2025. évi XII. törvény
2025. évi XII. törvény
a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról1
[1] E törvény célja, hogy a nemteljesítő hiteleknek a hitelintézetektől, a hitelintézetnek nem minősülő hitelezőktől a hitelfelvásárlókra való átruházásához kötődő akadályok eltávolításával, továbbá az átlátható és hatóságilag felügyelt hitelgondozási tevékenység kialakításával elősegítse a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának fejlődését, ezzel egyidejűleg megfelelő és hatékony módon védje a hitelfelvevők jogait.
[2] A hitelfelvevők számára biztosított védelem szintjének fokozása, továbbá a fogyasztói bizalom erősítése érdekében a törvény részletesen meghatározza a hitelgondozó által végezhető tevékenység tartalmát, működésének általános feltételeit.
[3] E törvénnyel egy olyan uniós szintű szabályokon nyugvó egységes keret jön létre, amely az eltérő nemzeti szabályozásból fakadó akadályok felszámolásával a hitelfelvásárlók és a hitelgondozók számára lehetővé teszi a belső piac előnyeinek fokozottabb kihasználását, a hatékony, versenyképes piac kialakulását, valamint a fogyasztók egyenszilárd védelmét.
[4] Lehetővé válik, hogy a hitelintézetek, a hitelintézetnek nem minősülő hitelezők a hitel harmadik félnek való eladására, továbbá a hitelek gondozására vonatkozó feltételek javításával jobban és biztonságosabb feltételek mellett tudják kezelni nemteljesítő hitelállományukat, megakadályozzák annak túlzott mértékű, gazdaságilag káros felhalmozódását.
[5] A törvény a mindenkor hatályos polgári jogi, végrehajtási és pénzügyi jogi szabályok sérelme nélkül, azokat nem érintve alakítja ki a nemteljesítő hitelmegállapodások, vagy az abból származó hitelezői jogok megvásárlóira és gondozóira vonatkozó új uniós szintű szabályozást. E törvény által nem érintett hitelek, így a teljesítő hitelek, vagy az egyéb, nem a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény által meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységből eredő követelések szabályozásában nem történik változás.
[6] A fentebb meghatározott célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E törvény rendelkezései alkalmazandóak
a) a hitelintézetek, a hitelintézetnek nem minősülő hitelezők által nyújtott és nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy a nemteljesítő hitelmegállapodás hitelfelvásárlóira,
b) a hitelfelvásárló nevében eljáró hitelgondozók engedélyezésére és felügyelésére,
c) a hitelgondozási szolgáltató e törvény szerinti felügyeletére.
(2) E törvény nem érinti a nem késedelmes, vagy kevesebb mint kilencven napja késedelmes nemteljesítő hitelmegállapodások átruházására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki
a) az olyan hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy hitelmegállapodás gondozására, amelyet alternatív befektetési alapkezelő (ABAK) vagy ÁÉKBV-alapkezelő saját magának végez,
b) az olyan hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy hitelmegállapodás gondozására, amelyet nem EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet nyújtott, kivéve, ha a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokat vagy a hitelmegállapodást EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott hitelmegállapodással váltották ki,
c) a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy a nemteljesítő hitelmegállapodás EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet vagy hitelintézetnek nem minősülő hitelező általi felvásárlására,
d) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti különleges célú gazdasági egységre,
e) az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenységre,
f) a közjegyzői és bírósági végrehajtói tevékenységre.
(2) E törvénynek a hitelfelvevővel fennálló kapcsolatra, valamint a hitelfelvevők védelmére vonatkozó rendelkezéseit a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy hitelmegállapodás saját magának végzett gondozása tekintetében a hitelintézet, valamint a hitelintézetnek nem minősülő hitelező is alkalmazza.
(3) A magyar jog alapján kötött nemteljesítő hitelmegállapodások és az ebből származó jogok átruházására a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény engedményezésre, jogátruházásra, illetve szerződésátruházásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.
(4) A magyar jog alapján kötött nemteljesítő hitelmegállapodásokra, az abból eredő követelésekre és ezek érvényesítésére a magyar jog az irányadó.
3. § (1) A hitelgondozó az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, aki üzleti tevékenysége keretében hitelgondozási tevékenységet végez, valamint kezeli és érvényesíti a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokhoz vagy magához a nemteljesítő hitelmegállapodáshoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket a hitelfelvásárló nevében.
(2) A hitelgondozási tevékenység az alábbi tevékenységek közül egy vagy több:
a) a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokhoz vagy magához a hitelmegállapodáshoz kapcsolódó esedékes fizetések beszedése vagy behajtása a hitelfelvevőtől,
b) a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokhoz kapcsolódó feltételeknek vagy a hitelmegállapodás feltételeinek újratárgyalása a hitelfelvevővel a hitelfelvásárló utasításaival összhangban, amennyiben a hitelgondozó a hitelmegállapodás tekintetében nem minősül pénzügyi szolgáltatást közvetítőnek,
c) a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokkal vagy a hitelmegállapodással kapcsolatos panaszkezelés,
d) a hitelfelvevő tájékoztatása a kamatlábak és a díjak megváltoztatásáról és a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokhoz vagy a hitelmegállapodáshoz kapcsolódó esedékes kifizetésekről.
(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a hitelgondozó kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e törvény alapján kiadott engedélyével működhet hitelgondozóként.
(4) Külföldi illetőségű személy mint hitelgondozó – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag fióktelepe útján működhet hitelgondozóként.
(5) EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó határon átnyúló szolgáltatóként is működhet hitelgondozóként.
(6) A (3) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan és magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett hitelgondozókénti működését illetően.
(7) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtására vagy követelésvásárlásra engedéllyel rendelkező hitelintézet, hitelintézetnek nem minősülő hitelező a Felügyelet hitelgondozói tevékenység végzésére vonatkozó külön engedélye nélkül jogosult hitelgondozási tevékenység végzésére.
