2025. évi CXXV. törvény
2025. évi CXXV. törvény
egyes törvényeknek a közrend védelmét és a közbiztonság megerősítését, valamint a terrorizmus elleni fellépést szolgáló, továbbá a jogrendszer egységét fenntartani hivatott módosításáról1
[1] Napjaink nemzetközi biztonságpolitikai fejleményei indokolttá teszik a terrorizmust elhárító szerv külföldre irányuló tevékenységét övező törvényi szabályozás felülvizsgálatát és pontosítását. Ugyanezen megfontolások indokolják a terrorizmus elleni küzdelem terén rendelkezésre álló jogi eszköztár kiszélesítését egyes olyan jogintézmények törvénybe iktatása által, amelyeket mind ez idáig a Kormány veszélyhelyzeti rendeletei rögzítettek: e jogintézmények hétköznapi jogrendben történő meghonosítása a háborús veszélyhelyzet elmúltával is tovább erősítheti a közrend és a közbiztonság védelmét, valamint a terrorizmus elleni fellépés eredményes voltát és hatékonyságát.
[2] A jogalkalmazói tapasztalatok tükrében szükségessé vált a lőfegyvertartást kizáró törvényi rendelkezések pontosítása a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény és a gyülekezési jogról szóló törvény, valamint a szabálysértési eljárás irányadó előírásaival fennálló maradéktalan logikai összhang megteremtése érdekében.
[3] E célkitűzések jegyében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:
(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)
2. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terrorizmust elhárító szerv)
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1a) és (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1a) Ha a terrorizmust elhárító szervnek az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, c) pontjában vagy f) pontjában meghatározott feladata ellátásához külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információk megszerzése szükséges – a miniszter erre irányuló döntése esetén –, azok beszerzése érdekében
a) az információkat saját hatáskörben megszerezheti, vagy
b) a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködve végezheti tevékenységét.
(1b) Az (1a) bekezdés b) pontjában foglaltak végrehajtásának rendjét a terrorizmust elhárító szerv és a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat megállapodásban rögzítheti.”
3. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) 7/E. § (6) bekezdésében az „a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe az „a) pont ad) alpontjában, e) pontjában, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott” szöveg,
b) 46. § (2) bekezdésében a „személyeket –” szövegrész helyébe a „személyeket törvény vagy a Kormány –” szöveg, az „– a Kormány rendeletben” szövegrész helyébe a „megalkotott – rendelete” szöveg és az „A Kormány” szövegrész helyébe az „A törvényben vagy a Kormány” szöveg,
c) 63. § (7) bekezdésében az „a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe az „a) pont ad) alpontjában, e) pontjában, valamint a 7/A. § (1a) bekezdésében meghatározott” szöveg
lép.
2. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása
4. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény „Az üzletek működésével összefüggő egyes közrendvédelmi szabályok” alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) a büntetőeljárás befejezéséig, de legfeljebb három havi időtartamra az üzletet ideiglenesen – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott szempontokra figyelemmel – bezárathatja, ha megállapítja, hogy olyan, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 176. §-a szerinti kábítószer-kereskedelem, 182. §-a szerinti kábítószer készítésének elősegítése, 184. §-a szerinti tudatmódosító anyaggal visszaélés vagy 185. §-a szerinti teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás, amelyet az üzlet területén követtek el.
(2) A Rendőrség az (1) bekezdés szerinti döntéshozatali eljárásában figyelembe veszi
a) az üzlet működéséért felelős személynek az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény üzlet területén történt elkövetésével kapcsolatos jó- vagy rosszhiszemű magatartását, illetve a bűncselekmény felderítése érdekében a hatóság felé tanúsított együttműködését vagy ennek hiányát, valamint
b) az (1) bekezdés szerinti bűncselekménynek az üzlet területén történő elkövetése megelőzése érdekében az üzlet működési engedélyének a jogosultja által megtett intézkedéseket.
(3) Az üzlet (1) bekezdés alapján történő ideiglenes bezáratásának abban az esetben van helye, ha a Rendőrség megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti bűncselekménynek az üzlet területén történt elkövetése miatt legalább második alkalommal indult büntetőeljárás.
(4) A Rendőrség az (1) bekezdés szerinti ideiglenes bezárás elrendeléséről szóló határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint.”
5. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény „Az üzletek működésével összefüggő egyes közrendvédelmi szabályok” alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A 4/A. § és az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az üzlet közforgalmú bejáratainak mindegyikén – kívülről is jól látható, valamint az illetéktelen személyek által hozzáférhetetlen módon – el kell helyezni az ideiglenes bezárás tényét és az erre okot adó bűncselekmény megjelölését tartalmazó írásos tájékoztatót, amely az ideiglenes bezárás tartama alatt nem távolítható el.”
6. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
a) 5. § (1) bekezdésében az „érdekből – az” szövegrész helyébe az „érdekből, a 4/A. § szerinti határozat hiányában – az” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)” szövegrész helyébe a „Btk.” szöveg
lép.
