2025. évi CXXVII. törvény indokolás

A törvény célja a nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerének átalakítása, amelynek keretében újragondolásra kerülnek a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkakörök: a törvény célja ezen munkakörök, így a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek számának csökkentése. Az átfogó nemzetbiztonsági ellenőrzést nem igénylő munkakörök esetében a szenzitív munkakörök esetében bevezetésre kerül egy új jogintézmény, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés.

A törvény szerint a minősített adatot kezelő, továbbá a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek fokozottan kitett, kiemelt munkakörökben dolgozók nemzetbiztonsági ellenőrzése továbbra is biztosított marad. Emellett a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek – ugyan nem fokozott mértékben, de – kitett, szenzitív munkaköröket betöltő azon személyek esetében, akik minősített adatot kezelő szerv vagy szervezet foglalkoztatottjai, a nemzetbiztonsági védelmet az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés biztosítaná.

1. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek (a továbbiakban: Nbtv.) a módosítás előtti 69. § (1) bekezdése szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket a 74. § i) pontja határozta meg. A 69. § (2) bekezdése alapján a 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket, álláshelyeket, tisztségeket és beosztásokat (a továbbiakban együtt: munkakör)

1. a kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást, felügyeletet vagy vezetést gyakorló miniszter, – a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat irányításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott – rendeletben,

2. a kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter jóváhagyásával munkáltatói intézkedésben, írásban

határozta meg.

Az Nbtv. 69. § (2) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletekben, normatív utasításokban és munkáltatói intézkedésekben meghatározásra kerülő nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök újragondolása vált szükségessé a nemzetbiztonsági ellenőrzések elvégzése során keletkezett gyakorlati, szakmai tapasztalatok alapján. Eszerint számos olyan nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles munkakör létezik, amely esetében annak tartalma alapján a felülvizsgálatot követően indokolatlan a nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése, elegendő egy egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása, amelyben már külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés nem alkalmazható.

2. A törvény újragondolja, egyben csökkenti a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkaköröket, illetve ehhez igazodva elvégzi a nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerének átalakítását. A törvény alapján egyrészt továbbra is biztosított marad a minősített adatot kezelő, továbbá a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek fokozottan kitett, kiemelt munkakörökben dolgozók nemzetbiztonsági ellenőrzése. Másrészt bevezetésre kerül egy új jogintézmény: az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek – ugyan nem fokozott mértékben, de – kitett, szenzitív munkaköröket betöltő egyes személyek esetében. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés is kötődik annyiban a minősített adatkezeléshez, hogy csak a minősített adatot kezelő szerveknél lehet egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést lefolytatni, valamint – minősített adatkezelés nélkül is – az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői, vezető állású munkavállalói esetében is előírható. Harmadrészt a jelenleg nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkakörök azon részénél, amelyek az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök között sem jelennek majd meg, a nemzetbiztonsági védelem a nemzetbiztonsági intézményvédelem körében valósulhat meg.

Alapvető módosítás szükséges a nemzetbiztonsági ellenőrzések vonatkozásában, amelynek értelmében a továbbiakban kizárólag az Nbtv.-ben kerülnek meghatározásra a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök felsorolását az Nbtv. fogja tartalmazni. Szükséges megjegyezni, hogy a módosítás nem érinti a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírókat, tehát a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 21/A. alcímét, azonban az Nbtv. a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeknél a módosítást követően a 74. § i) pontja szerinti meghatározás mellett utal a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján megállapított nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírókra.

Tehát az Nbtv. módosított 69. § (1) bekezdése alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket az Nbtv. 74. § i) pontja, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírók tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény határozza meg. A törvény – a koncepció alapján – hatályon kívül helyezi az Nbtv. korábbi 69. § (2) bekezdése szerinti, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök meghatározását tartalmazó miniszteri rendeleteket, és a jövőben a szintén az Nbtv. módosítást megelőző 69. § (2) bekezdése szerint kiadott, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök meghatározását tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközök és munkáltatói intézkedések nem alkalmazhatóak, azok alapján az Nbtv.-módosítás hatálybalépésétől nem lehet nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményezni.

Az Nbtv. módosított 74. § i) pont ia) alpontja szerint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősülnek a minősített adat védelméről szóló törvény alapján „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adat felhasználását magában foglaló munkaköröket betöltő személyek. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. § 7. pontja szerint felhasználás: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében minősített adat kezelése. Az Nbtv. 74. § i) pont ia) alpontja szerinti személyi kör tehát magában foglalja a Mavtv. 3. § 5. pontja szerinti felhasználót (az a személy, aki – állami vagy közfeladat végrehajtása céljából – a minősített adathoz hozzáférhet) és a 6. pontja szerinti közreműködőt (az a természetes személy, aki az állami vagy közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben segítséget nyújt, és ehhez minősített adat felhasználása is szükséges) is.

A törvény szerint a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körét a kezdeményező jelöli ki a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által egyedi döntésében megállapított keretszámon belül. A keretszám mértékére a kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást, felügyeletet vagy vezetést gyakorló miniszter, a kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője, – a Kúria kivételével – a bírósági szervezet vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnöke, míg a Kúria esetében a Kúria elnöke tesz indokolással ellátott javaslatot a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter részére. A javaslatban nyilatkozni kell arról, hogy a javaslat szerinti keretszám esetében fennállnak a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti feltételek („Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adat felhasználásának szükségessége), valamint meg kell jelölni annak igazolására szolgáló adatokat, így különösen a foglalkoztató szerv vagy szervezet (a továbbiakban együtt: foglalkoztató) foglalkoztatotti létszámát, a javaslat benyújtását megelőző 3 évben kiállított személyi biztonsági tanúsítványok számát (minősített adatkezelési statisztikai adatokat), valamint a javaslat benyújtását megelőző 3 évre vonatkozóan a minősített adatok iratforgalmi statisztikáját. A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat véleménye kikérésével – a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben dönt arról, hogy a foglalkoztatónál legfeljebb hány fő tekintetében kezdeményezhető a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés.

A minősített adatkezeléssel összefüggő nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körének meghatározásakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

1. olyan rugalmas rendszert kell felállítani, amely biztosítja az állami vagy közfeladat megfelelő ellátását a minősített adat kezelésére jogosult létszám rendelkezésre állásával, amely azonban a 2. és 3. pont alapján nem lehet korlátlan;

2. mindenekelőtt szem előtt kell tartani a minősített adatkezelés Mavtv. szerinti alapelvét, a szükséges ismeret elvét, amely szerint minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges;

3. a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek ellenőrzését a nemzetbiztonsági szolgálatok kötelesek lefolytatni, nem válogathatnak, azonban mint költségvetési szervek erre a tevékenységre nem kaphatnak folyamatosan változó létszámú státuszt és költségvetési fedezetet; tehát egy bizonyos keretet tartani kell, amellyel a költségvetési tervezés során számolni lehet, mint ellátandó feladat. Amennyiben nem, és a nemzetbiztonsági ellenőrzések mennyisége meghaladja a tervezettet, akkor más fontos nemzetbiztonsági tevékenységtől kell elvonni a humánerőforrást, amely nemzetbiztonsági kockázattal jár.

A minősített adatkezelés korlátok közé szorítható, azonban szervenként külön kell vizsgálni, hogy az ellátott feladatra figyelemmel a foglalkoztatottak milyen mértékénél szükséges a minősített adatkezelés miatt nemzetbiztonsági ellenőrzés. Ezért kerül bevonásra a keretszám meghatározásába a Nemzeti Biztonsági Felügyelet, valamint szükséges, hogy a nemzetbiztonsági tevékenységért és a minősített adat védelméért felelős miniszterek együttesen döntsenek. A minősített adatkezelés szabályai a független, kormányzati irányítás alatt nem álló szerveket is kötik, így esetükben is ugyanez az eljárás követendő.

Ha a keretszám rögzítésre kerül, akkor ezen belül kezdeményezhet a foglalkoztató nemzetbiztonsági ellenőrzést a 74. § i) pont ia) alpontja alapján. Ha azonban egy foglalkoztatott már más munkakörbe kerül ugyanazon foglalkoztatónál, ahol nem kezel minősített adatot, vagy megszűnik, „szünetel” a jogviszonya, akkor a foglalkoztató – ahogy eddig is – köteles bejelenteni a nemzetbiztonsági szolgálatnak, hogy az érintett már nem tölti be a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört. Ekkor a nemzetbiztonsági szolgálat törli az érintettet az adott foglalkoztató szerinti nyilvántartásból. Ekkor megszűnik a felülvizsgálat jogalapja is. Mivel a keretszámok foglalkoztatónként lesznek megállapítva, kezelni szükséges azt az esetet is, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményező foglalkoztatónál megszűnik az ellenőrzött jogviszonya, de új jogviszonyt létesít olyan foglalkoztatónál, amely szintén kezel minősített adatot. A Mavtv. 13. § (1) bekezdése alapján a minősített adat kezelésének feltétele, hogy a személy személyi biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkezzen. A Mavtv. 17. § (3) bekezdése szerint a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett nemzetbiztonsági ellenőrzésének lefolytatása szükséges. A minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt tár fel. Tehát a Mavtv. hatályos szabályai alapján az új foglalkoztató az érvényes, kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személynek elvileg kiállíthatná a személyi biztonsági tanúsítványt anélkül is, hogy a saját keretszáma terhére bejelentené az érintettet. Ezt megakadályozandó – a módosítás céljának szem előtt tartásával – szükséges a Mavtv. személyi biztonsági tanúsítvány kiállítására vonatkozó szabályainak korlátozása is olyan módon, hogy csak akkor állíthat ki az új foglalkoztató személyi biztonsági tanúsítványt, ha saját keretszáma terhére bejelenti az érintettet a nemzetbiztonsági szolgálatnak a keretszám felhasználásának figyelemmel kísérése céljából vezetett nyilvántartásba vétel érdekében. Ez a tájékoztatás szükséges ahhoz is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat tudomással bírjon arról, hogy az érvényes, kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személy (aki esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör megszűnését a korábbi foglalkoztató bejelentette, tehát egy esetleges felülvizsgálati eljárás indításának jogalapja megszűnt), ha újra betölt nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört és a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának tudomására jut egy kockázatra utaló információ az ellenőrzöttel szemben, csak akkor indíthat maga is felülvizsgálatot, ha a jogalap, tehát a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése fennáll. A felülvizsgálat lehetősége azonban szükséges eszköz ahhoz, hogy a kockázatmentes biztonsági szakvélemény az 5 éves érvényessége alatt végig aktuális tudjon maradni és valóban igazolni tudja azt, hogy nem áll fenn nemzetbiztonsági kockázat az érintett vonatkozásában.

3. A törvény szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges biztonsági kérdőívet főszabály szerint a Biztonsági Kérdőív Fogadó Rendszeren keresztül, elektronikusan szükséges kitölteni. A papír alapú kitöltés ugyanis jelentősen megnehezíti a kezdeményezésnek az elrendelést megelőző vizsgálatát, valamint a későbbiekben magát a nemzetbiztonsági ellenőrzést is. A nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtásának Nbtv.-ben való szabályozása nem módosul (a határidő ugyanúgy 60 nap, amely 30 nappal meghosszabbítható, valamint fennmarad a munkáltató mérlegelési joga, a jogorvoslati rendszer és a felülvizsgálati eljárás stb.).

Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredménye alapján nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel, biztonsági szakvélemény kerül kiállításra, azonban – a módosítás alapján –, ha a nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, akkor biztonsági szakvéleményt nem állít ki a nemzetbiztonsági szolgálat, ehelyett tájékoztatja a kezdeményezőt nemzetbiztonsági kockázat megállapításáról, magáról a nemzetbiztonsági kockázatról és emiatt a biztonsági szakvélemény kiállításának hiányáról. A jövőben tehát az érvényes biztonsági szakvélemény önmagában hordozza azt az információt, hogy nemzetbiztonsági kockázat nem került megállapításra az érintettel szemben. A hatályos szabályozás alapján a biztonsági szakvéleményt eddig sem a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy kapta meg, így az érintett vonatkozásában nem okoz változást a módosítás.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben vagy a tájékoztatóban foglaltakról pedig a kezdeményező 8 napon belül továbbra is köteles tájékoztatni a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.

A munkáltatónak a munkakörben tartásra vonatkozó mérlegelési joga továbbra is biztosított marad abban az esetben is, ha nemzetbiztonsági kockázat került megállapításra (dönthet az alkalmazásról, vagy arról, hogy nem alkalmazza), kivéve, ha a minősített adat kezelése volt a nemzetbiztonsági ellenőrzés jogalapja. Ebben az esetben a foglalkoztatási munkakörből (amely ebben az esetben még inkább nem egyenlő a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörrel) egyébként sem kellene feltétlenül kivenni az ellenőrzöttet, azonban biztonsági szakvélemény hiányában minősített adatot nem ismerhet meg (hiszen minősített adat csak személyi biztonsági tanúsítvány birtokában kezelhető, amely pedig csak érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvélemény esetében állítható ki). Természetesen, ha a munkakör ellátásához elengedhetetlen a minősített adat kezelése, akkor a foglalkoztatási munkakörből is ki kell venni az ellenőrzöttet. Minősített adat tehát a minősített adat kezelését szabályozó jogszabályok alapján sem kezelhető abban az esetben, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg. Ezzel a jogalappal (minősített adatkezelés) lefolytatandó vagy lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzéstől vagy annak negatív eredményétől a foglalkoztató tehát nem tekinthet el. Ezt immár az Nbtv. is rögzíti, nem csak a Mavtv.

4. A nemzetbiztonsági ellenőrzés mellett bevezetésre kerül az Nbtv.-ben az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés jogintézménye. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alapja a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek való kitettség (míg a nemzetbiztonsági ellenőrzésé a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek való fokozott kitettség). A javaslat a minősített adatok felhasználása és a kiemelt munkakörök, álláshelyek, tisztségek és beosztások betöltéséhez a nemzetbiztonsági ellenőrzést szabja feltételül, a szenzitív, de a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjét nem igénylő munkakörök esetében pedig bevezeti az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést. Fontos hangsúlyozni, hogy főszabály szerint az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés is kötődik a minősített adat kezeléséhez, hiszen egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket csak a minősített adatot kezelő szerveknél állapíthatnak meg az arra jogosultak. (Ugyanakkor az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése nem jár együtt minősített adat kezelésével.) A Mavtv. 3. § 4. pontja alapján minősített adatot kezelő szervnek minősülnek az állami vagy közfeladat ellátása érdekében minősített adat kezelését végző szervek, szervezetek vagy szervezeti egységek, továbbá gazdálkodó szervezetek. A gazdálkodó szervezetek fogalmához a polgári perrendtartásról szóló törvény nyújt segítséget.

Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket

1. a kormányzati irányítás alatt álló – minősített adatot kezelő – szervek esetében az irányítást, felügyeletet vagy vezetést gyakorló miniszter rendeletben,

2. a kormányzati irányítás alatt nem álló – minősített adatot kezelő – foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője közjogi szervezetszabályozó eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, munkáltatói intézkedésben

határozhatja meg.

A minősített adatot kezelő gazdálkodó szervezetek (ideértve többek között a gazdasági társaságokat, alapítványokat, közalapítványokat stb.), tekintettel arra, hogy minősített adatkezelés zajlik náluk, munkáltatói intézkedésben szintén megállapíthatnak egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket.

Az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői vagy vezető állású munkavállaló – függetlenül attól, hogy kezelnek-e minősített adatot – szintén egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonhatók, figyelemmel arra, hogy ez a személyi kör korábban nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esett. A törvény szerint itt nem a minősített adatot kezelő szervi minőséghez kapcsolódik az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés, hanem az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek esetében akar lehetőséget teremteni a tulajdonosi jogokat közvetlenül vagy közvetve gyakorló miniszter számára, hogy egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonja a vezető tisztségviselőt vagy a vezető állású munkavállalót.

A miniszternek a rendelet és a foglalkoztatónak a közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy munkáltatói intézkedés megalkotás a során, valamint a kezdeményezőnek az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése során figyelemmel kell lennie a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által egyedi döntésében megállapított keretszámra. A keretszám meghatározása ugyanúgy zajlik, mint a minősített adatkezelés miatti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök esetében: mértékére a kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást, felügyeletet vagy vezetést gyakorló miniszter, a kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője, – a Kúria kivételével – a bírósági szervezet vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnöke, míg a Kúria esetében a Kúria elnöke tesz indokolással ellátott javaslatot a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter részére. A javaslatban nyilatkozni kell a foglalkoztató foglalkoztatotti létszámáról, valamint annak igazolására szolgáló adatokról, hogy a javaslat szerinti keretszámba eső munkakörök esetében fennáll a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek való kitettség. A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat véleménye kikérésével – dönt arról, hogy a foglalkoztatónál legfeljebb hány fő tekintetében kezdeményezhető egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés. Az eljárásban a Nemzeti Biztonsági Felügyelet tud arról adatot szolgáltatni a miniszter részére, hogy a javaslatot tevő minősített adatot kezelő szervnek minősül-e.

Tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés egy mélyebb, átfogóbb ellenőrzés az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzéshez képest, a párhuzamosság elkerülése érdekében a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított érvényes biztonsági szakvélemény birtokában az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül is betölthető. Ugyancsak, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezését megelőzően ugyanarra a személyre vonatkozóan egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását kezdeményezik, akkor az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését mellőzni kell.

Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör a kezdeményező döntése alapján, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően, vagy abban az esetben is betölthető, ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel. Különbség tehát a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez képest, hogy az eredménye nem köti a foglalkoztatót, és emiatt nem is köteles kezdeményezni. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés csupán információt szolgáltat a foglalkoztató részére, de ahhoz nem köt kötelező szankciót.

A szabályozási mód szerint az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésnél csak azok a lefolytatással kapcsolatos szabályok jelennek meg, amelyek eltérések a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezésekhez képest. Ezen túl a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A nemzetbiztonsági ellenőrzéssel megegyezően szintén a foglalkoztató kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására, amelynek elrendeléséről a szolgálat főigazgatója 15 napon belül dönt a hatásköri-illetékességi vizsgálatot követően. Az ellenőrzés határideje azonban csak 30 nap, amely további 15 nappal hosszabbítható meg. A nemzetbiztonsági szolgálat külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során nem alkalmazhat. Ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ nem merül fel, a nemzetbiztonsági szolgálat a biztonsági szakvélemény helyett tanúsítványt állít ki, amely 3 évig érvényes (a biztonsági szakvélemény 5 évig). A foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ felmerülése esetén az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója ennek tényéről és emiatt a tanúsítvány kiállításának hiányáról tájékoztatja a kezdeményezőt. A felülvizsgálati eljárás esetkörei csökkennek a nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárásához képest. Eltérés továbbá, hogy az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt a munkakör betöltése alatt, valamint az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzése során nem terheli változás-bejelentési kötelezettség.

A törvény szerinti új jogintézményt, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést szükséges megjeleníteni az annak lefolytatására jogosult polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hatásköri szabályainál is. A módosítást követően a nemzetbiztonsági ellenőrzések mellett az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést fog lefolytatni az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek esetében.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat térítés ellenében végzett szolgáltatásait ágazati jogszabályok kötik díjfizetési kötelezettséghez. Tekintettel arra, hogy ezen szabályok nem minősülnek a nemzetbiztonsági tevékenységet szabályozó rendelkezéseknek, indokolatlan, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) sarkalatos rendelkezése tételesen sorolja fel a kivételeket, ezért a módosítás pontosítja az Nbtv. 8. § (5) bekezdésének megfogalmazását.

A Nemzeti Információs Központ (a továbbiakban: NIK) – létrehozásával egyidejűleg – az Nbtv. 8/A. § (7) bekezdésében felhatalmazást kapott a saját állománya tekintetében a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatok, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzés ellátására, és ennek érdekében titkos információgyűjtés folytatására. A rendelkezés 2025. január 1-jei hatállyal módosult, egyértelművé téve, hogy a fenti tevékenység kiterjed a NIK saját állományára, a NIK-be vezényelt állományra, valamint azon személyekre, akiknek szolgálatteljesítési helyeként a NIK-et jelölték ki.

Az elérni kívánt jogalkotói cél az volt, hogy a NIK – különös tekintettel az Nbtv. módosításából fakadó többletfeladataira és az információs munkában, a kormányzati tájékoztatásban betöltött speciális szerepére – a többi nemzetbiztonsági szolgálattal azonos módon, saját állománya tekintetében biztosítsa a törvényes működéshez szükséges biztonsági feltételek megteremtését. E cél maradéktalan megvalósításához szükséges, hogy a NIK – azonosan a többi nemzetbiztonsági szolgálattal – ellássa objektumai műveleti védelmének feladatait is, teljeskörűen biztosítva a védelem garantálásának feltételrendszerét.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Pnbjt.) – a korábbi jogállási törvényhez képest újonnan bevezetett rendelkezése – alapján a nemzetbiztonsági állomány tagja csak a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott szolgálati beosztásokban történő szolgálatteljesítése során jogosult szolgálati lőfegyver viselésére. Szükséges az Nbtv.-n is átvezetni a Pnbjt. új szabályát a lőfegyverviselésre való jogosultsággal kapcsolatban.

A nemzetbiztonsági ellenőrzési feladatok ellátása során keletkezett adatokat a nemzetbiztonsági szolgálat a biztonsági szakvélemény érvényességének végétől számított 20 évig kezeli. Tekintettel arra, hogy a módosítás következtében nem minden esetben kerül kiállításra biztonsági szakvélemény, szükséges a kezdő időpontot a biztonsági szakvélemény kiállításának időpontja helyett a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendeléséhez kötni. Tekintettel arra, hogy a biztonsági szakvélemény a kiállításától számított 5 évig érvényes, az adatmegőrzési idő valójában nem hosszabbodik, csak a kezdő időpont 5 évvel korábbi cselekményhez kerül megállapításra.

Szükséges továbbá az adatkezelési jogosultság megállapítása az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésre is. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményeként kiállított tanúsítvány 3 évig érvényes, ez a 2 éves különbség mutatkozik meg az adatkezelési időben.

Az Nbtv. 50. § (1) bekezdés g) pontja módosításának célja egyrészt annak egyértelművé tétele, hogy az Nbtv. 40. § (1) bekezdésében rögzítettekre figyelemmel a nemzetbiztonsági szolgálatok az Nbtv.-ben meghatározott feladataik ellátásához az állami nyilvántartásokban kezelt arcképmásokat is bármely adatkezelő rendszerből átvehetik, valamint kezelhetik. Másrészt pedig a célhoz kötöttség érvényre juttatása érdekében szükséges az adatkezelés időtartamának meghatározása. Az előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat alapján új adatkezelést nem eredményez a módosítás.

A NIK új hatásköre tekintetében, az objektumai műveleti védelmének feladatai ellátása során – hasonlóan a többi nemzetbiztonsági szolgálathoz – titkos információgyűjtést folytathat. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során az Nbtv. 56. §-a szerinti külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés nem alkalmazható.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés súlyos jogkorlátozással is járhat, ezért az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosítja a törvény, hogy 18. életévet be nem töltött személy vonatkozásában nem kerülhet sor a nemzetbiztonsági ellenőrzésre.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályrendszerének legfőbb eleme a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásának új módja. Kiemelten hangsúlyozandó, hogy a 69. § (1) bekezdése alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket és munkaköröket, álláshelyeket, tisztségeket, valamint beosztásokat – a bírák kivételével – kizárólag az Nbtv. fogja tartalmazni. A módosítás egyedül a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírókat (a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 21/A. alcímét) nem érinti, azonban az Nbtv. a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeknél az Nbtv. 74. § i) pontja szerinti meghatározás mellett utal a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján megállapított nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírókra. Tehát az Nbtv. 69. § (1) bekezdése alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket a 74. § i) pontja, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírók tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény határozza meg.

A módosítás szakít azzal, hogy más ágazati törvények is előírjanak az Nbtv. módosítása nélkül nemzetbiztonsági ellenőrzési kötelezettséget. Ez azért is kiemelten fontos, mert az Nbtv. 74. §-a – így i) pontja is – az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül, tehát garanciákhoz kötött, hogy kik minősülnek nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek. A korábbiaknak megfelelően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör rövid megjelölést az Nbtv. továbbra is a munkakörökre, álláshelyekre, tisztségekre, valamint a szolgálati beosztásokra együttesen vezeti be. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a fogalom a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört jelöli, amely nem egyezik meg a foglalkoztatási jogviszony szerinti munkakörrel.

Az Nbtv. 74. § i) pont ia) alpontja szerint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősülnek a minősített adat védelméről szóló törvény alapján „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adat felhasználását magában foglaló munkaköröket betöltő személyek. A Mavtv. 3. § 7. pontja szerint felhasználás: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében minősített adat kezelése. Az Nbtv. 74. § i) pont ia) alpontja szerinti személyi kör tehát magában foglalja a Mavtv. 3. § 5. pontja szerinti felhasználót (az a személy, aki – állami vagy közfeladat végrehajtása céljából – a minősített adathoz hozzáférhet) és a 6. pontja szerinti közreműködőt (az a természetes személy, aki az állami vagy közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben segítséget nyújt, és ehhez minősített adat felhasználása is szükséges) is.

A törvény szerint a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körét a kezdeményező jelöli ki a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által egyedi döntésében megállapított keretszámon belül. A keretszám mértékére a kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást, felügyeletet vagy vezetést gyakorló miniszter, a kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője, – a Kúria kivételével – a bírósági szervezet vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnöke, míg a Kúria esetében a Kúria elnöke tesz indokolással ellátott javaslatot a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter részére. (Kivéve a honvédelemért felelős minisztert, aki a keretszám megállapítója, tehát a javaslatadás jogkörét más személyhez kell telepíteni.) A javaslatban nyilatkozni kell arról, hogy a javaslat szerinti keretszám esetében fennállnak a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti feltételek („Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adat felhasználásának szükségessége), valamint meg kell jelölni annak igazolására szolgáló adatokat, így különösen a foglalkoztató foglalkoztatotti létszámát, és a javaslat benyújtását megelőző 3 évben kiállított személyi biztonsági tanúsítványok számát (minősített adatkezelési statisztikai adatokat), valamint a javaslat benyújtását megelőző 3 évre vonatkozóan a minősített adatok iratforgalmi statisztikáját. A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat véleménye kikérésével – a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben dönt arról, hogy a foglalkoztatónál legfeljebb hány fő tekintetében kezdeményezhető a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés.

A minősített adatkezeléssel összefüggő nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy körének meghatározásakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

1. olyan rugalmas rendszert kell felállítani, amely biztosítja az állami vagy közfeladat megfelelő ellátását a minősített adat kezelésére jogosult létszám rendelkezésre állásával, amely azonban a 2. és 3. pont alapján nem lehet korlátlan;

2. mindenekelőtt szem előtt kell tartani a minősített adatkezelés Mavtv. szerinti alapelvét, a szükséges ismeret elvét, amely szerint minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges;

3. a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek ellenőrzését a nemzetbiztonsági szolgálatok kötelesek lefolytatni, nem válogathatnak, azonban mint költségvetési szervek erre a tevékenységre nem kaphatnak folyamatosan változó létszámú státuszt és költségvetési fedezetet; tehát egy bizonyos keretet tartani kell, amellyel a költségvetési tervezés során számolni lehet, mint ellátandó feladat. Amennyiben nem, és a nemzetbiztonsági ellenőrzések mennyisége meghaladja a tervezettet, akkor más fontos nemzetbiztonsági tevékenységtől kell elvonni a humánerőforrást, amely nemzetbiztonsági kockázattal jár.

A minősített adatkezelés korlátok közé szorítható, azonban szervenként külön kell vizsgálni, hogy az ellátott feladatra figyelemmel a foglalkoztatottak milyen mértékénél szükséges a minősített adatkezelés miatt nemzetbiztonsági ellenőrzés. Ezért kerül bevonásra a keretszám meghatározásába a Nemzeti Biztonsági Felügyelet, valamint szükséges, hogy a nemzetbiztonsági tevékenységért és a minősített adat védelméért felelős miniszterek együttesen döntsenek. A minősített adatkezelés szabályai a független, kormányzati irányítás alatt nem álló szerveket is kötik, így esetükben is ugyanez az eljárás követendő.

Ha a keretszám rögzítésre kerül, akkor első alkalommal ezen keretszám terhére a foglalkoztató – a 76/H. § (1) bekezdése alapján – kijelöli azon már érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyek közül azokat, akik esetében a jövőben is fenn fog állni a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti feltétel. A keretszám fennmaradó része terhére kezdeményezhet a foglalkoztató a 74. § i) pont ia) alpontja alapján új nemzetbiztonsági ellenőrzéseket. A keretszám – annak módosításáig – állandó, a fluktuáció követését a nemzetbiztonsági szolgálat által vezetett nyilvántartás biztosítja: ha a foglalkoztatott már más munkakörbe kerül ugyanazon foglalkoztatónál, ahol nem kezel minősített adatot, vagy megszűnik, „szünetel” a jogviszonya, akkor a foglalkoztató – ahogy eddig is – köteles tájékoztatni a nemzetbiztonsági szolgálatot, hogy az érintett már nem tölti be a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört. Ekkor a nemzetbiztonsági szolgálat törli az érintettet az adott foglalkoztató szerinti nyilvántartásból. Ekkortól megszűnik a felülvizsgálat jogalapja is. Mivel a keretszámok foglalkoztatónként lesznek megállapítva, kezelni szükséges azt az esetet is, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményező foglalkoztatónál megszűnik az ellenőrzött jogviszonya, de új jogviszonyt létesít olyan foglalkoztatónál, amely szintén kezel minősített adatot. A Mavtv. 13. § (1) bekezdése alapján a minősített adat kezelésének feltétele, hogy a személy személyi biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkezzen. A Mavtv. 17. § (3) bekezdése szerint a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett nemzetbiztonsági ellenőrzésének lefolytatása szükséges. A minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt tár fel. Tehát a Mavtv. hatályos szabályai alapján az új foglalkoztató az érvényes, kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személynek elvileg kiállíthatná a személyi biztonsági tanúsítványt anélkül is, hogy a saját keretszáma terhére bejelentené az érintettet. Ezt megakadályozandó – a módosítás céljának szem előtt tartásával – szükséges a Mavtv. személyi biztonsági tanúsítvány kiállítására vonatkozó szabályainak korlátozása is olyan módon, hogy csak akkor állíthat ki az új foglalkoztató személyi biztonsági tanúsítványt, ha saját keretszáma terhére bejelenti az érintettet. Ez a tájékoztatás szükséges ahhoz is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat tudomással bírjon arról, hogy az érvényes, kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személy (aki esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör megszűnését a korábbi foglalkoztató bejelentette, tehát egy esetleges felülvizsgálati eljárás indításának jogalapja megszűnt), ha újra betölt nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört és a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának tudomására jut valami kockázatra utaló információ az ellenőrzöttel szemben, csak akkor indíthat maga is felülvizsgálatot, ha a jogalap, tehát a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése fennáll. A felülvizsgálat lehetősége azonban szükséges eszköz ahhoz, hogy a kockázatmentes biztonsági szakvélemény az 5 éves érvényessége alatt végig aktuális tudjon maradni és valóban igazolni tudja azt, hogy nem áll fenn nemzetbiztonsági kockázat az érintett vonatkozásában.

Technikai és pontosító módosítások.

A 69. § a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyről és nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörökről szól. Ennek megfelelően – néhány kivétellel – a foglalkoztatónál vannak nem nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök, tehát nem a jogviszony létrehozatala vagy fenntartása múlik a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményén, hanem csupán a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörben való foglalkoztathatóság. A jogállási törvények ennek megfelelően általában nem is a jogviszony megszűnését írják elő jogkövetkezményként (vagy legalábbis nem kötelező jelleggel), csupán egy munkáltatói intézkedést arra vonatkozóan, hogy csak egy másik, nem nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörben lehet foglalkoztatni az érintettet. Ezért a törvény a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fogalmát koncepcionálisan elhagyja és azt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörre fogalmazza át az Nbtv.-ben.

Ezen túlmenően a 74. § i) pont alpontjaira történő hivatkozások technikai módosítását tartalmazza a törvény a koherencia megteremtése érdekében.

Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során a nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg,

1. a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének megszüntetése iránt kell intézkedni akként, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegeli az érintett személy más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe helyezését vagy amennyiben ez nem hajtható végre, a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését, vagy

2. a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörben akkor maradhat az ellenőrzött, ha azt a 71. § (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

Szükséges azonban kitérni a 74. § i) pont ia) alpontja alapján lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzésre a fenti körben: az 1. pont szinti intézkedés (nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének megszüntetése iránt kell intézkedni) e körben azt takarja, hogy minősített adatot nem kezelhet az ellenőrzött, ha nemzetbiztonsági kockázat merült fel vele kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintett a foglalkoztatási jogviszonya szerinti munkakörét sem töltheti be, ha az ellátható minősített adatkezelés nélkül is. Az Nbtv. 71. § (5) bekezdés a) pontja kifejezetten a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésének megszüntetését írja el, amely munkakör nem egyezik meg a foglalkoztatási jogviszonya szerinti munkakörrel. Tehát ha a foglalkoztatási jogviszonya szerinti munkakör ellátható minősített adat kezelése nélkül is, akkor nem szükséges ezen munkakörből kivenni, csupán a minősített adat nem ő fogja kapni, hanem más ellenőrzött.

A 71. § (5) bekezdés b) pontja szerinti jóváhagyás azonban nem adható a minősített adat kezelésére, ha az ellenőrzött vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázat került megállapításra. Ezért e rendelkezés alóli kivételként került meghatározásra a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör.

A törvény nagy hangsúlyt fektet a nemzetbiztonsági ellenőrzés során az adminisztratív terhek csökkentésére, így a törvény szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges biztonsági kérdőívet főszabály szerint a Biztonsági Kérdőív Fogadó Rendszeren keresztül, elektronikusan szükséges kitölteni. A papír alapú kitöltés ugyanis jelentősen megnehezíti a kezdeményezésnek az elrendelést megelőző vizsgálatát, valamint a későbbiekben magát a nemzetbiztonsági ellenőrzést is.

A nemzetbiztonsági ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételét követő 15 napon belül rendeli el. Ez idő alatt a kezdeményezés jogszerűsége vizsgálandó. Ahhoz, hogy a kezdeményezés jogszerűsége megfelelően vizsgálható legyen, valamint, hogy az elrendeléshez rendelkezzen az ellenőrzés alá vont természetes személyazonosító adataival, szükséges, hogy a kezdeményező mindenképpen megadja legalább a következő adatokat: a kezdeményező személy jogosultságát meghatározó jogszabályhelyeket közjogi szervezetszabályozó eszköz rendelkezéseit vagy egyéb működési dokumentum rendelkezéseit, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört betöltő személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, továbbá a 74. § i) pontjában meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört, valamint a munkavégzés tényleges helyét. Az Nbtv.-ben külön rögzítésre kerül, hogy a kezdeményezés tartalmi elemeinek hiánya esetén a nemzetbiztonsági ellenőrzés nem rendelhető el. Tehát, ha a kezdeményező nem megfelelő adatartalommal nyújtja be a kezdeményezést, akkor a főigazgató megtagadja az elrendelést, mert nem rendelkezik maradéktalanul az ahhoz szükséges adatokkal. A kezdeményező levél kötelező tartalma azonban nem taxatív, az Nbtv. csak a minimum követelményeket írja elő, azonban nem célja a törvénynek kizárni annak lehetőségét, hogy a kezdeményező egyéb fontos információt is megosszon a kezdeményező levélben a nemzetbiztonsági szolgálattal.

A fentiek mellett a törvény a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörrel kapcsolatos technikai módosításokat tartalmazza.

Módosul a nemzetbiztonsági ellenőrzés lezárása: a nemzetbiztonsági szolgálat csak akkor állít ki biztonsági szakvéleményt, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg. Tehát a jövőben a biztonsági szakvélemény léte önmagában jelzi, hogy nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel az ellenőrzöttel szemben.

Ha azonban a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, a nemzetbiztonsági szolgálat ennek megállapításáról, a nemzetbiztonsági kockázatról és a biztonsági szakvélemény kiállításának hiányáról tájékoztatja a kezdeményezőt. A jogorvoslati (panasztételi) jog ugyanúgy megilleti a tájékoztatóval szemben is az ellenőrzöttet, ahogy korábban a biztonsági szakvéleménnyel szemben is. Jogorvoslati joga nem sérül, hiszen nemzetbiztonsági érdekből a nemzetbiztonsági kockázatot tartalmazó biztonsági szakvéleménnyel sem rendelkezett maga az érintett, a kockázat fennállásáról – a minősített adatok kivételével – csak egy tájékoztatást kaphatott a kezdeményezőtől.

A rendelkezés a törvénymódosításnak megfelelő további, koherenciát biztosító módosításokat is tartalmaz a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör megjelölésével kapcsolatban.

A törvénymódosításnak megfelelő koherenciát biztosító módosításokat tartalmaz a biztonsági szakvéleménnyel (csak akkor kerül kiállításra, ha a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ nem merült fel) és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör megjelölésével kapcsolatban.

A törvénymódosításnak megfelelő koherenciát biztosító módosításokat tartalmaz a nemzetbiztonsági kockázat fennállása esetén a biztonsági szakvélemény kiállításának hiányáról szóló tájékoztatóval és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör megjelölésével kapcsolatban.

A 71/B. § (1) bekezdés b) pontja alapján a nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálhatja az érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörbe történő jelölését megelőzően. A 74. § i) pont ia) alpontja szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy vonatkozásában fontos hangsúlyozni, hogy ha az új foglalkoztató szintén a 74. § i) pont ia) alpontja szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörben kívánja foglalkoztatni az ellenőrzöttet, az nem minősül új nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörnek. Ugyan a foglalkoztatási jogviszony szerinti munkaköre változik az ellenőrzöttnek, de ugyanúgy minősített adatot fog kezelni, ahogy korábban. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör viszont a minősített adat kezelése, tehát ebben az esetben nem kezdeményezhető felülvizsgálat eljárás.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés mellett bevezetésre kerül az Nbtv.-ben az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés jogintézménye. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alapja a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek való kitettség (míg a nemzetbiztonsági ellenőrzésé a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek való fokozott kitettség). A javaslat a minősített adatok felhasználása és a kiemelt munkakörök, álláshelyek, tisztségek és beosztások betöltéséhez a nemzetbiztonsági ellenőrzést szabja feltételül, a szenzitív, de a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjét nem igénylő munkakörök esetében pedig bevezeti az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés is kötődik a minősített adat kezeléséhez, hiszen egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket csak a minősített adatot kezelő szervek állapíthatnak meg. (Ugyanakkor az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltése nem jár együtt minősített adat kezelésével.) A Mavtv. 3. § 4. pontja alapján minősített adatot kezelő szervnek minősülnek az állami vagy közfeladat ellátása érdekében minősített adat kezelését végző szervek, szervezetek vagy szervezeti egységek, továbbá gazdálkodó szervezetek (ideértve többek között az alapítványokat, közalapítványokat is, amennyiben minősített adatot kezelnek).

Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket

1. a kormányzati irányítás alatt álló – minősített adatot kezelő – szervek esetében az irányítást, felügyeletet vagy vezetést gyakorló miniszter rendeletben,

2. a kormányzati irányítás alatt nem álló – minősített adatot kezelő – foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője közjogi szervezetszabályozó eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, munkáltatói intézkedésben

határozhatja meg.

A minősített adatot kezelő gazdálkodó szervezetek (ideértve többek között a gazdasági társaságokat, alapítványokat, közalapítványokat stb.), tekintettel arra, hogy minősített adatkezelés zajlik náluk, munkáltatói intézkedésben szintén megállapíthatnak egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket. Az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői vagy vezető állású munkavállaló – függetlenül attól, hogy kezelnek-e minősített adatot – szintén egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonhatók, figyelemmel arra, hogy ez a személyi kör korábban nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esett. A törvény szerint itt nem a minősített adatot kezelő szervi minőséghez kapcsolódik az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés, hanem az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek esetében akar lehetőséget teremteni a tulajdonosi jogokat közvetlenül vagy közvetve gyakorló miniszter számára, hogy egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonja a vezető tisztségviselőt vagy a vezető állású munkavállalót.

Az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy vezető állású munkavállalójának, valamint azon minősített adatot kezelő (itt továbbra is feltétel a minősített adatkezelés) alapítvány, közalapítvány – amely felett az alapítói jogokat a Kormány tagja, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja – vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörré minősítésére a törvény külön szabályt ad, ezen személyek esetében a törvényben meghatározott miniszter jogosult rendeletet alkotni. Szükséges a Kormány egyedi határozatában meghatározott tulajdonosi joggyakorlók esetében is meghatározni, hogy ki jogosult rendeletet alkotni ezen állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy vezető állású munkavállalójának egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonására.

A Kormánynak és a miniszternek a rendelet és a foglalkoztatónak a közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy munkáltatói intézkedés megalkotás a során, valamint a kezdeményezőnek az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése során figyelemmel kell lennie a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által egyedi döntésében megállapított keretszámra.

A keretszám meghatározása ugyanúgy zajlik, mint a minősített adatkezelés miatti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök esetében: mértékére a kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást, felügyeletet vagy vezetést gyakorló miniszter, a kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője, – a Kúria kivételével – a bírósági szervezet vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnöke, míg a Kúria esetében a Kúria elnöke tesz indokolással ellátott javaslatot a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter részére. A javaslatban nyilatkozni kell a foglalkoztató foglalkoztatotti létszámáról, valamint annak igazolására szolgáló adatokról, hogy a javaslat szerinti keretszámba eső munkakörök esetében fennáll a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek való kitettség. A nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat véleménye kikérésével – dönt arról, hogy a foglalkoztatónál legfeljebb hány fő tekintetében kezdeményezhető egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés. Az eljárásban a Nemzeti Biztonsági Felügyelet tud arról adatot szolgáltatni a miniszter részére, hogy a javaslatot tevő minősített adatot kezelő szervnek minősül-e.

Tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés egy mélyebb, átfogóbb ellenőrzés az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzéshez képest, a párhuzamosság elkerülése érdekében a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított érvényes biztonsági szakvélemény birtokában az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül is betölthető. Ugyancsak, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezését megelőzően ugyanarra a személyre vonatkozóan egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását kezdeményezik, akkor az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését mellőzni kell.

Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör a kezdeményező döntése alapján, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően, vagy abban az esetben is betölthető, ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel. Különbség tehát a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez képest, hogy az eredménye nem köti a foglalkoztatót, és emiatt nem is köteles kezdeményezni. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés csupán információt szolgáltat a foglalkoztató részére, de ahhoz nem köt szankciót. Ez azonban nem zárja ki, hogy ha a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során, akkor ahhoz az adott ágazati jogállási törvény vagy maga a foglalkoztató szankciót szabjon.

A törvény nem rögzíti a részletes eljárási szabályokat, figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásának szabályait kell a törvény által meghatározott eltérésekkel alkalmazni. Az eljárás menete:

1. az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy az Nbtv. 2. számú melléklet szerinti biztonsági kérdőívet tölti ki az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően (néhány törvényi kivétellel szintén a nemzetbiztonsági szolgálat által üzemeltetett honlapon elérhető elektronikus keretprogram használatával);

2. a kezdeményező szintén írásban kéri fel az eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot a vizsgálat elvégzésére, amely 15 napon belül dönt – a hatásköri-illetékességi vizsgálatot követően – a vizsgálat elrendeléséről;

3. a két ellenőrzés közti koherencia megteremtése és a párhuzamos eljárások kizárása érdekében az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója elutasítja, ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek is minősül és a nemzetbiztonsági ellenőrzése folyamatban van;

4. az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést az elrendelésről számított 30 napon belül kell lefolytatni, amely határidő egy esetben 15 nappal hosszabbítható meg (szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés 60 napos határidejével, ami további 30 nappal hosszabbítható meg);

5. az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést szüneteltetni nem lehet: az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti, ha az okafogyottá válik (az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya megszűnt vagy az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört már nem tölti vagy nem fogja betölteni). A kezdeményező ennek bekövetkezésétől vagy a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíti a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját;

6. az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés nem alkalmazható;

7. az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján – amennyiben az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltését nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ nem merül fel – a nemzetbiztonsági szolgálat (a biztonsági szakvélemény helyett) tanúsítványt állít ki, amely 3 évig érvényes (míg a biztonsági szakvélemény 5 évig);

8. az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltését nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ felmerülése esetén az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója ennek tényéről és a tanúsítvány kiállításának hiányáról tájékoztatja a kezdeményezőt;

9. az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat tájékoztatásában foglaltakkal szemben az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy ugyanúgy panasszal élhet.

A javaslat szerint továbbra is biztosított a minősített adatot kezelő, valamint a külső befolyástól fenyegetett, kiemelt munkakörökben dolgozók nemzetbiztonsági ellenőrzése, a minősített adatot nem kezelő, de szenzitív munkaköröket betöltő személyek nemzetbiztonsági védelmét a módosítást követően az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés fogja biztosítani.

Átemelésre kerül az Nbtv.-be a telephely biztonsági tanúsítvány vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány kiadására irányuló eljárást kezdeményező vagy telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyei.

Ezen személyi kör eddig is nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állt, azonban esetükben nem az Nbtv. írta elő a kötelezettséget. A módosítás alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket kizárólag az Nbtv. 74. § i) pontja, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírók tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény fogja meghatározni.

A törvény – az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságának tagjához hasonlóan – kiegészíti az Országgyűlés külügyekkel foglalkozó állandó bizottságának tagjaival az Nbtv. 74. § i) pontját. A törvény korábban csak az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottságok, és eseti bizottságok eljárásában közreműködő szakértők nemzetbiztonsági ellenőrzését írta elő, ha feladatuk ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználniuk. Ez a kör kiegészül az állandó bizottságok eljárásában közreműködő szakértőkkel, ha feladatuk ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználniuk.

Nemzetbiztonsági érdekként szükséges megjeleníteni a kibertérből érkező fenyegetések és támadások észlelését, az azokkal szembeni védelmet és a kibertérből érkező támadás megszakítását.

Kiegészül továbbá az Nbtv. a minősített adatkezelési statisztikai adatok és a minősített adatok iratforgalmi statisztikájának fogalmával, amelyek az Nbtv. 74. § i) pont ia) alpontja szerint a minősített adatkezeléssel összefüggő nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állók foglalkoztatónkénti keretszámának megállapításához szükségesek, valamint az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet fogalmával. Fontos hangsúlyozni, hogy a „többségi állami tulajdon” alatt csak a közvetlen állami tulajdon értendő. A többségi befolyás tehát az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával – közvetlenül, a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztüli rendelkezés figyelembe vétele nélkül – rendelkezik.

Átmeneti rendelkezések. A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályrendszerének legfőbb eleme a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásának új módja: a 69. § (1) bekezdése alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket és munkaköröket kizárólag az Nbtv. fogja tartalmazni. A módosítás kizárólag a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírókat (a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 21/A. alcímét) nem érinti, azonban az Nbtv. a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeknél az Nbtv. 74. § i) pontja szerinti meghatározás mellett utal majd a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján megállapított nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírókra. Tehát az Nbtv. 69. § (1) bekezdése alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket a 74. § i) pontja, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírók tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény határozza meg.

A módosítás szakít azzal, hogy miniszteri rendeletek, közjogi szervezetszabályozó eszközök, munkáltatói intézkedések vagy más ágazati törvények is előírjanak nemzetbiztonsági ellenőrzési kötelezettséget. A törvény hatályon kívül helyezi az Nbtv. 69. § (2) bekezdése szerinti, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök meghatározását tartalmazó miniszteri rendeleteket, és a jövőben a szintén az Nbtv. 69. § (2) bekezdése szerint kiadott, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök meghatározását tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközök és munkáltatói intézkedések nem alkalmazhatóak. Tehát azok alapján az Nbtv.-módosítás hatálybalépésétől nem lehet nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményezni, a korábban kezdeményezett, de még el nem rendelt nemzetbiztonsági ellenőrzések – jogalap hiányában – nem rendelhetők el, a folyamatban lévő nemzetbiztonsági ellenőrzések pedig a törvény erejénél fogva megszűnnek, kivéve, ha a 74. § i) pont valamely alpontja szerint a jövőben is nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek fog minősülni.

Az Nbtv. 76/H. § (4) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés célja, hogy csak azoknak veszítse érvényét a „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítványa, akik nem kerülnek fel az (1) bekezdés szerinti, a foglalkoztató által a nemzetbiztonsági szolgálatnak adott tájékoztatás szerinti listára (a keretszámon betöltése céljából), vagy a 74. § i) pont ib)–iq) alpontja alapján nem minősülnek nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek.

A törvény meghatározza, hogy a Kormány egyedi határozatában meghatározott tulajdonosi joggyakorlók esetében a Kormány jogosult rendeletet alkotni ezen állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy vezető állású munkavállalójának egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonására.

Pontosítani szükséges továbbá a vegyi eszközzel és az elektromos sokkoló eszközzel összefüggő felhatalmazó rendelkezést annak érdekében, hogy ezen eszközök rendszeresítésére is kiterjedjen.

Szükséges meghatározni, hogy milyen vegyi és elektromos sokkoló eszközök használhatóak kényszerítő eszközként.

A törvény módosítja továbbá a korábbi felhatalmazó rendelkezést a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök megállapítására. Ehelyett a jövőben az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök miniszteri rendeleti felhatalmazását és az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, vagy azon alapított alapítványok, közalapítványok esetében – amely felett az alapítói jogokat a Kormány tagja, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja és minősített adatot kezelnek – a vezető tisztségviselő vagy a vezető állású munkavállaló vonatkozásában egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés előírását tartalmazó miniszteri rendelet felhatalmazását fogja tartalmazni.

Az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján szükséges a sarkalatos rendelkezések közé beilleszteni az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket is.

A javaslattal összefüggő, koherenciát biztosító, szövegcserés módosítások.

Az Nbtv. 2025. március 1-jével módosította a miniszter munkáltatói jogköreit. A főigazgatóhelyettes fölött is a főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogköröket. Ezzel összefüggésben szükséges a főigazgató javaslattételi jogkörének módosítása is. Ezen túl a javaslattal összefüggő, koherenciát biztosító, szövegcserés módosításokat tartalmaz a rendelkezés.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályrendszerének legfőbb eleme a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásának új módja: a 69. § (1) bekezdése alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket és munkaköröket kizárólag az Nbtv. fogja tartalmazni. A módosítás kizárólag a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírókat (a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 21/A. alcímét) nem érinti, azonban az Nbtv. a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeknél az Nbtv. 74. § i) pontja szerinti meghatározás mellett utal majd a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján megállapított nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírókra. Tehát az Nbtv. 69. § (1) bekezdése alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket a 74. § i) pontja, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírók tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény határozza meg.

A módosítás szakít azzal, hogy miniszteri rendeletek, közjogi szervezetszabályozó eszközök, munkáltatói intézkedések vagy más ágazati törvények is előírjanak nemzetbiztonsági ellenőrzési kötelezettséget.

Ennek megfelelően a törvény hatályon kívül helyezi az Nbtv. 69. § (2) bekezdése szerinti, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök meghatározását tartalmazó miniszteri rendeleteket.

Hatályba léptető rendelkezéseket, valamint sarkalatossági rendelkezéseket tartalmaz.