4. § E törvény alkalmazásában
1. befolyásoló részesedés: a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 36. pontjában meghatározott fogalom;
2. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
3. fogadó EGT-állam: az a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a hitelgondozó fiókteleppel rendelkezik, vagy hitelgondozási tevékenységet nyújt, és minden esetben az az EGT-állam, ahol a hitelfelvevő lakóhelye, bejegyzett székhelye, vagy ha a nemzeti joga szerint nincs bejegyzett székhelye, a központi ügyintézésének helye van;
4. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;
5. főiroda: az a hely, ahol a hitelgondozó főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik;
6. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;
7. hitelező: hitelintézet, hitelintézetnek nem minősülő hitelező, amely a hitelt nyújtotta, vagy a hitelfelvásárló;
8. hitelfelvásárló: olyan személy, amely nem hitelintézet vagy nem hitelintézetnek nem minősülő hitelező, és amely kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége keretében nemteljesítő hitelmegállapodást, vagy nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokat vásárol;
9. hitelfelvevő: az a személy, ideértve a jogutódját vagy kedvezményezettjét is, aki hitelmegállapodást kötött egy hitelintézettel vagy hitelintézetnek nem minősülő hitelezővel;
10. hitelgondozási megállapodás: a hitelgondozó által a hitelfelvásárló nevében nyújtandó szolgáltatásokról a hitelfelvásárló és a hitelgondozó között kötött írásbeli szerződés;
11. hitelgondozási szolgáltató: a hitelgondozó által a hitelgondozási tevékenységek bármelyikének ellátása céljából megbízott harmadik fél;
12. hitelintézet: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom;
13. hitelintézetnek nem minősülő hitelező: a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikkének vagy a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 35. cikkének megfelelően felügyelt hitelező, Magyarországon a pénzügyi vállalkozás;
14. hitelmegállapodás: olyan eredetileg nyújtott, módosított vagy a korábbit felváltó megállapodás, amely alapján a hitelintézet vagy hitelintézetnek nem minősülő hitelező hitelt nyújt halasztott fizetés, kölcsön vagy más, ezekhez hasonló pénzügyi szolgáltatás formájában;
15. jogalany azonosító (LEI): ISO 17442 szabvány szerinti, 20 alfanumerikus karakterből álló, a jogalanyt egyértelműen azonosító kód (Legal Entity Identifier);
16. jó üzleti hírnév: a hitelgondozó vezető állású személyeinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosainak a hitelgondozó irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;
17. nemteljesítő hitelmegállapodás: az 575/2013/EU rendelet 47a. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt hitelmegállapodás;
18. székhely szerinti EGT-állam:
a) a hitelgondozó tekintetében az az EGT-állam, amelyben bejegyzett székhelye található, vagy ha a nemzeti joga szerint nincs bejegyzett székhelye, az az EGT-állam, ahol a központi ügyintézés helye található,
b) a hitelfelvásárló tekintetében az az EGT-állam, amelyben a hitelfelvásárló vagy képviselője lakóhelye vagy bejegyzett székhelye, vagy ha a nemzeti joga szerint nincs bejegyzett székhelye, a központi ügyintézési helye található;
19. ügyvezető szerv: a vállalkozás létesítő okiratában meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi, továbbá a vállalkozás vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese;
20. vezető állású személy:
a) részvénytársasági formában működő hitelgondozó esetén az igazgatóság elnöke és tagja vagy a vezérigazgató, a felügyelőbizottság elnöke, amennyiben alkalmazásra kerül és a részvénytársaság vezetésére kinevezett, a részvénytársasággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló első számú vezető, valamint annak valamennyi helyettese,
b) korlátolt felelősségű társasági formában működő hitelgondozó esetén a társaság vezetésre kijelölt személy, annak valamennyi helyettese, valamint a felügyelő bizottság elnöke,
c) szövetkezeti formában működő hitelgondozó esetén az igazgatóság elnöke és tagjai vagy az igazgató elnök, a felügyelő bizottság elnöke, amennyiben alkalmazásra kerül és a szövetkezet vezetésére kinevezett, a szövetkezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló első számú vezető, valamint annak valamennyi helyettese,
d) fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi hitelgondozó által kijelölt személy és annak valamennyi helyettese.
2. A hitelgondozó működésének általános feltételei
5. § (1) A hitelgondozó részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként, vagy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó fióktelepeként működhet.
(2) A részvénytársasági formában, korlátolt felelősségű társaságként és szövetkezetként működő hitelgondozóra a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő hitelgondozóra a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Magyarországon székhellyel rendelkező hitelgondozó a főirodáját is Magyarország területén létesíti.
(4) A hitelgondozó befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,
a) aki vagy amely független a hitelgondozó óvatos, körültekintő és megbízható működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a hitelgondozó megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
b) akinek vagy amelynek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a hitelgondozó fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.
6. § (1) A hitelgondozó ügyvezető szerve megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy az üzleti tevékenységet hozzáértő és felelős módon végezze.
(2) Az (1) bekezdés szerinti követelményt a hitelgondozó jogi formája, szervezeti felépítése, mérete, továbbá az általa végzett hitelgondozási és egyéb tevékenység jellege, összetettsége és nagyságrendje figyelembevételével, annak alapján teljesíti.
(3) A hitelgondozó megbízható irányítási rendszerekkel és megfelelő belső kontrollmechanizmusokkal – többek között kockázatkezelési és számviteli eljárásokkal – biztosítja a hitelfelvevők jogainak tiszteletben tartását, a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokra és a hitelmegállapodásra vonatkozó jogszabályok, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet betartását.
(4) A hitelgondozó megfelelő eljárásrend alkalmazásával biztosítja a hitelfelvevők védelmét szolgáló szabályok betartását és a hitelfelvevőkkel való méltányos és gondos bánásmódot, amelynek során a hitelgondozó figyelembe veszi többek között a hitelfelvevő pénzügyi helyzetét, továbbá szükség szerint adósságkezelő vagy szociális szolgáltatóhoz történő irányításának lehetőségét.
(5) A hitelgondozó megfelelő és konkrét belső eljárásokkal biztosítja a hitelfelvevők panaszainak rögzítését és kezelését.
7. § (1) Ha a hitelgondozó a hitelfelvásárlóval kötött megállapodásnak megfelelően jogosult a hitelfelvevőktől pénzeszköz átvételére, akkor az átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, azt betétként nem kezelheti, az a hitelgondozó felszámolása esetén – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, ha
a) a hitelfelvevő a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokhoz vagy a nemteljesítő hitelmegállapodáshoz kapcsolódó esedékes összegek részleges vagy teljes visszafizetése céljából pénzeszközt ad át a hitelgondozónak, akkor a pénzeszközt úgy kell kezelni, mintha azt a hitelfelvásárlónak fizették volna,
b) az átvett pénzeszközt az átvételt követően a hitelgondozó haladéktalanul nem utalja át a hitelfelvásárlónak, akkor EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél letétkezelési szolgáltatás keretében vezetett, kizárólag erre a célra használt letéti számlára helyezi el.
(3) A hitelgondozó minden esetben, amikor a hitelfelvevőtől pénzeszközt vesz át, papíron vagy tartós adathordozón az átvett összegről elismervényt vagy igazolást állít ki a hitelfelvevő részére.
(4) A hitelgondozó nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok
a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és
b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a hitelgondozó saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.
8. § (1) A hitelgondozónál nem lehet vezető állású személy az, aki
a) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság végleges határozata vagy a bíróság jogerős ítélete öt évnél nem régebben megállapította,
b) büntetett előéletű,
c) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel,
d) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását, vagy
e) közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkoztatástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.
(2) Akivel szemben
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, XVII. és XVIII. fejezetében, vagy
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében vagy XXXV–XLIII. Fejezetében
meghatározott bűncselekmény miatt az ügyészség vádat emelt, vagy külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, és az ilyen feladatok általa történő ellátását a hitelgondozó felfüggeszti.
(3) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, az engedély kiadását vagy meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a büntetlen előélet mint foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezeli.
3. Hitelgondozó működésének engedélyezése, az engedély visszaadása, visszavonása
9. § A Felügyelet engedélye szükséges:
a) a hitelgondozóként történő működés megkezdéséhez,
b) a hitelgondozó vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez, valamint
c) a hitelgondozó működésére jogosító engedélyéről történő lemondásához.
10. § (1) A hitelgondozó működésre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:
a) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt,
b) a kérelmező létesítő okiratát,
c) a kérelmező vezető állású személyei 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait,
d) az igazolást arról, hogy az ügyvezető szerve megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy az üzleti tevékenységet hozzáértő és felelős módon végezze,
e) a kérelmező irányítási rendszereinek és belső kontrollmechanizmusainak – ideértve a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is – a leírását, amellyel biztosítja a hitelfelvevők jogainak tiszteletben tartását és a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokra vagy a hitelmegállapodásokra vonatkozó jogszabályok betartását,
f) a hitelgondozási tevékenység végzésére vonatkozó üzletszabályzatát, amely tartalmazza a hitelfelvevők védelmét szolgáló szabályok betartásának eljárásrendjét,
g) a panaszkezelési szabályzatát,
h) ha az üzleti modellje szerint a hitelfelvásárlóval kötendő megállapodás alapján jogosult a hitelfelvevőktől pénzeszköz átvételére, akkor
ha) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket,
hb) az EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél nyitott letéti számláról szóló szerződését,
i) ha az üzleti modellje szerint a hitelfelvásárlóval kötendő megállapodás alapján nem jogosult a hitelfelvevőktől pénzeszköz átvételére, akkor az erre vonatkozó nyilatkozatát,
j) a nyilatkozatot arról, hogy a hitelgondozó főtevékenysége és a központi döntéshozatal Magyarország területén létesített főirodában történik,
k) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot,
l) ha hitelgondozási szolgáltatót kíván megbízni, akkor a hitelgondozási szolgáltatóval kötött megállapodást, valamint
m) az üzleti tervét.
(2) Ha a kérelmezőnek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelméhez mellékeli:
a) a tulajdonos 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait,
b) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,
c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonosnak személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező állami adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
d) a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a hitelgondozó működését,
e) természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot, valamint igazolást a jó üzleti hírnév megállapításához,
f) nem természetes személy tulajdonos esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
g) nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosai részletes bemutatását, valamint, ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását,
h) nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen – a számvitelről szóló törvény szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
i) a tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
11. § (1) A hitelgondozónál vezető állású személy a Felügyelet előzetes engedélyével választható meg vagy nevezhető ki.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a 8. § (2) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.
(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására vagy kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha az e törvényben meghatározott kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll.
12. § (1) A Felügyeletnek előzetesen írásban bejelenti, aki hitelgondozóban
a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy
b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz-, a harminc- vagy az ötvenszázalékos határértéket, vagy ezáltal a hitelgondozó a leányvállalatává válna.
(2) A hitelgondozóban befolyásoló részesedéssel rendelkező személy előzetesen írásban bejelenti a Felügyeletnek, ha
a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz-, harminc- vagy ötvenszázalékos határérték alá csökkenjen, vagy ezáltal a hitelgondozó már nem lenne a leányvállalata.
(3) A hitelgondozó bejelenti a Felügyeletnek, ha egy jogi személynek a leányvállalatává vált vagy megszűnt annak lenni.
(4) A befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy bejelentése tartalmazza:
a) a hitelgondozóban befolyásoló részesedéssel rendelkező megnevezését,
b) a hitelgondozóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásból a bejelentő birtokában lévő részesedés megjelölését,
c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,
d) a tagi részesedésszerzésre, vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,
e) a bejelentőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 8. § (2) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot,
f) minden egyéb olyan információt, amely szükséges annak megállapításához, hogy a biztonságos megbízható működés biztosított,
g) nem természetes személy tulajdonos esetében a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – tényleges tulajdonosai bemutatását.
(5) Ha a befolyásoló részesedést szerezni kívánó tevékenysége, a hitelgondozóra gyakorolt befolyása veszélyezteti a hitelgondozó megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, a Felügyelet a bejelentést követő harminc napon belül megtilthatja az ilyen befolyás megszerzését, és felfüggesztheti a tagok szavazati jogának gyakorlását, addig, amíg a tag meg nem szünteti a hitelgondozó megbízható és körültekintő tulajdonosi irányításának veszélyeztetéséül szolgáló indokot.
(6) A Felügyelet a befolyásoló részesedés szerzését megtiltja, ha a bejelentő részesedésszerzésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek, vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt befolyásoló részesedés szerzése növelheti ennek kockázatát.
(7) A Felügyelet a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is az (5) bekezdésben foglalt intézkedések valamelyikét alkalmazza.
(8) Ha a befolyásoló részesedés megszerzése a Felügyelet tiltása ellenére következik be, a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet – függetlenül bármely más szankciótól – a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtiltja, a leadott szavazatokat semmissé nyilvánítja vagy semmissé nyilvánításukat lehetővé teszi.
13. § (1) A jó üzleti hírnév fennállását a kérelmező bizonyítja.
(2) A jó üzleti hírnév bizonyításának módját a kérelmező választja meg, de a Felügyelet további, általa pontosan meghatározott iratok, okmányok benyújtását írhatja elő.
(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyelet határozattal állapítja meg.
(4) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.
14. § (1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló iratokat, okmányokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.
(2) A Felügyelet az engedély iránti kérelmet az átvételét követő negyvenöt napon belül abból a szempontból is megvizsgálja, hogy az e törvényben meghatározottaknak megfelel-e, és ha hiányos vagy nem megfelelő módon került benyújtásra, az eljárás befejezéséhez szükséges információk, valamint megfelelő határidő megjelölésével írásban további tájékoztatást, illetve a hiányok pótlását kéri.
(3) A Felügyelet a hiánytalan kérelem átvételétől – vagy ha a kérelmet hiányosnak tekintik, a szükséges információk beérkezésétől – számított kilencven napon belül az engedélyezési kérelmet elbírálja, és értesíti a kérelmezőt az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról.
15. § (1) A Felügyelet visszavonja a hitelgondozó működési engedélyét, ha
a) a hitelgondozó a működésre jogosító engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
b) a hitelgondozó a működési engedélyéről lemond,
c) több mint tizenkét hónapja nem működik hitelgondozóként, vagy
d) a működési engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezte meg.
(2) A Felügyelet a hitelgondozó működési engedélyét visszavonhatja, ha a hitelgondozó
a) súlyosan vagy ismételten megsérti az e törvényben, a fogyasztóvédelmi jogszabályokban, ideértve a fogadó EGT-államban és a hitelnyújtás helye szerinti EGT-államban alkalmazandó szabályokat is, vagy
b) nem felel meg a működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(3) A hitelgondozó a működési engedélyéről akkor mondhat le, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy hitelgondozási tevékenységéből származó semmilyen kötelezettsége nem áll fenn. A Felügyelet döntésében feltételeket és előírásokat határozat meg, amelyek teljesítéséig a hitelgondozónak a tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – folytatnia kell.
(4) A Felügyelet a hitelgondozó működési engedélyének visszavonásáról haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam illetékes hatóságát, ahol a hitelgondozó határon átnyúló szolgáltatóként, vagy fióktelepként működik, valamint a hitelnyújtás helye szerinti másik EGT-állam illetékes hatóságait is, ha az a fogadó EGT-államtól eltérő.
4. A hitelfelvásárló és a hitelgondozó kapcsolata a hitelfelvevővel
16. § (1) A hitelfelvásárló és a hitelgondozó a hitelfelvevőkkel fennálló kapcsolataikban
a) jóhiszeműen, méltányosan és a szakmai elvárásoknak megfelelően járnak el,
b) a hitelfelvevőknek olyan információt nyújtanak, amely nem megtévesztő, nem pontatlan és nem hamis,
c) tiszteletben tartják és védik a hitelfelvevők személyes adatait, magánéletét, és
d) olyan módon kommunikálnak a hitelfelvevővel, amely nem minősül zaklatásnak, kényszerítésnek vagy jogtalan befolyásolásnak.
(2) A nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogoknak vagy magának a nemteljesítő hitelmegállapodásnak a hitelfelvásárlóra történő átruházását követően, de még az első hitelgondozási cselekmény előtt, továbbá a hitelfelvevő bármely időpontban tett kérésére a hitelfelvásárló vagy – a hitelgondozási tevékenység végzésére történő megbízásakor – a hitelintézet, a hitelintézetnek nem minősülő hitelező vagy a hitelgondozó nyomtatott formában vagy más tartós adathordozón legalább a következő tájékoztatást adja a hitelfelvevőnek:
a) a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy magának a nemteljesítő hitelmegállapodás átruházásának ténye, valamint az átruházás időpontja,
b) a hitelfelvásárló neve, illetve cégneve, székhelye, valamint a hitelfelvevővel való kapcsolattartási – ideértve az elektronikus levelezést is – címe és telefonszáma,
c) amennyiben megbízásra került, a hitelgondozó, a hitelintézet vagy a hitelintézetnek nem minősülő hitelező cégneve, székhelye, valamint a hitelfelvevővel való kapcsolattartási – ideértve az elektronikus levelezést is – címe és telefonszáma,
d) amennyiben megbízásra került, a hitelgondozó felügyeleti engedélyének száma,
e) amennyiben megbízásra kerül, a hitelgondozási szolgáltató cégneve, székhelye, címe és telefonszáma,
f) jól látható módon feltüntetve a szükség esetén tájékoztatást nyújtó kapcsolattartó személy neve és elérhetősége (címe – ideértve az elektronikus levelezést is – és telefonszáma) a hitelfelvásárlónál vagy – a hitelgondozási tevékenység végzésére megbízásakor – a hitelintézetnél, a hitelintézetnek nem minősülő hitelezőnél vagy a hitelgondozónál és amennyiben megbízásra kerül a hitelgondozási szolgáltatónál,
g) a tájékoztatás elküldésének időpontjában esedékes hitelfelvevő által fizetendő összegekre vonatkozó tájékoztatás, jogcímenként részletezve a tőkét, kamatokat, díjakat, továbbá az egyéb költségeket a jogalap megjelölésével,
h) nyilatkozat arról, hogy továbbra is minden vonatkozó jogszabály alkalmazandó, különös tekintettel a szerződések teljesítésére, a fogyasztóvédelemre, a hitelfelvevő jogaira és a büntetőjogra,
i) azon EGT-állam illetékes hatóságainak neve, címe és elérhetősége, amelyben a hitelfelvevő lakóhelye vagy bejegyzett székhelye, vagy ha a nemzeti joga szerint nincs bejegyzett székhelye, a központi ügyintézésének helye található, és amelynek a hitelfelvevő panaszt nyújthat be.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást világosan és közérthetően szükséges megfogalmazni.
(4) A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott tájékoztatást a hitelfelvevővel történő minden későbbi kommunikációnak tartalmaznia kell, kivéve, ha ez új hitelgondozó megbízását követő első kommunikáció, amely esetben a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározottakról is tájékoztatni kell.
5. Hitelgondozási megállapodás
17. § (1) A hitelfelvásárló a hitelgondozóval írásban hitelgondozási megállapodást köt a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogoknak vagy magának a nemteljesítő hitelmegállapodásnak a kezelésére és teljesítésére vonatkozó szolgáltatásra.
(2) A hitelgondozási megállapodás tartalmazza
a) a hitelgondozó által végzendő hitelgondozási tevékenység részletes ismertetését,
b) a hitelgondozó díjazását vagy a díjazás kiszámításának módját,
c) a hitelfelvásárló hitelfelvevővel szembeni, hitelgondozó általi képviseletének mértékét, azaz a hitelgondozó által a hitelfelvásárló nevében ellátható feladatokat, felelősségi köröket,
d) a szerződő felek nyilatkozatát a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokra vagy magára a hitelmegállapodásra vonatkozó jogszabályok betartásáról, többek között a fogyasztóvédelem és az adatvédelem tekintetében,
e) a záradékot, amely rögzíti a hitelfelvevőkkel szembeni méltányos és gondos bánásmód követelményét,
f) annak rögzítését, hogy a hitelgondozó bármely hitelgondozási tevékenység hitelgondozási szolgáltatóval történő megbízása előtt értesíti a hitelfelvásárlót.
(3) A hitelgondozó a hitelgondozási megállapodás megszűnésétől számított nyolc évig nyilvántartást vezet
a) a hitelfelvásárlóval és a hitelfelvevővel folytatott levelezésről,
b) az általa a hitelfelvásárló nevében kezelt és érvényesített egyes nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokkal vagy nemteljesítő hitelmegállapodással összefüggésben kapott utasításokról, és
c) a hitelgondozási megállapodásról.
(4) A hitelgondozó a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokat kérésre a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.
6. Hitelgondozási szolgáltató
18. § (1) A hitelgondozó írásban kötött megállapodás alapján bármely hitelgondozási tevékenységével megbízhat hitelgondozási szolgáltatót, ha a megbízás megkezdését a Felügyeletnek és adott esetben a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának előzetesen bejelenti.
(2) A bejelentés tartalmazza a hitelgondozási szolgáltató hozzájárulását az általa végzett hitelgondozási tevékenységnek a hitelgondozó belső ellenőre, könyvvizsgálója, valamint a Felügyelet helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzéséhez.
(3) A hitelgondozási szolgáltató megbízása nem érinti a hitelgondozó hitelgondozási tevékenységgel összefüggő felelősségét, a hitelgondozó felelős azért, hogy a hitelgondozási szolgáltató a hitelgondozási tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával végezze.
(4) Tilos valamennyi hitelgondozási tevékenységgel egyidejűleg egy hitelgondozási szolgáltatót megbízni.
(5) A hitelgondozási szolgáltatóval kötött megállapodás nem módosítja a hitelgondozó és a hitelfelvásárló közötti szerződéses kapcsolatot, valamint a hitelgondozó hitelfelvásárlóval vagy hitelfelvevővel szembeni kötelezettségét.
(6) A hitelgondozási szolgáltató megbízása nem befolyásolja a hitelgondozó működésének engedélyezési feltételeit.
(7) A hitelgondozási szolgáltató megbízása nem akadályozhatja a Felügyeletet és adott esetben a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelgondozó felügyelésében.
(8) A hitelgondozási szolgáltató közvetlen hozzáférést biztosít a hitelgondozó részére a hitelgondozási tevékenységgel kapcsolatos információkhoz.
(9) A hitelgondozási szolgáltatóval kötött megállapodás megszűnéséhez kapcsolódóan a hitelgondozónak biztosítania kell, hogy rendelkezik az ahhoz szükséges szakértelemmel és erőforrásokkal, amely alapján el tudja végezni a hitelgondozási szolgáltató által végzett hitelgondozási tevékenységet.
(10) A hitelgondozó a hitelgondozási szolgáltatóval kötött megállapodás megszűnésétől számított nyolc évig megőrzi a hitelgondozási szolgáltatónak adott utasításokat, valamint a megállapodást.
(11) A hitelgondozó és a hitelgondozási szolgáltató a (10) bekezdésben meghatározott információkat kérésre a Felügyelet, valamint adott esetben a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága rendelkezésére bocsátja.
(12) A hitelgondozási szolgáltató nem vehet át és nem tarthat a hitelfelvevőktől származó pénzeszközt.
7. Határon átnyúló szolgáltatás
19. § (1) A hitelgondozó, ha a hitelgondozókénti működését másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, vagy fióktelepet kíván létesíteni, azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza
a) annak a fogadó EGT-államnak a megnevezését, amelyben hitelgondozóként kíván működni, és amennyiben a hitelgondozó előtt már ismert, azt az EGT-államot, amelyben a hitelt nyújtották, amennyiben az Magyarországtól és a fogadó EGT-államtól eltér,
b) adott esetben a fogadó EGT-államban létrehozott fióktelep címét,
c) adott esetben a fogadó EGT-államban a hitelgondozási szolgáltató 1. melléklet szerinti azonosító adatait,
d) a fogadó EGT-államban a hitelgondozási tevékenység irányításáért felelős személyek azonosító adatait,
e) adott esetben a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokra vagy a hitelmegállapodásra alkalmazandó jogszabályok betartása érdekében hozott intézkedések részletes leírását, amelyek célja a hitelgondozó belső eljárásainak, irányítási szabályainak és belső kontrollmechanizmusainak megfelelő kialakítása,
f) amennyiben a fogadó EGT-államban a hitelgondozó a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozik, az ennek történő megfelelés érdekében kialakított eljárásrendet,
g) annak ismertetését, hogy a hitelgondozó rendelkezik-e megfelelő eszközökkel a fogadó EGT-állam nyelvén vagy adott esetben a hitelmegállapodás nyelvén történő kommunikációhoz,
h) azt a körülményt, hogy a hitelgondozó a székhelye szerinti tagállamban rendelkezik-e engedéllyel a hitelfelvevőktől származó pénzeszközök fogadására és tartására.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk hiánytalan kézhezvételét követő negyvenöt napon belül továbbítja azt a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, valamint adott esetben azon EGT-államok illetékes hatóságának – amennyiben az a fogadó EGT-államtól eltér –, ahol a hitelmegállapodást kötötték. A Felügyelet ezzel egyidejűleg a fogadó EGT-állam, valamint adott esetben azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát arról is tájékoztatja, hogy a hitelgondozó működési engedélye alapján jogosult-e a hitelfelvevőktől pénzeszköz átvételére.
(4) Ha a fogadó EGT-állam visszaigazolja a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a hitelgondozót arról a napról, amelyen a tájékoztatást a fogadó EGT-állam illetékes hatóságának megküldték, valamint arról a napról, amelyen a megküldést visszaigazolták.
(5) A hitelgondozó a fogadó EGT-államban az alábbiak közül a korábbi időponttól kezdve kezdheti meg működését:
a) a (3) bekezdés szerinti tájékoztatásnak a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága általi kézhezvételének visszaigazolásáról szóló tájékoztatás kézhezvétele,
b) az a) pont szerinti visszaigazolás kézhezvételének hiányában a (3) bekezdés szerinti tájékoztatásnak a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága általi hiánytalan megküldésének napjától számított két hónap.
(6) A hitelgondozó haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról. Ebben az esetben a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerinti eljárás alkalmazandó.
20. § Ha másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy székhelye szerinti EGT-államban engedélyezett hitelgondozó Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni vagy határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, az erről kapott tájékoztatást a Felügyelet haladéktalanul visszaigazolja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának.
8. Határon átnyúló szolgáltatásokat végző hitelgondozó felügyelete
21. § (1) A Felügyelet a hitelgondozók határon átnyúló szolgáltatása, valamint fióktelepeik felügyelése érdekében szorosan együttműködik az EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságaival, ideértve – amennyiben az a fogadó EGT-államoktól eltér – azon EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságát is, ahol a hitelmegállapodást kötötték, különös tekintettel az ellenőrzések, vizsgálatok és helyszíni vizsgálatok során.
(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a magyarországi székhelyű hitelgondozó fogadó EGT-államban végzett határon átnyúló szolgáltatását, valamint fióktelepének működését azzal, hogy a helyszíni vizsgálatokra a Felügyelet megbízást adhat a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának.
(3) A másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatását, valamint fióktelepét a hitelgondozó székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága vizsgálja felül és értékeli azzal, hogy a fióktelep vagy a kijelölt hitelgondozási szolgáltató helyszíni vizsgálatát a Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelően a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának megbízásából a Felügyelet is elláthatja. Az ellenőrzés megállapításairól a Felügyelet a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát haladéktalanul tájékoztatja.
(4) A Felügyelet a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatását, valamint fióktelepét saját kezdeményezésére is ellenőrizheti.
(5) A Felügyelet a hitelgondozóval szemben alkalmazott intézkedésekről haladéktalanul értesíti a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, valamint adott esetben azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát – amennyiben az a fogadó EGT-államtól eltér – ahol a hitelmegállapodást kötötték.
(6) Ha a Felügyeletnek bizonyítéka van arra, hogy a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó Magyarországon végzett tevékenysége megsérti a hitelgondozási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályokat, a Felügyelet a szükséges intézkedések megtétele céljából tájékoztatja a hitelgondozó székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A hitelgondozó székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának intézkedései nem érintik a Felügyelet intézkedési lehetőségét.
(7) Ha a Felügyeletnek bizonyítéka van arról, hogy Magyarországon kötött hitelmegállapodás tekintetében más EGT-államban – akár székhely szerinti EGT-államként, akár fogadó EGT-államként – végzett hitelgondozási tevékenység megsérti a vonatkozó jogszabályokat, a Felügyelet a szükséges intézkedések megtétele céljából tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. Az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának intézkedései nem érintik a Felügyelet intézkedési lehetőségét.
(8) Ha másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelgondozó érintett EGT-államban végzett tevékenysége megsérti a hitelgondozási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályokat, a Felügyelet két hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelgondozóval szemben hozott intézkedésekről, vagy az intézkedés elmaradása esetén annak okát közlő, indokolással ellátott határozatról. Eljárás kezdeményezése esetén a Felügyelet rendszeresen tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát az eljárás állásáról.
(9) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó Magyarországon végzett tevékenysége a székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának intézkedései ellenére továbbra is sérti a hitelgondozási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályokat, a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának intézkedései ellenére is jogosult a Felügyelet a hitelgondozóval szemben intézkedést alkalmazni, amennyiben
a) a hitelgondozó nem tett megfelelő és hatékony lépéseket a jogszabálysértés észszerű időn belüli orvoslására, vagy
b) azonnali intézkedésre van szükség a hitelfelvevők kollektív érdekeit fenyegető súlyos veszély kezelése érdekében.
(10) A (6), (7) és (9) bekezdésben foglaltakat nem érintve a Felügyelet felfüggesztheti a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó Magyarországon végzett hitelgondozási tevékenységét, amíg a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága nem hoz megfelelő intézkedést, vagy amíg a hitelgondozó nem tesz lépéseket a jogszabálysértés orvoslására.
9. A nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokkal vagy magával a nemteljesítő hitelmegállapodással kapcsolatos tájékoztatás
22. § (1) A hitelintézet, a hitelintézetnek nem minősülő hitelező – az adatvédelmi szabályok megtartása mellett – a potenciális hitelfelvásárló rendelkezésére bocsát minden szükséges információt annak érdekében, hogy a potenciális hitelfelvásárló a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jog vagy magának a nemteljesítő hitelmegállapodás és biztosítéka értékét, valamint behajthatóságának valószínűségét az átruházásról szóló szerződés megkötését megelőzően megállapíthassa, biztosítva eközben a hitelező által rendelkezésre bocsátott információk védelmét és az üzleti adatok titkosságát.
(2) A hitelintézet, a hitelintézetnek nem minősülő hitelező félévente tájékoztatja a Felügyeletet, valamint adott esetben a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát
a) a hitelfelvásárló, vagy adott esetben a harmadik országbeli hitelfelvásárló kijelölt képviselője jogalany azonosítójáról (LEI), ennek hiányában
aa) a hitelfelvásárló, vagy az irányítási jogkörrel rendelkező testületének tagja és a hitelfelvásárlóban befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személyek, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok személyazonosító adatairól, és
ab) a hitelfelvásárló, vagy adott esetben a harmadik országbeli hitelfelvásárló képviselője címéről;
b) a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó átruházott hitelezői jog vagy az átruházott nemteljesítő hitelmegállapodás alapján fennmaradó követelés összesített egyenlegéről;
c) a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó átruházott hitelezői jog vagy az átruházott nemteljesítő hitelmegállapodás számáról és értékének nagyságrendjéről;
d) az átruházott hitelezői jogról, hitelmegállapodásról és biztosítékról.
(3) A Felügyelet szükség esetén – többek között annak érdekében, hogy nyomon követhesse a válságidőszakok során esetlegesen nagy számban előforduló átruházásokat – előírhatja a hitelintézetek, a hitelintézetnek nem minősülő hitelezők számára, hogy negyedévente bocsássák rendelkezésre a (2) bekezdésben említett információkat.
(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerinti információkat, továbbá a hitelfelvásárló e törvényből fakadó feladatainak és kötelezettségeinek elvégzéséhez szükséges egyéb információkat közli a hitelfelvásárló székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával.
(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit a mindenkor hatályos adatvédelmi rendelkezésekkel – ideértve az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet is – összhangban kell alkalmazni.
(6) Az (EU) 2021/2167 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikke (1) bekezdésének a hitelintézetek által a banki könyvben szereplő hitelkockázati kitettségeikkel kapcsolatos információk hitelfelvásárlók számára történő szolgáltatása céljából használandó táblák tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2023. szeptember 26-i (EU) 2023/2083 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adattáblákat a hitelintézetnek a 2018. július 1-jén vagy azt követően nyújtott, 2021. december 28-a után nemteljesítővé vált hitelekhez kapcsolódó ügyletek esetében használja. Azon hitelek esetében, amelyek 2018. július 1. és az (EU) 2023/2083 bizottsági végrehajtási rendelet hatálybalépésének időpontja között keletkeztek, a hitelintézet az adattáblát a már rendelkezésre álló információkkal tölti ki.
(7) A hitelintézet az (EU) 2023/2083 bizottsági végrehajtási rendeletet a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogoknak vagy magának a nemteljesítő hitelmegállapodásnak más hitelintézetre való átruházása során is alkalmazza azzal, hogy az adattáblákat a hitelintézet csak a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy magának a nemteljesítő hitelmegállapodásnak az átruházása során használhatja a hitelintézetek közötti információnyújtáshoz.
10. A hitelfelvásárlók kötelezettségei
23. § (1) A hitelgondozóként eljárni nem jogosult hitelfelvásárló a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozási tevékenységének végzésére hitelintézetet, hitelintézetnek nem minősülő hitelezőt vagy hitelgondozót bíz meg.
(2) Harmadik országbeli hitelfelvásárló képviselője – amennyiben nem hitelintézet, hitelintézetnek nem minősülő hitelező, vagy hitelgondozó – a hitelgondozási tevékenység végzésére ilyen szervezetet bíz meg.
(3) A hitelfelvásárló betartja a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy a nemteljesítő hitelmegállapodás átruházása során a szerződések végrehajtására, a fogyasztóvédelemre, a hitelfelvevők jogaira, a hitelkeletkeztetésre, a személyes adatok védelmére, a bank-, és üzleti titokra vonatkozó szabályokat, büntetőjogi rendelkezéseket.
(4) A hitelfelvásárló nevében az (1)–(2) bekezdés szerint megbízott hitelgondozási tevékenységet végzőnek, továbbá kijelölés hiányában a hitelfelvásárlónak meg kell felelnie a (3) bekezdésben, a 24. és 26. §-ban, továbbá egyéb jogszabályokban a hitelfelvásárlókra meghatározott követelményeknek.
11. Hitelgondozók vagy egyéb szervezetek igénybevétele
24. § (1) Amennyiben a hitelfelvásárló vagy a harmadik országbeli hitelfelvásárló képviselője hitelintézetet, hitelintézetnek nem minősülő hitelezőt, vagy hitelgondozót bíz meg a hitelgondozási tevékenység elvégzésére, továbbá minden esetben, amikor e megbízást módosítja, legkésőbb a hitelgondozási tevékenység megkezdésének, vagy a változás bekövetkezésének időpontjában tájékoztatja a Felügyeletet a hitelgondozási tevékenységet végző nevéről és címéről.
(2) A Felügyelet indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az (1) bekezdés szerinti információt a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának és azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, amelyben a hitelt nyújtották, valamint az új hitelgondozó székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának.
12. A harmadik országbeli hitelfelvásárlók képviselője
25. § (1) Harmadik országbeli hitelfelvásárló köteles írásban olyan képviselőt kijelölni, akinek vagy amelynek lakóhelye vagy bejegyzett székhelye, ennek hiányában a központi ügyintézésének helye EGT-államban található.
(2) Harmadik országbeli hitelfelvásárlót a Felügyelettel szemben az (1) bekezdés szerint kijelölt képviselő képviseli, aki a hitelfelvásárlóval egyetemlegesen helytáll az e törvényben előírt kötelezettségek betartásáért.
13. A nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jog vagy a nemteljesítő hitelmegállapodás hitelfelvásárló általi átruházása és a Felügyeletnek történő jelentése
26. § (1) A hitelfelvásárló vagy képviselője félévente tájékoztatja a Felügyeletet az általa átruházott nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jog vagy az átruházott nemteljesítő hitelmegállapodás új hitelfelvásárlója, adott esetben annak képviselője jogalany azonosítójáról (LEI), ennek hiányában
a) az új hitelfelvásárló (képviselő), vagy ügyvezető testületük tagjai és a hitelfelvásárlóban (képviselőjében) befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személyek személyazonosító adatairól,
b) az új hitelfelvásárló (képviselő) címéről.
(2) A hitelfelvásárló vagy képviselője tájékoztatja továbbá a Felügyeletet
a) a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó átruházott hitelezői jog vagy az átruházott nemteljesítő hitelmegállapodás alapján fennmaradó követelés összesített egyenlegéről;
b) a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó átruházott hitelezői jog vagy az átruházott nemteljesítő hitelmegállapodás számáról és értékének nagyságrendjéről;
c) az átruházott hitelezői jogokról, hitelmegállapodásról és biztosítékról.
(3) A Felügyelet – többek között annak érdekében, hogy nyomon követhesse a válságidőszakok során esetlegesen nagy számban előforduló átruházásokat – előírhatja a hitelfelvásárló vagy képviselője számára, hogy negyedévente bocsássa rendelkezésre az (1) és (2) bekezdés szerinti információt.
(4) A Felügyelet indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az (1)–(3) bekezdés szerinti információt az új hitelfelvásárló székhelye szerinti EGT-állam és adott esetben a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága részére.
14. Felügyeleti felülvizsgálat és ellenőrzés
27. § (1) A Felügyelet hatósági ellenőrzése keretében felülvizsgálja a hitelgondozó szabályzatait, eljárásait és módszereit. A felülvizsgálat kiterjed az alábbi követelmények hitelgondozó általi végrehajtásának értékelésére:
a) a hitelgondozó a hitelfelvevők jogainak tiszteletben tartása érdekében megbízható irányítási rendszerrel és megfelelő belső kontrollmechanizmussal – többek között kockázatkezelési és számviteli eljárásokkal – biztosítja a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokra vagy a hitelmegállapodásra vonatkozó jogszabályok betartását,
b) a hitelgondozó a hitelfelvevők védelmét szolgáló szabályok betartása érdekében rendelkezik a hitelfelvevőkkel való méltányos és gondos bánásmódot biztosító, a hitelfelvevők pénzügyi helyzetét figyelembe vevő, szükség esetén adósságkezelő vagy szociális szolgálat igénybevételét is lehetővé tevő eljárásokkal,
c) a hitelgondozó a jogszabályoknak megfelelő és konkrét belső eljárásokkal biztosítja a hitelfelvevők panaszainak rögzítését és kezelését,
d) a hitelgondozó a jogszabályoknak megfelelő pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni eljárásokkal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a Felügyelet meghatározza, hogy a hitelgondozó által alkalmazott szabályzatok, eljárások és módszerek biztosítják-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.
(3) A felülvizsgálat gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a hitelgondozó mérete, az általa gondozott hitelek összértéke, tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot legalább évente egyszer elvégzi.
(4) A Felügyelet kérésre, vagy minden olyan esetben, amikor azt szükségesnek tartja, tájékoztatja a fogadó EGT-állam vagy – amennyiben az eltér – a hitelnyújtás helye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a felülvizsgálat eredményéről.
(5) A megállapított közigazgatási szankciók vagy intézkedések részleteit a Felügyelet minden esetben továbbítja a fogadó EGT-állam és – amennyiben az eltér – a hitelnyújtás helye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága számára.
28. § (1) A hitelgondozó a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2) A felügyeleti díj éves mértéke a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben a pénzügyi vállalkozásokra megállapított alapdíjnak és a (3) bekezdés szerint számított változó díjnak az összege.
(3) A változó díj összege a hitelgondozó éves beszámolója szerinti mérlegfőösszegének 0,25 ezreléke.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandóak, amennyiben a hitelgondozó a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján fizet felügyeleti díjat.
29. § (1) A Felügyelet a jogszabályokban és felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén a hitelgondozóval, hitelfelvásárlóval (képviselőjével), a hitelintézettel, a hitelintézetnek nem minősülő hitelezővel, valamint vezető állású személyeikkel szemben – a 30. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja, valamint bírságot szabhat ki.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti intézkedést, kivételes intézkedést, bírságot előíró határozatának meghozatala előtt a hitelgondozó, hitelfelvásárló vagy képviselője számára biztosítja a meghallgatás – ideértve a nyilatkozattételt és az észrevételezési jog gyakorlását – lehetőségét.
(3) A Felügyelet a törvényi vagy egyéb jogszabályi rendelkezések előírásainak megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – megteszi a szükséges intézkedést, ha
a) a hitelgondozó nem felel meg a hitelfelvásárlóval – a nemteljesítő hitelmegállapodásnak, vagy az abból származó hitelezői jogoknak kezelésére és teljesítésére – kötött hitelgondozási megállapodásra e törvényben meghatározott követelményeknek,
b) a hitelgondozó a hitelgondozási szolgáltatóval a megbízásra vonatkozó rendelkezések megsértésével köt megállapodást, vagy az a hitelgondozási szolgáltató, amelyet a hitelgondozási tevékenységgel megbíztak, súlyosan megsérti a jogszabályi rendelkezéseket,
c) a hitelgondozó irányítási rendszere és belső kontrollmechanizmusa nem biztosítja a hitelfelvevő jogainak védelmére vonatkozó szabályok betartását,
d) a hitelgondozó eljárása nem biztosítja a hitelfelvevő védelmét szolgáló szabályok betartását, nincs figyelemmel a hitelfelvevőkkel való méltányos és gondos bánásmódra, többek között pénzügyi helyzetükre, ideértve az adósságkezelő, vagy szociális szolgáltatások igénybevételének biztosítását,
e) a hitelfelvásárló vagy képviselője nem ad tájékoztatást a hitelgondozó, vagy egyéb szervezet igénybevételével, továbbá a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy a nemteljesítő hitelmegállapodások átruházásával kapcsolatban,
f) a hitelfelvásárló vagy képviselője nem teljesíti a hitelfelvásárlók számára előírt követelményeket,
g) a harmadik országbeli hitelfelvásárló nem teljesíti az e törvény által előírt követelményeket,
h) a hitelintézet, a hitelintézetnek nem minősülő hitelező nem teljesíti a nemteljesítő hitelmegállapodással, vagy az abból származó jogokkal kapcsolatos e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségét,
i) a hitelgondozó lehetővé teszi, hogy vezető állású személye lehessen vagy maradjon egy vagy több olyan személy, aki nem felel meg az e törvényben meghatározott követelményeknek,
j) a hitelgondozó nem teljesíti a panaszok hatékony és átlátható kezelésére és nyilvántartásba vételére szolgáló eljárások tekintetében jogszabály és belső eljárása által előírt követelményeket,
k) a hitelfelvásárló, a hitelgondozó nem felel meg a nemteljesítő hitelmegállapodás, vagy az abból származó jogok átruházáskor, vagy azt követően a hitelfelvevővel való kommunikáció és tájékoztatás e törvény szerinti rendelkezéseinek,
l) a hitelgondozó nem teljesíti a hitelfelvevőktől pénzeszköz elfogadása és tartása tekintetében előírt követelményeket.
30. § (1) Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) a hitelgondozót, a hitelfelvásárlót (képviselőjét) felhívja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény és a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében;
b) javaslatot tesz a hitelgondozónak, hitelfelvásárlónak (képviselőjének)
ba) a munkavállalók (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalók (vezetők) felvételére,
bb) belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, vagy
bc) ügyvezetési módszereinek megváltoztatására;
c) előírja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
d) kötelezi a hitelgondozót intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására;
e) figyelmezteti a hitelgondozó, hitelfelvásárló (képviselője) vezető állású személyét;
f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, és egyúttal elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását, egyúttal előírja a jogsértő állapot helyreállítását.
(2) Az előírások jelentős megsértése vagy súlyos hiányosság megállapítása esetén a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) kötelezi a hitelgondozót, hitelfelvásárlót (képviselőjét)
aa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, vagy alkalmazására,
ab) a munkavállalók (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalók (vezetők) felvételére,
ac) az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére,
ad) a döntéshozó szervének összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e szerv figyelmét;
b) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért végleges határozatban megállapította, és kezdeményezi a hitelgondozónál más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság, vagy
c) visszavonja a hitelgondozó működési engedélyét.
(3) A Felügyelet az intézkedéseket – szükség szerint – külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
(4) A Felügyelet más EGT-állam illetékes hatóságával együttműködik a hitelgondozó felügyelete tekintetében szükséges információk cseréjében.
15. Felügyeleti nyilvántartás
31. § (1) A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a hitelgondozókról és a hitelgondozási szolgáltatást nyújtókról. A Felügyelet nyilvántartásba veszi a hitelgondozó és a hitelgondozási szolgáltatást nyújtó következő adatait:
a) név, székhely, tevékenység,
b) a tevékenység végzésének helye,
c) a hitelgondozó esetén az engedély dátuma,
d) a hitelgondozási szolgáltató esetén a bejelentés időpontja,
e) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének időpontja,
f) a hitelfelvásárló általi megbízás esetén a hitelfelvásárló neve, székhelye, valamint
g) az a)–f) pont szerinti adatokban történt változások.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhető módon, naprakészen közzéteszi.
32. § (1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében adatokat gyűjt és ezen adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:
a) a hitelgondozókat és a hitelgondozási szolgáltatást nyújtókat,
b) a hitelgondozó és a hitelgondozási szolgáltatást nyújtó tagjait, tulajdonosait,
c) a hitelgondozó és a hitelgondozási szolgáltatást nyújtó vezető állású személyeit, valamint
d) a kérelmezőt.
(2) A nyilvántartás az 1. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:
a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedéssel rendelkező vagy rendelkezők megnevezését, személyes adatait, a befolyásszerzés arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
b) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
c) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
d) a hitelgondozó éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint
e) a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és a panasszal érintett hitelgondozó és hitelgondozási szolgáltatást nyújtó intézményt.
(3) A Felügyelet engedélye a nyilvántartásba vételt is igazolja.
16. Panaszkezelés
33. § (1) A hitelgondozó biztosítja, hogy a hitelfelvevő a hitelgondozó magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban – személyesen, telefonon – vagy írásban – személyesen vagy érvényes meghatalmazással átadott irat útján, postai úton, elektronikus levélben – közölhesse.
(2) Telefonon történő panaszkezelés esetén a hitelgondozó és a hitelfelvevő közötti telefonos kommunikációt a hitelgondozó hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről a hitelfelvevőt a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A hitelfelvevő kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.
(3) A hitelgondozó a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(4) A hitelgondozó a panasz kivizsgálásáért a hitelfelvevővel szemben külön díjat nem számíthat fel.
(5) A hitelgondozó köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
(6) A panaszkezelés magyar nyelven történik, kivéve, ha a hitelgondozó és a hitelfelvevő eltérő nyelvben állapodtak meg.
17. Záró rendelkezések
34. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) a hitelgondozó panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatra
b) a hitelgondozó ügyvezető szerve egészének és az ügyvezető szerv tagjainak a hitelgondozási tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek és tapasztalat értékelésére
vonatkozó részletes szabályokat.
35. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(2) A 28. § a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
36. § E törvény hatálybalépésekor hitelgondozási tevékenységet végző a Felügyelet engedélye nélkül az e törvény hatálybalépését követő 180 napig folytathatja hitelgondozási tevékenységét.
18. Az Európai Unió jogának való megfelelés
37. § Ez a törvény a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2167 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
19. Módosító rendelkezések
38. § (1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) a 18. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A hitel feltételeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség
18/A. § A hitelező a hitel feltételeinek módosítása előtt tájékoztatja a fogyasztót
a) a módosítás egyértelmű tartalmáról, valamint arról, ha ahhoz a fogyasztó beleegyezése szükséges, vagy jogszabály változása miatt szükséges,
b) az a) pont szerinti módosítások hatálybalépésének ütemezéséről,
c) az a) pont szerinti módosításokkal kapcsolatban nyitva álló panasztételi lehetőségekről,
d) a c) pont szerinti panaszok benyújtásának határidejéről,
e) annak a hatóságnak a nevéről és székhelyéről, ahová a fogyasztó panaszt nyújthat be.”
(2) Az Fhtv. 20/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hitelező belső szabályzatában rögzíti azokat az átstrukturálási lehetőségeket és eljárásokat, amelyeket a végrehajtási eljárás megindítását megelőzően a fogyasztók részére biztosít. Az átstrukturálási lehetőségek kialakítása során figyelembe kell venni a fogyasztó körülményeit is és legalább a következőket kell tartalmazniuk:
a) a hitel futamidejének meghosszabbítása,
b) a hitel típusának módosítása,
c) a törlesztési kötelezettség egészének vagy egy részének elhalasztása,
d) a kamatláb módosítása,
e) halasztott törlesztés,
f) a tartozás pénznemének módosítása,
g) a tartozás részleges elengedése és adósságkonszolidáció.”
(3) Az Fhtv. 38. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
39. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 39. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a hitelgondozók, a hitelgondozási szolgáltatók, vagy kijelölt képviselőjük felügyeletét a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység tekintetében.”
(2) Az MNBtv. 45. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
[Az MNB hatóságként jár el]
[(a továbbiakban együtt: hatósági tevékenység) során.]
(3) Az MNBtv. 89. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az a)–d) pontban meghatározott szervezet tekintetében az (1) bekezdés alkalmazásában nettó árbevételként:]
[összegét kell figyelembe venni.]
(4) Az MNBtv. 140. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Felügyelet késedelem nélkül átadja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU
rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2167 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését biztosító jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásához szükséges információkat. A Felügyelet jelezheti, hogy az átadott információkat hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni és kizárólag azokra a célokra lehet felhasználni, amelyekhez hozzájárult. A Felügyelet a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságától kapott információkat kizárólag azok hozzájárulásával és az általuk elfogadott célból továbbíthatja harmadik félnek az indokolt esetek kivételével. Indokolt esetek fennállása esetén a Felügyelet azonnal tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.”
(5) Az MNBtv. 185. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
(6) Az MNBtv.
a) 46. § (1) bekezdés c) pontjában a „39. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „39. § (1) és (2a) bekezdésében” szöveg,
b) 48. § (1) bekezdésében a „45. § a) pontjában” szövegrész helyébe a „45. § a) és h) pontjában” szöveg,
c) 48. § (4) bekezdésében a „39. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „39. § (1) és (2a) bekezdésében” szöveg,
d) 90. § (1) bekezdés a) pontjában az „elektronikuspénz-értékesítői tevékenység” szövegrész helyébe az „elektronikuspénz-értékesítői, hitelgondozási tevékenység” szöveg,
e) 90. § (3) bekezdésében a „39. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „39. § (1)–(2a) bekezdésében” szöveg
lép.
40. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya nem terjed ki:)
(2) A Hpt. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvény hatálya alá tartozó kitettségeket felvásárló hitelfelvásárló a Felügyelet engedélye nélkül vásárolhat nemteljesítő hitelmegállapodást, vagy nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokat.”
(3) A Hpt. 6. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) Nem minősül pénzügyi szolgáltatás közvetítésének
a) az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatás,
b) a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvényben meghatározott hitelgondozási tevékenység hitelfelvásárló megbízásából történő ellátása.”
(4) A Hpt. 7. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)
(végezhet.)
(5) A Hpt. 161. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha)
41. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 28. pontja a következő p) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
pénzügyi szolgáltató:)
„p) a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvényben meghatározott hitelgondozó, amennyiben a hitelfelvásárlóval kötött megállapodásnak megfelelően jogosult a hitelfelvevőtől pénzeszköz átvételére;”
42. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 24. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[Nem esik a 23. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom alá:]
(2) Az Üttv. 24. § (6) bekezdésében az „(1) bekezdés h), m) és n) pontjában” szövegrészek helyébe az „(1) bekezdés h), m), n) és p) pontjában” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az Üttv. 24. § (1) bekezdés n) pontjában a „valamint” szövegrész.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Dr. Latorcai János s. k., |
1. melléklet a 2025. évi XII. törvényhez
1. Természetes személy személyazonosító és lakcímadatai:
1.1. név,
1.2. születési név,
1.3. anyja neve,
1.4. születési hely és idő,
1.5. állampolgárság,
1.6. lakcím, postacím,
1.7. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányszáma;
2. A hitelgondozót, hitelgondozási szolgáltatót, hitelfelvásárlót (képviselőjét) azonosító adatok:
2.1. jogalany azonosító (LEI),
2.2. név, rövidített név,
2.3. székhely, telephely és fióktelep címe,
2.4. adószám,
2.5. a képviseletre jogosultak neve és beosztása.
A törvényt az Országgyűlés a 2025. április 29-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. április 30.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás