11/2025. (XI. 26.) SZTFH rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az önálló bírósági végrehajtók (a továbbiakban: végrehajtó) ügyvitele, hivatali működése és magatartása jogszerűségének és zavartalanságának biztosítása érdekében, az elmúlt évek gyakorlati tapasztalataira figyelemmel szükségessé vált a kapcsolódó szabályozás felülvizsgálata. A felülvizsgálat lehetőséget teremtett a rendellenesen működő folyamatok kiszűrésére az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítése és megóvása érdekében. Ennek megfelelően a Rendelet a hatályos szabályozáshoz képest megerősíti a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakba: Hatóság) ellenőrzési jogköreit, bővíti a szabályozás alkalmazását elősegítő, kiegészítő és pontosító rendelkezéseket, illetve technikai jellegű és egyszerűsítést előirányzó módosításokat tartalmaz. A módosítás összetettsége és terjedelme új rendelet kiadását – ezzel egyidejűleg a korábbi, az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásának részletes szabályairól szóló 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet hatályon kívül helyezését – teszi szükségszerűvé.

A Rendelet keretében bevezetett legfontosabb változások – a hatályos szabályozáshoz képest – a következők:

1. Fogalmi elhatárolások

A hatályos SZTFH rendelettel szemben a Rendelet a „vizsgálat” fogalmat következetesen az adott végrehajtó vonatkozásában lefolytatott konkrét eljárásra használja, míg az „ellenőrzés” fogalmat a Kar általános ellenőrzési tevékenységére.

2. A vizsgálati típusok kiegészítése, elnevezésük és céljuk pontosítása

– A végrehajtó ügyvitelének, hivatali működésének, magatartásának ellenőrzése körében a Rendelet továbbra is az átfogó vizsgálat keretében írja elő a teljes körű, – az első alkalmat követően – a legutóbbi átfogó vizsgálat lezárását követő legfeljebb 3 év elteltével (azaz tehát legalább 3 évenként) kötelezően lefolytatandó ellenőrzési típust. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a végrehajtó tevékenysége során – különösen pénzkezelése, valamint annak nyilvántartásai tekintetében – a jogszabályoknak és a Kari iránymutatásoknak megfelelően járt-e el. (Ugyanezen szabályok szerint kell az ellenőrzést lefolytatni a megszüntetésre került álláshelyhez tartozó ügyek átvételével összefüggésben eljárt átvevő végrehajtó esetében is.)

– A helyettesítési vizsgálat (korábban: soron kívüli vizsgálat) gyakorlatilag az átfogó vizsgálat speciális formája, célja annak megállapítása, hogy a végrehajtói álláshelyen eljárt állandó helyettes a helyettesítési tevékenysége alatt – az átfogó vizsgálat során ellenőrzött témakörökben – megfelelően járt-e el. A helyettesítési vizsgálatot kötelező lefolytatni, ha a helyettesített időszak meghaladja a 12 hónapot; ha annál kevesebb, akkor lefolytatásának szükségszerűségéről a Kar hivatali szervének vezetője dönt. Mivel a helyettesítési vizsgálat lefolytatására is előre meghatározott, szabályozott esetben kerül sor, és nem – nyelvtani értelemben – soron kívül, ezért nevezi át a Rendelet ezt a vizsgálattípust.

Az átfogó és a helyettesítési vizsgálatban közös új elemként jelenik meg, hogy a Hatóság elnöke magában a Rendeletben meghatározza azokat a kötelező vizsgálati témákat, amelyeket minden átfogó és helyettesítési vizsgálat során ellenőrizni kell. A Hatóság elnöke ezeket elsősorban a közbizalom fenntartása szempontjából választja ki; és azontúl, hogy az ellenőrzési vezetőnek az éves ellenőrzési terv összeállításánál, az ellenőröknek pedig a vizsgálatok során kiemelten figyelemmel kell lenni rájuk, a vizsgálati jelentésben és a Kar éves ellenőrzési jelentésében is önállóan kell szerepeltetni ellenőrzésük eredményét.

A Rendelet jelenleg az alábbi kötelező vizsgálati témákat tartalmazza, azzal, hogy ennek köre a jövőben a Hatóság elnöke által bővíthető, módosítható lesz:

– a végrehajtói letéti számla kezelésére,

– a kielégítési sorrendre – különösen a gyermektartásdíj-követelés behajtására – és

– a végrehajtás megszüntetésére – különösen a követelés adós általi teljesítésének esetére –

vonatkozó előírások betartásának kiemelt ellenőrzése.

– A témavizsgálat (korábban: célvizsgálat) – hasonlóan a korábbi szabályozáshoz – a tárgyévben több végrehajtónál ugyanazon szempontok alapján lefolytatott (egy vagy több azonos vizsgálati tárgykörre irányuló) vizsgálatot jelent, amelynek célja a vizsgálati tárgykör ellenőrzési eredményeinek összehasonlítása annak érdekében, hogy a vizsgált tárgykörben általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni.

A Rendelet egyértelművé teszi, hogy ha a Hatóság elnöke kezdeményezi a Karnál egy téma vizsgálatát, azt a Karnak az éves ellenőrzési tervébe témavizsgálatként kötelezően be kell építenie, további témák vizsgálatáról maga a Kar dönthet.

További változás, hogy míg a hatályos SZTFH rendelet alapján a célvizsgálattal érintett végrehajtók személyét a Hatóság elnöke hagyja jóvá, ilyen szabályt a Rendelet nem tartalmaz, mivel a Kar hivatali szerve rendelkezik azokkal az információkkal, melyeknek alapján kiválasztható a vizsgálandó végrehajtók köre.

– Az utóvizsgálat egyfajta nyomonkövetési lehetőség, amelyet a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések végrehajtásának, a megállapított kockázatok tényleges megszűnésének ellenőrzése érdekében lehet elrendelni az átfogó, a helyettesítési és a témavizsgálat esetében.

– A vizsgálatok körében különálló típusként kerül bevezetésre a rendkívüli vizsgálat, amely a végrehajtóval szemben felmerült, súlyos vagy rendszeres jogszabálysértésre vagy fegyelmi vétség elkövetésére, illetve a Kari iránymutatásokban foglaltak megsértésére irányuló gyanú feltárásának módja.

Ilyen vizsgálat esetében a jogbiztonság érdekében az ellenőrizhető vizsgálati tárgyköröket a vizsgálat elrendelése során kell megjelölni. Ha a rendkívüli vizsgálat alatt olyan körülmény kerül feltárásra, amely valószínűsíthetően megalapozza további rendkívüli vizsgálat elrendelését, akkor új rendkívüli vizsgálatot kell elrendelni. Ennek indoka, hogy egy rövid idő alatt lefolytatható, hatékony és célzott vizsgálattípus jöjjön létre a felmerült gyanú gyors feltárására. Ha a rendkívüli vizsgálat alatt olyan körülmény kerül feltárásra, amely nem éri el a rendkívüli vizsgálat elrendelésének súlyát, azt a soron következő átfogó vizsgálat során lehet ellenőrizni.

Fontos kiemelni, hogy a rendkívüli vizsgálat gyanú alapján indul, és az ellenőrzés célja annak feltárása, hogy fennáll-e olyan körülmény, amely a fegyelmi eljárás megindításához szükséges alapos gyanút, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 239. § (4a) bekezdése szerinti intézkedés szükségességét megalapozza. A fegyelmi vétség megindításához szükséges alapos gyanú fennállásának tényét nem a vizsgálati jelentés mondja ki, hanem – az abban foglaltakra figyelemmel – a feljelentés megtételére jogosult. Ugyanígy a Hatóság elnöke állapítja meg a Vht. 239. § (4a) bekezdése alapján, hogy a végrehajtó jogszabályban meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy rendszeresen ismétlődően megszegte, és nem a vizsgálati jelentés állapítja meg a Vht. 239. § (4a) bekezdése szerinti intézkedés megtételének szükségességét.

Nem változik a hatályos SZTFH rendelethez képest, hogy ha a Hatóság elnöke kezdeményezi a rendkívüli vizsgálatot, akkor a hivatalvezető azt köteles elrendelni, csak a Rendelet határidőt szabott a hivatalvezető számára. Emellett a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke és a hivatalvezető is kezdeményezhet rendkívüli vizsgálatot.

3. A Rendeletben új elemként, általánosságban került szabályozásra a fegyelmi feljelentés lehetősége minden olyan esetben, ha a végrehajtó – felhívás ellenére – megtagadja az együttműködést, vagy nem tesz eleget a Rendelet szerinti kötelezettségének. Amennyiben a végrehajtó az ellenőrzési vezető ismételt felhívása ellenére is megtagadja az együttműködési kötelezettségét, vagy e rendeletben foglalt bármely kötelezettségének ismételt felhívás ellenére sem tesz eleget, a fegyelmi feljelentés megtétele kötelező. Erre a szigorú következményre az ellenőrzési vezetőnek minden esetben figyelmeztetnie is kell a végrehajtót.

4. A Rendeletben egyértelműen meghatározásra kerülnek azok az esetkörök, hogy mikor, milyen feltételek mellett indítható, illetve folytatható le vizsgálat.

Ha a végrehajtó

– a helyszíni vizsgálat során nincs jelen, akadályoztatva van, vagy

– a Vht. szerinti olyan távolléten van, ami még nem minősül szünetelésnek vagy felfüggesztésnek,

az nem akadálya sem a vizsgálat megindításának, sem lefolytatásának, illetve lezárásának.

Fontos kiemelni, hogy ez a végrehajtó szempontjából minden vizsgálati cselekményt érint, azaz a vizsgálati jelentéstervezet észrevételezését és a vizsgálati jelentés elleni kifogás benyújtását, továbbá az intézkedési tervkészítési kötelezettségét sem befolyásolja, ha távol van.

Az első esetben a végrehajtó – helyszínen lévő – alkalmazottja köteles a vizsgálat végrehajtásában az ellenőrökkel történő együttműködésre.

A második esetben a helyettesítő személy [Vht. 244. § (1) bekezdés] látja el a Rendelet szerinti jogok és kötelezettségek tekintetében is a helyettesítési feladatokat, amelyre figyelemmel a vizsgálathoz kapcsolódó dokumentumok kézbesítése is részére történik. A vizsgálat elősegítése érdekében a Rendeletben előírásra kerül, hogy a távollét megszűnésekor a helyettesítő személy az általa elvégzett cselekményekről és átvett dokumentumokról a végrehajtót tájékoztatni köteles. Ez a távollét nem haladhatja meg az egybefüggő 30 napot, így nincs indoka annak, hogy a vizsgálat ütemezett lefolytatását akadályozza.

A Rendelet ettől eltérően rendezi a végrehajtói szolgálat szünetelésének vagy a végrehajtó szolgálatból történő felfüggesztésnek az esetét akként, hogy

– a szünetelés vagy a felfüggesztés ideje alatt a végrehajtó ellenőrzése érdekében vizsgálat nem indítható;

– ha pedig a végrehajtó szolgálatának szünetelése vagy felfüggesztése a már megkezdett vizsgálat alatt következik be, akkor az a szünetelés vagy felfüggesztés időtartamára félbeszakad.

A végrehajtó végrehajtói szolgálatának megszűnése a vizsgálat – ellenőrzési vezető általi – megszüntetését eredményezi.

5. A Rendelet az ellenőrzés általános szabályai között kiemeli a vizsgálatok lefolytatásának módját, azaz külön meghatározásra kerül, hogy az a végrehajtói irodában helyszíni ellenőrzés keretében és adatbekérés útján is elvégezhető.

6. Az ellenőrzés során a dokumentumok egyedi kézbesítési elvárásaira figyelemmel a Rendeletben szabályozásra kerül a kapcsolattartás módja. Ennek keretében főszabályként jelenik meg az írásbeliség kötelezettsége, alapesetben a Rendeletben felsorolt dokumentumok kézbesítési rendszer [Vht. 35/A. § (1) bekezdés] használatával történő kézbesítése által. A főszabály mellett a Rendelet lehetőséget teremt

– meghatározott esetben, ha a dokumentumok nagy terjedelme, illetve formátuma miatt a kézbesítés a kézbesítési rendszer útján nem vagy csak jelentős ráfordítással lenne lehetséges – kérelem alapján – a végrehajtó ügyfélkapuján keresztül történő kapcsolattartásra,

– a végrehajtó szolgálatának megszűnése vagy felfüggesztése esetén meghatározott dokumentumok postai küldemény útján történő kézbesítésére.

A Rendelet rendezi továbbá, hogy a dokumentumok kézbesítési rendszeren vagy ügyfélkapun keresztül történő megküldése esetén azokat mely időállapotban/esetben kell kézbesítettnek tekinteni.

7. A gyakorlati alkalmazás során bebizonyosodott, hogy a stratégiai ellenőrzési terv készítési kötelezettség, – ami a végrehajtási szervezetrendszer ellenőrzésére vonatkozó hosszú távú (4 év) stratégiai fejlesztéseit irányozta elő – annak időtávja miatt az ellenőrzési munka megtervezése esetében nem megalapozott. A Rendelet erre figyelemmel csak az éves ellenőrzési tervkészítési kötelezettséget írja elő a Kar hivatali szerve számára a tárgyévet követő év vonatkozásában.

8. A hatályos szabályozás szerinti „ellenőrzési program” a tartalmát tekintve az adott vizsgálat megindításához szükséges dokumentum, ennek okán a zavart okozó fogalom helyett a Rendelet a vizsgálatindító dokumentum elnevezést alkalmazza.

9. Az „ellenőrzési jelentés” és az „ellenőrzési jelentéstervezet” esetében a Rendelet módosítja az elnevezést „vizsgálati jelentésre”, illetve „a vizsgálati jelentés tervezetére”, figyelemmel arra, hogy az nem az ellenőrzés egészére vonatkozik, hanem az adott vizsgálathoz kapcsolódik. Ezzel összefüggésben megtörtént a vizsgálati jelentés és tervezetére vonatkozó rendelkezések összevonása, leegyszerűsítése a párhuzamos szabályozások kiiktatásával. A vizsgálati jelentés tervezetének egyeztetési folyamatában pontosításra kerülnek az észrevétel, illetve kifogás előterjesztésének szabályai, határidők megjelölése mellett. Változatlan ugyanakkor, hogy a vizsgálat alá vont végrehajtónak két körben is módja marad a vizsgálati jelentés tervezetét vitatni, első alkalommal észrevételt tehet, amelyet az ellenőrzési vezető bírál el, második alkalommal pedig kifogást nyújthat be, amelyet a hivatalvezető dönt el.

10. Az ellenőrzési rendszer egyszerűbb, zökkenőmentes működése érdekében megszüntetésre kerül

– a végrehajtó és a végrehajtó-helyettes ellenőrzésbe történő bevonásának lehetősége,

– a jelentéstervezet egyeztetése során az egyeztető megbeszélés esetköre, valamint

– az ellenőrzés tervezése körében a stratégiai ellenőrzési tervkészítési kötelezettség.

11. A Rendelet a fentieken túl az egyértelmű jogalkalmazás érdekében technikai jellegű pontosításokat tartalmaz

– a fogalmak, megnevezések,

– az ellenőrzési kézikönyv tartalma,

– az ellenőrre, az ellenőrzési vezetőre, szakértőre vonatkozó szakmai elvárások, illetve a tevékenységükkel kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik,

– az összeférhetetlenség tartalma,

– a végrehajtó és alkalmazottja jogai és kötelezettségei megállapítása,

– a vizsgálat félbeszakadásának és megszüntetésének szabályozása,

– a vizsgálati jelentéstervezet egyeztetési folyamatának egyszerűsítése,

– a vizsgálatok nyilvántartása tartalmának kiegészítése, továbbá

– a határidők megjelölése

vonatkozásában.

A Rendelet 2025. december 1-jén lép hatályba annak érdekében, hogy a Rendelet szerinti – új típusú – éves ellenőrzési tervet első alkalommal már a 2026. év tekintetében el lehessen készíteni.

A Rendelet hatálybalépése előtt megindult ellenőrzéseket az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásának részletes szabályairól szóló 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet (hatályos szabályozás) hatályvesztését megelőző napon (azaz 2025. november 30-án) hatályos rendelkezései szerint kell lefolytatni. A 2025. évről szóló éves ellenőrzési jelentést szintén a 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet alapján kell elkészíteni és benyújtani a Hatóság részére.

A Rendelet átmeneti szabályként rögzíti, hogy a 2026. évi ellenőrzési terv összeállításához a Hatóság elnöke a témavizsgálat-kezdeményezését 2025. december 5-ig küldi meg a hivatalvezető részére, míg magát a 2026. évi ellenőrzési tervet a hivatalvezető 2025. december 15-ig küldi meg a Hatóság elnöke részére.

Figyelemmel arra, hogy a 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelethez képest a Rendelet fogalomrendszere és eljárási szabályai is módosulnak, a Rendelet az átmeneti szabályok között rendezi a következőket:

– A 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet 6. § (2) bekezdése alapján az átfogó vizsgálatot 4 évente kell lefolytatni, míg a Rendelet alapján 3 évente. A kivételes eseteket figyelmen kívül hagyva ez azt jelenti, hogy a 2025. évben a 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet alapján azokat a végrehajtókat kell ellenőrizni, akik legutóbbi átfogó vizsgálatára 2021-ben került sor, míg a Rendelet alapján a 2026. évben azokat a végrehajtókat, akik legutóbbi átfogó vizsgálata 2023-ban volt. Annak érdekében, hogy a 2022-ben átfogó vizsgálat alá vont végrehajtók soron következő átfogó vizsgálata ne maradjon el (és ne essenek ki a rendszerből véglegesen), a Rendelet rögzíti, hogy esetükben az átfogó vizsgálatot ugyancsak 2026-ban kell elvégezni.

– A Rendelet fenntartja a 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendeletben is szereplő utóvizsgálat intézményét. A folyamatosság érdekében a Rendelet arról rendelkezik, hogy a korábban elrendelt, de 2025. november 30-ig el nem indult utóvizsgálatok továbbra is fennmaradnak, azokkal a 2026. év tervezésekor számolni kell.

– A 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a Hatóság elnöke soron kívüli vizsgálat elrendelését javasolhatta, azzal, hogy a soron kívüli vizsgálat hivatalvezető általi elrendelését a 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet nem kötötte határidőhöz, így van olyan vizsgálat, ami még nem indult el. Erre figyelemmel

– egyrészt a Rendelet rendelkezik arról, hogy a Hatóság elnöke által javasolt, 9/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet szerinti soron kívüli vizsgálatot a Rendelet szerinti rendkívüli vizsgálatként kell lefolytatni (azaz az utóvizsgálatokhoz hasonlóan itt is fennáll egy folytonosság, ezek a javaslatok tovább élnek);

– másrészt a Rendelet határidőt szab a vizsgálat elrendelésére (tekintettel arra, hogy a Rendelet ezt főszabályként a rendkívüli vizsgálatok esetében is megteszi).