2025. évi CXI. törvény
2025. évi CXI. törvény
az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról1
[1] Az Alkotmánybíróság feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása. Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként tevékenykedő Alkotmánybíróság működésének feltételeit az Országgyűlés minden körülmény között biztosítja, illetve törvényben rendelkezik az Alkotmánybíróság tagjait, dolgozóit megillető illetményre és juttatásokra vonatkozó fő szabályokról, lehetővé téve méltó megbecsülésüket.
[2] A fenti célok elérése, az Alkotmánybíróság működésének, funkcióinak teljes körű érvényre juttatása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása
1. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 14/A. alcíme a következő 28/D. §-sal egészül ki:
„28/D. § (1) Az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban kell közzétenni az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 44. § (1) bekezdése szerinti jogi aktusokat.
(2) Az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapot az Alkotmánybíróság honlapján elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, amelynek szövegét hitelesnek kell tekinteni.
(3) Az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lap közzétett számai az Alkotmánybíróság honlapjáról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”
2. § Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
a) 28/A. § a) pontja,
b) 28/A. § f) pontjában az „ , az Alkotmánybíróság” szövegrész.
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
3. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az Alkotmánybíróság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet. Az Alkotmánybíróság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.
(2) Az Alkotmánybíróság költségvetését – ezen belül a személyi kiadások előirányzatát – úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél azzal, hogy a személyi juttatások előirányzatának összegét – az egyéb előirányzatok csökkentése nélkül – korrigálni kell
a) az év közben biztosított többletforrások összességével, illetve
b) a költségvetési év során bekövetkező – a kúriai bírók személyi juttatásaira irányadó jogszabályból eredő – illetménynövekedés eléréséhez szükséges költségvetési forrás mértékével.
(3) A (2) bekezdést kell alkalmazni az egyéb működési kiadások előirányzatán belül a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata összegének meghatározása tekintetében is.”
4. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, és az elnök legalább két évig az Alkotmánybíróság tagja volt, akkor a (2) bekezdés szerint jogosult juttatásra.”
(2) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Alkotmánybíróság volt elnökét nem illetik meg a (4) és (5) bekezdésben meghatározott jogosultságok és juttatások, ha a megbízatásának megszűnését követően olyan tisztséget tölt be, amely alapján a (4) és (5) bekezdésben meghatározott jogosultságokra és juttatásokra jogosult.”
5. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alkotmánybíróság Hivatalát a főtitkár vezeti. A főtitkárt az elnök javaslatára a teljes ülés választja meg. A főtitkár havi illetménye az Alkotmánybíróság elnöke havi illetményének 65%-a. Az Alkotmánybíróság főtitkárának juttatásaira az állami vezetők juttatásairól szóló kormányrendeletnek a közigazgatási államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(2) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Alkotmánybíróság Hivatalának költségvetési, pénzügyi, gazdálkodási, üzemeltetési, fenntartási, gépkocsi-üzemeltetési és humánpolitikai feladatait a gazdasági főosztály látja el. A gazdasági főosztályt a gazdasági főigazgató vezeti. A gazdasági főigazgató az Alkotmánybíróság Hivatalának helyettes vezetője. A gazdasági főigazgató havi illetménye az Alkotmánybíróság elnöke havi illetményének 55%-a. Az Alkotmánybíróság gazdasági főigazgatójának juttatásaira az állami vezetők juttatásairól szóló kormányrendeletnek a helyettes államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
6. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 13/A. alcímmel egészül ki:
„13/A. A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét megállapító határozat vizsgálata
35/A. § (1) Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés Alaptörvény 14. cikk (2) bekezdése alapján meghozott, a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét megállapító határozatát az Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében hivatalból előzetesen vizsgálja. Az Országgyűlés elnöke a határozatot az elfogadása napján megküldi az Alkotmánybíróság részére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban az Alkotmánybíróság a törvényesség tekintetében különösen azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés határozata – a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 5/A. §-ában foglaltakra tekintettel – megfelelően rendelkezik-e arról, hogy az átmeneti akadályoztatás ténye a köztársasági elnöknek az átmeneti akadályoztatása megszűnéséről szóló írásbeli nyilatkozatával, a nyilatkozatban meghatározott – a nyilatkozattétel időpontjánál nem korábbi − időpontban megszűnik.
(3) Az Alkotmánybíróság az eljárást az Országgyűlés határozatának meghozatalától számított három munkanapon belül folytatja le. Az elnök gondoskodik az ügynek az e határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.
(4) Az Országgyűlés elnöke és jegyzői az (1) bekezdés szerinti határozatot csak akkor írják alá, ha az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, ellenkező esetben a határozat közzétételére nem kerül sor.”
7. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 41. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Alkotmánybíróság a 35/A. §-ban meghatározott hatáskörében eljárva
a) az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy
b) megállapítja, hogy az Országgyűlés határozata alaptörvény-ellenes vagy nem felel meg a 35/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak.”
8. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alkotmánybíróság határozatait, végzéseit, teljes ülési állásfoglalásait, valamint minősített adatot nem tartalmazó normatív határozatait az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban kell közzétenni.”
9. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba.”
10. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság hivatalban lévő tagjainak kétharmada, köztük
a) az elnök,
b) az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy
c) az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén az Alkotmánybíróság elnök által kijelölt tagja
jelen van.”
(2) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 48. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság elnök által kijelölt tagja eseti jelleggel az elnök jogkörében eljárva összehívja és vezeti a teljes ülést.”
11. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 50. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt)
12. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alkotmánybíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az Alaptörvény, valamint e törvény szerint arra jogosult indítványa alapján jár el.”
13. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 74/D. §-sal egészül ki:
„74/D. § (1) A 2026. január 1-jén az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők esetében a közszolgálati munkaszerződést – figyelemmel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 98. § (3) bekezdésére is – 2026. január 31-éig kell megkötni.
(2) A közszolgálati munkaszerződést a köztisztviselő 2025. december 31-én hatályos kinevezése szerinti időtartamra kell megkötni. A köztisztviselő közszolgálati munkaszerződésben megállapított illetménye nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként a kinevezési okirata alapján 2025. december 31-én jogosult volt.
(3) Ha a közszolgálati munkaszerződés megkötésére az (1) bekezdés szerinti határidőben a köztisztviselőnek felróható okból, vagy annak ellenére nem kerül sor, hogy a közszolgálati munkaszerződés tervezete a 2025. december 31-én fennálló kinevezés lényeges tartalmi elemeihez képest a köztisztviselő számára hátrányos eltérést nem állapít meg, a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a lemondásra vonatkozó szabályok szerint szűnik meg azzal, hogy a lemondás közlése napjának 2026. január 31-ét kell tekinteni.
(4) A köztisztviselőt – ha a (3) bekezdés szerinti eset nem áll fenn – a közszolgálati munkaszerződés tervezetének vele való közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 29. § (8) bekezdésének alkalmazásával, a kinevezésmódosítást megelőző illetménye alatt a 2025. december 31-én irányadó illetményét értve – fel kell menteni.”
14. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény
a) 3. §-ában a „Budapest.” szövegrész helyébe az „Budapest I. kerület, Szent György tér 4.” szöveg,
b) 16. § (6) bekezdésében az „a Magyar Közlönyben” szövegrész helyébe az „az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban” szöveg,
c) 70. § (2) bekezdésében az „a Magyar Közlönyben” szövegrész helyébe az „az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban” szöveg
lép.
3. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása
15. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 99. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 4. § (1) bekezdésétől eltérően az Alkotmánybíróság Hivatalának vonatkozásában az Alkotmánybíróság elnöke határozza meg az álláshelyek kategóriáit, valamint sorolja be az alaplétszámba tartozó álláshelyeket e kategóriák valamelyikébe a rendelkezésre álló költségvetési keret figyelembevételével.”
16. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény
a) 63. § (1) bekezdésében a „(3)–(15) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4)–(15) bekezdésben” szöveg,
b) 69. § (3) bekezdésében az „Az (1) és a (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdés” szöveg,
c) 69. § (4) bekezdésében az „az (1)–(2) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés” szöveg,
d) 98. § (1) bekezdésében a „Sándor-palota, a” szövegrész helyébe a „Sándor-palota, az Alkotmánybíróság Hivatala, a” szöveg
lép.
17. § Hatályát veszti a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény
a) 4. § (1) bekezdésében a „(2) vagy” szövegrész,
b) 4. § (2) bekezdése,
c) 4. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés b) pontja és” szövegrész,
d) 63. § (3) bekezdése,
e) 63. § (5) bekezdésében a „(3) és” szövegrész,
f) 69. § (1) bekezdése,
g) 99. § (2) bekezdésében az „a 4. § (1) bekezdése,” szövegrész,
h) 1. melléklete.
4. Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 14. § a) pontja 2028. január 1-jén lép hatályba.
19. § A 2. alcím az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. december 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. december 19.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás