12/2025. (IV. 4.) NGM utasítás
12/2025. (IV. 4.) NGM utasítás
a Nemzetgazdasági Minisztérium integrált kockázatkezelési rendjéről
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében foglaltakra, valamint az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott eljárásrend szabályozása céljából – a következő utasítást adom ki:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás személyi hatálya a foglalkoztatási jogviszonyától függetlenül a Nemzetgazdasági Minisztériumban (a továbbiakban: NGM) foglalkoztatott munkatársakra (a továbbiakban: munkatárs) terjed ki.
(2) Az utasítás hatálya nem terjed ki a munkatársak azon magatartására, amellyel kapcsolatban más jogszabály szerint kijelölt szerv vagy személy jogosult és köteles eljárni.
2. § Az integrált kockázatkezelési rendszer jelen utasítás alapján történő bevezetésében és működtetésében – az integritás tanácsadó koordinációjával – az NGM valamennyi vezetője részt vesz.
2. Vonatkozó jogszabályok
3. § Az utasításban nem szabályozott kérdésekben az integrált kockázatkezelés során
a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben,
b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben,
c) a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben,
d) az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendeletben,
e) a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendeletben,
f) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendeletben,
g) az Államháztartási Belső Kontroll Standardok és Gyakorlati Útmutatóban
foglaltak szerint kell eljárni.
3. Értelmező rendelkezések
4. § Ezen utasítás alkalmazásában
1. eredendő kockázat: az NGM feladatkörével és működésével kapcsolatos olyan belső sajátosság, amely a környezeti hatások vagy az erőforrások elégtelensége miatt hibák előfordulásához vezethet, és amely önmagában a költségvetési szerv által nem befolyásolható;
2. feltáró kontroll: a már bekövetkezett hibákat, hiányosságokat tárja fel, rámutatva annak előfordulásának tényén kívül, a szervezetre gyakorolt hatására is;
3. folyamat: az NGM célkitűzéseinek megvalósítása érdekében megtervezett lépések, tevékenységek vagy cselekedetek sorozata, amely olyan módon lett kialakítva és szabályozva, hogy kiszámítható és elvárások szerinti eredményt produkáljon;
4. folyamatábra: egy adott folyamatot felépítő tevékenységek egymáshoz kapcsolódását bemutató, szimbólumok sorozatából álló ábra, amely – azáltal, hogy leírja, hogy a tevékenységeket milyen logikai sorrendben, lépésekben kell végrehajtani – segíti a folyamatok megértését és elemzését;
5. folyamatalapú ellenőrzési nyomvonal: az NGM működési folyamatainak leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket, kapcsolatokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatokat;
6. folyamatgazda: a közigazgatási államtitkár által kijelölt, az NGM adott folyamatának működtetéséért általános felelősséget viselő főosztályvezető, illetve vezető besorolású munkatárs (aki az adott folyamat kialakításáért, dokumentálásáért, leírásáért és fejlesztéséért felel);
7. folyamatleírás: egy adott folyamatra vonatkozó dokumentum, amely lehetővé teszi az NGM munkatársai számára a folyamatok átlátását;
8. folyamattérkép: az NGM által működtetett, azonosított folyamatokat és az azokhoz kapcsolódó szervezeti célokat táblázatos formában bemutató, leíró dokumentum;
9. helyrehozó kontroll: a már bekövetkezett, nemkívánatos esemény következményeit javítja ki, egyúttal biztosítékként szolgál az elszenvedett károk, veszteségek enyhítésére (pl. biztosítás kötése, pénzügyi vagy szerződéses garanciák kikötése stb.);
10. integrált kockázatkezelés: az NGM folyamataiban rejlő kockázatok azonosítására, értékelésére és kezelésére irányuló tevékenység, amelynek eredményeként meghatározásra kerülnek az NGM kockázatainak kezelését célzó intézkedések, sor kerül ezen intézkedések végrehajtására és a végrehajtás nyomon követésére;
11. integrált kockázati leltár: az NGM azonosított kockázatait és az azokra vonatkozó kockázati tényezőket tartalmazó dokumentum;
12. integrált kockázatkezelési ciklus: az integrált kockázatkezelési folyamat lépéseinek (kockázatok azonosítása, kiértékelése, válaszintézkedések kialakítása, a kockázatkezelési intézkedések végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése) ütemezett, éves ciklus keretében történő végrehajtása, amelynek eredménye szükséges az integritásfejlesztési ciklus megvalósításához is;
13. integritás: az NGM szabályszerű, a miniszter, és a Kormány által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működése;
14. integritási kockázat: az NGM célkitűzéseit, értékeit, elveit sértő vagy veszélyeztető visszaélés, szabálytalanság vagy egyéb esemény lehetősége;
15. írásban történő tájékoztatás: a szervezeti egység vezetője, folyamatgazdája vagy az integritás tanácsadó által papíralapú dokumentum esetében manuálisan aláírt, elektronikus dokumentum esetén elektronikus aláírással ellátott, keltezéssel és iktatószámmal rendelkező, papíralapú vagy elektronikus tájékoztatás;
16. kockázat: esemény, tevékenység, vagy tevékenység elmulasztása, amely a jövőben valamilyen valószínűséggel bekövetkező esemény, amely hatással lehet az NGM céljainak elérésére;
17. kockázatértékelés: az NGM által működtetett belső kontrollrendszerben, tevékenységekben, folyamatokban rejlő kockázatokat meghatározó objektív módszer;
18. kockázatértékelési mátrix: táblázat, amelynek sorai „valószínűség” (máskor „bekövetkezési esély”, „gyakoriság”), oszlopai pedig „hatás” (avagy „súlyosság”, „következmény”, „veszteség”) kategóriákat jelölnek;
19. kockázati tényező: a kockázat bekövetkezését kiváltó ok; a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és az általa okozott következmény mértékét meghatározó körülmény;
20. kockázati tűréshatár: a kockázati kitettségnek az a szintje, ami felett az NGM folyamatgazdái, illetve Kockázatkezelési Munkacsoportja (a továbbiakban: Munkacsoport) válaszintézkedést kíván tenni a felmerülő kockázatokra. A tűréshatár azt mutatja meg, hogy az adott kockázattal az NGM foglalkozik-e, vagy annak alacsony hatása, illetve kiküszöbölésének magas költsége miatt hajlandó elviselni azt;
21. kontroll: a folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalakba épített munkafázis, amelynek során értékelésre kerül a folyamatok működtetésének eredményeként előállításra kerülő kimenetek megfelelősége;
22. korrupciós kockázat: olyan integritási kockázat, amely korrupciós cselekmény bekövetkezésével járhat;
23. megelőző kontroll: a hibás lépések, nem előírásszerű teljesítések esetén megakadályozza a folyamat továbbvitelét, a nagyobb hibák bekövetkezésének megelőzése érdekében;
24. szervezeti integritást sértő esemény: szándékos vagy gondatlan esemény, tevékenység, mulasztás, amely az NGM-re vonatkozó valamely íratlan vagy írott szabályt (törvényt, rendeletet, belső szabályzatot stb.) sérti, amely az államháztartás működését, a költségvetést, a vagyongazdálkodást vagy a szabályszerű feladatellátást veszélyezteti, vagy amely – a jogszabályi keretek között – az NGM vezetése által meghatározott szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működésétől eltér.
A FOLYAMATKEZELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK
4. Az integritás tanácsadó
5. § A közigazgatási államtitkár – az integritásirányítási rendszer működtetésének koordinálására, az integritási és korrupciós kockázatok kezelésének támogatására – integritás tanácsadót jelöl ki.
6. § Az integritás tanácsadó – tanácsadói szerepkör keretében, koordinációs tevékenység ellátásával – segíti a közigazgatási államtitkár integritással és korrupciómegelőzéssel összefüggő feladatainak ellátását, továbbá az NGM integritásirányítási és integrált kockázatkezelési rendszerének a jelen utasítás szerinti működtetését.
7. § Az integritás tanácsadó – feladatkörében és az utasításban meghatározott eljárások végrehajtása tekintetében – közvetlenül a közigazgatási államtitkár irányítása alatt áll.
8. § Az integritás tanácsadó – feladatkörében és a jelen utasítás szerinti eljárások végrehajtása során – közvetlenül fordulhat, közvetlen megkereséssel élhet a közigazgatási államtitkár és az NGM politikai felsővezetői vagy szakmai felsővezetői felé. Az integritás tanácsadó jogosult mindazon iratok, dokumentumok önálló elkészítésére, kezelésére és az NGM bármely vezetője részére történő közvetlen megküldésére, amelyek integritás tanácsadói tevékenységének ellátásával kapcsolatosak.
9. § A belső kontrollrendszer vonatkozásában az integritás tanácsadó működik közre annak koordinációjában, hogy az NGM egyes vezetői, folyamatgazdái a kontrollkörnyezet kialakításával, az integrált kockázatkezelés megvalósításával, valamint az integrált kockázatkezelési rendszer működtetésével összefüggő kötelezettségeiknek szabályszerűen és szakszerűen tegyenek eleget.
10. § Az integrált kockázatkezelési rendszer működtetése során – az integritás tanácsadó koordinációjával – a folyamatgazdák, illetve politikai felsővezetők, politikai vezetők, szakmai felsővezetők és szakmai vezetők felmérik és megállapítják az NGM tevékenységében rejlő kockázatokat, valamint meghatározzák az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, és azok teljesítésének, nyomon követésének módját.
11. § Az integritás tanácsadó – feladatkörében és az utasításban meghatározott eljárások végrehajtása során – szükség szerinti gyakorisággal szakmai kapcsolatot tart integritással és korrupciómegelőzéssel foglalkozó, továbbá integritásirányítási és integrált kockázatkezelési rendszereket működtető más szervezetek és szervezeti egységek vezetőivel, munkatársaival.
12. § Az integritás tanácsadó együttműködik az NGM felügyelete, illetve irányítása alá tartozó, integritás tanácsadó alkalmazására kötelezett szervek integritás tanácsadóival.
13. § A jelen utasítás rendelkezéseiben az integritás tanácsadó tekintetében meghatározott koordinációs feladatokat az NGM-en belül legfeljebb 2 fő integritás tanácsadó látja el.
5. Az integrált kockázatkezelés és ennek folyamatában részt vevők feladatai
14. § Az NGM kockázatkezelési tevékenysége az alábbi munkafolyamatokat foglalja magában:
a) főfolyamatok, folyamatok és munkafolyamat-lépések azonosítása, aktualizálása – a folyamatgazdák által,
b) folyamatgazdák kijelölése – a közigazgatási államtitkár által,
c) folyamatleírások, folyamatábrák és folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalak elkészítése, aktualizálása – a folyamatgazdák által,
d) kockázatok és kockázati tényezők azonosítása, aktualizálása – a folyamatgazdák által,
e) a kockázatok értékelése – a folyamatgazdák által,
f) az azonosított kockázatok kezelését szolgáló intézkedések meghatározása, ezek kockázatkezelési intézkedési tervbe foglalása – a folyamatgazdák által,
g) az azonosított kockázatokra, illetve kockázati tényezőkre vonatkozó kockázati tűréshatároktól való eltérés szükségességének és az eltérés mértékének meghatározása – a Munkacsoport által,
h) a kiemelkedő kockázati értékkel rendelkező kockázatok, illetve kockázati tényezők tekintetében megfogalmazott kockázatkezelési intézkedések jóváhagyása – a Munkacsoport által,
i) jóváhagyott kockázatkezelési intézkedések végrehajtása – az érintett folyamatgazdák által,
j) a jóváhagyott kockázatkezelési intézkedések végrehajtásának nyomon követése, a folyamatgazdák ezzel végrehajtással összefüggő beszámoltatása – a Munkacsoport és az integritás tanácsadó által.
15. § Az integrált kockázatkezelés folyamatában részt vevők:
a) a közigazgatási államtitkár,
b) az NGM egyes szervezeti egységeinek vezetői, folyamatgazdái,
c) a folyamatleírások, a folyamatábrák, a folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalak, valamint az integrált kockázati leltárak elkészítésébe bevont munkatársak,
d) a Munkacsoport tagjai,
e) az NGM legfeljebb 2 fő integritás tanácsadója.
16. § A Munkacsoportot a közigazgatási államtitkár hozza létre az alábbi irányítási feladatok végrehajtása érdekében:
a) a folyamatgazdák által azonosított kockázatokra, illetve kockázati tényezőkre vonatkozó kockázati tűréshatároktól való eltérés szükségességének és az eltérés mértékének meghatározása,
b) a folyamatgazdák által azonosított kockázatok, illetve kockázati tényezők tekintetében kiemelés, súlyozás szükség szerinti meghatározása súlyszámok alkalmazásával,
c) a kiemelkedő kockázati értékkel rendelkező kockázatok, illetve kockázati tényezők tekintetében végrehajtandó, az egyes folyamatgazdák által javasolt kockázatkezelési intézkedések jóváhagyása.
17. § A Munkacsoport állandó tagjai:
a) a közigazgatási államtitkár vagy – akadályoztatása esetén – a közigazgatási államtitkár által erre a feladatra írásban megbízott 1 fő munkatárs (mint a Munkacsoport elnöke),
b) a Miniszteri Kabinetet képviselő, a miniszteri kabinetfőnök közvetlen irányítása alá tartozó, általa kijelölt 1 fő munkatárs,
c) a Parlamenti Államtitkári Kabinetet képviselő, a parlamenti államtitkári kabinetfőnök közvetlen irányítása alá tartozó, általa kijelölt 1 fő munkatárs,
d) az egyes államtitkári titkárságokat képviselő, az államtitkári kabinetfőnökök, illetve az államtitkári titkárságvezetők közvetlen irányítása alá tartozó, általuk kijelölt 1-1 fő munkatárs,
e) a jogi ügyek ellátásáért felelős főosztály főosztályvezetője vagy – akadályoztatása esetén – az általa kijelölt, e főosztályt képviselő 1 fő munkatárs,
f) a személyügyi feladatainak ellátásáért felelős főosztály főosztályvezetője vagy – akadályoztatása esetén – az általa kijelölt, e főosztályt képviselő 1 fő munkatárs,
g) a gazdálkodási ügyek ellátásáért felelős főosztály főosztályvezetője vagy – akadályoztatása esetén – az általa kijelölt, e főosztályt képviselő 1 fő munkatárs,
h) az államháztartási szabályozásért felelős főosztály főosztályvezetője vagy – akadályoztatása esetén – az általa kijelölt, e főosztályt képviselő 1 fő munkatárs,
i) az NGM 2 fő integritás tanácsadója.
18. § A Munkacsoport ülését – az integritás tanácsadó szükség szerinti közreműködésével – a Munkacsoport elnöke hívja össze. A Munkacsoport ülése elektronikus formában is összehívható, valamint az ülésen – valamennyi napirendi pont tekintetében – a Munkacsoport tagjai írásban, elektronikusan (kör-e-mail formában) is szavazhatnak, különösen a kockázati tűréshatár szintjével vagy a kockázatkezelési intézkedések meghatározásával összefüggő döntésekről. Elektronikus szavazás, illetve döntéshozatal esetén biztosítani szükséges, hogy a döntési folyamat átláthatóan és dokumentáltan kerüljön végrehajtásra.
19. § Államtitkárságonként, valamint helyettes államtitkárságonként a szervezeti egység vezetője köteles legalább 1 fő munkatársat kijelölni az NGM integrált kockázatkezelési rendszerének jelen utasításban részletezett feladatai végrehajtásának koordinációjára. A kijelölt munkatársak a szervezeti egységek vezetőinek folyamatgazdai felelősségét nem veszik át. Az integrált kockázatkezelési rendszer feladatainak végrehajtása a szervezeti egységek vezetőinek átruházhatatlan felelőssége.
20. § A belső ellenőrzés által – az éves ellenőrzési tervezés keretében – elvégzett kockázatelemzés nem azonos, nem része és nem is helyettesíti az NGM jelen utasításban szabályozott kockázatkezelési eljárását. A belső ellenőrzés ugyanakkor támaszkodhat az NGM integrált kockázatkezelési rendszerében azonosított kockázatokra a saját ellenőrzési terve összeállításához.
6. A folyamatok azonosítása
21. § Az NGM – célkitűzéseinek megvalósítása érdekében – főfolyamatokat, folyamatokat és munkafolyamat-lépéseket működtet, amelyeket azonosítani és szabályozni kell, továbbá – szükség szerint – el kell végezni ezek módosítását és lehetőség szerinti egyszerűsítését.
22. § A folyamatok azonosítása során valamennyi folyamatot számba kell venni, valamint azonosítani kell azokat a folyamatokat, melyek a szervezeti egység feladatellátása szempontjából meghatározóak. Az NGM-en belül a folyamatok azonosítása az alábbi szervezeti egységek közreműködésével történik:
a) miniszteri kabinet,
b) államtitkári kabinet,
c) államtitkári titkárság,
d) helyettes államtitkári titkárság,
e) főosztály.
23. § A 22. §-ban meghatározott szervezeti egység vezetője azonosítja a szervezeti egységének saját folyamatait és azokat a folyamatokat is, amelyekben az adott szervezeti egység részlegesen érintett.
24. § A szervezeti egységek az általuk működtetett főfolyamatok, folyamatok és munkafolyamat-lépések azonosításakor az NGM stratégiai dokumentumaiban, az NGM mindenkori Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SzMSz), valamint az egyes szervezeti egységek ügyrendjeiben meghatározott feladatokat veszik alapul, ugyanakkor azonosítják mindazokat az egyéb tevékenységi köröket is, amelyeket az adott szervezeti egység a mindennapi gyakorlatban az SzMSz-ben vagy az érintett szervezeti egység ügyrendjében leírtakon felül ellát.
25. § A folyamatgazdák javaslatot tesznek a közösen működtetett folyamatokhoz tartozó folyamatgazdák személyére.
7. A folyamatleírások és folyamatábrák elkészítése
26. § A 22. §-ban meghatározott szervezeti egység vezetője valamennyi általa azonosított folyamatra vonatkozóan elkészíti az 1. melléklet szerinti folyamatleírást, amelynek elkészítésébe bevonja az adott folyamat működtetésében érintett más szervezeti egységek vezetőit, munkatársait és – szükség szerint – az integritás tanácsadót.
27. § A főfolyamatok, folyamatok és munkafolyamat-lépések leírása során azonosítani kell a folyamatokban részt vevő valamennyi szervezeti egységet, valamint a folyamatok működtetéséért felelős folyamatgazdákat.
28. § A folyamatleírás mellékletét képezi a folyamatábra, amely az egyes főfolyamatokon belüli folyamatokat és munkafolyamat-lépéseket, valamint azok egymáshoz kapcsolódását mutatja be. A folyamatleírások tartalmával összhangban álló folyamatábrák elkészítése során a 22. §-ban meghatározott szervezeti egységek vezetői a 2. mellékletben foglalt folyamatábrán foglaltak szerint meghatározzák az adott folyamat bemeneteit és kimeneteit, és meghatározzák, hogy milyen lépésekben történik a folyamat kimeneteinek az előállítása.
29. § A 2. melléklet szerinti folyamatábra elkészítéséhez bármilyen informatikai segédprogram, grafikai felület alkalmazható, ugyanakkor a feladat egyszerűbb végrehajtása és a szervezeti szinten egységes megoldások születése érdekében különösen
a) a Draw (www.draw.io),
b) a Microsoft Visio,
c) a Microsoft Excel,
d) a Microsoft Word,
e) a Microsoft Power Point, valamint
f) a Microsoft Paint
alkalmazások használata javasolt.
30. § A szervezeti egység vezetője az általa elkészített folyamatleírást felterjeszti jóváhagyásra a folyamat működtetése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező politikai felsővezető, szakmai felsővezető vagy kabinetfőnök részére. A miniszter közvetlen irányításával működő szervezeti egységek folyamatleírását a miniszter kabinetfőnöke, a parlamenti államtitkár közvetlen irányításával működő szervezeti egységek folyamatleírását a parlamenti államtitkár kabinetfőnöke, a közigazgatási államtitkár közvetlen irányításával működő szervezeti egységek folyamatleírásait pedig a közigazgatási államtitkár titkárságvezetője részére kell felterjeszteni jóváhagyásra.
