1224/2025. (VI. 26.) Korm. határozat

3

1. Az oktatás-nevelés belső egyensúlyának biztosítása

4

1.1.

Ökotudatos szemlélet megerősítése a köznevelésben

Cél a magyarországi Ökoiskola Hálózat és Zöld Óvoda rendszer működésének megerősítése, bővítése
Hozzájárulás a fenntarthatóságra nevelés érdekében a jó gyakorlatok kiterjesztésével, a pedagógusok és a szaktanácsadók módszertani felkészítésének elősegítésével, a klímatudatos működtetés támogatásával. A Zöld Óvoda rendszer, Fenntarthatósági Témahét, Világ Legnagyobb Tanórája programok folytatása.

2021–2030

hazai forrás

országos

2028: 1120 db
2030: 1400 db
bevont intézmény (2021-től kumuláltan)

5

1.2.

Az iskolai bántalmazás megelőzése

Cél az iskolai bántalmazás minden formája elleni fellépés megerősítése, a bántalmazások megelőzése, visszaszorítása
A bántalmazás megelőzésére, visszaszorítására irányuló, valamint a konfliktus kezelését szolgáló resztoratív technikák elterjesztése, a digitális gyermekvédelem megerősítése, az iskolai erőszak megelőzését szolgáló programok, továbbképzések megvalósítása, illetve az iskolaőrségnek az intézményi igényekhez igazodó bővítése és működtetése.
A tanulók és a diákönkormányzat tisztségviselőinek bevonása az iskolai verbális és egyéb bántalmazás megelőzésére szolgáló interaktív programokba.

2021–2030

hazai forrás

országos

2028: Az intézkedéshez kapcsolódó továbbképzéseken részt vevő pedagógusok száma: 5920 fő, diákönkormányzati tisztségviselők: 100 fő 2030: Pedagógusok száma: 6000 fő, (kumuláltan) diákönkormányzati tisztségviselők: 200 fő (2021-től kumuláltan)

6

1.3.

Teljeskörű iskolai egészségfejlesztés

Cél a teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósítása
A gyermekekre és fiatalokra irányuló egészségfejlesztés hatékonyságának fokozása. A lelki és testi egészséget támogató programok megvalósítása. Ideértve többek között a lelki egészség elősegítését támogató személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazását, a mindennapi aktív mozgásra történő motiválást, az egészségműveltség elősegítését, az egészségismeretek átadását, a függőségek megelőzését szolgáló speciális programok megvalósítását. A Magyar Diáksport Szövetség programjainak támogatása, valamint a sport területén a Diákolimpiák népszerűsítése, az Aktív Iskola program elindítása, valamint a Nemzeti Köznevelési Portálon az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által az osztályfőnöki óra kerettanterve szerinti tartalommal készített tananyagok megjelenítése. Kapcsolódás a megújuló népegészségügyi stratégiához.

2021–2030

hazai forrás

országos

2028: 450 db Aktív Iskola programba bevont intézmény, 2030: 500 db Aktív Iskolai Programba bevont intézmény (kumuláltan 2021-től) – Tanulói mentálhigiéné segítésére pedagógus-továbbképzéseken részt vevők száma: 100 fő

7

1.4.

Iskolán kívüli nem formális tanulás támogatása

Cél a formális és nem formális tanulási módszereket alkalmazó komplex programok megvalósítása
Az aktív tanulási szokások kialakításának támogatása, a felfedeztető, játékos tevékenységen alapuló, együttműködésre építő, interaktív tanulási környezet lehetőségének biztosításával. A program részét képezik azok a tematikus programok is, amelyek hozzájárulnak a szövegértés, a műszaki, természettudományi, matematikai, informatikai (a továbbiakban: MTMI) készségek fejlesztéséhez, az egészségneveléshez, mozgásfejlesztéshez, környezeti neveléshez és a digitális kompetencia megerősödéséhez. A nem formális tanulás színtereként a könyvtárak szerepének erősítése.
A programokban előnyt élveznek: a hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (a továbbiakban: HH és HHH) tanulók, illetve a kedvezményezett településeken élő vagy tanuló gyermekek.

2022–2030

EFOP Plusz

országos

2029-re 30 000 fő, ebből HH/HHH tanulók, illetve hátrányos helyzetű településeken élő, tanuló gyermekek száma: 15 000 fő

8

2. A köznevelésben mint állami közszolgálatban részt vevő emberi erőforrás fejlesztése

9

2.1.

A pedagógus- továbbképzés rendszerének megújítása

Cél a továbbképzési rendszer megújítása, új, illetve hiányzó képzések kifejlesztése, a koordinációs és támogató kapacitás kiépítése, valamint az új struktúra szerinti továbbképzési tevékenység pilot jellegű elindítása
A továbbképzések alapvetően a külső és belső értékelésekre (pedagógiai-szakmai ellenőrzés, teljesítményértékelés) épülve tudják fejleszteni az adott pedagógus esetében releváns kompetenciákat. Különösen fontos a speciális integrációs módszertanok alkalmazásának támogatása, illetve a stresszkezelést, a bullying és cyberbullying megelőzését, felismerését segítő képzések; illetve olvasás-szövegértés fejlesztését, gondolkodási képességét segítő módszertan, a mérés-értékelési eredmények értelmezése, eredmények visszaforgatását segítő, digitáliskompetencia-fejlesztő továbbképzések megvalósítása. Az intézkedés keretében előtérbe kerülnek a hálózati tudásmegosztás intézményi formái, valamint a személyes fizikai jelenléttel megvalósuló képzések mellett azon korszerű e-learning és blended learning képzési módszerek, amelyek lehetővé teszik a pedagógusok számára a rugalmas munkaidő-beosztást és képzésteljesítést. Az intézkedés egyik kiemelt célja az óvodapedagógusok és a tanítók támogatása a tanulási módszerek tekintetében.

2022–2030

EFOP Plusz / hazai forrás

országos

2027: 60 000 fő
2029: 120 000 fő bevont pedagógus (2022-től kumuláltan)

10

2.2.

Pedagógusigazolvány megújítása és kedvezményrendszer kialakítása

Cél a pedagógusigazolványhoz kapcsolódó szolgáltatások bővítésével a pedagógus hivatás megbecsültségének növelése
A program folytatásaként a korábban elkészült, megújított pedagógusigazolvány jó minőségének fenntartása mellett a felhasználás új lehetőségeinek megkeresése, szélesítése.

2025–2030

hazai forrás

országos

500 db elfogadóhely (kumulált érték)

11

2.3.

Pedagógus mobilitás elősegítése

Cél a pedagógusok mobilitásának támogatása
A nemzetközi együttműködést célzó programokban való részvételi lehetőségek támogatása, a nyelvtanárok anyanyelvi környezetben való tapasztalatszerzésének erősítése.

2022–2030

ERASMUS+

országos

2028: 8000 fő
2030: 10 000 fő intézkedéssel érintett pedagógus (2022-től kumuláltan)

12

2.4.

Pedagógus életpálya megújítása, a hivatás vonzóbbá tétele

Cél a pedagóguspályára jelentkezők számának növelése, a pedagógusok motiválása, pályán maradásának elősegítése
A köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok több éven át tartó, folyamatos bérfejlesztése annak érdekében, hogy 2025-re a pedagógus-átlagbér elérje a diplomás átlagbér 80%-át, és tartósan legalább ezen a szinten is maradjon. A fiatal pályakezdők számára a hivatás vonzóbbá tétele kiemelt béremelés megvalósításával. Többletjuttatás biztosítása azoknak a pedagógusoknak, akik a kedvezményezett és a felzárkózó települések iskoláiban tanítanak, valamint azoknak a pedagógusoknak, akik olyan iskolában dolgoznak, ahol a HH és HHH tanulók aránya a 10%-ot meghaladja, és munkájuk során integrációs pedagógiai módszert alkalmaznak. A bérszínvonal rendezésének jogi szabályozása meghatározásra kerüljön a béremelés mértékére vonatkozó jogszabály elfogadásával.

2022–2030

EFOP Plusz, hazai forrás

országos

2025-re
– 140 000 fő intézkedéssel érintett pedagógus,
– a pedagógus-átlagbér eléri a diplomás átlagbér 80%-át,
2030-ra: a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, illetve a pályakezdők aránya a 2027–2029. évek átlagát tekintve 5%-kal nő a 2022. évhez képest,
– pályakezdők körében a 3 évvel később még pályán lévők aránya 10%-kal nő a 2020. évi adathoz képest

13

2.5.

A mérési és teljesítményértékelési rendszer megújítása

Cél a tanulói eredményesség javítása
A köznevelésben megvalósuló hazai tanulói mérések rendszerének kiterjesztése, annak érdekében, hogy a szükséges pedagógiai fejlesztő tevékenységek megalapozásához átfogóbb információk álljanak rendelkezésre a tanulókról a pedagógusok és az intézmények számára. Az általános iskola alsó tagozatán a szövegértés fejlesztése érdekében a személyre szabott tanulás alapját nyújtó diagnosztikus értékelési rendszer, az eDia szélesebb körű alkalmazásának előkészítése.

2022–2030

hazai forrás

országos

– valamennyi 4–11. évfolyamos tanulókra kiterjedő mérési rendszer működtetése – mérési eredmények nyomon követése

14

2.6.

Pedagógus teljesítményértékelés egységes rendszerének kialakítása

Cél a pedagógusok rendszerszintű, éves teljesítményértékelésének bevezetése (a továbbiakban: TÉR), a belső és külső értékelési és kontrollrendszerek összehangolása
A valós teljesítmény alapján történő differenciálás lehetőségének megteremtése, a teljesítményértékelési rendszer fenntartása, szükség esetén annak felülvizsgálata.

2030

hazai forrás

országos

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény alapján minden érintett vezető, pedagógus és pedagógus végzettségű nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatott (a továbbiakban: NOKS) bevonása megtörténik.
2028: a TÉR bevezetésének vizsgálata, értékelése

15

2.7.

Pedagógusok átképzése és az intézményvezetők vezetői készségeinek javítása

Cél a valós igényekre reflektáló pedagógusátképzések megvalósítása és a menedzserszemléletű intézményvezetői készségek fejlesztése
Az egy vagy két szakos pedagógusok további, a valós, illetve fenntartói igényeknek megfelelő, térítésmentes, felsőoktatási intézményi képzésben történő szakosodásának támogatása. Az intézményvezetők felkészítése az intézményirányítással összefüggő felelősségteljes feladatvégzésre.

2023–2026

RRF,
hazai költségvetés

országos

2026: – 5000 fő bevont pedagógus,
– 3000 fő bevont vezető

16

2.8.

A köznevelésben támogató feladatokat ellátó, pedagógiai képzettséggel rendelkező szakemberek megfelelő biztosítása

Cél a pedagógusok adminisztratív terheinek további csökkentése kiemelten az alulteljesítő feladatellátási helyeken
A NOKS munkakörökön belül a feladatok meghatározásának rugalmasabbá tétele, a helyi sajátosságok és fenntartói igények figyelembevétele, illetve a feladatoknak az adott lehetőségekhez történő igazítása.

2021–2030

hazai forrás, EFOP Plusz

országos

A tanulói lemorzsolódás mérséklését támogató komplex intézményfejlesztési programba bevont, legalább középfokú végzettségű, pedagógiai feladatellátásban részt vevő (nem adminisztratív), nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma (2029-re az EFOP Plusz 1.3.1 programba bevont 1000 fő NOKS dolgozó)

17

3. Méltányos, egyéni sajátosságokat figyelembe vevő köznevelés

18

3.1.

A tanulói eredményesség javítása esélyteremtéssel és a kulcskompetenciák fejlesztésével, a teljesítményük alapján fejlesztésre szoruló intézmények támogatása

Cél a minőségi és méltányos oktatáshoz való hozzáférés további erősítése a megelőző időszak oktatási esélyteremtést, deszegregációt szolgáló fejlesztéseire, beavatkozásaira alapozottan
Az EFOP 3.1.5. előzményprojekt eredményeire és hatásvizsgálati megállapításaira építve az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszer vagy az Operatív Programban nevesített egyéb integrációs program alapján történő iskolafejlesztési program kiterjesztése, a tanulótámogató és pedagógustámogató szolgáltatások fejlesztése, valamint köznevelési esélyteremtési helyzetelemzés és intézkedési terv továbbfejlesztése. Jó gyakorlatok megosztása az intézmények között.

2023–2030

EFOP Plusz,
hazai forrás

országos

2028: 700 db bevont feladatellátási hely
– 15 000 fő bevont dolgozó
2030: – érintett feladatellátási helyeken a lemorzsolódással veszélyeztetett 18 éven aluli tanulók aránya 10%-kal csökken
– a bevont feladatellátási helyeken szövegértés és matematika területen 8. évfolyamon minimumszint alatt teljesítők aránya 3 százalékponttal csökken

– Tankerületi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben „A” kategóriás települések, azaz az egyenlő bánásmód érvényesítése érdekében deszegregációs intézkedéseket igénylő többiskolás települések száma 105 db-ról 82 db-ra csökken

19

3.2.

A sajátos nevelési igényű
(a továbbiakban: SNI) gyermekek, tanulók nevelésének-oktatásának támogatása

Cél az SNI gyermekek, tanulók, a pedagógiai szakszolgálati ellátásokat igénybe vevők és a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók számára nyújtott szolgáltatások színvonalának fejlesztése, az integrált, inkluzív nevelés-oktatás támogatása, valamint a szegregációs kockázatok csökkentése
Az SNI gyermekek (0–6 éves) és SNI tanulók együttnevelését támogató szolgáltatások, a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek és a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátásának fejlesztése, a bevont pedagógiai szakszolgálati intézmények, az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények (EGYMI), az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok, valamint a tartós gyógykezelés alatt álló tanulókat ellátó intézmények támogatásán keresztül.

2023–2026

RRF,
hazai forrás

országos

2026. év végére
– speciális szolgáltatást nyújtó intézmények legalább 50%-ának bevonása
– 45 000 fő emelt szintű szolgáltatásokban részesülő, sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló
– 5000 fő szakmai továbbképzésben részesült speciális szakember

20

3.3.

Pályaválasztást megalapozó kompetenciák mérése

Cél a kifejlesztett Pályaorientációt támogató eszközrendszer használata
A pályaorientációt támogató eszközrendszer – a Pályaorientációs Mérőeszköz és az Országos Pályaorientációs Mérés (a továbbiakban: OPM) – használata, az OPM általános alkalmazása a 8. évfolyamos tanulók körében.
Szakmai együttműködés a GINOP Plusz keretében megvalósuló szakképzési, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási pályaorientációs programok tekintetében.

2025–2030

hazai forrás

országos

2028-ra: 100 000 fő pályaorientációs mérőeszközöket használó tanuló,
– a társágazatokkal való szakmai együttműködés értékelése,
2030-ra: 120 000 fő (kumulált érték 2021-től)

21

3.4.

Tanulók hazai és nemzetközi versenyeztetése

Cél a tanulók érdeklődésének, tudásának szélesítése, képességeik minél teljesebb kibontakoztatása
A köznevelésben a hazai tanulmányi versenyek megszervezése, a nemzetközi tudományos diákolimpiákon való tanulói részvétel feltételeinek biztosítása a hazai csapatok számára.

2022–2030

hazai forrás

országos

– évente az Országos tanulmányi versenyen részt vevő tanulók száma 19 000 fő;
– Pedagógiai Oktatási Központ szervezésű megyei szintű tanulmányi versenyeken részt vevő tanulók száma tanévenként 30 000 fő
– tanévenként legalább 10 nemzetközi tudományos diákolimpián és 4 nemzetközi tudományos versenyen történő részvétel támogatása

22

3.5.

Szegregációs kockázatok csökkentése

Cél jelentés készítése a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről
Jelentés készítése a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló 2023. évi XCII. törvény (a továbbiakban: 2023. évi XCII. törvény) szerint rögzített állami támogatás csökkentésének alkalmazásáról. A jelentés ajánlásokat tartalmazhat a szegregációs kockázat csökkentésére az általános iskolai feladatellátás szervezésére vonatkozóan.

2025. december 31.

hazai forrás

országos

A jelentés elkészítése, közzététele,
a 2023. évi XCII. törvényben foglalt arányosabb részvételek teljesülésének nyomon követése.

23

3.6.

Az intézmény-átszervezésekkel kapcsolatos fenntartói monitoring tevékenység megerősítése.
A 2021–24-es intézkedési terv deszegregációs intézkedéseiről külső, független értékelés készítése.

2025–2030
Az értékelés elkészítésének határideje 2027. június 30.

hazai forrás

országos

– Az átszervezések monitorozása.
– Értékelő jelentés.

24

3.7.

Egyenlő bánásmód érvényesítése

A köznevelési esélyegyenlőség szempontjából különös figyelmet igénylő általános iskolai feladatellátási helyek megoszlásának nyomon követése és a szükséges beavatkozások megtervezése az OH EFOP 3.1.5. projektje keretében a Tankerületi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv készítéséhez kidolgozott útmutató szerinti 4 kategória szerint történik meg. A 4 kategória, illetve az azok alapján meghatározott indikátor az egyenlő bánásmód érvényesülésének és a tanulói eredményességi mutatók által jelzett kedvezőtlen helyzetek mint elemzési szempontok alapján képződött:
1. Az egyenlő bánásmód érvényesítése érdekében deszegregációs intézkedéseket igénylő többiskolás településen működő általános iskolai feladatellátási helyek aránya (ha a településen működő bármely két feladatellátási hely között a HH, HHH, illetve az Rendszeres Gyermekvédelmi Kedvezményben részesülő tanulók arányában a különbség meghaladja a 25 százalékpontot).
2. Többiskolás településeken működő azon általános iskolai feladatellátási helyek aránya, amelyek esetében nem jelenik meg a hátrányos helyzetű tanulók egyenlőtlen eloszlása, de van a településen olyan feladatellátási hely, ahol a tanulók többsége hátrányos helyzetű, és az oktatás minőségének javítását szolgáló beavatkozások szükségesek.
3. Egyiskolás településeken működő azon általános iskolai feladatellátási helyek aránya, amelyek esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az 50%-ot.
4. Azonos évfolyamon működő párhuzamos osztályok, tagozatok tanulói összetétele közötti több mint 25 százalékpontos eltérés miatt deszegregációs intézkedéseket igénylő általános iskolai feladatellátási helyek aránya.
Az egyes kategóriákban lévő feladatellátási helyek száma minden évben az OH honlapján kerül közzétételre.

minden év december 31.

hazai forrás

országos

– Az elkészített felmérések országos összesítése a 4 intézményi kategória szerint.
– Az adatok éves változásának figyelemmel kísérése, monitorozása.

25

4. A XXI. század kihívásaira reagáló köznevelés

26

4.1.

Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára

Cél, hogy minden magyarországi tanuló korszerű, versenyképes oktatástechnológiai környezetben tanulhasson
A magyar iskolákban a nevelő-oktató munkához a XXI. század követelményeinek megfelelő technológiai környezet biztosítása.
A korábbi fejlesztések fenntartása, a digitális oktatási eszközök körének bővítése.

2022–2025

RRF,
hazai forrás

országos

2025. végéig:
– 579 000 db beszerzett notebook,
– 50 000 fő felkészítésben részesülő pedagógus,
– legalább 3100 db kreativitást, MTMI készségeket fejlesztő eszközcsomagban részesülő köznevelési intézmény

27

4.2.

Idegennyelvi készségek fejlesztése

Cél a tanulói idegennyelvi kompetenciák fejlesztése, az idegen nyelv tantárgyak tanulásának segítése
Az angol és német nyelv fejlesztését egyéni tanulásként támogató korszerű digitális platform integrálása megtörtént a köznevelési intézményekben alkalmazott informatikai rendszerbe. A felület fenntartásával, esetleges fejlesztésével a tanulók nyelvi kompetenciáinak fejlődése valósul meg.

2022–2030

hazai forrás

országos

2028-ra 150 000 fő idegennyelvi modult használó tanuló

28

4.3.

Köznevelési intézmények infrastrukturális és energetikai fejlesztése

Cél a köznevelési intézmények fejlesztése a minőségi és befogadó oktatás érdekében
Az óvoda- és iskolaépületek infrastrukturális fejlesztése, különös tekintettel a klímaalkalmazkodás érdekében tervezett energetikai fejlesztésekre, a zöld infrastruktúra kialakítására, mindenekelőtt a leginkább fejlesztésre szoruló épületek vonatkozásában.

2022–2030

TOP Plusz, hazai forrás

országos

2028-ra: 800 db
2030-ra: 1000 db
érintett feladatellátási hely (2022-től kumuláltan)

29

5. Külhoni magyarok – magyarországi nemzetiségek oktatásának-nevelésének fejlesztése

30

5.1.

Határtalanul Program

Cél az anyaországi és külhoni oktatási kapcsolatok erősítése, valamint az anyaországi diákok számára a határon túli magyar területek megismertetése
Tanulmányutak, illetve magyarországi és külhoni magyar középiskolák együttműködésének támogatása.
Testvériskolai kapcsolatok erősítése.

2021–2030

hazai forrás

országos

50 000 fő tanuló/tanév

31

5.2.

Magyarországon élő nemzetiségek nevelésének-oktatásának támogatása

Cél a magyarországi nemzetiségi köznevelés erősítése
A nemzetiségi pedagógusok számának növelése, megtartása és megbecsülése ösztöndíjprogramok biztosításával, szakmai fejlődést és együttműködést segítő programokkal, rendezvényekkel.

2021–2030

hazai forrás

országos

100 fő/tanév Nemzetiségi Pedagógus Tanulmányi Ösztöndíjban részesülő hallgató