2025. évi CXXIII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvény célja, hogy az egyes nyilvántartásokhoz kapcsolódó, a digitalizációt elősegítő jogszabályokat pontosítsa és ezzel a jogalkalmazást segítse.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus azonosítási szolgáltatásokra és a videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézésre tekintettel szükségessé vált a jogszabály pontosítása.

A katonai légügyi hatóság kijelöléséről szóló 392/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 392/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet] 3. § h) pontja a katonai légügyi hatóság hatáskörébe utalja az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint a közös felhasználású repülőterek közvetlen környezetében történő zajgátló védőövezetek kijelölését. A zajgátló védőövezet kijelölése akár jelentős számú ingatlant is érinthet, az eljárás során a katonai légügyi hatóság köteles az érintett ingatlanok tulajdonosait értesíteni arról, hogy az adott ingatlan milyen zajgátló védőövezetbe tartozik.

A törvény módosítása jogszabályi lehetőséget teremt a katonai légügyi hatóság számára, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból igényelje a közigazgatási hatósági eljárása lefolytatása érdekében az érintett személy természetes személyazonosító és lakcím adatait.

Az érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai és lakcíme igénylésére vonatkozó jogszabályi lehetőség megteremtése az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint a közös felhasználású repülőterek közvetlen környezetében történő zajgátló védőövezetek kijelölésére irányuló eljárás lefolytatását az eljáró szerv adminisztrációs terheinek csökkentése révén egyszerűbbé teszi.

A Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. Digitális Szolgáltatások Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) az általa biztosított digitális szolgáltatások ügyintézésére közzétett elektronikus űrlapjait ki kívánja egészíteni a lakcím adatokkal, tekintettel arra, hogy a természetes személy felhasználók egy része kizárta az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét a rendelkezési nyilvántartásban és amiatt postai kézbesítéssel szükséges a dokumentumokat kézbesíteni.

A lakcím adatokat a Felügyelet nem a felhasználóktól kívánja bekérni, hanem az űrlap előtöltése érdekében azokat hivatalból szerezné be, figyelemmel a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 36. § (1) bekezdésére és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 32. § (2) bekezdésére, a vonatkozó módosítás ennek lehetőségét teremti meg.

A polgár személyazonosító igazolványa 2026. augusztus 3. napján a jogszabály erejénél fogva válik érvénytelenné, ennél fogva az új személyazonosító igazolvány kiállításakor, amennyiben a polgár nem rendelkezik útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállítása válik szükségessé, amely díjköteles lenne. A polgárok terheinek csökkentése érdekében ilyen esetben az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállítása díjmentes lesz.

Az Európai Bíróság döntése nyomán hatályát vesztett, az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a jelenleg hatályos az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló 2025. június 12-i (EU) 2025/1208 tanácsi rendelet nyomán 2026. augusztus 3. napján érvényüket vesztik a 2000. január 1. napja előtt kiállított személyazonosító igazolványok. A megfelelő adattartalmú, új személyazonosító igazolványok kiállítása érdekében szükséges, hogy a polgárok papír alapú anyakönyvben szereplő anyakönyvi eseménye adatai bejegyzésre kerüljenek az elektronikus anyakönyvbe, valamint annak nyomán a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba is. A polgárok papír alapú anyakönyvben szereplő anyakönyvi eseménye adatai elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzésének kezdeményezése céljából a polgárok természetes személyazonosító adatai átadásra kerülnek a közigazgatási és területfejlesztési miniszternek, a Kormány anyakönyvi ügyekért felelős tagjának.

A digitális állampolgárság szolgáltató szolgáltatásainak nyújtása céljából a feladatellátással érintett polgárok nyilvántartott adatainak változása mellett az adatváltozás tényének megismerésére is jogosulttá válik.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A természetes személy adataiban bekövetkezett változások nyilvántartó szerveknek történő átadására ma már más lehetőségek is adottak például a Digitális Állampolgárság Programban, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő, külön fenntartott adatátadás nem szükséges.

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) módosításának célja a nyilvántartásokból történő rendszeres adatszolgáltatások jogszabályi alapjának megteremtése a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti szolgáltatásokkal összefüggésben.

Szükséges a jogszabály szövegének a pontosítása a Kknyt. fogalom-meghatározásának figyelembevételével, tekintettel arra, hogy az e pontban nevesített adatszolgáltatás nem csoportos adatszolgáltatás.

A kialakult joggyakorlat miatt indokolt szövegpontosító módosítás.

A módosítás indoka a statisztikai célú adatkérés lehetőségének bővítése.

A módosításra javasolt szakasz azt szabályozza, hogy a járműnyilvántartásból az adategyezőség ellenőrzésére vonatkozó adatszolgáltatás milyen adatokra nem terjedhet ki. A szabályozás pontosítása szükséges, tekintettel arra, hogy a motorkódon kívül a motorszámra sem terjedhet ki az adatszolgáltatás.

A jogszabály-módosítás indoka, hogy a vizsgaközpont részéről a hatályos szövegben megjelölt lakcím, fénykép és aláírás adatok elektronikus megküldése a Nyilvántartó részére nem szükséges.

A módosítás indoka, hogy a Kknyt. 19. § (2) bekezdés i), és j) pontjában meghatározott adatszolgáltatások már szerepelnek a Kknyt. 19. § (1) bekezdés u), és z) pontjaiban.

A természetes személy adataiban bekövetkezett változások nyilvántartó szerveknek történő átadására ma már más lehetőségek is adottak például a Digitális Állampolgárság Programban, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő, külön fenntartott adatátadás nem szükséges.

A jogszabály-módosítás nyomán lehetővé válik, hogy az önkormányzati adóhatóság az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyekkel kapcsolatos adatigényét a rendelkezésére bocsátott egyedi informatikai alkalmazás útján, meghatározott adattartalommal és formai követelmények szerint elektronikus úton nyújtsa be, a jövőben akár több alkalommal. A módosítás nyomán nem szükséges hivatalos levél formájában megkeresni a digitális állampolgárság nyilvántartás vezetéséért felelős szervet, hanem a természetes személyazonosító adatokat tartalmazó állományt az egyedi informatikai alkalmazásba kell közvetlenül feltölteni, ezzel is hozzájárulva a bürokrácia csökkentéséhez. Az adatszolgáltatás eredményét is az egyedi informatikai alkalmazásban lehet majd letölteni.

A módosítás megteremti egy új díjmodell kialakítására a lehetőséget az egységes elektronikus értékesítési rendszer keretében nyújtott közszolgáltatásokkal kapcsolatban.

A módosítás a támogató szolgáltatás nyújtója esetében is lehetővé teszi az általa nyújtott szolgáltatások tekintetében a keretszolgáltatások, és támogató szolgáltatások díjmentes igénybevételét.

A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a piaci szervezetek által igényelt szakértői támogatás – díj ellenében – nyújtható legyen. A szakértői támogatás igénybevétele nem feltétele a szolgáltatáshoz való csatlakozásnak, erre minden esetben csak az igénybe vevő piaci szervezet igényének megfelelő módon és mértékben kerül sor.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény jelenleg csak a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendeletben szereplő szervek számára teszi lehetővé a központi címregiszterben szereplő címadatok megismerését. A fel nem sorolt szervek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból és az ingatlan-nyilvántartásból ismerhetik meg a címadatokat. A jövőben közvetlenül a központi címregiszterből is megismerhetővé válnak a címadatok igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett a kivételektől eltekintve. Az ügyfelek tekintetében változás nem történik, rájuk nem terjed ki a díjfizetés.

Ehhez szükséges az igazgatási szolgáltatási díj fizetés és a mentesség törvényben való kimondása, valamint a díjfizetés módjának és díjának meghatározásához miniszteri rendeletben való szabályozás lehetővé tétele.

A módosítás lehetővé teszi az e-közigazgatásért felelős miniszter számára, hogy a digitális szolgáltatás biztosítására nem kötelezett piaci szervezetek által fizetendő díjakat is megállapítsa.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény módosításának célja a biztonságos kézbesítési szolgáltatás nyújtása határidejének módosítása, illetve technikai pontosítások.

A szabályozás hatályba lépése 2026. január 1-je helyett 2027. január 1-jére módosul.

Hatályba léptető rendelkezések.