31. § A feladat- és hatáskörrel rendelkező politikai felsővezető, szakmai felsővezető vagy kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: jóváhagyó felsővezető) jóváhagyja a felterjesztett folyamatleírást, vagy átdolgozásra visszaküldi azt a felterjesztő szervezeti egység vezetője részére. A folyamatleírásoknak a jóváhagyó felsővezetők általi jóváhagyása elektronikus aláírással és időbélyegzéssel is történhet, amennyiben az érintett jóváhagyó felsővezetők rendelkeznek ezek alkalmazásához szükséges technikai feltételekkel és biztonsági jogosultságokkal.
32. § Ha a jóváhagyó felsővezetőnek – az irányítása alá tartozó szervezeti egység folyamatleírásainak a jóváhagyása során – egyszerre több mint tíz folyamatleírást szükséges aláírnia, akkor a jóváhagyó felsővezető dönthet úgy, hogy a folyamatleírások aláírása a 3. melléklet szerinti címborító kitöltésével és aláírásával történjen meg. Ebben az esetben a jóváhagyó felsővezető címborítón szereplő aláírása az ott felsorolt összes folyamatra vonatkozó folyamatleírásra együttesen érvényes.
33. § A jóváhagyott folyamatleírást a szervezeti egység vezetője továbbítja az integritás tanácsadó részére, aki – az NGM intranetoldalán történő közzététel céljából – megküldi azt az NGM intranetoldalának szerkesztését végző szervezeti egység részére.
8. A folyamatgazdák és feladataik
34. § Az NGM folyamatgazdái azok a vezető beosztású személyek (a mindenkori kabinetfőnökök, az egyes államtitkárságokon és helyettes államtitkárságokon dolgozó titkárságvezetők, valamint a főosztályvezetők), akik felelősek az egyes főfolyamatok, folyamatok, munkafolyamat-lépések működtetéséért és dokumentálásáért.
35. § A 34. §-ban meghatározott vezető beosztású munkatársak vezetése alatt álló szervezeti egységek által ellátott, az érintett szervezeti egységek ügyrendjében részletezett feladatokból levezethető folyamatok tekintetében folyamatgazdaként járnak el.
36. § A folyamatgazdák személyét a közigazgatási államtitkár jelöli ki a 49. §-ban meghatározott módon.
9. A folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalak elkészítése
37. § A folyamatleírások és a folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalak a szervezet folyamatszemléletű működését erősítik, annak érdekében, hogy az egyes szervezeti egységek által végzett tevékenységek szervezeti szintű, koherens folyamatokká álljanak össze.
38. § A folyamatgazda a feladat- és hatáskörébe tartozó folyamatok tekintetében, a kapcsolódó folyamatleírás tartalmával összhangban elkészíti az egyes folyamatokra vonatkozó, 4. melléklet szerinti folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalat. A folyamatalapú ellenőrzési nyomvonal az adott főfolyamatra, folyamatra és munkafolyamat-lépésre vonatkozó, az NGM SzMSz-e és az érintett szervezeti egység ügyrendje szerinti tevékenységeket, azok jogi alapját, felelősét, ellenőrzését és nyomon követését foglalja magában. A folyamatgazda a folyamatalapú ellenőrzési nyomvonal elkészítésébe bevonja az adott folyamat működtetésében érintett más szervezeti egységek vezetőit, folyamatgazdáit, állandó kapcsolattartó munkatársait és – szükség szerint – az integritás tanácsadót.
39. § A folyamatgazda a folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalat felterjeszti jóváhagyásra a folyamat működtetése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető részére. A miniszter közvetlen irányításával működő szervezeti egységek folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalait a miniszter kabinetfőnöke, a parlamenti államtitkár közvetlen irányításával működő szervezeti egységek folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalait a parlamenti államtitkár kabinetfőnöke, a közigazgatási államtitkár közvetlen irányításával működő szervezeti egységek folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalait pedig a közigazgatási államtitkár titkárságvezetője részére kell felterjeszteni jóváhagyásra.
40. § A jóváhagyó felsővezető jóváhagyja a folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalakat, vagy átdolgozásra visszaküldi azokat a felterjesztő folyamatgazda részére. A folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalaknak a jóváhagyó felsővezetők általi jóváhagyása elektronikus aláírással és időbélyegzéssel is történhet, amennyiben az érintett jóváhagyó felsővezetők rendelkeznek ezek alkalmazásához szükséges technikai feltételekkel és biztonsági jogosultságokkal.
41. § Ha a jóváhagyó felsővezetőnek – az irányítása alá tartozó szervezeti egység folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalainak a jóváhagyása során – egyszerre több mint tíz folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalat szükséges aláírnia, akkor a jóváhagyó felsővezető dönthet úgy, hogy a folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalak aláírása a 3. melléklet szerinti címborító kitöltésével és aláírásával történjen meg. Ebben az esetben a jóváhagyó felsővezető címborítón szereplő aláírása az ott felsorolt összes folyamatra vonatkozó folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalra együttesen érvényes.
42. § A jóváhagyott folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalat a folyamatgazda továbbítja az integritás tanácsadó részére, aki – az NGM intranetoldalán történő közzététel céljából – megküldi azt az NGM intranetoldalának szerkesztését végző szervezeti egység részére.
10. A szervezeti szintű folyamattérkép elkészítése
43. § Az integritás tanácsadó – a részére megküldött folyamatleírásokban foglalt folyamatok felhasználásával, szintetizálásával – összeállítja a 6. melléklet szerinti szervezeti szintű folyamattérképet, amelyet felterjeszt a közigazgatási államtitkár részére, aki a felterjesztett javaslat alapján jóváhagyja a folyamattérképet és az abban foglalt folyamatgazdák személyét, vagy a dokumentumot átdolgozásra visszaküldi az integritás tanácsadó részére. Az integritás tanácsadó a dokumentum átdolgozásába – szükség szerint – bevonja az átdolgozás tekintetében érintett szervezeti egységek vezetőit vagy az érintett folyamatok folyamatgazdáit.
44. § A jóváhagyott 6. melléklet szerinti folyamattérképet az integritás tanácsadó – az NGM intranetoldalán történő közzététel céljából – megküldi az NGM intranetoldalának szerkesztését végző szervezeti egység részére.
11. A folyamatok változásához vagy új folyamat megjelenéséhez kapcsolódó feladatok
45. § Ha az SzMSz módosul, vagy új SzMSz lép hatályba, az NGM szervezeti egységeinek vezetői, folyamatgazdái gondoskodnak az általuk működtetett folyamatok felülvizsgálatáról. Ha a folyamatok felülvizsgálata alapján bebizonyosodik, hogy az egyes folyamatokhoz kapcsolódó folyamatleírások és folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalak módosítása szükséges, akkor az érintett folyamatgazdák elkészítik és – az új SzMSz vagy az SzMSz módosítása hatálybalépését követő 45 napon belül – a jóváhagyó felsővezető aláírásával ellátva az integritás tanácsadónak megküldik az aktualizált dokumentumokat.
46. § Ha az SzMSz módosítása az NGM valamely szervezeti egysége tekintetében új folyamat működtetését teszi szükségessé, akkor az új folyamat tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője az új folyamatra vonatkozóan elkészíti az 1. melléklet szerinti folyamatleírást, a 2. melléklet szerinti folyamatábrát és a 4. melléklet szerinti folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalat.
47. § A több szervezeti egység együttes szakmai közreműködésével működtetett folyamat esetében az új folyamat tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője vagy az érintett folyamatgazda bevonja az új folyamathoz tartozó folyamatleírás és ellenőrzési nyomvonal elkészítésébe az adott folyamat működtetésében érintett más szervezeti egység vezetőjét, folyamatgazdáját vagy állandó kapcsolattartó munkatársát és – szükség szerint – az integritás tanácsadót.
48. § Az új vagy módosított folyamatleírást és folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalat az érintett folyamatgazda felterjeszti a jóváhagyó felsővezető részére, aki jóváhagyja a dokumentumot, vagy átdolgozásra visszaküldi azt a felterjesztő folyamatgazda részére. A jóváhagyott új vagy módosított folyamatleírást és folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalat az érintett folyamatgazda megküldi az integritás tanácsadó részére.
49. § Az érintett szervezeti egységek vezetői vagy folyamatgazdái által készített új vagy módosított folyamatleírások és folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalak tartalmának megfelelően az integritás tanácsadó – szükség szerint – kiegészíti vagy módosítja a folyamattérképet, amelyet felterjeszt a közigazgatási államtitkár részére. A közigazgatási államtitkár a folyamattérkép jóváhagyásával kijelöli a folyamathoz rendelt folyamatgazdát, vagy – az integritás tanácsadó útján – átdolgozásra visszaküldi a javaslatot az érintett szervezeti egység vezetője vagy folyamatgazdája részére.
50. § A jóváhagyó felsővezető által aláírt új vagy módosított folyamatleírást és folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalat – az NGM intranetoldalán történő közzététel céljából – az integritás tanácsadó megküldi az NGM intranetoldalának szerkesztését végző szervezeti egység részére.
12. A folyamatok, folyamatdokumentumok éves felülvizsgálata
51. § A folyamatgazdák minden év március 31. napjáig – a feladat- és hatáskörükbe tartozó folyamatok tekintetében – felülvizsgálják az általuk működtetett folyamatokat, amely során – szükség szerint – módosítják a folyamatokra vonatkozó folyamatleírásokat és folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalakat.
52. § Ha az SzMSz vagy a folyamatok változása miatt az érintett szervezeti egység a folyamatok felülvizsgálatát és a folyamatleírások, folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalak szükség szerinti módosítását már végrehajtotta, akkor az érintett szervezeti egységnek nem kell ismételten elvégeznie a 45. § szerinti felülvizsgálatot.
53. § A folyamatleírás aktualizálása során a folyamatgazda korrigálja és – ha szükséges – egyszerűsíti, racionalizálja az érintett folyamat dokumentálását oly módon, hogy a folyamat szabályossága, szakmaisága vagy gyakorlati megvalósíthatósága ne sérüljön.
54. § A folyamatgazdák az aktualizált folyamatleírásokat a 30. §-ban, a folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalakat a 39. §-ban ismertetett eljárás szerint terjesztik fel, amelyet követően a jóváhagyó felsővezető jóváhagyja a módosított folyamatleírást és folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalat, vagy átdolgozásra visszaküldi a dokumentumokat a felterjesztő folyamatgazda részére. E dokumentumoknak a jóváhagyó felsővezetők általi jóváhagyása elektronikus aláírással és időbélyegzéssel is történhet, amennyiben az érintett jóváhagyó felsővezetők rendelkeznek az ezek alkalmazásához szükséges technikai feltételekkel és biztonsági jogosultságokkal.
55. § Az aktualizált, jóváhagyással ellátott folyamatleírást és folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalat a folyamatgazda legkésőbb minden év június 30. napjáig továbbítja az integritás tanácsadó részére, aki megküldi azt – az NGM intranetoldalán történő közzététel céljából – az NGM intranetoldalának szerkesztését végző szervezeti egység részére.
56. § A folyamatgazdák jelzése vagy az átdolgozott folyamatleírások tartalma alapján az integritás tanácsadó – szükség szerint – aktualizálja a folyamattérképet. Ha a folyamattérkép módosításra kerül, az aktualizált dokumentumot az integritás tanácsadó felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére, aki jóváhagyja a módosított, aktualizált folyamattérképet, vagy átdolgozásra visszaküldi a dokumentumot az integritás tanácsadó részére. Az aktualizált folyamattérkép tartalmára vonatkozó javaslat átdolgozásába az integritás tanácsadó – szükség szerint – bevonja az érintett szervezeti egységek vezetőit, folyamatgazdáit vagy állandó kapcsolattartó munkatársait.
57. § Ha a folyamatok felülvizsgálata során a folyamat működtetése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője vagy folyamatgazdája megállapítja, hogy az általa működtetett folyamatok nem szorulnak módosításra, így a folyamatok vonatkozásában korábban elkészített folyamatleírások és folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalak továbbra is megfelelőek, akkor ennek tényéről az érintett szervezeti egység vezetője vagy folyamatgazdája írásban nyilatkozik, az 5. melléklet szerinti feljegyzésben foglalt nyilatkozat integritás tanácsadó részére történő megküldésével.
58. § Ha a folyamatok felülvizsgálata során a folyamat működtetése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője vagy az érintett folyamatgazdája megállapítja, hogy egy folyamat módosítása egyúttal az adott folyamat működtetését szabályozó utasítás módosítását igényli, akkor az érintett szervezeti egység vezetője vagy folyamatgazdája előkészíti a módosított utasítás tervezetét, amelynek egyeztetése, felterjesztése, vezetői jóváhagyása és közzététele a továbbiakban az NGM vonatkozó utasításai alapján történik.
59. § Ha az utasításban foglaltak végrehajtása során kétség merül fel, hogy egy folyamat működtetésében mely szervezeti egység vagy folyamatgazda érintett, vagy hogy az adott folyamattal kapcsolatosan – az utasítás rendelkezései szerint – előkészítésre kerülő dokumentumok jóváhagyására mely felsővezető jogosult, az érintett írásban tájékoztatást kérhet az integritás tanácsadótól, aki – a vonatkozó megkeresés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, az SzMSz-ben és a jelen utasításban foglalt rendelkezések figyelembevételével – írásban ad szakmai állásfoglalást.
60. § Az egyes szervezeti egységek által elkészített, illetve aktualizált folyamatleírásokat, folyamatábrákat és folyamatalapú ellenőrzési nyomvonalakat a szervezeti egységek vezetői tartják nyilván úgy, hogy a belső, illetve a külső ellenőrzési szervek számára a folyamatdokumentumok – a szükséges betekintés biztosítása céljából – rendelkezésre álljanak.
AZ INTEGRÁLT KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK
13. Az integrált kockázatkezelési eljárások működtetése
61. § Az NGM – belső kontrollrendszere működtetésének keretein belül – integrált kockázatkezelési eljárásokat alkalmaz annak érdekében, hogy a működésével szükségszerűen együtt járó kockázati eseményeket el tudja kerülni, vagy a mégis bekövetkező kockázati eseményekre felkészülten, célzottan, kevesebb járulékos hatással tudjon reagálni.
62. § Az integrált kockázatkezelési rendszer működtetésében – az integritás tanácsadó koordinálása mellett – az NGM valamennyi szervezeti egységének vezetője, folyamatgazdája tevékenyen közreműködik.
63. § Az integrált kockázatkezelési rendszer működtetésével összefüggő feladatok jelen utasítás szerinti ellátása, különösen az NGM által működtetett folyamatokban jelen lévő kockázatok azonosítása, értékelése és kezelése érdekében a folyamatgazda bevonja az érintett folyamatok tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek vezetőit, folyamatgazdáit, állandó kapcsolattartó munkatársait és – szükség szerint – az integritás tanácsadót.
14. A kockázatok és kockázati tényezők azonosítása
64. § A folyamatleírások, a folyamatábrák, illetve az ellenőrzési nyomvonalak elkészítésének célja a szervezet működésének támogatása, hatékonyságának növelése, a működési folyamatokban rejlő esetleges hiányosságok feltárása, ezáltal a szervezet kockázatkezelésének megalapozása.
65. § A kockázatkezelés során a folyamatgazda azonosítja a saját folyamatai működtetésével összefüggésben észlelt helyi kockázatokat, a szervezeti szintű kockázatokat, valamint a más szervezeti egységgel közösen működtetett folyamatok kockázatait. Annak érdekében, hogy a kockázatok kezelésére hatékony intézkedéseket hozhassanak, a folyamatgazdák meghatározzák az egyes kockázatok kockázati tényezőit is.
66. § A kockázatokat, illetve kockázati tényezőket úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzák
a) a kockázati esemény kiváltó okát,
b) a kockázati esemény hatását, valamint
c) hogy mely szervezeti célra van hatással az esemény.
67. § Az azonosított kockázatokat és a rájuk vonatkozó kockázati tényezőket a folyamatgazdák a 7. melléklet szerinti integrált kockázati leltárban foglalják össze, amelyben feltüntetik
a) azon kockázatok körét is, amelyek közvetlenül, egyértelműen és súlyosan befolyásolják az NGM integritását, vagy amelyek korrupciós cselekmény megvalósulásához vezethetnek,
b) az egyes kockázatok tekintetében alkalmazott folyamatba épített kontrollokat.
68. § Az NGM több szervezeti egységét is érintő általános, szervezeti szintű folyamatok esetén az adott folyamat működtetése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező folyamatgazda az érintett folyamatban jelen lévő kockázatok azonosításába – szükség szerint – bevonja azon szervezeti egységek vezetőit, folyamatgazdáit és állandó kapcsolattartó munkatársait, akik az adott folyamat megvalósításában közreműködnek, vagy a folyamaton belüli munkafolyamat-lépés működtetését végzik, továbbá – szükség szerint – az integritás tanácsadót.
69. § Ha az NGM tekintetében ellenőrzést végző szervezet vagy szervezeti egység jelzi a kockázatot az integritás tanácsadó részére, akkor a kockázatról az integritás tanácsadó írásban tájékoztatja a feladat- és hatáskörrel rendelkező folyamatgazdát, aki a jelzett kockázatot 30 napon belül feltünteti a 7. melléklet szerinti integrált kockázati leltárban, amelyben a folyamatgazda egyúttal javaslatot tesz az adott kockázatra vonatkozó kockázatkezelési stratégiára és kockázatkezelési intézkedésre is.
15. Kockázatértékelési Kritérium Mátrix
70. § Az NGM által működtetett folyamatokban rejlő kockázatokat értékelni kell az alábbi két kritérium alapján:
a) a bekövetkezési valószínűség és
b) a szervezet céljaira gyakorolt hatás (az NGM céljaira az elszalasztott vagy kihasználatlan lehetőségek is negatív hatást gyakorolhatnak).
71. § Az egyes kockázatokra vonatkozó kockázati tényezők értékelését a folyamatgazdák – az általuk működtetett folyamatok tekintetében – az alábbi szempontok figyelembevételével végzik el:
a) a kockázati tényező közvetlen kapcsolatban álljon az adott értékelendő kockázattal,
b) a kockázati tényező alkalmas legyen az NGM célkitűzéseitől, értékeitől, elveitől való eltérést okozó hiba, hiányosság vagy szabálytalanság feltárására,
c) ha egy fennálló hiányosság közrejátszik a kockázat bekövetkezésében, akkor ez a hiányosság a kockázat kockázati tényezője,
d) az azonosított kockázati tényező által okozott kockázati esemény bekövetkezési valószínűségét a folyamatgazdának meg kell határoznia,
e) a kockázati esemény bekövetkezése esetén várható hatást a folyamatgazdának meg kell határoznia.
72. § A folyamatgazda javaslatot tesz az általa működtetett folyamatokon belül azonosított kockázatok, illetve kockázati tényezők kezelését célzó stratégiára és intézkedésekre (azon kockázatok esetében, amelyeket a saját szintjén képes kezelni).
73. § A kockázati tűréshatár, valamint az egyes kockázatkezelési intézkedések meghatározása tekintetében a Munkacsoport feladatait az utasítás 16. §-a foglalja össze. A Munkacsoport szükség esetén dönthet arról, hogy az egyes kockázatok között – jelentőségük szerint – súlyozással tesz különbséget.
16. Az azonosított kockázatok elemzése, értékelése
74. § A kockázatok értékelésének célja a kockázatok mérése és sorba rendezése annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezésének valószínűsége, és a bekövetkezés esetén milyen mértékű az okozott hatás. A kockázatok felmérése során kiemelten kell kezelni azokat a kockázatokat, amelyek közvetlenül befolyásolják a szervezeti integritást, és amelyek korrupciós cselekmény megvalósulásához vezethetnek.
