12/2025. (V. 8.) ÉKM rendelet
12/2025. (V. 8.) ÉKM rendelet
a közutak építéséről
[1] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben és az annak hatálybalépése óta megalkotott, közúti ágazatot érintő további jogszabályokban a szakmai követelmény- és fogalomrendszer jelentős változásokon ment át. A szabályozási környezet változásához alkalmazkodva szükségessé vált a teljes közúti szabályozási rendszer felülvizsgálata. A jogszabályi környezet korszerűsítésével elérni kívánt cél a jelenkor követelményeinek megfelelő, a közúton közlekedők igényeit a legjobban szolgáló szabályozás létrehozása, valamint az elmúlt évek technológiai fejlődésének figyelembevételével magasabb színvonalú közúti fejlesztések megvalósítása.
[2] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 7., 10., 17. és 28. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az országos közutakon, helyi közutakon és a közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint mindezek műtárgyain és tartozékain (a továbbiakban együtt: közút) végzett építési beruházások
a) előkészítésére, ideértve az útszerkezet méretezését és tervezését, valamint a finanszírozás biztosításával összefüggő feladatokat,
b) kivitelezésére, ideértve az építtető, az építési műszaki ellenőr és a vállalkozó kivitelező által elvégzett feladatokat,
c) minőségfelügyeletére, valamint
d) lezárásához kapcsolódó feladatokra.
(2) E rendelet hatálya kiterjed a közút első forgalomba helyezése előtt végzett beruházásra.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a közutak tervezése során alkalmazott geometriai tervezésre.
(4) Az e rendeletben foglaltakat a koncessziós szerződés alapján működtetett országos közutak esetében a kopóréteg vonatkozásában csak a koncessziós szerződés lejárta előtti utolsó új építési munka, rekonstrukciós munka vagy felújítási munka során kell alkalmazni.
2. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (1) bekezdése szerinti, a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a közút Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője között megkötött szerződés végrehajtása során az országos közutakon a (2) és (3) bekezdésben meghatározott építési munkák – ideértve a bontási munkákat – építtetői feladatait – ideértve az előkészítést, a területbiztosítást, a terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének igazolását – a közútkezelő végzi vagy végezteti.
(2) A közútkezelő az (1) bekezdés figyelembevételével megkötött szerződés alapján a következő feladatok ellátása során járhat el építtetőként:
1. elválasztó sáv átépítése,
2. közvilágítás létesítése,
3. pihenőhely bővítése,
4. tengelyterhelés és össztömeg mérőhely kialakítása, ellenőrzési helyek kialakításához kapcsolódó építési munkák elvégzése,
5. forgalomirányító jelzőlámpa és egyéb forgalomirányító rendszer telepítése,
6. zárt és nyílt vízelvezető rendszer építése, áteresz és csatlakozó műtárgy építése, vízelvezetéshez kapcsolódó környezetvédelmi létesítmény építése és berendezés telepítése,
7. támfal építése,
8. zajvédő fal és egyéb környezetvédelmi létesítmény építése,
9. élet- és vagyonbiztonsági kerítés és létesítmény építése,
10. hírközlési létesítmény építése,
11. mérnökségi telep építése, egyéb kapcsolódó magasépítési munkák elvégzése,
12. meglévő műtárgyon beavatkozás elvégzése,
13. csomópontban többlet forgalmi sáv kialakítása, csomópont átépítése, új csomópont és körforgalmú csomópont létesítése,
14. útcsatlakozás kiépítése,
15. útfelújítási munka elvégzése,
16. autóbuszöböl építése,
17. parkolósáv építése,
18. járda építése,
19. forgalomterelő sziget építése, valamint
20. kijelölt gyalogos-átkelőhely létesítéséhez kapcsolódó építési munkák elvégzése.
(3) A közútkezelő a miniszter által jóváhagyott projektlistát tartalmazó szerződés esetén a következő feladatok ellátása során járhat el építtetőként:
1. meglévő főúton és mellékúton új forgalmi sáv építése,
2. új mellékút építése és a meglévő mellékút rekonstrukciója,
3. a gyorsforgalmi út és főút 10 km pályaszakaszhosszt meg nem haladó rekonstrukciója,
4. országos közúthálózaton új híd építése, valamint
5. kerékpárutak, gyalog- és kerékpárutak, valamint gyalogutak építése.
3. § E rendelet közutak építésére vonatkozó egyes műszaki követelményeinek alkalmazása alól – a Kkt.-ban meghatározott esetekben – az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (a továbbiakban: Útügyi Bizottság) eltérési hozzájárulást (a továbbiakban: eltérési hozzájárulás) adhat. Eltérési hozzájárulás esetén az Útügyi Bizottság a vonatkozó jogszabályok alapján meghatározza az alkalmazandó egyedi – csak az eltérési hozzájárulással érintett útépítésre, valamint annak meghatározott részére vonatkozó – előírásokat.
4. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az útügyi műszaki előírások kidolgozására, kiadására és közzétételére vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendelet alapján kiadott útügyi műszaki előírások az irányadók.
2. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában
1. adatgyűjtési jellemző: a minőségügyi ellenőrzések során vizsgált olyan tulajdonság, amelyre még – kellő tapasztalat hiányában – nincsenek meghatározva küszöbszintek, így építési minősítési jellemzőként vagy jótállási minősítési jellemzőként nem alkalmazható,
2. alagút: nyolcvan méternél hosszabb, terepszint alatt vezető, közúti pálya átvezetését szolgáló műtárgy,
3. altalaj: a talaj azon része, amelyet az útépítési munka során nem távolítanak el,
4. aluljáró: nyolcvan méternél nem hosszabb, terepszint alatt vezető, közúti pálya átvezetését szolgáló műtárgy,
5. aszfalt alapréteg: a legalább három rétegből álló aszfaltburkolat legalsó rétege, amely biztosítja a kapcsolatot az aszfalt kötőréteg és a burkolatalap között,
6. aszfaltburkolat: az aszfaltburkolatú útpályaszerkezetben az aszfaltrétegek – a kopó-, a kötő- és az alapréteg – együttes elnevezése,
7. aszfaltkeverék: kőanyagból, bitumenes kötőanyagból és esetenként adalékszerből álló homogén keverék, amelyet jellemzően útépítésre használnak,
8. aszfalt kopóréteg: az aszfaltburkolat legfelső rétege, amely a forgalmi és az időjárási hatások közvetlen viselésére alkalmas,
9. aszfalt kötőréteg: a legalább kettő rétegből álló aszfaltburkolatban az aszfalt kopóréteg alatti aszfaltréteg, a legalább három rétegből álló aszfaltburkolatban a kopóréteg és az alapréteg közötti egy vagy több aszfaltréteg,
10. áteresz: két méternél nem nagyobb nyílású vagy átmérőjű, közúti pálya átvezetését szolgáló áthidaló műtárgy,
11. átlageltérés: a minősítési jellemző megfelelő számú geodéziai méréssel vagy laborvizsgálattal megállapított eredményei statisztikai átlagának eltérése az előírt értéktől,
12. átlagostól szélsőséges mértékben eltérő időjárási körülmény: a tízéves átlagos statisztikai előfordulási gyakoriságnál nagyobb időjárási eltérés, amely az adott munkafázis megvalósítását kedvezőtlenül érinti,
13. burkolat: a szilárd burkolatú út útpályaszerkezetének felső egy vagy több, együtt alkalmazott rétege, amely a forgalmi terhelésből keletkező igénybevételeket jelentősen elosztva, lecsökkentve közvetíti a burkolatalapra,
14. burkolatalap: az útpályaszerkezet földműszerkezetre épülő egy vagy több rétege, amely a burkolatból átadódó igénybevételeket jelentősen elosztva, lecsökkentve közvetíti a földműszerkezetre,
15. burkolatalap-réteg: a burkolatalaphoz tartozó útpályaszerkezeti réteg,
16. dinamikus teherbírási modulus (Evd): könnyű ejtősúlyos teherbírásmérő berendezéssel meghatározott teherbírásérték, amelynél az ejtősúly emelése kézi erővel történik,
17. egyedi eltérés: a minősítési jellemző egyetlen geodéziai mérési vagy laborvizsgálati eredményének eltérése az előírt értéktől,
18. egyszerűsített minőségügyi ellenőrzés: a hosszú technológiai idejű minőségügyi ellenőrzések esetében a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban meghatározott – tizenöt napnál nem hosszabb eredményközlési határidővel rendelkező –, e rendelet vagy az építtető előírásai szerint alkalmazott laborvizsgálat,
19. előírt érték: a minőségügyi ellenőrzés alapját képező, a tervezett állapot elérése érdekében követelményként meghatározott szint,
20. előírt határ: valamely minősítési jellemző – a kor műszaki színvonalának megfelelő – gyártási és beépítési technológiája, valamint mérési és vizsgálati bizonytalansága alapján elfogadott, megengedett küszöbszintje,
21. eltakarási engedély: egymásra épülő szerkezeti elemek esetén a megelőző munkafolyamatot lezáró és a követő munkafolyamat megkezdését biztosító dokumentum,
22. építési minősítési jellemző: az építmény, az építményrész vagy az építési alapanyag azon geodéziai méréssel vagy laborvizsgálattal meghatározott, számértékben kifejezett tulajdonsága, amely alapján az építmény rendeltetésszerű használata, annak minősége, valamint a vállalkozó kivitelező által elvégzett munka szerződésszerű teljesülése a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok alapján meghatározható az építés során,
23. építés közbeni jellemző: a minőségügyi ellenőrzések során, az építési termék gyártása, valamint építési alapanyag beépítése közben a vállalkozó kivitelező által vizsgált, tájékoztató határértékekkel rendelkező és a műszaki döntéshozatalt segítő olyan tulajdonság, melyből következtetni lehet valamely építési minősítési jellemző várható értékére,
24. építésre alkalmatlan napok száma: az átlagostól szélsőséges mértékben eltérő időjárási körülmény miatt vagy egyéb, a vállalkozó kivitelező ellenőrzési körén kívül bekövetkező helyzetből adódóan az érdemi munkafolyamatot jelentős mértékben késleltető naptári napok száma,
25. építtető: a közúti beruházás lebonyolítását tulajdonosként, a tulajdonos megbízásából vagy jogszabályi kijelölés alapján végző szervezet,
26. fejlesztési munka: az új építési munka és a rekonstrukciós munka együttes elnevezése, amely a közúthálózat hosszának vagy a meglévő hálózat teljesítőképességének (kapacitásának), biztonságának növelése céljából valósul meg, valamint meglévő közúton végrehajtott olyan beavatkozás, amely a korábbinál magasabb szintű műszaki kialakítás megvalósítására irányul,
27. félmerev útpályaszerkezet: a legalább nyolc centiméter vastagságú aszfaltburkolattal rendelkező, merev burkolatalapra épült útpályaszerkezet,
28. feltalaj: a talaj azon része, amely az útépítési munka során eltávolításra kerül,
29. felújítási munka: a forgalmi terheléstől, az időjárástól vagy más természeti hatástól elhasználódott közúton végzendő olyan tevékenységek összessége, amelyek a közút használati értékét növelik, és az eredeti műszaki állapot helyreállítását vagy a forgalmi igénybevételnek történő megfelelést szolgálják,
30. felületi bevonat: az útburkolatok műszaki élettartamának növelését szolgáló, az útpályaszerkezetek felső rétegét megóvó burkolati réteg,
31. fenntartási munka: a felújítási munka és a karbantartási munka együttes elnevezése,
32. földmű: a földműszerkezetnek a földműalap felső síkja és az úttükör közötti része, amely töltés esetén töltéstestből és földmű felsőrészből, bevágás esetén a földmű felsőrészből áll,
33. földműalap: a földműszerkezetnek a földmű alatt található, megfelelő teherbírást és állékonyságot biztosító része, mely földműalapozási rétegből, valamint tömörített altalajból áll,
34. földműalapozás: a földműalap létrehozására irányuló beavatkozások összessége,
35. földműalapozási réteg: az a réteg vagy szerkezet, mely nem megfelelő teherbírású vagy állékonyságú tömörített altalaj esetén kerül alkalmazásra,
36. földmű felsőrész: a földmű felső – megkülönböztetett jellemzőkkel rendelkező, egy vagy több rétegből álló – része, mely jellemzően a teherbírás javítására és a fagyvédelem biztosítására szolgál,
37. földműszerkezet: az útszerkezet fő teherviselő része, az útpályaszerkezet alatt található útszerkezeti részek, a földmű és a földműalap együttes elnevezése,
38. hajlékony útpályaszerkezet: olyan útpályaszerkezet, amely nem merev burkolattal készül, és amelynek a burkolatalapja sem merev,
39. hengereltaszfalt: három fázisból – kőanyag, kötőanyag, levegő – álló, hengerléssel tömörített aszfaltkeverék,
40. híd: két méternél nagyobb nyílású vagy átmérőjű, közúti pálya átvezetését szolgáló, terepalakulat, közlekedési pálya vagy egyéb építmény felett áthidaló műtárgy,
41. hosszú technológiai idejű minőségügyi ellenőrzés: olyan, vizsgálólaboratóriumban végzett vizsgálat, amelynek az elvégzése (a helyszíni mintavétel és az eredményközlés között eltelt idő) a tizenöt napot meghaladja,
42. jellemző időjárási körülmény: az egyes időjárási elemek mérhető értékeinek, az adott útépítési munkára vonatkozó ajánlatadás időpontját megelőző tíz év hivatalos meteorológiai adatain alapuló statisztikai átlaga,
43. jótállási minősítési jellemző: az építmény, az építményrész vagy az építési alapanyag azon geodéziai méréssel vagy laborvizsgálattal meghatározott, számértékben kifejezett tulajdonsága, amely alapján az építmény rendeltetésszerű használatra való alkalmassága a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok alapján meghatározható a jótállási időszak során,
44. karbantartási munka: a meglévő közúton évente vagy évente több alkalommal végzett minden olyan beavatkozás, amelyet a folyamatos elhasználódás miatt a rendeltetésszerű, zavartalan, biztonságos üzemeltetés érdekében kell végezni,
45. kísérleti útépítési munka: valamely technológiai újítás érdekében eltérési hozzájárulással megvalósuló vagy a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumoknak megfelelő, de a gyakorlatban még nem alkalmazott útépítési munka, amelyet kísérletspecifikus mintavételi és minőségigazolási tervben (MMT) rögzített idejű monitoring időszak követ,
46. kísérletspecifikus mintavételi és minőségigazolási terv: olyan mintavételi és minőségigazolási terv (MMT), amely magában foglalja mindazon egyéb feladatokat, előírásokat, geodéziai méréseket és laborvizsgálatokat, amelyeket az építés alatt, valamint a monitoring időszakban a vállalkozó kivitelezőnek, valamint az építtetőnek be kell tartani az adott kísérleti útépítési munka sikerességének eldöntése érdekében,
47. kompozitburkolat: pályaburkolatibeton-rétegből és alakváltozással szemben fokozottan ellenálló aszfalt kopórétegből álló merev burkolat,
48. kontroll-létesítmény: a kísérleti útépítési munka megvalósításával egyidejűleg, a gyakorlatban széles körben már elterjedten alkalmazott beépítési technológiával – az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok szerint – megvalósuló vagy megvalósult létesítmény, amelynek célja az elvárt tulajdonságokra vonatkozó összehasonlíthatóság a monitoring időszak során,
49. követelmény: jogszabályban, útügyi műszaki szabályozási dokumentumban, tervben, hatósági engedélyben, kezelői hozzájárulásban, szerződésben rögzített teljesítendő feltétel,
50. küszöbszint: az építményrész vagy az építési alapanyag valamely minősítési jellemzőjének minimális vagy maximális szintje, amely előírt határ vagy megfelelőségi határ lehet,
51. létesítmény: az egy kivitelezési szerződés keretén belül megépítendő építmény vagy fizikailag és funkcionálisan összetartozó építmények összessége, amelyek önállóan használatba vehetők,
52. magas talajvízszint: a felszín és a talajvíz 24 órát meghaladó, másfél méternél kisebb távolsága, ha a terület egyébként nem magas talajvízállású,
53. maximális értékcsökkentési tényező: egy építési minősítési jellemző esetén az értékcsökkentési levonás legnagyobb mértéke százalékban kifejezve,
54. megfelelő időjárási körülmény: az adott építményrész vagy építési alapanyag beépítésére vonatkozó egy vagy több időjárási elemre tett kikötés,
55. megfelelőségi határ: valamely építési minősítési jellemző olyan, az előírt határnál nem kedvezőbb küszöbszintje, amely a rendeltetésszerű használatot még nem korlátozza,
56. méretezett megerősítés: rekonstrukciós és felújítási munkák során az útügyi műszaki szabályozási dokumentumoknak megfelelően számolt megerősítés,
57. merev útpályaszerkezet: olyan útpályaszerkezet, amely beton- vagy kompozitburkolattal valósul meg, vagy nyolc centiméternél vékonyabb aszfalt- vagy egyéb hajlékony burkolattal, merev burkolatalapra épül,
58. minőségigazolási dokumentáció (MD): a vállalkozó kivitelező által összeállított, az építtetőnek a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésekor átadott és annak befejezéséig véglegesített – elrendelt javítási vagy kiegészítő munka esetén, annak elvégzését követően kiegészített –, a megvalósult útépítési munka előírt vagy megfelelő minőségét igazoló dokumentumok összessége,
59. minőségügyi ellenőrzés: az útépítési munka minőségét ellenőrző geodéziai mérések és laborvizsgálatok összessége, amelyek együttes célja, hogy az útépítési munka a követelményeknek megfelelően, magas műszaki színvonalon valósuljon meg,
60. minősítési jellemző: az építési minősítési jellemző és a jótállási minősítési jellemző együttes elnevezése,
61. mintavételi és minőségigazolási terv (MMT): az adott útépítési munkára vonatkozó összes elvégzendő tevékenységhez, folyamathoz kapcsolódó vizsgált jellemzők felsorolása, amely megadja az igazoló ellenőrzések módszerét, gyakoriságát és az építési minősítési jellemzők, valamint a jótállási minősítési jellemzők küszöbszintjeit, és tartalmazza a minőségigazolási dokumentációhoz (MD) szükséges valamennyi egyéb dokumentum felsorolását,
62. monitoring időszak: utókövetési időszak,
63. monitoring rendszer: megfigyelési tevékenység a monitoring időszak során, és a megfigyelési tevékenység eredményeinek kiértékelése,
64. nagyszilárdságú beton: C55/67 vagy annál magasabb nyomószilárdsági osztályú, a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok szerinti beton,
65. pontforrás működtetési engedély: a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-a szerinti engedély,
66. rekonstrukciós munka: új útszakasz, új csomópont vagy új forgalmi sáv létrehozásával nem járó közúti beruházás, amely a forgalomba helyezés óta megváltozott forgalmi igények kiszolgálása érdekében jelentős burkolaterősítés vagy a geometriai megváltoztatása céljából valósul meg, továbbá meglévő közúti hidak esetében szélesítéssel, átépítéssel vagy teherbírás növelésével járó beavatkozás,
67. réteg: építési alapanyagokból épített, nagy felületű, kis vastagságú építményrész,
68. statikus teherbírási modulus (E2): statikus teherbírási vizsgálattal meghatározott második terhelésből adódó teherbírásérték,
69. szerkezet: építési alapanyagokból épített, pontszerűen megvalósuló építményrész,
70. tájékoztató határérték: az építményrész vagy az építési alapanyag valamely építés közbeni jellemzőjének minimális vagy maximális szintje,
71. technológiai minimum: az útpályaszerkezet legkisebb megépíthető rétegvastagsága,
72. technológiai utasítás (TU): az útépítési munka egy műszakilag jól elhatárolt része – jellemzően egy építményrész – építési vagy bontási folyamatának részletes leírása,
73. teljes élettartam: az építmény rendeltetésszerű használata és az előírások szerinti üzemeltetése esetén elvárt – jogszabályban vagy útügyi műszaki szabályozási dokumentumban meghatározott – műszaki élettartam,
74. tervező: az építtető – vagy az építtető megbízásából más szervezet – megbízásából a tervezési munkát végző természetes vagy jogi személy,
75. töltéstest: a földmű alsó része, amely csak töltés esetén épül,
76. tömörítetlen altalaj: az altalaj útszerkezet alatti része, melyet az útépítési munka nem érint,
77. tömörített altalaj: az altalaj felső része, mely feltalaj eltávolítása után tömörítési eljárással kerül kialakításra,
78. új építési munka: új közúti szakasz, új forgalmi sáv, új csomópont vagy egyéb új létesítmény létrehozására irányuló közúti beruházás,
79. útépítési közreműködő: a tervező, a lebonyolító mérnök, az építési műszaki ellenőr és a vállalkozó kivitelező,
80. útépítési munka: az új építési munka, a rekonstrukciós munka, a felújítási munka és a karbantartási munka együttes elnevezése,
81. útépítési munkaterület: útépítési munka végzése céljából igénybe vett, az építtető által biztosított építési munkaterület,
82. útfelület: a burkolat felső síkja,
83. útpályaszerkezet: a burkolat és a burkolatalap együttes elnevezése,
84. útszerkezet: az útpályaszerkezet és a földműszerkezet együttes elnevezése,
85. úttükör: az a felület, amelyre az útpályaszerkezet épül, a földműszerkezet felső síkja,
86. útügyi műszaki szabályozási dokumentumok: az európai szabvány (EN), a Magyar Szabvány (MSZ), az Útügyi Műszaki Előírás (ÚME), az európai értékelési dokumentum (EAD), az európai műszaki értékelés (ETA) és a Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ),
87. vizsgált jellemző: az építés közbeni jellemző, az építési minősítési jellemző, a jótállási minősítési jellemző és az adatgyűjtési jellemző összefoglaló elnevezése.
A KÖZÚTI BERUHÁZÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3. A közúti beruházások csoportosítása és az útépítési munkák végzésének alapvető szabályai
6. § A közúti beruházás kiterjed
a) az előkészítő munkákra, beleértve
aa) a finanszírozás biztosításához szükséges előkészítő munkát,
ab) a tervezési munkát,
ac) a területszerzési és terület-előkészítési munkát,
ad) az útügyi közlekedési hatósági és egyéb kapcsolódó hatósági engedélyeztetést, valamint
ae) egyéb hozzájárulások beszerzését,
b) a lebonyolításra,
c) az építési műszaki ellenőrzésre,
d) a kivitelezésre,
e) a pénzügyi-műszaki zárásra és
f) a jótállási munkákra.
7. § (1) A közúti beruházás az értéke alapján a következő kategóriákba tartozhat:
a) nettó 25 millió forint alatti beruházás (a továbbiakban: közúti mikroberuházás),
b) nettó 25 millió forint vagy azt meghaladó, de nettó 80 millió forint érték alatti beruházás (a továbbiakban: közúti kisberuházás),
c) nettó 80 millió forint vagy azt meghaladó, de nettó 1 milliárd forint érték alatti beruházás (a továbbiakban: közúti közepesberuházás),
d) nettó 1 milliárd forint vagy azt meghaladó, de nettó 10 milliárd forint érték alatti beruházás (a továbbiakban: közúti nagyberuházás),
e) nettó 10 milliárd forint vagy azt meghaladó értékű beruházás (a továbbiakban: közúti óriásberuházás).
(2) A közúti beruházás annak típusa alapján a következő lehet:
a) fejlesztési munka:
aa) új építési munka,
ab) rekonstrukciós munka,
b) fenntartási munka:
ba) felújítási munka,
bb) karbantartási munka.
(3) Ha egy közúti beruházás fejlesztési munkát és fenntartási munkát is tartalmaz, e rendelet fejlesztési munkára vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni.
8. § Az útépítési munkára vonatkozó, e fejezetben foglalt előírások alól az Útügyi Bizottság a 3. § szerint eltérési hozzájárulást adhat.
9. § (1) Útépítési munka megfelelő időjárási körülmények között végezhető.
(2) A megfelelő időjárási körülményekre az adott építményrészre vagy építési alapanyagra vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok, valamint az építési alapanyag vagy berendezés gyártója által készített dokumentáció irányadó.
(3) Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban, valamint az építési alapanyag vagy berendezés gyártója által készített dokumentációban a következő időjárási körülmények vehetők figyelembe:
a) léghőmérséklet,
b) szélerősség,
c) csapadékmennyiség,
d) csapadékintenzitás, valamint
e) levegőnedvesség.
10. § (1) A teljesítési határidő és a kivitelezési ütemterv meghatározása során a kivitelezéssel érintett területen a jellemző időjárási körülményeket kell figyelembe venni.
(2) A kivitelezés körében elháríthatatlan külső körülménynek tekintendő különösen, ha az adott munkafolyamat végzése közben a technológiát érintően az átlagostól szélsőséges mértékben eltérő időjárási körülmény következik be. Nem tekinthető a kivitelezés körében elháríthatatlan külső körülménynek, ha a vállalkozó kivitelező kellő gondosság tanúsítása mellett az adott körülményről időben tudomást szerezhetett volna, és annak előzetes ismeretében a kedvezőtlen hatások ténylegesen kiküszöbölhetők vagy jelentősen csökkenthetők lettek volna.
(3) A teljesítési határidő, valamint a kivitelezési ütemterv módosítását különösen a következő időjárási körülmények tehetik indokolttá:
a) az adott technológiához kötött hőmérsékletet meghaladó vagy el nem érő napok száma,
b) hőségriadóval érintett napok száma,
c) csapadékos napok száma,
d) magas talajvízszint, belvízelöntés vagy
e) a mértékadó árvízszintet meghaladó vízállás.
(4) Az olyan vízfolyások medrét érintő építésnél, ahol a vállalkozó kivitelező vízi járműveket vesz igénybe, a teljesítési határidő, valamint a kivitelezési ütemterv módosítását különösen a következő, időjárási jelenségként vagy vízgazdálkodási beavatkozás eredményeként fellépő körülmények tehetik indokolttá:
a) a hajózási nagyvízszintnél magasabb vízállás,
b) a hajózási kisvízszintnél alacsonyabb vízállás vagy
c) állójég, jégzajlás és jégtorlasz.
(5) Az építésre alkalmatlan napok számát munkafolyamatonként kell meghatározni, figyelembe véve a késedelemnek a még hátralévő munkafolyamatokra gyakorolt hatását is.
(6) A teljesítési határidő, valamint a kivitelezési ütemterv meghatározása során a téli útüzemeltetési időszakot, valamint az arra vonatkozóan előírt korlátozásokat és feltételeket figyelembe kell venni.
(7) Ha a kivitelezési munka a vállalkozó kivitelező érdekkörén kívüli, előre nem látható okból részben vagy egészben a téli útüzemeltetési időszakra esik, és a szerződés feltételei a téli útüzemeltetési időszakban történő munkavégzés feltételeit vagy a teljesítési határidőnek a téli útüzemeltetési időszakban történő kivitelezési munka végzésére irányadó számításának módját nem vagy nem megfelelő módon tartalmazzák, úgy a téli útüzemeltetési napokat építésre alkalmatlan napoknak kell tekinteni, és az (5) bekezdést kell alkalmazni.
4. Az útszerkezet méretezése és tervezése
11. § (1) Az útszerkezet-tervezés során meg kell határozni
a) fejlesztési munka esetén az útpályaszerkezet típusát, rétegrendjét, a földműszerkezetnél szükséges beavatkozást, a felszíni vizek elvezetését és felszín alatti vizek elleni védekezés módját,
b) fenntartási munka esetén a beavatkozási technológiát és az építendő rétegrendet.
(2) Az útpályaszerkezet a tervezés szempontjából
a) merev útpályaszerkezet,
b) félmerev útpályaszerkezet vagy
c) hajlékony útpályaszerkezet
lehet.
12. § (1) Az útszerkezet általános felépítése a tervezés szempontjából a következő:
a) a burkolatból és burkolatalapból álló útpályaszerkezet,
b) a földműből és földműalapból álló földműszerkezet.
(2) A burkolat és a burkolatalap több rétegből is állhat.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt útszerkezeti elemek részei közül – a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumokkal összhangban – egy vagy több elem elhagyható.
(4) Az útpályaszerkezet rétegei között elhelyezkedő, speciális funkciót betöltő közbenső réteg építhető a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumoknak megfelelően, amelyek meghatározzák azt is, hogy a közbenső réteg szerkezetileg az alatta vagy a felette elhelyezkedő réteghez tartozik.
13. § (1) A burkolat típusa lehet
a) aszfaltburkolat,
b) beton- vagy kompozitburkolat,
c) kiselemes burkolat vagy
d) egyéb (különösen: fa, műanyag vagy üveg) burkolat.
(2) Fenntartási munka során az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt burkolatok állagmegóvása felületi bevonattal is végezhető.
(3) A burkolatalap lehet
a) kötőanyag nélküli szemcsés,
b) hidraulikus kötőanyagú,
c) soványbeton vagy
d) rugalmas kötőanyagú.
(4) Ha a burkolatalap több burkolatalap-rétegből áll, akkor a legfelső burkolatalap-réteg határozza meg, hogy merevnek vagy hajlékonynak kell tekinteni a burkolatalapot.
14. § A 12. § (1) bekezdésétől eltérő felépítésű útszerkezet is megvalósítható
a) rendszeres gépjárműforgalommal terhelt földút esetén az útpályaszerkezetből a burkolat,
b) eseti gépjárműforgalommal terhelt földút esetén a teljes útpályaszerkezet,
c) külterületi kiszolgáló út, külterületi gazdasági út, belterületi lakóút és belterületi kiszolgáló út esetében – ha ehhez az útügyi közlekedési hatóság kifejezetten hozzájárul – az útpályaszerkezetből a burkolat
elhagyásával, ha az útszerkezet megmaradó része a várható közúti forgalom elviselésére alkalmas.
15. § Két útpályaszerkezet akkor tekinthető egyenértékűnek, ha azonos tervezési élettartam alatt azonos forgalmi terhelés elviselésére alkalmas.
16. § (1) A forgalmi terhelést a tervezési élettartamra, a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművek, valamint az autóbuszok 100 kN értékű egységtengelyre átszámított mennyiségei alapján kell meghatározni.
(2) A forgalom okozta terhelés meghatározása során a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművek és az autóbuszok besorolása során meg kell különböztetni
a) a kéttengelyű,
b) a háromtengelyű és
c) a négy- vagy többtengelyű
járműveket vagy járműszerelvényeket.
(3) A forgalom okozta terhelés meghatározása során a (2) bekezdésben meghatározott csoportosításnál részletesebb járműkategória-bontásban is történhet a számítás.
(4) A tervezési élettartamra vonatkozóan a forgalom okozta terhelést (a továbbiakban: méretezési forgalom) a (2) bekezdés szerinti járműkategóriák figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:
a) a tervezést megelőző, az építtető által biztosított forgalomszámlálási adatokból előrebecsléssel,
b) a tervezés során elvégzett forgalomszámlálás adataiból előrebecsléssel,
c) az úthálózat változását figyelembe vevő számítással,
d) az építtető által adott információk alapján vagy
e) a hasonló besorolású utak forgalmának értékelésével.
(5) A méretezési forgalom meghatározásánál a mértékadó irányra és a mértékadó forgalmi sávra számított érték számítása során a következő szorzókat kell alkalmazni:
a) ha a 3,5 tonna össztömeg feletti tehergépkocsik behajtása engedélyezett, vagy rendszeres autóbusz- közlekedésre kell számítani, 1,25-szoros dinamikai többletterhelést figyelembe vevő szorzót, és
b) ha a tehergépkocsik közlekedése nem korlátozott,
ba) autópályák és autóutak esetén 1,5-szeres,
bb) az országos közúthálózathoz tartozó főutak esetén 1,2-szeres,
bc) egyéb esetekben 1-szeres
intenzív teherforgalmi szorzót.
(6) A méretezési forgalmat az útpályaszerkezet méretezési eljárásokban közvetlenül vagy az útpályaszerkezetek meghatározásához az igénybevételi kategóriák szerint kell felhasználni.
17. § (1) Az igénybevételi kategóriák a méretezési forgalom alapján a következők:
a) könnyű („P” jelű) igénybevétel,
b) normál („N” jelű) igénybevétel,
c) fokozott („F” jelű) igénybevétel, valamint
d) intenzív („I” jelű) igénybevétel.
(2) A lokálisan jelentkező, az adott útszakaszra vonatkozó forgalmi terhelésnél jelentősen nagyobb terhelés esetén (különösen csomópont, kamionparkoló, tengelysúlymérő-állomás, autóbusz-megállóhely) az útpályaszerkezet meghatározásánál nagyobb igénybevételi kategóriát is figyelembe kell venni a várható járműdinamikai terhelésből adódó többlet-igénybevétel miatt.
(3) A lokálisan jelentkező, az adott útszakaszra vonatkozó forgalmi terhelésnél jelentősen kisebb terhelés – különösen csomóponti ág és pihenőhely – esetén az útpályaszerkezet meghatározásánál kisebb igénybevételi kategóriát is figyelembe lehet venni, ha nem áll rendelkezésre az adott úthálózati elemre vonatkozó önálló forgalomszámlálási adat.
18. § (1) Kerékpárút és gyalogút útpályaszerkezetének tervezése során legalább a technológiai minimumra kell az útpályaszerkezetet méretezni.
(2) Az (1) bekezdésbe nem sorolt közút vonatkozásában használati terhelésre – fáradásra vagy egyedi terhelésre – kell az útpályaszerkezetet méretezni és megtervezni.
(3) A használati terhelésre méretezett közút útpályaszerkezetének tervezése során legalább a technológiai minimumra kell az útpályaszerkezetet méretezni és megtervezni.
(4) A technológiai minimumra megtervezett útpályaszerkezetnek alkalmasnak kell lennie
a) a kommunális járművek rendszeres,
b) az üzemeltetés során használt járművek időszakos,
c) a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres és
d) a keresztirányú forgalom
terhelésének elviselésére.
5. Az útszerkezet-tervezés folyamata
19. § (1) Az útszerkezet-tervezés az útpályaszerkezet és a földműszerkezet méretezését és tervezését foglalja magában.
(2) A földműszerkezet méretezése és tervezése során a földműalap felső síkjára és az úttükörre teherbírási követelményeket kell meghatározni a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban és az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.
20. § Az új útpályaszerkezet méretezése és tervezése során figyelembe kell venni
a) a műszaki élettartamot,
b) a méretezési forgalmat,
c) a burkolat és a burkolatalap típusát, valamint
d) a földműszerkezet teherbírási osztályát.
21. § A meglévő útpályaszerkezeten végzett közúti beruházás tervezése során figyelembe kell venni a beruházás típusát.
22. § (1) Közúti óriásberuházás esetén a fejlesztési munkáknál az útszerkezet-tervezés során – a tanulmánytervi fázisban, valamint ennek hiányában az engedélyezési terv tanulmánytervi szakaszában – legalább két, egymással egyenértékű változat esetében kell a gazdaságossági vizsgálatot elvégezni, amely a várható fenntartási költségek elemzését is tartalmazza.
(2) A változatok közül – a műszaki élettartamra kiterjedő gazdaságossági vizsgálat eredményeinek ismeretében – az építtető választja ki azt a változatot, amelynek alapján az engedélyezési vagy kiviteli tervet el kell készíteni.
(3) Az építtető a (2) bekezdés szerinti választása során – hasonló beruházási értékű változatok esetében – előnyben részesíti a kisebb környezetterhelést eredményező, valamint a másodlagos építési alapanyagok felhasználásával készült műszaki megoldásokat.
6. A műszaki élettartam meghatározása
23. § (1) A gazdaságossági vizsgálat során a műszaki élettartam meghatározása történhet
a) teljes élettartamra,
b) részleges élettartamra vagy
c) minimális élettartamra.
(2) A közút útpályaszerkezetét
a) autópálya és autóút tervezése esetén 30 éves,
b) főút tervezése esetén 20 éves,
c) egyéb közút tervezése esetén 15 éves
teljes élettartamra kell méretezni.
(3) A méretezési forgalom számításának kezdő időpontja a közút használatbavételének tervezett időpontja.
(4) A földműszerkezetet 100 évre kell tervezni.
(5) A részleges élettartamot az építtető határozza meg, amely a teljes élettartamnak legalább a fele.
(6) A minimális élettartamot az építtető határozza meg, amely
a) karbantartási munka esetén 1 évnél,
b) egyéb útépítési munka esetén 2 évnél
rövidebb nem lehet.
(7) A minimális élettartam meghatározása esetén is biztosítani kell a minimális élettartam végén a rendeltetésszerű használhatóságot.
24. § (1) Teljes élettartamra kell méretezni az új építésű útpályaszerkezetet új építési munka és rekonstrukciós munka esetén, valamint a meglévő útpályaszerkezet megerősítését rekonstrukciós vagy felújítási munka esetén (a továbbiakban együtt: méretezett beavatkozás).
(2) Részleges élettartamra lehet méretezni az új építésű útpályaszerkezetet új építési munka és rekonstrukciós munka esetén, ha a teljes élettartam alatt a forgalom jelentős csökkenésére lehet számítani, vagy egyéb gazdaságossági szempontból indokolt.
(3) Az építtető döntése szerint felújítási munka esetén választható a részleges élettartam is.
(4) Minimális élettartamot
a) meglévő útpályaszerkezetnél
aa) felújítási munka esetén, nem méretezett beavatkozás során a műszaki élettartam meghosszabbítása céljából, valamint
ab) karbantartási munka esetén és
b) ideiglenes építményekre
lehet meghatározni.
25. § (1) Részleges élettartam vagy minimális élettartam esetén a jótállás szabályai akként alkalmazandók, hogy a jótállás időtartama nem haladhatja meg a részleges élettartam, valamint a minimális élettartam idejét, és nem lehet hosszabb három évnél. Minimális élettartamra tervezett út esetén a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban a bedolgozás minőségére vonatkozó építési minősítési jellemzők küszöbszintjeire kevésbé szigorú értéket kell meghatározni a teljes élettartamhoz képest.
(2) Minimális élettartamra tervezett útépítési munkánál az építtető – a kivitelezési szerződésben rögzítettek szerint – egyes építési minősítési jellemzők, valamint jótállási minősítési jellemzők ellenőrzésétől eltekinthet, kivéve, ha az adott jellemző befolyásolhatja az élet- és vagyonbiztonságot, vagy az adott minősítési jellemző nemmegfelelősége jelentős környezeti kárt okozhat.
26. § (1) Azon felújítási munka esetén, amelynél méretezett megerősítésre kerül sor, és a tervezés teljes élettartamra történik, a geometriai paraméterek teljesülését, valamint a közlekedésbiztonsági beavatkozások szükségességét is meg kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján az építtető dönt arról, hogy mely beavatkozásokat szükséges a felújítási munka keretében elvégezni.
(2) Ha felújítási munka keretében méretezett megerősítésre kerül sor, valamint a tervezés a teljes vagy részleges élettartamra történik, és az építtető nem határozza meg a technológiát, a közúti nagyberuházás és a közúti óriásberuházás esetén a tervező az útpályaszerkezet méretezése során legalább két egyenértékű technológiai változatot mutat be, amelyek közül – a gazdaságossági vizsgálat eredményeinek ismeretében – az építtető választ.
7. Az aszfaltburkolatú útpályaszerkezet tervezésének különös szabályai
27. § Az aszfaltburkolatú útpályaszerkezet létesítésének lehetőségét az útszerkezet-tervezés során valamennyi igénybevételi kategóriában meg kell vizsgálni.
28. § Az aszfaltburkolatú útpályaszerkezet burkolata
a) tartalmaz aszfalt kopóréteget, és
b) tartalmazhat
ba) aszfalt kötőréteget, valamint
bb) aszfalt alapréteget.
29. § Az aszfaltkeverék típusokat a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok tartalmazzák.
30. § Az aszfaltrétegek egy rétegben tervezhető vastagságát a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok határozzák meg.
8. A beton- és kompozitburkolatú útpályaszerkezet tervezésének különös szabályai
31. § A közúti óriásberuházás útpályaszerkezet-méretezése során új építési munkák és intenzív igénybevétel esetén a betonburkolatú útpályaszerkezet létesítésének lehetőségét is meg kell vizsgálni.
32. § A betonburkolatú útpályaszerkezet burkolata egy vagy több pályaburkolatibeton-rétegből állhat.
33. § (1) A kompozitburkolatú útpályaszerkezet burkolata
a) aszfalt kopóréteget,
b) feszültségelosztó közbenső réteget és
c) pályaburkolatibeton-réteget
tartalmaz.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában szereplő feszültségelosztó közbenső réteg elhagyható.
9. A kiselemes burkolatú útpályaszerkezet tervezésének különös szabályai
34. § (1) Kiselemes burkolatú útpályaszerkezet a könnyű, a normál és a fokozott igénybevételű út esetén alkalmazható.
(2) A kiselemes burkolatok igénybevételi kategóriáit a várható legnagyobb tengelyterhelés alapján a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok határozzák meg.
(3) A kiselemes burkolatú útpályaszerkezet burkolata természetes kő vagy beton lehet.
(4) Vízelvezetés szempontjából három típusú kiselemes burkolatú útszerkezet tervezhető:
a) nem elszivárogtató, vízzáró,
b) részben elszivárogtató, hagyományos vagy
c) teljesen elszivárogtató, vízáteresztő.
(5) A kiselemes burkolatú útpályaszerkezet tervezése során az elemek alakjából következő kapcsolódási teljesítőképességre, a fektetési mintázatra, az elemek vastagságára tekintettel kell megválasztani a legmegfelelőbb szerkezetet az adott funkcióhoz, igénybevételhez és helyszíni körülményekhez.
(6) Az elemeket hagyományosan homokágyazat készítésével és homok hézagkitöltéssel kell rögzíteni.
(7) A hagyományos elemrögzítés helyett más rögzítés is tervezhető, ha a helyi adottságok, körülmények és az igénybevétel ezt indokolják, és a kialakítással az elkészült útpályaszerkezet fizikai jellemzői javulnak.
10. A felületi bevonat alkalmazásának különös szabályai
35. § (1) Felületi bevonatot felújítási munkánál és karbantartási munkánál nem méretezett beavatkozás esetén lehet készíteni.
(2) A felújítási munkánál és a karbantartási munkánál meg kell vizsgálni a felületi bevonat készítésének lehetőségét.
36. § A felületi bevonat típusait a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentum állapítja meg.
11. A földműszerkezet tervezése
37. § A földműszerkezet tervezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a földmű és a földműalap az adott környezeti, terep-, geológiai, hidrológiai és szeizmológiai viszonyok között
a) funkcionálisan alkalmas,
b) statikailag megfelelő,
c) kivitelezhető,
d) környezetbarát és esztétikus,
e) tartós és fenntartható, valamint
f) gazdaságos
legyen.
38. § (1) A földműszerkezet tervezése során a várható geotechnikai nehézségek és kockázatok, valamint az alkalmazandó eszközök, eljárások szempontjából a földműszerkezetet értékelni kell, és az együttes értékelés alapján a földműszerkezetet a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumoknak megfelelően geotechnikai kategóriába kell sorolni.
(2) A földműszerkezet tervezését befolyásoló talajkörnyezet felépítését és tulajdonságait olyan mértékig kell felderíteni, hogy az építmény vagy az építkezés, valamint a környezet geotechnikai jellegű kölcsönhatásai megítélhetők, a geotechnikai feladatok megoldhatók legyenek.
39. § (1) A feltalaj eltávolítása után, a földmű építését megelőzően, eltakarás előtt a földműalapnak – a földműalap felső síkján mérten – legalább 15 MPa minősítési teherbírási modulussal kell rendelkeznie.
(2) Ha a tömörített altalajon mért teherbírás nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott értéket, további földműalapozást kell végezni földműalapozási réteg kialakításával úgy, hogy a 15 MPa minősítési teherbírási modulus létrejöjjön.
40. § A földműszerkezet tervezése során gondoskodni kell a földműszerkezet víztelenítéséről, az útpályáról lefolyó vizek és a felszín alatti vizek összegyűjtéséről és elvezetéséről, a földmű statikai megfelelőségének megőrzése érdekében.
41. § (1) A földműszerkezet teherbírását az úttükör szintjére kell meghatározni.
(2) A földműszerkezet teherbírási osztályai a következők:
a) minimális, ha a tervezési teherbírási modulus legalább 20 MPa, de a 40 MPa értéket nem éri el, és legalább a nem rendszeres gépjárműforgalom számára tervezett útpályaszerkezet, valamint a közúti forgalom hordozására alkalmas,
b) megfelelő, ha a tervezési teherbírási modulus legalább 40 MPa, de a 60 MPa értéket nem éri el,
c) jó, ha a tervezési teherbírási modulus legalább 60 MPa, de a 80 MPa értéket nem éri el,
d) kiváló, ha a tervezési teherbírási modulus értéke legalább 80 MPa értékű.
(3) A földműszerkezetnek a megépítését követően, eltakarás előtt – az egyes teherbírási osztályok esetén – minimum a következő minősítési teherbírási modulusokkal kell rendelkeznie:
a) „minimális” teherbírási osztály esetén: 30 MPa,
b) „megfelelő” teherbírási osztály esetén: 50 MPa,
c) „jó” teherbírási osztály esetén: 75 MPa,
d) „kiváló” teherbírási osztály esetén: 100 MPa.
(4) Ha rekonstrukciós munka vagy felújítási munka esetén teherbírásmérésre kerül sor, meglévő teherbírás meghatározása a legkedvezőtlenebb időjárási körülmények figyelembevételével történik. Ennek módját a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok tartalmazzák.
(5) Ha rekonstrukciós munka vagy felújítási munka esetén a (4) bekezdés szerint meghatározott meglévő teherbírás értéke nem éri el a (2) bekezdésben meghatározott minimum értéket, a földműszerkezet teherbírását legalább a (3) bekezdésben meghatározott értékre kell javítani.
(6) Fejlesztési munka esetén, ha az útpályaszerkezet rendszeres gépjárműforgalom számára tervezett, a földműszerkezet teherbírását legalább megfelelő teherbírási osztály szerint kell megtervezni.
(7) A (2) bekezdés szerinti tervezési teherbírási modulus, a (3) bekezdés és a 39. § (1) bekezdése szerinti minősítési teherbírási modulus alatt statikus teherbírási vizsgálattal meghatározott második terhelésből adódó (E2) teherbírásértéket kell érteni.
(8) Ha a (2) bekezdés szerinti tervezési teherbírási modulus vagy a (3) bekezdés szerinti minősítési teherbírási modulus meghatározásához statikus teherbírás vizsgálat nem végezhető el, dinamikus teherbírás vizsgálat is elvégezhető, ha a vizsgálat eredményeként rendelkezésre álló dinamikus teherbírási modulusból (Evd) a statikus teherbírási modulus (E2) meghatározható.
42. § (1) Az útszerkezet tervezése legalább két különböző teherbírási osztályú vagy eltérő összetételű földműszerkezet figyelembevételével történik.
(2) A jó teherbírási osztályú vagy kiváló teherbírási osztályú földmű megtervezése vagy feltételezése esetén az engedélyezési – ennek hiányában a kiviteli – terv részeként készült geotechnikai terv megfelelő részletességgel tartalmazza mindazokat a geotechnikai beavatkozásokat, amelyeket a földműszerkezet elvárt teherbírása érdekében az útépítési munka során meg kell valósítani.
12. A közúti műtárgyakra vonatkozó különös szabályok
43. § (1) A közúti műtárgy tervezése és építése során a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban rögzítettek szerint kell eljárni.
(2) Közúti műtárgy
a) a terepszint fölött elhelyezkedő
aa) útpályahíd,
ab) útpálya feletti híd,
ac) áteresz,
ad) forgalomtechnikai jelzéseket, valamint útüzemeltetéssel, útdíjszedéssel, ellenőrzéssel kapcsolatos berendezéseket tartó portál és konzol,
ae) egyéb útpálya feletti tartószerkezet;
b) a terepszint alatt elhelyezkedő
ba) alagút,
bb) aluljáró,
c) az útvíztelenítést és a víz elvezetését szolgáló műtárgy.
(3) A közúti műtárgynak a rendeltetési célja szerint meg kell felelnie
a) a teherbírás,
b) a helyzeti állékonyság,
c) a merevség,
d) a tartósság,
e) a közlekedésbiztonság,
f) a rendeltetésszerű használat,
g) a kezelési-üzemeltetési követelmények,
h) az esztétika,
i) a tűzbiztonság,
j) az érintésvédelem,
k) az energiatakarékosság és
l) a vagyonvédelem
alapvető követelményeinek.
(4) A közúti műtárgyat a rendeltetési céljának megfelelően és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megtervezni és megépíteni úgy, hogy az
a) funkcionális kialakításával optimálisan elégítse ki a közlekedési igényeket,
b) méreteivel, elhelyezésével, szerkezeti kialakításával illeszkedjen a hozzávezető vagy áthidalt úthoz, ne akadályozza az áthidalt akadály rendeltetésszerű használatát,
c) ne korlátozza a szükségesnél jobban a közúti műtárgy környezetének egyéb célú használatát,
d) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,
e) elhelyezési módjával, helyszínrajzi és magassági vonalvezetésével, alépítményének és felszerkezetének kialakításával tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj- és a településkép értékeinek érvényesülését, és
f) esztétikus megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép harmonikus alakításához.
(5) A közúti műtárgyat és annak részét, szerkezetét, tartozékait és a rajta átvezetett közművezetékeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy azok fenntartás, rekonstrukció, esetleges csere céljából – a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül – hozzáférhetők legyenek.
44. § (1) A közúti műtárgyak elsődleges tartószerkezeti elemeinek tervezése során a következő tervezési élettartamokat kell figyelembe venni:
a) állandó híd, valamint alagút esetében: 100 év,
b) aluljáró, áteresz, portál, konzol, egyéb útpálya feletti tartószerkezet és egyéb műtárgy esetében: 50 év,
c) félállandó híd esetében: 15 év,
d) ideiglenes híd esetében: 5 év.
(2) Fából és hullámbordás acél héjelemből készült állandó hidak esetében 50 év tervezési élettartamot kell figyelembe venni.
13. Építési alapanyagok
45. § (1) Az útépítési munkák építményrészeibe elsődleges és másodlagos alapanyagokat lehet beépíteni.
(2) Az elsődleges építési alapanyagok a következők:
a) az építési termék,
b) a természetes építőanyag vagy
(3) A másodlagos építési alapanyagok a következők:
a) a töltésépítéshez felhasználható ipari melléktermék,
b) a kőanyaghalmazként felhasználható ipari melléktermék,
c) az útszerkezet bontásából származó visszanyert építési alapanyag vagy
d) egyéb építési és bontási tevékenység végzése során képződő építési-bontási anyag, amely megfelel a felhasználási területen előírt műszaki követelményeknek.
MINŐSÉGÜGY
14. A közút építésével kapcsolatos minőségi követelményekre vonatkozó általános szabályok
46. § (1) Az építtető az útépítési munkáknál minőségügyi ellenőrző geodéziai méréseket, valamint laborvizsgálatokat végez vagy végeztet, valamint – az e rendeletben meghatározott esetekben – köteles azok végzését tűrni.
(2) Az építési minősítési jellemzőkhöz, a jótállási minősítési jellemzőkhöz és az adatgyűjtési jellemzőkhöz kapcsolódó minőségügyi ellenőrző geodéziai méréseket geodéziai eszközökkel, geodéziai tervezői minősítéssel rendelkező geodéta bevonásával kell elvégezni a tervtől való geometriai eltérés ellenőrzésére és az eltérésből adódó mennyiségek meghatározása érdekében.
(3) Az építési minősítési jellemzőkhöz, a jótállási minősítési jellemzőkhöz és az adatgyűjtési jellemzőkhöz kapcsolódó minőségügyi ellenőrző laborvizsgálatokat megfelelő vizsgálati eszközökkel, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által akkreditált vizsgálólaboratórium (a továbbiakban: vizsgálólaboratórium) bevonásával az útépítési munka minőségének ellenőrzésére
a) a helyszínen (a továbbiakban: helyszíni laborvizsgálat) vagy
b) helyszíni mintavétel alapján a vizsgálólaboratóriumban (a továbbiakban: vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálat)
végzik.
47. § (1) Az építési minősítési jellemzők és a jótállási minősítési jellemzők meghatározásához kapcsolódó minőségügyi ellenőrzés rendszere a következő geodéziai méréseket és laborvizsgálatokat foglalja magában:
a) igazoló geodéziai mérések és laborvizsgálatok (a továbbiakban együtt: igazoló ellenőrzés),
b) ellenőrző geodéziai mérések és laborvizsgálatok (a továbbiakban együtt: építtetői ellenőrzés),
c) eseti geodéziai mérések és laborvizsgálatok (a továbbiakban együtt: eseti ellenőrzés),
d) az építtetői ellenőrzéseket vagy az eseti ellenőrzéseket felülvizsgáló geodéziai mérések és laborvizsgálatok (a továbbiakban együtt: megerősítő ellenőrzés), valamint
e) a javítani szükséges építményrészek vagy építési alapanyagok mennyiségének csökkentése érdekében elvégzett geodéziai mérések és laborvizsgálatok (a továbbiakban együtt: behatároló ellenőrzés).
(2) Az építtetői ellenőrzés, az eseti ellenőrzés és a behatároló ellenőrzés, az igazoló ellenőrzés keretén belül lefolytatott geodéziai mérés és helyszíni laborvizsgálat vagy a vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálat helyszíni mintavétele után kezdhető meg.
(3) Az építtetői ellenőrzés, az eseti ellenőrzés és a behatároló ellenőrzés eredménye az igazoló ellenőrzés eredménye után közölhető.
(4) Ha a vállalkozó kivitelező vitatja az építtetői ellenőrzés vagy az eseti ellenőrzés eredményét, saját megerősítő ellenőrzést folytathat le.
(5) Ha a vállalkozó kivitelező elfogadja az építtetői ellenőrzés vagy az eseti ellenőrzés eredményét, és az építtetői ellenőrzés vagy az eseti ellenőrzés eredményei alapján javítania kell vagy javítani kíván, az értékcsökkentés mértékének mérséklése vagy elkerülése érdekében behatároló ellenőrzést folytathat le.
(6) A vállalkozó kivitelező az igazoló mérések alapján is lefolytathat behatároló ellenőrzést.
(7) A megerősítő ellenőrzés esetén útépítési közreműködőként olyan, az építtetőtől és a vállalkozó kivitelezőtől független szervezet vonható be, amelyet az építtető, a vállalkozó kivitelező és – eseti ellenőrzés megerősítése esetén – az eseti ellenőrzést végző szervezet egyaránt elfogad. Ebben az esetben a megerősítő ellenőrzés eredménye lesz az irányadó. A megerősítő ellenőrzés útépítési munkaterületet érintő geodéziai mérései, helyszíni laborvizsgálatai és a vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálatokhoz szükséges helyszíni mintavételei az építési műszaki ellenőr jelenlétében folytathatók le.
48. § (1) Egyszerűsített minőségügyi ellenőrzés az építtető által elfogadott kivitelezési ütemtervben a kritikus úton lévő építményrészek vagy építési alapanyagok beépítése során a kivitelezési ütemterv tervezhetősége érdekében folytatható le, vagy akkor alkalmazható, ha a hosszú technológiai idejű minőségügyi ellenőrzés lefolytatása a kivitelezés időtartamát aránytalanul megnövelné, és a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok az ehhez szükséges eljárásokat tartalmazzák.
(2) Az egyszerűsített minőségügyi ellenőrzés esetén egy építési minősítési jellemző meghatározása érdekében két azonos mintát vesznek a helyszínen, amelyek közül az egyiket az egyszerűsített minőségügyi ellenőrzés, a másikat az általános minőségügyi ellenőrzés céljából vizsgálnak meg a vizsgálólaboratóriumban.
49. § (1) Az igazoló ellenőrzést a mintavételi és minőségigazolási terv (MMT) alapján a vállalkozó kivitelező végzi vagy végezteti. A burkolati rétegek mintavételi helyeit a minősítendő szakasz elkészültét követően az építési műszaki ellenőr véletlenszerűen jelöli ki.
(2) Az építtető ellenőrzési tervet állít össze a közúti nagyberuházások és a közúti óriásberuházások esetében – a pontos helyszínek megjelölése nélkül –, és azt a vállalkozó kivitelező részére az első ellenőrzés előtt legalább 5 nappal átadja. Az építtető az építtetői ellenőrzési tervet bármikor módosíthatja. Változás esetén erről az építtető a vállalkozó kivitelezőt tájékoztatja.
(3) Közúti mikroberuházás, közúti kisberuházás és közúti közepesberuházás esetén, ha nem készült építtetői ellenőrzési terv, az építtető az építtetői ellenőrzés előtt legalább egy munkanappal tájékoztatja a vállalkozó kivitelezőt az ellenőrzésről.
(4) Az igazoló ellenőrzések az útépítési munka teljes egészén, mind térben, mind időben felosztottan történnek.
(5) Az építtetői ellenőrzések az építtetői ellenőrzési terv összeállítása során az útépítési munka teljes egészén, mind térben, mind időben felosztottan történnek, de az építtetői ellenőrzési terv módosítása során ezt nem kötelező figyelembe venni.
(6) Az eseti ellenőrzéseket véletlenszerűen, előzetes bejelentési kötelezettség nélkül az útügyi közlekedési hatóság, a közúti beruházáshoz szükséges forrást biztosító szervezet, az építtető vagy más – erre jogszabályban felhatalmazott – szerv végezheti vagy végeztetheti el. Az eseti ellenőrzés megkezdéséről és annak várható időtartamáról az építtetőt, az építési műszaki ellenőrt és a vállalkozó kivitelezőt tájékoztatni kell.
(7) A megerősítő ellenőrzést a vitatott építtetői ellenőrzés vagy eseti ellenőrzés közvetlen közelében – legfeljebb a mérési vagy vizsgálati technológia által megkövetelt távolságban – folytatják le.
50. § (1) Az építtetői ellenőrzést a vállalkozó kivitelező, az eseti ellenőrzést az építtető – ha azt nem az építtető végzi, vagy végezteti el – és a vállalkozó kivitelező tűrni köteles.
(2) A vállalkozó kivitelező együttműködik a minőségügyi ellenőrzést végző szervezetekkel, ennek részeként biztosítja a biztonságos lebonyolítás körülményeit az útépítési munkaterületen.
51. § (1) A hosszú technológiai idejű minőségügyi ellenőrzés laborvizsgálata esetén az egyszerűsített minőségügyi ellenőrzés elvégzése érdekében a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban átszámítási tényező vagy egyszerűsített eljárás határozható meg, úgy, hogy a vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálat teljes időigénye a helyszíni mintavételtől az eredményközlésig 15 napnál hosszabb ne legyen.
(2) A hosszú technológiai idejű minőségügyi ellenőrzés kivételével – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az eredményt az 1. mellékletben meghatározott határidőkön belül közölni kell, és a mérési és vizsgálati jegyzőkönyvet meg kell küldeni az érintettek részére. Ha az 1. mellékletben megadott határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a munkavégzés szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.
(3) A továbbépítés során a határidőn belül közölt eredményeket lehet figyelembe venni.
52. § (1) A minőségügyi ellenőrzés célja szerint vizsgált jellemzők a következők:
a) műszaki döntéshozatal céljából elvégzett ellenőrzés során meghatározott építés közbeni jellemző,
b) minőségigazolás céljából elvégzett ellenőrzés során meghatározott
ba) építési minősítési jellemző,
bb) jótállási minősítési jellemző vagy
c) későbbi szabályozás céljából elvégzett ellenőrzés során meghatározott adatgyűjtési jellemző.
(2) A minőségigazolás céljából és a későbbi szabályozás céljából elvégzett ellenőrzésből származó adatokat át kell adni a közút kezelője részére, aki az általa üzemeltetett adatbankban az adatokat rendszerezi, tárolja, és azokhoz – legfeljebb a belső szabályzatának megfelelő mértékű önköltségi áron – hozzáférést biztosít bárki számára.
(3) Egy építési minősítési jellemző vagy jótállási minősítési jellemző akkor vizsgálható, ha – az adatgyűjtési jellemzők kiértékelt eredményei alapján – a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentum meghatározta az adott építési minősítési jellemző, valamint jótállási minősítési jellemző vonatkozásában az előírt értéket, a küszöbszinteket és az azokhoz kapcsolódó egyéb adatokat.
53. § (1) Az építés közbeni jellemzők vonatkozásában a tájékoztató határértékeket a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban a gyártás, valamint beépítés közben történő ellenőrizhetősége érdekében kell meghatározni.
(2) Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok az építési minősítési jellemzők vonatkozásában a következő szinteket határozzák meg:
a) előírt érték,
b) előírt határ és
c) megfelelőségi határ.
(3) Egy építési minősítési jellemző, valamint egy jótállási minősítési jellemző vonatkozásában több előírt határ és megfelelőségi határ is meghatározható, az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.
(4) Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban meg kell különböztetni az egyedi eltéréshez, valamint
a) a legalább 5, de legfeljebb 9 és
b) a legalább 10
reprezentatív ellenőrzésből számított átlageltéréshez tartozó előírt határokat és megfelelőségi határokat.
(5) Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok a jótállási minősítési jellemzők vonatkozásában előírt értéket és előírt határt határoznak meg.
(6) Az adatgyűjtési jellemzők vonatkozásában nem kell küszöbszinteket, valamint tájékoztató határértékeket meghatározni az útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban.
54. § (1) A technológiai utasítás (TU) kötelező tartalmi elemeit a 2. melléklet tartalmazza. Több építményrészt tartalmazó összevont technológiai utasítás (TU) is alkalmazható.
(2) Az építési minősítési jellemzőket, a jótállási minősítési jellemzőket és az adatgyűjtési jellemzőket a mintavételi és minőségigazolási tervben (MMT) fel kell tüntetni, az építés közbeni jellemzők pedig feltüntethetők.
(3) A mintavételi és minőségigazolási terv (MMT) kötelező és ajánlott tartalmi elemeit a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Az építési minősítési jellemzők és az adatgyűjtési jellemzők mért eredményeit a minőségigazolási dokumentációhoz (MD) csatolni kell.
(5) Az építés közbeni jellemzők mért eredményeit a minőségigazolási dokumentációhoz (MD) nem kell csatolni.
(6) A minőségigazolási dokumentáció (MD) kötelező tartalmi elemeit a 4. melléklet tartalmazza.
55. § (1) A mintavételi és minőségigazolási tervet (MMT) és a technológiai utasítást (TU) az útépítési munka adott építményrésze helyszíni kivitelezésének megkezdését legalább 10 nappal megelőzően kell elkészíteni, és jóváhagyás céljából az építési műszaki ellenőrnek átadni. A jóváhagyást megelőzően az építési műszaki ellenőrnek meg kell vizsgálnia, hogy a mintavételi és minőségigazolási terv (MMT) és a technológiai utasítás (TU) a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban foglaltaknak megfelel.
(2) Az építési műszaki ellenőr az átadott mintavételi és minőségigazolási tervet (MMT) és technológiai utasítást (TU) a kézhezvételtől számított 8 napon belül elbírálja.
(3) A kivitelezési szerződésben az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidő is meghatározható.
(4) Útépítési munka adott építményrészén a kivitelezés jóváhagyott mintavételi és minőségigazolási terv (MMT) és technológiai utasítás (TU) alapján kezdhető meg és az érvényben lévő mintavételi és minőségigazolási terv (MMT) és technológiai utasítás (TU) alapján folytatható.
(5) A minőségigazolási dokumentációt (MD) és a kivitelezési tervdokumentáció alapján készített megvalósulási tervet az útépítési munka befejezéséig kell elkészíteni és azt a műszaki átadás-átvételi eljárás során véglegesíteni, majd a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezése előtt az építési műszaki ellenőr részére átadni digitális formátumban és egy eredeti példányban.
(6) A közúti mikroberuházások, közúti kisberuházások és a közúti közepesberuházások esetén az útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban egyszerűsített technológiai utasításra (TU), mintavételi és minőségigazolási tervre (MMT) és minősítési dokumentációra vonatkozó szabályokat lehet meghatározni.
56. § (1) Az építtetői ellenőrzési terv összeállítása során figyelembe kell venni, hogy az adott ellenőrzésből
a) legalább egy szerepeljen, ha a mintavételi és minőségigazolási tervben (MMT) az adott ellenőrzésből legalább 10 és legfeljebb 50 darab szerepel,
b) legalább 3% szerepeljen, ha az adott ellenőrzésből 50 darabnál több szerepel
a mintavételi és minőségigazolási tervben (MMT).
(2) Az építtetői ellenőrzés során – ha az építtetői ellenőrzés eredménye az előírt határnál kedvezőtlenebb szintet mutat – az építési műszaki ellenőr meghatározza az építtetői geodéziai mérés vagy laborvizsgálat érvényességi tartományát, amely azon egy vagy több igazoló ellenőrzés eredményét rögzíti, amelyre vagy amelyekre az építtetői ellenőrzés vonatkozik.
57. § (1) Az építési minősítési jellemzők, és a jótállási minősítési jellemzők egyedi eltérései és átlageltérései meghatározása során az igazoló ellenőrzések geodéziai méréseit és laborvizsgálatait kell alapul venni.
(2) Ha egy igazoló ellenőrzés vonatkozásában
a) építtetői ellenőrzésre is sor került, és az az egyedi előírt határon túli értéket mutat, vagy
b) az építtetői ellenőrzést követően a vállalkozó kivitelező megbízásából megerősítő ellenőrzés történt,
a számításoknál az utolsó ellenőrzési értékekkel kell számolni az igazoló ellenőrzés során meghatározott értékek helyett.
58. § (1) Az igazoló ellenőrzés, a megerősítő ellenőrzés és a behatároló ellenőrzés költségei a vállalkozó kivitelezőt terhelik.
(2) Az építtetői ellenőrzéshez szükséges anyagi fedezetről az építtető a közúti beruházás megvalósítására előirányzott pénzeszközökből gondoskodik.
(3) Az eseti ellenőrzés költségei az eseti ellenőrzést elrendelő szervet terhelik.
(4) Az építtető a közúti beruházás keretén belül az építtetői ellenőrzésekre fordítja a kivitelezési szerződés értékének legalább 0,1%-át, de legfeljebb
a) közúti közepesberuházásoknál 1,0%-át,
b) közúti nagyberuházásoknál 0,5%-át,
c) közúti óriásberuházásoknál 0,25%-át.
(5) Az építtetői ellenőrzési terv 49. § (2) és (5) bekezdése szerinti összeállításánál a geodéziai mérések és laborvizsgálatok számát annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy az építtetői ellenőrzések várható összköltsége a (4) bekezdésben megadott határértékek közé essen.
(6) Közúti mikroberuházás, közúti kisberuházás, valamint karbantartási munka esetén az építtető építtetői ellenőrzést végezhet.
(7) A közúti nagyberuházások és a közúti óriásberuházások esetén az építtető az építtetői ellenőrzési tervet létesítményenként is elkészítheti. Ha egy létesítmény önállóan közúti mikroberuházásnak, vagy közúti kisberuházásnak minősülne, az építtetői ellenőrzésekre fordított összeg nem haladhatja meg a (4) bekezdésben meghatározott összeget.
(8) Ha az építési beruházás részét képező közúti beruházás összértéke kevesebb, mint az építési beruházás összértékének 50%-a, a (4) bekezdésben foglaltakat a teljes beruházáson belül a közúti beruházásra kell alkalmazni.
59. § (1) Az építtetői ellenőrzés mérési és vizsgálati eredményeiről az ellenőrzést végző szervezet mérési és vizsgálati jegyzőkönyvet készít, és annak egy-egy eredeti példányát az építtetőnek, az építési műszaki ellenőrnek, valamint – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a vállalkozó kivitelezőnek megküldi.
(2) A vállalkozó kivitelező részére abban az esetben kell eredeti példányt küldeni, ha az építtetői ellenőrzés eredménye az előírt határon túli értéket mutat.
(3) Az ellenőrzést végző szervezet a mérési és vizsgálati eredményeket az 1. mellékletben meghatározott eredményközlési időn belül az (1) bekezdésben meghatározott személyek részére – tájékoztatásul – a jegyzőkönyv eredeti példányának megküldésével egyidejűleg elektronikus levélben is megküldi.
(4) Az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető állapot megállapítása esetén erről az építtetői ellenőrzést végző szervezet az építtetőt haladéktalanul tájékoztatja a veszélyeztető állapot megszüntetése érdekében.
60. § Az egyes építményrészek esetén az útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban az általános építési minősítési jellemzők mellett további minősítési vagy adatgyűjtési jellemzők is megállapíthatók az adott építményrészre vonatkozóan
a) a szükséges ellenőrzési módszer,
b) a mérési vagy vizsgálati gyakoriság,
c) az előírt érték és
d) a küszöbszintek
meghatározásával.
15. A teljesítés minőségi besorolása
61. § A megvalósítás és a teljesítés minőségét a következők szerint kell besorolni:
a) előírt minőségű, ha az ellenőrzés tárgyát képező építményrész vagy építési alapanyag valamennyi építési minősítési jellemző vonatkozásában, az előírt értékhez képest az előírt határnál nem kedvezőtlenebb szinten valósul meg,
b) megfelelő minőségű, ha az ellenőrzés tárgyát képező építményrész vagy építési alapanyag valamely építési minősítési jellemző vonatkozásában, az előírt értékhez képest az előírt határnál kedvezőtlenebb, de a megfelelőségi határnál nem kedvezőtlenebb szinten valósul meg,
c) hibás minőségű, ha az ellenőrzés tárgyát képező építményrész vagy építési alapanyag valamely építési minősítési jellemző vonatkozásában, az előírt értékhez képest a megfelelőségi határnál kedvezőtlenebb szinten valósul meg, és annak javítása nem lehetséges vagy javítására nem kerül sor.
62. § (1) Az egyes építményrészekre vagy építési alapanyagokra vonatkozó építési minősítési jellemzőket, az előírt értéket, a kapcsolódó küszöbszinteket és az értékcsökkentési levonás számítási módját a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok határozzák meg. Ennek hiányában, vagy ha ezt az alkalmazandó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok megengedik, a vonatkozó előírásokat az építtető és a vállalkozó kivitelező között megkötött kivitelezési szerződés tartalmazza.
(2) Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban az előírt határt a kor műszaki színvonalának megfelelő, Magyarországon elérhető gyártási és beépítési technológiából, valamint mérési és vizsgálati bizonytalanságból adódó eltérés szerint kell meghatározni.
(3) Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban az építési minősítési jellemzőhöz, és a jótállási minősítési jellemzőhöz tartozó átlageltérés és egyedi eltérés esetén az átlageltéréshez tartozó küszöbszinteket úgy kell meghatározni, hogy azok szigorúbbak legyenek, mint az egyedi eltéréshez tartozó küszöbszintek.
(4) A legkisebb mértékű javítás mennyiségét az útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban kell meghatározni.
63. § (1) Ha az útépítési munka az előírt határnál kedvezőtlenebb, de a megfelelőségi határnál nem kedvezőtlenebb szinten valósul meg, a vállalkozó kivitelező jogosult az útépítési munka javítására, ha az nem veszélyezteti a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezését.
(2) Ha az útépítési munka a megfelelőségi határnál kedvezőtlenebb szinten valósul meg, a vállalkozó kivitelező köteles az útépítési munkát javítani.
(3) A vállalkozó kivitelező jogosult – saját költségén – behatároló ellenőrzés elvégzésével a javítandó építményrész vagy építési alapanyag mennyiségét csökkenteni, de a behatároló ellenőrzéshez szükséges geodéziai mérés és laborvizsgálat a megmaradó építményrész vagy építési alapanyag minőségét nem ronthatja.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti javítás mértéke nem lehet kisebb a legkisebb mértékű javítás mennyiségénél.
64. § (1) A vállalkozó kivitelező nem végezhet megerősítő vagy behatároló ellenőrzést vagy javítást azt követően, hogy az építtető a teljesítést egy adott építményrészre vagy építési alapanyagra vonatkozóan megfelelő minőségű teljesítésnek nyilvánítja.
(2) Az építtető által megfelelő minőségűnek nyilvánított teljesítés esetén az építtető értékcsökkentési levonást alkalmaz az e rendeletben és a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban meghatározottak szerint.
(3) A pénzügyi levonás helyett a kivitelezési szerződésben rögzítettnél hosszabb idejű – de legfeljebb további 12 hónap – jótállás is alkalmazható, ha azt a kivitelezési szerződés kifejezetten megengedi és az építtető, valamint a vállalkozó kivitelező ebben állapodik meg. Ilyen esetben a teljes jótállási időszak időtartama az 5 évet nem haladhatja meg.
(4) A megfelelőségi határokat úgy kell meghatározni az útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban, hogy a jótállási időszak végén a jótállási minősítési jellemzők előírt határai betarthatók legyenek, és a kötelező alkalmassági idő végén az építmény rendeltetésszerű használata biztosított legyen.
(5) Hibás teljesítés esetén az építtetőnek átvételi, tárolási, kifizetési kötelezettsége nem keletkezik, valamennyi felmerült költséget a vállalkozó kivitelezőre háríthat.
65. § (1) Előírt minőségű teljesítés esetén, valamint olyan megfelelő minőségű teljesítésnél, ahol az adott létesítmény értékcsökkentésének teljes összege a kivitelezési szerződés adott létesítményre vonatkozó értékének 5%-át nem haladja meg, az építtető – a vállalkozó kivitelező kérésére – az adott létesítményre vonatkozóan referenciaigazolást ad ki.
(2) Olyan megfelelő minőségű teljesítésnél, ahol az adott létesítmény értékcsökkentésének teljes összege a kivitelezési szerződés adott létesítményére vonatkozó értékének 5%-át meghaladja, az építtető – a vállalkozó kivitelező kérésére – az adott létesítményre vonatkozóan a megfelelő minőségű teljesítés tényét is tartalmazó referenciaigazolást ad ki.
(3) Hibás minőségű teljesítés esetén az építtető az adott létesítményre vonatkozóan referenciaigazolást nem adhat ki.
(4) Az előírt minőségű teljesítést és a megfelelő minőségű teljesítést szerződésszerű teljesítésnek kell tekinteni.
16. A megfelelő minőségű teljesítés esetén alkalmazott értékcsökkentési levonás számítása
66. § Megfelelő minőségű teljesítés esetén az értékcsökkentési levonásnak
a) arányosnak kell lennie az adott építményrész vagy építési alapanyag építési minősítési jellemzőinek teljesítményében történt eltéréssel, és
b) alkalmasnak kell lennie arra, hogy a vállalkozó kivitelezőt az előírt minőségű teljesítés elérésére ösztönözze.
67. § (1) Az építési minősítési jellemzők a következők:
a) mennyiségében mérhető és
b) minőségében mérhető
jellemzők.
(2) A mennyiségében mérhető építési minősítési jellemző esetén az értékcsökkentési levonás számításának elve a hiányzó mennyiség és a kivitelezési szerződésben szereplő – ennek hiányában az építtető által meghatározott – egységár szorzatának
a) 200%-a átlageltérés,
b) 125%-a egyedi eltérés
esetén.
68. § (1) A minőségében mérhető építési minősítési jellemző esetén az értékcsökkentési levonás számításához az útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban olyan lineáris függvényt kell alkalmazni, amelynek kezdőértéke legfeljebb a maximális értékcsökkentési tényező 10%-a lehet.
(2) Az alkalmazott függvényt, meghatározásának módját és annak értékeit, valamint az értékcsökkentési levonás számításának menetét az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok tartalmazzák.
(3) Az értékcsökkentési levonás számítása során, ha egy építményrész ellenőrzéséhez több, minőségében mérhető építési minősítési jellemző áll rendelkezésre, ezeket együttesen kell figyelembe venni.
(4) Egy építményrészre vagy építési alapanyagra vonatkozóan a minőségében mérhető építési minősítési jellemzők vonatkozásában
a) ha egy építési minősítési jellemző áll rendelkezésre, akkor a maximális értékcsökkentési tényező legfeljebb 30%,
b) ha több építési minősítési jellemző áll rendelkezésre, akkor az értékcsökkentési tényezők együttes alkalmazásánál olyan számítási módszert kell meghatározni az útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban, amely végeredményeként az összegzett maximális értékcsökkentési tényező legfeljebb 50%
lehet.
69. § (1) Azon építményrésznél vagy építési alapanyagnál, ahol az ellenőrzés során átlageltérés és egyedi eltérés is meghatározásra kerül, az értékcsökkentési levonás számítása során az átlagértéktől való eltérést nagyobb, az egyedi eltérést kisebb súllyal kell az figyelembe venni.
(2) Ha az átlageltérés meghatározásra kerül és megfelelő minőségű teljesítés történt, az értékcsökkentési levonásra az átlag számításához bevont építési minősítési jellemzők által meghatározott érvényességi tartomány irányadó.
17. Az építtetői ellenőrzés
70. § Az építtetői ellenőrzést az építtető maga vagy az általa megbízott útépítési közreműködő végzi.
71. § (1) Az építtető a közúti beruházás teljesítési határidejének meghatározása során figyelembe veszi az építtetői ellenőrzés időigényét.
(2) A vállalkozó kivitelező a közúti beruházás kivitelezési ütemtervének összeállítása során figyelembe veszi az építtetői ellenőrzés időigényét.
(3) Az építtetői ellenőrzésre vonatkozó határidőket az 1. melléklet tartalmazza.
72. § (1) Az építtetői ellenőrzést végző szerv a geodéziai méréseket, a helyszíni laborvizsgálatokat és a vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálatokhoz szükséges helyszíni mintavételeket a kivitelezési ütemtervben jelzett időszakon belül, az építési műszaki ellenőr bejelentése után 4 napon belül elvégzi.
(2) Az előzetes kivitelezési ütemtervtől történő eltérés esetén az építtetői ellenőrzést végző szerv a geodéziai méréseket, a helyszíni laborvizsgálatokat és a vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálatokhoz szükséges helyszíni mintavételeket az építési műszaki ellenőr bejelentése után 8 napon belül végzi el.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben megadott határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a munkavégzés szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.
73. § (1) Ha a vállalkozó kivitelező az előre megadott kivitelezési ütemterv szerint halad, az építtetői ellenőrzést végző szerv a szükséges geodéziai méréseket, a helyszíni laborvizsgálatokat és a vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálatokhoz szükséges helyszíni mintavételeket a megadott határidőn belül – a kivitelezés üteméhez igazítva – teljesíti.
(2) Az előzetes kivitelezési ütemtervtől történő eltérés vagy az építtetői ellenőrzést végző szerv akadályoztatása esetén, ha az építési műszaki ellenőr az eltakarási engedély kiadását az építtetői ellenőrzés lefolytatásához köti, az építési műszaki ellenőr kijelölhet olyan vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálathoz szükséges helyszíni mintavételi helyeket, amelyek esetében a vállalkozó kivitelezőnek – az építési műszaki ellenőr jelenlétében – két mintát vesz. Az egyik mintát a vállalkozó kivitelező a saját vizsgálólaboratóriumában megvizsgálja. Ha a vállalkozó kivitelező által adott vizsgálati eredmények előírt minőségűek, az építési műszaki ellenőr kiadja az eltakarási engedélyt. Ha a vállalkozó kivitelező által adott eredmények megfelelő minőségűek és a vállalkozó kivitelező a munkát el kívánja takarni, az építési műszaki ellenőr dönt arról, hogy kiadja az eltakarási engedélyt és értékcsökkentést kell alkalmazni, vagy meg kell várni az építtetői ellenőrzés eredményét. A második mintát az ellenőrző szerv vizsgálólaboratóriumba szállítja és az építtetői ellenőrzést ott folytatják le.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben, ha az építési minősítési jellemző ellenőrzésére nem vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálattal, hanem geodéziai méréssel vagy helyszíni laborvizsgálattal kerül sor, úgy azt a vállalkozó kivitelezőnek az építési műszaki ellenőr jelenlétében folytatja le.
(4) Az előzetes kivitelezési ütemtervtől történő eltérés esetén a (2) bekezdés szerinti mintavételek költsége, az egyik minta megvizsgálásának költsége, valamint a másik minta megfelelő helyre történő szállításának költsége a vállalkozó kivitelezőt terheli.
74. § (1) Egy adott munkafázis eltakarási engedélyét az építési műszaki ellenőr az igazoló ellenőrzés eredménye alapján adja ki.
(2) Ha megkezdődött egy adott munkafázis építtetői ellenőrzése, az építési műszaki ellenőr az eltakarási engedélyt az építtetői ellenőrzés eredménye ismeretében adhatja ki.
(3) Ha egyszerűsített minőségügyi ellenőrzésre kerül sor és az eredmény az előírt határ és a megfelelőségi határ közé esik, az építési műszaki ellenőr elrendeli az egyszerűsített minőségügyi ellenőrzés céljából vett mintával egyidejűleg az általános minőségügyi ellenőrzés céljából vett minta laborvizsgálatát.
(4) Ha az építési műszaki ellenőr a (3) bekezdés szerint az általános minőségügyi ellenőrzés lefolytatásához köti az eltakarási engedély kiadását, a vállalkozó kivitelező az ebből adódó késedelmet tűrni köteles.
75. § Az építtetői ellenőrzést a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MK NZrt.) végzi az országos közúthálózaton, valamint a helyi közúthálózat azon elemein, melyek fejlesztése vagy felújítása az építtető beruházásában valósul meg.
18. A jótállás és a jótállási időszak
76. § (1) A közúti beruházás vállalkozó kivitelezőjét a kivitelezési szerződés teljesítéséért az alábbi jótállási kötelezettségek terhelik:
a) általános jótállás, és
b) különös jótállás, amely lehet
ba) kiterjesztett jótállás vagy
bb) rövidített jótállás.
(2) Az általános jótállás időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes befejezésétől számított 36 hónap, amelytől az építtető akkor térhet el, ha
a) egy építményrész vagy építési alapanyag kötelező alkalmassági ideje ennél rövidebb, azzal, hogy az eltérés kizárólag az adott építményrész vagy az építési alapanyag vonatkozásában alkalmazható,
b) nem teljes élettartamra történik a közúti beruházás tervezése, vagy
c) kiterjesztett jótállást alkalmaz.
(3) A kiterjesztett jótállás időtartama hosszabb, mint az általános jótállási idő, azzal, hogy
a) nem lehet hosszabb az építményrész vagy az építési alapanyag kötelező alkalmassági idejénél, és
b) ha a felek másként nem állapodnak meg, az általános jótállásnál legfeljebb 24 hónappal hosszabb időtartam határozható meg, ha az építtető értékelési szempontként az általános jótállásnál hosszabb jótállási idő vállalásának lehetőségét biztosítja az ajánlatkérés során a vállalkozó kivitelező részére.
(4) A rövidített jótállás időtartama rövidebb, mint az általános jótállási idő, de legalább 12 hónap és legfeljebb 24 hónap, ha a felek másként nem állapodnak meg.
(5) A rövidített jótállás időtartamának meghatározása során az építményrész vagy az építési alapanyag építési minősítési jellemzőit is figyelembe kell venni.
(6) A jótállás időtartamát hónapokban kell meghatározni.
77. § (1) Ha az építtető új építési munka, rekonstrukciós munka vagy felújítási munka esetén a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumoktól eltérő, annál kedvezőtlenebb minőségben rendel meg építményt, általános jótállás vagy kiterjesztett jótállás nem köthető ki. Az építtető ebben az esetben is csak rendeltetésszerű használatra alkalmas építményt rendelhet meg és a vállalkozó kivitelező az építményt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.
(2) Karbantartási munka esetén a kivitelezési szerződésben rövidített jótállás köthető ki.
78. § (1) A jótállás jogosultja a jótállási időszakban évente egy alkalommal utó-felülvizsgálati eljárást kezdeményezhet. Az ennek elmulasztásából eredő károkért a jótállási jog jogosultja felelősséggel tartozik.
(2) Az utó-felülvizsgálati eljárás során a jótállás jogosultja a vállalkozó kivitelező és – ha a jótállás jogosultja nem a közútkezelő, akkor – a közútkezelő meghívásával szemlét tart, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni.
79. § (1) Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok – adatgyűjtési jellemzők megfelelő számú mérési vagy vizsgálati eredményének értékelését követően – meghatározzák az előírt értéket és az előírt határt a jótállási időszak végére azon jótállási minősítési jellemzők vonatkozásában, amelyek
a) az építmény rendeltetésszerű használata szempontjából jelentősek és értelmezhetőek, továbbá
b) a kor technikai színvonalán mérhetőek vagy vizsgálhatóak.
(2) Ha a jótállási időszak alatt megállapítást nyer, hogy egy jótállási minősítési jellemző a vállalkozó kivitelező munkájára visszavezethető okból az előírt határnál kedvezőtlenebb szintű, a jótállás jogosultja javítást kér, amelyet a vállalkozó kivitelező köteles elvégezni.
(3) A jótállási időszakon belül a vállalkozó kivitelező által elvégzett javítás a jótállási időszakot nem hosszabbítja meg és új jótállási időszakot nem keletkeztet, de az adott építményrészre vagy az építési alapanyagra vonatkozó, a létesítmény műszaki átadás-átvételi eljárásának eredményes lezárásától számított kötelező alkalmassági időt ebben az esetben is biztosítani kell.
80. § (1) A jótállás jogosultja a jótállási időszak alatt évente értékeli a kirívó hibajelenségeket és azokat – a hiba okának meghatározása érdekében – vizsgálat alá vonja.
(2) A jótállás jogosultja az értékelés eredményéről az Útügyi Bizottságot tájékoztathatja.
19. Kivitelezési követelménycsoportok
81. § Az építési termékek előállítási helyük és bedolgozásuk módja szerint a következő kivitelezési követelménycsoportokba sorolhatók:
a) hosszú felhasználási idővel rendelkező,
b) rövid beszállítási és bedolgozási idővel rendelkező, az útépítési munkaterületen kívül gyártott, valamint
c) helyszínen előállított, az útépítési munkaterületen gyártott építési termékek.
82. § (1) A rövid beszállítási és bedolgozási idővel rendelkező építési termékek esetében a gyártási helyszín és a bedolgozási helyszín között legfeljebb a következő szállítási távolság lehet:
a) pályaburkolati beton, nagyszilárdságú beton esetén legfeljebb 40 kilométer,
b) egyéb szerkezeti beton, hidraulikus kötőanyagú burkolatalap, és soványbeton burkolatalap esetén legfeljebb 80 kilométer, valamint
c) hengereltaszfalt esetén legfeljebb 80 kilométer.
(2) A szállítási távolság számítására a gyártási helyszín és a bedolgozási helyszín közötti szabályos és engedélyezett szállítási útvonal irányadó.
83. § (1) A bedolgozási helyszín vonatkozásában az építtető referenciapontot határoz meg, amely a szállítási távolság mérésének egyik végpontja.
(2) A referenciapont a létesítmény
a) nyomvonalán,
b) súlypontja térségében vagy
c) lehetséges megközelítési útvonalán
határozható meg.
(3) Az építtető több referenciapontot is meghatározhat, ha a közúti beruházás
a) térben egymástól legalább 5 kilométer távolságban elhelyezkedő, önálló létesítményeket,
b) egy legalább 10 kilométer hosszúságú létesítményt vagy
c) egyedi műtárgyat – folyami híd, folyó híd, völgyhíd vagy alagút –
tartalmaz, és a referenciapontok megközelítését biztosító útvonalak hossza között legalább tíz kilométer különbség feltételezhető.
(4) Egy közúti beruházás keretében megvalósuló több létesítmény esetén, vagy pontosan nem ismert helyszínű közúti beruházások esetén a létesítmények várható területi súlypontjában kell a referenciapontot vagy referenciapontokat meghatározni.
84. § Ha az építtető által meghatározott referenciaponttól nincs a 82. § (1) bekezdésében meghatározott távolságon belül gyártómű vagy a 82. § (1) bekezdésében előírt távolság miatt nem érkezett érvényes ajánlat, az építtető indokolt kérelmére a miniszter eltérési hozzájárulásában engedélyezheti a 82. § (1) bekezdésében foglalt értékeknél nagyobb távolságról történő szállítást is, amely azonban nem lehet nagyobb, mint a 82. § (1) bekezdésében foglalt értékek másfélszerese. A miniszter a hozzájárulás megadását a minőségügyi kockázat csökkentése érdekében további feltételhez – így különösen az adott munkafolyamatra vonatkozó építtetői ellenőrzés mértékének legfeljebb másfélszeresére növeléséhez – kötheti.
85. § (1) A rövid beszállítási és bedolgozási idővel rendelkező építési termékek esetében az építtető előzetesen – az ajánlatkérés időszakában – meghatározhatja a szállítási távolságot, amely a 82. § (1) bekezdésében szereplő értéknél kisebb érték is lehet.
(2) Az építtető a szállítási útvonalra előzetesen – az ajánlatkérés időszakában – egyéb megkötést is tehet
a) a lakosság,
b) a természeti környezet és
c) az épített környezet – ideértve az úthálózatot is –
védelme érdekében.
(3) Az építtető nem határozhat meg olyan legnagyobb szállítási távolságértéket és nem írhat elő a szállítási útvonallal kapcsolatosan olyan egyéb megkötést, amelynek együttesen nem felel meg legalább kettő
a) aszfalt termék beszállítása esetén pontforrás működtetési engedéllyel,
b) beton termék beszállítása esetén létesítési engedéllyel
rendelkező gyártómű.
(4) Gyártóműnek minősül a közbeszerzési eljárás felhívása feladásának vagy megküldésének napján a kormányzati portálon szereplő gyártómű.
(5) A miniszter minden év január 31-ig a kormányzati portálon közzéteszi a tárgyévet megelőző év december 31-én pontforrás működtetési engedéllyel vagy létesítési engedéllyel rendelkező gyártóművek listáját.
86. § (1) A kivitelezési szerződés megkötésének feltétele:
a) a pontforrás működtetési engedéllyel vagy létesítési engedéllyel rendelkező gyártómű megjelölése – beleértve a mobil gyártóművet is – mint gyártási helyszín, és
b) a szállítási útvonal bemutatása.
(2) A gyártási helyszínként megjelölt
a) aszfalt termék beszállítása esetén pontforrás működtetési engedéllyel,
b) beton termék beszállítása esetén létesítési engedéllyel
rendelkező gyártómű vonatkozásában a vállalkozó kivitelező igazolja az építtető számára a gyártómű rendelkezésre állását, valamint a szükséges engedélyek meglétét.
(3) A szállítási útvonal vonatkozásában a vállalkozó kivitelező igazolja, hogy azon a szükséges szállítást elvégezheti. Ha az érintett útvonalon a behajtás korlátozott, de a közlekedés engedélyezhető, akkor az érintett közútkezelő elvi hozzájárulását a vállalkozó kivitelező az építtetőnek bemutatja.
(4) A kivitelezési szerződés megkötését követően az építtető bármikor ellenőrizheti, hogy a beszállítás a vállalkozó kivitelező által ajánlott és az építtető által elfogadott gyártóműből és szállítási útvonalon történik.
20. Az útépítés során alkalmazott építési termék nemzeti műszaki értékelése
87. § (1) Az útépítési munkák során alkalmazható építési termékről az MK NZrt. nyilvántartást vezet.
(2) Az építési termék gyártójának kérelemére nyilvántartásba vehető a nemzeti műszaki értékeléssel rendelkező építési termék, a nemzeti műszaki értékelésről szóló dokumentum kiállításától számított 5 éven belül.
(3) Az MK NZrt. a nyilvántartást – az egyes építési termékek beazonosítására alkalmas adatokkal együtt – a honlapján közzéteszi.
(4) Az MK NZrt. a nyilvántartásából törli azt az építési terméket, amelynek a nemzeti műszaki értékelésében rögzített érvényességi ideje lejárt, vagy a dokumentum kiállítása óta 5 év eltelt, és nyilvántartásának meghosszabbítását az építési termék gyártója nem kezdeményezte vagy már nem kezdeményezheti.
(5) Az építési termék gyártója két alkalommal – alkalmanként legfeljebb 3 éves időtartamra – kérelmezheti az építési termék nyilvántartásának meghosszabbítását.
A KÍSÉRLETI ÚTÉPÍTÉSI MUNKA
21. A kísérleti útépítési munka megvalósításának célja és alapelvei
88. § (1) A kísérleti útépítési munka megvalósításának célja az új építési alapanyagok, valamint az új gyártási és építési technológiák széleskörű alkalmazhatóságának vizsgálata.
(2) Az új építési alapanyagok, valamint az új gyártási és építési technológiák minőségének ellenőrzése érdekében az építtetőnek monitoring rendszert kell működtetnie.
22. A Kísérleti Építési Bizottság
89. § (1) A Kísérleti Építési Bizottság tagjai
a) a miniszter által – legfeljebb 5 évre – delegált, a miniszter által vezetett minisztérium személyi állományába tartozó 3 fő, valamint
b) az MK NZrt. vezérigazgatója által – legfeljebb 5 évre – delegált, az MK NZrt. személyi állományába tartozó 3 fő munkavállaló.
(2) A Kísérleti Építési Bizottságot az elnök vezeti, akit a tagok egyszerű szavazattöbbséggel maguk közül választanak 5 évre.
(3) A Kísérleti Építési Bizottság döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A Kísérleti Építési Bizottság általában negyedévente, de legalább naptári évenként egyszer ülésezik. A Kísérleti Építési Bizottság ülését az elnök az ülés napját legalább 8 nappal megelőzően hívja össze. Az ülés összehívására a Kísérleti Építési Bizottság bármely tagja javaslatot tehet.
(5) A Kísérleti Építési Bizottság dönt a kísérleti útépítési munka engedélyezésére vonatkozó kérelem (a továbbiakban: témajavaslat) elfogadásáról.
(6) A Kísérleti Építési Bizottság az ügyrendjét – az alakuló ülésén egyszerű szavazattöbbséggel – maga határozza meg.
(7) A Kísérleti Építési Bizottság munkájának támogatását az MK NZrt., annak vezérigazgatója által kijelölt szervezeti egysége (a továbbiakban: Koordináló Szervezet) látja el.
23. A kísérleti útépítési munkák kezdeményezése, a témajavaslat elbírálása
90. § (1) Kísérleti útépítési munka témajavaslat benyújtásával kezdeményezhető.
(2) Témajavaslatot
a) az építtető szervezet,
b) az MK NZrt.-vel munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem álló magánszemély vagy
c) bármely, a kísérleti útépítési munka megvalósítására alkalmas szervezet
(a továbbiakban együtt: Kezdeményező) nyújthat be a Koordináló Szervezet útján a Kísérleti Építési Bizottság részére.
(3) A témajavaslat benyújtásához szükséges űrlapokat a Koordináló Szervezet a honlapján közzéteszi.
91. § (1) A Kísérleti Építési Bizottság a témajavaslatot elutasítja, ha a javasolt kísérleti útépítési munka megvalósítása nem indokolt, mert
a) az innováció műszaki szempontból nem kellően megalapozott, vagy
b) a kísérleti útépítési munka költsége a várt eredményhez képest aránytalanul magas.
(2) A Kísérleti Építési Bizottság hozzájárulása esetén az építtető megkezdi a kísérleti útépítési munka megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárást, amelynek eredményeképpen az építtető a vállalkozó kivitelezővel a kísérleti útépítési munka megvalósítására szerződést köt.
24. A kísérleti útépítési munkával kapcsolatos ellenőrzés és dokumentáció
92. § A kísérleti útépítési munka megkezdése előtt legalább 15 nappal az építtető – vagy az építtető megbízásából eljáró vállalkozó kivitelező – a Koordináló Szervezetet írásban értesíti.
93. § (1) A kísérleti útépítési munkát az építtető vagy az építtető megbízásából eljáró vállalkozó kivitelező az elfogadott témajavaslatban szereplő technológiai utasítás (TU) és követelmények betartásával végzi.
(2) Az építés során a kísérletspecifikus mintavételi és minőségigazolási tervben (MMT) szereplő geodéziai méréseket és laborvizsgálatokat elvégzi. Az igazoló ellenőrzésen felül építtetői ellenőrzést is végzi, a III. Fejezetben meghatározottak szerint.
(3) Amennyiben kontroll-létesítmény is épül, az építtető a kontroll-létesítményre vonatkozóan elvégzi a szükséges geodéziai méréseket és laborvizsgálatokat.
94. § Az építtető – vagy az általa megbízott vállalkozó kivitelező – a minőségigazolási dokumentációt (MD) – az útügyi közlekedési hatósági vagy egyéb kapcsolódó hatósági engedélyhez kötött kísérleti útépítési munka esetén a vonatkozó engedélyekkel együtt – digitális formátumban és egy eredeti példányban megküldi a Koordináló Szervezet részére.
25. A kísérleti útépítési munka monitoring rendszere
95. § (1) A kísérleti útépítési munka során megvalósuló létesítményre vonatkozóan az építtető az elfogadott kísérletspecifikus mintavételi és minőségigazolási tervben (MMT) részletezettek szerint monitoring rendszert működtet.
(2) A monitoring rendszer a kísérletspecifikus mintavételi és minőségigazolási tervben (MMT) rögzített időszakon belül működik, amely nem lehet rövidebb a jótállási időszaknál, és legalább 12 hónap.
(3) A jótállási időszakban a vállalkozó kivitelező, a jótállási időszakon kívül az építtető a monitoring rendszerben az utóellenőrzéshez kapcsolódó geodéziai méréseket és laborvizsgálatokat a kísérletspecifikus mintavételi és minőségigazolási tervben (MMT) rögzítettek szerint, de a monitoring időszak alatt legalább két alkalommal elvégzi.
(4) A kísérleti útépítési munka monitoring időszakában elvégzett igazoló ellenőrzések után az építtető az építtetői ellenőrzést is elvégzi, a III. Fejezetben meghatározottak szerint.
(5) A monitoring időszak végén az építtető a Koordináló Szervezet részére jelentést küld.
26. A kísérleti útépítési munka eredményének hasznosítása
96. § (1) A monitoring időszak leteltét követő 6 hónapon belül az építtető elkészíti a kísérleti útépítési munka monitoring dokumentációját (a továbbiakban: monitoring dokumentáció), és azt megküldi a Koordináló Szervezet, valamint – ha az az építtetőtől elkülönülő természetes vagy jogi személy – a Kezdeményező részére.
(2) A monitoring dokumentáció tartalmazza a minőségigazolási dokumentációt (MD), a monitoring időszak alatt végrehajtott minőségügyi ellenőrzések eredményeit, valamint a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentum módosítására vagy új dokumentum kidolgozására vonatkozó javaslatot.
(3) A Koordináló Szervezet a monitoring dokumentáció megküldéséről tájékoztatást ad a Kísérleti Építési Bizottság részére, annak soron következő ülésén.
(4) A Kísérleti Építési Bizottság a kísérleti útépítési munka sikerességéről álláspontot alakít ki.
(5) Ha a Kísérleti Építési Bizottság nem tartja sikeresnek a kísérlet eredményét, az erről szóló indokolással ellátott álláspontját a Koordináló Szervezet útján közli a Kezdeményezővel és az építtetővel.
(6) Ha a Kísérleti Építési Bizottság sikeresnek tartja a kísérletet, úgy javaslatot tesz az Útügyi Bizottságnak a kísérleti útépítési munka eredményeinek hasznosítására, a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentum módosítására vagy új dokumentum kidolgozására.
(7) A Kísérleti Építési Bizottság a munkájáról évente jelentést készít, és azt a tárgyévet követő év március 31-ig megküldi a miniszter részére.
27. Eltérési hozzájárulás kísérleti útépítési munka esetén
97. § (1) Kísérleti útépítési munka megvalósítása során az e rendeletben foglalt, a közutak építésére vonatkozó műszaki követelmények alól – az építtető indokolt kérelmére, ha az élet- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti – az Útügyi Bizottság eltérési hozzájárulást adhat az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérési hozzájárulás megadására innovatív technológiai megoldás esetén kizárólag egy esetben kerülhet sor.
AZ ÚTÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG
28. Az útépítési munka megkezdése
98. § (1) A közúti beruházás megvalósítása érdekében az építtető útépítési közreműködőt vehet igénybe a következő feladatok ellátására:
a) a kivitelezés megkezdéséhez jogszabályban előírt engedélyekkel és jóváhagyásokkal rendelkező tervdokumentáció elkészítésére tervezőt,
b) a beruházás-lebonyolítói feladatok ellátására lebonyolító mérnököt,
c) az útépítési munka megvalósításának ellenőrzésére építési műszaki ellenőrt, valamint
d) a kivitelezési munka elvégzésére vállalkozó kivitelezőt.
(2) Az építtetői felelősség egészében csak jogszabály kifejezett rendelkezése esetén száll át a lebonyolító mérnökre. Az építtetői felelősség egyes elemei tekintetében az építtető és a lebonyolító mérnök közötti szerződésben foglaltak az irányadók.
99. § (1) Az építtető akkor végezheti a vállalkozó kivitelezői vagy az építési műszaki ellenőri tevékenységet vagy mindkettőt, ha az építtető szervezetén belül az építtetői, a vállalkozó kivitelezői és az építési műszaki ellenőri tevékenység igazolt módon elkülönül.
(2) A közúti mikroberuházásra, a közúti kisberuházásra és a karbantartási munkára az (1) bekezdést nem kell alkalmazni.
100. § (1) Ha nem a közút kezelője az építtető, a közútkezelő az útépítési munkaterület átadását feltételekhez kötheti.
(2) Az útépítési munkaterület vállalkozó kivitelezőnek történő átadására az építtető hívja össze az érintett szerveket.
(3) Ha a teljes útépítési munkaterület nem áll az építtető rendelkezésére, szakaszos munkaterület-átadást lehet tartani, de a (2) bekezdés szerinti eljárást csak az első alkalommal kell lefolytatni.
101. § Ha egy kivitelezési szerződés keretében több létesítmény is megvalósul, a felelős műszaki vezetőt és az építési műszaki ellenőrt létesítményenként kell megbízni. A kivitelezési szerződés eltérő rendelkezésének hiányában egy természetes személy egyszerre több létesítményre vonatkozó felelős műszaki vezetői és építési műszaki ellenőri feladatokat is elláthat.
102. § A téli útüzemeltetési időszakban a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet közúti beruházáshoz kapcsolódó helyszíni kivitelezést végezni. A közút kezelője a hozzájárulásban a munkavégzéssel kapcsolatosan korlátozásokat és egyéb feltételeket is meghatározhat.
29. Az útépítési munka befejezése
103. § (1) A vállalkozó kivitelező által szerződés szerint készre jelentett útépítési munka esetén az építtető a jelentéstől számított 15 napon belül megkezdi a műszaki átadás-átvételi eljárást.
(2) A műszaki átadás-átvételi eljárás az eljárást megindító egyeztetéstől a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezéséig tart.
(3) Az építtető a műszaki átadás-átvételi eljárást megindító egyeztetésre szóló meghívókat legalább az egyeztetés időpontja előtt 8 nappal – papír alapon vagy elektronikus levél útján – megküldi az érintett szervek részére.
(4) A műszaki átadás-átvételi eljárást az építtető a kivitelezési szerződésben rögzített időpontig, de legfeljebb 30 napon belül zárja le.
(5) A műszaki átadás-átvételi eljárást létesítményenként és építményenként is le lehet folytatni. A műszaki átadás-átvételi eljárás építményenként történő lefolytatásának feltétele, hogy az építmény önállóan is használatba vehető vagy forgalomba helyezhető legyen.
(6) Ha a műszaki átadás-átvételi eljárás tárgyát képező létesítmény vagy építmény nem felel meg a forgalomba helyezés követelményeinek, és a hiányosságokat a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásának tervezett időpontjáig nem lehet pótolni, az építési műszaki ellenőr a műszaki átadás-átvételi eljárást megszüntetheti.
104. § A műszaki átadás-átvételi eljárás a téli útüzemeltetési időszakban vagy rendkívüli időjárási körülmények esetén szüneteltethető. A szüneteltetés időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás időtartamába nem számít bele.
105. § (1) A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásával egyidejűleg a vállalkozó kivitelező visszaadja az útépítési munkaterületet az építtetőnek.
(2) Az építtető a forgalomba helyezési – ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezési – eljárás keretében vagy – az útépítési közlekedési hatósági eljárás hiányában – a használatbavételkor az elkészült létesítményt átadja a közútkezelőnek, ha az más, mint az építtető.
(3) A műszaki átadás-átvételi eljárásról szóló jegyzőkönyvben az építtető kiköthet olyan javítási vagy kiegészítő munkákat, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják. Ebben az esetben a javítási vagy kiegészítő munkákat a jegyzőkönyvben rögzített – legfeljebb 90 napos – határidőn belül el kell végezni. A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követő kilencvenedik nap után a vállalkozó kivitelező kizárólag jótállási munkát végezhet.
(4) Ha a műszaki átadás-átvételi eljárást lezáró jegyzőkönyvben olyan építményrész javítására vagy kiegészítő munka keretében történő megvalósítására kerül sor, amely teljesítésének ellenőrzésére építési minősítési jellemző áll rendelkezésre, a lefolytatott minőségügyi ellenőrzés eredményeivel a műszaki átadás-átvételi eljárásról szóló dokumentum mellékletét képező minőségigazolási dokumentációt (MD) vagy megvalósulási tervet ki kell egészíteni.
AZ ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐR ÉS A FELÜGYELŐ MÉRNÖK TEVÉKENYSÉGE
30. Az építési műszaki ellenőr feladatai
106. § (1) Az építési műszaki ellenőr feladatait – ha az építési műszaki ellenőri feladatokat nem az építtető maga látja el – az építtető és a műszaki ellenőr közötti szerződés (a továbbiakban: építési műszaki ellenőri szerződés) határozza meg.
(2) Az építési műszaki ellenőr feladatát a jogszabályok, az útügyi közlekedési hatóság és egyéb kapcsolódó hatóságok előírásai, az építtető mint megrendelő szakszerű utasításai alapján, a szakmai szabályoknak megfelelően, legjobb tudása szerint olyan módon látja el, hogy az biztosítsa az útépítési munka gazdaságos, ütemezett és terv szerinti kivitelezését.
(3) Az építési műszaki ellenőr feladata magában foglal minden olyan szolgáltatást és műszaki tanácsadást, tevékenységet, amelyek a feladatai természetéből adódóan szükségesek ahhoz, hogy az általa ellenőrzött útépítési tevékenység az építtető részére határidőben, előírt vagy megfelelő minőségben és gazdaságosan megvalósuljon, és megkaphassa a jogerős forgalomba helyezési vagy használatbavételi, a forgalomba helyezéshez vagy használatbavételhez szükséges üzemeltetési vagy egyéb engedélyt, hozzájárulást.
(4) Az építési műszaki ellenőr ellenőrzési feladata körében ellátja az építési jogszabályokban előírt szakágankénti felelős építési műszaki ellenőrök feladatainak koordinálását.
107. § (1) Az építési műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri szerződés hatálya alatt az építési tevékenységgel érintett közút kezelőjének írásbeli utasítását – ha a közút kezelője és az építtető személye eltér – abban az esetben köteles figyelembe venni, ha az utasítás a közút kezelésével közvetlenül összefügg, továbbá az ellen az építtető nem emel kifogást.
(2) A közút kezelője az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének észlelése esetén erről haladéktalanul tájékoztatja a vállalkozó kivitelezőt, az építési műszaki ellenőrt és az építtetőt.
(3) Jogszabálysértő utasítás teljesítését, továbbá olyan utasítás teljesítését, amely az útügyi közlekedési hatósági vagy egyéb kapcsolódó hatósági határozat megsértéséhez vezetne, a végrehajtást megtagadó nyilatkozat építési naplóba vezetése mellett az építési műszaki ellenőr köteles megtagadni.
108. § (1) Az építési műszaki ellenőr felelőssége az útépítési munkaterület átadását követően kiterjed az útépítési munkák alatt felmerülő régészeti feltárások, lőszermentesítés, valamint a közművekkel kapcsolatos építési munkálatok ellenőrzésére is.
(2) Az építési műszaki ellenőr az építés közbeni jellemzők eredményeire figyelemmel, azokat a vállalkozó kivitelezővel közösen értékelve határozza meg a szükséges beavatkozásokat.
(3) Az építési műszaki ellenőr részt vesz az igazoló és építtetői ellenőrzések folyamatában, a geodéziai mérések, a helyszíni laborvizsgálatok és a vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálatok esetén a helyszíni mintavételek helyszíneinek kijelölésében.
(4) Az építési műszaki ellenőr ellenőrzi az útépítési munkához kapcsolódó, a közútkezelő által jóváhagyott ideiglenes forgalomtechnikai tervek meglétét és az abban foglaltak betartását.
(5) Ha az építési műszaki ellenőr a forgalom indokolatlan akadályoztatását eredményező forgalmi rendet vagy más, jogszabályban, valamint a jóváhagyott ideiglenes forgalomtechnikai tervben foglaltaktól jelentősen eltérő forgalmi rendet tapasztal ellenőrzése során, a vállalkozó kivitelezőt haladéktalanul utasítja a jogszerű állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére, az építtető egyidejű tájékoztatása mellett.
109. § Az építési műszaki ellenőr az útépítési munkát leállítja,
a) ha olyan körülményt észlel, amely az útépítési munkaterületen dolgozók vagy más személyek biztonságát, testi épségét a tevékenység végzésével rendszerint együtt járó veszélynél nagyobb mértékben veszélyezteti,
b) ha a jóváhagyott tervektől az útépítési munka jelentősen eltér,
c) ha az útépítési munka a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumokban rögzített építési minősítési jellemzőktől eltér, és a szerződésszerű teljesítés nem látszik biztosíthatónak, vagy
d) ha a kivitelezés a forgalom indokolatlan akadályoztatását eredményezi, és a vállalkozó kivitelező az építési műszaki ellenőr felszólítását követő 24 órán belül nem teszi meg a szükséges intézkedéseket.
31. A felügyelő mérnök feladatai
110. § (1) Az építtető, a közút tulajdonosa, a közút tulajdonosi joggyakorlója, a közút vagyonkezelője, a közút kezelője és a közúti beruházáshoz szükséges forrást biztosító szervezet az érdekei képviseletére vagy az útépítési munka ellenőrzése érdekében felügyelő mérnököt vonhat be.
(2) A felügyelő mérnök az útépítési munkaterületen
a) a közúti beruházással kapcsolatosan tájékozódhat,
b) az építtetőtől, a lebonyolító mérnöktől, az építési műszaki ellenőrtől és a vállalkozó kivitelezőtől tájékoztatást kérhet, és
c) eseti ellenőrzéseket végezhet vagy végeztethet.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
111. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
112. § E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni az olyan közúti beruházás esetében,
a) amelynek az e rendelet hatálybalépésekor olyan közbeszerzési eljárása van folyamatban, amely az építési engedély megszerzéséhez szükséges tervek elkészítésére irányul,
b) amely az e rendelet hatálybalépésekor építési vagy létesítési engedéllyel rendelkezik, vagy
c) amelynek kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárása e rendelet hatálybalépésekor folyamatban van vagy lezajlott.
113. § Hatályát veszti
a) az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet 1/B. §-a,
b) az országos közutak építésével kapcsolatos minőségi követelmények megvalósulásának ellenőrzéséről szóló 29/2010. (IV. 7.) KHEM rendelet.
Lázár János s. k.,
építési és közlekedési miniszter
1. melléklet a 12/2025. (V. 8.) ÉKM rendelethez
1. Helyszíni laborvizsgálatok
1.1. Közvetlen eljárás, az eredmény a helyszínen megadható
1.1.1. Eredményközlés: a vizsgálat elvégzésekor
1.1.2. Jegyzőkönyvkiadás: az eredményközlést követő 15 napon belül
1.2. Közvetett módszer, a vizsgálati eredmény kiértékeléséhez vizsgálólaboratóriumban elvégzett számítások szükségesek
1.2.1. Eredményközlés: a vizsgálat elvégzését követő 4 napon belül
1.2.2. Jegyzőkönyvkiadás: az eredményközlést követő 15 napon belül
2. Vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálatok
2.1. Építési alapanyagok, rétegek, szerkezetek vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálatai
2.1.1. Eredményközlés: a mintavételt követő 7 napon belül
2.1.2. Jegyzőkönyvkiadás: az eredményközlést követő 15 napon belül
2.2. Egyéb, vizsgálólaboratóriumban elvégzett laborvizsgálatok (ahol a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumban rögzített minta-előkészítési és -vizsgálati idő a 3 napot meghaladja)
2.2.1. Eredményközlés: a mintavételt követő, a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumban rögzített minta-előkészítési és -vizsgálati idő után 4 napon belül
2.2.2. Jegyzőkönyvkiadás: az eredményközlést követő 15 napon belül
2.3. Egyszerűsített minőségügyi ellenőrzés a 2.2. pontba tartozó laborvizsgálatok esetén, ha azok eredményközlési ideje a 15 napot meghaladja, és azt az építtető előírta
2.3.1. Eredményközlés: a mintavételt követő 15 napon belül
2.3.2. Jegyzőkönyvkiadás: az eredményközlést követő 15 napon belül
3. Geodéziai mérések
3.1. Eredményközlés: a geodéziai mérést követő 4 napon belül
3.2. Jegyzőkönyvkiadás: az eredményközlést követő 15 napon belül
2. melléklet a 12/2025. (V. 8.) ÉKM rendelethez
1. A technológiai utasítás (TU) tartalmazza
1.1. a tartalomjegyzéket,
1.2. a technológiai utasítás (TU) tárgyát, hatályát,
1.3. a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumokat,
1.4. a kivitelezési folyamat részletes leírását az előkészítéstől a befejezésig, amelyben ki kell térni
1.4.1. az építési alapanyagokra,
1.4.2. a személyzetre,
1.4.3. a munkagépekre,
1.4.4. a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumokra és a minőségi követelményekre,
1.4.5. a technológiai sorrendre és
1.4.6. a munkafolyamat utasításszerű leírására,
1.5. a munkavédelemre vonatkozó előírásokat,
1.6. a környezetvédelmi előírásokat,
1.7. a tűzvédelmi előírásokat, valamint
1.8. a baleset esetén értesítendő személy nevét és elérhetőségét.
3. melléklet a 12/2025. (V. 8.) ÉKM rendelethez
1. Az építési minősítési jellemzők felsorolása építményrészenként vagy építési alapanyagonként:
1.1. a jellemző megnevezése,
1.2. a mérési vagy vizsgálati módszer (a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok hivatkozásával),
1.3. a mérési vagy vizsgálati gyakoriság vagy darabszám,
1.4. az előírt érték,
1.5. az előírt határ,
1.6. a megfelelőségi határ,
1.7. az összes elvégzendő mérés vagy laborvizsgálat.
2. A jótállási minősítési jellemzők felsorolása építményrészenként vagy építési alapanyagonként:
2.1. a jellemző megnevezése,
2.2. a mérési vagy vizsgálati módszer,
2.3. a mérési vagy vizsgálati gyakoriság vagy darabszám,
2.4. az előírt érték,
2.5. az előírt határ.
3. Az adatgyűjtési jellemzők felsorolása építményrészenként vagy építési alapanyagonként:
3.1. a jellemző megnevezése,
3.2. a mérési vagy vizsgálati módszer,
3.3. a mérési vagy vizsgálati gyakoriság vagy darabszám.
4. Egyéb, a minősítéshez szükséges dokumentumok felsorolása, különösen az alábbiak:
4.1. típusvizsgálatok,
4.2. teljesítménynyilatkozatok,
4.3. technológiai utasítások (TU).
5. Az építés közbeni jellemzők felsorolása építményrészenként vagy építési alapanyagonként:
(Ajánlott, nem kötelező tartalmi elem.)
5.1. a jellemző megnevezése,
5.2. a mérési vagy vizsgálati módszer,
5.3. a mérési vagy vizsgálati gyakoriság vagy darabszám,
5.4. a tájékoztató határérték.
4. melléklet a 12/2025. (V. 8.) ÉKM rendelethez
1. Azonosító adatok:
1.1. az építtető és a vállalkozó kivitelező megnevezése, azonosító adatai,
1.2. a közúti beruházás megnevezése,
1.3. a kivitelezési időpont.
2. A vállalkozó kivitelező cégszerű nyilatkozata arról, hogy az elkészült munka minősége:
2.1. a kivitelezési szerződés követelményeinek a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok szerint előírt minőségben felel meg,
2.2. a kivitelezési szerződés követelményeinek a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok szerint megfelelő minőségben felel meg, vagy
2.3. a kivitelezési szerződés követelményeinek a vonatkozó útügyi műszaki szabályozási dokumentumok melyik előírása szerint nem felel meg.
3. Tartalmi elemek:
3.1. tartalomjegyzék,
3.2. mintavételi és minőségigazolási terv (MMT),
3.3. a mintavételi és minőségigazolási tervben (MMT) felsorolt
3.3.1. építési minősítési jellemzők dokumentumai: mérési és vizsgálati jegyzőkönyvek és kiértékeléseik,
3.3.2. adatgyűjtési jellemzők dokumentumai: mérési és vizsgálati jegyzőkönyvek és összesítéseik,
3.3.3. egyéb dokumentumok [anyagbemutatások, technológiai utasítások (TU), teljesítménynyilatkozatok stb.],
3.4. az építési minősítési jellemzők vonatkozásában az előírt értéktől való egyedi eltérések és átlageltérések,
3.5. az értékcsökkentési számítás összesítője (csak megfelelő minőségű teljesítés esetén), amelyben meg kell adni a létesítményre vonatkozó értékcsökkentések teljes összegét a kivitelezési szerződés adott létesítményére vonatkozó értékéhez viszonyítva, %-ban,
3.6. üzemeltetésre, fenntartásra, beépített termékek jótállási feltételeire vonatkozó egyéb dokumentumok (a kivitelezési szerződésben foglaltak szerint).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás