2025. évi CXIX. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvény megteremti a kormányzati személyügyi döntéstámogató rendszer összekapcsolásának kereteit a személyiadat és lakcímnyilvántartással, valamint bővíti a rendszer adatait, módosítja a CT-MRI ellátást nyújtó szolgáltatók körét, indokolt esetben megteremti a genetikai tanácsadás mellőzésének lehetőségét.

A törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításával a digitális bizonyítványkiadásra történő áttéréssel összefüggésben rendezi a digitális bizonyítványok kiadásával kapcsolatos egyes eljárási szabályokat, a tankönyv kiadásának és terjesztésének kérdését, valamint az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos miniszteri jogköröket.

A törvény továbbá a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvényt (a továbbiakban: Aktv.) technikailag módosítja a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) két rendelkezésének (közbeszerzési eljárásokban való alkalmazhatóság; együttműködési kötelezettség) még egyértelműbb átültetése érdekében.

A módosítás tartalmazza a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe (a továbbiakban: KSZDR) érkező pontatlan személyi adatok pontosítása érdekében a KSZDR és a Személyiadat és Lakcímnyilvántartás (a továbbiakban: SZL) összekapcsolását.

Előfordul, hogy a KSZDR hatálya alá tartozó munkáltatók a személyi adatokat nem pontosan rögzítették vagy azok hiányosak. Az SZL adatkapcsolat kialakításával a KSZDR-be érkező természetes személyazonosító adatok [családi és utónév, születési hely, születési idő, anyja neve (anyja születési családi és utóneve)] és a lakcímadatok ellenőrizhetők, az arcképmások elérhetők lesznek. Az adatok ellenőrzését követően visszajelzés történik, ha a rögzített személyi adatok eltérnek az SZL-ben tárolt adatoktól. Az eredeti rögzített vagy interfészen keresztül érkezett adatok nem módosulnak, csak összekötésre kerülnek az SZL-ből érkezett adatokkal. A személyügyi rendszerek felhasználói lehetőséget kapnak arra, hogy az SZL-ből érkezett, pontos adatok és hiteles arcképmás alapján a saját személyügyi nyilvántartásukban a személyes adatokat pontosíthassák. Mivel később a pontosított adatok kerülnek feladásra a KÖSZI felé, hosszútávon javul a KÖSZI adatminősége is.

Az SZL-ből igényelhető természetes személyazonosító adatok a foglalkoztatott arcképmásával is kiegészülnek, azon esetekben, amikor az érintett ágazati törvény a foglalkoztatót felhatalmazza arra, hogy a személyügyi alapnyilvántartásban az arcképadatot is kezelje.

Fentiekhez kapcsolódóan a módosítás biztosítja, hogy az érintett adatok a KSZDR adatgyűjtő moduljába is bekerüljenek.

A módosítás célja a megvalósításhoz feltétlenül szükséges mértékben, célhoz kötötten bővíteni a jelenleg is fennálló adatkezelési felhatalmazást az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz keretében meghirdetni tervezett EFOP Plusz-5.1.1-25 kódszámú, „Élelmiszer és alapvető anyagi támogatás biztosítása rendkívül alacsony jövedelmű személyek és gyermeket nevelő családok számára” című projekt megvalósításának nyomon követése, a támogatás jogszerűségének megállapítása, valamint az Európai Unióval történő elszámolás érdekében. Kiemelt szempont a csomagok célcsoporthoz történő eljuttatásának figyelemmel kísérése, illetve az, hogy a célcsoport kiválasztására a megadott kritériumok szerint kerüljön sor. A módosítás biztosítja, hogy az adatkezelő a projekt megvalósításához feltétlenül szükséges adatok körét a jogszabályi felhatalmazás alapján kezelhesse.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) adatkezelésre feljogosított szervek és személyek a gyermek nevelését, gondozását, törvényes képviseletét ellátó személlyel szemben folyamatban lévő szabálysértési és büntetőeljárásra vonatkozó adat kezelésére jogosultak.

A módosítás megteremti annak a lehetőségét is, hogy a család- és gyermekjóléti központ (ők tesznek javaslatot a gyámhatóság felé hatósági intézkedés megtételére), valamint a gyámhatóság adatigényléssel fordulhasson a bűnügyi nyilvántartó szervhez annak megismerése érdekében, hogy a Gyvt.-ben taxatíve meghatározott, a gyermek veszélyeztetettségére kihatással lévő, releváns bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt folyik-e az érintettel szemben büntetőeljárás. A szűkebben meghatározott bűncselekményi körök már alapot adhatnak a gyámhatóság számára arra, hogy szükséges-e intézkednie, kell-e a szülőt nyilatkoztatni, esetleg a rendőrséget is megkeresni. A büntetőeljárásra vonatkozó adatnak, körülménynek a gyermekvédelmi szakemberek által történő megismerése, értékelése és kezelése a gyermek veszélyeztetettsége mértékének megállapítása, valamint a megfelelő intézkedések gyors és hatékony megtétele érdekében szükséges.

Indokolt, hogy az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központhoz hasonlóan azok a szolgáltatók is nyújthassanak közfinanszírozottan CT-MRI ellátást, amelyeket egészségügyi felsőoktatási intézmény tart fenn.

A fenti szabályra is tekintettel, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy 2026. március 31-ig az a szolgáltató, amely 2025. november 1-jétől a hatályos szabályok alapján már nem lenne jogosult az egészségbiztosítás keretében CT-MRI vizsgálatok végzésére, teljesíthesse az új törvényi feltételeket, vagyis olyan működési formát alakítson ki, amely a törvényben előírtaknak megfelel. Szükséges ezzel összefüggésben kimondani, hogy amennyiben mégsem teljesíti a megjelölt határidőben a feltételeket, részére nem jár a törvény szerinti kártalanítás, és a finanszírozás keretében kapott összeget – akár „saját jogon”, akár a törvényi feltételeknek meg nem felelő közreműködő igénybevételével nyújtja az ellátást – az egészségbiztosító részére meg kell térítenie.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kezelőorvos által adott szakvéleménnyel kapcsolatos igény közigazgatási perben érvényesíthető. A módosítás így a polgári perben eljáró bíróságok számára is egyértelművé teszi, hogy a kezelőorvos szakvéleményének pótlására irányuló kereseti kérelemre nincs hatásköre, így az ezirányú kereseti kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 176. § (1) bekezdés b) pontja alapján vissza kell utasítania.

Az orvos a közigazgatási perben közreműködőként kerül kijelölésre, amely világosan kijelöli a szerepét, amely szerint az orvos szakmai támogató szerepet tölt be, nem hatósági jogkört gyakorol, nem folytat eljárást, és nem hoz közhatalmi aktust. Az orvos közreműködői szerepe annyit jelent, hogy kizárólag szakismeretet ad (szakvéleményt ad ki vagy tagad meg), ami önmagában nem joghatályos aktus, és csak a hatóság döntésében válik relevánssá. A bírósági kontroll így a hatósági döntésre koncentrál.

A perre a Fővárosi Törvényszék kap kizárólagos illetékességet.

A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a betegek tájékoztatása során mesterséges intelligenciára épülő platform is használható legyen.

A rendkívüli halálesetek kivizsgálása a rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozik, ezért ezekben az eljárásokban – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény értelmében – van helye fellebbezésnek. Egyes esetekben azonban nem a rendőrség helyi, hanem területi szerve jár el első fokon, ezért szükséges biztosítani ezen esetekben is a fellebbezés lehetőségét.

Technikai módosítás, uniós aktusok számának és címének átvezetése miatt szükséges változások átvezetése.

A 2008. évi XXI. törvény 6. § (2) bekezdése értelmében a humángenetikai vizsgálat céljából történő mintavétel előtt az érintettet genetikai tanácsadás keretében tájékoztatni kell (preteszt genetikai tanácsadás), valamint a 6. § (4) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy a klinikai vizsgálat eredményéről genetikai tanácsadás keretében kapjon tájékoztatást (posztteszt genetikai tanácsadás). Vannak olyan genetikai vizsgálatok, amikor a genetikai tanácsadás nem indokolt, ezért az új szabályozás szerint a genetikai vizsgálatokat két csoportra bomlanak: genetikai tanácsadáshoz nem kötött és genetikai tanácsadáshoz kötött vizsgálatokra. Végrehajtási rendeletben kerülnek meghatározásra azoknak a genetikai vizsgálatoknak a körei, amelyek mentesülnek a genetikai tanácsadás alól. A preteszt tanácsadás kizárólag a végrehajtási rendeletben meghatározott speciális esetekben mellőzhető. Ennek indoka, hogy egyfelől nagyszámú vizsgálatot képviselnek, valamint természetükből fakadóan ezek esetében a genetikai tanácsadás „életszerűtlen” (pl. fokozott trombózis rizikó, vagy gyógyszerhatás/mellékhatás egyéni előrejelzése, személyre szabott gyógyszerelés vizsgálata miatt komplex genetikai tanácsadást tartani). Ezeket egyéb laboratóriumi vizsgálatként javasolt kezelni: azaz ezeket a vizsgálatokat szakorvos is kérheti, a szakorvos direkt megkaphatja az eredményt és ennek fényében kezeli a beteget.

Az érintett megfelelő tájékoztatását ugyanakkor a genetikai tanácsadás mellőzése esetén is biztosítani kell.

A módosítás célja, hogy a szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos állomány katona oktató tagjának szolgálati jogviszonyából eredő összes jövedelme kivonásra kerüljön a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdésben meghatározott éves keretösszeg alól, annak érdekében, hogy a szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos állományú katona – többek között a honvédelem tantárgyat is – oktató személyek azonos szabályozás alá kerüljenek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó szerződéses határvadász, illetve iskolaőri állománnyal, valamint ezen vonatkozásban az öregségi nyugdíjban részesülő pedagógusokkal.

A módosítás biztosítja, hogy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerinti éves keretösszegbe a foglalkoztatási jogviszony típusára tekintettel fennálló szüneteltetés alóli mentesítéssel érintett jogviszonyból származó jövedelem se számítson bele.

A jogutód nélkül megszűnő köznevelési intézmények esetében a bizonyítványt a tanulmányi rendszerből lehet elérni.

A rendelkezés továbbá adatkezelési szabályt rögzít, amely biztosítja, hogy a tanulmányi rendszer üzemeltetője a jogutód nélkül megszűnő köznevelési intézmény esetén a digitális bizonyítványt a volt tanuló részére ki tudja állítani.

A rendelkezés adatkezelési szempontból biztosítja, hogy a tanuló belépési adatai és digitális bizonyítványa a tanulmányi rendszerben 80 évig elérhető legyen.

A módosítással a digitális bizonyítvány tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 323. § (4) bekezdésében foglaltaktól való eltérés megfogalmazására kerül sor. A módosítással teremthető meg, hogy azon iskolák által kiállított digitális bizonyítványok is megfeleljenek az elektronikus közokirat feltételeinek, amelyekben az intézmények igazgatói fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkeznek. A módosítás további indoka, hogy a digitális bizonyítványt a tanulmányi rendszerben véglegesen tárolni kell és ez a módosítás biztosítaná, hogy az elveszett bizonyítványokat a tanulók vagy a volt tanulók a tanulmányi rendszeren keresztül életük folyamán mindig elérhetik. Ez a megoldás biztosítja azt is, hogy az időbélyegző a bizonyítványon folyamatosan felülhitelesítésre kerülhessen.

A rendelkezés hatásköri pontosítást fogalmaz meg a felsőoktatásért felelős miniszternek és a köznevelésért felelős miniszternek az állami fenntartású felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos jogköreit illetően.

A módosításra az iskolai tankönyvellátás hatékonyságának növelése érdekében kerül sor. Ezen túlmenően, a díszpéldányok egységesítése érdekében előírásra kerül, hogy a díszpéldányokat és a tárolásukra szolgáló tartótokokat a könyvtárellátó állítja elő és terjeszti.

Szövegcserés módosítások az iskolában kiadott tankönyvek terjesztése érdekében. A módosítás továbbá – hasonlóan a munkaviszonyhoz – kiterjeszti a fenntartó mögöttes kezesi felelősségét a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra és köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal összefüggő követelésekre is, megteremtve a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény közötti összhangot.

Hatályon kívül helyező rendelkezések, melyek elsődlegesen szövegpontosítást, a köznevelésben már nem releváns jogintézményekre utaló kifejezések (pl. közalkalmazotti szabályzat) törlését célozzák. Ezen túlmenően az állami fenntartású felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos miniszteri jogkörök pontosításához kapcsolódnak.

A módosítás arra irányul, hogy a KSZDR-be a törvény alapján feltöltendő állami, önkormányzati és KEKVA fenntartású intézmények dolgozóinak az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi. tv.) alapján vezetett informatikai rendszerben található, magánfenntartású intézményeknél lévő jogviszony adatai is bekerüljenek az adatgyűjtő modulba.

A módosítás szerint kizárólag azon adatok kerülnek át a KSZDR-be, amelyeket a munkáltató az Ehi. tv. 2026. 01. 01-jén hatályba lépő 13/D. §-a alapján is megismerhet.

Az egészségügyi szolgáltatók az Ehi. tv. 6/B. § (1) bekezdés szerinti adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv felé kötelesek bejelenteni.

Figyelemmel arra, hogy a KSZDR az állami és önkormányzati fenntartású intézmények esetében naprakész, a törvénymódosítás alapján pedig SZL-validált adatokat tartalmaz, a szolgáltatók terheinek megkönnyítése érdekében előírásra kerül, hogy az adatszolgáltatásukat nem szükséges az egészségügyi államigazgatási szerv felé megtenni, hanem az adatok közvetlenül a KSZDR-ből kerülnek átadásra.

Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.

A mellékletek módosítására vonatkozó hivatkozásokat tartalmazza.

Jogtechnikai módosítás.

Az Irányelv 29. cikk (3) bekezdése és 30. cikk (5) bekezdése rögzíti, hogy az Irányelv végrehajtásával és az abban szereplő szankciókkal kapcsolatos rendelkezések nem alkalmazandóak a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra. E rendelkezések egyértelmű átültetése érdekében a törvény akként módosítja az Aktv.-t, hogy abban rögzítésre kerül, hogy az Aktv.-nek az ellenőrzésre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a közbeszerzési eljárások és a koncessziós beszerzési eljárások esetén nem kell alkalmazni.

Az Irányelv 13. cikk (5) bekezdésében rögzített együttműködési kötelezettség egyértelmű megjelenítése érdekében a törvény az Aktv.-be is beépíti a hatálya alá tartozó szolgáltatók együttműködési kötelezettségét az eljáró hatóságokkal az általuk nyújtott szolgáltatás akadálymentességi követelményeknek való maradéktalan megfelelése érdekében.

Hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmaz.

Sarkalatossági záradékot tartalmaz.

Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.