PK ÍH 2025/124.

I. Az adatkiadási kérelem teljesítésére előírt határidő az adatkezelőt, a keresetindításra előírt határidő az adatigénylőt köti. Az alperes a perindításra okot adott akkor is, ha az adatok egy részét a perindítás hatályainak beállta előtt, de a keresetindítási határidő lejárta után kiadta.

II. A közérdekű adat kiadása iránti igény teljesítése megtagadásának jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania. A felek közötti vita esetén azonban ezt megelőzően a felperest terheli annak bizonyítása, hogy a kiadni kért adatot az alperes kezeli [Info tv. 28. § (3) bekezdés, 29. § (1) és (2) bekezdés, 31. § (3) bekezdés].

A Bank 2023. december 12-én sajtóközleményt adott ki a „Tervek szerint halad a több mint 100 éves épületének felújítása” címmel. Az írás a Bank székházának felújításáról, a rekonstrukció szükségességéről, indokoltságáról, céljáról, valamint arról számol be, hogy „a felújításra vonatkozó eredeti szerződés megkötése óta eltelt időszak kihívásai (Covid-válság, az ellátási láncokban kialakult fennakadások, orosz–ukrán konfliktus, nyersanyagpiaci és inflációs válság) az építőipart és ezáltal valamennyi beruházással foglalkozó vállalkozást rendkívül nehéz helyzet elé állított. Az általánosan magas inflációs környezet, az elérhető munkaerőpiaci kapacitás beszűkülése, valamint a drasztikusan megnövekedett nyersanyagárak miatt ezért valamennyi, hasonló műemlék jellegű épület felújításánál jelentős, sokszor duplájára emelkedő költségekkel kell most már számolni.

A több mint 100 éves, műemléki védelem alatt álló épület felújításának költségei várhatóan közel 50 százalékkal emelkednek meg a piaci folyamatok miatt. A Bank a tervezett pluszráfordítással tudja biztosítani a szerződésben vállalt szükséges műszaki és építészeti feltételek teljesülését.”

A felperes 2024. február 15-én közérdekű adatigénylésében az alperestől a Bank székháza 2021-ben kezdődött műemléki felújítása vonatkozásában megkötött szerződés, annak mellékletei, továbbá a kivitelezés időbeli ütemezésére, várható befejezésére, a késedelem esetén a generálkivitelező által fizetendő kötbérre vonatkozó adatok, valamint a „Tervek szerint halad a Bank több mint 100 éves épületének felújítása” című sajtóközleményben utalt szerződésmódosítás és mellékletei kiadását kérte.

Az alperes a 2024. március 1-jén megküldött válaszában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 29. § (2) bekezdésére hivatkozással a határidőt 15 nappal meghosszabbította, ezt követően az adatkiadást nem teljesítette. Az adatkiadás megtagadását, illetve elmaradását nem indokolta.

A felperes keresetében az alperest arra kérte kötelezni, hogy az e-mail-címre elektronikus úton adja ki a Bank székháza 2021-ben kezdődött műemléki felújításával kapcsolatban

1. a felújításra 2021-ben kötött szerződést annak mellékleteivel, a hozzá kapcsolódó teljesítésigazolásokkal és az ezek ellenében történt előleg- vagy részszámla-kifizetések listájával,

2. azt a szerződésmódosítást annak mellékleteivel, amire a Bank 2023. december 12-i, „Tervek szerint halad a Bank több mint 100 éves épületének felújítása” című sajtóközleményében utal,

3. a beruházásnak az adatigénylés kézhezvételekor irányadó tervezett időbeni ütemezését, a várható befejezést, valamint tájékoztatást arról, hogy esetleges késedelem esetén milyen kötbér terheli a generálkivitelezőt.

A keresete jogalapjaként Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk (3) bekezdését, a 39. cikk (2) bekezdését, valamint az Info tv. 3. § 5. és 6. pontjait, a 26. § (1)–(2) bekezdését, a 28. § (1) bekezdését és a 31. § (7) bekezdését jelölte meg.

Álláspontja szerint a kért adatok az Info tv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adatoknak minősülnek és az alperes kezeli ezeket. Az alperes az Info tv. 26. § (1) bekezdése értemében közfeladatot ellátó szerv, ezért lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az alperes nem hivatkozott arra, hogy a kiadás megtagadásának bármilyen jogszabályi alapja lenne.

Az alperes ellenkérelmében előadta, hogy a 1. és 3. pontban megjelölt adatokat a 2024. április 29-én küldött e-mail-üzenetével teljesítette, ez az időpont pedig megelőzi a perindítás hatályának beálltát.

A 2. pontban megjelölt adatok tekintetében azt hangsúlyozta, hogy mindent átfogó szerződésmódosításra vonatkozóan nincs birtokában adat, ilyen szerződésmódosítás nem is történt: a felperes által idézett közlemény a kivitelezési költségeket érintő áremelkedésre tér ki. Egy, a kivitelezést érintő szerződésmódosítást és a kivitelezést érintő áremelkedéseket is magában foglaló táblázatos kimutatást csatolt.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek az generáltervezési és generálkivitelezési szerződés 1., 2., 8., 9., 30–33. számú mellékleteket és a 2024. január 22-én kelt alapszerződés 18. számú módosítását (azaz a per 2024. június 25-i tárgyalásán 10. szám alatt csatolt szerződésmódosítást és a tárgyaláson csatolt mellékleteket).

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Mivel az 1. és 3. kérelemben foglalt adatokat az alperes a keresetlevél előterjesztését követően kiadta, csak a 2. pontban írt adatok (azt a szerződésmódosítást annak mellékleteivel, amire a Bank 2023. december 12-i, „Tervek szerint halad a Bank több mint 100 éves épületének felújítása” című sajtóközleményében utal) kiadása iránti kérelem megalapozottságát vizsgálta.

Előrebocsátja a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a keresetben írtaktól eltérő számozással látta el a kiadás iránti kérelemmel érintett adatköröket. A Fővárosi Ítélőtábla a kereset szerinti számozást követve jelölte meg a jogvita tárgyát érdemben képező adatkört.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a 2023. december 12-i sajtóközlemény felperes által idézett szövege elsősorban arra utal, hogy az alperes székházának 2021 óta tartó kivitelezése a gazdasági környezet változása miatt folyamatosan drágul. A cikk kétségkívül a kivitelezési munkák árának emelkedésére utal, ez azonban nem jelenti automatikusan, hogy szerződésmódosítások jöttek létre. A felperesnek kellett valószínűsítenie, hogy a kért közérdekű adatokat az alperes kezeli.

Az alperes által csatolt iratok alapján azt állapította meg, hogy 2024. január 22-én az alperes és a fővállalkozó a kivitelezési szerződést módosították, az alapszerződés 8. és 9. számú mellékleteit pontosították (szerződési árösszesítő, árazott mennyiségi kimutatás) és a szerződéshez új, 30., 31., 32. és 33. számú mellékleteket (használatbavételhez szükséges és minőségbiztosítási dokumentumok) is kapcsoltak. A módosítás az alapszerződés 13–18. számú mellékleteinek utólagos pontosítására is utal, a csatolt iratanyag azonban erre vonatkozó adatokat (alvállalkozók listája, kizárt alvállalkozók listája, megrendelő által elvégzett munkák listája, építési terület állapota, megrendelő követelményei) nem tartalmaz.

Mivel az alperes – felhívás ellenére – a közérdekű adatok megismerhetőségét korlátozó, az Info tv. 27. § (1) bekezdése szerinti okot nem jelölt meg, a sajtóközlemény megjelenésének időpontja körül keletkezett szerződésmódosítást az alperes köteles kiadni.

Álláspontja szerint a közlemény megszövegezéséből további módosításra, illetve más szerződésmódosításra nem lehet következtetni, az adatigény megfogalmazása nem kellően egzakt, annak alapján a kiadási kötelezettség az alperes által csatolton kívül más iratot nem érinthet. A szerződésmódosítás csatolt mellékletei a közlemény megjelenését követő időszak felújítási költségeire, áraira nézve informatívak.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Jogorvoslati kérelmében az ítélet megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérte.

Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti a Pp. 265. § (1) bekezdését, 279. § (1) bekezdését, 346. § (4) és (5) bekezdését, valamint Info tv. 3. § 5. pontját és 31. § (7) bekezdését.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást tévesen és iratellenesen állapította meg, az így megállapított tényállásból téves jogkövetkeztetéseket vont le, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokat, valamint az alperes nyilatkozatait iratellenesen és okszerűtlenül értékelte.

Az elsőfokú ítélet megállapításával szemben (indokolás [2] bekezdés) az adatkiadást nem tagadta meg, azt teljesítette, csupán a jogszabályi határidőhöz képest több időt vett igénybe számára a dokumentumok összeállítása, mivel a székház rekonstrukciójával kapcsolatos egyes adatok felfedése Magyarország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeinek sérelmével járhat.

Az adatkiadás keretében – szakértő bevonásával – köteles volt úgy összeállítani a kiadni kért adatokat és dokumentumokat, hogy azok nyilvánosságra kerülése ne veszélyeztethesse Magyarország alapvető biztonsági és nemzetbiztonsági, valamint központi pénzügyi, illetve devizapolitikai érdekeit, a 144 oldalas, több mint tízezer tételt tartalmazó időbeli ütemterv adatainak tételenként való átvizsgálása hosszabb időt vett igénybe.

A közérdekű adat kiadása iránti kérelmet a 2024. április 29-én küldött e-mail-üzenetével, még a perindítás hatályainak beállta előtt (2024. május 6.) teljesítette. Az e-mail-üzenete mellékleteként csatolta a felújítás tekintetében 2021-ben (június 29-én és július 19-én) kötött szerződéseket azok mellékleteivel, valamint az adatigénylés kézhezvételekor irányadó tervezett időbeli ütemtervet.

Téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása is, miszerint nem hivatkozott arra, hogy a kiadás megtagadásának bármilyen jogszabályi alapja lenne.

Érdemi ellenkérelmében megjelölte az Info tv. 27. § (2) bekezdésének e) pontját és (3) bekezdésének második fordulatát, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (Mnbtv.) 162. § (3) bekezdését, amelyek alapján a kiadható adatok köre korlátozott. Azt is előadta, hogy a felújítással kapcsolatos dokumentumok olyan adatokat tartalmaznak, amelyekből megismerhetővé válhat többek között a Bank elnöke, alelnökei irodáinak helye, megközelítési módjai, a menekülési útvonalak; a Bank fizikai védelmét biztosító bankbiztonsági rendszernek helyt adó környezet (a dokumentációkban szereplő adatokból esetlegesen következtetéseket lehet levonni annak technikai sajátosságaira, jellemzőire); a Bank napi működését biztosító szerverterem elhelyezkedése, annak részletes műszaki leírása. Ezen adatok körében helye van a közérdekű adatigénylés részleges megtagadásának is.

A bíróság a 2. kereseti kérelmet kizárólag a Bank-közleményben foglaltak alapján bírálhatja el, hiszen a felperes csak erre hivatkozott a közérdekű adat kiadása iránti kérelmében. A Bank-közlemény azonban nem utal szerződésmódosításra, ezt az elsőfokú bíróság sem tartotta megállapíthatónak. Ezért nincs jelentősége, hogy később milyen szerződésmódosítást kötött, és az mennyiben hozható összefüggésbe a felperes vélt igényével.

A sajtóközlemény nem tartalmazza a szerződésmódosítás kifejezést, csak arról tesz említést, hogy a székház felújításának költségei várhatóan mekkora mértékben emelkednek meg a piaci folyamatok miatt, és hogy a Bank tudja biztosítani a szerződésben vállalt szükséges műszaki és építészeti feltételek teljesülését. A székházépület felújítására nem a Bank, hanem az attól elkülönült jogalanyisággal rendelkező kft. kötött szerződést. A közlemény sem a felek személyére, sem a felek szándékára, sem pedig a felek olyan jognyilatkozatára nem utal, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy a felek között szerződésmódosítás jött létre.

Mivel a felek között nem jött létre 2023. december 12-én (a sajtóközlemény megjelenésének időpontjában) szerződésmódosítás, a 2024. április 29-én küldött e-mail-üzenetében ezekről a tényekről tájékoztatta a felperest.

Téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása is, amely szerint az alperes a cikkel összefüggésbe hozható szerződésmódosítást csatolt. Az elsőfokú bíróság nem arra hívta fel, hogy „a cikk által levezetettekkel összefüggésbe hozható” szerződésmódosítást csatolja, e körben több alkalommal is egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy ilyen szerződésmódosítás nem jött létre.

Az elsőfokú bíróság – a közleményben foglaltaktól függetlenül – olyan konkrét szerződésmódosítás csatolására hívta fel, amely a kivitelezési költségeket érintően az adatigénylésig született. Ezt a szerződésmódosítást vállalta csatolni, annak kifejezésre juttatásával, hogy a felperes adatigénye nem erre irányult.

Az elsőfokú bíróság semmiféle összefüggést nem állapított meg a Bank-közlemény és a csatolt szerződésmódosítás között, azon túl, hogy az a sajtóközlemény megjelenésének időpontja körül keletkezett. A csatolt szerződésmódosítás egyébként 2024. január 22-én, tehát több mint egy hónappal a hivatkozott sajtóközlemény közzétételét követően jött létre.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

Megítélése szerint az elsőfokú ítélet tényállása helytálló, mivel az alperes a rendelkezésére álló 15, majd a meghosszabbított 15 napos határidőben sem teljesítette az adatigénylést, arra részben csak a keresetlevél benyújtását követően került sor. Ez azonban nem teszi tévessé azt a megállapítást, hogy az Info tv. szerinti kétszer 15 napos határidőben az alperes nem teljesített és ezt nem indokolta meg.

Az elsőfokú ítélet indokolásának [4] bekezdése a felperes nyilatkozatát tartalmazza. Ugyanakkor az alperes a kereseti kérelem érdemben tárgyalt 2. pontja vonatkozásában valóban nem jelölt meg konkrét jogszabályokat az adatkiadás megtagadása jogszerűségének körében, tekintettel arra, hogy érvelése mindvégig azon alapult, hogy az adatigénylés szerint kiadni kért szerződésmódosítás nem történt meg.

A felhívott jogszabályhelyekkel az alperes az 1. pont szerinti kereseti kérelem teljesítésének részbeni megtagadását indokolta, mivel az átadott szerződésben és mellékleteiben számos adatot kitakart.

Az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a sajtóközleményt, abból arra lehet következtetni, hogy az áremelkedések következtében szükségessé vált a kivitelezési szerződés módosítása. Az alperes elismerte, hogy a Bank-közlemény kiadását követően (2024. január 22-én) a kivitelezési szerződés módosult, ezt a szerződésmódosítást a mellékleteivel együtt zártan az iratokhoz csatolta, az elsőfokú ítélet pedig indokolásában rögzítette, hogy ez a módosítás az árazást is érintette.

A Bank-közlemény áremelkedésre vonatkozó tartalmával összefüggésben tehát valóban létrejött egy szerződésmódosítás, az alperes így alappal nem hivatkozhat arra, hogy nem létezik olyan közérdekű adat, amelynek kiadására az elsőfokú ítélet kötelezte. A szerződésmódosítás időpontjának a jogvita elbírálása szempontjából nincs jelentősége, mivel kérelmében nem jelölt meg konkrét dátumot a módosítás időpontjával kapcsolatban.

A kiadni kért adat létezik, az alperes annak kezelője és az adat közérdekű voltát az alperes nem vonta kétségbe. Az alperes az Info tv. 27. §-ában rögzített megtagadási okok egyikére sem hivatkozott ezen adatok vonatkozásában, így az elsőfokú ítélet jogszerűen kötelezte a rendelkező rész szerinti közérdekű adatok kiadására.

A fellebbezés alaptalan.

Az elsőfokú ítéletnek fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett a keresetet egyebekben elutasító rendelkezése [Pp. 358. § (5) bekezdés], ezért azt a másodfokú felülbírálat nem érintette. A Fővárosi Ítélőtábla a felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta [Pp. 370. § (1) bekezdése]. A fellebbezés elbírálására a Pp. 376. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül került sor.

Az alperes jogorvoslati kérelme az érdemi döntés megváltoztatására irányult, érvei a tények megállapítását, azok minősítését és az elsőfokú bíróság által levont jogkövetkeztetéseket támadták.

A Pp. 369. § (3) bekezdés a) és c) pontja alapján végzett felülbírálat eredménye az, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta, és abból helytálló jogi következtetésre jutott, az alkalmazandó jogszabályok körét helyesen állapította meg. A bizonyítás eredménye okszerű, a megállapított tények másként nem minősíthetőek, azokból az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le.

A rendelkezésre álló adatok szerint a felperes 2024. február 15-én küldte el közérdekű adatigénylését az alperesnek. Az alperes a 2024. március 1-jén megküldött válaszában a határidőt az Info tv. 29. § (2) bekezdésére hivatkozással 15 nappal meghosszabbította. A meghosszabbított határidő alatt az adatkiadást az alperes nem teljesítette, az igényt nem utasította el, az adatkiadás elmaradását nem indokolta. A felperes a keresetlevelet 2024. április 6-án terjesztette elő az Info tv. 31. § (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül. Az alperes az adatkiadási kérelemnek a per megindítását követően, 2024. április 29-én részben (az 1. és 3. pontban kért adatok tekintetében) eleget tett.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakkal szemben nem azt állapította meg, hogy az alperes az adatkiadást megtagadta, hanem azt, hogy a meghosszabbított határidőben az alperes a kért adatokat nem adta ki. Az elsőfokú ítélet [2] bekezdése nem iratellenes, az ügy érdemét érintően csupán azt rögzíti, hogy az Info tv. 29. § (1) és (2) bekezdései szerinti határidőben az alperes az adatkiadás elmaradását, annak esetleges elutasítását nem indokolta meg.

Az Info tv. 29. § (2) bekezdése szerint, ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell.

Az Info tv. a határidő további meghosszabbítására nem ad lehetőséget, az Info tv. 31. § (3) bekezdése a keresetindítási határidőt is a meghosszabbított határidő lejártához köti, így az adatkiadási kötelezettséget a határidő eredménytelen eltelte esetén elmulasztottnak kell tekinteni, akkor is, ha az adatkezelőnek a kért adatok kiadásához – azok nagy száma, jelentős terjedelme, az adatok kiadhatóság szempontjából való átvizsgálásának szükségessége miatt – a törvényben meghatározott 30 napnál hosszabb időre van szüksége.

Erre tekintettel súlytalan az alperes azon fellebbezési érvelése, miszerint a jogszabályi határidőhöz képest több időt vett igénybe számára a dokumentumok összeállítása, mivel a székház-rekonstrukcióval kapcsolatos egyes adatok felfedése Magyarország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeinek sérelmével járhat, ezen adatokat pedig – szakértők segítségével – az iratokban felismerhetetlenné kellett tennie. Az Info tv.-ben az adatkiadási kérelem teljesítésére előírt határidő [Info tv. 29. § (1) és (2) bekezdés] az adatkezelőt, a keresetindításra előírt határidő [Info tv. 31. § (3) bekezdés] az adatigénylőt köti. A kifejtettek alapján az alperes a perindításra okot adott akkor is, ha az adatok egy részét (az 1. és 3. pontban kért adatokat) a perindítás hatályainak beállta előtt, de a keresetindítási határidő lejárta után kiadta.

Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt is, hogy az alperes a 2. pontban megjelölt adatkör tekintetében – felhívás ellenére – nem hivatkozott a közérdekű adatok megismerhetőségét korlátozó, törvényben meghatározott okra (Info tv. 27. §), ebben a körben a védekezése arra korlátozódott, hogy a Bank közleménye szerződésmódosításra való utalást nem tartalmaz, szerződésmódosítás 2023. december 12-én (a közlemény megjelenésének napján) nem is jött létre, amiről a felperest a 2024. április 29-i e-mailben tájékoztatta.

A 2024. június 25-én megtartott tárgyaláson az alperes jogi képviselője a bíróság felhívására úgy nyilatkozott, hogy a 2. pontban megjelölt adatok tekintetében az érdemi védekezését az alperes nem kívánja bővíteni, a vonatkozásban, hogy a becsatolt pendrive-on található dokumentumok miért nem adhatóak ki, további nyilatkozatot nem kíván tenni (8.P.20.953/2024/9. számú jegyzőkönyv 1. oldal). Az elsőfokú bíróság a keresetet ebben a részében a kereset és ellenkérelem, valamint az érvényesíteni kívánt jog korlátai között bírálta el, anyagi pervezetési kötelezettségének (Pp. 237. §) a kereset és ellenkérelem tartalma által meghatározott körben eleget tett.

A 2. pontban kért adatok tekintetében a fellebbezés érvelése alapján abban kellett állást foglalni, hogy a felperes kérelme ebben a körben mire irányult, az „azt a szerződésmódosítást annak mellékleteivel, amire a Bank 2023. december 12-i, »Tervek szerint halad a Bank több mint 100 éves épületének felújítása« című sajtóközleményében utal” kérelmet hogyan kell értelmezni, a felperes által becsatolt és az elsőfokú bíróság által kiadni rendelt szerződésmódosítás és mellékletei a kérelemben megjelölt szerződésmódosításként értelmezhető-e.

A Bank közleményének szövege a „szerződésmódosítás” kifejezést nem tartalmazza, azonban szerepel benne, hogy a székház 2021 óta tartó felújításának költségei az általánosan magas inflációs környezet, az elérhető munkaerőpiaci kapacitás beszűkülése, valamint a drasztikusan megnövekedett nyersanyagárak miatt jelentősen – közel 50 százalékkal – megemelkedtek, a Bank azonban a tervezett pluszráfordítással tudja biztosítani a szerződésben vállalt szükséges műszaki és építészeti feltételek teljesülését.

A felperes e közlemény szövegét értelmezve arra következtetett, hogy a költségek növekedése miatt a kivitelezési szerződés módosításra került, az adatkiadás iránti kérelme 2. pontjában ennek a szerződésmódosításnak és mellékleteinek a kiadását kérte.

Az Info tv. 28. § (3) bekezdése szerint a közérdekű adatigénylés tartalmával szemben törvényi követelmény, hogy az kellően pontos legyen. Abból egyértelműen meghatározható legyen, hogy az igénylő mely adatot szeretné megismerni (a Kúria Pfv.20425/2024/6. számú közzétett határozata).

Az adott esetben a felperes az Info tv. 28. § (1) bekezdése szerinti adatmegismerési igény előterjesztésekor értelemszerűen nem rendelkezett pontos információkkal arról, hogy ténylegesen sor került-e szerződésmódosításra, igényét így ennél pontosabban megfogalmazni nem tudta. A kérelemből azonban egyértelmű, hogy milyen jellegű adatokat kívánt megismerni: a Bank közleményének szövegéből következő kivitelezési költségnövekedéssel összefüggésben az adatigénylésig bármely időpontban létrejött szerződésmódosítás és mellékletei kiadását kérte. Az igény megfogalmazásából nem következik, hogy az csak a közlemény kiadásának időpontjában, vagy azt megelőzően létrejött módosításokra vonatkozik. Amennyiben ez az alperes számára nem volt egyértelmű, akkor a felperest az Info tv. 28. § (3) bekezdése alapján az igény pontosítására kellett volna felhívnia.

A közérdekű adat kiadása iránti igény teljesítése megtagadásának jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania. A felek közötti vita esetén azonban ezt megelőzően a felperest terheli annak bizonyítása, hogy a kiadni kért adatot az alperes kezeli. Az adatkezelőt csak létező és általa ténylegesen kezelt adat kiadására lehet kötelezni. Ha az adatkezelő az adat létezését (kezelését) vitatja, azt az adatigénylő köteles bizonyítani (a Kúria Pfv.20663/2015/4., Pfv.20421/2021/7., Pfv.21340/2022/5., Pfv.20664/2023/8. számú közzétett határozatai).

Az adott esetben az alperes a bíróság felhívására – zárt kezelést alkalmazva – iratokat csatolt, amelyek között szerepelt egy a kivitelezési költségeket érintő – 2024. január 22-i – szerződésmódosítás, az eredeti szerződés 8. és 9. számú mellékleteinek pontosítása, valamint négy új melléklet is. Az alperes nem vitatta, hogy ezek a módosítások a költségek növekedésével összefüggésben állnak, a bíróság megállapítása szerint pedig azok az adatkiadás iránti kérelem 2. pontjában megjelölt adatok fogalmi körébe tartoznak.

A felperes által igényelt adatok tehát léteznek, azok az alperes kezelésében lévő közérdekű adatok, az alperes pedig ebben a vonatkozásban az Info tv. 27. § (1) bekezdése szerinti kiadhatóságot korlátozó, illetve egyéb megtagadási okra nem hivatkozott. Ezért az alperes a szerződésmódosítás és az elsőfokú bíróság által megjelölt mellékletei kiadására köteles.

Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.