2025. évi CXXVII. törvény
2025. évi CXXVII. törvény
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról1
[1] A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosításának célja a nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerének átalakítása.
[2] A nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszere átalakításának alapelve, hogy – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírók kivételével – kizárólag a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben kerülnek meghatározásra a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök, figyelemmel arra, hogy ez egyben a nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági tevékenységét is érinti, amelyet az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatos törvény határozhat meg.
[3] A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása következtében nemzetbiztonsági ellenőrzést a minősített adatot kezelő személyek, valamint a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek fokozottan kitett, kiemelt munkakört betöltő személyek esetében kell lefolytatni. Emellett a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szabályrendszerébe bevezetésre kerül egy új jogintézmény, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés, amelyet a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek ugyan nem fokozott mértékben, de kitett, szenzitív munkaköröket betöltő személyek esetében lehet lefolytatni. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés is kötődik annyiban a minősített adatkezeléshez, hogy – a törvényben meghatározott kivétellel – csak a minősített adatot kezelő szerveknél lehet egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket meghatározni.
[4] Fontos változás szintén, hogy amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredménye alapján nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel, biztonsági szakvélemény kerül kiállításra, azonban – a módosítás alapján –, ha nemzetbiztonsági kockázat merül fel, akkor biztonsági szakvéleményt nem állít ki a nemzetbiztonsági szolgálat, ehelyett tájékoztatja a kezdeményezőt nemzetbiztonsági kockázat felmerüléséről és emiatt a biztonsági szakvélemény kiállításának hiányáról.
[5] A szabályozás részletesen tartalmazza az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásával kapcsolatos eljárási szabályokat is.
[6] E célokra tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
2. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 6. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat)
3. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – térítésmentesek.”
4. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A Nemzeti Információs Központ ellátja az objektumai műveleti védelmének feladatait.”
5. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerint a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott szolgálati beosztásokban – szolgálati lőfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg.”
6. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 50. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik)
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 50. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik)
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 50. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik)
7. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 53. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (7) és (7a) bekezdésében foglalt feladatai teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathat.”
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 53. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést nem alkalmazhat.”
8. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kizárólag 18. életévét betöltött személlyel szemben kezdeményezhető.”
9. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket, álláshelyeket, tisztségeket és beosztásokat (a továbbiakban együtt: munkakör) a 74. § i) pontja, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírók tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény határozza meg.
(2) A 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körét a kezdeményező – a (3) bekezdésre figyelemmel – jelöli ki.
(3) A 74. § i) pont ia) alpontjában meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket úgy kell kijelölni, hogy a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek száma ne haladja meg a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által egyedi döntésben, foglalkoztató szervenként vagy szervezetenként (a továbbiakban együtt: foglalkoztató) megállapított keretszámot.
(4) A keretszám mértékére vagy a megállapított keretszám módosítására
a) – a b) pont szerinti kivétellel – a kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást, felügyeletet vagy vezetést gyakorló miniszter foglalkoztatónkénti bontásban,
b) a honvédelmi szervezet esetében a honvédelmi szervezet vezetője, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium esetében a minisztérium hivatali szervezetének vezetője,
c) – a d) pont szerinti kivétellel – a kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője,
d) – a Kúria kivételével – a bírósági szervezet vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnöke foglalkoztatónkénti bontásban, a Kúria vonatkozásában a Kúria elnöke
írásban indokolással ellátott javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter részére. A javaslatban nyilatkozni kell arról, hogy a javaslat szerinti keretszám esetében fennállnak a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti feltételek, valamint meg kell jelölni az annak igazolására szolgáló adatokat, így különösen a foglalkoztató foglalkoztatotti létszámát, a minősített adatkezelési statisztikai adatokat, valamint a minősített adatok iratforgalmi statisztikáját.
(5) A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat véleménye kikérésével – a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg azt, hogy a foglalkoztatónál legfeljebb hány fő eshet a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá. A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter az eljárása során – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet bevonásával – vizsgálja, hogy a foglalkoztató jogosult-e a minősített adat védelméről szóló törvény alapján „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adat kezelésére, valamint vizsgálja a foglalkoztató minősített adatkezelési statisztikáját.
(6) A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter a (4) bekezdés szerinti javaslat nélkül is felülvizsgálhatja a keretszámot, ha a foglalkoztató feladat- és hatáskörének változása miatt a foglalkoztató minősített adatkezelésének csökkenése valószínűsíthető, és emiatt fennáll a keretszám csökkentésének szükségessége. A felülvizsgálat során a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter – határidő meghatározásával – a (4) bekezdés szerinti javaslattételre hívja fel a javaslattevőt, azonban a határidő lejártát követően javaslat hiányában is eljárhat. A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter a keretszám felülvizsgálata során az (5) bekezdés szerint jár el.
(7) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyekről – foglalkoztatónkénti bontásban, a keretszám felhasználásának figyelemmel kísérése céljából – nyilvántartást vezet. A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a 71. § (7) bekezdése szerinti esetben – ha az ellenőrzött személy már nem tölti be a foglalkoztatónál a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakört –, vagy ha a biztonsági szakvélemény érvényességi ideje a 71/A. § (8) bekezdése szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése nélkül telt le, törli az érintettet a nyilvántartásból. A nyilvántartásból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adattovábbítás nem teljesíthető.
(8) Ha a foglalkoztató a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakört érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező ellenőrzött személlyel kívánja betölteni, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyről a (7) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel céljából tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot.
(9) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat akkor veszi a – foglalkoztatónkénti bontásban vezetett – nyilvántartásba a (8) bekezdés szerint bejelentett személyt, ha a foglalkoztatóra megállapított keretszám ezt lehetővé teszi. A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nyilvántartásba vételről a tájékoztatástól számított 15 napon belül tájékoztatja a foglalkoztatót, amelyhez csatolva megküldi az ellenőrzött személy érvényes biztonsági szakvéleményének másolatát.”
10. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 70. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör betöltését megelőző ellenőrzését a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörbe helyezésre jogosult személy kezdeményezi. Az igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi. Ügyészségi szolgálati viszonyban álló személy esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést a legfőbb ügyész kezdeményezi. A szakdiplomata-álláshely betöltésére jelölt nemzetbiztonsági ellenőrzését a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényben meghatározott szakminisztérium vezetője kezdeményezi.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére
a) a 74. § i) pont ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetében a köztársasági elnök,
b) a 74. § i) pont ig) és im) alpontjában megjelölt személy, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága minősített adatot kezelő tagja és elnöke, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese esetében az Országgyűlés elnöke,
c) a 74. § i) pont ic) alpontjában megjelölt személy és – az f) pontban megjelölt kör kivételével – a 74. § i) pont if) alpontjában megjelölt személy esetében a miniszterelnök,
d) a 74. § i) pont ib), id), ie) és ij) alpontjában megjelölt személy esetében – az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese kivételével – a tevékenység szerinti irányító miniszter,
e) a 74. § i) pont ik) és il) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,
f) a 74. § i) pont if) alpontjában megjelölt személyek közül a központi hivatal, a kormányzati főhivatal, valamint a területi kormányzati igazgatási szerv vezetője és vezetőhelyettese esetében a tevékenység szerinti irányító miniszter,
g) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelő bizottságának tagja esetében az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter vagy a tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt személy,
h) azon alapítvány, közalapítvány vezető tisztségviselői, vezető állású munkavállalói esetében, amely felett az alapítói jogokat a Kormány tagja, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, az alapítói jogokat gyakorló miniszter vagy az alapítói jogokat gyakorló költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét gyakorló miniszter
jogosult.”
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 70. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi:)
11. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) Nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak a nemzetbiztonsági ellenőrzést követően, abban az esetben tölthető be, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg.
(2) A 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően is betölthető, ha
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörbe helyezésre jogosult személy vagy testületet irányító vagy felügyelő személy vagy szerv,
b) a 70. § (2) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott személy esetében a miniszterelnök,
c) a 70. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott személy esetében az állomány szerint illetékes főigazgató által vezetett nemzetbiztonsági szolgálatot vagy rendvédelmi szervet irányító miniszter,
d) igazságügyi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója feletti kinevezési jogkört gyakorló bírósági vezető, ennek hiányában az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
e) ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyek esetében a legfőbb ügyész
ezt jóváhagyta.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott irányító vagy felügyelő személy vagy szerv hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörbe helyezésre jogosult személy vagy testület dönt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően történő betöltéséről.
(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, – a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör az (1) bekezdéstől eltérően betölthető, ha ezt a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.
(5) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltését követően a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének megszüntetése iránt kell intézkedni akként, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegeli az érintett személy más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe helyezését vagy amennyiben ez nem hajtható végre, a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését, vagy
b) – a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörben akkor maradhat az ellenőrzött személy, ha azt a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.
(6) A (2)–(5) bekezdésben meghatározott esetben a kezdeményezésre jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörbe helyezésről, illetve az abban való tartásról 8 napon belül értesíti a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot.
(7) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt foglalkoztató 8 napon belül tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatot arról, ha az érintett már nem tölti be a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört, vagy másik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört tölt be.”
12. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 71/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71/A. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy előzetes – az esetleges felülvizsgálati eljárásra is kiterjedő – írásbeli hozzájárulásával végezhető el. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem járul hozzá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörbe nem helyezhető, illetve abban nem tartható.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet – a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásával érintett nemzetbiztonsági szolgálat által üzemeltetett honlapon elérhető elektronikus keretprogram használatával tölti ki.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásával érintett nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy részére a kezdeményező indokolt javaslata alapján engedélyezheti a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőív (2) bekezdéstől eltérő – írásban, papíralapon történő – kitöltését, ha
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy biztonsági körülményeit a (2) bekezdésben meghatározott kitöltési mód veszélyezteti,
b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a (2) bekezdésben meghatározott kitöltési mód technikai feltételeivel nem rendelkezik,
c) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy körülményei a (2) bekezdés szerinti elektronikus keretprogramhoz való biztonságos hozzáférést nem teszik lehetővé, vagy
d) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy egyéb olyan méltányolható körülményről nyilatkozik, amely miatt a (2) bekezdésben előírt kitöltési mód használata tőle nem elvárható.
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése alatt, illetve a nemzetbiztonsági ellenőrzése során a biztonsági kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények megváltozásáról a (2) bekezdésben és a Kormány rendeletében meghatározottak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot. Azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására írásban kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot. A kezdeményezésben meg kell jelölni:
a) a kezdeményező személy jogosultságát megalapozó jogszabályi rendelkezéseket, a vonatkozó közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy egyéb működési dokumentum releváns rendelkezéseit,
b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört betöltő személy nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,
c) a 74. § i) pontjában vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírók tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört,
d) a munkavégzés tényleges helyét, valamint
e) a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésével kapcsolatos, a kezdeményező szerint indokolt egyéb tényt, adatot vagy körülményt.
(6) Az (5) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak hiánya esetén a nemzetbiztonsági ellenőrzés nem rendelhető el.
(7) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltését megelőzően, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése kezdőnapjának ismertté válását követően haladéktalanul köteles kezdeményezni a nemzetbiztonsági ellenőrzést.
(8) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése alatt a biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 180. és 90. nap között köteles kezdeményezni a nemzetbiztonsági ellenőrzést.”
13. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 71/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71/C. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján – ha nemzetbiztonsági kockázat nem kerül megállapításra – a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely tartalmazza
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,
b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdő időpontját,
c) a nemzetbiztonsági kockázat hiányának megállapítását, valamint
d) a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.
(2) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázat kerül megállapításra, a nemzetbiztonsági szolgálat tájékoztatást állít ki a kezdeményező részére, amely tartalmazza
a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakat,
b) a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának tényét,
c) a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának indokait,
d) az utalást a biztonsági szakvélemény kiállításának mellőzésére,
e) azoknak a minősített adatoknak a megjelölését, amelyekről a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy nem tájékoztatható.
(3) A biztonsági szakvéleményben és a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltakért a felelősség a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot terheli.
(4) Ha a rendőrségről szóló törvényben meghatározott szerv védett állományába tartozó, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg, de az észlelt kockázatra utaló körülmény jellege azt indokolja, a nemzetbiztonsági szolgálat értesíti a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet megállapításairól.
(5) A biztonsági szakvéleményt az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezőnek megküldi.
(6) A nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben vagy a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltakról, így különösen a jogorvoslati jogosultságról a kezdeményező 8 napon belül írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.
(7) A biztonsági szakvélemény a kiállítást követő 5 évig érvényes.
(8) A biztonsági szakvélemény a (7) bekezdésben meghatározott határidő lejártát megelőzően érvényét veszti, ha a 71/A. § (8) bekezdése alapján lefolytatott új nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján biztonsági szakvélemény vagy a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kerül kiállításra.
(9) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése során a (8) bekezdés szerinti új nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének megszüntetése iránt kell intézkedni akként, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegeli az érintett személy más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe helyezését vagy a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését, vagy
b) – a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörben akkor maradhat az ellenőrzött személy, ha azt a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.
(10) A (9) bekezdés szerinti esetben a 71. § (6) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
14. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 71/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör betöltése alatt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához címzett, indokolt kérelmében kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését.”
15. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72/B. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálhatja
a) az érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör betöltése alatt,
b) az érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörbe történő jelölését megelőzően, vagy
c) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakört betöltő személyt, ha a 71. § (2) és (3) bekezdése szerint a munkakör betöltését jóváhagyták.
(2) Felülvizsgálati eljárás akkor folytatható le, ha
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakört betöltő személy jogviszonyának tartalma, így a munkakör ellátásával kapcsolatos feladatok, jogok és kötelezettségek, a munkavégzési körülmények jellege lényegesen megváltozik, és a megváltozott munkakör befolyástól mentes ellátásához fokozott nemzetbiztonsági érdek fűződik, vagy a megváltozott tartalmú munkakört betöltő személy fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek,
b) az érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörbe jelölik,
c) a 71/D. § alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakört betöltő személy ezt kéri,
d) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakört betöltő személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta vagy a bejelentett változás jellege ezt indokolja,
e) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakört betöltő személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult az alábbiakról szerez tudomást:
ea) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója ellen indult büntetőeljárás vagy elzárással büntethető szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárás,
eb) az ellenőrzött személynek vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a külföldi személyekkel, szervezetekkel, külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos körülményeiben bekövetkezett lényeges változás,
ec) idegen állampolgárság, külföldi útlevél megszerzése,
ed) kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, alkoholfogyasztással összefüggő magatartászavarok,
ee) az igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, pénzügyi kötelezettségek teljesítésének jelentős mértékű elmulasztása, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel,
ef) a minősített adatok kezelésére, a biztonságtechnológiai rendszerek használatára vonatkozó szabályok, a munkakör betöltésével kapcsolatos biztonsági előírások megsértése,
eg) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója szervezett bűnözői körökkel, ellenérdekelt titkosszolgálathoz kötődő személlyel való kapcsolattartása,
eh) az ellenőrzött személy életvitelében, körülményeiben bekövetkező olyan változás, amely alkalmas az ellenőrzött személy befolyásolására, zsarolhatóvá válására,
ei) az ellenőrzött személy hivatali helyzetével való visszaélése,
ej) az ellenőrzött személy szélsőséges politikai vagy vallási jellegű szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolattartása, ilyen szervezetekhez, csoportokhoz való tartozása, illetve ezek anyagi jellegű támogatása.
(3) Ha a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója szerez tudomást, arról értesítheti a kezdeményezésre jogosultat.
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a (2) bekezdés a), b) vagy e) pontja alapján kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójánál. A (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kezdeményezett felülvizsgálati eljárás esetén, a kezdeményezést megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 71/A. § (2) bekezdésében, vagy a 71/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint biztonsági kérdőívet tölt ki.
(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója
a) a kezdeményezésre jogosult kezdeményezése alapján elrendeli,
b) az (1) bekezdés c) pontjában, (2) bekezdés a) b), vagy d) pontjában foglaltakról való tudomásszerzés esetén elrendelheti a felülvizsgálati eljárást, továbbá
c) a (2) bekezdés c) pontja alapján a 71/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről.
(6) A (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásról az ellenőrzött személyt kizárólag a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kell tájékoztatni.
(7) A felülvizsgálati eljárást az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, amely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható. A felülvizsgálati eljárásra a 71/B. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(8) A felülvizsgálati eljárás alapján – ha nemzetbiztonsági kockázat megállapítására nem került sor – a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt, vagy – ha nemzetbiztonsági kockázat került megállapításra – a 71/C. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást állít ki, amelyet megküld a kezdeményezőnek. A kezdeményező a 71/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.
(9) Az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör betöltését haladéktalanul meg kell szüntetni, kivéve, ha – a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a munkakör betöltését jóváhagyta. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének megszüntetése érdekében a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelése alapján az érintett személy
a) más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe helyezése, vagy
b) amennyiben az a) pont szerinti más munkakörbe helyezés nem hajtható végre, a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése
iránt intézkedik.
(10) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy vonatkozásában a jelölés szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör nem tölthető be, kivéve, ha – a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület azt jóváhagyta.
(11) A felülvizsgálati eljárás eredményeként kiadott biztonsági szakvélemény a kiállítástól számított 5 évig érvényes.
(12) A felülvizsgálati eljárás nem folytatható le a 71/A. § (8) bekezdésében foglaltak szerint kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzés időtartama alatt.”
16. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72/D. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy
a) a biztonsági szakvéleményben vagy a 71/C. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásban szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal vagy adatokkal,
b) a biztonsági szakvélemény kiállítása mellőzésével, és a 71/C. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásban megállapított kockázati tényezővel, valamint
c) az általa kezdeményezett felülvizsgálati eljárás elrendelésének elutasításáról szóló döntéssel
szemben – a 71/C. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatástól számított 15 napon belül – panasszal élhet a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a miniszternél.
(2) Az előterjesztett panasznak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakör betöltésének a 71. § (5) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése, illetve a 72/B. § (9) vagy (10) bekezdése alapján történő megszüntetésére nincs halasztó hatálya.
(3) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az (1) bekezdésben meghatározott panaszban foglaltakkal egyetért,
a) – az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben – a biztonsági szakvéleményt visszavonja és új biztonsági szakvéleményt bocsát ki,
b) – az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben – biztonsági szakvéleményt bocsát ki, vagy
c) – az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – elrendeli a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.
(4) Ha a panaszban foglaltakkal a főigazgató nem ért egyet, azt a benyújtástól számított 8 napon belül, állásfoglalásával együtt felterjeszti a miniszternek, egyben döntéséről tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.
(5) A kezdeményezésre jogosult haladéktalanul tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt a főigazgató döntéséről. A tájékoztatás megtörténtét jegyzőkönyvben vagy más hitelt érdemlő módon rögzíteni kell. A döntést tartalmazó okiratban a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat által megjelölt minősített adatokról a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nem tájékoztatható.
(6) A miniszter a panaszt a beérkezésétől számított 30 nap alatt kivizsgálja, ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.
(7) A miniszter
a) az alaptalan panaszt elutasítja, vagy
b) a panasznak helyt ad és
ba) a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi,
bb) megállapítja a nemzetbiztonsági kockázat hiányát és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot biztonsági szakvélemény kiállítására kötelezi, vagy
bc) – az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy által kezdeményezett és elutasított felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.
(8) A miniszter a (7) bekezdés szerinti döntéséről írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt és a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a kezdeményezésére jogosultat.
(9) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a miniszter döntésével szemben – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – panasszal élhet a Bizottságnál.
(10) Ha a Bizottság a panaszt elutasítja és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy esetében a jelölés szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör a biztonsági szakvélemény kiállításának hiánya miatt, a 71. § (1) bekezdése alapján nem tölthető be, vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltését a biztonsági szakvélemény kiállításának hiánya miatt a 71. § (5) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése vagy a 72/B. § (9) vagy (10) bekezdése alapján szüntették meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a Bizottság döntésének kézhezvételétől számított 15 napon belül támadhatja meg a miniszter döntését. A közigazgatási pert a biztonsági szakvélemény kiállításának hiánya miatt benyújtott panaszt elbíráló miniszter ellen kell megindítani. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(11) A (10) bekezdés szerinti közigazgatási per megindításának joga azt a hivatásos szolgálati viszonyban állót is megilleti, akit a biztonsági szakvélemény kiállításának hiánya miatt a beosztása alóli felmentésével egyidejűleg rendelkezési állományba helyeztek.
(12) Az e § szerinti közigazgatási perben csak zárt tárgyalás tartható, és csak olyan bíró járhat el, akinek az e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.
(13) A (10) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntés megváltoztatására nem jogosult.”
17. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény a 72/D. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés különös szabályai
72/E. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételekkel összefüggésben, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ megállapítható-e.
(2) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ akkor állapítható meg, ha olyan körülmény áll fenn, amely az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör törvényes, illetéktelen befolyástól mentes ellátását veszélyeztetheti.
(3) E törvény alkalmazásában az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésre a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy
a) nemzetbiztonsági ellenőrzésen egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést,
b) nemzetbiztonsági kockázaton a foglalkoztatást vagy a tagsági jogviszonyt nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információt (a továbbiakban együtt: a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ),
c) biztonsági szakvéleményen tanúsítványt,
d) a 71. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti jóváhagyáson – a foglalkoztató mérlegelése alapján – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása nélküli, vagy annak lefolytatását megelőzően a foglalkoztatónak az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésére vonatkozó döntését,
e) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének a 71. § (5) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése, illetve a 72/B. § (9) bekezdése alapján történő megszüntetésén az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének a foglalkoztató mérlegelése alapján történő megszüntetését
kell érteni.
(4) Egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésre nem alkalmazható
a) az 50. § (1) bekezdés d) pontja,
b) a 68. § (1) és (2) bekezdése,
c) a 69. §,
d) a 70. § (3) és (5) bekezdése,
e) a 71. § (1), (4) és (6) bekezdése,
f) a 71/A. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, (4), (7) és (8) bekezdése,
g) a 71/B. § (1) és (3) bekezdése,
h) a 71/C. § (1), (2), (7), (8) és (10) bekezdése,
i) a 71/D. § (1)–(3) bekezdése,
j) a 72. §, valamint
k) a 72/B. § (2)–(8) és (10)–(12) bekezdése.
72/F. § (1) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket – a (4) bekezdésre figyelemmel –
a) kormányzati irányítás alatt álló – minősített adatot kezelő – szervek esetében az irányítást, felügyeletet vagy vezetést gyakorló miniszter rendeletben,
b) kormányzati irányítás alatt nem álló – minősített adatot kezelő – foglalkoztató szervezet esetében – a c) pontban, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a foglalkoztató szervezet vezetője közjogi szervezetszabályozó eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, munkáltatói intézkedésben, írásban,
c) a – Kúria kivételével – a bírósági szervezet vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnöke közjogi szervezetszabályozó eszközben, a Kúria vonatkozásában a Kúria elnöke munkáltatói intézkedésben, vagy
d) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzését a (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti miniszter, vagy a (3) bekezdés e) pontja szerinti esetben a Kormány
határozza meg, ha a munkakör betöltése jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek lehet kitéve. A b) és c) pont szerinti hatályos közjogi szervezetszabályozó eszközt vagy munkáltatói intézkedést és annak módosításait – a kezdeményezések jogszerűségének vizsgálata céljából – meg kell küldeni az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést folytató nemzetbiztonsági szolgálatnak.
(2) A minősített adatot kezelő alapítvány, közalapítvány – amely felett az alapítói jogokat a Kormány tagja, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja – vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzését
a) az alapítói jogokat gyakorló miniszter,
b) az alapítói jogokat gyakorló költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét gyakorló miniszter,
– a (4) bekezdésre figyelemmel – rendeletben előírhatja.
(3) Az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzését
a) a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter,
b) a tulajdonosi jogokat gyakorló költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét gyakorló miniszter,
c) a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági társaság felett tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter,
d) a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági társaság feletti tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági társaság felett tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, vagy
e) ha az a)–d) pont szerinti miniszter nem állapítható meg, akkor a Kormány
rendeletben előírhatja.
(4) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört betöltő személyeket úgy kell kijelölni, hogy az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek száma ne haladja meg az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter egyedi döntésében az adott foglalkoztatóra megállapított keretszámot.
(5) A keretszám mértékére vagy a megállapított keretszám módosítására
a) – a b) pont szerinti kivétellel – a kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter,
b) a honvédelmi szervezet esetében a honvédelmi szervezet vezetője, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium esetében a minisztérium hivatali szervezetének vezetője,
c) – a d) pont szerinti kivétellel – a kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője,
d) – a Kúria kivételével – a bírósági szervezet vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnöke foglalkoztatónkénti bontásban, a Kúria vonatkozásában a Kúria elnöke,
e) a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott személyi körre vonatkozóan a (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti miniszter, a (3) bekezdés e) pontja szerinti esetben a tulajdonosi jogokat gyakorló
írásban indokolással ellátott javaslatot tesz az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter részére. A javaslatban meg kell jelölni a foglalkoztató foglalkoztatotti létszámát, valamint az annak igazolására szolgáló adatokat, hogy a javaslat szerinti keretszám esetében fennállhat a jogellenes befolyásolási szándék, leplezett támadás vagy fenyegetés veszélye. Az e) pont szerinti javaslatban nem kell megjelölni a foglalkoztató foglalkoztatotti létszámát.
(6) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet és az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat véleménye kikérésével – állapítja meg azt, hogy a foglalkoztatónál legfeljebb hány fő eshet egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá.
(7) A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter az (5) bekezdés szerinti javaslat nélkül is felülvizsgálhatja a keretszámot, ha a foglalkoztató hatáskörének változása miatt a foglalkoztató befolyásoltsága veszélyének csökkenése valószínűsíthető és emiatt vagy a foglalkoztatotti létszám csökkenése miatt fennáll a keretszám csökkentésének szükségessége. A felülvizsgálat során – határidő meghatározásával – az (5) bekezdés szerinti javaslattételre hívja fel a javaslattevőt, azonban a határidő lejártát követően javaslat hiányában is eljárhat. A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter a keretszám felülvizsgálata során a (6) bekezdés szerint jár el.
(8) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyekről – foglalkoztatónkénti bontásban, a keretszám felhasználásának figyelemmel kísérése céljából – nyilvántartást vezet. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a 71. § (7) bekezdése szerinti tájékoztatás alapján abban az esetben törli az érintettet a nyilvántartásból, ha a foglalkoztatónál az érintett jogviszonya is megszüntetésre került, vagy ha a tanúsítvány érvényességi ideje a 72/G. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése nélkül telt le. A nyilvántartásból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adattovábbítás nem teljesíthető.
(9) Ha a foglalkoztató az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört érvényes biztonsági szakvéleménnyel vagy tanúsítvánnyal rendelkező ellenőrzött személlyel kívánja betölteni, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyről a (7) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel céljából tájékoztatja az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot.
(10) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat akkor veszi – foglalkoztatónkénti bontásban vezetett – nyilvántartásba a (8) bekezdés szerint bejelentett személyt, ha a foglalkoztatóra megállapított keretszám ezt lehetővé teszi. A nyilvántartásba vételről tájékoztatja a foglalkoztatót, amelyhez csatolva megküldi az ellenőrzött személy érvényes biztonsági szakvéleményének vagy tanúsítványának másolatát.
72/G. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör – a foglalkoztató mérlegelése alapján – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül, valamint abban az esetben is betölthető, ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel.
(2) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés csak az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy előzetes – az esetleges felülvizsgálati eljárásra is kiterjedő – írásbeli hozzájárulásával végezhető el.
(3) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezését megelőzően, vagy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyre vonatkozóan egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását kezdeményezik, akkor az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója mellőzi. Az elrendelés mellőzéséről az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezőt írásban értesíti.
(4) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése alatt a tanúsítvány érvényességi idejének lejártát megelőző 90. és 45. nap között köteles kezdeményezni a kezdeményezésre jogosult az új egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést.
(5) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételét követő 15 napon belül rendeli el. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést az elrendeléstől számított 30 napon belül kell lefolytatni, amely határidő egy esetben 15 nappal meghosszabbítható.
(6) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján – amennyiben a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ nem merül fel – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat tanúsítványt állít ki, amely tartalmazza
a) az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,
b) az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdő időpontját,
c) a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ hiányának megállapítását, valamint
d) a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.
(7) A tanúsítvány a kiállítást követő 3 évig érvényes.
(8) A foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ felmerülése esetén az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója tájékoztatást állít ki a kezdeményező részére, amely tartalmazza
a) a (6) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakat,
b) a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ megállapításának tényét,
c) a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ megállapításának indokait,
d) utalást a tanúsítvány kiállításának hiányára,
e) azoknak a minősített adatoknak a megjelölését, amelyekről az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy nem tájékoztatható.
(9) A tanúsítvány a (7) bekezdésben meghatározott határidő lejártát megelőzően is érvényét veszti abban az esetben, ha a (4) bekezdés alapján lefolytatott új egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján tanúsítvány vagy a (8) bekezdés szerinti tájékoztatás kerül kiállításra.
72/H. § (1) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárása (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: felülvizsgálati eljárás) akkor folytatható le, ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakört betöltő személlyel kapcsolatban az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult az alábbiakról szerez tudomást:
a) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója ellen indult büntetőeljárás vagy elzárással büntethető szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárás,
b) az ellenőrzött személynek vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a külföldi személyekkel, szervezetekkel, külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos körülményeiben bekövetkezett lényeges változás,
c) idegen állampolgárság, külföldi útlevél megszerzése,
d) kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, alkoholfogyasztással összefüggő magatartászavarok,
e) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója szervezett bűnözői körökkel, ellenérdekelt titkosszolgálathoz kötődő személlyel való kapcsolattartása,
f) az ellenőrzött személy életvitelében, körülményeiben bekövetkező olyan változás, amely alkalmas az ellenőrzött személy befolyásolására, zsarolhatóvá válására,
g) az ellenőrzött személy hivatali helyzetével való visszaélése,
h) az ellenőrzött személy szélsőséges politikai vagy vallási jellegű szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolattartása, ilyen szervezetekhez, csoportokhoz való tartozása, illetve ezek anyagi jellegű támogatása.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak valamelyikéről az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója szerez tudomást, erről, valamint a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének lehetőségéről értesíti a kezdeményezésre jogosultat vagy intézkedik a felülvizsgálati eljárás megindításáról.
(3) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezésre jogosult kezdeményezése alapján elrendeli a felülvizsgálati eljárást.
(4) A felülvizsgálati eljárásról az ellenőrzött személyt kizárólag a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kell tájékoztatni.
(5) A felülvizsgálati eljárást az elrendeléstől számított 30 napon belül kell lefolytatni, amely határidő egy esetben 15 nappal meghosszabbítható. A felülvizsgálati eljárásra a 71/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A felülvizsgálati eljárásban a 72/G. § (6)–(9) bekezdését alkalmazni kell.
(7) A felülvizsgálati eljárás nem folytatható le a 72/G. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kezdeményezett új egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés időtartama alatt.”
18. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
nemzetbiztonsági érdek: Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme, ennek keretén belül)
„af) a kibertérből érkező fenyegetések és támadások észlelése, az azokkal szembeni védelem és a kibertérből érkező támadás megszakítása;”
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(5) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. §-a a következő u)–w) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
19. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 76/G–76/I. §-sal egészül ki:
„76/G. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2025. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) hatálybalépését megelőzően kiadott kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességét annak érvényességi idejéig a Módtv4. hatálybalépése nem érinti.
(2) A Módtv4. hatálybalépését megelőzően a 69. § (2) bekezdése alapján kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz és munkáltatói intézkedés a Módtv4. hatálybalépésétől nem alkalmazható,
a) arra hivatkozva a Módtv4. hatálybalépésétől nemzetbiztonsági ellenőrzés nem kezdeményezhető és nem rendelhető el,
b) az az alapján, vagy a 69. § (2) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet alapján elrendelt, folyamatban lévő nemzetbiztonsági ellenőrzések megszűnnek, kivéve, ha az ellenőrzött személy a 74. § i) pont ib)–iq) alpontja alapján is nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül vagy a kezdeményezés szerint minősített adatot kezel vagy fog kezelni.
76/H. § (1) A 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonható személyek keretszámának 69. § (5) bekezdése szerinti megállapítását követően a foglalkoztató tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására jogosult nemzetbiztonsági szolgálatot, arról, hogy a Módtv4. hatálybalépését megelőzően nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett személyek közül mely személy rendelkezik érvényes, kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel úgy, hogy a Módtv4. hatálybalépését követően hatályos 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül. Ezen személyeket a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat felviszi a 69. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megelőzően nem kezdeményezhető nemzetbiztonsági ellenőrzés a 74. § i) pont ia) alpontja alapján.
(3) Az (1) bekezdés szerinti személyeket be kell számítani a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által megállapított keretszámba, nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a fennmaradó keretszám terhére kezdeményezhető.
(4) A Módtv4. hatálybalépését megelőzően nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett érvényes, kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező azon személyek esetében, akik a Módtv4. hatálybalépését követően az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás vagy a 74. § i) pont ib)–iq) alpontja alapján nem minősülnek nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek, – az (1) bekezdés szerinti tájékoztatással egyidejűleg – a személyi biztonsági tanúsítvány érvényét veszti.
(5) A foglalkoztató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatástól számított 8 napon belül tájékoztatja a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet azon személyekről, akik részére a Nemzeti Biztonsági Felügyelet személyi biztonsági tanúsítványt állított ki, azonban a (4) bekezdés alapján a Módtv4. hatálybalépésétől a személyi biztonsági tanúsítványuk érvényét veszti.
76/I. § (1) Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonható személyek keretszámának a 72/F. § (6) bekezdése szerinti megállapítását követően a foglalkoztató tájékoztatja az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására jogosult nemzetbiztonsági szolgálatot, arról, hogy az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett személyek közül mely személy rendelkezik érvényes, kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel úgy, hogy a Módtv4. hatálybalépését követően nem minősül nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek. Ezen személyeket az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat felviszi a 72/F. § (8) bekezdése szerinti nyilvántartásba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megelőzően nem kezdeményezhető egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés.
(3) Az (1) bekezdés szerinti személyeket be kell számítani az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által megállapított keretszámba, új egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a fennmaradó keretszám terhére kezdeményezhető.”
20. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 72/F. § (3) bekezdés e) pontja szerinti körben az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vonatkozásában rendeletben egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörré minősítse a vezető tisztségviselői tisztséget vagy a vezető állású munkavállaló munkakörét.”
21. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:)
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Felhatalmazást kapnak
a) a miniszterek, hogy az irányításuk, felügyeletük vagy vezetésük alá tartozó minősített adatot kezelő szervek esetében rendeletben állapítsák meg az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket,
b) a 72/F. § (2) bekezdése szerinti miniszterek, hogy azon alapítvány vagy közalapítvány esetében, amely felett az alapítói jogokat a Kormány tagja, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja rendeletben egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörré minősítsék a vezető tisztségviselői tisztséget vagy a vezető állású munkavállaló munkakörét, valamint
c) a 72/F. § (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti miniszterek, hogy az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet esetében rendeletben egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörré minősítsék a vezető tisztségviselői tisztséget vagy a vezető állású munkavállaló munkakörét.”
22. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 79/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény]
[az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.]
23. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
a) 53. § (5) bekezdésében az „eszközt” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtést” szöveg,
b) 71/D. § (3) bekezdésében a „jogviszonyt” szövegrész helyébe a „munkakört” szöveg,
c) 2. számú melléklet címében a „nemzetbiztonsági ellenőrzés” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági ellenőrzés/egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés” szöveg,
d) 2. számú melléklet XIII. részében a „nemzetbiztonsági ellenőrzést” szövegrészek helyébe a „nemzetbiztonsági ellenőrzést/egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést” szöveg és a „nemzetbiztonsági ellenőrzés” szövegrészek helyébe a „nemzetbiztonsági ellenőrzés/egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés” szöveg,
e) 2. számú melléklet XIV. részében a „nemzetbiztonsági ellenőrzése” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági ellenőrzése/egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzése” szöveg és a „nemzetbiztonsági ellenőrzést végző” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági ellenőrzést/egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző” szöveg
lép.
24. § (1) Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
a) 13. § (3) bekezdés g) pontjában a „főigazgató-helyettes kinevezésére és felmentésére, illetve a” szövegrész,
b) 19. § (4) bekezdésében az „ , a 68. § (5) bekezdésében foglaltak szerint” szövegrész,
c) 72/A. § (1) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 80/A. §-a.
25. § Hatályát veszti a külgazdasági és külügyminiszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 1/2015. (IV. 10.) KKM rendelet.
26. § Hatályát veszti a miniszterelnök kabinetfőnöke feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 1/2015. (XII. 7.) MK rendelet.
27. § Hatályát veszti az igazságügyi miniszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 7/2015. (IV. 10.) IM rendelet.
28. § Hatályát veszti a belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 15/2015. (IV. 10.) BM rendelet.
29. § Hatályát veszti a miniszterelnök feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 2/2018. (VII. 18.) ME rendelet.
30. § Hatályát veszti a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 4/2020. (VI. 30.) PM rendelet.
31. § Hatályát veszti a honvédelmi miniszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 9/2020. (VI. 10.) HM rendelet.
32. § Hatályát veszti az innovációért és technológiáért felelős miniszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök, álláshelyek meghatározásáról szóló 33/2021. (VII. 26.) ITM rendelet.
33. § Hatályát veszti az emberi erőforrások minisztere feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 42/2021. (IX. 28.) EMMI rendelet.
34. § Hatályát veszti az európai uniós ügyekért felelős miniszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök meghatározásáról szóló 1/2023. (IX. 14.) EUM rendelet.
35. § Hatályát veszti az építési és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök meghatározásáról szóló 20/2023. (X. 30.) ÉKM rendelet.
36. § Hatályát veszti a Miniszterelnökséget érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök meghatározásáról szóló 3/2024. (III. 21.) MvM rendelet.
37. § Hatályát veszti a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök meghatározásáról szóló 18/2024. (VI. 10.) NGM rendelet.
38. § Hatályát veszti az agrárminiszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök meghatározásáról szóló 40/2024. (VIII. 8.) AM rendelet.
39. § Hatályát veszti a közigazgatási és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök meghatározásáról szóló 1/2025. (I. 31.) KTM rendelet.
40. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
41. § Az 1–5. §, a 7–21. §, a 23. § és a 24. § (1) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. december 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. december 22.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás