KÜ BH 2025/124

[1] A felperes tulajdonát képezi a települési hrsz1 helyrajzi számú, 3 hektár 747 m² területű ingatlan. Az ingatlan a korábbi 695/1, hrsz2 és hrsz3 hrsz-ú földrészletekből telekalakítással jött létre 2021. június 9-én.

[2] A község Képviselő-testületének helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) szabályozási tervlapja szerint az ingatlant övezethatár szeli ketté, ezáltal két övezetbe tartozik: egy része „Kbst” különleges beépítésre nem szánt strand terület, ahol csak a strand funkcióhoz szükséges, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el, míg más része „Vt9”, azaz településközpont vegyes terület.

[3] Az alperes az ingatlanra 2022. május 31-én építési engedélyt adott ki, azonban akkor a felperes építési tevékenységet nem kezdett meg.

[4] 2024. február 3-án ismételten építési engedély iránti kérelmet terjesztett elő lakóépület komplexum létesítésére, amely kérelmet az alperes 2024. február 22-én kelt határozatával (a továbbiakban: alaphatározat) elutasított. A döntés indokaként rögzítette, hogy a telek nem rendezett, a felperes által benyújtott dokumentáció több helyen hiányos.

[5] A felperes keresettel támadta az alperes alaphatározatát, amely előterjesztését követően az alperes 2024. április 2-án kelt határozatával (a továbbiakban: módosító határozat) módosította alaphatározatát annyiban, hogy hivatkozott az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 384Korm. rendelet) 23/E. § (6) bekezdésére is. Fenntartotta azon alaphatározatban rögzített álláspontját, hogy az építéssel érintett telek nem rendezett, mert azt övezethatár szeli át. Ennek következtében az ingatlanon két övezet található. A 384Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdése értelmében az építési övezethatár kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl, az építési engedély kiadása előtt a hatóság vizsgálja, hogy a telket a HÉSZ szerint alakították-e ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték-e.

[6] Miután a tárgyi ingatlant nem a szabályozási terv előírásai szerint alakították ki és az övezethatáron nincs telekhatár, azt az ingatlan-nyilvántartásba sem akként jegyezték be, a telek nem rendezett. Az övezethatár köti a hatóságot, ennek alapján vizsgálandó, hogy engedélyezhető-e az építés. Az ingatlan akkor tekinthető rendezettnek, ha a telek pontos, a beépítés szempontjából is releváns méretét, elhelyezkedését meg lehet határozni. Ez pedig csak akkor állapítható meg, ha azt telekhatárral rendezik. Vagyis a beépítést meg kell előznie a telek megosztásának, beépíteni kizárólag a telekalakítást követően lehet. Miután az építési engedély iránti kérelmet véglegesen lezárt telekalakítás nem előzte meg, a telek a kérelem szerinti formájában beépíthetőségi szempontból nem minősül rendezettnek.

[7] A felperes további két engedélykérelmet is előterjesztett, mely kérelemre az alperes 2024. április 2-án kelt határozatával az ingatlanra tervezett, lakóépület komplexum II. ütemben építendő „A” épületének építésére irányuló kérelmet, míg aznap kelt másik határozatával a III. ütemben építendő „C”, „E” és „F” épületek építésére irányuló kérelmet elutasította.

[8] A felperes valamennyi határozattal szemben keresetet terjesztett elő, az eljárt bíróság a pereket egyesítette. A felperes álláspontja szerint a telek rendezettnek minősül, az megfelel az építésügyi- és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 312Korm. rendelet) 18. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A telket a HÉSZ szerint alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba ennek megfelelően jegyezték be. A tervezett építmény elhelyezése megfelel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) irányadó rendelkezéseinek, a telek kialakítása megtörtént, azt maga az alperes engedélyezte.

[9] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította.

[10] Hangsúlyozta, a 384Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdése 2023. július 1-jétől hatályos normaszövege szerinti telekalakítással érintett beépített, vagy a 23/H. § szerint beépítésre tervezett telek esetében a helyi építési szabályzat részét képező szabályozási terven jelölt építési övezethatár és övezethatár kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl. Ez a rendelkezés pedig egyértelművé teszi, hogy a telekhatárnak, illetve az övezeti határnak egybe kell esnie, az előfeltétele az építési engedély kiadásának.

[11] A jogerős ítélet felhívta a Kúria Kfv.I.37.560/2023/7. számú határozatát is, amely rögzítette, hogy a 384Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdése 2023. július 1-jei hatályba lépését megelőzően egy építési telek tartozhat két építési övezetbe, és ez a körülmény önmagában nem zárja ki az építési engedélykérelem érdemi elbírálását. Ebből a megállapításból a contrario következik az, hogy 2023. július 1-jét követően már figyelembe kell venni a 384Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdést, amely egyértelműen kizárja azt, hogy olyan telken lehessen építkezni, amely két övezetbe tartozik.

[12] A Kúria döntésével is alátámasztottan a perbeli ingatlan nem rendezett. Annak a felperesi hivatkozásnak pedig nincs jelentősége, hogy a telek kialakítása korábban megtörtént és azt az alperes engedélyezte. A perbeli esetben az alperesnek a felperesi engedélykérelmek tárgyában kellett döntenie, a vegyes övezeti besorolás miatt az engedélyt nem lehetett kiadni.

[13] Utalt arra is, hogy a Kúria hivatkozott ítéletének tárgya építésügyi hatósági határozat felülvizsgálata volt, ami egyben azt jelenti, hogy a telek rendezettségét, illetve annak hiányát az építési ügyekben is figyelembe kell venni.

[14] Annak sem tulajdonított jelentőséget az eljárt bíróság, hogy az alperes telekalakítási engedélyt adott az érintett földrészletek felosztása tárgyában korábban, sem annak, hogy 2022. május 31-én építési engedélyt is kapott a felperes. Az újonnan előterjesztett kérelmek időpontjában hatályos 384Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdése 2023. július 1-jétől megváltozott, így az alperesnek erre figyelemmel kellett eljárnia. A korábbi építési engedély tárgyú határozat a jogszabály módosítását megelőzően született, az alperesnek az akkor hatályos rendelkezéseket kellett értékelnie.

[15] Felülvizsgálati kérelmében a felperes a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltérés miatt kérte a jogerős ítéletnek a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megváltoztatását, és a támadott határozatok megsemmisítését, valamint hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, harmadlagosan annak hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását.

[16] Kérte, hogy a megállapított jogsértések orvoslásának valamennyi lényeges pontjára kiterjedő iránymutatást adjon a Kúria akként, hogy az építési telekként történő minősültséghez nem szükséges, hogy a telek egésze feküdjön beépítésre szánt területen, építési övezetben.

[17] A perrel érintett ingatlan az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú mellékletének 30. pontja szerint építési teleknek minősül. Annak rendezettsége körében a 312Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése az irányadó, a rendezettség más feltételtől nem tehető függővé. Nem lehet elutasítási indok az, hogy az ingatlan területe nem tartozik kizárólag egy építési övezetbe.

[18] Kifejtette, a jogerős ítélet sérti a Kp. 84. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (4) és (5) bekezdését, valamint a Kúria Pfv.II.20.887/2023/6. számú határozatának (52), (53) bekezdéseit. Szembe megy továbbá a 312Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés a) és b) pontjával, továbbá (3) bekezdésével és ezzel összefüggésben a Kúria Köf.5031/2012/11. számú határozatával. A jogerős ítélet sérti a 384Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdését és 23/H. §-át, továbbá az OTÉK 34. § (1) bekezdését, 1. számú mellékletének 27., 28., 29. és 30. pontjait, 30. pont b) alpontját.

[19] Az eljárt bíróság tévesen alkalmazta a HÉSZ szabályait, valamint az Étv. 18. § (1) bekezdését, 19. § (2) és (3) bekezdéseit, továbbá 23–24. §-ait. A jogerős ítélet sérti továbbá a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 419Korm. rendelet) preambulumát, 1. §-át, 2. § 12. pontját, 15. § (1) és (2) bekezdéseit és azok alpontjait és 6. számú melléklet 2.4. pontját, továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314Korm. rendelet) 11. § (3) bekezdését.

[20] Állította, az, hogy a telek több övezetbe tartozik, nem értékelhető a rendezettség hiányaként a 312Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése értelmében. A Kúria Kfv.I.37.560/2023/7. számú ítélete kifejezetten szabályozza, hogy az a körülmény, hogy a településtervekben kötelező szabályozási alapelem a szabályozási vonal vagy egy építési övezet övezethatára, az kizárólag azt jelenti, hogy a településterveknél ezeket mindenképpen szerepeltetni kell. Arra a megállapításra jutott a legfőbb bírói szerv, hogy a telek rendezettségének hiánya nem állapítható meg önmagában arra tekintettel, hogy egy építési telek két építési övezetbe tartozik. A rendezettség feltétele pontosan az, hogy az érintett telket a HÉSZ alapján alakítsák ki és jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.

[21] A telek megfelelő kialakítása óta a HÉSZ nem változott és a jogerős ítélet sem indokolja, hogy ezen tényállási elemek ellenére miért vonta kétségbe a HÉSZ-nek való megfelelést.

[22] Az építési telek OTÉK szerinti definíciója független attól, hogy a telek egy vagy több övezetben fekszik-e. Az OTÉK sem követeli meg, hogy az építési telek egésze beépítésre szánt területen, építési területen helyezkedjen el, ehhez képest a 384Korm. rendelet 2023. július 1. napjától hatályos rendelkezései sem eredményeztek változást.

[23] Az építési telek fogalmához képest az építési hely szűkebb kategória és az építési hely definíciója maga is rögzíti, hogy az építési telek beépíthető területrészét a HÉSZ határozhatja meg, azaz bármely építési teleknek lehet nem beépíthető területrésze. Ez a kettősség azonban nem szünteti meg a telek építési telek jellegét, sem a telek rendezettségét.

[24] A HÉSZ 1. § (5) bekezdés d) pontjának a felperes építési engedély iránti kérelmével semmilyen kapcsolata nincs, az abban foglalt rendelkezés azt nem befolyásolja, hogy az ingatlan építési teleknek minősül-e és adható-e rá építési engedély a vegyes övezeti besorolás mellett.

[25] A „kötelező szabályozási elem” fogalmával kapcsolatban a Kúria maga rögzítette, hogy az nem az építési engedélyezési eljárásban történő kikényszeríthetőséget jelenti, hanem az a körülmény, hogy a településtervekben kötelező szabályozási elem egy szabályozási vonal vagy egy építési övezet övezethatára, az csak azt jelenti, hogy a településtervekben ezeket mindenképpen szerepeltetni kell.

[26] Az ítélet a HÉSZ-nek való megfelelést összemossa a 384Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdésében foglalt eljárásjogi szabállyal és azt figyelmen kívül hagyja, hogy a 384Korm. rendelet a HÉSZ-t nem módosította. Annak hatálybalépése semmilyen módon nem eredményezheti a HÉSZ hatályos szabályai szerint kialakított ingatlan HÉSZ-nek való megfelelése hiányát. A HÉSZ esetleges változása sem eredményezheti az ingatlan rendezett státuszának elvesztését. Kizárólag annak van jelentősége, hogy az ingatlannak van-e olyan része, amely a HÉSZ alapján építési övezetbe esik.

[27] Ugyanígy nincs kapcsolat a perbeli ügy és a 419Korm. rendelet hivatkozott rendelkezései között. Ezen rendelet alapján sem az ingatlan építési telek minősége, sem annak rendezettsége megkérdőjelezésének, sem pedig az építési engedély iránti kérelem elutasításának nem lett volna helye.

[28] Hangsúlyozta, hogy sem az alperes határozatai, sem pedig az ítélet nem jelölt meg egyetlen olyan jogszabályhelyet sem, amely az építési engedély kiadásának a feltételévé tenné a telekalakítás kötelező lefolytatását és a korábban a HÉSZ-nek megfelelően kialakított, és annak mindig megfelelő telek határainak az övezethatárra való áthelyezését.

[29] Figyelmen kívül hagyja a jogerős ítélet, hogy a 384Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdése a telekalakításra vonatkozó eljárási szabály. Telekalakítási eljárás hiányában az semmilyen jelentőséggel nem bírhat. A perbeli eljárás nem telekalakítási eljárás, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan kialakítása rendezett státuszú.

[30] Sérelmezte a Kúria Köf.5031/2012/11. számú kúriai döntésének figyelmen kívül hagyását, miután az kifejezetten a rendezett státusz kérdésével foglalkozott.

[31] A Kfv.I.37.560/2023/7. számú ítéletet az eljárt bíróság tévesen értelmezte, az nem foglalkozott érdemben a 384Korm. rendelet 23/E. § és 23/H. §-a bekezdései hatálybalépésének építési engedélyezési eljárásra gyakorolt hatásaival. Annak alapját a 2023. július 1-jét megelőzően hatályban volt jogszabályok adták és az csak felületes utalást tartalmaz a 2023. július 1-jén hatályba lépett rendelkezéseknek az építési engedélyezéssel való összefüggésére. Arról a kúriai ítélet kifejezetten hallgat, hogy mi volna az indoka a telekalakításra vonatkozó szabály alkalmazásának az építési engedély iránti kérelem elbírálása során.

[32] A 384Korm. rendelet 23/E. §-ának hatálybalépése nemcsak, hogy a HÉSZ-t nem módosította, de az OTÉK vonatkozó rendelkezéseit és az Étv. 19. §-át sem érintette.

[33] Kifejtette, a törvényszék ítélete érdemi indokolást nem tartalmaz, az sem állapítható meg, hogy az ítélet milyen okból tekinti alaptalannak a keresetet. Nem ad arra magyarázatot, hogy miként lehetne a telekalakítási szabályt az építési engedély iránti kérelem elbírálása során elutasítási okként figyelembe venni.

[34] Felülvizsgálati ellenkérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Hangsúlyozta, az építési engedély kiadása előtt az eljáró hatóságnak vizsgálnia kell az országos és helyi építési szabályoknak való megfelelést, ezek közül is különösen az építési telekre vonatkozó előírásokat, annak kialakítását.

[35] Az Étv. 18. § (1) bekezdése is arról rendelkezik, hogy építési tevékenységet csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad végezni. Engedélyköteles építési tevékenység csak rendezett telken folytatható, amely akkor valósul meg, ha a helyi építési szabályzat szerint alakították ki és azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Az OTÉK is kimondja, hogy az építési szabályoknak megfelelően kialakított telek az építési telek. És itt kapcsolódik össze a telekrendezettség és a földügyi eljárások a 384Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdése alapján. Az építési övezethatár, övezethatár – kötelező szabályozási elem – egyben kötelezően kialakítandó telekhatár. Tehát, ha egy ingatlan több építési övezetben található, a telek akkor válik rendezetté, ha az építési övezethatár mentén telket alakítanak.

[36] Hivatkozott továbbá arra is, hogy egy korábbi, a perbeli ingatlannal szomszédos építési engedély kapcsán írásban egyeztetett az Építési és Közlekedési Minisztériummal két különböző övezetbe tartozó telekre vonatkozóan. Az ezen egyeztetésben közölt szakmai álláspontot tekintve a jogalkotó osztotta az alperes álláspontját és arra hivatkozott, hogy a pontosítás érdekében a Kormány a 384Korm. rendelet egyértelmű módosítására tett javaslatot. Ez a csatolt irat 2023. június 13-án kelt, a 384Korm. rendelet módosítás pedig július 1-jén lépett hatályba.

[38] A felperes felülvizsgálati kérelme – az alábbiak okán – alaptalan.

[39] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem jelöli ki. A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.

[40] A 384Korm. rendelet 21–26. §-ai, csakúgy, mint a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet és az Étv. 23–24. §-ai a telekalakítási eljárás rendjét szabályozza.

[41] A 384Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdése 2023. július 1-től kezdődően úgy rendelkezik, hogy telekalakítással érintett beépített vagy a 23/H. § szerint beépítésre tervezett telek esetében a helyi építési szabályzat részét képező szabályozási terven jelölt építési övezethatár és övezethatár – a műemlék telke, az erdőterületek, a mezőgazdasági területek, a vízgazdálkodási területek, a honvédelmi és katonai célú, valamint a természetközeli területek határa kivételével – kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl.

[42] Ezen új szabályozásra figyelemmel, a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a korábban egy helyrajzi számon kialakított és az ingatlan-nyilvántartásba ekként bejegyzett vegyes övezeti besorolású ingatlanon történő építési engedély megszerzésének feltétele-e a 384Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdésében foglaltak teljesítéséhez szükséges telekalakítási eljárás megindítása, az övezethatár telekhatárrá alakítása.

[43] A 312Korm. rendeletnek az építési engedély előterjesztésekor hatályos 18. § (1) bekezdése többek között meghatározta, hogy az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18–22. §-ában és 31. § (1) bekezdésében előírtaknak és hogy az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása az új építmény építése vagy meglévő építmény bővítése esetén – kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában – az Étv. 23–24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e.

[44] A 312Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése kimondta, az építési tevékenységgel érintett telek az (1) bekezdés b) pontja szerint akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az illeszkedés szabályai szerint alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

[45] Az Étv. 18. § (1) bekezdése alapján építési tevékenységet végezni a törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.

[46] Az OTÉK 1. számú melléklet 29. pontja definíciója szerint építési övezet: a beépítésre szánt területeken belül – a 6. § (2), (4) és (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a területrészek sajátos építési használatának megfelelő besorolás, amelyhez az építés feltételei és módja, valamint a beépítés és a telekalakítás szabályai a helyi építési szabályzatban (kerületi építési szabályzatban) kerülnek meghatározásra.

[47] Az OTÉK 1. számú melléklet 96. pontja szerint övezet a beépítésre nem szánt területeken belül – a 6. § (3)–(5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a területrészek sajátos építési használatnak megfelelő besorolás, amelyhez az építés feltételei és módja, a beépítés és a telekalakítás szabályai a helyi építési szabályzatban (kerületi építési szabályzatban) kerülnek meghatározásra.

[48] A 30. pont kimondja, hogy építési telek az a telek, amely beépítésre szánt területen, építési övezetben fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.

[49] Az OTÉK 1. melléklet 30. pontja értelmében az építési szabályoknak megfelelően kialakított telek az építési telek. Fenti jogszabályi definíciókból megállapíthatóan, a felperes ingatlana egy része övezetben, más része építési övezetben fekszik, vagyis a teleknek csak egy része minősül építési teleknek. Az építési előírások az egyes övezetekben eltérőek, két övezet előírásait egy telken nem lehet megvalósítani, különös figyelemmel arra, hogy a telek egyik része beépítésre nem szánt terület.

[50] A 312Korm. rendelet 18. § (1) bekezdéséből fakadóan az építési hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a telek kialakítása a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e.

[51] A telek rendezettsége értelmezése körében a Kúria hangsúlyozza, hogy azt a 312.Korm. rendelet kifejezetten definiálja akként, hogy a telek rendezett, ha azt a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az illeszkedés szabályai szerint alakítottak ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A rendezett telek egyik fogalmi ismérve tehát a helyi építési szabályzatnak való megfelelés.

[52] Fontos ugyanakkor, hogy a HÉSZ nem önmagában álló, hanem a perben alkalmazandó 314Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv. Ebből következik, a telek kialakításának – annak rendezettségéhez – nem csak a HÉSZ, de az annak mellékletét képező szabályozási terv előírásainak is meg kell felelnie.

[53] Márpedig a HÉSZ mellékletét képező szabályozási terv szerint az ingatlant építési övezethatár választja ketté, egy része „Kbst” különleges beépítésre nem szánt strand terület, másik része „Vt9” beépítésre szánt, településközpont vegyes terület.

[54] A HÉSZ 1. § (5) bekezdés d) pontja kimondja, hogy a szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait és előírásait.

[55] Ehhez kapcsolódva pedig a 384.Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdése szabályozza, hogy 2023 júliusától a beépítésre tervezett telek esetében kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl a szabályozási terven jelölt építési övezethatár.

[56] Habár a 419.Korm. rendelet szabályai körében a Kúria Kfv.I.37.560/2023/7. számú ítélete utalt arra, hogy az a körülmény, hogy a településtervekben kötelező szabályozási alapelem egy szabályozási vonal vagy egy építési övezet övezethatára, az csak azt jelenti, hogy a településtervekben ezeket mindenképpen szerepeltetni kell, jelen ügyben a HÉSZ kifejezetten rendelkezik arról, hogy azt kötelezőnek kell tekinteni.

[57] Bár alapvetően a 2023. július 1. napját megelőző időállapotról kellett állást foglalnia, a hivatkozott kúriai határozat is azt fogalmazta meg elvi tételként, hogy ha külön jogszabály – akár helyi építési szabályzat – nem írja elő, hogy kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl a helyi építési szabályzat részét képező szabályozási tervben jelölt építési övezethatár, az építési engedélykérelem nem utasítható el önmagában azon okból, hogy egy építési telek két építési övezetbe tartozik. Jelen esetben azonban külön jogszabály erről rendelkezik.

[58] Az építési engedély kiadásának egyértelmű feltétele annak vizsgálata, hogy a telek kialakítása megfelelő-e. 2023. július 1-jétől pedig a 384.Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdése és a HÉSZ 1. § (5) bekezdés d) pontja együttes értelmezéséből fakad, hogy a helyi építési szabályzat részét képező szabályozási terven jelölt övezethatár, építési övezethatár kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl.

[59] A Kúria utal arra, a korábban, 2021. július 9-én kelt telekalakítási engedély és az azt követően felperes részére adott építési engedély időpontjában nem volt hatályban a 384.Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdése, annak azért nincs jelentősége.

[60] A fentiekben kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást az alperes határozatának jogszerűségéről, és miután a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért azt – az indokolás kiegészítésével – a Kp. 121. § (2) bekezdés alkalmazásával hatályában fenntartotta.