2025. évi CXI. törvény indokolás
2025. évi CXI. törvény indokolás
az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi CXI. törvényhez
2026.01.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvény az Alkotmánybíróság folyamatos működését biztosító és megerősítő rendelkezéseket, valamint az Alkotmánybíróság tagjai és dolgozói illetményével és juttatásaival kapcsolatos módosításokat tartalmaz, lehetővé téve az illetmény egyedi megállapítását és emelését az Alkotmánybíróság dolgozói esetében.
Az Alkotmánybíróság mindhárom hatalmi ágtól független intézmény, ezért szükséges megteremteni annak a lehetőségét – és egyben kötelezettségét – hogy a saját határozatai hivatalos megjelentetésében is önálló, autonóm és valamennyi hatalmi ágtól független legyen.
Az Alkotmánybíróság munkatársainak megfelelő színvonalú bérezése elengedhetetlen a minőségi munka biztosítása érdekében. Ennek érdekében a törvényjavaslat egyfelől a közszolgálati munkaszerződés bevezetésével szabadabb bérgazdálkodást tesz lehetővé, másrészt lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kellő differenciálásra is.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 44. § (1) bekezdése szerinti jogi aktusokat az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban kell közzétenni, amelynek szövegét hitelesnek kell tekinteni. Az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lap – a Magyar Közlönyhöz hasonlóan – nem távolítható el az Alkotmánybíróság honlapjáról.
2. §
Az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lap, amelyben az Alkotmánybíróság döntéseit közzé kell tenni, és amelynek szövegét hitelesnek kell tekinteni.
3. §
A törvény értelmében az Alkotmánybíróság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél azzal, hogy a személyi juttatások előirányzatának összegét – az egyéb előirányzatok csökkentése nélkül – korrigálni kell az év közben biztosított többletforrások összességével, illetve a költségvetési év során bekövetkező – a kúriai bírók személyi juttatásaira irányadó jogszabályból eredő – illetménynövekedés eléréséhez szükséges költségvetési forrás mértékével. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyéb működési kiadások előirányzatán belül a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata összegének meghatározása tekintetében is.
4. §
Az Alkotmánybíróság legalább két évig alkotmánybíróként dolgozó elnöke – feltéve, hogy az elnöki megbízatása két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte − a megbízatásának végét követően a havi illetményének megfelelő juttatásra jogosult hat hónapig, ha a megbízatása a megbízási időtartam letelte vagy felmentés miatt szűnt meg, és három hónapig, ha a megbízatása lemondás miatt szűnt meg.
5. §
A törvény alapján főtitkár az eddigi, a közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetmény helyett az Alkotmánybíróság elnöke havi illetményének 65%-ára jogosult.
Az Alkotmánybíróság Hivatalának gazdasági főigazgató az eddigi, a helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetmény helyett az Alkotmánybíróság elnöke havi illetményének 55%-ára válik jogosulttá.
6. §
Az Alaptörvény 14. cikke a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának alapvető szabályait állapítja meg. Ezekhez az alapelvi szintű rendelkezésekhez kapcsolódóan ugyanakkor ezidáig nem születtek meg azok a törvényi szintű részletszabályok, amelyek – figyelembe véve a köztársasági elnök közjogi jogállását és a hatalommegosztás rendszerében betöltött önálló, más hatalmi ágaktól elkülönülő alkotmányos szerepét is – egyértelmű jogalkalmazási kereteket biztosítanak egy esetleges akadályoztatás felmerülése esetére.
A törvény – figyelemmel arra, hogy a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása tényének esetlegesen téves, az Alaptörvényben foglaltak megsértésével történő megállapítása az államszervezet demokratikus működése szempontjából kiemelkedő mértékű közjogi zavart keletkeztetne, amelynek az elhárítására nincs kialakított eljárásrend – egyértelművé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az Országgyűlés e tárgykörben meghozott határozatát soron kívül megvizsgálja az Alaptörvénnyel való összhang fennállása szempontjából. Ez a megoldás nem példa nélküli az Országgyűlés döntései tekintetében, továbbá illeszkedik az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe is.
A törvény garanciális elemként rögzíti, hogy az átmeneti akadályoztatás tényét megállapító országgyűlési határozat kötelező tartalmi eleme az akadályoztatás tényének megszűnésével kapcsolatos rendelkezés is. Az Alaptörvény 14. cikkével összhangban – amely az Országgyűlés hatáskörét állapítja meg – az akadályoztatás tényének megszűnését is az Országgyűlés deklarálja előzetesen, a köztársasági elnök írásbeli nyilatkozatához mint jövőbeli feltétel bekövetkeztéhez kötve. A köztársasági elnök írásbeli nyilatkozatát követően tehát további országgyűlési aktusra nincs szükség, mert a deklarációt az Országgyűlés az akadályoztatás tényének megállapítására irányuló eljárásában előzetesen megteszi. A törvény ezzel garantálja, hogy az államszervezet demokratikus működése szempontjából kiemelkedő szerepet ellátó köztársasági elnök az akadályoztatás megszűnésekor további eljárási feltétel és időbeli késlekedés nélkül ismét elláthassa hivatalát.
7. §
A törvény rögzíti az Alkotmánybíróság döntési lehetőségeit a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását megállapító országgyűlési határozat előzetes vizsgálata során.
8. §
A törvény értelmében az Alkotmánybíróság összes döntését az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban kell közzétenni.
9. §
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény egységes rendelkezéseinek biztosítása érdekében szükséges módosítás.
10. §
A törvény alapján a teljes ülés határozatképességéhez a hivatalban lévő tagok (köztük az elnök, vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy mindkettőjük akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tag) kétharmadának jelenléte szükséges.
11. §
A törvény a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását érintő új eljárási szabályok beillesztése érdekében pontosítja az Alkotmánybíróság teljes ülése elé tartozó ügyek körét.
12. §
A javaslat értelmében az Alkotmánybíróság – ha az Abtv. eltérően nem rendelkezik – az Alaptörvény, valamint az Abtv. szerint arra jogosult indítványa alapján jár el.
13. §
A törvény megállapítja azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyek alapján az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőkkel megkötésre kerül a kinevezést felváltó közszolgálati munkaszerződés.
14. §
Pontosító rendelkezések.
15. §
A törvény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság elnöke határozza meg az álláshelyek kategóriáit.
16. §
A módosítás alapján az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya már nem kinevezéssel, hanem közszolgálati munkaszerződéssel jön létre.
17. §
A törvény hatályon kívül helyezi azt az illetménytáblát, ami eddig meghatározta az Alkotmánybíróság Hivatalában foglakoztatott köztisztviselőkre vonatkozó illetménysávokat. A törvény alapján az illetmény összegében a munkáltató és a köztisztviselő a közszolgálati munkaszerződésben állapodik meg.
18. §
Hatályba léptető rendelkezés.
19. §
Sarkalatossági záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás