aláírását.
(4) Az ellenőrzési vezetőt akadályoztatása esetén az aláírásban – a helyettesi minőség feltüntetésével – a vizsgálatban részt vevő vizsgálatvezető helyettesíti.
(5) Akadályoztatása esetén a vizsgálati jelentés aláírásában – a helyettesi minőség feltüntetésével – a vizsgálatban részt vevő vizsgálatvezetőt a vizsgálatban részt vett bármely ellenőr, a vizsgálatban részt vevő ellenőrt a vizsgálatvezető vagy a vizsgálatban részt vett bármely ellenőr helyettesíti.
(6) Ha a vizsgálati jelentés a (3) bekezdés d) pontja szerinti intézkedési javaslatot tartalmaz, a javaslat célja a jogsértések, hiányosságok felszámolása, orvoslása, helyreállítása a végrehajtói iroda előírásoknak megfelelő működése érdekében. Az intézkedési javaslatoknak végrehajthatónak, teljesítésüknek ellenőrizhetőnek és számon kérhetőnek kell lenni.
(7) A vizsgálati jelentés (3) bekezdés b) pontja szerinti vezetői összefoglalója tartalmazza az ellenőrzés eredményét és a feltárt hiányosságok összefoglaló értékelést.
29. § (1) Az ellenőrzési vezető a vizsgálati jelentés tervezetét az elkészítését követő 8 napon belül kézbesíti a végrehajtó részére.
(2) A végrehajtó a vizsgálati jelentés tervezetének megállapításai, következtetései kapcsán észrevételt tehet, amelyet a vizsgálati jelentés tervezetének kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül megküld az ellenőrzési vezető részére. Az észrevételben foglaltak alátámasztásául szolgáló dokumentumokat a végrehajtó az észrevételéhez csatolja.
(3) Az ellenőrzési vezető a vizsgálati jelentés tervezetének megküldésére vonatkozó kísérőlevélben felhívja a végrehajtó figyelmét, hogy amennyiben a (2) bekezdésben rögzített határidőn belül észrevételt nem tesz, az a tervezetben foglaltak tudomásulvételének minősül.
(4) Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a vizsgálatvezető javaslatát figyelembe véve az ellenőrzési vezető dönt az észrevételezési határidő lejártától számított 15 napon belül. A határidő indokolt esetben egy alkalommal 5 nappal meghosszabbítható, amelyről az ellenőrzési vezető tájékoztatja a végrehajtót.
(5) A (4) bekezdés szerinti döntésről – az elfogadásra nem került észrevételek indokolásával – az ellenőrzési vezető tájékoztatja a végrehajtót.
(6) A vizsgálatvezető
a) az elfogadott észrevételeket átvezeti a vizsgálati jelentés tervezetén,
b) a végrehajtó észrevételeit, valamint az ellenőrzési vezető észrevételt elbíráló döntését a vizsgálati dokumentációjához csatolja.
30. § (1) A vizsgálati jelentés tervezetét a vizsgálatvezető, a vizsgálatot végző valamennyi ellenőr és bevonása esetén a szakértő aláírását követően az ellenőrzési vezető hagyja jóvá, majd azt vizsgálati jelentésként kézbesíti a végrehajtónak, aki a kézbesítéstől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül a vizsgálati jelentéssel szemben a hivatalvezetőhöz címzett kifogást terjeszthet elő.
(2) A végrehajtó a vizsgálati jelentés azon részét, amelyre a 29. § (2) bekezdése szerint határidőben észrevételt nem terjesztett elő, kifogásban nem vitathatja.
(3) A kifogásról a hivatalvezető a kézbesítésétől számított 30 napon belül határoz. Megalapozott kifogás esetén a hivatalvezető – az ellenőrzési vezető útján – utasítja a vizsgálatvezetőt a vizsgálati jelentés módosítására, az alaptalan vagy határidőn túl benyújtott kifogást elutasítja.
31. § (1) Az ellenőrzési vezető, ha a végrehajtó
a) a vizsgálati jelentés tervezetére észrevételt nem terjesztett elő, a 29. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő 8. napon,
b) vizsgálati jelentéssel szemben kifogást nem terjesztett elő, a 30. § (1) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő 8. napon,
c) kifogást terjesztett elő, a hivatalvezető 30. § (3) bekezdése szerinti döntését követő 3 napon belül
a vizsgálati jelentést záradékkal lezárja, és kézbesíti a végrehajtó részére.
(2) A lezárásról szóló döntéssel szemben további jogorvoslatnak nincs helye. A záradékkal lezárt vizsgálati jelentés a Vht. 269. § (1a) bekezdése szerinti jogorvoslattal már nem támadható ellenőrzési jelentésnek minősül.
(3) Az ellenőrzési vezető az (1) bekezdés szerint lezárt ellenőrzési jelentést megküldi a Hatóság elnökének.
11. Az intézkedési terv
32. § (1) A végrehajtó – ha a vizsgálati jelentés intézkedési javaslatot tartalmaz – a Kar által előre meghatározott formai kritériumok szerint a 33. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő intézkedési tervet készít.
(2) Az elfogadott intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásáért, valamint az azok végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítéséért a végrehajtó felelős.
33. § (1) Az intézkedési terv tartalmazza
a) az intézkedési javaslatban megfogalmazott intézkedéseket,
b) az a) pont szerinti intézkedések teljes körű végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalást és
c) a (2) bekezdés figyelembevételével az a) pont szerinti intézkedések végrehajtására vonatkozó határidők megjelölését.
(2) Az intézkedési tervben az egyes intézkedésekhez kapcsolódó határidőket úgy kell meghatározni, hogy azok számon kérhetőek legyenek. Egy intézkedéshez kapcsolódó határidő 3 hónapnál nem lehet hosszabb.
(3) A végrehajtó az intézkedési tervet a lezárt vizsgálati jelentés kézbesítésétől számított 8 napon belül készíti el és küldi meg az ellenőrzési vezető részére. Az ellenőrzési vezető a végrehajtót egy alkalommal 8 napos határidővel az intézkedési terv módosítására hívhatja fel.
(4) Az ellenőrzési vezető az intézkedési terv elfogadásáról az intézkedési terv vagy a módosított intézkedési terv kézbesítésétől számított 8 napon belül – a vizsgálatvezető véleményének kikérésével – dönt, és arról a végrehajtót értesíti.
(5) Ha a végrehajtó a (3) bekezdés szerinti módosítási felhívásnak nem vagy nem megfelelően tett eleget, az ellenőrzési vezető az intézkedési tervet nem fogadja el, és azt az (1) és (2) bekezdésben foglalt szempontoknak megfelelően maga véglegesíti. A véglegesített intézkedési tervet az ellenőrzési vezető – a módosított intézkedési terv benyújtására irányadó határidő lejártától számított 8 napos határidőn belül – kézbesíti a végrehajtó részére.
(6) A végrehajtó az elfogadott vagy az (5) bekezdés alapján véglegesített intézkedési tervben (a továbbiakban együtt: elfogadott intézkedési terv) meghatározott intézkedés végrehajtására – az ahhoz kapcsolódó határidő lejártát megelőzően – legfeljebb egy alkalommal határidő-hosszabbítást kérhet az ellenőrzési vezetőtől. A kérelemről – a vizsgálatvezető véleményének kikérését követően – a beérkezésétől számított 8 napon belül az ellenőrzési vezető dönt, és erről tájékoztatja végrehajtót.
34. § (1) A végrehajtó az elfogadott intézkedési tervben meghatározott egyes intézkedések végrehajtásáról az elfogadott intézkedési tervben meghatározott legutolsó határidő lejártát követő 8 napon belül írásban beszámol az ellenőrzési vezetőnek.
(2) A beszámoló tartalmazza a megtett intézkedések rövid leírását, – ha rendelkezésre áll – az egyes feladatok végrehajtásának megfelelő dokumentumokkal történő alátámasztását, a végre nem hajtott intézkedések okát és a 33. § (6) bekezdése szerinti határidő-hosszabbítás iránti kérelem esetén a módosított határidő megjelölését.
(3) A végrehajtó beszámolójában foglaltak alapján az ellenőrzési vezető utóvizsgálatot kezdeményezhet.
12. Az éves ellenőrzési jelentés
35. § (1) Az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért az ellenőrzési vezető felelős, amelyet jóváhagyásra megküld a hivatalvezetőnek.
(2) A hivatalvezető az éves ellenőrzési jelentést a tárgyévet követő év március 15. napjáig megküldi a Hatóság elnökének.
(3) Az éves ellenőrzési jelentés tartalmazza
a) a tárgyévben lezárt vagy a tárgyév december 31-én folyamatban lévő vizsgálatokat, megjelölve a végrehajtó nevét, továbbá a vizsgálat típusát, kezdőidőpontját, valamint – lezárt vizsgálat esetén – lezárásának időpontját,
b) az éves vizsgálati feladatok teljesítésének értékelését,
c) a kötelező vizsgálati témák vizsgálatának eredményét,
d) a c) pontban foglaltakon túl a vizsgálatok további fontosabb megállapításait és javaslatait és
e) a tájékoztatást a vizsgálatok során feltárt büntető-, szabálysértési, más hatósági vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményekről, mulasztásokról vagy hiányosságokról, valamint ezen eljárások állásáról, eredményéről.
13. A vizsgálatok nyilvántartása
36. § (1) A Kar hivatali szerve a végrehajtók működésének, valamint a vizsgálati jelentésekben tett intézkedési javaslatok, a vonatkozó elfogadott intézkedési tervek és azok végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében nyilvántartást vezet a vizsgálatokról, és gondoskodik az ellenőrzési és vizsgálati dokumentumok megőrzéséről.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a vizsgálat ügyszámát,
b) a végrehajtó nevét és jelvényszámát,
c) a vizsgálat típusát,
d) a vizsgálat kezdő időpontját és lezárásának időpontját,
e) az intézkedési terv készítésének szükségességét, a végrehajtó beszámolójában rögzített végre nem hajtott intézkedéseket és azok okát, az intézkedési terv alapján végrehajtott intézkedések rövid leírását,
f) a vizsgálat kapcsán elrendelt utóvizsgálat szükségességét, az utóvizsgálat azonosítóját,
g) a vizsgálati jelentésben szereplő intézkedési javaslatokat.
14. Záró rendelkezések
37. § Ez a rendelet 2025. december 1-jén lép hatályba.
38. § (1) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2026. évről szóló éves ellenőrzési jelentésre és a 2026. évi ellenőrzési tervre kell alkalmazni.
(2) A 6. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Hatóság elnöke a 2026. évi ellenőrzési terv összeállításához a 6. § (2) bekezdése szerinti témavizsgálat-kezdeményezését 2025. december 5-ig küldi meg a hivatalvezető részére. A 22. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2026. évi ellenőrzési tervet a hivatalvezető 2025. december 15-ig küldi meg a Hatóság elnöke részére.
(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően megindult ellenőrzéseket az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásának részletes szabályairól szóló 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet] 2025. november 30-án hatályos rendelkezései szerint kell lefolytatni.
(4) A 2025. évre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést a hivatalvezető a 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet 33. §-ának 2025. november 30-án hatályos rendelkezései szerint küldi meg a Hatóság elnökének.
(5) A 4. § (2) bekezdésétől eltérően a 2026. évben a 2. § a) pontja szerinti átfogó vizsgálat szabályai szerint kell lefolytatni az átfogó vizsgálatát annak a végrehajtónak is, akinek a 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet 5. § a) pontja szerinti legutóbbi átfogó vizsgálata óta 4 év eltelt.
(6) A 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet 9. § (1) bekezdése alapján elrendelt, de a 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet 23. §-a alapján az e rendelet hatálybalépéséig el nem indult utóvizsgálatokat a 2. § d) pontja szerinti utóvizsgálatnak (a továbbiakban: korábbi utóvizsgálat) kell tekinteni. A korábbi utóvizsgálatokat az ellenőrzési vezető a 2026. évi ellenőrzési tervbe beépíti.
(7) A 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet 7. § (1) bekezdése alapján elrendelt, de a 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet 23. §-a alapján az e rendelet hatálybalépéséig el nem indult soron kívüli vizsgálat esetében a Hatóság elnökének a 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti javaslatát a 8. § (3) bekezdése szerinti kezdeményezésnek kell tekinteni, és a vizsgálatot a 2. § e) pontja szerinti rendkívüli vizsgálat szabályai szerint kell lefolytatni (a továbbiakban: korábbi soron kívüli vizsgálat). A 8. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Hatóság elnöke által javasolt korábbi soron kívüli vizsgálatot a hivatalvezető 2026. február 28-ig köteles elrendelni.
39. § Hatályát veszti az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásának részletes szabályairól szóló 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet.
Dr. Nagy László s. k.,
elnök
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás