2025. évi CXXIV. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) módosításának célja, hogy biztosítsa az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést.

A jogszabály célja a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő európai uniós jogalkotáshoz kapcsolódó egyes törvényi szintű jogharmonizációs feladatok megvalósítása. A csomagolásról és a csomagolási hulladékról, az (EU) 2019/1020 rendelet és az (EU) 2019/904 irányelv módosításáról, valamint a 94/62/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. december 19-i (EU) 2025/40 európai parlamenti és tanácsi rendelet a korábbi irányelvi szabályozás helyébe lép, és teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az új európai uniós rendeletben foglalt rendelkezésekkel való összhang biztosítása érdekében a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő egyes törvények [a Kvt., a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) és a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény] módosítása indokolt.

Ezen kívül a törvénymódosítás célja, hogy a Ht. rendelkezései összhangba kerüljenek a hulladékszállításról, az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, amely 2026. május 21-től hatályon kívül helyezi a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendeletet. A módosítás elsősorban jogtechnikai jellegű, a hatályos rendelkezések hivatkozásainak frissítését, valamint az eljáró hatóság megnevezésének pontosítását tartalmazza.

A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap a víziközmű-fejlesztések és a víziközmű-szolgáltatók működésének megfelelő finanszírozását szolgálja. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) jelenleg kizárja annak lehetőségét, hogy a víziközmű-szolgáltatók a mindennapi üzemeltetési feladatok ellátáshoz szükséges működtető eszközök (pl. céljárművek, irányítástechnológia) beszerzését, fejlesztését finanszírozhassa.

A jelenlegi szabályozási környezetben az ellátásért felelősök és a víziközmű-szolgáltatók a határozatlan vagy határozott időre kötött üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 4 hónapos felbontási határidővel közös megegyezéssel is megszüntethetik. A víziközmű-rendszerek gazdaságos működését szem előtt tartva, a vízközmű-szolgáltatók közötti hatékony és gyors átadást lehetővé téve, indokolt a szerződés rövidebb, 30 napos felbontási határidővel történő megszüntetésének lehetőségét rögzíteni a jogszabályban. A módosítás hozzájárul a víziközmű-szolgáltatás rendszerének hatékonyabb és rugalmasabb működéséhez, miközben garantálja az ellátás folytonosságát és a szolgáltatás minőségének megőrzését.

Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosította az irányelvben foglalt környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó kötelezettség alkalmazása alóli mentesítés szabályait. Ennek alapján a Kvt. módosításával a hazai jogrendszerben meg kell teremteni az irányelv új 1. cikk (3) bekezdésében foglalt, kizárólag védelmi helyzetben, továbbá az irányelv új 2. cikk (4) bekezdésében foglalt, általánosságban alkalmazható mentesítésre vonatkozó szabályokat.

A mentesítés megadására vonatkozó javaslatot a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter olyan tartalommal terjeszti a Kormány elé, amelyben bemutatja a mentesítést megalapozó indokokat, valamint az irányelv 2. cikk (4) bekezdése szerinti mentesítések esetében azokat a körülményeket, amelyek alátámasztják, hogy az irányelv alapvető célkitűzései a mentesítés következtében nem sérülnek.

A mentesítésre vonatkozó szabályokat a hatályos Kvt. 66. § (1a) bekezdése és 67. § (4) bekezdése keretjelleggel akként tartalmazta, hogy konkrét esetek meghatározása nélkül pusztán a mentesítésre alapot adó esetek törvényi szinten való megállapításáról rendelkezett, ám ahhoz az eseteket részletesen tartalmazó törvényi rendelkezések nem kerültek elfogadásra.

Jelen törvénytervezet – igazodva a Kvt. hivatkozott rendelkezései által megteremtett védelmi szinthez – szabályozási tartalommal tölti fel az eddigi kereteket azáltal, hogy törvényi szinten rögzíti a mentesítésre okot adó lehetséges körülményeket, továbbá megállapítja az annak során vizsgálandó szempontokat, a javaslattevő személyek körét, valamint a mentesítést megadó személyét.

Ebből fakadóan az előzetes vizsgálati, valamint környezeti hatásvizsgálati eljárások lefolytatására irányuló általános kötelezettség alóli mentesítés eseteit továbbra is a Kvt. állapítja meg. Erre tekintettel a Kvt. 66/B. §-sal történő kiegészítése és a Kvt. 66. § (1a) bekezdésének, valamint 67. § (4) bekezdésének egyidejű hatályon kívül helyezése nem eredményez visszalépést az elért védelmi szint tekintetében.

A jogharmonizációs záradék módosítása az Európai Parlament és a Tanács által a csomagolásokra vonatkozóan elfogadott új rendeleti szabályozásra tekintettel szükséges, amely hatályon kívül helyezte a korábbi irányelvi szabályozást.

A jogharmonizációs záradék módosítása az Európai Parlament és a Tanács által a csomagolásokra vonatkozóan elfogadott új rendeleti szabályozásra tekintettel szükséges, amely hatályon kívül helyezte a korábbi irányelvi szabályozást.

A csomagolás, a könnyű műanyag hordtasak, a műanyag, a műanyag hordtasak és a nagyon könnyű műanyag hordtasak fogalmak módosítása az Európai Parlament és a Tanács által a csomagolásokra vonatkozóan elfogadott új rendeleti szabályozás és a hazai szabályozás összhangjának megteremtése érdekében szükséges.

A jogharmonizációs záradék módosítása az Európai Parlament és a Tanács által a csomagolásokra vonatkozóan elfogadott új rendeleti szabályozásra tekintettel szükséges, amely hatályon kívül helyezte a korábbi irányelvi szabályozást.

A vámtarifaszám fogalmának módosítására a vámtarifa 2024. január 1. napján hatályos állapotának rögzítése érdekében kerül sor, tekintettel arra, hogy a változó időállapotú szabályozás szerinti azonosító számok alkalmazása kapcsán a gyakorlatban jogalkalmazási nehézségek merültek fel. A hatályos szabályozás alá már csak kevés termékáram tartozik, a jogbiztonságot erősíti, ha ezek esetén nem kell a jogalkalmazás során a változó időállapotot követni.

A 2025. január 1. napjától hatályos szabályozás alapján a csomagolószer már nem tartozik a termékdíjköteles termékek körébe, erre tekintettel az újbóli felhasználásra előkészítés fogalmának hatályon kívül helyezése szükséges, mivel a fogalom a hatályos szabályozás alapján termékdíjköteles termékek kapcsán nem releváns. Ennek megfelelően szükségessé vált a fogalomra hivatkozó rendelkezések módosítása is.

A módosítás gyorsabb, rugalmasabb és hatékonyabb szerződéskezelést tesz lehetővé, miközben garantálja a szolgáltatás folytonosságát, és a víziközmű-szolgáltatás rendszerének működését.

A hatályos szabályozás – a végrehajtási rendeleteket is ide értve – kizárja annak lehetőségét, hogy a víziközmű-szolgáltatók az üzemeltetett víziközmű infrastruktúrához közvetlenül kapcsolódó működtető eszközök beszerzését, fejlesztését a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból finanszírozzák. Az érintett normaszöveg és a felhatalmazó rendelkezés módosítása lehetőséget biztosít a miniszter számára, hogy ezt a korlátot szabályozott keretek között feloldja.

Technikai jellegű, normavilágosságot szolgáló szövegpontosítás.

Az Európai Parlament és a Tanács által a csomagolásokra, valamint az elemekre és akkumulátorokra vonatkozóan elfogadott rendeleti szabályozásra tekintettel szükséges a jogszabályokra hivatkozás pontosítása.

A Kormány deregulációs intézkedéscsomagjának végrehajtása érdekében folyamatban van a hazai veszélyes hulladékokról szóló szabályozás felülvizsgálata, amellyel összefüggésben szükséges a hatályos törvényi rendelkezések kiegészítése. Gyakorlati szempontból szükséges hangsúlyozni, hogy a nem üzletszerűen, alkalmilag végzett szállítás során a termelő – jellemzően egyéni vállalkozó, vagy kis és középvállalkozás – saját hulladékát szállíthatja. A szállítható mennyiség a termelő tevékenységétől, a tevékenység során képződő hulladék típusától, jellemzőitől függ. A hulladék egyaránt lehet veszélyes és nem veszélyes, azonban a szállítás során a Ht. 14. § (2) és (3) bekezdéseit be kell tartani. A szabályozás célja, hogy akkor tegye lehetővé a saját hulladék szállítását, ha a környezetvédelmi előírások betartása mellett előnyösebb, gyorsabb és hatékonyabb intézkedést tesz lehetővé hulladékgazdálkodási szempontból a saját szállítás az elszállíttatáshoz képest.

A 14. §-hoz fűzött indokolás szerinti felülvizsgálat során érkezett javaslat. A rendelkezés rögzíti, hogy a mielőbbi semlegesítés lehetséges, ha azt a környezetbiztonság szükségessé teszi. A semlegesítést a hulladéktermelő vagy az általa megbízott hulladékgazdálkodási engedélyes egyaránt elvégezheti.

A módosítás az Európai Parlament és a Tanács által a csomagolásokra vonatkozóan elfogadott új rendeleti szabályozás végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges kiegészítő rendelkezést tartalmaz, és egyértelműen elkülöníti a termékre és a csomagolásra vonatkozó szabályozást.

A módosítás biztosítja a lehetőséget a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak év közben történő módosítására.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) vagyonkataszter működtetéséhez kapcsolódó feladatával összefüggésben, több esetben szükség van az ingatlan-nyilvántartás adataihoz való hozzáférésre, a hulladékgazdálkodási vagyonelemek tulajdonosainak hitelt érdemlő azonosítása érdekében.

Árszabályozási szempontból kiemelten fontos a számviteli szétválasztási kötelezettség megfelelő teljesítése, ezért indokolt az ennek ellenőrzésére irányuló hatáskör törvényi szintű megállapítása.

Jelenleg rendkívül magas azon számviteli szétválasztásra kötelezettek aránya, akik egyáltalán nem, vagy nem megfelelően tesznek eleget a Ht. 50. §-a szerint előírt számviteli szétválasztási kötelezettségnek.

A javaslat elfogadása esetén szükséges a Ht. 51. § (3) bekezdésének kiegészítése is, miszerint ezen eljárás tekintetében is az ott meghatározott bírságok irányadók.

A Ht. tartalmazta, hogy az éves beszámolót a Hivatal részére meg kell küldeni. A módosítás kiegészíti a Ht.-t a Hivatal feladatával, a megküldés céljával.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben, és ennek keretében a kötelező visszaváltási díjas rendszerben is a gyártóknak kell fedezni a termékeikből képződő hulladékokkal kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket. A tételes eszköz- és költségfelülvizsgálat is ezzel összhangban értelmezhető, amelynek során a tényadatokat, köztük a kihirdetésre került díjakat is figyelembe kell venni. Megfelelő korrekció csak akkor végezhető el, ha a felmerült indokolt költség mértéke a miniszteri díjrendelet alapján megállapítható díjakból származó bevétellel kerül összevetésre.

A módosítás az Európai Parlament és a Tanács által a csomagolásokra vonatkozóan elfogadott új rendeleti szabályozás végrehajtásának biztosítása érdekében a rendelet szövegével összhangban pontosítja a hazai szabályozást.

Az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés elősegítése céljából a kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövetők nyilvántartásával kapcsolatos további rendelkezések megalkotása szükséges a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásban (KSZNY) rögzítendő adatok köre és a Ht. 86. § (9) bekezdésében rögzített 2 éves eltiltási idő kezdő időpontja vonatkozásában.

A jogharmonizációs záradék módosítása az Európai Parlament és a Tanács által a csomagolásokra vonatkozóan elfogadott új rendeleti szabályozásra tekintettel szükséges, amely hatályon kívül helyezte a korábbi irányelvi szabályozást.

Az 1. ponthoz: A 24. §-sal összefüggő módosítás.

A 2–4., 6–9., 21., 23., 28., 30., 33. ponthoz: Jogtechnikai pontosítás, a 1013/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezésére tekintettel az (EU) 2024/1157/EU rendeletre való hivatkozás beillesztésével, továbbá az eljáró hatóság megnevezése a jogalkalmazás egyértelműsége érdekében minden érintett bekezdésben egységesen „országos hulladékgazdálkodási hatóság”-ra módosul.

Az 5. ponthoz: A módosítás a hatályon kívül helyezett 1013/2006/EK rendelet 11. és 12. cikkeinek megfelelő szabályait az új (EU) 2024/1157/EU rendelet megfelelő rendelkezéseihez igazítja, továbbá pontosítja, hogy az eljáró hatóság az országos hulladékgazdálkodási hatóság.

A 10–20. és a 31. ponthoz: A módosítás az Európai Parlament és a Tanács által a csomagolásokra vonatkozóan elfogadott új rendeleti szabályozás és a hazai szabályozás összhangjának megteremtése érdekében szükséges. Mivel az uniós szabályozás kizárólag a csomagolás fogalmat nevesíti, szükséges a csomagolószer kifejezés helyett egységesen a csomagolás kifejezés használata a hazai szabályozásban is. Az uniós jogi aktusra hivatkozás módosítása az (EU) 2025/40 európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására és a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésére tekintettel szükséges.

A 22. ponthoz: A hulladékgazdálkodás rendszerét érintő legjelentősebb átalakítások (a koncessziós rendszer, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer és a kötelező visszaváltási díjas rendszer bevezetése) megtörténtek, ezért nem feltétlenül szükséges az országos hulladékanalízis évenkénti elkészítése. A módosítás azonban nem zárja ki – amennyiben a hulladékgazdálkodási folyamatok szükségessé teszik – az analízis évenkénti elvégzését.

A 24. ponthoz: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a bürokráciacsökkentés és az adminisztratív terhek racionalizálása érdekében a hulladékgazdálkodási vagyonkataszter tartalmi szűkítése javasolt. A rendelkezéssel a hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végző közvetítők, kereskedők tevékenységéhez használt hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények nyilvántartása elhagyhatóvá válna, tekintettel arra, hogy az esetükben felmerülő hulladékgazdálkodási eszközök (pl. laptop, személygépjármű) és létesítmények (pl. iroda) adatai a Hivatal hulladékgazdálkodási feladatellátása szempontjából nem relevánsak, ugyanakkor a vagyonkataszterben történő nyilvántartásuk a Hivatal számára jelentős mértékű feladatot, a nyilvántartottak részére pedig indokolatlan adminisztratív terhet generált. Ugyancsak a fenti szempontokra tekintettel a munkahelyi vagy üzemi gyűjtőhelyek vagyonkataszterben való szerepeltetése sem indokolt.

A 25. ponthoz: A Hivatal feladatellátásához szükséges a határidő módosítás.

A 26. ponthoz: A 19. §-sal összefüggő módosítás.

A 27. ponthoz: A kormányjelentés elkészítésének időpontját a teljesítésigazolás kiadásának szabályaival összhangba kell hozni.

A 29. ponthoz: A közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezet esetében is felmerülhet olyan eset, hogy a hatósági kötelezettség teljesítése az alaptevékenységének ellátását veszélyeztetheti, amely így kockázatot jelenthet az érintett felhasználóknak nyújtott közszolgáltatás tekintetében.

A 31. ponthoz: Pontosító jellegű rendelkezés.

Az a) és b) ponthoz: Az Európai Parlament és a Tanács által a csomagolásokra, valamint az elemekre és akkumulátorokra vonatkozóan elfogadott rendeleti szabályozásra tekintettel szükséges a jogszabályokra hivatkozás pontosítása.

A c) ponthoz: Tekintettel arra, hogy az eszközhasználati és igénybevételi díj megállapítása iránti hatósági eljárás keretében a díjmegállapításhoz adatok bekérése szükséges – többek között – a hulladékgazdálkodási eszköz üzemeltetőjétől és tulajdonosa(i)tól, így a tényállás teljes körű tisztázása a Ht. szerinti ügyintézési határidőben nem feltétlenül valósítható meg az ügyintézési határidő túllépése nélkül, amely a Hivatal részéről az igazgatási szolgáltatási díj visszafizetését vonná maga után, ezért a Hivatal javaslatára a 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban: MEKH tv.) 5/D. § (4) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő figyelembevételével folytatható le az eljárás.

A d–g) és j) ponthoz: A módosítás az Európai Parlament és a Tanács által a csomagolásokra vonatkozóan elfogadott új rendeleti szabályozás és a hazai szabályozás összhangjának megteremtése érdekében szükséges. Mivel az uniós szabályozás kizárólag a csomagolás fogalmat nevesíti, szükséges a csomagolószer kifejezés helyett egységesen a csomagolás kifejezés használata a hazai szabályozásban is. A módosítás emellett egyértelműen elkülöníti a termékre és a csomagolásra vonatkozó szabályozást.

A h) ponthoz: A kompenzáció mértékének megállapítása érdekében a Ht. 31. §-a szerinti kompenzáció meghatározásának szabályairól és megfizetésének módjáról szóló 11/2023. (VI. 30.) MEKH rendeletében foglaltak alapján a kérelemmel érintett hulladékáram csoport szerinti hulladékhasznosítók és előkezelők megkeresése szükséges az adatok szolgáltatása iránt, amely jelentős számú megkeresést jelenthet a hatósági eljárás keretein belül. A tényállás teljes körű tisztázásához szükséges adatbekérés rendkívül nagy kockázatot jelent az eljárás ügyintézési határidőben történő befejezése tekintetében, amennyiben a megkeresettek a Hivatal által meghatározott határidőn belül nem szolgáltatnak adatot, vagy amennyiben az alapján újabb megkeresés válik szükségessé az ellentmondások tisztázása érdekében. A Hivatal javaslatára a MEKH tv. 5/D. § (4) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidő figyelembevételével folytatható le az eljárás.

Az i) ponthoz: A Hivatal a Ht. 31. § (13) bekezdése szerinti eljárásában a koncesszori alvállalkozó közvetlen érintettségének megállapítása nem indokolt, tekintettel arra, hogy a Hivatal a koncessziós társaság (mint kompenzáció fizetésére jogosult és kötelezett) és az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet vonatkozásában tud érdemi döntést hozni a Ht. 31. § (13) és (15) bekezdésében foglaltakról, figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 7. § (2) bekezdésére, valamint a 10. § (1) és (2) bekezdésére.

A k) ponthoz: A jogharmonizációs záradék módosítása az Európai Parlament és a Tanács által a csomagolásokra vonatkozóan elfogadott új rendeleti szabályozásra tekintettel szükséges, amely hatályon kívül helyezte a korábbi irányelvi szabályozást.

Hatályba léptető rendelkezés.

Jogharmonizációs klauzula.