7. § Hatályát veszti a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 5. § (1a) bekezdése.
3. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
8. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3/A. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható, illetve hosszabbítható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy]
(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3/A. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható, illetve hosszabbítható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy]
9. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény
a) 3/A. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „erőszak, 221.” szövegrész helyébe az „erőszak, 217/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése, 221.” szöveg,
b) 3/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „d) pontjában” szövegrészek helyébe a „d) és e) pontjában” szöveg,
c) 4/J. § (3) bekezdés c) pontjában a „d) pontjában” szövegrész helyébe a „d) és e) pontjában” szöveg,
d) 18/D. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „kerítés, 221.” szövegrész helyébe a „kerítés, 217/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése, 221.” szöveg
lép.
4. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása
10. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § E törvény rendelkezéseit
a) Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listája (a továbbiakban: nemzeti lista) tekintetében a 7/A. és a 7/C. alcímben,
b) a terrorista személlyé nyilvánítás tekintetében a 7/B. és a 7/C. alcímben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
11. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. A nemzeti listára vonatkozó szabályok
16/A. § (1) A nemzeti listára – az Európai Unió, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete szankciós listáján nem szereplő – olyan csoport, csoportosulás, illetve szervezet vehető fel, amelynek a tekintetében helye lehet a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2580/2001/EK rendelet) alkalmazásának.
(2) A nemzeti listán szereplő csoport, csoportosulás, illetve szervezet terrorista csoportnak minősül.
16/B. § (1) A nemzeti listára történő felvételt a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter vagy az igazságügyért felelős miniszter kezdeményezi a rendőrségtől, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól vagy a Nemzeti Információs Központtól érkezett jelzés alapján.
(2) A Nemzeti Információs Központ az (1) bekezdés szerinti jelzést a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 30/A. §-a szerinti együttműködő szervektől származó információk alapján, valamennyi rendelkezésére álló információt és az összes körülményt mérlegelve teszi meg.
(3) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter vagy az igazságügyért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti információk alapján javaslatot tehet a Kormány részére a csoport, csoportosulás vagy szervezet nemzeti listára történő felvételére, az alkalmazandó korlátozó intézkedésekre és azok hatályára.
(4) A nemzeti listát, valamint a nemzeti listán szereplő egyes csoportok, csoportosulások, illetve szervezetek esetében alkalmazandó korlátozó intézkedéseket és azok hatályát a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozó intézkedésként
a) pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása,
b) a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának tilalma, valamint
c) a pénzügyi tranzakciók tilalma vagy korlátozása
állapítható meg.
(6) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzeti listát és annak a jogszabályokkal való összhangját, valamint szükség esetén javaslatot tesz a Kormánynak a nemzeti lista módosítására.”
12. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény a következő 7/B. alcímmel egészül ki:
„7/B. A terrorista személlyé nyilvánítás szabályai
16/C. § (1) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter határozatban dönthet az olyan természetes személy terrorista személlyé nyilvánításáról és a 16/B. § (5) bekezdés a)–c) pontja, valamint a (2) bekezdés szerinti egyes korlátozó intézkedések vele szemben történő alkalmazásáról, aki
a) a nemzeti listán szereplő csoport, csoportosulás vagy szervezet tevékenységével összefüggésbe hozható, és akivel szemben felmerül terrorcselekmény elkövetésének kockázata, vagy
b) vélhetően terrorcselekmény megvalósítására készül, és
vonatkozásában helye lehet a 2580/2001/EK rendelet alkalmazásának.
(2) A terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény általános szabályai szerint – kiutasítás, valamint a kiutasításhoz kapcsolódóan beutazási és tartózkodási tilalom is elrendelhető.
(3) A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárást a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter – hivatalból – a rendőrségtől, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól vagy a Nemzeti Információs Központtól érkezett jelzés alapján kezdheti meg. A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárás kérelemre történő lefolytatásának nincs helye.
(4) A Nemzeti Információs Központ a (3) bekezdés szerinti jelzést az Nbtv. 30/A. §-a szerinti együttműködő szervektől származó információk alapján, valamennyi rendelkezésére álló információt és az összes körülményt mérlegelve teszi meg.
16/D. § (1) A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárás vele szemben történt megindításáról az érintett személyt akkor kell közvetlenül értesíteni, ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik, ezek hiányában az értesítést az érintett személy bármely ismert nem hivatalos elektronikus elérhetőségére kell megküldeni, egyidejűleg hirdetmény útján is közölni kell. Az értesítést mellőzni kell abban az esetben, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a közlés a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot veszélyezteti.
(2) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytathat le. A bizonyítási eljárásban az érintett személy adatszolgáltatásra, irat bemutatására vagy nyilatkozat megtételére hívható fel, ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges.
(3) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter megszünteti a terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárást abban az esetben, ha a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat meghozatalának az okai nem állnak fenn, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapíthatók meg a terrorista személlyé nyilvánítás 16/C. § (1) bekezdése szerinti feltételei.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárás megszüntetéséről az érintett személyt olyan módon kell értesíteni, ahogyan őt az eljárás megindításáról értesítették.
16/E. § (1) A terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat
a) rendelkező része tartalmazza
aa) a terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben alkalmazandó korlátozó intézkedéseket, valamint
ab) a jogorvoslatról szóló tájékoztatást, továbbá
b) indokolása tartalmazza különösen
ba) a határozat jogalapjának megjelölését,
bb) a terrorista csoporttal való kapcsolat, összefüggés leírását,
bc) a rendelkezésre álló bizonyítékok bemutatását, valamint
bd) a korlátozó intézkedések alkalmazásával összefüggésben a mérlegelés szempontjainak és eredményének a bemutatását.
(2) Ha a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat minősített adaton alapul, az indokolás a minősített adat iktatószámának a megjelölésére való utalást tartalmazza.
(3) A terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozatot a terrorista személlyé nyilvánított személlyel – ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik – közölni kell, és a határozatban foglalt döntésről szóló közleményt a Hivatalos Értesítőben közhírré kell tenni. A terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat a közléssel, ismeretlen tartózkodási helyű személy esetében a közhírré tétellel véglegessé válik.
16/F. § (1) A terrorista személlyé nyilvánított személy a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozattal szemben – a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül – keresetlevelet nyújthat be. A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának. A keresetindítási határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
(2) A keresetlevelet a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsként eljárva, közigazgatási perben bírálja el. A Kúria 30 napon – a (3) bekezdés szerinti esetben 45 napon – belül határoz. A Kúria a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter döntését nem változtathatja meg.
(3) Ha a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat minősített adaton alapul, a Kúria – a keresetlevél, a védirat és az ügy iratainak megküldésével – a felperes érdekeinek védelmére felhívja az ügyészt a perbelépésre. Ilyen esetben az ügyész perbelépése kötelező.
16/G. § A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárásra egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a hirdetményi közlésre, a képviseletre, az iratbetekintésre, az észrevétel, nyilatkozat tételére, az iratra, az ügyintézési határidőre, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítésre és a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a közhírré tételre, a hatóság döntéseire, továbbá a hivatalbóli eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
16/H. § (1) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter
a) évente hivatalból felülvizsgálja, valamint
b) a soron kívüli felülvizsgálat szükségességére utaló tény felmerülése vagy az erre irányuló bejelentés alapján soron kívül felülvizsgálhatja,
hogy a terrorista személlyé nyilvánított személy esetében a 16/C. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállnak-e.
(2) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter határozatban dönt a terrorista személlyé nyilvánítás és a terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések megszüntetéséről abban az esetben, ha
a) az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során megállapítja, hogy
aa) a terrorista személlyé nyilvánított személy esetében nem állnak fenn a 16/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, vagy
ab) a körülményekben olyan változás következett be, ami miatt nem indokolt a terrorista személlyé nyilvánítás és a terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések fenntartása,
b) a terrorista személlyé nyilvánított személy a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27-i 2001/931 KKBP tanácsi közös álláspontban vagy a 2580/2001/EK rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott listán szerepel, vagy
c) a terrorista személlyé nyilvánított személy meghal.
(3) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter határozatban dönt a terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések módosításáról vagy hatályának kiigazításáról abban az esetben, ha ezt a körülményekben bekövetkezett változások alapján szükségesnek tartja.
(4) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter a (2), illetve a (3) bekezdés szerinti határozat meghozatalát megelőzően a Nemzeti Információs Központot megkeresheti.
(5) A 16/C–16/G. § rendelkezéseit az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell.”
13. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény a következő 7/C. alcímmel egészül ki:
„7/C. A korlátozó intézkedések végrehajtásának különös szabályai
16/I. § (1) A szolgáltatók folyamatosan figyelemmel kísérik a nemzeti listát és a 16/E. § (3) bekezdése szerint közhírré tett közleményeket.
(2) A felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – biztosítják a szolgáltatók ezen alcímben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését.
(3) A felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott eljárást és intézkedéseket alkalmazzák.”
14. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzeti listát, valamint a nemzeti listán szereplő egyes csoportok, csoportosulások, illetve szervezetek esetében alkalmazandó korlátozó intézkedéseket és azok hatályát.”
5. A terrorizmus megelőzés és elhárítás veszélyhelyzeti szabályairól szóló 290/2025. (IX. 11.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
15. § Hatályát veszti a terrorizmus megelőzés és elhárítás veszélyhelyzeti szabályairól szóló 290/2025. (IX. 11.) Korm. rendelet.
6. A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni fellépés veszélyhelyzeti szabályairól szóló 297/2025. (IX. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
16. § Hatályát veszti a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni fellépés veszélyhelyzeti szabályairól szóló 297/2025. (IX. 26.) Korm. rendelet.
7. Záró rendelkezések
17. § Ez a törvény 2026. január 1-jén lép hatályba.
18. § Az 1. alcím az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. december 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. december 22.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás