2025. évi XI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Magyarország polgárainak alapvető joga, hogy hazájuk minden pontjáról – akár a legkisebb településről – megfelelő színvonalú közszolgáltatással jussanak el lakókörnyezetükből az adott térség közigazgatási központjába, biztosítva ezzel az alapvető élethelyzetekhez szükséges mobilitási lehetőségeket.

E fontos jog levezethető az Alaptörvényből, annak tartalmával – az alapellátás pontos meghatározásával – azonban az állam mostanáig adósa maradt polgárainak.

A személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó alapvető joggal kapcsolatos törvény (Sztv.) ezt az adósságot rendezi.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása következtében megvalósul az alapellátásra vonatkozó szabályozás egyszerűsítése, a települések és a járásközpontok közötti kapcsolatra vonatkozó szabályok egységesítése. Az új jogszabály révén ugyancsak kiegészülnek azok az alapelvek, amelyek az alapellátás biztosítása során a jövőben alkalmazandók.

A módosítás az alapellátás tartalmának pontos meghatározásával és érvényesítésével, ezzel egyidejűleg pedig a szabályozás rugalmasabbá tételével nem csupán azt teszi lehetővé, hogy a személyszállítási közszolgáltatások ellátása – mind a feladatellátás, mind az utasok érdekei szempontjából – hatékonyabbá váljon. Hozzájárul ahhoz is, hogy az ország belső kohéziója erősödjék, a nagyvárosi vonzáskörzetek és a kistelepülések kínálta életlehetőségek kiegyenlítődjenek, a vidéki Magyarország megtartó ereje pedig növekedjék.

A preambulum meghatározza a törvény célját, figyelemmel a közlekedési közszolgáltatásoknak az Alaptörvényben rögzített alapjogok – így különösen a művelődéshez, az oktatáshoz, a munkavállaláshoz, a szociális biztonsághoz, az egészségügyi ellátáshoz, a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez való jogok – érvényesülése érdekében betöltött szerepére is.

A módosítás az alapellátás fogalom-meghatározásának pontosítását tartalmazza, a törvényben meghatározott elvek alapján lehet az alapellátás teljesítésére vonatkozó részletszabályokat miniszteri rendeletben meghatározni.

A módosítás – többek között az esélyegyenlőség és a vidékfejlesztés szolgálatában – kiegészíti a személyszállítási közszolgáltatások biztosítására vonatkozó alapelveket a vidéki lakosság és a munkaerő mobilitásának támogatása, az oktatás, a szociális és egészségügyi szolgáltatások elérhetősége, a gazdaság támogatása, környezetvédelem, fenntarthatóság és a hatékonyság szempontjaival.

Módosításra kerülnek a különböző településtípusok esetében nyújtandó személyszállítási közszolgáltatások mennyiségi és minőségi jellemzői. A módosítás következtében a szabályozás egyszerűsítése történik lépcsőzetes logikával felépítve, település-járásszékhely-megyeszékhely-főváros viszonylatban egységes szabályozás kerül meghatározásra. Az alapellátás keretében a korábbiaktól eltérően nem csak a hétköznapokra vonatkozóan, hanem a hét minden napján kötelezően biztosítandó lesz a település és a járásközpont viszonylatában napi háromszor, egyéb – a törvényben felsorolt – viszonylatokon napi kétszer településenként a közvetlen eljutás. Részletesen meghatározásra kerülnek továbbá a személyszállítási közszolgáltatás kialakítása során figyelembe veendő elvek.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a vasúti személyszállítási közszolgáltatás biztosítását akadályozó tényezők fennállása esetén, azok megszűnéséig, rugalmasabban lehessen vonatpótló szolgáltatást végezni.

A módosítás a még elégséges szolgáltatásra vonatkozó szabályok módosításával kellő egyensúlyt kíván teremteni a közszolgáltatás és a sztrájkjog gyakorlása között azzal, hogy sztrájk esetén előre kiszámítható jogi kereteket ad: a személyszállítási közszolgáltatónak minden évben sztrájkmenetrendet kell készítenie, amelyben az alapellátás nem sérülhet, és azt jóváhagyásra meg kell küldenie a megrendelőnek. Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetében a még elégséges szolgáltatás mértékeként legalább a megrendelő által jóváhagyott sztrájkmenetrendet szükséges biztosítani, míg helyi személyszállítási közszolgáltatások esetében marad a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 66%-a. A közszolgáltató és a megrendelő közötti megállapodás, megegyezés végső soron a kölcsönös együttműködést, a sztrájkjog kiszámíthatóbb gyakorlását szolgálja. A közszolgáltatásban részesülő lakosság kellő ellátása és a kiszámíthatóság érdekében a módosítás egyértelművé teszi, hogy sztrájk esetén a jóváhagyott sztrájkmenetrendtől eltérni nem lehet az utasok hátrányára.

Átmeneti rendelkezések.

Hatályba léptető rendelkezések.