75. § A kockázatoknak a 7. melléklet szerinti integrált kockázati leltárba történő felvezetését követően a folyamatgazda elvégzi az azonosított kockázatok elemzését, a kockázatok valószínűségének és hatásának értékelésével. Ezek becsült értékeit a folyamatgazda az integrált kockázati leltárban tünteti fel, oly módon, hogy a 7. melléklet szerinti táblázat megfelelő oszlopába felvezetik az egyes kockázatok valószínűségére (a továbbiakban: KV) vonatkozó becsült értéket és a kockázatok hatására (a továbbiakban: KH) jellemző becsült értéket.
76. § Mind a KV, mind a KH becsült értékét négyfokozatú skálán, a 8. melléklet szerinti Kockázatértékelési Kritérium Mátrix táblázatban foglalt értékelési szempontok segítségével, figyelembevételével értékelik a folyamatgazdák.
77. § A folyamatgazdák a KV és KH értékek szorzataiból kiszámítják az általuk azonosított kockázatok kockázati értékét (a továbbiakban: KÉ), amely alapján az alábbi táblázatban foglaltak szerint meghatározzák az egyes azonosított kockázatok kockázati szintjét (a továbbiakban: KSZ), és az alapján javaslatot tesznek a kockázatkezelési stratégiára és a kockázatkezelési intézkedésekre.
|
KÉ (=KV*KH) |
Kockázati szint (KSZ) |
Kockázatkezelési stratégia |
Kockázatkezelési intézkedés |
|
1 és 8 érték között |
Elviselhető szintű kockázat |
Kockázat viselése |
A folyamatgazda a folyamat kockázatának felügyelet alatt tartását és az adott kockázat tekintetében már alkalmazott kontrollok megfelelőségének figyelemmel kísérését javasolja |
|
9 és 16 érték között |
Kezelendő szintű kockázat |
Kockázat csökkentése vagy Kockázat megosztása vagy Kockázatos folyamat befejezése vagy Kockázat viselése |
A folyamatgazda kockázatkezelési intézkedések meghatározására, alkalmazására tesz javaslatot |
78. § A megfelelő KSZ-t a folyamatgazda felvezeti a 7. melléklet szerinti táblázat KSZ oszlopába. Egy adott folyamat kapcsán azonosított összes kockázat kockázati értékének átlaga (KÉ1+KÉ2+…+KÉn)/n (ahol az „n” az adott folyamat kapcsán azonosított kockázatok száma) adja ki az adott folyamat összesített kockázati értékét, amelyet a folyamatgazda felvezet a 7. melléklet szerinti táblázat megfelelő oszlopába.
79. § A kockázatok értékelését végző folyamatgazdák az értékelésbe szükség szerint bevonhatják a folyamat egészében közreműködő munkatársakat, adott esetben más szervezeti egységek munkatársait.
80. § Az NGM által elfogadható KÉ-t és a kockázati tűréshatárt a Munkacsoport szükség esetén felülvizsgálhatja és módosíthatja, a 8. melléklet szerinti Kockázatkezelési Kritérium Mátrix táblázatban foglaltak figyelembevételével.
17. Az értékelt kockázatok kezelése
81. § Elviselhető szintű (1 és 8 közötti KÉ értékű) kockázat esetén a folyamatgazda az érintett kockázat viselését javasolja. Ebben az esetben új kockázatkezelési intézkedés meghatározására és alkalmazására nem kerül sor, azonban a folyamatgazda a folyamat kockázatának felügyelet alatt tartását és az adott kockázat tekintetében már alkalmazott kontrollok megfelelőségének figyelemmel kísérését javasolja annak érdekében, hogy az adott kockázat a továbbiakban ne növekedjen.
82. § Kezelendő szintű (9 és 16 közötti KÉ értékű) kockázat esetén a folyamatgazda tesz javaslatot az adott kockázat, illetve kockázati tényező kezelését szolgáló kockázatkezelési stratégiára és kockázatkezelési intézkedésre. Az NGM 9. melléklet szerinti Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Terve a kezelendő szintű kockázatokat tartalmazza.
18. A megfelelő kockázatkezelési stratégiák kiválasztása
83. § Kezelendő szintű kockázat esetén a folyamatgazda – az adott kockázat típusától, jellegétől vagy az alkalmazható kockázatkezelés módjától függően – az adott kockázat kezelését leghatékonyabban és legcélszerűbben szolgáló kockázatkezelési stratégia megválasztására tesz javaslatot, az alábbiaknak megfelelően:
a) kockázat elkerülése: ha a kockázat belső szervezeti intézkedéssel vagy más módon nem csökkenthető elviselhető szintűre, és a kockázatos folyamat más szervezettel történő megosztása sem lehetséges, akkor a kockázatos folyamat befejezésre kerül (ez a kockázatkezelési stratégia csak az NGM nem alaptevékenységi körben működtetett folyamatai esetében alkalmazható);
b) kockázat megosztása: az adott kockázat bekövetkezésének valószínűsége vagy hatása nem változik, azonban a kockázat megosztásra kerül (a folyamat kiszervezésével vagy biztosítás kötésével) olyan szervezettel, amely felkészült a kockázat kezelésére, vagy rendelkezésére állnak az ahhoz szükséges feltételek, kapacitások (eszköz, infrastruktúra, szakértelem, humán vagy anyagi erőforrás);
c) kockázat csökkentése: olyan belső szervezeti intézkedésre kerül sor, amely a kockázatot – jogi, szabályozási, gazdálkodási, pénzügyi, személyügyi, szervezetfejlesztési, biztonsági, informatikai, iratkezelési vagy egyéb intézkedés megtételével – csökkenti, vagy az adott kockázat tekintetében már alkalmazott kontrollok módosítását, szigorítását célzó intézkedésre kerül sor;
d) kockázat viselése: ha az adott kockázat nem jelentős, vagy ha a kockázat csökkentése érdekében alkalmazott intézkedés jelentősen nagyobb anyagi vagy humán erőforrás mozgósítását teszi szükségessé, mint a kockázat esetleges bekövetkezése miatt várható kár mértéke, vagy ha a kockázatra nincs hatása az NGM-nek, akkor a kockázat viselésére kerül sor, a kockázat esetleges bekövetkezésével járó következmények vállalásával.
84. § Az egyes azonosított kockázatok kezelését szolgáló kockázatkezelési stratégiákra és – az egyes kockázatkezelési stratégiákhoz illeszkedő – kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó javaslatait a folyamatgazda a 7. melléklet szerinti táblázat megfelelő oszlopaiban tünteti fel. A 7. melléklet szerinti integrált kockázati leltárban feltüntetett kockázatok tekintetében a folyamatgazdák azonosítják az alkalmazott kontrollokat is, amelyek az alábbiak lehetnek:
a) megelőző,
b) feltáró,
c) helyrehozó.
85. § A folyamatgazda az általa azonosított kockázatokra vonatkozóan kitöltött integrált kockázati leltárt felterjeszti a jóváhagyó felsővezető részére, aki jóváhagyja a felterjesztett integrált kockázati leltárt, vagy átdolgozásra visszaküldi azt a felterjesztő folyamatgazda részére. Az integrált kockázati leltáraknak a jóváhagyó felsővezetők általi jóváhagyása elektronikus aláírással és időbélyegzéssel is történhet, amennyiben az érintett jóváhagyó felsővezetők rendelkeznek ezek alkalmazásához szükséges technikai feltételekkel és biztonsági jogosultságokkal.
86. § Ha a jóváhagyó felsővezetőnek – az irányítása alá tartozó szervezeti egység integrált kockázati leltárainak a jóváhagyása során – egyszerre több mint tíz integrált kockázati leltárt szükséges aláírnia, akkor a jóváhagyó felsővezető dönthet úgy, hogy az integrált kockázati leltárak aláírása a 3. melléklet szerinti címborító kitöltésével és aláírásával történjen. Ebben az esetben a jóváhagyó felsővezető címborítón szereplő aláírása az ott felsorolt összes folyamatra vonatkozó integrált kockázati leltárra együttesen érvényes.
87. § A jóváhagyott integrált kockázati leltárt a folyamatgazda papíralapú ügyirat útján és elektronikusan szerkeszthető dokumentum formájában megküldi az integritás tanácsadó részére. A folyamatgazdáktól beérkezett integrált kockázati leltárakba felvezetett kockázatok rendszerezését és a nagyon hasonló tartalmú kockázatok összevonását az integritás tanácsadó végzi el.
88. § Az NGM kockázatkezelési stratégiáját magában foglaló tervezetet – a Munkacsoport javaslata alapján – az integritás tanácsadó terjeszti fel döntésre a közigazgatási államtitkár részére.
89. § A folyamatleírások éves felülvizsgálatát követően a folyamatgazdáknak minden évben felül kell vizsgálniuk az előző évben azonosított kockázatokat és a kockázatkezelési intézkedéseket október 31. napjáig. A folyamatgazdáknak – a felülvizsgálat során azonosított – új kockázatok vonatkozásában is el kell végezniük a kockázatok értékelését, és javaslatot kell tenniük az alkalmazandó kockázatkezelési stratégiára és a szükséges intézkedésekre.
19. Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Terv
90. § A kockázatok kezelése céljából kialakított, szervezeti szintű kockázatkezelési stratégiákat és intézkedéseket az Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Terv foglalja össze. Az ebben szereplő intézkedések meghatározásakor figyelembe kell venni az NGM által működtetett folyamatok tekintetében már alkalmazott kontrollokat is.
91. § Az integritás tanácsadó összesíti a jóváhagyott integrált kockázati leltárakban javasolt kockázatkezelési intézkedéseket, amelyek felhasználásával – szükség szerint a folyamatgazdák bevonásával – elkészíti a 9. melléklet szerinti Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet, amely tartalmazza az intézkedés által kezelni kívánt kockázatra, kockázati tényezőre, az érintett folyamatra és szervezeti egységre, a szükséges intézkedésre, a határidőre, a beszámolás formájára, az intézkedésért felelős személyre, valamint a megvalósítás státuszára vonatkozó információkat.
92. § A 9. melléklet szerinti táblázat utolsó oszlopa az egyes kockázatkezelési intézkedések státuszának, végrehajtásának tárgyévet követő évben történő értékelését szolgálja, ezért ez az oszlop a táblázat elkészítése során még nem kerül kitöltésre.
93. § Az Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet az integritás tanácsadó felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére, aki a dokumentum október 31. napjáig történő jóváhagyásával dönt a folyamatgazdák által javasolt kockázatkezelési intézkedések végrehajtásáról.
94. § Ha a közigazgatási államtitkár nem ért egyet az Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervben összesített kockázatokkal vagy a kockázatok kapcsán javasolt kockázatkezelési intézkedésekkel, akkor átdolgozásra visszaküldi a dokumentumot az integritás tanácsadó részére. A közigazgatási államtitkár által jóváhagyott Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet az integritás tanácsadó megküldi – az NGM intranetoldalán történő közzététel céljából – az NGM intranetoldalának szerkesztését végző szervezeti egység részére.
20. Az integrált kockázatkezelési rendszer egyes elemeinek felülvizsgálata
95. § Az integrált kockázatkezelési rendszer egyes elemeinek felülvizsgálatát szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal el kell végezni. Ennek keretében a folyamatgazdák áttekintik, értékelik, és szükség esetén aktualizálják az integrált kockázatkezelési rendszer – feladat- és hatáskörükbe tartozó – elemeit, felülvizsgálják a 7. melléklet szerinti integrált kockázati leltárt, amelynek során megvizsgálják, hogy
a) az általuk korábban azonosított kockázatokhoz képest felmerült-e olyan újabb kockázat, amely korábban nem volt releváns, vagy nem volt valószínűsíthető,
b) az egyes kockázatok kezelésére alkalmazott kontrollok aktuálisak-e, és hatékonyan működnek-e az adott kockázat kezelésére,
c) az egyes kockázatok tekintetében alkalmazott kockázatkezelési intézkedések megfelelőek-e az adott kockázat kezelésére.
96. § A felülvizsgálat során a folyamatgazdák az esetlegesen azonosított új kockázatok vonatkozásában is elvégzik a kockázatok azonosítását és értékelését, továbbá – az általuk azonosított kockázatok figyelembevételével – a kockázatok kezelését célzó kontrollok felülvizsgálatát.
97. § Ha az integrált kockázatkezelési rendszer egyes elemeinek folyamatgazdák általi felülvizsgálata során bebizonyosodik, hogy a rendszer egyes dokumentumainak módosítása szükséges – különösen a kockázatok, az alkalmazott kontrollok, a kockázatkezelési stratégiák és a kockázatkezelési intézkedések tekintetében –, akkor a folyamatgazdák a tárgyév június 30. napjáig írásban tesznek javaslatot az integritás tanácsadó részére a rendszer módosuló elemeire. A folyamatgazdák írásos javaslatait az integritás tanácsadó összesíti, amely alapján – szükség szerint – módosítja az Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet.
98. § A módosított Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet az integritás tanácsadó felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére, aki jóváhagyja a módosított Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet, vagy átdolgozásra visszaküldi a dokumentumot az integritás tanácsadó részére. A módosított Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet az integritás tanácsadó megküldi – az NGM intranetoldalán történő közzététel céljából – az NGM intranetoldalának szerkesztését végző szervezeti egység részére.
99. § Az Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervben foglalt, folyamatgazdák által javasolt tárgyévi kockázatkezelési intézkedések végrehajtásának eredményéről az érintett folyamatgazdák tárgyév december 31. napjáig írásban számolnak be az integritás tanácsadó részére a 9. mellékletben foglalt táblázat utolsó oszlopának kitöltésével. Az integritás tanácsadó – a folyamatgazdák által megküldött írásos beszámolók alapján – a ténylegesen kockázatkezelési intézkedést igénylő kockázatok tekintetében szervezeti szintű összefoglalót készít az Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervben foglalt intézkedések végrehajtásának eredményéről, amelyet tájékoztatásul felterjeszt a közigazgatási államtitkár részére.
21. Integritási és korrupciós kockázatok
100. § A közigazgatási államtitkár által jóváhagyott integrált kockázati leltárban szereplő, a folyamatgazdák által a 67. § alapján integritási vagy korrupciós kockázatként azonosított kockázatok figyelembevételével az integritás tanácsadó minden évben elkészíti a 10. melléklet szerinti Integritási Intézkedési Tervet, amelyet felterjeszt a közigazgatási államtitkár részére, aki jóváhagyja a dokumentumot, vagy átdolgozásra visszaküldi azt az integritás tanácsadó részére.
101. § Az Integritási Intézkedési Tervben foglalt intézkedések megvalósításának eredményéről az integritás tanácsadó bármikor közvetlen tájékoztatást kérhet az adott intézkedés tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetőjétől vagy az érintett folyamatgazdától, akik öt munkanapon belül kötelesek írásban megadni a kért tájékoztatást.
102. § Az Integritási Intézkedési Tervben foglalt intézkedések végrehajtásának eredményéről az integritás tanácsadó a tárgyévet követő év február 5. napjáig elkészíti a 11. melléklet szerinti Integritásjelentést. Az Integritásjelentés mellékletét képező 12. melléklet szerinti Integritásmenedzsment Értékelő Lapban foglalt kérdések megválaszolásába az integritás tanácsadó – szükség szerint – bevonja az egyes kérdések tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek vezetőit.
103. § Az Integritásjelentést az integritás tanácsadó felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére, aki jóváhagyja a dokumentumot, vagy átdolgozásra visszaküldi azt az integritás tanácsadó részére. A közigazgatási államtitkár által jóváhagyott Integritásjelentést az integritás tanácsadó megküldi a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter számára, továbbá – az NGM intranetoldalán történő közzététel céljából – az NGM intranetoldalának szerkesztését végző szervezeti egység részére.
22. A vezetői nyilatkozatok elkészítésével, jóváhagyásával összefüggő eljárások
104. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben előírt, a költségvetési szerv belső kontrollrendszerét értékelő éves vezetői nyilatkozatot az NGM gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára készíti elő és terjeszti fel – az éves költségvetési beszámolóval együtt – jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére.
105. § A vezetői nyilatkozat tervezetének integritásirányítási rendszerrel és integrált kockázatkezeléssel összefüggő fejezeteit – a tervezet vezetői jóváhagyásra történő felterjesztését megelőzően – az NGM gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára minden esetben előzetesen megküldi az integritás tanácsadó részére szakmai véleményezés céljából.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
106. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
107. §1
1. melléklet a 12/2025. (IV. 4.) NGM utasításhoz
|
Szervezeti egység SzMSz szerinti kódja |
Szervezeti egység |
Folyamatgazda (ellátott feladat, álláshely azonosító szám, szervezeti egység) |
Főfolyamat |
Folyamat |
Munkafolyamat- |
Folyamat célja |
Folyamat |
Folyamat kapcsolódása más folyamatokhoz |
Folyamat kimeneteit előállítók |
A folyamat kimeneteinek felhasználói |
Folyamat működtetésében közreműködő szervezeti egységek, szervek |
Folyamat bemenetei (adat, dokumentum) |
Folyamat kimenetei |
Folyamatra |
Folyamatra vonatkozó belső szabályozó eszközök |
Folyamathoz kapcsolódó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Készítő folyamatgazda (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető aláírása:
P. H.
4. melléklet a 12/2025. (IV. 4.) NGM utasításhoz
FOLYAMATALAPÚ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL
|
Szervezeti egység SzMSz szerinti kódja |
Szervezeti egység megnevezése |
Folyamatgazda (ellátott feladat, álláshely azonosító szám, szervezeti egység) |
Főfolyamat megnevezése |
Folyamat megnevezése |
Munkafolyamat- |
Folyamat |
Végrehajtás |
Végrehajtó |
Ellenőrzést végző (ellátott feladat, álláshely azonosító szám, szervezeti egység) |
Jóváhagyó |
Folyamat kimenetei |
Alkalmazott kontrollok típusa („Megelőző”; „Feltáró” vagy „Helyrehozó”) |
Alkalmazott kontrollok leírása |
Folyamathoz kapcsolódó nyilvántartások, informatikai szakrendszerek |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Készítő folyamatgazda (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető aláírása:
P. H.
6. melléklet a 12/2025. (IV. 4.) NGM utasításhoz
|
Főfolyamatok |
Folyamatok |
Munkafolyamat-lépések |
Szervezeti egység SzMSz szerinti kódja |
Szervezeti egység |
Folyamatgazda (ellátott feladat, álláshely azonosító száma, szervezeti egység) |
Működtetésben közreműködő munkatársak (ellátott feladat, álláshely azonosító száma, szervezeti egység) |
Folyamathoz kapcsolódó szervezeti célkitűzés, érték, elv, norma |
Folyamat kapcsolódása más folyamatokhoz |
„X” jelölés = kulcsfolyamat (eredményessége jelentősen befolyásolja a szervezeti célkitűzés elérését) |
„X” jelölés = vezetési / irányítási folyamat (a szervezet célirányos, összehangolt tevékenységét segíti) |
„X” jelölés = támogató folyamat (a szervezet folyamatainak működtetését segíti) |
Kockázati érték |
Kockázatkezelési intézkedés (amely intézkedést a folyamatgazda a folyamat tekintetében az integrált kockázati leltárban javasolt) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Készítő folyamatgazda (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető aláírása:
P. H.
7. melléklet a 12/2025. (IV. 4.) NGM utasításhoz
|
Szervezeti egység SzMSz szerinti kódja |
Szervezeti egység |
Folyamatgazda (ellátott feladat, álláshely |
Főfolyamat |
Folyamat |
Munkafolyamat- |
Folyamat |
Folyamat |
Folyamat tekintetében azonosított kockázati tényezők |
Integritási / |
Alkalmazott |
Kockázat |
Kockázat |
Kockázati érték (KÉ= |
Kockázati szint |
Kockázatkezelési stratégia |
Kockázatkezelési intézkedés |
Intézkedés végrehajtásáért felelős személy (ellátott feladat, álláshely azonosító száma, szervezeti egység) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A folyamat összes kockázati értéke: az egyes azonosított kockázatok esetében feltüntetett KÉ értékek összege, mely érték megmutatja az adott folyamat kockázatosságát: |
|||||||||||||||||
Készítő folyamatgazda (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető aláírása:
P. H.
8. melléklet a 12/2025. (IV. 4.) NGM utasításhoz
|
Kockázat hatása (KH) |
||
|---|---|---|
|
Értékelési kritérium |
Értelmezés |
Érték |
|
Lényegesség (pénzügyi hatás) |
A kockázat hatása nem éri el az évi 10 000 000 Ft értékhatárt. |
1 |
|
A kockázat hatása évi 10 000 001 Ft és 500 000 000 Ft közötti. |
2 |
|
|
A kockázat hatása évi 500 000 001 Ft és 1 000 000 000 Ft közötti. |
3 |
|
|
A kockázat hatása meghaladja az évi 1 000 000 000 Ft-ot. |
4 |
|
|
Sérülékenység |
Jól szabályozott és kontrollált rendszer, ahol nagyon alacsony az integritást sértő események előfordulásának lehetősége – maximum évi egy eset. |
1 |
|
Jól szabályozott és kontrollált rendszer, ahol ritkán fordulnak elő integritást sértő események – nem haladja meg évente a három esetet. |
2 |
|
|
Megfelelően szabályozott, de időnként előfordulhatnak integritást sértő események – nem haladja meg évente az öt esetet. |
3 |
|
|
Korábbi ellenőrzési tapasztalatok alapján gyenge a kontrollkörnyezet, és rendszeresen előfordulnak integritást sértő események – évente több mint öt eset. |
4 |
|
|
Reputációs hatás |
Csekély mértékű a reputációs kockázat. A kockázati esemény bekövetkezése esetén a helyi médián kívül nem jelenik meg máshol híranyag. |
1 |
|
Előfordulhat nagyobb reputációs veszteség – a kockázati esemény bekövetkezése esetén a megyei médiafelületeken kívül nem jelenik meg máshol híranyag. |
2 |
|
|
A múltban előfordult és a jövőben is várható olyan reputációs veszteség, amelynek jelentős a közvéleményre gyakorolt hatása – a kockázati esemény bekövetkezése esetén az országos médiában híranyag jelenik meg. |
3 |
|
|
Olyan terület, amely folyamatosan ki van téve a közvéleménynek, így a reputációs veszteség nagy károkat okozhat – a kockázati esemény bekövetkezése esetén az országos médiában és az internetes felületeken több alkalommal híranyag jelenik meg. |
4 |
|
|
Működésre gyakorolt hatás |
Ha bekövetkezik, akkor az integritást sértő esemény a folyamatban kezelhető, nem érint más folyamatot. |
1 |
|
Ha bekövetkezik, akkor az integritást sértő esemény osztályon belül kezelhető. |
2 |
|
|
Ha bekövetkezik, akkor az integritást sértő esemény főosztályon belül kezelhető, de kezelésébe több osztály bevonása szükséges. |
3 |
|
|
Ha bekövetkezik, akkor az esemény főosztályon belül nem kezelhető, kezeléséhez több főosztály együttműködése szükséges. |
4 |
|
|
Kockázat valószínűsége (KV) |
||
|
KV szintje |
Értelmezés |
Érték |
|
Alacsony |
A kockázati esemény tárgyévben egy alkalommal bekövetkezhet. |
1 |
|
Közepes |
A kockázati esemény a tárgyévben félévente bekövetkezhet. |
2 |
|
Magas |
A kockázati esemény a tárgyévben negyedévente bekövetkezhet. |
3 |
|
Nagyon magas |
A kockázati esemény a tárgyévben havonta bekövetkezhet. |
4 |
9. melléklet a 12/2025. (IV. 4.) NGM utasításhoz
INTEGRÁLT KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSI TERVE
A 20… ÉVRE
|
Intézkedés által kezelni kívánt kockázat megnevezése |
Intézkedés által kezelni kívánt kockázati tényező megnevezése |
Főfolyamat megnevezése |
Folyamat megnevezése |
Munkafolyamat-lépés megnevezése |
Szervezeti egység SzMSz szerinti kódja |
Szervezeti egység megnevezése |
Kockázatkezelési intézkedés megnevezése |
Beszámolás módja |
Határidő |
Intézkedésért felelős személy |
Beszámoló a kockázatkezelési intézkedés végrehajtásának státuszáról |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Készítő munkatárs (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető aláírása:
P. H.
10. melléklet a 12/2025. (IV. 4.) NGM utasításhoz
INTEGRITÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE2
A 20… ÉVRE
|
Szervezet megnevezése: |
Nemzetgazdasági Minisztérium |
|
Melyik évre vonatkozik az intézkedési terv? |
20… évre |
|
Az intézkedés intézkedési terven belüli sorszáma: |
|
|
Az intézkedés megnevezése: |
|
|
Az intézkedés mely kockázat(ok) kezelésére irányul? |
|
|
Az intézkedés eredete, amennyiben megnevezhető (jogszabályi rendelkezés, normatív utasítás, egyéb): |
|
|
Az intézkedés tervezett eredménye: |
|
|
A szervezeten belüli felelős (név, ellátott feladat, álláshely azonosító száma, szervezeti egység): |
|
|
A végrehajtásban közreműködők: |
|
|
Határidő: |
20… (év) …………… (hónap) … (nap) |
|
Az intézkedés becsült költsége: |
Bruttó …………………………… Ft |
|
Az intézkedés tartalmának kifejtése: |
|
|
Az intézkedés megvalósítása várhatóan mennyire bonyolult és erőforrás-igényes? |
Kevéssé/Közepesen/Nagyon |
|
Az intézkedés megvalósítása várhatóan milyen mértékben erősítheti a szervezet integritását? |
Kevéssé/Közepesen/Nagyon |
Készítő munkatárs (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető aláírása:
P. H.
11. melléklet a 12/2025. (IV. 4.) NGM utasításhoz
(A 20…. ÉVI INTEGRITÁSI INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE)
|
Szervezet megnevezése: |
Nemzetgazdasági Minisztérium |
|
Az alapul szolgáló intézkedési terv melyik évre vonatkozik? |
20… évre |
|
Az intézkedés megnevezése: |
|
|
Az intézkedés fenti terven belüli sorszáma: |
|
|
Az intézkedés megvalósulása (0–5 érték)4 |
|
|
Mi volt az intézkedés tervezett eredménye? |
|
|
A tervezett eredmény megvalósult-e? |
Nem/Részben/Egészben |
|
Mi volt a megvalósítási határidő? |
20… (év) …………… (hónap) … (nap) |
|
A megvalósítási határidő jellemzése: |
Betartva/Módosítva/Túllépve |
|
Az intézkedés során felmerült nehézségek: |
|
|
Az intézkedés végrehajtásának kifejtése: |
|
|
Felmerül-e az intézkedés folytatásának igénye? |
Igen/Nem |
|
Amennyiben felmerül, azt mi teszi szükségessé? |
|
|
Valamely jó gyakorlat kiajánlható-e az intézkedés megvalósítása során? |
Igen/Nem |
|
Amennyiben igen, milyen konkrét jó gyakorlat ajánlható ki? |
|
|
Az intézkedés mennyiben javította a szervezet integritását? |
Kevéssé/Közepesen/Nagyon |
|
Az intézkedés milyen területen és milyen módon járult hozzá a szervezet integritásának javulásához? |
Az értékelés pontskálája:
|
Az intézkedés a tervben jelölt határidőben végrehajtásra került és a célzott hatás kiváltására alkalmas. |
5 |
|
Az intézkedés a tervben foglaltak szerint alapvetően végrehajtásra került, egyes (az eredményességet döntően nem befolyásoló) részfeladatok azonban a kijelölt határidő után kerültek végrehajtásra. |
4 |
|
Az intézkedés végrehajtása megkezdődött, de a tervezett határidő módosítása vált szükségessé. |
3 |
|
Az intézkedés végrehajtása megkezdődött, azonban határidőben nem fejeződött be (és a határidő módosítása nem lehetséges). |
2 |
|
Az intézkedés végrehajtása megkezdődött, azonban az nem vagy csak korlátozottan képes a célzott hatás kiváltására (így az intézkedés újraértelmezése szükséges). |
1 |
|
Az intézkedés végrehajtása nem kezdődött meg. |
0 |
Készítő munkatárs (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető (név, ellátott feladat):
Jóváhagyó felsővezető aláírása:
P. H.
12. melléklet a 12/2025. (IV. 4.) NGM utasításhoz
A) A Nemzetgazdasági Minisztérium integritásirányítási rendszerének működése
|
Sor- |
Vizsgálati szempont |
Szempont értékelése |
Adható max. pontérték |
Elért pontérték (részpontszám nem adható) |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
A szervezetnél kijelölésre került integritás tanácsadó. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
2. |
Az integritás tanácsadó a hivatali szervezet vezetőjének közvetlen irányítása alatt áll. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
3. |
Az integritás tanácsadó kijelölése a felettes szerv vezetőjének és a jogszabályban meghatározott politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető előzetes írásbeli egyetértése alapján történt. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
4. |
Az integritás tanácsadó teljesítette az előírt képesítési követelményeket. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
5. |
Az integritás tanácsadó kizárólag a rendeletben meghatározott feladatokat látja el. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
6. |
A szervezet rendelkezik az integritási és korrupciós kockázatok felmérésével. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
7. |
A szervezet rendelkezik az integritási és korrupciós kockázatok kezelését szolgáló intézkedési tervvel. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
8. |
A szervezet a tárgyévet megelőző év tekintetében elkészítette integritásjelentését (amely a korrupciomegelozes.kormany.hu honlapon – legalább részben – közzétételre került). |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
9. |
Az integritás tanácsadó közreműködött az integritási és korrupciós kockázatok felmérésében. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
10. |
Az integritás tanácsadó közreműködött a korrupciómegelőzési intézkedési terv elkészítésében. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
11. |
Az integritás tanácsadó közreműködött az integritásjelentés elkészítésében. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
12. |
Az integritás tanácsadó elérhetősége a szervezet intranetes felületén hozzáférhető. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
13. |
Az integritás tanácsadó elérhetősége a szervezet internetes felületén hozzáférhető. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
Összesen: |
20 |
||||
B) A Nemzetgazdasági Minisztérium működtetése, működésének szabályai
|
Sor- |
Vizsgálati szempont |
Szempont értékelése |
Adható max. pontérték |
Elért pontérték (részpontszám nem adható) |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
Az NGM célkitűzéseinek megvalósítása érdekében elvégzendő feladatai szervezeti és működési szabályzatban kerültek meghatározásra. |
Igaz/Hamis |
4 |
||
|
2. |
Az integritást sértő esemény gyanúja szervezeten belüli bejelentésének, feltárásának és kezelésének eljárásrendjét belső szabályzat állapítja meg. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
3. |
Integritást sértő esemény bejelentése esetén a szervezet gondoskodik az esemény kivizsgálásáról. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
4. |
A szervezet rendelkezik jogszabályok által előírt belső szabályzatokkal. |
Igaz/Hamis |
4 |
||
|
5. |
A szervezetben belső szabályzat rendelkezik a külső szakértők alkalmazásának feltételeiről. |
Igaz/Hamis |
4 |
||
|
6. |
A szervezet biztosítja pénzügyeinek, vagyontárgyainak és eszközeinek megfelelő kezelését. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
7. |
A szervezet nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a gazdálkodására vonatkozó adatokat. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
Összesen: |
20 |
||||
C) A Nemzetgazdasági Minisztérium szervezeti stratégiája, célkitűzései
|
Sor- |
Vizsgálati szempont |
Szempont értékelése |
Adható max. pontérték |
Elért pontérték (részpontszám nem adható) |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
A szervezetnek van a munkatársak által megismerhető, rendszeresen felülvizsgált stratégiája (a szervezet operatív céljait rögzítő dokumentum). |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
2. |
A stratégia rögzíti a szervezet stratégiai célrendszerét, operatív céljait. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
3. |
A szervezeti stratégiában (a szervezet operatív céljait rögzítő dokumentumban) szerepel valamelyik a következő szempontok, témakörök közül: szervezeti kultúra javítása, integritás fejlesztése, korrupció elleni fellépés, hivatásetika. |
Igaz/Hamis |
4 |
||
|
4. |
A szervezet csatlakozott az Állami Számvevőszék Integritás Támogatók Köréhez. |
Igaz/Hamis |
4 |
||
|
5. |
A szervezet figyelemmel kíséri a korrupciómegelőzési intézkedési tervben foglalt intézkedések végrehajtását, értékeli a végrehajtás tapasztalatait. |
Igaz/Hamis |
4 |
||
|
6. |
A vezetés iránymutatást ad a munkatársak részére az integritás elve, szempontrendszere szerinti működés tekintetében. |
Igaz/Hamis |
4 |
||
|
Összesen: |
20 |
||||
D) A Nemzetgazdasági Minisztérium személyügyi irányítással összefüggő intézkedései
|
Sor- |
Vizsgálati szempont |
Szempont értékelése |
Adható max. pontérték |
Elért pontérték (részpontszám nem adható) |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
A beilleszkedés elősegítése, a szervezet működésének, szokásainak megismertetése érdekében a szervezet felkészítést tart az új munkatársak számára. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
2. |
Az új munkatársak számára tartott felkészítés kiterjed az integritás, a korrupció elleni fellépés vagy az etikus működés témakörére is. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
3. |
A munkaerő-kiválasztás során a szervezet érvényesíti az adott álláshely betöltéséhez indokolt képzettségi követelményeket. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
4. |
A szervezet a megfelelő kompetenciájú személyek kiválasztása érdekében biztosítja az álláshely pályázat útján történő betöltését. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
5. |
A szervezet a kiválasztási eljárás során vizsgát vagy a tudás és a készségek felmérését szolgáló egyéb eszközöket alkalmaz. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
6. |
A jelentkezők egyéni meghallgatása bizottság előtt történik (melynek tagja a feladat- és hatáskörrel rendelkező vezető és a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység munkatársa). |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
7. |
Az elmúlt egy évben a szervezet vezetőinek hány százaléka vett részt integritással, korrupció elleni fellépéssel vagy etikus működéssel kapcsolatos képzésen? |
%-os érték |
Megadott %-érték * 2 |
||
|
8. |
Az elmúlt egy évben a szervezet munkatársainak hány százaléka vett részt integritással, korrupció elleni fellépéssel vagy etikus működéssel kapcsolatos képzésen? |
%-os érték |
Megadott %-érték * 2 |
||
|
Összesen: |
10 |
||||
E) A Nemzetgazdasági Minisztériumon belüli kockázatok elemzése és kezelése
|
Sor- |
Vizsgálati szempont |
Szempont értékelése |
Adható max. pontérték |
Elért pontérték (részpontszám nem adható) |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
A szervezetben működik olyan integrált kockázatkezelési rendszer, amelynek keretében sor kerül a kockázatok elemzésére és az elemzés alapján kockázatkezelési tevékenységre. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
2. |
Meghatározásra került a beazonosított kockázatok bekövetkezésének valószínűsége, szervezetre gyakorolt hatása. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
3. |
Biztosított a kockázatok csökkentése érdekében hozott intézkedések megvalósításának nyomon követése. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
4. |
A szervezet által beazonosított kockázatok rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
5. |
A szervezet intézkedéseket tesz a kockázatkezelés során feltárt esetleges hibák, hiányosságok mielőbbi kijavítása érekében. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
6. |
A szervezeten belül – lehetőség szerint – bevezetésre kerülnek a hatékonyabb feladatellátást biztosító módszerek és eszközök. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
7. |
A kockázatfelmérésekről és a kockázatkezelési intézkedésekről összefoglaló készül a szervezet vezetője részére. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
8. |
A szervezet nyomon követi a kockázatkezelési tervben foglalt intézkedések végrehajtását. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
Összesen: |
10 |
||||
F) A Nemzetgazdasági Minisztérium belső ellenőrzése és a kontrollmechanizmusok működtetése
|
Sor- |
Vizsgálati szempont |
Szempont értékelése |
Adható max. pontérték |
Elért pontérték (részpontszám nem adható) |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
A szervezetnél működik szervezetileg és funkcionálisan független, a nemzetközi és a hazai belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő belső ellenőrzés. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
2. |
A szervezet rendelkezik rendszeres kockázatelemzéssel megalapozott éves ellenőrzési tervvel és stratégiai ellenőrzési tervvel. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
3. |
A szervezetnél a teljes működést lefedően meghatározásra kerültek a folyamatok. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
4. |
A folyamatok tekintetében kijelölésre kerültek a folyamatgazdák. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
5. |
A szervezet rendelkezik folyamatokhoz igazított, aktuális ellenőrzési nyomvonallal. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
6. |
A szervezeten belül biztosított, hogy a kötelezettségvállalás és az ellenjegyzés feladatai közül ugyanaz a személy ne láthasson el egyszerre kettőt. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
7. |
A szervezetnél érvényesülnek a folyamatba épített kontrollok (az esetleges hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében a szervezet intézkedéseket tesz). |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
Összesen: |
10 |
||||
G) Etikus és átlátható működés a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül
|
Sor- |
Vizsgálati szempont |
Szempont értékelése |
Adható max. pontérték |
Elért pontérték (részpontszám nem adható) |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
A szervezet rendelkezik szervezetspecifikus etikai vagy magatartási kódexszel (a Magyar Kormánytisztviselői Kar által kiadott hivatásetikai kódexen túl). |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
2. |
A szervezet munkatársai tisztában vannak azzal, hogy az integritás tanácsadóhoz fordulhatnak, és tanácsot kérhetnek integritási és hivatásetikai kérdésekben. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
3. |
A szervezet munkatársai tájékoztatást kaptak a korrupciomegelozes.kormany.hu oldalról és az ott elérhető hivatásetikai dilemmákról, esettanulmányokról. |
Igaz/Hamis |
1 |
||
|
4. |
A szervezet a közérdekű adatok vonatkozásában a közzétételi kötelezettségeinek eleget tesz. |
Igaz/Hamis |
3 |
||
|
5. |
A szervezet rendelkezik az érdekérvényesítők fogadásának rendjére vonatkozó belső szabályzattal. |
Igaz/Hamis |
2 |
||
|
Összesen: |
10 |
||||
ÖSSZESÍTÉS
|
Sor- |
Vizsgált terület |
Adható max. pontérték |
Elért pontérték |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
|
A |
A Nemzetgazdasági Minisztérium integritásirányítási rendszerének működése |
20 |
||
|
B |
A Nemzetgazdasági Minisztérium működtetése, működésének szabályai |
20 |
||
|
C |
A Nemzetgazdasági Minisztérium szervezeti stratégiája, célkitűzései |
20 |
||
|
D |
A Nemzetgazdasági Minisztérium személyügyi irányítással összefüggő intézkedései |
10 |
||
|
E |
A Nemzetgazdasági Minisztériumon belüli kockázatok elemzése és kezelése |
10 |
||
|
F |
A Nemzetgazdasági Minisztérium belső ellenőrzése és a kontrollmechanizmusok működtetése |
10 |
||
|
G |
Etikus és átlátható működés a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül |
10 |
||
|
Mindösszesen: |
100 |
|||
A 107. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A táblázat intézkedésenként töltendő!
A táblázat intézkedésenként töltendő!
A szempontrendszerhez értékelő táblázat kapcsolódik, mely 0–5-ig terjedő pontskálán értékeli az egyes intézkedések megvalósulását, mely értéket a táblázatban fel kell tüntetni. Az intézkedéshez kapcsolódó magasabb pontszám azt jelzi, hogy a tervezés, a végrehajtás és a kitűzött cél szinkronban vannak egymással, amely pozitív hatással van a szervezet integritására.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás